Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Hamarosan a vállalkozások bevallását is az adóhivatal készíti

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az egyik legfontosabb hivatal a gazdaság védelme és fejlődése szempontjából – jelentette ki Varga Mihály az adóhivatal évértékelő értekezletén.
A tárcavezető kiemelte: a cél az, hogy 2021-re már a vállalkozások számára is a NAV készítse a bevallásokat, emellett teljes egészében papírmentessé váljon az adóhivatali ügyintézés.

Az adóhivatal szerepe az adómorál alakításában, a költségvetési bevételek biztosításában és az üzleti környezet fejlesztésében megkérdőjelezhetetlen – mutatott rá Varga Mihály. A tárcavezető kifejtette: a NAV-val szembeni elvárás az, hogy egyre több olyan szolgáltatást nyújtson, amellyel megkönnyíti és segíti a vállalkozások működését. A magánszemélyeket az e-szja révén már mentesítette a legbonyolultabb adminisztrációs kötelezettségétől, a cél most az, hogy 2021-ben a bevalláskészítés terhét már a vállalkozások válláról is levegye az adóhivatal. Az online szolgáltatások sikere lehet a biztosíték arra, hogy 2021-re – elsőként a magyar közigazgatás történetében – teljesen papírmentes hivatallá váljon a NAV – részletezte.

A gazdasági eredményekről szólva a miniszter emlékeztetett, hogy a múlt héten bemutatott OECD-országtanulmány is kiemeli, hogy az egyik legnagyobb mértékben Magyarország gazdasági teljesítménye javult a tagállamok közül. Varga Mihály szerint ebben kiemelt szerepe volt az adórendszer eredményes átalakításának, így a gyermeket nevelő családok fokozott támogatásának és a munkát terhelő adók csökkentésének, amelyek a magyar gazdaságpolitika legsarkalatosabb pontjai. Miközben ezt az átalakítását példaértékű modellként emelték ki az OECD vezetői, Magyarország lett az EU legnagyobb adócsökkentője is.

A NAV újabb digitális megoldásokkal és szolgáltatásokkal ösztönözte az adózókat a törvények betartására 2018-ban – erről már az adóhivatalt vezető államtitkár beszélt évértékelő előadásában. Sors László kiemelte, a digitális megoldásokkal nemcsak az adózás és annak adminisztrációja lett egyszerűbb, a NAV hasznosítható adatvagyona is gyarapodott. Ez az ellenőrzések korszerűbb tervezését, az ellenőrzésre kijelölt adózók célzott kiválasztását és a szervezett bűnözői csoportok mielőbbi kiiktatását is lehetővé teszi.

Sors László kifejtette, hogy az adózóbarát szemlélet, az adminisztrációcsökkentés, a digitalizáció és a következetes hatósági munka az adócsökkentés ellenére is garantálta a költségvetés bevételeit, sőt, az előírtnál 270 milliárd forinttal több adó érkezett az államkasszába.”

Forrás:
Hamarosan a vállalkozások bevallását is az adóhivatal készíti; Pénzügyminisztérium; 2019. február 7.

Vitályos Eszter (Emberi Erőforrások Minisztériuma): minden Brüsszelből érkező forintnak értelmes célt találunk

„Az Európai Uniótól érkező nagy összegű forrásokat az oktatás, a szociális felzárkóztatás, az egészségügy, a sport és a kultúra terén hasznosítják, ám ahhoz, hogy minden támogatást hasznos célokra fordítsanak, jó fejlesztéspolitikára is szükség van — mondta el lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Vitályos Eszter szerint a kelet-közép-európai régióban vezetők vagyunk a kifizetésekben, a meghirdetett pályázatok is a tervezett ütemben haladnak, de a következő uniós ciklusban előreláthatóan kevesebb forráshoz juthatunk. A szakterület azonban még így is győztes lehet.

– Az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészét felöleli, vagyis komoly összegeket fordít az egészségügy, az oktatás, a társadalmi felzárkózás, a kultúra és a sport területére is. Mindezekre a mostani, 2014–2020-as uniós ciklusban összesen 952 milliárd forint keretet biztosítanak, azonban a tárca ennél is többre, összesen 960 milliárd forintra már leszerződött, ugyanis a kormány minden operatív programnak tízszázalékos túlvállalást engedélyez – számolt be lapunknak a minisztérium európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.

Vitályos Eszter ismertetése szerint ebben az időszakban az oktatásra, illetve köznevelésre 360 milliárd forintot, míg a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre 350 milliárd forintot szánnak, mivel ez a két terület a leghangsúlyosabb. További 160 milliárd forintot fordítanak az egészségügyi fejlesztésekre, ennek felét költik az infra-struktúra átalakítására, a másik felét pedig humán fejlesztésekre, például képzésekre, ápolói ösztöndíjakra. A többi területre is – mint az egyházi, nemzetiségi és civil fejlesztésekre, a kultúra támogatására vagy a sport rendszerfejlesztéseire – nem elhanyagolható mértékű, 13, illetve 34 milliárd forint közötti forrás áll rendelkezésre.

– Az EFOP-nak a 2014–2020-as ciklusra szánt teljes összegéből, azaz a 960 milliárd forintból 600 milliárd forintot már kifizettek a kedvezményezetteknek, vagyis azoknak, akik elnyerték az uniós pályázatokat – tudatta a politikus. Mint mondta, az összesen tíz hazai operatív program 9000 milliárd forintos keretéből eddig 31 százalékot hívtak le Brüsszelből, ezzel nemcsak a visegrádi országok között, hanem a teljes régióban vezetők vagyunk a pályázati meghirdetésekben és a kifizetésekben. Összehasonlításképpen az államtitkár arról tájékoztatott, hogy Lengyelország 28, Románia 26, Csehország és Bulgária 25, Szlovákia és Szlovénia pedig 24 százalékot hívott le a nekik biztosított keretből.

Az egészségügyi ráfordítások közül Vitályos Eszter hatvan kórház megújítását emelte ki, amelyek kiterjedtek az orvosi eszközök beszerzésére, a gyermeksürgősségi osztályok fejlesztésére és az egynapos sebészetek létrehozására is. – Ebben a ciklusban tömegesen nem lesznek már új felhívások, de éppen a napokban még két új egészségügyi pályázat jelenik meg a kórházi fertőzések megelőzésére, valamint egy újabb, ápolói ösztöndíjakra – tájékoztatott az államtitkár.

Kérdésünkre, hogy mekkora hazánk mozgástere az uniós pénzek felhasználásában, Vitályos Eszter közölte: jó fejlesztéspolitikai tervezéssel meg lehet valósítani azokat a célokat, amelyeket itthon szeretnénk elérni, ezzel együtt előfordult, hogy egyes kezdeményezéseinkre az Európai Bizottság nem biztosított annyi forrást, mint amennyit javasoltunk, mondván, hogy nem ez járul hozzá leginkább az EU 2020 stratégiához, amely egyébként a mostani időszak megalapozó dokumentuma.

– Arra törekszünk, hogy minden egyes uniótól érkező forintnak értelmes célkitűzést találjunk. Ehhez szükség van arra, hogy levonjuk a következtetéseket az előző időszakból, reflektáljunk az eddigi projektekre, és azokat folytassuk, amelyek jól működtek és kézzelfogható eredményeket hoztak – fogalmazott Vitályos Eszter.

A következő, 2021–2027-es ciklusról szólva az államtitkár ismertette: az Európai Bizottság 2018 májusában már közzétette a következő hétéves ciklus költségvetési tervét, amely szerint hazánk 24 százalékkal kevesebb kohéziós forrást kapna a 9000 milliárdos kerethez képest.

– A bizottság a forrásmegvonásról azt mondja, hogy az Egyesült Királyság kilépéséből és az új kihívások finanszírozásából fakadó terheket minden tagállamnak viselnie kell, mi azonban azt látjuk, hazánkon kívül csupán Csehország, Málta, Litvánia és Észtország esetén ekkora mértékű az elvonás – hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki szerint mindennek nagy valószínűséggel politikai okai vannak.

– Biztató viszont, hogy az Európai Szociális Alap forrásai – az EFOP elsősorban ebből táplálkozik – nem csökkennek jelentősen, mivel az unió a következő időszakot a humán erőforrás fejlesztésére szeretné alapozni. Ha minden úgy maradna, ahogy eddig volt, s az operatív programok folytatódhatnak, akkor az Emmi akár még győztese is lehet a következő ciklusnak, hiszen terveikben az szerepel, hogy a tárca által felügyelt területekre több mint 1000 milliárd forintnyi támogatást fordítanak. A májusi európai parlamenti választások befolyásolják ugyan a tárgyalásokat, de mi bármikor elfogadjuk a költségvetést, ha az kedvező hazánk számára – összegezte az államtitkár.”

Forrás:
Magyarország régiós vezető az uniós pénzek hatékony felhasználásában; Szilágyi Anna; Magyar Nemzet; 2019. február 8.

Az Európai Unió gyorsítja az európai adatipar fejlődését: az Európai Tanács jóváhagyta a közpénzből finanszírozott adatok szélesebb körű újrafelhasználását

„A közszféra által birtokolt nagy mennyiségű adat, például a meteorológiai és környezeti adatok gyorsabban és könnyebben hozzáférhetőek lesznek az új termékek és szolgáltatások létrehozásához, valamint általában az adat-alapú társadalom fejlesztéséhez. Ma a tagállamok nagykövetei megerősítették a román elnökség és az Európai Parlament közötti megállapodást egy olyan reformról, amely a közszféra adatainak újrafelhasználását szabályozó uniós szabályokat összhangba fogja hozni a digitális technológiák fejlődésével. Az új szabályok tovább ösztönzik a digitális innovációt, különösen a mesterséges intelligencia területén. Január 22-én ideiglenes megállapodás született. (Amit most véglegesítettek. Szerk.)

Ez a reform nagy előrelépést jelent, hogy a mesterséges intelligencia és minden más adatintenzív ágazat számára, amely a nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatoktól függ, biztosítani lehessen a kulcsfontosságú alapanyagként funkcionáló nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatokat. Ez nagy lehetőségeket teremt a gazdaság minden ágazatára, ösztönözve az új munkahelyeket és a növekedés. – mondta Alexandru Petrescu, a kommunikáció és az információs társadalom minisztere Romániában, az Európai Tanács elnöke.

A megállapodás kiterjeszti a közszféra információinak újrafelhasználására vonatkozó szabályok alkalmazási körét a közszektorbeli szerveken túl, a köztulajdonú közlekedési és közüzemi vállalatokra is. Ezen ágazatok nem kötelesek rendelkezésre bocsátani a rendelkezésre álló adatokat, kivéve, ha azt a nemzeti vagy uniós jog vagy maga a PSI-irányelv előírja, de ha úgy döntenek, hogy az adatokat kiadják, akkor ugyanazokat az elveket kell tiszteletben tartaniuk, mint a közszektorbeli szerveknek, beleértve az átláthatóságot, a megkülönböztetés mentességét és kizárólagos megállapodások tilalmát. A versenyhátrány elleni védelem megvédi a magánvállalkozásokkal közvetlen versenyben működő állami vállalkozásokat.

A reform bevezeti a nagy értékű adatállományok fogalmát, amelyek ingyenesen elérhetővé válnak egy alkalmazásprogramozási felületen (API) keresztül. A szöveg hat nagy kategóriába sorolja a nagy értékű adatkészleteket: földrajzi, földfelszíni megfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, cégbírósági, valamint a mobilitási (értsd közlekedés. Szerk.) adatok. Ezt a listát frissítik, és az egyes kategóriákból származó specifikus adatkészleteket (például a térinformatikai kategóriából származó térképeket és irányítószámokat) másodlagos jogszabályok segítségével választják ki.

A szabályok kiterjednek a nyilvános repozitóriumokban már most is elérhető közpénzből finanszírozott kutatási adatokra is, és ösztönzik a dinamikus adatok, például az érzékelőkből vagy műholdakból származó valós idejű közlekedési vagy időjárási adatok terjesztését.

Összességében a közszféra adatai általában ingyenes vagy marginális költséggel állnak rendelkezésre. Mivel azonban egyes közszektorbeli szerveknek bevételeket kell generálniuk, bizonyos helyzetekben korlátozott díjak megengedhetőek az adatokért.

Mivel az új irányelv is támogatja a nyílt adatok használatát (a nyílt formátumú adatok, amelyek szabadon használhatók és bármilyen céllal megoszthatók), a nyílt adatok fogalmát hozzáadták annak címéhez, hogy ezt tükrözze.

A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba beépítsék. Mivel az irányelv csak minimumkövetelményeket állapít meg, a tagállamok szabadon túlléphetnek ezeken a nemzeti szabályaikban.

A javaslat a Bizottság által a digitális egységes piaci stratégia keretében 2018 áprilisában közzétett „adatcsomag” kulcsfontosságú eleme.

Az Állandó Képviselők Bizottságának a mai jóváhagyását követően a szöveget jogi és nyelvi szempontból ellenőrzik. A véglegesített jogi szöveget az Európai Parlament és a Tanács fogja hivatalosan elfogadni. Ez várhatóan tavasszal megtörténik.

Lásd még
A nyílt adatokról és a közszféra információinak újrafelhasználásáról szóló irányelvtervezet módosítása
Digitális egységes európai piac (háttérinformáció)”

Forrás:
EU boosts its data economy as Council approves deal on wider reuse of publicly funded data; Európai Tanács; 2019. február 6.

Szerkesztői megjegyzés (Előzmény, a jelzett 2019. január 22-i ideiglenes megállapodás): Új szabályok lesznek a közszféra adatainak megosztására, hogy hatásosabb legyen az Európai Unió nyíltadat-politikája; Egov Hírlevél

Közigazgatás, politika

Több mint tízmilliárd forint mérési rendszerek fejlesztésére, innovatív oktatási eljárásokra

„A köznevelés területén a mérési-értékelési módszerek fejlesztését, valamint az innovatív oktatási eljárások kialakítását, megvalósítását célzó projekt valósulhat meg összesen 10,5 milliárd forintos forrásból.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési helyettes államtitkár a kiemelt projekt nyitókonferenciája előtt tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az uniós forrásokat Magyarország sokféleképpen használja fel, így van ez az oktatás területén is.

Hozzátette: a mostani projekt hangsúlyosan két területre koncentrál: a mérésekre és az innovatív tanulásra.

Előbbiről közölte: az utóbbi néhány évtizedben olyan mérési módszerek alakultak ki, amelyek nemzeti és nemzetközi összehasonlításra is lehetőséget adnak. Nagyon fontos, hogy ezek a mérések tovább fejlődjenek, és minél inkább digitális platformra kerüljenek – mondta.

Az innovatív tanulási területek a hagyományos iskolát igyekeznek meghaladni, ezek a mai világban egyre fontosabbak és érdekesebbek lehetnek. A helyettes államtitkár példaként említette a digitális pedagógiai módszereket, az okos tankönyveket, valamint a különböző témanapok, hetek megtartását az oktatási intézményekben.

A projekt hosszas előkészítés után valósulhat meg – jelezte a köznevelési helyettes államtitkár.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke azt mondta: a tanítás, tanulás hatékonyságát szeretnék növelni a projekten keresztül. Kitért arra is, hogy a nemzetközi trendek egyre inkább azt mutatják, a fiatalok számára a mérhetőeken túl olyan tudáselemeket is kell biztosítani a mai társadalomban, amelyek a formális keretek között nehezen elsajátíthatók.

A hivatal elnöke az MTI kérdésére elmondta: a projekt összköltségvetése 10,5 milliárd forint, ebből a OH mintegy 6 milliárd forinttal gazdálkodhat.

A program 2020-ig tart, a fejlesztések nem közvetlenül érintik a pedagógusokat és a diákokat, de a kísérleti mérésekben, az informális tanulási alkalmak kipróbálásában már eddig is több mint 60 ezer tanuló és több ezer pedagógus vett részt.”

Forrás:
Több mint tízmilliárd forint mérési rendszerek fejlesztésére, innovatív oktatási eljárásokra; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. február 7.

Akár ötvennel több további egészségfejlesztési iroda is létrejöhet

„A 116 egészségfejlesztési iroda (efi) számát szeretnék legalább 160-ra növelni – mondta a Világgazdaságnak Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ projektjének szakmai vezetője egy szakmai fórumon.

Ezzel a számmal ugyan még nem tudják az országos lefedettséget garantálni, de közelítenek ahhoz, hogy Magyarországon minden járásban egyenlő eséllyel elérhetők legyenek az egészségfejlesztési szolgáltatások.
Mint mondta, az efik létrehozásának célja, hogy közösségi alapú szolgáltatást nyújtsanak vagy szervezzenek meg például munkahelyeken, iskolákban, civil vagy egyházi szervezetek közreműködésével. Fontos, hogy a lakosságot meg tudják győzni az életmódváltás szükségességéről; az Európai Unió 28 tagállamának mintegy kétharmadában a születéskor várható élettartam nyolcvan év vagy több, míg Magyarországon 76 év. Az efik kapcsán Oroszi Beatrix kiemelte, hogy 2012-ben indult a program hatvan irodával, ami már-már megduplázódott, Budapesten egy tucat efi van.

A prevencióban a háziorvosok tudják a legtöbbet tenni, hiszen ezen a szinten a legtöbb az orvos-beteg találkozó, a lakosság még mindig a háziorvosában bízik leginkább – mondta a fórumon Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója. Mint hozzátette, a háziorvosi praxisközösségeknek meghirdetett 5,8 milliárd forintnyi pályázatnak az a célja, hogy nőjön az egészségben eltöltött évek száma, de feladat az is, hogy felmérjék a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek rizikófaktorait, a gyermekek egészségi állapotát befolyásoló tényezőket.

A praxisközösségek 50-80 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak.
Az egészségfejlesztésre számottevő forrásokat fordít a kormány. A kiemelt programoknak köszönhetően tíz év alatt már egy évvel nőtt Magyarországon a várható élettartam – erről Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára beszélt. Az új pályázatban számítanak a háziorvosokra és a velük együtt dolgozó szakemberek együttműködésére, közösen az egészségfejlesztési irodákkal, illetve az önkormányzatokkal.”

Forrás:
Akár ötvennel több egészségfejlesztési iroda is létrejöhet; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2019. február 6.

Palkovics László: fejlesztjük a debreceni műszaki képzést

„Jelentős források jutnak a debreceni műszaki képzés továbbfejlesztésére – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter pénteken a Debreceni Egyetemen, az intézmény és a Continental Powertrain Hungary Kft. stratégiai együttműködési megállapodásának aláírási ceremóniáján.

Jelentős források jutnak a debreceni műszaki képzés továbbfejlesztésére – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter pénteken a Debreceni Egyetemen. Palkovics László hozzátette: két éve kezdődött a debreceni mérnökképzés erősítésének folyamata, s az a céljuk, hogy „teljes portfóliójú mérnökképzés legyen Debrecenben (…), s a műszaki egyetemmel versenyképes oktatási rendszer jöjjön létre”.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy 2014-ben kezdődött meg a felsőoktatás átalakítása, most pedig a magyar kutatási-innovációs rendszer átalakítása van napirenden.

Megerősítette azt a törekvésüket, hogy a felsőoktatást közelebb vigyék a munkaerőpiaci igényekhez, s ebben élen jár a Debreceni Egyetem. Azt, hogy a stratégia bevált, jelzi a Continental vállalattal kialakított együttműködés is – tette hozzá.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora azt mondta, hosszas, személyes műhelymunka előzte meg a pénteken aláírt megállapodást, amelyben konkrétan rögzítették, hogy a két fél milyen partnerséget vár, és mit nyújt az együttműködés során.

Lukas Juránek, a Continental Powertrain Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint „jól működik a két éve elkezdődött együttműködés”, aminek egyik fontos eredménye, hogy a 2019-2020-as tanévtől „Continental-specifikus” oktatási modellre is jelentkezhetnek a hallgatók.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere szerint a Continental és az egyetem együttműködésével növekszik a város vonzereje, stabil jövőképet kínál azoknak a fiataloknak, akik Debrecent választják tanulmányaik helyszínéül. Mindez segíti a város gazdaságfejlesztési törekvéseit – tette hozzá.

Az egyetem és a Continental megállapodását Szilvássy Zoltán rektor és Lukas Juranek ügyvezető igazgató írták alá.

Palkovics László elmondta: a Debrecen 2030 – A Kárpát-medence észak-keleti régiójának központja című projekt keretében 427 milliárd forint forráshoz jut a város a régió népességmegtartó erejének és versenyképességének növelésére, de a további – például egyetemi – fejlesztésekkel összesen csaknem 800 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra központi forrásból.

A tárcavezető a Debrecen 2030 projektből kiemelte a gazdasági kapcsolatok élénkítését, a közlekedésfejlesztést – nevesítve az autópálya-, illetve vasúti összeköttetést Nagyváraddal, és a debreceni repülőtér „komoly nemzetközi” légikikötővé bővítését -, az oktatás terén pedig a debreceni nemzetközi iskola és a német iskola kialakítását, valamint a román és az ukrán nyelvű oktatás megteremtését. A kormány a források biztosítása mellett a jogszabályi háttér megteremtésével és a projektmenedzsment ellátásával járul hozzá a fejlesztések sikeréhez – fűzte hozzá.

Palkovics László a találkozón Gazdasági versenyképességünk – Debrecen 2030 fejlesztési terv címmel tartott mintegy másfél órás előadásában kitért arra, hogy a magyar gazdaság egészséges ütemben fejlődik, 850 ezerrel többen dolgoznak a gazdaságban, mint 2010-ben. Megítélése szerint további 500 ezer ember potenciálisan bevonható a foglalkoztatásba, amivel a dolgozói létszám elérné az ötmilliót, a foglalkoztatási ráta pedig – ami ma hazánkban 69,5 -, elérné a jelenlegi németországi 78,3 százalékot.

Felhívta a jelenlevő gazdasági vezetők figyelmét a nők részmunkaidőben való foglalkoztatására, amiben jelenleg Magyarország az utolsó helyen van Európában. „Ez jól működő konstrukció Európában” – mondta, hozzátéve, hogy a tárca hamarosan meghirdet ilyen a programot, de „a vállalkozások esetében lehet, hogy valamilyen ösztönzőre lesz szükség”.

A termelékenység növelése érdekében – Magyarországon a munkaerő termelékenysége fele a németországinak – a kormány egy hónapja versenyképességi csomagot publikált – mondta a miniszter.

Palkovics László szerint a magyarok életminőségének javításához erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség.

A minisztériumi stratégiából kiemelte a Kreatív magyarok, innovatív vállalkozások programot, amely kiterjed az oktatási rendszer átalakítására, az innovációs és kutatási rendszer struktúraváltására, a kulcsiparágak – építőipar, egészségipar, élelmiszeripar és a kreatív ipar – fejlesztésére, a digitális tudatformálásra.

Fontosnak nevezte a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztését mondván, hogy minden 100 vállalkozásból 97 magyar tulajdonú, de gazdasági súlyuk összesen annyi, mint a 3 százalék multinacionális vállalatnak. Kiemelte: egyre nő azon vállalkozások száma, amelyek jelentős kutatás-fejlesztést hoznak, „a globális értékláncok a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységüket hozzák Magyarországra”.

Palkovics László kitért a nemzetközi kapcsolatok építésének fontosságára, ugyanis sok esetben csak ilyen formában lehet közvetlen európai uniós forrásokhoz jutni. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-2027 között 100 milliárd euró közvetlen Brüsszelben elérhető forrás lesz kutatásra, amire vállalkozások, egyetemek, kutatóhelyek pályázhatnak.

Rámutatott arra is, hogy Magyarország a kutatás-fejlesztés terén a 22. helyet foglalja el Európában, ami indokolja, hogy „az innovációs-kutatási rendszer irányításán változtatni kell”. Szét kell választani a kutatási és az innovációs folyamatokat, utóbbira csak vállalkozások pályázhatnak – mondta, ugyanakkor figyelmeztette az egyetemeket, ha a kutatási pályázati forrásokat nem tudják felhasználni, azt visszaveszik.

Az üzleti-befektetői fórumon Szilvássy Zoltán rektor utalt rá, hogy a Debreceni Egyetem elsőként alakítottak klasztereket az iparkamarával, a városi önkormányzattal és a gazdasági szereplőkkel együttműködve. „Rádöbbentek” ugyanis, hogy „az egyetemi-akadémiai észjárással csak korlátozottan tudnak a gazdaság számára hasznokat termelni”. Az elmúlt évek együttműködése „markáns eredményeket” hozott – tette hozzá a DE rektora a befektetői fórumon.”

Forrás:
Palkovics László: fejlesztjük a debreceni műszaki képzést; Magyar Nemzet/MTI; 2019. február 8.

A Balaton-régió élen jár a források elnyerésében

„Élen jár a források elnyerésében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács pénteki ülésén Siófokon. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta a tanácsülést, hogy a balatoni ivóvízhálózat átlagéletkora 38 év, több szakaszán jóval meghaladja a műszaki élettartamát. A havária helyzetek megelőzése érdekében megkezdték a szakasz rekonstrukcióját önerőből.
Továbbra is élen jár a források elnyerésében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a 2014-2020-as fejlesztési ciklus január 8-ig összesített adatai szerint a megítélt támogatás egy lakosra vetítve mintegy másfélszerese az országos átlagértéknek – ismertette Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezetének vezetője a tanács pénteki ülésén Siófokon.

Beszámolója szerint a benyújtott 2145 projekt 55,3 százaléka részesül uniós támogatásban, 344 milliárd forint értékben. A régió nyertes pályázatainak 80,3 százalékánál részben vagy egészben kifizették már a támogatásokat – tette hozzá.

A forráshoz jutó projektek 90 százaléka kapcsolódik a 2016-os balatoni kormányhatározatban megfogalmazott prioritásokhoz – tájékoztatott. Elmondta, hogy a támogatások eloszlása közel sem egyenletes az üdülőrégióban, a megítélt összegek több mint háromnegyede parti és partközeli településekhez köthető.

Jól halad a 2016-os balatoni kormányhatározat teljesítése, sőt várhatóan a nevesített 365 milliárd forintos uniós és hazai forrásnál több jut majd az üdülőrégióba a fejlesztési ciklus végére – jelezte Molnár Gábor.

A kormányhatározatban nevesített balatoni keretből mintegy 100 milliárd forint hazai forrás.

Mind az uniós források felosztása, mind a Kisfaludy fejlesztési program során érvényesül az a kormányzati szándék, amely a balatoni üdülőkörzetet kiemelten kezeli – véleményezte Bóka István, a BFT elnöke. Komoly problémának nevezte, hogy a zömmel 2015-2016-ban készült pályázatok forrásigényei időközben 15-30 százalékkal nőttek a bérek és ipari árak emelkedései miatt.

Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta a tanácsülést, hogy a balatoni ivóvízhálózat átlagéletkora 38 év, több szakaszán jóval meghaladja a műszaki élettartamát. A havária helyzetek megelőzése érdekében megkezdték a szakasz rekonstrukcióját önerőből, ami viszont a forrásigénynek csak a töredékére elég.

Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár elmondta, országos szinten zajlik a vízvezeték-rendszerek legproblémásabb szakaszainak felmérése és egy ágazati stratégia kidolgozása. A DRV-vel megkezdték a tárgyalásokat egy 10 milliárd forintos forrásjuttatásról a legsürgetőbb teendőkre – tette hozzá.”

Forrás:
A Balaton-régió élen jár a források elnyerésében; Infostart / MTI; 2019. február 8.

Az Egészséges Budapest Programtól az ellátásszervezés aktualitásain át a Nemzeti Népegészségügyi Programig – konferencia

„Az Egészséges Budapest Programtól az ellátásszervezés aktualitásain át a Nemzeti Népegészségügyi Programig.

2019-ben tizennegyedik alkalommal rendezzük meg az IME Regionális Egészségügyi Konferenciát. Nyitó konferenciánk is kiemelten foglalkozik a jelen időben meghatározó két óriás projekttel, a Közép-Magyarországi Egészséges Budapest Program, valamint a 2017. november 1-jén elindult Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel, az EESZT-vel – hívták fel a figyelmet a rendezvényre a szervezők.

Mint minden regionális konferenciánkon, most is kiemelt szerepet szánunk az EU-s fejlesztéseknek, valamint az EFI-k kapcsán a népegészségügyi programnak és a praxisközösségeknek. A konferencia keretében a hagyományokat követve bemutatjuk az integrációs törekvéseket és a megvalósult átalakulásokat, az ellátásszervezés szakmai módszertani lehetőségeit, infokommunikációs hátterét.

A regionális kérdésekkel foglalkozó konferencián a gyakorlati szakemberek számára a megvalósítás mikéntjét szeretnénk bemutatni, a témában felmerülő kérdések megbeszélésére is teremtünk lehetőséget.

A konferenciáról természetesen nem maradhatnak ki a köz- és a magánfinanszírozott szakellátás aktualitásai sem. A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy abban – a kórházak menedzsmentjétől a konzorciumok szakemberein át, a beszállítókig – mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő témaköröket.

Konferencia helyszíne: Hotel Hungária City Center 1074 Budapest, Rákóczi út 90.

Konferencia dátuma: 2019. február 21. (csütörtök)

A konferencia programja itt található

Jelentkezési lap és egyebek itt

Forrás:
IME – XIV. IME Regionális Egészségügyi Konferencia; Weborvos.hu; 2019. február 8.
Válogatás a konferencia programjából
9:00-10:45
I. Blokk: Egészséges Budapest Program
* Dr. Cserháti Péter miniszteri biztos, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Egészséges Budapest Program 2019
* Prof. Dr. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, Miniszterelnökség
Dél-budai Centrumkórház aktualitások 2019
* Dr. Mayer Ákos járóbeteg szakellátási igazgató, Egészséges Budapest Programiroda
Egészséges Budapest Program Járóbeteg szakellátás
* Vartus Gergely helyettes államtitkár, miniszteri biztos, Innovációs és Technológia Minisztérium
Egészséges Budapest Programmal összefüggő informatikai fejlesztések

IV. Blokk Egészségpolitika
* Kiss Zsolt főigazgató, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
Finanszírozás 2019
* Szabó Bálint főosztályvezető, ÁEEK
EESZT aktualitások 2019
* Dr. Süle András gazdasági igazgató, Kórházi Gyógyszerészek Európai Szervezete (EAHP)
Az Európai Gyógyszerhamisítás Elleni Irányelv bevezetésének korai tapasztalatai nemzetközi és hazai vetületben…

Közigazgatási, politikai informatika

Egy fillérbe sem került a NAV

„Évértékelőt tartottak csütörtökön a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), az eseményen a hatóság irányítója és a pénzügyminiszter összegezte a múlt év említésre méltó eredményeit, egyúttal számba vette az elkövetkező időszak kihívásait, feladatait. – Svédországban a helyi adóhivatal nagyon népszerű, ha ott sikerült ezt elérni, idehaza is sikerülhet – kezdte beszédét Varga Mihály.

A pénzügyi tárca vezetője szerint ehhez az kell, hogy a hatóság az ügyfeleit helyezze ügyintézése középpontjába. A miniszter példaként azt hozta fel, hogy egy ideje már a NAV készíti el a magánszemélyek személyijövedelemadó-bevallását, az érintetteknek pedig sokszor csak annyi a dolguk, hogy ellenőrizzék a hivatal által összeállított iratot. – Ezúttal az ügyfél kontrollálja az adóhatóságot, és nem fordítva – összegezte a lényeget Varga Mihály, majd megemlítette: az elektronikus rendszer azon túl, hogy egyszerűvé teszi a bevallási folyamatot, költségkímélő is.

A szisztéma működésével például 138 tonna papír spórolható meg. A miniszter ezután arról beszélt, hogy az egyszerűsítések sora még messze nem ért véget, a kormányzat tervei szerint 2021-re a vállalkozások legtöbb adóbevallását a hivatal készíti majd el. Ennek kapcsán Varga Mihály az értekezleten felkérte a NAV vezetőit, szakembereit, hogy fogjanak hozzá azokhoz a munkálatokhoz, amelyek révén a későbbiekben a hatóság kiállíthatja a gazdasági szereplők áfabevallását is.

A tárcavezető beszélt még arról, hogy a NAV a magyar gazdaság egyik legfontosabb hatósága, a szervezetnek ugyanis jelentős szerep jut a gazdaság védelmében, egyúttal a piaci viszonyok fejlesztésé­ben. S persze az állami források garantálásában is, hiszen az adóhivatal szedi be a költségvetési bevételek 95 százalékát.

– Az elmúlt évben 235 milliárd forintból működött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, miközben a közkasszába 270 milliárd forinttal több adó folyt be, mint amennyit a kormány elvárt – erről már a NAV-ot vezető Sors László beszélt. – Ezek szerint a hatóság tavaly nem került pénzébe az államnak – jegyezte meg némileg könnyedebb hangot megütve az államtitkár.

Az ugyanakkor korántsem tartozik a vicc kategóriájába, hogy az ellenőrző és más feladatok mellett a NAV szakemberei tavaly több ezer bűncselekményt derítettek fel, és súlyos, milliárdokban mérhető kártól óvták meg a közkasszát. Sors László emellett bemutatta azokat a szempontokat, amelyek szerint a NAV ezentúl is végzi majd a munkáját. Ezek között megtalálható az ügyfélközpontú működés, az adminisztráció csökkentése, a hatékony adóbeszedés és a racionalizált hatósági tevékenység is.”

Forrás:
Egy fillérbe sem került a NAV; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2019. február 8.

Európai Unió: az uniós polgárok a határokon átnyúlva is biztonságosan hozzáférhetnek majd a saját egészségügyi adataikhoz

„A Bizottság a mai napon ajánlásokat terjeszt elő egy olyan biztonságos rendszer létrehozására, amely lehetővé fogja tenni a polgárok számára, hogy más tagállamból is hozzáférjenek elektronikus egészségügyi dokumentációikhoz.

Jelenleg egyik országról a másokra nagy mértékben eltér, hogy az európai polgárok az egész EU-ban hozzáférnek-e az elektronikus egészségügyi dokumentációjukhoz. Míg egyes polgárok a tagállamon belül vagy a határokon túlról hozzáférhetnek elektronikus egészségügyi dokumentációjuk egy részéhez, addig sokan mások csak korlátozott mértékű vagy semmilyen digitális hozzáféréssel nem rendelkeznek. A Bizottság ezért ma olyan ajánlásokat terjeszt elő, amelyek megkönnyítik az ilyen adatokhoz való határokon átnyúló, biztonságos és az általános adatvédelmi rendelettel teljes összhangban álló hozzáférést.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „A polgárok – bárhol legyenek is – biztonságos és teljes körű online hozzáférést igényelnek saját egészségügyi adataikhoz. Az egészségügyi szakembereknek megbízható egészségügyi dokumentációkra van szükségük ahhoz, hogy megalapozottabb és gyorsabb kezelést tudjanak nyújtani. Egészségügyi rendszereink a legjobb erőforrásokat igénylik ahhoz, hogy a legjobb, személyre szabott ellátást biztosítsák. Együtt az egész EU-ban fel kell gyorsítanunk és ki kell építenünk az elektronikus egészségügyi dokumentációk biztonságos cseréjét. Ez javulást fog hozni a polgárok életébe, és segítséget fog jelenteni az innovátorok számára ahhoz, hogy kifejlesszék a digitális megoldások és az orvosi kezelések következő generációját.”

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hozzátette: „Másik tagállamba történő utazáskor vagy költözéskor hányan kívántuk, bárcsak hozzáférnénk saját orvosi adatainkhoz, és megoszthatnánk azokat egy helyi háziorvossal? Ráadásul ha az orvosi információkat biztonságosan meg tudjuk osztani az orvosokkal külföldön, azzal nemcsak a kapott ellátás minősége javulhat jelentős mértékben, hanem ez az egészségügyi költségvetésekre is pozitív hatást gyakorolhat. Így kevésbé valószínű ugyanis, hogy költséges orvosi vizsgálatokat, például képalkotást vagy laboratóriumi vizsgálatokat meg kell ismételni.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „A mai kezdeményezés, amely az uniós polgárok biztonságos és magas színvonalú digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására irányuló erőfeszítéseink részét képezi, megkönnyíti majd a betegek számára, hogy – akár vészhelyzetben is – az EU-ban bárhol kezeltessék magukat. Az elektronikus egészségügyi dokumentáció cseréjére vonatkozó, javasolt uniós keret azt is lehetővé teszi majd, hogy az orvosok és más egészségügyi szakemberek hatékonyabban és eredményesebben tudjanak segítséget nyújtani a polgároknak.”

A tagállamok már megkezdték megteremteni az elektronikus egészségügyi dokumentációk bizonyos részeinek határokon átnyúló hozzáférhetőségét és cseréjét. 2019. január 21-e óta a finn állampolgárok elektronikus orvosi rendelvényeiket beváltva Észtországban is vásárolhatnak gyógyszereket, a luxemburgi orvosok pedig hamarosan hozzáférnek cseh betegeik betegadat-összefoglalóihoz.

A ma elfogadott ajánlások arra tesznek javaslatot, hogy a tagállamok ezt a munkát terjesszék ki az egészségügyi nyilvántartás három új területére, nevezetesen a laboratóriumi vizsgálatokra, a kórházi zárójelentésekre, valamint az orvosi képalkotásra és képalkotási jelentésekre. Ezzel párhuzamosan a kezdeményezés előkészíti azon műszaki előírások kidolgozását, amelyeket az egyes esetekben alkalmazni kell majd az egészségügyi dokumentációk cseréjére.

A teljes személyes egészségügyi dokumentációkhoz ennek eredményeként az EU egész területén való hozzáférés óriási előnyökkel járhat az európai polgárok számára, például az alábbiak tekintetében:

  • ha valaki egy másik uniós tagállamba tett utazás közben balesetet szenved, az orvosok azonnal hozzáférhetnek a betegre vonatkozó információkhoz (például a krónikus betegségeire vagy bizonyos gyógyszerekkel szemben fennálló allergiájára vagy intoleranciájára vonatkozó részletes adatokhoz). Ez jelentősen növelheti annak lehetőségét, hogy időben nyújtsák neki a leghatékonyabb kezelést,
  • javítja az ellátás minőségét és biztosítja annak folytonosságát az Unión belül mozgó polgárok számára,
  • az adatmegosztást megkönnyítve ösztönzi a jelentős egészségügyi kihívások – például a krónikus és a neurodegeneratív betegségek – tekintetében folyó orvosi kutatásokat. Ez azonban az európai adatvédelmi szabályokkal teljes összhangban a polgárok érdemi hozzájárulását igényli,
  • támogatja az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és fenntarthatóságát például a betegek közelmúltban végzett laboratóriumi vagy röntgenvizsgálatának megosztásával. Ilyen módon egy másik tagállambeli kórházban nem szükséges hasonló vizsgálatokat ismételten elvégezni, ami időmegtakarítást eredményez, és csökkenti a kórházi költségeket.

A következő lépések
Az információcsere továbbfejlesztése érdekében közös koordinációs folyamat kialakítására kerül sor a Bizottság és a tagállamok között. Ez lehetővé fogja tenni, hogy az érdekelt felek, például az ágazat képviselői, az egészségügyi szakemberek és a betegek képviselői mind uniós, mind nemzeti szinten hozzájáruljanak hozzászólásaikkal és észrevételeikkel.

A közös koordinációs folyamat biztosítani fogja, hogy valamennyi érintett fél részt vegyen az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátuma kialakításának folyamatában. A tagállamok az e-egészségügyi hálózaton belül gyakorlati iránymutatásokat fognak kidolgozni a végrehajtásra és az előrehaladás nyomon követésére vonatkozóan.

Háttér-információk
Az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről szóló, 2018 áprilisában elfogadott közlemény három cselekvési területet határozott meg:

  1. a polgárok biztonságos hozzáférése az egészségügyi adataikhoz és azok határokon átnyúló megosztása;
  2. jobb adatok a kutatás, a betegségmegelőzés, valamint a személyre szabott egészségügyi ellátás és ápolás előmozdítása érdekében;
  3. a polgárok szerepének erősítését, valamint a személyre szabott ápolást szolgáló digitális eszközök.

Finnország, Észtország, Luxemburg és a Cseh Köztársaság mellett 2021 végére várhatóan további 18 ország valósítja meg a betegadat-összefoglalók és az elektronikus orvosi rendelvények cseréjét. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) távközlési programjának támogatásával számos tagállam dolgozik már e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúrán az e-egészségügyi hálózaton belül.

Az ajánlás támogatja a tagállamokat ezeknek a cseréknek a kiterjesztésében. A betegadat-összefoglalókra és az elektronikus orvosi rendelvényekre építve az első szakaszban olyan új felhasználásokra vonatkozó előírások kidolgozására tesz javaslatot, mint például a laboratóriumi eredmények, az orvosi képalkotás és képalkotási jelentések, valamint a kórházi zárójelentések. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy az Unióban az interoperábilis elektronikus egészségügyi dokumentációk irányába történő elmozdulásnak – az általános adatvédelmi rendelettel összhangban, valamint a kiberbiztonsági keretnek teljes mértékben megfelelve – együtt kell járnia az adatvédelem és -biztonság biztosításával.

Ezen uniós fellépéshez kapcsolódóan a felelős nemzeti hatóságok e-egészségügyi hálózatának létrehozására, igazgatására és működésére vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló (2011/890/EU) végrehajtási határozat felülvizsgálata is előkészítés alatt áll. A határozat célja az e-egészségügyi hálózat működésének egyértelművé tétele, különösen az e-egészségügyi digitális szolgáltatások infrastruktúrájával összefüggésben. A mai napon zárult le a visszajelzés adására felhívó eljárás. A Bizottság feldolgozza az érdekelt felektől kapott hozzászólásokat, és a következő hónapokban közzéteszi az eredményeket.

További információk

Forrás:
A Bizottság megkönnyíti a polgárok számára, hogy határokon átnyúlva biztonságosan hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz; Európai Bizottság; IP/19/842; 2019. február 6.

Kérdések és válaszok – Az Európai Bizottság megkönnyíti a polgároknak, hogy más EU-országokban is biztonságosan hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz

Milyen célkitűzéseket tartalmaz az ajánlás?
Az ajánlás azt hivatott elérni, hogy az uniós polgárok EU-szerte bárhol biztonságosan hozzáférhessenek egészségügyi adataikhoz. Az ajánlás különösen egy olyan egységes európai adatcsere-formátum létrehozását célozza, amely az adatvédelmi szabályok egyidejű betartásával lehetővé teszi az elektronikus egészségügyi dokumentációk biztonságos megosztását.

A tagállamok már megtették az első lépéseket annak érdekében, hogy bizonyos egészségügyi dokumentumok – pl. a betegadatlapok és az e-receptek – kölcsönösen hozzáférhetők és felhasználhatók legyenek. Az ajánlás ezekre az első lépésekre épít, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy az interoperabilitást célzó munkájukat terjesszék ki az egészségügyi dokumentumok három új területére: laboratóriumi vizsgálatok, orvosi zárójelentések és diagnosztikai képalkotások. Ezen túlmenően az ajánlás meghatározza az egészségügyi adatok cseréjéhez szükséges egységes műszaki előírásokat.

A kezdeményezés további célja, hogy keretet adjon a jövőbeli munkának ezen a területen azáltal, hogy rögzíti az egészségügyi információk tagállamok közötti cseréjének alapelveit, valamint a Bizottság, a tagállamok és az érdekeltek részvételével zajló irányítási folyamatokat.

Milyen előnyöket biztosít az ajánlás a polgároknak és az orvosoknak?
Azáltal, hogy lehetővé válik az egészségügyi dokumentációk határokon átívelő cseréje, az európai polgárok jobb egészségügyi ellátásban részesülhetnek az Európai Unió más országaiban. Például ha baleset történik vagy egyéb váratlan esemény miatt orvosi ellátásra van szükség egy másik tagországban, a kórházban le tudják kérni a sérült vagy beteg egészségügyi kartonját saját hazájából. Miután pedig a páciens hazatért, az otthoni egészségügyi kartonja kiegészülhet a külföldi kezelés adataival.

Ráadásul az egészségügyi rendszerek működése szempontjából is jelentős előnyt jelent az egészségügyi adatok tagországok közötti megosztása, hiszen a kezelőorvosok hozzáférhetnek más uniós országokban végzett labor- vagy röntgenvizsgálatok eredményéhez. A másik EU-országban kezelt páciens ezzel időt és vesződséget, az őt kezelő egészségügyi intézmény pedig költségeket takaríthat meg. Ez növelheti az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és fenntarthatóságát.

Ezenfelül, mivel az elektronikus egészségügyi dokumentációk tagországokon átívelően kölcsönösen hozzáférhetővé válnak, több egészségügyi adat áll majd rendelkezésre az orvosi döntéshozatalt segítő, mesterséges intelligencián alapuló rendszerek integrálásához. Ez minden bizonnyal kedvezően fog hatni az egészségügyi ellátás minőségére és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságára egyaránt.

Milyen gyakorlati előnyök származnak abból, hogy az orvosok hozzáférhetnek más tagállamokban nyilvántartott egészségügyi adatokhoz?
Vegyük egy konkrét példát: Péter 59 éves, aki az elmúlt 30 évben külföldön élt és dolgozott. Szívelégtelenségben szenved, és külföldi tartózkodása során gyakran szorult kezelésre. Hazájában most azt szeretné, hogy a kezelőorvosa maradéktalanul hozzáférhessen a külföldi egészségügyi kartonjához. Az új ajánlás ezt lehetővé teszi.

Íme, egy másik példa: valamelyik EU-tagország állampolgára beutalót kér egy másik tagállamban működő egészségügyi szakintézménybe, ahol ritka betegségét vagy előrehaladott rákbetegségét a legjobban tudnák kezelni. Az, hogy az egészségügyi adatai elektronikusan megoszthatók a küldő és a fogadó intézmény között, nagyban elősegíti ezt.

Hogyan gondoskodik az ajánlás az egészségügyi adatok teljes körű védelméről?
A biztonság és a magánélet védelme elengedhetetlen a rendszerbe vetett bizalomhoz, ezért az ajánlás központi elemét képezi. Az ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák polgáraik számára annak lehetőségét, hogy rendelkezzenek arról, kiknek engedélyezik az elektronikus egészségügyi adataikhoz való hozzáférést, és mely egészségügyi információk megosztására kerülhet sor.

Emellett az elektronikus egészségügyi dokumentációk cseréjét az általános adatvédelmi rendelettel összhangban kell végrehajtani. Ez a rendelet rögzíti a személyes adatok védelmének jogi keretét, továbbá meghatározza a személyes adatok, köztük az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó, mindegyik tagországban közvetlenül alkalmazandó szabályokat.

Továbbá a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv (a kiberbiztonsági irányelv) meghatároz egy sor intézkedést a tagállamok számára a hálózati és információs rendszerek, többek között az egészségügyi információs rendszerek megfelelő biztonsági szintjének biztosításáért.

A biztonságos elektronikus azonosítás és hitelesítés szintén javíthatja az elektronikus egészségügyi dokumentumokhoz való hozzáférést, valamint növelheti a nyilvántartási rendszerek biztonságát és az azokba vetett bizalmat.

Az ajánlás azt javasolja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre országos digitális egészségügyi hálózatokat többek között az egészségügyi ellátás biztonságának növelésére és az egészségügyi adatok tagállamok közötti biztonságos cseréjének támogatására.

Az ajánlás kiterjed az egészségügyi adatok kutatási célú felhasználására is?
Az ajánlás célja az, hogy fejlessze azoknak a rendszereknek a bevezetését és elterjesztését, melyek számottevően segítik az EU más tagállamaiban orvoshoz forduló polgárokat, és javítják az egészségügyi ellátás színvonalát és hatékonyságát. Az elektronikus egészségügyi dokumentációk kölcsönös hozzáférhetőségének és felhasználhatóságának biztosítása révén az ajánlás az egészségügyi kutatást (valamint a diagnosztikát és a megelőzést) is támogatja, elősegítve ezzel a fejlett technológiai megoldások és a nagy teljesítményű számítástechnika térnyerését.

Mit tesz még a Bizottság annak érdekében, hogy előmozdítsa az elektronikus egészségügyi dokumentumok cseréjét az EU-ban?
Mind a tagállamokon belül, mind az EU szintjén folyik a munka az egészségügyi adatok cseréjét szolgáló infrastruktúrák kiépítésére. Jelentős felhalmozódott tudásra és tapasztalatra építhetünk, kiváltképp az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében létrehozott új európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúrának köszönhetően.A tagállamok egy csoportja[1] megállapodott egymással az elektronikus betegkartonok és az elektronikus rendelvények cseréjéről. Ezek közül az országok közül néhány már be is vezette az adatcserét. Így például Finnország már lehetővé tette, hogy a finn elektronikus rendelvényeket kiválthassák külföldön, Észtország pedig elfogadja más európai uniós országok e-vényeit. Luxemburg hamarosan el fogja fogadni a más EU-országokban készített betegadatlapokat, Csehország pedig elérhetővé fogja tenni külföldön a csehországi betegadatlapokat. A többi ország később fogja bevezetni az egészségügyi adatok elektronikus cseréjét.

Az elektronikus gyógyszerfelírás (és gyógyszerkiadás) lehetővé teszi az EU polgárainak, hogy egy másik uniós országban szerezzék be a gyógyszereiket. Az elektronikus vényt online lehet továbbítani a biztosítás helye szerinti országból abba az országba, ahol a beteg ki szeretné váltani a gyógyszert. A beteg lakóhelye szerinti ország tájékoztatást kap a beteg által külföldön kiváltott gyógyszerről (e-gyógyszerkiadás). A betegadatlap tájékoztatást nyújt a kezelőorvosnak saját nyelvén a más uniós országokból érkezett pácienseiről. Tájékoztatja például a beteg allergiáiról, arról, milyen gyógyszereket szed, a korábbi betegségeiről, esett-e át jelentős műtéten az elmúlt hat hónapban, vannak-e implantátumai, milyen orvostechnikai eszközöket használ, várandós-e (ha ez az információ jelentőséggel bír a kezelés szempontjából), milyenek a beteg szociális körülményei, milyen diagnosztikai vizsgálatokat végeztek rajta stb. Nem kötelező azonban, hogy a fent felsorolt információk mind meglegyenek, ismertek legyenek, illetve le legyenek fordítva az egészségügyi ellátást nyújtó ország nyelvére.

A felsorolt elemek az elektronikus egészségügyi dokumentáció részét képezik. Közös hivatkozási alapot jelentenek az adatcserében részt vevő országok számára, és végső soron lehetővé fogják tenni a polgároknak, hogy bárhol az EU-ban hozzáférjenek az elektronikus egészségügyi kartonjukhoz.

A Bizottság emellett új végrehajtási határozatra tesz javaslatot az e-egészségügyi hálózat irányításának és működtetésének témájában.

Várható az elektronikus egészségügyi dokumentációk EU-beli cseréjére vonatkozó műszaki leírás további fejlesztése?
Az elektronikus egészségügyi dokumentumok tagállamközi cseréjére vonatkozó műszaki követelményeket rendszeresen felül kell vizsgálni és frissíteni kell annak érdekében, hogy tükrözzék az egészségügyi adatok részletességét és a technológia fejlődését. Az érdekelt felek részt fognak venni a műszaki előírások felülvizsgálatában és frissítésében.

Mely elveken alapulnak ezek a műszaki előírások?
Az előírások már most az egészségügyi információk széles spektrumát fedik le. A tagállamoknak első körben ezeknek az információknak a biztonságos digitális hozzáférhetőségét kellene biztosítaniuk határokon átívelően.

A műszaki leírás az európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra kiépítésére irányuló munka eredményén alapul, és azt az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen dolgozta ki. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében jelenleg több, tagállamközi egészségügyiadat-cseréhez kapcsolódó szolgáltatás bevezetése van folyamatban. Az európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra a részt vevő tagállamok által elfogadott bevált ágazati előírásokon alapul.

A javasolt adatcsere-formátum biztosítja a rugalmasságot mind a technológiai lehetőségek, mind az egyes tagállamok részvételi hajlandósága tekintetében. Erre a rugalmasságra szükség van a műszaki előírások dinamikus jellege, valamint a digitális technológia gyors fejlődése miatt.

Melyek az elektronikus egészségügyi kartonok cseréjét lehetővé tevő adatcsere-formátum műszaki előírásai?
Az ajánlás kiindulásként a következő két kategóriát javasolja:

  • az adatcsere tárgyát képező egészségügyi információk, így többek között a betegadatlapok, az e-rendelvények, a laborvizsgálati eredmények, a diagnosztikai képalkotások és a kórházi zárójelentések;
  • az ilyen típusú információk cseréjére vonatkozó műszaki előírások.

Ki és hogyan fogja irányítani, illetve összehangolni az elektronikus egészségügyi dokumentációk EU-beli cseréjét?
Az adatcsere-formátumot a tagállamok és más érdekelt felek fogják időnként felülvizsgálni közös koordinációs folyamat keretében. Fontos, hogy a folyamat mindig naprakész és fenntartható legyen, és tükrözze a polgárok, az egészségügyi ellátórendszerek és a társadalom egészének igényeit.

Az elektronikus egészségügyi dokumentációk cseréjére szolgáló adatcsere-formátumot közös koordinációs folyamat keretében kell fejleszteni. Ennek a folyamatnak közös ütemterven kell alapulnia, amely rögzíti a prioritásokat és a műszaki előírások továbbfejlesztésével kapcsolatos teendőket az elkövetkező néhány év távlatában.

Az elektronikus egészségügyi dokumentációk kölcsönös hozzáférhetőségének további javításán túl a közös koordinációs folyamat során értékelni kell az előmenetelt és fel kell térképezni, hogy milyen technológiai és módszertani innovációkra kerülhet sor a jövőben, és hogyan lehet felhasználni azokat az egészségügyi adatok tagállamok közötti elektronikus cseréjére.

A tagállamok e-egészségügyért felelős szerveiből álló e-egészségügyi hálózat, amely az e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra révén koordinálja a betegadatlapok és elektronikus rendelvények cseréjét, iránymutatások kidolgozásával és az adatcsere végrehajtásának figyelemmel kísérésével fontos szerepet játszik majd az adatcsere-formátum fejlesztésében.

További információk

[1] 22 tagállam: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.”

Forrás:
Kérdések és válaszok – A Bizottság megkönnyíti a polgároknak, hogy más EU-országokban is biztonságosan hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz; Európai Bizottság; MEMO/19/853; 2019. február 6.

Informatika, távközlés, technika

Tetemes kiadások a gyógyszergyáraknak: mostantól egyedi kóddal azonosítják a legtöbb gyógyszert a patikákban és a kórházakban

„Szombattól hatályba lép az az uniós rendelet, amely előírja, hogy minden vényköteles gyógyszert biztonsági kóddal lássanak el. A Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója szerint az új rendszer nagy terheket ró a hazai gyógyszergyártókra és rontja a versenyképességüket.
A rendelet értelmében két változás lesz a gyógyszeres dobozokon: a manipulálás elleni eszköz a csomagolás sértetlenségét garantálja, a két dimenziós kódot pedig a gyógyszerészek ellenőrzik majd – mondta a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke.

„Ez a két elem újabb garanciát jelent arra, hogy az eleve biztonságos hazai gyógyszerellátás még biztonságosabb legyen” – fogalmazott Illés Zsuzsanna.

Szerinte a betegeknek a változásból nem származik kellemetlenség, ha a rendszer mindent rendben talál a készítménnyel kapcsolatban, a kód leolvasása a másodperc tört részét veszi igénybe.

A szakértő elmondta: bár a hamisított gyógyszerek komoly veszélyt jelentenek az egészségre, a zárt magyar ellátórendszer azonban eddig is biztonságos volt.

„Ez egy plusz kiegészítő garanciális elem” – tette hozzá.

Illés Zsuzsa szerint a hazai gyógyszergyártóknak közel 20 milliárd forintos beruházást jelentett a gyártósor felkészítése az egyedi azonosító dobozra nyomtatására. Ki kellett építeni továbbá egy olyan informatikai rendszert, ami alkalmas a különböző telep- és gyártóhelyek közti adatforgalom biztosítására. Az éves fenntartási költség pedig elérheti a 4-6 milliárd forintot. Ez a teljes hazai iparág versenyképességére negatívan hat – hangsúlyozta az igazgatóság elnöke.

Mennyit fizetett a Richter?
Körülbelül 7 milliárd forintot fordított eddig a Richter arra, hogy megfeleljen az Európai Unió valamennyi tagállamát érintő, 2019 februárjától hatályos szabályozásnak, amely előírja, hogy biztonsági kóddal lássák el a vényköteles gyógyszereket. Emellett kapacitásbővítésre és kapacitások kihelyezésére is szükség volt a társaságnál – mondta Orbán Gábor, a gyógyszergyár vezérigazgatója.

A HUMVO tavaly nyár óta azon dolgozott, hogy több mint 2500 végpontot csatlakoztasson az európai központhoz.”

„..A két biztonsági elemet vezettek be a gyógyszerek eredetiségvizsgálatára: a már említett egyedi azonosítót és az úgynevezett manipulálás elleni eszközt (dézsmazárat).

Az utóbbi a doboz sértetlenségét garantálja, az azonosító pedig egy kétdimenziós kódban elhelyezett adatsor, amely minden egyes dobozon egyedi, és amelynek adattartalmát elsősorban a gyógyszerészek és gyógyszer-nagykereskedők ellenőrzik.

Az adatok ellenőrzéséhez szükség van az európai gyógyszerellátási lánc digitalizálása, vagyis uniós és tagállami szinten üzemeltetett, egymással összekapcsolt adattároló rendszereket létrehozására. Ezek együttesen alkotják az európai gyógyszer-azonosítási rendszert…”

Forrás:
A teljes hazai gyógyszeripar versenyképességére kihat az új EU-s rendelet; InfoRádió; 2019. február 8.
Megváltoznak a gyógyszeres dobozok; Infostart / MTI; 2019. február 9.

Okosmérőkkel válik hatékonyabbá az energiafelhasználás hat megyei jogú városban

„Többek között okosmérőkkel válik hatékonyabbá az energiafelhasználás hat megyei jogú városban – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Budapesten azon az ünnepségen, ahol az érintett megyei jogú városok vezetőivel együttműködési megállapodást írt alá.
Az együttműködési megállapodás értelmében Kaposvár, Dunaújváros, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg összehangolják energetikai modernizációs törekvéseiket.

Palkovics László elmondta, a városok célja az energia minél hatékonyabb felhasználása, az energiaköltségek folyamatos csökkentése, ennek érdekében az érintett településeken közös erővel okosmérőrendszerre épülő beruházásokat hajtanak végre.

Hozzátette: mindez jó példája annak, hogy a GDP-növekedésnek nem kell együtt járnia az üvegház hatású gázok kibocsájtásának bővülésével.

Palkovics László szólt arról, hogy egy nemzetközi piackutató vállalat friss felmérése szerint globális szinten idén körülbelül 80 milliárd dolláros bevételt generálhatnak az okos városok fejlesztései, amelyek 2021-re elérhetik az akár 135 milliárd dollárt is.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy megfelelő szabályozással és tudatos várostervezéssel csökkenthetők az éghajlatváltozás negatív hatásai.

Kifejtette, az okos város olyan gyűjtőfogalom, amely a technológiai fejlesztések és a digitalizáció eredményeit felhasználva képes egy csoportba rendezni a zöld város, a szolgáltató város, a kreatív város és a fenntartható város kifejezéseket. Az okos városok fejlesztésének többek között a részét képezi a vállalkozásfejlesztés, a közösségi közlekedés megújítása, a megújuló energiaforrások középpontba állítása, a városi zöld felületek kiterjesztése, a digitális szolgáltatások bevezetése a közszolgáltatásokban és a közigazgatásban, illetve a digitális közösségi hozzáférés kiszélesítése.

A fejlesztések hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, fokozzák a vállalatok termelékenységét, közvetlen és közvetett módon növelik a foglalkoztatást, javítják a vállalkozások hatékonyságát, hozzájárulnak az ország versenyképességének és tőkevonzó képességének javulásához, illetve új üzleti modellek kialakulását teszik lehetővé. Az okos városokban megvalósul a fizikai, digitális és humán rendszerek hatékony integrációja az épített környezetben fenntartható és prosperáló jövőt biztosíthatnak lakóiknak – emelte ki Palkovics László miniszter.

Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere az ünnepségen felidézte, hogy a hat megyei jogú város 2016-ban már kötött egy konzorciumi megállapodást komplex energetikai fejlesztésre, a közösen benyújtott pályázatot tavaly az Európai Bizottság támogatta, a projektfejlesztési időszakban egy milliárd forintot ad konkrét tervek kidolgozására. Becslések szerint a hat megyei jogú városban hatvan milliárd forint energetikai beruházás fog megvalósulni, például az önkormányzati épületek komplett energetikai felújítása, megújuló energia termelő egységek elhelyezése. Kialakítják azt a hálózatot, amellyel mérni, szabályozni tudják majd az energetikai rendszert.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere kiemelte, hogy egyedülálló a hat megyei jogú város összefogása. Beszámolt arról, hogy jó ütemben halad városukban a tesztpálya kialakítása, megkezdődött az 5G mobilrendszer tesztelése. Reményeik szerint a konzorcium keretében területükön 3 hektáros naperőmű telepet hoznak létre, 15 önkormányzati épület teljes energetikai felújítását valósítják meg, 20 intézményt látnak el napelemmel.”

Forrás:
Okosmérőkkel válik hatékonyabbá az energiafelhasználás hat megyei jogú városban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. február 5.

Öt másik várossal szövetkezett Szombathely az energetikai hatékonyságért – ELENA Program

„Együttműködési megállapodást írt alá dr. Palkovics László miniszter hat megyei jogú város vezetőjével az Innovációs és Technológiai Minisztériumban.
A minisztérium, valamint Kaposvár, Dunaújváros, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg megyei jogú városok között megállapodás született, hogy településeiken összehangolják az energetikai modernizációs törekvéseiket. Szombathely nevében dr. Puskás Tivadar polgármester írta alá a maga nemében egyedülálló, mintegy 60 milliárd forint pályázati forrásra lehetőséget adó együttműködési szerződést. Szombathely közgyűlése 2016 októberében döntött arról, hogy konzorciumi megállapodást köt Kaposvárral, Zalaegerszeggel, Veszprémmel, Tatabányával és Dunaújvárossal az Elena projekt megvalósítására.

Az ELENA program (European Local ENergyAssistance – Európai Helyi Energetikai Támogatás) az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) 2012-ben indított közös támogatási eszköze, amelynek célja, hogy támogassa a helyi közösségeket a megújuló́ energia, energiahatékonyság, és a közlekedés területén tervezett beruházások előkészítésében.

A jövőért felelősen gondolkodó városok az előző években már felmérték az energiahatékonysági beruházásaik mértékét és stratégiájukat, melyeket összehangolva még nagyobb hatékonyságot tudnak elérni. A megállapodás célja, hogy a megyei jogú városokban az energiaköltségek folyamatos csökkentése érdekében a településeken közös erővel átfogó energetikai modernizációs, azaz energia-infrastruktúra korszerűsítési és energiahatékonysági beruházásokat hajtsanak végre az okos város (smart city) létrehozása jegyében.

A modernizációs beruházás kiterjed a napelemek telepítésére és működtetésére az önkormányzati középületeken, az önkormányzati középületek komplex épület-energetikai felújítására, a közterületi világítás LED-világítótest cseréjére, a közvilágítás „okosítására”, az okoshálózati mérőműszerek telepítésére, a központosított rendszerirányítás és hálózatvezérlés létrehozására, valamint működtetésére.

A beruházás megvalósítása során elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok naprakész, sokoldalú és pontos információkkal rendelkezzenek és fejlesztési elképzeléseikhez illeszkedő pályázati lehetőségeket tudjanak igénybe venni, melyhez feltétlenül szükséges az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatása.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vállalja, hogy egyeztetett kereteken belül a hat dunántúli megyei jogú várossal és az Intelligens Városi Energia Projekt pályázat megvalósítását szakmailag támogatja.”

Forrás:
Öt másik várossal szövetkezett Szombathely az energetikai hatékonyságért; VAOL.hu; 2019. február 4.
Lásd még:
ELENA – European Local ENergy Assistance; European Investment Bank
ELENA – On-going Projects; European Investment Bank
ELENA Project Factsheet KaposGrid Smart Urban Energy Project (KaposGrid); European Investment Bank (PDF)
Kapos Grid helyi energia-infrastruktúra fejlesztési, termelőkapacitás bővítő és energiahatékonysági beruházás”ELENA pre – application) kidolgozása” TEE; Közbeszerzési Értesítő; 2017/6; 2017. január 13.
Hat megyei jogú város az energiahatékonyság javítására együttműködési megállapodást írt alá; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. október 20. (eGov Hírlevél)
ELENA segít az önkormányzatoknak; Energiaklub; 2009. december 17.

Lásd még a zalaegerszegi hírt: „Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban hétfőn bejelentették, hogy hat megyei jogú város – köztük Zalaegerszeg – konzorciuma összesen 60 milliárd forintos energetikai fejlesztésre kap lehetőséget uniós pályázat révén. Dr. Palkovics László miniszter megállapodást írt alá a városvezetőkkel a projektről.
A pályázati sikerről Budapesten, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban tartott tegnap sajtótájékoztatót dr. Palkovics László miniszter, valamint Kaposvár, Dunaújváros, Tatabánya, Szombathely, Veszprém és Zalaegerszeg egy-egy vezetője. Az előzmények 2016 októberére nyúlnak vissza, amikor az említett városok konzorciumi megállapodást kötöttek részvételükre az ELENA programban. A konzorcium vezetője Kaposvár lett, és az Európai Bizottság 2018. október 5-én befogadta a „KaposGrid intelligens városi energia” projekt pályázatot. A támogatási szerződést 2018. december 27-én írták alá.

A projekt keretében a hat városban az energiaköltségek csökkentése érdekében közös erővel, 60 milliárd forint értékben, smart grid hálózatra épülő, átfogó energetikai modernizációs beruházásokat hajtanak végre: napelemeket telepítenek, komplex épület­energetikai felújításokat valósítanak meg önkormányzati középületeken. Ezenkívül okoshálózati mérőműszerek telepítése, központosított rendszerirányítás és hálózatvezérlés kiépítése szerepel a programban.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere érdeklődésünkre elmondta: a városban mintegy 10 milliárd forint értékű fejlesztés várható a konzorciumi pályázat révén. Felépül egy 3 hektáros naperőmű, és 15 önkormányzati épület energetikai felújítása valósulhat meg. Így megújulhatnak azok a bölcsődék, óvodák és intézmények, amelyek az elmúlt években kimaradtak a beruházásokból. További 20 önkormányzati épületre az energiahatékonyság érdekében napelemek kerülnek. A projekt 2024-ig tart, az első három évben elsősorban az előkészítés, a tervezés zajlik, és a hálózati rendszerek, a városok naperőművei épülnek fel. 2022 és 2024 között kerül sor az intézmények energetikai felújítására.”
Tízmilliárd forintos támogatásban részesül Egerszeg; Hajdú Péter; ZAOL.hu; 2019. február 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Agilis működésre állt át januártól az OTP Bank két területe

„Agilis működésre állt át januártól az OTP Bank két területe a lakossági termékekkel és az ehhez kapcsolódó IT fejlesztési részlege, amitől az innováció felgyorsulását, és digitális piaci pozíciójának erősödését várja – mondta a változásokról Kisfalvi Bence, az OTP Bank Agilis Módszertani igazgatója a Világgazdaságnak.

Miben különbözik az eddigi munkavégzéstől az agilis működés?
Korábban hagyományos módon folyt a munkavégzés, önálló munkával, sok e-mailezéssel, értekezletekkel. Januártól ez úgy változott, hogy a lakossági termékekkel foglalkozó termékfejlesztő kollégák és az ehhez szükséges IT támogatók, programozók egy légtérben ülnek. Ugyanúgy a stratégia egyes elemeit hajtják végre, csak már egymással szoros együttműködésben. Az összetartozó részterületek tribe-okba tömörülnek, ezek pedig squadokat alkotnak. Az agilis módszer negyedéves időszakokban gondolkozik, amelyben minden egyes csapat munkáját megtervezik, és kéthetente tűznek ki, majd valósítanak meg újabb célokat. Ez rendkívül komoly munkaszervezési feladat, hiszen több mint 600 kollégát érint. Ilyen mértékű agilis átalakulás a hitelintézeti szférában még nem nagyon történt a régiónkban, azonban csak így őrizhetjük meg a digitális piacon szerzett elsőségünket.

A visszajelzések alapján mennyire nehéz a munkavállalóknak átállniuk a napi beidegződésekről az új rendszerre?
Az agilis szervezetben sutba kell dobni a régi és bevált módszereket, hiszen sokkal nagyobb jelentősége van a decentralizációnak – így az egyes fejlesztő csoportok nagyobb autonómiával működnek –, illetve a csapatmunkának. Kulcseleme a változásnak, hogy mennyire sikerül az új gondolkodásmódot elfogadtatni és elterjeszteni a banki működésben. A vezetői szerepek is átalakulnak, ugyanis az agilis működési modellben a vezetőknek inkább támogató funkciót kell betölteniük, segíteniük kell a munkatársakat a célok megvalósításában, így a korábbi e-mailes kommunikáció helyett sokkal több személyes kontaktusra van szükség. A kisebb csapatok együtt, egy térben dolgozhatnak, számos kérdésben önállóan dönthetnek, nem kell mindig, minden lépéshez vezetői jóváhagyást kérniük, ami sokak számára kifejezetten vonzó lehet. Az innovációk gyorsabb piacra vitelével több kockázatot is vállalnak.

Ha a vezetők inkább támogatói funkciókat látnak el, nem félnek attól, hogy az ő személyes fejlődésük megfeneklik?
A jó vezetőkre ugyanúgy szükség van, mindenképp számítunk is rájuk, hiszen óriási tudással és tapasztalattal rendelkeznek. A felelősségük valóban megoszlik az új munkamódszernek köszönhetően. A fő fókusz a munkatársak fejlesztésén van, továbbra is az ő kezükben lesz a kollégák szakmai munkájának minőségbiztosítása.

A nagy térben való közös munka nem nehezíti a dolgozókat a koncentrálásban?
Általános gyakorlat, hogy a munkatársak open air officeban dolgoznak. Ha valaki eddig nem így dolgozott, valóban végig kell mennie egy hozzászokási folyamaton. Ha éppen olyan munkafolyamatot kell elvégeznie, amely nyugodt környezetet igényel, akkor pedig marad a laptop nyújtotta szabadság, illetve a fejhallgató használata. Az open office kapcsán 30 fős területeket kell elképzelni, melyeket tovább tagolunk, így végül nagyjából 10 fős területek maradnak.

Számoltak azzal a vezetőségben, hogy az agilis működésre való átállás és betanulás esetleg megakasztja a napi munkafolyamatokat?
Jól megtervezett folyamatról beszélünk, már hónapokkal az indulás előtt képzéseken vettek részt a kollégák. Az OTP Bank helyzeti előnye, hogy a döntéseket itt helyben hozzák, a stratégiákat is itt hagyják jóvá. Akiben van megfelelő nyitottság a tanulásra és az új befogadására, az mindenképp megtalálja a számítását az új szervezeti működésben is.

Mit kaphat az OTP Bank az új módszer által?
Piaci helyzetünk erős, de felismertük, hogy az innováció felgyorsításához új típusú munkaszervezésre van szükség. Az ügyfelek is egyre gyorsabb és egyedibb kiszolgálást igényelnek, így, ha lépést akarunk ezzel tartani, hatékonyabb működés kell.

Az agilis coach-ok milyen szerepet töltenek be a csapatok életében?
A feladatuk komplex. Egyfajta támogató funkcióval rendelkeznek, abban segítenek, hogy valóban csapatként működjenek az egyes squadok, ráadásul képesnek kell lenniük kezelni a működésbeli és a személyes problémákat is.

Milyen átalakításokat igényelt az új módszer?
Több száz ember ellátásáról kellett gondoskodni, ez egyben komoly logisztikai kihívást is jelentett. Amit fontosnak tartunk, hogy a squadok számára megfelelő közös munkaterületet biztosítsunk, ahol a közös alkotásnak lehetőséget adunk. Emellett olyan kollaborációs tereket hozunk létre minden szinten, ami alkalmas szűk körű beszélgetésekhez, vagy az önálló elmélyülő munkához, valamint a lazításra, rövid kikapcsolódásra alkalmas irodarészeket is kialakítunk.”

Forrás:
Pozíciója erősödését várja az agilis módszertől az OTP Bank; Kreivich Orsolya; Világgazdaság; 2019.február 6.

A fémiparban az automatizálás és az ipar 4.0-s megoldások inkább a közép- és nagyvállalatoknak kedveznek, mintsem a mikro- és kis cégeknek

„Bár egyre jelentősebb a fémiparban alkalmazott robotok aránya, úgy tűnik, az automatizálás és az ipar 4.0-s megoldások inkább a közép- és nagyvállalatoknak kedveznek, mintsem a mikro- és kis cégeknek – derült ki a Világgazdaság körképéből.
A kis- és középvállalkozások fő fejlesztési csatornája a Gazdaságfejlesztési és inno­vációs operatív program (Ginop), amelynek a 2014–2020-as uniós ciklusban eddig 115 millió forint az átlagos támogatási igénye. Ám, miután az irányító hatóság csak a beérkezett pályázatok 64 százalékát hagyta jóvá, az odaítélt forrás alapján 146 millió forintra kúszott fel az átlag. Mivel a kedvezményezettek között jelentős a fémipar súlya, a Világgazdaság az érintett cégeket kérdezte az uniós forrásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikról.

Új alapokon a gyártás
Az uniós támogatások felpezsdítették a piacot, a forrásbőség ráadásul kedvező gazdasági környezettel párosult – mondta Csányi Balázs, a Szimker Szerszámgépgyártó és Kereskedelmi Zrt. vezetője. A társaságnál az ipari hibrid 3D-s fémnyomtatók érkezése hozott áttörést. Csányi Balázs szerint a cégek többsége átgondoltan használta fel a forrásokat, de arra csak a következő években kaphatunk választ, hogy mennyivel növelték a versenyképességüket. A kitörési pont előtt álló fémiparban európai szinten is figyelemre méltó a magyar piac nyitottsága és beruházási szándéka, az iparág rövidesen számos területen forradalmasíthatja a gyártástechnológiát. A Szimker vezetője úgy értékeli, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium megalakításával láthatóan szilárd az a törekvés, hogy az eddig főleg bedolgozó ipart önállóbb, a saját lábán is megállni képes iparrá formálják. Ehhez elengedhetetlen a még nem széleskörűen használt technológiák átvétele.

Több mint két évtizede értékesít CNC-megmunkálóközpontokat, esztergákat és lemezmegmunkáló gépeket a Ge-Co Hungary Kft., ráadásul a cég munkatársa, Monoki Attila arról számolt be, hogy az utóbbi egy-másfél évben érezhetően nőtt a kereslet: több száz kkv pályázott sikeresen uniós forrásokra. Ügyfeleik zöme folyamatosan fejleszti a gépparkját, robotizált cellákat épít ki.
A gépszállításaik 49,7 százaléka pályázati forrás bevonásával történik. Az arány azonban folyamatosan csökken, a szűkülő pályázati kínálat mellett azért, mert az alacsony kamatkörnyezettel előtérbe került a kedvező (akár nullaszázalékos) eszközfinanszírozás, továbbá az iparágban érzékelhető konjunktúra a saját forrásból történő beszerzéseket is előmozdítja. Az utóbbinál lényeges – tette hozzá Monoki Attila –, hogy nem kell szigorú pályázati előírásoknak, például árbevétel-elvárásoknak megfelelni, sokkal rövidebb a beruházások átfutási ideje.

Nem mindenkinek éri meg
Tőkeigényes beruházásokból nincs hiány a fémiparban, egy autóipari követelményeknek megfelelő fémpréssor például több százezer euróba is kerülhet – emelte ki a Thege Plastic Kft. ügyvezetője, Konkoly-Thege Máté. Munkahelyteremtésről szerinte már nem érdemes beszélni, automatizálásról és továbbképzett munkaerőről annál inkább. De az automatizálás sem valósulhat meg minden szinten, hiszen a mikro- és kisvállalkozásoknak többnyire a kis szériás termékek jutnak. Ezek gyártását nem éri meg automatizálni, mert nem térül meg, sok időt vesz el a folyamatos termékváltás, szerszámcsere. Emiatt a kisebb gépparkok az ipar 4.0-s megoldások valós előnyeit sem aknázhatják ki, az azok bevezetésére irányuló pályázatoknak csak a közepes és nagyvállalatoknál látja értelmét. Konkoly-Thege Máté szerint az elektronikus közbeszerzés gyorsulást hozott, de még mindig sokáig tart, amíg a pályázat elnyerésétől a rendelésig eljut egy közbeszerzéses projekt.

Ügyféloldalról a Pata József Gépipari Kft.-nél közölték: tavaly két pályázattal nyertek. Pata Ildikó, az esztergomi Suzuki-gyárnak az 1990-es évek eleje óta beszállító, autóipari karosszériaelemeket gyártó vállalkozás ügyvezetője elmondta: a kisebb összegű, 19 millió forintos támogatásból a már meglévő technológiát bővítették, a nagyobb összegű, 320 millióssal viszont teljesen újakat honosíthatnak meg, lehetővé téve új termékcsoportok előállítását, a vásárlói kör bővítését.
Áncsán B. Róbert acéllemezek tervezésével és megmunkálásával foglalkozó cége, az AR-Robotics Kft. tavaly 245 millió forintot nyert a Ginopban. Az ügyvezető szerint a lemeziparban is érezhető az igény a jó minőségű és gyors gyártásra. A gépbeszerzést az ő vállalkozása is uniós forrással kombinálva finanszírozza, és a korábbi csaknem négyszeresére képes növelni a kapacitást. Úgy látja, a pályázatoknál előny az ipar 4.0-s rendszer megléte vagy bevezetése és a megújuló energiatermelés integrálása, ami tovább növeli a hatékonyságot.

Fel lehet nőni az autóiparhoz
Miután a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyfeleinek zöme a fémipar, gép-, alkatrész- és szerszámgyártás területén tevékenykedik, az intézet tölti be a Magyar Metál Fémipari Klaszter menedzsmentfunkcióját is. Tóth Ádám Ferenc ügyvezető ismertette: 100-150 millió forintos értékben folyamatos a fejlesztési igény, a legtöbb ügyfelük igyekszik megragadni minden lehetőséget a beruházási pályázatoktól kezdve a kutatás-fejlesztésen és az informatikai beszerzésen át az energetikai és humán fejlesztéseket támogató kiírásokig.

Rávilágított, hogy az ipari robotok piaca öt év alatt több mint a kétszeresére bővült, a Nemzetközi Robotikai Szövetség tavalyi jelentése szerint egy év alatt több mint 380 ezer ilyen berendezés talált gazdára világszerte. Globálisan a robotok 33 százaléka az autóiparba kerül, nincs ez másként Magyarországon sem, de nemcsak az elektronikai ipar zárkózott fel, hanem a már 10 százalékon álló fémipar is.”

Forrás:
Robotokkal állhat saját lábára a fémipar; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2019. február 4.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 11.

Valójában semmi okunk sincs az álhírektől való páni rettegésre – véli az „álruhás közgazdász”
Az álhír, a (digitalizált) média manipuláció toposza nem veszít semmit népszerűségéből. Miközben a fake news-jelenség drámai, negatív perspektíváit hangsúlyozó megszólalások vannak túlsúlyban – legyen szó médiaszakemberről, civil aktivistáról, nemzetbiztonsági „vonalon” mozgó szakértőről (hogy ilyen finoman írjuk körül azokat, akik hivatásszerűen foglalkoznak az információs hadviselés kérdéseivel) – időről időre akad egy-egy disszonáns hang a sokaságban. A közelmúltban érdekes írásban foglalta össze érveit, a felkorbácsolt közhangulat lehűtésének céljával, a nyugati sajtóvilág egyik érdekes alakja. Tim Harford neve a mértékadó Financial Times közreműködőjeként vált ismertté. Hosszú ideje futó rovata, az „Álruhás közgazdász” azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy némi józan, közemberi szkepszissel veszi szemügyre az adott hét aktuális médiaszenzációját.
Harford most a „fake news” témát szedte ízekre, amely – mint ismeretes – a 2016. évi amerikai elnökválasztás eseményei (és sokak által nem várt kimenetele) nyomán vált a nyugati közbeszéd egyes számú témájává. A rövid eredettörténeti kitekintésnél a Financial Times publicistája mindjárt rámutat egy kevéssé hangsúlyozott összefüggésre: az, hogy a fake news téma, az álhírek fenyegető kísértete hirtelen ilyen óriássá nőtt, abban a fő okot a hagyományos elitek frusztrációja játszotta. A rebellis eszmék szócsöveként nem igen jellemezhető Financial Times szerkesztője úgy véli: az álhír-mumust azok az amerikai elnökválasztáson (majd a világ más hasonló változásain) csalódott (szakmai-, politikai-, média-) elitek röppentették fel, akik az események váratlan fordulatára valamiféle magyarázatot, indokot kerestek – a saját felelősségükkel való kényelmetlen szembenézés helyett.
Tim Harford rendkívül olvasott blogjában öt jelentősebb indokot sorol fel, ami azt igazolja, hogy ez a minden közbeszédet elborítani látszó álhírpánik valójában teljességgel megalapozatlan.
Először is azért nem indokolt a fake news-tól való rettegés – mert nincsen olyan dolog, hogy „fake news” – hangsúlyozza a meglepőnek hangzó, bár nagyon sokak által osztott igazságot Harford. Abban az értelemben, hogy a „fake news” címke alá fogalmak egész sorát préselik be, a fogalomhasználók aktuális céljainak megfelelően. Nem egyszerűen arról van szó, hogy nincsen egységes definíciója a kategóriának, hanem arról, hogy tökéletesen eltérő jelentéstartalommal használják ugyanezen kifejezést, teljesen kiüresítve, értelmetlenné téve ezzel a fogalmat.
Másrészt a fake news online terjedéséről szóló vélekedések erősen eltúlzottak – mondja Harford. Két közgazdász kutatására hivatkozik, akik egyértelműen azt találták, hogy (az amerikai elnökválasztási kampány során) a közösségi platformokon megosztott álhírek korántsem terjedtek olyan sebességgel és olyan mértékben, ahogy azt sokan feltételezték. Tegyük hozzá: ezzel egybevágó megállapításokat azóta jó néhány kutatás eredményezett. Nem kell tehát rettegni az álhírektől, mert korántsem jelentenek olyan létfenyegetést, ahogy azt a vészharangot megkondítók állítják.
Az álhírek közvetlen károkozásánál éppen ezért sokkal nyugtalanítóbb, mert sokkal fenyegetőbb, az álhírek feltartóztatását célzó kormányzati ellenakciók lehetséges következménye. Éppen az álhírek szűrésével foglalkozó egyik független szervezet véleményét idéz itt Harford, akik a közszféra és egyes online vállalatóriások álhír ellenes lépéseit a helyzet „riasztó túlreagálásának” tekintik. Ez a harmadik ok, ami miatt a fake news-tól való mesterségesen felkorbácsolt rettegés indokolatlan – sőt, egyenesen káros és veszélyes.
Ugyanebbe az esetbe (tehát, ahol az álhír hisztéria nem csupán indokolatlan, de egyenesen veszélyes) tartozik a Financial Times kolumnistája szerint az a jelenség, amit Trumphoz kapcsolva szoktak említeni, pedig valójában jóval szélesebb körben terjedő trend. Az amerikai elnök ugyanis, akit a vele ellenséges amerikai elitek részben a fake news tematikával igyekeztek sarokba szorítani, pillanatok alatt „kapcsolt”, és már a kampány záró szakaszában átvette a terminológiát. Ő kezdte a vele szemben fellépő sajtót „fake news”-nek titulálni, saját fegyverét fordítva a demokrata párti támadóival szembe. Azóta ez a taktika a világ politikai közéletének más szereplőinél is feltűnt. Ez a negyedik ok, ami miatt csínján kellene bánni az „álhír” kifejezés nyakló nélküli alkalmazásával, és a közhisztéria felkorbácsolásával, emlékeztet a szerző.
Végül, ötödik okként, egy a fősodratú médiában valóban szokatlan intelemmel érvel Tim Harford az álhírtematikával való ok nélküli riogatás ellen. A mindent elborító, és mindent és mindenkit befolyásoló álhíráradat képzete azt sugallja – figyelmeztet a szerző -, hogy a világ csupa idiótával van tele. Ne legyenek kétségeink, teszi hozzá Harford, az embereket sokszor meg lehet téveszteni, és az online médiumok is termékeny talajai a manipulációknak. Ám, ha arról akarjuk meggyőzni magunkat, hogy például Trumpot csupa lunatikus választotta meg, akkor valójában kétségbe vonjuk a választók hitelességét. Igaz, az emberek zöme nem használja a „komoly hírforrásokat” a világban való tájékozódásra. Igaz az is, hogy a többségük nem a racionális elemzések, hanem a benyomások, az érzetek alapján dönt. Ahogy igaz az is, hogy az emberek többsége az ismerősök, barátok véleménye alapján formálja saját álláspontját, nem pedig a szakelemzők véleményére alapozva. Ettől azonban még nem lesznek hülyék, és ezt jó, ha az eszünkbe véssük – mondja Tim Harford.
Konklúziónak pedig annyit: a szabad sajtót, a demokratikus közbeszédet valóban létében veszélyezteti napjainkban jó néhány fenyegetés. Az álhírek azonban biztosan nem tartoznak ezek közé.
Why there is no need to panic about fake news; Tim Harford; timharford.com; 2019. február

Izrael virtuális nagykövetséget nyit az Öböl Menti Arab Államokban
Aki a nagyvilág, a nemzetközi kapcsolatok eseményeit figyeli, az máig emlékszik egy jelentős mérföldkőre. Az Iráni Iszlám Köztársaság ellen a „szoft” eszközök új generációját bevetni kívánó Egyesült Államok 2011. decemberében „virtuális nagykövetséget” nyitott Teheránban. Természetesen szó sem volt a diplomáciai kapcsolatok tényleges felvételéről, ahogy a perzsa fővárosban sem húzták fel az USA lobogóját egy fizikai valóságában is létező külképviseletre. Lényegében egy különleges, e célra tervezett és optimalizált webhely kezdte meg működését, amely kettős célt tűzött ki maga elé: egyfelől az amerikai kormány a világban rohamosan terjedő digitalizáció lehetőségeit kihasználva a közvetlen párbeszéd csatornáit kívánta megnyitni az amerikai kormányzat és az iráni állampolgárok között. A webhely ugyanakkor kezdettől túlmutatott egy egyszerű információs site-on: bizonyos beépített funkciók révén kezdettől segíteni kívánta az iráni állampolgárok nemzetközi mozgását (pl. amerikai vízumszerzését, vagy tanulmányi ösztöndíjak megpályázását), s ezzel jellegzetes diplomáciai (konzuli) funkciókat is felvállalt. Nem véletlen, hogy a szakmai közvélemény e kezdeményezést tekinti a digitális diplomácia (egyik) születésnapjának.
Az online-, illetve mobil technológiák lehetőségeit külpolitikai céljai szolgálatára talán a legtudatosabban, legaktívabban kiaknázó Izrael Állam most maga is ilyen „virtuális külképviseletet” nyitott. Az izraeli külügyminiszter a napokban jelentette be (stílszerűen Twitter fiókján keresztül) az „Izrael az Öböl Menti Államokban” elnevezésű webhely elindítását. Az izraeli digitális diplomácia legújabb eszköze speciálisan a Perzsa-öböl menti arab államok társadalmait célozza meg. Az új kezdeményezés, mondanunk sem kell, nem a semmiből építkezett: az Izraeli Külügyminisztérium évek óta tervszerűen, átgondoltan és nagyon tudatosan építi online jelenlétét a környező arab világ társadalmaiban. A minisztérium, amely a digitális innovációk kutatásában és alkalmazásában egyike a világ leg figyelemre méltóbb külügyi szervezeteinek, évekkel ezelőtt elkülönült arab nyelvű részleget állított fel a digitális diplomáciára szakosodott osztályán belül. A 2017-ben indult „Izrael arabul” névre hallgató webhely azóta egy szerteágazó arab nyelvű online ökoszisztémává nőtte ki magát. A részleg által szerkesztett és működtetett Facebook oldalnak több millió követője van a környező térség arab netezőiből, és a kapcsolódó Twitter fiók is több százezres arab közönséget vonz. Az „Izrael arabul” természetesen beszámol – izraeli szemszögből nézve – a térség politikai, biztonságpolitikai fejleményeiről és híreiről, de nem ez az igazi erőssége. Olyan „szoft” – kulturális, történelmi, kulináriai, egészségügyi, tudományos – információkkal, érdekességekkel szolgál, amelyekhez a térség arab közönsége saját információs csatornáin keresztül nem tud hozzájutni. Sokat nyom, természetesen, a latba az online közönség megváltozott fogyasztási szokásaihoz való igazodás. Az Izraeli Külügyminisztérium arab nyelvű online ökoszisztémájában különösen hangsúlyos a képi tartalmak erőteljes jelenléte. Ez lényegében valamennyi platformon érvényesül, beleértve a Facebookot és a Twittert is, ám az igazi potenciál az erre szakosodott közösségi csatornákon keresztül bontakozhat ki. A digitális diplomáciai osztály arab szekciója által üzemeltetett YouTube csatorna, működésének két esztendeje alatt, több millió video anyagot osztott meg és juttatott el az arab nézőkhöz, és sikeresen megduplázta felhasználóinak számát. Ma már a dedikált Instagram fiók is meghatározóvá vált a részleg kommunikációjában, és a platform népszerűségét jól mutatja a felhasználók számának 87%-os növekedése a 2017-es kezdethez képest.
A most elindított új tájékoztatási fórum a fenti kezdeményezések tapasztalataira építve, ám az Öböl arab társadalmainak specifikus igényeit, érdeklődési területeit figyelembe véve, testreszabott információkkal kívánja szolgálni az ország külpolitikai célkitűzéseit a geopolitikailag meghatározó jelentőségű térségben.
Israel launches „Virtual Embassy” in Gulf States; Aryeh Savir; Jewish Press; 2019. február 7.

A digitális technológiák hatása a közdiplomáciára: szakmai hét Brüsszelben
A USC Center on Public Diplomacy, a közdiplomáciával, és ezen belül a digitális közdiplomáciával kapcsolatos kutatások és képzések egyik kiemelkedő szakmai műhelye csaknem másfél évtizede szervezi rendszeres szakmai rendezvénysorozatát Washingtonban, illetve Los Angelesben. A programok tervezői úgy döntöttek: idén „közelebb hozzák” a rendezvényt a technológiai fejlesztésekben, illetve az ilyen eszközök és módszerek diplomáciai alkalmazásában élenjáró külügyminisztériumok székhelyéhez. Szintén a szakmai fórum nemzetközi résztvevői körének szélesítését célozta az is, hogy a programok lebonyolítására társultak a Holland Külügyminisztériummal.
A február 4-től 7-éig tartó rendezvény sorozat a közdiplomácia számos rész-, illetve probléma területét igyekezett átfogni, majd egy egy napos Diplocamp névre keresztelt szakmai „táborban” csúcsosodott ki. Ezen az eseményen – amelynek a holland szervezőkők voltak a gazdái – az utóbbi időben mind népszerűbbé váló „unconference” formát választották a programtervezők, tehát az előre nem rögzített szaktémákban folyó beszélgetésekbe kötetlen módon kapcsolódhatott be bármely résztvevő.
A rendezvénysorozat, és különösen a záróesemény fókuszában a legfrissebb technológiai trendek, az új technológiák alkalmazásának lehetőségei (és korlátai) álltak. Nem véletlenül emeltük ki a „korlátok” fogalmát. Figyelemre méltónak, sőt elgondolkodtatónak tartjuk a rendezvénysorozat egyik rangos résztvevőjének, az újságírás, a közösségi kommunikáció egyik fellegvárának számító amerikai Annenberg School dékánhelyettesének sommás összefoglalóját: gyökeresen átrendeződik a közszféra intézmények célközönségeinek „elérhetőségi helye”. Mindaddig azonban, amíg a minisztériumokban egy-két lelkes fiatalember foglalkozik csupán a közösségi médiával, és a szervezet egésze nincsen tisztában azzal, hogyan építsen fel hatékony kontent stratégiákat, illetve általánosságban hogyan használja ezeket az új közösségi platformokat, addig az intézmény nem fogja tudni hatékonyan eljuttatni az üzeneteit a rohamosan átrendeződő információ-fogyasztói közeghez, az online platformokra „vándorló” közönséghez.
Center for Public Diplomacy hosts PD Week in Brussels; Dakota Gryffin; The Daily Trojan; 2019. február 8.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. február 4-február 8.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

HC Zrt. vállalatirányítási rendszer fejl. és tám.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/25
Közzététel dátuma: 2019.02.05.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.08.
Szerződés meghatározása: vállalkozási szerződés
Tárgya: „HungaroControl Zrt. Vállalatirányítási rendszerének fejlesztése és támogatása”
Lásd bővebben

Alkalmi SDI vonalak, illetve hang- és adatvonalak
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/25
Közzététel dátuma: 2019.02.05.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.07.
Szolgáltatás szerződések keretében alkalmi vezetékes hang- és adatátviteli vonalak biztosítása egyes részei (I. rész: alkalmi SDI vonalak létesítése, II. rész: alkalmi hang- és adatvonalak létesítése) a II.2.4) pontban meghatározottak szerint
Lásd bővebben

AVID INTERPLAY licenc beszerzés, rendszerbővítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/25
Közzététel dátuma: 2019.02.05.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.07.
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében az MTVA meglévő AVID Interplay rendszerének központi infrastruktúrájának korszerűsítése és bővítése valamint Interplay licencek beszerzése
Lásd bővebben

Egységes betegazonosító rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/25
Közzététel dátuma: 2019.02.05.
Ajánlatkérő: Kiskunhalasi Semmelweis Kórház
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.05.
Az „Egységes betegazonosító rendszer bevezetése” című közbeszerzés tárgya a teljes kórházi ellátási folyamatban, a beteg egyértelmű azonosíthatóságához alkalmas komplex betegazonosító rendszer és HIS integráció kialakítása, melynek a fontosabb műszaki paraméterei a következők.A rendszerhez szükséges munkaállomások, szerver, számítógép, szünetmentes táp, és valamennyi szükséges licenc biztosítása (azoknak az elemeknek a kivételével, amelyek a már meglévő HIS rendszer részei)
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/26
Közzététel dátuma: 2019.02.06.
Ajánlatkérő: ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.07.
A 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. és 16. cikkének, valamint az EU Bizottság 2018/574 végrehajtási rendeletének teljesítésére DAKIR – dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszer és működtetésére vonatkozó szolgáltatások beszerzése.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 4.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Adásvételi szerződés – Eszközbeszerzés 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/27
Közzététel dátuma: 2019.02.07.
Ajánlatkérő: Soproni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.11.
1 db legalább 250 m hatótávolságú földi lézerszkenner szállítása, az eszköz összeszerelése, beüzemelése, oktatás 4 fő részére 8 órában.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/24
Közzététel dátuma: 2019.02.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: SMP Solutions Kft.
Az MNB meglévő Microsoft EA szerződésének 2. évére esedékes díjak megfizetésében közreműködő, a technikai lebonyolítást intéző partner (LSP) kiválasztása.
Az MNB meglévő Microsoft EA szerződésének 2. éves időszakában – TRUE-UP 2 (fordulónap: 2020. január 31.) – tartozó licencek opcionális szállítása. Összesen 4 912 db különféle Microsoft szoftverlicenc használatának és követésének biztosítása és 532 db különféle Microsoft szoftverlicenc opcionális beszerzésének nyújtása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 698.538.927,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/24
Közzététel dátuma: 2019.02.04.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Országos Bírósági Hivatalban működő Gondnokolt Nyilvántartás és Hirdetményi rendszer üzemeltetése, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó fejlesztési feladatok ellátása 1000 keretóra mértékéig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.200.000,- Ft
Lásd bővebben

HELIOS nyilvántartó program változáskövetése II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/24
Közzététel dátuma: 2019.02.04.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint ajánlatkérő a HELIOS polgári védelmi nyilvántartó rendszer változáskövetése, továbbfejlesztése tárgyában kér ajánlatot.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.250.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás elj. eredményéről-AMC-MAHOP mobilapp
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/25
Közzététel dátuma: 2019.02.05.
Ajánlatkérő: Agrármarketing Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: COMTRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A „Kommunikációs és promóciós kampány a halfogyasztás népszerűsítésére (Kapj rá!)” elnevezésű, MAHOP-5.3.2.-2016-2017-00001 azonosító számú projekt keretében halfogyasztást elősegítő, mobil eszközökön működő ismeretterjesztő játék és alkalmazás fejlesztése.
Elvégzendő feladatok:
1. Halfogyasztást elősegítő mobil eszközökön működő ismeretterjesztő játék és alkalmazás koncepciójának kidolgozása
2. Halfogyasztást elősegítő mobil eszközökön működő ismeretterjesztő játék és alkalmazás kifejlesztése
3. Halfogyasztást elősegítő mobil eszközökön működő ismeretterjesztő játék és alkalmazás üzemeltetése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 41.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/26
Közzététel dátuma: 2019.02.06.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Thales LAS France SAS
Elnevezés: A MATIAS (BUILD 12) LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ RENDSZER
1 db MATIAS BUILD Szoftver frissítés
Kapcsolódó harvder elemek szállítása
Érték: 19.800.000 EUR
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/26
Közzététel dátuma: 2019.02.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DEVERTO Rendszertechnika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A támogatási szolgáltatás Ajánlatkérő Deverto Tequet rendszerére terjed ki, amely egy clusterben működő softswitch párból, négy darab RTP Proxy berendezésből, valamint SzámHordozási és azonosító-gazdálkodási aDatBázis (SZHDB) szerverből áll, melynek fő funkciói a közbeszerzési műszaki leírásban kerülnek ismertetésre.
Érték: 27.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/26
Közzététel dátuma: 2019.02.06.
Ajánlatkérő: Viziterv Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés informatikai eszközök beszerzésére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.625.600,- Ft
Lásd bővebben

Parkolástechnikai rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/26
Közzététel dátuma: 2019.02.06.
Ajánlatkérő: DV Parking Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: SWARCO Traffic Hungaria Korlátolt Felelősségű Társaság
A Debreceni Nemzetközi Repülőtérnél QR kód alapú parkolástechnikai rendszer szállítása, telepítése, beüzemelése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.569.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/27
Közzététel dátuma: 2019.02.07.
Ajánlatkérő: Budaörs Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
Elnevezés: Szoftver licencek biztosítása
Cikkszám Termék Darab
W06-01123 CoreCAL ALNG LicSAPk OLV D 1Y Ent DvcCAL 220
79P-01717 OfficeProPlus ALNG LicSAPk OLV D 1Y Ent 195
MX3-00155 VSEntSubMSDN ALNG LicSAPk OLV D 1Y AP 1
312-03719 ExchgSvrStd ALNG LicSAPk OLV D 1Y AP 1
7NQ-00146 SQLSvrStdCore ALNG LicSAPk OLV 2Lic D 1Y AP CoreLic 7
9EA-00542 WinSvrDCCore ALNG LicSAPk OLV 16Lic D 1Y AP CoreLic 3
9EM-00444 WinSvrSTDCore ALNG LicSAPk OLV 16Lic D 1Y AP CoreLic 2
9EA-00544 WinSvrDCCore ALNG LicSAPk OLV 2Lic D 1Y AP CoreLic 12
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.692.370,- Ft
Lásd bővebben

NX tervező szoftvercsomag beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/27
Közzététel dátuma: 2019.02.07.
Ajánlatkérő: Miskolci Egyetem
Nyertes ajánlattevő: GraphIT Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Nyomtatásvezérlő szoft. beszer., követ., támogat.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/27
Közzététel dátuma: 2019.02.07.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: INNODOX Technologies Kereskedelmi- és Szolgáltató Zrt.
PReS nyomtatásvezérlő szoftverek beszerzése, szoftver- és jogszabálykövetése, támogatása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.178.940,- Ft
Lásd bővebben

(TAER) OLK levélfeldolgozó rendszer továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/28
Közzététel dátuma: 2019.02.08.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Leonardo S.p.A.
OLK levélfeldolgozó rendszer továbbfejlesztése.
Az Ajánlatkérőnél már üzemelő kisalakú levélfeldolgozó rendszer és kapcsolódó eszközei, szoftverei továbbfejlesztése és az előbbiekhez kapcsolódó tervezés, specifikáció készítés, dokumentálás, telepítőkészlet összeállítása (verziókövetéssel), tesztesetek és tesztelési forgatókönyv elkészítése, teszt- és próbaüzem tervezése, tesztadatok generálása, tesztelési feladatokban közreműködés, oktatási feladatok előkészítése és lebonyolítása.
A fenti továbbfejlesztés az alábbi 3 funkció kifejlesztését jelenti:
– Levélküldeményeken található új típusú vonalkódok azonosítása, értelmezése és adatbázisban rögzítése;
– Az azonosított levélküldemények adatbázis alapján történő az Ajánlatkérőnél üzemelő irányítási rend szerinti irányítása;
– Küldemény és egységképzők összerendelése.
Érték: 2400000 EUR
Lásd bővebben

2 db Cisco ISR 4331 Gateway beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/28
Közzététel dátuma: 2019.02.08.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi keretmegállapodás – 2 db CISCO ISR 4331 gateway beszerzése, opcionális SIP illetve ISDN bekötési lehetőséggel
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.374.503,- Ft
Lásd bővebben

Sport Főszerk. részére iNEWS licenc beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/28
Közzététel dátuma: 2019.02.08.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – Az MTVA Sport Főszerkesztősége részére 10 db iNews licenc beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.930.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató Margaréta IDM licenc
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/28
Közzététel dátuma: 2019.02.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Noreg Információvédelmi Kft.
2500 db MARGARÉTA IDM új végfelhasználói licenc és követés 2019. 11. 29-ig
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/28
Közzététel dátuma: 2019.02.08.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A LIBRA 6i rendszer üzemeltetése során keletkező fejlesztési, oktatási, és tanácsadói tevékenységek megvalósítása a hatékonyabb üzemeltetés érdekében alkalmazkodva a vállalat innovatív stratégiájához nettó 40.000.000,- Ft keretösszeg + nettó 10.000.000,- Ft opciós rész erejéig.
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Digitális környezet kialakítása (árubeszerzés)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/28
Közzététel dátuma: 2019.02.08.
Ajánlatkérő: Kisvárdai Tankerületi Központ
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az energiaszektor több innovációra számít a következő 20 évben mint Edison óta eddig összesen

„Kevesebb, mint öt év áll az energiaszektor szereplőinek rendelkezésére arra, hogy felkészüljenek a technológiai fejlődés és fogyasztói trendek által generált piaci változásokra – derül ki a The narrowing window for energy transformation című globális energetikai felső vezetői felmérésből. A 15. alkalommal végzett PwC-kutatás 56 ország 118 vállalatának körében készült.

A megkérdezett döntéshozók válaszaiból széles körű iparági konszenzus rajzolódik ki azzal kapcsolatban, hogy az adatalapú, diszruptív technológiai fejlődés gyökeres változásokat generál az energetikai szektorban. A gyors ütemű változás ugyanakkor komoly kihívások elé állítja a vállalatokat, hiszen évszázados működési berögződéseket kell felülírni.

„Az energia- és a közüzemi szektor az analóg, központosított és szabványosított modell helyett egy digitális, személyre szabott és elosztott energiatermelési modellre fog épülni. A változás sikeres menedzselése érdekében az érintett szereplőknek ki kell alakítani egy új és letisztult identitást, amely világosan meghatározza, a vállalat hogyan képzeli el saját helyét a megváltozott környezetben. Aki tudja hová tart, könnyebben győz meg másokat arról, hogy kövessék” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető partnere.

A felmérés résztvevőinek véleménye szerint az eddigieknél sokkal fontosabbá válik az ügyfélközpontúság: az energiaszektor szereplőinek műszaki fókuszú közműcégből ügyfél- és szolgáltatás-orientált partnerekké kell válniuk. Ehhez agilisabb üzleti működésre van szükség, hogy a társaságok alkalmazkodni tudjanak az új, gyorsan változó üzleti és technológiai környezethez – hangsúlyozta ki Lengyel András, a PwC Magyarország Energetikai- és közműszolgáltatási tanácsadás vezetője.

A felmérés főbb megállapításai:

  • A válaszadók túlnyomó többsége (89 százalék) szerint a változásokat elsősorban a szektort körülvevő technológiai fejlődés idézi elő (pl.: napelemek, villamosenergia-tárolás előretörése, okos mérés, okoshálózatok megjelenése).
  • A felmérésben megkérdezett vezérigazgatók 90 százaléka szerint globálisan legfeljebb öt év áll rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a piaci átalakulásra, amit elsősorban az elosztott energiatermelés és a változó ügyféligények által támasztott kihívásokra alapoznak.
  • 82 százalékuk szerint vállalatuk jelenleg nem áll készen ezekre a változásokra.
  • Ami az üzleti modellt illeti, a vállalatok mindössze 15 százaléka fókuszál jelenleg ebből a szempontból kifejezetten áttörőnek számító innovációra, a válaszadók kétharmada szerint elégséges az üzleti modell valamilyen szintű megváltoztatása a versenyképességük fenntartása érdekében.

Az energiaszektor szereplői felismerték, hogy a megváltozott igények kiszolgálásához partnerségre kell lépniük a gazdaság más területekről érkező szereplőivel (pl. startupokkal, IT cégekkel), hogy hatékonyabbak lehessenek az iparági innovációban.

Az energiaszektor digitális átalakulása Magyarországon is elindult, amit számos iparági szereplő tevékenysége is jól illusztrál.

„Az energetikai piac átalakulására lehetőségként kell tekinteniük az iparági szereplőknek, annak érdekében, hogy a fejlődés útjára tudjanak lépni. Úgy gondolom, hogy az ALTEO-nál lépést tartunk az innovációval: nagy hangsúlyt fektetünk az új technológiai megoldások – úgy mint az okosrendszerek vagy éppen az akkumulátoros energiatároló – alkalmazására és integrálására, valamint aktívan támogatjuk a digitális tudás elsajátítását a munkavállalóink körében. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a technológiai átalakuláson túl a fenntartható fejlődés iránti igénynek való megfelelés is komoly feladat elé állítja majd a piaci szereplőket a következő években” – mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója.

„Mint a legnagyobb ügyfélbázissal rendelkező közműszolgáltató vállalat Magyarországon, nekünk az ügyfeleket kell mélyebben megértenünk és a változó ügyfélszokásokhoz és igényekhez kell igazodnunk. Az ügyfél élethelyzetében a közmű nem feltétlenül egy másik közművel vagy energiaipari szereplővel versenyez, hanem azokkal a gyakran világpiaci márkákkal és szereplőkkel, akik az ügyféloldali élményeket és elvárásokat formálják. Bármilyen furcsa ezt kimondani, az NKM-nek egy Google-lel és egy Amazonnal is versenyeznie kell az ügyfél figyelméért, ezért kiemelt fontosságú, hogy a digitalizáció valamennyi aspektusában tovább fejlődjünk” – fogalmazott Hiezl Gábor, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. vezérigazgatója.

A felmérésről
A 2018. szeptember-október közötti időszakban készített nemzetközi kutatás során 56 ország 118 vállalatának körében kérdeztek meg első számú vezetőket. A részletek weboldalunkon elérhetőek.

Forrás:
Az energiaszektor több innovációra számít a következő 20 évben mint Edison óta eddig összesen; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2019. február 7.
The narrowing window for energy transformation. 15th PwC Global Power & Utilities Survey (PDF)

A magyar közigazgatási felsőoktatás fejlődésének irányai

„…Kutatási célom, hogy a magyar közigazgatási felsőoktatás képzési reformjának átfogó elemeire és a változások lényegi aspektusaira rámutassak. Ezzel új és egyedi megközelítésben, a szakirodalomban eddig nem ismert tartalom szerint mutassam be a magyar közigazgatási felsőoktatást. Az általam megjelölt, 2011. évi mérföldkő hatásaként lezajlott reformok példaként szolgálhatnak más államok számára is. Célom, hogy a magyar modellt külföldön is megismerhessék.
A közigazgatási felsőoktatás átalakítása máshol is elkezdődött, kísérletek vannak, de eltérő az egyes országok fejlődése és a nemzetközi szakirodalom még nem ismeri a megreformált magyar rendszer értékeit. Írásomban ezeket ez elemeket mutatom be, melyek új keretet adnak a magyar közigazgatás személyi állományának fejlesztéséhez.
Elemzési tárgyköröm, a reformkörnyezet hatása nyomán, elmúlt években lezajlott rendszertani, képzéstartalmi, intézményi és szellemi reform bemutatása, a változások lényegi elemeinek megragadása.

A 2011. évi mérföldkő, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program kiadását jelöli. A reformprogram szerint, átalakításra került a teljes közigazgatás szervezete, működése és megfogalmazódott az új típusú tisztviselői felkészítés szükséglete. A 2011-től lezajlott reform és a változások lényege eddig nem kapott kellő figyelmet a tudomány világában. Így célom, hogy erre az újszerűségre és paradigmaváltásra a tudós közösségek figyelmét ráirányítsam, a reformkörnyezetben megjelenő komplex, szemléletbeli és tartalmi megújulásra, valamint a fejlődés irányára az összehasonlító kutató módszertan segítségével rámutassak…”

Forrás:
A magyar közigazgatási felsőoktatás fejlődésének irányai; Juhász Lilla Mária; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2019-II-22 11:00, helye: Ludovika Campus, Hunyadi terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.) (PDF)

Mesterséges intelligencia és munkaerő-oldali összefüggések – amerikai kisméretű, családi vállalkozások tapasztalatai

„A Data & Society oldalán a mesterséges intelligenciának (MI) egy ritkábban tárgyalt alkalmazási területéről, a robotizáció és az MI családi vállalkozásokban megjelent szerepéről jelent meg „AI in Context” címmel jelentés. A jelentés amerikai farm-gazdálkodók és vegyeskereskedést folytató kisboltok esettanulmányaira, terepen folytatott megfigyelésekre és az ott dolgozókkal folytatott beszélgetésekre alapozva született, elsősorban a munkát végző emberekre és a munkahelyi közösségekre gyakorolt hatásra irányítva a figyelmet. A szerzők olyan megoldások alkalmazását vizsgálták, mint a terménymenedzsment vagy az okos traktorok a növénytermesztésben, illetve az önkiszolgáló pultok a kisboltokban. Mint értékelésükben rámutatnak: az önvezérlő és MI technológiák a vizsgált munkaköröket nem helyettesítették, hanem átformálták azokat.

A tanulmány kiemeli az MI-rendszerek alkalmazásában a humán infrastruktúra szerepét, ami miatt az alkalmazás helyett inkább az integráció kifejezés használatát javasolják. A jelentésben ennek alátámasztására szolgáltatnak tapasztalati bizonyítékokat, valamint értelmezési keretrendszert az önvezérlő és MI technológiák rövidtávú társadalmi hatásainak értékeléséhez. A vizsgált két gazdálkodási típusra egyaránt jellemző, hogy a technológiák nem kiváltották az emberi munkaerőt, hanem alapvetően változtatták meg a munkakörök jellemzőit, erősen átformálva rögzült közösségi normákat, személyes kapcsolatokat, mindennapos rutinokat és a munkavégzéshez szükséges készségeket. Mint rámutatnak: bár az új technológiák integrálásához gyakran van szükség új készségek elsajátítására, az ennek érdekében tett erőfeszítések gyakran nem kapják meg a megfelelő elismerést és kompenzációt a munkáltató részéről. Szintén kiemelik, hogy az MI technológiák kockázata és haszna egyaránt egyenlőtlenül oszlik meg az érdekeltek között, ami különösen a sérülékeny, kevésbé erős lábakon álló szervezetekben, közösségekben okozhat feszültségeket.

A megértéshez szükséges kulcs abban rejlik, hogy egy újonnan alkalmazott önvezérlő vagy MI technológia nem légüres térbe érkezik, hanem konkrét személyek közé, meglévő normák és gyakorlatok által meghatározott környezetbe. A hatás értékeléséhez nem elegendő magát a technológiai gyakorlatot és annak üzemgazdasági hatását vizsgálnunk, hanem azt is, hogy a változásokat a munkát végző emberek hogyan fogadják el vagy éppen utasítják el, valamint hogy ki lesz a haszonélvezője az új technológiák honosításának.
Az olyan adat-intenzív technológiák, mint a terménymenedzsment vagy az okos traktorok nem csak a napi rutint alakíthatják át, hanem gyakran a fizikai környezetet is. Ez nem csak a szükséges szélessávú infrastruktúra megteremtését jelenti, hanem adott esetben például azt is, hogy a mérőműszerek optimális leolvashatósága érdekében az istállók, ólak elrendezését is megváltoztatják. Kulturális hangsúlyeltolódást is jelent a gazdálkodási szemléletben, mivel a termőföld e tekintetben összetett adatbázisként jelenik meg, amelynek menedzselését digitális információkon keresztül, digitális eszközökkel valósítják meg.

A családi kiskereskedésekben az önkiszolgáló pultok tapasztalat szerint nem szorították ki az emberi munkaerőt, hanem a munkavégzés módját formálták át. A technológia ugyan önvezérelt, de jellemzően nem zökkenőmentesen működik. A vásárlókkal foglalkozó munkatársak feladata az új technológiák alkalmazása során tapasztalható egyenlőtlenségek kisimítása, a gyakran tanácstalanná váló vásárlók segítése. Ezen felül gyakran válnak kvázi szerelőkké is, mert a kisebb leállások vagy technikai zavarok esetén jellemzően nem hívnak ki erre specializált szakembereket, hanem maguk igyekeznek megoldani a felmerült problémát. Könnyű belátni, hogy az új technológiák integrálásának sikere döntő mértékben múlik a frontvonalban dolgozók segítő hozzáállásán. Az ennek érdekében végzett tevékenység ugyanakkor gyakran láthatatlan a foglalkoztatók számára, vagy ha látják is, hajlamosak annak értékét alulbecsülni.

A jelentés ahhoz kíván hozzájárulni, hogy az MI technológiák fejlesztéséhez, értékeléséhez és szabályozásához olyan értelmezési keretet és tartalmat biztosítson, amely figyelembe veszi az új technológiák integrálásának emberi oldalát, a szervezeti-közösségi működésre gyakorolt hatását. Ha a tervezők a technológiát működtető emberek és a felhasználók szempontjait helyezik előtérbe, az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak mérlegelési jogkörének visszaszorítása helyett a meglévő készségeket és gyakorlatokat fogja kiegészíteni, megerősíteni. A szakpolitika-formálók és érdekképviselők figyelmét pedig felhívja az új technológiákkal kapcsolatos kockázatok, költségek és realizálható hasznok egyenlőtlen elosztására, amit a munkaerő megfelelő és jól célzott védelmével, támogatásával és kompenzálásával érdemes orvosolni.”

Forrás:
AI in Context. The Labor of Integrating New Technologies; Alexandra Mateescu, Madeleine Clare Elish; Data & Society; 2019. január 30.
A jelentés letöltése PDF-ben.