---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Intézményátszervezés: Magyar Államkincstár

„…A kormány két lépésben átalakítja a Magyar Államkincstárat (MÁK), ezt követően a szervezet végez minden állami kifizetést – jelentette be Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján 2016 nyarát, illetve 2017 nyarát jelölte meg a változások határidejeként, és közölte: minden más kifizető ügynökség megszűnik.

A MÁK fizet ki minden egészségpénztári vagy nyugdíjbiztosítási pénzt, a szakpolitikai feladatok pedig maradnak a tárcáknál – mondta Lázár János, aki azt is tudatta: a szervezetnél személyi változások is várhatók. Emellett szólt arról is, hogy 270 milliárd forint van az állam elektronikus képességeinek érdemi növelésére, ebből a MÁK-nál is megvalósulnak informatikai fejlesztések.

Szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök „rendíthetetlen abban a szándékában”, hogy a kormányzást két külön szintre válassza szét: az egyik a stratégiai döntéshozatal, a jogalkotó munka, a szabályozás, a szakpolitika, a másik pedig mindennek a végrehajtói része. Ezt úgy magyarázta: a minisztériumok nem fognak hatósági vagy végrehajtó munkát végezni, azt a kormányhivatal vagy a kincstár teszi, s legkésőbb 2018-ra minden így működik…”

Forrás:
Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot; Miniszterelnökség; 2016. március 31.

Uniós pénzügyek

„…A tárcavezető uniós ügyekről is beszámolt. A paksi atomerőművel kapcsolatban a legfontosabb célkitűzésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyását két tételben megszerezzék az év első felében. Ezek egyike a beruházás megkezdése után a közbeszerzések megvalósítása, a másik pedig a megtérülés-számítás. Utóbbiról azt mondta: Magyarországnak az az álláspontja, hogy az állam külön támogatása nélkül, a megtermelt, majd eladott áram árából a beruházás finanszírozható, a hitel törleszthető.

Lázár János beszámolt arról is, hogy a jövő hétfői kormányülésen szóba fog kerülni az uniós kifizetések helyzete. Magyarország 2007 és 2013 között 8200 milliárd forint fejlesztési forrást kapott, az árfolyam-különbözet miatt azonban az összeg 400 milliárd forinttal emelkedett – fejtette ki, jelezve: az elszámolás 2017 nyaráig fog tartani. Addig hat vitás ügyet kell tisztázni összesen 201 milliárd forint értékben, azonban szerinte ebben nincs semmi olyan, ami ne lenne szokványos. Az Európai Bizottság a teljes keretösszeg 2 százalékánál normálisnak tartja a vitát, ezt az arányt egyik projekt sem éri el…”

—–

„Magyarországnak mintegy tíz ügyben van vitája az Európai Bizottsággal a 2007-2013-as időszak uniós kifizetéseiről, négyben azonban vitatja a bizottság igazát, így ezek várhatóan az Európai Bíróság elé kerülnek – közölte a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a TV2 Mokka című műsorában.
Csepreghy Nándor elmondta: a másik hat ügy valószínűleg megállapodással zárul, ami azt jelenti, hogy Magyarországot megbírságolják. A négy, vitatott ügyben azonban nem várható megállapodás, mert a kormány nem ismeri el a hibáját, és egyetlen eurót sem akar fizetni igaztalanul. Az államtitkár tájékoztatása szerint a négy ügy mintegy 70-80 milliárd forintos összeget érint. A vita 2017 májusában zárul majd le, addigra fejeződik be a teljes pénzügyi elszámolás – fűzte hozzá.”

Forrás:
Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot; Miniszterelnökség; 2016. március 31.
Tízből négy ügyben nem ad igazat Magyarország az Európai Bizottságnak; Miniszterelnökség; 2016. március 31.

Nagyobb hatalom az iskolaigazgatóknál

„A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyét átvevő állami intézményfenntartó rendszer struktúrájáról május 17-én tárgyal a Köznevelési Kerek­asztal – tájékoztatta a Magyar Időket Bíró Gábor, a fórum fenntartói munkacsoportjának tagja.

A szakember a nyártól működő új iskolai fenntartói rendszerről elmondta: a munkacsoportban egyetértés mutatkozik abban, hogy továbbra is szükség van egyetlen központra, ahol a jövőben a működés alapelveit, a stratégiai döntéseket hozzák meg, illetve lebonyolítják a legalapvetőbb feladatok teljesítésére irányuló közbeszerzéseket. Ugyanakkor a tervek szerint a konkrét feladatellátást több, már önálló költségvetéssel és jogkörökkel rendelkező szervezeti egység látja majd el.

Bíró Gábor fontosnak nevezte azt az elképzelést, hogy ezek a szervezeti egységek nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba az iskolaigazgatókat, mivel az a cél, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a probléma jelentkezik.

A munkacsoport képviselője hangsúlyozta: abban egyetértés van, hogy ezután is állami fenntartásban kell tartani a közoktatási intézményeket. A tárgyalásokon ugyanis bebizonyosodott, hogy a települési önkormányzatok erre a feladatra egyre kevesebb saját forrást tudnak mozgósítani. – Ebből a helyzetből kiindulva a fenntartói munkacsoport azon dolgozik, hogy a jövőben minden tekintetben az iskolák világához közelebb álló, a pedagógiai feladatok végrehajtását a mostaninál jobban támogató, problémaérzékeny, rugalmas szervezet jöjjön létre – fogalmazott.
Bíró Gábor rámutatott, a Klik legnagyobb hiányossága a tervezési feladatok elmaradása volt, így sok esetben a tanév közben apadt el a tankerületek, illetve az iskolák anyagi forrása. Problémának nevezte azt is, hogy a Klik nem támaszkodott kellőképpen az intézményekben fellelhető tapasztalatokra, ehelyett általában a bizalmatlanság volt a jellemző, ami a szervezeti autonómia mellett a mindennapokban is csökkentette az iskolák önállóságát.

A szakember tájékoztatása szerint a fenntartói munkacsoport soron következő ülésén a hatáskörök kérdése kerül szóba. Szerinte megoldást jelentene, ha a jövőben az iskolákat érdekeltté tennék például a bevételeik növelésében, továbbá az intézmények vezetői ismernék a költségvetésüket, és szabadon rendelkezhetnének a szakmai-dologi kiadásokra szánt források felett.

Bíró Gábor fontosnak nevezte azt is, hogy azon intézmények esetében, amelyeknél a fenntartás-működtetés megoszlik az állam és az önkormányzat között, jobban behatárolják majd a feladatok megosztását a jogszabályokban. Annak kapcsán, hogy eddig problémákat okozott az iskolákban a papír- és krétahiány, elmondta: a jövőben nem kell majd közbeszerzésekre várni, erre vonatkozóan is dolgoznak egy javaslaton.

Ismert, Pölöskei Gáborné, az állami intézményfenntartó elnöke lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy a kormány áprilisban dönt az állami intézményrendszer fenntartását végző szervezet felépítéséről, és július elsejével már egy struktúrájában és szellemiségé­ben megújult hivatal kezdi meg munkáját. Hangsúlyozta: lényeges különbség lesz, hogy a mostani gyakorlattal szemben a jövőben nem egyetlen gazdálkodási egységként fog működni az állami intézményfenntartó. Erre azért van szükség, mert a döntések jelenleg nagyon messze vannak az iskoláktól.
Tájékoztatása szerint a költségvetés tervezésénél az iskolák kiemelkedő szerepet játszanak majd a továbbiakban, vagyis egy alulról induló tervezést szeretnénk kezdeményezni. Ezenkívül a szakmai-dologi kiadások feletti rendelkezés jogát is szeretnék átadni az iskolaigazgatóknak.”

Forrás:
Nagyobb hatalom az iskolaigazgatóknál; Magyar Idők; Szalai Dóra; 2016. március 30.

Közigazgatás, politika

A Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet veszi át az NFM lakossági pályázatainak kezelését

„Az egységes és hatékony ügyintézés érdekében 2016. április 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és jogelődei által hazai forrásból kiírt valamennyi lakossági pályázat kezelését a Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet Kft. veszi át. A pályázatkezelő szervezet változása nem eredményezi a Támogatási Szerződések vagy Támogatói Okiratok módosítását.
A lakossági pályázatok kezelése a változtatásnak köszönhetően egy szervezeten belül valósulhat meg a továbbiakban, ezzel elősegítve a hatékony, egységes és gyors ügyintézést.

Az elszámolások benyújtása a ZBR-NY/14 és a ZFR-KAZ/14 kódszámmal ellátott alprogramok esetében változatlanul elektronikus úton, a https://npp.emi.hu/ felületre feltöltéssel történik. A további konstrukciók esetében a szükséges dokumentumok az 1277 Budapest 23, Pf: 55. postafiók címre küldhetők.

A pályázatkezeléssel kapcsolatos információk a pkcs@nfsi.hu elektronikus címen, a 06-70-424-5393 és a 06-70-424-6883 telefonszámokon kérhetők (telefonos ügyfélszolgálati idő hétfő – csütörtök: 8.00 – 16.00, péntek: 8.00 – 14.00).

Az érintett lakossági pályázati kiírások:
* ZBR-NY/14 – Otthon Melege Program – Homlokzati Nyílászárócsere alprogram,
* ZFR-KAZ/14 – Otthon Melege Program – Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) alprogram.
* HGCS-2014 – Otthon Melege Program – Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram,
* 2002. és 2008. év között kiírásra került Panel programok,
* ÚSZT-TEF-2013 – Társasházak Energetikai Felújítása alprogram,
* 2003. és 2009. év között kiírásra került Gyűjtőkémény programok,
* 2008. és a 2009. évben kiírásra került ÖKO programok,
* ZBR-EH-09 – Zöld beruházási Rendszer Energiahatékonysági Alprogram (ZBR-EH),
* ZBR Panel II (2009) Zöld beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram,
* ZBR-HGCS-2010 – Zöld beruházási Rendszer Energiatakarékos Háztartási Gépcsere Alprogram,
* ZBR-ICS-2010 – Zöld beruházási Rendszer Energiatakarékos Izzócsere Alprogram,
* ÚSZT-ZBR-MO -2011 – Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram
* ÚSZT-ZBR-NAP-2011 – Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram,
* ÚSZT-2011-KÉMÉNY – Új Széchenyi Terv – Az egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatása,
* ÚSZT-FŰTÉSKOR/2012 – Új Széchenyi Terv – Fűtéskorszerűsítés,
* ÚSZT-ZBR-CNG-2014-CNG – Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Közösségi közlekedésben üzemeltetett földgázüzemű (CNG) autóbuszok beszerzését elősegítő alprogram”

Forrás:
A Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet veszi át az NFM lakossági pályázatainak kezelését; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. április 1.

Áprilistól indul az új, országosan egységes hulladékgazdálkodási rendszer

„Április elsejétől indul az új, országosan egységes hulladékgazdálkodási rendszer, megkezdi működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), a lakosság szempontjából sem a díjak, sem a szolgáltatások nem változnak – mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.
Ismertette: az új hulladékgazdálkodási rendszerről szóló rendeletet a kormány elfogadta, a héten megjelenik a Magyar Közlönyben. Április elsejétől semmi akadálya az új rendszer elindulásának – tette hozzá. Kiemelte: a cél a fenntartható, rendezett, átlátható hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása, amely garantálja a közszolgáltatás folyamatosságát, biztonságát és a rezsicsökkentés eredményeinek megtartását. Hangsúlyozta, hogy nincs lakossági díjváltozás, nincs adminisztrációnövekedés, és nem kell új szerződés sem. Kiépül a gyűjtőedények egyedi azonosítási rendszere, az új rendszer az uniós hasznosítási célok teljesítését is elősegíti.

A települési szilárd hulladékgyűjtésben sem az önkormányzatok, sem a szolgáltatók feladata nem szűnik meg, az új rendszerben változatlanul végzik a szolgáltatást – tette hozzá. A feladatok közé sorolta, hogy szeptember 30-ig a szolgáltatóktól és az önkormányzatoktól adatokat kérnek be, ezek alapján fejlesztési célokat állítanak fel. Az április elsejétől működő koordináló szervezet beszedi majd a díjakat, átveszi a kétes követeléseket, a behajtást az adóhatóság kezeli – ismertette. A lakosságot érintő változások közé sorolta az egységes rendszer létrehozását a számlázásra, díjfizetésre, és díjbehajtásra. A cél az elektronikus díjfizetési formák elterjesztése.

Az NHKV nonprofit módon fog működni, közszolgáltatókhoz hasonlóan, de tényleges közszolgáltatási feladatokat nem fog végezni. Kitért arra, hogy a rendszer a jelenlegi formában nem hatékony, nem tud megfelelni az uniós normák szigorításának sem, és a fejlesztések nem célirányosak. A hulladékkal foglalkozó közszolgáltatók bevallott vesztesége mintegy 13 milliárd forint. Szeretnék tisztán látni, hogy az adott hulladék mennyiségéből mennyi a szelektív, mennyi megy lerakóba, és mennyi égethető.”

Forrás:
Áprilistól indul az új, országosan egységes hulladékgazdálkodási rendszer; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. március 31.

L. Simon László szerint a drónozásban óriási a potenciál

„Eddig a nyilvánosságban inkább csak negatívat hallottunk a drónokról, viszont tudjuk, hogy ebben óriási nagy potenciális lehetőség van” – ezzel nyitotta meg L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális ügyekért felelős államtitkára nyitotta meg az első drónversenyt Velencén az RTL tudósítása szerint. A tévé stábja elkapta pár mondat erejéig a politikust, aki szerint a versenyen azért repkedhettek drónot, Felcsúton pedig azért nem, hogy különbséget lehessen tenni egy nyilvános rendezvény illetve magánterületeket érintő „újságírói vagy bármilyen felderítői” tevékenység között.
Már dolgoznak a drónozás szabályainak egységesítésén, de egyelőre csak az biztos, hogy „biztonságos körülmények” között, mint amilyen a verseny volt, szabad drónozni. A többi majd kiderül….”

Forrás:
L. Simon László szerint a drónozásban óriási a potenciál; Rényi Pál Dániel; 444.hu; 2016. április 4.

Állami kézbe vennék a közétkeztetést

„Állami kézbe venné a kormány a közétkeztetést, beleértve a gyermekek étkeztetését is – tudta meg a Magyar Idők. Információink szerint már tárgyaltak is a javaslatról, amely szerint teljes egészében elvennék a terület felügyeletét az önkormányzatoktól.

Lázár János februárban már beszélt annak lehetőségéről, hogy több szolgáltatás mellett a menza biztosítása is az állam feladata lenne. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, ha jól szervezik meg a szolgáltatást, akár csökkenhetnek is az árak, hiszen a közétkeztetésben jelenleg részt vevő magáncégek főképp a profit megszerzésében érdekeltek.

A közétkeztetés egyébként számos területre kiterjed, idetartozik minden olyan rendszeres étkezést biztosító, szervezett közösségi ellátás, amelyet nevelési-oktatási intézményekben, állami és önkormányzati finanszírozású nyári táborokban, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményekben, szociális ellátás, gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás keretében ellátott személyek részére, többnyire előre megrendelés alapján a nap egy meg határozott időszakában, meghatározott időtartamban nyújtanak.

Mint ismert, a kormány már korábban döntött a bölcsődés és óvodás gyermekek ingyenes étkeztetéséről, januártól pedig a nyári vakáció mellett már minden iskolai szünidőben térítésmentesen biztosítják az egyszeri meleg ételt a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek részére, akkor is, ha még nem íratták be az intézménybe. Annak érdekében pedig, hogy jobb minőségű étel kerüljön a kicsik elé, 430-ról 570 forintra emelték az egy napra jutó finanszírozási költséget…[Magyar Idők]”

—-

„…A közétkeztetés esetleges átalakításával kapcsolatos kérdésre a miniszter úgy reagált: „nem vesszük át a közétkeztetést, mert a miénk”. A kormány arról tárgyalt – közölte -, hogy a magyar állam a megrendelői oldalon „egységesen kíván fellépni”….[Kormányinfó]”

Forrás:
Állami kézbe vennék a közétkeztetést; Gabai Dorka; Magyar Idők; 2016. március 30.
Kormányinfo; Miniszterelnökség; 2016. március 31.

Közigazgatási, politikai informatika

Közel 12,5 milliárd forint értékben kaptak informatikai eszközöket a köznevelési intézmények

„Közel 12,5 milliárd forint értékben kaptak informatikai eszközöket a köznevelési intézmények, az uniós forrásból finanszírozott TIOP-1.1.1.A-15/1-2015-0001 pályázatnak köszönhetően.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mintegy 12,5 milliárdos támogatásból komplex informatikai fejlesztést valósított meg az Új Széchenyi Terv keretében. A kiemelt projekt célja, hogy az oktatási intézményeket korszerű, a kor igényeit kielégítő informatikai eszközökkel lássa el, így biztosítva minden diáknak az esélyegyenlőséget az informatika oktatásban. Az uniós projektben 2016. március 31-ig, 18 megye 1608 iskolája 45570 PC-t, 23570 monitort, 1608 szervert, valamint 3782 switch-et, azaz összesen 74530 db informatikai eszközt kapott. A projekt az informatikai szaktantermi eszközök beszerzésére, azok korszerűbb eszközökre történő cseréjére, új eszközök beszerzésére, a tankönyvek és tananyag tartalmak elektronikus hozzáférésének biztosítására, valamint a digitális írástudás fejlesztésére irányult. 2016. március 31-ig minden érintett intézménybe eljutottak az eszközcsomagok, valamint az informatikai szaktantermek felszerelését biztosító eszközöket üzembe is helyezték.

A versenyképes tudás megszerzéséhez, a kulcskompetenciák és ismeretek elsajátításához elengedhetetlen a digitális készségek fejlesztése. Az esélyegyenlőség megteremtésében nélkülözhetetlen az informatikai oktatás modern eszközrendszerének és az alkalmazásoknak a használatorientált megjelenése.

Czunyiné dr. Bertalan Judit, digitális oktatás tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos a projekt egri záró rendezvényén hangsúlyozta: már az állami intézményfenntartó létrejöttekor látható volt, hogy bizonyos iskolákban elavult informatikai eszközök vannak. Ezért nagyon fontos volt ez a pályázati lehetőség, amelynek keretében a szervezet 12,5 milliárd forint értékben juttatott el számítógépeket, szervergépeket és egyéb informatikai eszközöket az iskolákba – fogalmazott az Egri Balassi Bálint Általános Iskolában tartott eseményen. A kormánybiztos szerint a fenntartó felmérte, hogy mely iskolákban van 3 évesnél régebbi géppark, és ott lecserélte az elavult eszközöket. Hozzátette: a mostani fejlesztéssel nagyon nagy lépést tett az állami fenntartó a szakszerű informatika oktatás feltételeinek biztosításában, a mintaszerű együttműködésnek köszönhető, hogy ilyen gyorsan megvalósult ez a fejlesztés.

dr. Koltai-Kaufmann Katalin, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ általános elnökhelyettese kifejtette: ez a projekt kifejezetten az informatika termek korszerűsítéséről, a három évnél régebbi számítógépek cseréjéről szólt. Kiemelte: nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak a beszerzés kapcsán mind az intézmények, mind a tankerületek részéről, a projektben résztvevő intézmények eszközparkjának 84 százalékát sikerült lecserélni.

Az elnökhelyettes köszönetet mondott a lebonyolításban résztvevő intézményeknek és tankerületi dolgozóknak.
Ballagó Zoltán, az Egri Tankerületi igazgatója beszédében a fejlesztések szükségességét fejtegette, mert az informatika világában azok az eszközök, amelyek öt évvel ezelőtt korszerűnek számítottak, mára elavultak.
Rázsi Botond, Eger alpolgármestere köszönetet mondott a fenntartónak és a kormánynak, hogy ilyen léptékű beruházásban részesültek a város köznevelési intézményei, véleménye szerint ugyanakkor meg kell teremteni a további fejlesztések lehetőségeit is.
Lachata István, az Egri Balassi Bálint Általános Iskola igazgatója közölte: a pályázat során mindkét tagintézményünkben kicserélődtek a számítógépek, és a székhelyintézményekben is megújult az egyik informatikai terem.”

Forrás:
Informatikai eszközök átadására került sor 12,5 milliárd forint értékben a köznevelési intézményekben; Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; 2016. április 1.

Észt digitális kormányzat és az Uber

„A magyar sajtót is bejárta a hír, hogy Észtországban legalizálták az Ubert. Mivel a társaság kommunikációjában nagy hangsúlyt helyez a tények árnyalt bemutatása helyett a nekik kedves részletek kiemelésére, gondoltam megéri utána nézni, hogy ebből mi igaz. A valóságban nincs szó teljes legalizálásról, de a helyi adóhatóság (EMTA) megegyezett a céggel, és magyar fejjel felfoghatatlanul innovatív megoldásokban gondolkodik.

Nem csak az Uberrel akarnak megállapodni, hanem érdekes terveik vannak a sharing economy adózására. Minderről Egon Veermäe, a helyi adóhivatal főigazgató-helyettese tájékoztatott. Tavaly tavasszal kezdtek megbeszéléseket az amerikaiakkal, akik óriási delegációval jöttek, és az észtek azt hitték, hogy náluk is harcolni akarnak a törvények ellen. Az észtek azonban úgy gondolták, hogy mivel már úgyis használják az emberek a közösségi taxizást, nem érdemes ez ellen küzdeni. Inkább arra fókuszáltak, hogyan lehetne a sofőrök adóját könnyebben beszedni. Mivel már eleve automatikusan készítik el az szja bevallásokat az országban, az embereknek csak el kell fogadni – természetesen digitálisan – év végén, ezért arra gondoltak, hogy egyszerűen be lehetne kötni a rendszerbe az Uber adatait is.

A megbeszélésén ezért ezekre a technikai részletekre koncentráltak. Ezt gyorsan sikerült is megoldani, az Uber rendszereiben is lehetővé tették ezt az automata információátadást, idén januártól élesben működik az összekötés. Egon Veermäe szerint a gyors megállapodást az is segítette, hogy ők nem ellenségként, hanem partnerként tekintettek az Uberre, amin a cég illetékesei meg is lepődtek.
Ami a főigazgató-helyettes válaszaiból a legérdekesebb volt: az észt adóhivatal nem akarta, hogy mindenkiről adjon az Uber adatot, hanem csak azokról, akik sofőrként kérik ezt a szolgáltatást. Az EMTA hozzáállása ég és föld a NAV-hoz képest: nem adócsalót látnak a vállalkozókban, hanem azon dolgoznak, hogyan könnyíthetnék meg a vállalkozók életét.

Azért az észteknek is voltak elvárásaik az Uberrel kapcsolatban: fel kell hívniuk a sofőrök figyelmét, hogy a tevékenységük adóköteles, és magánszemélyként és vállalkozóként mások a szabályok, ismertetniük kell ezek részleteit, az adókulcsokat. Arra is megkérték őket, hogy tegyenek linkeket az alkalmazásba, amin keresztül céget tudnak alapítani az emberek, adószámot igényelhetnek. Egon Veermäe szerint ez azért fontos, nehogy valaki csak az év végi adóbevalláskor szembesüljön vele, hogy rosszul járt, és magánszemélyként sok adót kell fizetnie.

A fejlesztés se állt le, a 2015-ös adóévre még csak az szja bevallásokra működött az automata adóbevallás, most a céges elszámolásokon dolgoznak. Amikor felvetettem, hogyan ellenőrzik, hogy minden adat valós-e, amit az Uber ad, meglepő választ kaptam: az Ubert transzparens cégként ismerték meg, nem felételezik róluk, hogy csalni próbálnának. Természetesen van lehetőségük ellenőrzésekre, de nem ez a fókusz, mert ha kiderülne a rendszerben valami stikli, az az egész cég ázsióját aláásná.

Offshore probléma
Amikor arra kérdeztem rá, hogy mi a helyzet az áfával, akkor már kiderült, hogy az észtek sem tudtak mindent megoldani. Attól várják a helyzet javulását, hogy egyre több sofőr is cégként regisztrál, és akkor valóban meg lesz fizetve mind az utazás, mind az Uber közvetítési díja után a forgalmi adó.
Azt az észt adóhatóságnál is látják, hogy az amerikai taxiplatform nem fizet társasági adót, mivel Hollandiában van bejegyezve és offshore cégeken keresztül viszi el a nyereséget adózás nélkül. Ezzel azonban nem tudnak mit kezdeni, ezt szerintük az OECD BEPS akciótervének kell megoldani. Amíg a globális szabályokat újraírják, addig ők a helyi adószolgáltatások fejlesztésére koncentrálnak, 1,4 milliós országként nincs túl sok beleszólásuk a globális trendekbe.

Legális problémák
Az adózás tehát már rendben van, a közösségi utazásmegosztás jogi szabályozása azonban még nem lett rendezve, egyelőre csak törvénytervezet van róla. Még Észtországban is nagy vita volt a politikusok között, hogy tiltani vagy engedni kellene, de mivel már használják az emberek, eldőlt a kérdés. Érdemes kiemelni, hogy nem csak Uberről van szó, a Taxify nevű észt cég is hasonló alkalmazást fejlesztett, és ez is elég népszerű a balti országokban. A törvényi háttér rendezetlensége ellenére nem büntetik ezeket a cégeket, teljesen elfogadott a szolgáltatások igénybevétele.
Érdemes leragadni itt, hogy mennyire más az észt államigazgatás: Egon Veermäe kiemelte, hogy milyen nehéz az állami szabályozásnak rugalmasnak lennie, de ez szükséges az állampolgárok igényeinek a kiszolgálására.

Egyébként Észtország helyzete abban is más, hogy nincsen fix tarifa, nincs tanfolyamok elvégzéséhez, regisztrációkhoz kötve a taxizás sem: kell egy jogosítvány, egy jó műszaki állapotú autó, és beszélni kell az észt nyelvet, pontosabban ez a taxisok vezetési vizsgáján az egyetlen igazi plusz elvárás. Emellett taxaméter és számlanyomtató kell a kocsiba, amik akár három ezer euróba is kerülhetnek. Az észt államapparátus szerint ez így nincs jól: szerintük az alkalmazások abban segítenek, hogy erre ne legyen szükség, hiszen megoldható mindennek a lecserélése egy alkalmazással. Szóval azt szeretnék elérni, hogy a hagyományos taxisok is appra váltsanak, ez szolgálja a szabad piacot, így csökkenthető a belépési korlát és az árak is.

Egyébként az Uber-együttműködést pilotnak szánták, az összes közösségi megosztáson alapuló platformra szeretnék az szja bevallás automatizálását kiterjeszteni, egy api-t hoztak erre létre.
A magyar állapotokhoz képest sci-fi, ami Észtországban történik: most éppen azon dolgozik a helyi adóhivatal, hogy a kkv-knak egyáltalán ne kelljen a dolgozók bérszámfejtésével foglalkozni: elég lesz az alkalmazott számlájára küldeni a nettó bért, ezt az információt átadja az adóhivatalnak a bank, amiből kiszámolják az adókat és a járulékokat. Erről küldenek egy elektronikus számlát a kkv-nek. Nincsen semmilyen bevallásra, bérszámfejtésre szükség, egyszerűen át kell utalni a kiszámlázott összeget.

Egon Veermäe úgy foglalta össze filozófiájukat, hogy ők nem arra fejlesztenek rendszereket és folyamatokat, hogy a gazdaság kiszolgálja a bürokráciát, hanem éppen fordítva. Azt akarják, hogy a cégek arra koncentráljanak, amihez értenek, és ne értelmetlen nyomtatványok kitöltésével és küldözgetésével töltsék az idejüket.”

Forrás:
A vállalkozásbarát ország – Észtország és az Uber esete; 444.hu; 2016. április 3.

Bakondi György: sikerült megfékezni a kormányzati informatikai rendszerek elleni támadást

„Már nem áll támadás alatt a kormányzati gerinchálózat – mondta az M1 aktuális csatornának vasárnap a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György azt mondta: a kormányzati informatikai rendszerek elleni támadást szombat este sikerült megfékezni. Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatok bevonásával folynak a vizsgálatok, hogy tisztázzák a támadás célját, kiindulópontját, technikai kivitelezését – tette hozzá a főtanácsadó.

A Belügyminisztérium (BM) szombat délután közölte az MTI-vel, hogy 24 óra alatt több hullámban, ezres nagyságrendben támadás érte külföldi szerverekről a kormányzati informatikai hálózatot. A BM ugyanakkor jelezte: a támadásokat sikerült elhárítani. A támadások a kormányzati informatikai hálózat nyilvános pontjainak kihasználásával, így például a kormányzati weboldalon és az akadémiai hálózaton keresztül történtek – írták.

Az M1-en szombaton elhangzott, hogy egyetlen nap alatt mintegy 62 ezer támadás érte a kormányzati informatikai hálózatot.

Bakondi György az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában azt mondta: nagyfokú szervezettségre utal a magyar kormányzati rendszereket érő informatikai támadás. Ugyanakkor hozzátette: a kormányzati adatbázisoknak fejlett informatikai védelmi rendszerük van…”

Forrás:
Bakondi György: sikerült megfékezni a kormányzati informatikai rendszerek elleni támadást; Híradó.hu; 2016. április 3.

Informatika, távközlés, technika

Átadták az intelligens parkolási rendszert Kecskeméten

„Átadták a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által kiépített első magyarországi intelligens parkolási rendszert a kecskeméti Kálvin téren pénteken, amely valós idejű parkolóhely foglaltsági adatokat szolgáltat a közlekedőknek és az üzemeltetőknek.
Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a kecskeméti önkormányzat és a mobilfizetési társaság sajtótájékoztatóján elmondta: a nemzeti smart city technológiai platformhoz kapcsolódó kecskeméti pilot projekt sikeres működése esetén a kiépített technológia intelligens városi megoldásként számos magyar város közterületi parkolását egészítheti ki.

Hozzátette: a pénzügyi rendszer megerősítése mellett az elektronikus pénzügyi csatornák és a készpénzkimélő fizetési megoldások elterjesztésén is dolgozik a kormány.

Németh Lászlóné bejelentette, hogy tárgyalások kezdődtek egy olyan fejlesztési alap létrehozásáról a kecskeméti önkormányzat és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csoport között, amely segítséget nyújt a város további dinamikus fejlődéséhez és beruházások finanszírozásához.

Veres Mihály, a Mobilfizetési zrt. vezérigazgatója elmondta: a világ számos nagyvárosában kísérleti jelleggel már működő technológiát használt fel a Kálvin téren alkalmazott parkolásirányítási rendszer. A projekt keretében telepített 57 parkolóhely szenzoros érzékelője által biztosított adatok online rendelkezésre állnak a kecskeméti önkormányzatnak és azokat hasznosíthatja a parkolási szabályozással, a zónák és díjak megállapításával kapcsolatos döntéshozásban.

Az MTI kérdésre elmondta: a nettó 5 millió forintos beruházást a zrt. saját forrásból biztosította.

Homoki Tamás, Kecskemét alpolgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: a pénteken átadott parkolási rendszer az első konkrét eredménye annak az egyre szorosabbá váló szakmai kapcsolatnak, amely 2015. őszén egy háromoldalú együttműködési megállapodás formájában öltött testet a zrt., a Kecskeméti Főiskola és Kecskemét önkormányzata között.”

Forrás:
Átadták az intelligens parkolási rendszert Kecskeméten; Miniszterelnökség; 2016. április 1.

Elindult a MÁV-VOLÁN integrált menetrendi kereső

„Közös felületen tervezhetők, összehangolhatók a vonatos és buszos utazások.
A MÁV-START Zrt. és a VOLÁN Egyesülés 2015-ben kötött stratégiai együttműködési megállapodásának köszönhetően – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szakmai támogatásával – ma délelőtt elindult a MÁV-VOLÁN integrált menetrendi kereső.

A közös felület élesítése azt követően történt meg, hogy a MÁV-START és a VOLÁN Egyesülés együttműködése révén rendben lezajlott a fejlesztések összehangolása és a próbaüzem. Az új, vasúti és közúti menetrendi információkat egyaránt tartalmazó rendszer indításával a két társaság célja a szolgáltatási színvonal növelése, ezáltal a közösségi közlekedés vonzóbbá tétele az eddig egyéni közlekedési formát választók számára is.

A vonatos és buszos közlekedés összehangolásával még több úti cél válik elérhetővé, még kedvezőbb eljutási lehetőségekkel. A MÁV-VOLÁN integrált keresőt a fejlesztők szándékának megfelelően stabil, kiszámítható menetrendek jellemzik, melyek a szükséges csatlakozásokat is megmutatják. A megjelenés és a felhasználói élmény tekintetében is korszerű és egyszerű kereső fejlesztése az utazóközönség igényeinek figyelembe vételével valósult meg. A cél az volt, hogy az új rendszer a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa az utazások tervezéséhez, az egyik közlekedési eszközről a másikra való átszállások kalkulációját is gördülékennyé téve.

A 2016. április 1-jei indulás közlekedéstörténeti pillanatnak is tekinthető, hiszen ekkortól a www.menetrendek.hu oldalon már elérhető a hazánkban teljes újításnak számító integrált keresőfelület. A megújult honlapon megtalálható lesz és folyamatosan frissül az országos, a regionális és az elővárosi járatok menetrendje.

Az új, integrált menetrendi kereső a következő információkkal szolgál a vonatokra és a helyközi autóbuszjáratokra vonatkozóan: indulási és érkezési pontra vonatkozó adatok, átszállási lehetőségek, utazási és várakozási idők, VOLÁN díjszabási adatok, térképes megjelenítés a megállókkal, valamint a célállomás időjárási adatai.”

Forrás:
Elindult a MÁV-VOLÁN integrált menetrendi kereső; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2016. április 1.

Befejezéséhez közeledik az MVM NET Zrt. 450 MHz-es frekvenciát hasznosító hálózatának kiépítése

„A legújabb, végső határidőre az MVM NET Zrt. nagyjából elkészül a 450 MHz-es frekvenciát hasznosító hálózat kiépítésével. A társaság ugyanis azt közölte a Világgazdasággal, hogy országos mobiladat-átviteli hálózatának lefedettsége március végére megközelítette a 90 százalékos szintet, ezzel a készültséggel pedig képes már országos szintű szolgáltatást nyújtani. A megyeszékhelyek, a nagyobb települések, az egy és két számjegyű utak, valamint az ezek közelében lévő területek hálózati lefedettsége is teljessé vált. A hatósági szerződésben vállalt 95 százalékos országos területi lefedettséget a következő hetekben elérik – emelte ki az MVM Net. (A hatóság a céget korábban két alkalommal megbírságolta, mert nem teljesítette a hálózatépítéssel kapcsolatos vállalásait).

A kiemelt szintű szolgáltatáshoz még egy központi egység is szükséges, ennek megépítése és tesztelése áprilisban kezdődik. Ezzel az MVM Net a többi piaci mobilszolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz képest speciális kormányzati igényeket is maradéktalanul ki tudja szolgálni. A kiépített rendszeren keresztül az MVM Net kizárólag adatátviteli szolgáltatást fog nyújtani, a lakossági mobiltelefonálási igények kielégítésére nem vállalkoznak. Az LTE 450 projekt elsődleges célja a kormányzati és iparági igények kiszolgálása. A célcsoportot az államigazgatási szervezetek, a készenléti szolgálatok, az oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok, valamint a kereskedelmi szektor egyes szegmensei alkotják. A hálózat egy része már jelenleg is üzemszerűen működik egyes kormányzati feladatok kiszolgálására.”

Forrás:
Világgazdaság; 2016. április 1.

Cluj Innovation Days: nekünk is megvan az esélyünk a saját unikornisainkra

„Kolozsvár és környéke rendkívül izgalmas lehetőség a vállalatok számára, hiszen „hihetetlenül”magas a tehetséges fiatalok száma – hangzott el a negyedik alkalommal megszervezett rendezvényen.

„Mára szinte minden területen a digitalizáció vált a fő témává. A gyártóktól, a technológiai cégeken és a tanácsadó vállalatokon át mára a politikát is meghódította a technológia. Amit csak digitalizálni lehet, az digitalizálva lesz, ágazattól függetlenül. A technológia egyre nélkülözhetetlenebbé válik az egészségügyben, a közigazgatás szintjén, az oktatásban, a gyártásban és a szállításban is” – jelentette ki a negyedik alkalommal megrendezett Cluj Innovation Days keretén belül tartott sajtótájékoztatón Hajdu Péter, a rendezvény fő partnereként számon tartott Cisco Délkelet-Európáért felelő ügyvezető igazgatója.

A Cluj IT Cluster által szervezett rendezvény idei két fő témája a digitális orvoslás és a digitális közigazgatás. A Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szervezett kétnapos rendezvényen mintegy 500-an vesznek részt: orvosok és kutatók, illetve a vállalati, az egyetemi és a közszféra képviselői.

Hajdu elmondta, a jövőben minden vállalat technológiai céggé fog átalakulni. Azok a vállalatok pedig, amelyek fejlettebb technológiák kifejlesztésére vagy alkalmazására lesznek képesek, jelentős versenyelőnyben lesznek a többiekhez viszonyítva. „A technológia növeli a termelékenységet és a termelés, illetve fejlesztés során növeli az alkalmazottak hozzáadott értékét, ezáltal pedig magasabb életszínvonalat eredményez” – mutatott rá Hajdu. A Cisco regionális igazgatója rendkívül fontosnak nevezte a kolozsvári IT Cluster munkáját, és arra is rámutatott, hogy Kolozsvár és környéke rendkívül izgalmas lehetőséget jelent a technológiai vállalatok számára, hiszen helyi szinten „hihetetlenül” magas a tehetséges fiatalok koncentrációja.

„Hiszek abban, hogy az innováció által Romániának is megvan rá a lehetősége, hogy csökkentse a lemaradását a fejlett országokhoz viszonyítva, hiszen a hazai high-tech ipar határozottan ebbe az irányba indult el” – csatlakozott Marius Bostan, kommunikációért és információs társadalomért felelő miniszter. „Azért jöttem el erre a rendezvényre, hogy ötleteket és elképzeléseket gyűjtsek a kormánynak. A magánszféra az ilyen eseményekkel, mint a Cluj Innovation Days, komoly lehetőséget teremt arra, hogy a hatóságok fejlesztési lehetőségeket azonosítsanak a közigazgatás szintjén” – jelentette ki Bostan. A miniszter arra is rámutatott, hogy az állam önmagában nem lesz képes megfelelni a technológiai fejlődés által nyújtott kihívásoknak, ezért a versenyszférával, valamint az olyan szakmai szervezetekkel szeretnének partnerségre lépni, mint a kolozsvári IT Cluster.

Bostan elmondta, a minisztériumnál hisznek a kis- és közepes vállalatokban, valamint az intelligens és az innováció mellett elkötelezett vállalkozók startupjaiban. „Úgy gondolom, hogy nekünk is van esélyünk a saját unikornisaink, 1-2 olyan startup megjelenésére, amelyek a semmiből indulva jelentős globális sikereket érhetnek el” – mondta a miniszter. Hozzátette: az ilyen sikertörténetek megjelenése azt is eredményezheti, hogy a romániai startup-ökoszisztéma rendkívüli fejlődésnek indul, hiszen Romániában is adottak azok a feltételek, amelyek a már sikereket elérő országokra jellemzőek voltak.
…
Stelian Brad, a kolozsvári IT Cluster elnöke azt emelte ki, hogy a negyedik alkalommal megszervezett Cluj Innovation Days a többi rendezvényhez viszonyítva abban különleges, hogy az egyetemi szféra képviselői mellett mind a gazdasági, mind a helyi- és a központi közigazgatás szakértőit is megszólítja. Brad elmondta, napjainkban annak az átmenetnek vagyunk tanúi, amely az információs társadalom végét, és egy új, tudás alapú társadalom létrejöttét jelenti. „Elég abba belegondolni, hogy az általunk létrehozott bürokratikus struktúrák és rendszerek a felgyorsult világ által állított kihívásoknak egyre kevésbé képesek megfelelni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az adatok feldolgozását segítő informatikai rendszerekbe történő befektetésekre úgy tekintsünk, hogy azok a közjó érdekében jönnek létre” – jelentette ki Brad.

Brad arra is kitért, hogy az idei konferencia központi témájaként választott digitális orvoslás szekcióban tartott előadások során is rámutattak arra, hogy az információs technológiák alkalmazása a területen a betegek közötti esélyegyenlőség megjelenéséhez vezethet világszerte. Az IT Cluster elnöke szerint az orvostudomány ilyen szintű megreformálása pedig nem csupán azt jelentheti, hogy „a megfelelő beteg, a megfelelő szakértő bevonásával a lehető legjobb kezelést kapja, bárhol a világon”, hanem azt is, hogy az elérhető adatbázisok feldolgozásával és újak létrehozásával az orvoslás rendkívül hatékonnyá válik a jövőben.

Kitért arra is, hogy az ilyen, hosszútávon létrehozható eredmények érdekében a kolozsvári IT Cluster tagjai missziójuknak tekintik, hogy ne önmagában csak egy szervezetet alkossanak, hanem az egyetemi szféra bevonásával egy dinamikusan fejlődő ökoszisztémát hozzanak létre Kolozsváron és környékén. Ez ugyanis véleménye szerint alapját jelentheti egy innovációra és tudásra épülő környezet létrehozásának. Brad azt is kiemelte, hogy a klaszteren belül több olyan munkacsoportot is létrehoztak már, amelyek nem csupán a rövidtávú célokra kívánnak választ nyújtani, hanem olyan jelentős projekteken is dolgoznak, mint például a Cluj Innovation City…”

Forrás:
Cluj Innovation Days: nekünk is megvan az esélyünk a saját unikornisainkra; Kicsid Attila; Pénzcsinálók; 2016. április 2.

Digitális Székelyföld: Székelyföld innovációs és kreatív központján dolgoznak

„„Digitális Székelyföld” koncepcióval segítik a térség vállalkozóit, hogy túllépjenek Székelyföld fizikai határain, és az elszármazott székelyföldi szakemberek segítségével futtatnának fel start-up vállalkozásokat, fogalmazta meg lapunk érdeklődésére Bihari Béla. A székelyföldi informatikai cégeket és intézményeket tömörítő IT Plus Klaszter elnöke szerint a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen kezdeményezték a „Digitális Székelyföld” koncepciót, amely négy pillérre épül.

Eszerint kiépítik a székelyföldi digitális közösséget valamint oktatási és mentorprogramokat-, start-up és innovációs programokat indítanak és szorgalmazzák az úgynevezett e-rendszerek bevezetését. Mindezek támogatására Sepsiszentgyörgyön megalapítják a „Design Bank” nevű intézményt, amely inkubációs, tudás alapú központként is működne, magyarázta az egyik kezdeményező Bihari Béla.

Így épül a Digitális Székelyföld
Az IT Plus Klaszter elnöke szerint a „Digitális Székelyföld” koncepció Csala Dénes hálózatkutató „Hol élnek a székelyek a világban” című tanulmánya indította el, amire alapozva feltérképezik, hogy a nagyvilágban hol élnek székely szakemberek és mivel foglalkoznak. Az ő szakmai tudásukat és kapcsolatrendszerüket kihasználva ugyanis a világpiacon lehetne felfuttatni székelyföldi innovatív és start-up vállalkozások termékeit vagy szolgáltatásait.

Bihari Béla rámutatott, hogy az elmúlt időszakban több konferencián, találkozón is azt tapasztalták, hogy ha összegyűlt 50 székelyföldről elszármazott informatikai szakember és megkérdezték tőlük, hogy hányan lennének hajlandóak hazaköltözni, mindössze két-három ember jelentkezett, de ha azt kérdezték, hogy hányan lennének hajlandóak szakmailag vagy kapcsolatrendszerükkel támogatni helybéli kezdeményezéseket, mindannyian nyitottak voltak rá.

Magasan fizető munkahelyek létesülnének
Az IT Plus Klaszter elnöke szerint a székelyföldi vállalkozók csak úgy tudnak kilépni abból az állapotból, hogy olcsón dolgoznak, ha világpiacon is értékesíthető termékekben, szolgáltatásokban gondolkodnak. Azokat helyben lehetne piacra vezetni és tesztelni, de jó áron értékesíthetőek világpiacon is. Ezáltal magasan fizető munkahelyek létesülhetnek a térségben.

Bihari Béla szerint az úgynevezett Internet of Things (IoT) eszközök fejlesztése jelentheti a jövőt, így olyan kutatási projektekre és startuppokra lenne szükség, amelyek a hálózatba kapcsolt, egymással valós időben egymással kommunikálni, adatokat értelmezni, döntéshozatalban segíteni képes okosított tárgyak és megoldások fejlesztésével foglalkoznak. Bihari szerint egy brassói cég már jelezte, hogy világpiacra tudná vinni a helyben fejlesztett IoT eszközöket.

Kivezetnék a papíralapú ügyintézést
A „Digitális Székelyföld” koncepció keretében szorgalmazzák, hogy a térségben szűnjön meg a papíralapú ügyintézés és észtországi mintára hozzanak létre e-kapu vagy e-ügyintézés rendszereket, amelyek révén cégalapítástól a számla és adóbefizetésig minden területen felszámolnák a hivatali bürokráciát és interneten tennék elérhetővé az ügyintézést. Bihari Béla szerint a székelyföldi önkormányzatok partnerként kellene olyan projekteket kezdeményezzenek, amelyek az érintett intézményeket és a lakosságot is az e-ügyintézésre ösztönözné.

Design Bank létesül Sepsiszentgyörgyön
A koncepció első konkrét megvalósítása a „Design Bank” nevű intézmény, amelyet önkormányzati támogatással hamarosan a Sepsiszentgyörgy központjában lévő volt Román Nemzeti Bank (BNR) épületének két szintjén rendeznek be.

A Design Bank két munkatársa jelenleg az intézmény kialakításához és működtetéséhez keres támogatói forrásokat, mondta Bihari Béla, aki szerint terveik szerint az intézmény inkubációs és tudásközpontként működik, ahol startuppereknek biztosítanak székhelyet, lesz benne egy kreatív co-working irodatér és egy előadóterem is, amelyben egész nap szakmai illetve sikersztorikat vetítenek. Emellett a Design Bank mentorprogramok, események, képzések és üzleti angyalok bevonzása révén segítenék a vállalkozókat hogy megfelelő tőkét kapjanak ötleteik megvalósításához és az esetleges buktatók elkerüléséhez.

A székelyföldi IT Plus Klaszter 33 informatikai céget és intézményt tömörít, amelyek össz üzleti forgalma 104 millió lejre tehető és amelyek 286 szakembert foglalkoztatnak, akik 50 féle kompetenciával rendelkeznek.”

Forrás:
Székelyföld innovációs és kreatív központján dolgoznak; Kovács Zsolt; maszol.ro; 2016. március 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új perspektívák a közösségi közlekedésben: gazdaságosabban jobbat?

„Országosan és települési viszonylatban is szinte minden nap hallani a közösségi közlekedés helyzetéről, amely a lakosság legnagyobb részét közvetlenül érinti. A városiasodás folyamatának felerősödésével az infrastrukturális igények robbanásszerűen megnövekedtek, éppen ezért a modern városokban a közlekedés okozta zsúfoltság és a környezetterhelés csökkentése érdekében kulcsfontosságú, hogy az egyéni személygépkocsi-használatot felváltsa a közösségi közlekedés. Ez azonban csak minőségi, környezettudatos, ugyanakkor költséghatékony szolgáltatással lehet reális célkitűzés – áll a PwC Magyarország nemrég megjelent tanulmányában.

Magyarországon a legszélesebb körben igénybe vett közösségi közlekedési eszköz az autóbusz, melynek használatára a nagyvárosokban mutatkozik a legnagyobb igény. A PwC elemzésének középpontjában ezért a menetrend szerinti helyi, autóbuszos közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás áll.

„A tanulmányunk azokat a szempontokat vizsgálta, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy város a lakosai számára megfelelő minőségű és költséghatékony autóbuszos közösségi közlekedést biztosítson” – mondta Radványi László, a PwC Magyarország cégtársa.

A vizsgálat azért is időszerű, mert a helyi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatási szerződések közül több lejár a következő két évben. Az Európai Unió előírásának megfelelően pedig 2017. január 1-jétől a helyközi autóbuszos közlekedés is liberalizálásra kerül, ami szintén változásokat hoz, mivel így a szolgáltatók nyílt európai uniós pályázaton nyerhetik el a közszolgáltatási szerződést.

Jelenleg az autóbuszos közösségi közlekedést a szolgáltatók többsége csak korszerűtlen járműparkkal tudja biztosítani, a rendszer pedig a veszteségek finanszírozásán nyugszik. A tanulmány kiemeli: annak érdekében, hogy a szolgáltatók a helyi és a 2017-es helyközi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatások elnyerésére sikeresen pályázhassanak, növelniük kell szolgáltatásuk színvonalát és működési hatékonyságukat.

A menetrend szerinti autóbuszos közösségi közlekedés rendszerében elkerülhetetlen átalakításokra van szükség. A helyi autóbuszos közösségi közlekedés piaci liberalizációja ez idáig nem hozott igazi változásokat, nem beszélhetünk tényleges, piaci alapú versenyhelyzetről. Önmagában a helyközi közlekedés piaci liberalizációjának folyamata nem oldja meg az évtizedek folyamán elavult rendszer problémáit. A változás útjában áll a szinte általános gyakorlattá vált pályáztatási szisztéma, amely nem biztosít megfelelő felkészülési időt a lehetséges szolgáltatóknak. Szintén problémát jelent a transzparencia hiánya, az alacsony színvonalon megrekedt szolgáltatás, valamint a rövid időtartamra kötött közszolgáltatási szerződések, amelyek akadályt jelentenek az új autóbuszok beszerzésében, mivel rövid idő alatt nem biztosított azok megtérülése.

Megyei jogú városaink menetrend szerinti autóbuszos közlekedési szolgáltatásait megvizsgálva két modellt különböztettünk meg. Az egyik, amikor az önkormányzati tulajdonban álló közlekedési vállalat belső szolgáltatóként látja el a személyszállítási közszolgáltatást, a másik esetében pedig egy meghatározott Volán társaság végzi mindezt. A belső szolgáltatói modellben az önkormányzat közlekedési vállalata elláthatja a helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó valamennyi feladatot. Ezzel találkozhatunk Kaposváron, Pécsett és Miskolcon, emellett 2015 szeptemberében Tatabánya város önkormányzata is saját, helyi személyszállítási közszolgáltatást ellátó társaság létrehozásáról döntött. A közszolgáltatási feladatok egy része piaci szereplőnek is átadható, ez történt például Debrecenben, ahol már 2009 óta közszolgáltatási szerződéssel rendelkező operátor végzi a városi közösségi közlekedés biztosításához szükséges autóbuszok rendelkezésre tartását. Ez azért lehet célszerű, mert így olyan szolgáltató látja el a feladatot, aki eredményesség alapú tevékenységet végez és a hatékony működésben érdekelt.

A szolgáltatás minőségének javítása érdekében és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével a közelmúltban a legtöbb megyei jogú városban megkezdődött az autóbusz-állomány megújítása. Kecskemét 2013-ban 25 darab csuklós dízel hibrid autóbuszt vásárolt, Kaposvár 2015. év végén sűrített földgázzal üzemelő (CNG), környezetkímélő buszokra cserélte teljes járműparkját, Szegeden szintén CNG autóbuszok vesznek részt a közösségi közlekedésében. Debrecen pedig 140 darab autóbuszból álló, EURO 5-ös környezetbarát motorokkal ellátott, egységes járműparkkal rendelkezik 2009 óta.

A tényleges versenyhelyzet kialakulásához új piaci szereplők megjelenésére van szükség, akik az elkényelmesedett szolgáltatók számára is ösztönzést jelenthetnek. Ezáltal a régi és új piaci szereplők is motiválttá válnak abban, hogy tevékenységük színvonalának növelésével, költséghatékonyabb, környezettudatosabb működéssel, valamint szélesebb körű igényfelméréssel tegyék vonzóbbá szolgáltatásukat.

Ha a szükségessé vált, rendszerszintű átalakítás megvalósul, akkor van realitása annak, hogy a közösségi közlekedés nyertesei a hazai szolgáltatók mellett az utasok, rajtuk keresztül pedig a települések lesznek, és a helyi menetrend szerinti autóbuszos közösségi közlekedés elindul a fejlődés útján.

Az autóbuszos közösségi közlekedés helyzetértékelése során a PwC szakértői meghatározták azokat a témaköröket, amelyek kulcsfontosságúak a rendszer megújítása szempontjából. Ezért a tanulmány részletesen tartalmazza:
* a menetrend szerinti, helyi autóbusszal végzett közösségi közlekedés modelljeinek, és az egyes modellek gazdasági hatékonyságának összehasonlítását,
* a szolgáltatás elnyeréséhez szükséges pályázati rendszer vizsgálatát,
* a költséghatékonyság és minőségi elvárások érvényesítését a helyi menetrend szerinti autóbuszos személyszállításban,
* valamint a környezetvédelmi szempontok megvalósítását a közösségi közlekedésben.”

Forrás:
Új perspektívák a közösségi közlekedésben: gazdaságosabban jobbat?; PricewaterhouseCoopers Magyarország; 2016. március 31.

Ezermilliárdot hoztak az online pénztárgépek

„Vámos György szerint az e-kasszák a kiskereskedelemben 2014-ben és 2015-ben évente 300-400 milliárdos pluszbevételt hoztak az államkincstárnak.
– Ha pedig hozzávesszük a szállodaipart és a vendéglátást is, akkor ezermilliárd forint többlet volt köszönhető tavaly az online gépeknek – fűzte hozzá. Vámos György a kasszarendszer tervezett kiterjesztésétől a várható pluszösszegeket együttesen harminc-negyven milliárd forintra becsülte.

A főtitkár közlése arra utal, hogy a kiterjesztés várható hatásairól azonos módon vélekednek a gazdasági szereplők és a kormányzat. Mint arról lapunk is beszámolt, a szakminiszter a múlt héten jelentette be, hogy szeptember 30-ától új készüléket kell használniuk a gépjármű-javítóknak, a gépjárműalkatrész-kiskereskedőknek, valamint azoknak a vállalkozásoknak, amelyek motorkerékpárokhoz tartozó alkatrészt árulnak, esetleg a kétkerekűek javítását végzik.

Rajtuk kívül a plasztikai sebészek is e-kasszát kötelesek vásárolni, pontosan úgy, mint a diszkók, az edzőtermek és a ruhatisztítók. Január elsején a pénzváltók és a taxisok csatlakoznak majd.
Az új szereplők bevonásától a kormány 20-30 milliárdos többletet remél.”

Forrás:
Ezermilliárdot hoztak az online pénztárgépek; Magyar Idők; 2016. március 29.

Járatinformációkkal bővül a Facebook Messenger

„Az alkalmazás első ilyen jellegű partnere a KLM, amit a jövőben további cégek követhetnek.

A szolgáltatásokban megjelenő mesterséges intelligencia, illetve annak a felhasználók felé megjelenő „arca” egyre változatosabb formát ölt. A botok, az automatizált feladatok elvégzése sok segítséget nyújthat például egy légitársaságnak, és hasznos információkkal tud szolgálni az utasnak. Az információk közvetítéséhez már csak egy olyan platformra van szükség, amit széles körben elterjedt – pontosan olyanra, mint a Facebook Messenger.

A Microsoft (magyar idő szerint) tegnap este kezdődő Build konferenciájának nyitóelőadása is jól mutatta, hogy a botok használata úgy lesz a mindennapok része, hogy azt sok esetben észre sem fogjuk venni. A Messenger frissen bejelentett új funkciója automatikusan közli a repülőjárat fontosabb információit az utassal, aminek az az előfeltétele, hogy a jegy vásárlásánál az alkalmazást jelölje meg értesítési felületként.

Amennyiben ez megtörténik, a Messengeren keresztül érkeznek az úttal kapcsolatos tudnivalók, a check-in információk, vagy annak a jelzése, ha a járat valamilyen okból késve indulna. Az utasnak lehetősége van emberi segítséget is kérnie, amennyiben a bot képességeit (kompetenciáját) meghaladó kérdés merül fel. A rendszer első résztvevője a dán KLM [a KLM holland, a francia-holland Air France-KLM része. Szerk.], ami eleinte csak bizonyos területeken lesz elérhető, a későbbiekben azonban egyre több felhasználó próbálhatja ki a lehetőséget.

A Facebook hónapokkal ezelőtt gondoskodott róla, hogy gondosan kiválasztott fejlesztők megkapják a fenti funkciók létrehozásához szükséges SDK-t. A KLM chatbot Messengeren belüli megjelenése csak a kezdet, a közeljövőben várhatóan más területekről is érkeznek majd hasonló hírek. A nagy kínai chat appokban (Line, WeChat) már jó ideje ott dolgozik a mesterséges intelligencia, amivel több cég az emberi közreműködést igyekszik minél hatékonyabban kiváltani.”

Forrás:
Járatinformációkkal bővül a Facebook Messenger; Horváth Balázs; Bitport.hu; 2016. március 31.
Enjoy KLM on Messenger; KLM
KLM is the First Airline to Start Using Facebook Messenger; Leena Rao; Fortune; 2016. március 30.

Szakirodalom

„A „zöld beszerzés” sikertényezőinek vizsgálata

„…Munkám célja az volt, hogy bemutassam a zöld beszerzés történetét, kereteit EU és hazai szinten, megvizsgáljam szakirodalmi forrásokra támaszkodva, hogy milyen tényezőkön múlik a sikeres bevezetés és milyen lépések járulnak hozzá nemzetközi szinten a zöld beszerzés népszerűsítéséhez, megvalósításához. Törekedtem arra, hogy olyan információkkal, kutatási eredményekkel dolgozzak, mellyel teljes képet tudok nyújtani a zöld beszerzés gyakorlatáról és igyekeztem új megvilágításba helyezni minden egyes adatot, újszerű összefüggésekre, gondolatokra felhívni a figyelmet. Összefoglaló modelleket készítettem a zöld beszerzés sikertényezőiről és optimális környezeti feltételeiről, mely a szakpolitikai szinten nyújthat támpontot a zöld beszerzés sikeres
elterjesztéséhez.

Disszertációm csúcspontjaként bemutattam az elmúlt évek munkájának eredményét, azt az eszközrendszert és módszertant (továbbiakban Zöld beszerzés eszközrendszer), melyet a zöld beszerzés sikeres és hatékony bevezetésére dolgoztam ki és fejlesztettem tovább gyakorlati tapasztalatok és mintaprojektek visszajelzései alapján. Az eszközrendszert kritériumok, kalkulátorok, képzési tematika, és értékelési rendszer alkotják, míg a módszertan az adott szervezetre szabott bevezetési folyamatra, munkafolyamatra vonatkozó ajánlásokat takarja…”

Forrás:
„A „zöld beszerzés” sikertényezőinek vizsgálata. A zöld szempontok hazai beszerzési gyakorlatba történő integrációját támogató eszközrendszer és módszertan fejlesztése; Diófási-Kovács Orsolya; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola; 2015 (A doktori védés időpontja: 2016-IV-25 13:45, helye: BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, QA fsz. 17.) (pdf)

A kreatív iparágak és a kreatív osztály helyzete Pécsett az elméleti és a regionális gazdasági elemzések tükrében

„A disszertáció regionális gazdasági elemzések, különböző kvantitatív és kvalitatív kutatási eszközök segítségével a pécsi kreatív iparágak gazdaságban betöltött szerepét és a Pécsett dolgozó kreatív osztály attitűdjeit vizsgálja. Az értekezés fő elméleti célkitűzései között szerepelt a kreatív gazdaság és a kreatív iparágak definícióját érintő tudományos eredmények összegyűjtése és kritikai értékelése. Az értekezés részletesen foglalkozik a floridai kreatív osztály elméletével és annak kritikájával is, rávilágítva a definíció újraértelmezésének szükségességére. Tudományos hipotéziseimet is erre építettem, illetve elméleti hipotéziseim között szerepelt egyrészt a kreatív iparágak besorolási nehézségének bizonyítása, a konkrét statisztikai kódok meghatározásának ellehetetlenülése, másrészt a kreatív osztály tudományos vizsgálatának problematikája.

Szekunder kutatásom során az eddig megjelent tanulmányok, munkahelyteremtési programok és a megyében végbemenő klaszteresedési folyamat mélyreható vizsgálatával feltártam Pécs és Baranya megye kreatív ipari múltját, s rávilágítottam az ok-okozati összefüggésekre. Eredményeimet az elkészített szakértői mélyinterjúk segítségével támasztottam alá. Primer kutatásom két részből állt: egy KSH által nyújtott adatbázis alapján készített elemzésből, és egy, a pécsi kreatív osztály körében végzett online kérdőíves kutatásból. Az adatbázis elemzés elsődleges célja az volt, hogy bemutassam a kreatív iparágaknak a pécsi gazdaságban betöltött szerepét, meghatározzam ezek súlyát és szemléltessem az iparágak teljesítményében 2007-2011 között bekövetkezett változásokat.
…A kutatások eredményein keresztül bizonyítottam, hogy a kreatív iparágak potenciális bázist képeznek a város gazdasági struktúrájában. A kreatív osztály attitűdjeinek vizsgálatával feltártam azokat a faktorokat, amelyek kulcstényezőként meghatározó szerepet játszanak a kreatív osztály lakó-„város” választásában és munkahelyi elégedettségében… ”

Forrás:
A kreatív iparágak és a kreatív osztály helyzete Pécsett az elméleti és a regionális gazdasági elemzések tükrében; Keresnyei Krisztina; Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola; 2015 (A doktori védés időpontja: 2016-IV-08 14:00, helye: PTE KTK Pécs, Rákóczi u. 80. II. em. Rektori Tanácsterem) (pdf)

A Jó Állam Kutatás Hatékony közigazgatás munkacsoportjának műhelybeszélgetése

„A műhelybeszélgetés célja, hogy a „Hatékony közigazgatás” hatásterület legújabb kutatási eredményeit szakmai vitára bocsássa. A kutatás a 2015. évben vizsgált indikátorok újabb értékeivel meghosszabbított idősorok elemzését, és azok nemzetközi összefüggéseit mutatja be.

A műhelybeszélgetést vezeti: dr. Kádár Krisztián, a Jó Állam Kutatás Hatékony közigazgatás hatásterületének vezetője

2016. április 6. 10:00 – 11:30
Ludovika főépület, Hunyadi terem”

Forrás:
A Jó Állam Kutatás Hatékony közigazgatás munkacsoportjának műhelybeszélgetése; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. április 6.