Skip to main content

42. szám, 2015. október 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János: fejlesztéspolitika és átfogó adóeljárási reform

„…következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó ciklus pályázatairól.

Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy a Pest megyei települések érdekében Budapest és Pest megye külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából. Az ügyben munkacsoportot jelölnek ki, a döntést pedig legkésőbb 2016-ban meg kell hozni, hogy 2020-tól Pest megye önálló legyen vagy a települések más megyékhez csatlakozzanak az EU-s fejlesztési pénzeket tekintve.

Átfogó adóeljárási reform lesz
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány átfogó adóeljárási reformot tervez. Rövidesen a Ház elé kerül az adóhatóság szervezeti és személyzeti átalakítására vonatkozó javaslat, emellett készül egy 2017-2018-tól hatályos, adótartalmi változásokat hozó reform is. Érdemi változásnak ítélte, hogy a tervek szerint 2015-ben az adóhatóságnak kell elkészítenie a bevallásokat. A fuvarozóknak kedvező változások lesznek a helyi adórendszer és a gépjárműszerzési illetékek vonatkozásában, s a kormány döntött arról is, hogy hibrid vagy kizárólag elektromos autók után nem kell regisztrációs adót, illetékeket, gépjárműadót és cégadót fizetni.

Hangsúlyozta, a versenyképesség javítása érdekében is elengedhetetlen egy szolgáltató adórendszer bevezetése, ami nem ellenfelet, hanem partnert lát az adózókban.

A tárcavezető áttörésként beszélt arról, hogy január 1-jétől elektronikusan is lehet ügyeket intézni a közigazgatásban az e-kártya bevezetésével, amelyből évente akár 200 ezret is kiállíthatnak. Tudatta azt is: csak olyan településeken merülhet fel okmányirodák bezárása, ahol már megnyitották a kormányablakot.”

Forrás:
November 16-án kezdődnek a földárverések; Miniszterelnökség; 2015. október 15.
November 16-án kezdődnek a földárverések (videó)

InternetKon: a széleskörű szakmai egyeztetés érdekében konferenciasorozat indult

„Az elkövetkező másfél hónapban szakmai konferencia sorozat indul, hogy a szektor valamennyi szereplőjét bevonja az InternetKon eredményei alapján készülő kormány-előterjesztés kidolgozásának közös munkájába.

Szeptember 30-án sikeresen zárult az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció második szakasza. Az InternetKon 20 kérdéssorára válaszolva közel 32 ezer polgár nyilvánított véleményt a nemzeti konzultációban. A magyar internet jövőjét illetően a polgárok akaratnyilvánítása világos és egyértelmű: a világháló legyen mindenki számára hozzáférhető és megfizethető, segítse az oktatást és a fiatalokat, és ne fenyegesse gyermekeink biztonságát! Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációban, a legszélesebb körű társadalmi párbeszéd után, az elkövetkező másfél hónapban szakmai konferencia sorozat indul, hogy az InternetKon előkészítéséhez hasonlóan a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjét bevonja az InternetKon eredményei alapján készülő kormány-előterjesztés kidolgozásának közös munkájába.

A konferenciasorozat első eseményének résztvevői a biztonságos internetezés témakörében egyeztettek a polgárok akaratnyilvánítását megvalósító kormányzati döntések lehetséges eszközeit illetően. Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének elnöke hangsúlyozta, hogy az internet fontossága mellett annak veszélyeire már nemcsak az iskolások és a felnőttek figyelmét hívják fel előadásaik során, hanem az egyre gyakoribb vendégek az óvodákban is. Tapasztalataik szerint egyre több az olyan 4-6 éves kisgyermek, aki tisztában van szülei jelszavával és így bármilyen tartalomra rátalálhat. Dr. Edvi Péter elmondta, hogy az elmúlt öt esztendőben 500 intézményben tartottak előadást és 70 ezer internet felhasználó felvilágosító oktatását végezték el.

Pintér Róbert, az Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Közhasznú Alapítvány főtitkára kiemelte, hogy saját felméréseik eredménye szerint a 7-8 éves kort követően fokozott felelősség hárul a pedagógusokra a gyermekek internettel kapcsolatos felkészültségét és tájékozottságát illetően. Pintér Róbert kitért arra is, hogy a tartalom előállításra nagyobb figyelmet kellene fordítani. „Jó tartalmak szükségesek, amelyek lekötik a gyermek figyelmét legyen szó tanulásról, ismeretterjesztésről, vagy szórakoztatásról”. Az NMHH Kommunikációs Igazgatóság igazgatója, Takách-Batta Zsuzsanna felhívta a figyelmet a gyermekbarat.nmhh.hu oldalról ingyenesen letölthető szoftverekre, melyek korcsoportonként is alkalmasak a szűrőprogramok beállítására a számítógépen. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tájékoztatás és megelőzés mellett a segélynyújtásra is nagy figyelmet fordítanak, legyen szó akár adathalász honlapról, akár zaklatásról vagy más gyermekeket veszélyeztető jelenségekről. Egy év alatt több mint 700 bejelentés érkezik a Hatósághoz az internethotline.hu oldalon. Takách-Batta Zsuzsanna előadásában hangot adott azon véleménynek is, mely szerint ma már a szülőnek az iskolából hazaérkező gyermekével arról is szükséges lenne beszélgetnie, hogy a „virtuális térben mi történt vele”. Az előadók mindegyike kiemelte a diákok informatikai felkészítésének, valamint az azt végző pedagógusok képzésének fontosságát.

Deutsch Tamás, az InternetKon vezetője a biztonságos internetezésről tartott szakmai konferencia zárszavában elmondta, hogy a gyermekvédelem ügyét különösen fontosnak tartják a polgárok. Az internetes gyermekvédelem hazai rendszerében az elmúlt években megszülettek a megfelelő jogszabályok. Ugyanakkor a jogalkalmazás átfogó monitoringjára van szükség, aminek köszönhetően a hazai internetes gyermekvédelem gyakorlati hatékonysága javítható. A sok értékes és hatékony állami és civil kezdeményezés összehangolása és a működésükhöz szükséges erőforrások jelentős bővítése ugyancsak fontos feladat. Az InternetKon eredményei alapján közösen kialakított elképzelések, döntési javaslatok november közepére kerülnek a kormány elé.”

Forrás:
A széleskörű szakmai egyeztetés érdekében konferenciasorozat indult; Miniszterelnökség; 2015. október 13.

Európai Bizottság: 16 milliárd euró kutatásra és innovációra a következő két évben a Horizont 2020 keretében

„A következő két évben az Európai Bizottság mintegy 16 milliárd EUR kutatásba és innovációba történő befektetésével javítja az EU versenyképességét a Horizont 2020 (az EU kutatási és innovációs finanszírozási rendszere) keretében.

Miután ma elfogadta az 2016/17-es új munkaprogramot, az Európai Bizottság a következő két évben mintegy 16 milliárd EUR-t fektet kutatásba és innovációba a Horizont 2020 (az EU kutatási és innovációs finanszírozási rendszere) keretében.

A felajánlott új finanszírozási lehetőségek közvetlenül igazodnak a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság politikai prioritásaihoz, és jelentősen hozzájárulnak a munkahely-teremtési, növekedési és beruházási csomaghoz, a digitális egységes piachoz, az energiaunióhoz és az éghajlat-változási politikához, az erősebb iparú belső piachoz, valamint Európát jelentősebb globális szereplővé teszik.

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos: „A kutatás és az innováció Európa fejlődésének motorja. Nélkülözhetetlen napjaink akut kihívásainak kezeléséhez, legyen bár szó a migrációról, az éghajlatváltozásról, a tiszta energiáról vagy a társadalom egészségéről. A következő két évben a Horizont 2020 program 16 milliárd euróval fogja támogatni Európa kutatásának élvonalát, amit a polgárok a mindennapi életükben is tapasztalni fognak.”

Carlos Moedas biztos stratégiai prioritásaival összhangban a Horizont 2020 nyitott lesz az innováció, a tudomány – és az egész világ előtt. Az új 2016–17-es munkaprogram egy sor pályázati felhívás, közbeszerzés és más intézkedés – például a Horizont-díjak – révén kínál finanszírozást összesen több mint 600 témában. A programok szerkezete tükrözi a Horizont 2020 átfogó rugalmasságát, amely az EU hosszú távú prioritásaira és a legsürgetőbb társadalmi kihívásokra fókuszál, miközben a váratlanul felbukkanó problémákra – pl. betegségek megjelenése – adott választ is lehetővé teszi.

A program számos, több területre kiterjedő kezdeményezést is támogat: az európai feldolgozóipar modernizálása (1 milliárd EUR); az automatizált gépjárművekkel kapcsolatos technológiák és szabványok (több mint 100 millió EUR); a tárgyak internete (139 millió EUR) az EU gazdasági ágazatainak digitalizálásáért; Ipar 2020 a körkörös gazdaságban (670 millió EUR) az erőteljes és fenntartható gazdaságokért; intelligens és fenntartható városok (232 millió EUR) a környezetvédelmi, közlekedési, digitális és energiahálózatok városi környezetbe történő jobb integrálásáért.
Ezen túlmenően legalább 8 millió EUR áll rendelkezésre az EU külső határainak biztonságára irányuló kutatásra, hogy könnyebben lehessen azonosítani és megelőzni az embercsempészetet. 27 millió EUR jut a bűnözés és a terrorizmus megelőzését segítő új technológiákra, valamint 15 millió EUR az Európába irányuló migrációs áramlások eredetének és hatásainak kutatására. Az új munkaprogram a Horizont 2020-ból már támogatott egészségügy kutatás korábbi sikereire is épít (ilyenek pl. az ebolához kötődő, áttörést jelentő felfedezések): 5 millió EUR-t fektet az olajfapusztító Xylella Fastidiosa baktérium megjelenésére adandó válasz kidolgozásába.

Az új munkaprogram a Horizont 2020 finanszírozási hatásait is javítja. Biztosítja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) támogatott új multiplikátorhatású lehetőségeknek köszönhetően több pénz jusson az innovatív vállalatoknak (a majd’ 2000 kis- és középvállalkozás kutatási és innovatív tevékenységeinek támogatására már elkülönített 740 millió EUR-n felül). További lépésekre kerül sor a más uniós finanszírozási programokkal meglévő szinergiák javítása érdekében is, amint azt az Unió helyzetét értékelő beszédében Juncker elnök is hangsúlyozta, valamint világosabb iránymutatással és egyértelműbb hatáskritériumokkal a kutatók is támogatást kapnak pályázataik elkészítéséhez.

Háttér-információk
A Horizont 2020, az EU kutatási és innovációs finanszírozási programja 2014. január 1-jén indult útjára. Hét év alatt 77 milliárd euró értékű beruházásra kerül sor kutatási és innovációs projektek terén Európa gazdasági versenyképességének támogatása és az emberi tudás határainak kiterjesztése érdekében. Az Unió kutatási költségvetése elsősorban arra összpontosít, hogy a mindennapi élet minőségét olyan területeken javítsa, mint az egészség, a környezet, a közlekedés, az élelmiszerek és az energia. A gyógyszeriparral, a repülési és űrrepülési ágazattal, valamint az autó- és az elektronikai iparral kötött kutatási partnerségek a magánszektor beruházásait is ösztönzik, és így támogatják a jövőbeli növekedést és a magas képzettséget igénylő munkahelyek teremtését.

További információk
MEMO/15/5832
Horizont 2020 résztvevői portál
Horizont 2020: EU-tagállamok országprofiljai és kiemelt projektek”

Forrás:
16 milliárd euró kutatásra és innovációra a következő két évben; Európai Bizottság; IP/15/5831, 2015. október 13.

Közigazgatás, politika

Egyetlenegy település nem kért pénzt a kormánytól

„A Veszprém megyei Pétfürdő kivételével minden, az adósságkonszolidációból kimaradt önkormányzat igényelt támogatást a kormány 50 milliárd forintos fejlesztési keretéből – mondta a köztévében csütörtökön Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzatokért felelős államtitkára.

Pétfürdőnek rendkívül magas az adóbevétele, de az is lehetséges, hogy elkerülte a figyelmüket ez a lehetőség – mondta a műsorban Pogácsás Tibor. Az államtitkár szerint azonban nem jelenti azt, hogy a következő években nem igényelhetik a támogatást.

A kormány 2011-ben döntött az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról, tavaly pedig arról, hogy 50 milliárd forintos fejlesztési keretet hoz létre azoknak az önkormányzatoknak, amelyek főleg tartozás híján kimaradtak belőle. Az összeget négy év alatt részletekben használhatják fel az érintett települések.”

Forrás:
Egyetlenegy település nem kért pénzt a kormánytól; HVG.hu/MTI; 2015. október 15.

Európai Bizottság: Új kiválósági pecsét a regionális kutatásfinanszírozás minőségének javításáért

„A Bizottság ma új kezdeményezést indít útjára azzal a céllal, hogy biztosítsa az adófizetők pénzének hatékonyabb felhasználását, és ennek érdekében javítsa a regionális politika és a kutatás területén nyújtott európai uniós finanszírozás közötti szinergiákat.

Az új „kiválósági pecsét” elnevezésű minőségi védjegy arra ad lehetőséget, hogy a régiók segítsék az Európai Unió „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramja keretében benyújtott ígéretes projektpályázatokat abban, hogy más forrásból, például az európai strukturális és beruházási alapokból vagy más nemzeti vagy regionális beruházási programokból finanszírozáshoz jussanak.

Ezt a kezdeményezést a Bizottság regionális politikáért felelős tagja, Corina Creţu, valamint Carlos Moedas kutatás-, tudomány- és innovációügyi biztos indította útjára az „OPEN DAYS – régiók és városok európai hete” elnevezésű rendezvényen.

Corina Creţu biztos ezt mondta: „A 2014-től 2020-ig tartó időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap 100 milliárd eurót fordít a kutatás és az innováció támogatására, és ebből 32 milliárd euró kifejezetten az európai innováció legfontosabb szereplői, a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és a vállalkozók számára van elkülönítve. A kiválósági pecsét segíteni fog az innovatív projektek megtalálásában és támogatásában, valamint abban, hogy ezek a kezdeményezések világviszonylatban is versenyképessé nőjék ki magukat.”

Carlos Moedas biztos hozzátette: „Az Európai Unió régiói már ma is fontos pénzforrást jelentenek a minőségi európai kutatás és innováció számára. Mostantól a kiválósági pecsét segíteni fogja őket abban, hogy a »Horizont 2020« keretprogram világszínvonalú pályázatelbírálási rendszerét kihasználva könnyedén megtalálják területükön azokat a projekteket, amelyeket támogathatnak.
Markku Markkula, az Európai Régiók Bizottsága elnöke a következőket mondta: „A kiválósági pecsétnek köszönhetően a régiók és a városok belefoglalhatják innovációs és beruházási terveikbe azokat a kis- és középvállalkozások által kezdeményezett kiváló projekteket, amelyek megfelelnek növekedési céljaiknak és prioritásaiknak. Ebből a megfontolásból hoz most létre az Európai Régiók Bizottsága és a Bizottság egy olyan tudáscsere-platformot a helyi önkormányzatok és a regionális hatóságok számára, amelynek révén megerősödhetnek a szinergiák a »Horizont 2020« keretprogram és az európai strukturális és beruházási alapok között.”

A „kiválósági pecsétet” azok az ígéretes projektek kaphatják meg, amelyek a „Horizont 2020” keretprogramból a források szűkössége miatt nem részesülhettek támogatásban, de a szigorú kritériumokon alapuló független pályázatelbírálási folyamatban magas pontszámot értek el. A mostani kísérleti szakaszban a „kiválósági pecsétet” először csak a „Horizont 2020” keretprogram kkv-támogató eszköze keretében kis- és középvállalkozások által benyújtott pályázatok nyerhetik el.A kezdeményezés később kerülhet kiterjesztésre a „Horizont 2020” keretprogram más területeire.

A „kiválósági pecsét” bevezetése szervesen illeszkedik a Bizottság azon szélesebb körű törekvésébe, hogy maximalizálja az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás hatásosságát, és ennek érdekében megerősítse a szinergiákat a „Horizont 2020” keretprogram, az európai strukturális és beruházási alapok és más európai uniós programok, például a COSME és az Erasmus+ között. Erről a kérdéskörről Jean-Claude Juncker elnök is szólt az Unió helyzetéről szeptember 9-én tartott értékelő beszédében.

Háttér-információk
Az Európai Unió „Horizont 2020” elnevezésű, a 2014-től 2020-ig tartó időszakra szóló kutatás- és innovációfinanszírozó programja csaknem 80 milliárd euróval támogatja az Európa gazdasági versenyképességét előmozdítani igyekvő kutatási és innovációs projekteket. A program „Vezető szerep az ipari technológiákban” és „Társadalmi kihívások” elnevezésű szegmenséhez rendelt költségvetés várhatóan legalább 20%-a, közel 9 milliárd euró közvetlenül a kis- és középvállalkozásokhoz jut vissza nem térítendő támogatások formájában, részben az úgynevezett kkv-támogató eszközön keresztül.

Az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott finanszírozás 2013 óta hatályos új szabályozása a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra kifejtett hatások fokozása érdekében szorgalmazza a különböző európai uniós finanszírozási források stratégiaibb szemléletű, a meglévő szinergiákat kihasználó felhasználását. A 2014-től 2020-ig tartó időszakban 450 milliárd euróból gazdálkodó európai strukturális és beruházási alapok a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú célokra használhatók fel egyebek mellett az innováció területén, a kis- és középvállalkozások támogatására, az oktatásban és a szakképzésben, a társadalmi befogadás ügyének előmozdítására vagy a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatására.

Az „OPEN DAYS – régiók és városok európai hete” elnevezésű rendezvénynek az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közösen ad otthont. A most tizenharmadszor megrendezendő eseményen 2015. október 12. és 14. között az európai városok és régiók mintegy 6000 képviselője gyűlik össze, hogy eszmecserét folytasson egymással arról, hogyan használhatók ki maradéktalanul a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében a kohéziós politikában rejlő lehetőségek.

További információk
MEMO/15/5802
A kiválósági pecsét
A „Horizont 2020” keretprogram kkv-támogató eszköze
Útmutató az európai strukturális és beruházási alapok és az EU ezzel összefüggő eszközeinek kedvezményezettjei számára
OPEN DAYS – az európai régiók és városok hete
Az InfoRegio honlap
Twitter: @CorinaCretuEU / @Moedas / @EU_Regional / @EU_ScienceHub / #RIS3 / #smartspecialisation / #euopendays / #EnergyUnion”

Forrás:
Új kiválósági pecsét a regionális kutatásfinanszírozás minőségének javításáért; Európai Bizottság; IP/15/5801, 2015. október 12.

Európai Bizottság: kérdések és válaszok a „kiválósági pecsétről”

„A „kiválósági pecsét” egy minőségi védjegy, amelyet az Európai Unió „Horizont 2020” elnevezésű kutatási és innovációs keretprogramja keretében finanszírozásra benyújtott projektpályázatok kaphatnak meg. Odaítélésének feltétele, hogy a projekt teljesítse a „Horizont 2020” keretprogram pályázatainak elbírálására vonatkozó összes, egyébként nagyon szigorú úgynevezett kiválasztási és odaítélési kritériumot, de ne részesüljön finanszírozásban az adott pályázati felhívás költségvetéséből. A „pecsét” tehát azokat az ígéretes pályázatokat jelzi, amelyek érdemesek arra, hogy más (magán- vagy közszektorbeli) forrásból támogatást kapjanak akár nemzeti, akár regionális, akár európai, akár pedig nemzetközi szinten.

Miért van szükség a „kiválósági pecsétre”?
A rendelkezésre álló szűkös anyagi források miatt érdemes maximalizálni a kutatási és innovációs célú ráfordítások által a versenyképességre és a gazdasági növekedésre kifejtett hatásokat, és ennek egyik módja a „Horizont 2020” keretprogram és más finanszírozási források, például – de nem kizárólag – az európai strukturális és beruházási alapok közötti szinergiák kihasználása. Erre Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is egyértelműen rámutatott a Carlos Moedas és Corina Creţu biztosok számára kiadott megbízóleveleiben.

Ki kaphatja meg a „kiválósági pecsétet”?
A „Horizont 2020” keretprogram pályázati felhívásaira évente több ezer pályázat érkezik. Az Európai Bizottság a világ egyik legteljesebb pályázatelbírálási rendszerét működteti, amelyben független szakértőkből álló nemzetközi bírálóbizottságok végzik a munka érdemi részét.

A bírálóbizottságok három jól körülhatárolt kritérium alapján értékelik a beérkező pályázatokat (kiválóság, hatások, a végrehajtás minősége és hatékonysága), és elkülönítik egymástól azokat, amelyek még nem eléggé érettek a támogatásra („küszöbérték alatti pályázatok”), illetve azokat, amelyek érdemesek finanszírozásra („küszöbérték feletti pályázatok”). A „küszöbérték feletti pályázatoknak” csak egy része kap támogatást a „Horizont 2020” keretprogram költségvetéséből.

A „kiválósági pecsétet” azok a pályázók kapják, akiknek pályázata „küszöbérték felettinek” bizonyult, de mégsem kapott támogatást. A „pecsét” tulajdonosa így könnyebben tud másik finanszírozási forrást felkutatni magának, hiszen a védjegy bizonyítja tervezett projektje kiváló minőségét. A pecsét azonban nem jelent garanciát arra, hogy a projekt valóban kap más forrásból támogatást.

A mostani kísérleti szakaszban csak az úgynevezett kkv-támogató eszköz keretében benyújtott pályázatok kaphatják meg ezt a címet, közülük is azok, amelyek az elbíráláson elérték a minőségi küszöböt, de mégsem jutottak finanszírozáshoz a „Horizont 2020” keretprogramból. A kezdeményezés később kerülhet kiterjesztésre a „Horizont 2020” keretprogram más területeire.

Lehetőség a régiók és a tagállamok, valamint az ott működő szervezetek számára
A „kiválósági pecsét” egyedülálló lehetőség a régióknak és a tagállamoknak arra, hogy éljenek a „Horizont 2020” keretprogram kiváló minőségű pályázatelbírálási rendszerének előnyeivel: segítségével könnyen felkutathatják – és esetleg támogathatják is – azokat a minőségi pályázatokat, amelyeket ígéretes, innovatív, növekedésre kész és a nemzetközi versenybe bekapcsolódni igyekvő vállalkozások jegyeznek. Ezzel regionális szinten idő és pénz takarítható meg, és javítható a kutatási és innovációs rendszer eredményessége és helyi szintű hatásossága.

A kiválósági pecsét bevezetése kapcsán azért esett a választás a „Horizont 2020” keretprogram kkv-támogató eszközére, mert ez a leginkább releváns a regionális és az országos szintű gazdaságfejlesztés szempontjából, és mert a projektpályázatok a legtöbb esetben kisméretű, piacközeli, egyértelmű helyi hatást ígérő, egyetlen kis- és középvállalkozás (kkv) által végrehajtani tervezett kutatási és innovációs cselekvéseket irányoznak elő.

Az ilyen típusú pályázatok finanszírozása iránt érdeklődő régiók és tagállamok a pályázatok minőségének külön értékelése nélkül ítélhetnek oda forrásokat az európai strukturális és beruházási alapokból (összhangban intelligens szakosodási stratégiájukkal, programjaik különös célkitűzéseivel, valamint az irányadó nemzeti és európai uniós jogszabályokkal, köztük az állami támogatásokra vonatkozókkal). A lehetőség természetesen nem korlátozódik az európai strukturális és beruházási alapokra, más (akár köz-, akár magánszektorbeli) finanszírozási források is élhetnek vele.

A kkv-támogató eszköz és a „kiválósági pecsét”
A „Horizont 2020” keretprogram kkv-támogató eszközének keretében közzétett pályázati felhívásokra az EU tagállamaiban és a keretprogram társult országaiban működő összes kis- és középvállalkozás jelentkezhet, ha támogatást kíván kapni megvalósíthatóság-értékelő (1. szakasz), illetve innovációs (fejlesztési-demonstrációs – 2. szakasz) tevékenységéhez.
A „pecsétnek” köszönhetően az innovatív kis- és középvállalkozások minőségi projektjei további esélyt kapnak a finanszírozáshoz jutásra. Így nem megy veszendőbe az az idő és munka, amelyet az érintett vállalkozások a pályázat elkészítésébe és az ötleteik végiggondolásába fektettek.

A kkv-támogató eszköz keretében pályázatot benyújtó kis- és középvállalkozások egy része már most is részt vesz olyan, egyes tagállamok vagy régiók által a saját támogatásaik folyósítása érdekében indított kezdeményezésben, amely hasonlít a „kiválósági pecséthez”. Ezek a kezdeményezések elismerik a „Horizont 2020” keretprogram pályázatelbírálási folyamatának eredményeit, és ezek alapján kínálnak alternatív finanszírozást helyi szinten az érintett kis- és középvállalkozásoknak. Még a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult országok is felhasználhatják saját nemzeti finanszírozási rendszereiket az ilyen pályázatok támogatására (az európai strukturális és beruházási alapok csak az EU tagállamaiban vehetők igénybe).

Előretekintés
A kísérleti szakasz eredményeitől, valamint az európai strukturális és beruházási alapokat kezelő hatóságok és más finanszírozó szervek, illetve a végső kedvezményezettek észrevételeitől függően a Bizottság azt tervezi, hogy a közeljövőben a kiválósági pecsétet a „Horizont 2020” keretprogram más, főként egyetlen kedvezményezett által igénybe vehető részire is kiterjeszti, például a Marie Skłodowska-Curie-ösztöndíjakra vagy az Európai Kutatási Tanács ötlet-életképességi támogatásaira.

Milyen részletes szabályok vonatkoznak a „kiválósági pecsét” használatára?
Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek „kiválósági pecsétet” kaptak, maguknak kell felkutatniuk azokat az alternatív nemzeti vagy regionális, köz- vagy magánszektorbeli finanszírozó szerveket, amelyeknél finanszírozáshoz juthatnak. A kis- és középvállalkozásoknak nem kötelező így tenniük, a „Horizont 2020” keretprogram keretében benyújtott pályázatok adatai nem kerülnek át automatikusan más szervekhez, és a pályázók nem automatikusan kapják a támogatást az alternatív forrásokból.

Azoknak a tagállamoknak vagy régióknak, amelyek ily módon szeretnének alternatív finanszírozást biztosítani a kis- és középvállalkozásaiknak, a nemzeti és az európai uniós jogszabályi előírásokat követve létre kell hozniuk olyan finanszírozási rendszereket, amelyek vagy kizárólag a kiválósági pecséttel rendelkező pályázatok támogatására szolgálnak, vagy egy átfogóbb finanszírozási rendszerbe illeszkedve kínálnak a kkv-támogató eszközhöz hasonló módon támogatást. Ennek keretében korlátozott hatókörű kiegészítő ellenőrzéseknek is alávethetik a pályázatokat például a végrehajtás helyével, az intelligens szakosodás prioritásainak való megfeleléssel vagy más nemzeti vagy regionális szabályokkal összefüggésben.

Szükséges lehet az is, hogy a pályázók a projektek pénzügyi tervein kisebb módosításokat hajtsanak végre. Egyre több tagállam és régió máris vizsgálja a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit.
A tapasztalatcsere elősegítésére az Európai Bizottság létrehozott egy „gyakorlati közösséget”, amely azt vizsgálja, hogy hogyan lehet kialakítani az európai strukturális és beruházási alapok és más források felhasználásával a legjobb finanszírozási rendszereket a „kiválósági pecséttel” rendelkező minőségi projektek támogatására. A „gyakorlati közösség” a kutatási és innovációs cselekvések támogatásához szükséges finanszírozási lehetőségekkel rendelkező nemzeti és regionális hatóságok számára van fenntartva, de emellett az innovatív kis- és középvállalkozásokat megcélzó más finanszírozó szervek is részt vehetnek munkájában (ideértve a magánszektorban működő bankokat és a befektetőket is).

Azok a szervezetek, amelyek be kívánnak kapcsolódni az egész Európát átfogó „gyakorlati közösség” munkájába, a következő e-mail címen jelentkezhetnek: RTD-seal-of-excellence@ec.europa.eu

Hogyan tudhatja meg egy kkv, hogy van-e olyan finanszírozási program, amely az európai strukturális és beruházási alapokból innovációs célú támogatást nyújt a kkv-knak, és kihez kell fordulnia?
Az európai strukturális és beruházási alapok közül egy vagy több csaknem az EU teljes területén rendelkezik elkülönített költségvetéssel a kis- és középvállalkozások támogatásához, de a feltételrendszer és a költségvetés főösszege az adott régió típusától, intelligens szakosodási stratégiájától és különös célkitűzéseitől függően különböző.

Az érdeklődők az InfoRegio honlapon (az Európai Regionális Fejlesztési Alap kapcsán), illetve az Európai Vidékfejlesztési Hálózat internetes oldalain (az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kapcsán) találhatják meg azoknak az irányító hatóságoknak az elérhetőségi adatait, amelyek részletes tájékoztatást tudnak adni a helyi finanszírozási feltételekről és a közzétenni tervezett pályázati felhívásokról. Egy adott ország vagy régió intelligens szakosodási stratégiája az S3Platform weboldalon ismerhető meg. Emellett a kiválósági pecséttel foglalkozó internetes oldalak is tartalmaznak konkrét információkat egyes meglévő finanszírozási rendszerekről.

Azok a kis- és középvállalkozások, amelyek a kiválósági pecsétnek köszönhetően alternatív finanszírozást kaptak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, azonos feltételekkel vehetnek-e részt a kkv-támogató eszköz további szakaszaiban azokkal, amelyek közvetlenül a „Horizont 2020” keretprogramból kaptak támogatást?
A kkv-támogató eszköz 2. szakaszában nyújtandó támogatásokra bármely kis- és középvállalkozás pályázhat. A 2. szakaszban nyújtott támogatásnak nem feltétele az 1. szakasz sikeres teljesítése és az ahhoz kapcsolódó megvalósíthatósági vizsgálatok elvégzése. A 3. szakasz csak [2016-ban] kezdődik, és csak azok a kis- és középvállalkozások vehetnek benne részt, amelyek a kkv-támogató eszköz 1. és 2. szakaszában már részesültek támogatásban. A Bizottság a kiválósági pecsétre vonatkozó kezdeményezésben részt vevő régiókkal együttműködve meg fogja vizsgálni, hogy mekkora az érdeklődés e támogató szolgáltatások iránt a pecséttel rendelkező kis- és középvállalkozások részéről, és hogyan lehetne őket számukra is elérhetővé tenni.

További információk
A kiválósági pecsét
Iránymutatás az EU különböző kutatási és innovációs vonatkozású programjai közötti szinergiákról
A „Horizont 2020” keretprogram kkv-támogató eszköze
Az európai strukturális és beruházási alapok kutatási és innovációs célú támogatásai
„A kiválósághoz vezető út” elnevezésű kísérleti projekt
IP/15/5801”

Forrás:
Kérdések és válaszok a „kiválósági pecsétről”; Európai Bizottság; IP/15/5801, MEMO/15/5802; 2015. október 12.

Claude Moraes (Európai Parlament) a tömeges megfigyelésekről: meg kell találni az arany középutat

„Mióta Edward Snowden 2013-ban kirobbantotta a megfigyelési ügyet az USA-ban, a tömeges megfigyelés világszerte reflektorfénybe került. A Parlament is számos alkalommal foglalkozott a témával, a héten az állampolgári jogi szakbizottság szavazott, a plenáris pedig vitázott róla a „Safe Harbor” szabályozás kapcsán. A tömeges megfigyelés kérdését nagy érdeklődés övezi az EP Facebook-oldalán is, ezért összegyűjtöttünk néhány kérdést és feltettük Claude Moraes (szocialista, brit) témafelelősnek.

Az Európai Parlament 2013 óta számos alkalommal napirendre tűzte a tömeges megfigyelés kérdését, legutóbb az állampolgári jogi szakbizottságban szavaztak róla kedden. A szerdai plenáris ülésen az EP-képviselők az Európai Bíróság döntéséről vitáztak, amely eltörölte az úgynevezett Safe Harbor egyezményt, az EU-USA adatátvitelről szóló megállapodást.

Számos kérdés érkezett hozzánk azzal kapcsolatban, hogyan védhetik meg a bíróságok az adatainkat. Milyen hatással van a Safe Harbor egyezmény eltörlése a tömeges megfigyelésre és az adatvédelemre?
Az Európai Bíróság mostani döntése nagyon komoly jelentőséggel bír, hiszen kimondja, hogy a Safe Harbor egyezményben foglaltaknak vége. Ennek az oka, hogy az Európai Unióban érvényes adatvédelmi szabályok sokkal szigorúbbak és jobban védik az állampolgárokat, mint az Egyesült Államokban.

Az adatainkat – a Facebooktól a Google keresőn át a pénzügyi tranzakciókig – továbbra is át lehet vinni az USA-ba, de más szabályok, egyezmények alapján. A cégeknek új egyezményeket kell kötniük annak érdekében, hogy védjék az adatainkat az Egyesült Államokban.

Sok Facebook-felhasználó aggódik a kormányuk és az Europol megfigyelési eljárása miatt. Mit válaszolna nekik?
Bár a tömeges megfigyelésre irányuló vizsgálat megállapította, hogy a kormányok és hírszerző szolgálatok gyakorlata aggodalomra adhat okot, fontos leszögezni, hogy az EU magasabb szintű védelmet biztosít az adatok számára, mint az Egyesült Államok és a biztonság további erősítésére törekszik.

A titkosszolgálatok szerepe nagyon fontos. Kulcsfontosságú feladatuk, hogy megvédenek minket az olyan külső fenyegetések ellen, mint például a terrorizmus. Ugyanakkor szükség van egy átlátható és egyértelmű elszámoltathatósági struktúrára, hogy a titkosszolgálatok ne léphessék túl a hatáskörüket és ne sérthessék meg a magánadatainkat, amennyiben azt biztonsági okok nem indokolják.

Mennyire lehet nyomon követni a lépéseinket a közösségi oldalakon?
Az emberek egyre inkább elfogadják, hogy a közösségi médiás jelenlétüket ellenőrizhetik. Ennek módjáról azonban vajmi keveset tudnak. Az Európai Parlament vizsgálatot indított és körüljárta a tömeges megfigyelés kérdését. Számos dolgot gyanítottunk, de Edward Snowdennek köszönhetően mára már még többet tudunk.

Azok számára, akik többé-kevésbé tisztában vannak vele, hogy a beszélgetéseink, e-mailjeink és az ezekhez tartozó metaadatok elérhetőek, a valódi kérdés az, hogy ezeket jó céllal használják-e fel az illetékes hatóságok. Vajon valóban a terrorfenyegetések elleni védelem az adatgyűjtés célja?

Egyre inkább azt látjuk, hogy az adatvédelem terén a magánélet és a biztonság közötti egyensúly rossz irányba tolódik el. Ahhoz, hogy megtaláljuk az arany középutat, meg kell értenünk az alkalmazott technológiát, megfelelő fékeket és ellensúlyokat kell beépítenünk a rendszerbe és egyértelmű elszámoltathatósági struktúrát kell kialakítanunk.”

Forrás:
Claude Moraes a tömeges megfigyelésekről: meg kell találni az arany középutat; Európai Parlament; REF: 20151015STO97860; 2015. október 16.
Lásd még: International Safe Harbor Privacy Principles (Wikipédia)

Lázár János: olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést akar a kormány

„A kormány a közigazgatás átalakításával azt akarja elérni, hogy az emberek olcsóbban, gyorsabban és egyszerűbben intézhessék ügyeiket – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Hódmezővásárhelyen.

Nem könnyű ez a feladat, hiszen régi szokásokat kell megváltoztatni – mondta Lázár János, a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal és az új kormányablak átadó ünnepségén. Akkora a távolság a jelen és az általunk megálmodott jövő között mint amilyen messze áll a munkásőrség szellemisége a mai kormányablakoktól – fogalmazott a térség országgyűlési képviselője arra utalva, hogy a járási hivatal épületét egykor a munkásőrség számára emelték.

A kormány kedden dönthet arról, hogy 2016. január 1-jétől összességben tízmilliárd forinttal csökkennek az eljárási illetékek, díjak – közölte a politikus. Hozzátette: ezt követően nyújtja be azt a törvényjavaslatot, amely végső formába önti a választók akaratát, hiszen a járási hivatalokban 390 ezren mondták el véleményüket, mely díjakat kellene csökkenteni a közigazgatás területén. Magyarország tízmillió lakosának 23 millió ügye van évente. Annak érdekében, hogy ezek intézése gyorsabbá váljon 197 járásban összesen 278 kormányablak várja majd az ügyfeleket. Ezek közül mintegy 160 meg is nyílt már – mondta.

A kétezerféle ügy közül jelenleg négyszázat intézhetnek el az állampolgárok például a hódmezővásárhelyi kormányablakban. A kormány kedden arról is tárgyal, hogy 2018-ra valamennyi állami ügy intézésére lehetőség legyen a kormányablakokban – tudatta a miniszter. A járási hivatalok 35 ezer dolgozójának véleményét kérték ki arról, mi az, ami egyszerűbbé tehető. E tapasztalatok alapján készült el az a száztíz törvényt érintő javaslatcsomag, melyet tárgyal az országgyűlés – közölte Lázár János.

A politikus tarthatatlannak nevezte, hogy évente 1,3 millió olyan ügy van, melyet a magyar állam 60 napon belül nem tud elintézni. Ezért bevezetik az „abszolút 60 napos határidőt”, amely azt jelenti, amennyiben e határidőn belül az állam nem válaszol meg egy kérdést, kérelmet, lemond arról, hogy véleményt nyilvánítson, s automatikusan az ügyfélnek van igaza – tudatta a Miniszterelnökség vezetője.

Azért, hogy a közigazgatás valódi kiszámítható, stabil jövőt kínáljon, a területi közigazgatásban dolgozók számára bevezetik az új életpályát, amely 2016. július 1-jétől minimum 30 százalékos béremeléssel jár – mondta Lázár János.

Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott közölte, a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal és benne a teljes körűen akadálymentesített, okmányirodai szolgáltatásokkal is rendelkező új típusú kormányablak épületét 190 millió forint hazai és uniós forrásból alakították ki.”

Forrás:
Olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést akar a kormány; Miniszterelnökség; 2015. október 16.

Átadták Zala megye legnagyobb kormányablakát

„Nagykanizsa – Az országban elsőként Zala megyében valamennyi járásban működnek a kormányablakok. Ezt Rigó Csaba, megyei kormánymegbízott jelentette be pénteken, amikor a megyében utolsóként sor került a nagykanizsai járási kormányablak avatására.

Az Eötvös téri, úgynevezett kék ház földszintjén kialakított ügyféltérben 21 ügyfélpult várja az állampolgárokat, hogy hivatalos ügyeiket gyorsan, kényelmesen és hatékonyan intézhessék.

A pénteki ünnepségen elsőként dr. Józsa Zsanett, a járási hivatal vezetője mondott köszöntőt, aki egy mondatban összefoglalta a kormányablakok szerepét. E szerint a közigazgatás a közönségért van.

– A kormány komoly feladatot vállalt magára, amikor 2010-ben elkezdte a közigazgatás átalakítását, ám mostanra beérett a munka gyümölcse, az állampolgárok a korábbinál egyszerűbben és kényelmesen intézhetik hivatalos ügyeiket – említette Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője.

Tóth Nándor, Kanizsa alpolgármestere az önkormányzat nevében mondott köszönetet a beruházásért, s megemlítette, hogy az épület környezetének szebbé tételéhez a város is hozzájárult, hiszen a most zajló belvárosi rekonstrukció keretében megújult a hivatal előtti tér, illetve a közeli Eötvös téren is fejlesztések valósulnak meg.

– Büszkén jelenthetem be, hogy az országban elsőként Zala megyében készült el és működik valamennyi járás új kormányablaka – mondta Rigó Csaba kormánymegbízott, aki hozzátette: bár a kanizsai létesítményt avatják utolsóként a megyében, ám mind közül ez a legnagyobb. Az új kormányablak kialakítása mellett komoly energetikai modernizáción is átesett az épület. Az energiaracionalizálást és így a megtakarítást a megyei kormányhivatal több épületénél folytatjuk.

Mint elhangzott: a járási kormányablakokban jelenleg több mint 400 ügytípus esetében tudnak segíteni, ám később az a cél, hogy mindent egy helyen lehessen intézni.[zaol.hu]”

—-

„…Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott az avatáson egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarországon az első megye Zala, ahol a korábbi vállalásnak megfelelően teljesen kiépült a kormányablakok hálózata. A nagykanizsai épületben 21 ügyfélpultnál és három fotófülkénél fogadják az érkezőket, akik ma már több mint 400 különböző ügyet intézhetnek egy helyen.

Szólt arról is, hogy Zalában az elmúlt két évben több mint kétmilliárd forintot fordítottak a kormányablakok kialakítására, berendezésére és az épületeik energetikai korszerűsítésére, amivel már idén mintegy 50 millió forint energiamegtakarítást érnek el. Mindemellett a 256 zalai település mintegy 80 százalékát lefedő települési ügysegédi hálózat munkatársait is korszerű számítástechnikai eszközökkel látták el – jelezte a kormánymegbízott.[OrientPress]”

Forrás:
Átadták Zala megye legnagyobb kormányablakát; Pásztor András; zaol.hu; 2015. október 16.
Átadták Zala megye legnagyobb kormányablakát; OrientPress; 2015. október

A VERITAS Történetkutató Intézethez kerül a kárpótlási iratanyag

„A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításának fő célja annak biztosítása, hogy a 14 ezer iratfolyóméter terjedelmű kárpótlási iratanyag ügyviteli és levéltári érdekekre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának elvére tekintettel szakszerűen kezelt és rendszerezett, jól használható forrásanyaggá váljék.

A kárpótlási folyamat állami intézkedés következménye, így az ezzel kapcsolatos iratanyagról történő gondoskodás szintén kiemelt állami feladat. A kárpótlási iratok jelentős részét a közlevéltárakban őrzött eredeti iratokról készített másolatok teszik ki, így azok közlevéltári megőrzése nem indokolt. Az ezen iratok alapján az állampolgárok vagyoni és személyi sérelem-okozásának jóvátétele ügyében hozott igazgatási vagy bírósági határozatok az állampolgárok magánjogügyleteinek minősülnek.

Az iratanyag jelen állapotában közlevéltárba nem adható, mivel levéltári megőrzésbe csak rendezett, selejtezett, teljes és lezárt évfolyamú iratanyag – ügyviteli segédletekkel együtt – utalható. A kárpótlási folyamat még nem zárult le, az irattári és a levéltárérett anyag kezeléséről gondoskodni szükséges.

A VERITAS Történetkutató Intézet feladataival szorosan összefügg a kárpótlási ügyekben keletkezett iratanyag kezelése, feldolgozása. A törvénymódosítás eredményeként a VERITAS Történetkutató Intézet ezt a munkát az Igazságügyi Hivatal szakembereit alkalmazva az iratanyag jelenlegi őrzési helyén végzi el, ugyanakkor – az ügyviteli és levéltári érdekeket, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának elvét figyelembe véve – biztosítja az iratok kezelését és kutathatóságát.”

Forrás:
A VERITAS Történetkutató Intézethez kerül a kárpótlási iratanyag; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2015. október 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Tízmilliárdos informatikai fejlesztés fejeződött be az államigazgatásban

„Több mint tízmilliárd forint felhasználásával, az Új Széchenyi Terv keretében valósult meg a járási közigazgatási hivatalok informatikai fejlesztése, illetve a hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a projektek zárórendezvényén csütörtökön Budapesten.
Kovács Zoltán a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok vezetőinek, munkatársainak részvételével megtartott tanácskozáson közölte: mindennek az volt a célja, hogy az állam gyors és hatékony ügyintézést biztosítson az állampolgárok és a gazdasági szereplők számára, közel a lakóhelyükhöz, székhelyükhöz. Mindez lehetővé teszi, hogy a mai 163-ról az év végéig 250-re bővüljön a kormányablakok száma országszerte – tette hozzá.

Felidézte, hogy a kormányzat 2013-ban döntött a fejlesztés mellett, mivel elavulttá vált a kormányhivatalok informatikai rendszere. Az uniós segítséggel megvalósított beruházás keretében 18 ezer számítógép cseréje történt meg, és jelentős szoftverfejlesztéseket is végrehajtottak. Ez lehetővé teszi, hogy néhány éven belül már mintegy ezer ügytípust tudjanak elintézni a kormányablakoknál az állampolgárok, a jelenlegi 450-nel szemben.

Az informatikai eszközök cseréje mellett központi címtárat, egységes e-mail rendszert vezettek be, illetve november 1-jével egységes ügyfélhívó rendszer és központi időpontfoglaló alkalmazás kezdi meg a működését – sorolta az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a kormány bürokráciacsökkentő programjának végrehajtása válik a közigazgatási dolgozók legfőbb feladatává.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kormány 110 törvény módosítását kezdeményezi az Országgyűlésben az államreform végrehajtása, a bürokrácia csökkentése érdekében. A tervek szerint több, korábban engedélyhez kötött tevékenységet bejelentés alapján lehet majd végezni, egyes eljárások esetében megszűnnek a díjak, illetve rövidül az ügyintézés ideje. Végül hangsúlyozta, hogy az elfogadott életpályamodell szabályainak megfelelően a jövő évi költségvetés tartalmazza a közigazgatásban dolgozók béremelésének forrását.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy vélekedett, hogy 2010-ig az államigazgatás a legfőbb gátja volt a gazdaság fejlődésének. Hozzátette, hogy azt is felismerték: társadalmi válsághoz vezet, ha a polgárok a közigazgatás alacsony hatékonysága miatt ellenségüknek tekintik az államot. Ezért döntöttek a kormányablakok és a járási hivatalok felállítása mellett.

Ugyanakkor a bürokrácia csökkentése a versenyképesség növelésének eszköze; ezt szolgálja az államreformprogram, amely viszont nem hajtható végre az informatika fejlesztése nélkül – mondta Csepreghy Nándor. [Miniszterelnökség]”

——

„Az informatikai fejlesztésekkel a kormány célja az volt, hogy az állam gyors és hatékony ügyintézést biztosítson a polgároknak és a gazdaság szereplőinek – jelentette ki a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a budapesti projektzáró eseményen. Minden vállalt feladatot határidőre teljesítettünk, nincs forrásvesztés – tette hozzá Kovács Zoltán.

Az önkormányzatoktól nemcsak az állami feladatok nagy része került át a járásokhoz, hanem ‘ velük együtt jöttek ügyintézők és a különböző állapotú számítógépek’ – emlékeztetett Kovács Zoltán, hozzátéve: az informatikai fejlesztések lényege az volt, hogy megfeleljenek a 21. század elvárásainak. Több mint 10 milliárd forintból 18 ezer számítógép cseréje történt meg, és jelentős szoftverfejlesztéseket is végrehajtottak, felerészben Linux felerészben Windows operációs rendszerrel – tájékoztatott, hozzátéve: a ‘vas része ezzel rendben van’.

Emellett létrehozták az ügyfelek számára a tudástárat, mely naprakész jogszabályok alapján segíti az eligazodást az ügyfeleknek, a munkafolyamat-kezelő rendszer pedig az ügyintézők számára nyújt támaszt, hiszen már jelenleg is 450 ügytípust intéznek, amely hamarosan ezernél is többre emelkedik.

A megfelelő technikai háttér mellett képzés keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem segítségével 5000 ügyintézőt készítetek fel, akik immáron megfelelő tudással szolgálják a közigazgatást a kormányablakokban. Mindennek célja, hogy az ügyintézők ‘ne csak postás szerepet töltsenek be, hanem érdemben tudjanak segíteni’ az ügyfeleknek, ‘amit el lehet intézni, azt első kézből intézhessék el’ – hangsúlyozta. Minden vállalt feladatot határidőre teljesítettek, nincs forrásvesztés – jelentette ki.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára szerint 2010-ig a gazdaság fejlődésének az ‘alacsony, esetenként nagyon alacsony szintű államigazgatás’ volt a legfőbb gátja. Emellett felismerték, hogy ha a polgárok nem ismerik ki magukat a közigazgatás útvesztőiben, akkor az államot ellenségnek tekintik és ez társadalmi válsághoz vezethet – hangsúlyozta. Ezért indították el az államreformot, hozták létre a kormányablakok és a járási hivatalok új rendszerét. Az államreform program második szakaszában pedig a rendszerből a felesleges lépések kiiktatására törekedtek. A versenyképesség növelésének a bürokrácia csökkentése, a gyors, hatékony ügyintézés kell, és ehhez elengedhetetlen volt az informatika fejlesztés – mondta.

A területi államigazgatás sikeres átszervezésének támogatására indították el 2013-ban „A járási hivatalok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése” és „A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe” projekteket. Az európai uniós forrásból finanszírozott kiemelt programokkal a kormány célja az volt, hogy a jogi és szervezeti háttér kialakításával együtt a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainak informatikai fejlesztése is megvalósuljon. A két projektet párhuzamosan hajtották végre és egymást kiegészítve szolgálják a területi közigazgatás teljes megújítását. [OrientPress]”

Forrás:
Tízmilliárdos informatikai fejlesztés az államigazgatásban; Miniszterelnökség; 2015. október 15.
Kovács: sikeres volt az államigazgatás informatikai fejlesztése; OrientPress; 2015. október 15.

Személyi kódra cserélik a születési számot Szlovákiában

„Szlovákiában adatvédelmi okokból hamarosan egy véletlenszerű számsorból álló személyi kódra cserélik a lakosság személyi azonosító számát, az úgynevezett születési számot – jelentette a Hospodárské Noviny (HN) című pozsonyi gazdasági-közéleti napilap belügyi forrásokra hivatkozva. Szlovákiában a lakosság – az összes személyi okmányban és hivatalos kapcsolattartásban használt – személyi azonosító számának szerepét jelenleg egy tízjegyű, a születési dátumból illetve négy másik számból álló, úgynevezett születési szám tölti be. A születési számból az adott személy életkora mellett a neme is kiolvasható, mivel míg a férfiak esetében a számsorban a születési dátum hónapja helyén annak számmegjelölése szerepel, addig a nőknél a hónapot jelző kétjegyű szám első számjegyéhez ötöt hozzászámolnak.

A HN szerint a változtatás hátterében éppen ez áll, pontosabban az, hogy az Európai Unió (EU) a személyi adatok védelmére hivatkozva kifogásolta, hogy a jelenlegi azonosítóból több személyes információ is kiolvasható. Erre reagálva állt elő a szlovák belügyminisztérium a véletlenszerű számok ugyancsak tíz számjegyű sorából álló, úgynevezett BIFO személyi kódok bevezetésének tervével.

Az újítást, mely az összes állami fenntartású, illetve más közintézmény adatbázisában is rendszerszintű változtatást igényel, tízéves átmeneti időszak alatt folyamatosan vezetik majd be. Az ezzel járó költségek végső nagyságáról egyelőre még becslés sincs, ez idáig annyit lehet tudni, hogy a szlovák belügy e célra 8,4 millió eurós uniós támogatást kaphat, ám ez várhatóan csak a költségek egy részét fedezi majd.”

Forrás:
Személyi kódra cserélik a születési számot Szlovákiában; SG.hu/MTI; 2015. október 13. 1

Az amerikai adóhivatal lecserélné a Windows XP-t, de nem találnak 1300 gépet

„Az amerikai adóhivatal hatalmas összeget költött Windows-licencekre, de a frissítési folyamat banális ok miatt elakadt: a frissítést végző informatikai osztály mintegy 1300 számítógépet nem talál.

Minden kicsit is illetékes szakember előtt tiszta, hogy egy hatalmas szervezetben mekkora kihívás lefolytatni egy vállalati szintű Windows-verzióváltást, főleg akkor, ha a frissítés a tavaly áprilisban támogatását vesztett Windows XP-ről történik. A versenyszektor szereplőitől ritkán kerül ki ezzel kapcsolatos számszerű adat (akár a költségekről, akár az érintett gépek számáról vagy az átállási folyamat hosszáról), de állami intézmények – a transzparens működési kényszer miatt – időről időre közöltek információkat az elmúlt néhány év során.

Sok pénzből keveset?
Az ilyen projektek általában a korlátozott anyagi és/vagy emberi erőforrások miatt szoktak csúszni vagy el-elakadni, az amerikai adóhivatalnál (Internal Revenue Service, IRS) azonban egészen más oknál fogva nem sikerült eddig lezárni az átállást – hívta fel a figyelmet Nextgov egy állami auditjelentés alapján. Az IRS három évvel a Windows XP támogatásának lejárta előtt, 2011-ben kezdte el 110 ezres kliensét Windows 7-re frissíteni.

Az intézmény eddig összesen 128 millió dollárt költött erre a célra, és idénre további 11 milliót tervezett be a büdzsébe. Ez egyébként elképesztő összeg, leosztva 1263 dolláros költséget jelent, gépenként(!) – persze ebben minden benne foglaltatik a frissen vásárolt licencektől kezdve az új PC-ken át az erre dedikált üzemeltetői és fejlesztői munkaórákig és esetleges külsős beszállítói, rendszerintegrátori díjakig.

Az audit szerint a szervezetnek idén nyárig nagyrészt, de nem teljesen sikerült megoldani az átállást, a késedelem okaként viszont nem alapvető erőforráshiányt jelölt meg az IRS. A jelentésben az áll, hogy a projektet azért nem sikerült befejezni, mert mintegy 1300 Windows XP-t futtató számítógépet nem találtak meg. Bár ez a mennyiség a 110 ezerhez képest arányaiban kevés, önmagában mégiscsak egy igen tisztes méretű vállalat teljes gépparkját szimbolizálja.

Hétéves verzióra váltanak a szerverek is
Az adóhivatalnak szerverfronton is meggyűlt a baja a verzióváltással. Az összesen mintegy hatezer, lejárt támogatású Windows Server 2003-at futtató kiszolgáló nagyjából felét sikerült eddig átnyergelni Windows Server 2008-re, egy több mint hét évvel ezelőtt megjelent rendszerre. Az adóhivatal egyébként már tervezi a Windows Server 2012 bevezetését (főként annak fejlett biztonsági funkciói miatt), élesben azonban még egyetlen gépet sem állítottak át a frissebb rendszerre. A megfelelő leltározás hiánya amúgy a szervereknél is komoly problémát okoz: az illetékesek egyrészt a szerverek számában sem biztosak, másrészt azt sem tudják pontosan, hány (élesben használt) gépen van egyáltalán Windows Server 2003 telepítve.

A frissítés azzal is járt, hogy az IRS-nek közel 6 ezer, az intézmény munkatársai által használt alkalmazás Windows 7-kompatibilitását is ellenőriznie kellett, ami további óriási terhet rakott a végrehajtásért felelős szakemberek vállára. Persze – ahogy arra minden bizonnyal számítottak a szakemberek – számos szoftver fennakadt a szűrőn, melyeket csak egyedi fejlesztési munkával lehet Windows 7-kompatibilissé tenni.

Összességében az IRS kálváriája egyrészt jó helyzetképet nyújt arról, hogy egy ilyen méretű és igen korlátozott erőforrásokkal rendelkező állami intézményben milyen nehézséget okoznak a régi és bebetonozott Windows-kiadások. Másrészt felhívja a figyelmet a pontos eszköz- és szoftverleltár fontosságára is, hiszen ha az intézmény ezernél is több klienssel és ki tudja hány szerverrel nem tud elszámolni, hogy tudná garantálni az általa használt kritikus rendszerek és adatbázisok biztonságát?…”

Forrás:
Lecserélnék a Windows XP-t, de nem találják a gépeket; Voith Hunor; HWSW.hu; 2015. október 15.

Budapest: mérföldkőhöz érkezett a szolgáltató közigazgatás megteremtése

„A szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében számos intézkedést hoz a kormány; a kormányablakok megnyitása mellett a lakóhelyhez közeli, hatékony, gyors és egyszerű ügyintézést lehetővé tevő informatikai fejlesztések megvalósításával pedig megteremtette a 21. századi színvonalú ügyintézés alapjait – mondta dr. György István. Budapest kormánymegbízottja hangsúlyozta, Európai Uniós támogatásból országszerte több mint 10 milliárd forintot fordított a kormány az ügyfelek kiszolgálását segítő informatikai fejlesztésekre.

Gyorsabb, hatékonyabb, egyszerűbb és olcsóbb közigazgatási ügyintézés kialakítását tűzte célul a kormány, hiszen az állami szolgáltatások színvonala, a bürokrácia mértéke az ország gazdasági versenyképességét is meghatározza – hangsúlyozta dr. György István a kormányhivatalokban és kormányablakokban megvalósuló informatikai fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón. Budapest főváros kormánymegbízottja hozzátette, a kormányablakok megnyitása is ezt a célt szolgálja, hiszen ezekben az integrált kormányzati ügyfélszolgálatokban az állampolgárok lakóhelyükhöz közel egy helyen intézhetnek el jelenleg mintegy 450 különböző fajta ügyet, köztük olyanokat, amelyekhez eddig távolabbi kerületekbe kellett utazniuk. – Az intézhető ügyek száma folyamatosan növekszik, számuk 1000 fölé emelkedhet a következő esztendőben. Budapesten jelenleg 16 kormányablak működik, számuk 2016-ban eléri a harmincat, így a kerületek központjai mellett például forgalmas bevásárlóközpontokban is tudnak intézkedni az ügyfelek – mondta a Budapesti Kormányhivatal vezetője.

A hatékony ügyintézés informatikai hátterének megteremtése érdekében Magyarország Kormánya elindította „A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe” (EKOP-2.1.23) és „A járási hivatalok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése” (EKOP-1.2.26) című, európai uniós forrásból finanszírozott, kiemelt projekteket, hogy a jogi és szervezeti háttér átalakításával együtt a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainak informatikai fejlesztése is megvalósuljon. A két EKOP projekt keretében, összesen több mint 10 milliárd Ft értékben valósult meg informatikai fejlesztés. Ez Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve a Kerületi Hivatalok esetében egyrészt több mint 1300 számítógépet és monitort, több száz multifunkciós nyomtatót és hordozható számítógépet jelent. Másrészt olyan egységes központi informatikai rendszereket vezetnek be, amelyekkel országos központi címtár, csoportmunkát támogató rendszer, vagy a munkaállomások központi menedzselése valósítható meg a munkatársak hatékony munkavégzésének megkönnyítése érdekében. Az ügyfelek számára többek között az internetes időpontfoglaló alkalmazás, vagy az egységes ügyfélhívó rendszer teszi kényelmesebbé az ügyintézést. Emellett a fejlesztésekkel megteremtették annak a lehetőségét is, hogy az állampolgárt az ügyintéző akár egy online videokapcsolaton keresztül segíthesse például az űrlapok kitöltésében. Annak érdekében, hogy az ügyintézők naprakészek legyenek az egyre növekvő számú ügytípusok intézésében, illetve a változó jogszabályi környezetben, online tudástárat és munkafolyamat kezelő rendszereket vezettek be. Emellett országszerte több mint 5000 ügyintéző kolléga képzése történt meg az elmúlt időszakban. A most megvalósuló EKOP projektekkel létrejött egy stabil alap, amelyre építve tovább folytatható a szakrendszerek integrációjához, a teljes, elektronikus, akár otthonról is elvégezhető ügyfélkiszolgáláshoz szükséges fejlesztések sora.

Az Államreform 2. keretében a Bürokráciacsökkentés Programja újabb intézkedéseket vezetett be a közigazgatás hatékonyabbá tétele érdekében. A Kormány a közeljövőben törvénycsomagot nyújt be az Országgyűlés elé, amelyben javaslatot tesz több közigazgatási hatósági eljárás díjának megszüntetésére. A törvénycsomag alapja az a lakossági konzultáció, amelynek során országszerte közel 400 ezer állampolgár nyilvánított véleményt. A fővárosi és megyei kormányhivatalok 1107 javaslatot tettek a hatósági eljárások egyszerűsítésére. A törvényjavaslat 110 törvény módosítását tartalmazza, amely segíti az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését. A közigazgatási bürokráciacsökkentési törvényjavaslat négy irányvonala az általános eljárási szabályok egyszerűsítése, engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése, az ügyintézési határidők csökkentése, valamint az egyes hatósági ügyeket érintő, egyedi egyszerűsítési javaslatok.”

Forrás:
Mérföldkőhöz érkezett a szolgáltató közigazgatás megteremtése; Budapest Főváros Kormányhivatala; 2015. október 16.

Európai Unió: 20 szabadon és térítésmentesen felhasználható e-kormányzati megoldás

„Az Európai Bizottság ISA programja a közigazgatásban szabadon felhasználható 20 e-kormányzati megoldást jelentetett meg. Ezek ingyenesek, sok közülük nyílt forráskódú. Bármilyen európai közigazgatási szervezet alkalmazhatja ezeket a nemzetitől a helyi szintekig. További fejlesztések is meg fognak jelenni.

Válogatás:

  • szemantikus szabványok: alap szótárak, erőforrás leíró metaadat sémák, megoldások az adatportálok számára
  • elektronikus közbeszerzési rendszer
  • onlájn felmérések és konzultációk keretrendszere – létrehozás, menedzselés, adatelemzés
  • nyílt forráskódú rendszer az e-aláírások létrehozásához és validálásához interoperabilis uniós formátumban
  • különböző kooperatív, együttműködési platformok
  • biztonságos platform a dokumentumcseréhez
  • Interoperabilitás Európai Keretrendszere
  • Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer Obszervatóriuma
  • Interoperabilitási Érettségi Keretrendszer
  • Szabványok és specifikációk közös értékelési módszere

Az ISA program nem csak saját megoldásokat fejleszt, hanem a kollaboratív joinup platformon keresztül támogatja a már bizonyított, az európai országok közigazgatása által használt fejlesztések, hasznosítását is más országokban.”

Forrás:
20 eGovernment solutions free of charge; ISA program; 2015. szeptember 14.

Informatika, távközlés, technika

„Bárányfelhőtől a szupercelláig!” – az IVSZ Adatközpont és Felhő Munkacsoportjának szakmai rendezvénye

„…2015. november 3-án a Budapest Műszaki Egyetem Informatikai karán rendezendő ingyenes szakmai rendezvényen megismerhető a felhő piac jelenlegi helyzete, valamint a végfelhasználói szempontból fontos előnyök és aggodalmak az autóipar példáján keresztül szemléltetve.

Jöjjön el, ismerje meg mire és hogyan érdemes használni az adatközponti és felhő szolgáltatásokat!

Helyszín: BME I épület (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.), IB 017-es terem
Időpont: 2015. november 3. 9:00-13:10

Tervezett program:
08:30 – 09:00 Regisztráció
09:00 – 09:25 Megnyitó, Piaci felmérés bemutatása a magyar felhő használatról
Deliága Ákos, IVSZ Adatközpont és Felhő Munkacsoport vezetője, HP

09:25 – 9:40 EU-s pályázati lehetőség a felhő területén
Kőszegi Tamás, VSZ Fejlesztési- és EU források munkacsoport vezetője, T-Systems

9:40 -10:00 IVSZ 2.0 Felhő fogalomtár bemutatása
Gazdag Ferenc, IFUA Horváth &Partners Kft.

10:00 -10:30 Felhő szolgáltatások jogi oldala: Amire figyelni kell! Safe Harbour és EULA
Dr. Ormós Zoltán , OrmosNet

10:30 – 11:00 Kerekasztal beszélgetés az előadókkal és meghívott vendégekkel
moderátor: Béres András, Invitel

11:00 – 11:30 Kávészünet

11:30 – 11:45 Felhő megoldások a mérnöki oktatásban
BME VIK

11:56 – 12:00 Intelligens autók
BME KJK

12:00 – 12:20 Adatbányászat a felhőben
Farkas László, IFUA Horváth & Partners Kft,

12:20 – 12:40 Autóipar is az IT találkozása
Kovács Bálint, Balabit

12:40 – 13:10 Digitális transzformáció az autóiparban
Strausz György, General Motors (Opel)

Részvételi feltétek: Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A helyszínen maximum 100 fő fér el, a jelentkezésük visszaigazolása a regisztráció sorrendjében történik. Megjelenésükre a regisztráció és visszaigazolásunk után mindenképpen számítunk!

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
REGISZTRÁCIÓ”

Forrás:
Felhőhatározó magyarul – 2.0; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

CEE Parking Development Forum 2015 : Parkolási és Mobilitási Konferencia

„Érdekli a városi mobilitás és a parkolás szervezése? Önkormányzati parkolásüzemeltető? Garázs tulajdonos netán épületüzemeltető? Mobilparkolás szolgáltató? Elektromos autó töltő berendezést forgalmaz? Ha a válasza igen, ez a rendezvény Önnek szól! Regisztráljon és vegyen részt a legfontosabb hazai parkolási és mobilitási konferencián és kiállításon!

Időpont: 2015. december 2., helyszín: LARUS Rendezvényközpont, Budapest
Kiemelt témák
Bevezetik-e Budapesten a környezetterhelési (dugó) díjat?
Milyen előnyökkel közlekedhetnek és parkolhatnak az elektromos autók?
Hogy halad az elektromos töltőállomások telepítése?
Hogy állnak a P+R és garázsfejlesztések Budapesten?
Hogy lehet hatékonyabb a garázsok üzemeltetése?
Milyen kihívásokat jelentenek az önvezető autók a parkolásban?
Milyen applikációkat fejlesztenek a parkoláshoz?

A Magyar Parkolási Szövetség 2015-ben harmadszorra rendezi meg a Parking Development Forumot. Évente egyszer az iparág legjelentősebb – és mindenki számára nyitott – szakmai rendezvényén a parkolási és mobilitási kérdéseket szélesebb szakmai körben lehet megvitatni, a problémák kezeléséhez inspirációt lehet gyűjteni.

A rendezvény célja, hogy a városi parkolási és mobilitási problémák megoldási lehetőségét új szintre emelje; biztos szakmai támaszt adjon a jövőbeli tervezéshez, kiváló kapcsolatépítési lehetőséget biztosítson akár az azonnali tárgyalásokhoz, de legfőképpen, hogy újrapozícionálja a parkolást, javítsa a parkolás imázsát.

A hazai gépjárműállomány továbbra is növekszik, a parkolási problémák pedig az önkormányzatok vállát nyomják. Úgy tűnik, a helyzetet nem lehet az „utcán megoldani”, a fejekben is rendet kell tenni! A helyzet javításához az iparág többi szereplőjére – autókereskedőkre, energiaipari cégekre, az ingatlanszakmára és a legfejlettebb IT megoldásokat kínáló cégekre – is szükség van: csak együtt gondolkodva, lehet ugyanis növelni az autósok tudatosságát és felelősségvállalását. Ez jelentősen hozzájárul a parkolóházak és mélygarázsok használatának terjedéséhez, a kihasználtság javulásához, végül pedig új ingatlan (garázs) beruházások generálásához.

2016-ben Nyugat-Európában a parkoló és garázsüzemeltető cégek körében a legforróbb témák az elektromos és önvezető autók parkolása, a car-sahring és a különféle parkolási applikációk lesznek.

Az idei Parking Development Forumon a résztvevők közelebbről is bepillanthatnak ezekbe az informatikai és közeledési fejlesztésekbe, illetve áttekintjük ezek várható pénzügyi-gazdasági hatásait is.

Előadóink lesznek
Glattfelder Béla, Gazdaságszabályozásért felelős államtitkár, NGM
Veres Mihály, Vezérigazgató, Nemzeti Mobilfizetési Zrt.
Kocsis Ferenc MBA, Az Európai Parkolási Szövetség Politikai és Stratégiai Bizottságának tagja
Gablini Gábor, Elnök, Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége
Kugel Tibor, Hungaropark
És még sokan mások…”

Forrás:
CEE Parking Development Forum 2015; parkingforum.hu

Társadalom, gazdaság, művelődés

Internetes oldalon mutatják be a franciaországi múzeumok kincseit

„Új internetes oldal indult Művészeti Képek (Images d’Art) címmel Franciaországban, amelynek segítségével a nagyközönség ingyen fedezhet fel, gyűjthet és oszthat meg 500 ezer műremekről készült fényképeket.

Ez a honlap jó megoldás arra, hogy – a digitális technikának köszönhetően – biztosítsuk mindenki számára a kultúrához való hozzáférést – vélte Fleur Pellerin kulturális miniszter.

A Nemzeti Múzeumok Szövetsége-Grand Palais tervezte főoldalon a művészek, múzeumok, korszakok, azonos technikát használók, illetve a különböző domináns színek szerint lehet megtalálni a műveket.

Példa erre az álló XIV. Lajos királyt uralkodói pompában ábrázoló Hyacinthe Rigaud-portré (1701), amelyről Jean Martial Fredou (1763) XV. Lajos-portréjára, illetve a François Pascal Simon Gérard (1805) által festett, I. Napóleont koronázási ruhában ábrázoló képmásra lehet továbblépni. Az alkotásokra kattintva tárulnak fel a mű részletei, alkotója, címe, születésének éve és a kiállító múzeum neve. Az oldalon található bármely kép elektronikus levélben vagy közösségi hálón megosztható.”

Forrás:
Internetes oldalon mutatják be a franciaországi múzeumok kincseit; Magyar Idők; 2015. október 15.
Images d’art (francia változat) és Images d’art (angol változat)

Versenyképes lehet az ökológiai gazdálkodás

„A falugazdász hálózat fejlesztése, a tudásátadás javítása és a feldolgozóipar korszerűsítése is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél szélesebb körben elterjedjen hazánkban a vegyszermentes, fenntartható termelési eljárásokra épülő gazdálkodás. Az ökológiai termelés amellett, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból előnyös, gazdasági hasznot is hozhat a termelőknek.

A nemzetgazdaság, a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók is jól járnának azzal, ha hazánkban minél szélesebb körben elterjedne az ökológiai gazdálkodás – derült ki a Greenpeace háttérbeszélgetésén. Rodics Katalin, a zöld szervezet Kelet-Közép-Európa regionális agrárkampány-felelőse elmondta: bár sokak szerint a nagyüzemi élelmiszer-termelés megkerülhetetlen, hiszen csak ezzel a módszerrel lehet jóllakatni a Föld lakosságát, ugyanakkor a Föld akár kétszer annyi élelmiszert is képes lenne megtermelni, ha azt megfelelő módon, fenntartható eszközökkel tennénk.

Szavai szerint az ökogazdálkodás elterjesztése nem csak a környezeti és egészségügyi szempontok miatt lenne fontos, a gazdaságokat és a vidéki közösségek fejlődését is segítheti ez a típusú mezőgazdasági gyakorlat. Ezért fontosnak tartja, hogy a jövőben gazdasági szempontból is életképes rendszer épüljön ki.

Meglátása szerint ahhoz, hogy minél többen vásároljanak biotermékeket, szemléletformálásra is szükség van: a fogyasztónak az ár helyett a minőség, a tápanyag- és vitamintartalom szerint kellene választania. Magyarországon ma még jelentős az árkülönbség az ipari módon előállított élelmiszerek és a minősített bioáruk, vagy ökogazdálkodásból származó termékek közt. Ugyanakkor, ha minél több termelő áll át fenntartható termelési módszerekre, bővül a kínálat és csökkenhetnek az árak – jegyezte meg.

A zöld szervezet országjárása során kiderült: a gazdálkodók egy része a hiányzó tudás, mások a kevés munkaerő miatt nem mernek belevágni az ökogazdálkodásba. Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse lapunknak elmondta: sok helyen előfordul, hogy fizikai munkára nem találnak munkaerőt a gazdálkodók, a vegyszermentes gazdálkodáshoz szükséges tudás pedig nagyon sok helyen hiányzik. Szavai szerint ezért a falugazdász hálózatot is ebbe az irányba kellene fejleszteni, hogy azoknak a termelőknek is kézzel fogható tanácsot tudjanak adni, akik a vegyszerek helyett más módszerrel szeretnének a kártevők ellen védekezni. Emellett a feldolgozóipar korszerűsítésére is szükség van, így elkerülhető lenne, hogy a hazai biobúzát Ausztriába exportáljuk, majd az abból készült áru importként kerüljön vissza az országba – emelte ki.

A szakember rámutatott arra is, az ország érdeke, hogy minél szélesebb körben elterjedjen az ökológiai gazdálkodás. A kormány ezért nemrég elkészítette az erre vonatkozó akciótervet. Reményeink szerint a jövőben számos intézkedést sikerül megvalósítani, amelyek kimozdíthatják e gazdálkodási formát a holtpontról – fogalmazott Tömöri Balázs. Az ökogazdálkodásba vont területeket tovább növelhetik az európai uniós támogatások. Az új vidékfejlesztési programban erre a célra mintegy 60 milliárd forintot fordít, amelyből a napokban 51,5 milliárd forintos kerettel jelent meg az első pályázati felhívás.”

Forrás:
Versenyképes lehet az ökológiai gazdálkodás; Magyar Idők; Köpöncei Csilla; 2015. október 14.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) tervei az uniós fejlesztési forrásoktól függenek

„A hazai kkv-k jelentős része előbbre hozná és át is ütemezné beruházási terveit, amennyiben rövid időn belül elérhetővé válnának az uniós források. Azonban a jelenlegi pályázati kiírások mellett alig több mint harmaduk tartja csupán reálisnak uniós támogatás elnyerését – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.

Az uniós pályázatok erőteljes meghatározóivá váltak a vállalkozások életének, beruházásainak. Az 500 hazai kkv vezető nyilatkozata alapján a cégek egyelőre várakozó állásponton vannak az új uniós ciklus forrásaival kapcsolatban. „Jelenleg a vállalkozások alig több mint harmada, 38%-a nyilatkozott úgy, hogy támogatáshoz juthat a mostani 7 éves ciklusban, holott az előző negyedévben még 51%-uk vélte így.

Ezt a pályázati aktivitást tovább növelheti, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban a források 60%-át fogják közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítani. Érdemes lesz figyelni, hogy az eddigiekhez képest jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a visszatérítendő támogatások, amelyek elosztása körül azonban jelenleg még sok bizonytalanság tapasztalható” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. (A jelenlegi álláspont szerint a pénzek nagy részét a bankokon keresztül fogják kihelyezni.)

Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy sok cég az EU-s pályázati forrásoktól teszi függővé fejlesztéseinek időzítését vagy nagyságát. „Azok körében, akik a következő egy évben beruházást terveznek, 53%-uk ütemezné át és hozná előbbre beruházásait, amennyiben heteken belül elérhetővé válnának az uniós pályázatok. Az alapesetben fejlesztéssel nem számoló cégeknél pedig ötödük nyilatkozott arról, hogy terveznének beruházást, ha rövid időn belül megjelennének a cég szempontjából releváns pályázati kiírások” – mondta el a szakember.

„Év végéig mintegy 100 új pályázat kiírása várható, a GINOP idén meghirdetett fejlesztési kerete pedig mintegy 902,5 milliárd forint lesz. További jó hír, hogy a kormányzati bejelentések szerint a ciklus összes magyar pályázatát két éven belül, 2017. június 30-ig igyekeznek kiírni, ezzel segítve a tervezhetőséget” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.”

Forrás:
Lesik az uniós pénzeket a vállalkozások, de nem bíznak benne, hogy jut belőle; Piac&Profit; 2015. október 15.

Szakirodalom

A Magyar Államkincstár története (1996-2015)

„A jelenlegi kincstári szervezetrendszer kialakulásának főbb lépései:
* 1996. január elsején megalakult a Magyar Államkincstár.
* 2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint (költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás kezelése, valamint az államadóság kezelése) három szervezetre vált szét: az Államháztartási Hivatalra, a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra, és az Államadóság Kezelő Központ Részvénytársaságra.
* 2003. június 30-ától az Államháztartási Hivatal és a Magyar Államkincstár Rt. egyesült. A cél a tevékenységek harmonizációja, az átfedések elkerülése, az Európai Unióhoz való csatlakozási követelményeknek való megfelelés volt. A területi igazgatóságokkal is rendelkező Kincstár a takarékos, de egyben hatékony közigazgatás iránti elvárásokhoz is igazodik. A Magyar Köztársaság mindenkori hatályos költségvetési törvénye végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a magyar kincstári rendszer két szervezete látja el: a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zrt.
* A Magyar Államkincstár területi szervei 2007 és 2010 között regionális hálózatban, 2011. január 1-jétől megyei struktúrában látják el a feladataikat.”

Forrás:
A Magyar Államkincstár története (1996-2015); Magyar Államkincstár; 2015. augusztus 10. (pdf)

Az egészségfejlesztés három évtizede Magyarországon a globális kihívások és a politikai változások tükrében

„Magyarország a rendszerváltást megelőző években az egészségfejlesztés úttörői közé tartozott, ezt a szerepét azonban fokozatosan elvesztette. E folyamatot elemzők még nem vizsgálták, ezért tartottam indokoltnak, hogy a jogszabályok, dokumentumok és a szakirodalom, továbbá az egészségfejlesztés kilenc, egykor fontos szereplőjével készített interjú alapján próbáljam feltárni az egészségfejlesztés peremre szorulásának okait.

Kiinduló hipotézisem az volt, hogy az egészségfejlesztés megítélése, s ennek megfelelően gyakorlata a vizsgált időszak nagy részében nem felelt meg a globális kihívásoknak, legfeljebb csupán rövid periódusokban (1986–1989, 2001–2003) közelített a nemzetközi elvárásokhoz. A kuratív medicina politikai lobbiereje mindig erősebb volt, mint az egészségfejlesztőké, ezért kormány- és miniszteri egészségügyi programokban rendre az ellátás fejlesztése, reformja állt a középpontban.

Az irodalmi áttekintés és az interjúk igazolták feltételezésemet. Beigazolódott, hogy – néhány kivételtől eltekintve – Magyarországon még az egészségfejlesztés esetében sem fér bele a politikai kultúrába a kontinuitás, ezért az ilyen stratégiákat és projekteket a miniszter- és kormányváltások általában megsínylették. A civil világ fejletlen, működése költségvetési juttatásoktól függ. Az orvosvezetők által uralt egészségügyi kormányzatok társadalompolitikai érzékenysége többnyire csekély, s makrogazdasági és szociális ismereteik is szerények.

Közel 30 évvel a népegészségügyben fordulatot jelentő Ottawai Karta megalkotása után úgy tűnik, a magyar egészségpolitika nem tudta valóra váltani esélyeit az egészségfejlesztésben. Pedig 1987 és 2002 között öt egészségfejlesztési stratégia készült el, közülük három jutott el a kormány jóváhagyásáig, de a pénzügyi források megteremtése ezen időszakokban sem sikerült. Még a 2003-ban parlamenti szentesítést nyert hosszú távú program végrehajtásában is jórészt magára maradt a szaktárca, s nem tudta hadra fogni a minisztériumok, önkormányzatok, önkéntes csoportok és vállalkozások sokaságát – az egészség érdekében.

Az értekezés fő tanulsága, hogy az Ottawai Karta máig érvényes stratégiai pilléreket jelöl ki hazánk számára is, az Észak–Karéliai Projekt módszerei, akciói pedig a siker esélyével megvalósítható egészségfejlesztés irányaira adnak mintát Magyarországnak. Ennek követéséhez azonban az elkötelezettség mellett növekvő gazdaság és politikai stabilitás is szükséges.”

Forrás:
Az egészségfejlesztés három évtizede Magyarországon a globális kihívások és a politikai változások tükrében; Kökény Mihály; Debreceni Egyetem, Egészségtudományok Doktori Iskola; 2015. október 29. (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1752/2015. (X. 15.) Korm. határozata a Kincstári Jogügyi Igazgatóság felállításáról

„Az állam jogi képviseletének hatékonyabb, átláthatóbb, eredményesebb ellátása, valamint a  jogi képviseleti munka magas és egységes szakmai színvonalának a biztosítása érdekében a Kormány

1. egyetért azzal, hogy 2017. január 1. napjával az államnak és a minisztériumoknak a 2. pontban meghatározott jogi képviseletét és tanácsadását lássa el a 2016. július 1-jével felállításra kerülő Kincstári Jogügyi Igazgatóság;

2. egyetért azzal, hogy – külön törvényben meghatározott körben és feltételekkel – a  Kincstári Jogügyi Igazgatóság feladatkörébe a  minisztériumok, valamint az  állam – jelenleg a  minisztériumok által ellátott – peres és nemperes eljárásokban való jogi képviselete kerüljön át, az ezzel közvetlenül összefüggő jogi tanácsadási feladatokkal együtt;

3. egyetért azzal, hogy a  Kincstári Jogügyi Igazgatóság olyan költségvetési szerv legyen az  igazságügyért felelős miniszter irányítása alatt, melyben a  foglalkoztatottak jogviszonyára – meghatározott eltérésekkel  – a munkajogviszonyra vonatkozó szabályozás az irányadó;

4. felhívja az  igazságügyért felelős minisztert, hogy terjessze elő a  Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozásához szükséges jogszabályok tervezetét, és tegyen javaslatot a Kincstári Jogügyi Igazgatóság elhelyezésére, létszámára és költségvetésére.
Felelős: igazságügyért felelős miniszter
Határidő: 2015. december 1…”

Forrás:
A Kormány 1752/2015. (X. 15.) Korm. határozata a Kincstári Jogügyi Igazgatóság felállításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 152. szám; 2015. október 15.; 20598. oldal (pdf)