Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

1112/2019. (III. 12.) Korm. határozat a Digitális Kormányzati Ügynökség felállításával kapcsolatos egyes feladatokról
Tárgyszavak: Digitális Kormányzati Ügynökség, közbeszerzések, közigazgatási informatikai projektumok, köztulajdonú vállalatok, Magyarország, Miniszterelnöki Kabinetiroda
Kitüntetés a nemzeti ünnep alkalmából
Tárgyszavak: Belügyminisztérium, digitális kormányzat, digitális közigazgatás, e-kormányzat, e-közigazgatás, közigazgatási személyzeti ügyek, Magyarország
Az Európai Unió mérlegelni fogja, hogy kötelezővé teszik-e a tagállamok számára bizonyos kiberbiztonsági szabványok alkalmazását
Tárgyszavak: Európai Parlament, Európai Unió, Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA), hálózat- és információbiztonság

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

1112/2019. (III. 12.) Korm. határozat a Digitális Kormányzati Ügynökség felállításával kapcsolatos egyes feladatokról

„A Kormány az informatikai beszerzések egységesítésének biztosítása érdekében, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglaltak maradéktalan érvényesülése céljából

1. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján 550 000 000 forint pénzbeli hozzájárulással gondoskodjon a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: DKÜ Zrt.) 50 000 000 forintos alaptőkével és 500 000 000 forintos tőketartalékkal az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságként történő megalapításáról;

Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjon arról, hogy a DKÜ Zrt. tulajdonosi joggyakorlójaként a Miniszterelnöki Kabinetiroda kerüljön kijelölésre;

Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: a társaság cégbejegyzését követően haladéktalanul

3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok címmel, 1. A Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások alcímmel, 1. A Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok tőkeemelése, pótbefizetése jogcímcsoporttal történő kiegészítését;

Felelős: pénzügyminiszter
a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: azonnal

4. felhívja a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy az 5. pontban megjelölt célból – a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával – kezdeményezze 450 000 000 forint forrás átcsoportosítását a 3. pont szerinti előirányzat javára, a Kvtv. 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet terhére;

Felelős: a miniszterelnök kabinetfőnöke
nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: 2019. július 31.

5. felhívja a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy gondoskodjon a DKÜ Zrt. tőketartalékának 450 000 000 forinttal történő növeléséről.

Felelős: a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: a 4. pont teljesülését követően azonnal”

Forrás:
1112/2019. (III. 12.) Korm. határozat a Digitális Kormányzati Ügynökség felállításával kapcsolatos egyes feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1112/2019. (III. 12.) Korm. határozata a Digitális Kormányzati Ügynökség felállításával kapcsolatos egyes feladatokról; Magyar Közlöny; 2019. évi 40. szám; 2019. március 12.; 1091. oldal (PDF)

Kitüntetés a nemzeti ünnep alkalmából

Gratulálunk kollégánknak!

„Áder János,
Magyarország köztársasági elnöke
– a belügyminiszter előterjesztésére –
nemzeti ünnepünk, március 15-e, alkalmából
a Magyar Ezüst Érdemkereszt Polgári Tagozatát adományozza
a hazai kormányzati informatikai fejlesztések, valamint az elektronikus közigazgatás területén végzett szakmai tevékenysége elismeréséül
SIKOLYA ZSOLT ISTVÁN úrnak,
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértőjének””

Forrás:
Belügyminisztérium; 2019. március 14. (PDF)

Az Európai Unió mérlegelni fogja, hogy kötelezővé teszik-e a tagállamok számára bizonyos kiberbiztonsági szabványok alkalmazását

„Néhány éves tesztidőszak után mérlegelik azt, hogy kötelezővé teszik-e a tagállamok számára bizonyos szabványok alkalmazását.
Tegnap igazi „digitális nap” volt az EU-ban. Az elfogadott határozatok közül az egyik, hogy március 12-én, kedden az Európai Parlament (EP) a kiberbiztonsági jogszabályról szavazott, amelynek célja, hogy hatékonyabban küzdjön a növekvő kibertámadások ellen, hogy megerősítse az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség szerepét, és létrehozzon egy közös kiberbiztonsági tanúsítási rendszert – írják a hivatalos közleményben.

„Két fontos feladatunk van. Az egyik azokhoz a mindennapi életünket is befolyásoló szolgáltatásokhoz kapcsolódik, mint az elektromos, a víz, vagy a kommunikációs hálózatok. Ezeket ugyanis egyre nagyobb mértékben érik kibertámadások. A másik a „Dolgok internetéhez” kapcsolódik, és az egyre több eszközhöz, ezzel párhuzamosan pedig a felhasználók bizalmatlanságához az eszközökben” – nyilatkozta Angelika Niebler jelentéstevő.

Támogatás, együttműködés, információ
Az új szabályoknak köszönhetően az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség több emberi és pénzügyi erőforrást kap majd, a tagállamok közötti kiberbiztonsági együttműködés pedig intenzívebbé válik. Szerte Európában szabványosított tanúsítványokat bocsájtanak ki az informatikai eszközökre, amely kezdetben önkéntes alapon működik majd. Az Európai Bizottságnak (EB) 2023-ra fel kell mérnie, hogy az önkéntes rendszert kötelezővé kell-e tenni.

A megfelelő tájékoztatás is segíthet abban, hogy a felhasználók maguk is odafigyeljenek a védelmükre, miközben ezeket az eszközöket használják – vélik az előterjesztők. A legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint az európaiak 87 százaléka a kibertámadások megnövekedett számára komoly problémaként tekint, amely igazi kihívást jelent az EU belső védelmi rendszerének. A legtöbben azért is aggódnak, hogy maguk is áldozatokká válnak. Az új szabályoknak köszönhetően a felhasználók ajánlásokat kapnak a biztonsági beállításokra, az eszközök védelmére, és az elérhető frissítésekre, illetve azok gyenge pontjaira vonatkozóan.

„A 2017-es WannaCry kibertámadás, amely több mint 200 ezer számítógépet fertőzött meg EU szerte, megmutatta, hogy szükség van új közös kezdeményezésekre, amelyek segítségével növelhetjük a kiberbiztonságot – mondta el Angelika Niebler. – A kiberbiztonsági jogszabállyal lefektettük ennek az alapjait. Európa így hamarosan élen járhat a kiberbiztonság megőrzésében.””

Forrás:
Az EU erősítené a kiberbiztonságot; IT café; 2019. március 14.
Európa kiberbiztonságáért dolgozik az EP; Európai Parlament; 2019. március 13.
Kiberbiztonság: a Parlament fellépést sürget a Kína jelentette veszély ellen, új jogszabály; Európai Parlament; 2019. március 12.

Közigazgatás, politika

Mesterséges intelligencia: Magyar-brit kapcsolatfelvétel a jövő iparágában

„A mesterséges intelligencia alkalmazása terén felmerülő együttműködési lehetőségekről és szakmai kihívásokról egyeztettek a „Mesterséges intelligencia: híd Magyarország és Nagy-Britannia között” c. workshopon 2019. március 14-én, Budapesten.
A mindennapokban egyre gyakrabban megjelenő és növekvő teljesítményű mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlesztése és alkalmazása a gazdasági növekedés és tudományos fejlődés egyik garanciája lehet. A kétoldalú együttműködések az iparágba történő befektetések ösztönzéséhez járulhatnak hozzá a legjobb gyakorlatok cseréjével, a közös irányok meghatározásával.

Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kérésére reagálva indította el a brit-magyar párbeszédet a jövőt meghatározó szakterületen. A kétoldalú fórumon mások mellett a világhírű Alan Turing Intézet és a 900 brit technológiai céget, főként kis- és középvállalkozásokat tömörítő TechUK is képviseltették magukat.

Iain Lindsay elmondta: „A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások és alkalmazások területén az Egyesült Királyság élen jár Európában. Nemcsak a mesterséges intelligencia atyjának tekintett Alan Turing korában voltunk úttörők, hanem a brit kormány új mesterséges intelligencia stratégiája és a megvalósítására létrehozott intézményrendszer révén ma is. A mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásával óriási lehetőségek nyílhatnak a gazdaság minden területén. Felelősségteljes használata ugyanakkor rengeteg szabályozási és etikai kihívást támaszt, ezért is fontos a nemzetközi eszmecsere.”

Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: „Palkovics László kezdeményezésére 2018 novemberében létrejött a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció, amely ma már több mint 150 tagszervezet munkáját hangolja össze. Azon dolgozunk, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén Nagy-Britanniához hasonlóan az európai élvonalba kerüljön, és a világ MI közösségének fontos tagjává váljon. Az előrelépéshez elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése, megerősítése. Az együttműködés tapasztalatcserével, szakmai rendezvényekkel Magyarország és Nagy-Britannia között is szorosabbra fonható, mindkét fél javára.””

Forrás:
Magyar-brit kapcsolatfelvétel a jövő iparágában; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. március 14.

Jelentős változások jönnek a biztonsági kamerákra vonatkozó szabályokban

„A biztonsági kamerák üzemeltetőinek kedvező változások jöhetnek a GDPR-ral kapcsolatos hazai jogszabály-harmonizáció eredményeként. Bár az adminisztrációs terhek várhatóan csökkennek majd, az adatkezelőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a jövőben is a megfelelő dokumentáció elkészítésére.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a biztonsági kamerák működtetése is személyes adatok kezelésével jár, így ilyen tevékenységet a mindenkori adatvédelmi szabályok megtartása mellett lehet végezni. Valószínűleg még kevesebben tudják azt, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az adatkezeléshez, azaz a képmásunk kamera általi rögzítéséhez a hozzájárulásunkra van szükség. E hozzájárulást a kamerával őrzött területre a kihelyezett tájékoztató ellenére történő belépéssel, mint ráutaló magatartással adjuk meg.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 2018. május 25-i hatályba lépésével jelentős változás következett be. A hozzájárulás a GDPR szabályai szerint ugyanis bármikor visszavonható, ebben az esetben a személyes adatot (jelen esetben a kép-, illetve hangfelvételt) törölni kell. Mivel ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a vagyonvédelmi törvény jogalapokra tekintettel történő deregulációja vált szükségessé.

A magyar Országgyűlés előtt lévő GDPR jogharmonizációs törvénytervezet rendezni fogja ezt a kérdést és a módosítás elfogadását követően a kamerás megfigyelés, mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz.

Fontos kiemelni, hogy e jogalap alkalmazása adminisztrációs kötelezettséget is ró az adatkezelőre, hiszen a jogi megfeleléshez el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet, melynek eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket és kérésre az érintettek vagy a NAIH rendelkezésére kell tudni bocsátani azt. – tette hozzá dr. Kárpáti Dániel, a Deloitte Legal ügyvédje.

Az érdekmérlegelési teszt egy több lépésből álló módszer, amely során az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogait ütköztetik az adatkezelő adatkezeléshez fűződő jogi és üzleti érdekeivel és céljaival. Az adatkezelés kizárólag abban az esetben lesz jogszerű, amennyiben az adatkezeléshez fűződő érdek erősebb, mint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog.

További lényeges újdonságok várhatók a felvételek megőrzési idejével kapcsolatban. Jelenleg a kép-, illetve hangfelvételek megőrzésére a vagyonvédelmi törvény szigorú határidőket állapít meg, amelyeket a NAIH gyakorlata szerint azoknak az adatkezelőknek is alkalmazniuk kell, akik nem esnek ezen jogszabály hatálya alá. Ennek megfelelően jelenleg főszabály szerint 3 munkanapig, speciális esetekben pedig 30 vagy 60 napig lehet megőrizni a kép- és hangfelvételeket. A tapasztalatok szerint a 3 munkanapos megőrzési idő sok esetben nem igazodik az adatkezelők érdekeihez. A salátatörvény várhatóan hatályon kívül helyezi majd a jelenlegi előírásokat és a jövőben a felvételek megőrzési idejének meghatározása az adatkezelő belátására lesz bízva. Fontos azonban, hogy minden esetben meg kell tudni indokolni a felvétel megőrzésére meghatározott időtartamot.

A vagyonvédelmi törvény deregulációs változásai az adminisztrációs terhek könnyítése irányába mutatnak, azonban az adatkezelőknek továbbra is szükséges lesz megfelelő dokumentációval körülbástyázniuk magukat, hogy a kamerás megfigyelés, különösen a felvételek megőrzési idejének a jogszerűsége igazolható legyen. Ennek egyik eszköze az érdekmérlegelési teszt elvégzése, de ezen felül érdemes egy részletes elemzést is készíteni a megőrzési határidők alátámasztása érdekében. – mutatott rá dr. Majoros Gábor T., a Deloitte Legal ügyvédje.”

Forrás:
Jelentős változások jönnek a biztonsági kamerákra vonatkozó szabályokban; Deloitte Magyarország; 2019. március 12.

Az Európai Parlament elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet

„Az európai akadálymentesítési irányelv célja, hogy egyes – főként digitális – termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet, amely szerint az infrastrukturális fejlesztések mellett technikai eszközöket és szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenni az Európai Unióban élő mintegy 80 millió fogyatékkal élő számára.

A jogszabály célja, hogy egyes – főként digitális – termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat. Számítógépek, operációs rendszerek, okostelefonok és e-könyvek, a digitális televíziózáshoz kapcsolódó eszközök és az e-kereskedelem, a közlekedéshez kapcsolódó és banki szolgáltatások, tévé közvetítések és telefonszolgáltatások válnak a jövőben fokozatosan akadálymentessé.
Az új irányelv amellett, hogy javítani fogja a fogyatékkal élők mindennapi életét, ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, hogy innovatívabb termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak mindenki számára.

Kósa Ádám EP-képviselő kijelentette, a fogyatékosság többé nem jelenthet akadályt Európában. Végre elmondható, hogy egy jól kiegyensúlyozott jogszabály született, ami nagy eredmény mind a szociális, mind a gazdasági fejlődés szempontjából –emelte ki.

A képviselő reményét fejezte ki, hogy a következő Európai Parlament tagjai hasonló fontosságú témaként fogják kezelni a fogyatékossággal élő emberek életének megkönnyítését és a munka ezen a téren is folytatódni fog.”

Forrás:
Az EP elfogadta az európai akadálymentesítési irányelvet; Világgazdaság; 2019. március 13.
More accessible products and services for disabled and elderly people; European Parliament; 2019. március 12.
European Accessibility Act; Marie Lecerf; EPRS, European Parliamentary Research Service; 2019. március (PDF, egyoldalas összefoglaló)

Közigazgatási, politikai informatika

Új statisztikai publikációs felületet – több ábrával, átláthatóbban mutatja az adatokat – vezet be a jegybank

„Az új alkalmazás több ábrával, átláthatóbban mutatja be az MNB-nek a hazai bankrendszerről publikált adatait.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2018. negyedik negyedévi, a hitelintézetek adatait bemutató sajtóközleményével egy időben új statisztikai publikációs felületet vezet be – jelentette be Kissné Ladányi Éva, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. Hozzátette: az új alkalmazás több ábrával, átláthatóbban mutatja be az MNB-nek a hazai bankrendszerről publikált adatait.

Idén az MNB által kiadott sajtóközlemények mellett az új publikációkat is így fogják megjelentetni.

Az új módszertannal összeállított adatsorok alapján az MNB által felügyelt 13 bankcsoportból, 13 egyedi hitelintézetből, 2 hitelintézetnek minősülő pénzügyi vállalkozásból, valamint 9 fióktelepből álló hitelintézeti szektor 2018. végi 42.111 milliárd forintot kitevő konszolidált eszközállománya az elmúlt három év alatt átlagosan évi 7,3 százalékkal bővült.

A bővülésben jelentős szerepe volt a legnagyobb részarányt képviselő bankcsoport regionális terjeszkedésének is – olvasható a jegybank összegzésében.[Világgazdaság]”

—

„Az MNB a 2018. negyedik negyedévi, a hitelintézetek prudenciális adatait bemutató sajtóközleményével egy időben új statisztikai publikációs felületet vezet be. A honlapba ágyazott alkalmazás az eddigieknél áttekinthetőbben, több ábrával, interaktív lehetőségekkel teszi átláthatóbbá a publikált adatokat. Az idei év folyamán az MNB által kiadott sajtóközlemények mellett új publikációkat is ezen módon fog megjelentetni.[MNB]”

Forrás:
Új statisztikai publikációs felületet vezet be a jegybank; Világgazdaság; 2019. március 12.
Sajtóközlemény a hitelintézetekről a 2018. IV. negyedév végi prudenciális adataik alapján új Interaktív felületen; Magyar Nemzeti Bank; 2019. március 12.
Hitelintézetek; Magyar Nemzeti Bank
Interaktív vizualizáció

Hatalmas adatvagyont halmozott fel a NAV: Élesíti csodafegyvereit az adóhivatal

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei ellenőrzési stratégiájának három fő csapásiránya az önkéntes jogkövető adózók támogatása, a kiemelt adózók ellenzőzése és a súlyos kockázatot jelentő cégek, tevékenységek ellenőrzése, azaz a rejtett gazdaság felderítése.

Ez utóbbi során kiemelt figyelmet fordítanak a tavaly bevezetett online számlákra és az online kasszákból, továbbá az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszeren (EKÁER) keresztül érkező adatok kockázatelemzésére.

Az elmúlt évek nagy feladata az információk begyűjtése volt, az idén már a meglévő és az új adatok hasznosításán a sor – értékelte lapunknak az adóhivatal ellenőrzési tervét Séra Gergely, az EY Law adóperes szakértője. A 2019-es irányelvek mögött az az elvárás húzódik meg, hogy az adóhatóság ezt a robusztus adatmennyiséget eredményesebben hasznosítsa.

Ez az év a cégek és a NAV számára tanulóidő lesz az adathasznosításban. A jogszerűen működő vállalkozásoknak ügyelniük kell az adminisztratív hibák minimalizálására, hogy a kockázatkezelésnél a NAV ne őket jelölje ki ellenőrzésre.
A következő időszak kérdése, hogy az adóhatóság mikor tudja igazán hatékonyan kiaknázni a nála lévő adatokat. A hatóság egyébként gyorsan változik: öt éve még nagyon nehezen tudtuk elképzelni, hogy valós időben tudjon tranzakciókat elemezni, míg most azt nehéz elképzelni, hogy erőteljesen meg tudja növelni a kiválasztási hatékonyságot. Pedig az elsőhöz az eszközöket is meg kellett teremteni, a másodikhoz pedig már az adatok is rendelkezésre állnak – mondta Séra Gergely.”

Forrás:
Élesíti csodafegyvereit az adóhivatal; Papp Zsolt; Világgazdaság; 2019. március 13.

Jelentős egyszerűsítések a személyi igazolványnál és az útlevélnél

„A kormány benyújtott egy bürokráciacsökkentő törvényjavaslatot. Változás jön az útlevélnél, a személyire új adatok kerülnek fel, és kéményseprőt is könnyebb lesz találni.
Bürokráciacsökkentő törvényjavaslat-csomagot nyújtott be a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a parlament elé. A útlevelekkel kapcsolatban fontos változás, hogy illetékmentessé válik az úti okmány cseréje akkor is, ha a tároló elem nem működik hasonlóan a személyazonosító igazolványhoz.

A Nemzeti Adatvagyon Szolgáltatásfejlesztés (NAVASZ) projekt keretében megújul az útlevél-kérelemkezelő rendszer és az útiokmány-nyilvántartás is. A megújítás a közigazgatás irányában megfogalmazott elvárásokkal összhangban az elektronikus adatküldést és információátadást helyezi minden tekintetben előtérbe.

Szintén az elektronikus eljárások bővítését célozza, hogy az általános hatáskörű útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához jogosultak lesznek bővebb körben (az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot) adatokat átvenni elektronikusan az elektronikus anyakönyvből.

A magyar-ausztrál Working Holiday Scheme (WHS) programba való jelentkezéshez szükséges támogatói levelet is lehet majd elektronikusan igényelni. Jelenleg ezt a dokumentumot a Belügyminisztérium illetékes főosztályán személyesen kell jelenleg a kérelmezőnek kérnie. Ennek a közokiratnak a kiállításáért nem kell majd igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

Az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványhoz (eSZIG) kapcsolódó egyszerűsítés, hogy az igazolványban rögzítik a lakcímet és a személyi azonosítót. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságát érintő eljárásoknál az ügyfél terheinek csökkentése érdekében megszűnnek bizonyos előzetes engedélyezési eljárások.

A kéményseprőt is könnyebb lesz találni. Az ilyen tevékenység ellátásának jelenlegi rendszere 2016. július 1-től működik. A törvénymódosítás abban segít, hogy az ügyfelek az illetékes kéményseprő szolgáltatót könnyebben megtalálják, és felvehessék vele a kapcsolatot.”

Forrás:
Fontos változások jönnek az útlevélnél és a személyi igazolványnál; Herman Bernadett; Napi.hu; 2019. március 12.
T/5237 Egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről; Országgyűlés; 2019. március 12.
Lásd még: A több mint ötmilliárdos Nemzeti Adatvagyon Szolgáltatásfejlesztés (NAVASZ) projekt keretében kapcsolják össze a közhiteles nyilvántartásokat; eGov Hírlevél; 2018. február 20.

Óriási adatmennyiséget őriz a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ)

„Óriási adatmennyiséget őriz a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ), hiszen mindenkinél pontosabb képpel rendelkezik az ország közúti forgalmáról. A szervezet eltökélt szándéka, hogy ezt az adatvagyont minél jobban kihasználja és piaci szereplőknek is elérhetővé tegye, akár marketingcélokra is – mondja Bartal Tamás, a NÚSZ vezérigazgatója.

– Milyen forrásokból és milyen adatok gyűlnek a NÚSZ-nál?
– Két nagy rendszert üzemeltetünk, a HU-GO elnevezésű e-útdíj, illetve az úgynevezett e-matrica rendszert. Az e-útdíjat a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek úthasználata után kell megfizetni 6900 kilométeres úthálózaton, utóbbit pedig a többi gépjármű fizeti a mintegy 1400 kilométeres gyorsforgalmi úthálózat használatáért. Mind a két rendszerből kapunk értékesítési, valamint forgalmi és ellenőrzési adatokat is.

– Mi a legnagyobb tétel ezek között?
– Egyértelműen az ellenőrzési adatok. A fix portálok és gépjárműbe szerelt eszközök az ellenőrzési pontokon felvételeket készítenek, a felismert rendszámokat pedig időbélyegzővel ellátva beküldik a végpontokról a központi rendszerbe. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy az adott jármű nem fizette meg az e-matricát vagy az útdíjat, a központi rendszer bekéri a helyszíneken készült, hitelesített fényképeket is. Ha az ellenőrzési és a jogosultság nyilvántartási adatok egybevetésekor minden rendben van, a felvétel a törvényben előírt idő után felülíródik a végpontokon. Évente mintegy 25 terabájt képi felvétel készül így, de szerencsére ennek csak egy-két százalékát kell tovább megőriznünk, azt is csak a pótdíjazási, illetve bírságolási eljárás lezárultáig.

– Mi a helyzet az értékesítési és forgalmi adatokkal?
– Ezek az adatmennyiség kisebb, de annál értékesebb részét teszik ki. Öt év alatt mintegy 10 terabájt információ gyűlt össze a központi adattárházunkban, a mennyiség pedig évente egy-két terabájttal nő. A közlekedési területen nincs a miénkhez fogható mélységű és méretű adatbázis Magyarországon. A matricák esetében szokványos kereskedelmi tranzakciós adatokról van szó, látjuk, hogy milyen járműre milyen matricát vásároltak. Az e-útdíj már egy kicsit összetettebb történet. A 6900 kilométernyi díjköteles út mintegy 2400 elemi szakaszra van osztva, ezek hossza néhány száz métertől 15 kilométerig terjed. A regisztrált járművek automatikusan fizetnek, ha felhajtanak egy elemi útszakaszra, így egyből látszik, hogy hol, mikor, mennyi jármű járt.

– Házon belül hogyan tudják hasznosítani ezeket az adatokat?
– Rendszeresen készülnek operatív riportok az egyes igazgatóságoknak, szakterületeknek, például az ügyfélszolgálatnak. Mi, felső vezetők is rendszeresen kapunk statisztikai jellegű kimutatásokat, például az értékesítésről, a vásárlási szokások alakulásáról. De azt is meg tudtuk mondani, hogy egy év alatt hány autós úszta meg a pótdíjat azzal, hogy az autópályára való felhajtás után, de még 60 percen belül vette meg a matricát, tehát pontosan vissza tudjuk mérni egyes intézkedések hatását. (Egyébként tavaly 1,2 millió volt a számuk.) Társadalmi szerepvállalásunk keretében egyéb elemzéseket is akarunk végezni, például hogy a hideg időjárás vagy az üzemanyag-árak alakulása milyen hatással van a matricavásárlásra vagy a forgalomra, hogy aztán ezeket az eredményeket közkinccsé tegyük. Az üzleti intelligencia szolgáltatások bevételeit vissza szeretnénk forgatni kapcsolódó közlekedésinnovációs CSR kezdeményezésekbe, mint például ösztöndíjprogram indítása mérnökhallgatók számára.

– A többi állami, kormányzati szereplő milyen módon profitálhat az adataikból?
– Közvetlenül kapcsolódunk a NAV-hoz és a közlekedési hatósághoz is, előbbihez az EKÁER, utóbbihoz a tengelysúly-mérési rendszer (TSM) okán, így ezek a hatóságok is a mi adatainkból dolgoznak. Ezen túlmenően is számos módon segítjük a közlekedéspolitika szakmai munkáját. Amikor az M0 felújítását vagy az M1 háromsávosra bővítését tervezte a kormányzat, mi szolgáltattuk a forgalmi adatokat, mintákat. Magához, az útdíjrendszer finomhangolásához az adatok elemzése és a visszajelzések alapján folyamatosan felülvizsgáljuk az útdíjszámításhoz használt elemi útszakaszokat. Mondjuk, egy korábban kevésbé kihasznált szakasz közepén létesül egy gyár vagy logisztikai központ, ami megnöveli a forgalmat. Ilyenkor készek vagyunk arra, hogy a látott forgalmi adatok ismeretében két részre osszuk az adott szakaszt, így a fuvarozók többségének csak egy kisebb, a valóban használt útszakasz után kell fizetni. Vagyis olyan műhelymunkát végzünk, amelynek elemzései, javaslatai rendszeresen beépülnek a közlekedéspolitikába.

– A piaci szereplők is hozzájuthatnak az adatokhoz?
– Igen, pontosan ez a célja a nemrégiben megalakított Business Intelligence üzletágunknak. Sokféle igénnyel találkozunk: van, hogy egyetemisták kérnek tőlünk adatokat szakdolgozatukhoz, de jellemző, hogy közúti beruházók akarják frissíteni a mi adatainkkal a saját forgalmi modelljeiket. Nemrégiben például Martonvásárnál néztük meg és elemeztük ki, hogy miért növekedett meg a teherautó-forgalom. Az adatainkból egyértelműen kideríthető, hogy a térség fejlődése miatti nagyobb célforgalomról van szó, vagy csak a környékbeli gyorsforgalmi utak használói akarják egy kicsit megrövidíteni útjukat azzal, hogy átvágnak a településen. Olyan megkeresésekkel is találkozunk, amelyekre soha nem számítottunk. Egy osztrák szociális gondozóhálózat román munkaerőt szeretett volna toborozni, és ehhez óriásplakátokat akart elhelyezni a magyar utak mentén. Ezért arra volt kíváncsi, hogy merre és milyen időbeli eloszlásban jár a legtöbb román rendszámú autó. Az ilyen kéréseket is tudjuk teljesíteni, természetesen az adatvédelmi elvek szigorú betartásával. Az alapadatokon mi végezzük el az elemzést, csak az eredményt bocsátjuk a megrendelő rendelkezésére.

Jönnek a milliárdok
2018-ban az előző évinél több, 315 milliárd forint útdíjat szedett be a NÚSZ. Ebből 234 milliárd az e-útdíj rendszerből származik, a fennmaradó 81 milliárd forintot pedig 14,5 millió darab e-matricára költötték el az autósok. Az útdíj valamivel több mint felét külföldi, elsősorban román, lengyel és bolgár fuvarozók fizették be. Az e-matricák közül a legnépszerűbb a személyautóra való 10 napos matrica volt; ezzel együtt éves matricából is 10 százalékkal több fogyott, mint egy évvel korábban.”

Forrás:
Közelkép az utakról; Schopp Attila; IT Business; 2019. március 12.

Bartal Tamás szakmai pályája
– 1996-ban szerzett jogi diplomát
– Ügyvédként főként pénzügyi területen működött
– 2010-től a Magyar Fejlesztési Bank igazgatója, részt vett az elektronikus útdíjfizetés bevezetésében
– 2014-ben a Miniszterelnökség helyettes államtitkára lett és helyet kapott a NÚSZ igazgatóságában is
– 2018 júliusától a NÚSZ vezérigazgatója

Informatika, távközlés, technika

A kritikus infrastruktúrák nincsenek felkészítve a digitális világ kiberbiztonsági problémáira

„Az áram-, energia- és vízhálózatokat, továbbá más rendszereket nehéz felkészíteni a 21. század kihívásaira.

A Vienna Cyber Security Week 2019 nevű rendezvény keretében a szakértők arról tanácskoztak, hogy a kritikus infrastruktúrákat hogyan lehetne megvédeni a kibertámadásokkal szemben. Donald Dudenhoeffer, az EnergyPact Foundation ügyvezetője és az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) kiberbiztonsági kutatómérnöke kijelentette, hogy az energiaszektor műszaki rendszereit még egy analóg időszakban fejlesztették ki. Ugyan most megpróbálják azokat digitalizálni, így sokkal bonyolultabbá válnak, viszont ezáltal nőnek egy ellenük irányuló kibertámadás kockázatai is.

Esti Peshin, az Israel Aerospace Industries Ltd. (IAI) kiberrészlegének ügyvezetője kiemelte, hogy nem csupán az energiaszektor, hanem a szállítási ágazat, az egészségügyi rendszer és a légi közlekedés is számos olyan rendszerrel van ellátva, amelyek a mai követelmények szempontjából teljesen elavultnak számítanak. Ezeket a meglévő analóg rendszereket ugyan folyamatosan digitalizálják, de ennek ellenére sincsenek a kiberbiztonságra felkészítve, így a védettségük biztosítása komoly kihívást jelent.

A menedzser hozzátette, hogy a növekvő hálózatba kötöttség nem igazán teszi egyszerűbbé a biztonsági szakemberek munkáját. A dolgok internete rendszerek rendkívül nagy kockázatot jelentenek, mert gyakran nem megfelelő módon védik azokat és számos támadási felületet kínálnak. Amennyiben valaki egyszer sikeresen megfertőzte egy dolgok internete infrastruktúrában a főhálózatot, utána a kártevőt automatikusan továbbítódik az összes csatlakoztatott készülékre.

Az IAI szakértője szerint a megoldás egy olyan technikai felszerelés lenne, amely korszerű és megfelel a legújabb követelményeknek. Emellett fontos, hogy az IT-biztonság területén soha nem dőlhetnek hátra a kutatók, s folyamatosan új ötleteket és lehetőségeket kell keresniük. Szintén fontos az összes érdekelt féllel való együttműködés. Elkerülhetetlenek továbbá az állandó tréningek és a munkatársak képzése is. Az „ottfelejtett” USB-kulcsok, az adathalász levelek, a hamis frissítések és a nem biztonságos magán eszközök még mindig hatékony beszivárgási módszereknek számítanak. Ahogy Peshin megfogalmazta: „Jelenleg és a jövőben is az ember a leggyengébb láncszem.””

Forrás:
Nem a digitális világhoz készültek a kritikus infrastruktúrák; SG.hu; 2019. március 14.
Lásd még: Vienna Cyber Security Week 2019. Protecting Critical Infrastructure; EnergyPact Foundation

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.: biztonságosabb lesz az online fizetés, bevezetik a kétszintű ügyfélhitelesítést

„Az ügyfelek biztonsága, valamint az esetleges bankkártyás visszaélések megelőzése érdekében a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. a weboldalain végzett bankkártyás vásárlások esetében 2019. április elsejével bevezeti – az állami vállalatok körében az elsők között – a kétszintű ügyfélhitelesítést. A NÚSZ online felületein tavaly több mint 800 ezer tranzakciót hajtottak végre – közel 60 milliárd forintos értékben.

Hogy néz ki a kétszintű ügyfélhitelesítés a gyakorlatban?

A kétszintű ügyfélhitelesítés mindössze pár másodperccel hosszabbítja meg a NÚSZ Zrt. weboldalain (ematrica.nemzetiutdij.hu, illetve hu-go.hu) végzett internetes vásárlás idejét. A bank minden egyes e-matricás, illetve e-útdíjas vásárlási, fizetési tranzakció esetén megerősítő kódot küld az érintett bankkártyához tartozó, a kártyakibocsátó banknál megadott telefonszámra. Az ügyfél – a már megszokott kártyaadatok (név, kártyaszám, lejárat, CVC/CVV kód) mellett – ezzel a kóddal tudja megerősíteni és végrehajtani a NÚSZ online felületein kezdeményezett pénzügyi műveletet, s befejezni az elektronikus fizetést.

Mire kell figyelniük az ügyfeleknek?
Fontos, hogy az ügyfelek azt a mobilszámot használják, amit a bankjuk is nyilvántart. Ellenkező esetben ugyanis nem fogják megkapni a bank azonosító kódot tartalmazó sms-ét, s nem tudják majd végrehajtani a vásárlást. Az ügyfeleknek tehát ellenőrizniük kell, hogy a kártyakibocsátó bankjuknál milyen telefonszámot adtak meg, hogy valóban jó mobilszámra menjen a bank üzenete.

Miért jó és kinek jó a kétszintű ügyfélhitelesítés?
Ez az egyszerű megoldás jó a bankkártya tulajdonosoknak, mert így senki nem élhet vissza az adataikkal, s a csalók sem károsíthatják meg őket. A szolgáltatás ráadásul díjmentes, az azonosító kódot tartalmazó rövid sms-ért a bank nem számít fel külön díjat. De jó a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatónak is, mert elejét veheti a visszaélésgyanús pénzügyi műveleteknek és az ilyen irányú ügyfélpanaszoknak. A NÚSZ weboldalain tavaly egyébként több mint 800 ezer tranzakciót hajtottak végre az ügyfelek közel 60 milliárd forintos értékben.”

Forrás:
NÚSZ: biztonságosabb lesz az online fizetés; Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.; 2019. március 12.

Mobillal is leolvashatják az Elmű-Émász fogyasztói a villanyóráikat

„Új funkcióval bővült az Elmű-Émász EnergiApp elnevezésű mobil applikációja keddtől, az új megoldás bevezetésével lehetővé vált, hogy a fogyasztók a villanyóra adatait a mobiltelefonnal készített fotón küldjék be, így nem kell a leolvasóra várni.
Az applikáció keddi budapesti bemutatóján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta: az ágazati törvények tavaly év végén elfogadott módosításával megteremtették annak lehetőségét, hogy az áram- és a földgázelosztó társaságok a mérőberendezések leolvasását a felhasználó részére biztosított applikáció útján is elvégezhessék. Ennek feltétele, hogy az applikáció a mérőállást rögzítse és az elosztónak továbbítsa.

Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt évek energetikai tárgyú intézkedései bizonyították, hogy a kormány elkötelezett az energiafogyasztók terheinek csökkentése mellett. A rezsikiadások mérséklésén túl fontos cél a fogyasztók adminisztratív jellegű terheinek, köztük az ügyintézéssel töltött időnek a csökkentése, valamint az eljárások egyszerűsítése és a fogyasztók életét megkönnyítő megoldások, különösen az innovatív megoldások támogatása.

Kaderják Péter reményét fejezte ki, hogy az Elmű-Émász csoport után más áram- és gázszolgáltatók is elérhetővé teszik fogyasztóiknak a mérőórák applikáción át történő leolvasását.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a módszer csak egy lépés a fogyasztóbarát energetikai szolgáltatások felé. A tavaly év végi törvénycsomag már megtette a következő lépéseket a felhasználók és az elosztók, illetve kereskedők közötti általános elektronikus kapcsolattartás megteremtése irányába. A fogyasztó választása esetén a korábban papír alapon végzett kommunikáció a jövőben elektronikus úton is teljesíthető.

A kormány az érintettek bevonásával tovább vizsgálja azokat a területeket, ahol innovatív megoldásokkal segítheti az energiaszektor fejlődését és javíthatja a fogyasztók elégedettségét – közölte Kaderják Péter.

Marie-Theres Thiell, az Elmű-Émász igazgatósági elnöke egyebek mellett kiemelte, hogy a hatékonyság javításához új utakat kell találni. A vállalatcsoport nyitott a digitális fejlesztésekre és az okos hálózati beruházások megvalósítására. A digitalizáció esély az energiagazdaságnak, valamint új üzleti lehetőségeket is jelent a vállalatnak – fogalmazott.

Kifejtette: a munkaerőhiány miatt új lehetőségként tekintenek a mobil applikáción alapuló ügyintézésre. Az Elmű-Émász applikációja magyar fejlesztés.”

Forrás:
Mobillal is leolvashatják az Elmű-Émász fogyasztói a villanyóráikat; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. március 12.
ELMŰ-ÉMÁSZ EnergiApp

Szupergyors Internet Fejér megyében is

„A legkorszerűbb technológiával megépült szupergyors internetet adtak át 2019. március 12-én, Igaron. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta: „a beruházások a sárbogárdi járásban 227 millió forintból valósultak meg. Ahogy az igari példa mutatja, a SZIP fejlesztések kivitelezésében magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások is részt vesznek.
Ma már a település méretétől és elhelyezkedésétől függetlenül az elektromos hálózathoz hasonló alapszolgáltatásnak minősül a megfelelő internet-ellátottság. A 2015-ben indult Szupergyors Internet Programban 500 ezer új háztartás számára épült ki a szélessávú internetezés lehetősége 150 milliárd forint hazai és uniós forrásból. A szupergyors internet legalább 30 megabit per szekundumot jelent, de már az első szakaszban elkészült hálózat is több helyen meghaladja ezt a sebességet.

Solymár Károly Balázs kifejtette: „Növekvő igény mutatkozik az egyre gyorsabb otthoni internetre is. Ahogy számos más településen, úgy a Fejér megyei Igaron is a legkorszerűbb optikai hálózat épült ki. A szolgáltatás a Szupergyors Internet Programban minimálisan elvárt 30Mbps sávszélesség többszörösét tudja, ez Igaron akár 500Mbps is lehet.”

Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a jelen és a jövő igényei is igazolni fogják a fejlesztés szükségességét. Rámutatott arra is, hogy a beruházásnak köszönhetően a térség és a régió is fejlettebbé, versenyképesebbé válik.

Tarr János, a kivitelező és több mint 300 településen szolgáltató TARR Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nagy örömmel tettek eleget a fejlesztési megbízásnak. A kiépített hálózaton keresztül a lakosok egyéni igényeik szerint internetes, televíziós és telefonos szolgáltatásra is előfizethetnek.

A Szupergyors Internet Program januárban indult második fázisa, a SZIP 2.0 elsősorban az optikai hálózatok fejlesztésére fókuszál. A cél, hogy 2025-ig mindenhol legalább 100 megabit per szekundumra nőjön az internet sávszélessége.”

Forrás:
Szupergyors Internet Fejér megyében is; 2019. március 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Tovább nőtt 2018-ban az elektronikus számlafizetés népszerűsége

„Tavaly 5,6 millió fizetési tranzakciót hajtottak végre a Díjneten keresztül, egymillióval többet, mint 2017-ben. Tovább nőtt tavaly az elektronikus számlafizetés népszerűsége, a Díjneten keresztül befizetett számlák összértéke 2018-ban először érte el az 50 milliárd forintot, ennek túlnyomó többsége bankkártyás tranzakció volt. A független e-számla-fizetési platformon már 30 különböző országos és helyi szolgáltató számláit lehet egyszerűen kezelni, a fővárosiak pedig akár az összes rezsiszámlájukat befizethetik – olvasható a Díjnet közleményében.

Tavaly 5,6 millió fizetési tranzakciót hajtottak végre a Díjneten keresztül, egymillióval többet, mint 2017-ben. A tranzakciók összege 50 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 45,2 milliárdról.

A legnépszerűbb a bankkártyás fizetés volt: 40,9 milliárd forintot fizettek be így, ez több mint 10 százalékos emelkedés egy év alatt. Internetbankon keresztül 7,3 milliárd forintot utaltak át tavaly a rendszer felhasználói.
A szolgáltatók tavaly már 9,2 millió e-számlát küldtek meg a Díjneten keresztül az ügyfeleknek, ez 600 ezres növekedést jelent egy év alatt. A Díjbeszedő Holding Zrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a UPC Magyarország Kft. volt a legaktívabb.

Mintegy 10 százalékkal nőtt a regisztrált felhasználók száma, így már több mint 680 ezer ügyfél él a fizetési platform szolgáltatásaival. Újabb számlakibocsátók is csatlakoztak a Díjnethez, amely már 30 cég számláit és számlafizetését kezeli, országos és regionális szolgáltatókét egyaránt. Az NKM Áramszolgáltató belépésével a fővárosiak már az összes közüzemi számlájukat egy helyen tudják ingyenesen kezelni, de a rezsidíjak mellett lehetőség van internet-, kábeltévé- és telefonszámlák vagy biztosítási díjak kiegyenlítésére, tavaly november óta pedig már adományozásra is – írja a közlemény.

Megállíthatatlanul folytatódik az e-számlafizetés térnyerése Magyarországon, egyre többen kezelik és fizetik számlájukat elektronikusan – értékelte a tavalyi évet Garamszegi Tamás, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. „Idén további számlakibocsátók csatlakoztatását tervezzük, valamint a számlakiegyenlítés mellett egyéb elektronikus fizetési lehetőségekkel is bővítjük szolgáltatásainkat.” Garamszegi Tamás hangsúlyozta, hogy a Díjnet használatával nemcsak a felhasználók járnak jól, hanem a számlakibocsátók is: már a néhány ezer ügyféllel rendelkező cégeknek is megéri csatlakozni a rendszerhez, mert jelentősen csökkenthetők a számlázási és a befizetésekkel kapcsolatban felmerülő költségek, illetve a statisztikák alapján érdemben nő a fogyasztók fizetési fegyelme is.”

Forrás:
Tovább nőtt az elektronikus számlák népszerűsége; Világgazdaság; 2019. március 13.

Online kiskereskedelem: 425 milliárd forintos forgalom és 17%-os növekedés 2018-ban

„A GKI Digital és az Árukereső március 12-én publikálta a magyar online kiskereskedelmi piac 2018-as eredményeit: a szektorszintű, mintegy 3200 magyar webáruházzal rendelkező e-kereskedő bevonásával készült felmérés alapján a hazai online kiskereskedelem 2018-ban elérte a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat, ami mintegy 17%-kal múlta felül a 2017-es szintet és 4,5%-át adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak.

A GKI Digital lakossági mérései szerint az aktív (12 hónapon belül legalább egy alkalommal internetről rendelő) online vásárlók számának emelkedési üteme évről évre lassul (2019 elején számuk kb. 3,2 millió fő volt, +6,5%-os bővüléssel a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva), ezért:
Az online kiskereskedelmi szektor további növekedése már elsősorban az átlagos kosárértékek méretétől és a rendelési gyakoriságtól függ.

Egyre gyakrabban vásárolunk
A magyar lakosság 2018-ban – a gazdasági fellendüléssel összhangban – már a webáruházakban is egyre nagyobb értékben költött termékekre, a tavalyi évben az átlagos vásárlási érték átlépte a nettó 11 ezer forintos értéket.

Mivel az átlagos költés növekedése változatlan termékportfólió esetén erősen kötődik az infláció mértékéhez, ezért a jelenlegi alacsony inflációs környezetben az online kiskereskedelem növekedésének legnagyobb potenciálja a rendelési gyakoriság növekedésében rejlik. A vásárlási frekvencia növekedésével még a lassabban bővülő kosárérték mellett is dinamikus bővülésre van lehetőség. 2018-ban az egy főre jutó éves online rendelésszám elérte a 12 online vásárlás/fő szintet, ami 7%-os éves bővülést jelent 2017-hez képest. Az éves átlagos költés összességében megközelítette a 133 ezer forintot.

A hazai online kiskereskedelem fejlődésének jelenlegi legfontosabb motorja tehát a vásárlási gyakoriság további növelése. A kereskedők szemszögéből ez azt jelenti, hogy a fenntartható növekedéshez érdemes a nagyobb értékű – és sokszor hosszabb életciklussal rendelkező – termékek mellett a gyorsa(bba)n forgó, napi fogyasztási cikkek irányába is nyitni. Ezekkel ugyanis drasztikusan növelhető a rendelési állomány és a visszatérési gyakoriság a magas kosárérték megtartása mellett.

Logisztika
A mintegy 425 milliárd forintos online forgalom mellett a magyar vásárlók 2018-ban 38 millió rendelést adtak le belföldi e-kereskedőknek, ami 13%-os növekedés 2017-hez képest (figyelmen kívül hagyva az idegen nyelvű áruházak magyar piacra eső forgalmát és a végül nem teljesített, visszamondott vagy át nem vett rendelések számát). Az e-kereskedők a rendelések 69%-át valamelyik logisztikai szolgáltató bevonásával juttatták célba.

Erősödött a házhoz szállítás, gyengült a csomagpont
Kézbesítési, átvételi megoldások közül a magyar vásárlók a leggyakrabban továbbra is a házhoz szállítást választják – ez a megoldás adja a 2018-ban teljesített online tranzakciók 52%-át. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ez a kézbesítési mód sokkal tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá vált a vásárlók számára. Legtöbbször már nem kell egész nap a futárt várni, a logisztikai szolgáltatók jellemzően 2-3 órás időintervallumokat is megadnak, és ha ez nem lenne elég, a vásárló direktben is egyeztethet a kézbesítést végző futárral, mivel a sofőr telefonszáma hozzáférhető.

Ezzel párhuzamosan a logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett átadópontok szerepe összességében csökken (19%-ról 17%-ra), mivel egyre nehezebben tudnak új kereskedőket megnyerni, illetve a vásárlók is gyakran átpártolnak a kényelmesebbé, kiszámíthatóbbá váló házhoz szállításhoz.

A fejlesztésnek ára van
A logisztikai szolgáltatók általános megítélése mindezek ellenére romlott az e-kereskedők körében a GKI Digital és az Árukereső előző évi méréséhez képest. Az okok között előkelő helyen van a szolgáltatók 2018-as általános áremelése, melynek kiváltója a fenti – főleg IT jellegű – fejlesztések mellett a futárok és raktári munkások körében tapasztalható, jelentős munkaerőhiány. A megemelt szolgáltatási díjak a 2017-es ünnepi szezont követően léptek életbe, és azóta az áremelés folyamatos, több kereskedőt az év során akár egynél több hullámban is elért.

Leszakadt a mezőny
Az e-kereskedelemben érdekelt logisztikai szolgáltatók 2018-ban – viszonylag kis különbséggel – nagyjából ugyanazt a szolgáltatási palettát nyújtották, de a végrehajtás minősége erősen eltérő volt.
Ez a különbség megjelenik a kereskedők által adott osztályzatokban is: a házhoz szállítás piacán 2018-ban a GLS volt a legstabilabb, legmagasabb minőséget nyújtó szolgáltató, tavaly a legtöbb online rendelt csomagot is ez a cég kézbesítette. A GLS a magas minőség fenntartása végett szűri az ügyfeleket, nagyrészt olyan partnerekkel szerződik, akik jól kezelhető (viszonylag kis méretű, standard dobozba csomagolt, nem törékeny, egy darabból álló, speciális kezelést nem igénylő) csomagot adnak át. A GKI Digital e-kereskedelmi TOP10-es listáján szereplő webáruházak közül csupán egy webáruház a partnere, és a volumenének jelentős része nem e-commerce csomag, ezért a Fekete Péntek, és a szezon mennyiségi kiugrása kevésbé érinti.

A webáruházak megítélése alapján a Magyar Posta mögött a DPD, valamint a Sprinter nagyjából hasonló minőséget nyújtott 2018-ban. Összességében a Magyar Posta tudott legközelebb kerülni a webáruházak szerint legjobbra értékelt GLS-hez, miközben a többi szolgáltató esetében nőtt a relatív távolság. A minőségi verseny vesztese 2018-ban az év elején nevet változtató Express One (korábban: TOF). Esetükben az osztályzat a 2017-es 4,2-ről 3,2-re csökkent.

Egyre népszerűbbek a csomagautomaták
Az átadópontok közt immár harmadik éve ismét a Foxpost kapta a legjobb értékelést az e-kereskedőktől. Az automaták szerepe folyamatosan nő az átadópontok között. Az önkiszolgáló rendszerek által nyújtott szolgáltatás egyértelműen modernebb, gyorsabb vásárlói élményt nyújt, mint a hírlapárusokból, benzinkutakból, postákból és egyéb kiskereskedelmi egységekből álló átadópont-hálózatok, ám hátrányuk, hogy a lefedettség még viszonylag csekély, mindössze 120 körüli csomagautomata üzemel az országban.

Kereskedői megítélés tekintetében nem sokkal maradt le a Foxpost mögött a GLS csomagpont szolgáltatása, a 4-es osztályzat egyértelműen jónak mondható, ami a meglehetősen heterogén átadóponti hálózatot tekintve nagyon szép teljesítmény.

A Pick Pack Pont és a Posta Pontok kereskedői megítélése nem változott számottevően az elmúlt években – ám a korábban innovatívnak, izgalmasnak ható szolgáltatások fénye mostanra megkopott, nagy szükség lenne a folyamatok felgyorsítására, a vásárlói átvétel egyszerűbbé, hatékonyabbá tételére.

Az olcsó, belépő árú megoldás a külső átadópont helyett egyre inkább a webáruház saját átadópontja lesz – azonban a legtöbb e-kereskedő már ezeket a saját megoldásokat is beárazza, így az ingyenes megoldások lassan kivezetődnek a piacról.

Az FMCG piac hozhatja az új lendületet az online kiskereskedelembe
Az e-kereskedelmi szektorok között 2018-ban a műszaki cikkek mellett az FMCG területe fejlődött a legdinamikusabban (21%). A napi fogyasztási cikkek online piacán belül az online élelmiszer szegmens a legnagyobb. Ezen a területen 2018-ban már élénk verseny folyt a két országos hiperlánc, a Tesco és az Auchan online áruházai között.

Ráadásul az élelmiszerek online rendelése mellett a háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny. Ebben a kategóriában a Rossmann egyre nagyobb szeletet hasít ki az online FMCG tortából, de 2018-ban ők is jól ismert, közvetlen konkurenciával kerültek szembe: a DM is elindult a saját webáruházával.

A jelenlegi trendek tükrében ez a – most még “gyerekcipőben járó” – online FMCG piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz, ez pedig hatással lehet majd az egész magyar online piac fejlődésére. Az FMCG termékek online vásárlása hosszú távon átrajzolhatja a kereskedői erőviszonyokat és nagy hatással lesz a vásárlási frekvenciára, valamint a kosárértékre is.

Ilyen piaci környezetben, limitált vásárlói bázis és relatív alacsony éves rendelésszám mellett a marketingeszközök hatékony használatán is legalább annyi múlik, mint a megfelelő összetételű termékpalettán.

A promóciók csúcsa: ingyenes szállítás és árakció
Miközben a webáruházak által alkalmazott akciók közül egyértelműen az ingyenes szállításhoz, valamint az árkedvezményekhez kötött promóciók a legnépszerűbbek, addig a két megoldás között komoly eltérés tapasztalható: míg a szállítási kedvezmény elsősorban a rendelések számát képes hatékonyan növelni (a vásárlókat a kisebb értékű rendelések felé terelve), addig a jól tervezett árkedvezmények magasabb kosárértéket eredményeznek, hiszen drágább termék esetében nagyobb nominális megtakarítás érhető el a fogyasztó számára.

2019 legfontosabb trendjei
Offline háttér nélkül nem megy: A teljes értékű offline üzlettel vagy átvételi ponttal is rendelkező webáruházak létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen a magyar piacon. A vásárlók szívesebben rendelnek olyan webáruházból, amely offline üzletekkel vagy legalább átadópontokkal rendelkezik. Ezek alapján nem meglepő, hogy a teljes online kiskereskedelmi forgalom közel 80%-a olyan kereskedéseknél realizálódik, ahol van valamilyen offline értékesítési láb.

A perszonalizáció új dimenzióba lép: az online és offline térben is vásárlót egy személyként kell kezelni, és a lehető legjobban kell kiszolgálni mind a két csatornán. A korábban külön, esetleg cégen belül is egymás konkurenciájaként működő szolgáltatásoknak együtt kell működniük, közösen kielégítve a vásárlók egyre növekvő igényeit.

Az ügyfélélményen belül kritikus pont a kézbesítés: a magyar fogyasztó még egyáltalán nem ragaszkodik a 24 órán belüli szállításhoz – ahhoz viszont igen, hogy a szállítás napja, valamint napon belül a várható időablak tervezhető legyen, ami folyamatos fejlesztést igényel mind a kereskedők, mind a logisztikai szolgáltatók részéről. A kereskedők saját átadópontjainak szerepe várhatóan tovább nő, de egyre népszerűbbek a csomagautomaták is.

Ami lassan változik, az az utánvét kérdése: 2018-ban az internetes termékrendelések több mint 70%-a utánvétes volt, amiből a készpénz aránya pedig még mindig közel 60%. Ennek oka részben a kereskedők irányába táplált bizalmatlanságban, részben pedig a készpénzhasználat társadalmi háttérben, beágyazottságában keresendő. Ezen a berögződésen várhatóan a 2019 júliusában bevezetésre kerülő azonnali fizetés sem fog drasztikusan változtatni, ám hosszú távon mindenképpen felgyorsíthatja a készpénzkímélő megoldások elterjedését.

A vásárló az első
Mindezek alapján, tehát 2019 sem lesz mentes a kihívásoktól: a kereskedőknek sokféle igénynek kell egyszerre megfelelnie:
A piackövető magatartás 2019-ben már egyre kevésbé lesz elég a növekedéshez. Azok a szereplők fogják tudni megtartani a vásárlókat – és növelni a visszatérési / vásárlási gyakoriságokat – akik minőségi ügyfélélményt nyújtanak.
Az elégedett vásárló ritkán értékel, az elégedetlen viszont “telekiabálja” az internetet, ráadásul ma már nem ritkán közösségi média felületen, videóban osztja meg a véleményét, amellyel egyre több jövőbeni vásárlót érhet el és befolyásolhat, sikeresen. Ezért a közösségi média megfelelő használata és a korábbi vásárlók tapasztalatainak transzparens tálalása fontos és nem lebecsülendő versenyelőnyt jelent.

Azok a kereskedők tudnak hosszú távon sikeresek lenni ilyen körülmények között, akiknek valóban a vásárló az első.”

Forrás:
Online kiskereskedelem: 425 milliárd forintos forgalom és 17%-os növekedés 2018-ban; GKI Digital; 2019. március 12.

Egyelőre nem lesz európai szintű IT-különadó

„Az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek keddi döntése értelmében lekerült a napirendről a közösségi szintű digitális adó kérdése, mert több tagállam ellenállása miatt több hónap alatt sem sikerült megállapodni róla – írja az MTI.

A döntésről Eugen Teodorovici, az EU soros elnökségét ellátó Románia pénzügyminisztere számolt be, miután Dánia, Finnország, Írország és Svédország kedden is megvétózta a kezdeményezést, adópolitikai ügyekben ugyanis csak egyhangú szavazással lehet dűlőre jutni.

Teodorovici elmondta, arra fognak koncentrálni, hogy közös álláspontra jussanak egy globális szintű egyezményről a digitális nagyvállalatok megadóztatása érdekében, amelyről a tervek szerint 2020-ban születne megállapodás. A fejlett ipari államok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyébként jelenleg egy, az internetes cégek adóelkerülésének minimalizálására szolgáló egyezményen dolgozik, ha pedig ez elbukik, vagy elhalasztják, akkor az EU újra napirendre veszi majd az ügyet.

Az Európai Bizottság javaslatának egyébként az volt a lényege, hogy a digitális cégek ott is adózzanak, ahol a nyereségük keletkezik, nem csak ott, ahol a központjuk van. Ez nem is tűnik annyira elrugaszkodott ötletnek, a franciák és az osztrákok már kacérkodtak is az ötlettel, a magyar kormány pedig már három évvel ezelőtt uniós szintű szabályozást sürgetett a nemzetközi techcégekre.”

Forrás:
Egyelőre nem lesz európai szintű IT-különadó; Index.hu/MTI; 2019. március 12.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. március 18.

Új kinevezéssel erősíti az USA Külügyminisztériuma a külföldi propaganda elleni harcot
Diplomáciai hírek szerint Lea Gabrielle személyében veterán harci pilóta, egyben szakképzett hírszerző tiszt vette át a napokban az amerikai Külügyminisztérium egyik háttérben meghúzódó, de kulcsfontosságú szervezeti egysége vezetését. A „Global Engagement Center”-nek ugyanis meghatározó szerepet szánnak az „orosz dezinformáció, a terrorista üzenetforgalom, és a kínai propaganda elleni küzdelemben”.
A minisztériumi osztály hivatalosan az amerikai külpolitika „ellen-propaganda” tevékenységének átfogó koordinációjáért felel. A nehezen lefordítható nevű egységet eredetileg a különböző nemzetközi terrorszervezetek online levelezési forgalmának és e-mail kampányainak visszaszorítására hívták életre. Mára azonban az Amerikát érintő dezinformációs és propaganda tevékenységek elleni globális fellépés lett a legfontosabb feladatköre. Donald Trump kormányzásának kezdetén a részleg időlegesen világos célmeghatározás és feladatszabás nélkül maradt, köszönhetően a Külügyminisztériumban egymásnak feszülő különböző politikai koncepcióknak, nem különben érdekcsoportoknak. Rex Tillerson minisztersége idején az osztály büdzséjét is erőteljes megszorítások fenyegették, de a Kongresszusban mostanság ritkán tapasztalható kétpárti egyetértés végül mégis biztosította a folyamatos működéshez szükséges forrásokat.
Az amerikai közigazgatási mércével kicsinek mondható ellen-propaganda központ személyi feltöltésére és akadálytalan működésére garancia lehet a 2019-es pénzügyi évre kérelmezett 55 millió dolláros keret, amit a törvényhozás különösebb vita nélkül 115 millióra emelt. Mike Pompeo külügyminiszterségével a részleg egyértelműen a kiemelten támogatandó területek közé emelkedett. Gabrielle, a hajdani katonatiszt-hírszerző, aki egyébként a Fox News televíziós csatornánál az újságírói szakmába is belekóstolt, nem hagyott kétséget a felől, hogy miért esett rá a választás: „Világosan látnunk kell, hogy háborúban állunk – nyilatkozta. Ellenségeink, terrorista szervezetek és olyan országok, amelyek a dezinformációt fegyverként használják, folyamatosan támadnak minket.” Ráadásul az információs harc ma már „olcsó és egyszerű”, s így az ellenfelek tovább sokasodhatnak.
With New Appointment, State Department Ramps Up War Against Foreign Propaganda; Robbie Gramer, Elias Groll; Foreign Policy; 2019. február 7.

Tekintsük végre geopolitikai játékosnak a Facebookot – sürgeti a neves nyugati külpolitikai szakértő
Múlt heti lapszemlénkben mutattuk be a nyugati világ egyik vezető külpolitikai szakértője, a volt brit diplomata, Shaun Riordan szakmai blogját. A mostanság főleg a tekintélyes holland külügyi intézet, a Clingendael kötelékében működő Riordan a digitális óriások, a Google, a Facebook szerepét vizsgálja egyik legutóbbi blog bejegyzésében – méghozzá az álhírek terjedése, terjesztése szemszögéből. A nagy digitális szolgáltatók szerepe, felelőssége most már naponta vetődik fel, és Nagy-Britanniában különösen fókuszba került az ún. Cambridge Analytica botrány óta. A közfelháborodás is nyilván közrejátszott abban, hogy a napokban megjelent jelentésében egy parlamenti vizsgálóbizottság egyenesen „digitális gengszterekhez” hasonló viselkedéssel vádolta meg a Facebookot, és a hozzá hasonló közösségi platform cégeket. Konklúziójukban a brit törvényhozók a nagy digitális tartalomszolgáltatók, keresőmotor üzemeltetők, közösségi média házigazdák formális szabályozását javasolták. A rendszabályok előírnák egyebek mellett egy kötelező etikai kódex alkalmazását, valamint egy független szabályozó hatóság felügyeleti munkáját.
Ehhez a formálódó szakmai koncepcióhoz csatlakozik Riordan elképzelése, amely ráadásul messze túllép az említett bizottsági javaslat vállalatszabályozási felfogásán. A nemzetközi kapcsolatok neves szaktekintélye egyenesen úgy fogalmaz: a közösségi média platformok, mint a Facebook, vagy a keresőmotor üzemeltetők, mint a Google gyökeresen más megközelítést igényelnek. Itt az ideje, hogy mi ezeket a gigászokat ne kezeljük holmi közönséges „vállalatokként”, még kevésbé valamiféle semleges digitális platformokként, hanem valóságos geopolitikai szereplőkként tekintsünk rájuk – és úgy is bánjunk velük. A szóhasználatunk tudatos és pontos: a brit-holland diplomáciai szaktekintély ugyanis meglehetősen militáns, hogy ne mondjuk agresszív felfogást vezet be az álhírek körüli nemzetközi vitába, gondolkodásba. Lényegében a következőt mondja: a nagy közősségi média cégek működését szabályozó algoritmusokat az oroszok tudatosan kihasználják arra, hogy a maguk online dezinformációs kampányait sikerre vigyék. Ennek folytán a háttérben álló nagy gigavállalatok nem egyszerűen profithajhászó szereplők – hanem olyan kollaboránsok, amelyek lehetővé teszik az oroszoknak, hogy megpróbálják destabilizálni a nyugati társadalmakat. Kemény, sőt durva szavak, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy a globális kapitalizmus legnagyobbjait állítja a vádlottak padjára! A „kollaboráns” szó, tudjuk mindannyian, a II. világháború óta egészen különleges jelentéstartalommal bír. A „kollaboráns” a legsötétebb erők szövetségese, szekértolója, olyan, aki talán még a démonoknál is alávalóbb.
A Facebook tulajdonosa, Mark Zuckerberg váltig hangoztatja ugyan, hogy cége egy semleges üzleti szereplő, ez azonban nem így van, mondja Riordan. Azzal érvel (nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyva, hogy Zuckerberg a bevett, köznapi értelmében használja a kifejezést), hogy a „semlegességet” részletesen szabályozza a nemzetközi jog. Méghozzá úgy, hogy az előnyökhöz felelősségeket is rendel, nevezetesen azt, hogy a semleges entitás „nem engedhet idegen csapatokat a területére abból a célból, hogy azok támadást indítsanak egy harmadik fél ellen”. Márpedig, fűzi tovább az egyre meghökkentőbb gondolatmenetet a tekintélyes, mérvadó Clingendael kutatója, az analógia nyilvánvaló. Oroszország a nyugati társadalmakat fellazító hadműveletekre használja a Facebookot (és más közösségi média platformokat); amennyiben a Facebook cég ezt hagyja akkor „de facto Oroszország szövetségese” a Nyugat ellen. Az óriáscég – fogalmaz egyszerűen Riordan – csak egyetlen módon kerülheti el ezt a cinkosságot: „úgy hogy a Nyugat szövetségesévé válik az orosz dezinformáció elleni küzdelemben”. A világnak ezen a tájékán itt már megkeseredik az ember szája íze: véres valóságként létezett itt már ugyanis az az elv, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Nem jó látni megint ezt a leegyszerűsítő, végletekig konfrontatív világképet.
Shaun Riordan ráadásul nem csupán a levegőbe beszél, nem holmi elvi állásfoglalások mellett tör lándzsát. Egyes kifogásolt fiókok megszüntetése, vagy akár a tényellenőrzők (fact checker-ek) alkalmazása itt nem segít – mondja a brit diplomata. Már csak azért sem, teszi hozzá a szerző, mert a dezinformátorok ravaszak: sokszor az igazsággal keverik a hazugságot. Ha a Facebook, és a többi közösségi média vállalat, keresőmotor cég komolyan akarja venni, hogy „ne legyen az oroszok szövetségese”, ahhoz másra van szükség. A brit törvényhozás ugyanis téved akkor, amikor javaslatában a nagy digitális óriáscégek szabályozását javasolja, mintha „azok valóban cégek volnának”, mondja Riordan.
Ha a Facebook, a Google és a többiek „a nyugati kormányok kollaborátorai akarnak lenni”, írja a neves külügyi szakember, akkor a működésük alapját képező algoritmusokat meg kell osztaniuk – természetesen titokban – a nyugati kormányokkal. Ha erre nem hajlandók, mondja a brit külügyi ember, a holland külügy háttérszakértője, akkor „Oroszország de facto szövetségesének kell tekinteni ezeket a cégeket”, és „úgy is kell bánni velük”.
Treating Facebook as a Geopolitical Actor; Shaun Riordan; BideDao Managing Geopolitical Risk; 2019. február 28.

Bemutatjuk Nagy-Britannia „adat diplomatáját”
Graham Nelson a 21. századi brit külügyi államapparátus afféle „címlapfiúja”. Azaz, hogy éppen nem: noha valóban mintegy reklámposzterre illő módon személyesíti meg a fiatal, dinamikus és döntően információs tudományokban járatos szakembert, nagyon, de nagyon ritkán tűnik csak fel bármiféle címlapon. Ahogy az általa vezetett minisztériumi részleg is diszkréten meghúzódik az árnyékban, vagy inkább a félhomályban. Sem róla, sem ügyosztályáról nem szoktak tudósítani, sőt, sehol nem lelni fel róluk különösebben sok adatot. Ami, valljuk be, több mint furcsa, ha tekintetbe vesszük, hogy a transzparencia a modern brit államigazgatás központi követelménye, mantrája. Az pedig, hogy egy brit közigazgatási szervezetről lényegében semmilyen információt ne lehessen fellelni a világhálón, az már annyira furcsa, hogy szinte beszédes. A most megjelent első sajtóbemutatkozás is több mint szűkszavú. Pedig érdekes emberről van szó: ő irányítja a Brit Külügyminisztérium, a legendás FCO egyik legfontosabb részlegét, a nem túl sokatmondó nevű, OSU-nak becézett Open Source Unit-ot, azaz a Nyílt Forrású Osztályt.
Ha már kevés a fellelhető információ, akkor a témánál maradva mi is végeztünk egy kis nyílt forrású adatkutatást. A fiatal külügyi szakember LinkedIn profiljából tudhatunk meg például egyet s mást pályájáról. Noha Távol-Kelet szakértőként definiálja önmagát, tíz évnyi ázsiai témájú kutatói-tanácsadói munkáját egy szolíd matematikusi és információs mérnöki tanulmány és diploma alapozta meg. Nem az a tipikus diplomata kezdés, gondolhatnánk. Alapvetően vállalati- és szervezeti ügyfeleknek végzett kockázat felmérő, kockázat csökkentő munkákat. Mint mondja, számos informatikai fejlesztéssel büszkélkedhet, amelyek a többoldalú fegyverzetkorlátozás témáját érintették, vagy a kínai civil társadalom erősítését szolgálták, illetve természeti- és társadalmi krízishelyzetek vészelhárításához járultak hozzá. A távol-keleti munka hozadékaként egyébként, diplomatának állva egyedül beszéli a japán, a mandarin kínai és a koreai nyelvet a hajdan közmondásosan sokszínű brit külszolgálatban.
Nelson 2016-ban került külügyminisztériumi állományba, az újonnan alakult Open Source Unit vezetőjeként. A szervezeti egység webhelye – és információs részlegről lévén szó, ez külön érdekes – minden bizonnyal az egyik legrövidebb, leginkább semmitmondó site, amit csak a modern brit közigazgatás, a maga sok ezernyi részlegével, fel tud mutatni. De, hát mivel foglalkozik egyáltalában ez az osztály? „Feladatunk, hogy támogassuk a Külügyminisztériumot és a kormányt abban, hogy megalapozottabb külpolitikai döntéseket hozhasson adatokra és más információkra támaszkodva”. Hogy ez konkrétan mit takar? Erről négy fejezetcím, és négy fél mondat tájékoztat csupán:
* hibrid fenyegetések elemzése
* a demokrácia védelme
* az események megértése
* új szervezeti készségek kifejlesztése.
Az ember azt gondolhatná, hogy ennél még egy hírszerző szervezet is bőbeszédűbb, a mai transzparens, ráadásul örökös munkaerő hiánnyal küszködő világban. Ha a fejünket tanácstalanul vakargatva hagyjuk most ezt a több mint lakonikus hivatali weboldalt, és egy kicsit tovább játszunk a nyílt forrású információszerzéssel magunk is, akkor rábukkanunk két tavalyi közbeszerzési kiírásra. És itt már körvonalazódni kezd valami, hogy mivel is foglalkozik ez a rejtélyes Open Source Unit a brit Külügyön belül! A 2018. évi közbeszerzés két alapvető feladatot tűzött ki:
* egy biztonságos hozzáférésű, felhő alapú adatplatform kialakítása, amely könnyű és gyors hozzáférést biztosít az arra feljogosított személyeknek nyílt hozzáférésű információk nagy tömegéhez;
* egy olyan „szerszámoskamra” kialakítása, amely fejlett elemző eszközöket (szoftvereket) biztosít a munkatársak részére a fenti adatplatformon át elérhető információ tömeg feldolgozására.

A feladat meghatározás természetesen nem valamiféle információszerző „játékszer” kifejlesztését irányozta elő. A specifikációból jól látszik, hogy az adatszerző, adatgyűjtő komponensnek képesnek kell lennie különböző formátumú (html, csv, stb.), különböző típusú (szöveges, numerikus, műholdképes, metaadat stb.) adatok befogadására és kezelésére. Ráadásul a közbeszerzési anyag azt is elárulja, hogy a megbízással elvégzendő munkának már „házon belül elvégzett pilot fejlesztésekre” kell támaszkodnia, illetve ahhoz kell igazodnia. Ezeket az alapozó munkálatokat nyilvánvalóan a Graham Nelson által vezetett szakmai csoport végezte, 2016 és 2018 között. A kiírás még azt is megjegyzi: az előmunkálatokat végző külügyminisztériumi OSU osztály három adattudós munkatársból áll. Az OSU csoport előkészítő munkálatai kiterjedtek egy kis mintán történő felhasználói igényfelmérésre is. Ennek legfontosabb megállapításai azt mutatták, hogy a nyílt forrású adatoknál a legnagyobb gondot az erős szórtság jelentette (nagyobb centralizációra volna szükség az adatok elérésében). Ugyanakkor a megszerzett adattömeg számszerű elemzését lehetővé tevő eszköztár rendkívül korlátozott volt. Az OSU csoport egy fontos pilotfejlesztésére is rávilágít a közbeszerzési kiírás. Az OSU gárdája a majdani adatplatform prototípusaként, annak szövegelemző komponensét fejlesztette ki. A pilot Spacy nyílt forrású szótárt használ a figyelendő adatelemek kiválasztására, címkézésére, amiket aztán a szintén nyílt forrású Elasticsearch keresőmotorral indexelnek. Az eszköz egyszerű felhasználói felülettel rendelkezik, amely lehetővé teszi az adatok geotérbeli, vagy metrikus interfészen át történő megjelenítését. A jelenlegi működés további fontos részletére világít rá a közbeszerzési kiírás egy megjegyzése: e szerint a pilot munkálatok során az OSU munkatársai megvizsgálták egy szintén nyílt forrású kollaborációs eszköz, a Nextcloud alkalmazásba vételét, a csoporton belüli munkafolyamatokra. A kedvező tapasztalatok alapján a Nextcloudot, átfogó ökoszisztémaként kívánták kiterjeszteni az adatplatform egészére.
A brit Külügyminisztérium rejtélyes Nyílt Forrású Egysége, az OSU tehát az elmúlt évek során előbb saját fejlesztésben, majd közbeszerzéssel külső vállalkozókkal megtámogatva kifejlesztett egy olyan informatikai eszközrendszert, amely több százezer, különböző nyelvű információs forrást képes automatikusan figyelni, angolra fordítani és valós időben megjeleníteni egy központi felhasználói felületen. A begyűjtött és feldolgozott információs források nem csupán a nagy, jelentős forrásokra korlátozódnak, hanem a legjelentéktelenebbnek tűnő helyi forrásokat is felölelik. Korábban a külszolgálatban dolgozó diplomatáknak rengeteg időt kellett fordítaniuk a helyi hírforrások olvasására, személyes beszélgetésekre. Most az így szerzett információkat az online források tömegéből beszerezhető értesülésekkel lehet számottevően kiegészíteni. Sokkal pontosabb képünk van így a világról – fogalmazza meg a lényeget tömören az adattudós diplomata. Az új információgyűjtő rendszerrel a „gyorsreagálású” külügyi csoportok (pl. természeti katasztrófák, vagy más válságok idején) rövid határidő alatt készülhetnek fel olyan információ tömegből, aminek a megszerzésére korábban egyszerűen nem volt lehetőség. Ez az információs fedés természetesen akkor is elérhető, ha nincsen az adott helyszínen képviselő; segítségnyújtások, azonnali segélyek indítása mégis megalapozottan kezdeményezhető.
Az adatok hasznosulásához azonban nélkülözhetetlen az is, hogy azokat a maguk „emberi kontextusába” helyezzük – jegyzi meg gyorsan Nelson. És tényleg: a szervezeti egység már említetten szűkszavú webhelyén, amelyen a munkaerő toborzó felhívás foglalja el a központi helyet, nem csak adattudósokat, informatikai mérnököket keresnek. Két kézzel kapnak az emberi viselkedéstudomány művelői után is. Az ő feladatuk, világítja meg a csoport vezetője, Graham Nelson, hogy felfedezzék az adatokból kirajzolódó tendenciákat, rámutassanak a mögöttük megbúvó emberi viselkedésekre. A csoport egyik fontos profilja ugyanis az „extrém megnyilvánulások” figyelése. Az általuk szerzett, értelmezett és megosztott adatok lehetővé teszik, hogy a brit Külügy hatásosabban és hatékonyabban lépjen fel például a különféle radikális tendenciák semlegesítésére.
A fiatal adattudós diplomata meggyőződése: az adatok (a minőségi adatok, teszi rögtön hozzá), bármely kormány számára lehetővé teszik, hogy alaposan szemrevételezzék az általuk végzett munkát, és különösen annak tényleges hatását. Ami akkor is fontos, ha az adatokból nyert kép sokszor megmutatja, hogy az erőfeszítések egy jókora része bizony veszendőbe megy. Mert legalább tudni lehet, hogy melyik része volt hatásos.
Exclusive: Meet the UK’s „Data Diplomat”; Nurfilzah Rohadi; GovInsider; 2019. március 12.
Graham Nelson LinkedIn profilja
Az FCO OSU internetes webhelye
FCO cloud analysis platform development; Foreign and Commonwealth Office Open Source Unit (digitális közbeszerzés)

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. március 11-március 14.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

SOC biztonsági eseménykezelő szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/49
Közzététel dátuma: 2019.03.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.22.
A közbeszerzési eljárás célja az Ajánlatkérő (AK) informatikai eszközeit célzó kibertámadások és a belső hálózatból induló támadások hatékony detektálása és elhárítása érdekében IT biztonsági naplóelemző és eseménykezelő szolgáltatás nyújtása (szolgáltatás).
Lásd bővebben

ZRH számára AEG 48V-os tápegység és UPS eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/50
Közzététel dátuma: 2019.03.12.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.16.
Zártcélú Rendészeti Hálózat (zRH) számára AEG gyártmányú berendezés bővítéséhez szükséges 48V-os tápegység és 3kVA-es UPS eszközök beszerzése az alábbiak szerint. 48V-os tápegység összesen 50 db, melyből 39 db fix mennyiség, 11 db opcionális mennyiség.
3kVA-es UPS berendezés összesen 56 db, melyből 44 db fix mennyiség, 12 db opcionális mennyiség.
Lásd bővebben

AF VEKOP-6.3.5-17-2017-00017 betegazonosító r.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/50
Közzététel dátuma: 2019.03.12.
Ajánlatkérő: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.15.
VEKOP-6.3.5-17-2017-00017 projekt keretén belül betegazonosító rendszer beszerzése
Nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő biztonságos betegazonosítási folyamatainak kialakításához szükséges hardverek, szoftverek és szolgáltatások biztosítása.
Lásd bővebben

Belváros-Lipótváros okos parkolás, II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: Belváros-Lipótváros Közterület-Felügyelet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.11.
Okos park. szolg.nyújt. Bp V. ker egyes részein II
Okos parkolás szolgáltatás nyújtása, amely magában foglalja a rendszer telepítését és üzemeltetését, amely rendszer valós időben gyűjti a Budapest Főváros V. Kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata által meghatározott területeken a közterületi parkolóhelyek foglaltságáról az információt és ezt hozzáférhetővé teszi mind az Ajánlatkérő, mind a kerületben parkolni kívánó autósok számára.
* 1050 db egyedi szenzoros okos parkoló telepítése, a hozzá tartozó parkolási platform elérhetőségének biztosítása és a mobil alkalmazást tartalmazó rendszer kialakítása, és mindezek üzemeltetése 5 évig (60 hónap). További legfeljebb 450 db egyedi szenzoros okos parkoló megoldás bővítésének lehetősége, amelynek megrendelésére Ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget.
* Kamerás, parkolóhelyre be- és kilépést számláló okos parkolás szolgáltatás nyújtása 1 db helyszínen opcionálisan.
* Parkolóhelyre be- és kilépést számláló szenzoros okos parkolás szolgáltatás nyújtása 1 db helyszínen opcionálisan.
* Utcai kijelző telepítése és a telepítéstől számított 2 éves üzemeltetése, amely egy előre definiált parkolóhely csoport adatait jeleníti meg, 5 db helyszínen és további legfeljebb 2 db helyszínen opcionálisan.
* Gépjármű forgalom számlálási megoldás telepítése és a telepítéstől számított 2 éves üzemeltetése 4 db helyszínen és további legfeljebb 2 db helyszínen opcionálisan.
* Mobil alkalmazás biztosítása, amelyben a fent ismertetett parkolási információk a parkolni szándékozók részére megjelenítésre kerülnek.
Lásd bővebben

Kohorsz adatgyűjtés EFOP1.9.4-VEKOP-16-2016-00001
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: KSH Népességtudományi Kutató Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.12.
Keretmegállapodás a Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatfelvételének komplex adatgyűjtési feladatainak ellátására az EFOP 1.9.4-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
Keretösszeg: 237.642.648.- Ft + ÁFA
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
EIA-SIA technológiaváltás (II. lépcső)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/49
Közzététel dátuma: 2019.03.11.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gépikód Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
1 db technológiailag megújított Energiainformációs Adattár, teljes migrált adattartalommal.
1 db technológiailag megújított Statisztikai Információs Adattár, teljes migrált adattartalommal.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/49
Közzététel dátuma: 2019.03.11.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: DataCare Rendszerintegrációs Zrt.
A bíróságok központi alkalmazásait kiszolgáló informatikai szerverinfrastuktúra biztonságos és szakszerű üzemeltetése 12 hónap időtartamban
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.380.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/49
Közzététel dátuma: 2019.03.11.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NSL Security Biztonsági Szolgálat Kft.
Elnevezés: Elektronikus biztonságtechnika karbantartása
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 17 db budapesti telephelyén, 3 db vidéki telephelyén (Bükkszék, Siófok, Csomád) üzemelő videó megfigyelő, elektronikus behatolás jelző, tűzjelző, valamint beléptető rendszerek karbantartása, szervizkészenlét biztosítása, eseti javítása, felújítása és üzemzavar elhárítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.520.000,- Ft
Lásd bővebben

Sebklasszifikáció MI-hez kapcsolódó szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/50
Közzététel dátuma: 2019.03.12.
Ajánlatkérő: MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Nyertes ajánlattevő: MedInnoScan Kutatás-fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság
Sebklasszifikációs mesterséges intelligencia tanításához szükséges tanító halmazhoz 5000 különböző, a közbeszerzési dokumentumokban rögzített feltételeknek megfelelő sebről, sebenként negyven, különböző szögben készült felvétel készítése. Az elkészült képek alapján a sebekről fotogrammetrikus 3D rekonstrukciót kell készíteni.
A lefényképezett sebeket a közbeszerzési dokumentumokban részletezett módszertan szerint klasszifikálni kell.
A megszerzett kép halmaz tárolására speciális adatbázist kell létrehozni, amely kielégíti a közbeszerzési dokumentumokban részletesen bemutatott technológiai és jogi követelményeket. Technológiai szempontból különösen fontos, hogy gyorsan kereshető és válogatható, metaadatok tárolására alkalmas, és nagy sebességgel visszaolvasható adatbázis jöjjön létre.
A betegek felkutatása, ajánlattevő feladata. Ajánlatkérő nem biztosít adatbázist, ajánlatkérő nem vesz részt a fényképezésre kerülő sebek kiválasztásában.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 82.160.000,- Ft
Lásd bővebben

(TAER) OLK levélfeldolgozó karbantartás-támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/50
Közzététel dátuma: 2019.03.12.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Leonardo S.p.a.
OLK levélfeldolgozó-rendszer karbantartás-támogatási szerződés.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.171.880,- Ft
Lásd bővebben

RAS rendszer beszerzése és kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés célja két teljes mértékben azonos, két különböző NISZ adatparkban kialakítandó, georedundáns, IP alapú, magas rendelkezésre állású távoli hozzáférési rendszer (RAS) beszerzése, mely a Nemzeti Távközlési Gerinc (NTG) VPN-ek erőforrásainak elérésére biztosít hozzáférést biztonságos, titkosított kapcsolaton keresztül, szabályozott módon, intézményi/felhasználói profilok kialakításával, külső hálózatban lévő menedzselt munkaállomásokról az alábbi felhasználói kör számára:
1. NTG zárt VPN erőforrásaihoz való hozzáférés az adott intézmény vagy NISZ által üzemeltetett Microsoft Windows operációs rendszert futtató számítógépekről, az adott intézmény felhasználói számára.
2. NTG zárt VPN erőforrásaihoz való hozzáférés az adott intézmény vagy NISZ által üzemeltetett Linux operációs rendszert futtató notebook eszközökről, az adott intézmény felhasználói számára.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ehhez szükséges szoftver – és hardver elemeket.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 71.006.300,- Ft
Lásd bővebben

Központi tűzfal kapacitás bővítés szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés célja két adatközponti telephelyen üzemelő Perimeter eszközök kapacitás bővítése, összesen 2 db FPR4110-BUN típusú vagy azzal egyenértékű tűzfal, továbbá az előírt funkciókat biztosító licencek, SFP/SFP+ transzíverek és a hálózati bekötésekhez szükséges optikai kábelek szállítása, üzembe helyezése és integrációja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 38.874.080,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Központi szinkronizációs rendszer üzemeltetése
A Központi szinkronizációs rendszer és kapcsolódó alkalmazások üzemeltetése 12 hónap időtartamban és fejlesztési feladatok ellátása 2000 fejlesztői keretóra mértékéig
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.
„Kisméretű munkaállomások beszerzése”
31 db monitorra szerelhető mini PC
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.785.340,- Ft
Lásd bővebben

Integrált billentyűzettel rendelkező táblagépek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: ELI-HU Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: ÍRISZ Holding Kft.
20 db táblagép integrált billentyűzettel
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.517.200,- Ft
Lásd bővebben

TE-Adásvét szerz Infokomm. eszközök szállításásra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: Siófoki Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Infokommunikációs eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.229.130,- Ft
Lásd bővebben

ET-Vámszakmai szoftverek támogatása és fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: EnterSoft Számítástechnikai Kft.
Vámszakmai szoftverek támogatása és fejlesztése
Az NCTS és ECS rendszerek, valamint az ICS és EMCS rendszerek kommunikációjának általános támogatása és fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 251.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Mobilapplikációk beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Zala Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: Chrome-Soft Informatikai, Kiadói és Grafikai Korlátolt Felelősségű Társaság
1 darab központi adatbázis-kezelő és tartalomszolgáltató keretrendszer (CMS) kifejlesztése
a) „Guide2Visit” projekt
A kifejlesztett CMS rendszer testreszabása valamint 1 darab online web-alapú tájékoztatási rendszer (térképes idegenvezető portál), 1 darab idegenvezetési mobil applikáció integrált audioguide-dal, 1 darab applikációs interface, mely képes az Iron Curtain Cycling projekt keretében megvalósításra kerülő applikáció tartalmait megjeleníteni.
b) „IronCurtainCycling” projekt
A kifejlesztett CMS rendszer testreszabása valamint1 darab API fejlesztése, 1 darab mobil applikáció, 1 darab applikációs interface, mely képes az Guide2Visit projekt keretében megvalósításra kerülő portállal kommunikálni.
c)„INSiGHTS” projekt
A kifejlesztett CMS rendszer testreszabása valamint 1 darab idegenvezetői mobil applikáció integrált audioguide-dal,, közösségi megosztást támogató és ösztönző rendszerrel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.470.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: R+R Periféria Kft.
11 db Samsung Galaxy Tab S3 (cikkszám: SM-T820NZKAXEH) típusú android táblagép
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.471.800,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: R+R Periféria Kft.
85 db Dell UltraSharp 24 Monitor U2415 (cikkszáma: U2415)
II.1.6) A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.202.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
„Informatikai keretszerződés – 2018/2″
A Műszaki leírásában specifikált informatikai eszközök leszállítása maximum 7.800.000 Ft + ÁFA, azaz hétmillió-nyolcszázezer Forint plusz ÁFA Keretösszeg erejéig. Ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles.
A Keretösszegből ajánlatkérő legkevesebb 6.300.000,- Ft+ÁFA, azaz hatmillió-háromszázezer Forint + ÁFA összeget a „Beszerzendő alkatrészek listája” táblázatban szereplő Termékekre, míg a fennmaradó legfeljebb 1.500.000,-Ft+ÁFA, azaz egymillió-ötszázezer Forint + ÁFA összeget a táblázatban nem szereplő, időközben felmerült egyéb Kiegészítő termékekre (informatikai eszközökre) jogosult felhasználni.
Lásd bővebben

Jelút rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: SVALE Technology Távközléstechnikai és Informatikai Tanácsadó Kft.
A beszerzés célja: A hatóság országos mérőszolgálati hálózatának részét képező kiegészítő mérőállomások illetve a műholdas alrendszer mérési képességének-, hálózati vezérlésének- és a műholdas jelutak fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.696.000,- Ft
Lásd bővebben

Online szabályozási adat-/tudásbázis szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Cullen International SA
Online adat- és tudásbázis szolgáltatás, valamint távközlés-, média-, posta- és digitális gazdaság szabályozási témakörben nyújtott támogató, monitoring szolgáltatások beszerzése 24 hónapra vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 178.000,- EUR
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Pressonline Kommunikációs Tanácsadó Kft.
Motivációs és elérési terv készítése-GINOP-3.3.2.
II.1.4) A közbeszerzés rövid ismertetése:
1 db helyzetelemzés elkészítése, 1 db célcsoport szegmentáció elkészítése, 1 db Motivációs és elérési terv készítése a célcsoport bevonására, offline és online motivációs kampányok, programok megtervezése a GINOP-3.3.2. -16-2017-00001 – Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése tárgyú projekt keretében. A mennyiségek részletezését a műszaki leírás tartalmazza.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.500.000,- Ft
Lásd bővebben

CCTV rendszer fejlesztéséhez eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/52
Közzététel dátuma: 2019.03.14.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: D.S.C. Hungária Biztonságtechnikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.618.984,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/51
Közzététel dátuma: 2019.03.13.
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Poszeidon EKEIDR iktató rendszerhez támogatási (szupport) szolgáltatás beszerzése
* biztosítani kívánja a jelenleg használt EKEIDR Rendszer, moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásait,
* lehetővé kívánja tenni a szolgáltatások bővítését a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben az EKEIDR Rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetésével és szupportjával.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.996.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az üzleti döntéshozatalhoz felhasznált közigazgatási adatok értéke

„Az Amerikai Közgazdasági Társaság lapja, a Journal of Economic Perspectives aktuális számában megjelent elemzések egyike az üzleti döntésekben felhasznált amerikai közigazgatási adatok piaci értékének meghatározására tesz kísérletet (The Value of US Government Data to US Business Decisions). A szerzők megfogalmazása szerint az Egyesült Államok kormányzata a gazdasági és pénzügyi adatok, statisztikák, elemzések, előrejelzések „nagytermelője”. A közigazgatás az adatokat közjavakként gyűjti össze, rendezi és publikálja azokat a polgárok, kormányzati ügynökségek, kutatók, nonprofit szervezetek és üzleti szereplők részére. Mivel azonban a folyamat során pénzmozgásra nem kerül sor, piaci alapon nem lehet meghatározni közvetlenül ezek értékét. Az elemzés célja az, hogy segítsen megérteni azon kormányzati-közigazgatási adatok értékét, amelyeket a vállalatvezetők felhasználnak üzleti döntéseik meghozatalánál, külön kiemelve a vizsgálatban az autógyártást, az energiaszektort és a pénzügyi szolgáltatásokat. Bemutatja a szövetségi kormánynak azon kezdeményezéseit is, amelyek eredményeképpen a felhasználók még jobb elérést kaphatnak a közadatokhoz az internethez, a felhőalapú tároláshoz és szoftveres alkalmazásokhoz kapcsolódó technológiai újítások kiaknázásával. Végül kitér az elemzés arra is, hogy a digitális platformszolgáltatásokat kínáló vállalatok hogyan kombinálják a közigazgatásból származó adatokat a saját tevékenységük során gyűjtött nagy adattömeggel („big data”) annak érdekében, hogy tovább erősítsék informáltságukat üzleti döntéseik meghozatalánál.

A közjószágként biztosított közadatok értékelése szükségszerűen kvalitatív jellegű. Értéke abban rejlik, hogy a cégek által előállított nagy adatállományok önmagukban még nem elegendőek az optimális üzleti döntések meghozatalának támogatásához. A szövetségi közigazgatásból származó adatok ugyanakkor átfogóak és lefedik az ország egész területét, így kiválóan alkalmasak a saját big data állomány kiegészítésére, összehasonlító (benchmark) elemzések elvégzésére. A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy az adatok előállításának és hozzáférhetővé tételének kormányzati támogatása versenyelőnyt biztosít mind a pályán lévő, mind az újonnan induló vállalkozásoknak. Az állami támogatás lefaragása ezért károkat okozhat az üzleti életnek is, az adatszolgáltatás minőségének romlása révén. A közadatok fejlesztése és terítése éppen ezért folyamatos modernizációt és befektetéseket igényel ahhoz, hogy sikerüljön lépést tartani a gazdaság gyors szerkezeti változásaihoz.

Az üzleti döntésekhez felhasznált közadatok értékének becsléséhez a szerzők a kereskedelmi minisztérium jelentéseit, valamint az amerikai vállalati közgazdászok szövetségének (National Association for Business Economics, NABE) jelentéseit használták fel. A kormányzati források közül a Közgazdasági és Statisztikai Hivatal (Economics and Statistics Administration, ESA) külön kategóriát is létrehozott a közigazgatási adatokat intenzíven felhasználó szektorra (government-data–intensive sectors, GDIS), amibe többek közt befektetési elemzők, adatbázis-aggregátorok és összehasonlító elemzéseket végző cégek tartoznak. Az ESA 2014-es jelentése szerint ennek a szegmensnek már 2012-ben 220,8 milliárd dolláros bevétele volt. A szektor azóta jelentősen nőtt: más állami statisztikai adatokkal összevetve a szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy a GDIS vállalatainak forgalma 2012 és 2017 között 92 százalékkal bővült, vagyis közel megduplázódott. A növekedés mögött részben az áll, hogy a digitális platformszolgáltatást végző cégek nem csak egyszerűen kombinálják a közigazgatási adatokat saját nagyadat-állományukkal, hanem ezek feldolgozására analitikai eszközöket és platformokat is fejlesztettek az üzleti döntéshozók számára. A növekedés egy másik motorja az olyan új technológiák hadrendbe állítása, mint az alkalmazásprogramozási felületek (application programming interface, API) és a felhőalapú megoldások, amelyek támogatják a közigazgatási adatok és a saját big data állomány integrációját, nagyobb hozzáadott értéket biztosítva ilyen módon a műveletek során. Az ESA a jelentésében több konkrét példát is említ, például a kiskereskedelem vagy az exportpiac-bővítés területéről.

A NABE felmérése szerint a megkérdezett vállalatok elsősorban a foglalkoztatási adatokat, az árak és bérek mutatóit, a GDP alakulását, a népességi adatokat, valamint a bevételek és üzleti eredmények adatait használták fel üzleti döntéseik meghozatalánál – olyan kérdésekben, mint az iparági védelmi-biztonsági kiadások tervezése, infrastrukturális beruházások, az iparági „lábnyom” meghatározása vagy új egészségügyi szolgáltatók helyszínének megválasztása. De arra is volt példa, hogy egy cég a mezőgazdasági termelési és áradatokból készített becslést az ágazat várható dízelmotor-keresletére.

Az autóipar, az energiaszektor és a pénzügyi szolgáltatások területéről bemutatott konkrét példák után a szerzők a kormányzati nyílt adat kezdeményezéseket mutatja be. Mivel a legtöbb közigazgatási adat jó ideje nyilvánosan elérhető és ingyen letölthető a kormányzati web-oldalakról, a törekvés most arra irányul, hogy az elérhetőséget új technológiák alkalmazásával javítsák tovább, például olyan nyílt formátumú adatok biztosításával, amelyek alkalmazásprogramozási felületeken (API) keresztül alkalmasak a gépi olvasásra.
A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a nyílt közigazgatási adatokat kormányzati szereplők és üzletemberek egyre inkább stratégiai eszköznek tekintik a gazdasági növekedés és az üzleti lehetőségek bővítése szempontjából, egy olyan világban, ahol a beruházásokat növekvő mértékben az intellektuális tőke hajtja. A vállalatok saját nagy adatállományukat is folyamatosan bővítik, így ezek integrálása az átfogó közigazgatási adatokkal (amelyek közjavakként és pozitív externáliaként állnak a cégek rendelkezésére) lehetővé teszi az optimális döntéseket a maximális stratégiai előny eléréséhez. Tekintve az adatok „termelésének” viszonylag alacsony költségét és a technológiai változások továbbra is gyors ütemét, az állami adatszolgáltatók költségvetési támogatása a kormányzat részéről bölcs befektetési döntést jelent.

Forrás:
The Value of US Government Data to US Business Decisions; Ellen Hughes-Cromwick, Julia Coronado; Journal of Economic Perspectives; Vol. 33, No. 1, Winter 2019; DOI: 10.1257/jep.33.1.131; 131-146. oldalak (további háttéranyagok)
és PDF

30 éves a World Wide Web!

„Tegyük fel, hogy a számítógépeken tárolt információk mindenhol összekapcsolódnak. Tegyük fel, hogy a számítógépemet programozva létre tudok hozni egy olyan teret, ahol minden mindennel kapcsolódni tud.
Sir Tim Berners-Lee, inventor of the World Wide Web

1989-ben a világ legnagyobb fizikai kutatólaboratóriuma, a CERN, az ötletek és információk zsibongó tárháza volt, azonban az információkat egymással nem kompatibilis számítógépeken tárolták. Sir Tim Berners-Lee elképzelt egy olyan egységesítő struktúrát, amely lehetővé teszi az információk különböző számítógépek közötti összekapcsolódását, és megírta az „Információkezelés: Javaslat” (Information Management: A Proposal) című dokumentumot. 1991-re a javaslatban megfogalmazott jövőkép valósággá vált, megszületett a World Wide Web.

Megünneplendő a javaslat óta eltelt 30 évet, a CERN 2019. március 12-én a World Wide Web Konzorciummal (W3C) és a World Wide Web Foundation-nel karöltve rendezi meg az évfordulót, melyet weben is közvetítenek (Web@30 webcast). További információ a Web történetéről, valamint a rendezvény programjáról.”

Forrás:
30 éves a web!; W3C Magyar Iroda; 2019. március 11.

Közigazgatási bíráskodás 2.

„A Kormány T/5241. számon nyújtotta be a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatát.

A Képviselői Információs Szolgálat korábbi, 2016/47. Infojegyzete a közigazgatási bíráskodás jogtörténeti hátterét, szervezeti modelljeit, és a felmerülő szakmai véleményeket foglalja össze.”

Forrás:
2019/8. Közigazgatási bíráskodás 2.; Infojegyzet; Képviselői Információs Szolgálat; 2019/8.; 2019. március 14. (PDF)

Törvények, rendeletek

2019. évi II. törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról

„1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály ne tartalmazzon indokolatlanul olyan rendelkezést, amely
a) a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges,
b) normatív tartalommal nem rendelkezik,
c) felhatalmazás alapján olyan más jogszabályban is megalkotható, amely a jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, vagy
d) közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható.”

2. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit.
(2) Nem lehet felhatalmazást adni
a) a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, továbbá jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására,
b) a jogszabály egészének végrehajtására, valamint
c) olyan tárgykör szabályozására, amelyet a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz.
(3) Kötelezettség alóli mentesülés, illetve kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény szabályainak megalkotására – a 4. §-ban foglaltak sérelme nélkül – felhatalmazás adható.
(4) A Kormány tagjának rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. Ha a Kormány tagjának felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultsága nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni.
…
10. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A jogszabály előkészítőjének feladata, hogy a jogalkotás elmaradásának várható következményeit mérlegelje, és – a jogalkotás alapvető követelményei figyelembevételével – akkor tegyen javaslatot a jogszabály megalkotására, ha az a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges.”

11. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A jogszabály szakmai tartalmát, a jogszabály terjedelmét és a jogszabályi rendelkezés absztrakciójának mértékét a szabályozott életviszony jellegéhez igazodóan, az e törvényben meghatározott keretek között, észszerűen kell kialakítani.
(2) A jogszabály szakmai tartalmát a szabályozási cél sérelme nélkül lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a jogszabály címzettjei számára egyszerűbb, gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményezzen, továbbá érvényesüljön a jogi kötelezettségek és adminisztratív terhek számának csökkentése, illetve a jogrendszer túlszabályozottságának mérséklése.
(3) A jogszabály szakmai tartalmát lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy ha a jogszabály
a) új adminisztratív kötelezettséget,
b) új fizetési kötelezettséget, vagy
c) egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget vezet be, valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetéséről vagy arányos enyhítéséről is rendelkezni kell.”

12. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § A jogszabály előkészítőjének feladata, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményét mérlegelje, és – a jogalkotás alapvető követelményei figyelembevételével – akkor tegyen javaslatot a jogszabály megalkotására, ha az a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges.”

13. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.”
…
15. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tára az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körben és módon tartalmazza a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolásokat.”…”

Forrás:
2019. évi II. törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 41. szám; 2019. március 13.; 1095-1099. oldalak (PDF)
Lásd még: 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról; Nemzeti Jogszabálytár (Hatályos: 2019.03.15 -)

1113/2019. (III. 13.) Korm. határozat a bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről

„1. A Kormányhoz benyújtott, jogszabály megalkotására irányuló előterjesztéseket és a miniszteri rendeletek tervezetét (a továbbiakban együtt: jogszabály tervezete) – a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) követelményeinek megtartása mellett – az e határozatban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal kell előkészíteni.

2. Ha a jogszabály tervezete

a) új adminisztratív kötelezettséget,

b) új fizetési kötelezettséget vagy

c) egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget

vezet be, a jogszabály tervezetében valamely – hatásában a bevezetendő kötelezettséghez hasonló mértékű –, az azonos ágazatban vagy jogterületen már meglévő adminisztratív kötelezettség, egyéb költségterhelés megszüntetéséről vagy arányos enyhítéséről (hatályon kívül helyezéséről, módosításáról) is rendelkezni kell, a bevezetés időpontjához közeli, észszerűen megállapított időponttal (a továbbiakban együtt: tehercsökkentés).

3. A tehercsökkentés követelményének az is megfelel, ha más – az új kötelezettséget bevezető jogszabállyal nem módosítható – jogszabály módosítására vagy hatályon kívül helyezésére tesz az előterjesztő javaslatot, a jogszabály-előkésztési feladatkörébe tartozó jogterületen.

4. A jogszabály tervezetében részletesen be kell mutatni, hogy milyen szempontok és megfontolások alapján tesz javaslatot az előterjesztő a tehercsökkentésre, és az milyen összefüggésben és arányban van a bevezetendő kötelezettséggel.

5. Ha a szabályozási tárgykör rendezése kizárólag jogszabályban történhet, és az Alaptörvény vagy a jogalkotás alapvető követelményei alapján a törvényi szabályozás nem szükséges, az előterjesztőnek lehetőség szerint Kormány tagjának rendeletében, vagy ha ez nem lehetséges, kormányrendeletben történő szabályozásra kell javaslatot tennie.

6. Ha a jogszabály tervezete olyan rendelkezést tartalmaz, amely

a) a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges,

b) normatív tartalommal nem rendelkezik,

c) felhatalmazás alapján vagy eredeti jogalkotói hatáskörben olyan más jogszabályban is megalkotható, amely a jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, vagy

d) közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható,

a jogszabály tervezetében részletesen be kell mutatni annak indokait, hogy az érintett rendelkezésnek a jogszabály tervezetében történő szabályozása miért elkerülhetetlen.

7. Az előterjesztő gondoskodik arról, hogy a 2–6. pontban meghatározott követelményeknek meg nem felelő jogszabály tervezete – a 8. pont szerinti esetben – ne kerüljön az Ügyrend szerinti egyeztetésre, illetve a kormányzati döntéshozatal szakmai előkészítő fóruma és politikai döntéshozó szerve elé benyújtásra.

8. A 2–6. pont szerinti követelményeknek meg nem felelő jogszabály tervezete nem bocsátható az Ügyrend szerinti közigazgatási egyeztetésre, ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára – az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára egyetértésével – az Ügyrend szerinti előzetes egyezetés során kifogással él a 2–6. pont szerinti követelmények teljesítésének elmaradása miatt.

9. A Kormány jogszabály-előkészítéséért felelős tagja a jogalkotási és jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó, tárgyévben kihirdetett jogszabályoknak a 2–6. pont szerinti követelményeknek való megfeleléséről beszámolót készít, és a tárgyévet követő év február 28. napjáig megküldi a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának. A beszámolóban be kell mutatni a bevezetett új és az azokkal összefüggésben megszüntetett vagy enyhített kötelezettségeket.

10. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a 9. pont szerinti miniszteri beszámolók alapján a tárgyévet követő év április 30. napjáig jelentést készít a miniszterelnök számára, amelyben értékeli a kormányzati jogalkotási és jogszabály-előkészítő tevékenység hatását a lakosság és a társadalom szervezetei adminisztratív és költségterheinek alakulására.

11. Ez a határozat 2019. március 15-én lép hatályba.”

Forrás:
1113/2019. (III. 13.) Korm. határozat a bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1113/2019. (III. 13.) Korm. határozata a bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 41. szám; 2019. március 13.; 1114-1115. oldalak (PDF)

A Kormány 48/2019. (III. 13.) Korm. rendelete a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletnek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról

„ 1. § A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az Indokolások Tárában közzétett indokolásokat.
(6) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az igazságügyért felelős miniszter által meghatározott, kiemelkedő társadalmi, gazdasági jelentőségű, hatályos jogszabály tekintetében a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslathoz kapcsolódó indokolásra, előterjesztői álláspontra és a megalkotása vagy módosítása során keletkezett irományokra figyelemmel szerkesztett összefoglalót, amely előkészítéséről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.”

2. § A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Ha az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolás Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételére – jogszabályban meghatározottak szerint – sor kerül, a közzétételre a 4. § (4) és (5) bekezdése szerinti eljárási szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”

3. § A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyért felelős miniszter – a 9. § szerinti közszolgáltatási szerződéssel – gondoskodik
a) a Nemzeti Jogszabálytár működtetéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről és szerkesztéséről,
b) az önkormányzati rendelet kivételével a jogszabály és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről, c) a 2. § (4) bekezdése szerinti jogszabályfordítások közzétételéről,
d) a 2. § (5) bekezdése szerinti indokolások közzétételéről,
e) a 2. § (6) bekezdése szerinti összefoglalók közzétételéről.”

4. § A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Nemzeti Jogszabálytár honlapján önálló felületet kell biztosítani az Indokolások Tárában közzétett indokolások közzétételére.
(4) A Nemzeti Jogszabálytár honlapján önálló felületet kell biztosítani a 2. § (6) bekezdése szerinti összefoglalók közzétételére.”…”

Forrás:
A Kormány 48/2019. (III. 13.) Korm. rendelete a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletnek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 41. szám; 2019. március 13.; 1100. oldal(PDF)

5/2019. (III. 13.) IM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről

„…1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni

a) a jogszabályok kihirdetésére, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyes más jogi aktusok, valamint a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolások közzétételére (a továbbiakban együtt: megjelentetés),

b) az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének megjelölésére, a jogszabályok kihirdetés során történő megjelölésére, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint egyes más jogi aktusok közzététel során történő megjelölésére.

(2) E rendelet jogszabályra vonatkozó rendelkezéseit – a jogszabály kihirdetése során történő megjelölésének szabályai kivételével – az Alaptörvény és annak módosítása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

2. A Magyar Közlöny kiadása

2. § (1) A Magyar Közlönyt az igazságügyért felelős miniszter által kijelölt felelős szerkesztő vagy a helyettesítésére jogosult személy (a továbbiakban együtt: felelős szerkesztő) szerkeszti és adja ki.

(2) A Magyar Közlöny kiadásában, szerkesztésében, valamint a papíralapú oldalhű másolatának előállításában és terjesztésében a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság a felelős szerkesztő rendelkezései szerint közreműködik, ennek keretében üzemelteti a lapszerkesztés alapjául szolgáló informatikai rendszert (a továbbiakban: informatikai rendszer).

(3) A Magyar Közlöny a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) szabályozott módon, a www.magyarkozlony.hu honlapon kerül kiadásra.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a felelős szerkesztő meghatározza a Magyar Közlöny kiadási folyamatának szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit, a rendelkezésre állás szükséges mértékét, felügyeli ennek teljesítését.

3. § (1) A felelős szerkesztő

a) ellenőrzi az aláírt jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket kihirdetésük, illetve közzétételük előtt a Jat.-ban, illetve a jogszabályszerkesztésről szóló rendeletben előírt szerkesztési követelmények érvényesülése tekintetében,

b) gondoskodik a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök megjelöléséről, és ennek alapján időrendben vezeti a kihirdetésre került jogszabályok, illetve a közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök nyilvántartását.

(2) A felelős szerkesztő – a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolások kivételével – nyilvántartást vezet a Magyar Közlönyben történő megjelentetés alapjául szolgáló eredeti, aláírással ellátott iratokról, gondoskodik megőrzésükről, majd azoknak az irattár részére feldolgozásra kész átadásáról.

(3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott iratok nem selejtezhetők.

4. § (1) A Hivatalos Értesítő és az Indokolások Tára a Magyar Közlöny mellékletei, amelyek külön sorozatként, önálló sorszámozással jelennek meg.

(2) A Magyar Közlöny és a mellékletei a felelős szerkesztő által meghatározott rendszerességgel jelennek meg. A Magyar Közlöny és a mellékletei ugyanazon a napon – azonos dátummal – eltérő sorszámozással, több alkalommal is megjelenhetnek.

5. § A Magyar Közlönyben a jogszabályok kihirdetésre, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, az egyes más jogi aktusok és a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolások közzétételre kerülnek.
…
6. A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolások közzététele

20. § (1) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást az e §-ban meghatározottak szerint, a 21. §-ban meghatározott kivétellel kell közzétenni.

(2) Az Indokolások Tárában

a) az Alaptörvény, annak módosítása, valamint törvény esetében az egyes házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon nyilvánossá tett, végső előterjesztői indokolást,

b) a kormányrendelet, a miniszteri rendelet, a miniszterelnöki rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete esetében a megalkotásukat megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást

kell közzétenni.

(3) Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást a Nemzeti Jogszabálytárban kell közzétenni.

(4) A közzétételre a (2) és (3) bekezdés szerinti jogszabályok kihirdetését követően kerülhet sor.

(5) Az e rendelet szerint közzétett indokolás a közzétételét követően nem módosítható.

21. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni…”

Forrás:
5/2019. (III. 13.) IM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár
Az igazságügyi miniszter 5/2019. (III. 13.) IM rendelete a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 41. szám; 2019. március 13.; 1106-1113. oldalak (PDF)

12. szám, 2019. március 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek