Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A megyei jogú városok erősítsék meg a klímavédelem iránti elkötelezettségüket!
Tárgyszavak: éghajlati válság — önkormányzatok, klímavédelem, Magyarország, Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ), Szita Károly, Under 2 nemzetközi klímavédelmi együttműködés
Hogyan lehet „tanuló szervezet” egy közigazgatási intézmény?
Tárgyszavak: közigazgatás-tudomány, közigazgatási innovációs kultúra, learning organization, menedzsment-tudomány, OECD, szervezés- és vezetéstudomány, tanuló szervezet, Wales

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

1677/2019. (XII. 5.) Korm. határozat az elektronikus ügyintézési pontok kialakításához szükséges forrás biztosításáról
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, elektronikus ügyintézési pontok, közigazgatási eljárások automatizálása, Magyarország

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A megyei jogú városok erősítsék meg a klímavédelem iránti elkötelezettségüket!

„Magasabb életminőséget, technológiaváltást, versenyképességet jelent az éghajlat védelme.

„Legfontosabb feladatunk továbbra is az, hogy megőrizzük az élhető környezetet a jövő generációinak, ezért a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) jövő heti újjáalakuló közgyűlésén arra teszek javaslatot, hogy erősítsük meg a klímavédelem iránti elkötelezettségünket” – mondta Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke.

„A hazai nagyvárosok az elmúlt években élharcosai voltak a klímavédelemnek, s ez a jövőben sem lehet másként. Fontos, hogy a korábban megfogalmazott céljaink támogatói mögött ne csak azokat a településvezetőket tudhassuk, akik már elkötelezték magukat az életminőséget, technológiaváltást, versenyképességet, együttműködési képességet és jövőképet jelentő ügy mellett, hanem azok is, akik az októberi helyhatósági választásokon újonnan nyerték el a polgárok bizalmát.
Szövetségünk, s rajta keresztül a megyei jogú városok a jövőben is aktív szerepet kívánnak vállalni a klímavédelemben, hiszen mi is felelősek vagyunk a környezetünk megóvásáért. Ezért csatlakoztunk az Under 2 nemzetközi klímavédelmi együttműködéshez, azzal, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkentjük az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátásunkat.”

„Ezt úgy tudjuk elérni, hogy – folytatva az előző évek munkáját – környezettudatos fejlesztéseket hajtunk végre, és az erőforrásokkal megfontoltan gazdálkodó városokat alakítunk ki. Mindannyiunk közös jövőjéről tehát nekünk, magunknak kell dönteni, s ennek érdekében a városüzemeltetés terén készek vagyunk a klímavédelmet is szolgáló innovatív megoldásokat bevezetni.””

Forrás:

Szita: erősítsük meg a klímavédelem iránti elkötelezettségünket!; Kapospont; 2019. december 5.
Lásd még:
Under2 Coalition
Under2 Coalition; Wikipédia

Hogyan lehet „tanuló szervezet” egy közigazgatási intézmény?

„Mint arról az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) oldalán megjelent tanulmány (How to make a public sector organisation a ‘Learning Organisation’?) beszámol, Wales nagyléptékű oktatási reformon megy keresztül, amiben az OECD oktatási igazgatóságának munkatársai is aktívan részt vesznek. Az oktatási szakpolitikák megvalósításával foglalkozó szakértői csoport a walesi oktatási rendszer kulcsszereplőivel együtt kifejlesztették az „Iskolák, mint tanuló szervezetek” (Schools as Learning Organisations, SLO) modelljét, amely hét dimenzió mentén irányítja rá a figyelmet arra a folyamatos tanulásra és változásra, ami lehetővé teszi az iskoláknak azt, hogy eleget tegyenek az oktatási reform követelményeinek és minőségi oktatást nyújtsanak. Ez a hét dimenzió a következő:

Közös jövőkép (vízió) kialakítása, amely minden tanuló tanulási folyamatának középpontjában áll.

Folyamatos tanulási lehetőség megteremtése és támogatása a munkatársak részére.

Csoportos tanulás és együttműködés előmozdítása az állományon belül.

A vizsgálódás, innováció és feltárás kultúrájának megalapozása.

A tanulást szolgáló tudást összegyűjtő és megosztó rendszerek beágyazása az intézmény szervezetébe.

A külső környezetet is bevonó tanulás, a tágabb tanulási környezet létrehozása és működtetése.

A tanulási folyamat irányításának modellezése, szerepének növelése.

Megfelelő forrásokkal ellátva és a szükséges támogatással az ezen dimenziók mentén végzett aktivitás beviszi a szükséges dinamizmust és alkalmazkodó képességet az iskolákba, aminek köszönhetően megértik a tanulók igényeit és összhangba is kerülnek azzal, felkészítve őket az eredményes társadalmi kapcsolódásra. A walesi iskolák elkötelezték magukat az SLO-modell mellett, külső szereplőkkel közösen keresve a kölcsönösségen alapuló megközelítést.

A tanulmány szerint ugyanakkor nem elegendő, ha csak az iskolák fejlődnek tanuló szervezetként, hanem ennek ki kell terjednie az oktatási reformért felelős Walesi Oktatási Igazgatóságra (Welsh Education Directorate) is, amely biztosítja az oktatási szektor külső szereplőinek a csatlakozását is a folyamathoz. Természetesen következik ebből az a lépés, hogy az Igazgatóság önmagára nézve is elvégzi azt az értékelést, amelyből – az iskolákhoz hasonlóan – kiderül, hogy milyen mértékben sikerült magáévá tennie a tanuló szervezet (LO) modelljének ismérveit és alapelveit. Mivel a közigazgatási intézmény sok mindenben különbözik az iskolától, így az iskolákra alkalmazott értékelési módszertant némileg módosítani kellett, a közigazgatás intézményi sajátosságaira szabva. Az OPSI ennek érdekében mennyiségi és minőségi értékelést egyaránt magába foglaló vegyes módszertant fejlesztett ki, egymásra épülő szakaszokból álló, magyarázó erejű kutatás megtervezésével.

A kutatás kérdések sokaságával teszi láthatóvá az LO-modell dimenziójának elemeit, melynek során a jellemzőkkel való egyetértéssel vagy egyet nem értéssel jelezhetik a munkatársak, hogy hogyan látják e tekintetben szervezetüket. A jellemzőkből így egy összetett mutatót hoznak ki minden dimenzióra, amelyek megmutatja, hogy mennyire áll készen az intézmény arra, hogy tanuló szervezetként működjön. Összességében azzal a tanulsággal, hogy van értelme tanuló szervezetté válni.
A kutatásból származó nagyszámú adatból kiderül, hogy az Igazgatóság saját munkatársaitól a legmagasabb értékelést a külső környezettől tanulásra és a tágabb tanulási környezet dimenziójára kapta, valamint a folyamatos tanulási lehetőség megteremtésére és támogatására. Vagyis a szervezet erősségei közé a külső szereplők felé elköteleződés és a szakmai fejlődés, tanulás biztosítása tartozik.

Az OPSI kvalitatív interjúkat is végzett az Igazgatóság munkatársaival annak feltárására, hogy milyen jelentést tulajdonítanak a modell szakkifejezéseinek, milyen kihívásokat látnak kötelezettségeik végrehajtásában, és milyennek látják a szervezeten belüli és kívüli együttműködés természetét. A kapott válaszok első látásra túlságosan sokrétűek ahhoz, hogy abból bármi meghatározót mondjunk a szervezet természetére nézve. A kutatás szerint ugyanakkor az egyes történetek egymásba fonódva megalkotnak egy nagyobb történetet arról, hogy hogyan működik az Igazgatóság és milyen kihívásokkal néz szembe a mindennapi működés és az innováció során. A kvalitatív adatok annak mélyebb megértésében is segítenek, hogy a munkatársak mit értenek tanuláson egyéni, csoportos és intézményi szinten, valamint hogy milyen struktúrák, folyamatok és attitűdök segítik vagy hátráltatják őket ebben.

A tanuló szervezet értelmezésében kulcsfontosságú, hogy a tanulást hogyan lehet illeszteni az intézményi stratégiához és funkciókhoz. Ehhez fel kellett bontani a tanulás monolitikus koncepcióját, felvázolva a tanulási folyamat különböző módjait. Ahhoz, hogy a különböző tanulási módokat hogyan lehet a szervezeti feladatkörökhöz illeszteni, az OPSI műhelymunkákat szervezett a munkatársak részvételével, amelyeken a következő kérdésekre keresték a választ.

Hogyan fejleszti az Igazgatóság a meglévő rendszereket és szolgáltatásokat? Milyen típusú tanulás szükséges ehhez?

Hogyan alkalmazkodik az Igazgatóság a változó szükségletekhez? Milyen típusú tanulás szükséges ehhez?

Melyek az Igazgatóság fő céljai és küldetése? Milyen típusú tanulás szükséges ehhez?

Hogyan jelzi előre magának az Igazgatóság a jövőbeli változásokat? Milyen típusú tanulás szükséges ehhez?

A kapott válaszok alapján meghatározhatóvá vált, hogy mely feladatkörökhöz milyen típusú tanulás szükséges, még ha ennek a tipológiának körvonalai nem is lettek tökéletesen precízek, és átfedések is előfordultak. De azt jól megmutatta, hogy mely tanulási módokat és képességeket szükséges fejleszteni ahhoz, hogy a tanulás jobban szolgálja a szervezet sokrétű szükségleteit.

A műhelymunka egy másik részében a résztvevőknek feltették a kérdést, hogy a hét dimenzió mentén mit tesz az Igazgatóság az abban megfogalmazottak érdekében. A válaszokból kiderült, hogy a munkatársak nem csak szervezeti változást várnak, hanem személyes változást és változást a személyek közötti viszonyokban is. A szükséges és kívánatos magatartásbeli változások érdekében a résztvevők alulról jövő javaslatokat is megfogalmaztak a megoldásra, különös tekintettel az információk gyűjtésére és megosztására, az együttműködési és együtt-tervezési törekvések kiterjesztésére, valamint a hierarchiából és a siló-szerű működésből fakadó problémák megválaszolására.

A válaszok ismeretében felmerül a kérdés, hogy eddig vajon miért nem került sor a körvonalazódott szükséges lépések megtételére? Mi a hiányzó láncszem, melyek az akadályok? A mind a hét dimenzióra megfogalmazott válaszok és javaslatok ismeretében, visszafelé következtetve ezek az okok is jól meghatározhatók. A kollektív bölcsesség által felszínre hozott akadályok és azok lehetséges megoldása lehet a következő lépés azon az úton, amely a tanuló szervezetté válás felé vezet.

Ahhoz, hogy a szervezet teljes egészében megvalósítsa az LO-modellt, mindenek előtt a következőkre van szükség:

Annak a mértéknek a zsinórmértékként meghatározására, ahonnan kezdve az intézmény már tanuló szervezetnek számít.

Annak megértésére, hogy a munkatársak hogyan értelmezik a tanuló szervezethez kapcsolódó fogalmakat és koncepciókat, és milyen irányítási kihívásokkal néznek szembe ennek kapcsán.

Arra a magatartásra, amelyet az emberek összekapcsolnak a modell dimenzióival és ennek érvényesítésére az igazgatóság jobb működése érdekében.

Ötletviharok (brainstorming) szervezése azon lehetséges megoldások megtalálására, amelyek szükségesek lehetnek az emberek szerint a modell megvalósítására tett lépésekhez.

A tanuló szervezetté válás nem önmagában való célt jelent, hanem annak lehetővé tételét, hogy az Igazgatóságnak meglegyenek a szükséges kapacitásai a széleskörű oktatási reform végigviteléhez. A minden dimenzió mentén számszerűsített kutatási eredmények segítenek azonosítani azt, hogy melyekben tekinthető már most erősnek és érettnek az igazgatóság, és hogy mely dimenziók mentén van szükség további fejlesztésekre.”

Forrás:
How to make a public sector organisation a ‘Learning Organisation’?; Rebecca Santos, OECD Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2019. november 28.
Lásd még: Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); OECD
Learning organization; Wikipédia (a lehetséges meghatározások egyike)

Közigazgatás, politika

Tisztújító ülést tartott a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

„ A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége november 27-én szerdán tartotta meg tisztújító közgyűlését, melyen Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökét választották meg a szövetség új elnökének.

A Közgyűlés egyhangú határozatával a következő tisztújító közgyűlésig választotta meg a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének tisztségviselőit az alábbiak szerint.

A szövetség új elnöke:

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke

A szövetség új társelnökei:

Bánné dr. Gál Boglárka (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke)

Biró Norbert (Somogy Megyei Közgyűlés elnöke)

Majthényi László (Vas Megyei Közgyűlés elnöke)

Németh Zoltán (Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke)

Seszták Oszkár (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke)

Szabó István (Pest Megyei Közgyűlés elnöke)

Zalai Mihály (Békés Megyei Közgyűlés elnöke)

A szövetség Felügyelő Bizottság elnöke:

Hubai Imre (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke)

Felügyelő Bizottság tagjai:

Gémes László (Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke)

Juhász Attila Simon (Heves Megyei Közgyűlés elnöke)

”

Forrás:
Pajna Zoltánt választották meg a MÖOSZ új elnökének; Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ); 2018. november 28.

A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszerének vizsgálata, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen

„„A cél, hogy a politikai rendszerünk, benne a kormányzás, megfelelő módon reagáljon a kihívásokra, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen”- fogalmazott Smuk Péter dékán az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék konferenciáján. A rendezvény az államelméleti, illetve kormányzástani és közpolitikai alapkutatási programokkal összhangban arra vállalkozott, hogy az államfunkciókat és -célokat megvalósító kormányzás alapjául szolgáló tudásformákat.

„Egyre mélyebben és intenzívebben jelenik meg a kormányzástan kérdése, nemcsak a mindennapi kutatásunk szintjén, hanem egyre jobban szembesülünk ezzel az oktatásban is”- hangsúlyozta Kaiser Tamás. Az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese elmondta, az intézményben egyre több olyan tantárgy van, mely közvetlenül vagy közvetve a kormányzástannal foglalkozik. „A program dimenziója a felsőoktatástól a történeti, államelméleti témákon átívelve a 21. századi kihívásokig húzódik”- jegyezte meg az ÁNTK dékánja. Smuk Péter szerint az emberi civilizáció nemcsak létrehozni tudja a tudást, hanem azt felhalmozni és továbbadni is képes a következő generációknak. „Olyan politikai rendszerre és kormányzásra van szükségünk, amely képes stratégiai távlatokban gondolkozni és a jövőbeli lehetséges kihívásokra is próbál készségeket és tudást felhalmozni”- jelentette ki.

Kis Norbert a hatékony tanulást és az egyéni képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai program tükrében mutatta be a kormányzástant a felsőoktatásban. Az NKE fejlesztési rektorhelyettese szerint egy kormány működését -ha folyamatában, modellszerűen nézzük egy-egy kormánydöntés életciklusát- szükséges, de nem elégséges önmagában csak közjogi, gazdasági, szervezési vagy például politológiai megközelítésben szemlélni. „A különböző diszciplinákat ötvözni kell”- hangsúlyozta, majd hozzátette, a szaktudások generalista alkalmazására van szükség. Nagyon fontosnak tartja egy olyan tudásanyag meglétét, mely megkísérli megértetni a hallgatókkal ennek a generalista tudásnak a fontosságát. Kis Norbert szerint ha a tanulás élményén keresztül vezetik át a hallgatókat ebbe a rendszerbe, akkor az hatékony és maradandó tudásanyagot jelenthet számukra. „Az egyetemünk feladata, hogy a hallgatókat a vezetői feladatok ellátására készítse fel”- jelentette ki.

Cs. Kiss Lajos előadásában a kormányzást, mint államelméleti problémát mutatta be. Véleménye szerint a kormányzás viszonyítási pontja mindig az állam vagy államok szövetsége, a hálózatok nem értelmezhetőek az állam nélkül. Az államtudomány és a politikatudomány kapcsolatáról elmondta, hogy a két diszciplína kölcsönösen egymásra van utalva.

Gyulai Attila előadása arról szólt, hogy az értelmezés és a politika nyelvi természete mit tehet hozzá a kormányzási felfogások bővítéséhez. Az Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézet munkatársa a kormányzást egyfajta határfogalomként kezelte és megmutatta, hol távolítható el a kormányzás fogalma leginkább attól a formális – intézményi – jogi megközelítéstől, ahol ma leginkább tárgyaljuk ezt a fogalmat.

Tussay Ákos előadásában azt vizsgálta, hogy az antik gondolkodásban értelmezhető-e a jó kormányzás fogalma. A tanszék tudományos segédmunkatársa szerint vannak olyan antik toposzok és kritériumok, melyek a modern korban nem értelmezhetőek. „A jó kormányzás antik toposzainak vizsgálata azért aktuális, mert olyan természetjogi gondolkodást helyez előtérbe, mely nem az uralkodói méltóságra, hanem az emberi viszonyok megismerésére, a dolog természetének megismerésére fókuszál. Az előadó kiemelte, a jó kormányzáshoz, a materiális kritériumok teljesítéséhez az emberi viszonyokat kell mélyrehatóan ismerni.

Az egész napos konferencián szó volt a többi között a kormányzásmodellekről és tudásformákról a magyar államfejlődésben, valamint államelméleti narratívában beszéltek a globális kormányzásról való gondolkodásról is.”

Forrás:
A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszere; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar; 2019. december 4.

Bírósági közvetítés közigazgatási perekben – Egyre több az egyezség

„2018. év eleje óta van lehetőség bírósági közvetítői eljárásokra a közigazgatási perekhez kapcsolódóan. Alig egy év elteltével, 2019 első negyedévében már tizenegy egyezség született a bíróságokon.

Az ügyfélelégedettség nemcsak a bíróságok számára fontos, hanem a közigazgatás, mint a „jó állam” szervei is megfogalmazzák, mint feléjük érkező elvárást, aminek szeretnének is megfelelni.

Az elégedettség elérésére kiváló eszköz az az új kommunikációs tér is, amely a bírósági közvetítői eljárásban nyílt meg, új dimenziójú együttműködést eredményezve. A jogszabály 2018 elejétől tette lehetővé a közigazgatási perekhez kapcsolódó bírósági közvetítést. Az újonnan bevezetett jogintézmény, az egyezség új megoldásokat és szemléletet hozott a közigazgatási perekbe.

Noha a polgári perekben ismert és alkalmazott, közigazgatási ügyszakban korábban szóba sem jött perbeli egyezség. Ehhez képest azonban 2019 első három hónapjában már tizenegy megállapodást kötöttek a bíróságokon. Jelenleg két olyan ügy is folyamatban van, ahol maga a közigazgatási szerv kezdeményezte a bírósági közvetítői eljárást.

A közvetítői eljárás menete és módszertana a polgári és a közigazgatási ügyszakban lényegesen különbözik. Míg a polgári alapügyben eljáró közvetítőnek nem szükséges ismernie az ügyre vonatkozó anyagi jogot, addig a közigazgatási ügyszakban a közvetítőnek alaposan ismernie szükséges a vonatkozó jogi szabályozást. A közigazgatási ügyszakban dolgozó bírósági közvetítő így el tud járni polgári alapügyben zajló bírósági közvetítői eljárásban is.

Országos szinten harminc közigazgatási ügyszakos bíró és titkár végezte el a 60 órás akkreditált képzést az ország szinte minden részéből, jövőre pedig újabb 15 fő részesülhet elméleti és gyakorlati képzésben. Közben a tapasztalatok is gyarapodnak, így a képzéseken ezeket is megismerhetik az érintett közvetítők.

A bírósági közvetítők szerint az eljárás során mindkét fél nyertese az ügynek, a mediáció idő- és költséghatékony, és elősegíti az elégedett ügyfél későbbi jogkövető magatartását is. Közigazgatási ügyszakban leginkább a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták, vagy a mérlegelési és méltányossági szempontok alapján létrejött közigazgatási tevékenységek lehetnek a bírósági közvetítés legfőbb területei.”

Forrás:
Bírósági közvetítés közigazgatási perekben – Egyre több az egyezség; Keserű Imre; jogmagazin.hu; 2019. december 4.

Célegyenesben a Mesterséges Intelligencia (MI) országstratégia kidolgozása

„A tervezett ütemben halad az októberben bejelentett mesterséges intelligencia (MI) akcióterv megvalósítása, míg az országstratégia egyeztetésre szánt első tervezete decemberben elkészül – hangzott el a Mesterséges Intelligencia Koalíció III. plenáris ülésén.

A Digitális Jólét Program történetében az MI Koalíció az egyik legsikeresebb projekt, ahol rendkívül fókuszáltan tudjuk az érintett szereplőket összevonni. A készülő országstratégia azonban csak egy eszköz ahhoz, elkezdődhessen a végrehajtás” – mondta el köszöntőjében Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője az MI Koalíció III. plenáris ülésén.

Fontos, hogy kialakuljon a hazai mesterséges intelligencia ökoszisztéma intézményrendszere, amelynek keretében a működési struktúra véglegesítését követően hamarosan elkezdheti munkáját az MI Kiválósági Központ és nemzeti labor. Az akcióterv második kiemelt területe, az adatpiacterek létrehozása ugyancsak a tervek szerint halad.

A prioritások között előkelő helyen szereplő tudatosítás terén szintén számos előrelépés történt. Elindult az MI Stúdió, a mesterséges intelligencia podcast, amely a legfelkészültebb szakértőket szólaltatja meg a témában. Megkezdődött továbbá azon élménytechnológiák azonosítása, amelyek potenciálisan helyet kaphatnak a Csodák Palotájában felállítandó állandó MI kiállításon. Úton van emellett az 1 millió polgár megszólítását célzó, valamint 100 ezer magyar ember alapfokú MI képzését kitűző ún. AI Challenge előkészítése. A hazai vonatkozású MI információkat rendszerező központi AI Hungary weboldal is hamarosan elkészül.

„Folyamatos az érdeklődés a szakmai szervezetek és a sajtó részéről az MI Koalíció iránt, a részünkre továbbított konferenciákon való részvételi igény is rendszeres. Ezt az aktív munkát szeretnénk folytatni az immár közel 900 főt számláló szakértői bázisunkkal” – jelentette ki Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke.

Megvannak az országstratégia kiemelt területei
Nagyszerűen halad az MI országstratégia kidolgozása is. Workshopok és munkacsoport ülések keretében sikerült meghatározni azokat a fő területeket − úgy mint agrárium, egészségügy és közlekedés, − ahol Magyarország jó eséllyel képes lehet globális szinten versenyképes MI megoldásokat piacra bocsátani. A stratégia további rétege olyan projekteket nevesít, amelyek távlati célokat valósítanak meg, és mintegy elébe mennek az MI transzformációnak, jövőbe mutató elképzelésekkel. Ezek közé tartozik az automatizált magyar nyelvű ügyintézés és az MI támogatott személyes kompetencia fejlesztés.

„A tényleges megvalósítással kapcsolatos konkrét javaslatokat nyilvános konzultációkon is szeretnénk begyűjteni a nagyközönségtől. Így minden készen áll majd arra, hogy decemberben elkészüljön az országstratégia első tervezete, amely alkalmas az MI Koalíció tagok általi véleményezésre” – számolt be Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője a plenáris fórum előtt. Az országstratégia végleges változatának elfogadása 2020. január végére várható.

A plenáris ülésen elnökségi tisztújításra is sor került, így Dr. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár személyében új elnökségi tagja van az MI Koalíciónak, a kormányzat képviselőjeként. A testület további összetétele nem változott, megerősítést kapott Jakab Roland, dr. Charaf Hassan, Laufer Tamás, Parragh László, Kishonti László, Hetényi Márk és Böszörményi-Nagy Gergely.”

Forrás:
Célegyenesben a mesterséges intelligencia országstratégia kidolgozása; Digitális Jólét Program; 2019. november 28.

Három pillérből áll a Mesterséges Intelligencia (MI) országstratégia

„A Mesterséges Intelligencia Koalíció megtartotta harmadik plenáris ülését, melyen Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője az akciótervről és az országstratégiáról beszélt.
Szertics Gergely előadásában felidézte az mesterséges intelligencia (MI) akcióterv pontjait: kiépíteni a magyar MI ökoszisztémát, beindítani Magyarország adatgazdaságát, elősegíteni a széleskörű társadalmi megértést, valamint megalapozni az MI országstratégiát. Utóbbihoz elengedhetetlen a magyar MI helyzetkép feltárása, valamint a stratégia fő pilléreinek és súlypontjainak definiálása. Elkészült Magyarország MI térképe, amely szerepelteti a magyar MI ökoszisztémában tevékenykedő szereplőket az üzleti, az egyetemi, a kutatói és a kormányzati szegmensben egyaránt.

Magyarország MI stratégiájáról elmondta, hogy három rétegből épül fel. Az első réteg az alapozó pillér, amely gazdasági célokat tartalmaz, mint kompetencia fejlesztés, alkalmazások ösztönzése, szabályozás és etikai keretek létrehozása, valamint az infrastruktúra fejlesztése. A második réteg tartalmazza azokat a szektorokat, melyekre fókuszálni szeretnének. Ez egyrészt tartalmazza a konkrét gazdasági ágakat, mint agrárium, egészségügy és oktatást, másrészt a mesterséges intelligencia területén belüli fejlesztéseket, mint gépi látás, nyelvértelmezés, hálózatkutatás. Az utolsó réteg a transzformatív projekteket tartalmazza, mint az autonóm közlekedés bevezetése, az egészség vezérelt digitális agrárium létrehozása, az automatizált ügyintézés magyar nyelven és az MI által támogatott személyes kompetencia fejlesztés.”

Forrás:
Három pillérből áll az MI stratégia; Belföldi Hírek Online; 2019. november 27.

Mesterséges Intelligencia (MI) országstratégia – alapozó pillér

„Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője a Mesterséges Intelligencia Koalíció harmadik plenáris ülésén a mesterséges intelligencia stratégia három pillérét is kifejtette.

Az első réteg az alapozó pillér, amely gazdasági célokat tartalmaz. Enne első pontja a kompetencia fejlesztés, amely során a hatékonyságot javító lehetőségek és célok között szerepel az érdeklődés felkeltése, a mesterséges intelligencia beépítése a köznevelésbe és felsőoktatásba, valamint doktoranduszok képzése. Szertics Gergely szerint fontos, hogy mélyebben megértsék a kiemelt csoportokat, amelyek az MI-vel foglalkoznak, valamint olyan szakemberek képzése, akik hozzájárulhatnak az MI fejlesztéséhez. A kompetencia fejlesztés legfontosabb jellemzője az „együtt tanulás”, vagyis, hogy a piac minden szereplője átlássa és megértse a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.

A második pont a „Kutatás-fejlesztés-innováció”, melynek keretében megvalósulna az „MI Lab”. Szertics Gergely szerint ennek legfontosabb üzenete, hogy az alkalmazott alapkutatásokat együtt tudják kezelni és szélesebb együttműködést biztosíthatnak a különböző szereplők között. Az értéklánc gondolkodás szerint az alapkutatás termékét valaki használni fogja, így szükséges az együttműködés az akadémiai szféra és a technológiai fejlesztési szféra kisebb vállalkozásai között.

A következő, harmadik pont az „Alkalmazások ösztönzése”. „Fontos az, hogy nem csak kutatni kell ezt a technológiát, hiszen már nagyon sok eredmény született, így van mit felhasználni. Három fő célcsoportot azonosítottunk, ahol ösztönözni lehet a fejlesztések felhasználását.” Szertics Gergely az állami szektort jelölte meg elsőként, ahol többek között a közigazgatási szolgáltatások igénybevételének egyszerűsítése és az elektronikus csatornák terjesztése egy lehetőség. A második nagy terület a KKV-k ösztönzése, amely egy nagyon széles terület. A szakmai vezető szerint a mesterséges intelligenciát nem kell „egészében” felhasználni, elég egy-egy rész területben is kiváló. Ennek érdekében egy kisokost terveznek készíteni, amely elősegítheti a vállalkozói réteg MI használatát. Végezetül az alkalmazások bevezetésének általános ösztönzéséről beszélt, egy olyan piactér létesítése, ahol számos alkalmazás megtalálható majd.

A negyedik pont a szabályozás és etikai keretek megvalósítása, amelyben két nagy területet kell szabályozni: az adatvagyon szabályozási környezetet, valamint az MI szabályozási környezetet. Szertics Gergely tájékoztatása szerint előbbi területen már sokat léptek előre, ugyanakkor utóbbinál össze kell hangolni a hazai és az EU-szabályokat. Számos tényezőt kell figyelembe venni, ilyen például a felelősség kérdése, vagy a versenyjog.

Az infrastruktúra két további részre bontható: egyrészt a fizikaira, ami tartalmazza az adatokhoz szükséges tárkapacitás, másrészt a virtuális infrastruktúra, amely bizonyos technológiai modelleket tartalmaz. Szintén az infrastruktúrába tartoznak a szervezetek, Szertics Gergely szerint kiváló együttműködések kezdenek kialakulni a Sztaki, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Informatikai Szolgáltató Zrt. között. Az átfogó cél, hogy biztosítsák a széleskörű stratégiai pillérek alapinfrastruktúráját.

Az utolsó pont az „Adatgazdaság beindítása”. A rövid távú célok között szerepel az adatok elérhetővé tétele, majd egy keretrendszer kialakítása magán -és közszférában egyaránt, a hosszú távú cél pedig a fenntartható adatgazdasági körforgás megvalósítása. Szertics Gergely szerint mindenhez három dolog szükséges: közadat stratégia, adatvagyon törvény, valamint GDPR kompatibilis ajánlások.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia stratégia – az alapok; Belföldi Hírek Online; 2019. november 28.

Mesterséges Intelligencia (MI) országstratégia – második pillér: Szektor és technológia fókuszok

„A Mesterséges Intelligencia stratégia második pillére a Szektor és technológia fókuszok, melyet Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai vezetője mutatott be.

A stratégia második pillére két nagy szempontot vesz figyelembe: egyrészt a mesterséges intelligenciát technológiaként kezeli, amelyben eredményeket szeretnénk elérni, másrészt mint hatékonysági elemet, amely a különböző iparágak versenyképességét segíti elő. Ennek keresztmetszetében vannak azok a területek, amelyek kiemelt fontosságúak, így az agrár szektor, az egészségügy, illetve a közlekedés-logisztika – fejtette ki Szertics Gergely.

Jelenleg még csak két terület – az agrárium és egészségügy – lett bővebben kidolgozva – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az agrárium stratégiai fontosságú terület. A Digitális Agrár Stratégia tartalmazza az adat alapú mezőgazdaság 4.0 alkalmazási körülményeinek fejlesztését, valamint az agrárgazdaság ágazati szintű adatgazdálkodását előkészítő projekteket. A hatékonyságnövekedés lehetséges területeiként jelölte meg többek között a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékok csökkentését, az üzemi technológiai hatékonyságnövelést, valamint az értékesítési kockázat csökkentését.

Két éven belül számos fejlesztést hajtanak majd végre:

DAS digitális kompetencia fejlesztés

DAS digitális agrár rezsicsökkentés

Okos Tesztüzemi Rendszer (SFADN)

Digitális Termésbecslés

Növényvédelmi előrejelzés

Digitális Termelői Piac (DTP)

Mezőgazdasági 5G tesztpálya

Szabályozás: mezőgazdasági drónhasználat és autonóm robotok alkalmazása

Öt éven belül pedig megvalósítják:

DAS Agrár Adat Keretrendszer

Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ

Digitális Élelmiszerlánc Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Központ

Talajvédelmi szaktanácsadási rendszer

Erdészeti, halászati információs rendszer

Vízkínálatra vonatkozó vízügyi rendszer

Innovációs ökoszisztéma fejlesztése

Szőlő növényvédelmi rendszer

„Az egészségügy társadalmi szempontból kiemelt fontosságú” – hangsúlyozta Szertics Gergely. Alapproblémaként jelölte meg, hogy jelenleg az egészségügyi adatok, melyeket mesterséges intelligencia céllal használnának fel, még nem tisztázott. A cél, hogy a rendelkezésre álló adatokat, etikai szabályok és megfelelő garanciák mentén használják fel mesterséges intelligencia által. Lehetséges felhasználási terület a diagnózis felállítás, az adatalapú szűrések, a prevenciós célú elemzések, és a terápiás tervek felállításában történő támogatás. Ennek megvalósításához többek között elengedhetetlen az adatvagyon kérdésköre, az infrastruktúra biztosítása, a K+F projektek, valamint a módszert elfogadó betegek – vagyis az alappillérben szereplő pontok.”

Forrás:
A Mesterséges Intelligencia stratégia második pillére; Belföldi Hírek Online; 2019. november 29.

Mesterséges Intelligencia (MI) országstratégia – harmadik pillér: Transzformatív projektek

„Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője a Mesterséges Intelligencia stratégia harmadik pillérét bemutatva a változásokat és annak következményeit is kihangsúlyozta.

Szertics Gergely szerint a harmadik pillér megosztó lehet, hiszen ennek megvalósulásakor már adatgazdaság jön létre. Ilyen például a Facebook vagy a Google. „Ezt a jelenlegi helyzetet európai szinten a GDPR próbálta meg szabályozni, amelynek az lett a mellékhatása, hogy teljesen beszűkítette az adatok használatát. Azt gondoljuk, hogy nem korlátozni kell, hanem helyzetbe hozni az állampolgárt, hogy valóban részt tudjon venni az adott gazdaságban. A következő években számos irányból körbe járjuk majd a témát, hogy az összes veszélyét, kockázatát felmérjük.”

A transzformatív projektek között szerepel az autonóm közlekedés, melyhez szükséges a szabályzói és fizikai környezet megalkotása, és a biztonság feltételeinek biztosítása. Egyeztető fórumot tartanak majd minden szereplő részvételével – a fejlesztőktől a felhasználókig -, mely során az érdekeket akarják egyeztetni.

Az egészségvezérelt élelmiszer értéklánc nyomon követi az élelmiszer útját a termeléstől a fogyasztásig, sőt a tudatos életmód érdekében felhasználói adatgyűjtésre is sor kerülne.

Az állami szektorban személyre szabott szolgáltatásokkal egyszerűsödne az ügyintézés. Az adatgazdaság itt is meghatározó, hiszen akár az ügyfélkapu, akár az e-személyi által lehetne elérhető a személyes ajánlat. Az automatizált ügyintézés érintené az állami, a közmű és piaci szektort egyaránt.

Végezetül, a mesterséges intelligencia felhasználása az oktatás területén három rétegre bontható szét. Egyrészt tanácsot adhat a továbbtanulási irányokban, másrészt pedig a képzési modulokat testreszabhatja. A harmadik pedig tanulási támogatás egy-egy modulhoz kapcsolódóan.”

Forrás:
Transzformatív projektek – a Mesterséges Intelligencia stratégia harmadik pillére; Belföldi Hírek Online; 2019. november 29.

Közigazgatási, politikai informatika

A Belügyminisztérium közleménye

„ A Belügyminisztérium betűről betűre végrehajtja a Bíróság jogerős ítéletében foglaltakat, ahogy tette ezt eddig is.

A Fővárosi Ítélőtábla arra kötelezte a tárcát, hogy a Központi Okmánytárban papír alapon tárolt alapiratokat egyenként átnézve, állampolgárság, magyarországi település és életkor szerint szűrve, havi bontásban rögzítse excel táblázatba úgy, hogy a táblázat tartalmazza

a 2016. január 5. és a 2018. április 5. közötti időszakban tett lakcímbejelentéseket,

a bejelentések közül hányat tettek 17. életévüket betöltött magyar állampolgárok,

a bejelentések közül hányat tettek olyan 17. életévüket betöltött magyar állampolgárok, akik korábban nem rendelkeztek Magyarországon lakcímmel,

az adott időszak alatt településenként hány magyarországi lakóhelyet létesítettek bármilyen korú magyar állampolgárok, akik korábban magyarországi lakóhellyel nem rendelkeztek.

Mindez azt jelenti, hogy 1.662.926 darab lakcímjelentő és 35.951 darab 7-es típusú személyi azonosító lapot kell kivenni a tárolási helyéről, azokat szintén egyenként le kell kérdezni az elektronikus nyilvántartásból, majd állampolgárság, település, időszak és életkor szerinti bontásban excel táblázatban kell rögzíteni, el kell végezni az adatfelvitel ellenőrzését és közzé kell tenni a számszakilag összegezett adatokat. Ennek az adatmennyiségnek a bírósági ítéletnek mindenben megfelelő feldolgozása rendkívül időigényes folyamat.

Megjegyzés: a Központi Okmánytárban a papíralapú alapiratok tárolási helyre történő elhelyezése nem településenként, korcsoport vagy állampolgárság szerint, hanem beérkezési sorrend és az alapirat típusa szerint történik…”

Forrás:
A Belügyminisztérium közleménye; Belügyminisztérium; 2019. december 6.
Szerkesztői megjegyzés: A per tárgya kívül esik az eGov Hírlevél témáin. Viszont a közölt részlet adalékokkal szolgál a központi nyilvántartások működéséről.

Megnyílt a Digitális Jólét Program kutatóhelye, vagyis a DJP Lab a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új campusán

„Megnyílt a Digitális Jólét Program kutatóhelye, vagyis a DJP Lab a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új campusán. A kutatóhelyet az egyetem nyílt napján, pénteken adták át.

A Digitális Jólét Program (DJP) és a MOME együttműködése nem most kezdődött, hiszen – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kiegészülve – már a digitális térségfejlesztési szakemberképzésben is együttműködtek. A kiváló közös munka vezetett odáig, hogy a Digitális Jólét Program helyet kapott a művészeti egyetem most átadott, új campusán, konkrétan az Innovációs Központban. A XII. kerületi Zugligeti úton lévő irodában közös kutatásokat folytatnak – várhatóan a jövő év elejétől – az okos város koncepció területén.

A kutatói munka mellett információs térként is szolgál majd a DJP Lab – mondta Danó János, a DJP okos város munkacsoportjának divízióvezetője a rendezvényen. Ez azt jelenti, hogy minden hónapban kiállítanak egy már elfogadott terméket, ami szerepelt az Okos Város Piactéren is, s ezt bárki kipróbálhatja, illetve véleményt is mondhat róla. Az első ilyen újítás az okos zebra lehet, amit újabbak követnek majd; a lényeg, hogy a diákok bekapcsolódjanak a fejlesztésekbe és a kutatók munkájába. A partnerség az egyetemmel tovább bővül, hiszen a fentieken túl szakmai rendezvények, és közös kurzusok szervezésében, bizonyos kommunikációs feladatokban, illetve képzések kialakításában is együttműködnek majd.

Danó János a rendezvényen elmondott beszédében bemutatta a DJP-t, hangsúlyozva, hogy a program rendkívül sokrétű, hiszen a digitalizáció hatással van az élet szinte minden területére. A program hatásait ma még nehéz felmérni, de az egyértelmű, hogy a jövő innovációjáért készül. A most átadott laboratóriumban is olyan fejlesztések valósulnak majd meg, amely a jövő társadalmának jobb megélhetését, kiszolgálását segítik elő– mondta a divízióvezető.”

Forrás:
Megnyílt a DJP Lab a MOME új campusán; Digitális Jólét Program; 2019. november 30.
Lásd még: Innovációs Központ; Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
DJP Lab; Digitális Jólét Program:
„A jövő innovációjáért!
A jövő egyik fő gazdasági tényezője a város. A digitális átalakulásnak köszönhetően számos új ismerettel gazdagodtunk városainkkal kapcsolatban is: megváltozott a városokról kialakított gondolkodásunk, ahogy a városi környezetben megvalósuló életünk is. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen található Digitális Jólét Program Lab-jának (DJP Lab) célja lehetőséget teremteni a fiatal, kreatívipari szakemberek számára új okos város megoldások kitalálására és fejlesztésére, valamint iparági partnereinkkel való együttműködésre és kapcsolatépítésre.

A digitális jövő intelligens eszközökre, új generációs hálózatra és a humán faktorokra épül.

A DJP Lab fő célkitűzése a technológiai eredmények kreatív használata, innovatív lehetőségek kutatása és támogatása képzési programjain keresztül, amelyek a különböző tudástranszferek révén a nyílt innováció fejlesztését segíthetik. A Lab digitalizációval, mesterséges intelligenciával és fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásai igyekeznek hozzájárulni a technológiai fejlődés nyomán keletkező kérdések megválaszolásához.”

Pályaorientációs nap a jövő programozóival

„Pályaorientációs napot tartottunk a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma diákjai részére. A 9. évfolyamos tanulóknak Both András termékfejlesztési vezérigazgató-helyettes tartott előadást az informatikus szakmáról, emberi mentalitásról, elképzelésekről, valóságról és a jövőbe mutató trendekről. Beszélt például arról, hogy bár a tévképzet legtöbbször az, hogy a programozók reggeltől-estig a gép előtt ülnek kódokat írogatva, azonban a realitás szerint munkaidejük csupán körülbelül 20%-ában foglalkoznak konkrét programozással, a maradék 80% beszélgetésről szól, ötletelésről, együttműködésről.

Ezt követően a IdomSoft HR csapata egy érdekes HR óra keretében készítette fel őket az álláspályázás rejtelmeire, többek között a CV írásra, az interjún való megjelenésre és témákra.

Nagy tetszést aratott az online verseny a Kahoot!-on. A diákok extra gyorsasággal ontották magukból a helyes válaszokat. Természetesen a nyertesek Idomos ajándékokat kaptak. Mindezek után bepillantást nyerhettek az agilis fejlesztési csapatok életébe és megcsodálhatták profi felszereléseiket.

„Nagyon hálásak vagyunk a lehetőségért. Köszönjük, hogy fogadtak bennünket, és tartalmasan tölthették el Önöknél diákjaink ezt a délutánt. Köszönjük a jövőre mutató felajánlást, biztosan élni fogunk vele. :)”
Stéberné Urbán Anna (tagintézményvezető-helyettes)”

Forrás:
Pályaorientációs nap a jövő programozóival; IdomSoft Zrt.; 2019. december 3.

Informatika, távközlés, technika

Az IVSZ Fintech Munkacsoportja az MNB Pénzügyi Innováció és Stabilitás című fintech stratégiájáról

„Az IVSZ „Így látjuk mi” sorozatának első részében a Fintech Munkacsoportot kértük meg arra, hogy adott kérdések mentén véleményezzék az MNB nemrég bejelentett stratégiáját.

Így látjuk mi: vélemény az MNB FinTech stratégiájáról 2019
A Magyar Nemzeti Bank október végén tette közzé a Pénzügyi Innováció és Stabilitás című fintech stratégiáját. A dokumentum átfogó keretbe foglalja az MNB törekvéseit a pénzügyi szektor digitalizációjának fejlesztésére. A stratégia 24 konkrét kezdeményezést, illetve javaslatot fogalmaz meg, melyek egy része az MNB hatáskörében megvalósítható, míg másik része a kormányzat, valamint a hazai fintech közösség számára tett javaslat.

Előbbiek közé tartozik például az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások ösztönzése, a digitális aláírás szabályozásának egységesítése, vagy a piaci szereplők és a felsőoktatásban tanuló hallgatók részvételével megvalósuló olyan versenyek szervezése, amely során megoldások születhetnek a legégetőbb digitalizációs problémákra. A piac számára tett javaslatok között szerepel a közösségi finanszírozás alapjainak létrehozása, adózási ösztönzők bevezetése, valamint az egyszerűsített online szerződési, aláírási lehetőség megteremtése.

A fintech egy olyan változásokkal és fejlődő technológiákkal teli terület, amelynek nagy szüksége van a központi, szabályozói támogatásra, elismerésre. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak ezt a stratégiát és azt, hogy az IVSZ tagjai a lehető legjobban értsék és megismerjék az abban foglaltakat. Ennek megkönnyítése, illetve segítése érdekében felkértük a Fintech Munkacsoportot, illetve annak vezetőjét, Trinh Anh Tuant, hogy egy kérdéssor mentén értelmezze, véleményezze a stratégiát.

Mi a véleménye az MNB FinTech stratégiájáról az iparág szereplőinek?
Üdvözöljük és támogatjuk azt a törekvést, hogy az MNB élére állt a hazai pénzügyi szektor digitalizációjának és egy olyan stratégiát alkotott, amely tisztán és egyértelműen megfogalmazza a szektor előtt álló feladatokat. Az MNB szabályozóként a stratégiával próbálja meg elősegíteni az iparág szereplőinek azokat a tervezett (vagy részben már meg is valósult) tevékenységeit, mint az Innovation Hub, a Regulatory Sandbox, a Fintech Klub, vagy a Fintech Szövetség. A stratégia nyitottságot sugall, és pozitív hatásokat prognosztizál a piac szereplői számára. Bízunk benne, hogy az olyan innovatív technológiák terjedését is pozitívan fogja befolyásolni a stratégia, mint a blokklánc, hiszen a hazai blockchain ökoszisztéma már most kifejezetten aktív. Az OTP a technológiának dedikált részleget működtet, de számos egyéb szervezet (kompetencia központ), szakember, szakmai hálózat is működik Magyarországon ezen a területen.

Miért fontos ez az IVSZ tagok és az iparág számára?
Több szempontból is fontos a stratégia megszületése az IVSZ tagok, illetve az iparág számára. Egyrészt könnyebb és hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé az MNB-vel, mint szabályozóval, másrészt a stratégia szövegéből az következik, hogy az MNB központi szerepet kíván vállalni a hazai fintech ökoszisztémában, és mindezt várhatóan segítő, kezdeményező szándékkal szeretné tenni. Mivel a fintech megoldások kivitelezésében az informatikai fejlesztések kulcsfontosságúak, ezért különösen fontos ez az IVSZ tagok számára, hiszen mindez a jövőben lehetséges IT projekteket, közbeszerzéseket, illetve további munkalehetőségeket, azaz a piac élénkítését hozhatja magával.

Hogyan fog ez hatni a piacra rövid távon?
Rövid távon a FinTech stratégiában megfogalmazott, megvalósult, illetve folyamatban lévő kezdeményezések élénkebbé fogják tenni a hazai fintech ökoszisztémát, több bizalmat és bátorítást ad majd a fintech vállalkozásoknak (startupoknak és inkumbenseknek egyaránt).

Milyen hatással lesz mindez a piacra 5 éven belül?
Ha sikeresek a kezdeményezések, Budapest és Magyarország lehetne Közép-Kelet Európa egyik legfontosabb fintech hubja, ami idevonzhatja az IT és fintech tehetségeket, cégeket. Ehhez azonban óriási szükség van a szabályozási kérdésekkel összefüggő döntési időtartamok radikális lerövidítésére. Jó példa erre a Viber és a Mastercard közös pénzküldő megoldásának (Moneytou) esete, amikor a partnerbankokkal történő szabályozási tárgyalások, egyeztetések annyira körülményesek és időigényesek voltak, hogy ez sokat hátráltatta a bevezetést. Reméljük, hogy az MNB stratégia szinten, gyakorlatiasabb módon is foglalkozik majd ezekkel a kérdésekkel, amivel felgyorsíthatók lennének hazai fintech fejlesztések, projektek.

Mennyire követi a stratégia a nemzetközi trendeket? 
A stratégia eleje jó foglalja össze a nemzetközi trendeket, és ehhez igazodva javasolja a konkrét lépéseket. Ezzel együtt azt is érdemes kiemelni, hogy várakozásunk szerint az MNB a digitális pénz (fontos, hogy itt nem a kriptovalutákra, hanem a központi bankok által létrehozott digitális entitásra, tokenre, vagyonra gondolunk) is fogja érinteni. Az IMF és az ECB már egy ideje jól láthatóan foglalkozik a témával, az MNB pedig eddig érezhetően keveset beszélt az erre vonatkozó terveiről.”

Forrás:
Így látjuk mi: vélemény az MNB FinTech stratégiájáról; Trinh Anh Tuan; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. december 5.

Havi mustra a hibrid projektmenedzsment fogalmáról és gyakorlatáról

„Köszöntöm az Olvasót! Az alkalmazásfejlesztés világában ez elmúlt két évtizedben számos sikerhez vezetett az agilis szemlélet[1] alkalmazása. Az eredetileg kisebb fejlesztő csapatokra alkalmazható agilis technikák körét úgy bővítették és módosították, hogy azok nagyobb fejlesztési feladatokra is alkalmassá váltak, sőt a bennük általános munkaszervezési elveket felhasználva, agilis projektmenedzsmentről, hovatovább agilis transzformációról kezdődött és folyik a diskurzus.

Ugyanakkor a tapasztaltabbak (értsd: idősebbek) számára már a kezdetektől fogva világos volt, hogy az agilis szemlélet eredményes alkalmazásának vannak feltételei, vagy másképp fogalmazva az alkalmazhatóságának vannak korlátjai. Nálam ez elmúlt másfél évben két olyan szakdolgozó is jelentkezett, akik arról írtak dolgozatot, hogy a náluk bevezetni szándékozott agilis módszerrel (a Scrum-mal) kudarcot vallottak. Mindketten arra jutottak, hogy hibrid módszereket fognak a jövőben használni, de annak mibenlétéről meglehetősen röviden írtak.

A „hibrid módszer” kifejezés némiképp fából vaskarikának tűnhet az Olvasónak, tekintettel a prediktív és az adaptív megközelítés (ami némi pontatlansággal gyakran iteratív és inkrementálisnak is neveznek) között. Ha hasonlatokban gondolkozunk, elképzelhető, hogy nem feltétlenül antagonisztikus ellentétről van szó, lásd például a Mazda Skyactive-X („dizottó”) belsőégésű motorját, amiben a mérnökök csak összegyúrták a dízelmotor nyomatékosságával és takarékosságával a benzinmotor rugalmasságát[2].

Rákerestem hát a „hybrid project management” kifejezésre a projektmenedzsment szaklapokban (International Journal of Project Management, Journal of Project Management, International Journal of Construction Project Management és International Journal of Managing Projects in Business) és gyakorlatilag alig volt találat! A Google Scholar bevetése után (kb. 200 találat alapján) végül arra jutottam, hogy eddig háromféle értelemben használták a kifejezést.

általánosságban hivatkoztak hibrid projektmenedzsmentre, a konkrét alkalmazási terület megnevezése nélkül

a PMBOK és PRINCE2 folyamatainak ötvözésével előálló megközelítést nevezték így, illetve

kifejezetten alkalmazásfejlesztési (szoftver) projektekkel foglalkoztak, ahol agilis (rendszerint a Scrum[3]) módszert próbálták a vízesés-életciklus modell elemeivel elegyíteni[4]

Az első értelmezés evangelistája egy széles körben ismert és elismert szerző, Wysocki, akinek a könyve nyolcadik, 2019-es kiadásának a címében jelent meg a hibrid jelző[5]. Ez a kiváló mű több, mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza; amikor először olvastam, akkor úgy éreztem, hogy megvilágosodtam. Wysocki ötlete egy mátrix használatán alapul, melyek egyik dimenziója a projekt cél „tisztasága”, egyértelműsége, a másik dimenzió pedig a projekt megvalósítási mód „tisztasága”, azaz a projekt indításkori érthetősége. Mindkét dimenzióban egy-egy köztes értéket felvéve, az így meghatározott négy cellában a projektmenedzsment életciklus (project management lifecycle, PMLC) alapján történő megkülönböztetés alapján értekezett a szerző tradicionális, adaptív (későbbi kiadásokban agilis), illetve extrém, illetve a sajátos „emertxe” projekttípusokról és ezek sajátosságairól Egy idő után aztán elvált a projektéletciklus és a projekttípus fogalma, és szerzőnk akkor már tradicionális, inkrementális, iteratív, adaptív és extrém PMLC-ről írt[6]. A mű idei, nyolcadik kiadásában címében aztán megjelent a hibrid jelző is, ezzel is mutatva azt, hogy Wysocki nagy jelentőséget tulajdonít e fogalomnak.

Wysocki egyszerű és szellemes korábbi gondolatai alapján arra számítottam, hogy a hibrid PMLC fogalma hasonlóan letisztult lesz. Sajnos, csalatkoznom kellett az elvárásaimban, mert az új kiadás hibrid projektmenedzsment keretrendszerről szóló tizennegyedik fejezete igencsak kemény diónak bizonyult. Az alapgondolat az, hogy a projekt egyes szakaszaiban eltérő PMLC-t lehet használni, amelynek a kiválasztáshoz szerzőnk ad általános szempontokat. Meglehetősen elméleti gondolatmenet, amit még a „hibrid projektmenedzser” fogalmának bevezetése is nehezít. Lényegében ugyanez az értelmezés jelenik meg a PMBOK új, hatodik kiadásában is[7].

A második (a PMBOk és PRINCE2 házasításával) előálló értelmezés[8] meglehetősen egyéni gondolatnak, szigetszerű próbálkozásnak tűnik.

A harmadik, tulajdonképpen leszűkített értelmezéshez viszont a szoftvermérnökök (szoftverfejlesztők) világában több kiváló gyakorlati fogódzó található. Az egyik egy régi, de igen nagy nevek által jegyzett mű, nevezetesen Boehm és Turner Balancing agility and discipline: A guide for the perplexed című könyve[9]. Ebben az agilis és a fegyelmezett (rendezett, tervszerű) működési végletek közötti lavírozáshoz a szerzők öt szempont figyelembevételét javasolják, melyeket konkretizálnak (!) is. Az egyik szempont például a fejlesztőcsapat létszáma: minél többen dolgoznak egy szoftver fejlesztésén, annál inkább szükséges a tervezett munka; egy másik szempont a követelmények változásának gyakorisága: minél gyakrabban változnak a követelmények, annál inkább érdemes az agilis technikák használta. Ezek a szoftverfejlesztés gyakorlatában egyszerű, könnyen érthető és letisztult heurisztikák.

A másik ugyancsak jól használható mű Cohn Succeeding with agile: software development using Scrum című könyve[10]. Ezt a könyvet kifejezetten azok számára írta szerzője, akik Scrum-ot kívánnak bevezetni, természetesen kitér az agilis és a tradicionális felfogás összebékítésére is. Ez a könyv is praktikus, könnyen olvasható, viszont terjedelmes.

Összességében az általános és elméleti megközelítés kedvelői számára Wysocki művét ajánlom, ennek alapján azonban várhatóan nem sok, a gyakorlatban is használható ötletet fognak kapni. A szoftverfejlesztés szűkebb világában mozgó projektmenedzsereknek viszont elérhető a fenti két, lassan klasszikusnak nevezhető (és méltatlanul elfeledett) mű. Bármelyik utat is választja az Olvasó, sok sikert és jól használható ötleteteket kívánok!”

Forrás:
Havi mustra a hibrid projektmenedzsment fogalmáról és gyakorlatáról; Klimkó Gábor; Magyar Projektmenedzsment Szövetség; 2019. december 2.
(Az összefoglalóhoz tartózó lábjegyzetek, amelyekre a szögletes zárójelbe tett számok utalnak, elolvashatók az eredeti cikk webcímén.Szerk.)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 9.

Az orosz trollok jelentette fenyegetés: lehet, hogy eddig mindenki csak a levegőbe beszélt

Több mint meglepő következtetésekkel szolgál az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben a napokban publikált tanulmány. A Duke Egyetem jelentős szakmai műhelyében, az ún. Polarization Lab-ban dolgozó kutatók átfogó kutatási programot indítottak, bevonva a Noth Carolina Egyetemen, a Koppenhágai Egyetemen, valamint az elitközpontnak számító Stanford Közpolitikai Intézetében dolgozó számos kollégájukat annak vizsgálatára, hogy az orosz internetes beavatkozók, közkeletű nevükön trollok hogyan, mi módon befolyásolták az amerikai politikai közvélemény alakulását. Pontosabban, elsőként is azt a kérdést tették fel: befolyásolták-e egyáltalában ezek az internetes manipulációs kísérletek az amerikai választóközösségeket? Már a kérdésfeltevés is szokatlannak tűnhet, hiszen – a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány óta – mindenki „tudja”, hogy az oroszok online akcióikkal befolyásolták a közvéleményt, sőt magát a választásokat is. Nincsen a nyugati világban magára valamit is adó szakértő, politikus, vagy újságíró, aki ezt ne venné ténynek, sőt evidenciának. Ami persze azért is különös, mert mindeddig semmilyen tudományos vizsgálat nem született a kérdés tanulmányozására. Ilyen szempontból a most publikált szakmai munka mindenképpen úttörő munkának tekinthető.

Az amerikai egyetemi kutatócsoport éppen arra figyelt fel: miközben rengeteg adat, tény gyűlt össze arra nézve, hogy (különféle) orosz entitások aktív tevékenységet folytattak az online terekben, különösen a közösségi média platformokon annak érdekében, hogy stratégiai céljaikkal összhangban álló változásokat idézzenek elő az amerikai (és később más nyugati országbeli) közvéleményekben, ugyanakkor semmiféle tudományos bizonyíték nem született arra nézve, hogy ezek az akciók ténylegesen előidéztek-e változásokat az érintett közvélemények politikai nézeteiben, elkötelezettségeiben. A kutatók arra figyeltek fel tehát, hogy az orosz trollok fenyegetéséről szóló narratívákban valójában eddig mindenki csak a levegőbe beszélt. Ők ezért, első lépésként, szokatlan témára álltak rá.Tömören úgy fogalmazhatnánk: a Polarization Lab által vezetett kutató közösség nem azt vizsgálta, hogy „folytatnak-e az oroszok információs hadműveleteket, befolyásolási akciókat a kibertérben”. Ez ugyanis, tekintettel arra, hogy a kibertér mára már egyértelműen a geopolitikai konfliktusok és csatározások ötödik dimenziójává vált, lényegében adottnak tételezhető, miközben az online terek sajátosságainak köszönhetően nagyon nehezen bizonyítható.
A Duke Egyetem kutatócsoportja tehát figyelemre méltó kutatási tervvel rukkolt elő. Kiinduló tervkoncepciójuk az volt, hogy miközben a beavatkozások, manipulációk ténye és főleg elkövetője roppant nehezen azonosítható az online világban, addig az attitűdváltozások relatíve egyszerű, jól ismert és a gyakorlatban bevált elemzési módszertannal mérhetők. A kutatási kérdés tehát, amit feltettek maguknak, nem a „kicsoda”, „hogyan”, „milyen szándékkal” összefüggések kiderítésére irányult. Amit vizsgálni kívántak: bizonyítható-e, hogy a közösségi platformok felhasználói, az online interakciók (magyarul: a közösségi hálókban zajló párbeszédek) nyomán ténylegesen megváltoztatták politikai meggyőződésüket, elköteleződésüket, attitűdjeiket? A vizsgálat eredménye, tömören: nem!

A kutatók a Twitter közösségi közlésfolyamait vizsgálták, ami ésszerű kutatási paraméternek tekinthető. A nálunk kevéssé népszerű mikroblog platform a nyugati világban ugyanis jelentős pozíciókat szerzett magának, különösen a közéleti kommunikáció élethelyzeteiben. A Twitter a digitális diplomáciában is az első számú közösségi médium, de a nemzetközi szakmai körök, illetve a politika, a politikai sajtó is alapvető médiaplatformjának tekinti. Ebben az értelemben a kutatók választása indokoltnak mondható. A Twitter mellett szólt az is, hogy a Duke Egyetem kutatói már egy jelentős adatbázist építettek ki a mikroblogon folyó politikai kommunikáció tartalmaiból. Ráadásul a Twitter cég, az elnökválasztáshoz kapcsolódó „orosz hisztéria” nyomán kiterjedt listát tett közzé az általuk „orosz trollként” vagy „botként” azonosított felhasználókról. Az amerikai kutatók átfogó kérdőíves vizsgálattal mérték fel a kiválasztott célcsoport politikai nézeteit, attitűdjeit, majd egy későbbi időpontban megismételték a felmérést. Ezt követően vetették össze a kutatás célcsoportjának online véleményhálóját a Twitter cég, elvileg orosz online manipulátorokat tartalmazó, feketelistájával. Elsősorban azt szerették volna megállapítani, hogy a nyugati szakértők által orosz „troll üzemként” azonosított szentpétervári Internet Research Agency gyakorolt-e bármilyen kimutatható hatást, változást a vele kapcsolatba kerülők politikai nézeteiben és attitűdjeiben. A kutatás nemleges eredményekhez vezetett. Ami viszont kiderült, az nagyban egybevág az online manipulációk témakörét vizsgáló egyéb kutatások egyik legfontosabb megállapításával: hogy ti. a közösségi média felhasználói kisebb-nagyobb „vélemény buborékokba” szerveződnek, a közös vélemények, hitek, álláspontok, pártszimpátiák alapján. A valamely politikai nézetet vallók alapvetően az azonos nézetek (illetve az azokat terjesztő más felhasználók) iránt bizonyultak fogékonynak. A sajátjukétól eltérő politikai nézetek iránt közömbösek maradtak, azok nem idéztek elő érzékelhető változást politikai nézeteikben, szándékaikban, függetlenül attól, hogy azok amerikaiaktól, vagy oroszoktól eredtek-e.
Assessing the Russian Internet Research Agency’s impact on the political attitudes and behaviors of American Twitter users in late 2017; Christopher A. Bail, Brian Guay, Emily Maloney, Aidan Combs, D. Sunshine Hillygus, Friedolin Merhout, Deen Freelon, Alexander Volfovsky; Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America; 2019. november 25.
Lásd még: The Polarization Lab

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Technológiai cégek egy csoportja az ENSZ-szel vállvetve szorgalmazza a kibernormák kidolgozását

A technológiai fejlesztésekben érdekelt vállalatok egy jelentős csoportja a Világszervezettel karöltve szeretné előmozdítani a – ma még sok szempontból egyfajta digitális Vadnyugatnak számító – kibertér átfogó normarendszerének kimunkálását. A több mint 100 technológiai céget tömörítő Kiberbiztonsági Technológiai Kerekasztal ráadásul innovatív, jelentős nyilvánosságot megmozgatni képes és hivatott módon szeretné ösztönözni a digitális terek nemzetközi jogi és etikai elvrendszerének kialakítását. A szakmai tömörülés az ENSZ Leszerelési Hivatalával kötött a napokban együttműködési megállapodást. „Digital Apps 4 Peace”, azaz Digitális Alkalmazások a Békéért címmel nyílt vetélkedőt hirdettek azzal a céllal, hogy a résztvevők olyan eredeti, technológia-alapú fejlesztésekkel álljanak elő, amelyek hatékonyan segíthetik a konfliktushelyzetek kiszorítását az Internetről (és ezzel hozzájáruljanak a digitális környezet stabilitásának növeléséhez). A 2020 július 30-án induló nyílt verseny nem titkolt célja a fiatalabb generációk bevonása: az ötfős, 16 és 32 év közötti pályázói csapatok egy friss, innovatív szemléletmódot lesznek képesek belevinni a probléma megoldásába – vélik a szervezők. A kezdeményezés egyik motorja, a Microsoft cég Digitális Diplomácia Részlegének programvezetője hangsúlyozta: szándékosan igyekeztek szabad teret engedni a kreatív gondolkodásnak, a képzelőerőnek. Szeretnének valóban újszerű megoldásokat generálni az online terek „lakhatóbbá tételének” legkülönbözőbb aspektusaira: ennek megfelelően a „kiber higiéné”, a kritikus infrastruktúra védelme, a felelős állami szerepvállalás előmozdítása egyaránt szerepet kaphat a pályázatra kidolgozott technológiákban.
UN, tech companies team up to host innovation contest; Derek B. Johnson; FCW (Federal Computer Week); 2019. december 3.
Lásd még: Cybersecurity Tech Accord

Az Indiai Külügyminisztérium új digitális fejlesztéssel segíti a külföldön munkát vállalókat

India, lévén a világ egyik legnépesebb országa, jelentős munkaerő exportőr. A külföldi munkavállalást ugyanakkor az is segíti, hogy ma már bizonyos gazdasági ágazatokban, például az informatikában és a technológiai iparban, India jó minőségű, magasan iskolázott és képzett munkaerővel rendelkezik. A külföldre való elszegődés azonban számtalan kockázatot is rejt. A munkaerő tömeges szervezéséhez, külföldre történő kiajánlásához jelentős profitok kapcsolódnak, és ez nem ritkán erős vonzerőt jelent a tisztességtelen piaci szereplők számára is. Gyakoriak a félrevezető munkaszerződések, illetve az előre megállapodottól jelentősen eltérő munka- és életkörülmények, ami természetesen első sorban az alacsony iskolázottságú munkavállalókat fenyegeti. A probléma kiterjedtségét mutatja, hogy az ország Külügyminisztériuma (amelynek feladatkörébe kiemelten szerepel az exportösztönzés, és így a fontos „kiviteli cikket” jelentő munkaerő közvetítés támogatása), most a digitalizáció eszközeit is segítségül hívja a tömeges munkaerőexport szabályozására.
A minisztérium által most átadott rendszer középpontja az e-migrate névre hallgató webhely. Alapvető célja, hogy a munkaerő közvetítést átlátható, ellenőrizhető folyamattá tegye mindkét résztvevő fél számára. Fontos mozzanat a munkaközvetítők, külföldi munkaerő toborzó cégek online regisztrációja, ill. a fontos adataikat és szerződtetési paramétereiket egyértelmű formában rögzítő adatbázis. A webhelyre kötelező feltölteni minden érvényes munkaszerződést is, ami az átláthatóság egyik fontos garanciája lesz. A webhelyhez csatlakozóan ugyanakkor- egyelőre Androidon elérhető – mobil alkalmazást is fejlesztetett a külügyi tárca, amivel a potenciális munkavállalók jelentkezési procedúráját segítenék.
Follow advisory, avoid getting duped: MEA; The New Indian Express; 2019. december 6.
Lásd még: Emigrate Application System; Ministry of External Affairs

Szingapúr törvénnyel kötelezi az álhírek elleni fellépésre a nagy közösségi média cégeket

„A Facebook a törvény értelmében tájékoztatja Önt, hogy az Ön által közzétett poszt, a szingapúri kormányzat szerint, valótlan információkat tartalmaz” – ez a korrekciós bejegyzés jelent meg néhány napja egy magán felhasználó Facebook-posztja alatt. Mint a szövegből is kiderül, Szingapúr kormánya szólította fel a Facebook céget arra, hogy – a városállam közelmúltban elfogadott álhír ellenes törvényének megfelelően – lássa el figyelmeztető jelzéssel az általuk valótlannak tekintett információkat tartalmazó magánközlést. A jogszabály, amit csaknem két éves előkészítő munkálat előzött meg, a múlt hónapban lépett életbe. Ez az első olyan törvényi szabályozás, amely explicit módon előírja, hogy kormányzati kifogás esetén, a Facebook köteles korrekciós megjegyzéssel felhívni a figyelmet a kifogásolt online tartalomra.
A hatóságok eredetileg az információs blogot is szerkesztő szerzőt szólították fel a szerintük valótlan adatokat tartalmazó közösségi média bejegyzés korrigálására. Az online publicista azonban, lévén ausztrál állampolgár, aki fizikailag sem a városállam területén tevékenykedik, megtagadta az új törvényre hivatkozó korrekciós felszólítást. A szingapúri hatóságok ezután fordultak a platformot üzemeltető Facebook céghez, amely egyébként nem is olyan ritkán tesz eleget állami szervezetek ilyen jellegű felszólításainak. Globálisan évente mintegy 18 000 ilyenhez hasonló esetben módosítja, vagy távolítja el a hatóságok által kifogásolt tartalmakat a közösségi média óriás.
Facebook issues corrective label on user’s post under new Singapore fake news law; Fathin Ungku, John Geddie; Reuters; 2019. november 30.

Afrika gazdasági motorja sem marad le: Nigéria is törvényben szabályozná az online beszédet

Erős izgalom és indulatok támadtak a Twitteren folyó beszédfolyamokban a nigériai kormányzat előkészítés alatt álló internet szabályozása nyomán. Afrika legerősebb gazdaságának törvényhozói ugyanis két hete átfogó szabályozást terjesztettek elő, amit a helyi közbeszéd tömören csak „közösségi média törvény”-nek nevez. Az ország Szenátusa által kidolgozott és beterjesztett jogszabálytervezet jelentős pénzbírságot, vagy akár börtönbüntetést irányoz elő azokra az esetekre, amikor valaki olyan információkat terjeszt az online terekben, amiket a hatóságok valótlannak nyilvánítanak. A jogszabály deklarált célja az, hogy segítsen visszaszorítani a kibertérben világszerte rohamosan terjedő valótlan információkat, tudatos álhíreket. Ennek érdekében egyébként az új törvény a rendelkezők megsértőinek további internetes hozzáférését is blokkolhatnák.
Nigériai személyiségek, technológiai szakemberek, civil szervezetek jogvédői ugyanakkor a szólásszabadság (online) korlátozásának eszközét látják az új jogszabályban. Az előkészítő munkák híre forrongó hangulatot idézett elő az ország Twitter-tereiben, és az élénk online viták nyomán mára 70000 aláírás gyűlt a jogszabály ellen tiltakozó online petíción. A szabályozásnak ugyanakkor erős politikai támogatása is akad az országban. Nigéria, a „hirtelen rászakadt” (alig 20 éves) demokratikus közbeszéddel és ugyanilyen hirtelen rászakadt infotechnológiai fejlődéssel ugyanis sokak szerint különösen sérülékeny az online terekben szaporodó manipulációkra.
Nigeria’s ‘fake news’ bill could jail people for lying on social media. Critics call it censorship; Danielle Paquette; The Washington Post; 2019. november 25.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. december 2-december 7.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Okos parkolás szolg. megrend. Belváros-Lipótváros
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/231
Közzététel dátuma: 2019.12.02.
Ajánlatkérő: Belváros-Lipótváros Közterület-Felügyelet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.31.
Okos parkolás szolgáltatás nyújtása, amely magában foglalja a rendszer telepítését és üzemeltetését, amely rendszer valós időben gyűjti a Budapest Főváros V. Kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata által meghatározott területeken a közterületi parkolóhelyek foglaltságáról az információt és ezt hozzáférhetővé teszi az Ajánlatkérő által meghatározott módon. Előírt feladatok a közbeszerzési dokumentumokban részletesen meghatározottaknak megfelelően.:
* 1700 db egyedi szenzoros okos parkoló telepítése és üzemeltetése, valamint a parkolóhely foglaltsági adatok átadása a szenzorok telepítésétől számított 5 évig.
* További legfeljebb 500 db egyedi szenzoros okos parkoló megoldás bővítésének lehetősége, ahol az üzemeltetési feladatokat és az adatok átadását szintén a szenzorok telepítésétől számított 5 évig kell biztosítania – opcionálisan (a megrendelésére Ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget).
* Parkolóhelyre be- és kilépést számláló szenzoros okos parkolás szolgáltatás nyújtása 1 db helyszínen 2 éves vagy 5 éves üzemeltetéssel opcionálisan
* Parkolóhelyre be- és kilépést számláló kamerás okos parkolás szolgáltatás nyújtása 1 db helyszínen 3 éves vagy 5 éves üzemeltetéssel opcionálisan
* Utcai kijelző telepítése és üzemeltetése, amely egy előre definiált parkolóhely csoport adatait jeleníti meg, 6 db helyszínen 5 éves üzemeltetéssel és továbbá legfeljebb 2 db helyszínen 2 vagy 5 éves üzemeltetéssel opcionálisan.
* Gépjármű számlálási megoldás telepítése és üzemeltetése 9 db helyszínen 5 éves üzemeltetéssel és további legfeljebb 3 db helyszínen 2 vagy 5 éves üzemeltetéssel opcionálisan.
Lásd bővebben

AF_APZ_Teszteszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/233
Közzététel dátuma: 2019.12.04.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.08.
Nyertes ajánlattevő feladatát az EuroNCAP protokollnak megfelelő active safety rendszerek tesztelésére alkalmas eszközök szállítása, üzembehelyezése és az ahhoz kapcsolódó oktatási és támogatási szolgáltatások ellátása képezi.
Lásd bővebben

Optikai kábel és adatátvitel
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/233
Közzététel dátuma: 2019.12.04.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.19.
Mezőfalva állomás és Dunaföldvár állomás között új optikai kábel létesítése, valamint az érintett állomásokon új adatátviteli berendezések telepítése. Az optikai hálózatépítés és az adatátviteli berendezések telepítésének célja a távközlési szolgáltatások bővítése és a jelenleg üzemelő mikrohullámú összeköttetések kiváltása.
Becsült érték: 247.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Medikai szoftver bevezetésének támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/234
Közzététel dátuma: 2019.12.05.
Ajánlatkérő: UD INFOPARK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.02.
1 db Medikai informatikai szoftverrendszer telepítése, bevezetése, az implementációhoz kapcsolódó fejlesztések komplex szolgáltatás formájában az Ajánlatkérő számára, annak Klinikai Központhoz és Kenézy Gyula Egyetemi Kórházhoz tartozó valamennyi telephelyén egységesen, a műszaki leírásban foglalt tartalommal. Ajánlattevő ajánlatának tartalmaznia kell minden olyan megvalósítandó feladatot és az azokkal járó költségeket és díjakat, amelyek a medikai informatikai szoftverrendszer telepítéséhez, bevezetéséhez és az implementációhoz kapcsolódó fejlesztésekhez szükségesek.
Lásd bővebben

KÖKÉNY rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/235
Közzététel dátuma: 2019.12.06.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.06.
A közlekedési képzési és vizsgáztatási folyamatok egységes és központosított kezelését, valamint a vizsgáztatás elektronikus lebonyolítását támogató komplex irányítási rendszer (KÖKÉNY rendszer) bevezetése és kapcsolódó eszközök szállítása, szolgáltatások nyújtása.
Lásd bővebben

AF C-ROADS Hungary pilot kiterjesztése Műszaki ell
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/236
Közzététel dátuma: 2019.12.07.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.06.
Megbízási szerződés alapján a C-ROADS megvalósítási projektek műszaki ellenőri feladatainak ellátása az alábbiak szerint:
1. Jelenlegi pilot tovább-fejlesztése: 27 db fix útmenti, illetve 20 db mobil járműre/utánfutóra szerelt berendezés felújításával/cseréjével, központi C-ITS rendszer felújításával/cseréjével kapcsolatos műszaki ellenőri feladatok
2. V-ITS-S eszközök beszerzése: 20 db teszt eszközzel kapcsolatos műszaki ellenőri feladatok
3. Városi C-ITS pilot: 10 db jelzőlámpás csomópont felszerelése útmenti adókkal
4. R-ITS-S eszközök beszerzése: 43 db fix ETSI ITS-G5 adó-vevő berendezések szállítása, telepítése és üzembe helyezése, a kapcsolódó energiaellátás és kommunikáció kialakításával
Lásd bővebben

SIMI, ADB-MRKK RENDSZEREK TÁMOGATÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/236
Közzététel dátuma: 2019.12.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.23.
Alkalmazástámogatási keretszerződés keretében a Spektrum, Interferencia Monitoring Integráció, Mérésvezérlő, Adó DB – Mérési Riasztás Kezelő Központ (továbbiakban SIMI MV, ADB-MRKK) rendszerek méréstechnológiai rendszertámogatása.
Becsült érték: 65.000.000,- Ft (ÁFA nélkül)
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

KSZKI számára telekommunikációs szolgáltatás rend.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/233
Közzététel dátuma: 2019.12.04.
Ajánlatkérő: Budapest III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.13.
Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (KSZKI) és a kerületi önkormányzati intézmények számára integrált IP-alapú virtuális magánhálózati (IP-VPN) adatátviteli és internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása TCP/IP hálózat felett, összesen 80 (75 élő + 5 tartalék, igény szerint rugalmasan üzembe helyezhető) végponttal a kerületi önkormányzati intézmények és a KSZKI között, valamint a KSZKI számára központi, nagysebességű Internet kapcsolat biztosítása.
Továbbá az összes (tényleges + tartalék) VPN végpont számának kétszeres szorzatával megegyező + 10 tartalék, azaz összesen 170 vezetékes telefonszolgáltatás biztosítása.
A KSZKI és a kerületi önkormányzati intézmények számára „alternatív” internet flotta szolgáltatás biztosítása, összesen 75 (68 élő + 7 tartalék, jelenleg szükségtelen, de igény szerint rugalmasan üzembe helyezhető) végpont.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Képzési szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/231
Közzététel dátuma: 2019.12.02.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Nyertes ajánlattevő: Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan pedagógus továbbképzési szolgáltatás nyújtása és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása legalább 5000 (azaz ötezer) fő részére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 787.401.574,- Ft
Lásd bővebben

Hírközlési hálózat tervezés- és kivitelezés – I.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/231
Közzététel dátuma: 2019.12.02.
Ajánlatkérő: NKM Áramhálózati Kft.
Nyertes ajánlattevő: Dynamic Security Communication Kft.
Ajánlatkérő tulajdonában lévő villamos közcélú szabadvezetéki hálózatra építendő hírközlési hálózat kivitelezési és hozzá kapcsolódó kiviteli tervezési és engedélyezési feladatok elvégzése maximum nettó 110 000 000 Ft keretösszeg erejéig Ajánlatkérő teljes szolgáltatási területén.
Ajánlatkérő tulajdonában lévő kisfeszültségű (KIF) és középfeszültségű (KÖF) közcélú szabadvezetéki hálózaton, vonalas jellegű pont-pont felhordó, minimum 8, de maximum 144 szálas optikai hálózat kivitelezési és hozzá kapcsolódó kiviteli tervezési és engedélyezési feladatok elvégzése.
Ajánlatkérő tulajdonában lévő kisfeszültségű (KIF) és középfeszültségű (KÖF) közcélú szabadvezetéki hálózaton, lefedő jellegű helyi hálózat, minimum 8, de maximum 144 szálas optikai hálózat kivitelezési és hozzá kapcsolódó kiviteli tervezési és engedélyezési feladatok elvégzése.
Az optikai hálózat folytonosságának biztosítása érdekében, olyan helyeken, ahol az Ajánlatkérő nem rendelkezik saját tulajdonú KÖF vagy KIF közcélú szabadvezetéki hálózattal, külön alépítményben elhelyezett minimum 40 mm átmérőjű védőcsőben elhelyezett minimum 8 szálas optikai hálózat kivitelezési és hozzá kapcsolódó kiviteli tervezési és engedélyezési feladatok elvégzése.
Vonalas jellegű pont-pont felhordó optikai hálózat: 75 km
Lefedő jellegű helyi optikai hálózat: 0 km
Alépítményben elhelyezett optikai hálózat: 5 km
Lásd bővebben

Táj. eljárás eredményéről IC70 videomegfigyelő
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/232
Közzététel dátuma: 2019.12.03.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Kirefta Mérnöki Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
IC+ 70 sorozatgyártás projekt – Járműfedélzeti Kamerás Megfigyelő és Rögzítő rendszer (videomegfigyelő) és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése
35 készlet I. osztályú (Készlet1) és 35 készlet Többcélú teres (Készlet2) videomegfigyelő rendszer és kapcsolódó szolgatatások beszerzése. 1 Készlet (függetlenül attól, hogy az Készlet1 vagy Készlet2) 1 darab videomegfigyelő rendszert tartalmaz, és 1darab videomegfigyelő rendszer 1 db rögzítő központtal és 8 db kamerával rendelkezik.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 164.356.300,- Ft
Lásd bővebben

Térfelügyeleti kamerarendszer bővítése – IX.ker.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/232
Közzététel dátuma: 2019.12.03.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: M.B.V. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
5 új helyszínen 5 db új kamera beszerzése, kiépítése, üzembe helyezése, rendszerbe integrálása. 2 új helyszínen 2 db meglévő kamera kiépítése, üzembe helyezése, rendszerbe integrálása. 7 db kamera cseréje, átviteli hálózat fejlesztése keretében 6 db meglévő átviteli szakasz eszközeinek cseréje, illetve bővítése. Modernizálás, helyreállítás keretében egy kamerafigyelő állomás merevlemezének bővítése, illetve a központi rögzítő szünetmentes tápegységének cseréje. A telepítésre kerülő új kamerák IP kivitelűek legyenek.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.760.000,- Ft
Lásd bővebben

Változatlan utángyártású biztonsági okmányok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/234
Közzététel dátuma: 2019.12.05.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.; Pénzjegynyomda Zártkörűen Működő Részvénytársaság
1. rész: Személy és vagyonőr igazolvány és a hozzá tartozó tok előállítása és határidős adásvétel keretében történő szállítása 30.000 db
2. rész: Lőfegyver-kereskedő engedély előállítása és határidős adásvétel keretében történő szállítása 3.500 db
3. rész: Lőfegyvertartási hatósági igazolvány előállítása és határidős adásvétel keretében történő szállítása 12.910 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.613.600,- Ft
Lásd bővebben

(PTS-234) bérelt vonal, internet
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/235
Közzététel dátuma: 2019.12.06.
Ajánlatkérő: Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A műszaki leírásban részletesen meghatározott felügyelt bérelt vonali szolgáltatás és garantált sávszélességű optikai internetkapcsolat biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.152.000,- Ft
Lásd bővebben

SZTE távoktatási képzési rendszer támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/235
Közzététel dátuma: 2019.12.06.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Webuni Számítástechnikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Szegedi Tudományegyetem célul tűzte ki az innovatív online oktatási formák alkalmazását / bevezetését, melyek alatt elsősorban a MOOC-ok (Massive Open Online Course) és SPOC-ok (Small Private Online Course) értendők. A Szegedi Tudományegyetem online képzési portfóliója, különös tekintettel az SZTE GTK távoktatási képzési rendszerének működési támogatása. A jelen eljárás célja a 2017 szeptemberében elindításra került MOOC alapú online kurzuskínálat üzemeltetéséhez és továbbfejlesztéséhez külső tartalomszolgáltató – tananyag lejátszó szolgáltató bevonása. A nyertes ajánlattevő feladatai különösen: 1. Az online oktatási tananyagok fejlesztéséhez audiovizuális és informatikai támogatás nyújtása: kurzus, blokk és intézményi digitális intrók készítése tanári videófelvételek készítése, nyers oktatói videók utómunkája vizuális, infografikai és animációs szolgáltatás. A fejlesztés tárgyköre: tervezetten 60 kurzus 60 hónap alatt. 2. Platformszolgáltatás: elektronikus tananyagok futtatása, lejátszása, közzététele a szolgáltató által üzemeltetett reszponzív webes platformon 99,9%-os SLA mellett a megbízó által nevesített felhasználók (oktató, tutor/mentor, hallgató, képzésfelelős szerepkörök) teljeskörű „user menedzsment”-je online tudásellenőrzés támogatása (online tesztek és kérdések generálása, feladatok, műhelymunkák benyújtásának és a kiértékelésének támogatása). A szolgáltatás volumene: évfolyamonként átlagosan 50 fő, felmenő rendszerben.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.131.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Informatikai és kapcsolódó eszközök DBR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/234
Közzététel dátuma: 2019.12.05.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása, amelynek tárgya „Informatikai termékek és szolgáltatások beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében az Szegedi Tudományegyetem részére” a jelen felhívásban meghatározott részfeladatok szerint
Mennyiség: A teljes DBR mennyisége: összesen nettó 2.154.329.022 Ft értékben.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást visszavonta a részvételi határidő lejárta előtt.
Lásd bővebben

Tájékoztató megállóhelyi optikai hálózat fejl.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/235
Közzététel dátuma: 2019.12.06.
Ajánlatkérő: Szegedi Közlekedési Kft.
100 db megállóhelyi ipari switch
1 db központi switch
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás a Kbt. 75. § (2) b) pontja alapján eredménytelen, mivel a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2019. III. negyedév

„Tovább bővült a mobilpiac, az előfizetések száma 5,5%-kal nőtt 2018 III. negyedévéhez képest. Ezen belül egyre nagyobb súlyt képviselnek a havidíjas előfizetések, arányuk elérte a 70%-ot. Az internet-előfizetések száma 3,5%-kal nőtt, a vezetékes és a vezeték nélküli szegmens is hasonló arányban fejlődött. A mobilinternet-előfizetések száma átlépte a 7 milliót, a mobilhálózat adatforgalma másfélszeresére nőtt egy év alatt.”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2019. III. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. december 6.
Letöltés PDF-ben
Archívum
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Módszertan

A megosztáson alapuló gazdaság környezeti és társadalmi hatásai

„A megosztáson alapuló, az ún. sharing economy keretein belül működő vállalkozások gyors térnyerése egyre inkább szembetűnő, és a tudományos élet figyelmét is felkeltette. Az üzleti tevékenység ezen új formáját számos szempontból lehet és érdemes is vizsgálni: gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait, jogi aspektusait, a működéssel kapcsolatos etikai kérdéseket. Ezen szempontok együttes vizsgálatával talán megválaszolható az a kérdés is, hogy vajon a sharing economy vállalkozásai mennyire segítik elő a fenntartható fejlődés megvalósítását. Jelen cikkben a sharing economy által a fenntartható fejlődés szempontjából felvetett kérdéseket mutatjuk be a témával kapcsolatos egyre kiterjedtebb szakirodalom alapján, leginkább a környezeti és társadalmi hatásokat a középpontba helyezve. E vállalatok hatásainak vizsgálata nemcsak egyre nagyobb méretük miatt elengedhetetlen, hanem azért is, mert megjelenésükkel alapvetően változnak meg a vállalati folyamatokon kívül a fogyasztói magatartás legfontosabb megnyilvánulásai is. A piacon megjelent egyre több, a sharing economy területén működő vállalkozás gyakran hivatkozik a társadalomra és a természetes környezetre kifejtett pozitív hatásokra, azonban nehéz átfogó képet alkotni ezekről a konkrét megvalósítási módonként is igen eltérő hatásokról.”

Forrás:
A megosztáson alapuló gazdaság környezeti és társadalmi hatásai; Soltész Petra, Zilahy Gyula; Magyar Tudomány; 2019/12

Az abszorbens országos vidékfejlesztési tervezés megalapozása forgatókönyvekkel

„A kutatómunka célja egyrészt bizonyítani a hazai vidékfejlesztési tervezési gyakorlat jövőorientáltságának hiányát, másrészt az ezt kiküszöbölő jövőszemlélet megalapozása. A jelenlegi magyar tervezési gyakorlat nem számol a távoli jövőben felmerülő érdekek, körülményekkel, csak a jelenre koncentrál és a finanszírozási kérdések túlsúlya miatt túlzottan uniós fejlesztési forrás centrikus. Célom a lehetséges jövők egy befogható körének feltárásán keresztül bemutatni a módszertan hasznosságát és a makroszintű vidékfejlesztési tervezés módszertanába való integrálás szükségességét. Az értekezés tervezett felépítése:
1. A problémafelvetés tervezéselméleti és jövőkutatási megalapozása
2. A két tudomány összekapcsolásának lehetőségei
3. A hazai vidék és hajtóerői
4. A hazai vidék hosszú távú forgatókönyvei
5. Tervezéselméleti következtetések.

A kutatási módszerek: Szakirodalmi áttekintés alapján összefoglalom a problémafelvetés elméletét, majd az ismert magyar vidék-helyzetértékelések alapján meghatározom és kategorizálom a vidékfejlesztés kulcstényezőit. Az azonosított kulcstényezők alapján, a forgatókönyv-készítés szabályai szerint szcenáriókat képezek, amelyeket SEER módszerrel továbbfejlesztek a felkért szakértők tudásbázisára építve. A kutatás várható eredménye: A vizsgálat során keletkezett kollektív tudás növeli a szcenáriók és az új, hasznosítható tudás keletkezésének megalapozottságát, ami új irányba bővíti a jövő vidékfejlesztési tervezés módszertanát. Az értekezés outputja egy gyakorlati jelentőséggel is rendelkező általános tervezési rendszer javaslat a XXI. századi kihívásokra választ adó nemzeti szintű vidékfejlesztési stratégiák megalkotásához.”

Forrás:
Az abszorbens országos vidékfejlesztési tervezés megalapozása forgatókönyvekkel; Szabó Mátyás; ELTE TÁTK, Szociológia Doktori Iskola; DOI: 10.15476/ELTE.2015.221; 2015 (A doktori dolgozat most vált elérhetővé.)
Letöltés PDF-ben

Megjelent a „Hiszem, Tudom, Érzem” című könyv a pozitív projektmenedzsmentről

„Megjelent a „Hiszem, Tudom, Érzem” című könyv a pozitív projektmenedzsmentről a Positive Attitude Consulting Ltd. gondozásában

A közelmúltban mutatták be a „Hiszem, Tudom, Érzem – A pozitív projektmenedzsment – Történetek, elméletek, tippek” című könyvet, melynek szerzője, 16 társszerzővel együtt, Kiszőllősi Szántó Beáta, aki egyúttal a könyv megálmodója, kiadója és szerkesztője. Kovács Ildikó, a PMSZ titkárságvezetője a könyv társszerzője és egyben projektmenedzsment szakértője. A kiadványban 13 projekttörténeten keresztül mutatják be a társszerzők a pozitív projektmenedzsment gyakorlati példáin keresztül a tapasztalataikat. A kiadvány nagy erénye, hogy egyedülálló módon magyar nyelven teszi elérhetővé a pozitív pszichológia projektmenedzsmentben alkalmazott eszköztárát. Emellett egy új fogalmat és a gondolkodásmódot is bevezet a gyakorlatba: a PPM-et, azaz a pozitív projektmenedzsmentet.

A könyv a Magyar Projektmenedzsment Szövetség támogatásával jött létre.

Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnökének ajánlója a könyvhöz:
A pozitív projektmenedzsment egy létező, a gyakorlatban jól bevált, a projektek és a szervezetek sikerességét elősegítő módszer. Jó lenne, ha minél több helyen alkalmaznák, hiszen rohanó világunkban mindenre gyorsan kell reagálnunk. Sokszor kapkodva, sietve próbáljuk megoldani feladatainkat, végrehajtani projektjeinket, amiatt előfordul, hogy hibázunk. A világ ezen a felén a hosszú évek alatt kialakult szervezeti kultúrák nem igazán tudnak mit kezdeni a hibákkal, kudarcokkal, illetve pozitív módon tekinteni a változásokra. Ezért is nagyon fontos, hogy a könyv szerzői által bemutatott bátorító, tanulságos történetek inspirálják a könyv olvasóit. A szerkesztő által tett módszertani megjegyzések még fogyaszthatóbbá teszik a történeteket. A kötet második felében található elméleti alapok és gyakorlati tippek pedig hasznos információval szolgálnak azoknak, akik a pozitív projektmenedzsment útján kívánják hatékonyabbá, sikeresebbé tenni szervezetüket, projektjeiket. A kiadvány igazi színes tárháza a pozitív projektmenedzsmentnek, amelyben ki-ki megtalálhatja a számára hasznos eszközt. Ajánlom mindenkinek!

A könyv megrendelhető ide kattintva”

Forrás:
Megjelent a „Hiszem, Tudom, Érzem” című könyv a pozitív projektmenedzsmentről; Magyar Projektmenedzsment Szövetség; 2019. november 12.

A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei

„A közigazgatási jog alaptanait bemutató könyvsorozat hatodik kötetében az általános közigazgatási rendtartás szabályaival és ezen keresztül a közigazgatási hatósági eljárás általános menetével, jellemzőivel találkozhatunk. A kötet szerzőgárdája a tételes jogra, azaz magára az eljárási törvényre koncentrál, a közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elvi, elméleti és történeti ismeretek, megközelítések a megelőző, ötödik kötetben találhatók. Az általános közigazgatási rendtartás megszületése szorosan kapcsolódott az Államreform Bizottság tevékenységéhez és a közigazgatási perrendtartás előkészítéséhez, elfogadásához, mégis elsősorban a megelőző, a Ket.‑ként rövidített 2004. évi CXL. törvénnyel fémjelzett eljárási „rezsim” meghaladása volt az elsődleges célja. Az, hogy ezt a célt mennyiben sikerült elérni, az idők során derül csak ki, de abban a reményben adjuk az olvasó kezébe e kötetet, hogy a benne feldolgozott eljárási törvény időtállóbb lesz, és kevesebb módosítást szenved majd el, mint elődje.”

Forrás:
A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei; Gyurita E. Rita, Hulkó Gábor, Józsa Fábián, Lapsánszky András, Varga Zs. András, Patyi András; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Dialóg Campus Kiadó; 2019
PDF
EPUB

Törvények, rendeletek

1677/2019. (XII. 5.) Korm. határozat az elektronikus ügyintézési pontok kialakításához szükséges forrás biztosításáról

„A Kormány egyetért az elektronikus ügyintézési pontokban az egyes eljárások automatizálási folyamatait biztosító rendszer kialakításának megteremtésével (a továbbiakban: az elektronikus ügyintézési pont projekt), és ennek biztosítása érdekében felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a belügyminiszter bevonásával – gondoskodjon az elektronikus ügyintézési pont projekt kialakításának megkezdéséhez szükséges 200 000 000 forint forrás biztosításáról a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára.
Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter
Határidő: 2019. december 15.”

Forrás:
1677/2019. (XII. 5.) Korm. határozat az elektronikus ügyintézési pontok kialakításához szükséges forrás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1677/2019. (XII. 5.) Korm. határozata az elektronikus ügyintézési pontok kialakításához szükséges forrás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 196. szám; 2019. december 5.; 8350. o. (PDF)

50. szám, 2019. december 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek