Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Döntött a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól
  Tárgyszavak: éghajlati válság, Éghajlatváltozási Cselekvési terv, energia- és klímapolitika, fenntartható fejlődés, Kaderják Péter, környezetvédelem, Magyarország, Nemzeti Energia- és Klímaterv, Nemzeti Energiastratégia, Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, Palkovics László

Közigazgatás, politika

• A kormányhivatalok feladat- és hatásköreinek átalakítása három lépcsőben valósul meg, gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés
  Tárgyszavak: kormányhivatalok, kormányhivatalok feladat- és hatáskörei, közigazgatási egyszerűsítés
• Folytatódik és bővül a Magyar Falu Program
  Tárgyszavak: civil szervezetek, falusi civil alap, Gyopáros Alpár, kistelepülések, Magyar Falu Program, Magyarország
• 2020-ban is folytatódik a vidéki nagyvárosok fejlesztése
  Tárgyszavak: Magyarország, megyei jogú városok, Modern Városok Program, urbanisztika, városfejlesztés
• A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a Figyelőben
  Tárgyszavak: Koltay András, közigazgatás-tudományi képzés, közigazgatás-tudományi kutatás, közszolgálati felsőoktatás, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, NKE Diplomáciai Akadémia, NKE Eötvös József Kutatóközpont
• Új főtitkár és rektorhelyettesek az NKE-n
  Tárgyszavak: közszolgálati felsőoktatás, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Közigazgatási, politikai informatika

• Már a kormányablakokban is igényelhető az erkölcsi bizonyítvány
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Erkölcsi bizonyítvány Applikáció (EAP), kormányablakok, Magyarország, szoftverfejlesztés
• Minden bíróságon elérhetővé válik a periratokba való elektronikus betekintés
  Tárgyszavak: Digitális Bíróság Projekt, digitális bíróságok, digitális igazságszolgáltatás, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-Akta, elektronikus iratbetekintés, központi közigazgatási webhelyek, Magyarország
• Székesfehérváron ragaszkodnak hozzá, hogy a Várkörút, amelyet már 110 éve így hívnak, továbbra is Várkörút legyen
  Tárgyszavak: adatpolitika, Belügyminisztérium, Cser-Palkovics András, digitális kormányzati szolgáltatások, Fejér megye, közhiteles címregiszter, közhiteles nyilvántartások, közigazgatási interoperabilitás, Központi Címregiszter, Magyarország, Székesfehérvár
• A 4iG nyerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium „NAHU” 20 14-2020 szoftverfejlesztési szolgáltatások” tárgyú verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárását
  Tárgyszavak: 4iG Nyrt., adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, fejlesztéspolitikai informatika, közigazgatási nyilvántartások, Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), Magyarország, NAHU 2014-2020
• Már elérhető az idei e-szja rendszer a NAV oldalán
  Tárgyszavak: adóügyi informatika, digitális adóbevallások, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-szja, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal
• Elindult az építészeti szerzői jogok nyilvántartási rendszere
  Tárgyszavak: digitális építésügy, digitális kormányzati szolgáltatások, építészeti alkotások, Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás, közigazgatási nyilvántartások, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Magyarország, szerzői jog

Informatika, távközlés, technika

• Bárki aki le tud menni 300 vagy 3000 láb mélyre a föld alá, az egészen biztosan meg tud tanulni programozni is
  Tárgyszavak: digitális átalakulás (DX), digitális gazdaság, Egyesült Államok, informatikai munkaerő, programozás oktatása, szoftverfejlesztés, technológiai fejlődés és munkaerőpiac
• Európában nem lehet szabadalom tulajdonosa gépi feltaláló
  Tárgyszavak: Mesterséges Intelligencia (MI) — jog, szabadalmi ügyek
• Talán sikerül megakadályozni, hogy privatizálják az internetes infrastruktúra egyik központi elemét
  Tárgyszavak: civil szervezetek, Internet kormányzása, tartománynév, tartománynevek bejegyzése

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Nyílt adatok: A legnagyobb párizsi múzeumok digitálisan letölthetővé teszik gyűjteményüket
  Tárgyszavak: adatpolitika, digitális múzeum, Franciaország, kulturális örökség digitalizálása, múzeumi informatika, múzeumügy, nyílt adatok, Párizs
• Magyar Nemzeti Bank: drága az utalás – a bankoknak kell biztosítaniuk az ingyenességet
  Tárgyszavak: Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), bankrendszer, digitális gazdaság, digitális pénzügyek, Európai Unió, fintech, Lengyelország, Magyarország, pénzügyi informatika, pénzügyi szolgáltatások költségei, verseny hiánya

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 13.
  Tárgyszavak: digitális diplomácia, e-diplomácia, Egyesült Államok, geopolitika, információs hadviselés, Irán, Katar, kiberháború, Kína, közdiplomácia, közösségi média, kulturális diplomácia, Tajvan
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. január 6-január 10.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Az innovációbarát bürokrácia esete az agilis stabilitással és a vállalkozó állammal
  Tárgyszavak: agilis állam, agilis közigazgatás, Egyesült Államok, gazdaságtörténet, innovációs bürokrácia, ipar- és technikatörténet, kihívásvezérelt innovációs politika, küldetésorientált innovációs politika, Németország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), vállalkozó állam
• A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete
  Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete, közigazgatás története, közigazgatási felügyelet, Magyarország
• Elektromobilitási szolgáltatások fejlesztése
  Tárgyszavak: elektromobilitás, elektromobilitási szolgáltatások, fenntartható fejlődés, intelligens közlekedési rendszerek, közlekedési informatika, Magyarország
• Szempontok a magyar területfejlesztési intézmények vizsgálatához
  Tárgyszavak: közigazgatás-tudomány, Magyarország, regionális fejlesztési intézményrendszer, regionális fejlesztési ügynökségek, szervezeti képességek

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Döntött a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól

„ A kormány mai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiai kérdéseit. Elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a mai kormányülés szintén elfogadta.

A kormány a mai ülésén meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben, e két területet szoros kapcsolódásuk miatt összefüggéseikben érdemes kezelni. A kibocsátás-csökkentést és alkalmazkodást szolgáló klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát.

A kormány ennek tükrében megvitatta és elfogadta az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát, és a Nemzeti Energia és Klímatervet. E szakpolitikai dokumentumok a globális trendek, az európai uniós elvárások és irányok, a Kárpát-medencei helyzet és a hazai energiapiaci helyzet és klímapolitikai adottságok alapján készültek el. Jelentős részük szakmai és társadalmi egyeztetése az elmúlt egy-másfél évben lezajlott.

A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, amely várhatóan 2020 végéig kerülhet a kormány elé. A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén ma megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. A dokumentumok hamarosan elérhetőek lesznek a kormányzati honlapon.

A kormány az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket kezdeményez, kérni fogja az Országgyűlés ellenzéki vezetésű fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat. A részletekről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón számolnak be pénteken.

Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és élhető klímát szeretnénk. A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország így tesz, határozott klímavédelmi céljaink, intézkedéseink vannak, vállalásaink teljesítése felé eredményesen és következetesen haladunk. 1990-hez képest közel harmadával csökkentettük az ÜHG kibocsátásainkat, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Az egy főre jutó ÜHG kibocsátások mindössze az EU átlag háromnegyedét teszik ki, ami a hatodik legjobb eredmény. Magyarország mellett világszerte csak 20 további ország mondhatja el magáról, hogy 2000 óta egyszerre tudta növelni a gazdaságot (a magyar teljesítmény 29 százalék), és csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátását (24 százalékkal).”

Forrás:
Döntött a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól ; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. január 9.

Közigazgatás, politika

A kormányhivatalok feladat- és hatásköreinek átalakítása három lépcsőben valósul meg, gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés

„ Az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomagot, amelynek köszönhetően tovább egyszerűsödik, hatékonyabbá és gyorsabbá válik az ügyintézés. Az első változások már életbe is léptek.

A kormányhivatal feladat- és hatásköreinek átalakítása három lépcsőben valósul meg.

2020. január 1. napjától

egyes kormányhivatali és járási hatáskörök átkerülnek más központi (pl. Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal), illetve területi államigazgatási szervekhez (pl. tankerületi központok), kamarákhoz (pl. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), nonprofit szervezetekhez (pl. Magyar Autóklub), valamint a jegyzőkhöz.

2020. március 1. napjától

a reform legjelentősebb lépése lép hatályba. Ekkortól a megyeszékhely szerinti járási hivataloknak a járási hivatalok között betöltött kiemelt szerepe megszűnik, és a megyei illetékességgel ellátott feladat- és hatásköreit (pl. környezetvédelmi, természetvédelmi, munkavédelmi, családtámogatási feladatok) a megyei kormányhivatal fogja ellátni. Március 1-jén a járásszékhely települések jegyzőinek építésügyi, valamint egyes járási hivatalok építésügyi és építésfelügyeleti feladat- és hatáskörei is a kormányhivatal megyei illetékességgel ellátandó feladataivá válnak, ennek eredményeként megszűnnek az építésügyi hatóságok közötti hatásköri átfedések, ez pedig hatékonyabb joghoz jutást és jogérvényesítést tesz lehetővé. Ugyanekkor a járási hivatalok szabálysértési hatáskörei a rendőrkapitányságokhoz, míg a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartására vonatkozó határozat végrehajtásával kapcsolatos hatáskörök a járásbíróságokhoz kerülnek.

2020. július 1. napjával

pedig az egyéni vállalkozói nyilvántartással kapcsolatos feladatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kerülnek.

Mindezen hatásköri változások mellett – az állampolgárok és a vállalkozások indokolatlan bürokratikus terheinek csökkentése érdekében – számos engedélyezési eljárás fokozatosan bejelentés-köteles eljárássá válik (pl. árutermő csemegeszőlő ültetvény telepítése, egészségügyi kártevőirtó tevékenység végzése). Egyes meghatározott időre megállapított ellátások felülvizsgálati kötelezettségének időpontja meghosszabbodik (pl. az alanyi közgyógyellátás jogosultsági ideje 4 évre, a normatív közgyógyellátás jogosultsági ideje két évre emelkedett), valamint az ügyintézés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében számos közigazgatási szakrendszer közötti kapcsolat épül ki.

Egységes rendszer

A törvénycsomagnak köszönhetően a kormányhivatali szervezetrendszer egységesebb és letisztultabb lesz. Megszűnik a megyeszékhely szerinti járási hivatal kategória, a megyeszékhelyeken ellátott feladatok visszakerülnek a megyei kormányhivatalokhoz. Mindezzel a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kizárólag járási szintű ügyekkel foglalkoznak majd, a megyei szintű ügyeket ugyanakkor a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el. Az állampolgárokat és a vállalkozásokat érintő bürokratikus terhek csökkennek, az eljárások gyorsabbá és az ügyintézés hatékonyabbá válik.”

Forrás:
Gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés; kormanyhivatal.hu; 2020. január 9.

Folytatódik és bővül a Magyar Falu Program

„Az idei évben is folytatódik, sőt bővül a Magyar falu program – mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta: Magyarország kormánya eltökélt annak a célnak az elérésében, hogy megállítsa a magyarországi kistelepülések népességcsökkenését. Ehhez javítani akarják a falvakban élők életminőségét.

A költségvetés idén is rögzíti, hogy legalább 150 milliárd forint jut a Magyar Falu Programra – mondta a kormánybiztos, aki bejelentette: a kormány döntése értelmében további területekre -útkarbantartásra és falusi civil szervezetek támogatására – juttatnak pluszforrásokat, összesen 12,5 milliárd forint értékben.

A kormánybiztos emlékeztetett: azt már lehetett tudni, hogy a Magyar falu programra idén legalább annyi forrás jut mint tavaly, mivel a 2020-as központi költségvetésben szerepelt az erre a célra megjelölt 150 milliárd forint. Tudni lehetett azt is – mondta -, hogy biztosan folytatják a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programot, illetve a falvakat kisvárosokkal összekötő állami mellékúthálózatok fejlesztését, valamint az életminőség javítását célzó helyi fejlesztések támogatását. Hozzátette: míg a falusi csok kedvezményezettjei magánszemélyek, az állami úthálózat fejlesztésének kedvezményezettje az állami útfenntartó, az életminőség fejlesztését célzó pályázatok kedvezményezettjei pedig az önkormányzatok, továbbá a települési önkormányzati társulások.

Elmondta: 2019-ben mintegy 50 milliárd forintot fordítottak útfejlesztésre, ebből mintegy 400 kilométernyi útszakaszon indulhatott meg útfejlesztés, az idén is legalább ennyivel kalkulálnak. A kormány döntése szerint további 7,5 milliárd forintot szánnak útkarbantartási célokra, ami további 400 kilométernyi útszakaszon teszi lehetővé az útjavításokat.

Gyopáros Alpár a kormány másik fontos döntésének nevezte, hogy elindítják a falusi civil alapot a kevesebb mint 5000 lakosú településeken működő, ott székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezeteknek. Ez a keret 5 milliárd forint lesz és pályázati úton kaphatják meg a civil szervezetek.

Hangsúlyozta: a civil szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy egy helyi közösség élettel teli legyen. A helyi önkormányzatok, a képviselő-testületek és a polgármesterek mellett a civil szervezetek a helyi közösségek motorjai. Példaként említette az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, a sportegyesületeket, az ifjúsági klubokat, a nyugdíjasklubokat és a polgárőr-, valamint a lokálpatrióta szervezeteket.

Ezek a szervezetek azon túl, hogy valamilyen speciális tevékenységet végeznek, szinte kivétel nélkül a helyi közösség fenntartásáért és életminőségének javításáért is tesznek, ezért kívánnak segítséget nyújtani nekik – mondta a kormánybiztos. Bejelentette: a civil szervezetek két tevékenységi körre pályázhatnak majd, rendezvények és programok megvalósítására, illetve eszközbeszerzésre, vagy esetleg ingatlanfejlesztésre, ingatlanvásárlásra is.”

Forrás:
Folytatódik és bővül a Magyar Falu Program; Miniszterelnökség; 2020. január 6.

2020-ban is folytatódik a vidéki nagyvárosok fejlesztése

„ Idén is folytatódik a Modern Városok Program, a vidéki nagyvárosok fejlesztése.

A 2015-ben indított Modern Városok Program keretében összesen 4000 milliárdos városfejlesztés valósul meg, ebből több mint 1500 milliárd forint értékű fejlesztés már megvalósult a megyei jogú városokban. A programban összesen 23 városban, Békéscsabán, Debrecenben, Dunaújvárosban, Egerben, Érden, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Salgótarjánban, Sopronban, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabányán, Veszprémben és Zalaegerszegen zajlanak gazdasági, ipari, közlekedési, egészségügyi, oktatási, kulturális, sport és egyéb fejlesztések.

2019-ben is újabb színháznak, uszodának, iskolának, ipari parkoknak, egészségügyi és turisztikai intézményeknek örülhettek a magyar nagyvárosok lakói. 2020-ban várhatóan újabb 85 milliárdos városfejlesztés valósul meg.

A magyar kormány célja a programmal, hogy a 23 megyei jogú város magasabb életminőséget tudjon biztosítani a helyi lakosságnak, a fejlesztésekkel az érintett települések pedig nemcsak lokális, hanem regionális jelentőséggel is bírjanak.

A projektek előkészítése döntő többségében elindult. A program keretében tervezett beruházásokból 75 projekt esetében elmondható, hogy a teljes beruházás vagy projektelemeinek nagy része teljes körűen megvalósult. 2019-ben elkészült többek között a színházfelújítás és az új városi uszoda Kaposváron, a Városi Szabadtéri Színpad Nyíregyházán, az új városi uszoda Kaposváron, a nemzetközi iskola Debrecenben, az egészségügyi intézményfejlesztés Érden, vagy a Botfai Erdődy-Hűvös kastély és a Kvártélyház felújítása Zalaegerszegen. Befejezték továbbá az M44-es gyorsforgalmi út új, 62 km hosszú szakaszának, illetve a 67. sz. főút új 33,2 km hosszúságú pályájának építését. Az ipari parkok fejlesztésének érdekében minden érintett városban megvásárolták a szükséges területet.

A Modern Városok Program keretében eddig több mint 1500 milliárd forintot fizettek ki, ebből 1050 milliárd forint a hazai költségvetési forrás.”

Forrás:
2020-ban is folytatódik a vidéki nagyvárosok fejlesztése; Miniszterelnökség; 2020. január 6.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a Figyelőben

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a nagy európai intézmények mintájára diplomáciai akadémiát indít. Emellett a kormányzás és vezetés mesterképzési szakon a magyar államszervezet majdani irányítóit képzik majd. E programokról beszélgettünk az egyetem rektorával.

– A médiajog és a szólásszabadság a kutatási területe, s a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jelenleg is tanít. Immár közel másfél éve az NKE rektora; ezen a poszton mik jelentik a legnagyobb kihívást a korábbi feladataihoz képest?
– Röviden: mindent csinálnom kell, amit oktatóként eddig nem kellett, és szinte semmit, amit korábban igen. A rektor feladata egy 1200 fős „vállalat” vezetése, benne számos egymás mellett élő – és egymástól nem jelentéktelen mértékben különböző – szervezeti kultúrával s nagyjából 7000 hallgatóval. Minden nap kihívásokkal teli, de ez nem túl nagy ár azért a szép építkezőmunkáért, amelyet itt a munkatársaimmal és az egyetemi közösség egészével együtt végezhetek. Ugyanakkor figyelmeztetni kell magamat és közvetlen munkatársaimat is arra, hogy ne veszítsük el a fókuszt: az ezernyi napi ügy mellett nem szabad elfelejtenünk, hogy mi az igazán fontos dolgunk, és mit kell tennünk ennek az intézménynek az előrejutásáért. Henry Kissinger azt írja valahol: a kormányzatban az államtitkári szint felett a napi ügyek szorításában már nincs idő és lehetőség gondolkodni; nos, ez a veszély ránk is leselkedik, ezért tenni kell ellene.

– Az NKE kiemelt állami támogatása, valamint az oktatási bázis és az állami elitképzés létrehozása korábban okozott némi feszültséget az intézmény és a többi egyetem között. Mostanra normalizálódott a felsőoktatás más szereplőivel való kapcsolat?
– A képzések sajátosságaiból adódóan nem könnyű az egyes intézmények finanszírozási helyzetének az összehasonlítása. Mi a rendelkezésünkre álló forrásokkal nagy felelősséggel, a ránk bízott sok-sok egyedi feladatnak megfelelve és az egész társadalom javára, a többi felsőoktatási intézménnyel partnerségben igyekszünk élni. Az infrastrukturális helyzetünk valóban kiemelkedő; ha úgy tetszik, mi vagyunk a haszonélvezői annak, hogy a Ludovika Akadémia Pollack-féle épületét a kormányzat megmentette, s az Orczy-kertben nagyszabású egyetem-, egyúttal városfejlesztést hajtott végre. A felsőoktatás más szereplőivel való viszonyunk kiegyensúlyozott, kollegiális, sőt baráti. Ebben a világban mindenki ismer mindenkit, és a jó emberi viszonyok ápolása az intézmények közötti harmonikus kapcsolatokat is könnyebben kialakíthatóvá teszi.

– Nemsokára elindul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Diplomáciai Akadémiája. A külgazdasági szakterület oktatása kiemelt szerepet kap majd ennek keretében?
– Ez a program eleve csak a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM) közösen valósulhat meg. Szorosan együtt dolgozunk a tárcával, hiszen az utánpótlásbázisát kell képeznünk. Ez is egyike sajátos feladatainknak, ugyanakkor a magyar felsőoktatás régi adóssága is. Mintaként a nagy európai diplomáciai akadémiák lebegnek a szemünk előtt, elsősorban a bécsi. Bízom benne, hogy ha jól végezzük a munkánkat és elindul a képzés, a magyar államérdekről felelősen gondolkodó, a világban könnyen eligazodó, jól képzett fiatalokat tudunk majd átadni a KKM-nek.

– Ez év szeptemberétől az állami vezetők utánpótlásának a biztosítása érdekében mesterképzést is indítanak. Ez miben lesz speciális?
– A kormányzás és vezetés mesterképzési szak elindításával olyan jellegű vezetőképzőt szeretnénk működtetni, amely nem a jelenlegi állami irányítókat és vezető beosztást betöltő közszolgákat képezi tovább, hanem a magyar államszervezet majdani irányítóit, a legtehetségesebb és elhivatott fiatalokat bocsátja útjukra. Az államtudományi oktatás jelentős része az alkotmányjog, a közigazgatási jog és hasonló területek köré szerveződik, de van egy markáns eltérés: aki államtudományt hallgat, az a mindenkori magyar állam mibenlétéről, szerkezetéről, működéséről gondolkodik. Aki az államtudományban mélyül el, képessé válik arra, hogy az állam működésében érdemi szerepet vállaljon. De ez a képesség arra is alkalmassá teszi majd, hogy a privát szférában vagy akár nemzetközi területen boldoguljon. Az állam a mi felfogásunkban pedig nem egy mitikus szörny, potenciális elnyomó, de nem is a gondoskodó gyám, hanem a magyar nemzet tagjai együttélésének szükséges és hasznos kerete, amelyet közösen kell megtöltenünk tartalommal. Érték, amely folyamatos gondoskodást, továbbépítést, újragondolást, megerősítést igényel.

– Útjára indították a Tisza István programot is. Mit takar a projekt, hogy állnak a megvalósításával?
– A programot 2019 elején, az egy évszázada mártírhalált halt miniszterelnökre emlékezve indítottuk el. Egyébként kevesen tudják róla, hogy tudományos tevékenységet is végzett és államtudományi diplomát szerzett. Ezen fejlesztési projekttel szeretnénk új szintre emelni az egyetemet, mind a tudományos kutatások, mind a képzések tekintetében. A program első szakaszát 2021 végéig tervezzük lezárni. A magunk mögött hagyott év rengeteg előkészítő munkával telt és biztató fejleményeket hozott, amelyeknek 2020-ban már látható eredményeket kell produkálniuk.

– A múlt év februárjában az Eötvös József Kutatóközpont is megkezdte működését. Milyen kutatásokat végeznek a kollégái, vannak-e már említésre méltó tudományos eredmények?
– Az Eötvös József Kutatóközpont egy kutatóintézeteket összefogó szervezeti keret. A névadó megválasztása itt is jelzésértékű: Eötvös műve, A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra európai szinten is az államtudományi gondolkodás alapműve volt az 1800-as évek derekán. Olyan kutatásokat végzünk ezekben az intézetekben, amelyek stratégiai fontosságúak a magyar állam identitására, jövőképére, jövőbeli feladataira vonatkozóan: Hörcher Ferenc politikaelméleti, Hatos Pál közép-európai, Navracsics Tibor Európa-stratégiai, Török Bernát információs társadalmi kutatóintézetet épít, hogy csak a 2019-ben újonnan alakult egységeket emeljem ki. Bízom benne, hogy 2020-ban már ezen intézmények is egyre inkább megmutatják magukat, első eredményeiket a tudományos és közéleti nyilvánosságnak. Büszkék vagyunk rá, hogy e szakemberek nálunk dolgoznak és részt vesznek a közös építkezésben. Ahogyan teszi azt sok új munkatárs, régi és új egyetemi ember, mint például Martonyi János vagy Prőhle Gergely.
…
– Mit gondol, miért kellene egy érettségiző, tehetséges fiatalnak az NKE-t választania?
– Ha valaki az NKE-t választja, nem értéksemleges döntést hoz. Valamit lát abban, hogy a magyar állam, a magyar társadalom, a magyar közösség szolgálatát végző embereket képeznek ezen a helyen. Ez minden itt végzett számára biztos jövőt és megélhetést kínál. Ez a biztonság azonban önmagában nem feltétlenül elegendő arra, hogy egy adott generáció legjobbjait jelentős arányban az egyetemünkre tudjuk hívni. Nekünk, mint bármely másik magyar univerzitásnak, még jobban, még erőteljesebben kell tudnunk bekapcsolódni a nemzetközi és azon belül elsősorban az európai szellemi vérkeringésbe, hogy a hallgatóink Magyarországon is könnyűszerrel megtalálják azt az európai szemléletet, értékrendet, hagyományt, amelyet mi is őrizni és gazdagítani igyekszünk, s amely egyébként a hagyományos ludovikás szellemiség jellemzője volt. Meg kell mutatnunk a hallgatóinknak, hogy hazánk erős ország, erős európai ország. Ez csak akkor lehetséges, ha a jövőjéről, lehetőségeiről, fejlődéséről velük együtt gondolkodunk, és teszünk is ezért. Ha eredménnyel járunk, akkor mindig sok és kiemelkedő képességű hallgatónk lesz, s akkor elmondhatjuk, hogy a munkánk sikeres volt.”

Forrás:
Újrafogalmazott ludovikás identitás; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. január 9. (PDF)

Új főtitkár és rektorhelyettesek az NKE-n

„Január elsejétől Tomasitz István a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára, a tudományos rektorhelyettesi tisztségre Csikány Tamás ezredes, míg az oktatásira Christián László r. ezredes kapott megbízást.

Az NKE főtitkára Tomasitz István jogász, Európa jogi szakjogász, aki az elmúlt időszakban az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, majd a Nemzeti Földügyi Központ gazdasági és jogi elnökhelyettese volt. Korábban dolgozott a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap jogi vezetőjeként a sport közvetítési jogok területen és volt főosztályvezető, elnökhelyettes a Nemzeti Kommunikációs Hivatalban. A Médiatanács Médiatudományi Intézetében tudományos kutatóként tevékenykedett, jogi igazgatóként a BKV Zrt-nél, jogászként pedig különböző, magyar tulajdonú társaságokban dolgozott korábban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, Csikány Tamás ezredes nem ismeretlen az NKE-n, hiszen jelenleg is az intézmény egyetemi tanára, korábban a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője volt, ezek mellett az MTA doktora. Tudományos rektorhelyettessé történt kinevezése előtt a Honvédelmi Minisztérium Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztályát vezette. Oktatói munkája előtt Tapolcán és Tatán szolgált csapattiszti beosztásokban. Csikány Tamás 2018-ban megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (katonai tagozat) kitüntetést. Korábban az NKE által támogatott Ludovika Kiemelt Műhelyt is vezette, amelyben a Hivatásrendi kutatás – A magyar hadügy 1715-1918. címmel beadott pályázatban foglaltakat valósították meg a szakemberek. Kutatási területe a 19. századi európai és magyar hadtudomány és hadművészet, ezen belül elsősorban a hadsereg és a társadalom kapcsolata, a hadszervezés, a katonai vezetés, a várharcok története az 1848-49-es szabadságharcban, illetve a székely határőrezredek története.

Az NKE oktatási rektorhelyettese Christián László r. ezredes jogász, az NKE Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének vezetője, több hazai felsőoktatási intézmény oktatója. Korábban dolgozott a Vám- és Pénzügyőrségen, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Az NKE RTK Rendészetelméleti Kutatóműhely alapító vezetője, a Magyar Rendészet főszerkesztője, közel 100 publikáció szerzője. Christián László számos kitüntetés birtokosa, megannyi külföldi tanulmányúton vett részt az Egyesült Államoktól Kínáig. Fő kutatási területe a rendészet tárgykörében a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet szerepe a 21. században. ”

Forrás:
Új főtitkár és rektorhelyettesek az NKE-n; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. január 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Már a kormányablakokban is igényelhető az erkölcsi bizonyítvány

„ A kormányablakokban is intézhető az erkölcsi bizonyítvány igénylése: a fejlesztésnek köszönhetően már nem szükséges a papír alapú formanyomtatvány kitöltése és postai úton történő feladása, az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az ügyintézőknél szóban terjeszthető elő a kérelem.

Új szolgáltatással bővült az integrált ügyfélszolgálatokon intézhető ügyek köre: 2020. január 1-jétől a kormányablakokban elérhető online ügyintézői felület – a hazai és uniós forrásokból fejlesztett Erkölcsi bizonyítvány Applikáció (EAP) – segítségével bármelyik kormányablakban igényelhető a hatósági erkölcsi bizonyítvány. Ehhez nem szükséges a postán megvásárolható űrlapot kitölteni, az ügyfél azonosításáról és a kérelem rögzítéséről az ügyintéző gondoskodik.

Az azonosítás a személyi szám, illetve a természetes személyazonosító adatok (4T) alapján történik. Az ügyintéző által kinyomtatott és az ügyfél által aláírt igénylőlap alapján a kérelmet elektronikus úton – közvetlenül a szakrendszerbe – nyújtják be. Az elkészült erkölcsi bizonyítványt az igénylő által megjelölt címre postai úton küldi meg a nyilvántartó hatóság.

A fejlesztés kiemelt célja az eljárások egyszerűsítése: az állampolgárok így egy helyen, gyorsan és hatékonyan intézhetik ügyeiket.”

Forrás:
Már a kormányablakokban is igényelhető az erkölcsi bizonyítvány; kormanyhivatal.hu; 2020. január 9.

Minden bíróságon elérhetővé válik a periratokba való elektronikus betekintés

„A 2020. januárjától indult polgári és büntető ügyekben minden bíróságon elérhetővé válik a periratokba való elektronikus betekintés. Az iratbetekintés felmenő rendszerben történik: ha egy ügyben járásbírósági szinten kezdődött a per, amely fellebbezés miatt törvényszéki szintre megérkezik, akkor onnantól kezdődően lehetőség van az elektronikus iratbetekintésre. A felek így az ország minden bíróságán megtekinthetik a bírósági peres ügyek iratait.

Mindezekről dr. Kékedi Szabolcs, az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának főosztályvezetője az InfoRádió Paragrafus című műsorában beszélt, amely ezúttal az E-akta működésével foglalkozott.

Kékedi Szabolcs hangsúlyozta, hogy az E-akta elsősorban az ügyfelek kényelmét szolgálja, amellyel a peres felek bárhol és bármikor online belenézhetnek az ügyük irataiba. A lehetőségnek köszönhetően nincs szükség utazásra ahhoz, hogy valaki megtekintse az említett iratokat. Emellett megspórolható az iratmásolat kérésével járó illeték, illetve a másolás ára is.

Hasonló előnyökkel jár az új lehetőség a peres felek képviselői számára is. A főosztályvezető úgy fogalmazott, hogy az ügyvédek, az ügyészek, a jogtanácsosok is online tudják megtekinteni a folyamatban lévő peresügyi iratokat. Ezzel óriási távolságokat lehet áthidalni, ami egyszerre jelent idő- és költséghatékonyságot.

Az elérhetőségek a bíróságok központi honlapján találhatók, a birosag.hu weblapon belül pedig az eakta.birosag.hu alcímen lehet élni az elektronikus akta betekintéssel. Kékedi Szabolcs leszögezte, az érintetteknek így az ország minden bíróságán lehetőségük van megtekinteni a bírósági peres ügyek iratait.

A beszélgetés itt hallgatható vissza, a Paragrafus című műsor második részében.”

Forrás:
Minden bíróságon elérhetővé válik a periratokba való elektronikus betekintés; Magyarország Bíróságai; 2020. január 10.

Székesfehérváron ragaszkodnak hozzá, hogy a Várkörút, amelyet már 110 éve így hívnak, továbbra is Várkörút legyen

„ A Központi Címregiszterrel kapcsolatban 2017 szeptemberében konferenciát tartottak Székesfehérvárott, ahol Cser-Palkovics András polgármester azt a kérést tolmácsolta a Belügyminisztérium illetékeseinek, hogy legyenek tekintettel a helyi kialakult szokásokra és gyakorlatra.

„Amikor sok-sok évtizedes elnevezéseket nem tudunk átvinni az informatikai rendszereken, akkor az nem megoldást fog jelenteni, hanem az emberek rosszallását eredményezi. Ha valamit ötven éve lakónegyednek hívnak Székesfehérváron, akkor a fehérváriak szeretnék azt a következő ötven évben is lakónegyednek hívni. Ha valamit Várkörútnak neveznek Székesfehérváron 110 éve, akkor szeretnék a következő 110 évben is Várkörútnak és nem Vár körútnak nevezni, attól függetlenül, hogy valaki egy budapesti irodában informatikai oldalról helyesnek tartja-e ezt” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki szólt arról is, hogy az önkormányzat kifejezetten egyetért azzal, hogy érdemes rendet tenni a címadatbázisban és szükség van a Központi Címregiszterre. Akkor sajnos nem sikerült a belügyminisztériumi számítástechnikai rendszer megváltoztatását elérni és a közgyűlés arra kényszerült, hogy a Várkörút elnevezést Várkör út elnevezésre változtassa, így, külön írva, mert akkor a számítógépes rendszerbe betáplált közterület-besorolásból (út, utca körút, stb.) már tudnak választani, anélkül pedig egy tapodtat sem.

A gép nem tudja érzékelni a közterület nevével egybeírt utat. Számomra egy telekalakítás során derült fény erre, valamint arra is, hogy a KCR (Központi Címregiszter) iroda szerint Várkörút nem létezik jogi értelemben ma Székesfehérváron, hanem csak Várkör út van. Ha ezt a gyakorlatban végrehajtják, akkor a folyamat választópolgárok tömegének és cégeknek az érdekeit sértené. Mindenkinek ki kellene cserélnie a lakcímkártyáját, a cégbejegyzését, kamarai bejegyzését, új bélyegzők, új levélpapírok, új gépjármű-törzskönyvek, jogosítványok kiállítására és számos más okmány cseréjére, társasházi alapító okiratok, földhivatali, szolgáltatói (UPC, Telecom, Digi, E.On, Fejérvíz) és számlázói nyilvántartások megváltoztatására lenne szükség és lehet ugyan, hogy illetéket nem kellene fizetni a módosítás miatt, de költséget mégis csak viselni kellene.

Mindezt azért, mert a számítástechnikai programban nem találtak megoldást Budapesten. Pedig számos olyan település van, ahol egykor várak védték az országot, így Sopronban Várkerület, Kőszegen Várkör, Székesfehérvárott pedig Várkörút elnevezést kapta az egykori várat övező terület. A hagyományok tisztelete nem csak helyi feladat. A számítógépes rendszereket emberek alkotják, olykor rosszul. Egyetértek polgármester úr korábbi javaslatával, és valamennyi Várkörúton lakó, dolgozó ember nevében kérem, hogy álláspontját fenntartva, a több mint egy évszázados hagyomány megőrzése mellett álljon ki és szorgalmazza a Várkörút elnevezés fenntartását, s ha kell a közgyűlés döntsön emellett.”

Forrás:
Ragaszkodnak hozzá: Várkörút, ahogy 110 éve is nevezték; Szabó Kálmán; FEOL.hu; 2020. január 8.
Lásd még korábbi cikkünket: A Központi Címregiszter kialakítása során legyenek figyelemmel a a kialakult helyi szokásokra és gyakorlatra!; eGov Hírlevél; 2017. október 1.

A 4iG nyerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium „NAHU” 20 14-2020 szoftverfejlesztési szolgáltatások” tárgyú verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárását

„A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nagyösszegű nyertes ajánlatának kihirdetéséről

A 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhelye: 1037 Budapest, Montevideo u. 8., cégjegyzékszáma: 01 10 044993, a továbbiakban: 4iG Nyrt.) ezúton tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit, hogy Külgazdasági és Külügyminisztérium „NAHU” 20 14-2020 szoftverfejlesztési szolgáltatások” tárgyú verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán a 4iG Nyrt. ajánlatát nyertes ajánlatként hirdették ki, melynek szerződéskötési moratóriuma 2020. január 19. napján jár le.
A „NAHU 2014-2020” az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz pénzügyi alapok mindösszesen tíz programjának nemzeti adatnyilvántartását támogató informatikai rendszere.

Az eljárás összértéke 563.445.500,-Ft + ÁFA.

Budapest, 2020. január 10.”

Forrás:
4iG Nyrt. – Rendkívüli tájékoztatás nagy összegű nyertes ajánlat kihirdetéséről – 2020. január 10.
Lásd még: 1219/2019. (IV. 23.) Korm. határozat a NAHU 2014–2020 informatikai rendszer finanszírozásához szükséges intézkedésekről; eGov Hírlevél

Már elérhető az idei e-szja rendszer a NAV oldalán

„Elindult az idei e-szja rendszer, már minden aktuális bevallási információ fenn van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

Az adóhatóság szerdai közleménye szerint január 8-tól elérhető a 19SZJA személyijövedelemadó-bevallás nyomtatvány és a kitöltéséhez szükséges felület. Azok, akik maguk készítenék el a bevallásukat, már használhatják a webes kitöltő programot is, ami a legegyszerűbben a NAV eSZJA oldaláról érhető el. Az elkészített bevallásokat elektronikusan be lehet küldeni.

A NAV-felület akkor is alkalmas a bevallás elkészítésére, ha valaki nem az ügyfélkapun nyújtja be a bevallását. A nyomtatványt ki lehet tölteni az általános nyomtatványkitöltő programmal vagy akár papíron is. A papíralapú kitöltéshez szükséges üres bevallási nyomtatványt és kitöltési útmutatót ki lehet nyomtatni a NAV eSZJA oldaláról, illetve beszerezhető a NAV bármely ügyfélszolgálatán. Akiknek nem kell elektronikus kapcsolatot tartaniuk a NAV-val, továbbra is beküldhetik postán a bevallásukat.

A NAV idén is minden adózónak, a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek is készít adóbevallási tervezetet.

A magánszemélyeknek és azoknak a tavaly egész évben katás vagy evás egyéni vállalkozóknak, akiknek volt főállásuk és kaptak munkabért (szja-köteles bért), automatikusan bevallássá válik az szja-bevallási tervezetük, ha önállóan nem nyújtanak be szja-bevallást.

A főállású egyéni vállalkozóknál, az őstermelőknél és az áfás magánszemélyeknél nem működik ez az automatizmus, nekik ahhoz, hogy a tervezetből bevallás legyen, azt a beküldés előtt mindenképpen ki kell egészíteniük a jövedelmi adatokkal.
Az szja-bevallási és befizetési határidő egységesen, valamennyi adózóra vonatkozóan 2020. május 20.

Saját adóbevallási tervezetét március 15-től bárki megnézheti az ügyfélkapun keresztül a NAV oldaláról és a magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon. Aki nem használ ügyfélkaput, március 16-ig adóazonosító jele és születési dátuma megadásával többféle módon is kérheti a tervezet postázását: SMS-ben a 06–30/344–4304-es telefonszámon (ebben a formában: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn), a NAV honlapján elérhető űrlapon, levélben, formanyomtatványon (BEVTERVK), telefonon a 1819-es hívószámon és személyesen az ügyfélszolgálatokon.

Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról a korábbi évekhez hasonlóan idén is lehet rendelkezni elektronikusan és papíron is – közölte a NAV.”

Forrás:
Már elérhető az idei e-szja rendszer a NAV oldalán; Világgazdaság/MTI; 2020. január 8.

Elindult az építészeti szerzői jogok nyilvántartási rendszere

„Az építészeti alkotásokhoz kapcsolódó szerzői vagyoni jogokról 2019. december 31-től az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásban lehet tájékozódni. A 2020. január 1-jét követően megkötött tervezési szerződések szerzői jogai az Országos Építésügyi Nyilvántartás keretében működő adatbázisba az építtető és a tervező közös építészeti jogi nyilatkozatával kerülnek be.

2019. december 31-től az építészeti-műszaki tervdokumentációkhoz és az ezek alapján megvalósult épületekhez, építményekhez kapcsolódó szerzői vagyoni jogokat a Lechner Tudásközpont által létrehozott és vezetett új adatbázis tartja nyilván, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága szakmai felügyelete mellett. Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás (ÉSZJNY) az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) keretében működik, összhangban az Építési Törvény megfelelő rendelkezéseivel.

A nyilvántartásban egyszerűen és gyorsan lehet tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotások jogosultjainak adatairól, ez pedig lehetővé teszi, hogy az építési beruházások megfelelő szakmai garanciák mellett, az építésügyi követelményeknek megfelelően, szerzői jogi viták nélkül valósuljanak meg.

A 2019. december 31. előtt létrejött építészeti alkotások esetében bárki, aki a tervvel, az épülettel, építménnyel kapcsolatban szerzői jogokat gyakorol, önkéntesen nyilatkozhat a művön fennálló szerzői vagyoni jogi jogosultságáról, a 2020. január 1-jétől aláírt tervezési szerződések esetében azonban az építtetőnek és a tervezőnek közösen kell nyilatkoznia a szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokról.

A Kötelező és az Önkéntes építészeti szerzői jogi nyilatkozatot 2019. december 31. és 2020. december 31. között egyelőre papír alapon, az e-epites.hu oldalról letölthető formanyomtatványon kell benyújtani, személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján. Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás teljeskörű elektronikus nyilvántartása 2021. január 1-től lesz elérhető.

További információ az e-epites.hu oldalon érhető el.”

Forrás:
Elindult az építészeti szerzői jogok nyilvántartási rendszere; Lechner Tudásközpont; 2020. január 6.

Informatika, távközlés, technika

Bárki aki le tud menni 300 vagy 3000 láb mélyre a föld alá, az egészen biztosan meg tud tanulni programozni is

„A napokban meglepő kampányprogrammal állt elő a jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump idei várható demokrata kihívója. A korábban Obama alatt már alelnöki tisztséget is betöltő Joe Biden ugyanis New Hampshire-i kampányrendezvényén közölte: szerint a szénbányászoknak is ideje lenne megtanulni programozniuk – mert hogy a jövő munkahelyei ezt igénylik majd.

„Bárki aki le tud menni 300 vagy 3000 láb mélyre a föld alá, az egészen biztosan meg tud tanulni programozni is”, mondta az elnökjelölt. A 77 éves politikus szerint az, hogy a hétköznapi emberek nem tanulhatnak meg programozni, csak egy hamis sztereotípia, amit fel kell számolni.

Biden egyébként arról is beszámolt, hogy Detroitban egy program keretében egy 54 fős, „a szomszédságból” összeszedett, nagyrészt színes bőrű nőkből álló, 24 és 54 év közötti csapat tagjait is sikerült egy alig 19 hetes program keretében a programozásra megtanítani. Így meggyőződése, hogy „bárki aki képes szenet dobni a kazánba, meg tud tanulni programozni is”.

Az Egyesült Államokban idén november 3-án fogják tartani az választást, aminek keretében a polgárok eldönthetik majd, hogy lehetőséget adnak -e Bidennek programja megvalósítására.”

Forrás:
Szénbányászok vehetik el a programozók munkáját az USA-ban; Prog.hu; 2020. január 6.
Szerkesztői megjegyzés: A Hacker News olvasói kételkednek: „Sértő, hogy egy hivatásos politikusnak nincs fogalma sem a programozásról, sem a bányászatról.”

Európában nem lehet szabadalom tulajdonosa gépi feltaláló

„Az Egyesült Királyság és az Európai unió szabadalmi hivatala is elutasította azt a kérelmet, amit egy mesterséges intelligencia nevében adtak be.

Európában nem lehet szabadalom tulajdonosa mesterséges intelligencia – mondta ki az Európai Unió szabadalmi hivatala, az EPO (European Patent Office). Ugyanígy döntött az Egyesült Királyság hivatala, az UKIPO (United Kingdom Intellectual Property Office) is. Ezzel zárult az utóbbi idők egyik legfurcsább szabadalmi ügyének első fordulója. De még nincs vége, sőt csak most jön a java.

Egyelőre rosszul járt a Dabus AI
Mint azt pár hónapja a Bitport is megírta, Stephen Thaler amerikai feltaláló mesterséges intelligencia algoritmusa, a Dabus AI több olyan találmánnyal állt elő, amire fejlesztője nem készítette fel. „Kitalált” többek között egy fraktálformát követő ételtartót, ami sokkal jobb helykihasználást biztosít például szállító autók rakodóterében, mint a hagyományos geometriai alakzatokat (kocka, henger stb.) formázó dobozok.

A feltaláló összefogott a brit Ryan Abbott jogászprofesszorral, hogy a szabadalmi hivatalok ismerjék el a Dabus AI szabadalmi jogait. A szabadalmi kérelmekben Thaler csupán bejelentőként jelölete meg magát.

A döntés megszületett: mind az uniós, mind pedig a brit hivatal elutasította a kérelmet. Az EPO egyelőre nem adta ki döntése részletes indoklását, csupán annyit közölt, hogy a beadványok nem felelnek meg az Európai Szabadalmi Egyezmény azon követelményének, hogy a feltalálónak emberi lénynek kell lennie. A hivatal az egyezmény azon kitételeire hivatkozik (az egyezmény 81. cikke, valamint a Végrehajtási rendelet 19. pontja), melyek az EPO értelmezésében egyértelműen kimondják, hogy csak emberi feltalálók kaphatják meg a szabadalom tulajdonjogát.

A brit hivatal ugyan szintén elutasította a beadványt, de megengedőbb vont az uniós szervezetnél. Az UKIPO elfogadja, hogy a Dabus AI hozta létre a találmányokat, de mivel gép, és nem természetes személy, nem tekinthető feltalálónak – nyilatkozta a hivatal munkatársa, Huw Jones. Azt azonban Jones is elismerte, hogy Thaler és Abbott beadványa nagyon fontos kérdést vet fel. Egyre gyakoribb lesz ugyanis, hogy mesterséges intelligencia algoritmusok hoznak léte találmányokat, és erre a jelenlegi szabadalmi rendszer nincs felkészülve.

A UKIPO szabályzatát egyébként múlt év októberében módosították olyan módon, hogy egyértelműen kizárják az MI algoritmusok szabadalmi jogait.

Abbott: álságos ez a hozzáállás
A döntés várható volt, de meg fogják fellebbezni – nyilatkozta Ryan Abbott a szabadalmi témákkal foglalkozó IPWatchdognak.

A jogászprofesszor álságosnak tartja a jelenlegi rendszert, amely elvileg a feltaláló érdekeit védik az őt alkalmazó vállalattal szemben. Mint egy decemberben publikált cikkében kifejtette, a legtöbb szabadalom vállalati tulajdonban van. A vállalatok vagy valamilyen szerződés (például adás-vétel) révén szerzik meg, vagy egyes országokban automatikusan a munkáltatót illeti meg a tulajdonjog, ha valaki a foglalkoztatása keretein belül hoz létre találmányt.

Abbot úgy véli, ha elismernék az algoritmusokat is feltalálónak, az további ösztönzést adna az MI-fejlesztéseknek. Másrészről ha csak a szabályok miatt kötnének konkrét személyhez olyan találmányokat, melyeket az MI talált ki, az devalválná az egész szabadalmi rendszerbe vetett bizalmat.”

Forrás:
Lezárult az utóbbi évek legfurcsább szabadalmi ügye; Bitport.hu; 2020. január 9.
EPO refuses DABUS patent applications designating a machine inventor; European Patent Office; 2019. december 20.
Can an AI be an inventor? Not yet; Angela Chen; MIT Technology Review; 2020. január 8.
The Artificial Inventor Project
Imagination Engines, Inc., Home of the Creativity Machine
Szerkesztői megjegyzés: A mesterséges intelligencia valamilyen alkotói szerepéből származó jogi problémákat illusztrálja ez a cikk is: Court rules AI-written article has copyright; Chinanews.com; 2020. január 9.

Talán sikerül megakadályozni, hogy privatizálják az internetes infrastruktúra egyik központi elemét

„Úgy tűnik, hogy mégsem egy pénzügyi befektető tulajdonába kerül a[z egyik] legfelső szintű tartománynév.

Számos neves internetes személy fogott össze azért, hogy ne valamilyen pénzügyi befektetői társulás szerezze meg a .org csúcsdoménért felelős szervezetet – erről a Reuters számolt be. Korábban az a döntés született, hogy a szervezetet az Ethos Capital nevű pénzügyi befektetőcégnek adják el, de egy most megalapított csoport ezt megakadályozná. A csapat társvezetője Katherine Maher, a Wikimédia Alapítvány vezérigazgatója, míg a tagok között van Michael Roberts, az ICANN alapító elnöke és Esther Dyson, az ICANN egykori vezetője. Az elképzelést támogatja az Electronic Frontier Foundation (EFF) is.

Maher elmondta, hogy a tervük az, hogy a .org segítségével egy olyan helyet hozzanak létre az interneten, amely a közérdekeket jeleníti meg és amelyen keresztül a különböző oktatási, illetve humanitárius intézmények, valamint az olyan szervezetek, mint a Wikipédia szélesebb felhasználási lehetőségeket kínálhatnak az internetezőknek. Dyson az elképzelésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy egy magánberuházónak minden bizonnyal az lenne az érdeke, hogy nyereséget termeljen, míg ők a nonprofit szervezeteket és a nyilvánosságot akarják szolgálni és védeni.

Bill Woodcock, a Packet Clearing House (PCH) nevű szolgáltató első embere is támogatta a kezdeményezést. A menedzser korábban már bírálta a .org csúcsdomén értékesítésével kapcsolatos terveket és levezette, hogy az Ethos Capital üzleti modellje csak a költségvetés komoly csökkentésével lehetne megvalósítható, ami viszont veszélyeztetné a doménstabilitást. Az ICANN-nak még engedélyeznie kell az tranzakciót, továbbá a szervezet minden bizonnyal számos részletinformációt fog bekérni. Erre legkésőbb január végéig van ideje.”

Forrás:
Egy csoport veheti meg a .org csúcsdomént; SG.hu; 2020. január 10.
Szerkesztői megjegyzés: Az egész ügy a kelet-európai privatizációs gyakorlat legrosszabb vonásaira emlékeztet. A vevő (az említett pénzügyi befektető) és az .org tartománynév felett rendelkező szervezetek között problematikus személyi összefonódás van. Ráadásul néhány hónapja jelentették be, hogy az eddig létező rögzített árat az egyes tartománynevek bejegyzéséért a .org alá megszüntetik (lehet emelni a díjakat majd).
Ethos Capital; Wikipédia
Public Interest Registry; Wikipédia
Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN); Wikipédia
Internet Society; Wikipédia
Save .ORG
Charitable Web Leaders Launch Cooperative Alternative for .ORG Domain; Cooperative Corporation for .ORG Registrants (CCOR)
Technikai háttér: Domain name; Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nyílt adatok: A legnagyobb párizsi múzeumok digitálisan letölthetővé teszik gyűjteményüket

„A legnagyobb párizsi múzeumok ingyenesen elérhetővé teszik a gyűjteményeikben található több mint 100 ezer műalkotás nagy felbontású digitális reprodukcióját, hogy jobban megismerhesse őket a közönség.

A Paris Musées közintézmény „open content” akciójának célja a gyűjtemények ismertségének és műtárgyaik láthatóságának növelése Franciaországban és külföldön. Az intézményhez olyan világhírű közgyűjtemények tartoznak, mint a Louvre, az Orsay Múzeum, a Grand Palais vagy a Pompidou Központ.

Az adatbázis megnyitása a nagyközönségnek szavatolja a szabad hozzáférést és valamennyi digitális adat technikai, jogi és pénzügyi korlátozások nélküli elérését, akár kereskedelmi célokra is. A jelenleg megtekinthető 100 ezer műalkotáson túl a közintézmény egyre több felvételt tesz majd fokozatosan ingyenesen hozzáférhetővé.
A felhasználók ezentúl a Paris Musées internetes oldalán keresőszavak segítségével minden műtárgyat megtalálhatnak a hozzájuk tartozó magyarázatokkal, időpontokkal, felhasznált anyagokkal, a művel eredetével, és letölthetik a kiválasztott, nagy felbontású reprodukciót. A felvételen és a művek leírásán kívül a felhasználók egy felhasználási chartát is kapnak, amelyben mindenkit arra kérnek, hogy a mű forrását és információit mindig tüntesse fel.

Az amszterdami Rijksmuseum vagy a New York-i Metropolitan Múzeum mintájára a nagy nemzetközi gyűjtemények már használják ezt a megoldást, Franciaországban a Paris Musées az első közintézmény, amely bevezeti.”

Forrás:
A legnagyobb párizsi múzeumok digitálisan letölthetővé teszik gyűjteményüket; Papageno/MTI; 2020. január 9.
A keresőfelület: franciául – angolul

Magyar Nemzeti Bank: drága az utalás – a bankoknak kell biztosítaniuk az ingyenességet

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkötelezett a hazai elektronikus fizetési forgalom bővítésének támogatásában, ez ugyanis nagyban segíti a pénzforgalom társadalmi költségeinek csökkentését és a rejtett gazdaság visszaszorítását. Ennek érdekében indult el az MNB vezetésével az elmúlt évek legnagyobb hazai fejlesztési projektje, az azonnali fizetés bevezetése. Az azonnali fizetés technológiai szempontból bármilyen helyzetben alternatívát jelenthet a készpénznek, ugyanakkor a széleskörű használata a gyakorlatban csak akkor valósulhat meg, ha a készpénzes és kártyás vásárlásokhoz hasonlóan az átutalási tranzakciók is ingyenessé válnak. Az MNB ezért kifejezetten elvárja a hazai bankoktól, hogy biztosítson olyan lakos- sági számlacsomagot, ami korlátlan számú átutalást tesz lehetővé külön tranzakciós díjak megfizetése nélkül.

Az elmúlt években Magyarországon a kártyás vásárlási forgalom nemzetközi szinten is kimagasló mértékben, évi 20-25 százalékkal bővült. A számos mögöttes tényező, mint például az érintéses technológia elterjedése mellett kulcsfontosságú volt, hogy a hazai bankok maguk is felismerték az árazás jelentőségét. Az ingyenes készpénzes tranzakcióknak ugyanis nem lehet vetélytársa olyan elektronikus fizetési megoldás, ahol az egyes tranzakciókért külön díjat kell fizetnie az ügyfeleknek. Ezzel összhangban a bankok saját maguk döntöttek úgy, hogy a kártyahasználat fejlődését az támogathatja leginkább, ha időszaki (éves) díjak mellett ingyenes az egyes tranzakciók lebonyolítása.

A legtöbb országban a bankok saját maguk felismerték azt, hogy az új Fintech szereplőkkel szembeni versenyképesség megőrzése érdekében szükségük van új fejlesztésekre a szolgáltatási színvonal emeléséhez, ezért a bankszektor összefogva, saját maga kezdeményezett innovációs projekteket, mint az azonnali fizetés bevezetését. Magyarországon azonban nem mutatkozott szándék a piaci szereplők részéről az új, innovatív szolgáltatás bevezetésére, a bankok a már hosszú ideje fennálló helyzetet kívánták fenntartani. Ezért Magyarország nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében az MNB-nek kellett kezdeményezőként fellépnie, hogy végre elinduljon az azonnali fizetés hazai bevezetését célzó projekt. Az országos projekt eredményeként a banki fejlesztések mellett egy olyan központi infrastruktúra is elérhetővé válik, amely az azonnali fizetési szolgáltatás mellett rugalmasan tudja támogatni a jövőbeli pénzforgalmi innovációt is.

Mindezek eredményeként márciustól az átutalások mindössze néhány másodperc alatt lebonyolódnak és egyszerűen, néhány gombnyomással, akár mobileszközről is elindíthatók lesznek. Ez pedig azt is jelenti, hogy semmilyen fizetési helyzetben nem lesz akadálya az átutalás, mint fizetési mód használatának, azaz a korábbi korlátozott alkalmazhatóság helyett akár személyek közötti pénzküldés, akár számlafizetés, akár kiskereskedelmi vásárlás során használható lesz. A még mindig túlnyomórészt – az MNB felmérései szerint a tranzakciók 80-85 százalékában – készpénzt használó hazai pénzforgalomban ez alapvető fordulatot tesz lehetővé és számos további fejlesztési lehetőséget rejt magában.

A hatékony infrastruktúra, a számottevő mértékű befektetések a piaci szereplők, az MNB és a GIRO elszámolóház oldalán azonban önmagukban nem elégségesek a pénzforgalmi fordulat eléréséhez. Márciustól ugyanis bár technikailag elérhetővé válik az új szolgáltatás, a fogyasztók szempontjából ugyanakkor nem lesz kellően versenyképes a készpénzes és kártyás fizetésekkel, amennyiben marad a jelenlegi árazás.

Az MNB 2018-ban részletesen felmérte a hazai bankok lakossági pénzforgalmi szolgáltatásainak árazását nemzetközi összehasonlításban, amelynek az alábbi főbb következtetései voltak:

• A hazai bankok drágák, az általuk alkalmazott díjak az adott ország bérszínvonalához viszonyítva (és egyes esetekben abszolút értékben is) még a kapcsolódó illetékterheket levonva is jellemzően magasabbak, mint a többi európai országban.
• Míg Nyugat-Európában rendkívül elterjedt a csomagárazás, amikor a fogyasztóknak nem kell az egyes átutalások után külön díjat fizetniük, addig Magyarországon az egyes átutalásokat külön díjak terhelik.

Fontos továbbá azt is megemlíteni, hogy az elektronikus tranzakciók – így az átutalások – változó költsége alacsony, amit megerősít az MNB felmérése is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átutalási forgalom bővülése, a tranzakciószámok emelkedése banki oldalon rendkívül alacsony költségemelkedést jelent. Azaz a bank számára nem jelent az számottevő többletköltséget, ha egy ügyfél többször indít átutalást.

A fent leírtakból az következik, hogy a hazai pénzforgalmi fordulat eléréséhez alapvetően már csak egy tényező kell. Az új technológiában rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása, és az új elektronikus fizetési megoldások széleskörű használata érdekében szükség van a hazai bankok rendkívül drága árazásának újra- gondolására. Ezt megerősíti többek között az Európai Központi Bank vonatkozó tanulmánya is, amely a lengyel azonnali fizetési rendszer alacsony kihasználtságát a magas díjakra vezeti vissza, szemben például az ingyenesen elérhető – és ennek megfelelően széles körben használt – angol, dán vagy svéd rendszerrel. A drága hazai átutalási szolgáltatás, a tranzakciónként kiszabott díjak, mind azt eredményezik, hogy a magyar fogyasztók nem fogják széles körben használni az új innovatív fizetési szolgáltatást. Mindez annak ellenére van így, hogy a hazai bankoknak is elemi érdekük lenne a fordulat. A megjelenő egyre újabb fintech szereplők jellemzően ingyenes pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfeleknek, és várhatóan már rövidtávon is tovább erősödik majd a verseny. A bankoknak ügyfeleik megtartásában, az ügyfélkapcsolatok erősítésében is rendkívül lényeges lehet, ha kényelmes és olcsó, a mindennapokban gyakran használt fizetési szolgáltatásokat nyújtanak.

Az MNB elvárása ezért az, hogy a bankkártyáknál már jelenleg is alkalmazott szerkezethez hasonlóan a hazai bankoknál az átutalási tranzakciókat ne terheljék külön díjak. Mindezt alacsony, mindenki számára elérhető számlavezetési díjak mellett kell megtenni, tekintettel a hazai bankok már jelenleg is fennálló drága árazására.

Minden banknak nyújtania kell tehát olyan bárki által igénybe vehető lakossági számlacsomagot, amely alacsony számlavezetési díj mellett lehetővé teszi korlátlan számú átutalás indítását. Ennek megvalósítását az MNB kiemelt prioritással kezeli és minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazni fog a cél elérése érdekében.”

Forrás:
Drága az utalás –a bankoknak kell biztosítaniuk az ingyenességet; Bartha Lajos, Varga Lóránt; Magyar Nemzeti Bank; 2020. január 9. (PDF)
A szerzők: Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója és Varga Lóránt, a Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom fejlesztési főosztály vezetője

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 13.

2019: az év, amikor a digitális diplomácia kutatása – végre valahára – érett férfikorba lépett

Gyakran idézett szakértőnk, a digitális diplomácia egyik legismertebb (és legelismertebb) kutatója vonta így meg az elmúlt év szakmai mérlegét. Az izraeli Ilan Manor, jelenleg az Oxfordi Digitális Diplomácia Kutatócsoport oszlopos tagja szinte a kezdetek óta szoros figyelemmel kíséri a külkapcsolati munka digitális átalakulását vizsgáló kezdeményezéseket, ezért első kézből származó kutatási információkra alapozva pozícionált bizonyos meghatározó mérföldköveket ebben a folyamatban.

Manor szerint a 2015-ös év – az a már kimondhatatlan távolságba került, fél évtizeddel ezelőtti esztendő – egyértelműen a „kicsodák” kérdéskörére fókuszált. Azaz, a kibontakozó e-diplomáciai kutatások elsőként azt vizsgálták: kik ennek a szédítő sebességgel átalakuló államigazgatási területnek a szereplői? Kik azok, akik a digitális (vagy, ahogy mondani szoktuk, információs és kommunikációs) technológiákban rejlő lehetőségeket felismerve, ezeket az eszközöket, eljárásokat meghonosítják a diplomácia legendásan hagyománytisztelő világában? A kérdés nagyon is legitimnek számított, hiszen a válasz az átalakulás fontos aspektusaira mutathatott rá. Ahol a külügyi és diplomáciai szervezetek digitális platformjait újságírók kezdték működtetni, ott a diplomácia digitalizációjára vélhetően úgy tekintettek, mint a kormányzati kommunikáció új eszközére. Máshol, ahol a külügyek közösségi média szakembereket szerződtettek új digitális jelenlétük menedzselésére, ott nyilván az új, digitális bennszülött közönségszegmensek megnyerése állott a figyelem fókuszában. Akadt persze azért példa arra is, hogy „régi vágású” diplomatákat képeztek ki az új technológiák alkalmazására: ott – ezeken a ritka szórványokban – a digitalizációt kezdettől a „klasszikus” diplomáciai munka „nem hagyományos” eszközének tekintették.

Újabb mérföldkövet jelentett a kutatói kérdésfeltevések szempontjából – állítja Manor – 2017. Akkoriban ugyanis, jól érzékelhetően már egy újabb kérdés izgatta a téma kezdeti feltérképezőit: a „milyen tartalmak” kérdése. Milyen sajtóanyagokat, fényképeket, akár szelfiket publikálnak és osztanak meg online az egyes diplomáciai szervezetek? Persze ez egyben mélyebbre ásó kutakodást is jelentett rögtön: előszeretettel kezdték ugyanis a szakértők vizsgálni azt is, hogy mennyire tekinthetők eredetinek a külképviseletek által közzétett tartalmak (első helyen persze a képi információk)? Az alapvető kérdés itt végső soron az volt: mennyire átgondolt, megtervezett, gondosan kivitelezett –és főleg precízen testre szabott a diplomáciai testületek által online közölt tartalom? Az eredmények itt is vegyesek voltak kezdetben. A követségek, konzulátusok zöme jellegzetesen „offline” anyagokat „hasznosított újra” az online terekben is, és a különböző digitális platformok között sem lehetett megfigyelni valami tudatos egyediséget. A digitális diplomácia művelői alig-alig igazították jelenlétüket az online közönségek igényeihez, specifikus információfogyasztási szokásaihoz. A Twittert, a Facebookot egyfajta globális rádiócsatornaként értelmezve használták – nem pedig erősen szegmentált közönségű, kétirányú online párbeszédre alkalmas médiumként. Azután egyesek gyorsan váltottak: az izraeli külügy szegmentálni kezdte az elérendő közönséget (saját külföldi diaszpóráiktól kezdve a környező arab államok nem feltétlenül Izrael-barát közösségeiig), és testre szabott online üzeneteket fogalmazott meg digitális eszközein. Megjelentek az első diplomáciai, nemzetközi kapcsolati célzatú mobil alkalmazások is – ebben például az indiaiak és a lengyelek jártak az élen.

Aztán 2019-ben megint változott a kutatói fókusz, és a jellemző kérdésfeltevés. A „kicsodák” és a „mit” kezdeti kérdései után tavaly már sokkal inkább az foglalkoztatta az egyetemi embereket: miért alkalmazzák mind szélesebb körben a digitalizáció új eszközeit a diplomaták? A szakmai érdeklődés, a kutatás sokkal mélyebb, sokkal lényegibb aspektusok felé fordult tehát. Az eredmények azt mutatják, hogy az IKT-forradalom eszköztárát beépítő külügyi szervezetek ma már egyértelműen arra használják az új lehetőségeket, hogy a korábbinál hatékonyabban alakítsák a hazai és külföldi közvélemények (nyilván az adott ország értelmezési szempontjából nézett) világértelmezését. Az új technológiai eszköztár ugyanakkor arra is szolgál, hogy a külügyi szervezetek igazodjanak a digitálissá váló közvélemények rohamosan változó igényeihez. A közösségi médiaalkalmazásokba „felköltöző” új generációknak a digitális valóság permanens, szakadatlan és mindent felölelő, azonnali reagálású közegként jelenik meg. A külügyi munka, ha csak nem akar pillanatok alatt elszakadni társadalmi közegétől, maga is kénytelen egyfajta „valós idejű diplomáciává” transzformálódni. Jól megfigyelhető ugyanakkor az is: a „digitális” diplomaták az illékony, nehezen megfogható, ám egyre jobban mindent felölelő kibertérben is érvényesíteni igyekeznek országaik szuverenitását. Ahogy a kibervalóság a geopolitika 5. dimenziójává vált, úgy erősödik a diplomáciai testületek nemzeti érdekérvényesítő tevékenysége az online terekben is.
Eszmefuttatását, egy tőmondatnyi kitekintéssel zárja Manor: az izraeli kutató szerint az idei, 2020-as év legérdekesebb szakmai kérdése az lesz, hogy hogyan hat vissza a digitális diplomácia a hasonló módon digitalizálódott társadalmakra? Azaz, a téma, most válik majd igazán „kerekké”.
2019 – The Year in Which Digital Diplomacy Research Came of Age; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2019. december 24.

Az amerikai-iráni konfliktus nagy kérdése: eszkalálódik-e a háborús szembenállás a kibertérre?

Az USA egyik legjelentősebb kutatóműhelye, a nemzetbiztonsági kérdések vizsgálatában mindig is jeleskedő Brookings Intézet a világ közvéleményét izgalomban tartó közel-keleti konfliktushelyzet egy speciális oldalára irányítja a figyelmet egy minap megjelent cikkben.

Az iráni katonai és politikai vezető Kasszem Szulejmáni amerikaiak által történt megölése bizonyosan és elkerülhetetlenül válaszlépésekre kényszeríti a regionális hegemóniára törekedő Iránt. A kérdés legfeljebb a „mikor”-on és a „hogyan”-on lehet, de maga a válaszcsapás gyakorlatilag elkerülhetetlen bizonyosság, vélik a Brookings Intézet elemzői. Ezzel kapcsolatban most az egyik lehetséges eszköz, vagy inkább lehetséges hadszíntér szerepét vizsgálják az amerikai elemzők. Nevezetesen azt, hogy várható-e, hogy a mind jobban elmérgesedő konfliktus sebesen eszkalálódik a kibertérre is? Lehetséges-e, hogy a sokat emlegetett iráni válaszcsapás nem a hagyományos geopolitikai dimenziókban, hanem a kibervalóságban sújt le az USÁ-ra?

A kérdésfelvetés jogosságát nem kis mértékben támasztja alá az a tény, hogy a közel-keleti hatalom évek óta, szívós eltökéltséggel fejleszti kiberhadviselési kapacitásait: a speciális, kártékony online alkalmazásokat, és az azokat kezelni képes szakembergárdát egyaránt. És ez nem véletlen. Mondhatnánk úgy is: Irán az az ország, amit maga az élet tanított meg arra, hogy a kiberhadviselés mennyire csendes, ám hatékony fegyver. Mint arra jól emlékszünk: éppen Irán volt a világon az első, tényleges fizikai károkat is okozó kibertámadás elszenvedője. 2007-ben a – szakértők véleménye szerint izraeli és amerikai kiberhadviselési műhelyek által kifejlesztett és bevetett – Stuxnet nevű számítógépes vírus megfertőzte az irániak Natanzban lévő urándúsító üzemének centrifugáit, helyrehozhatatlan károkat okozva az (atomfegyver gyártáshoz is nélkülözhetetlen) dúsított urán előállítására szolgáló berendezésekben. Irán tanult a leckéből, és rövid idő alatt a világ élvonalába küzdötte fel magát a kiberhadviselés képességeit illetően. Logikusan kínálja magát a feltételezés, hogy a hagyományos háborús konfliktusoktól mindig is hagyományosan húzódozó (ráadásul ezen a téren Amerikával semmiképpen nem versenyezhető) Irán a „diszkrétebb”, összevethetetlenül olcsóbb, rendkívül jól célozható kiberfegyvereit veti be, a Góliátot is térdre kényszeríteni képes, aszimmetrikus hadviselés tankönyvi példájaként.

A Brookings Intézet kutatói azonban úgy vélik, hogy – legalábbis egyelőre – kevéssé kell tartani attól, hogy Irán a kibertérben lendülne ellentámadásba az USA ellen. Az amerikai szakértők azt valószínűsítik, hogy – miközben az ellenséges kiberakciók némileg fokozódhatnak – az elkövetkező napokban és hetekben nem várható, hogy Irán kizárólag a kibertérben végrehajtott akcióval ütne vissza Amerikára. A kutatók az elkövetkező időszak főbb forgatókönyveit elemezve, az alábbiakat emelik ki:

1. Eszkaláció: elképzelhető, hogy a feszült helyzet, az elmúlt hetek, hónapok gyakorlatának folytatásaként, tovább eszkalálódnak a két hatalom között. Az egymást követő, és óhatatlanul egy-egy szinttel mindig súlyosabb csapások-viszontcsapások rendszerében most egy olyan, jelentősebb károkozás lenne logikus (Irán részéről), amire az amerikai elemzők szerint az Iszlám Köztársaság kiberharcosai, legyenek bár jól képzettek, egyelőre aligha képesek.
2. A status quo megőrzése: ha Irán a jelenlegi állapot megőrzése mellett dönt, akkor arra a kiberfegyverek alkalmazása nem a megfelelő eszköz. A status quo megőrzéséhez ugyanis olyan károkozásra lenne szükség, ami egyértelmű elrettentő erőt hordoz, ugyanakkor azt is üzeni, hogy alkalmazója nem kíván nyílt háborús összecsapást. Erre a célra, gondolhatná a laikus, a kiberfegyverek éppen ideálisak lehetnek. A tapasztalat azonban azt mutatja – és ezt az irániak tudják a legjobban, akik ellen az USA a nyáron ilyen céllal indított masszív kiberakciókat – , hogy a kiberfegyverek további eszkalációtól elrettentő ereje csekély.
3. De-eszkaláció: bár ez nem tűnik túlságosan valószínű forgatókönyvnek, de az iráni vezetés dönthet a feszült helyzet fokozatos enyhítése mellett. Azonban ebben az esetben is valamiféle hathatós, jelentős válaszlépést kénytelen megtenni, hogy támogatóinak és ellenségeinek egyaránt azt mutassa, hogy nem megfutamodik, hanem saját szándékai szerint enyhíti a konfliktushelyzetet. A kiberfegyver ilyen téren nem túlságosan hatásos, vélik az amerikai szakemberek.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy Irán teljesen eltekintene kiberarzenálja mozgósításától. Feltehetően most egy ideig elemzik a kínálkozó lehetőségeket, és addig is, mintegy puhatolva az ellenség gyenge pontjait, alkalmazni fognak kisebb-nagyobb kiberakciókat is.
Iran spent years building a cyber arsenal. Will it unleash that arsenal now?; Chris Meserole; Brookings Institution; 2020. január 6.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A kulturális diplomácia Katar külpolitikai munkájának fókuszába kerül

Kilenc hónappal azután, hogy tavaly májusban átvette a Globális Közdiplomáciai Hálózat (GDPNet) elnökségét Törökországtól, január 20-án Katar lesz a házigazdája – a Dohai Kulturális Vásár területén – a nemzetközi diplomáciai szervezet 5. Közgyűlésének.
A kétnapos konferencia alatt, az ilyenkor szokásos előadások és panelbeszélgetések mellett, sor kerül majd a nemzetközi szervezet webportálja, a GDPNet web ünnepélyes indítására is. Valamennyi esemény középpontjában a közösségi médiaalkalmazásokban rejlő lehetőségek, illetve biztonsági kihívások állnak majd. Az alapvető téma az: hogyan befolyásolja a diplomáciai munka átfogó digitalizációja a hagyományos közdiplomácia globális folyamatait.
A 2014-ben Dél-Koreában életre hívott szervezetnek ma 12 állam (köztük hazánk) kulturális intézményei alkotják a tagságát. Ugyanakkor a globális együttműködés iránti érdeklődés növekedését jelzi, a résztvevő országok jelenléte mellett az is, hogy a két napos esemény záróakkordjaként 7 új tagállam csatlakozását ratifikálják majd. Érdekesség az is, hogy az újonnan belépőkkel az eredeti alapítók afrikai-ázsiai „túlsúlyá”-t négy európai állam mozdítja majd el észak felé.
Cultural diplomacy takes centre stage in Qatar; Ozolua Uhakheme; The Nation; 2020. január 8.

A Kínai Népköztársaság erős információs hadviselése kísérte a tajvani választásokat

A hétvége vezető híre, hogy a Tajvanon lezárult elnökválasztási kampány, majd választás nyomán meggyőző többséggel újraválasztották a baloldali Demokratikus Haladó Párt vezetőjét, Caj Ing-ven elnökasszonyt. A szavazás azonban korántsem csupán politikai-ideológiai törésvonalak mentén egymásnak feszülő erők harcát jelentette. Mint ismeretes a most újraválasztott politikus az egyik legmarkánsabb képviselője annak a függetlenség párti felfogásnak, amely Tajvant önálló országnak tekinti. Ugyanakkor az ország területi egysége kétségen felül az a kérdés, amiben a Kínai Népköztársaság a legcsekélyebb engedményre sem hajlandó: az „egy Kína” koncepció az ország külpolitikájának az egyes számú alappillére volt, és maradt.

Ennek megfelelően a Kínai Népköztársaság – szemben a függetlenség formális kikiáltásától sem feltétlenül visszariadó Caj Ing-ven ellenében – a szárazfölddel szorosabb kapcsolatok építését szorgalmazó, ellenzéki Koumintang párt jelöltjét támogatta a kampányban, természetesen informálisan. Olyan intenzív információs hadjáratot indítottak – kiemelten alkalmazva az online terekben, elsősorban a közösségi platformokban rejlő lehetőségeket – hogy a rosszmájúak a választások harmadik jelöltjeként emlegették a KNK-t. A mai szemlénkben már említett amerikai Brookings Intézet egy készülő elemzése szerint a Kína által alkalmazott stratégia az információs hadviselés egy új szintjét mutatja: ebben a rendszerben a tájékoztatási lánc teljes vertikuma mentén igyekeznek befolyást gyakorolni, a tartalmak előállítóitól kezdve a tartalmak elosztóin át a fogyasztókhoz elérő platformokig. A kínai információmenedzsment ezzel – vélik az amerikai elemzők – messze túlmutat az információ manipulálásán, a szimpla dezinformáción.
China Steps Up Its Information War in Taiwan; Rush Doshi; Foreign Affairs; 2020. január 9.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. január 6-január 10.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

NTERDISZCIPLINÁRIS TERÜLETEKRE IRÁNYULÓ VÁLLALATI
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/3
Közzététel dátuma: 2020.01.06.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.31.
Interdiszciplináris területekre irányuló vállalati-képzőhelyi együttműködések
A képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése, létrehozása (együttműködés)
A tárgyi eljárás keretében létrejövő szerződés teljesítésével olyan beavatkozások kerülnek megvalósításra, amelyek eredményeként olyan vállalati együttműködések valósulnak meg felsőoktatási intézmények bevonásával, amelyek növelik a képzések munkaerő-piaci relevanciáját és csökkentik a lemorzsolódást.
A beszerzés célja az informatikusok és digitálisan felkészült szakemberek terén tapasztalható munkaerőhiány enyhítése interdiszciplináris felkészültséget biztosító képzési programok indulásának elősegítésével. Ennek érdekében a feladat olyan iparági szereplők és felsőoktatási intézmények felkutatása és bevonása, amelyek alkalmasak és hajlandók interdiszciplináris képzések közös előkészítésére és elindítására.
I. részteljesítés. Nemzetközi és hazai munkaerő-piaci és felsőoktatási helyzetelemzés c. tanulmány készítése
A tanulmánynak részletesen ki kell térnie a következő horizontális áttekintésre és a következő fejezeteket kell tartalmaznia:
1. fejezet: Nemzetközi kitekintés
A témában megtalálható nemzetközi szakirodalom és az elérhető adminisztratív adatok másodelemzése. Az elemzés tartalmazza, hogy a vizsgált országokban mely gazdasági ágban, milyen digitális kompetenciákra, milyen végzettségi szintű munkavállalóra és mekkora volumenben van szükség, milyen stakeholderek álltak össze, milyen szerepet vállalt az állam.
2. fejezet:Hazai helyzetkép:
1. alfejezet:Munkaerő-piaci helyzetelemzés
– Adminisztratív adatok másodelemzése
– Foglalkoztatási adatok elemzése ágazatonként a KSH adatai alapján, amennyiben a vizsgált tevékenység nem sorolható be KSH alágazataiba, az AT törekedjen másirányú besorolásra a meglévő alágazatok közül.
-Kvalitatív értékelés
A ML 4. pontban felsorolt ágazatokban 3 db informatikai/fejlesztői tudást igénylő munkakörelemzése, ahol megjelenik az interdiszciplináris tudás igénye.A vizsgálathazai minimum három piacvezető állásportálokon megjelent álláshirdetések alapján történjen. Az elemzés során elvárt a digitális tudásszint azonosítása.
2. alfejezet:Oktatási piac helyzetelemzése
-Kvantitatív adatok másodelemzése:
Az informatika szakterülethez is kapcsolódó, aktuálisan elérhető interdiszciplináris képzések (BA/BSc, Bprof, MA/MSc, szakirányú továbbképzés) kataszterének elkészítése
Az azonosított interdiszciplináris képzések jellemzőiről adatbázis készítése.
-Kvalitatív értékelés
– Képzési és kimeneti követelmények elemzése,
– Tantárgyi hálók, kurzustematikák vizsgálata,
– Záróvizsga tételsorok dokumentumelemzése
– A munkaerő-piacra gyakorolt hatás
3. fejezet: Összefoglaló elemzés
Az AT feladata, egy értékelési szempontrendszer kidolgozása, elkészítése az összefoglaló elemzés elkészítése előtt, amely alapján AK és az általa biztosított külső szakértő elkészíti az értékelést.
AT a részteljesítések során elvégzett vizsgálatok eredményeire támaszkodva javaslatot tesz 12 interdiszciplináris képzésre, melyek mindegyikét indoklással látja el.
II. részteljesítés Projekt menedzsment és koordinációs feladatok ellátása
Primer cél: Jelen beszerzésben 12 hónapon belül valósuljon meg 7 db interdiszciplináris képzésfejlesztés hazai felsőoktatási intézmények keretein belül
AT feladatai:
Az AK által jóváhagyott 7 db interdiszciplináris képzés Oktatási Hivatal általi nyilvántartásba vételének érdekében a nyertes AT-nek a következő feladatokat kell ellátnia:
Előkészítés:
– Együttműködési megállapodások megkötése (felsőoktatási intézmény(ek) és Gazdasági Szereplő(k) és AT között), melynek formanyomtatványát az AK biztosítja a nyertes AT részére (3 oldalú, AT, Intézmény, Vállalat).
Képzésfejlesztői munkacsoportok létrehozása képzésenként(összesen 7 db munkacsoport):
– Az AT vállalja, hogy minden egyes képzés fejlesztéséhez egy vállalati-intézményi–területi szakértői delegáltakból álló munkacsoportot működtet. A munkacsoport feladata, hogy a képzésfejlesztési feladatokat ellássa a jelen beszerzésben előírtak alapján.
2.1.Munkacsoportokhoz kapcsolódó operatív feladatok ellátása:
1. tagok felkérése
2. munkacsoportok munkájának adminisztratív támogatása
3. megbeszélések szervezése
4. feladatok teljesítésének dokumentálása
5. szakmai beszámolók havi teljesítése
6. fejlesztési folyamat menedzselése
.2.2. Specializációk/szakirányok, szakirányú továbbképzések, Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) kidolgozásának koordinációja a Munkacsoport által:
– Képzések bemeneti ismeretanyagának azonosítása
– Bemeneti feltételként támasztott képzettségi szint azonosítása
– Bemeneti feltételként támasztott végzettségek azonosítása (szakterületi és/vagy informatikai tárgyban)
– Bemeneti feltételként támasztott/validációs eljárásban érvényesíthető szakmai tapasztalat meghatározása
– Képzéssel megcélzott munkakörök, feladatrendszerek azonosítása
Lásd bővebben

KR KAÜ SZEÜSZ
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/4
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2020.01.07.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.10.
Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szoftverre vonatkozó szoftverkövetési, üzemeltetéstámogatási, akalmazás támogatási és konzultációs szolgáltatások
Ajánlatkérő szoftverkövetési, üzemeltetéstámogatási, alkalmazás támogatási és konzultációs szolgáltatásokat kíván beszerezni az alábbiakban meghatározott műszaki tartalom szerint, az E-GROUP iD server 2.0 licenc szoftverkövetésének folyamatos biztosításához (ideértve a licenchez tartozó fejlesztett (SSO Legacy, Admin, SP, ReferenceClient, DSPROXY) és licencelt (SSO PROXY, AuthnS) komponenseket).
1 darab szoftverkövetési szolgáltatás
1 darab üzemeltetés támogatás (support)
Szoftvertámogatás és konzultáció (240 támogatói mérnöknap)
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – SZGR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/6
Közzététel dátuma: 2020.01.09.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.07.
Keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya szerinti szervezetek részére kliens oldali informatikai eszközök biztosítása céljából az 1. közbeszerzési részben 16 féle, mindösszesen 240.000 darabos alaptermék és önállóan rendelhető tartozék, a 2. közbeszerzési részben 37 féle, összesen 200.000 darabos alaptermék és önállóan rendelhető tartozék vonatkozásában.
Az egyes közbeszerzési részek eredményeként kötendő keretmegállapodásokban előirányozott teljes mennyiségeket a fentiek szerinti összesített keretmennyiségek képezik.
Lásd bővebben

Android operációs rendszerű mobiltelefonok beszer.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/6
Közzététel dátuma: 2020.01.09.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.14.
767 db mobiltelefon beszerzése a műszaki leírásban foglaltak szerint
Lásd bővebben

Kiszolgálók beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/6
Közzététel dátuma: 2020.01.09.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.20.
A Budapest Közút Zrt. Informatikai Igazgatósága 2019. évben 4 db kiszolgálót (szerver számítógépet) kíván beszerezni.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről _adattároló
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/4
Közzététel dátuma: 2020.01.07.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
Alkatrészek beszerzése a Egyetem jelenleg használatban lévő Hitachi Data Systems VSP G200 központi adattároló egységéhez
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.089.310,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/3
Közzététel dátuma: 2020.01.06.
Ajánlatkérő: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FORUM DIGITAL Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
XPOSE3 műszaki megújítása támogatása üzemeltetése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.801.872,- Ft
Lásd bővebben

Mobilelron,Nine Work licencek eljárás tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/4
Közzététel dátuma: 2020.01.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés az Ajánlatkérő által jelenleg használt MobileIron Enterprise Mobility Management rendszer (MobileIron) licenceinek, előfizetéseinek és támogatásának meghosszabbítására, és bővítésére, szoftverkövetésre, támogatásra, Nine Work Enterprise licencek bővítése, szoftverkövetése.Alapvető elvárás, hogy az Ajánlatkérő által használt valamennyi okostelefon és táblagép továbbra is megbízható központi felügyelettel legyen ellátva, minimalizálva a csatlakoztatott eszközöknek a belső rendszerekre gyakorolt nem kívánatos hatását és az adatszivárgást. Feladatok:MobileIron Gold eszköz alapú előfizetés megújítása 1000 db. eszközre (975 db meglévő, 25db új előfizetés) 3 évre (fix tétel)A támogatási időszak alatt a MobileIron Gold eszköz alapú előfizetések igény szerinti bővítése 500 db előfizetéssel 3 évre (opcionális)Nine Work Enterprise licencek bővítése (meglévő 800 db. Nine Work Enetrprise öröklicenc bővítése 50 darabbal) és az összesen 850 db licenc gyártói szoftverkövetés
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 101.128.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről Oracle támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/4
Közzététel dátuma: 2020.01.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Oracle Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 82.864.775,- Ft
Lásd bővebben

Integrált kommunikációs ügynökségi szolgáltatás beszerzése a „Termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében „Ipar 4.0” mintaalkalmazások kialakítása” GINOP 1.1.3 – 16 projekthez – keretmegállapodás lezárás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/4
Közzététel dátuma: 2020.01.07.
Ajánlatkérő: Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: Lead Generation Kft.;Nitro Communications Kft.
B2B (business to business) marketing ügynökségi szolgáltatás (Eloqa, Marketo, Sales Manago, vagy ezekkel egyenértékű funkcionalitású) marketing automation rendszer és call center testre szabásával valamint valamint bevezetésével és üzemeltetésével, mintegy 3000 fős célcsoportot (kontaktot) kezelő direkt marketing, adatbázis és tartalommarketing fókusszal, a GINOP 1.1.3-16 „Termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében „Ipar 4.0” mintaalkalmazások kialakítása” elnevezésű kiemelt projekt számára. 2018. április 01. – 2019. december időszakban folyamatosan folytatott, többcsatornás (email, telefon, rendezvény-regisztráció) direkt kommunikációs program teljes körű kezelésével a projekt „szemléletformálás és kommunikációs” feladatainak keretében a programba jelentkezők toborzása, megtartása, végigvezetésük az Ipar 4.0 fejlesztési útra épülő ügyfélúton (user journey). Azaz egy mindössze 1100-as cégsokaságból, 1000 céget elérni, tőlük átlag 3 embert (összesen mintegy 3000 főt) legalább 2-3 eseményre / demonstrációra elvinni (legalább 700 esemény, legalább 7 helyszín), majd 380-at az ügyfélút további szakaszaiba terelni. A fenti feladat támogatásához a jelzett időszak alatt mintegy 10.000 sikeres telefonos kkv-kontaktust elérő telesales-jellegű call to action kampány lebonyolítása szükséges. A marketing automation / direkt marketing tevékenység sikeréhez olyan támogató rendszer szükséges, amely akár 5000 kontakt adatinak kezelésére, és egy-egy alkalommal egyidejűleg akár 1500 direkt mail kiküldésére is alkalmas. Elvárás még a tervezett akciók eredményeinek folyamatos mérése, és a marketing eszközök optimalizálása, direkt kommunikációs projektmendzser és contact centerben gyakorlattal rendelkező kampánymenedzser bevonásával, a megrendelő szemléletformáló munkacsoportjával és a megrendelő integrált kommunikációs (ATL) ügynökségével együttműködve, legfeljebb nettó 71 millió Ft-os keretösszegig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 70.980.000,- Ft
Lásd bővebben

KK Neptun Kréta – gazdálkodási modulcsoport (1267)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/5
Közzététel dátuma: 2020.01.08.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Neptun KRÉTA rendszer gazdálkodási modulcsoportjához technológiai és jogszabályi követési, valamint terméktámogatási szolgáltatások nyújtása a Klebelsberg Központ számára 2019
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 271.980.000,- Ft
Lásd bővebben

Smart Grid kivitelezés GF/SZKF/1117/10/2017
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/5
Közzététel dátuma: 2020.01.08.
Ajánlatkérő: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: INFOWARE Vállalkozási és Kereskedelmi Zártkörű Részvénytársaság
A Modern Városok Program keretében a „SMART GRID rendszer kialakítása I. ütem” tárgyú projekthez kapcsolódó tervezési és kivitelezési feladatok ellátása (Iktatószám: GF/SZKF/1117/10/2017.) vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.652.870.100,- Ft
Lásd bővebben

tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/5
Közzététel dátuma: 2020.01.08.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SkillDict Szolgáltató Zrt.
Elnevezés: E-learning tananyagok fejlesztése
Tudásmenedzsment alapokon, adaptív oktatást lehetővé tevő e-learning tananyagok fejlesztése, amelyek az Ajánlatkérő által jelenleg is használt Moodle 3.6 (vagy magasabb verziójú) és a CooSpace LMS rendszerhez illeszthetők. Ajánlatkérő az eljárás nyertesével nettó 38 450 000 Ft + 30 % opció értékű keretszerződést köt, amelyből 10 db – különböző terjedelmű és funkcionalitású – e-learning tananyagot kíván beszerezni. Az Ajánlattevő által a keretszerződésen belüli közvetlen megrendelés alapján szállítandó – a Moodle és a CooSpace LMS tanulás-módszertani lehetőségeit és e-learning funkcionális bővítését megvalósító – az e-learning tananyagok fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.985.000,- Ft
Lásd bővebben

Margaréta IDM megújítás- Táj. eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/5
Közzététel dátuma: 2020.01.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Innomatrix Services Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.160.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az EÍR fejlesztés 1-8 eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/6
Közzététel dátuma: 2020.01.09.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság;ODES Egészségügyi, Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;
Keretmegállapodás az Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer komponenseinek továbbfejlesztésére a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak és a bírósági szakrendszerekben történt frissítéseknek való megfelelés biztosítására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 119.320.000?- Ft
Lásd bővebben

SZOFTVERKÖVETÉSI ÉS TÁMOGATÁSI SZOLG. NEXON RSZ-RE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/6
Közzététel dátuma: 2020.01.09.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
Szoftverkövetési és támogatási szolgáltatás biztosítása a teljes NEXON rendszerre
Szoftverkövetési (support) és támogatási szolgáltatás biztosítása a teljes NEXON rendszerre (minden az NMHH-nál már bevezetésre került modult tekintve).
Az NMHH-nál már bevezetésre került modulok száma: 7 db (NEXONbér, NEXONtime, NEXONhr, NEXONtd, NEXONjob, NEXONpm, persONLINE).
Kapcsolódó feladatok:
– telefonos támogatás
– e-mailes támogatás, incidensek kezelése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.047.976,- Ft
Lásd bővebben

Számítógép-kiírópapírok és nyomdai termékek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/7
Közzététel dátuma: 2020.01.10.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Eurotronik kereskedelmi szolgáltató és tanácsadó Zrt.
Keretmegállapodás megkötése nyomott és nyomatlan számítógép-kiírópapírok, nyomdai termékek és kapcsolódó szolgáltatások szállítására a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti intézmények részére a 14/2012. (VI. 8.) NFM utasítás szerinti „Papíripari termékek és irodaszerek” kiemelt termékkörben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.500.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredményhird – KK KRÉTA LEP (1277)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/7
Közzététel dátuma: 2020.01.10.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Tárgy: Neptun KRÉTA rendszer Lázár Ervin Program (LEP) funkcionalitásának bevezetése a Klebelsberg Központ számára
Paraméterezés és rendszerbevezetés a) Ajánlatkérő számára a 1042/2019. (II.18.) Korm. határozatban foglalt Lázár Ervin Program lebonyolításának támogatása az alábbi kiemelt modulokat érinti: – KRÉTA Központi rendszermodul – KRÉTA alaprendszer b) Az ajánlatkérő által biztosított infrastruktúrán futó Neptun KRÉTA-hoz kapcsolódó szolgáltatások a fenti modulok tekintetében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 85.000.000,- Ft
Lásd bővebben

IKT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/7
Közzététel dátuma: 2020.01.10.
Ajánlatkérő: Szegedi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Exicom Informatika Kereskedőház Kft.; Didakt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
IKT eszközök beszerzése a Szegedi Tankerületi Központ részére az EFOP-3.2.3 és EFOP 3.1.6 projektek keretében 5 részben
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.617.584,- Ft
Lásd bővebben

OMSz IVIR üzemeltetése, fejlesztése 2019- 2022
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/7
Közzététel dátuma: 2020.01.10.
Ajánlatkérő: Országos Mentőszolgálat
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az Országos Mentőszolgálat Integrált Vállalat Irányítási rendszerének támogatása vállalkozási keretszerződés keretében, nettó 397.951.977 Ft keretösszegben. Megrendelő a keretösszeg 70% -nak lehívására vállal kötelezettséget.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 397.951.977,- Ft
Lásd bővebben

Mobilszolgáltatás mérő rendszer támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/7
Közzététel dátuma: 2020.01.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: WANDEL-SERVICES SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELOSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlatkérő SwissQual mérőrendszerének szoftverkövetése, valamint garancián túli szoftver és hardver támogatása érdekében vállalkozási szerződés megkötése, valamint mérésügyi támogatási feladatok ellátása érdekében vállalkozási keretszerződés megkötése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 53.352.870,- Ft
Lásd bővebben

TEE_ BMSZKI informatikai beszerzése 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/7
Közzététel dátuma: 2020.01.10.
Ajánlatkérő: Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei
Nyertes ajánlattevő: DUAL-DIGIT Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Adatközponti fejlesztéshez rendszer, melynek elemei: 2 db szerver, 1 db szerver virtualizációs szoftver, 1 db storage, 1 db hálózati adattároló, 2 db központi Access switch, 2 db központi core switch, 1 db szünetmentes tápegység, 2 db központi tűzfal, 2 db rendező szekrény
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.232.528,- Ft
Lásd bővebben

Fejlesztéspolitikai VIR fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/7
Közzététel dátuma: 2020.01.10.
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Nyertes ajánlattevő: BIXPERT Tanácsadó Kft.
MicroStrategy (MSTR) licencek beszerzése és support szolgáltatás nyújtása
MicroStrategy (MSTR) funkcióbővítés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.719.850,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóságra von. hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/3
Közzététel dátuma: 2020.01.06.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NORG Számitástechnikai Rendszerház Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés keretében az MFB Zrt. Portfolió és alrendszerei (köztük a KÉR-EUKIR) továbbfejlesztéséhez 1047 nap egyedi igény szerint lehívható szakértői embernap keret biztosítása a dokumentáció részét képező követelményspecifikációban részletezettek szerint,
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 109.935.000,- Ft
Lásd bővebben

MÁK_Integrált lekérdező felület megvalósítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/3
Közzététel dátuma: 2020.01.06.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: LiB Számítástechnikai kft
Jelen közbeszerzési eljárás célja, hogy a közeljövőben bevezetésre kerüljön a Magyar Államkincstár által számlavezetett intézményi ügyfelei feljogosított munkatársainak a részére nyílt interneten – megfelelő autentikációt követően – elérhető web alapú felületen az úgynevezett Integrált Lekérdező Felület (ILF).
Az Integrált Lekérdező Felület bevezetésére két ütemben kerül sor, és kezdeti funkcionalitása két területet érint:
– I. ütem: a számlakivonatok elektronikus hozzáférhetőségének biztosítása,
– II. ütem: az Azonnali Utalási Rendszerben (AZUR) beérkező utalások azonnali lekérdezhetőségének lehetővé tétele.
Nyertes Ajánlattevő feladata vállalkozási szerződés keretében a Magyar Államkincstárnál működő GENGI4 rendszerbe történő integrálással az Integrált Lekérdező Felület két ütemben történő implementálása, bevezetése a Közbeszerzési Dokumentumok részét képező Műszaki Leírásban és Szerződés Tervezetben meghatározott követelmények szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.950.000,- Ft
Lásd bővebben

IMIR 2007-2013 rendszer támogatás, fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/4
Közzététel dátuma: 2020.01.07.
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Online Üzleti Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az IMIR 2007-2013 Monitoring és Információs Rendszer, a 2007-2013-as programozási időszak ETE, IPA és ENPI határon átnyúló programokat támogató informatikai rendszer működés-támogatási és fejlesztési szolgáltatásainak beszerzése a zárási és rendelkezésre állási időszakra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 54.800.000?- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/4
Közzététel dátuma: 2020.01.07.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Elnevezés: Balázs Béla utcai hűtési rendszer
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett, ezért az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Medikai szoftver bevezetésének támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/6
Közzététel dátuma: 2020.01.09.
Ajánlatkérő: UD INFOPARK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db Medikai informatikai szoftverrendszer telepítése, bevezetése, az implementációhoz kapcsolódó fejlesztések komplex szolgáltatás formájában az Ajánlatkérő számára, annak Klinikai Központhoz és Kenézy Gyula Egyetemi Kórházhoz tartozó valamennyi telephelyén egységesen, a műszaki leírásban foglalt tartalommal. Ajánlattevő ajánlatának tartalmaznia kell minden olyan megvalósítandó feladatot és az azokkal járó költségeket és díjakat, amelyek a medikai informatikai szoftverrendszer telepítéséhez, bevezetéséhez és az implementációhoz kapcsolódó fejlesztésekhez szükségesek.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett 2019/S 233-571668 számú, valamint a Közbeszerzési Értesítőben közzétett KÉ-23023/2019. sz. ajánlati felhívását figyelemmel a Kbt. 53.§ (1) bekezdésére, visszavonja.
Lásd bővebben

TÁER – Netapp 12 havi bérlésének beszerzése 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/7
Közzététel dátuma: 2020.01.10.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
1 db Netapp 12 havi bérlésének beszerzése a Dokumentációban meghatározottak szerint.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az innovációbarát bürokrácia esete az agilis stabilitással és a vállalkozó állammal

„Mai recenziónk címe többszörösen is meglepő lehet, elvégre a közfelfogás szerint a bürokrácia többnyire nem segítője, hanem hátráltatója az innovációnak, az agilitás és a stabilitás fogalmilag zárhatja ki egymást, az állami és vállalkozói jelleget pedig inkább egymással szemben, de minimum egymástól szétválasztva szokás emlegetni. A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) kutatói azonban – az intézet több hasonló témájú, korábbi hírleveleinkben ismertetett elemzéseivel összhangban – olyan elméleti keretet alkottak, jelenkori és történeti gyakorlati példákra támaszkodva, amely új szintézist jelenthet az állam szerepéről folyó vitákban. Az UCL IIPP oldalán megjelent tanulmányukban (Innovation bureaucracies: How agile stability creates the entrepreneurial state) a szerzők több példán keresztül is rámutatnak, hogy napjaink több meghatározó innovatív terméke és szolgáltatása – különösen a csúcstechnológiák terén – létre sem jöhetett volna az állam aktív fejlesztő és támogató tevékenysége nélkül. Mint írják, a kormányzatok minden idők legnagyobb kockázatitőke-befektetői. Napjaink szerény gazdasági növekedési üteme és nagy társadalmi kihívásai tükrében az elemzés szerint nem is az a kérdés, hogy az állam és annak bürokráciája innovatív legyen-e, hanem az, hogy hogyan lehet képes rá. Mitől lesz egy állam vállalkozó jellegű? Mitől lesz az államgépezet olyan dinamikus és bátor, hogy formálhassa az innováció jövőjét?

A szerzők természetesen tisztában vannak vele, hogy az innovatív bürokrácia fura hóbortnak hathat, de ez a modell lehet az, amely egyszerre biztosíthatja az agilis változást és a szükséges stabilitást. Az igazi vállalkozó államnak megvannak a kapacitásai arra, hogy – megfelelő közintézményi konfigurációval – megteremtse és működtesse az agilis stabilitást. A vállalkozó államot Schumpeter munkásságára visszatekintve állítják szembe a járadékos állammal, majd az UCL IIPP alapító igazgatóját, Mariana Mazzucato-t idézik, miszerint a vállalkozó állam merész, kihívásvezérelt és küldetésorientált politikát folytat, a hosszútávú fejlesztésbe és tudásba befektetve, nem megelégedve a piaci hibák kijavításával, hanem kedvező irányú változás irányába terelve az országot. A kétértelműség ugyanakkor alapvetően kódolt az államigazgatásban, mivel az természeténél fogva az állandóságra és kiszámíthatóságra törekszik. A közszolgálati innováció legnagyobb dilemmája éppen ez: hogyan lehet egyszerre biztosítani a stabilitást és a szükséges változásokat? Hogyan lehet egyszerre fejleszteni a stabilitás fenntartásához és az innovációhoz szükséges képességeket, kapacitásokat? A szerzők a vállalkozó állam újradefiniálását javasolják: olyan államot értenek rajta, amely képes felszabadítani az innovációs energiákat, annak eredményeit a jólét növelésére fordítja, fenntartva egyidejűleg társadalmi-politikai stabilitást is. Az egymásnak első látásra ellentmondó elvárásoknak ez az egyensúlya lehet az, ami különlegessé teheti a vállalkozó államigazgatást. Ezt azonban nem egy-egy intézmény tudja megvalósítani, hanem különböző szervezetek együttes munkájaként válhat valósággá.

Az elemzés rámutat, hogy a modern közigazgatás az ipari forradalommal párhuzamosan alakult ki, egymásra is hatva. A modern innovációs bürokráciának öt fő jellemzőjét veszi sorba: a tudáshálózatokat képviselő, a politikai struktúrákkal is összefonódó intézmények (pl. akadémiák) megjelenését, a műszaki és mérnöki képzés fejlődését, a professzionális vezetőréteg kitermelődését (az üzleti világban és a közigazgatásban egyaránt), a kormányzati és üzleti világ között kapcsolatot fenntartó üzleti szervezetek növekvő fontosságát, valamint az állami tulajdonlású vállalatok fontosságát a stratégiai fontosságú kereskedelmi utak biztosításában, a birodalmi ambíciók megvalósításában. A nyugati világra értelmezve ezekből a jellemzőkből származnak a modern innovációs bürokrácia mai formái is (mint az amerikai DARPA), Dél- és Kelet-Ázsiában pedig a fejlesztő állam jellemzői.
Az elemzés a modern innovációs bürokrácia mintapéldájaként említi az 1887-ben alapított német birodalmi fizikai-műszaki intézetet (Physikalisch-Technische Reichsanstalt, PTR), amely egyszerre biztosított szilárd hátteret az alapkutatásokhoz (a PTR-nek köszönhetjük a kvantummechanika megszületését is), valamint az innovatív vállalatok (mint a Siemens vagy az AEG) megerősödéséhez. A PTR döntő szerepet játszott abban, hogy Németország az innováció terén át tudta venni a vezetést a brit birodalomtól, cégei pedig világvállalatokká nőhettek. Werner Siemens nem csak lobbizott a kormánynál az intézetért, hanem anyagilag is jelentős mértékben hozzájárult annak elindulásához, a legmodernebb technológiák fejlesztése érdekében. A szerzők az olyan karizmatikus vezetőket, mint Siemens volt (vagy mint napjainkban a Szilícium-völgy vállalkozói), bürokrácia-hekkereknek nevezik, mivel aktivitásukkal döntő mértékben tudták megváltoztatni az innovációs közigazgatás dinamikáját. A bürokrácia-hekkerek egyik fő erőssége a „küldetés-misztikum” (mission mystique), amely az adott szervezetre szabott „hitrendszert” biztosít a változások keresztülviteléhez. A PTR mindebben ma is érvényes mintát adott, ahogy a lépések sorrendjében is. Adott a karizmatikus vezető, a változás igényének égető szüksége, az alapítás körüli viták és konfliktusok, a politikai kapcsolati háló hajtóerejének kiaknázása, intézményesülés és szabványosított eljárások, stabil és kiszámítható szolgáltatások, majd a minta mások általi lemásolása. Fontos jellemző még, hogy az innováció hajtóerejét jelentő intézet nem önmagában viszi végbe a változást, hanem vele együtt fejlődik egy egész intézményrendszer is, például a finanszírozásban vagy a konzorciumok, klaszterek, technológiai parkok, inkubátorházak (a PTR idejében kartellek) létrehozásával.

A weberiánus közigazgatás felfogással első megközelítésben ellentmondásosnak tűnő viszonyt is feloldják a szerzők. Weber ugyanis a vezetői tekintélynek és legitimitásnak több forrását is meghatározza, így a karizmatikus típust is. Az innovációs bürokráciának a karizmatikus hálózatra és a szakértői szervezetre egyaránt szüksége van, ami két külön ideáltípust jelent, különböző képességeket és készségeket feltételezve. Az újonnan felmerülő, kisebb és és képlékenyebb kérdésekkel inkább a magán és közszereplők együttműködő hálózata tud eredményesen megbirkózni, míg az összetettebb, nagy léptékű és hosszabb távú fejlesztések hierarchikusabb, szakértői alapú szervezeti megközelítést igényelnek, a meglévő képességek erősítésére alapozva. Az innovációs bürokrácia eredményes működését a két modell ciklikusan egymásba kapcsolódó fejlődése tudja biztosítani. A „Weber II”-nek nevezett karizmatikus, dinamikus, agilis hálózat teszi meg az első lépéseket, új megközelítést, szabályozást, szabványokat és együttműködést javasolva, ugyanakkor magas szintű politikai támogatással, kiaknázva és átformálva a meglévő hivatali struktúrákat is. Ezek után nőheti ki magát a szerveződés a „Weber I”-nek nevezett „hagyományos” weberiánus szakértői szervezetté: szakszerű, központilag irányított, stabil és kiszámítható intézménnyé, beemelve egyben a vállalati szféra innovációs kapacitásait is a szakpolitikákon keresztül, stabil feltételeket biztosítva a technológiai érettséghez vagy a technológiai utoléréshez. Újabb összetett kihívások esetén aztán a szakértői szervezet újra a karizmatikusabb formákhoz fordulhat, így biztosítva a „Weber I” és „Weber II” szervezeti archetípusok hibrid modelljének működését a vállalkozó állam agilis stabilitása érdekében.”

Forrás:
Innovation bureaucracies: How agile stability creates the entrepreneurial state; Rainer Kattel, Wolfgang Drechsler, Erkki Karo; UCL Institute for Innovation and Public Purpose (IIPP); Working Paper, Ref: IIPP WP 2019-12; 2019.december 20.
Lásd még korábbi cikkeink: Institute for Innovation and Public Purpose

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete

„A dolgozat tárgya a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete. A felügyelet fogalom megjelent korábban, megjelenik ma is jelzővel ellátva (törvényességi, állami törvényességi, hatósági stb.) és jelző nélkül a tételes jogban és a szakirodalomban. Hangsúlyozandó a tételes jog kapcsán, hogy a közigazgatási jog mellett más jogágak is használták, használják a felügyeletet, illetve a törvényességi felügyeletet mint jogintézményt a magánjogban (a polgári jogban a jogi személyek törvényességi felügyelete stb.) és a közjogban (ügyészi törvényességi felügyelet stb.).

A felügyeleti tevékenység szerteágazó tevékenység, nem kizárólag közigazgatási szervek végeztek/végeznek felügyeleti, sőt törvényességi felügyeleti tevékenységet, hanem más állami szervek (bíróság, ügyészség) is, amelyek nem minősülnek közigazgatási szervnek, nem tartoznak a közigazgatási szervezetrendszerbe.

A közigazgatási szervek által végzett felügyeleti tevékenység az úgynevezett közigazgatási felügyelet. A közigazgatási felügyelet gyökerei az „állami felügyeletből” erednek. A állami felügyeleti tevékenység első formája az önkormányzatok állami felügyelete volt. A közigazgatási feladatok bővülésével párhuzamosan további közigazgatási felügyeletfajták jelentek meg.
Röviden ki kell térni az állami felügyeletre, jellemzően az elmélet használta/használja az „állami” jelzőt a felügyelet előtt, de előfordult a tételes jogban is. Az állami felügyelet és a közigazgatási felügyelet nem szinonim fogalmak, az állami felügyeletbe beleértendő nemcsak a közigazgatási szervek, hanem a többi állami szerv (bíróság, ügyészség) felügyeleti tevékenysége is.

A közigazgatási felügyeleti tevékenység differenciált közigazgatási tevékenység, több fajtája megkülönböztethető. A dolgozat tárgyát tekintve a közigazgatási felügyelet egyik fajtájára, a törvényességi felügyeletre, illetve azon belül is a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére szorítkozik, ide értve a törvényességi felügyeleti szerv (fővárosi és megyei kormányhivatal) kezdeményezése, javaslata alapján más állami, államhatalmi szervek (bíróság stb.) által alkalmazott eszközöket.

Szükséges tisztázni azt is, hogy az önkormányzatoknak több megjelenési formája, illetve fajtája van. A doktori értekezés tárgyát tekintve kizárólag a helyi önkormányzatok (települési és területi önkormányzatok) törvényességi felügyeletére szorítkozik. A közigazgatási szervezetrendszer más önkormányzati típusú szerveivel (nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint a köztestületi önkormányzatokkal) a felettük érvényesülő törvényességi felügyelet összevetéséhez szükséges mértékben foglalkozik. Az értekezésben jelző nélkül szereplő „önkormányzat” alatt a helyi önkormányzatokat értem. A kutatás céljait az alábbiak szerint határoztam meg:

• A közérdek, a tárgyi jogrend védelme (objektív jogvédelem) okán gyakorolt törvényességi felügyelet során a befolyás erősségének és a beavatkozás, illetve az eszközök alkalmazása lehetőségének, valamint korlátainak vizsgálata, elemzése, rendszerezése és értékelése, a következtetések levonása. Továbbá a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete és a korábbi törvényességi ellenőrzés eszközeinek összevetése.
• Az önkormányzati autonómia és a törvényesség, illetve a tárgyi jogrend védelme (objektív jogvédelem) közötti egyensúly fenntartásának, valamint a jogsértéssel arányos és szükséges mértékű intézkedés, beavatkozás vizsgálata, elemzése és értékelése, a következtetések levonása.
• A törvényességi felügyelet, mint jogintézmény esetleges jövőbeni továbbfejlesztését szolgáló, de lege ferenda javaslatok megfogalmazása a különböző módszerű elemzések, az értékelések és a következtetések alapján.

”

Forrás:
A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete; Gyurita Rita; Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2020-I-23 13:30, helye: Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Deák-terem (9026 Győr, Áldozat utca 12.)
A doktori értekezés PDF-ben

Elektromobilitási szolgáltatások fejlesztése

„A közlekedés-fejlesztés során cél olyan megoldások alkalmazása, melyek az erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodnak, ugyanakkor az utazói preferenciákat kielégítik, használatuk egyszerű és kevés erőfeszítésbe telik (Monigl és Berki, 2010). Ennek megfelelően, kutatásom során arra kerestem a választ, hogy hogyan lehet elősegíteni a váltást a hagyományosról az elektromos személygépjárművekre úgy, hogy az illeszkedjen a meglévő közlekedési és villamos hálózati infrastruktúrához. Üzemeltetést támogató módszereket dolgoztam ki újszerű elektromobilitási szolgáltatásokhoz, figyelembe véve a felhasználói és az üzemeltetői oldalt, valamint a közúthálózat jellemzőit. Kutatásomat rendszer- és folyamatszemléletben végeztem. Az eredményeim hozzájárulnak a közlekedési rendszerben bekövetkező változások elősegítéséhez és a változásokra való felkészüléshez.

Kutatási területenként a következő célokat fogalmaztam meg:

1. Integrált információs rendszer: a rendszer szerkezetének és működésének modellezése, ami megkönnyíti az új technológiák (például Smart Grid, magyar szóhasználatban okos hálózat) bevezetését. Célom volt a rendszer összetevőinek azonosítása, továbbá az üzemeltetői és a felhasználói szempontok figyelembevételével az elektromos járművásárlást és a járműhasználatot támogató innovatív funkciók kidolgozása.
2. Országos átjárhatóságot biztosító elektromos villámtöltő-állomások helyszínének értékelése és kiválasztása: célom volt egy módszer fejlesztése, ami olyan esetben is használható, amikor nem állnak rendelkezésre részletes adatok a közlekedési igényekről, továbbá amely figyelembe veszi a potenciális helyszínek szolgáltatási színvonalát is.
3. Városi elektromos töltőállomások helyszínének kijelölése: olyan helyszínkijelölő módszer fejlesztése, aminek az alkalmazásával a jármű használók parkolási szokásai alapján jelölhetők ki a töltőállomás helyszínek. Ennek megfelelően célom volt a parkolást befolyásoló jellemzők meghatározása (pl.: szolgáltatások, népesség, beépítettség jellemzői) is.
4. Carsharing szolgáltatások minőségének értékelése: multikritériumos módszer kidolgozása, ami alapján értékelhetők és összehasonlíthatók a carsharing szolgáltatások, valamint meghatározhatók a fejlesztési irányok. Ennek megfelelően célom volt azoknak a jellemzőknek az azonosítása, amelyek befolyásolják a felhasználó által érzékelt minőséget. Továbbá célom volt a jellemzők, és a felhasználói elvárások közötti kapcsolatok erősségének a meghatározása.
5. Töltési terv optimalizálás: elektromos jármű töltési költség minimalizáló módszer fejlesztése, ami figyelembe veszi a felhasználó, a jármű és a villamos hálózat jellemzőit, és támogatja a kétirányú energiaáramot. A töltési terv tartalmazza, hogy a felhasználónak hol és mennyi ideig érdemes töltenie a járművét. A villamos hálózat jellemzőinek a figyelembevételével közvetett módon az optimalizáló módszer a villamos hálózat terhelés ingadozás csökkentésének a hatékony eszköze. Továbbá célom volt az eltérő töltési stratégiák összehasonlítása, és a visszatáplálást ösztönző változó díjtételek paramétereinek meghatározása.

”

Forrás:
Elektromobilitási szolgáltatások fejlesztése; Csonka Bálint; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kandó Kálmán Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2020-I-29 14:00, helye: BME St. épület IV. emelet 428-as terem
A doktori értekezés PDF-ben

Szempontok a magyar területfejlesztési intézmények vizsgálatához

„Noha Magyarország az 1990-es években a posztszocialista országok közül élen járt a területfejlesztési intézményrendszer kiépítésében, a 2012-es jogszabályi változások nyomán a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban a regionális fejlesztési ügynökségek nincsenek már jelen. Megszűnésük teret adott hasonló rendeltetésű központi kormányzati és területi önkormányzati szervezetek kibontakozásának. A szervezetek intézményi betagozódásával, kapacitásfejlesztésével és a rájuk delegált feladatokkal kapcsolatosan kérdés, hogy azok összhangban vannak-e a versenyképességet alapvetően befolyásoló globális folyamatokkal.

Jelen tanulmány arra világít rá, hogy a fejlett országok regionális fejlesztési ügynökségei miként alkalmazkodnak ezekhez a globális folyamatokhoz. A cikk amellett érvel, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek funkcióját betölteni kívánó hazai szervezeteknek igazodniuk kell a tudásalapú gazdaság által támasztott követelményekhez. Így már nem elegendő, ha a szervezetek összetett eszközrendszer által, relatív függetlenségben látják el feladataikat. Szükséges, hogy tevékenységeik a szektorok átjárhatósága mellett képesek legyenek biztosítani az információ és a tudás összegyűjtését, feldolgozását, valamint a helyi partnerek számára történő megosztását. E cél elérése érdekében ki kell alakítani azon értékelési szempontrendszert, mely támogatja e szervezeti képességek objektív megítélését és nemzetközi összehasonlíthatóságát.”

Forrás:
Szempontok a magyar területfejlesztési intézmények vizsgálatához ; Tér és Társadalom, 33(3), o. 94-107. doi: 10.17649/TET.33.3.3124.
Letöltés PDF-ben.