Skip to main content

38. szám, 2017. szeptember 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Hatékonyabb a mostani ciklusban az uniós források felhasználása

„Hatékonyabb a mostani ciklusban az uniós források felhasználása, a megítélt és leszerződött támogatások kétszeres javulást mutatnak a 2014-2020-as időszakban az előző, 2007-2013-as fejlesztési periódushoz képest – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pénteken a HG Media csoport Fókuszban rendezvénysorozatának fejlesztéssel és versenyképességgel foglalkozó konferenciáján, Budapesten.
Vitályos Eszter ismertette, valamennyi fejlesztési programban meghirdették a 2014-2020-as időszak 9400 milliárd forint keretét 2017 március végéig, ebből 6700 milliárdot már odaítéltek, az a terv, hogy év végére a kötelezettségvállalás szintje a teljes keret 85 százaléka legyen. Vitályos Eszter előadásában megjegyezte, hogy csak stabil államháztartás képes az uniós támogatások kifizetési tempójával lépést tartani. Hozzátette: az uniós támogatások kifizetései egyre inkább felfutnak, szerinte az intézményrendszer rendelkezik azzal a képességgel, hogy az idei évre meghatározott 2700 milliárd forint kifizetési célt teljesítse.

A konferencián Vitályos Eszter kitért arra, a korábbi időszak értékelései azt mutatják, hogy az uniós források felhasználásával Magyarország külső stabilitási többletet nyert. Az uniós források az ország versenyképességének növekedéséhez elsősorban az állami hatékonyság és a humántőke javulásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a kutatás-fejlesztés ösztönzésével tudnak hozzájárulni – tette hozzá.

Csányi István, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése az ajánlattevők közötti versenyt is erősíti majd. Az új rendszernek köszönhetően a világ bármely részéről adhatnak be ajánlatot a hazai közbeszerzésekre az érdeklődők anélkül, hogy ide kellene utazniuk, vagy Magyarországon irodát kellene nyitniuk.

A helyettes államtitkár szerint a kis és közepes vállalkozások helyzetén is javít majd az elektronikus közbeszerzési rendszer, hiszen a webes felület lépésről lépésre segíti a felhasználót az űrlapok kitöltésében, kisebb lesz a hibázási lehetőség.Jelenleg az elektronikus közbeszerzési rendszer tesztelése zajlik, novembertől a vállalatok már regisztrálhatnak, januártól pedig elindul a rendszer alkalmazása – ismertette Csányi István. A szisztéma biztosítja, hogy minden kommunikáció a közbeszerzésekkel kapcsolatban ezen a felületen keresztül történjen, így megszünteti a papír alapú ügyintézést.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások egyre bizakodóbbak, a KAVOSZ ügyfeleinek következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató index jelentősen javult. Kiemelte: a megrendelésükre készült piacfelmérő kutatás szerint a Széchenyi Kártya ügyfelei a korábbinál pozitívabban látják a következő egy évet, 45 százalékuk számít az árbevétel növekedésére, 37 százalékuk profitjuk emelkedésével számol. Minden ötödik Széchenyi Kártya tulajdonos számol létszámnövekedéssel a következő egy évben.

A felmérés szerint a Széchenyi Kártyával rendelkező vállalkozások 32 százaléka tervez fejleszteni és 36 százaléka beruház a következő egy évben, mindkét esetben ez az arány magasabb annál a vállalati mintánál, amely a nem kártyatulajdonosokra is kiterjed – mondta Krisán László.
Megjegyezte, ugyanakkor romlik a szabályozási környezetről alkotott véleményt tükröző alindex értéke.

A konferencián a vezérigazgató a vállalkozások finanszírozásában jelentős szerepet játszó, állami támogatással működő Széchenyi Kártya konstrukciók előnyeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a kártya különböző hitelkonstrukcióival a vállalkozások életciklusát, igényeit lehet követni.

A KAVOSZ Zrt. adatai szerint 343 ezer hiteligénylést fogadtak be az indulás óta, 258 ezer hitelügylet jött létre, a hitelösszeg meghaladta az 1841 milliárd forintot – ismertette Krisán László, és emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi Kártya konstrukciók felső határa 100 millió forintra emelkedett.

Krisán László elmondta, hogy a magyar kkv-szektor egyik problémája a tőkehiány, ugyanakkor a világgazdaságban tőkeverseny is van, ezért szükséges megtalálni a magyar vállalkozások tömegszerű feltőkésítésének módszerét.”

Forrás:
Hatékonyabb a mostani ciklusban az uniós források felhasználása; Miniszterelnökség; 2017. szeptember 15.

Nemzeti Adókonzultáció 2017

„Időpont: 2017. szeptember 28-29.
Helyszín: Kempinski Hotel Corvinus, 1051 Budapest, Erzsébet tér 7.

A tavalyi nagy sikerű esemény után immár második alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Adókonzultáció. Az egyedülálló adószakmai konferencia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezdeményezésére idén is a „Big4”, azaz a legjelentősebb könyvvizsgáló cégek bevonásával szerveződött.

A 2017-es Nemzeti Adókonzultáció két kiemelt témája a 2018. január 1. napján hatályba lépő új adózás rendjéről szóló törvény koncepciójának, bevezetendő új intézményeinek ismertetése, valamint az elektronikus ügyintézés, elektronikus kommunikáció térhódításának bemutatása, különös tekintettel az online bekötésre.

A kétnapos eseményen a résztvevők számos plenáris- és szekcióelőadáson kaphatnak átfogó képet a várható változásokról és a megújult adó- és vámhatósági szemléletváltás eredményeiről, valamint kerekasztal beszélgetéseken oszthatják meg egymással tapasztalataikat és javaslataikat.

A teljes konferencián való részvételért a könyvvizsgálók 4 kreditpontot kapnak!

PROGRAM
2017.09.28, Csütörtök
Plenáris szekció

09:30 – 10:15
Nemzeti Adókoncepció kormányzati sikerei. Prioritások közép- és hosszútávon
Varga Mihály, NGM Miniszter

10:15 – 11:00
A fejlődés útján: új szemlélet, valós eredmények a NAV-nál. Középpontban a NAV 2.0 és az új ART
Tállai András, NGM parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, a NAV vezetője

11:00 – 11:25
Kávészünet

11:25 – 12:00
Jogalkotás és Adópolitika. Kihívások és feladatok a jogalkotó szemével a 2018-as ART alapján
Izer Norbert, NGM adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár

12:00 – 13:00
Új korszak az adózásban, irányváltás NAV-nál, innováció a szektorban. Mik lesznek 2018 kihívásai az új ART kapcsán?
Beszélgető partnerek:
Pankucsi Zoltán, igazgató, Deloitte, Heinczinger Róbert, partner, EY, Beer Gábor, üzletág vezető partner, KPMG, Dr. Lőcsei Tamás, üzletágvezető, PwC, Izer Norbert, NGM adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár

13:00 – 14:00
Ebéd

14:00 – 14:45
Változások a múlt tükrében. Szakmai események, végrehajtott intézkedések tapasztalatai 2017-ben. Mit jelent az E-Számla 2018. júliustól?
Tamásné Czinege Csilla adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár, NAV

14:45 – 15:30
E-számla a gyakorlatban. Hogyan készüljenek fel a cégek az E-Számla alkalmazására? Szabályozási és informatikai háttér?
Beszélgetőpartnerek:
Tamásné Czinege Csilla, NGM adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár, NAV, Csonka Tibor, ügyvezető igazgató, OTP Bank, Musza István ügyvezető, SAS Institute, Goneth Ferenc, consulting manager, Oracle, Palánki Zsolt, informatikai főigazgató-helyettes, NAV, Szabó János, CFO, Magyar Telekom

15:30 – 15:50
Kávészünet

15:50 – 16:10
Brexit: Adózási és gazdasági következmények a kilépés után. Mire számíthatnak a magyar adózók?
Pomázi Gyula, NGM helyettes államtitkár

16:10 – 17:00
Brexit: Adózási és gazdasági következmények a kilépés után. Mire számíthatnak a magyar adózók?
Beszélgetőpartnerek:
Veisz Ákos, Stratégia és Üzleti Szolgáltatások Ügyvezető Igazgatója, MKB Bank, Mészáros Zoltán, CEO, Philips Magyarország, Orosz Zoltán, ügyvezető, BAT, Pomázi Gyula, NGM helyettes államtitkár, Tóth Vazul, elnök, BCCH

2017.09.29, Péntek

Plenáris szekció
09:00 – 09:30
Társ az adózásban – új fordulatszámon a NAV. NAV 2.0 – egy modern adóhatóság stratégiája
Kalocsai Kornél, szakfőigazgató, miniszteri biztos, NAV

09:30 – 10:00
Fejlesztések, újítások, e-ügyintézés 2018-tól
Sinkáné dr. Csendes Ágnes, szakfőigazgató, NAV

10:00 – 10:20
Kávészünet

10:20 – 13:40
Adóügyi-Ügyfélkapcsolati szekció
Szekcióvezető: Sinkáné dr. Csendes Ágnes szakfőigazgató, NAV

10:20 – 13:30
Ellenőrzési szekció
Szekcióvezető: Czinege Attila szakfőigazgató, NAV

13:30 – 14:30
Ebéd

Adóügyi-Ügyfélkapcsolati szekció
Sinkáné dr. Csendes Ágnes szakfőigazgató, NAV

10:20 – 10:50
Számlázó-programok online adatszolgáltatása
Farkas Gábor, vezető menedzser, PwC Magyarország

10:50 – 12:20
Egyeztetés alatt
Egyeztetés alatt

12:20 – 12:40
Az adófizetési biztosíték, mint új jogintézmény
dr. Ács István, adóügyi szakértő referens

12:40 – 13:10
A társasági adó felajánlás és reklámadó aktuális kérdései
dr. Szabó Judit osztályvezető

13:10 – 13:40
Adótudatosságot segítő tájékoztatási tevékenység tapasztalatai
egyeztetés alatt

Ellenőrzési szekció
Czinege Attila szakfőigazgató, NAV

10:20 – 11:20
Az ellenőrzési szakterület szakmai átalakulása, jövőbeni tervek, ellenőrzés elektronizálása
Czinege Attila szakfőigazgató

11:20 – 11:50
Adózói életút kockázatkezelési szemmel
egyeztetés alatt

11:50 – 12:20
Az új transzferárazási rendelet, illetőleg a BEPS Country by country reporting aktuális vonatkozásai
Lipták Zoltán, EY adópartner

12:20 – 12:50
Támogató eljárás tapasztalatai
egyeztetés alatt

12:50 – 13:30
Kiemelt adózók ellenőrzési irányai, tapasztalatai
Herczegh Zsolt igazgató”

Forrás:
Nemzeti Adókonzultáció 2017; Ad Valorem Kft.; 2017. szeptember
Lásd még korábbi cikkünket: A második adókonzultáción fókuszban az e-számla és az új adóeljárási törvény

Közigazgatás, politika

Véleményezhető a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030

„Megjelent a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030, az állami turizmusirányítás célrendszerét és eszközrendszerét 2030-ig meghatározó alapdokumentumot a kormány honlapján tették közzé.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által benyújtott előterjesztés véleményezési határideje szeptember 27. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában foglaltak megvalósulásának
folyamatos nyomon követése, monitoringja az állami turizmusirányítás csúcsszervének, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek a feladata.

A stratégia megvalósításához a 2030-ig terjedő időszakban előirányzott fejlesztési források: 574,6 milliárd forint hazai költségvetési forrás és 253,6 milliárd forint uniós fejlesztési forrás.

A stratégia szerint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma országosan eléri az ötvenmilliót, a 2016-os 27 millió 629 ezer után.

Magyarország helyezése a turizmus versenyképességi világranglistáján (WEF ranglista) a 2016-os 49. helyezéshez képest a 30. lesz 2030-ban. A turizmus közvetett és közvetlen hozzájárulása a GDP-hez 16 százalékra nő, és 450 ezer embert fog foglalkoztatni. A Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció keretében felújított szobák száma eléri a 30 ezret 2030-ra a dokumentum szerint.

Az előterjesztés alapján a stratégia megvalósításának kiemelt szereplője az állami turizmusirányítás csúcsszervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség, amely az első, nagyjából 2023-ig terjedő időszakban jelentős állami szerepvállalással kritikus tömegű fejlesztés megvalósítását generálja az ágazatban, felépíti a megújult turisztikai országmárkát és a kapcsolódó márkarendszert, emellett megteremti az ágazat tisztességes és versenyképes működésének keretfeltételeit, jelentős figyelmet fordítva a humán feltételek fejlesztésére is.

Az előterjesztés szerint a dokumentum a turisztikai paradigmaváltás megalapozásával, a főbb beavatkozási pontok azonosításával, stratégiai célok kijelölésével rövid, közép és hosszú távon definiálja az állam feladatait az ágazatban, illetve a célok eléréséhez megfelelő eszközöket, forrást és intézményrendszert rendeljen.

A stratégia helyzetelemző része azonosítja azokat a globális trendeket és kihívásokat, melyekre választ kell adni. Ezek közül kiemelik, hogy a turizmusban várhatóan jelentős növekedés lesz 2030-ig: az elkölthető jövedelem emelkedésével, új térségek és csoportok turizmusba való bekapcsolódásával, illetve a fogyasztói szokások változásával a turizmusban jelentős növekedési potenciál azonosítható. Térségi átrendeződés várható, míg Nyugat-Európa jelentősége küldőpiacként és fogadópiacként egyaránt csökken a következő 10-15 évben, addig a küldőpiacok körében felértékelődik Kína és Délkelet-Ázsia, a fogadópiacok esetén pedig növekszik a kereslet korábban kevésbé keresett desztinációk, közöttük Közép-Európa országai iránt. További trend lesz, hogy az utazók egyre inkább egyedi, autentikus élményt, nem pedig terméket, szolgáltatást keresnek.

A stratégia szerint a megosztáson alapuló gazdaság gyors terjedése drasztikus átalakulást eredményezett például a szálláshely-szolgáltatás, személyszállítás terén, mely változásokat eddig csak korlátozottan volt képes követni a szabályozási környezet. Várhatóan a következő 10-15 éves távlatban a sharing economy tovább terjed, új formái, üzleti modelljei pedig jelentős hatással lesznek a turizmus ágazatára is.”

Forrás:
Megjelent a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030; Magyar Turisztikai Ügynökség/MTI; 2017. szeptember 13.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 című előterjesztés; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. szeptember 13. (zip)
(Iktatószám: JEF/ 65246 /2017-NFM., VÉLEMÉNYEZÉSI HATÁRIDŐ: 2017. szeptember 27. szerda, 16:30. Kérjük, hogy a tervezetekre vonatkozó véleményeket, javaslatokat a strategia@mtu.gov.hu e-mail címre küldje, az egyértelmű azonosíthatóság érdekében tárgyként minden esetben a minisztériumi iktatószámot feltüntetve.)

Megjelent a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe

„A hivatalos statisztikai tevékenység mint törvényben szabályozott közfeladat szolgálja a társadalom általános tájékozottságát, támogatja a tényekre alapozott döntéshozatalt. Célja, hogy jó minőségű statisztikai információk nyilvánosságra hozatalával valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a környezet állapotáról és annak változásairól. A most megjelent Gyakorlati Kódex célja, hogy elősegítse, magas színvonalon egységesítse e közfeladat ellátását valamennyi hazai szervezetben, amelyek a hivatalos statisztika fejlesztésében, előállításában, közzétételében részt vesznek. A Hivatalos Statisztikai Szolgálat mindenkori tagjai magukra nézve kötelező érvénnyel fogadják el a Kódex iránymutatásait, és az abban foglalt elveknek, ismérveknek megfelelve látják el a feladatukat. A Kódex olyan általános, stratégiai jellegű alapelvekre épül, mint a szakmai függetlenség, a pártatlanság és objektivitás, a felhasználóközpontúság és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat koordinált és együttműködésen alapuló működése. Az alapelvek az operatív működést átható szemléletmódot képviselik, egyben keretet adnak a Hivatalos Statisztikai Szolgálat főtevékenységének, a statisztikai adat-előállítási folyamatnak.”

Forrás:
A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. szeptember 7. (pdf)

A rendőrség szakszerűen és a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával járt el a BKK rendszerét átverő fiatal ügyében

„Attól, hogy a feltételezett elkövető felfedi magát és az elkövetés módszerét, még lehet veszélyes a társadalomra, nem hibáztak a BKK jegyrendszerét átverő fiatal elleni eljárás ügyében – leginkább így foglalható össze Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válasza, aki Sneider Tamás kérdésére reagált.
…
Pintér Sándor kiemelte, hogy a nyomozó hatóság köteles az elkövető motivációját és az elkövetés egyéb körülményeit is teljes körűen – többek között a gyanúsított kihallgatása útján – vizsgálni. „Önmagában az a körülmény, hogy a feltételezett elkövető az elkövetést követően felfedi magát és az elkövetés módszerét, még nem alapozza meg a cselekmény társadalomra veszélyessége hiányának megállapíthatóságát” – közölte, hozzátéve: a nyomozás megindítása idején fennállt a bűncselekmény gyanúja.

Pintér szerint ugyanakkor a nyomozás során (a volt gyanúsított vallomása, a lefoglalt levelezés tartalma és az eljárás során beszerzett adatok alapján) a hatóság megállapította, hogy a cselekmény nem veszélyes a társadalomra, ezért a nyomozást megszüntették. „Az eset során a rendőrség szakszerűen és a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával járt el” – írta a belügyminiszter.

A 18 éves fiatal augusztus végén, az Etikus bűnöző elnevezésű Facebook-oldalán számolt be arról, hogy már nem gyanúsított az ügyben. „Az ügyészség helyt adott az engem védő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje által tett panasznak” – fűzte hozzá.

Az ügyészség a közlés szerint – a rendőrséggel szemben – ugyanis megállapította, hogy a júliusi, 50 forintos bérletvásárlással a célja valóban a biztonsági rés feltárása és ennek közlése volt a BKK felé, ezt két e-mail is bizonyítja. Ahhoz viszont, hogy kétséget kizáróan meggyőződjön a rendszerhibáról, szükséges volt a vásárlás befejezése. Az ügyészség azt is megállapította, hogy ez a „hackelés” vezetett az informatikai rendszer kijavításához, kizárva a továbbiakban a hasonló akciókat. A cselekmény ugyanakkor nem veszélyes a társadalomra, így nem is lehet bűncselekmény, hanem közérdekű bejelentésnek minősül, ami büntethetőséget kizáró ok…”

Forrás:
Pintér Sándor: Nem hibáztak a BKK rendszerét átverő fiatal ügyében; Magyar Nemzet; 2017. szeptember 12.

Magyarország is tiltakozott az észt uniós elnökség szerzői jogi reformjavaslata ellen

„A kiszivárgott elképzeléssel többek között Magyarország sem ért egyet.

Jelenleg Észtország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét és az észt kormány egy új javaslattal állt elő a szerzői jog reformjával kapcsolatban. Az ötlet lényege, hogy automatizált szoftver-intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek segítségével a különböző platformok átvizsgálhatják a felhasználóik feltöltéseit.

Ugyan a tervezetből kikerült egy olyan vitatott rész, amely szerint a szolgáltatóknak kellene felelniük a felhasználók szerzői jogsértéseiért, de ennek ellenére az elképzelést kritizálók továbbra is úgy vélték, hogy az észt kormány „cenzúragépeket” akar létrehozni. Az ellentábor tagjai többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben megvalósulna az alapötlet, akkor minden felhasználó összes feltöltését automatikusan gépekkel ellenőriznék. Az egyébként nem vált ismertté, hogy mindezt miként akarták volna megvalósítani.

Hat európai uniós tagállam – Belgium, Csehország, Finnország, Írország, Hollandia és Magyarország – tiltakozott az eredeti tervek ellen és feltették a kérdést, hogy azok nem sértik-e meg az alapjogokat. Rámutattak, hogy ellentmondás van a javaslatok és az elektronikus kereskedelmi irányelv között is, utóbbi ugyanis kimondja, hogy a platformoknak nem lehet általános ellenőrzési kötelezettségük. Julia Reda, a Német Kalózpárt európai parlamenti képviselője rendkívül kiábrándítónak nevezte a kiszivárgott elképzeléseket. Úgy vélte, hogy egy rosszul megfogalmazott törvényszövegről volt szó, amelynek valószínűleg nem kívánt következményei lehetnének. A végleges szövegről az Európai Parlament dönt majd.”

Forrás:
EU – automatizált tartalom­szűrők jöhetnek?; SG.hu; 2017. szeptember 6.

A digitális pénzügypolitikáról és az internetes nagyvállalatok adóztatásáról tárgyaltak az uniós pénzügyminiszterek

„Az új piaci szereplőnek számító digitális pénzügyi szolgáltatók, a fintech cégek európai szintű szabályozásáról, valamint a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) mélyítéséről is szó volt az Ecofin pénteki informális ülésén Tallinban – tájékoztatott Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár. Szombaton az internetes óriáscégek adóztatásáról szóló javaslat vitája volt napirenden – tette hozzá.
Az uniós pénzügyminiszterek pénteki munkaebédjükön a GMU további mélyítéséről szóló dokumentumokról tárgyaltak. A jelenleg asztalon lévő javaslatokról Hornung Ágnes elmondta, hogy a GMU-ra vonatkozó kötelező előírásoknak kizárólag az eurózónára kell korlátozódniuk, de a döntéseknek az EU27 szintjén kell megszületnie. Az államtitkár hozzátette: az erre vonatkozó bizottsági felvetéssel szemben a magyar álláspont szerint az európai szemeszter fő témájának a gazdaságpolitikának kell maradnia, a szociális típusú szakpolitikai ajánlásokat külön kell kezelni.

Az észt elnökség a fintech cégek pénzügyi piacokon történő térnyeréséről és hatásairól készített vitaindító anyaga, illetve a Bruegel Intézet elemzése is téma volt a péntek délutáni informális Ecofin-ülésen. Az új piaci szereplőknek számító fintech cégek és az általuk nyújtott szolgáltatások megváltoztatják a pénzügyi szektor működését. Ennek a folyamatnak számos veszélye is van, amelyek feltárása és az ezekre adandó válaszok megtalálása a közeljövő nagy kihívása lesz – emelte ki Hornung Ágnes. Fontos, hogy a szabályozás egyenlő feltételeket teremtsen, teret adjon a versenynek, de megfelelő fogyasztó- és adatvédelmi intézkedéseket tartalmazzon – fűzte hozzá az államtitkár.

A szombati ülésnapon az Európai Unió észt elnökségének a digitális szolgáltatást nyújtó nemzetközi óriásvállalatok megadóztatásáról szóló javaslata volt napirendben. Magyarország tavaly már benyújtott egy javaslatot a digitális vállalkozások forrásadóztatására, amelyet most több tagállam szorgalmaz, valamint magyar részről már tavaly felvetettünk egy, a közös behajtási mechanizmusra irányuló elképzelést is – emlékeztetett a pénzügyekért felelős államtitkár. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a digitális adózás kérdésében globális megoldást kell találni ahhoz, hogy az online szolgáltatást nyújtó nagyvállalatok is ugyanúgy adózzanak, mint a fizikai jelenléttel bíró cégek.”

Forrás:
A digitális pénzügypolitikáról és az internetes nagyvállalatok adóztatásáról tárgyaltak; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 16.

A KPMG 1,853 milliárd forint értékű fejlesztéspolitikai tárgyú szerződést nyert el

„A KPMG Hungária Kft. látja el – nettó 1 milliárd 853 millió forintért – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tanúsító szervi feladatait, továbbá közreműködik ennek az alapnak valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak (EMGA) az illetékes hatósági munkájában.

Az eredményt az ajánlatkérő Miniszterelnökség közölte a Közbeszerzési Értesítőben.

A teljes díjból 1 milliárd 110 millió forint jut az EMVA/EMGA illetékes hatósági közreműködés kapcsán nyújtott szolgáltatásokra. Ez akkreditációs és felügyeleti vizsgálatokat jelent. Ennek az összegnek a 70 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget a Miniszterelnökség.

A nyertessel szeptember 5-én kötötte meg a szerződést az ajánlatkérő.”

Forrás:
Csaknem kétmilliárdos szerződést nyert el a KPMG; Németh Géza; Napi.hu; 2017. szeptember 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Lechner Education: az adat a jövő aranya

„A kortárs városi lét innovációs, technikai és társadalmi kérdéseit feszegette a negyedik Lechner Education szeptember 12-én kedden. Az est folyamán három előadó beszélt a városi alapszolgáltatásokat kihasználó rengeteg új platform előnyéről és hátrányáról, az adat-alapú városfejlesztésről és a más települések számára is adaptálható jó gyakorlatokról.

Az adat a jövő aranyérce. Nem is a témában szakértő előadóktól, hanem már a közönség soraiból hangzott el ez a tételmondat az első előadás során, szeptember 12-én este a Lechner Tudásközpont negyedik LED Lechner Education vol.04 eseményén, ahol a Lechner települési szolgáltatások szakértői próbálták meg elmagyarázni közönségüknek, mit használ fel a múltból, milyen összefüggéseket felismerve épül a jövő városa.

Szemerey Samu a települési szolgáltatások vezető szakértője élénk helyesléssel ragadta meg a hallgatóságból érkező megfigyelést az előadásában foglaltak alátámasztásául: minél több adatot minél több féle módon rendezve és felhasználva juthatunk a város és lakói számára hasznos és kényelmes szolgáltatásokhoz. Egyes magánszolgáltatók képesek ezt a tőkét pénzzé változtatni, lásd Uber, vagy airbnb. Neked van egy autód és van időd, a város útjai, valamint adatai a rendelkezésedre állnak. A vállalkozó adja a platformot, ahol az utas és a sofőr egymásra találnak, itt a térkép a gps, a fizetés. Szabad egy szobád, vagy egy egész lakás? Izgalmas a város, ahol élsz? Add ki az ágyaidat rövid időkre turistáknak! A platform dolga itt is a kereslet és a kínálat összekapcsolása, a nyilvánosan elérhető téradatok, körzetszámok, demográfiai, turisztikai és gazdasági adatok összegyűjtése és célba juttatása. Minden gyorsan és egyszerűen megy.

Ezek a platformnak nevezett, már meglévő alapinfrastruktúrára építő a kortárs technika eszközeit felhasználó lelemények úgy használják ki a város adta lehetőségeket, – mondta el Szemerey Samu – hogy közben a lehető legkevesebb befektetést igényelnek a felületet biztosító szolgáltató részéről. Hatalmas, sötét árnyékot vet azonban első pillantásra szimpatikus közösségi szándékukra a monopóliumra törekvés. Az a tény, hogy kihasználva a várost, annak lehetőségeit, semmit sem juttatnak vissza neki. A települések önkormányzatai mára eljutottak addig a felismerésig, hogy saját adataikkal, saját erőforrásaikkal és a fentiekhez hasonló innovatív gondolkodással maguk is építhetnek hasznos és népszerű platformokat, melyek hasznát a város fejlesztésébe csatornázhatják vissza.

A városi polgár definíciója is megváltozott. Ma már inkább felhasználói státusz van, amely másfajta viszonyt feltételez a szolgáltatók, önkormányzatok és az emberek, mint felhasználók között. A közszolgáltatásokból monetizált termék lett. A városi levegő szabadságát jobban élvezheti az, akinek több pénze van igénybe venni ezeket, így egyfajta személyre szabott város jön létre, amely kísértetiesen hasonlít az egykori középkori polgári attitűdhöz.

Bérkerékpározási szokások feltérképezése adatok alapján
Bardóczi Alexandra téradat-elemző, előadásában bemutatta, hogyan segítenek a nyilvánosan elérhető adatok feltérképezni a városok erősségeit. Példaként budapesti Bubik használati szokásait, útvonalait feltérképező kutatását hozta a hallgatóság elé. Előadása középpontjában a BIG DATA és kortárs városfejlesztés kapcsolata állt, ahol a biciklibérlés rendszerén keresztül az adatvezérelt okos város összefüggéseit vázolta gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági szempontból. Kutatásában figyelte a forgalomterheltséget honnan hová és mikor mentek az egyes kerékpárok, honnan mentek legtöbben és hová. Az adatok alapján megállapította, hol vannak a csomópontok, a leginkább leterhelt útvonalak, irányok a városban és a nap folyamán mikor. Az adatok azt is megmutatták, hogy a városlakókra főleg a szomszédsági használat jellemző, tehát, egyik csomópontból egy nem túl távoli másik csomópontba viszik át a bicikliket, míg a turistákra a körutas felhasználási mód, amely alatt népszerű és biztonságos köröket járnak be a látnivalók érintésével, majd visszatérnek a kiindulópontra. A turisták által használt módszer eredményeként felszabadult időt aztán egyéb szolgáltatások használatára, fogyasztásra fordítják. A vizsgálatból kirajzolódott az is, hogy az alternatív közlekedési módokat többen használták akkor, amikor a város közlekedési csomópontjait lezárták, például a Széna tér felújításakor – mondta el Bárdóczi Alexandra.

Jó gyakorlatok
Az URBACT városfejlesztési tudásmegosztási program által bevezetett „Jó gyakorlat” elismerés hazai kitüntetettjeiről, a kazincbarcikai Kolorcityről és az újbudai Budapest100 rendezvényről is szó esett Majorné Vén Mariann hazai Urbact koordinátor érdekes előadásában. A jól adaptálható lengyel, horvát, szlovén és portugál városi ötletek felsorakoztatása mellett Mariann arra is felhívta a figyelmet, hogy a szeptember 21-ei URBACT info napon új transzfer városhálózati pályázat bemutatására is sor kerül majd.

Prezentációk

Forrás:
Kortárs város; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. szeptember 13.

Az orosz Kaspersky Lab-et kitiltották az amerikai szövetségi szervezetek rendszereiből, miközben a német információbiztonság megbízik bennük

„Szerdán jelentette be az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, hogy elrendelte a Kaspersky Labs szoftvereinek eltávolítását az összes, kormányzati számítógépről. A belbiztonságért felelős miniszter, Elaine Duke által kiadott rendelkezés szerint a szövetségi intézmények és szervezetek számára 30 nap áll rendelkezésre, hogy felmérjék a rendszereikben alkalmazott Kaspersky termékeket. Ezt követően 60 napjuk van ezek eltávolítására, vagyis nagyjából az újévre minden érintettnek végeznie kell a feladattal.

A döntés kiváltó oka, hogy a minisztérium tudomására jutott a Kaspersky vezető beosztású alkalmazottai és az orosz kémhálózat és egyéb, moszkvai kormányzati irodák közötti állítólagos kapcsolat. Emellett az sem segít, hogy az orosz törvények szerint az államnak joga van együttműködésre felszólítani a Kasperskyt, amely így köteles kiszolgáltatni az általa megszerzett információkat, és azokat továbbítani orosz hálózatok felé.

Tulajdonképpen mindegy, hogy saját szakállára vagy a Kasperskyvel való együttműködéssel cselekszik az orosz kormányzat, annak kockázata, hogy a vállalat termékein keresztül szövetségi információk szivároghatnak ki, közvetlenül hatással van az amerikai nemzetbiztonságra, állítja az USA minisztériuma.

Az oroszok tiltakoznak
Természetesen minden ilyen vádat tagadott a Kaspersky, közleményükben arra hivatkoznak, hogy semmilyen tiltott, gyanús kapcsolat nincsen a cég és a moszkvai kormányzat között. Javukra szól, hogy eddig egyetlen fél sem tudott hihető bizonyítékokkal szolgálni erre vonatkozóan. Emellett azt is leszögezték, hogy az amerikaiak által említett orosz törvényt félreértelmezték, az nem vonatkozik cégükre…[Bitport]”

—–

„…A tengerentúli döntést követően aligha számított bárki is arra, hogy valaki kiáll a Kaspersky Lab mellett, pedig pontosan ez történt, ráadásul az erkölcsi támogatás nem várt helyről érkezett: a német Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivataltól (BSI). A szervezet közölte, hogy az európai uniós tagállamban maximálisan megbíznak a fejlesztőcégben. A BSI kiemelte, hogy évek óta jó és „teljese bizalmon alapuló együttműködés” van köztük és a vállalat között. A Kaspersky Lab következtetései és tapasztalatai az elvégzett elemzések és után bekerültek a hivatal rendszereibe.

A BSI hangsúlyozta, hogy eddig semmilyen olyan gyanú nem merült fel, amely alátámasztaná az amerikai vádakat. A biztonsági konszern számos fontos orosz kiberkémkedési kampányról elsőként számolt be és részletesen leírta azokat. Fontos viszont, hogy a német közigazgatás jelenleg nem használja a Kaspersky Lab szoftvereit, a biztonsági megoldásokat a Trend Micro szállítja.[SG.hu]”

Forrás:
Bitport.hu; Szilágyi Szabolcs; 2017. szeptember 14.
Németországból kapott dicséretet a Kaspersky Lab; SG.hu; 2017. szeptember 17.

Európai Adatportál – EU Datathon 2017

„Az Európai Unió Tanácsának észtországi elnökség egy Datathon versenyt hirdetett az Európai Unió Nyílt Adatportálján található adatok újrahasznosítására. A portál hozzáférést biztosít az Európai Unió intézményei, hivatalai által rendelkezésre bocsátott nyílt adatokhoz. A datathon elősegíti a nyílt adatok újbóli felhasználását a növekvő adatgazdaságban, az innovatív alkalmazások, vizualizációk kifejlesztését.

A datathon szeptemberben indul a csapatok regisztrálásával és november 16-án ér véget a brüsszeli zárórendezvényen és díjkiosztó ünnepségen. A regisztrált csapatok Európában bárhol dolgozhatnak október közepétől november 12-ig. A csapatok feladata, hogy demonstrálják, miként tudják a nyílt adatokat újra felhasználni a konkrét szakpolitikák támogatására, a társadalmi kihívások kezelésére, munkahelyek teremtésére. Cél, hogy a webes- vagy mobil alkalmazás visszatükrözze a Juncker Bizottság politikai prioritásait: a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés ösztönzését, a digitális egységes piac létrejöttének és a demokratikus átalakulás támogatását.

A győztes csapatnak lehetősége nyílik arra, hogy bemutassa a projektet 2017. november 21-23. között Versailles-ban a European Big Data Value Forum rendezvényen. Regisztrálni szeptember 30-ig lehet. Az EU Datathon 2017 rendezvénnyel kapcsolatos kérdéseket az alábbi e-mailcímen lehet feltenni: op-datathon@publications.europa.eu.”

Forrás:
EU Datathon 2017; Európai Adatportál; 2017. szeptember 5.

Informatika, távközlés, technika

A KSH előzetes adatai szerint nagyot nőtt a hazai telekommunikációs szektor árbevétele

„A magyarországi távközlési ágazat árbevétele 9,1 százalékkal nőtt éves szinten a második negyedévben a KSH előzetes adatai szerint.
A távközlési ágazat vállalkozásai 283 milliárd forint árbevételt értek el a 2. negyedévben, 9,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes adatok alapján.

A mobiltelefon-előfizetések száma ebben a három hónapban 128 ezerrel, 1,1 százalékkal csaknem 11,9 millióra nőtt, a teljes mobiltelefon-előfizetési állományon belül a havidíjas előfizetések száma 415 ezerrel (6 százalékkal) bővült, meghaladta a 7 milliót. Ugyanakkor a feltöltő-kártyás előfizetések száma 287 ezerrel, arányuk pedig 2,9 százalékponttal 38 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 69 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A második negyedév végére egy év alatt 8 százalékkal 9,1 millióra nőtt az internet-előfizetések száma, amelynek 69 százaléka mobilinternet-előfizetés volt. A 2008 első negyedévi 2 millió internet-előfizetés az idén június végéig 7,1 millióval, azaz negyedévenként átlagban 4,2 százalékkal bővült.
Ezen belül a mobilinternet-előfizetések száma ezt meghaladó mértékben, negyedévente átlagosan 7,7 százalékos mértékben nőtt, 2012 első negyedévétől már ezek tették ki az internet-előfizetések legnagyobb hányadát. A televízió-szolgáltatás előfizetéseinek száma meghaladta a 3,8 milliót, ennek csaknem háromnegyede digitális előfizetés.

Az információtechnológiai és információs szolgáltatás ágazatok vállalkozásainak együttes árbevétele (301 milliárd forint) 11, a kiadói tevékenységé 23, a film-, videó-, televízióműsor-gyártás, hangfelvétel-kiadás és műsorszolgáltatás ágazatoké pedig 28 százalékkal nőtt.
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 76 ezer volt, 2,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az információtechnológiai és az információs szolgáltatás tevékenység (49 ezer munkavállaló), valamint a távközlés ágazatokban (16 ezer ) 3, illetve 1,8 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.

A szektorban foglalkoztatott munkavállalók egy főre jutó havi bruttó átlagkeresete (507 ezer forint), egy év alatt 7 százalékkal nőtt, és 208 ezer forinttal meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. Ezen belül – az árbevétel szempontjából a legnagyobb súlyú – távközlési ágazatban 518 ezer forint volt az átlagkereset, 6,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A havi bruttó átlagkereset a kiadói tevékenység ágazatban volt a legalacsonyabb (431 ezer forint), a nemzetgazdasági fizetések átlagának 85 százaléka.”

Forrás:
Nagyot nőtt a hazai telekommunikációs szektor árbevétele; Világgazdaság; 2017. szeptember 14.
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2017. II. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. szeptember 8. (pdf)
Kapcsolódó adatok

Már nem dolgozik a T-Sytemsnél a BKK jegyrendszerének projektumáért felelős két vezető

„…Mindkét, a hírhedt BKK-sajtótájékoztatón részt vevő T-Systems felsővezető távozott már a cégtől – tudta meg a HWSW. Az értesülést a Magyar Telekom hivatalosan is megerősítette, a két vezető már nem dolgozik a vállalatnál…
…
A két vezető távozása igen látványos jele, hogy a cég mennyire elégedetlen lehetett a botrányra adott válasszal: az ügy kipattanása után villámgyorsan megszervezetett sajtótájékoztatón ugyanis pont e két szereplő képviselte hivatalosan a T-Systemset. Lakatos András a T-Systems állami cégekért felelős üzletági igazgatója volt, ebben a szerepében ő írta például alá a T-Systems részéről a BKK-val kötött új szerződést. Lakatos üzletága egyébként a T-Systems egyéb „rendes” részeitől szinte teljesen függetlenül működik, kimondottan a közlekedési és egyéb állami cégek beszerzéseire szakosodva. Lakatos eredetileg is a közlekedési informatikai részleget vitte a cégen belül, innen léptették elő 2016 januárjában a teljes kormányzati üzletág élére.

A sajtótájékoztatón sokkal többet szerepelt azonban Takács József, a T-Systems informatikai biztonságért felelős igazgatója. Akkor ő nyújtott tájékoztatást a rendszert ért támadásokról és magyarázta meg azt is, hogy a cég miért jelentette fel az egyik hibát bejelentő fiatal diákot. Az ügyben akkor nyomozás indult, a vádat azonban később az ügyészség visszavonta, mivel a cselekmény nem veszélyes a társadalomra.

A rendszert egyébként nem csak a hibát azonnal bejelentő fiatal „támadta”, ennél sokkal komolyabb rések is tátongtak a védelmen. Erre utal, hogy a 24.hu megszerezte a teljes (vagy közel teljes) regisztrációs adatbázist, tele a felhasználók személyes adataival. A rendkívül súlyos adatvesztés nyomán a T-Systems külső auditot indított és a hazai adatvédelmi hatóság, a NAIH is hivatalos vizsgálatot kezdeményezett – ennek eredményei még nem nyilvánosak.

A rendszert egyébként a BKK mára teljesen leállította, a T-Systems pedig saját hatáskörben vállalta, hogy „saját költségén helyezi új platformra” az e-jegy rendszert – gyakorlatilag egy teljes újraírás következik tehát.

Kerékbe tört márkaépítés – drága ballépés
A HWSW információi szerint a T-Systems számára komoly zavart okozott a BKK-botrány, a cég ugyanis igen aktív toborzási kampányt folytat, amelynek keretében mindenféle informatikust, fejlesztőt, üzemeltetőt, IT-biztonsági szakembert keres a cég változatos pozíciókba. A botrány nagyon kellemetlenül érintette a céget, a sokmillió forintos költségvetéssel folyó kampányt gyakorlatilag derékba törte, ezzel pedig az informatikai munkavállalókért folyó ádáz küzdelemben is komoly hátrányba került a vállalat.”

Forrás:
HWSW.hu; Gálffy Csaba; 2017. szeptember 12.

A Mozilla és a Free Software Foundation Europe (FSFE) támadja a szerzői jog uniós reformját – veszélyben az Internet nyitottsága és szabadsága?

„Két szervezet is az új európai uniós szerzői jogi szabályozás miatt aggódik.

A Mozilla és a Free Software Foundation Europe (FSFE) egyaránt attól tart, hogy veszélybe kerülhet a világháló szabadsága és nyitottsága, ha elfogadják az Európai Unió új szerzői jogi törvénytervezetét, amelyről először az Európai Parlament Jogi Bizottsága szavazhat október 10-én. A végleges voksolást decemberre tervezik.

A Mozilla blogbejegyzésében azt kérte az európai uniós állampolgároktól, hogy juttassák el az ellenvéleményeiket az európai parlamenti képviselőknek és követeljék egy jobb reform kidolgozását. A szervezet amiatt aggódott, hogyha változatlan formában fogadják el a tervezetet, akkor eljöhet a blokádok és szűrők korszaka, amely veszélyeztetheti az internet szabadságát és nyitottságát.

Raegan MacDonald, a Mozilla európai politikáért felelős menedzsere úgy vélte, hogy a tervezet számos pontja és néhány módosítási javaslat is használhatatlan és egyenesen abszurd, ráadásul veszélyezteti az innovációt, a piaci versenyt és a véleményszabadságot. Gyakorlatilag minden tartalom, amelyet a felhasználók feltöltenek majd szűrhető vagy letiltható lesz, akadályozhatóvá válik az információk linkelése és lekérdezése. Az adatokhoz kizárólag a tudományos kutatólétesítmények férhetnének hozzá, a könyvtárosok, az újságírók, a különböző érdekcsoportok és a független tudósok nem. Az olyan online platformokat, mint a Wikipédia vagy a GitHub pedig kötelezni lehetne arra, hogy ellenőrizzék az emberek bejegyzéseit.

Az FSFE a közös szoftverfejlesztések miatt aggódott és ez különösen a nyílt forráskódú projekteket érintheti majd hátrányosan. Ezért a szervezet és az OpenForum Europe elindította a Save Code Share nevű kezdeményezést, s a kiadott fehér könyvében elsősorban a tervezet 13. cikkelyével foglalkozott. Az új szabályok bizonytalan jogi helyzetet teremthetnek a fejlesztők és a fejlesztői közösségek számára. A szolgáltatókat ugyanis köteleznék új szűrőtechnológiák alkalmazására, hogy megelőzhetők legyenek a szerzői jogsértések, ez pedig egyúttal az ügyfeleik megfigyelését is jelentené.

Polina Malaja, az FSFE jogi kérdésekért felelős koordinátora kijelentette, hogy a jövőben gyakorlatilag minden olyan személyt, céget vagy szervezetet, amely kódmegosztó platformot használ, potenciális szerzői jogsértőként kezelnének és a tartalmaikat bármikor eltávolíthatnák vagy megakadályozhatnák az azokhoz való hozzáféréseket. A jogtulajdonosok jogainak védelméért egyértelműen a platformok felelnének”

Forrás:
EU – veszélyben az internet nyitottsága és szabadsága?; SG.hu; 2017. szeptember 13.

Ingyenes wifi-hozzáférési pontok lesznek Európa-szerte – megszavazta az EP

„Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazta Európa közterületein ingyenesen használható vezeték nélküli internethálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját.

A Digitális Unió kiteljesítését szolgáló, az EP képviselők által 582 szavazattal 98 ellenében 9 tartózkodással elfogadott kezdeményezés célja, hogy a közterületeken és közintézményekben mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá.

Az EU külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein. Az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja.

A tájékoztatás szerint főként a közintézmények és fenntartóik pályázhatnak majd a támogatásra, hogy a települések főterein, parkjaiban, múzeumaiban, könyvtáraiban, vasútállomásain, kórházaiban elérhető legyen a nagysebességű és ingyenes wifi. Az erre elkülönített összeg jelenleg 120 millió euró.

Az Európai Parlament jóváhagyása által már 2018 elején megnyílhat a pályázatok benyújtásának lehetősége. A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy legalább három évig állják a működtetés költségét, könnyen hozzáférhető, ingyenes és biztonságos hálózatot üzemeltetnek, továbbá a személyes adatokat nem használják kereskedelmi célokra.

Ha egy településen, vagy régióban már létezik hasonló szolgáltatás, akkor nem lehet további támogatást igényelni.”

Forrás:
Ingyenes wifi-hozzáférési pontok lesznek Európa-szerte – megszavazta az EP; Híradó.hu/MTI; 2017. szeptember 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Minden eddiginél nagyobb mértékben nőtt az elektronikus fizetési forgalom

„…A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszáma szintén nem változott jelentős mértékben, az első negyedévhez képest 43 ezer darab növekmény jelentkezett. Ugyanakkor tovább emelkedett az érintőkártyák aránya, az első félév végén a hazai kártyák mintegy 68 százaléka rendelkezett ezzel a funkcióval. A fizikai elfogadóhelyek száma nagyobb mértékben (5 százalékkal) nőtt a második negyedév során az előző időszakhoz képest, mint az internetes elfogadóhelyeké (4 százalék). A 92 ezer darab fizikai elfogadóhelyen üzemelő terminálok számának (119 ezer darab) növekedése meghaladta az 5 százalékot az első negyedévhez viszonyítva és már közel 79 százalékuk alkalmas az érintéses fizetések lebonyolítására.

Az év második negyedévében minden eddiginél nagyobb mértékű volt a fizetési kártyás vásárlási forgalom bővülése. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1066 milliárd forint összértékben lebonyolított mintegy 152 millió darab vásárlási tranzakció 25, ill. 26 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest darabszámban és értékben. A vásárlási forgalom 86 százaléka történt betéti kártyák használatával mind a tranzakciók darabszámát, mind az értékét tekintve, és ez a dominancia a hitelkártyák rovására egyre nő. Míg a betéti kártyás forgalom 27 százalék körül bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva darabszámban és értékben egyaránt, addig a hitelkártyák esetében ugyanez 13, ill. 15 százalék volt. Az érintéses fizetések térnyerése is folytatódott, a 99 millió darab tranzakció összértéke 546 milliárd forint volt a második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 72 százalékos és 2,1-szeres növekedést jelentett. Ennek eredményeként a hazai elfogadói hálózatban magyar fizetési kártyákkal lebonyolított összes (139 millió darab) vásárlási tranzakció kétharmada, értékben pedig több mint a fele történt az új technológia használatával. A korábbi negyedévekhez hasonlóan, 35 százalékot meghaladó mértékben nőtt 2016 második negyedévéhez képest a fizetési kártyákkal lebonyolított internetes vásárlások száma (9,5 millió darab) és értéke (104 milliárd forint), ami az e-kereskedelem töretlenül növekvő térnyerését mutatja…”

Forrás:
Minden eddiginél nagyobb mértékben nőtt az elektronikus fizetési forgalom; Magyar Nemzeti Bank; 2017. szeptember 15. (pdf)

Turisztikai Marketing Konferencia 2.0: állami turizmus, marketing, digitalizáció, adattudomány

„Mindennapi marketing a turizmusban – adatelemzés, szegmentálás, termékfejlesztés és kommunikáció a gyakorlatban.

Időpont: 2017. október. 10. 09:00
Helyszín: Buddha-Bar Hotel Budapest (1052 Budapest, Váci utca 34.)

Kedvezményes részvételi díj 2 főtől: 19 900 ft + áfa / fő (vásárláskor adja meg a db számot)

Teljes árú részvételi díj: 21 900 ft + áfa / fő

9.00 Regisztráció

9.30 Köszöntő
Bán Teodóra, Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, ügyvezető

Állami turizmusmarketing új utakon
előadó: Bánhegyi Zsófia, Magyar Turisztikai Ügynökség, vezérigazgató-helyettes

Célcsoportképzés, szegmentáció – a mikroszegmentáció a siker egyik kulcsa?

Generációelmélet (alfa, Z, Y generáció)
előadó: dr. Bernschütz Mária, BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék, egyetemi adjunktus

Kerekasztal-beszélgetés
moderátor: dr. Bernschütz Mária, BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék, egyetemi adjunktus
résztvevők:
Czinege Szilvia, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., értékesítési és marketing igazgató
Mizda Katalin Veronika, Csodák Palotája Nonprofit Kft., ügyvezető
Schlett Anna, Magyar Nemzeti Galéria, kommunikációs főosztályvezető
Kovács Krisztina, Sprit Hotel, Értékesítési és Marketing Igazgató

Kávészünet

A lényeg a részletekben rejlik – az adatok fontossága a marketing területén

Mit jelent a digitalizáció és a mobil az idegenforgalom számára? A smart eszközök szerepe
előadó: Dörnyei Otília, GfK, Product Head, Brand and Customer Experience

Social Listening: a lényeg a részletekben rejlik – az adatok fontossága a marketing területén
előadó: Kelemen Árpád, PwC Magyarország, senior tanácsadó

Kerekasztal-beszélgetés
moderátor: Bánlaki D. Stella, Forbes, főmunkatárs
résztvevők:
Gandera Balázs, Intren Kft., ügyvezető
Hardy Mihály, Budapest Airport Zrt., kommunikációs igazgató
Bodrogi Bozán András, Google Ground, Regional Google Trainer (felkérés alatt)
Ebéd

Egyéni utazás = egyedi élmények?

Az attrakciótól az élményig
előadó: Puczkó László, Az attrakciótól az élményig című, 2011-ben megjelent könyv szerzője

Kerekasztal-beszélgetés
moderátor: Szántó Zoltán, Turizmus Trend
résztvevők:
Különleges tematikájú szervezett programok: Erdei Bálint, Cityrama, ügyvezető
Kerékpárkölcsönző: az egyedi városnézés egyik fontos eszköze: Christian Brandmayer, Budabike
Vezetett séták: egyedi élmények, a helyiek mint speciális célcsoport?: Magyar Vilma, budapestUNDERGUIDE, alapító, ügyvezető
Linz, 2017 – életművészet központú tematikus év: Kovács Balázs, GD Consulting, tulajdonos, ügyvezető

Budapesti nagy rendezvények – Budapest márkaépítés

Kerekasztal-beszélgetés
moderátor: Vereckei András, Turizmus Trend
résztvevők:
Balogh Sándor, Bp2017 Nonprofit Kft., gazdasági igazgató
Kádár Tamás, Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft., cégvezető
Bán Teodóra, Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. és Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft., ügyvezető

Kérdések és válaszok

16.30 A konferencia zárása”

Forrás:
Turisztikai Marketing Konferencia 2.0; Turizmus Online; 2017. szeptember

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 18.

1.)
MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Mi az a digitális diplomácia – ahogy Kanadában látják?
Mi is az a „digitális diplomácia”? Az elmúlt héten a téma kiemelkedő kutatója, az izraeli Ilan Manor definícióját osztottuk meg. A tudós szabatos, teljességre törekvő, leíró meghatározása után most lássunk egy jóval gyakorlatiasabb megközelítést! A kanadai külpolitikát korábban irányító John Baird koncepciójában a tulajdonképpeni eszközrendszer helyett az újszerű alkalmazás kap hangsúlyt. E szerint „a digitális diplomácia eszköz arra, hogy kormányok (közvetlenül) egy másik ország népével lépjenek kontaktusba, annak kormányzata helyett”.
What is ’digital diplomacy’?; Amy Minsky; Global News Canada; 2015. január 11.

2.)
Amerika szelfije – Trump és a külvilág felé sugárzott Amerika-kép változása
Az amerikai Külügy hagyományosan az élharcosa annak a mozgalomnak, amely a digitális technológiák eszköztárával akarja dinamizálni, sőt gyökeresen átformálni a „XXI. század diplomáciáját”. Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja az US State Department facebook oldalának elemzésével vizsgálta: hogyan változik a Trump-kormányzat alatt az a kép, amelyet (a hivatalos) Amerika a közösségi médiumokon keresztül sugároz önmagáról. A kutatók úgy vélik: a korábbi időszakhoz képest jelentős „átpozícionálás” zajlik a közösségi térben. A prioritások változása óhatatlanul megjelenik a közszemlére tett „szelfiben” is. Amerika immár nem morális elveken nyugvó hatalomként, hanem olyan pénzügyi erőközpontként láttatja magát, amely a terrorizmus fenyegetésének felszámolása révén is önnön gazdasági érdekérvényesítését kívánja szolgálni.
America’s Selfie in the Age of Trump; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2017. szeptember 3.

3.)
Az Indiai KüM a Facebookot állítja csatasorba, hogy megszólítsa a világot
A Narenda Modi miniszterelnök vezette indiai kormányzat komoly szerepet szán a közösségi médiumoknak az ország globális jelenlétének előmozdításában. Az indiai Külügy megállapodást kötött a Facebook céggel egy olyan gyűjtőoldal létrehozására, amely egyetlen helyre csatornázza be az ország diplomáciájának valamennyi közösségi média fiókját. A gyűjtőoldalon keresztül több mint 500 facebook- és twitter fiókot, illetve minisztériumi webhelyet lehet már elérni. Interaktív térképalkalmazás segíti az egyes kontaktpontok földrajzi azonosítását. A minisztérium és a külképviseletek egyaránt proaktív használói a rendszernek: különösen a nemzetközi közösséget érintő eseményekre épülő közösségi média jelenlétekkel (kampányokkal) igyekeznek növelni az ország globális „láthatóságát”.
Inida’s Ministry of External Affairs leverages Facebook to better engage the World; The Digital Diplomacy Hub; 2017. szeptember 14.

4.)
Az USA KÜM felülvizsgálta digitális diplomáciára vonatkozó eljárásrendjét
Az amerikai Külügyminiszérium Közdiplomáciai és Közkapcsolati Főosztálya a közelmúltban felülvizsgálta és módosította a Külkapcsolati Eljárásrend (Foreign Affairs Manual) digitális diplomáciára vonatkozó részeit. Az új irányelvek a közdiplomáciai célú közösségi média használat jó néhány fontos területét érintik: a hivatali célú közösségi média fiókok létrehozásának engedélyeztetésétől kezdve a közmédia reklámozáson át a személyes fiókokon közzétehető tartalmak körének korlátozásáig. Hangsúlyosan jelenik meg továbbá a közösségi média fiókok menedzselésének, a felhasználói- és szolgáltatói feltételeknek a kérdése, csak úgy mint a kormányzati adatok védelmének kötelezettsége.
10 FAM 180 Official Communication Using Social Media; Foreign Affairs Manual; US Department of State; 2017. augusztus 24.

5.)
Ukrajnai oktatási törvény – pártfogói a digitális diplomáciát is bevetik a tiltakozást kiváltó új jogszabály védelmében
A közelmúltban elfogadott új ukrán közoktatási törvény, a kisebbségeket hátrányosan érintő módosításaival jelentős felháborodást keltett Magyarországon, és a környező régióban másutt is. Az ukrán diplomácia – nyilván számolva a nemzetközi reakciókkal– a globális közvélemény közvetlen elérésére hivatott digitális eszközöket is nyomban „harcba vetette”: Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter twitter csatornáján azonnal reagált a kibontakozó botrányra, ígéretet téve a kisebbségek anyanyelv használati jogának megőrzésére.
Ezzel szinte egy időben, az ukrajnai belpolitikai életben erős befolyással rendelkező Egyesült Államok kyivi nagykövetsége, szintén a közösségi média széles elérésére támaszkodva állt ki az ukrán parlament komoly feszültségeket generáló lépése mellett.
Ukrajna továbbra is biztosítja a kisebbségek nyelvhasználatát; Index.hu; 2017. szeptember 11.
Pavlo Klimkin üzenetei: 1., 2., 3.; Twitter; 2017. szeptember 11.
U.S. Embassy Kyiv‏; Twitter; 2017. szeptember 10.

6.)
Diplomáciai kríziskezelés a digitális korban
Terrorista merényletek, tornádók figyelmeztetnek naponta arra: a hirtelen lecsapó katasztrófák – társadalmiak és természetiek egyaránt – sokaságára számíthat korunk. A globális munkavállalás, illetve tömegturizmus ugyanakkor fokozza idegen országok állampolgárainak veszélyeztetettségét is. A változó helyzet más, mindenekelőtt gyorsabb kríziskezelési megoldásokat kíván a diplomáciai intézményrendszerek szereplőitől is. Az e-diplomácia jeles kutatója, Corneliu Bjola legújabb tanulmányában arra keresi a választ, hogy a digitális eszköztár hogyan segítheti a külszolgálatokat a válsághelyzetek menedzselésében. A munka erőssége, hogy nem csupán a nyilvánvaló tájékoztatási aspektust veszi górcső alá. Figyelmet szentel a válságkezelés teljes folyamatának, megvizsgálva, hogy milyen korszerű IT-megoldások, alkalmazások állnak a követségi-konzulátusi apparátusok rendelkezésére, a helyzetfelmérés mozzanatától kezdve a hatékony döntéshozatalon át a megfelelően szelektáló tájékoztatáson keresztül a válságok lezárásáig.
Diplomatic Crisis management in the Digital Age; Corneliu Bjola; Digital Dplomacy – Medium; 2017. augusztus 10.
Az összeállítás Nyáry Gábor munkája.

Szakirodalom

Magyar statisztikai évkönyv, 2016

„Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és annak időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, melyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók területi különbségeit, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük.
A kötet internetes melléklettel jelenik meg, mely tartalmazza a PDF-formátumú kiadványt, valamint minden táblát további feldolgozásra alkalmas, Excel-formátumban. A melléklet elérése a www.ksh.hu/polc oldalon történő regisztrációt követően lehetséges. A regisztrált felhasználók bejelentkezést követően, az évkönyv elején található kötetazonosító kód aktiválásával saját felhasználói polcukra helyezhetik a mellékletet, mely ezt követően használhatóvá válik.
Ára: 8 000 Ft”

Forrás:
Magyar statisztikai évkönyv, 2016; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. szeptember 14.
Kapcsolódó adatok

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2016

„A Központi Statisztikai Hivatal 2007 óta kétévente adja közre a fenntartható fejlődés indikátorait.
Jelen kötetben 103 jelzőszámot közlünk, 26 az emberi, 13 a társadalmi, 41 a környezeti, 23 pedig a gazdasági erőforrások állapotát mutatja be.
Az indikátorok általánosságban az 1995-öt követő időszakra vonatkoznak, de ettől eltérő időintervallumot felölelő mutatók is szerepelnek.”

Forrás:
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2016; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. szeptember 6. (pdf)

Kapcsolódó adatok

A közbeszerzések nyilvánossága

„…A közbeszerzések és az adatvédelem területén folytatott közel két évtizedes ügyvédi és kutatómunkám során egyre erősödött bennem az a feltevés, mely szerint mind uniós, mind pedig hazai szinten a közbeszerzések célja nemcsak a – vonatkozó uniós és magyar jogi normákban egyaránt deklarált – hatékony közpénzfelhasználás megvalósítása. Hanem – a történeti-jogtörténeti fejlődés alapján is jól nyomon követhetően – a közbeszerzések szabályozása a fenti elvhez legalábbis közelítő jelentőséggel, a fennálló hatalmi struktúrák legitimálására is hivatott. Egyszerűbben megfogalmazva: a közbeszerzések célja nemcsak az, hogy az általános piaci viszonyokat meghaladó, de legalábbis elérő hatékonysággal és biztonsággal kerüljön sor a közhatalmi szervezetek szerződéseinek megkötésére és teljesítésére, hanem hogy a társadalom tagjai elhiggyék, hogy a hatalom a közbevételeket a jó gazda gondosságával használja fel, azaz, hogy a társadalom tagjai elhiggyék, hogy az állam e körben (is) jól működik.

Úgyszintén a bizalom a kulcsszava annak a jelen dolgozatban részletesebben tárgyalandó másik következtetésnek is, mely szerint az állami kényszer, az állam jogi szabályozó eszközei önmagukban nem lehetnek elegendőek a közpénzfelhasználás hatékonyságának növeléséhez, hanem ezzel legalább azonos mértékben hangsúlyosan jelenik meg a közbeszerzések rendszere iránti társadalmi bizalom megszerzésének és fenntartásának kérdése. Ha ugyanis a társadalom tagjai elfogadják, hogy a közbeszerzések az ő javukat szolgálják, ez – a közbeszerzési morál, etika emelkedése révén – adott esetben nagyobb mértékben segítheti elő a közpénzek gondos elköltését, mint a jellemzően kazuisztikus indíttatásból, hazánkban az elmúlt tizenöt évben évi három-, négy alkalommal rendszeresen bekövetkező törvénymódosítások. Szemléletes példája lehet ennek, hogy a skandináv országokban annak ellenére tekinthető hatékonyabbnak a közbeszerzések rendszere a hazainál, hogy a jogi szabályozás terjedelme csupán tizede-huszada a magyar joganyagnak.

A fentiekből adódik viszont az is, mely szerint a közbeszerzések területén jelentkező problémákat a közhatalom vélhetően képtelen egyedül megfelelően kezelni, ehhez össztársadalmi együttműködésre van szükség.

Ha pedig ezt a következtetést a jogi alapelvek szintjére transzformáljuk, úgy megállapíthatjuk azt is, hogy az állam ellenőrző funkciója mellett a közbeszerzések területén a társadalmi nyilvánosságnak is egyre jelentősebb szerepet kell kapnia, hiszen a közbeszerzések társadalmi legitimációjának előfeltétele az, hogy a polgárok minél teljesebb mértékben nyomon követhessék a közpénzfelhasználás teljes folyamatát.

A megfelelő szintű nyilvánosság azonban emellett – az Európai Unió Bírósága ismertetésre kerülő ítéleteiből is levezethetően – a közbeszerzések területén másik kiinduló elvnek tekinthető, best value for money–elv érvényesüléséhez is elengedhetetlen, hiszen nyilvánosság nélkül nem alakulhat ki tisztességes verseny, ami nyilvánvaló előfeltétele annak, hogy a közpénzért a lehető legmagasabb érték kerülhessen beszerzésre.

A hatékony közbeszerzési rendszer megteremtésének az alapja tehát így az átláthatóság, a transzparencia, ezáltal az információszabadság minél megfelelőbb szintű érvényre jutása és juttatása, mind jogalkotói eszközökkel, mind pedig az azon túli – a civil szférára irányadó normatív szabályok diszpozitivitásából fakadó előnyök kiaknázására fokozottabban alkalmas – magánjogi aktusokkal…”

Forrás:
A közbeszerzések nyilvánossága; Dudás Gábor János; Doktori iskola, Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar; 2017. szeptember 1. (pdf)
A muűhelyvita időpontja: 2017. szeptember 29. (péntek) 11h00 óra.
A műhelyvita helyszíne: kari tanácsterem (Szeged, Tisza Lajos krt. 54. I. emelet)

„Hét fő bűn” a mesterséges intelligenciára vonatkozó előrejelzésekben

„Rodney Brooks, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) robotika professzora saját blogján megjelent esszéjében a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos előrejelzések jellegzetes érvelési és logikai hibáit elemzi, mindenek előtt az AI-tól és a robotoktól való félelmek kapcsán. Ezek jellemzően arra irányulnak, hogy a gépek átveszik az uralmat felettünk, de szelídebb formában is azt vetítik előre, hogy ma szinte elképzelhetetlen mértékben teszik majd feleslegessé az emberi munkát, soha nem látott tömeges munkanélküliséget okozva.

Brooks ezeket az állításokat nevetségesnek tartja, mivel olyan félelmeken alapulnak, amelyek megítélése szerint sosem fognak bekövetkezni. Mielőtt rátérne a téves előrejelzésekhez vezető hét fő érvelési hibára (amiket konkrét gyakorlati példák sokaságán keresztül világít meg), áttekinti azt a négy részterületet, amelyekre a legtöbb előrjelzés vonatkozik.

(A) Általános mesterséges intelligencia (AGI). A jelenleg még csak kutatási fázisban lévő AGI sokkal nagyobb ambíciókat jelent, mint amire a jelenlegi és a belátható jövőn belüli AI képes. Az AGI „emberszerű” működést feltételez az ezzel felruházott gépről, a maga komplexitásában és összetettségében. Ez hatalmas szintugrást feltételez a ma használt AI technológiákhoz és gépi tanuláshoz képest. A közgondolkodásban az AI gyakran úgy jelenik meg, mint ami egy példája, egy szelete az AGI-nak, felruházva olyan tulajdonságokkal, amelyektől ma még nagyon messze áll a technológia. (Egyébként is félrevezetőnek tartja azt a szöveghasználatot, amely az AI-t mintegy autonóm cselekvőként, önálló entitásként feltételezi.)

(B) Szingularitás. Gyakori feltételezés futurológusok részéről, hogy – a fekete lyukak gravitációs szingularitásához hasonlóan – technológiai szingularitást feltételeznek a mesterséges intelligencia fejlődésében, vagyis olyan pályát, ahol egy ponton túl a fejlődés szinte elképzelhetetlen mértékben, követhetetlen ugrással gyorsul fel, úgy, hogy az emberiség elveszíti felette a hatalmat. A szerző ezt a fajta várakozást a vallásos hiedelmekhez hasonlítja, amit a tapasztalatok nem igazolnak. A félelmek elsősorban arra irányulnak, hogy a gépek megtanulják saját maguk és más gépek programozását, kicsúszva ilyen módon az emberi kontroll alól. Brooks szerint jelenleg még egy egyoldalas programot megérteni képes program sem áll rendelkezésre, még olyan szinten se, amit egy tanuló programozó egy hónapnyi képzés során képes lenne. Az emberhez hasonló működéstől elválasztó távolságot jelzi, hogy még egy egyszerű féreg neuronjainak a működését is vagy harminc éve kutatják, pedig ez 302 neuron 7000 kapcsolatát jelenti csupán. Az emberi agyban 100 milliárdnyi neuron van, felbecsülhetetlen mennyiségű összeköttetéssel. A szerző szerint akár évszázadokba is beletelhet, mire az emberi agy működését szimulálni tudják.

(C) Értéknélküliség. A mesterséges intelligencia egyre összetettebb feladatok elvégzésére képes, ami előrevetíti azt a félelmet, hogy egyfajta „szuperemberekként” lesznek majd képesek viselkedni, anélkül, hogy ebben az általánosan elfogadott emberi értékek bármilyen korlátot jelentenének. A szerző ugyanakkor rámutat, hogy a célok kitűzésére továbbra is csak az ember lesz alkalmas. Példaként említve, hogy ha repülőjegyet rendel egy adott városba, akkor a böngészőjét rövidesen elárasztják olyan hirdetések, amelyek szintén repülőjegyet ajánlanak ugyanoda, ami teljesen értelmetlen, egyben az AI korlátait is jelzi, mivel az csak a múltbeli tapasztalatokra képes építeni. Célkijelölésre belátható időn belül még nem lesznek képesek, és kérdéses, hogy ez egyáltalán realitássá válhat-e.

(D) Borzalmas emberpusztító gépek mesterséges intelligenciával. Létező félelem, hogy a mesterséges intelligencia szembefordul alkotójával, és olyan gépeket hoz létre, amelyek képesek lesznek az ember, az emberiség elpusztítására. (Ez a kategória nem keverendő össze a katonai célból létrehozott gyilkoló robotokkal.) Ezt a félelmet nem utolsó sorban a sci-fi irodalom és az ezekből készített filmek táplálják, de a szerző szerint erre is vonatkozik az a hét érvelési hiba, amelyeket a következőképpen foglalja össze (zárójelben jelölve, hogy a fenti területek melyikére jellemző elsősorban).

I. Alulbecslés és túlbecslés (A, B, C, D). A szerző idézi a Szilicium-völgy egyik fő innovátora, Roy Amara egyik mondását, miszerint a technológia hatását hajlamosak vagyunk rövidtávon túlbecsülni, hosszú távon alábecsülni. Példának hozva fel a GPS-technológiát, amit eredetileg az amerikai légierő bombázó műveleteinek támogatására állítottak hadrendbe 1978-ban, és első gyakorlati alkalmazására az első iraki háborúban (1991) került sor. Általánosan elfogadottá azonban csak a 2000-es évek elején vált a hadseregben, addig pedig – a várt eredmények késlekedése miatt – többször is majdnem leállították a programot a túlzott rövidtávú várakozások miatt. Arra azonban senki nem számított, hogy ugyanez a technológia mára milyen mértékben rajzolja át a polgári élet mindennapjait. Hasonló innovációként említi a blokkláncokat, a szekventált emberi genomot, a nap- és szélenergiát, de még a bolti házhoz szállítást is. A legjobb példa mégis a számítógépek elterjedése, aminek kapcsán már az 50-es években – az első kereskedelmi verziók megjelenésekor – félelmek merültek fel, hogy munkahelyek tömegét teszi feleslegessé. Azonban még vagy harminc évig, a mikroprocesszorok általános elterjedéséig nem jelentett komolyan érzékelhető hatást az emberek életében. Ugyanakkor az 1966-ban forgatott Star Trek sorozatban a háromszáz évvel későbbre vetített történetben szereplő fedélzeti komputerek már harminc év múlva is nevetségesen kezdetlegesnek hatottak.

II. Mágikus képzeletek (B, C, D). Arthur C. Clarke, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik nagy alakja az előrejelzésekkel kapcsolatban három törvényt fogalmazott meg, amelyekből a harmadik azt mondja ki: egy megfelelően fejlett technológia szinte megkülönböztethetetlen a mágiától. A szerző ennek illusztrálására azt a gondolatkísérletet végzi, hogy Newtont, korának talán legokosabb emberét időgéppel előrerepíti a mai korba, megmutatva neki, hogy mire képes egy iPhone készülék. Vajon Newton – az időközben természetesség vált tudományos és technológiai ismeretek híján – képes lett-e volna másképp leírni, amit lát, mint egyfajta ezoterikus jelenségként? Miért tudnánk mi pontosabban leírni a jövő technológiáit? A mágikusnak tűnő tulajdonságok miatt hajlamosak vagyunk korlátlannak látni, láttatni a várható technológiai megoldásokat, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a világegyetemben semmi nem korlátlan. A mesterséges intelligencia sem lehet az.

III. Teljesítmény vs. kompetencia (A, B, C). A mesterséges intelligencia teljesítménye nem jelenti azt, hogy egyben ezzel arányos kompetenciát is meg tud jeleníteni. Ha egy raktáráruházban megkérdezünk egy eladót, hogy hol keressük a csaptelepet, és rossz sorra irányít minket, másodszorra már aligha őt kérdezzük meg, kompetenciahiány miatt. A keresőmotorok ezzel szemben, bár rendkívül hasznosak, nem képesek önmaguktól rangsorolni a feldobott válaszokat – az ebben segítő címkézések ugyanúgy emberektől származnak, mint más algoritmusok inputjai. A mesterséges intelligencia nem képes olyan jellegű általánosításra, mint amire az emberi agy képes, csupán a gyakori emberi értékeléseket tudja sorba állítani, nem pedig meghaladni azokat.

„IV. Bőrönd-szavak” (A,B). A „bőrönd-szavak” (egyik területről egy másikra „átcipelt kifejezések) az egyik leggyakoribb forrásai a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félreértéseknek. Sokszor maguk a tudósok is okai ennek, amikor a közérthetőség kedvéért az ember kognitív folyamatait leíró kifejezésekkel írják le az AI működését, de fontos szem előtt tartani, hogy a tanulás, a tapasztalat, a tudatosság, a gondolkodás, a becslés, a várakozás, a képzelet, a játék, az olvasás, a látás, az értelmezés etc. egészen más mechanizmusokat, folyamatokat jelent az AI, mint az emberi értelem esetében. Az ilyen szavaknak a használata az AI esetében sokkal többet sejtet, mint amit leírunk vele.

V. Exponencialitás (A,B). Gordon Moore sokat hivatkozott, 1965-ös előrejelzése szerint a mikrochipeken lévő áramkörök komponenseinek száma évente (későbbi módosítás szerint kétévente) megduplázódik. Bár az előrejelzés eredetileg 10 évre szólt, ha csökkenő mértékben is, de még 50 év múlva is működött – ennek ellenére alighanem elértünk a tendencia végére. A Moore-törvény ihlette exponenciális növekedési várakozások a szerző szerint nem számolnak azokkal a korlátokkal, amelyeket a fizikai tulajdonságok egy idő után mindenképpen kijelölnek, ahogy a piaci kereslet növekedésének mérséklődésével sem. Az exponenciálisnak feltételezett folyamatok egy idő után S-vonalat vehetnek fel, vagyis egy gyors növekedési szakasz után átfordulhatnak lassuló növekedésbe, majd akár visszaesésbe is.

VI. Hollywoodi forgatókönyvek (C, D). A fantasztikus filmek egyik jellemző sajátja, hogy egy-egy előrevetített technológiát a környezetétől elszigetelve mutatnak be – mint az az emberformájú robot, amely papíralapú újságot (és nem tabletet) ad gazdája kezébe a filmen. A mesterséges intelligenciával rendelkező robotokat úgy mutatja be, mint amelyek egyszerre csak becsöppennek egy olyan világba, amit egyébként nagy vonalakban a ma ismert technológiák jellemeznek. Kihagyják ilyen módon azt a technológiai környezetet, amellyel együtt lenne értelmezhető, csakúgy, mint az odáig vezető úton született, kevésbé fejlett technikai alkalmazásokat, amelyek során rengeteg tapasztalat gyűlik fel arra, hogy az egyre fejlettebb alkalmazások az eredeti céloknak megfelelően működjenek. A kihívások, amelyekkel szembe kell majd néznünk, korántsem lesznek váratlanok, azokat az ember részéről is hosszú tanulási folyamat előzi meg.

VII. Az alkalmazás elterjedésének sebessége (B, C, D). A szoftverek újabb és újabb verzióinak gyors cserélődése azt a téves képzetet eredményezheti, hogy ez általánosítható a technológia minden formájára. Holott míg a szoftverfrissítés telepítési költségei a nullához közelítenek, a hardverekben és más fizikai javakban az új verziók elterjedése komoly költségekkel jár, így időben is lassabban valósul meg a váltás. Bármennyire is nagymértékben törnek előre például az önvezető járművek, a jelenlegi ember vezette autók azért még évtizedekig az utakon maradhatnak (ha nem még tovább). Az Egyesült Államok légierejében használt B-52-esek H-verzióját 1961-ben vezették be, az utolsót 1963-ban gyártották, és várhatóan még 2040-ben is repülni fognak. Az interkontinentális rakéták Minuteman-III típusait 1970-ben telepítették, és a mai napig üzemben vannak – a működtetésükhöz szükséges indítókódokat pedig floppy lemezeken (!) tárolják. Vagyis egy új technológia megjelenése korántsem jelenti feltétlenül annak gyors elterjedését, pláne nem a régebbiek kiszorítását.

Összegzésképpen a szerző óvatosságot javasol minden olyan előrejelzés olvasása kapcsán, ami a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjére vonatkozik. Tapasztalata szerint az említett hét érvelési csapdából kettő-három-négy szinte minden előrejelzésben megtalálható.”

Forrás:
The Seven Deadly Sins of Predicting the Future of AI; Rodney Brooks; 2017. szeptember 7.
Lásd még: Rodney Brooks; Wikipédia
Rodney Brooks: Miért van szükségünk robotokra?; TED; 2013. február (videó, magyar feliratozással)
Commentary; Rob May; Inside AI; 2017. szeptember 17. [Rövid eszmefuttatás arról, hogy elképzelhető, hogy fizikai-természeti korlátai vannak annak, hogy az embernél értelmesebb rendszereket hozzunk létre. Különösen az általános mesterséges intelligencia értelmében. Lásd az ismertetett cikk A. pontját is.]

Az információbiztonság hatékonyságának mérése (ISO/IEC 27004:2016)

„Napjainkban az üzleti vállalkozások egyre több kibertámadással szembesülnek. A személyes adatok és a kereskedelmi szempontból érzékeny információk védelme kulcsfontosságú, éppen ezért az ilyen támadások nagy kockázattal járnak. A szervezeteknek segítségre van szükségük azoknak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy az információik védelme érdekében befektetett intézkedések mennyire hatékonyak, és hogyan reagálnak a folyamatosan változó informatikai környezetre.

Az ISO/IEC JTC 1 műszaki bizottság 2016 decemberében közzétette az ISO/IEC 27004:2016 Informatika. Biztonságtechnika. Információbiztonság-irányítás. Megfigyelés, mérés, elemzés és értékelés című szabványt.

Ez a dokumentum olyan iránymutatásokat tartalmaz, amelyek segítik a szervezeteket az információbiztonság-irányítási rendszerük hatékonyságának értékelésében, annak érdekében, hogy azok teljes mértékben meg tudjanak felelni az ISO/IEC 27001 követelményeinek.

A szabványban bemutatásra kerül, hogy hogyan lehet egy információbiztonsági mérési programot összeállítani, hogyan kell kiválasztani a mérendő dolgokat. Részletesen kifejtik a mérési folyamatok kifejlesztését és működtetését, valamint az információbiztonsági mutatók eredményeinek értékelését és jelentését, továbbá példákat tartalmaz a különböző típusú mérésekre.

Az ISO/IEC 27004 alkalmazása olyan előnyöket nyújt a szervezetek számára, mint:

  • a megnövekedett elszámoltathatóság;
  • a továbbfejlesztett ISMS-folyamatok és javított információvédelem;
  • az ISO/IEC 27001-nek, valamint az alkalmazandó jogszabályoknak, szabályoknak és előírásoknak való megfelelőség bizonyítása.

Az ISO/IEC 27004:2016 megvásárolható az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhető a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével”

Forrás:
Az információbiztonság hatékonyságának mérése (ISO/IEC 27004:2016); Nagy Gábor; Magyar Szabványügyi Testület (MSZT); 2017. szeptember