Skip to main content

39. szám, 2012. szeptember 24.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A járásokkal a kistelepüléseken élők jobban járnak

„A járási rendszer előnyeiről, az egyszerűbb és gyorsabb közigazgatásról, ügyintézésről beszélt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a Zempléni Településszövetség (ZTSZ) napján, Cigándon pénteken.
Szabó Erika úgy fogalmazott: a kormány a járási rendszer kialakításával arra törekszik, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék ügyeiket, ugyanakkor a járásokhoz nem önkormányzati feladatok kerülnek át, hanem a polgármesteri hivatal élén dolgozó jegyző bizonyos államigazgatási hatáskörei. Megjegyezte: a közigazgatás átszervezése a kormányhivatalok megalakulásával kezdődött, a teljes átalakítás 2013-ban fejeződik be, amikor az egyablakos ügyintézéssel egy helyszínen, a kormányablakokban lehet majd intézni minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet.

Akkorra minden a helyére kerül a közigazgatásban, és ennek központjában az ügyfelek állnak. A cél ugyanis az, hogy ők jobban járjanak – hangsúlyozta, hozzátéve: 2500 feladatot telepítenek a kormányablakokhoz, amelyek intézésére meg kell tanítani a munkatársakat, a feladat ugyanis rendkívül nagy szakmai felkészültséget igényel. A kistelepülések is jobban járnak majd, ugyanis az ott élők számára is egyszerűbbé válik az ügyintézés – közölte Szabó Erika.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal kezdi meg működését januárban. A járások nem közigazgatási egységek, hanem az állam legkisebb államigazgatási területi egységei lesznek – hangsúlyozta az államtitkár.

A Zempléni Településszövetség szeptember 14-15-én Cigándon rendezi meg a Zempléni Településszövetségi napokat, amely pénteken a szövetség nyílt közgyűlésével kezdődött. A téma a közigazgatás átszervezése és a járási rendszer kialakítása. A helyszín pedig azért Cigánd, mert a bodrogközi város járásközpont lesz januártól. A közgyűlést követően nyitották meg a Bodrogközi Gazdasági Vasút Részvénytársaság alapításának 100. évfordulója alkalmából elkészült kiállítást, majd szombaton adják át a Zemplénért díjat, és ezen a napon számos programmal várják az érdeklődőket.

A ZTSZ 1994-ben jött létre 28 településsel, és mára már 70 település tartozik hozzá. A szövetség területe öt gazdaságföldrajzi egységre tagolódik: Bodrogköz, Harangod, Hegyalja, Hegyköz, Taktaköz. A ZTSZ tevékenységéhez tartozik egyebek mellett a gazdaság-, és társadalomfejlesztési kezdeményezés, a határ menti együttműködés biztosítása is.”

Forrás:
A járásokkal a kistelepüléseken élők jobban járnak; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. szeptember 17.

A közszolgálati életpályamodell kialakításáért indult képzés

„Az új közszolgálati életpályamodell kialakításáért egységes rendvédelmi képzés indult hétfőn Miskolcon, az új rendszerű szakképzésben 206 tűzoltó- és 1688 rendőrjelölt vesz részt három rendészeti iskolában; a képzést megkezdők nemcsak pályát, hanem hivatást is választottak – közölte az országos katasztrófavédelmi főigazgató a borsodi megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón.

Bakondi György elmondta, hogy a közszolgálati életpályák összehangolásáról kormányhatározat rendelkezik, az úgynevezett moduláris képzés bevezetéséről miniszteri szintű döntés született. A képzést megkezdők nemcsak pályát, hanem hivatást is választottak – emelte ki. A tűzoltói, rendőri hivatást választók Miskolcon, Körmenden és Szegeden, később Budapesten, az adyligeti bázison három hónapos egységes kiképzésen vesznek részt, majd két hónapos szakmai alapképzés következik – közölte az altábornagy.

Az alapkiképzés egységes lesz a rendvédelmi pályákra készülőknek, a fiatalok megtanulják azokat az ismereteket, amelyek nélkül hivatásos rendvédelmi szolgálatot senki nem tud ellátni – tette hozzá a tábornok.

Hatala József országos rendőrfőkapitány azt emelte ki, hogy az új, közös képzés eredményeként a rendvédelmi pályák átjárhatóvá válnak, tűzoltóból akár rendőr, rendőrből akár tűzoltó is válhat. 2013-tól a büntetés-végrehajtás is csatlakozik ehhez a képzési rendszerhez – fűzte hozzá.

A katasztrófavédelmi főigazgató mindehhez hozzátéve azt mondta: eddig a hivatásos tűzoltósághoz helyi képzéssel lehetett bekerülni, amelyet speciális képzés követett. „Ahány tűzoltóság, annyi eljárás”, ez most megváltozott – fogalmazott Bakondi György, hangsúlyozva, az egységes rendvédelmi képzés célja az is, hogy erre az alapra építkezhessen a rendvédelem.

Évi kétmilliárd forinttal támogatja az önkormányzati tűzoltóságokat az állam – mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója Balatonfüreden, a Balatonfüredi Önkormányzati Tűzoltóság új épületének avatásán. Bejelentették azt is: teljesen átalakul a magyarországi polgári védelmi rendszer.”

Forrás:
A közszolgálati életpályamodell kialakításáért indult képzés; Magyar Nemzet/MTI; 2012. szeptember 27.

Az iskola megy, a rezsi marad

„Miskolc, Nyékládháza, Tarcal – A települések lázasan számolnak, tudják-e vállalni iskoláik üzemeltetését.

Nincsenek könnyű helyzetben a nagyobb települések önkormányzatai, hisz szeptember végéig kérelmet kell benyújtaniuk a szakminisztériumhoz, ha nem tudják vállalni oktatási intézményeik üzemeltetését. Mint ismeretes, január 1-jétől az állam látja el az általános iskolák és középiskolák fenntartói feladatait, de a 3 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok esetében az üzemeltetés az önkormányzatoknál marad, azaz a város fizeti az iskolák rezsijét. A döntés azért is nehéz, mert még hiányoznak bizonyos részleteső jogszabályok, melyek a pontos feltételeket tartalmaznák.

Hiányzó részletek
Miskolcon is osztanak, szoroznak, számolnak, tudtuk meg Kiss Gábor oktatásért felelős alpolgármestertől. A helyzetet könnyíti, hogy a napokban kiderült: a szakközépiskolák és szakiskolák működtetési költségeit is átvállalja az állam 100 százalékban. Tehát az önkormányzatnak most már csak arról kell döntenie, hogy tudja-e vállalni az általános iskolák és a gimnáziumok üzemeltetését. Kiss Gábor hangsúlyozta: Miskolc szeretné ellátni ezt a feladatot, hiszen ez érzelmi kérdés is. Kifejezi, hogy a városvezetés ragaszkodik az iskoláihoz. Azt azonban világosan kell látniuk, hogy ez nem jelent-e túlságosan nagy terhet a városnak, hiszen intézményrendszerük meglehetősen nagy. Az önkormányzatok ugyanis nem tervezhetnek hiányos költségvetést, jelezte az alpolgármester. Hozzátette: reménykednek abban, hogy csakúgy, mint a megyei önkormányzatok esetében az állam átvállalja a megyei jogú városok adósságát. Jelenleg Miskolc adósságterhe közel 2 milliárd forint, de két év múlva ez eléri a 4 milliárd forintot úgy, hogy közben a város bevételei csökkennek. A miskolci közgyűlés szeptember 27-én hoz döntést a kérdésben.

Nem tudják vállalni
Nyékládházán, ahol több mint 5 ezren élnek, már döntött a képviselő-testület, mégpedig úgy, hogy a város nem tudja vállalni iskolájának és zeneiskolájának üzemeltetését, tudtuk meg Urbán Sándorné polgármestertől. Jelezte: bár kevés az információjuk arról, hogy milyen anyagi lehetőségei lesznek január 1-jétől a településnek, de az oktatási intézményeik fenntartási költségeihez jelenleg is 50 százalékot hozzá kell tenniük, ami rendkívül nagy terhet jelent az önkormányzatnak. Ráadásul az iskola teljes felújításra szorulna. A polgármester hozzátette: arról azonban semmit sem tudnak, hogy mi lesz az egyéb intézményeikkel, például az idősek otthonával vagy a családsegítővel.

Sokat kell hozzátenni
A 3 ezer főnél kisebb települések iskoláinak az üzemeltetését is átvállalja az állam, de ha az önkormányzat mégis ellátná ezt a feladatot, akkor ezt kérvényeznie kell. Tarcalon 3 ezernél kevesebben élnek. A képviselők úgy döntöttek, hogy nem fogják kérni iskolájuk működtetését, mondta lapunknak Baracskai László polgármester. Ennek legfőbb oka a pénzhiány. A polgármester nem látja a fenntartási költségek forrásait. Jelenleg évi 50-55 millió forintot tesznek hozzá az iskola fenntartásához, és ezt az összeget egyáltalán nem könnyű kigazdálkodniuk. Mint fogalmazott: többségében kisvállalkozások találhatók a településen, de a nagyobb vállalkozásoknak sincs folyamatosan megrendelésük. Erre tehát nem lehet alapozni. Megjegyezte: bár iskolájuk 460 főre épült, de jelenleg csak 192 diákjuk van. A gyerekek csökkenő száma pedig az állami normatíva apadását jelenti.”

Forrás:
Az iskola megy, a rezsi marad; Borsod Online; 2012. szeptember 20.

Papírból, időből, energiából is egyre kevesebb kell az ügyintézésekhez

„Kevesebb sorban állás, kevesebb benyújtandó papír, egyre több kormányablaknál is intézhető ügy – hónapról-hónapról egyre több azoknak a hivatalos ügyeknek a száma, amelyekben az állampolgárok az ügyintézés menetében és a pénztárcájukon is érezhetik a bürokrácia csökkentést.

A családtámogatásoktól a vízmérőcserén át a diákhitel ügyintézésig érezhető a változás. Eddig több mint negyven, az állampolgárokat gyakran érintő ügy intézése lett egyszerűbb, az eljárásokra vonatkozó jogszabályok módosításának köszönhetően.

Az Egyszerűsítési Program a közigazgatási reform része, és az egyszerűsítéseknek még koránt sincs vége, sőt a java még hátra van: 2013 közepére összesen több mint 200 ügyben kívánja egyszerűsíteni a lakosság életét a kormány. A program eredményeként több százmillió forintos nagyságrendben csökkennek majd a családok, háztartások terhei.

Az Egyszerűsítési Program indítását tavaly rendelte el a kabinet a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként. Célja, hogy a lakosságot érintő hatósági eljárásokat felülvizsgálja és a különböző ügyek intézésével járó, az állampolgárokra háruló adminisztrációs terheket csökkentse.

Az egyszerűsítés során igyekeznek a felesleges bürokráciát kiiktatni az eljárásokból, s elérni azt, hogy kevesebb papírmunka, kevesebb nyomtatvány, kevesebb sorban állás, minél egyszerűbb ügyintézési folyamat segítse az állampolgárokat és egyúttal magasabb sebességi fokozatba kapcsolja magát a közigazgatást is.

A program végrehajtásában gyakorlatilag minden tárca részt vesz, és sorra vizsgálja felül a hatáskörébe tartozó eljárásokat. Ennek köszönhetően az élet minden területén egyre egyszerűbb lesz mindannyiunk dolga. A csaknem 230 eljárásra kiterjedő Egyszerűsítési Program első ütemében eddig több mint 40 eljárást módosítottak, a változások egy része már életbe is lépett, más részük jövőre fog.

Családdal kapcsolatos ügyek
A családdal, a gyermekkel kapcsolatos ügyintézés terén számos eljárásban lesz könnyebb a szülők dolga. Csökkent az ügyintézési idő és a dokumentáció mennyisége is ezeknél az eljárásoknál.

Évente több száz gyermek és leendő szülő dolgát könnyíti meg, hogy egyszerűbbé válnak az örökbefogadás joghatásaival kapcsolatos eljárások. A szükséges jogszabályokat már elfogadták, januárban lépnek hatályba.
Könnyebb lett az apai elismerés jegyzőkönyvbe foglalása (bármely gyámhatóságnál, kormányablaknál, külföldön a tiszteletbeli konzulnál is intézhető).

Júliustól egyszerűbb lett a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (GYED) igénylése. A beadandó dokumentumok számának csökkentése mellett, az eddigi 30 napos ügyintézési határidő 18 napra csökkent. A közvetítő állami hivatalok és benyújtandó igazolások száma is kevesebb lett, így októbertől jóval egyszerűbb lesz az újszülött babák után nyitható Start-számla intézése a Magyar Államkincstárnál.

Jövő áprilistól egyszerűbb lesz a gyermekgondozási segély (GYES) és az anyasági támogatás folyósítása, az ügyintézési idő és a szükséges igazolások csökkentése miatt, de már most is nagy könnyebbséget jelent az anyukáknak, hogy a kormányablakoknál is el lehet indítani ezeket az ügyeket.

A családi pótlék és a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósításának elbírálását egy informatikai fejlesztés teszi gyorsabbá jövő áprilistól. Ugyancsak akkortól várható, hogy a kismamabérlet kiállításához kevesebb rohangálásra lesz szükség.

Közoktatás, felsőoktatás
Az iskolakezdési támogatás igénylése, elfogadása jövő tanévtől lesz érezhetően egyszerűbb. Mivel a jövőben csak utalvány formájában igényelhető, így egyrészt az utalvány elektronikus és normál elfogadását kiszélesítik, másrészt mellőzhető lesz a számlabemutatás. Az is könnyít a munkavállalók helyzetén, hogy majd csak nyilatkozniuk kell a jogosultságról, nem mindenféle egyéb pl. iskolalátogatási igazolásokkal is bizonyítani azt.

A főiskolai, egyetemi hallgatók életét könnyíti meg, hogy januártól az elektronikus ügyintézés kiterjesztésének köszönhetően egyszerűsödik a diákhitel ügyintézés. Elektronikus felületen is módosítható lesz a hallgatói hitel, a törlesztő részlet összege és az egyéb adatok változása.

2012 tavaszától már az új, elektronikus rendszerben igényelhető a diákigazolvány, amely a Nemzeti Egységes Kártyarendszer első elemének tekinthető.

Munkaügyi helyzetek
Jóval egyszerűbb lett júliustól a táppénzzel kapcsolatos ügyek intézése: 30-ról 18-napra csökkent az ügyintézési határidő, speciálisabb esetekben (pl. gyermekápolás vagy baleset után járó táppénz) pedig lehetővé vált előleg kifizetése. Hasonló könnyítéseknek köszönhetően ugyancsak kevesebb fáradtságot jelent az üzemi balesethez kapcsolódó jogosultságok érvényesítése.

Februártól az eddigi három hatóság helyett egy hatóság végzi a csökkent munkaképesség és egészségkárosodás megállapítását.

Biztosítási jogviszony megszűnésekor a jövedelemigazolás kiadására szeptembertől a hatóságok nem az ügyfelet, hanem a munkáltatót „zaklatják”.

Közműszolgáltatások
A közműszolgáltatásokkal kapcsolatos számos ügyben csökken a háztartások terhe és lesz egyszerűbb az ügyfelek dolga. Szeptembertől rövidült és egyszerűsödött a gázkészülékek és gázkazánok cseréjével kapcsolatos ügyintézés. Az eddigi 30-45 napos ügyintézés helyett a cserével megbízott gázszerelő a cserét akár 1 nap alatt is elvégezheti majd. Az egyszerűsített eljárás során nincs szükség új tervdokumentációra, nem szükséges a földgázelosztó azonnali, kötelező műszaki biztonsági ellenőrzése sem, hiszen a gázszerelő felel az előírásoknak megfelelő műszaki biztonsági kivitelezésért. A készülék cseréjét a gázszerelő a szerelési nyilatkozat és a bejelentő bizonylat megküldésével jelenti be a területileg illetékes földgázelosztónak.

Jövő évtől egyszerűbben intézhető a gáz- és villanymérők átírása is. Évente több mint 800 ezer ilyen átírás zajlik lakáscsere, tulajdonváltás miatt, csak ez önmagában 200 millió forint megtakarítást jelenthet a felhasználók számára. Országosan egységes eljárásrend lesz, egységes határidőkkel. A szolgáltatók az eddigi akár 30 napos időtartam helyett a bejelentés kézhezvételét követően egységesen 8 napon belül el kell végezzék a helyszíni ellenőrzést. Az új fogyasztó a korábbi fogyasztó bejelentésével egyidejűleg – ugyanazon a bejelentési lapon – jelezheti a szolgáltatóknál szerződéskötési igényét. A változás bejelentését a jövőben egységes formanyomtatvány könnyíti majd meg. A gáz- és villanymérők átírása a korábbi fogyasztó földgáz- vagy villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos szerződésének megszüntetését, az új fogyasztó esetében, pedig e szerződések megkötését is jelenti.

A nagycsaládos gázárkedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó adminisztratív terhek is csökkentek szeptember 1-jétől. Ez a lehetőség mintegy 320 ezer főt érint, a változásokkal a nagycsaládosok egyszerűbb eljárásban igényelhetik a kedvezményt. Már nem írják elő a kérelem évenkénti benyújtását. A kedvezményezetteknek 2013-tól csak az esetleges változásokat kell bejelenteniük. A Magyar Államkincstár viszont köteles évenként ellenőrizni a nyilvántartásában szereplők jogosultságát. A jövő évtől egyszerűsödik a benyújtandó igénylőlap tartalma is. Az új formanyomtatványon nem kell feltüntetni a kérelemhez kötelezően mellékelendő számlán már szereplő adatokat. Jogosultanként elegendő lesz egyetlen igénylőlapot kitölteni azoknak, akik több gázmérővel rendelkeznek, és ezért az igénylőlapot eddig mérőóránként kellett benyújtaniuk. Az igénylő a gördülékenyebb kapcsolattartást telefonszáma önkéntes megadásával is segítheti.

Szeptembertől ritkább lett a mellékvízmérők cseréje is. A mellékvízmérőket 6 év helyett 8 évente, tehát ritkábban kell majd cserélni. A fogyasztók ezáltal a költségek 25 százalékát spórolhatják meg mérőóránként. 2014. január 1-jétől a szolgáltató átvállalja a főmérő utáni díjat. A cserével egy időben üzembe helyezik és – az illetéktelen használat megakadályozására – bélyegzéssel, zárral is ellátják a mellékvízmérőket. Ezt ezentúl a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozó is elvégezheti, így csak egyszer kell fogadni a vízmérő cserét végző szakembereket.

A ház körüli munkák hatósági engedélyeztetése is könnyebb lett pl. a fák kivágásának engedélyeztetésével kapcsolatos ügyintézésben kevesebb teher hárul az ügyfélre, 2 hónapról 45 napra rövidült az ügyintézés.

Otthonteremtés
Az otthonteremtéssel kapcsolatos eljárások is sorra egyszerűsödnek. Egy, szeptember 11-én megjelent kormányrendeletnek köszönhetően 2013-tól egyszerűbb lesz a lakás előtakarékossági számla nyitása, pl. a lakás takarékpénztárak elektronikusan is kikérhetik az ingatlan tulajdoni lapját, a támogatás felhasználásának igazolására több idő lesz (90 nap helyett 120 nap). Egyszerűsödni fog a lakástámogatással kapcsolatos igény is, mégpedig úgy, hogy a jegyzőre nem lesz szükség az eljárásnál, mindent a Magyar Államkincstárnál lehet intézni.

Hazai termelők
A mezőgazdaságban dolgozók számára is számos eljárás egyszerűsödött és még egyszerűsödik a jövőben is. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállítását több módon is egyszerűsítették: könnyebbség, hogy már intézhető a kormányablakokban, de 2013. januártól gyakorlatilag a felére (15 napról 8 napra) csökken a kiállítás határideje és a következő évre előre is ki lehet váltani. Ezzel együtt jóval egyszerűbb lesz az őstermelők adózása: a családi gazdálkodó maga számol jövedelmet a gazdálkodásban részt vevő családtagok részére, ezt a többi családtagnak nem kell külön-külön megtennie.

A VM több mint 20 mezőgazdasági támogatás igénylését tette jóval egyszerűbbé: könnyebben igényelhetnek támogatást pl. a baromfitartók, a borászati mellékterméket lepárló üzemek, szárított takarmány-feldolgozók.

Magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyek
Mint ismert 2011. január 1-jétől igényelhető az egyszerűsített honosítási kérelem, azaz a kettős állampolgárság. Eddig több mint 300 ezren kérték a magyar állampolgárságot, és már több mint 200 ezren tettek állampolgársági esküt.

A határon túli magyarok ügyintézését azonban számos más területen is segítik még: 2013 januárjától egyszerűbb lesz a külhoni pedagógusokat és diákokat illető kedvezmények érvényesítése. Egyszerűbb lesz a külhoni nyelvvizsga elismerése is. Azok a külhoni magyar diákok, akik magyar nyelvű középiskolában sikeresen leérettségiztek az államnyelvből, ezt középfokú nyelvvizsgaként tudják elfogadtatni Magyarországon és a felvételi eljárásban is többletpontokat kaphatnak. Erre már a 2013-as év eleji keresztféléves eljárásban lehetőség lesz.

Okmányok
Már az idén érezhetően felgyorsult az útlevél ügyintézés. Idén januártól lehetőség van arra, hogy az útlevelet a jelenlegi harminc napos ügyintézési idő mellett 7 napos, 3 napos vagy akár 24 órás ügyintézési idővel igényeljék az ügyfelek a KEK KH által működtetett Központi Okmányiroda ügyfélszolgálatán, még hétvégén is.

Közérdekű beruházások
Egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és ügyfélbarátabbá válik jövő júliustól a kisajátítási eljárás, így egyszerűsödnek a közérdekű beruházások megvalósításához szükséges eljárások. Az erről szóló törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van.

Az egyszerűsítések további üteme
Az eddig felülvizsgált 44 eljáráson túl, gőzerővel zajlik továbbiak egyszerűsítése is. Rövid időn belül összesen több mint 220 ügyben lesz könnyebb az állampolgárok dolga. A tárcák jelenleg is „nagyító alatt” nézik, hogy lehet további eljárásokat egyszerűsíteni a családdal, gyermekekkel kapcsolatban; a munkavállalás, a munkanélküli ellátás intézésében, továbbá a szociális ellátásokban, az adózásban, a mezőgazdasági ügyekben, a köz- és felsőoktatásban, az ingatlannal kapcsolatos ügyek intézésében, a közúti közlekedéssel kapcsolatos hatósági ügyekben, a nyugdíjjal, a házassággal, kapcsolatos különféle ügyintézések során, valamint az egészségbiztosítási ellátásokban.

Egyéb közigazgatási eszközök az egyszerűsítésre
Az Egyszerűsítési program mellett – amely az eljárások egyszerűsítését foglalja magába -, egyéb eszközökkel is segíti a kormány az állampolgárok dolgát. Ilyen például, hogy 2011 júliusától lehetőség van arra, hogy az ügyfelek emailen vagy SMS-ben automatikus értesítést kapjanak az okmány elkészültéről. 2011 januárjától magasabb fordulatszámra kapcsolt a közigazgatás, már naptári napokban, és nem munkanapokban számolják a hatóságok az ügyintézési határidőt.

Ilyen segítség lesz a Nemzeti Egységes Kártya létrehozása, amely a tervek szerint több okmányt lesz képes kiváltani. Szintén az egyszerűbb ügyintézést segíti az országszerte működő 29 db Kormányablak is, ahol már közel félmillió ember ügyintézését segítették eddig. Számuk azonban a tervek szerint 2014-re 300-ra bővül, az ott elintézhető ügyek száma pedig megsokszorozódik, akár 2500 ügyet lehet majd intézni egy helyen a tervezett egyablakos ügyintézésnek köszönhetően. Az állampolgárok – különösen a vidéken élő emberek – számára ugyancsak az ügyintézés elérhetőségét szolgálják majd 2013-tól a járási hivatalok is.

A cégek terheinek csökkentése
A lakosság adminisztrációs terheit csökkentő Egyszerűsítési Program mellett számos intézkedés szolgálja a hazai vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését. Ezek egy része szintén hatósági eljárások felülvizsgálatának köszönhető. Például július 1-jétől egyszerűsödött a cégnyilvántartás. Továbbá jelentős segítséget jelentenek a hazai gazdasági szereplőknek, hogy egyszerűsödtek a közbeszerzési eljárások, a beruházási engedélyek, az Új Széchényi Terv pályázatai. Több tucatnyi – a Széll Kálmán Tervben is rögzített – intézkedésnek köszönhetően csökkentek a vállalkozók terhei (Lásd: a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálásával megvalósuló www.egyszeruallam.hu).

Állampolgárok bevonása az egyszerűsítésbe
Az Egyszerűsítési Programról bővebben is olvashatnak a magyaryprogram.kormany.hu portálon, emellett az állampolgárok hatósági ügyintézéssel kapcsolatos konkrét észrevételeit, jobbító ötleteit is folyamatosan várják az: egyszerusites@kim.gov.hu e-mail címen.”

Forrás:
Papírból, időből, energiából is egyre kevesebb kell az ügyintézésekhez; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. szeptember 18.

Konferencia a járási rendszerről Szekszárdon

„Kormányzati célkitűzés, hogy a járási hivatalokhoz kerülő köztisztviselők bére ne csökkenjen – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára szerdán Szekszárdon.

Zöld-Nagy Viktória a Tolna megyei kormányhivatalnak a járások kialakításáról rendezett konferenciáján kifejtette: jelenleg nem kiegyenlített az illetményrendszer az önkormányzati és az államigazgatási rendszer között. Az önkormányzatoknál az illetménykiegészítések és a pótlékok miatt vannak olyan tisztviselők, akiknek magasabb az illetményük, mint amennyit a járási hivatalokban a törvény alapján kapnának – tette hozzá.

„Dolgozunk azon, hogy a rendszert hogyan lehet kitalálni” – jegyezte meg. A helyettes államtitkár nem közölt részleteket, de az MTI érdeklődésére annyit elmondott, hogy országszerte mintegy tízezer önkormányzati köztisztviselő kerül át kormánytisztviselőként a járási hivatalokhoz.

Zöld-Nagy Viktória a konferencián emlékeztetett arra, hogy a járási székhelyeken 2013. január elsejével megalakuló járási hivatalokhoz a most az önkormányzatoknál lévő államigazgatási – a többi közt gyermekvédelmi, gyámügyi, idegenrendészeti, állatvédelmi, környezetvédelmi – feladatok kerülnek.

Bővebben a járásokról: 175 vidéki járási hivatal és 23 fővárosi kerületi hivatal alakul jövőre”

Forrás:
Konferencia a járási rendszerről Szekszárdon; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. szeptember 19.

Új rendszerben működik tovább a hazai örökségvédelem

„A fővárosi és megyei kormányhivatalok veszik át 2012. szeptember 21-től az átalakuló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemléki és régészeti hatósági feladatait, míg a KÖH jogutódjaként létrejövő Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központba 2012. október 31-én beolvad a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG).

A KÖH nem szűnik meg, hanem új nevet kap és átalakul, ennek során pedig bizonyos feladatokat átad a Belügyminisztériumnak (BM), illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek a kulturális örökségvédelmi hatóságokról szóló kormányrendeletről.

Hammerstein Judit kiemelte: a KÖH jogutódjaként létrejövő Forster Gyula Központ nemcsak lead, hanem át is vesz feladatköröket, hiszen az MNG például beolvad az intézménybe. Mint kifejtette, a KIM készített egy problématérképet a kormányszerkezetről és feladatkörökről, ez a tárca koordinálta az örökségvédelem szervezete és működése átalakítására vonatkozó tervezet elkészítését is. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az új rendszert a hatályba lépést követően kell felállítani. A közigazgatási és a belügyminiszter a felelős azért, hogy 2012. október 31-ig a régészeti és a műemléki hatósági feladatok új szervezeti rendszerének kialakításáról gondoskodjon. Az átalakulás jogszabályi hátterét is október 31-ig kell megteremteni. Beszámolója szerint az örökségvédelem felügyelete a BM-hez kerül, az építésügy pedig már a kulturális örökségvédelmi törvény legutóbbi módosításával július 1-től átkerült a BM-hez. A régészeti és műemléki hatósági ügyek és az ezekhez kapcsolódó felügyeleti feladatok a BM szakmai irányítása alá kerülnek, intézésüket első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatalok, másodfokon a fővárosi kormányhivatalban létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Iroda veszi át.

„A cél az, hogy a rendszer gyorsabban és hatékonyabban működjön. Az állampolgárok az átalakításnak csak jótékony hatásait fogják érzékelni, már csak azáltal is, hogy működni fog az egyablakos rendszer, azaz az ügyintézés is egyszerűsödik: az új rendszerben egyszerre lehet intézni az építésügyi hatósági és adott esetben a régészethez kapcsolódó hatósági ügyeket” – szólt az átalakítás előnyeiről Hammerstein Judit. Mint hozzáfűzte, a fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti koordinációt az újonnan létrejövő Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium látja el a BM szakmai felügyelete alatt. A régészeti lelőhelyek és a műemlékek nyilvános adatbázisa a fővárosi kormányhivatalhoz kerül, mert az iroda csak így tud megfelelőképpen eleget tenni a hatóság jogkörének – jegyezte meg.

A rendelet értelmében a jövőben a fővárosi kormányhivatal örökségvédelmi irodája adja ki a szakhatósági engedélyeket, javasolja és előkészíti a műemlékké nyilvánítást, végzi a műemlékállomány értékeinek feltárását, revízióját, tudományos kutatását, a kutatási eredmények feldolgozását és publikálását, részt vesz a műemlékekhez kötődő restaurálások előkészítésében, valamint közreműködik a kivitelezésben. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal a vonatkozó jogszabályok megtartásával, az örökségvédelemmel összefüggő szakhatósági eljárás lefolytatása nélkül hozza meg döntését.

Hammerstein Judit leszögezte: a kulturális javak esetében minden feladatkör a Forster Gyula Központnál marad, ezekben az ügyekben másodfokon a kultúráért felelős miniszter lesz illetékes. A központnál marad a kulturális javakkal kapcsolatos valamennyi tudományos és hatósági feladat, az Építészeti Múzeum, a kiemelt nemzeti emlékhelyek és a világörökségi területek védelmével, valamint a határon túli kulturális örökség megóvásával kapcsolatos feladatok. Ide tartozik az előadóművészeti iroda működtetése is, a tárcának azonban az a szándéka, hogy ezt később a Nemzeti Kulturális Alaphoz telepíti – árulta el a helyettes államtitkár.

A jövőben a Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ működteti szakértői testületként a Kulturális Javak Bizottságát, míg az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület a BM-hez fog tartozni, a KÖH elnöke helyett a belügyminiszter tanácsadó testületeként, ezáltal a súlya is nagyobb lesz. „A KÖH-től 70 főt vesz át a Fővárosi Kormányhivatal, és bár a kormányhatározat nem rögzíti, az egyeztetések alapján elmondható: a Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnál 51 fő marad október 31-ig, amikor az MNG beolvad a központba” – beszélt az átalakulásról Hammerstein Judit. Az MNG beolvadását indokolva felidézte: a műemléki gondnokság 2001-ben, a KÖH létrejöttekor még a hivatalhoz tartozott. „Fontos, hogy az örökségvédelemhez tartozó nem hatósági feladatok ellátása ne aprózódjon szét, ez indokolja a két szervezet egyesítését. Így egy új, erős intézmény jön létre, és többek között egyesülni tud a két hivatal által őrzött gyűjteményi anyag is” – fogalmazott a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Új rendszerben működik tovább a hazai örökségvédelem; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2012. szeptember 20.
Lásd még:
Megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal; Index.hu; 2012. szeptember 6.
KÖH helyett Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ; Index.hu; 2012. szeptember 14.

Navracsics udvariassá tenné a flegma ügyintézőket

„Akkor jó egy állam, ha polgárainak érdekeit szolgálja, és nincs külső cél, amelyhez a polgárokat eszközként használná fel – erről Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter beszélt a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, az intézmény és az Európai Újságírók Szövetségének meghívására tartott pénteki előadásán.

Az államnak a közjót kell szolgálnia, vagyis olyan javakat kell gyarapítania, amelyek az adott nemzet egyes csoportjain felül állnak, és nem jeleníthet meg pártérdeket – mondta Navracsics.

Szerinte törekedni kell arra, hogy a kormány és a kormányzati politika az egész nemzetnek legyen jó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs különbség bal- és jobboldal között, mert máshogy láthatják a közjó hangsúlyos elemeit.

A jó államnak Navracsics Tibor szerint a leghatékonyabban, a legtakarékosabban és a legudvariasabban kell a polgárok javát szolgálnia. Szerinte a hatékonyságot sokszor olcsóságban mérjük, de a hatékony és takarékos állam nem egyszerűen abban mérhető, hogy milyen méretű, hanem hogy mennyi idő alatt és hogyan tudja kiszolgálni a polgárt.

A miniszter szerint a jó állam elképzelhetetlen udvariasság nélkül, és a magyar állam nem becsüli meg a polgárait abból a szempontból, hogy olykor enyhén flegma ügyintézők oktatják ki a polgárt, hogy valójában rossz helyre ment, és még milyen okmányokat szerezzen be.

A miniszter szerint a létrehozott kormányablakokkal, ahol már több mint hatvan ügycsoportban járhatnak el a polgárok, azt kívánták megmutatni a környezettel, a kiszolgálással és az egyablakos ügyintézéssel, hogy milyennek is képzelik el a jövő ügyintézését. Hozzátette, reményeik szerint 2013 végére több száz ügycsoportban lehet intézkedni a kormányablakoknál.

Navracsics szerint a jó államnak felhasználóbarátnak is kell lennie. Mint mondta, az eddigi intézményrendszert a polgárnak át kellett látnia, a cél azonban az, hogy legyen egyetlen kezelői felület, a kormányablak, ahova fordulhatnak, miközben nem kell megtanulniuk az állam működését. Elmondta, elképzeléseik szerint 2013 végére 300 ponton, minden városban, mozgó ügyintézéssel pedig a falvakban is elérhetővé válik a kormányablak.

Azzal összefüggésben, hogy a jó állam a kultúra része is, hozzátette, az államtól is függ, milyen a közlekedési morál, az emberek egymáshoz való viszonya. Mint mondta, ahogy az állam ügyintézője viszonyul az ügyét intéző polgárhoz, az minta, és feladatának nevezte, hogy az állam által okozott frusztrációt lehetőség szerint megszüntesse. Szerinte ezt úgy lehet megtenni, hogy az állami alkalmazottakban megerősítik, hogy ők nem egyszerűen ügyintézők, hanem egy kultúra, az állam kultúrájának képviselői.

Előadásában a miniszter felidézte azt is, hogy 2010 tavaszán újszerű minisztériumi szerkezetet alakítottak ki azzal, hogy a szakpolitikai területeket államtitkárok irányítják, s ezek közt a közös pontot a miniszterek fogják össze. Példaként említette az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol ez a közös pont az ember érdeke.

Saját tárcájával kapcsolatban azt mondta, a közigazgatás államigazgatási része a belügyi területtől átkerült a minisztériumához, míg az önkormányzati irányítás belügyi irányítás alatt maradt. Mindezzel a cél az államreform végrehajtása, a jó állam kialakítása volt.”

Forrás:
Navracsics udvariassá tenné a flegma ügyintézőket; HVG.hu/MTI; 2012. szeptember 21.

EU-pályázatok: több cég panaszkodik a nehéz hozzáférésre

„Ellentmondásos az uniós pályázati lehetőségek megítélése a kis- és középvállalkozások (kkv) körében – közölte a K&H Bank Zrt. csütörtökön legújabb felmérésnek eredményeként.

A bank 500 hazai kkv vezető megkérdezésével végzett negyedéves kutatása szerint ugyan kis mértékben javult a kiírások megítélése, miután egyre több cég talál számára hasznosnak ítélt pályázati kiírást, ugyanakkor mélyponton van a támogatás elérhetőségének megítélése.

A megkérdezett vállalkozások több mint harmada hallott olyan pályázatról, amely komolyan érdekelheti a cégét a jövőben. Leginkább a középvállalatok voltak lelkesek a pályázati lehetőségeket tekintve, a mikro- és kisvállalkozásoknak mintegy harmada jelezte, hogy talál a cég számára hasznos pályázati kiírást.

A felmérés szerint a tavaly márciusban megújított pályázati rendszer nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a megkérdezett vállalkozások továbbra is nehéznek tartják az uniós források hozzáférhetőségét – közölte a K&H.

Az előző negyedévhez képest 32 százalékról 39 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, akik nehezebbnek vélik a pályázatok elérhetőségét. A mikrovállalkozásoknál ez az arány 31 százalékról 40 százalékra, a kisvállalkozásoknál pedig 34 százalékról 40 százalékra emelkedett, és kizárólag a középvállalatoknál tapasztalható javulás.

„Ezzel szorosan összefügg, hogy a cégvezetők kevesebb, mint fele tartja valószínűnek, hogy támogatáshoz juthat az elkövetkezendő egy évben, ami az eddig mért legalacsonyabb érték” – ismertette a közleményben Németh László, a K&H kkv marketing főosztályának vezetője.”

Forrás:
EU-pályázatok: több cég panaszkodik a nehéz hozzáférésre; HVG.hu/MTI; 2012. szeptember 20.

Hat-nyolcezer közszolga állása szűnhet meg

„Jelentős leépítésre készül a központi közigazgatásban a kormány, 6-8 ezer állás szűnhet meg a minisztériumokban és a háttérintézményekben. Ezt a Népszabadság szombati száma írja egy kormányközeli szakemberre hivatkozva.

A lap szombati számában azt írta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban augusztusban elkészült elemzés szerint kétezer tartósan betöltetlen állás megszüntetése mellett 5500 fővel lenne csökkenthető a minisztériumokban a nem szakmai feladatokat végzők száma. Az elemzés készítői javasolták a minisztériumok mögött működő kutatóintézetek számának csökkentését is.

A lap információit megerősíteni látszik Varga Mihály tárca nélküli miniszter Magyar Nemzetnek adott interjúja. Az IMF-ügyi főtárgyaló azt mondta: a javaslataink különböző területeket jelölnek meg. Ilyen a bürokrácia csökkentése, ami elsősorban a közszférában dolgozók létszámát érintené. „A cél akár egy többéves programmal is teljesíthető, például úgy, hogy az állami szférából kilépők, a versenyszférába távozók helyére és a nyugdíjba vonulók pótlására nem veszünk fel új alkalmazottakat” – fogalmazott.

A lapban idézett, meg nem nevezett kormányközeli szakember elmondása szerint a karcsúsítás részeként felmerült, hogy a párhuzamos feladatokat ellátó háttérintézményekből ágazatonként csak egy maradjon. Mindez érintené az oktatási, a nyugdíj-biztosítási, a közlekedési, a honvédségi és az egészségügyi háttérintézményeket, így megszűnhetne például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is.

A lap szerint ez összefügghet azzal az értesülésükkel, hogy nyáron az IMF-delegáció azzal a megállapítással távozott Magyarországról, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak száma 40 százalékkal magasabb, mint amire a feladatok alapján szükség lenne.

A lapnak nyilatkozott Fehér Lajos, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke, aki azt mondta: elképzelhetetlennek tart egy ilyen arányú leépítést.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a lap kérdésére közölte: „Az IMF-tárgyalások érdemben októberben várhatók, sem olyan kormánydöntés, sem olyan megállapodás nincs, amely alapján a közszféra 40 százalékos leépítését terveznénk. A kormány többek között rögzítette, szó sem lehet arról, hogy a közszférában a jövedelmek csökkenjenek.””

Forrás:
Hat-nyolcezer közszolga állása szűnhet meg; Index.hu és MTI; 2012. szeptember 22

Közigazgatási, politikai informatika

Jövőre már elektronikusan intézhetők az építési ügyek

„2013 januárjától jelentősen egyszerűsödik az építési engedélyezés rendszere – mondta Magyar Mária, a Belügyminisztérium építésügyi főosztályvezetője, az e-ügyintézés részleteiről tartott hétfői szakmai tájékoztatón.

A fejlesztésnek köszönhetően több engedélyt, például a bontási és építési, vagy a fennmaradási és továbbépítési, illetve a fennmaradási és használatbavételi engedélyt egyszerre is lehet majd kérni – tette hozzá.

A főosztályvezető hangsúlyozta: az építési engedélyeztetési eljárást ugyan nem lehet tovább rövidíteni, de ez az új konstrukcióval, vagyis a kérelem megfelelő előkészítésével gyorsítható. Az építészeti-műszaki dokumentációt mindig elektronikusan kell benyújtani, még a kérelem beadása előtt. A kérelmeket ugyan nem kötelező elektronikusan benyújtani, de az ügyintézés mindig elektronikus úton történik.

Magyar Mária az új eljárási rend részleteiről elmondta, hogy az az eddigi kettő helyett négy szakaszból áll majd. Az engedélyezési és jogorvoslati szakaszt megelőzi az új előszakasz és a szolgáltatási szakasz.

Az előszakasz önkéntesen választható, ekkor az építtető a szükséges dokumentumokat úgynevezett „elektronikus kiskosárban” gyűjtheti. Az elektronikus felületet építésügyi hatósági szolgáltatáshoz, így előzetes szakhatósági véleménykérésre is lehet majd használni. Itt kérdések tehetők fel, így például hatósági szakmai álláspontot is lehet kérni. Ennek használata díjköteles, de nem kötelező.

Lehetőség van előzetes vizsgálat kérésére is. Így például megtudható, hogy a kérelmező elegendő dokumentációt nyújtott-e be, illetve mennyi illetéket kell majd fizetnie.

Az elektronikus ügyintézés igénybevétele kötelező és ingyenes – függetlenül attól, hogy kérelmet milyen formában nyújtják be. Hiánypótlást öt napon belül kérhet a hatóság, erre 15 napja van az építtetőnek.

Az utolsó szükséges dokumentáció benyújtását követő 15 napon belül megszületik az elsőfokú döntés.

A kérelemről hozott döntés is elektronikus úton jelenik meg, és hitelesnek számít. Az építtető a döntést kinyomtathatja, de hiteles másolatot is kérhet róla.

A végleges szabályokról vélhetően október elején dönt a kormány, így október második felében részletes oktatás indul a szakma szereplőinek – tette hozzá Magyar Mária.”

Forrás:
Jövőre indul az építésügyi e-ügyintézés; Belügyminisztérium; 2012. szeptember 17.

Figyeli az Internetet a Terrorelhárítási Központ

„650 millió forintra kapott közbeszerzés alóli mentességet a TEK. Az előző héten a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága a kormánypárti képviselők igen szavazatával döntött erről.

A „csomagban” az internet szűrésére hivatott e-osztály megerősítése, beléptető kapuk kialakítása és a külföldön bajba került magyarok mentését segítő operatív terem fejlesztése szerepelt.

Az internet szűrését és ellenőrzését végző e-osztály nemrég alakulhatott a TEK-en belül. Szerettünk volna többet megtudni az osztály feladatairól, hatásköreiről, arról, hogy mit szűr és kiket ellenőriz a csoport, de a TEK-től nem kaptunk érdemi választ a kérdéseinkre.

Annyit írtak, hogy „az E-osztály az internet segítségével, vagy azt eszközül használva elkövetett terrorcselekmények felderítése érdekében jött létre…, az utóbbi évek hazai és nemzetközi tapasztalatai tették szükségessé”.

A Terrorizmus és Számítógépes Bűnözés Elleni Monitoring Egység kialakítása legalább 370 millió forintba kerül: a magyar elitkommandó a héten erre az összegre kapott közbeszerzési mentességet a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságától. A pénzt informatikai fejlesztésre, speciális, leárnyékolt notebookok és nyomtatók (?) vásárlására fordítanák.

Bár a rendelkezésre álló információk alapján csak találgatni lehet, mi lesz az E-osztály feladata, egy név nélkül nyilatkozó internetes biztonságtechnikai szakértő lapunknak azt mondta, valószínűleg konkrét honlapokat fog monitorozni a TEK. Attól minden bizonnyal nem kell tartani, hogy az átlagos internethasználók adatforgalmát is figyelnék.

Az persze könnyen elképzelhető – véli a szakértő –, hogy ha valaki túl gyakran ír le bizonyos kifejezéseket (az egyszerűség kedvéért legyenek ezek például a bomba, terror, robbantás) akkor bekerül az e-osztály látókörébe…”

Forrás:
Százmilliókért figyeli az internetet a TEK; MSN Mai Nap; 2012. szeptember 14.

Évről évre nő a számítógépes támadások száma

„Évről évre nő a kibertámadások száma Magyarországon, bár ezek nagyobb része még nagyon kezdetleges – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn a fővárosban egy konferencián.

Az államtitkár kijelentette: bár a támadások kezdetlegesek, de már Magyarországon is megjelentek nemzetközi kiberbűnözői csoportok, mint például az Anonymus. Az államnak energiát kell fordítania a probléma kezelésére, és elsősorban a megelőzésére, ezért fel kell mérni az információbiztonság szintjét, a stratégiai pontokat pedig védeni kell – fűzte hozzá.

A kormány komoly lépéseket tett a megfelelő jogszabályi környezet kialakításáért; az új Btk. több paragrafusa a számítástechnikai bűncselekményt szabályozza, és egy önálló fejezet szól például a tiltott adatszerzésről, és a gyermekek védelmére is új szabályokat állapítottak meg – közölte Rétvári Bence.

Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta: egy társadalom életképességét az bizonyítja, hogy a kihívásokra megfelelő válaszokat tud adni, a kiberfenyegetés pedig nemcsak Magyarország, hanem a világ számára is nagy kihívás. Az államtitkár hangsúlyozta: nem szabad kivételt tenni ebben a kérdésben, és minden „kibertevékenységet”, ami nem legális, üldözni kell.

Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében azt hangoztatta, hogy Magyarországon is nagyon komolyan foglalkoznak már a témával, ez azt mutatja, hogy van igény a „kiberbiztonságra”. Megemlítette, hogy október elején újabb konferenciát tartanak a témában, amelyen mintegy 70 ország képviselői és Orbán Viktor miniszterelnök, illetve az EU és a NATO prominensei is jelen lesznek.

A helyettes államtitkár szerint a kibertér biztonságát szavatolni kell, de nem szabad engedni, hogy ez az internet szabadságát veszélyeztesse, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy nem létezik abszolút szabadság. tehát szabályokra szükség van.

A Duna Palotában zajló, kétnapos konferenciát a Belügyi Tudományos Tanács, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, valamint a Terrorelhárítási Központ szakmai támogatásával rendezték.”

Forrás:
Évről évre nő a számítógépes támadások száma; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. szeptember 17.

Megjelent az EKOP-3.1.3 ”Ágazati pályázat a Közép-magyarországi régióban megvalósítandó fejlesztésekre” dokumentációja

„…A pályázat tartalma
A pályázat által elvárt eredmények – abból adódóan, hogy az EKOP 1. és 2 prioritásán megfogalmazott fejlesztési irányok és célok KMR-ben történő megvalósítását szolgálja a 3. prioritás – az alábbi két fő terület legalább egyikére kell, hogy koncentráljanak:

I. Az 1. prioritási tengely (A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása) céljaihoz kapcsolódó fejlesztések
Az egyfordulós nyílt pályázat egyik alapvető fókusza az EKOP 1. prioritására vonatkozóan megfogalmazott fő cél megvalósítása a KMR-ben, nevezetesen a különböző közigazgatási szakrendszereket érintően olyan informatikai belső fejlesztések támogatása, amelyek szükségesek a közigazgatási eljárások és folyamatok egyszerűsítéséhez és/vagy elősegítik a közigazgatás és a közigazgatás belső folyamatainak megújítását, s tovább erősítik a közigazgatáson belüli informatikai alapú szolgáltatásokat (G2G).

Ezen fejlesztések egyben további alapot kell, hogy biztosítsanak az elektronikus közigazgatási szolgáltatásoknak mind a vállalkozások (G2B), mind az állampolgárok felé (G2C), s bővítik az elektronikus ügyintézés lehetőségeit és elősegítik a közigazgatási munka hatékonyabbá és eredményesebbé tételét.

A pályázat keretében a fenti célokat vagy célok valamelyikét szolgáló, valós igényeket kielégítő közigazgatási infokommunikációs technológiai fejlesztések támogathatóak.
…
II.A 2. prioritási tengely (A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések) céljaihoz kapcsolódó fejlesztések
Az egyfordulós nyílt pályázat másik lehetséges fő célja olyan közigazgatási szakrendszerekhez kapcsolódó, az ügyfelek kiszolgálásához szükséges informatikai fejlesztések támogatása a KMR-ben, amelyek elősegítik az elektronikus ügyintézés elterjesztését, valamint a közigazgatási munka hatékonyabbá tételét.

Cél a közigazgatási szakrendszerekhez való hozzáférés javítása az elektronikus közigazgatási szolgáltatások széles körben való elterjesztése érdekében. Minél több konkrét eljárási cselekménynél, közigazgatási ügynél és szolgáltatásnál elő kell segíteni az elektronikus megoldások alkalmazását, az ügyfelek elektronikus ügyintézési lehetőségeinek, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésüknek szélesítését.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatások szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2011. évi CLXXIV . törvénnyel történt módosítása új kapcsolattartási formákat és elérhetőségi lehetőségeket biztosított az ügyfelek és a közigazgatási intézmények között.

Támogatható a módosult Ket. alapján lehetővé váló új azonosítási (összerendelési) és ügyfél rendelkezési lehetőségek ügyfelek általi kihasználhatóságának biztosítása a konkrét közigazgatási eljárásokban, illetve az ezek alkalmazására történő felkészülés. Ügyfél fogalmába a jogszabályokban ügyfélként megjelölt természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek értendők.

Támogatás nyújtható a pályázó által meghatározott közigazgatási szolgáltatások körében kialakításra kerülő vagy egy továbbfejlesztés eredményeképp létrejövő elektronikusan elérhető, „non-stop ügyintézést” (7×24 működést) lehetővé tevő környezetre, mellyel megszűnnek az ügyintézés tér és időbeli korlátai. Ezzel növekszik az ügyintézés hatékonysága és a felhasználók elégedettségi szintje.
A non-stop elérést lehetővé tevő rendszerhez tartozik, s így e pályázatban támogatható a telefonos ügyfélszolgálat általi ügyintézést is lehetővé tevő alkalmazás fejlesztése.

A projekt keretében a kialakított vagy továbbfejlesztett szolgáltatáshoz kapcsolódó, illetve a módosult Ket. alapján az elektronikus tájékoztatás szabályaira vonatkozó követelmények kielégítése érdekében szükséges tartalomfejlesztés is megvalósulhat. A tartalomfejlesztés során honlapok, portálok kialakítására és/vagy továbbfejlesztésére kerülhet sor közcélú tartalomszolgáltatás, illetve elektronikus szolgáltatások igénybevételének biztosítása céljából. Ha tartalomfejlesztési elem megvalósul, akkor annak során kötelező az érintett terjedelemben az elektronikus hatályosított ügyleírás elkészítése…”

Forrás:
Megjelent a Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztéseket támogató felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. szeptember 18.
Kapcsolódó dokumentumok

Informatika, távközlés, technika

Egyelőre nem lesz negyedik mobilszolgáltató

„A bíróság hatályon kívül helyezte az NMHH tavaly ősszel indult frekvenciaárverését lezáró végzést, evvel pedig lényegében elmeszelte az állami mobilcéget. A Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és az MVM konzorciumából létrejött MPVI Zrt. egyelőre tehát nem kezdheti el a szolgáltatást. A teljes tendert lezáró határozatot megsemmisítették, így újra kell pályáztatni a frekvenciákat, de alighanem a már piacon lévő mobilcégek is bukták azt a spektrumot, amit ebben az árverésben nyertek. A költségvetés így elveszített 31 milliárd forint bevételt, a lakosság pedig az országos 3G lefedettséget. Lehet, hogy újra kell pályáztatni mindent.

A Dr. Mohay György vezette tanács az ítélet indokolásában kifejtette: az NMHH súlyos eljárási szabálytalanságokat követett el a frekvenciaárverés során. A legfontosabb szabálytalanság ugyanakkor az volt, hogy az eljárás indulásakor, és a jelentkezők nyilvántartásba vételekor az állami tulajdonú cégeket illetően kizáró ok állt fenn, azaz a médiahatóság nyilvántartásba sem vehette volna az árverésre jelentkező konzorciumot.

Ami a nemzeti roamingot illeti, a bíróság ebben a kérdésben is helyt adott a szolgáltatók álláspontjának, miszerint a hatályos magyar jogszabályok szerint nem írhatták volna elő, hogy a meglévő szolgáltatóknak kötelező az újonnan induló mobilcég rendelkezésére bocsátani a hálózatukat. Pontosabban, nem úgy, ahogy ezt a frekvencia-árverés lebonyolítása során tették. Az árverés keretében ugyanis kisebb blokkokra is pályázhattak a meglévő mobilcégek, s ezért nem csak fizetniük kellett (összesen 31 milliárd forintot) az államnak, de vállalniuk kellett azt is, hogy az új mobilcég rendelkezésére bocsátják az infrastruktúrájukat. A bíróság ítélete szerint e kötelezettséget elő lehet írni, de ennek megvannak a törvényi feltételei, s a médiahatóság eljárása ennek nem tett eleget.

Hogy pontosan mi lesz a döntés következménye, azt egyelőre nem tudni, pusztán annyi válik több, mint valószínűvé, hogy a közeli jövőben nem indul el az állami mobilcég. –Elemezzük a határozatot, és tulajdonosainkkal mérlegelni fogjuk a teendőket. A döntés következtében a szolgáltatók a mobilinternet piacára is átmenthetik azt a háromszereplős struktúrát, amelyben a hazai előfizetők európai összehasonlításban is magas díjakat fizetnek. Ha valaha is új szereplő lép a hazai piacra, feladata az idő múlásával egyre nehezebb lesz, s megmarad a magyar mobilpiac mozdulatlansága, amely az előfizetők érdekeivel ellentétes. Minél több idő telik el, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a hazai mobilpiac alapvetően továbbra is három főszereplőre épül majd. Ennek legnagyobb vesztesei az ügyfelek lesznek – mondta lapunknak Intődy Gábor, az MPVI Zrt. kommunikációs vezetője. Az egyetlen szóba jöhető lépés a rendkívüli jogorvoslat lehet, hiszen a ma született ítélet már az eljárás másodfokú szakasza, azaz ellene fellebbezésnek helye nincs.

Azt egyelőre nem tudni, mi lesz az állami vagyont képező frekvenciák sorsa. Az NMHH dönthet az eredeti állapot helyreállítása mellett, de mivel csak az eljárást lezáró határozatot semmisítették meg, elvileg arra is van lehetőség, hogy a jelentkezők és a nyilvántartásba vett ajánlatok alapján új határozatot hoz a hatóság. Ebben az esetben azonban nem hozhatja ki nyertesnek az állami konzorciumot. A mostani döntés eredményeképp ugyanakkor nem használhatják az elnyert frekvenciáikat a mobilcégek sem, amivel egy jó ideig még a közelébe sem tudnak érni az országos szélessávú lefedettségnek.

Ez a Vodafone-nak a legfájóbb, hiszen ők az elnyert spektrumokkal elérték a 99 százalékos lefedettséget, most pedig le kell kapcsolniuk az újonnan bekapcsolt területeket. Ha az NMHH az eredeti állapot helyreállítása mellett dönt, az fájó tétel a büdzsének is: ebben az esetben a három szolgáltatónak visszajár a frekvenciáért fizetett 31 milliárd. ”

Forrás:
Elmeszelte a bíróság az állami mobilt; Népszabadság; 2012. szeptember 17.

Jönnek a zöld adatközpontok

„Rohamos bővülés elé néz az energiatakarékos adatközpontok világpiaca, négy év múlva globálisan 45 milliárd dollárt költenek erre a vállalatok.

Éves szinten mintegy 30 százalékkal bővülhet az úgynevezett zöld adatközpontok globális piaca a következő években. A Navigant’s Energy Practice előrejelzése szerint 2016-ban több mint 45 milliárd dollárt költhetnek világszerte ilyen központokra, ami bő két és félszerese a 2012-es esztendőre jósolt 17,1 milliárdnak – írja a Világgazdaság. Ágazati szakértők szerint a szegmenst a jövőben már nem kizárólag a mamutcégek hajthatják, várhatóan egyre több kisebb vállalat is felismeri majd a zöld adatközpontokban, illetve az adattárolás és gyakran a teljes infrastruktúra ezzel együtt járó kiszervezésében rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően az energiatakarékos adattárolás elterjedése a felhőalapú szolgáltatások térnyerésével párhuzamosan mehet végbe.

A legnagyobb nemzeti piac nem meglepő módon az Egyesült Államok lesz, ahol piackutatók a globálishoz hasonló mértékű bővülést prognosztizálnak: az Environmental Reader elemzése szerint a világ legnagyobb gazdaságában a zöld adatközpontok piaca már 2014-ben átlépheti a 10 milliárd dollárt, miközben tavaly kevesebb mint 5 milliárdot fordítottak ilyen célra a helyi cégek.

Becslések szerint a fejlett országokban a teljes energiafogyasztás 2–3 százaléka köthető a különböző adatközpontokhoz, s világszerte átlagosan közel 5 millió olyan szerver működik, amit aktuálisan nem használnak, ez pedig éves szinten 3,7 milliárd dollárnyi energiát emészt fel. Bár az energiatakarékos, zöld adatközpontokra történő áttérésnél a vállalatok kommunikációjában komoly szerepet kap a környezettudatosság, a keresletet leginkább a cégek költségcsökkentési törekvései hajtják.”

Forrás:
Jönnek a zöld adatközpontok; HVG.hu/Világgazdaság; 2012. szeptember 21.
Lásd még:
The Green Data Center Market Will Surpass $45 Billion by 2016; Forecasts Pike Research; Business Wire; 2012. szeptember 14.

Vinné az állami mobilcég frekvenciáit a Telekom

„Komoly frekvenciaéhség lehet a következő években a hazai mobilpiacon, így a Magyar Telekom szívesen vásárolna a januárban szerzettnél nagyobb blokkot.

A mobilnet, az okostelefonok, és az interaktív televíziózás a legfontosabb húzóterületek jelenleg a Magyar Telekom számára – mondta Christopher Mattheisen a társaság elnök vezérigazgatója egy pénteki háttérbeszélgetésen.

A cégvezető most a pénzügyi várakozásokról részleteket nem árult el, a Magyar Telekom ugyanakkor legutóbbi gyorsjelentésében, a viszonylag gyenge első félév és az új távközlési adó ellenére is megerősítette korábbi egész éves prognózisát, amely stagnáló, enyhén csökkenő forgalommal, és az EBITDA (kamat-, adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előttielőtti eredménye) 4-6 százalékos visszaesésével számol.

Christopher Mattheisen elmondta: az egyértelműen látszik, hogy 2012 még az okostelefonok éve lesz, sőt az ilyen készülékek értékesítése még az előzetes várakozásaiknál is gyorsabban növekszik. A Magyar Telekom által eladott mobilok jelenleg mintegy 85 százaléka okostelefon, szemben az egy évvel ezelőtti szűk 75 százalékkal. A társaság ügyfelei leginkább a Samsung termékeit keresik, de természetesen felkapott még a Nokia, és veszik az Apple iPhone-jait is.

Utóbbiról Christopher Mattheisen kiemelte: a legújabb modellre ma éjféltől adhatnak le rendelést előfizetők, s a cég által előrendelt néhány száz darabot reggel kilencig el is kapkodták az ügyfelek.

Az okostelefonok mellett kifejezetten jól megy az interkatív televíziós piac is. Ezt a szolgáltatását a vállalat eddig négymillió háztartás számára tette elérhetővé, az előfizetők száma pedig már elérte a 280 ezret. A társaság T-Home szolgáltatásai egyébként általában jól teljesítenek: a vezérigazgató tájékoztatása szerint most már mintegy 360 ezer olyan ügyfele van a cégnek, amely a divízió egynél több szolgáltatására fizet elő.

Christopher Mattheisen a bíróság azon döntéséről is beszélt, amely hatályon kívül helyezte a médiahatóság által kiírt frekvenciaárverés eredményét. Mint ismert az ítélet következtében a negyedik, állami mobilszolgáltató nem indulhat el, a már piacon lévő vállalatoknak pedig vissza kell adniuk a januárban elnyert blokkokat.

A cégvezető jelezte: örül a per kimenetelének, így ugyanis megvan annak az esélye, hogy a Magyar Telekom több frekvenciát szerezzen a jövőben, mint amennyit az eredeti pályázaton vásárolni tudott, márpedig a piaci trendeket látva a hazai mobilszolgáltatóknak néhány éven ez igencsak jól jöhet.

Más kérdés, hogy a vállalat csak abban esetben juthat hozzá nagyobb blokkhoz, ha az NMHH új tendert ír ki, és azon csak a három már piacon lévő társaság indul, azaz nem lesz negyedik saját hálózattal rendelkező mobilcég.”

Forrás:
Vinné az állami mobilcég frekvenciáit a Telekom; Jandó Zoltán; Világgazdaság; 2012. szeptember 21.

A Magyar Telekom szerint visszajár neki 11 milliárd az államtól

„A Magyar Telekom egyelőre nem használja azt a frekvenciát, amit a bíróság által megsemmisített tenderen nyert, és a vállalat úgy véli, hogy visszajár az érte kifizetett 11 milliárd forint – mondta Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató.

A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója szerint a frekvencia-árveréssel kapcsolatos bírósági ítélet lehetőséget teremthet arra, hogy a három működő mobilszolgáltató frekvencia-igényeit helyesen vegyék figyelembe. Christopher Mattheisen egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen kifejtette: bár nem lehet tudni, hogy a hatóság döntése mi lesz a bírói ítéletet követően, az lehetőséget ad arra, hogy visszaálljon a tender előtti helyzet. Hozzátette, hogy jó frekvencia-gazdálkodással a jelenlegi szolgáltatók elegendő frekvenciához juthatnak annak érdekében, hogy ki tudják szolgálni ügyfeleik növekvő igényeit.

A Fővárosi Törvényszék hétfőn jogerősen hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait. Az ítélet szerint a negyedik mobilszolgáltató MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat. Annak eldöntése, hogy az NMHH az eredeti állapotot állítja helyre, vagy új tendert hirdet, meghaladta a bíróság hatáskörét, így erről nem szól az ítélet.

A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy a negyedik generációs mobilszolgáltatás beindulásával, valamint az okostelefonok terjedésével a hálózatot egy-két éven belül sokkal többen fogják használni, és a frekvencia hiánya most még kezelhető, de rövidesen már érzékelhető lesz. Emlékeztetett arra, hogy a 900 megahertzes frekvenciára kiírt tenderen győztes új mobilszolgáltató 5 megahertz szélességű blokkot nyert, azaz ennyivel kevesebb jut a jelenlegi szolgáltatóknak.

Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a Magyar Telekom egyelőre nem használja azt a frekvenciát, amit az említett tenderen elnyert, és a vállalat úgy véli, hogy visszajár az érte kifizetett összeg. (A cég közel 11 milliárd forintot fizetett az általa megnyert két blokkért.)

Az elnök-vezérigazgató a tájékoztatón bejelentette, hogy a T-Mobile-nál péntektől lehet online előrendelést leadni az új iPhone 5 készülékekre, amelynek hivatalos forgalmazása szeptember 28-án kezdődik. A készüléken várhatóan még az idén elérhető lesz a T-Mobile negyedik generációs LTE mobilszolgáltatása. Hozzátette, hogy a mobilinternet-piacon jók a vállalat kilátásai, amit az is jelez, hogy minden öt eladott telefonból ma már négy okoskészülék. Christopher Mattheisen elmondta: a vállalat stratégiájában fontos szerepet kap, hogy minél több szolgáltatást nyújtson egy kézből, és minél több ügyfél a csomagban kínált szolgáltatásokat vegye igénybe, mindez az ügyfélmegtartást szolgálja.

Fejlődési lehetőséget egyebek közt az online felületek és eszközök használatában lát, amit nagyban segít a mobilinternet és az okosmobileszközök terjedése. Másik irány lehet az úgynevezett digitális otthon, amelynek része az M2M technológia, azaz az eszközök közötti kommunikáció, amire példaként a házi biztonsági szolgáltatásokat és az okosmérést említette. Elmondta: a más iparágakban való kiskereskedelmi szerepvállalásban is sok még a lehetőség. Ezen a területen energiaszolgáltatást, biztosítás értékesítést és pénzügyi szolgáltatást is végez a Magyar Telekom, de terveiben szerepel az NFC-re – kis hatótávolságú kommunikációra – épülő mobiltárca szolgáltatás bevezetése is, lehetőség szerint 2013-ban. Mindezek kompenzálhatják a hagyományos távközlési szolgáltatásból származó bevétel szűkülését.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a nehéz gazdasági környezet ellenére a Magyar Telekom minden piaci szegmensben őrzi vezető szerepét, piaci részesedését tartani vagy növelni tudja. A mobilpiacon 44 százalékos részesedéssel piacvezető, az aktív mobilinternet-használók körében pedig majdnem 48 százalékos a részesedése. A mobil internet mellett a másik bővülő terület az interaktív tévészolgáltatás, amelynek már több mint 280 ezer előfizetője van. Az energiaszolgáltatást a Magyar Telekom több mint 100 ezer ügyfele veszi igénybe. A csomagban kínált, többes szolgáltatást igénybe vevők száma is emelkedett, ma már 360 ezer háztartásban legalább háromféle T-Home szolgáltatást vesznek igénybe.”

Forrás:
A Magyar Telekom szerint visszajár neki 11 milliárd az államtól; HVG.hu/MTI; 2012. szeptember 21.

A Távközlési Unió a roamingdíjak globális csökkentését szorgalmazza

„A decemberi távközlési világkonferencián számtalan égető problémára kell megoldást találni, és ezek közé tartozik a horrorisztikus mértékű barangolási díjak mérséklése is.

Az Európai Unió gyakorlata is minta lehetett a decemberi, Dubajban tartandó távközlési világkonferenciára készülő Távközlési Unió (International Telecommunication Union – ITU) tagjai előtt, amikor legutóbbi összejövetelük után közleményt adtak ki arról, hogy világszinten is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi extrém magas barangolási díjak jelentős mértékben csökkenjenek, illetve a kiszolgáltatott fogyasztók számára magasabb szintű védelmet kell adni a helyzetükkel visszaélő szolgáltatókkal szemben. E célok megvalósítása csak úgy lehetséges a közlemény szerint, ha a kormányzatok és a szabályozó hatóságok a robbanásszerűen növekvő mobilos piacon egyrészt minden rendelkezésre álló fogyasztóvédelmi lehetőséget kihasználnak, másrészt pedig új megoldásokat, új szabályokat dolgoznak ki.

Az ITU szerint az egyik fontos teendő, hogy a nemzetközi mobilos szolgáltatásokkal kapcsolatos információk mindenki számára könnyen érthető módon és világosan, átláthatóan legyenek elérhetőek, emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felhasználók riasztására olyan esetekben, amikor az információhiány komoly károkat okozhat nekik – például az előre beállított limit elérésekor. Az ITU elsősorban a piaci megoldásokat szorgalmazza az árak letörésére, de elismerik, hogy a visszaéléseket esetenként csak szabályozással lehet megakadályozni.

Hamadoun Touré, az ITU főtitkára kijelentette, hogy abban minden tagállam képviselői egyetértettek, hogy szükség van a nemzetközi együttműködésre a roamingdíjak mérsékléséhez. Touré ugyanakkor bízik a szolgáltatók józan önmérsékletében is, hiszen, mondja a főtitkár, az olcsóbb díjak vonzóbbá tehetik a szolgáltatásokat, így hosszabb távon a piac bővülésével a szolgáltatók is jobban járnak. A szervezet vezetője azt is elismerte, hogy bonyolult, az eltérő gazdaságú, piaci szerkezetű és szabályozási környezetű országok miatt nagyon nehezen megoldható kérdésről van szó, ezért feltétlenül többoldalú megállapodásokat kell kötni, mivel ez hatékonyabb, mint ha az országok maguk, esetleg kétoldalú egyezményekkel próbálkoznának.

Magukat a javaslatokat, a konkrét ajánlásokat az ITU a továbblépés érdekében a dubaji konferencián is elő fogja terjeszteni. Ez a konferencia egyébként történelminek ígérkezik, ugyanis a nemzetközi távközlési egyezmény szövegét még az internetkorszak előtt, 1988-ban fogadták el, és az azóta eltelt közel negyedszázad alatt olyan minőségi változások történtek, melyekre az iparági vezetőknek és a politikusoknak nemzetközi szinten is reagálniuk kell, és a tanácskozás fő célja egy új egyezmény alapjainak kidolgozása lesz.”

Forrás:
A Távközlési Unió a roamingdíjak globális csökkentését szorgalmazza; Dajkó Pál; IT café; 2012. szeptember 18.

Amazon: légvárak helyett forradalom a felhőben

„Óriási változás megy végbe a Szilícium-völgy életében

Az a folyamat, amelynek során az Amazon.com – igen kreatívan bár, de – gyakorlatilag lerombolta a hagyományos könyvkiadás és kiskereskedelem bástyáit, néhány éven belül eljuthat egy még nagyobb és titkosabb célig.A cég ugyanis szinte elképzelhetetlen mennyiségű számítási teljesítményt fog nyújtani a Föld valamennyi lakójának.

Tíz éve csak álmodhattak ilyen számítási teljesítményről
A Climate Corporation nevű start-up cég naponta tízezerszer hajtja végre a következő két év időjárásának szimulációját, több mint egymillió egyesült államokbeli helységre vetítve. Ezeket egyesíti a gyökérszerkezetekkel és a talaj porozitásával kapcsolatos információkkal, majd belőlük több ezer gazdálkodó számára terménybiztosítási ajánlatot állít össze.

Egy másik, Cue nevű start-up vállalkozás 500 millió e-mailt, Facebook-frissítést és vállalati dokumentumot vizsgál át egy szolgáltatás létrehozásának érdekében. Ez képes felvázolni egy adott személy életrajzát, akivel ügyfelének találkozója lesz, figyelmezteti, hogy legyen otthon, amikor csomagja érkezik, vagy éppen arról küld SMS-t ebédre hívott vendégének, hogy az ügyfél késésére kell számítania.
Mindkét fenti start-upra igaz, hogy a szolgáltatásukhoz szükséges számítási teljesítményre tíz évvel ezelőtt csak úgy lettek volna képesek, ha hatalmas összegeket költenek saját számítógépes infrastruktúrára. Most azonban alig találni náluk néhány asztali gépet – több ezred magukkal ugyanis tárhelyet és szerveridőt egyaránt az Amazon Web Servicestől (az AWS-től) bérelnek, ami – mint mondják – töredékébe kerül annak, mint ha saját gépeik lennének, és azokon futnának a feladatok.

Minden egyre olcsóbb és olcsóbb
„Most tíz mérnökkel dolgozom együtt, az Amazon Web Services nélkül pedig biztos, hogy 60 emberre lenne szükségem – fogalmazott a The New York Timesnak nyilatkozva Daniel Gross, a Cue 20 éves társalapítója. – Minden egyre csak olcsóbb és olcsóbb lesz.” Számításai szerint a Cue kevesebb mint 100 000 dollárt költ havonta az AWS-re, de mindez valószínűleg 2 millió dollárba kerülne, ha maguk csinálnák – a szükséges sebesség és flexibilitás nélkül. Mellesleg azt is elismerte: fogalma sincs, hogy fizikailag hol van az a szerver, amelyiken a Cue alkalmazása fut.

Maga a cloud computing – a felhő alapú számítástechnika – már jó néhány éve létezik, de most érkezett el az idő, hogy mágnesként kezdje el vonzani magához a különféle új üzleti vállalkozásokat szerte a világból – a gyorsaság és a minimális tőkebefektetési szükséglet ígéretével.

A Massachusetts Institute of Technology és a Harvard globális online oktatási programjában, az EDX-ben már több mint 120 ezer főre duzzadt az „osztálylétszám”: ennyien vesznek részt egyszerre a kurzusokon az AWS rendszerét használva. Az Egyesült Államok több mint 185 kormányzati ügynöksége futtatja szolgáltatásainak egy részét az Amazon felhőjében. Afrikában emberek milliói vásárolnak autókat online, olcsó okostelefonjaikkal csatlakozva az AWS Kaliforniában és Írországban található szervereihez.

Mint amilyen az elektromos hálózathoz való csatlakozás volt
„Olyan fontos és alapvető változás felé mozdultunk el, mint amilyet annak idején az elektromos hálózathoz való csatlakozás jelentett – állítja Andrew R. Jassy, az AWS vezetője. – De minden sokkal gyorsabban történik, mint azt bárki is gondolta volna közülünk.”

Az AWS 2006-ban körülbelül három tucat alkalmazottal indult. És bár az Amazontól nem lehet megtudni, hogy most hány főt foglalkoztat, az sokat elárul, hogy a cég honlapján több mint 600 állásajánlat található.

Az Amazon erőfeszítései azonban csak a kezdetét jelentik a számítástechnikai óriások globális versenyének. Júniusban a Google állt elő az AWS-hez hasonló, teljes értékű szolgáltatással, és a Microsoft is jelen van már Windows Azure névre keresztelt ajánlatával.

Vélhetően a kiélezett verseny miatt nem árul el sokat az Amazon az AWS-ről, amely három óriási regionális központot üzemeltet az Egyesült Államokban – Virginiában, Oregonban és Kaliforniában -, ezek épületegyütteseiben több ezer szervert működtetve.

Egyre gyorsabb az expanzió
Aztán vannak még továbbiak is: Japánban, Írországban, Szingapúrban és Brazíliában. És a terjeszkedés üteme egyre gyorsabb. A regionális központok közül négyet 2011-ben nyitottak meg, és az idei évre is hasonló számú átadást terveznek. Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója erősen érdekelt abban, hogy más kormányok számára is létrehozzanak felhő alapú megoldásokat.

Egy olyan vezető véleménye szerint, aki jól ismeri az Amazon működését, az Egyesült Államok keleti régiójában üzemelő 10 Amazon-adatközpont mindegyikében egyenként több dedikált cloud-szerver van, mint a Rackspace nevű felhőszolgáltató cégnél, amely 180 ezer vállalkozást szolgál ki a maga 80 ezer szerverével.

Jassynek meggyőződése: a cégnél a legmagasabb szinten úgy gondolják, hogy az AWS legalább akkorára nőhet, mint az Amazon más üzletágai. Az Amazon tavaly mintegy 50 milliárd dolláros bevételre tett szert, és Jassy számításai szerint az AWS ennek valószínűleg kevesebb mint 10 százalékát hozta.

Az árulkodó bitek
Az alacsonyabb költségek felpörgetik az üzletet. A német Spiegel TV például azzal bízta meg az AWS-t, hogy készítse el 20 ezer műsorának digitális másolatát. És a Spiegel kevesebből jött ki, mint amennyibe csupán saját szervereinek elektromos árammal való ellátása került volna.

Az Amazon felhőjében futó minden adatnak megvan a maga értéke. Az emberek bitek formájában nyomot hagynak maguk után, amelyeket aztán más emberek elkezdenek elemezni. Az AWS-en a nap minden pillanatában hozzávetőleg egymillióan használják különböző előrejelzések készítésére az Elastic MapReduce-nek nevezett hatalmas adatbázist. Egyesek új filmeket vagy videójátékokat ajánlanak, míg mások a viselkedést naplózzák – reklámok céljaira, hitelképesség-vizsgálathoz, vagy azért, hogy javaslatot tegyenek: kivel kellene valakinek randevúznia.

Ennek a hiperérzékeny környezetnek a hatékonysága máris rengeteg munkahelyet formált át, és nagy valószínűséggel még többet fog megváltoztatni. „Most már pár ezer dollár fejében tesztelheti bárki millió felhasználón a maga termékét, vagy elindulhat akár egy-két fős vállalkozásként is – nyilatkozta Graham Spencer, a Google Ventures társtulajdonosa (a cég olyan nagy adatforgalmat bonyolító start-upokba fektet be, amelyek az olcsó számítási teljesítményre támaszkodnak). – Ez óriási változást jelent a Szilícium-völgy életében.”

Ez az elképzelés összhangban van azzal, ahogyan Jeff Bezos látja az AWS-t – mondják olyan vezetők, akik dolgoztak vele együtt. „Jeff planetáris szinten gondolkodik – fogalmazott David Risher egykori Amazon-vezető, aki most a Worldreader nevű jótékonysági szolgáltatást vezeti, és az AWS-t arra használja, hogy könyveket töltsön le afrikai számítógépek ezreire. – Az AWS üzletileg is nagy lehetőség, de egyben filozófia is: lehetővé teszi más emberek számára, hogy nagy rendszereket építsenek. Ezáltal hagy kitörölhetetlen nyomot az Amazon az univerzumban.””

Forrás:
Amazon: légvárak helyett forradalom a felhőben; Bumm.sk/MTI-Press; 2012. szeptember 21.

Jelentős fejlesztést hajtott végre az Invitel idén Csongrád megyében

„Jelentős fejlesztést hajtott végre az Invitel idén Csongrád megyében; ennek következtében októberre mintegy 35 ezer család kapcsolhat akár 150 Mbit/s sebességre az interneten vagy válthat IPTV-re – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján a cég regionális vezetője Szegeden.

Lalia Gábor elmondta: az elmúlt évek legnagyobb léptékű digitális fejlesztését hajtották végre a dél-alföldi régióban; ennek eredményeképpen az ország egyik legmodernebb optikai hálózata épül ki folyamatosan Szegeden, Szentesen és Makón. Míg tavaly csupán 6 ezer háztartás volt ezzel a technikával felszerelve, idén októberre ez a szám 35 ezerre nőtt a megyében. A fejlesztés Makón 1500, Szentesen 6500, Szegeden 26 500 háztartást érintett. A vállalat emellett további területeken is folytatja a fejlesztéseket. Megőrizve a dinamikát, jövőre további 30 ezer háztartás rendszerbe kapcsolásának lehetőségét ígérik Csongrád megyében.

Országosan mintegy 1,1 millió háztartás van a szolgáltatási területükön, melyből mintegy 130 ezer háztartásra készült el a fejlesztés, ami mintegy 12 százalékot jelent. Jövőre további 10 százalékos fejlesztést terveznek, hogy 22-23 százalékig növeljék a fejlesztett területet. A cél, hogy néhány éven belül elérjék az 50 százalékot…
…
Az Invitel a vállalati piacon több mint 20 ezer ügyfelet lát el, míg a lakossági és kisüzleti szegmensben 750 ezer előfizetője van a digitális televízió-, az internet-, a mobilinternet- és a hangszolgáltatások piacán. Nagykereskedelmi partnereinek száma meghaladja a 250-et. A cég jelenleg mintegy 1200 munkatársat foglalkoztat. Lakossági területen az éves forgalma mintegy 40 milliárd forint.”

Forrás:
150 Mbitnek örülhetnek a csongrádiak; SG.hu/MTI; 2012. szeptember 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az MNB a napközbeni átutalás bevezetését valódi sikertörténetként értékeli

„A két és fél hónappal ezelőtti indulásnál talán kevesen fogadtak volna arra, hogy ilyen zökkenőmentesen indul majd be Magyarországon a napon belüli átutalás rendszere. Az MNB egyenesen sikertörténetről beszél, az új rendszer pedig a gazdaságot is élénkítheti.

Július óta az elektronikusan benyújtott átutalások a korábbi egy munkanap helyett legfeljebb négy órán belül célba érnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t, hogy az új rendszer az elmúlt két hónapban kifogástalanul működött: az ebben az időszakban napközben indított több mint 24 millió tranzakció jellemzően jóval 4 órán belül teljesült. Az MNB a napközbeni átutalás bevezetését valódi sikertörténetként értékeli: az új elszámolási rendszer határidőre elkészült és az ügyfelek elégedetten használják a gyorsabb átutalásokat. Korábban a jegybank úgy fogalmazott, hogy a hazai pénzforgalom elmúlt 15 évének legjelentősebb fejlesztése valósul meg a napon belüli átutalással – legutóbb a csoportos beszedés 1997-es bevezetése volt hasonló horderejű lépés.

Így változott a rendszer
Korábban ha pénzt utaltunk egyik bankszámláról a másikra, két pénzforgalmi szolgáltató (két bank) ügyfelei közötti átutalás csak a következő munkanapon érkezett meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül (általában 16 óráig) kezdeményeztük az átutalást.

2012. július 1-je után viszont az elektronikus úton (interneten, elektronikus banki rendszeren vagy telefonon keresztül, de nem faxon) az aznapi teljesítésre meghirdetett végső benyújtási határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül. Tehát a korábban megszokotthoz képest egy munkanappal rövidül a belföldi forint átutalás teljesítési ideje. Ez azt jelenti, hogy most az elektronikus úton indított belföldi forint átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljut a kedvezményezett ügyfél bankjához. A 4 óra az átutalások teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő (alapesetben általában ennél kevesebb).

Az aznapi végső benyújtási határidő után (jellemzően 15.30-16 óra után, de ez pénzforgalmi szolgáltatónként különböző időpont lehet) beadott megbízások másnap reggel teljesülnek.

Tényleg működik? Tényleg, működik!
Az új rendszer júliusban és augusztusban mind a 220 elszámolási ciklust zökkenőmentesen teljesítette — az elektronikus úton benyújtott átutalási tranzakciók jellemzően jóval a jogszabályi maximumként meghatározott 4 órán belül lezajlanak. Az MNB adatai szerint a napközbeni elszámolási rendszer forgalma már működésének első napjától kezdve lényegesen nagyobb, mint az éjszakai rendszeré: a banki egyszerű átutalási tranzakciók több mint 84 százaléka napközben teljesül. A tranzakciók száma az új rendszerben az első két hónapban meghaladta a 24 milliót, az éjszakai rendszerben ugyanezen időszakban kevesebb, mint 5 millió banki átutalási tranzakció maradt. Az első kéthavi összesített forgalom a napon belüli elszámolási rendszerben megközelítette a 9.000 milliárd forintot. Az átállás tehát nem csak sikeres, hanem gyors is volt.

Az új rendszerben résztvevő hitelintézetek nemcsak technikailag, hanem a likviditásmenedzselésben is megfelelően felkészültek a változásra. Fedezethiány miatt egyetlen tranzakció sem csúszott ki a négy órás időhatárból. Jól vizsgázott az új elszámolási rendszert működtető GIRO Zrt. is, az első két hónapban egyetlen jelentős működési hiba sem fordult elő.
…
A vállalatoknak is jó
Több mint két hónappal a napon belüli átutalás elindulását követően egyértelműen pozitív tapasztalatokról számoltak be a vállalatok is. Mivel az uniós elvek szerint az euróban teljesített banki átutalások teljesítésének maximális időtartama egy nap, a más devizanemben történő utalások teljesítési határideje akár 4 nap is lehet, ezért a Magyarországon életbe lépett négy órás teljesítési rend mindenképpen jelentős előrelépés, nemcsak hazai, de európai szinten is.

Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetője szerint az ügyfelek a különböző médiumokból és banki tájékoztatókon keresztül már előzetesen jól értesültek az új rendszer bevezetéséről, és a visszajelzések gyakorlatilag az első naptól kezdődően pozitívak. A gyorsabb, még aznap teljesített átutalási megbízások pedig nemcsak a vállalatok szempontjából kedvezőek, de remélhetően a gazdaság élénkítését is segítheti.

A mindenféle plusz költség nélkül elérhető szolgáltatás az ügyfelek részéről is igényelt ugyanakkor némi alkalmazkodást. Míg korábban az átutalási megbízások benyújtási határideje 18 óra volt, addig ez most – aznapi teljesítés esetén – banktól függően 15-16 órára módosult, ami a pénzügy feladatainak némi átszervezését igényli, hiszen a munkatársaknak ehhez alkalmazkodva kell megszervezni a munkafolyamatokat.

A szakember szerint az átutalási rendszer fejlesztése tehát már eddig is számos technológiai változást indukált, a sornak azonban még koránt sincs vége, hiszen a banki és GIRO rendszer fejlesztését a továbbiakban ehhez alkalmazkodva a vállalatok pénzügyi és könyvelési rendszereinek megújulása kísérhet.”

Forrás:
15 éve nem volt ilyen Magyarországon: „valódi sikertörténet”; Pénzcentrum.hu; 2012. szeptember 21.

Újraindult a mozgalom a kispostákért

„2003-ban indította útjára az úgynevezett „kispostamozgalmat” Köteles László, Komlóska polgármestere és a Zempléni Településszövetség. Akkor az ellen tiltakoztak, hogy a kistelepüléseken ne létszámtól függjön, hogy a Magyar Posta Zrt. hol üzemeltet kispostát, hanem mindenütt, ahol azt az ott lakók igénylik.

Az akkori mozgalom két évvel ezelőtt ért véget, de most újból elindul.

– Tulajdonképpen már el is indult, hiszen annak idején 915 település csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, akik most is készek a megmozdulásra – mondja Köteles László. – A döntéshozók 2010-ben megígérték, hogy újranyitják a kispostákat. Öt településen nyílt azóta meg újra a postahivatal, de ezek közül egy sem volt tagja a 915 települést számláló mozgalomnak. Eltelt két év, és ez ügyben nem történt semmi. Mi azt szeretnénk elérni, ha a demokrácia nem létszámfüggő lenne, azaz figyelembe vegyék azok kéréseit is a döntéshozók, akik esetleg olyan településen élnek, ahol a lakosság száma nem éri el a hatszázat. Egyelőre azt szeretnénk, ha a döntéshozók újra napirendre tűznék az ügyet és valóra váltanák a választások előtt tett ígéreteiket.

Ketten egy helyett
Komlóska polgármestere elmondta, településükön akkora a postaforgalom, hogy ha az egy főállású alkalmazott szabadságát tölti, akkor két helyettest küld a posta a faluba, hiszen a hegyaljai településen jelen lévő vállalkozások akkora levélforgalmat bonyolítanak, amelyet egy ember nagyon nehezen tud ellátni.

– Bízunk abban, hogy a kérésünk meghallgatásra talál és hamarosan folytatódik a bezárt kisposták újranyitása azokon a településeken, ahol azt az ott lakók igénylik, mert ezt az ígéretet kaptunk a mostani ciklus elején a kormánytól. Most még csak ezt szeretnénk elérni, de ha a kérésünk nem talál meghallgatásra, akkor a tiltakozásunkat és az elégedetlenségünket más formában fogjuk kifejezésre juttatni. Szeretnénk, ha ez utóbbi nem következne be.”

Forrás:
Újraindult a kispostamozgalom; Borsod Online; 2012. szeptember 20.

A közelgő piacnyitásra készít fel az új postatörvény

„A kormány elfogadta a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot, az Országgyűlés így a közeljövőben megkezdheti a tervezet megvitatását. Az új szabályozási kereteknek a magyarországi postapiaci nyitás végső határidejéig, legkésőbb 2013. január 1-jétől hatályba kell lépniük. A jogszabály rendelkezései emellett az állami kötelezettségként az ország valamennyi lakosa számára biztosítandó egyetemes postai szolgáltatás fenntarthatóságát is szolgálják.

A törvényjavaslat alapján az egyetemes postai szolgáltatást 2020. december 31-ig a Magyar Posta Zrt. nyújtja. A szabályozás új szolgáltatók számára is megteremti a lehetőséget arra, hogy meghatározott feltételeknek megfelelve részesedést szerezzenek az 50 gramm alatti levélküldemények (pl. a normál levelek, számlalevelek) piacából.

A hivatalos iratokra vonatkozó ajánlott postai szolgáltatások ugyanakkor nélkülözhetetlenek a közigazgatás és az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez, a bírósági vagy közigazgatási eljárások eredményes lebonyolításához. Az egyetemes szolgáltató közreműködésével garantálható, hogy az ország minden állampolgára lakóhelyétől függetlenül ezeket is a megfelelő minőségben és megkülönböztetéstől mentesen vehesse igénybe. A Magyar Posta ezért megőrzi kizárólagos jogát e szolgáltatások nyújtására.

A törvényjavaslat az uniós ágazati szabályozással összhangban kialakítja az egyetemes postai szolgáltató egyetemes szolgáltatási kötelezettsége miatt felmerülő esetleges veszteségei kiegyenlítésének szabályait. A tervezetben meghatározott piacokon működő szolgáltatók befizetéseiből e veszteségek csökkentésére kompenzációs alap jöhet létre. A Magyar Állam és az egyetemes szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzítheti a szolgáltatások pontos részletszabályait.

A jogszabály előkészítése során kiemelt szempont volt, hogy az új szabályozás a lehető legkisebb mértékben avatkozzon be a már jelenleg is versenypiacon működő postai szolgáltatásokba, így az ezeket nyújtó cégek tovább folytathatják tevékenységüket.

A postai ágazat piacfelügyeletét ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatköre a tervezetben foglaltak alapján kibővül a feladatainak ellátásához szükséges jogszabályok megalkotásával és az egyetemes szolgáltatás finanszírozásához kapcsolódó ellenőrzési hatáskörrel.”

Forrás:
A közelgő piacnyitásra készít fel az új postatörvény; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012. szeptember 21.

Budapesten nyílt meg Európa első készpénzmentes kávézója

„Budapesten nyílt meg Európa első készpénzmentes kávézója: a K:antin elsősorban a bankkártyás fizetés előnyeire hívja fel a figyelmet.

Budapest belvárosában, a Katona József Színházban nyílt meg Európa első készpénzmentes kávézója, a K:antin – hangzott el a vendéglátóhely mai, megnyitó sajtótájékoztatóján. A K:antin, MasterCard kártyás kávézó az első olyan presszó Európában, ahol – a színházi előadások szüneteinek kivételével – készpénzt nem fogadnak el, csak elektronikus eszközökkel lehet rendezni a számlát. A kávézóban ugyanakkor más kártyatársaság emblémájával ellátott plasztikokat is használhatnak fizetésre a vendégek.

Csak kártyával?
A fizetés szabályozása hasonló a nagy fesztiválokon működő kártyás rendszerekkel, ahol speciális fesztiválkártyákat fogadnak csak el a vendéglátóhelyeken. Itt azonban nem valamilyen egyedi eszközzel, hanem betéti-vagy hitelkártyával fizethetünk.

Hemberger András, a MasterCard Europe igazgatója a megnyitón emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban sok készpénzmentes fizetési megoldás jelent meg a magyar piacon, a készpénzmentes fizetés egyértelműen terjed az országban. A készpénzmentes kávézó is beleillik a kártyatársaság fejlesztéseinek sorába, a K:antin-ban is használhatóak a hagyományos bankkártyák mellett a PayPass érintésmentes kártyák is.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kávézó működésében eleinte lehetnek fennakadások, hiszen a magyar fogyasztók nem találkozhattak még olyan vendéglátóegységgel, ahol csak bankkártyával lehet fizetni. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a készpénzmentes fizetés csökkenti a rejtett gazdaságot, az MNB célja pedig továbbra is a kártyás, érintésmentes fizetés elősegítése, és az interchange (a kártyarendszerekben alkalmazott bankközi jutalék) díjak leszorítása.”

Forrás:
Ilyet sem láttunk még Magyarországon, csodálkoznak majd a vásárlók; Pénzcentrum.hu; 2012. szeptember 20.

Kevesebb a bankkártyánk, de az érintés nélküli bankkártyás fizetés népszerűsége növekszik

„A jegybank adatai szerint a Magyarországon forgalomban lévő bankkártyák száma minimális csökkenést mutatott 2012 első félévében. Az érintés nélküli bankkártyás fizetés növekvő népszerűségét jelzi, hogy az ilyen típusú kártyák száma az első félév végén már meghaladta a 333 ezret.

Az idei év első hat hónapjában némileg csökkent a Magyarországon forgalomban lévő bankkártyák száma – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A forgalomban lévő plasztikok száma majdnem húszezerrel, 8,909 millió darabra csökkent. Ezen belül a MasterCard kártyák száma több, mint 4 százalékkal 7,128 millióra nőtt, míg a VISA kártyáké 16 százalékkal 1,601 millióra csökkent. Az AMEX kártyák száma enyhe csökkenés után még mindig meghaladja a 160 ezer darabot.

Nőtt viszont a bankkártyákat elfogadó helyek száma. Azoknak a boltoknak és vendéglátóhelyeknek a köre, ahol kártyával lehet fizetni majdnem 2400-zal 64297-re bővült. Visa kártyát 52839 helyen fogadnak el, ez 4,67 százalékos bővülést jelent az előző év végéhez képest. MasterCard kártyával 54347 helyen lehet fizetni, ez 4,19 százalékkal több, mint fél évvel korábban.

Az MNB adatai szerint 2012 első félévében 62,108 millió alkalommal használták készpénzfelvételre a bankautomatákat a kártyabirtokosok, ami 2,4 százalékos csökkenést jelent az előző félévihez képest. A felvett összeg majdnem 7 százalékkal 3,064 milliárdra csökkent. Vásárlásra 122,723 alkalommal használták a kártyákat, ez 1,4 százalékos csökkenés az előző időszakhoz képest. Az így elköltött összeg az előző félévi 973 milliárdról 930 milliárdra csökkent. Az átlagos készpénzfelvétel az év első hat hónapjában 49430 forintra csökkent az előző félévi 52235 forintról. Az egy vásárláskor elköltött összeg 8038 forintról 7565-re csökkent. A forgalmi adatoknál azonban figyelembe kell venni, hogy az év második felében mind a készpénzfelvétel, mind a vásárlásra elköltött összeg általában magasabb az első félévinél.

A Magyarországon kibocsátott kártyákkal külföldön felvett pénz összege több mint 10 százalékkal 32,878 milliárd forintra csökkent. A külföldi vásárlások összege viszont 2,1 százalékkal 128,141 milliárd forintra nőtt. A külföldi használat során inkább a vásárlás a kedveltebb igénybevételi forma, amelynek oka az alacsonyabb tranzakciós költség valamint a kiterjedt kereskedelmi elfogadói hálózat. Ma már egyre több bank kínál ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget külföldön.

A jegybank 2012 első félévében közölt először adatokat az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártyákról, amelyek száma az időszak végén elérte a 333,8 ezer darabot. Ezekkel a kártyákkal 1,422 millió alkalommal vásároltak belföldön 12,487 milliárd forint értékben, míg külföldön közel 150 ezer vásárlás során 2,715 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok. Az ilyen típusú plasztikokkal belföldön több, mint 239 ezer alkalommal összesen 5,341 milliárd forintot vettek fel. Külföldön mindössze 1688 darab készpénzfelvétel történt 68 millió forint értékben.
A POS terminálon lebonyolított érintés nélküli fizetési tranzakciók hazai kibocsátású kártyával 184 ezer alkalommal történtek 483 millió forint értékben. Külföldi kibocsátású kártyával 27 millió forintos értékben 1935 tranzakciót bonyolítottak le. Az érintés nélküli fizetési funkcióval ellátott POS terminálok száma az időszak végén elérte a 8261-et.”

Forrás:
Kevesebb a bankkártyánk, de az érintés nélküliek hasítanak; Lovas Gabriella; Világgazdaság; 2012. szeptember 21.

Gyorsan behozná az árát a BKK e-jegy, mégis várhatunk rá

„Miközben a büntetésektől várja azt a BKV és a BKK, hogy minél többen vegyenek jegyet, a vásárlást automatikusan kikényszerítő elektronikus jegyrendszer kiépítésére továbbra is várni kell. A mostani tervek szerint 2014-től jöhet talán az új jegyrendszer, ám a kiterjesztése lassabb lehet, pedig nyugaton ennél jóval kevesebb idő alatt is kész lehet a technika.
…
A 2014-es cél nem tűnik teljesíthetetlennek a rendszer bevezetésére, de ez csupán a kártya bevezetését jelentené, a valódi elektronikus beléptetés csupán 2015-től jöhetne a BKK tervei szerint. Ez lassúnak is tűnhet a nyugati példákból kiindulva, másutt alig egy év is elég lehet a rendszer felállítására. Amikor megszületett a döntés arról, hogy ilyen beléptetést vezetnének be Budapesten, Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke lapunknak azt mondta: időhúzó taktikára utalnak az elnyújtott határidők. Azért is érdemes minél gyorsabban kiépíteni az elektronikus beléptetést, mert piaci alapon is megtérülő nagy bevételi lehetőség van benne: az, hogy mindenki vesz jegyet, aki utazik, lényegesen meg szokta növelni a közlekedési társaság bevételeit, és nem kell számolni az ellenőrök bérköltségével sem. Dorner azt is elmondta: sok városban nyugaton koncesszióban építik ki a rendszert, így akár közpénz bevonása nélkül is megoldható, a magáncég pedig, amellyel szerződést kötött a város, a jegyárbevétel növekedésének egy bizonyos százalékát kapja meg. Budapesten éves szinten mintegy 50 milliárd forintot jelenthet ez évente, ha ennek a töredékét is megkapná egy vállalat, akkor is sokszorosan megérné nekik együtt dolgozni a fővárossal.

Mégis, látványos előrelépés eddig mégsem történt. Annyi kiderült néhány hete, hogy a készülő nemzeti egységes kártyarendszerbe integrálnák a BKK-jegyeket is – nem mellékesen pont ez lehet a minden személyes adatot egybefogó kártya elleni egyik legkomolyabb kritika oka. Technikailag és a személyiségi jogok védelme szempontjából is érdekes kérdés, hogy hogyan lehetne egy fontos, kötelezően meglévő személyes adatokat tartalmazó kártyára egy szolgáltatás önkéntes vásárlását rávezetni.

A BKK eközben 6,7 milliárd forintot költ el a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) projektjére, ám ez rövid távon nem érinti a jegyeladást. Modernizálják a forgalomirányítást azzal, hogy műholdas információt adnak a központba a járművek aktuális helyéről, a megállókban valós időben is követhető lesz, hol járnak a buszok, és 30 helyszínen a lámpák zöldre váltanak, ha busz közeledik feléjük. Vagyis valóban nagy fejlesztések jöhetnek, az összköltségéből pedig közel 4 milliárd forintot EU-s forrásokból fedeznek. Az elektronikus jegyek bevezetése ehhez képest is lassan halad.

Minden bliccelést persze az sem szüntetne meg, ha már most megvalósulna minden terv. A BKK most úgy számol: 2015-től a metróknál és a HÉV-nél vezetnék be azt, hogy minden járműre csak elektronikus jegy érvényesítésével lehetne felszállni, a buszokon jóval nehezebb lehet mindezt bevezetni. Addig is néhány hónap múlva, 2013-tól már időalapú, de még papírra nyomott jegyeket kéne kiadni, ha tartanák magukat a januárban elfogadott ütemterv első lépésének céldátumához.”

Forrás:
Gyorsan behozná az árát a BKK e-jegy, mégis várhatunk rá; Sztojcsev Iván; Világgazdaság; 2012. szeptember 21.

Szakirodalom

Média, kultúra, kommunikáció

„Egyedülálló összefoglalás ez a könyv, amely az emberiség hajnalától napjainkig a kultúrák összefüggéseibe ágyazva követi nyomon a média történetét. Együtt tárgyalja a szóbeliség és az írásbeliség kérdését, a különböző médiumokat, a kommunikáció eszközeit és módjait, a változatos kultúrák jellegzetességeit és kölcsönhatásait. Ismerteti a megszülető művészeti ágak és az azokon belül kialakuló stílusok jellegzetességeit, kiemelkedő képviselőinek munkásságát. Lépésről lépésre követi a technika fejlődését, a jelentős találmányok fogadtatását és további sorsának alakulását. A szünet nélküli kommunikáció világában eligazít, feltárva a történelmi gyökereket és mindennapi valóságunk hátterét. Világos szerkezetű, olvasmányos tankönyv, amely nemcsak egyetemistáknak és főiskolásoknak szól, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tart.
…
Szerzők: B. Bernát István, Pais Károlyné, Rétfalvi Györgyi, Szilágyi Erzsébet, Turi László
Kiadó: Libri Könyvkiadó
Oldalak száma: 508
ISBN: 9789633101032
Kiadás éve: 2012…”

Forrás:
Média, kultúra, kommunikáció; Libri

Magyarország közigazgatási helynévkönyve : 2012. január 1.

„…A Magyarország közigazgatási helynévkönyve – korábban A Magyar Köztársaság helységnévkönyve (a névváltozást Magyarország Alaptörvénye, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. 6.§. j) pontja indokolja) – a Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta évente megjelenő kiadványa, a megyék, a megyei jogú városok, a városok, a fővárosi kerületek, a nagyközségek és a községek hivatalos megnevezését és írásmódját rögzíti, és legfontosabb adatait tartalmazza.

A helység fogalma a közigazgatási egységet alkotó települést – a fővárost, a megyei jogú várost, a várost, a nagyközséget és a községet – foglalja magába….”

Forrás:
Magyarország közigazgatási helynévkönyve : 2012. január 1.; Waffenschmidt Jánosné (szerk.); Központi Statisztikai Hivatal; 2012. szeptember 19. (pdf)

A regionális politika hatása a Nyugat-Dunántúli térségre

„Az Európai Unió (EU) tagjaként Magyarország is részese az európai integrációs folyamatnak, amelynek az egyik legfontosabb vetülete az országok és régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklése, illetőleg az elmaradott térségek felzárkóztatásának elősegítése.

Ebben a folyamatban az állam szerepe egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a leszakadó térségek esetében felzárkóztató, kiegyenlítő politikára van szükség.

Ugyanakkor nemcsak a leszakadó térségekre vonatkoztatható az állami szerepvállalás, hanem a relatíve fejlett térségek kiegyensúlyozott fejlődésére is érvényes. A területileg kiegyensúlyozott fejlődésben meghatározó szerepe van a terület- és településfejlesztésnek, amely szakpolitikák megalapozzák a regionális megyei, kistérségi és települési szintű fejlesztéseket.

A fejlesztések egyik legfontosabb eszköze a tervezés és fejlesztési források szabályozása, illetve az ezekre vonatkozó rendszerek működtetése. A terület- és településfejlesztésben nagyon sok szereplő vesz részt. Ezek közül különösen fontos szerepet töltenek be a települési önkormányzatok.

A fentiekre tekintettel a területi és települési tervezés, annak finanszírozása és mindezekben az önkormányzatok szerepe aktuális témának tekinthető. Ezen aktualitásból kiindulva választottam a disszertáció témájaként a terület- és településfejlesztés gazdasági, társadalmi elemzését. A vizsgálataimban a terület- és településfejlesztés mellett a fejlesztések finanszírozását, ezen belül pedig elsősorban az önkormányzati finanszírozást tekintem kiemelt kérdéskörnek. A vizsgálat területi dimenzióját a területfejlesztés vonatkozásában a Nyugat- dunántúli régió, Zala megye és kistérségei, a településfejlesztésben pedig Zalaegerszeg, Zalakaros városok és Csesztreg község képezik.

Témaválasztásomban kiemelt szerepet játszott a helyi önkormányzatoknál szerzett több éves gyakorlati tapasztalatom.”

Forrás:
A regionális politika hatása a Nyugat-Dunántúli térségre; Csanádi Ágnes; Kaposvári Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola; 2012. június 18. (pdf)

A közigazgatási eljárás jogorvoslati rendszere Magyarországon

„…Az értekezés elkészítésének célja az volt, a kutatások arra irányultak, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban a jogorvoslatok kielégítik-e az ügyféli oldalon jelentkező igényeket.
Hazákban a jogorvoslatok szabályozásának kapcsán mindig megjelenik egy úgynevezett alkotmányos követelmény. Ez abból ered, hogy az Alkotmány, és jelenleg az Alaptörvény is alapjogként deklarálja a jogorvoslathoz való jogot. Ez a tény határozta meg gyakorlatilag a kutatás egyik irányát. A kutatásnak ugyanis szükségképen arra is ki kellett terjednie, hogy a hatályos jogorvoslati rendszer kielégíti-e az Alaptörvény által támasztott igényeket.

Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy ha egy jogorvoslati rendszer az alkotmányos követelményeknek megfelelő, az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy az ügyféli igényeknek is maradéktalanul eleget tesz. Következésképpen az értekezés további célja az volt, hogy választ adjak arra a kérdésre, vajon az ügyfél oldalán felmerülő igényeket kielégíti-e a hatályos szabályozás? Az értekezésben ezt az igényt célszerűségi szempontként aposztrofáltam, és az ilyen irányú kutatásaim eredményét egy külön fejezetben fejtetem ki.

Álláspontom szerint minden egyes hatályos joganyagot kutatóban előbb vagy utóbb felmerül a kérdés, hogy hogyan jutottunk el idáig? A hatályos szabályozás miért olyan amilyen, milyen előzmények eredményeként alakult ki? A közigazgatási hatósági eljárások esetében a jogorvoslatok rendszert képeznek. Kérdésként merült fel bennem, vajon a jelenlegi rendszer miért ilyen, volt más is, lehetne másféle is? Ezekre a feltett kérdésekre csak egyféle módón kaphatjuk meg a választ, ha kialakulásukat, előzményeiket feltérképezzük, tulajdonképpen egy jogtörténeti jellegű kutatást végzünk. Ennek kapcsán arra is megpróbáltam választ keresni, hogy milyen indok vezérelte a jogalkotókat, hogy a jogorvoslatokat ilyen módón szabályozzák? Vajon ezen indokok, vagy hatások időben változhatnak, vagy mindig ugyanazok, és jelenleg vagy a jövőben hatást gyakorolnak-e a szabályozásra?

Kutatásaim során a hatályos joganyag tanulmányozása, valamint a történeti előzmények feltérképezése és feldolgozása után arra az álláspontra jutottam, hogy választ kell arra találnom, vajon miért kell, hogy létezzen a jogorvoslat. A válasz persze elsőre értelemszerűnek tűnik, természetesen az ügyfél jogainak védelme érdekében, hiszen az Alaptörvény is – természetesen a hatósági eljárásra vonatkoztatva – gyakorlatilag ezt tartalmazza. a válasz azonban véleményem szerint és kutatásaim alapján nem ennyire egyszerű. Ezért úgy ítéltem meg szükségszerű a jogorvoslatokkal általánosságban is foglalkozni, szerepüket feltérképezni. Ebből a célból egyrészt, egy a jogintézmény elméleti alapjait feltáró jellegű kutatást végeztem, másrészt az alapjogi szintű szabályozás mikéntjére és módjára irányuló kutatásokat végeztem…”

Forrás:
A közigazgatási eljárás jogorvoslati rendszere Magyarországon; Turkovics István; Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2012. június 4. (pdf)

A magyar kis- és középvállalkozások információgazdálkodással kapcsolatos magatartás-vizsgálata, különös tekintettel a felső vezetők információgazdálkodási szokásaira

„…A már üzemszerűen működő vállalati folyamatok kontrollálhatósága, illetve az üzletfejlesztési tevékenységek felett gyakorolt gazdasági kontroll olyan értékek, amelyek minden vállalat számára kiemelt fontosságúak. Az információ, az információt kezelő rendszerek, illetve az információval való gazdálkodás az egyik alapvető eszköze ezen kontrollálhatóságnak, így ok és okozati tényezőként egyaránt érdemes ezen termelési tényező vizsgálata…
…
Az eddig megjelent kutatások summásan megállapítják azon „külső” objektív tényezőket, amelyek segítik, vagy épp gátolják a vállalati információgazdálkodás, információs rendszerek sikeres alkalmazását. Az általam kitűzött kutatási terület a vállalati információgazdálkodás témáját egy új és más aspektusból vizsgálja, arra keres választ, hogy látják a vállalaton „belül” elhelyezkedő vállalatvezetők vállalatuk információgazdálkodási tevékenységét, és hogyan befolyásolja a vállalatvezetők attitűdje a vállalatuknál alkalmazott információgazdálkodás hatékonyságát…”

Forrás:
A magyar kis- és középvállalkozások információgazdálkodással kapcsolatos magatartás-vizsgálata, különös tekintettel a felsővezetők információgazdálkodási szokásaira; Molnár Attila István; Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola; 2012. február 10. (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a közszolgálati ellenőrzések 2012. évi vizsgálati tárgyköreiről és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekről

„A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 189. § (1) bekezdése alapján a következő határozatot hozza:
1. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalainál a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával az alábbi tárgykörökben hajtsa végre a közszolgálati ellenőrzéseket:
a) a személyügyi nyilvántartások vezetése;
b) a munkakör betöltéséhez előírt képesítési előírások;
c) az illetmény megállapítása és az előmeneteli rendszernek megfelelő besorolás.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
a fővárosi és megyei kormánymegbízottak bevonásával
Határidő: 2012. szeptember 30.
2. Az ellenőrzések a 2012. január 1-jétől 2012. augusztus 31-ig tartó időszak munkáltatói intézkedéseire terjedjenek ki.”

Forrás:
A Kormány 1371/2012. (IX. 17.) Korm. határozata a közszolgálati ellenőrzések 2012. évi vizsgálati tárgyköreiről és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekről; Magyar Közlöny; 2012. évi 121. szám; 2012. szeptember 17.; 20297. oldal (pdf)