Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. június 2-június 5.

2020. júnus 6.

263/2020. (VI. 6.) Korm. rendelet a határátlépésre vonatkozó különös szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 136. szám; 2020. június 6.; 3346. o. (PDF)

2020. június 5.

1290/2020. (VI. 5.) Korm. határozat a koronavírus világjárvány kulturális, művészeti szférát érintő hatásának enyhítéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 135. szám; 2020. június 5.; 3341. o. (PDF)

262/2020. (VI. 5.) Korm. rendelet az Osztrák Köztársaságból, a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 134. szám; 2020. június 5.; 3338. o. (PDF)

2020. június 4.

259/2020. (VI. 4.) Korm. rendelet az autós zenei rendezvényekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 133. szám; 2020. június 4.; 3308. o. (PDF)

1284/2020. (VI. 4.) Korm. határozat a koronavírus világjárvány okozta veszélyhelyzet kezelése folytán felmerült költségek finanszírozása érdekében az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) igényelhető támogatásról, valamint lélegeztetőgép-készlet magyarországi raktárbázisának kialakításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 133. szám; 2020. június 4.; 3333. o. (PDF)

2020. június 3.

258/2020. (VI. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során teendő egyes, a vasúti közlekedést érintő intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 132. szám; 2020. június 3.; 3302-3303. o. (PDF)

1281/2020. (VI. 3.) Korm. határozat a koronavírus-járvány elleni nemzetközi fellépés elősegítésére felajánlott magyar hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 132. szám; 2020. június 3.; 3304. o. (PDF)

1282/2020. (VI. 3.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatási előirányzat keretösszegének ismételt megemeléséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 132. szám; 2020. június 3.; 3304. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

A Digitális Szabadság Bizottság kérdésekkel fordult a Facebook regionális igazgatójához – közölte a magyar igazságügyi miniszter

„ A Digitális Szabadság Bizottság levélben fordult a Facebook regionális igazgatójához, annak tisztázása érdekében, hogy a közösségi oldal felügyelőbizottságának eljárásában teljesülnek-e az átláthatóság és a politikai semlegesség követelményei – közölte az igazságügyi miniszter kedden Facebook-oldalán.

Varga Judit bejegyzésében jelezte: a koronavírus-járvány alatt sem szünetelt a munka a Digitális Szabadság Bizottságban.

A tárcavezető fontos fejleménynek nevezte, hogy felállították a Facebook felügyelőbizottságát, “amely sajtóinformációk szerint az online térben közzétett tartalmak eltávolításával, felülvizsgálatával foglalkozik”

Varga Judit erről leszögezte: mindenképpen tisztázni kell, hogy a felügyelőbizottság eljárásában az átláthatóság és a politikai semlegesség követelményei teljesülnek-e, illetve, hogy a testület milyen viszonyban áll a jogviták eldöntésére egyébként hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságokkal.

Hozzátette: ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása érdekében levéllel fordultak a Facebook regionális igazgatójához.

A miniszter beszámolt arról is, hogy időközben elkészült a Magyarországon leginkább elterjedt digitális platformok adatkezelési gyakorlatának jellegzetességeit taglaló online útmutató, amelynek elsődleges célja a felhasználói tudatosság növelése.

Azt írta: “a bizottság munkájának eredményességét mi sem bizonyítja jobban”, minthogy az elmúlt időszakban több tucat állampolgári visszajelzés érkezett, amelyek számos esetben épp az online felületek átláthatatlan működését és cenzúráját kifogásolták.

Az igazságügyi tárca vezetője felidézte, hogy a Digitális Szabadság Bizottságot azzal a céllal hozták létre, hogy a technológiai óriáscégek működését a demokratikus alapjogok, a személyes szabadságjogok és a jogállami működése szempontjából vizsgálják.

“Éppen ezért olyan demokratikus alapértékeket szeretnénk viszontlátni a nagy techcégek működésében, mint az átláthatóság és a számonkérhetőség” – olvasható az igazságügyi miniszter bejegyzésében.”

Forrás:
A Digitális Szabadság Bizottság kérdésekkel fordult a Facebook regionális igazgatójához; Igazságügyi Minisztérium; 2020. június 3.
Lásd még:
Digitális Szabadság Munkacsoport
Megalakult a Digitális Szabadság Bizottság; eGov Hírlevél; 2020. március 8.

Indul a Tématerületi Kiválósági Program 2020: több mint 44 milliárd forint forrás a következő két évre

„ A kormány újabb eszközzel ösztönzi, segíti a tudományos kutatásokat. Már a koronavírus-járvány előtt megkezdték a tudományos intézményrendszer és tevékenység megerősítését, az elmúlt hónapok azonban rámutattak: a magyar kutatók innovatív ötletei a legnehezebb helyzetekben is óriási segítséget jelenthetnek. Az intézmények kiválóságát ösztönző eddigi programok integrált támogatási konstrukcióként, Tématerületi Kiválósági Program 2020 (TKP2020) néven folytatódnak, ezt finanszírozza a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a következő kétéves időszakban mintegy 44,3 milliárd forinttal” – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.

A megújuló rendszer célja továbbra is az, hogy egyszerűsített formában, kutatás-fejlesztési és innovációs fókusszal támogassa az egyetemi tudásközpontokat és kutatóhelyek hatékony szakmai munkáját.

Schanda Tamás elmondta: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2020. június 5-én, pénteken hirdeti meg az új TKP2020 pályázati felhívást, és erről közvetlenül is tájékoztatja az érintett intézményeket. „Nem engedjük, hogy a koronavírus okozta rendkívüli helyzet kedvezőtlenül befolyásolja, hátráltassa a felsőoktatási és más kutatóintézményekben megkezdett ígéretes programokat” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Az integrált kiválósági program keretében idén két alprogramot indít az NKFIH. Az „Intézményi kiválóság” elnevezésű alprogram a felsőoktatási törvénynek megfelelően – a korábbi Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) mintájára – benyújtott intézményfejlesztési tervek tématerületeinek támogatását teszi lehetővé. A „Nemzeti kihívások” alprogram keretében pedig a kormányzati szinten kijelölt prioritásokhoz illeszkedő, globális kihívások tudományos megválaszolását célzó ún. TKP-kutatások finanszírozása folytatható.

Az NKFIH a pályázati rendszer hatékonyságának javítása és további ésszerűsítése érdekében gördülékenyebbé tette a pályázás folyamatát, csökkenti a pályázók adminisztrációs terheit. Az elbírálás folyamatát is felgyorsítják, hogy az intézmények mielőbb támogatáshoz juthassanak.

A TKP2020 következő két évre szóló támogatási kerete a két alprogramra együttesen mintegy 44,3 milliárd forint, amelyből 2020-ban összesen 18 milliárd forintot fizetnek ki. A támogatott tématerületi projektek futamideje az „Intézményi kiválóság” alprogram esetében 1 év – ez a 2018-ban megkezdett FIKP-tématerületek utolsó évi támogatása –, míg a „Nemzeti kihívások” alprogramban – tehát a korábbi TKP-tématerületek továbbfinanszírozása esetén – legfeljebb 2 év.”

Forrás:
Indul a Tématerületi Kiválósági Program 2020: több mint 44 milliárd forint forrás a következő két évre; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. június 4.

Hatszoros a túljelentkezés az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által közösen indított Nemzetek Európája karrierprogramra

„ Rendkívül népszerűnek bizonyult az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által közösen indított Nemzetek Európája karrierprogram, a képzésre mintegy hatszoros volt a túljelentkezés – mondta az igazságügyi miniszter szerdán az MTI-nek.

Varga Judit közölte: a karrierprogram keretében a hallgatók tapasztalt brüsszeli diplomatáktól tanulva készülhetnek fel uniós karrierjükre. A képzés célja – tette hozzá -, hogy minél több, Magyarországot határozottan és hatékonyan képviselő szakembert tudjanak felmutatni, és közülük minél többen kerüljenek vezető pozícióba az Európai Unió intézményeinél.

Ismertette: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem június 1-jéig fogadta a pályázatokat, amelyre mintegy 200 fiatal jelentkezett. A díjmentes képzés 2020 szeptemberében kezdődik és 6 hónapon keresztül tart, amelyet az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsgájára való felkészítő követ.

Varga Judit hangsúlyozta: a képzés során kiemelt hangsúlyt kap az angol és egyéb nyelvi készségek elmélyítése, valamint az innovatív megközelítésű gyakorlati oktatás.

Úgy fogalmazott: “A cél, hogy friss szemlélettel, harcedzett brüsszeli diplomaták segítségével építsünk egy erős Magyarországot, egy erős nemzetek Európájában.””

Forrás:
Hatszoros a túljelentkezés a Nemzetek Európája karrierprogramra; Igazságügyi Minisztérium; 2020. június 3.

Gyopáros Alpár a Magyar Falu Programról beszélt a Veszprém megyei Nagygyimóton

„Továbbra is népszerűek a Magyar Falu Programnak az életminőség javítását célzó pályázatai – mondta pénteken a Veszprém megyei Nagygyimóton, a helyi egyházközség megújult közösségi terének átadásán a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gyopáros Alpár közölte, hogy erre a célra mintegy ezer pályázat nyert összesen csaknem 13 milliárd forintot.
A kormány idén is meghirdette ezt a pályázati célt, amelyre a tavalyihoz hasonló érdeklődés mutatkozott, döntés július közepén várható.

A kormánybiztos kiemelte: a program több lábon áll. Az egyik pillér a lakhatási támogatás, a falusi csok, amire tízezer család nyújtott be eddig támogatási igényt 50 milliárd forint értékben; a második pillér a falusi útalap, amely az állami kezelésű alacsonyabb rendű utak felújítását jelenti: két év alatt 100 milliárd forintból 800 kilométernyi út újult meg; a program harmadik pillére a helyi életminőséget javító fejlesztéseket foglalja magában, melyen belül 16 különböző támogatási célterület van: tavaly 60 milliárd forint támogatásban részesültek a kistelepülések ilyen jogcímen.

Nagygyimót öt támogatási célra benyújtott pályázata is nyert, többek között egy volt egyházi iskolaépületet újítanak fel – közölte Gyopáros Alpár.

Szaller Zsolt, Nagygyimót független polgármestere elmondta, hogy az egyházi épületen kívül megújul a település óvodájának udvara, szigetelik az óvoda épületét, kicserélik a nyílászárókat. Ezenkívül kültéri sporteszközöket helyeznek el a kultúrház előtti parkban, mintegy 800 méteren újul meg a járda, valamint a polgármesteri hivatal belső terei. A felújítások összesen 40 millió forintból valósulnak meg, egy hónapon belül befejeződnek.”

Forrás:
Népszerűek a Magyar Falu Program pályázatai; Híradó/MTI; 2020. június 5.
Lásd még:
Ismét több ezer pályázat érkezett a Magyar falu programra; Világgazdaság; 2020. június 6.

Három megoldás kínálkozik az uniós mentőcsomag finanszírozására

„ Minden uniós tagállam igénybe veheti, de felvételtől függetlenül mindegyik országnak vissza kell fizetnie azt a hitelt, amelyet az Európai Unió vesz fel kedvező kondíciókkal – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. Az Európai Bizottság elnöke múlt héten mutatta be az új, hétéves keretköltségvetés keretében azt a mentőcsomagot, amely a koronavírus-járvány miatti válságot kezelné.

A csomagnak különböző elemei vannak, nagyon fontos, hogy miközben 750 milliárd eurós csomagról beszélünk, ebből 95 milliárdot központilag osztanak el, és a központi programokon – mint a Horizon Europe kutatási és innovációs program – keresztül fogják megpályázni a szereplők – hívta fel a figyelmet Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

A 750 milliárd eurós csomag nagyobbik része, körülbelül 655 milliárd euró meghatározott “nemzeti borítékok” formájában fog majd eljutni a tagállamokhoz, illetve a régiókhoz – ismertette a program részleteit Gyévai Zoltán. A csomagnak számos elemét, közte a négy legnagyobbat előre meghatározott országkvóták szerint osztják ki. “Ezeknek a kvótáknak a szempontjai viszont nem ugyanazok, mint amelyeket általában a többéves keretköltségvetésnél használnak” – hangsúlyozta Gyévai Zoltán, és felhívta a figyelmet arra, hogy az elosztási mechanizmus azért is lehet különböző, mert ez a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag a 7 éves keretköltségvetésen felül áll a tagállamok rendelkezésére.

A csomagot az Európai Bizottság által felvett hitelből finanszírozzák, amelyhez az EU 27 tagállama kezességet vállal, közös kötvényeket fognak kibocsátani, ezeket megvásárolják a befektetők. A pénz bekerülni az uniós költségvetésbe, ahonnan eljut a tagállamokhoz – magyarázta a folyamatot Gyévai Zoltán. Vagyis kölcsönökről van szó, amelyeket 30 éves futamidő alatt kell visszafizetni.

A visszafizetés módjáról azt mondta, a tagállamok felelősséggel tartoznak érte kezességvállalás formájában, és valamikor ezt a pénzt vissza kell utalniuk az uniós költségvetésnek, de van olyan megoldás is – és ez a bizottság javaslatában is szerepel –, hogy a tagállamoknak nem feltétlenül kellene a zsebükbe nyúlva visszafizetni.

Három lehetséges elvi megoldás is adódik. Az egyik az, hogy a következő, 2028-tól induló 7 éves keretköltségvetésben a tagállamok befizetése megemelkedik, és abból fizetik vissza az adósságot. A másik, hogy esetleg csökkenteni fogják a kiadásokat. A harmadik pedig az, hogy keresnek új saját forrásokat – ezt a bizottság már javasolta is –, amelyek az EU saját forrásai lesznek és nem tagállami befizetés. “Ezekből teremtenék el azt a pénzt, amiből vissza lehetne fizetni” – tette hozzá Gyévai Zoltán.”

Forrás:
Három megoldás kínálkozik az uniós mentőcsomag finanszírozására; Németh Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2020. június 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Indul az Agrárcenzus! A KSH megrajzolja a hazai agrárium jelenlegi „térképét”

„Teljes körű mezőgazdasági felmérést tart idén a KSH

2020. június 5-én az online kitöltési szakasszal kezdődik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020. A hazai mezőgazdasági termelés aktuális helyzetét felmérő, teljes körű, országos összeírását a koronavírus-járvány miatt, két részletben hajtja végre a hivatal. A második szakasz a tervek szerint 2020 őszén indul, ekkor már személyesen keresik fel az adatszolgáltatókat az összeírók. Az adatokból nyert mezőgazdasági „térkép” a következő évek döntéseit, forrásfelhasználását alapjaiban befolyásolja, ezért a pontos válaszadás a mezőgazdaságban dolgozók kiemelt érdeke.

Agrárcenzust tízévente hajtanak végre a világ minden táján, az Európai Unió tagállamaiban erre 2019 ősze és 2021 tavasza között kerül sor. A KSH az idei összeírás során adatszolgáltatásra kér fel minden olyan egyéni gazdaságot, amelyek a korábbi adatfelvételek, illetve adminisztratív adatforrások alapján értékesítési céllal végezhetnek termelést, továbbá valamennyi mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetet. A népszámlálások után a második legtöbb embert érintő felmérés összesen mintegy 750 ezer címen valósul meg hazánkban.

A felmérésben a KSH adatokat kér többek között a növénytermesztési jellemzőkről, állatállományról, a mezőgazdaságban dolgozókról, illetve az adatszolgáltatók egy részétől az épületekről, trágyázási módszerekről, továbbá a hazai információigényeket figyelembe véve az agrárdigitalizációról is. Így az összegyűjtött adatok széleskörű elemzési lehetőséget biztosítanak majd.

„A következő évek hazai és EU-s támogatási és egyéb agrárszakmai döntéseihez szükségesek a pontos információk, így minden gazdálkodónak érdeke fűződik a kitöltéshez. Az adatok összesített formában nyilvánosak is elérhetők lesznek, amelyek a gazdákat is segíthetik a döntésekben. A koronavírus-járvány ugyan – csakúgy, ahogy a többi összeírásunkat – az Agrárcenzust is alapjaiban befolyásolta, mégis a Hivatal felkészült az új típusú kihívásra. Bízunk benne, hogy adatszolgáltatóink nagy része könnyen, kényelmesen, elsősorban online fogja kitölteni kérdőívünket” – mondta el dr. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.

Az összeírás két hullámban valósul meg: június 5-30-a között az összes érintett online felületen töltheti ki a kérdőívet, kényelmesen és gyorsan. Azokat az egyéni gazdálkodókat, akik nem élnek az online kitöltés könnyebbségével, összeírók fogják felkeresni, a tervek szerint 2020 őszén.

„Arra kérjük a gazdálkodókat, hogy válasszák a találkozásmentes csatornánkat, vagyis online töltsék ki a kérdőívet” – mondta Bognár Gergely, a KSH szóvivője. Hozzátette, hogy a kitöltésben a falugazdászok mellett a KSH munkatársai is segítséget nyújtanak az ingyenesen hívható zöld számon, e-mailen és a KSH honlapján is.

Az adatszolgáltatást kormányrendelet írja elő, így az érintettek számára a válaszadás kötelező. Az adatokat a KSH statisztikai célra gyűjti, azokat csak összesítve, név nélkül publikálja.

Az elektronikus adatgyűjtés és a pontos adatszolgáltatás lehetőséget nyújt arra, hogy az Agrárcenzus előzetes adatait már 2021 tavaszán megjelentesse a KSH. A részletes, településszintű adatok 2021. végén válnak hozzáférhetővé.

További információ az Agrárcenzus 2020 mezőgazdasági összeírásról a következő linken érhető el: www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020

Az alábbi linken a KSH szóvivője, Bognár Gergely ismerteti a legfontosabb tudnivalókat az Agrárcenzusról.
https://m.youtube.com/watch?v=b1KRikxalVY&feature=youtu.be

Forrás:
Indul az Agrárcenzus! A KSH megrajzolja a hazai agrárium jelenlegi „térképét”; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. június 3.

E-közmű: havi élesítések új funkciókkal

„Átlagosan havonta történnek verzióváltások a Lechner Tudásközpont első scrum csapata által fejlesztett e-közmű alkalmazásban. Ezek minden esetben több új funkciót is tartalmaznak, melyeket felhasználói igények, vagy jogszabályi előírások alapján építenek be a rendszerbe.

A Lechner Tudásközpont a fejlesztések során agilis módszertant alkalmaz, melynek jellemzője, hogy a felhasználói igényeket folyamatosan nyomon követve, ciklikus jelleggel pontosítja a funkciókat, így gyorsan tud reagálni a felmerülő felhasználói elvárásokra. Ennek következtében rendszeresek a verziófrissítések, ezek során új funkciókat építenek be az alkalmazásokba vagy technológiai javításokat végeznek el. A módszer a felhasználók elégedettségére is hatással van, mert ők használat közben folyamatosan megtapasztalhatják az igények kiszolgálását célzó fejlesztések aktuális eredményeit. Mindez kölcsönösen működik, hiszen a fejlesztők számára is motiváló, ha szinte azonnal láthatják munkájuk eredményét.

Az e-közmű, vagyis az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartás alapvetően egy térinformatikai alkalmazás, ügyviteli funkciókkal kiegészítve. Fő feladata az elektronizált közműegyeztetési folyamat lefolytatásának támogatása a lakossági felhasználók, tervezők, közművezeték-üzemeltetők és hatóságok számára. Az alkalmazás 2013-ban indult, majd a jelenlegi fejlesztői csapat munkájának köszönhetően 2017 második felére megújult és kibővült, a közművekről tájékoztató digitális térképből az elektronikus közműegyeztetés magyarországi platformjává vált.

A rendszernek 55 ezer felhasználója van, akik közül több mint ötezren kamarai jogosultsággal rendelkező tervezők. Az e-közmű alkalmazáson keresztül a 2017. júliusi éles indulás óta több mint 250 ezer közműegyeztetési kérelmet nyújtottak be a felhasználók.

Az e-közmű folyamatos fejlődése a verziófrissítések mennyiségén és minőségén is tetten érhető: korábban jelentősebb verzióváltások csak évente történtek, és ugyan a köztes időszakokban is kerültek be új funkciók a rendszerbe, ez teljesen más elvek mentén történt, mint most – tudtuk meg Gyertyánági András termékmenedzsertől.

Jelenleg átlagosan havonta történik verzióváltás, mely minden esetben tartalmaz több olyan funkciót, amelyeket vagy jogszabályi megfelelés, vagy megrendelői, felhasználói igények alapján építenek be a rendszerbe. Az élesítések száma azonban ezt meghaladja, tekintettel azokra az esetekre, amikor nem várt események – például hibák, azonnali beavatkozást igénylő esetek – miatt válik szükségessé az alkalmazás frissítése.

Az új funkciók beépítésére példaként említhetjük a betekintő felület létrehozását az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok számára, vagy a közműtérkép funkcióbővítését, amihez kapcsolódóan a térképi rétegek betöltődésének sebességét is megnövelték. Átalakították az ügytárat mind a lakossági, mind a közmű oldalon, valamint a nyilatkozattételi folyamatot is, a jogszabályi változásoknak megfelelően. A letölthető vektoros állományok körét DXF fájltípussal bővítették. A közművek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében megvalósították az automatikus feladatkiosztást, a sebesség növelésének céljából pedig rendszeresen optimalizálják a háttérfolyamatokat.

Az e-közmű csapata azt a célt szem előtt tartva dolgozta ki az élesítési folyamatát, hogy az gyorsan és eredményesen, a rendszer felhasználói számára a lehető legkevesebb kiesést okozva mehessen végbe. Ennek eredményeként elmondható, hogy egy nagyobb verzióváltás élesítése általánosságban mindössze egy órát vesz igénybe, a kisebb rendszerélesítések, úgynevezett hotfixek sok esetben pedig csak néhány perces szünetet tesznek szükségessé, ugyanakkor vannak olyan változtatások is, melyek egyáltalán nem igényelnek leállást.

Az e-közmű fejlesztői csapata 2017 elején fektette le működési modelljének alapjait. A Lechnerben ez volt az első olyan team, amely az agilitás alapelveit követve kezdte meg a munkát. A csapat tagjai lefedik a szoftver fejlesztéséhez szükséges összes szerepkört a szakma, a térinformatika és az informatika területén. A munka Java, Angular és SQL alapokon folyik, de ezen felül is számos keretrendszer és technológia előnyeit használják ki annak érdekében, hogy a fejlesztés minél eredményesebb legyen, a felhasználók számára pedig valóban korszerű alkalmazást tudjanak nyújtani.

Az e-közmű rendszerében az egyeztetési folyamatokhoz kapcsolódóan az évek során jelentős mennyiségű adat is felhalmozódott. A 2019 júniusában elindult nyilvános, interaktív statisztikai felület megteremti annak a lehetőségét, hogy előre meghatározott struktúrában, könnyen értelmezhető, interaktív formában kapjanak tájékoztatást az érdeklődők az e-közműben összegyűlt adatokról. Jelenleg a közművezeték-üzemeltetők számosságával, a folyamatban lévő és lezárt kérelmekkel, illetve a hatósági ügyintézés alatt álló ügyekkel kapcsolatban lehet tematikus térképeket megtekinteni, ezek a kimutatások a jövőben újabbakkal fognak gazdagodni.

A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi, ingatlan-nyilvántartási és térinformatikai szakmai háttérintézménye, küldetése az épített környezethez és téradatokhoz kapcsolódó széles körű közszolgáltatásainak digitalizációja és társadalmasítása.”

Forrás:
E-közmű: havi élesítések új funkciókkal; Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2020. június 3.

A nyílt forráskódú szoftverek használatát erősítené Hamburg

„Erről született megállapodás az SPD és a Zöldek koalíciós tárgyalásain.

A márciusi önkormányzati választások után Münchenben az SPD és a Zöldek olyan koalíciós megállapodást kötöttek egymással, amelyben többek között az szerepel, hogy ahol műszakilag és pénzügyileg lehetséges, ott a bajor főváros a jövőben a nyílt szabványokat és a nyílt forráskódú programokat fog alkalmazni, s ezzel párhuzamosan igyekszik elkerülni az egyes gyártóktól való függőség kialakulását. Ezt a követelményt minden jövőbeli pályázatnál figyelembe veszik majd.

Úgy tűnik, hogy Hamburgban a helyi SPD és a Zöldek követni akarják a müncheni politikus kollégáik példáját és a jövőben előnyben részesítenék a nyílt forráskódú alkalmazások használatát. A két párt képviselői erről állapodtak meg a koalíciós tárgyalásokon. A cél a Microsoft rendszeréből való fokozatos kivonulás és az, hogy a kikötőváros digitálisan szuverén legyen. Az egyezséget még el kell fogadnia a két párt vezetőinek, de ez már csak gyakorlatilag formaság.

A Zöldek már bejelentették a megállapodást a Twitteren és kiemelték, hogy azt akarják, hogy a hamburgi közigazgatás több nyílt forráskódú szoftvert használjon a munkája során. Emellett az is fontos, hogy Hamburg saját maga is fejlesszen ki mesterséges intelligenciát és követendő példa legyen a digitális szuverenitás területén. Az utóbbi azt jelentené, hogy a város teljes ellenőrzést gyakoroljon a saját rendszerei felett, ez pedig csak a nyílt forráskódú megoldások alkalmazásával érhető el.

Carsten Brosda, az SPD képviselője hangsúlyozta, hogy szeretnék, hogy a városi közigazgatás ne legyen egyoldalú, vagyis ne függjön kizárólag a Microsofttól és annak különböző termékeitől és szolgáltatásairól, elsősorban a Windows 10 operációs rendszertől. ”

Forrás:
A nyílt forráskódú szoftverek használatát erősítené Hamburg; SG.hu; 2020. június 4.

Informatika, távközlés, technika

Már két kínai városban is az EPS Global Zrt. okos parkolási rendszerét használják

„Az EPS Global Zrt sikeresen lezárta az újabb kínai projektjének akvizícióját, így már két kínai városban is kínai-magyar közös együttműködésben valósul meg a magyar fejlesztésű okos parkolási rendszer.

A tranzakciót az EXIM Exportösztönző Magántőkealapot kezelő GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő menedzselte szoros együttműködésben az EPS szakembereivel. Az újabb kínai projekt akvizíciójával már két kínai városban is kínai-magyar közös együttműködésben valósul meg a magyar fejlesztésű okos parkolási rendszer, 20-25 éves üzemeltetési koncesszió keretében.

Ennek köszönhetően májustól az EPS csoport az üzleti terveit rendszeresen felülteljesítő Yanghzong után már a 4,3 millió lakosú Chifeng város közterületi parkolóhelyeinek üzemeltetését is Magyarországról irányítja.

Magyarországi viszonylatban ez olyan, mintha Budapest összes parkolóhelyét az EPS működtetné egy egységes rendszerben.

Az EPS csoport magyar és kínai munkavállalóinak száma ma már meghaladja a kétszáz főt, akiknek a munkáját ez év januárjától a koronavírus járvány miatt Budapestről kellett irányítania a magyar menedzsmentnek. Tehát több mint tízezer kilométer fizikai távolságban lévő parkolóhelyek foglaltság érzékelését és kijelzését, parkolási díjfizetési tranzakcióit és ezek ellenőrzését és még rengeteg egyéb folyamatot bonyolító szoftverrendszer folyamatos működését biztosítják hazai szakemberek a budapesti lakásaikban dolgozva.

Mivel az okos parkolási rendszer minden parkolóhely foglaltságáról valós idejű információval rendelkezik (ezeket az EPS applikáción keresztül megosztva segíti a lakosok gyors parkolását, felesleges helykeresés nélkül), így az adatelemzések során nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy a karantént követően hogyan alakult a városok közlekedése.

Az EPS rendszerének adatai pontosan mutatták, hogy a városok lakossága miként kezd lassan újra közlekedni.

A foglaltsági adatok alapján az önkormányzatok szembesültek azzal, hogy már jelenleg is többen használják a személygépkocsijukat, mint a karantén előtti időben. Ez azt jelenti, hogy az okos parkolási rendszerrel rendelkező városok a lehető leghamarabb értesültek arról, hogy fel kell készülniük a városlakók utazási szokásainak a vírus miatti megváltozására, a járvány következtében ugyanis az emberek előnyben részesítik az autó használatát a közösségi közlekedéssel szemben, hiszen így elkerülik a személyes találkozást másokkal.”

Forrás:
Már két kínai városban is az EPS okos parkolási rendszerét használják; Origo; 2020. június 4.

Hivatalosan is elindult a Gaia-X, a francia-német kezdeményezés egy európai felhő ökoszisztéma létrehozására

„A két ország politikai vezetése szerint ettől fog csökkenni az európai gazdaság kiszolgáltatottsága a Szilícium-völgy óriásaitól.

Hivatalosan is bejelentette Bruno Le Maire francia és Peter Altmaier német gazdasági miniszter a Gaia-X elindulását. A nagyszabású projekt, melynek előzetes tervei már tavaly kiszivárogtak, egy európai felhős ökoszisztéma létrehozását tűzte ki célul. Ettől várja a két ország politikai vezetése, hogy csökken az EU digitális gazdaságának függősége a Szilícium-völgytől.

Európai felhő európai szabványokkal

Ahogy az a tavaly ősszel kiszivárgott dokumentumokból is kiderült, a Gaia-X olyan szabványok létrehozásával indul, amelyek összhangba hozzák az adatok tárolását és feldolgozását az Európai Unió adatvédelmi törvényeivel (GDPR, e-Privacy).

Peter Altmaier a bejelentéskor ugyanazokat mondta, mint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az uniós digitális stratégia bemutatásakor: meg kell erősíteni Európa technológiai szuverenitását. A francia gazdasági és pénzügyminiszter még harcias szólamokat is megpendített: “Mi nem vagyunk Kína, nem vagyunk az Egyesült Államok, mi európai országok vagyunk saját értékekkel és saját gazdasági érdekekkel, amiket meg akarunk védeni” – idézte a Reuters Bruno Le Maire-t.

Az első lépésben a projekthez csatlakozó 22 francia és német vállalat, köztük a Dassault Systems, az Orange, a Siemens, az SAP, a Robert Bosch vagy Deutsche Telekom, létrehoz egy nonprofit alapítványt. Ez az alap azonban nem akar közvetlenül versenyezni a nagy amerikai “hyperscale” felhőszolgáltatókkal, csupán a közös európai szabványok kialakítása lesz a feladata. Ennek a szabványrendszernek – és egyben a Gaia-X-nek – a központi fogalma a reverzibilitás lesz, ami egyfelől jelenti a szolgáltatások interoperabilitásának biztosítását, másfelől az adatvesztés nélküli migráció lehetőségét. A legfontosabb követelmény ugyanis az, hogy a felhasználók egyszerűen válthassanak a szolgáltatók között. A bejelentés szerint már jövőre elindulnak az első Gaia-X-szolgáltatók.

Altmeier hangsúlyozta, a Gaia-X nem zárja ki más országok felhőszolgáltatóit az európai piacról, bármelyik cég csatlakozhat, ha megfelel a Gaia-X szabványainak.

Elkésett lépések?

A német és a francia gazdaságpolitika más területeken is hasonló összefogást sürget. Ilyen például az akkumulátorgyártás, ami a már a közeljövőben az autóipar egyik kulcsterülete lesz. Ha az európai gyártók fel akarják venni a versenyt az amerikai és távol-keleti konkurenseikkel, meg kell teremteniük a független akkumulátorgyártói hátterüket is.

Az informatikai iparban még régebbi a két állam összefogása: közel egy évtizede szeretnék elérni, hogy legyen egységes európai fellépés az internetes gazdaság területén. Mivel ezt egyelőre nem sikerült átnyomni minden tagállamon, mindkét ország megkezdte a belső szabályozásuk átalakítását is. A francia kormány a hazai vállalatokkal közösen elindította az ún. “Made in France” felhőinfrastruktúra kiépítését, de a németek szigorú adatvédelmi szabályozása is a hazai szolgáltatók helyzetbe hozását célozza. A Gaia-X egyelőre a két ország cégeinek belügye, de a két miniszter a bejelentéskor is hangsúlyozta: várják más európai államok vállalatainak csatlakozását is.

A Gartner elemzői szerint a német-francia kezdeményezés elkésett. A felhőalapú szolgáltatások globális piaca továbbra is gyorsan bővül, a piackutató szerint idén 17 százalékkal, közel 230 milliárd dollárra. Ezen a piacon a vezető felhőszolgáltatóknak óriási az előnye. Mint a Bitport is foglalkozott vele, a felhős piac 57 százalékát uraló trió, az Amazon, a Google és a Microsoft csak az elmúlt két évben 116 milliárdot költött beruházásokra. 2018-ban együttesen 69 milliárd dollárt tett ki a CAPEX-ük, aminek 62 százalékát költötték felhőre. A kérdés, hogy ehhez képest mekkorát tud ugrani helyből a Gaia-X révén Európa.”

Forrás:
Hivatalosan is elstartolt a francia-német mesterterv, a Gaia-X; Bitport.hu; 2020. június 5.
Lásd még:
Germany, France launch Gaia-X platform in bid for ‘tech sovereignty; Janosch Delcker, Melissa Heikkilä; POLITICO; 2020. júnus 6.
GAIA-X Eine vernetzte Datenstruktur für ein europäisches digitales Ökosystem; Bundesministerium für Wirtschaft und Energie; 2020. június 4.
GAIA-X – das europäische Projekt startet in die nächste Phase ; Bundesministerium für Wirtschaft und Energie; 2020. június 4. (PDF)
GAIA-X: A Pitch Towards Europe Statusbericht zu Anwenderökosystemen und -anforderungen; Bundesministerium für Wirtschaft und Energie; 2020. június 4.(PDF)
GAIA-X: Technical Architecture Release – June, 2020; Bundesministerium für Wirtschaft und Energie; 2020. június 4. (PDF)
GAIA-X: Die nächste Generation der digitalen Vernetzung in Europa Abstract ; Bundesministerium für Wirtschaft und Energie; 2020. június 4. (PDF)

Hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzése: már külföldről is érdeklődnek a magyar fejlesztésű alkalmazás iránt

„ól működik a hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzése, már külföldről is érdeklődnek a magyar fejlesztésű alkalmazás iránt – erről Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a kommunikációs akciócsoport vezetője, Lakatos Tibor, a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője és Kiss-György Máté, az applikációt kifejlesztő Asura Technologies Kft. ügyvezető igazgatója beszélt újságíróknak egy szerdai háttérbeszélgetésen.

Kovács Zoltán elmondta: a magyar állam erőfeszítései mögött érdemes láthatóvá tenni azokat az együttműködéseket, amelyek garanciát biztosítanak arra, hogy a közigazgatás, a rendvédelmi szervek a védekezési feladataikat a lehető leghatékonyabban végezhessék. Hozzátette: ide sorolható a potenciális fertőzöttek elkülönítését célzó hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzésének kifejlesztése is.

Lakatos Tibor felidézte: járvány magyarországi megjelenésekor komoly kihívást jelentett a kormány számára, hogyan kezelje a sokszor súlyosan fertőzött országokból hazatérő állampolgárokat. Példaként említette, hogy Szlovákiában államilag kijelölt karanténhelyszínekre vitték a hazatérőket, ezzel szemben Magyarország lehetővé tette, hogy az érintettek a saját otthonaikban töltsék a 14 napos korlátozást. Ez komoly feladatot rótt a rendőrségre, a hatósági ellenőrzést meg kellett szervezni, emellett a kijárási korlátozások rendelkezéseit is ellenőrizték és az általános rendőri feladatokat is ellátták.

Rámutatott: jelenleg is több mint 11 ezren vannak hatósági házi karanténban és 880 az aktív felhasználók száma. Az applikációt eddig több mint kétezren töltötték le, de akik nem fertőzödtek meg és lejárt a karantén időtartama, már kikerültek a rendszerből. Az operatív törzs a rendőrök tehermentesítése érdekében döntött arról, hogy a magyar vállalkozás elektronikus ellenőrzést lehetővé tevő segítségét elfogadja. Hangsúlyozta: a határon belépők adataiból létrehozott adatbázis érzékeny, védett, különleges személyes adatokat tartalmaz, ezért a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szerverbázisán működik a hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzését támogató rendszer. Ugyanitt tárolják azokat a térképen megjelenő adatokat, amelyek megalapozták a korlátozó intézkedések fokozatos feloldását. Ezt a két rendszert összekapcsolták, ami ugyancsak a döntéselőkészítést szolgálja.

Az elektronikus ellenőrzésről szólva elmondta: 17 499 távellenőrzést végeztek és mindössze 435 esetben kellett a helyszínen ellenőrzést végezni. Több mint 10 ezer helyszíni ellenőrzést „spórolt meg” a rendőrségnek ez az elektronikus lehetőség – mondta a rendszer előnyének nevezve azt is, hogy a hatóság így jobban tiszteletben tudja tartani a családok a magánéletet.

A magyar fejlesztésű, mobiltelefonra letölthető applikációt a 2017-ben alapított budapesti Asura Technologies fejlesztette ki. A társaság mesterséges inteligencián alapuló, új generációs videóanalitikai rendszereket és rendszámfelismerő szoftvert fejleszt közlekedésbiztonsági, járműazonosítási és általános biztonságtechnikai alkalmazásokhoz. Kiss-György Máté ismertette: a járműbeléptetéshez használt arcfelismerő rendszer, illetve helymeghatározó rendszer adta az alapötletet ahhoz, hogy adott helyszínen tartózkodó személyek ellenőrzését is meg tudják oldani. Az alkalmazást 4 és fél hét alatt fejlesztették ki, az igazi feladatot az jelentette, hogy a kibervédelem, a rendőrség elvárásainak is megfeleljenek, az adattárolás pedig ne a fejlesztőnél legyen.

Úgy fogalmazott: a céljukat részben elérték, de fontos lenne annak tudatosítása, hogy az emberek ugyanazon a folyamaton mennek keresztül, mintha személyesen ellenőriznék őket, csak nem terhelik le sem az államot, sem pedig önmagukat a személyes ellenőrzéssel.

Beszámolt arról is, külföldi megkereséseik is vannak már, Bulgáriában már tesztelik a fejlesztésüket és Egyiptomban is tárgyalnak róla.

Az önkéntes alapon használható alkalmazásra vonatkozó újságírói kérdésre Lakatos Tibor elmondta: első lépésként az országba belépővel a határon szóbeli végzést közölnek a hatósági házi karanténról, majd értesítik a járási hivatalt. Amennyiben az érintett vállalja az elektronikus ellenőrzést, regisztrál a rendszerben. A rendőrség összeveti a határátlépéskor rögzített adatokat a regisztrált adatokkal és ha azok egyeznek, a felhasználó napi több alkalommal, véletlenszerű időpontokban kiküldött távellenőrzési kérések teljesítésével igazolja, hogy az otthonában van. Az MTI kérdésére elmondta: az alkalmazás bárki számára letölthető, de csak akkor működik, ha a regisztrációs adatok egyeznek a hatósági nyilvántartással és csak addig az ideig, amíg a korlátozó intézkedés érvényben van.

Az ellenőrzés arcfelismerésen és helymeghatározáson alapul, az érintettnek a jelzéstől számítva meghatározott időn belül reagálnia kell, fotót kell küldenie magáról, amit összevetnek az okmányában szereplő képpel és a helymeghatározó adatokkal. Emellett lehetőség van a rendszerben egészségügyi kérdőívre is, amely az egészségi állapot változásairól ad képet, amelyet a háziorvos is ellenőrizhet, továbbá anoním módon az operatív törzsnek is rendelkezésre áll.

Kérdésre válaszolva Kovács Zoltán elmondta: az alkalmazást reményeik szerint a későbbiekben az államigazgatás más területén is tudnák alkalmazni, példaként említette a közigazgatási ügyintézést.

Samu Attila, a Belügyminisztérium sajtófőnöke ismertette: jelenleg 178 településen vannak aktív hatósági házi karanténban levők. Az applikáció lényeges eleme, hogy országos rálátást biztosít a döntéshozóknak és segítséget nyújtott abban, hogy nem kellett rendőri erőket mozgatni, átcsoportosítani.”

Forrás:
Külföldről is érdeklődnek a magyar fejlesztésű alkalmazás iránt; Magyar Nemzet/MTI; 2020. június 3.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Előny kovácsolható a számlák online jelentéséből

„Júliustól a vállalkozások valamennyi belföldi számlája láthatóvá válik az adóhatóság online számlarendszerében. Ennek előfeltétele az adózók kiterjedt adatszolgáltatási kötelezettsége, amely súlyos adminisztrációs többletterhet ró sok vállalkozásra. Mindazonáltal megfelelő digitális alkalmazásokkal akár az előnyükre is válhat a változás, hiszen a NAV-tól lekérhető adatokkal egyszerűsíthetők és biztonságosabbá tehetők a számviteli és adózási folyamatok.

A hatályos szabályok szerint 2020. július 1-jétől a számlakibocsátóknak valamennyi belföldi értékesítési számlájukat jelenteniük kell a NAV online számlarendszerében. Jelenleg ez a kötelezettség még csak a százezer forint feletti áfaértéket tartalmazó számlákra vonatkozik.
A számlakiállítókra vonatkozó kötelezettséggel párhuzamosan a számlabefogadói oldalon jelentősen megnövekszik a tételes jelentési kötelezettség.

A százezer forintos limit eltörlése sok esetben akár a százszorosára növeli az áfabevallásokban tételesen jelentendő számlák mennyiségét, a kkv-szektorban pedig – ahol jellemzőbbek a százezer forint áfatartalmat el nem érő ügyletek – még általánosabb lehet az adminisztrációs teher növekedése. Ennek megfelelően azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél még manuálisan rögzítik a befogadott számlák adatait, az adatbevitelre fordított idő a sokszorosa lehet a jelenleginek, valamint jócskán megnő a kézi kitöltésből fakadó elütés, elgépelés kockázata. A változás következtében tehát minden vállalatnak szüksége lesz valamilyen automatizált megoldásra az adatszolgáltatás elkészítése érdekében.

Az adminisztrációs terhek növekedése mellett azonban a NAV online számlarendszere számos új lehetőséget is kínál az adózóknak.

A rendszerből lekérdezhető adatok a számlafeldolgozási folyamatok jelentős egyszerűsítését és számos ellenőrzési pont bevezetését teszik lehetővé.

Ezek a megoldások egyszerre segítenek a jelentési kötelezettségek teljesítésében, és teszik lehetővé a NAV által elérhetővé tett adatok teljes körű kiaknázását. A NAV online számlarendszerében található adatok alapján a cég alkalmazásai elvégzik a belföldi számlák könyveléshez szükséges adatainak rögzítését, a beérkező számlák teljeskörűségének ellenőrzését, az áfa- és a kapcsolódó bevallások teljes körű elkészítésének keretében ellenőrzik a belföldi számlák adattartalmát, az üzleti partnerek adószámát, valamint a NAV online számlarendszerén keresztül akár lehetővé teszik az elektronikus számlázást és a számlák egyszerű elektronikus archiválását.
Az áfabevallás elkészítését segítő programok egyes funkciói weben is elérhetők azok számára, akik nem tudnak vagy nem szeretnének a jelenlegi folyamatai­kon változtatni.

Egy ilyen felületen a vállalkozásoknak lehetőségük van táblázatban megadni a szükséges adatokat, amelyek alapján a program elvégzi a tömeges NAV-lekérdezéseket, -ellenőrzéseket, illetve az ÁNYK-programba közvetlenül beolvasható bevallástervezeteket készít.

Az adatszolgáltatási kötelezettségek szélesítésével a NAV nem titkolt célja, hogy minden számlamozgásra rálásson, és ezzel tovább növelje az adófizetési hajlandóságot, valamint nagymértékben javítsa az ellenőrzések hatékonyságát. A NAV számára rendelkezésre álló, széles körű adatokra tekintettel a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket várhatóan végérvényesen felváltják a célzott, a rendelkezésre álló adatok alapján elindított ellenőrzések.

Az adatgyűjtés a NAV oldaláról mindazonáltal többé már nem egyoldalú. Az adózók részére elérhetővé tett, digitálisan feldolgozható adatok köre az adózók folyamatait számos ponton tehetik hatékonyabbá. Érdemes kihasználni az adatokban rejlő lehetőségeket, mert néhány egyszerű technológiai megoldással az adminisztrációra fordított idő és a hibalehetőségek száma jelentősen csökkenthető.”

Forrás:
Előny kovácsolható a számlák online jelentéséből; Srankó Zsolt; Világgazdaság; 2020. június 5.
(A szerző a KPMG igazgatója)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. június 8.

A digitalizáció most talán elérheti a klímadiplomáciát is

A nagy nemzetközi rendezvények egyértelműen a mostani válsághelyzet „áldozatainak” tekinthetők. Nem kivétel ez alól az utóbbi néhány évben kiemelt figyelmet kapott klíma-tematika sem. A világon végigsöprő koronavírus járvány hatására az Egyesült Nemzetek szervezői már április folyamán döntöttek, és kényszerűen jövő őszre halasztották az eredetileg idén novemberre tervezett klíma világkonferenciát. A COP 26 névre hallgató kiemelt rendezvény, amelynek az eredeti elgondolások szerint Glasgow városa adott volna otthont, az ENSZ klíma keretegyezményéhez csatlakozott felek legnagyobb éves munkatanácskozása. A 2020-ra tervezett programnak különös jelentőséget szántak a Világszervezet szakértői az éppen csak lendületet kapott klímavédelmi figyelem és közös gondolkodás tempójának fenntartásában. Erőteljes klíma akciótervek kidolgozását, valamint hosszú távú karbon-semlegességi stratégiák körvonalazását szánták az idei rendezvény legfontosabb napirendi pontjának.

Tudósok most egy „digitális klíma konferenciát” javasolnak, a jövő évre halaszott ENSZ klíma csúcs kiegészítésére. Az ötletgazdák, a velencei Ca’ Foscari Egyetem, illetve az University College of London kutatói leszögezték: a világjárvánnyal beköszöntött különleges helyzet jó alkalom lehet arra, hogy végre újragondoljuk az egész klímadiplomácia jellegét, munkamódszereit és eljárásait. Az elképzelés felvetői – akik egyébként hangsúlyozottan nem az évente megrendezett konferenciák „leváltásában”, hanem ellenkezőleg, azok kiegészítésére és megerősítésére alkalmas új eszközökben gondolkodnak – azt emelik ki: a digitális technológia, amivel most kényszerűségből a diplomácia egyéb területein működők is tömegesen ismerkednek, különösen alkalmas lehet arra, hogy a kulcsfontosságú transzparenciát erősítsék a klímapolitikák világméretű szervezésében. A multilaterális diplomácia, amelynek az ENSZ az egyik fő motorja, szimbóluma és legfontosabb szervezete, alapvetően az állami aktorok bevonására koncentrál. A klímaváltozással kapcsolatos közös gondolkodás viszont, hangsúlyozzák a kutatók, megkövetelné az érintettek körének jelentős kitágítását. Erre keresve sem lehetne jobb eszközt találni a digitális technológiáknál.

A felvetést megfogalmazó tanulmány szerzői ugyanakkor rámutatnak arra is: a megvalósíthatósági tervek arra mutatnak, hogy egy kizárólagosan a digitális keretek közé költöztetett konferencia hatékonysága jelentősen elmaradna a kívánatostól. Az elsődlegesen technikainak tekinthető nehézségek (mint például a megfelelő minőségű szinkrontolmácsolás online biztosítása) mellett nem hagyhatók figyelmen kívül a digitalizációban – globális szinten is – megfigyelhető egyenlőtlenségek, ami egyfajta Észak-Dél közötti digitális szakadék formájában akár még csökkenthetné is a klímaváltozással kapcsolatban folytatott nemzetközi párbeszéd demokratizmusát. A tanulmány kitér továbbá arra is: a digitális terekbe költöztetett konferenciával óhatatlanul elvész a csúcstalálkozók személyes jellege, ami a nemzetközi párbeszédek, egyeztetések egyik legfontosabb (eredményességet szolgáló) mozzanata. Hírlevelünk olvasóinak feltűnhet: a koronavírus járvány kitörése óta nagy lendületet kapott „távkonferencia diplomácia” (amit egyenesen Zoom-diplomáciának is szokás nevezni az egyik legnépszerűbb online konferenciázásra használt platformról) szinte minden elemzésben úgy jelenik meg: jó, fontos áthidaló (kiegészítő) technológia, amely azonban képtelen biztosítani a személyes tárgyalások légkörét, a felek finom metakommunikációjának érzékelését, a közvetlen párbeszéd erős bizalomépítő erejét. Egyszóval: a diplomácia egyik klasszikus erősségét. A csúcstalálkozó digitalizálásának proponálói úgy látják: egy „digitális COP-26 1. forduló”-nak is nevezhető, virtuális esemény alkalmas lehetne arra, hogy a későbbi „hagyományos” csúcstalálkozót ne „kiváltsa”, hanem éppen előkészítse, növelve annak munkahatékonyságát. A digitális platform (távkonferencia) szakasz például alkalmas lehetne arra, hogy előzetesen elérhetők és megvitathatók legyenek a közvetlen formális diplomáciai tárgyalást (illetve döntést) nem igényelő, ugyanakkor megkerülhetetlenül fontos stratégia tervek és más dokumentumok. A digitális platform ugyanakkor mini video-konferenciák egész fűzérét tudná a témához kapcsolva közzétenni (ráadásul a megfelelő nyelvi közegekhez igazítva).
Experts call for a digital approach to climate diplomacy; Chrissy Sexton; Earth.com; 2020. június 1.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Orosz katonai hackerek email szoftverek gyenge pontjait kiaknázva jelentenek fenyegetést – figyelmeztet az amerikai hírszerzés

A jelfelderítéssel, rejtjelezéssel (magyarul kiberkémkedéssel és kibervédelemmel, elhárítással) foglalkozó amerikai titkosszolgálat, a NSA figyelmeztetést tett közzé honlapján, amiben orosz katonai hackerek által okozott fenyegetésre utaló részleteket tettek hozzáférhetővé. Szakértők kiemelik: az ilyen lépés egyáltalán nem gyakori jelenség a National Security Agency működésében, tehát vélhetően súlyos incidensről lehet szó. A figyelmeztetés szerint a Unix rendszerekben elterjedt Exim nevű levelező ágens egyik sérülékenységét használják ki orosz hackerek arra, hogy azon keresztül manipulálhassák a megtámadott rendszerek biztonsági beállításait, privilegizált felhasználókat adhassanak hozzá a rendszerekhez – egyszóval, hogy széles ösvényt vágjanak a későbbi illetéktelen behatolások számára. Az amerikai jelfelderítő-jelelhárító szolgálat szerint az akció mögött a GRU, azaz az orosz katonai hírszerző szolgálat Különleges Technológiai Szolgálatának emberei állnak. A nyugati kibervédelmi szakértők ennek az oroszok által 74455-ös egységnek nevezett, Nyugaton inkább a „Sandworm” fedőnéven ismert alakulatnak a számlájára írják az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kibertámadását, az először Ukrajnára lecsapó NotPetya nevű digitális vírusnak az elterjesztését.
Russian military hackers exploiting email vulnerability, NSA says; Zach Dorfman; Axios Codebook; 2020. június 4.

A Facebook cég partnerként segíti a 75. születésnapját ünneplő ENSZ-t a nemzetközi párbeszéd erősítésében

A nemzetközi kapcsolatok világában (is) sokat kritizált közösségi média óriásvállalat, a Facebook úgy döntött, hogy jelentős hozzájárulással segíti az Egyesült Nemzetek Szervezetét az intézmény jubileumi, 75. születésnapját kísérő globális párbeszéd erősítésében A Világszervezet most induló kampányához a vállalat szakmai (kampánytervezői-, grafika- és hasonló ún. „kreatív”) támogatást biztosít, továbbá 1 millió dollár értékű ingyenes hirdetési felületet is a rendelkezésére bocsát. Az UN75 elnevezésű kampány célja, hogy a jelenlegi – a Világszervezet szempontjából is válságos – globális helyzetben, a kroronavírus pandémia viszonyai között bevonja az embereket a legfeszítőbb kérdések felkutatásába. Az akció előkészítő szakaszában egy online mini-kérdőívet tettek elérhetővé a https://un75.online/ webcímen. A felméréssel a közemberek számára szeretnék „kiszervezni” annak eldöntését, hogy milyen prioritások határozzák meg a jubiláló Világszervezet működésének elkövetkező időszakát.
Facebook joins the United Nations’ UN75 global conversation!; Andreas Sandre; Medium; 2020. május 31.

Az amerikai Szenátus jóváhagyta Trump jelöltjét a Voice of America rádióállomás élére

Az Egyesült Államok törvényhozásának felső háza a héten jóváhagyta Donald Trump jelöltjét a Voice of America vezetői posztjára. Az ügy jelentőségét mutatja az is, hogy a Szenátust erősen megosztotta a jelölés, és egy időben még az is kétséges volt, hogy végül az elnök jelöltje megkapja-e a szükséges többséget. A most megválasztott Michael Pack az Amerikai Globális Média Ügynökség, azaz a US Agency for Global Media élén irányíthatja a külföld felé irányuló amerikai kormányzati kommunikáció (az ellenfél olvasatában: kormányzati propaganda) legfontosabb szervezeti koncentrációját. Az Egyesült Államok külföldi kommunikációját összefogó, 1999-ben alapított Globális Média Ügynökség alá olyan állami hírközlő szervezetek tartoznak, mint a hidegháború idején híressé-hírhedtté vált Amerika Hangja, vagy a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió. A konglomerátumot ma már kiegészíti az ázsiai térséget célba vevő Radio Free Asia, és az adásait Kubának szentelő Radio and Television Martí. Az ügy hátterét röviden az jelenti, hogy Trump álláspontja szerint a külföldre irányuló amerikai kommunikáció e meghatározó eszközeinek irányításában mindeddig őrizték vezető pozíciójukat és befolyásukat a jelenlegi elnök külpolitikájával szembenálló tisztviselők (Trump megfogalmazása szerint a „deep state”, a demokrata politikai-nemzetbiztonsági elitek emberei). A szervezetet mindkét fél kulcsfontosságú külpolitikai eszköznek tekinti, amit jól jelez, hogy a Szenátus demokrata tagjai minden követ megmozgattak, hogy megakadályozzák Trump jelöltjét a kinevezésben.
Senate confirms Trump’s pick to lead Voice of America; Matthew Lee; AP News; 2020. június 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. június 2-június 5.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

SIMONA-tool IT applikáció kifejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/106
Közzététel dátuma: 2020.06.03.
Ajánlatkérő: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.19.
A SIMONA projekt „DTP2-093-2.1 Sediment-quality Information, Monitoring and Assessment System to support transnational cooperation for joint Danube Basin water management” keretében vállalt IT applikáció kifejlesztése, röviden SIMONA-tool kifejlesztése.
A SIMONA-tool legyen alkalmas regisztrált felhasználók által feltöltött (online felületen) felszíni vízi üledék mintavételi adatok tárolására és elemzésére, továbbá a generált (kalkulált) adatok megjelenítésére.
Lásd bővebben

Eljárást megindító hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/106
Közzététel dátuma: 2020.06.03.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.06.
1 db Netapp szerver 12 havi bérlésének beszerzése a Dokumentációban meghatározottak szerint.
Lásd bővebben

Fejlesztés MVMI MS Dynamics CRM2011 rendszerében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/106
Közzététel dátuma: 2020.06.03.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.29.
Az MVMI Zrt. Microsoft Dynamics CRM2011-es rendszerében az üzlet igényeiből adódó fejlesztések elvégzése a Vállalkozótól történő tervezői, fejlesztői, tesztelői, valamint információtechnológiai szakértői kompetencia bevonásával.
Lásd bővebben

Oktatástechnológiai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/105
Közzététel dátuma: 2020.06.02.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.26.
A beszerzés során ajánlattevőnek az alábbi eszközöket kell szállítania:
I. termékkategória II. termékkategória III. termékkategória
megrendelésre kerülő db szám 1476 db eszköz + 739 db töltő 2894 db eszköz 2375 db eszköz
Lásd bővebben

Üzemviteli naplózás működéstámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/105
Közzététel dátuma: 2020.06.02.
Ajánlatkérő: MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.02.
Az elektronikus naplózó rendszerből naplózási bejegyzések lektorálása (Oracle-licences adatbázis-kezelés, adatjavítás), valamint a lektorált adatokból riportok készítése, és előzetes feldolgozása. A riportok minőségi teljesítéséhez szükséges technikai kerettámogatás biztosítása.
Lásd bővebben

KEF által használt KELL rendszer fejlesztése III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/106
Közzététel dátuma: 2020.06.03.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.29.
Az ajánlatkérő (továbbiakban: AK) által használt KELL rendszerhez kapcsolódó fejlesztési feladatok ellátása, valamint alkalmazás- és rendszerüzemeltetői támogatás biztosítása, nettó 248.000.000,- Ft keretösszeg erejéig, a szerződés teljesítése során felmerülő igények alapján az írásbeli megrendelések szerint. A szerződés a mindkét fél által történő aláírás napján lép hatályba. A szerződés a hatályba lépésétől a nettó 248.000.000,- Ft keretösszeg teljesüléséig, de legkésőbb 24 hónapig terjedő határozott időtartamig hatályos, azzal, hogy a jelzett időpontig feladott megrendelések teljesítéséig (a szerződés keretösszegét nem meghaladva) a szerződés rendelkezéseit változatlanul alkalmazni kell. AK az ismertetett keretösszeg 80%-ára vállal lehívási kötelezettséget.
Lásd bővebben

BLAISE licence használati jogának beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/107
Közzététel dátuma: 2020.06.04.
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.22.
BLAISE (Blaise for Windows, Blaise Component Pack (BCP), Blaise Internet Services (IS) vagy azzal egyenértékű) licence használati jogának beszerzése 12 hónapra a lakossági összeírások adatfelvételéhez és rögzítéséhez Pl, munkaerő felmérés, háztartási költségvetés és életkörülmények (HKÉF) adatgyűjtés.
Lásd bővebben

Technikai védelmi rendszerek telepítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/107
Közzététel dátuma: 2020.06.04.
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:2020.07.08.
A Semmelweis Egyetem területén technikai védelmi rendszerek tervezése, telepítése, integrálása, fejlesztése.
Ennek keretében az alábbi területeken válik szükségessé a különböző szervezeti egységek részéről felmerülő feladatok elvégzése:
– beléptető rendszer kiépítése;
– behatolásjelző rendszer kiépítése;
– video megfigyelő rendszer telepítése;
– kaputelefon rendszer kiépítése.
Lásd bővebben

Eszköz és szoftverbeszerzés az SZTE részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/107
Közzététel dátuma: 2020.06.04.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.30.
Adásvételi szerződés, amelynek tárgya „Eszközbeszerzés és szoftverbeszerzés a Szegedi Tudományegyetem részére a GINOP-2.3.2-15-2016-00040 sz. projekt keretében”
Lásd bővebben

Microsoft licenszek használati jogának megszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/108
Közzététel dátuma: 2020.06.05.
Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.16.
A jelen felhívás II.2.4) pontjában szereplő Microsoft licenszek használati jogának megszerzése egy éves időtartamra.
Teljesítés határideje:
– 1.-7. sorszám alatt megnevezett termékek esetén: 2020.07.31.,
– 8. sorszám alatt megnevezett termék esetén: 2020.07.10.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/105
Közzététel dátuma: 2020.06.02.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.
“A Földmegfigyelési Operatív Központ Hardver (FOKIrodai eszközök II., Nagy teljesítményű munkaállomás) működéséhez szükséges nagy teljesítményű munkaállomások beszerzése” az alábbi részletezés szerint.
Munkaállomások száma: 6 darab;
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.878.986,- Ft
Lásd bővebben

KBKA Akcelerátor-Mentor Program és 1 pilot projekt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/105
Közzététel dátuma: 2020.06.02.
Ajánlatkérő: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
Nyertes ajánlattevő: KDRIÜ Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.;Muzslai Üzletviteli Tanácsadó Kft.
“Kék Bolygó Transznacionális Start-up Akcelerátor és Mentor koncepció és program kialakítása, valamint ennek alapján egy pilot projekt teljes körű végrehajtása”
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó transznacionális akcelerációs és mentor program felállítása és kísérleti jelleggel egy pilot projekt végrehajtása, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap tevékenységéhez kapcsolódóan. Az akcelerátor program célja, hogy a közép-európai régióban megerősödjenek a fenntartható kezdeményezések, valamint szakmai és anyagi támogatást kapjanak azok a cégek, melyek tevékenysége kapcsolódik a Tőkealap célkitűzéseihez és alkalmassá tehetőek a Tőkealap által történő finanszírozásra. A program továbbá hozzájárul egy olyan regionális hálózat kialakulásához, melyben a környezettudatos szemléletet képviselő szereplők aktívan tudnak együttműködni.
A program résztvevői olyan, a környezeti és/vagy a társadalmi fenntarthatóságot célzó terméket/szolgáltatást nyújtó startupok, fenntartható gazdaság kialakítását szolgáló projektek, melyek érettebb fázisban vannak, befektetésre alkalmasak és a közép-kelet európai régióban működnek. A program közvetett érintettjei továbbá az ebben a szektorban tevékenykedő szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek, valamint kiemelten a fiatal – egyetemista és pályakezdő – korosztály.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.890.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm. – Lechner – Monor BIM épületfelméré
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/105
Közzététel dátuma: 2020.06.02.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT TERÜLETI, ÉPÍTÉSZETI ÉS INFORMATIKAI NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Nyertes ajánlattevő: Geodézia Kelet Zrt.
Nyertes ajánlattevő feladata a közbeszerzési dokumentumokban (különösen a műszaki leírásban) meghatározottak szerint egy egységes módszertan szerint Monor település meghatározott középületeinek felmérése és BIM modellezése. A nyertes ajánlattevő által felmérendő teljes terület nettó 15 130 m2. A felmérés során geometriai adatgyűjtés mellett helyiséggazdálkodási adatok egy meghatározott körének felmérése is történik.
Nyertes ajánlattevő feladata az érintett épületek roncsolásmentes, 3D geometriai felmérése, amelynek során mind az épület belső, mind pedig az épület külső pontfelhős felmérése történik olyan részletességgel, hogy az átadott állományok részletezettsége alkalmas legyen a látszó elemeket tartalmazó legalább a műszaki leírás 4.2-es fejezetében meghatározott épületmodellek, valamint M=1:50-es léptékű alap- és homlokzatrajzok, valamint metszetek elkészítésére.
A feladat elvégzése kapcsán érintett épületek listáját a műszaki leírás melléklete tartalmazza, a feladat becsülten 13 7
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 45.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/105
Közzététel dátuma: 2020.06.02.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.196.800,- Ft
Lásd bővebben

Oktatástechnikai, adatközponti számítástechnika
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/107
Közzététel dátuma: 2020.06.04.
Ajánlatkérő: Testnevelési Egyetem
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Oktatástechnikai eszközök és adatközponti számítástechnikai eszközök beszerzése, telepítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 42.5867.100,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről PM Workflow
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/107
Közzététel dátuma: 2020.06.04.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Eastflow Technology Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő feladata a Pénzügyminisztérium által használt WorkflowGen alapú workflow rendszerhez kapcsolódó fejlesztési feladatok ellátása, szoftverkövetés és gyártói terméktámogatás valamint felhasználói és üzemeltetői támogatás biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 204.495.000,- Ft
Lásd bővebben

TAER_KTH ITinfrastruktúra bővítése tartós bérletbe
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/107
Közzététel dátuma: 2020.06.04.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság;Areus Infokommunikációs Zrt.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi Tanulmányi Hivatal IT infrastruktúrájának bővítése tartós bérleti konstrukcióban.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 146.736.000,- Ft
Lásd bővebben

Vonatközlekedési FOR továbbfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/107
Közzététel dátuma: 2020.06.04.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Scheidt & Bachmann System Technik GmbH
Vállalkozási keretszerződés a MÁV Zrt. Forgalmi Vonatközlekedési Információs rendszer megvalósítása tárgyú projekthez (a továbbiakban FOR projekt): kiegészítő fejlesztések teljesítése a Műszaki leírásban meghatározott feladatok ellátását szolgáló szakembernapok biztosításával, 36 hónapos időtartamra, eseti megrendelések alapján, nettó 198.030.000 HUF értékben +30 %-os értékbeli opcióval (84.870.000 HUF) összesen nettó 282.900.000,- Ft, HUF keretösszegben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 282.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéról Microsoft Premier
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/107
Közzététel dátuma: 2020.06.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Microsoft Premier Service Support Szolgáltatás keretében 12 hónapig gyártói konzultációs és terméktámogatási szolgáltatás biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.669.520,- Ft
Lásd bővebben

Oracle kompetencia beszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/108
Közzététel dátuma: 2020.06.05.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Training360 Korlátolt Felelősségű Társaság;WEBváltó Számítástechnikai és Internet-adatbanki Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Oracle kompetencia beszerzése 2 részben
1. rész: Oracle képzések a Robotzsaru Rendszer munkatársai számára
2. rész: Oracle adatbázis kompetenciák – külső szakértői tanácsadás és támogatás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.723.500,- Ft
Lásd bővebben

SCADA leválasztás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/108
Közzététel dátuma: 2020.06.05.
Ajánlatkérő: E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Siemens termelő, szolgáltató és kereskedelmi zártkörüen működő részvénytársaság
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. önállóan működőképes SCADA rendszerének kialakítása a jelenleg E.ON cégcsoporttal közös Scada rendszerről történő leválasztással.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.732.000,- EUR
Lásd bővebben

On-line bankkártyás fizetéshez (VPOS) szük. szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/108
Közzététel dátuma: 2020.06.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: OTP Mobil Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
On-line bankkártyás fizetéshez (VPOS) szükséges szolgáltatások nyújtása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.710.000.000,- Ft
Lásd bővebben

ESB fejlesztés 2020 – Tájékoztató eredményről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/108
Közzététel dátuma: 2020.06.05.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: itelligence Hungary Informatika Kft.
Vállalkozási keretszerződés ESB fejlesztésre az MVMI Zrt. részére

A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 100.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Mobiltelefonok beszerzése (MTEL19)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/108
Közzététel dátuma: 2020.06.05.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;ÍRISZ Holding Kft.;Business and Games Kft.;Alienline Kft.;SYSInfo Rendszerinformatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Smartsolution Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezetek részére mobiltelefonok (a műszaki leírásban meghatározott 4 kategória [alap-, közép- és felsőkategória, valamint víz-, por- és ütésálló mobiltelefonok) összesen 23 féle készülék] beszerzésére, kiszállítására. A KM előirányzott mennyisége mintegy 29725 készülék, mint keretmennyiség [Kbt.3.§ 18.pont]. A KM megkötését követően megvalósításra kerülő egyedi beszerzések konkrét mennyisége és – a KM részét képező elemekből összeállított – konkrét tárgya a KM megkötését követően, a verseny újranyitása vagy közvetlen megrendelés [Kbt.105.§ (2) bek. b) pont] során kerül meghatározásra. Ld. még a közbeszerzési dokumentumokban!
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül) 2.600.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Általános fordítás tolmácsolás lektorálás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/108
Közzététel dátuma: 2020.06.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Szituációs Nyelviskola Korlátolt Felelősségű Társaság
Pénzügyi, jogi, adó és vámterületen használatos szakmai szövegek fordítása, lektorálása, tolmácsolása az alábbiakban részletezettek szerint:
a) az Európai Unió intézményei és nemzetközi szervezetek által kiadott, jogszabálynak nem minősülő anyagok fordítása
b) az uniós támogatásokkal összefüggő szerződések és mellékletei fordítása
c) az Európai Unió és tagállamainak nemzeti jogszabályai fordítása
d) nemzetközi konferenciák, szemináriumok anyagai, összefoglaló jelentések fordítása
e) adó és vám témakörökben készült hivatalos, szakmai iratok és kiadványok fordítása
f) a fordítások szakmai és nyelvi lektorálása az a), b), c), d) és e) pontok esetén
g) konszekutív és szinkrontolmácsolás eseti jelleggel (rendezvények, egyeztetések ügyfélmeghallgatások).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának következtetései és ajánlásai

„A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának következtetései és ajánlásai
Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk az EU Policy lab nagy és átfogó projektjét (The Future of Gov 2030+) a közigazgatás hosszútávú, 2030 után is érvényes jövőjének felvázolására, kiemelve a közös gondolkodás és közös tervezés során kirajzolódó lehetséges forgatókönyveket. Ezúttal a projekt részeként megfogalmazott szakpolitikai következtetéseket és ajánlásokat ismertető kiadványt (The Future of Government 2030+: Policy implications and recommendations) mutatjuk be.

A szerzők 54 ajánlást fogalmaztak interjúk és műhelymunkák eredményére támaszkodva, kilenc területre sorolva be ezeket, a következők szerint.

1. Demokrácia és hatalmi viszonyok

  • A kormányzati és a társadalmi szereplők közötti hatalmi kapcsolatok diverzifikálása érdekében a közigazgatás minden szintjén összetett reformokra van szükség.
  • További vitákra van szükség arról, hogy a digitális kormányzás hogyan hat az innovációra, az új hatalmi kapcsolatok stabilizálására és a közigazgatás modernizációjára.
  • Szem előtt kell tartani az új technológiák használatának végső célját – azt, hogy a társadalom egészének hasznára legyen, amihez erős politikai vezetésre van szükség.
  • A nyílt közigazgatás szakpolitikájának finomítása és megvalósítása, világos stratégia mentén, az elszámoltathatóság, átláthatóság és méltányosság jegyében.

2. A részvétel és tanácskozás kultúrája, elkötelezett részvétel

  • Jobban felszerelt és képzettebb munkaerőre van szükség a hivatalokban a jól működő tanácskozási folyamatok kialakítására és fejlesztésére, tréningeket és eszközöket ajánlva a hivatalnokoknak.
  • Jól irányzott forráskihelyezésre van szükség az infrastruktúra és a költségviselés terén a folyamatok technikailag zökkenőmentessé tétele és az állampolgári részvétel díjazása érdekében.
  • Fejlesztési kezdeményezések indítása a polgári részvétel gyakorlatára építve a társ-alkotás és társ-fejlesztés érdekében, hogy az ne csak a reagálásra és véleményezésre korlátozódjon.
  • A hatalom decentralizációjának elősegítése a részvételi demokrácia erősítésére.
  • Az állampolgárok rendszeres továbbképzésének biztosítása a tanácskozáshoz szükséges jól informáltság, felelősség és elszámoltathatóság érdekében.

3. Bizalom a politikai intézményekben

  • Az új kormányzási mechanizmusok és a részvételen alapuló, alulról induló kezdeményezésre építő megközelítés bevonása elősegíti a tanácskozási folyamatokat a szakpolitika-formálásban.
  • Európai uniós közszolgálati média megteremtése (sugárzott és digitális formában egyaránt), az európai szintű nyilvánosság létrehozására, az európai identitás és állampolgárság erősítésére.
  • A politikai rendszer megújulására és újraformálására irányuló viták előtérbe hozása.
  • A politikai intézmények iránti bizalom erősítése állampolgári képzéseken és szimulációs modelleken keresztül

4. Szabályozás

  • A digitális vállalatok és az új technológiák szabályozásához szükséges nemzetek feletti megközelítés fejlesztése.
  • Folyamatos kísérletezés feltételeinek megteremtése a polgárok azon igényére alapozva, hogy megtalálják az egyensúlyt a szabályozás és a felhasználás szabadsága között.
  • Az állam és a vállalatok kapcsolatának újraszabályozása.
  • Szabályozói reflexió a mesterséges intelligencia és az adathasználat emberi jogokra és a magánszféra védelmére gyakorolt hatására.
  • Nagyszámú érdekelt bevonásán alapuló szabályozási felügyeleti rendszer erősítése, szakpolitikai ombudsmannal, beleértve a mediációs szolgáltatásokat is.
  • Nagyobb figyelem fordítása a szabályozás irányítási rendszerére, lehetővé téve a minőség-értékelést és a minőség következetes javítását.
  • Vezetőszerep a közhasznú innovációban, a technológiák használatának biztonságossá tétele a polgárok számára.
  • A technológiák és a digitális vállalatok szabályozása az európai értékeket kell, hogy kövesse, az igazodás nem lehet fordított irányú.

5. Állami-magán együttműködés

  • Interaktív és biztonságos terek biztosítása az ötletek és tapasztalatok egymás közötti cseréjére, az állami-magán együttműködés fejlesztésére és új módszereinek kialakítására.
  • Az állami és a vállalati szféra kapcsolatának újragondolása, különböző feltételek mellett különböző módokon, együttműködésre, elszámoltathatóságra és átláthatóságra alapozva, különös tekintettel a gépi tanulásra, az adatgyűjtésre és az üzleti modellekre.
  • A kormányzat mozdítsa elő az együttműködést a fiatal vállalkozókkal, különösen a szociális vállalkozások terén.
  • A szinergiák javítása az előttünk álló kihívások közös megválaszolására.
  • A nagyszámú társadalmi szereplő bevonására irányuló folyamatok egyszerűsítése, hogy az ne csak nagyok és gazdagok kiváltsága legyen; az EU-alapok pályázati lapjai érthetőbbek és egyszerűbben kitölthetők legyenek.
  • Világos szabályozás és erős kormányzás a polgárok védelmére a személyes adataikkal és érzékeny információkkal való visszaéléssel szemben.

6. Közszolgáltatások

  • Moduláris közszolgáltatás-tervezés, a körülményekhez jól igazítható módon.
  • A közszolgáltatások elérésében lévő egyenlőtlenségek meghaladása nagyobb együttműködéssel és társ-alkotással.
  • A polgárok bevonás a közszolgáltatások újratervezésébe, nagyobb felelősséget és elszámoltathatóságot biztosítva.
  • Az automatizáció, a nagy adattömegek és az új technológiák használata a közszolgáltatások fejlesztésére, könnyítve azok elérését és igénybe vételét.

7. Képzés és műveltség

  • Szükség van az oktatás reformjára európai uniós szinten, hogy az jobban illeszkedjen a polgárok és a munkaerőpiac jövőbeli igényeihez.
  • A digitális írástudás, digitális műveltség bevezetése az általános iskolai tananyagba annak érdekében, hogy a gyerekek jobban értsék a digitális környezetet, annak lehetőségeit és veszélyeit.
  • A szakpolitikai műveltség kiaknázása több civil vita kezdeményezésével, lehetővé téve civil személyek bevonását magas szinten is a szakpolitika-formálásba.
  • Jövőbelátó műveltség előmozdítása az előrejelző képességek fejlesztésével, hozzájárulva a társadalmi rezíliancia erősítéséhez.
  • A média-műveltségen keresztül hozzájárulni a polgárok jobb informáltságához, csökkentve a manipulációra való fogékonyságot.

8. Nagy tömegű adatok és mesterséges intelligencia

  • Biztosítani kell, hogy a technológia használata etikus marad, ami különösen fontos a mindent átható algoritmusok és adatok korában.
  • Fel kell mérni a mindenütt jelen lévő technológiákban rejlő kockázatokat, a technológiák közérdekűségére és az európai polgárok védelmére fókuszálva.
  • Erős politikai intézmények rendelkezésre állása a polgárok és adataik védelmére, alapvető jogaik teljes tiszteletben tartásával.
  • Új típusú emberi jogok lehetőségének elemzése a gyorsan terjedő technológiákkal, különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.
  • Biztosítani kell, hogy a technológiai fejlődés jobban alapozzon a polgárok részvételére.
  • Javítani kell a technológiai fejlődésre vonatkozó előrejelzéseken, a technológiai cégek munkájának áttekintésével, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos folyamatok jobb irányíthatóságáért.
  • Fel kell tárni a lehetőségeket a technológiák hatékonyságnövelő hatására a szakpolitikák terén, felhasználva a nagy adattömegek és a mesterséges intelligencia stratégiai felhasználását a közjó növelésére.
  • Tekintsük az anonimizált, nem érzékeny adatokat közjavaknak, és tegyük ezeket az adatokat nyílttá és elérhetővé közintézményeknek, kutatóintézeteknek és magánszemélyeknek. Az erre irányuló EU-s jogi keretrendszer (Open Data Directive 2019/1024, irányelv a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról) 2019. július 16-án már hatályba lépett, de a gyakorlatban működéshez szorosabb együttműködésre van szükség.

9. Innováció, újratervezés és új készségek a közigazgatásban

  • Szükséges a készségek folyamatos újraértékelése. A közigazgatásnak hatékonynak és felkészültebbnek kell lennie a jövőre és a jövőbeli ismeretlen fejleményekre. A szükséges új készségekről világos vízióval kell rendelkeznünk.
  • A köztisztviselőknek programokat kell indítani az új technológiák elsajátítására és annak ismeretére, hogy hogyan lehet ezeket pozitív társadalmi célokra hasznosítani, fejlesztve egyben a közös gondolkodás módszereit is.
  • Az előrejelző képességek fejlesztése tréningekkel és az alkalmazottak részvételének biztosításával.
  • Tervezés-orientált műhelymunkák szervezése az együttműködés javítására.
  • Megfontolandó a toborzási és munkaerőfelvételi folyamatok modernizálása.
  • A hierarchikus bürokráciamodell meghaladása, ami hozzájárulhat az együttműködés és társ-alkotás javításához az alkalmazottak között.
  • Agilisabb munkára van szükség a közigazgatáson belül, ami kisebb és rövidebb határidejű projektek előtérbe kerülését is jelenti, valamint hogy ezek modulárisan kapcsolódhassanak egymáshoz.
  • A közigazgatásnak lehetővé kell tennie a társadalmi szereplők részvételét, és bátorítania az üzleti életet az innovatív megoldásokra, akár adókedvezményekkel vagy támogatásokkal is.
  • A közigazgatásnak be kell fektetnie annak feltárásába, hogy mit hoz a jövő üzleti világa, annak megértése érdekében, hogy milyen munkakörökre és készségekre lesz szükség a jövőben.

Mint az ajánlásokból látszik, a különböző szakterületek közötti együttműködés alapvető fontosságú. Bár az ajánlások nagy részének címzettjei az EU szakpolitika-formálói, a megvalósításuk jóval hatékonyabb, ha azok nemzeti, regionális és helyi szinten is érvényesülnek. ”

Forrás:
The Future of Government 2030+: Policy implications and recommendations; Lucia Vesnic Alujevic, Fabiana Scapolo; Publications Office of the European Union/JRC; ISBN: 978-92-76-11207-5; 2019

Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok

„„Ajánlom e tanulmánykötetet mindazoknak, akik nemcsak arról szeretnének többet tudni, hogy mit jelent az ösztönző állam, s milyen elvek mentén, milyen törekvéseket érvényesít a gyakorlatban, hanem arra is kíváncsiak, hogy minderről miként gondolkodnak azok, akiknek a felelősség és a cselekvési lehetőség jut a maguk területén.
A kötet szerzői, nemkülönben szerkesztője olyan emberek, akik nemcsak gazdag tudományos-szakmai pályát, kutatói, egyetemi oktatói hátteret mondhatnak magukénak, hanem a szak-, illetve a monetáris politika formálásában, az állami ellenőrzés csúcsán, a nagyvállalati irányításban, a kutatóhálózati munkában vagy éppen a gazdaság szereplőinek képviseletében töltenek be meghatározó pozíciókat. A szerzők nem külső szemlélőként, a távolságtartás pozíciójából − és biztonságából − fogalmazzák meg véleményüket, hanem meggyőződéssel, felelősséggel érvelnek az általuk irányított és képviselt fórumok, intézmények törekvései mellett. A »jó állam«, a (felelős) »jó kormány« 2010 óta a gazdaságpolitikában is érvényesülő koncepciója − a »magyar modell« − igaza és sikere mellett.
A könyv Parragh Bianka igényes szerkesztői munkájának és bevezető tanulmányának köszönhetően nemcsak egységes egész, hanem iránytű annak értéséhez: szerzői szerint merre tart az ország? Milyen modernizációs elképzelések élnek? Mit jelent az irányításban a modellváltás, az állam gazdasági szerepében az ösztönzés, és hogyan alakul a vállalati hatékonyság, ami a fejlődés fenntarthatóságának is feltétele?
E könyv bőven ad alkalmat a szerzők által leírtakkal az azonosulásra, gondolataik árnyalására, és természetesen a velük folytatott építő vitára is. Meggyőződésem, hogy az ilyen, egy gondolatkör köré épített, tényekkel érvelő, pontos tanulmánykötetnek éppen ez a küldetése. Így képes gazdagítani azt a cselekvési palettát, amely mindnyájunk érdeke és csak egy − közös − célja lehet: az értékteremtés.”

Prof. Dr. Kovács Árpád
a Költségvetési Tanács elnöke”

Forrás:
Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok; Parragh Bianka (szerk.); Akadémiai Kiadó; ISBN: 9789634545477; 2019
Lásd még:
Hogyan lehet ösztönző az állam?; Domokos László Online; 2020. május 22.
Készül a mesterterv, amivel Magyarország Európa legjobb országai közé emelkedne ; Portfolio.hu; 2020. június 6.

Törvények, rendeletek

Módosul a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet

„…1. § A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fővárosi és megyei kormányhivataloknak, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatalaiknak a 61. § (7) bekezdése szerinti – az iratról az Eür. szerinti hiteles elektronikus másolat készítésére vonatkozó – kötelezettséget 2022. január 1-jétől kell teljesíteniük.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba…”

Forrás:
255/2020. (VI. 2.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 130. szám; 2020. június 2. ; 3222. o. (PDF)
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről; Nemzeti Jogszabálytár

Módosul a fővárosi és megyei kormányhivatalok iratanyagainak központosított tárolása és megőrzése forrásigényének meghatározása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1181/2020. (IV. 24.) Korm. határozat

„…1. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalok iratanyagainak központosított tárolása és megőrzése forrásigényének meghatározása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1181/2020. (IV. 24.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 3. és 5. pontját visszavonja.

2. A Kormány a Korm. határozatot a következő 3. ponttal egészíti ki:

(A Kormány)

„3. felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy azon kormányhivatali szervezeti egységek, amelyek iratkezelő rendszerei jelenleg nem képesek a hiteles elektronikus másolat készítésére és tárolásra, 2022. január 1-jéig kapjanak felmentést a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 61. § (7) bekezdése szerinti előírás alól, szükség szerint a rendelet módosításával;

Felelős: belügyminiszter
Határidő: azonnal”

3. A Kormány a Korm. határozatot a következő 5. ponttal egészíti ki:

(A Kormány)

„5. felhívja az EKEIDR-Poszeidon iratkezelő rendszerrel kapcsolatban nem lévő iratkezelő rendszert használó szervezeti egységek felett szakmai irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló minisztert, hogy a rendelkezésére álló költségvetési forrás terhére – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel folyatott egyeztetés szerint – gondoskodjon a vezetése, irányítása vagy felügyelete alatt álló, nem közszolgáltatás keretében nyújtott iratkezelő rendszert használó szervezeti egység

a) által használt elektronikus iratkezelő rendszer és az 1. pont szerinti EKEIDR átmeneti dokumentumtár rendszer közötti adatkapcsolat létrehozásához szükséges fejlesztési feladatok végrehajtásáról, vagy

b) a közszolgáltatás keretében nyújtott iratkezelő rendszer igénybevételére való áttérésről.

Felelős: a szervezet felett szakmai irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter
Határidő: 2022. január 1…””

Forrás:
1275/2020. (VI. 2.) Korm. határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalok iratanyagainak központosított tárolása és megőrzése forrásigényének meghatározása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1181/2020. (IV. 24.) Korm. határozat módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 130. szám; 2020. június 2.; 3269 o. (PDF)
1181/2020. (IV. 24.) Korm. határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalok iratanyagainak központosított tárolása és megőrzése forrásigényének meghatározása érdekében szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár

dr. Vízkelety Mariannt 2020. június 1. napjától az állami szervek működésének elemzéséért felelős miniszterelnöki biztossá nevezték ki

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 220. § (1) bekezdés b) pontja alapján dr. Vízkelety Mariannt 2020. június 1. napjától az állami szervek működésének elemzéséért felelős miniszterelnöki biztossá (a továbbiakban: miniszterelnöki biztos) nevezem ki.

2. § A miniszterelnöki biztos az 1. § szerinti feladata körében ellátja az állami szervek tevékenységének, működésének elemzését a miniszterelnök által meghatározott szakpolitikai célok, továbbá az eredményesség és hatékonyság szempontjai alapján.

3. § A miniszterelnöki biztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

4. § A miniszterelnöki biztost a 2. § szerinti tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti.

5. § A miniszterelnöki biztost e tevékenységének ellátásáért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 32. § (2) bekezdése szerint alkalmazni rendelt 31. § (2) bekezdése szerinti, államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás és kormányrendeletben meghatározott juttatások illetik meg.

6. § A miniszterelnöki biztos a 2. §-ban meghatározott feladatának ellátásához szükséges – személyes adatnak nem minősülő –

a) adatok, információk, elemzések rendelkezésére bocsátása céljából bármely állami szervet, e szerv vezetőjét, annak helyettesítésére jogosult tisztségviselőt közvetlenül megkereshet, illetve

b) adatot, információt, elemzést – a minősített adat védelméről szóló törvény és a minősített adatot kezelő szerv minősített adatok kezelésre vonatkozó szabályzata szerint – megismerhet…”

Forrás:
5/2020. (VI. 4.) ME utasítás miniszterelnöki biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 31. szám; 2020. június 4.; 2980. o. (PDF)