Skip to main content

6. szám, 2018. február 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kósa Lajos a stabil, önmagát finanszírozó önkormányzati rendszer megteremtésének kérdéséről

„…Összetettebb programok indulhatnak
A miniszter beszélt az önkormányzati adósságkonszolidáció fontosságáról és a Modern városok program jelenlegi állásáról is. Előbbiről szólva azt mondta, a helyhatóságok kormányzati segítséggel már megszabadultak 2010 előtti adósságaiktól, amivel az Orbán-kormány tehermentesítette a teljes önkormányzati rendszert.

Tovább kell azzal foglalkozni, hogyan lehet megteremteni Magyarországon egy stabil, önmagát finanszírozó önkormányzati rendszert, amire vonatkozóan vannak már javaslatok – mondta Kósa Lajos. Meglátása szerint a kisebb és nagyobb önkormányzatok között az adómegosztással lehetne valamilyen egyensúlyt teremteni, de – mint mondta – a kormány az adókat biztosan nem fogja emelni.

Például a helyi iparűzési adó mértékének emelése a nagyvárosokkal ellentétben nem segít a kisebb falvakon – jelezte Kósa Lajos, hozzátéve, a magyar gazdaság növekedésének ki kell termelnie azt a plusz forrást, amely az adóemelés nélkül is a rendszer konszolidációjára fordítható.

A határon túli területek gazdasági fejlesztésére irányuló programokkal kapcsolatban a miniszter azt mondta, meg kell vizsgálni, hogy az uniós projektek mellett el lehetne indítani összetettebb, a magyar-magyar települések közötti kulturális kapcsolatokat és az identitás erősítését szolgáló programokat.

Ha ez nem megy az uniós pénzből, akkor a magyar kormánynak hazai finanszírozású, határokon átnyúló programokban kellene gondolkodnia – vélekedett Kósa Lajos.”

Forrás:
Kósa Lajos: ha hiszünk az igazságunk erejében, előbb-utóbb Európa is felébred; Magyar Idők/MTI; 2018. február 3.

Új dimenzióba kell átléptetni a magyar gazdaságot, mondta Szijjártó Péter Szegeden

„A magyar gazdaságot új dimenzióba kell átléptetni, melyben már nem a munkahelyek száma, hanem azok technológiai színvonala, az ott előállított hozzáadott érték a meghatározó – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szegeden.
Az EPAM Systems Kft. új szegedi irodaházának átadásán a miniszter kiemelte: egy ország sikerének kulcsa, hogy milyen gyorsan sikerül átállni az új digitális ipari korszakra. Hozzátette: az országok számára pedig létkérdés, hogy meg tudják győzni az új digitális ipari korszak legnagyobb szereplőit, náluk érdemes befektetni, fejleszteni.

Az EPAM az elmúlt négy évben szerepelt a Forbes magazin 25 leggyorsabban növekedő IT vállalatot összegyűjtő listáján, globális összevetésben az egyik legjelentősebb szoftverfejlesztő cég – ismertette a politikus.

Az új fejlesztőközpont megnyitása az EPAM és a kormány között 2016 augusztusában megkötött stratégiai megállapodás egyik eredménye – közölte a miniszter.

Azzal, hogy a világpiac meghatározó cégei Magyarországon fektetnek be segítenek itthon tartani a jól képzett, tehetséges, kreatív fiatalokat. Az EPAM által létrehozott munkahelyek, amellett, hogy a legmagasabb elérhető technológiai színvonalat képviselik, fizetésben is versenyképesek – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Az EPAM négy kontinens 25 országában van jelen, központja az Egyesült Államokban működik, alkalmazottainak létszáma meghaladja a 22 ezret – mondta a politikus, hozzátéve: az Egyesült Államok – Németország után – a Magyarországon második legnagyobb beruházó, az 1700 amerikai vállalat 100 ezer embernek ad munkát.

Vinkó Bence, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, az EPAM tíz éve működik Magyarországon, ma több mint 1500 szoftverfejlesztőt foglalkoztat Szeged mellett Budapesten és Debrecenben.

A szoftverfejlesztő cég 2008-ban 20 alkalmazottal 200 négyzetméteren nyitott irodát Szegeden, ahol az egyetemnek köszönhetően remekül képzett informatikai szakembereket találni – közölte a szakember.

A vállalkozásnak a városban több mint 350 alkalmazottja van, nekik Szeged és a dél-alföldi régió legmodernebb irodaházába öt szinten, 6300 négyzetméteren magas színvonalú munkakörnyezetet biztosítanak az új irodaházban – tudatta az igazgató.

Az EPAM kiemelt célja magyarországi beruházásainak növelése, és az, hogy évről-évre megtöbbszörözze az innen nyújtott szolgáltatások értékét – hangsúlyozta Vinkó Bence.”

Forrás:
Új dimenzióba kell átléptetni a magyar gazdaságot; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2018. február 1.
Lásd még: EPAM

Alapvető áttekintés a magyar digitális kormányzatról: intézkedések, szolgáltatások, jogi háttér

Dr. Orbán Anna adjunktus „E-közigazgatási alkalmazások” című szemináriumán elhangzottakat kiegészítő részletes (147 dia) prezentáció. Köszönjük a szerző engedélyét!
Forrás:
E-közigazgatási alkalmazások; Dr. Orbán Anna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudomány és Közigazgatási Kar, Elektronikus Közszolgálati Intézet; 2017 (.pptx, 21 MB)

Közigazgatás, politika

Vera Jourová (a jogérvényesülésért felelős uniós biztos): felkészülés a XXI. század digitális kockázataira

„Nemrégiben újranéztem egyik kedvenc filmemet, Az olasz meló eredeti, hatvanas években készült változatát. 2018-ban két dolog tűnt fel filmnézés közben: egyrészt az, hogy azóta mennyire átvették az álarcos, fegyveres nehézfiúk szerepét a számítógépes guruk. Másrészt pedig az, hogy a mai bűnözők számára nem feltétlenül a bankok a legkecsegtetőbb célpontok.

A XXI. században az adatok számítanak az új aranybányának. Napjaink gazdaságában az adatok jelentik a legértékesebb erőforrást, és mindennapi életünk során is nélkülözhetetlenek. Napjában több százszor osztunk meg személyes adatokat, legyen szó akár bankolási információkról, vásárlási szokásokról, nyaralási fotókról vagy egészségügyi adatokról. Ha bűnözők kezébe kerülnek ezek az adatok, az súlyos következményekkel járhat: elérhetővé válhatnak magánéletünkkel vagy egészségi állapotunkkal kapcsolatos intim részletek, és könnyebbé válik a személyazonosság-lopás. Az elmúlt időszak jelentős adatvédelmi incidensei – például a WannaCry, a Meltdown és a Spectre vírustámadásokból adódóak, vagy az Uber-ügy – ráébresztenek minket erre az új helyzetre.

Május 25-től, azaz mintegy száz nap múlva egész Európában erőteljes új adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Már nagyon is ideje van. A jelenlegi uniós adatvédelmi szabályok 1995-ből származnak, és 23 éve még senki sem hallott a Facebookról vagy az Instagramról. A korszerűsített szabályok megfelelnek a digitális kor elvárásainak, és segítik az embereket abban, hogy visszanyerjék az ellenőrzést személyes adataik felett.

Mindenkinek joga lesz tájékoztatást kapni arról, ha adataikat jogosulatlanul megszerzik. Könnyebb lesz személyes adatokat továbbítani a szolgáltatók között. A vállalatok nem bújhatnak homályos jogi kifejezések mögé, hanem egyértelmű és érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogyan kezelik a személyes adatainkat. Sőt bizonyos feltételek esetén arra is jogunk lesz, hogy eltávolíttassuk a személyes információinkhoz vezető linkeket – az elfeledtetéshez való jog alapján. Végül pedig a szabályok megszegése súlyos következményekkel jár majd. Mivel a lehetséges büntetés összege akár az éves bevétel 4 százalékát is elérheti, várhatóan még az informatikai világvállalatok is inkább betartják majd a szabályokat.

A korszerűsített szabályok nem csupán az európai polgárok személyes adatainak jobb védelmére irányulnak, hanem egyúttal új lehetőségeket kínálnak a tényleges digitális egységes piac adatáramlásainak tekintetében, és nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé a vállalkozásoknak az innováció terén. Az egész EU-ra érvényes egységes szabályok bevezetése várhatóan jelentős megtakarításokat és nagyobb jogbiztonságot hoz a vállalkozásoknak, mivel nem 28 különböző szabályozás hatálya alá tartozó, széttagolt piacon kell majd helytállniuk. Emellett az új szabályok jelentős rugalmasságot biztosítanak a kis- és középvállalatok számára.

Világszinten etalonnak tekinthető adatvédelmi normákat vezetünk be. Büszke vagyok arra, hogy adatvédelmi szabályaink egyre inkább referenciaként és inspirációként szolgálnak más országok és regionális szervezetek számára saját adatvédelmi jogszabályaik megalkotása vagy módosítása során. Jelenleg tárgyalunk Japánnal és Dél-Koreával az adatvédelemről, és jó esély van arra, hogy hamarosan megállapodásra jutunk velük, ami lehetővé fogja tenni a szabad adatáramlást gazdaságaink között. Ma – és holnap – jelentős mértékben az határozza meg gazdasági jövőnket és személyes biztonságunkat, hogy hogyan kezeljük az adatokat. Jól tesszük, ha felkészülünk, komolyan véve a felmerülő kockázatokat, és élve az adódó lehetőségekkel.

Az új európai adatvédelmi szabályok mindehhez szilárd alapot biztosítanak.”

Forrás:
Felkészülés a XXI. század digitális kockázataira; Vera Jourová; Magyar Idők; 2018. január 30.

A területi közigazgatási rendszer jól működik, mondta Lázár János

„A kormány célja, hogy mind a 197 járási központban egy helyen lehessen intézni az adó- és a közigazgatási ügyeket – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Hódmezővásárhelyen, a Járási Hivatal kibővített ügyfélszolgálatának átadásán. Ugyanitt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy az adóhivatalok kormányablakba költözésével egyre több ember számára válik elérhetővé az adóügyek gyors és személyes intézésének lehetősége.
Varga Mihály azt mondta: könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá vált az ügyintézés, és ennek a folyamatnak része az adóhivatali ügyfélszolgálatok kormányablakokba költözése. 64 újabb településen válik elérhetővé a személyes ügyintézés – tette hozzá. A miniszter kitért arra, hogy 2017-ben az adóhivatal átalakítása meghozta a várt eredményeket. Tavaly majdnem 609 milliárd forinttal több adóbevétel érkezett be, mint 2016-ban, mindezt úgy sikerült elérni, hogy az adócsökkentések 2017-ben 860 milliárdot hagytak a lakosságnál, a családoknál, a vállalkozásoknál.

A politikus elmondta, Csongrád megye a Dél-Alföld második legfejlettebb megyéje, a gazdasági növekedés meghaladja az országos átlagot. A foglalkoztatottak száma az elmúlt nyolc évben 161-ről 178 ezerre nőtt, az új munkahelyek döntően a versenyszférában jöttek létre. A megyében a 2010-es 15 800-ról 4600-ra esett vissza a munkanélküliek száma. Aki képes és akar dolgozni, az el tud helyezkedni – jelentette ki a miniszter.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, ma nincs politikai vita arról, hogy a területi közigazgatási rendszer jól működik, a járásokra, a kormányhivatalokra szükség van, az adóhivatal átalakítása sikeres volt. A kormány célja, hogy mind a 197 járási központban egy helyen lehessen intézni az adó- és a közigazgatási ügyeket, és ez 91 helyszínen belátható időn belül meg is valósul – mondta.

A miniszter kifejtette, a közigazgatás előtt álló legfontosabb feladat a digitalizáció. Annak érdekében, hogy személyes kapcsolatfelvétel nélkül, otthonról is minél több ügyet el lehessen intézni, a kormány 180 milliárd forintot fordít fejlesztésekre.

Hegedűs Zoltán alpolgármester hangsúlyozta, egy város jövője szempontjából az infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelten fontos a szolgáltatások színvonala és gyorsasága. A városházán tavaly ezért hozták létre az ügyfélközpontot, ahol az emberek egy helyen intézhetik az önkormányzattal és a közműszolgáltatókkal kapcsolatos ügyeket.

Hódmezővásárhely vált Csongrád megye agrár-közigazgatási központjává, ezt fogja erősíteni, hogy a megyei agrárkamara még az idén Szegedről Hódmezővásárhelyre költözik – közölte az alpolgármester.”

Forrás:
A területi közigazgatási rendszer jól működik; Miniszterelnökség; 2018. január 29.

Már működik a kormányablak a Nyugatiban

„Az utazóközönség már január 25-től, a tesztüzem alatt is felkeresheti a Nyugati pályaudvaron kialakított új kormányablakot – mondta el György István a Rádió Orienten. A budapesti kormánymegbízott hozzátette: további egy integrált ügyfélközpont és egy Gépjármű Ügyintézési Pont kiépítése is folyamatban van a fővárosban.

Január végén kezdte meg működését a Nyugati pályaudvaron kiépített kormányablak, amellyel immár 29-re emelkedett a budapesti integrált ügyfélközpontok száma. Az utazóközönség már a tesztüzem alatt is felkeresheti az új hivatali helységet, a hivatalos átadóra azonban majd csak a sikeres próbaüzem után kerülhet sor – mondta el György István. A szakember hozzátette: előrehaladott állapotban van a Keleti pályaudvaron folyó beruházás is, de az ottani kormányablak megnyitásának időpontjáról még nem döntött a Miniszterelnökség.

A fővárosi kormánymegbízott beszámolt arról is, hogy egy Gépjármű Ügyintézési Pont kialakítása is folyamatban van a XVIII. kerületben. Ez a hivatal csak járműügyekben fogadja majd az ügyfeleket. A központ fizikai kialakítását már befejezték, azonban különböző informatikai fejlesztésekre még szükség van, ami néhány hónapot még igénybe fog venni. A tervek szerint 2018 utolsó negyedévében ez a hivatal is megkezdheti működését ‒ vázolta.

Nagy lépésekben halad az elektronikus közigazgatás megteremtése. Az a cél, hogy egyre több olyan ügytípus legyen, amelyeket az ügyfél akár otthonról egy laptoppal is el tud indítani ‒ mutatott rá a Rádió Orient vendége. Hozzátette: a paradigmaváltás tulajdonképpen abban áll, hogy megtörténik a kormányhivatalokban a területi közigazgatási rendszerek elektronizálása. Hazánkban jelenleg is több mint 300 szakrendszer működik, melyek nem kompatibilisek egymással. A jelenleg futó projektek célja, hogy megteremtsék az informatikai kapcsolatot közöttük, és ezáltal egyszerűbbé és gyorsabbá, egyre ügyfélbarátabbá váljon a közigazgatás.

György István beszámolt arról is, hogy januártól hét budapesti kormányablakban nyitott ügyintézési pontot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Itt az állampolgárok a szokásos kormányablakokban intézhető több mint 1600 ügytípus mellett már különböző adóügyeiket is intézhetik.

A kormányablakokban nyíló NAV ügyfélpontok létrehozásával teljesedik ki az egyablakos ügyintézés, hiszen ezeken az ügyfélszolgálatokon szinte valamennyi állammal kapcsolatos ügy egy helyszínen elintézhető.”

Forrás:
Már működik a kormányablak a Nyugatiban; OrientPress; 2018. január 31.

Egy székely meglepetésváros is van Románia 10 leghatékonyabb településének listáján

„…Azon nem igazán lepődhetünk meg, hogy Kolozsvár, Temesvár vagy az elmúlt időszakban egyre többet emlegetett Gyulafehérvár szerepel a Románia leghatékonyabb önkormányzatait felsorakoztató listán. Azon viszont annál inkább, hogy egy székely város is felkerült az UrbanizeHub listájára, amelyen három igencsak releváns szempont szerint mérték fel, hogy melyik Románia leghatékonyabb városa?

Azt persze nehéz meghatározni, hogy egy város jó teljesítménye mennyiben köszönhető az önkormányzati vezetők, valamint a közigazgatás minőségének, és mennyiben magyarázható sokkal inkább olyan tényezőkkel, mint a nagy piacokhoz való könnyű hozzáférés, a stabil demokratikus környezet, az aktív civilszféra vagy egy pezsgő vállalkozói szféra. Ennek ellenére az UrbanizeHUB szakemberei három mutató alapján megpróbálták felmérni a romániai városvezetések hatékonyságát. Felmérték, hogy a különböző romániai városok:

  • mennyit költöttek abszolút értelemben beruházásokra és mekkora összeget tudtak lehívni a különböző európai alapokból 2007 és 2016 között;
  • mekkora volt az egy főre eső beruházások értéke, valamint egy főre számítva mekkora összeget hívtak le az európai alapokból 2007 és 2016 között;
  • valamint azt is figyelembe vették, hogy milyen szemmel látható változásokon mentek át a városok az elmúlt időszakban.

A felsorolt mutatók alapján persze nem lehet támadhatatlan és feltétlenül korrekt listát összeállítani Románia leghatékonyabb önkormányzatairól, de azért az így kialakult sorrend is mérvadó lehet. Az első két kritérium ugyanis teljesen objektív, míg a harmadik, kissé szubjektív szempontnál is az UrbanizeHUB állítása szerint szakértők járták körbe az ország városait, és saját maguk követték figyelemmel a városokban végbemenő változásokat.

Az elemzés készítői emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a listára több olyan nagyváros sem került fel, ahol jelentős a helyi önkormányzat költségvetési többlete, vagyis a város bevételei magasabbak a kiadások mértékénél. Az UrbanizeHUB szakértői szerint ugyanis egy hatékonyan működő önkormányzat egyik alapfeltétele, ahogyan ez egy fejlődő város esetében is így van, hogy elkölti a rendelkezésére álló összegeket – érvelnek az elemzés készítői.

Kiemelik, hogy a helyi önkormányzatok összesített költségvetési többlete 2016-ban 10 milliárd lej volt Romániában. Vagyis körülbelül 2,5 milliárd eurót nem használtak fel abban az évben az önkormányzatok különböző indokok miatt a helyi fejlesztésekre és beruházásokra. Arra is kitérnek, hogy ez nem önmagában azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatoknak nem lenne víziójuk azzal kapcsolatban, hogy mire lehetne elkölteni az adott összegeket, hanem sok esetben kapacitásproblémákkal, és szakemberhiánnyal is küzdenek az intézmények, és ez is jelentősen gátolja a hatékonyságukat.

10. Târgoviște
Önmagában az, hogy Târgoviște 2007 és 2016 között 94 millió eurós befektetéseket tud felmutatni, és sikerült a városnak 59,5 millió eurós európai alapokat lehívni (748 euró/lakos), a várost nagyon előkelő helyre rangsorolja a listán. Az UrbanizeHUB szakértői szerint bár a városnak nem áll túl nagy költségvetés a rendelkezésére, mégis futószalagon jönnek az újabb és újabb fejlesztési projektek, amelyeknek köszönhetően mára a városban uralkodó általános utcakép is teljesen felfrissült.

9. Csíkszereda
És itt a meglepetés. Az UrbanizeHUB úgy számol, hogy Csíkszereda 2007 és 2016 között 68,5 millió eurót költött beruházásokra (1 758 euró/fő). Meglepetés vagy sem, de az egy főre jutó beruházás szintje alapján Csíkszereda a romániai városok többségét maga mögé utasítja. Ráadásul a város a lehívott EU-s alapokban is viszonylag jól teljesített, a vizsgált időszakban 21 millió eurót (540 euró/fő) sikerült lehívni. Az UrbanizeHUB szerint bár a város költségvetése alapján az egyik legszegényebb megyeszékhelynek számít Romániában, a városon ez abszolút nem látszik: Csíkszereda infrastruktúrája jó állapotban van, és aktív helyi közösséget is találni ott.

8. Kolozsvár és Temesvár
Ha sokunknak az volt az érzése, hogy az elmúlt időszakban egy kisebb verseny van kialakulóban a két romániai nagy regionális központ között, akkor ezt az UrbanizeHUB mostani jelentése részben alátámaszthatja. Az, hogy Kolozsvár és Temesvár is szerepel a leghatékonyabb önkormányzatok listáján, nem meglepetés. Kolozsváron 2007-2016 között 253,3 millió euró (781 euró/fő) beruházás volt. A városnak emellett sikerült 121,7 millió euró (375 euró/fő) EU-s alapot is lehívnia. Az UrbanizeHUB elemzése megjegyzi, hogy bár a városi infrastruktúra fejlesztése gyakran nagyon lassan ment végbe, az önkormányzat és a lakosság együttműködése egy igazi kreatív hub kialakulását tette lehetővé.
Temesvár önkormányzata 249,5 millió eurót (782 euró/fő) költött beruházásokra és fejlesztésekre, és 114,6 millió eurót (359 euró/fő) hívott le az EU-s alapokból a vizsgált időszakban. Az UrbanizeHUB szerint viszont, ha szigorúak akarunk lenni, Kolozsvár még mindig Temesvár előtt jár, ami a lakosság, a civil- és vállalkozói szféra irányába az önkormányzat részéről érkező nyitottságot és együttműködést jellemzi.

7. Nagyszeben
Az már megszokottá vált, hogy Nagyszebennek az ilyen listákon bérelt helye van, és ha az adatokat is megvizsgáljuk, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy miért. Nagyszebenben a vizsgált időszakban 152,1 millió eurónyi beruházást eszközölt az önkormányzat, ami 1 033 eurós egy főre jutó befektetett pénzt jelent. Ezzel a számmal a Szeben megyei megyeszékhely messze maga mögé utasít olyan városokat, mint Kolozsvár és Temesvár. Ami a lehívott EU-s forrásokat illeti viszont, abban még van hová fejlődnie Nagyszeben önkormányzatának, a 15,6 millió eurós (106 euró/fő) összeg igencsak vérszegénynek tűnik a lista többi városához viszonyítva. Az UrbanizeHUB meg is jegyzi, hogy számos romániai város nem került fel a listára, amely sokkal jobb EU-s pénzekkel kapcsolatos adatokat tudott lehívni.

6. Brassó
Brassó 241 millió eurós (952 euró/fő) beruházással és 72,4 millió eurós (286 euró/fő) EU-s források lehívásával került a hatodik helyre. A szerzők kiemelik, hogy Brassó követendő példa a város infrastruktúrájának fejlettsége terén, viszont az EU-s alapok lehívásában van még mit behozniuk.

5. Bukarest harmadik kerülete
Az összehasonlítás szempontjából pozitív, hogy a főváros különböző kerületei külön szálltak harcba a listán. Közülük Bukarest harmadik kerülete végzett a legelőkelőbb helyen, ahol 2007 és 2016 között 338 millió euró (873 euró/fő) végeztek önkormányzati beruházásokat. Az EU-s alapok lehívásában viszont a harmadik kerület nem áll jól, majdnem tíz év alatt mindössze 4,1 millió eurót sikerült (Csíkszeredában ugye 21 millió eurót) lehívni, ami borzasztóan kevés, és mindössze 11 euró/fős átlagot eredményez. A katasztrofális abszorpciós adatok ellenére az UrbanizeHUB szerint az integrált fejlesztési programok szintjén az egyik legszorgalmasabb önkormányzatról beszélünk, a közúti és az iskolai infrastruktúra, valamint a zöldövezetek tekintetében is jóval előrébb jár a harmadik kerület Bukarest többi részétől.

4. Craiova
A craiovai önkormányzat is jól teljesített a beruházások szintjén, a vizsgált időszakban 274,1 millió eurót (1 017 euró/fő) költöttek, amivel az egyik legjobban teljesítő város voltak ebben a tekintetben. Az EU-s alapok lehívásának szintjén 139,8 millió eurót (519 euró/fő) tud felmutatni a craiovai önkormányzat, ami nem rossz mutató. Az UrbanizeHUB a helyi tapasztalatokról úgy számol be, hogy aki 2013 előtt járt utoljára a városban, az valószínűleg már nem fog ráismerni. Az infrastruktúra jelentősen fejlődött, a belváros átalakulása pedig talán a leglátványosabb volt az összes többi város közül az elmúlt években, állapítják meg.

3. Iași
Iași rendkívüli növekedést tudott felmutatni az elmúlt években. Bár a városvezetéstől az üzleti szférán át a civilszervezetekig mindenki a várost más nagyvárosokkal összekötő autópálya megvalósulását emeli ki kritikus témaként, Iași szépen teljesített mind az önkormányzati beruházások (282,9 millió euró, 974 euró/fő), mind a lehívott EU-s pénzek (156 millió euró, 537 euró/fő) tekintetében. Érdekes összehasonlítás, hogy Iași jó 30 millió euróval hívott le több EU-s támogatást, mint Kolozsvár a vizsgált időszakban. Az UrbanizeHUB szerint a városban sétálóknak joggal lehet olyan érzése, hogy 5 méterenként lehet olyan megvalósításokat találni, amelyek EU-s pénzből lettek finanszírozva.

2. Gyulafehérvár
Gyulafehérvár mostanában több listán is előkelő helyen szerepel, egyre többször hangzik el, hogy az okosvárosok szempontjából a legjobb romániai példa, ahol rendkívüli mértékben nőttek az ingatlanárak is. Ez annak is köszönhető, hogy Gyulafehérvár 2007 és 2016 között 79,6 millió eurót (1 253 euró/fő) költött beruházásokra, EU-s forrásokból pedig 51,7 millió eurót (815 euró/fő) hívott le. Az egy főre jutó EU-s források tekintetében ezzel az adattal Gyulafehérvár az abszolút legjobb Romániában. Az UrbanizeHUB szerint emellett a város saját brandjének építése is igencsak figyelemre méltó irányt vett az elmúlt időszakban.

1. Nagyvárad
Az UrbanizeHUB szerint nagy valószínűséggel Nagyváradnak van a legjobb önkormányzata Romániában. A város 2007 és 2016 közöt 240,4 millió eurós (1 225 euró/fő) beruházásokat tud felmutatni, az EU-s pénzeket illetően pedig 140,6 millió eurót, vagyis egy főre számítva 716 eurót tudott lehívni. Az UrbanizeHUB szerint Nagyvárad önkormányzatát nem igazán lehet túlszárnyalni a közhasznú esetekre vonatkozó sikeres kisajátítási eljárások számában. Rámutatnak, hogy azon kevés hivatalok egyike, amely koherens politikát próbál megvalósítani a parkolást illetően, és rendkívül hatékonyak abban is, ahogy a történelmi jelentőségű épületek felújítását végzik. Az UrbanizeHUB kiemeli azt is, hogy Nagyvárad rendkívül hatékony a befektetők vonzásában, ami annak is köszönhető, hogy a város vezetése tiszta vízióval rendelkezik a fejlődési irányokról.”

Forrás:
Egy székely meglepetésváros is van Románia 10 leghatékonyabb településének listáján; Kicsid Attila; Pénzcsinálók blog; 2018. január 27.

Békésben is ablakot nyitott a NAV az állampolgárok felé

„Átadták a békési járási hivatal kormányablak osztályán kialakított NAV ügyfélszolgálati munkaállomást szerdán délelőtt.

Dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott köszöntőjében elmondta, az ügyfélszolgálati munkaállomás átadása folyománya a közigazgatás évek óta tartó megújulásának. Ennek kapcsán kiemelte, a kormányhivatalnak át kellett lépnie a saját „árnyékát”, aminek eredményeként a hivatal és a járási hivatalok egyaránt elengedhetetlen, szükséges jóvá váltak. A hatóság napjainkra nyitott, befogadó, támogató szervezetté vált.

– Az is látszik, hogy a hatóság nem maradhat önmagára, ezért is kötöttünk meg azokat a megállapodásokat, amelyek biztosítják a gazdasági és társadalmi bázist a munkánkhoz – tette hozzá. – Békés szép példája annak, hogy az önkormányzat kedvező hozzáállása, az országgyűlési képviselő munkája és a kormányhivatal összefogása eredményeként miként fejlődhet folyamatosan egy járási hivatal. A szerdai nap ismét egy újszerű dolgot hozott, hiszen adóügyi szempontból is ablakot nyitottunk az állampolgárok felé. A szolgáltató közigazgatás és a szolgáltató adóügyi igazgatás egyaránt a békésiek érdekeit szolgálja.

Dr. Kovács Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója elmondta, a magyar közigazgatás 2010 óta egy hatalmas, történelmi léptékű átalakuláson megy keresztül.
– Erre 2016-ban rácsatlakozott az adó- és vámhivatal is – folytatta a gondolatot. – A NAV azon az úton indult el, amelyen a kormányablakok már évek óta haladnak. Szolgáltató jellegű, az ügyfeleket támogató és segítő jellegű működés a cél. Fontos, hogy a jogkövető állampolgárok minél könnyebben eleget tudjanak tenni kötelességeiknek. Óriási újítás az elektronikus személyi jövedelem adóbevallás és az elektronikus jövedéki adóbevallás. Tavaly hazánkban 1 millió 400 ezer ember tett úgy eleget adóbevallási kötelezettségének, hogy rá sem nézett adóbevallására, azt az adóhivatal elkészítette. Mint megtudtuk, felvették a kapcsolatot a középiskolákkal és a felsőoktatási intézményekkel, hogy az adótudatosságot minél szélesebb körben megismerjék a fiatalok.

Dr. Kovács Tamás szólt arról, hogy a békési járásban több mint 37 ezren, Békésen mintegy 20 ezren élnek, így nagyon fontos, hogy a kormányablakban legyen NAV ügyfélszolgálat, és ne kelljen az állampolgároknak Békéscsabára utazniuk.

Dankó Béla országgyűlési képviselő hangsúlyozta, napjainkra eljutottak oda, hogy Békésen egy nagyon szép, felújított épületben intézhetik ügyeiket az állampolgárok.

– A kormány a szolgáltató állam kialakítása érdekében számos változást vezetett be, ennek az eredményeit már tapasztalhatják a járásban élő polgárok, illetve az a több mint ezer ügyfél, akik hetente felkeresik a hivatalt. Innentől az állampolgárok már nyolcvan NAV-os ügyet is elintézhetnek a békési kormányablakban, olyan ügyeket, amelyek miatt eddig utazniuk kellett – ecsetelte.”

Forrás:
Békésben is ablakot nyitott a NAV az állampolgárok felé; BEOL.hu; 2018. január 31.

Átadták a NAV ügyfélszolgálati ablakát Gyulán

„Ünnepélyes keretek között adták át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálati ablakát csütörtökön a Békés Megyei Kormányhivatal gyulai járási hivatalában.
Dr. Kovács József országgyűlési képviselő beszédében elmondta, a kormányablakokban a korszerű foglalási rendszernek köszönhetően az állampolgárok rövid várakozási idő mellett vagy anélkül intézhetik ügyeiket.

– Az adóhatóságnak nem csak az a feladta, hogy átlátható, egyszerű és könnyen értelmezhető jogszabályi környezetet teremtsen, hanem az is, hogy az ügyfelek kiszolgálása minél rugalmasabb legyen, és alkalmazkodjon a különböző igényekhez – hangsúlyozta. – Ezt segíti, hogy egyebek mellett már a gyulai kormányablakban is elérhetők az adóügyi szolgáltatások.

Zöld-Nagy Viktória, a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett rá, hogy 2011 januárjában huszonkilenc kormányablak huszonkilenc ügykörrel kezdte meg működését, mára csaknem 280 kormányablak működik hazánkban, amelyekhez 2 500 ügytípusban fordulhatnak az állampolgárok. Mindössze harminc olyan, jogszabály által kizárt eljárás van, amelyet nem lehet elindítani ezeken a helyeken. Tavaly mintegy 12 millió ügyfél 14 millió ügyét intézte a kormányablakokban.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője elmondta, a kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy az állampolgárok a lakóhelyükhöz legközelebb intézhessék ügyeiket. Ehhez kapcsolódik a NAV is azzal, hogy december 31-éig összesen hatvannégy új helyen lesz elérhető az adóhatóság ügyfélszolgálata. Kitért arra, hogy tavaly 2,6 millióan keresték fel a NAV ügyfélszolgálatait.

– Igyekszünk a lehető leggyorsabb és legszakszerűbb ügyintézést biztosítani számukra, de távlati célként az adóhatóság szeretné elérni, hogy minél többen éljenek az e-ügyintézés lehetőségével, amely költségcsökkentést eredményezne – tette hozzá. Tavaly a NAV már 4 millió ember személyijövedelemadó-bevallását készítette el.

– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy erőkkel dolgozik az e-számlarendszer kialakításán, hogy július 1-én zökkenőmentes legyen az átállás, a következő nagy feladat a vállalkozások áfabevallás-tervezetének kiajánlása lehet – mondta Tállai András.

A NAV ügyfélszolgálatai egyébként már hét Békés megyei kormányablakban érhetőek el. Egyebek mellett az állampolgárok ezeken a helyeken bejelenthetik adataik változását, leadhatják különféle nyomtatványaikat, bevallásaikat, kérhetnek csekket, nyomtatványokat.”

Forrás:
Átadták a NAV ügyfélszolgálati ablakát Gyulán; BEOL.hu; 2018. január 25.

Közigazgatási, politikai informatika

Interjú Dr. Ignácz Istvánnal, a Nyilvántartások Vezetéséért Felelős helyettes államtitkárral, az átalakuló digitális ügyintézésről

„Számos szolgáltatást otthonról, kényelmesen vehetünk igénybe. Interjú Dr. Ignácz Istvánnal, a Nyilvántartások Vezetéséért Felelős helyettes államtitkárral.

Hazánk 9 millió 770 ezer lakosának valamennyi fontos személyes adata megtalálható a 2017. január elsejétől működő központi nagy nyilvántartási rendszerben, ám azok elérhetősége garantáltan csak a hozzáférésre jogosult hatóságok, személyek számára lehetséges. A nyilvántartási törvény szerint minden állampolgárnak rendelkeznie kell legalább egy érvényes okmánnyal, ­személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal – hangsúlyozta dr. Ignácz ­István, a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős helyettes államtitkára.

A költséghatékonyabb ­közigazgatás megteremtése nem csupán egy sokkal ­karcsúbb szervezet létrehozását jelentette a korábbi Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások ­Központi Hivatala helyett, hanem az állampolgárok számára ügyintézésének alapvető leegyszerűsítését is. Hazánk az elektronikus ügyintézés arányát tekintve korábban az Unió középmezőnyéhez sem tartozott, de számos intézkedés eredményeként már az élmezőny közelében tartják nyilván. 2016. január elsejétől bocsátották ki az e-személyi igazolványt, ami rendkívül biztonságosnak bizonyult. Segítségével pontosabb, gyorsabb elektronikus ügyintézésre nyílt lehetőség. Ma 2 704 170 ember rendelkezik az új típusú okmánnyal. Az újszülötteknek is lehet elektronikus személyazonosító igazolványa azzal a különbséggel, hogy 12 éven aluliaknak az ujjnyomatát nem rögzíthetik az okmány elektronikus tároló elemében.

Az ország legnagyobb okmánykibocsátó intézményének vezetője elmondta, évente 400-450 ezer útlevelet, fél millió vezetői engedélyt (ma 4 millió érvényes jogosítvánnyal rendelkező autós van) adnak ki.

A webes ügyintézés milyen könnyítést hozott ügyfélnek és a szervezetnek?
Ha valaki pótolni szeretné elvesztett személyazonosító igazolványát, útlevelét vagy vezetői engedélyét, nem szükséges a személyes megjelenés, hiszen az intelligens informatikai rendszerek lehetővé teszik, hogy otthonról kényelmesen intézhesse ezt. Tizenhét nagy nyilvántartási rendszert működtetünk, hogy csak a legfontosabbakat említsem: a személyi adat és lakcím, a szabálysértési, a bűnügyi, az egyéni vállalkozói, az útlevél, kötelező felelősségbiztosítási, vezetői engedély és gépjármű nyilvántartás. Nemcsak az ország közel 400 kormányablakánál, hanem elektronikusan is igénybe vehető számos szolgáltatás – köztük olyanok is, amelyek korábban személyes megjelenést igényeltek.

A legpontosabban elvégzett okmánykezelés mellett is előfordulhatnak hibák. Mi történik akkor, ha például már a rögzítéskor téves adat kerül a rendszerbe?
Mivel igazgatási tevékenységet is folytatunk, ha valahol valaki hibázik, hozzánk fordulva a hibát nyomban kijavítjuk.

Vonatkozik ez az erkölcsi bizonyítványra, járműadatok elérésére, kezelésére és az ezekhez kapcsolódó okmányok kiadására is?
Nagy előrelépést jelent a nyilvántartások vezetésében az adatok pontos, gyors rendelkezésre bocsátása a jogosult számára. Ugyanez vonatkozik a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadására is, amit évente négy alkalommal ingyen lehet igényelni. Az igénylő ehhez digitális úton percek alatt hozzájuthat. Az idő pénz, a hatékony ügyintézéssel felesleges utazgatást, hivatalokban való várakozást takaríthat meg a lakosság. A nyilvántartási törvény precízen, pontosan rögzíti, ki, mihez férhet hozzá. Az állampolgárok biztosak lehetnek abban, hogy a személyes adataik mindig biztonságban vannak. Megemlítenék további újdonságot is: 2018. január elsejétől bevezették az Európai Bíróságok magyar állampolgárokkal szemben kiszabott büntetésének magyarországi megfeleltetését, melyre külön nyilvántartás készül, tehát a bűnügyi nyilvántartásban már azok az adatok is szerepelnek, melyeket az Európai Unióban hoztak magyarokkal szemben.”

Forrás:
Átalakuló digitális ügyintézés; Nagy József; Borsod Online; 2018. január 28.

Telefonos alkalmazást használhatnak ügyintézéshez az aradiak

„A MyArad nevű – okostelefonokra és táblagépekre letölthető – applikációval hatékonyabb ügyintézést ígér az aradi önkormányzat.

A városháza sajtóközleménye szerint bármilyen nemű problémát jelezhetnek a lakosok: a kóbor kutyáktól a közvilágítás meghibásodásáig, a közterek tisztán tartásától a tilosban parkoló autókig, de a restitúciós problémák vagy a lakásigényléssel kapcsolatos panaszokat is bejelenthetik.

A program használatához a http://mycity.primariaarad.ro internetes címről le kell töltni az ingyenes alkalmazást az okostelefonra, egy új bejelentéshez ki kell tölteni a nevet, meg kell adni a telefonszámot és az e-mail címet, le kell írni a panaszt és a térképen megadni a helyet, majd várni kell a megoldásra – írják a közleményben. Azt ígérik, hogy a megoldatlan panaszok 30 napig láthatók majd az alkalmazás által használt műholdas térképen, a megoldott esetek pedig öt napig.

Gheorghe Falcă polgármester szerint ez egy fontos lépés Arad „smart- (okos-) várossá” válásában. Könnyűnek és a helyi közigazgatás számára is rendkívül hasznosnak nevezte a MyArad alkalmazást. „Sok szolgáltatást a helyi tanácsnak alárendelt vállalat végez el, és így láthatjuk, hogy a lakosok mennyire elégedettek vagy elégedetlenek a munkájukkal, mennyi időbe telik egy-egy kérelem teljesítése” – idézte a közlemény az elöljárót.

Remélhetőleg valóban az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést fogja szolgálni a „virtuális panaszláda”, nem pedig egy újabb falat emel az ügyes-bajos dolgaikra megoldást kereső adófizetők és az illetékes tisztviselők közé.”

Forrás:
Telefonos alkalmazást használhatnak ügyintézéshez az aradiak; Pataky Lehel Zsolt; Maszol; 2018. január 30.

A közigazgatás elektronizálásával összefüggésben változások várhatók a szlovákiai oktatásügyi törvényben

„Az óvodákba, alap- és középiskolába, illetve a speciális oktatási intézményekbe való jelentkezésre elektronikus úton is lehetőséget kellene biztosítani. Az oktatásról szóló törvény módosított változatában javasolja ezt négy SNS-es parlamenti képviselő, köztük a párt elnöke, Andrej Danko is.

Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportügyi bizottság tagjai jóváhagyásra javasolják a fent említett módosítást. Ennek értelmében a felvételi kérelmeken kívül a diagnosztikai és az oktatási intézmény gyermekre, illetve tanulóra vonatkozó nevelési tanácsadói szakvéleményét is elektronikus formában lehetne kiadni.

A törvénymódosításra a közigazgatás elektronizálásának kapcsán kerül sor. Ezzel összefüggésben több dolog is megváltozhat – véli Martina Lubyová (SNS) oktatásügyi miniszter. „Elsősorban a felesleges bürokrácia és papírmunka megszüntetése a cél, mivel több feladat elvégzését is átültetjük elektronikus környezetbe. Például a szülőknek, akik elektronikus úton kívánják beíratni a gyermeküket, erre módjuk lesz, amennyiben rendelkeznek elektronikus aláírással ” – magyarázta a miniszter.

További változásnak számít az elektronikus osztálykönyvek bevezetése is. „Amennyiben az iskola rendelkezik elektronikus aláírással, az osztálykönyv végleges változatát is elektronikusan vezetheti” – egészítette ki Lubyová. A törvénymódosítások értelmében az elektronikusan vezetett osztálykönyveket nem kellene az év végén kinyomtatni. Az új javaslat pontosítja a személyes adatok jegyzékét is, amelyet az oktatási intézmények feldolgozhatnak.

A nemzetiek az oktatásügyi törvény módosításánál azt is javasolják, hogy bizonyos iskolatípusok igazgatói ne döntsenek közigazgatási eljárásokban. Az SNS szerint ez azonban nem akadályozná a szülőket vagy a diákokat a törvényszegések orvoslásában. Amennyiben felmerül az egyenlő bánásmód elve megszegésének gyanúja, bírósághoz fordulhatnak. A törvénymódosítás nem akadályozza a jogérvényesítést, azt, hogy indokolt esetben panasszal vagy petícióval éljenek a fenntartónál vagy az állami tanfelügyelőségnél.
Az SNS-es képviselők arra az esetre vonatkozóan is változtatást javasolnak, amikor az újonnan alapított iskolának vagy oktatási intézménynek nincs igazgatója. Ebben az esetben a betöltetlen funkcióból adódó feladatokat átmenetileg egy pedagógiai alkalmazott is elláthatná. Ez az igazgató visszahívása esetében is érvényes volna.”

Forrás:
A közigazgatás elektronizálásával összefüggésben változások várhatók az oktatásügyi törvényben; Felvidék.ma; 2018. január 26.

Elérhetővé vált az eSzemélyi (eSZIG) kártya a kormányzati KAÜ (Központi Azonosítási Ügynök) szolgáltatás mögött

A Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) állampolgárok által elérhető felületén megjelent az „ELEKTRONIKUS SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY”, mint választható azonosítási lehetőség. A fejleményekről egyik tagtársunktól érkezett magyarázó üzenet, hivatalos sajtóközlemény egyelőre még nem látott napvilágot (ha lesz ilyen, akkor pontosítjuk a bejegyzést):

A mai nappal (2018-01-31) elérhetővé vált éles/nyilvános környezetben is az eSzemélyi (eSZIG) kártya a kormányzati KAÜ (Központi Azonosítási Ügynök) szolgáltatás mögött.

Ha valaki bejelentkezik a közigazgatás egyik rendszerébe (vagy egy már csatlakoztatott piaci szereplőébe), akkor ki is próbálhatja.
Ha valaki bejelentkezik a közigazgatás egyik rendszerébe (vagy egy már csatlakoztatott piaci szereplőébe), akkor ki is próbálhatja.

A KAÜ mögötti eSzemélyi (eSZIG) kártyás megoldás a négy JavaCard applet (ePASS, eID, eSIGN, eNEK/MIFARE) közül a felhasználó hitelesítésére és a felhasználói attribútumok tárolására alkalmas eID applet-et használja. A dokumentumok hitelesítésére szolgáló eSIGN applet a KAÜ rendszertől függetlenül is használható (és ez igaz az útlevélként szolgáló ePASS applet-re is). Az eNEK/MIFARE az e-jegyrendszer (RIGO kártya – https://rigo.bkk.hu/) élesítése után lesz elérhető.

Forrás:
Szabó Áron, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Lásd még csak az eSzemélyiről: E-személyi; Belügyminisztérium tájékoztató oldala a megújult személyazonosító igazolványról

Az ország bármely kormányablakában intézhető a lakcímbejelentés – Tájékoztató az állampolgárok széles körét érintő jogszabályváltozásokról

„2017. július elseje óta a lakcímbejelentési eljárás bármely járási hivatal kormányablakában, okmányirodájában intézhető.
Például budapesti vagy pécsi stb. albérletbe Zala megyéből költöző egyetemistaként nem kell a távoli városban intézni a lakcímváltozás bejelentését, azt az állampolgár megteheti bármely Zala megyei kormányablakban is.

Az eSzemélyi igazolványt érintő jelentős változás, hogy 2017. 12. 15-től lehetővé válik az eSzemélyihez tartozó eAláírás tanúsítvány megújítása az okmányirodai és kormányablak ügyfélszolgálatokon, illetve amennyiben az állampolgár érvényes eSzemélyi okmánya nem tartalmaz az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatot és aláíró tanúsítványát, úgy a fenti időponttól kezdődően azt utólag is igényelheti.

Lehetővé vált továbbá az eSzemélyi okmányba a vész esetén értesítendő telefonszám utólagos felvitele is.

Lényeges változás, mely érinti a használt gépjárművet vásárló állampolgárokat, hogy eddig más EGT- államból behozott használt jármű forgalomba helyezése során nem kellett az előzetes eredetvizsgálatot elvégezni, ám 2018. január 1-jétől minden használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor el kell végezni az előzetes eredetvizsgálatot.”

Forrás:
Az ország bármely kormányablakában intézhető a lakcímbejelentés – Tájékoztató az állampolgárok széles körét érintő jogszabályváltozásokról; Zala Megyei Kormányhivatal; 2018. február 1.

Informatika, távközlés, technika

Szoftverrobotok (RPA – robotic process automation) alakítják át a MOL működését

„Szabó Strell Dáviddal, a MOL automatizálásért felelős szakértőjével beszélgetünk a vállalati automatizálás realitásairól, a SMART 2018 konferencia egyik előadójával.

Annak aki nem ismer, röviden bemutatkoznál, hogy mivel foglalkozol a MOL-nál?
A MOL Csoport 2017-ben meghirdette a Finance2020 programot, melynek egyik fontos pillére a pénzügyi folyamatok teljes digitális transzformációjának elősegítése. Ennek apropóján alakítottuk meg a csapatunkat, amelynek technológiai alapja jelenleg a Robotic Process Automation (RPA). Ezt a csapatot vezetem és építem.

A csapatommal hisszük, hogy a status quo megkérdőjelezése és az innováció jobbá teheti azokat a folyamatokat, amelyek körülvesznek minket. Máshogyan gondolkozunk egy üzleti folyamat újragondolása során mint a klasszikus iskola. Élvonalbeli technológiai megoldásokkal, új és friss gondolatokat viszünk egy-egy automatizálási projektbe. Ehhez egy olyan csapat kell, amely nem csak IT vagy csak üzleti szakemberekből áll. Az informatikai tudás, a folyamatszemlélet, az innováció iránti lelkesedés és üzleti tapasztalat pontosan kikevert elegyére van szükség.

Az automatizálási projektekbe már a kezdet kezdetén belekapcsolódunk, segítünk a folyamat racionalizálásában, standardizálásában. Ezt követően nem csak a robotok fejlesztését, hanem operációját is mi végezzük. Habár az esetek többségében az RPA-t használjuk, emellett adatmodellezéssel és mesterséges intelligenciával is foglalkozunk.

RPA szakértőként mennyire látod a jelenlegi automatizálás körüli hullámot hypenak, vagy valós eredmények elérésére képes trendnek?
Az automatizálás körül szerintem nincs hype. Véleményem szerint az automatizálás végigkíséri történelmünket. Sokak szerint a negyedik ipari forradalom éveit éljük, így abban talán van igazság, hogy jobban előtérbe került ez a téma.

Az RPA körül viszont tényleg hype van. Guy Kirkwood (a UiPath egyik ikonikus alakjának) szavaival élve minél előbb el kell kezdeni az RPA-t használni a folyamataink automatizálásában, hogy minél előbb túlessünk a hype időszakán. Ez nálunk sem volt másképp: minél hamarabb be kellett látnunk, hogy a szoftveres robotika nem a Szent Grál, nem mindenre a legjobb megoldás. Az RPA a kihívásokra adott válasznak csupán egy része.

A vállalatok nagy része azért ugrik bele az automatizálásba, hogy automatizáljon drága, sok ember által üzemeltetett folyamatokat. Mennyire látod reálisnak, hogy az RPA képes megfelelni ezeknek az elvárásoknak?
Az üzleti döntéshozó elsődleges elvárása sokszor az, hogy az automatizálás révén csökkenjen a folyamatot kiszolgáló élő munkaerő száma. Az RPA képes ennek az elvárásnak megfelelni, ráadásul a többi megoldáshoz képest olcsón és gyorsan.

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy sokszor fordítva ülünk a lovon, rossz logikát követünk. Nem attól lesz jó egy folyamat, hogy az RPA képes volt gyorsan és olcsón sok ember munkáját kiváltani. Pontosan fordítva: az RPA segítségével nagyszerű folyamatokat lehet építeni, aminek a következménye, hogy kevesebb élő munkaerővel lehet a folyamatot kiszolgálni.

Hogyan képes az RPA felvenni a versenyt más automatizálási technológiákkal szemben?
Két fő gondot látok, amivel a „klasszikus” (pl ERP) automatizálást megrendelő üzleti oldal általában szembesül: drága a fejlesztés, hosszú ideig tart. Az is előfordul, hogy amire a megoldást leszállítják, a folyamat már nem is úgy néz ki, mint amikor megrendelték a fejlesztést.

Az RPA képes e problémákra megfelelő választ adni, de csak akkor, ha jól használjuk. Egy nagy volumenű, sok manualitást igénylő standard folyamatnál a robotika tudja hozni a sokak által áhított néhány hónapos megtérülést is.

Milyen buktatói lehetnek az RPA-nak?
Ha nem jól használjuk a technológiát, könnyű beleesni a csapdájába. Például könnyen és gyorsan automatizálhatok egy rossz folyamatot, vagy egy olyat, melyet egy ’90-es évekbeli IT rendszer szolgál ki. Mindkét esetben lesz egy jó megtérülésem, viszont ha nincs egy végiggondolt folyamatfejlesztési stratégiám, akkor örökre rossz folyamatom lesz vagy még évtizedekig a ’90-es évek rendszereit fogom használni.

Jó megoldás lehet, ha egy folyamatot újra szeretnénk gondolni, de az sok ideig tart, akkor ideiglenesen RPA-val automatizálom a gyors megtérülés miatt. A felszabaduló kapacitásokkal összpontosíthatok a folyamat és a rendszerek rendbetételére.

Akkor csak ideiglenes megoldásként tekintetek az RPA-ra?
Nem. A robotika igazi előnye akkor mutatkozik meg, ha hosszú távon, stratégiailag tervezünk vele. Az RPA alkothatja a folyamat gerincét, amelyre az egyes részfolyamatokat, mint modulokat felfűzhetjük. Ez két szempontból is jó: ha a részfolyamat megváltozik – legyen az technológiai vagy üzleti változás – anélkül átalakíthatjuk, hogy hozzá kellene nyúlni a folyamat többi részéhez. Másfelől a folyamat újragondolása során szakaszosan haladhatunk időben széthúzva a fejlesztést.

Ti milyen projektekre használjátok az RPA-t, tudsz esetleg egy-két példát mondani?
A MOL Csoportnál első körben részfolyamatokat vettünk célba, mint például elektronikus számla letöltése és összegyűjtése különböző szolgáltatók honlapjáról, dolgozói költségtérítések feldolgozása, vagy töltőállomási személyzet HR adminisztrációjának automatizálása. Számos elszigetelt részfolyamaton túl jelenleg azt is vizsgáljuk, hogyan alkalmazható egy teljes üzleti folyamatra, mint például a teljes számla feldolgozási procedúrára.

Melyik a kedvenc RPA eszközöd?
UiPath.

Mit gondolsz, hova tart az automatizálási trend, mire számíthatunk középtávon?
A várakozásom az, hogy a robotikát egyre többen kezdik el használni, mivel ez lesz az a platform, amely összekapcsolja a különböző mesterséges intelligencia és blockchain megoldásokat a már meglévő informatikai rendszerekkel.”

Forrás:
Robotok alakítják át a MOL működését (RPA realitások); SMART 2018; 2018. február 1.

Az országban elsőként, több ezer felhasználó kezdheti használni a Szupergyors Internet Program új, nagysebességű hálózatát Tégláson

„Az országban elsőként adtak át nagy sávszélességű hálózatot a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében 2018. január 30-án, Tégláson. A 166,7 millió forintból megvalósult fejlesztés több mint hatezer helyi lakost érint.

A komplex kormányzati program megvalósítása révén 2018 végére minden magyar háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mb/s sebességű internet-hozzáférés. A piaci szereplők és a kormányzat közös munkájának eredményeként a SZIP által kitűzött cél elérése terv szerint halad, országszerte 56 milliárd forint uniós támogatással közel 150 milliárd forint értékű beruházás valósul meg pályázati és önerős forrásból.

„A téglási fejlesztéseknek köszönhetően mára a 2027 háztartási, vállalkozási és közintézményi végponton keresztül több mint hatezer helyi lakos számára már elérhető az 1 Gb/s sávszélességű internet-hálózat.”– mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

Tasó László, a tízezer főnél kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős államtitkár kiemelte: „A vidéki települések megmaradása és versenyképessége a legfontosabb törekvése minden politikusnak és minden kormánynak.”

A Hajdúhadházi járásban a folytatódó fejlesztéseknek köszönhetően 591,6 millió forintos beruházás mellett, 5187 végponton keresztül, több mint húszezren használhatják majd a világhálót.

A téglási hálózatot a hazai tulajdonú Eurocable Magyarország építette ki, melynek köszönhetően 1 Gb/s sávszélességű internetet használhatnak és televíziós szolgáltatásokat vehetnek igénybe a település lakosai.”

Forrás:
Több ezer felhasználó a Szupergyors Internet Program új, nagysebességű hálózatán; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2018. január 30.

Egész Budapestet lefedő IoT-hálózatot adott át az Invitech Solution

„Átadták az Invitech Solutions Budapestet lefedő LoRa-technológiájú IoT-hálózatát. Az Internet of Things (IoT – interneten keresztül összekapcsolt, irányított eszközök hálózata) platformjával a társaság az IoT-értéklánc minden elemét képes egymaga biztosítani vállalatok, államigazgatási és önkormányzati intézmények számára.

Az alacsony energiaigényű, nagy hatótávolságú, vezeték nélküli LoRa-technológia segítségével a megbízók hatékonyan kapcsolódhatnak majd a kihelyezett IoT-szenzorokhoz. A nemzetközi LoRa-szövetség tagjaként a társaság missziójának tekinti a technológia elterjedését Budapesten, hamarosan pedig országszerte is.

A most átadott LoRa-rendszer egy LPWAN-alapú megoldás. Az LPWAN (Low-Power Wide-Area Network) egy alacsony energiaigényű, vezeték nélküli technológia, amely nagy hatótávolságra (a területi adottságoktól függően akár 10-15 km) képes biztosítani az eszközök kommunikációját. Emiatt kiválóan alkalmazható a nagyobb kiterjedésű, mobil-lefedettség vagy vezetékes energiaellátás nélküli területeken elhelyezett adatgyűjtő szenzorok információinak továbbítására. A most kiépített LoRa (Long Range) hálózat pedig az LPWAN technológiákon belül egy olyan protokoll, amelynek előnyei a nyílt forráskódra támaszkodó széles fejlesztői bázis, az adatok továbbításához városszerte telepített egységek kis helyigénye, illetve az extrém alacsony energiaigény.
…
A LoRa-alapú IoT-megoldások segítségével a közműszolgáltatók távolról is képesek leolvasni a fogyasztási adatokat, de a köztéri okos szolgáltatások is általánossá válhatnak (pl. világítás, közlekedés, parkolás). Ezek mellett pedig az irodaépületek üzemeltetésének monitorozásában is újabb távlatok nyílhatnak meg. Ilyen lehet egy létesítmény integrált felügyelete, szükség esetén a riasztás és a beavatkozás is. A társaságnak országszerte, már több IoT-megoldást alkalmazó pilot projektje bizonyította a technológia felhasználhatóságát.

„Pilot programjaink sikerrel bizonyítanak az ország több pontján. Egy vidéki nagyvárosban a helyi közműszolgáltató részére végzünk fogyasztásmérést szenzorok segítségével, Budaörsön egy közvilágítást okos világítássá fejlesztő programunk fut, míg máshol az állattenyésztés hatékonyabbá tételében teszteljük megoldásainkat. Hamarosan pedig az ország mind több pontján jelen leszünk IoT-megoldásainkkal” – mondta Horváth Balázs, a társaság stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója…”

Forrás:
Egész Budapestet lefedi az Invitech Solutions IoT-hálózata; Computerworld; 2018 február 1.
Lásd még: LPWAN; Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

A személyes és szociális készségek (soft skills) növekvő jelentősége az amerikai munkaerőpiacon

„Conversable Economist elnevezésű blogjában Timothy Taylor egy a Washington Postban ismertetett kutatási eredményt elemez tovább. A kutatást a Google rendelte meg saját alkalmazottai pályaívének vizsgálatára, annak kimutatására, hogy a sikeres pályaívet befutó munkatársaknak melyek a fő jellemzői. A kiinduló feltételezés az a közkeletű bölcsesség volt, hogy a 21. században a legfontosabb készségek azok, amelyeket az ún. STEM (science, technology, engineering, math – vagyis természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika) magas szintű elsajátításával lehet megszerezni, a programozás tudománya mellett, persze. A Google felvételi gyakorlatára különösen jellemző volt ez a „STEM only” szemlélet, ami köszönhető talán az alapítók hátterének is, akik mindketten magasan képzett informatikai szakemberek voltak. Meggyőződésük volt, hogy csak az informatikusok érthetik meg a technológiát. Munkaerő-felvételi gyakorlatuk is ennek megfelelő volt: kereső algoritmusokkal válogattak az elit egyetemek számítástechnikát tanuló diákjai között. 2013-ban aztán kutatást indítottak saját cégükön belül annak felderítésére, hogy 1998-as indulásuk óta milyen összefüggések mutathatók ki a munkaerőfelvétel, az elbocsátások és az előmenetelek között. A „minden bitet és byte-ot” kielemző kutatásnak meglepő eredménye lett. A Project Oxygen – mindenkit alaposan meglepve – arra következtetésre jutott, hogy a legsikeresebb alkalmazottak ismérvei között a STEM-szakértelem szintje az utolsó jellemzők között van. A hét fő sikertényező egytől egyig az ún. „soft skills” kategóriába, a személyes és szpociális képességek közé sorolható. Olyanok, mint:

  • jó „edzőnek” (coach) lenni;
  • jó kommunikáció és figyelmes hallgatás;
  • meglátni és megérteni másokban az eltérő értékeket és szempontokat;
  • empatikusnak és támogatónak lenni egymás felé;
  • kritikai gondolkodás és jó problémamegoldó képesség;
  • meglátni az összefüggéseket az összetett ötletek és elgondolások között.

A Google egy másik házon belüli kutatása, a Project Aristotle a cég büszkeségeit jelentő, ún. „A-csapatok” teljesítményét vizsgálta. Ezeket a csapatokat vezető tudósokból, a legjobb specialistákból állították össze, akik sorra állnak elő élvonalbeli ötleteikkel. Az adatok elemzéséből ugyanakkor kiderült, hogy a legtöbb fontos és produktív új ötlet nem tőlük, hanem a „B-csapatoktól” érkezett, akik nem is feltétlenül a cég legokosabb, legképzettebb emberei voltak. A kutatás eredményei szerint a legsikeresebb csapatokat a következők jellemzik: egyenrangúság, nagylelkűség, bátorság, empátia, érzelmi intelligencia, és mindenek előtt érzelmi biztonság. Megfélemlítésnek, zaklatásnak helye nincs. A sikerhez elengedhetetlen, hogy minden csapattag érezzen elegendő magabiztosságot ahhoz, hogy hozzászóljon, és ne féljen annak következményétől, hogy esetleg hibát vét.

Egy 260 cégre kiterjedő kutatás szerint ezek a megállapítások nem csak az erősen innovatív high-tech cégekre érvényesek, hanem a gazdaság egészére is, cégmérettől függetlenül.
A munkaerőpiaci folyamatok történetében visszanézve megállapítható, mikor volt a trendforduló. A STEM-képzettséget igénylő munkahelyek száma meredeken emelkedett 1980 és 2000 között, majd kisebb ingadozásokkal, de megrekedt a növekedés. Az ezredforduló után ugyanakkor az olyan munkahelyek száma kezdett erőteljesen növekedni, amelyek olyan készségeket igényelnek elsősorban, mint a jó elemzési készség vagy a hatékony személyközi kommunikáció. Természetesen nem arról van szó, hogy a kognitív képességek leértékelődtek volna, csak arról, hogy ezek mellett a jó állásokhoz fejlett szociális készségek is szükségessé váltak.

Steve Jobs híres volt ahhoz, hogy ragaszkodott abbéli meggyőződéséhez, miszerint a „STEM” készségek elengedhetetlenül fontosak abban a világban, amelyben napjainkban élünk, de a technológia önmagában nem elegendő. Mint fogalmazott: elképesztően nagy szükségünk van olyan szakemberekre, akik humán, kulturális és társadalmi téren éppen olyan jól képzettek, mint amilyen jók a számítástechnikában.”

Forrás:
The Rising Importance of Soft Skills; Timothy Taylor; Conversable Economist; 2018. január 30.
The surprising thing Google learned about its employees — and what it means for today’s students; Valerie Strauss; Washington Post; 2017. december 20.
Fordítási megjegyzések: a személyes készségek alatt személyes tulajdonságokat, beállítódásokat, személyiségjegyeket kell érteni.
Lásd még: Soft skills (Wikipédia)
Az eredetiben szereplő „technologist” kifejezést „informatikusnak” fordítottuk.
A „hard skills” vs „soft skills” összehasonlítás értelmét talán a „szakmai alapok” vs. „emberi minőség” fogalmakkal lehetne visszaadni magyarul.

Adatgyűjtés, adatelemzés és összefüggés-vizsgálat – a PREGA (precíziós gazdálkodás) kerekasztal kulcsszavai

„A precíziós gazdálkodás sokak számára még ma is utópisztikus elképzelés. De olyan magyar gazdálkodó is van, aki tavasszal kipróbálhatja – Európában először – a világújdonságot, a vetéssel egy időben történő talajszkennelésen alapuló differenciált tőszámvetést.
Az adatgyűjtés, adatelemzés és összefüggés-vizsgálat voltak a kulcsszavak az Agroinform.hu által szervezett PREGA Kerekasztalon. Az AGROmashEXPO-n megrendezett eseményen az is elhangzott, hogy nagyon sok adat kell még ahhoz, hogy például a differenciált tőszámvetés igazán megvalósuljon.

A résztvevők: Börcsök András (Bugaci Aranykalász Zrt.); Farkas László (Farkas Kft.); Maróti Miklós (AgroVIR Kft.); Mesterházi Péter Ákos (AXIÁL Kft.); Sulyok Dénes (KITE Zrt.); Kauser Jakab (K-Prec Kft.) és Papp Gergely (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) az AGROmashEXPO-n nagy számú közönség előtt osztották meg a precíziós gazdálkodással kapcsolatos tapasztalataikat.

Az eseményre azt követően került sor, hogy a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület, az Agrármarketing Centrum, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Szent István Egyetem, az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ képviselői együttműködési megállapodást írt alá a precíziós gazdálkodás hazai elterjesztéséért.

… Mesterházi Péter Ákos (AXIÁL Kft.) következett. Az ő kérdése az volt, mi az informatikai trendek szerepe a változásokban.
„Az informatika – szidjuk vagy áldjuk – megjelent a mezőgazdaságban is, az elektronika tért hódított az erő- és munkagépekben. Minden a pontosságról és a hatékonyságról szól, az informatika jóvoltából egyre több és egyre sokrétűbb információt gyűjtünk. Olyan mennyiségű adat képződik, hogy felhasználásához, a jó döntések meghozatalához ezek elemzésére elengedhetetlenül szükség van. A különböző szántóföldi körülményeket minden egyes tábla esetében elemezni kell. Rá kell jönni, hogy egy-egy tábla egy-egy részén melyik az a tényező, amely korlátozza a hozamunkat. És ennek megfelelően kell tudnunk reagálni” – fejtette ki Mesterházi Péter Ákos.

Farkas László (Farkas Kft.) kérdése az volt, hol tart most – 2003-ban elsők között vágott bele a precíziós gazdálkodásba –, és mi az az újdonság, amit legutóbb bevezetett. Elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy korábban is adatokra alapozva hozták meg a döntéseiket. Csak azóta az adatok mélysége, színvonala és mennyisége hatalmas fejlődésen ment keresztül.

A kezdetekről elmondta, annak idején azért állt át erre a gazdálkodási formára, mert felismerte, csak akkor tud talpon maradni, ha valamit másképp csinál. Ugyanis a nagyon heterogén területein a hagyományos növénytermesztési módszerekkel ezt nem látta megoldhatónak. Azóta a precíziós gazdálkodás szinte minden elemét megvalósította. Ezekhez mindig külső szakértőket kért segítségül. Az ő munkájukat felhasználva hajtotta végre például a táblán belüli differenciált kezelést.

Amellett, hogy sikerült a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabban hasznosítani, ez a gazdálkodási forma még környezettudatos is. Ezt a szempontot szeretné mindenki figyelmébe ajánlani, hiszen még nem törődünk vele olyan komolyan, ahogy kellene – nyomatékosította. „A 2020 utáni uniós támogatási rendszer rá fog kényszerít mindenkit arra, hogy már csak ezért is foglalkozzon a precíziós gazdálkodással”
Minden évben eljut hozzá valamilyen új dolog, amelyet sikerül bevezetnie. Idén egy új módszert szeretne alkalmazni a foltok, a táblán belüli kezelési egységek kialakításánál. A tényleges talajmintavételt is ennek az új rendszernek a segítségével kívánja megvalósítani.

Kauser Jakab (K-Prec Kft.) Székesfehérvárról érkezett, két éve kapcsolódott be felesége családi gazdaságába. Akkor kezdett ismerkedni a precíziós gazdálkodással, és fogott bele „mindenféle adat” gyűjtésébe. Mostanra jutottak el odáig, hogy fel is dolgozzák ezeket. A télen alakították ki a tábláikon belüli kezelési egységeket. Ezek alapján most fognak talajmintákat venni. Tavasszal már ezek alapján tervezik meg a kijuttatásokat, mind a tőszám, mind a tápanyag tekintetében. Sőt, a növényvédelmet is erre építik.

Ad hoc jelleggel ásta bele magát a témakörbe, épp ezért nagy segítség volt számára a szeptemberben indított új szakmérnöki képzés Mosonmagyaróváron, amely átfogó, hasznos gyakorlati ismereteket nyújt a számára. Bizakodva tekint a második félév elé is.
…
Maróti Miklóst (AgroVIR Kft.) a moderátor arról kérdezte – hiszen már 350 000 hektárt meghaladó területen használják adatkezelési szoftvereiket –, hogy a gazdák mely adatokra kíváncsiak a leginkább. Szeretnék-e teljesítményüket valakihez vagy valamihez, akár a hazai, akár a világtendenciákhoz vagy az átlaghoz viszonyítani.

Szeretnék ezeket az összehasonlításokat – hangzott a válasz –, de amikor azt mondják nekik, máshol ugyanez a gép egy óra alatt nagyobb területet munkált meg, vagy kevesebb üzemanyagot használt fel, vagy ez vagy az a fajta nagyobb terméshozamot tudott, akkor mindig elhangzik valamilyen magyarázat a különbségre (kisebbek a tábláim, nagyobbak a dombjaim, több vagy kevesebb eső esett stb.). Vagyis önmagukban ezek a benchmarkok nem használhatók. Ezért kezdtek el például egyre precízebb időjárási adatokat használni, vagyis majdnem táblaszintű időjárási információkat begyűjteni, valamint a talajt is figyelembe venni.

De a világon senki sem tudja még megmondani, a „tutit” – hangsúlyozta. Pedig ügyfeleik azt szeretnék, ha menedzsment zónák szerint az elérhető jövedelem alapján lehetne tervezni a gazdálkodást. De még csak most jutott el oda a technológia, hogy gyűjteni kezdhessék az ehhez szükséges adatokat, és feltárják az összefüggéseket. Jelenleg az AgroVIR rendszere táblaszintű önköltséget, eredménykimutatást, átláthatóságot tud adni az ügyfeleinek, akik azt szeretnék, ha a számítógép azt is megmondaná nekik, mit csináljanak.

Börcsök András (Bugaci Aranykalász Zrt.) a vetéstechnológiával kapcsolatos legújabb tapasztalatait osztotta meg a PREGA Kerekasztal hallgatóságával.
Az idei világújdonság a vetéssel egy időben történő talajszkennelés. Egy amerikai cég által kifejlesztett eszköz képes arra, hogy valós időben mérve a talaj tulajdonságait – elsősorban a humusztartalmat –, e szerint alakítsa a tőszámot. Ezt a gépet tavaly tesztelték az Egyesült Államokban, akkor úgy alakult, hogy a tárgyalások végén még nem kapott belőle, de az idén alkalma lesz kipróbálni. Izgalommal várja a dolgot, mert Európában még senki sem jutott hozzá.

Régen az agronómusok futottak elképzeléseik műszaki megvalósítása után. Mára megfordult ez a helyzet. A műszaki technika sokkal előbbre jár, mint az agrotechnológia. Még nagyon sok adatnak kell jönnie minden tekintetben ahhoz, hogy például a differenciált tőszámvetés megvalósuljon. Ezzel az új rendszerrel véleménye szerint képes lesz arra, hogy egy pluszművelet nélkül, legalább valamilyen térképet készítsen a területeiről.

A legnagyobb nehézséget a precíziós gazdálkodásban abban látja, hogy a menedzsment zónák kialakítását milyen adatok alapján tegyék. „Minél többet tudunk róla, azt érezzük, annál kevesebb a tudásunk róla.” Tehát ez egy nagyon hosszadalmas folyamat, de valami alapján el kell indulni – hangsúlyozta. „Mi is elindultunk valahonnan, kialakítottuk a menedzsment zónákat. Ebben vannak kísérleteink, eredményeink, tanulmányozzuk a nemzetközi irodalmat, ez a jövő útja, csak nagyon-nagyon sok információt kell még összeszednünk ahhoz, hogy ez igazán működjön.””

Forrás:
A műszaki technika ma már előbbre jár, mint az agrotechnológia; Agroinform.hu; 2018. január 25.

A ma elérhető adatok 90 százalék az elmúlt 2 évben keletkezett – beszámoló a Data Economy Conference-ről

„Január 31-én mintegy 231 látogató volt kíváncsi az EUDECO projekt zárórendezvényére a Data Economy Conference-re. A 20 előadásból álló konferencia az adatgazdaság témáját járta körbe, és az IVSZ első nemzetközi angol nyelvű rendezvénye volt. A rendezvény bizonyos tekintetben hiánypótló volt, hiszen – egyfajta szemléletformáló, alapozó kurzusként – döntően azokat a nem IT cégeket tudta megszólítani, akik már felismerték az adatok újra felhasználásában rejlő üzleti potenciált, és tanulni kívántak a már élen járó vállalatoktól.

A konferencia számos rangos külföldi és hazai előadója három témakörben vezette végig a hallgatóságot az adatgazdaság alapjaitól, az európai szabályozási környezeten át egészen a hardcore üzleti adathasznosításig. Beszámolónkban a teljesség igénye nélkül szemlézünk a kimagasló színvonalú előadásokból.

Európa állásai az adatháborúban
Dr. Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD nagykövete nyitó előadásában rögtön megkérdőjelezte a Data Economy Conference Clive Humbytól idézett mottóját, mely az adatot a 21. század olajának aposztrofálja. A nagykövet szerint ugyanis míg az olaj nem újra hasznosítható, az adat bármikor újra elemezhető és végtelenszer újra felhasználható. S míg az olajra csak egy-két iparág épült, az adatra egy egész gazdaság épülhet. A Big Data képes arra a varázslatra is, hogy az ipari terméket szolgáltatássá változtassa.
Cséfalvay az adathábórú három frontján vizsgálta Európa állásait. A személyes adat-gazdaság harcmezőjén úgy vélte, a Facebook és a Google már megnyerték a csatát, jóllehet túlzott dominanciájukat számos okból mérsékelni szükséges. Mindazonáltal a nagykövet két olyan frontot is említett, ahol Európa még nyerhet, illetve nyernie kell. Az öreg kontinens ugyanis elképesztő ipari, gyártási kapacitással és az ahhoz kapcsolódó adatvagyonnal rendelkezik. Ha ezt kiaknázzuk, ez a csata megnyerhető. S ahol biztosan nyernünk kell, az a reshoring, amikor is az új technológiák és innovációk alkalmazása révén közelebb kerül a gyártás a fogyasztóhoz, és nem lesz már szükség a nagy globális értékláncok fenntartására.

IDC: „Az európai adatpiac értéke 2025-re megduplázódik”
Gabriella Cattaneo, az IDC alelnöke egészen friss, 2025-ig szóló adatokkal érkezett a konferenciára. Az IDC szolgáltat adatokat az Európai Bizottság számára az európai adatgazdaság fejlődéséről és trendjeiről. Az alelnök asszony elmondta: az IDC legfrissebb elemzései szerint az európai adatpiac értéke 2025-re megduplázódik, elérve a 147 milliárd eurós értéket.
Az európai várakozásokhoz hasonlóan Magyarországon is erre lehet számítani. Sőt, hazánk az európai átlagot meghaladóan növekszik majd és a pozitív szcenárió mentén az adatgazdaság értéke elérheti a 976 millió eurót. Minden egyes euró, amit az adatpiacba fektetnek, 4-6 eurós pozitív hatást gyakorol a gazdaságra, azon túl, hogy munkahelyeket is teremt. Éppen ezért az alelnök asszony azt sürgette, hogy a vállalkozások ne féljenek megnyitni az adataikat, hiszen, ahogy azt számos nagyvállalat is példázza, az adatok értékesítése egyre szignifikánsabban hozzájárul a vállalkozások bevételeinek növeléséhez, és csak a nyitottság lehet az alapja a hosszútávú, fenntartható növekedésnek.
…
„A földönkívüliek elemzése”
A rossz útra tévedés veszélyére Prekopcsák Zoltán, a RapidMiner alelnöke is figyelmeztetett. Zoltán először helyre rakott a fejekben néhány alapfogalmat, mint mesterséges intelligencia, gépi tanulás, deep learning, valamint azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz és az adattudományhoz.
Ezt követően egy nagyon vicces, „A földönkívüliek elemzése” c. esettanulmányon keresztül szemléltette mi történik akkor, ha egy data science projektben nem megfelelő, nem valós, illetve nem megbízható adatokat használunk. Zoltán kiemelte azt is, hogy fontos megtalálni a technológiai eszközök és az ember agy alkalmazásának megfelelő arányát ezekben projektekben.
…
GDPR – brutális bírság vagy komoly versenyelőny?
Természetesen nem maradhatott ki a GDPR témája egy adatgazdasági konferencia programjából. Dr. Tóásó Bálint a KPMG Partnere adott áttekintést a május 25-én életbe lépő uniós szintű, innovatív szabályozásról, s azok várható hatásairól. Kiemelte, hogy a reguláció fő aspektusa a megbízhatóság és elszámoltathatóság volt, s hogy a vállalatoknak fel kell készülniük, többek között adatvédelmi munkatárs alkalmazásával is. Szóba kerültek a korábban elrettentőnek bizonyult, s komoly félelmet gerjesztő potenciális bírságok is.
Jelen fázisban a tudatosság és a felkészültség fontosságát említette az előadó, s e tekintetben véleménye szerint szükséges, hogy összehozzuk a szabályozókat, az adat ellenőrzőket és az adatbirtokosokat.

Tóásó és a vele egy szekcióban előadó Cecilia Bonefeld-Dahl, a DigitalEurope főtitkára egyhangúan hangsúlyozták: hisznek abban, hogy a szabályozás bevezetésével jó alkalom nyílik arra, hogy áttekinthessük az üzleti folyamatokat, s hogy átlássuk, miképpen zajlik a vállalkozásunknál az adatok gyűjtése, és kezelése. A tudatos adatkezelés végső soron versenyelőnyhöz juttathatja a GDPR-nak megfelelő vállalatokat – tették hozzá.

A leggyengébb láncszem még mindig az ember
Fodor Máté, a PR-Audit információbiztonsági tanácsadója az adat-vezérelt cégek kiberbiztonságáról beszélt. Prezentációjának elején aláhúzta az örök szabályt: az infobiztonság mindenki felelőssége. A Docs.com, a Mirai malware és egyéb kríziseken keresztül szemléltette, milyen az, amikor a kibervédelem nem úgy működött, ahogy kellett volna.
Fodor sürgette, hogy a vállalkozások gondoskodjanak az alapvető kibervédelmi eszközök és erőforrások bevetéséről. Listázta is, mi mindenre van szükség: kibervédelmi és adatvédelmi szakemberre, technikai eszközökre, monitoring rendszerre, tűzfalakra, hozzáférési szabályzatra, és az információbiztonsági tudatosság fejlesztésére. Fodor szerint az emberi tényező a leggyengébb láncszem a kiberbiztonság terén.

A gépek izzadása
A Data Economy konferencia harmadik blokkjának fókuszában az adatok szabad mozgása állt. Bojkó Balázs, a Mortoff IT Consulting specialistája a gépek tanulásáról tartott érdekes előadást. „Az adat az új olaj” – ez volt az ő kiindulópontja is, de vajon igaz-e ez az Ipar 4.0-ra? Véleménye szerint igen. Mindazonáltal az Ipar 4.0 esetében az igazi hangsúly a hatékonyságon van.
Meglátása szerint a gépi tanulás, a szenzoros adatok és más adatok konzisztens használata valóságos kincsesbánya. Erre egy érdekes esettanulmányt villantott fel. Egy ragasztógép bizonyos körülmények között selejt termékeket állított elő. A különböző forrásokból származó adatok elemzésével derült fény arra, hogy ez azokban az esetekben fordul csak elő, ha a gyártócsarnokban megváltozik a levegő páratartalma. Bojkó előadásában további érdekes példákat is felvonultatott, ahol a Big Data és a Machine Learning jelentős hatékonyságnövekedéshez járult hozzá.

A konferencia előadásairól készült felvételek hamarosan elérhetőek lesznek az IVSZ YouTube csatornáján az előadók nyilvános prezentációi pedig már hozzáférhetőek az IVSZ SlideShare oldalán. A Data Economy Conference-en készült fényképek az IVSZ Facebook oldalán érhetőek el.

Az IVSZ az Data Economy Conference-t az EuDEco H2020 projekt keretében szervezte, amelynek minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető eredményei és ingyenesen használható online eszközei az adatgazdaság fejlődéséhez, az egyének és szervezetek adatgazdaságba való bekapcsolódásához járulnak hozzá.”

Forrás:
2025-re megduplázódik az európai adatpiac értéke; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2018. február 2.

Ébredés a digitális álomból: „Hol rontottuk el az internetet, és miért nem lesz soha tökéletes? ”

„…míg kezdetben az internet a demokrácia végső eszközének tűnt, a decentralizáltság, az alulról jövő kezdeményezések, a civil önszerveződés globális keltetőjének, a kultúra közvetítőjének, ma egyre gyakrabban a manipuláció, a gyűlöletbeszéd eszközeként, konkrétan a demokráciát veszélyeztető globális hálózatként tűnik fel. Mi ment félre, és hogyan lehet megjavítani?

Az internet csak annyira lesz tökéletes, mint az ember
MacKinnon régóta tanulmányozza a kérdést, és van egy rossz híre: az internet az emberi természeten csúszott el, tehát nem javítható. „Nem fogjuk tudni jobban kijavítani az internetet, mint a társadalmat és a politikai kultúrát. Ahogy az emberi társadalom sem lesz soha tökéletes, az internet sem.”

Az internetet emberek hozták létre, és közben szem elől veszítették azt a kérdést, hogy milyen társadalmat akarnak teremteni általa. Márpedig az internet világát az ideálisnak vélt társadalmi berendezkedéshez, az emberi jogokon alapuló demokráciához kellene igazítani – mondta. Megvan annak az oka, hogy miért van szükség vezetőkre, kormányzásra az emberi társadalmakban. Szabályok nélkül kitörne az anarchia, az életünk pedig rövid és szörnyű lenne. Az internetnek is tűrnie kell valamiféle szabályozást, de nem mindegy, hogyan zajlik a hálózat kormányzása, az internet governance.
…
Facebook, Google: netes monarchiák?
Nagy gond, hogy az internettel együtt gigantikus cégek nőttek fel, amelyek egyfajta privát kormányzást gyakorolnak az életünk fölött. Miközben a közérdeket vitathatatlanul érintő kérdés, hogy a Facebook, a Google és a többi közösségi oldal mit művel az adatainkkal, a válasz céges, pontosabban magánérdekek mentén dől el. Márpedig „nincsenek már monarchiák, miért éppen a netes szférában fogadnánk el ezt a fajta irányítást”?

A felhasználóknak sokkal többet kellene tudniuk arról, hogy mit kezdenek magánszférájukkal ezek a cégek – ezt a célt szolgálná a fenti elszámoltathatósági rangsor, de abban is csak azokat a vállalatokat tudták feltüntetni, amelyek ráálltak, hogy megméressék magukat. Így aztán továbbra is kérdés, hogyan lehet elszámoltatni az internetes cégeket.
…
Nem maradhatunk szimpla felhasználók
MacKinnon szerint a techcégeknek, a kormányoknak és az internetre hatást gyakorló közösségeknek együtt kellene kidolgozniuk a menekülőutat. Egyik szereplőt sem lenne tanácsos kihagyni: a kormányok szakértelem híján vannak, a cégek önszabályozásával pedig az a gond, hogy általa magánszereplők hoznának a közösségre vonatkozó döntéseket.
…
MacKinnon szerint is nagyon messze vagyunk még a megoldástól. Az a módszer biztosan nem működik, hogy a tartalomszolgáltatókat teszik felelőssé a felhasználók véleményeiért, ez ugyanis öncenzúrához vezet. A Facebook szűrői sem elég okosak ahhoz, hogy megkülönböztessék a valóban jogsértő tartalmakat például egy sima hírtől.

De a másik véglet, a felelősség teljes hiánya sem célravezető. MacKinnon úgy látja, ígéretes kísérlet a jövő évre ígért új európai adatvédelmi irányelv, amely a cookie-k passzív leokézásánál nagyobb mozgásteret enged a felhasználónak, illetve az átláthatóság jegyében némileg fellebbenti a fátylat arról, hogy mi mindenhez férnek hozzá a felhasználók adataival zsonglőrködő cégek.

Ha ez még nem lenne elég bonyolult, az internet szabályozásakor fontos elvi iránymutatásokat is újra kell gondolni. A felelősség kérdése mellett ilyen a monopólium fogalma is. Elég arra gondolni, mi a Facebook sikerének titka: az, hogy egyeduralkodó. Az ember nem teheti meg, hogy nincs fönt, főként ha valamilyen közösségi ügyet szeretne képviselni.

Átgondolandó az adathordozhatóság is: legalábbis jó nagyot lendítene a felhasználói szabadságon, ha facebookos profiladatainkat, amely tele van érzelmes emlékekkel, egy mozdulattal átvihetnénk egy másik platformra (ahogy a számhordozhatóság kiharcolása is mérföldkő volt a mobiltelefóniában). Segítene az is, ha adatainkat nem a cégek birtokolnák, hanem mi magunk – jegyezte meg MacKinnon…”

Forrás:
Hol rontottuk el az internetet, és miért nem lesz soha tökéletes? ; Rácz Johanna; Qubit; 2018. február 3.
Szerkesztői megjegyzés: Az illusztráció nem az eredeti cikkből származik.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. február 5.

Mit tanulhatnak a diplomaták egy újságírótól?
Szinte mindenhol azt láttuk: „digitális diplomácia” alatt elsősorban a közösségi média kapcsolatteremtő erejével „felturbózott” külkapcsolati munkát értik a tudomány emberei is, de különösen a gyakorló diplomaták. A Facebook, a Twitter, a Youtube és az Instagram korábban nem látott – gyors, közvetlen, kétirányú – párbeszéd lehetőségét teremtették meg, amivel egyre szívesebben élnének a külügyi apparátusok tisztségviselői, a központokban és a külképviseleteken egyaránt. De, valamit látni kell: a közösségi média platformjai, látszólagos egyszerűségük ellenére, komoly közkommunikációs eszközök. A bennük rejlő lehetőségek kiaknázása speciális tudást, tapasztalatot és gyakorlatot igényel – a digitális kor diplomatáitól is.

Ezek a „kommunikációs csatornák”, mert hiszen ebben az értelemben azokról van szó, az írott szöveg, valamint a képből, grafikából, videofilmből összetevődő látványelemek szakszerű alkalmazásával válnak képessé arra, hogy egy ország külpolitikai érdekeit, egy követségi apparátus munkacéljait valóban szolgálják. Az írás, méghozzá az újmédiának nevezett eszközökre alkalmas szövegek megírása, és különösen a „vizuális elemekkel való történetmesélés” komoly szakmunka. Nem véletlen, hogy ma még – egy-egy követségi Facebook fiók, vagy egy diplomata személyes Twittere – inkább elrettentő példákkal szolgál, semmint követendő gyakorlatokkal.

Kézenfekvő hát az a gondolat, hogy a gyakorló újságírók napi munkatapasztalataiból merítsenek „ihletet” azok a diplomaták, akik a holnap nagykövetségein dolgozva a közösségi média platformjain „töltik” majd a szinte 24 órásra nyúlt munkanapjaik javát. A nagynevű amerikai USC Annenberg egyetemi médiaközpont egyik doktorandusza, maga is nemzetközi kapcsolatok szakember, és egyben gyakorlott közösségi média újságíró, praktikus cikkben foglalta össze azokat a tudnivalókat, amik egyfajta gyorstalpalóként készíthetik fel a közösségi médiát aktívan használni akaró, fiatal diplomatákat. Tanácsaiból most mi is szemezgetünk néhányat:

  • Jól megválasztott analitikai eszközök segítségével gyűjtsön valóságos, releváns, friss és pontos adatokat (szakzsargonban: felhasználói „demográfiákat”) a leendő célközönségről. Ehhez a szerző a HootSuite, Sprout Social, Simply Measured profi eszközöket javasolja, természetesen az egyes közösségi média platformok saját látogató-analítikai eszközei mellett.
  • A közösségi média eszközök abszolút sajátossága: a kétirányú kommunikáció (a „párbeszéd”) lehetősége – éljünk is hát vele! A szerző hangsúlyozza: ma még sokszor általános, hogy az USA Külügyminisztérium (ill. külképviseletek) hivatalos közösségi média platformjaira kitett, „kifelé áramló” kommunikációra, szövegre, képre, videóra érkező válaszokat, reflexiókat a digitális diplomaták további reagálás (válaszszöveg, vagy legalább egy lájkolás) nélkül hagyják.
  • A komoly külpolitikai tartalmakat könnyen érthető, közbeszédi formában („csevegő stílusban”) mutassuk be. Nem is olyan könnyű megtalálni az egyensúlyt – de megéri! Ugyanis ennek hatására el is olvassák, amit mondani szeretnénk.
  • Kövessük figyelemmel, diplomataként is, a közösségi média trendjeit. Szélsebesen változó világ, újabb és újabb megoldásokkal, néha csak manírokkal, hóbortokkal, néha valóban használható lehetőségekkel. A Chilében akkreditált amerikai nagykövet például videofelvételeket tett közzé Facebookján arról, hogyan készíti ő hazája híres ételeit. Az akció jelentős sikert hozott – köszönhetően a közösségi médiát már egy ideje lázban tartó főzőcske-vdeók óriási népszerűségének is. Vigyázni persze itt sem árt; a félreértett, balul elsült trendkövetésből is kijutott az USA Külügyminisztériumának.

What diplomats can learn from journalists; Lauren Brackmann; USC Center on Public Diplomacy; 2018. január 17.

A Vatikán közösségi média tábora villámgyorsan elérte a 4 millió követőt
Az egyik legkisebb nagyhatalom kétségtelenül a Vatikán Állam. Pontosabban: maga a katolikus egyház. De, meg kell mondanunk: a digitális diplomácia iránt érdeklődök számára vitathatatlanul az egyik példakép is egyben! A sokakban a merevség, a megcsontosodottság képzetét keltő intézmény ugyanis az elmúlt évtizedben, különösen a mostani vezető, Ferenc pápa trónra kerülése óta, az intézményi modernizáció egyik élharcosa lett. Különösen érvényes ez a külvilággal való kapcsolattartás, a közkommunikáció eszközrendszerére. A közösségi média, elsősorban a Twitter, de a Facebook és a Youtube is a külvilággal való kapcsolatépítés, a kétoldalú párbeszéd legfontosabb eszközévé lépett elő szinte évek alatt. Nem mindegy az sem: az újító szellemben maga az egyházfő jár az élen, meggyőzően sugallva ezzel azt, hogy „kötelező modernkedésnél” itt jóval többről van szó. Twitter üzenetei, jól láthatóan saját maga által írt posztjai révén Ferenc pápa népszerűsége magas, a hívekkel tartott közvetlen kapcsolata különösen erős.

A Katolikus Egyház ugyanakkor jóval több egyszerű közösségnél: egy a világnak szinte minden zugára kiterjedő, globális entitás és intézményrendszer is. Mérete, komplexitása folytán a kommunikáció óhatatlanul is működésének az egyik kulcsterülete. A tájékoztatási munka szervezéséért és kivitelezéséért nagy tekintélyű hivatal, a Vatikán Kommunikációs Államtitkársága felel, amelynek az élén jelenleg egy dinamikus, fiatal egyházi ember, Dario Vigano prefektus áll. Az ő tervező munkáját, és persze nagyjából húsz szakértő (tervező, grafikus, szoftveres, folyamattervező) csaknem egy éves munkájának köszönhetően nem rég fejeződött be a Vatikán digitális tájékoztatási rendszerének átfogó megújítása.
Nem sokkal karácsony előtt helyezték üzembe a Vatican News új internetes portálját, megkoronázva ezzel az egyházi állam kommunikációjának 2015-ben megkezdett átalakítását. Az ötnyelvű portál legfontosabb funkciója – a sokrétű és sokoldalú hírszolgáltatáson túlmenően – az, hogy áttekinthető, kényelmes elérési pontot biztosítson a hívekkel való kapcsolattartásban kulcsszerepet játszó közösségi média platformoknak.

A zászlóshajó kétségtelenül a Vatikán gyökeresen megújított, globális Facebook oldala. Fontosságát, népszerűségét – és persze az átalakítás sikerességét – jól mutatja, hogy követőinek száma idén már meghaladta a 3 milliót. A Vatikán megújult Twitter fiókja végre orvosolta a széttöredezettség korábbi problémáját, és immár a hat nyelv bármelyikén gyorsan és könnyen követhető. A 600 ezret jóval meghaladó Twitter követői tábor mellett valamivel elmarad, de ugyancsak aktív az Egyházi Állam saját, dedikált Youtube csatornája, a maga mintegy 300 ezer hívével. És most már megkezdte felzárkózását a legfiatalabb közösségi médium, a Vatikán Instagram fiókja; rövid idő alatt a 115 ezret elérő követői tábora bizakodásra készteti a vatikáni kommunikáció szervezőit, működtetőit.

Ugyancsak a Vatikán Kommunikációs Államtitkárságának egy külön részlege foglalkozik a pápa „saját” közösségi média platformjainak kezelésével. Működésüket, ezen a területen, szorosan összehangolják a Vatikán Külügyi Államtitkárságának tevékenységével. Ahogy azt említettük: Ferenc pápa személyesen írja, olvassa, válaszolja Twitter- és Facebook-forgalmát – nyilván persze bizonyos emberi határok között. Népszerűsége ugyanis óriási, messze túlszárnyalva – ami a közösségi média követőket illeti – bármely más államfő, vagy politikus kollégájának vonzerejét. Twitter fiókja 44 millió követőt mondhat magáénak, de a fényképmegosztó médiuma, a pápa Instagram fiókja is 5 millió állandó hívével emelkedik ki az átlagból.
Vatican News community exceeds 4 million users on social media; Vatican News; 2018. január 9
Facebook, Twitter, YouTube, Instagram

Hogyan (ne próbáljunk) küzdeni a fake news ellen
Mindig előszeretettel hívjuk fel a figyelmet a Clingendael híreire. A Nemzetközi Kapcsolatok Holland Intézete ugyanis minden kétséget kizáróan a digitális diplomácia elméleti és gyakorlati kérdéseit kutatók számára is az egyik legfontosabb, legautentikusabb szakmai forrás. Most is örömmel hívjuk fel tehát a figyelmet az Intézet egyik legfrissebb kiadványára, az ún. Gyorsösszefoglalóra (Alerts), amely – nevéhez híven – egy-egy égető problémára, kutatási kérdésre vagy területre szeretné ráirányítani a figyelmet. A legutóbbi szám egy valóban napi problémát, a tavaly óta elhíresült „fake news”, azaz álhír kérdést igyekszik egy kicsit tárgyilagosabban bemutatni.

Mert hiszen a „fake news”-zal ma már mindenki foglalkozik, legyen bár politikus, újságíró, kutató, vagy közember. Méghozzá úgy, hogy közben abban sincsen egyetértés, hogy egyáltalán mit értsünk a bűvszóvá vált angol kifejezésen? A legsúlyosabb gond ezekkel az álhírekkel minden esetre az, hogy emberek – méghozzá laikusok és profik egyaránt – habozás nélkül elhiszik őket, közzé teszik őket, megosztják őket, és ezzel valójában életet lehelnek beléjük.

Az álhírek ugyanakkor a legjobb szálláscsinálói az egymás érdekeit, érzékenységeit figyelmen kívül hagyó nemzetközi diskurzusoknak is, és ezzel szinte laboratóriumi táptalajává válnak a politikai mítoszoknak – és végső soron a geopolitikai rivalizálásnak. Ezért gondolja úgy Jan Melissen, a nagyhírű holland külkapcsolati intézet vezető kutatója, hogy az álhír problematikát egyszer s mindenkorra körül kellene járni. A szakember ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az elsietett, kapkodó „megoldások”, kézenfekvő „válaszok” nem használnak, inkább csak rontanak a helyzeten. Ahogy az állítólagos „bűnösök” gyors megtalálása, majd visszaszorítása, és lehetőleg megbüntetése nem vezet sehová, legfeljebb a kölcsönös csaták és párharcok eszkalálódásához.

Az „orosz álhírek” elleni küzdelem fokozását proponáló EU-bürokrácia hozzáállását a szerző leegyszerűsítőnek, és összességében kontraproduktívnak tekinti. Felhívja a figyelmet arra is, hogy olyan jelenségekre, amelyek alapvető, „emberi aspektusokat” takarnak, nem lehet egyszerű megoldásokat találni.
Fake news and what (not) to do about it; Clingendael; 2018. február 2.

Palesztínáról – héber nyelven. A palesztín digitális diplomácia új útjai
Annak idején, 2008-ban a svédek voltak a nagy úttörők: a Second Life nevű „virtuális világban” megnyitották országuk első „virtuális nagykövetségét”. A kezdeti lázasan izgatott hónapok (talán évek) után azonban a valódi világ mintájára felépülő és működő, vagy inkább működtetett digitális világ az maradt, aminek indult: számítógépeken és a világhálón át játszott játék. És a képzelt környezetbe beleálmodott képzelt nagykövetség 2013-ban csendesen bezárta kapuit.

Aztán jöttek az amerikaiak, és amit ők kitaláltak, az már egy kicsit komolyabbnak bizonyult. 2011-ben az USA Külügyminisztériuma elindította a „Virtuális nagykövetség Iránban” névre keresztelt projektjét. Egyszerűen arról volt szó, hogy az Iszlám Köztársasággal késhegyig menő ellenségeskedésben lévő Egyesült Államok a virtuális térben akarta megteremteni azt az intézményt, amely – normál esetben, normális államközi kapcsolatok között – fizikai valóságban szolgálhatja egy küldő ország közdiplomáciai céljait. A terv az volt, hogy a virtuális térben teremtik meg, és teszik elérhetővé a „fogadó” ország nagyközönsége számára az amerikai politika által közvetíteni kívánt üzeneteket, értékeket. Valódi, hagyományos értelemben vett külképviselet hiányában, az amerikai politika ezzel az Internetre telepített „nagykövetséggel” szerette volna megerősíteni (kiépíteni) jelenlétét a térségben. Tulajdonképpen ez volt (és a mai napig ez maradt) az egyik leginkább „digitális diplomáciai” projekt a világban. Azt hirdette ugyanis: ha a fizikai valóságban nincsen (nem lehet) kapcsolat, a digitalizációnak, az internetnek hála akkor is közvetlen kapcsolatot építhet egy kormányzat egy másik állam lakosságával. A webhely alapfunkciója az (elsősorban politikai, de szélesebben vett kulturális) tájékoztatás volt és maradt. Ugyanakkor egy valódi külképviseletre emlékeztető módon információkat biztosít az USÁ-ban történő tanulási lehetőségekről, illetve kifejezett konzuli témákban (vízumszerzés) is.

Ezekhez a digitális kezdeményezésekhez hasonló kezdeményezés a palesztínok Facebook Nagykövetsége. A digitális diplomácia talán legkülönösebb intézménye sok szempontból lehet esettanulmány alapja. A térség egészen sajátságos, rendezett (vagy félig rendezetlen) viszonyaihoz, félig elismert határokhoz, félig elismert államiságokhoz igazodva, és a digitális forradalom sajátos eszköztárát felhasználva próbál kapcsolatot építeni.

Funkciója alapjában véve egyszerű: információt, méghozzá palesztín szemszögből kezelt információt, tájékoztatást nyújtani a térség (természetesen elsősorban Izrael Állam) lakói számára. Méghozzá – és egyszerűségében is ez az újdonság – zsidó lakosai számára. A palesztín Facebook Nagykövetség ugyanis – héber nyelvű. Alapvető küldetése az, hogy puszta létével, a palesztín államiság szimbólumainak folyamatos megjelenítésével, illetve az anyanyelvi párbeszéd megindításával és fenntartásával igyekezzen elfogadtatni az önálló palesztín államiság gondolatát.

A digitális platform tartalmát elemző kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy miközben az önálló palesztín ügy következetes képviseletét szándékszik biztosítani a Facebook oldal, ugyanakkor feltűnően kerüli a térségben élő palesztínok és zsidók megegyezését élesen akadályozható témákat. A közösségi média kezdeményezés másik erényeként említik a kutatók azt a tényt, hogy a platform üzemeltetői nagyon is komolyan veszik a médium alapvetően interaktív jellegét. Azaz, az oldal szerkesztői folyamatos párbeszédet folytatnak a Facebook Nagykövetségen megjelenő (zsidó) kommentelőkkel. Ennek tudható be az, hogy a projekt a mai napig nem vált egy egyoldalú információ továbbító (vagy éppen kifejezetten „egyoldalú propaganda”) szócsővé.
Palestine in Hebrew: a new approach to Palestinian digital diplomacy; Ilan Manor, Marcus Holmes; Medium, International Affairs Blog; 2018. január 29.
Palestine in Hebrew; Palestine / PLO – Main office; Facebook

Miért térdepelteti kukoricára a celebeket a Kínai Kiberfelügyeleti Hivatal?
Többször adtunk már hírt arról a – meglehetősen nyugtalanító – fejleményről, hogy a nyugati digitális világ óriásai, formálisan magáncégek, feltűnő lelkesedéssel (vagy legalábbis különösebb ellenkezés nélkül) válnak partnereivé a nyugati világ kormányköreinek az „ellenség” adminisztratív megregulázásában, korlátozásában, és lehetőleg visszaszorításában. Egyik hír követi a másikat arról, hogy a Facebook, vagy a Google, és más internetes, ill. közösségi média szolgáltatók milyen intézkedéseket hoznak a „bűnösnek talált” oroszok, és persze kínaiak működésének korlátozására. Nehéz ezt másként látni: a nyugati kormányok, amelyek a klasszikus hidegháború eredményeihez képest messze „alulteljesítenek” a globális riválisok, Oroszország és Kína elleni információs háborúban, a technológiákat kézben tartó, és amerikai tulajdonú magánszektort vonják be a küzdelembe.

Nagyon úgy fest azonban a dolog, hogy az ellenfelek – túl az érintett amerikai cégeknek súlyos veszteségeket okozó ellenlépéseken – maguk is készek arra, hogy adminisztratív módon kényszerítsék rá akaratukat a saját digitális szolgáltatóikra.

A kínai internetes felügyelő hatóság arra kötelezte a napokban a legnagyobb kínai közösségi média szolgáltatót a Sina Weibót, hogy „büntetésként” időlegesen felfüggessze a legkeresettebb kifejezések listáját, illetve a legdivatosabb témákat mutató listáját. A két népszerű szolgáltatás felfüggesztése komoly érvágást jelenthet a szolgáltatónak, hiszen – a helyi celebritásokat rajongva figyelő felhasználóknak – az oldal legnépszerűbb funkciói voltak ezek.

A lépést az internetes hatóság azzal indokolta, hogy nem sikerült más módon rákényszerítenie a szolgáltatót arra, hogy korlátozza (magyarán cenzúrázza) a „felhasználók által közreadott illegális tartalmakat”, illetve általánosságban a „vulgáris” közléseket.

A lépések hátterében egyrészt egyfajta „kultúrharc” sejthető. Az elektronikus médiumok szabályozásáért felelős kínai hatóságok az utóbbi hetekben több olyan intézkedést is hoztak, amellyel a kínai kormányzat (vélt vagy valós) kulturális irányvonalával nem egyező jelenségeket igyekeznek visszaszorítani. Nyilván ebbe a kategóriába sorolható az intézkedés, amely eltiltotta tetovált műsorvezetők, illetve a „rapkultúra” képviselőinek szerepeltetését az állami televízióban. A „felhasználók által közzétett illegális tartalmak” azonban komolyabb konfliktusokra utalhatnak: az elmúlt hónapokban ugyanis, ezzel a megfogalmazással, több olyan eset is felmerült, ahol a Kínai Népköztársaság külpolitikai érdekeit sértőnek tartott tartalmak – jellemzően Tajvant, vagy Makaót önálló államként kezelő megfogalmazások – miatt hoztak a kínai hatóságok szankciókat.
Why Weibo and Chinese Celebrities are Put into the Naughty Corner; Manya Koetse; What’s on Weibo; 2018. január 30.

SZAKMAI MŰHELYEK – USC ANNENBERG
Philip Seib a terrorizmus és a közösségi média kapcsolatáról. Video
A nemzetközi kapcsolatok, újságírás, és persze a két terület határvidékén virágzó digitális diplomácia egyik jeles nemzetközi műhelyének számító USC Annenberg School for Communication and Journalism, a Dél-Kaliforniai Egyetem nagy hagyományú intézete a kiberdiplomácia követőit is felettébb érdeklő munkát jelentetett meg a közelmúltban. Az intézet tanára, Philip Seib As Terrorism Evolves című tanulmánykötetében a (nemzetközi) terrorista szervezetek közösségi média használatát igyekszik feldolgozni és bemutatni.
Noha a téma nem teljesen kitaposatlan ösvényre vezet, napjaink nemzetközi kapcsolatrendszerének egyik nagyon súlyos, és perspektívájában különösen aggasztó jelenségét taglalja a könyv, és ezért feltétlenül említést érdemel.
Az egyetem patinás kutatóintézete most egy videobeszélgetésben foglalta össze a könyv legfontosabb gondolatait, eredményeit. A filmanyag megtekinthető az Annenberg dedikált Youtube csatornáján.
Philip Seib talks Social Media and Terrorism; USC Public Diplomacy; 2018. január 18.
How Terrorists Use Social Media; Youtube

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. január 29-február 4.

Informatikai eszközök beszerzése adásvételi szerződés keretében – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/24
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Sysman Informatikai Zrt.; Nádor Rendszerház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 38.124.720,- Ft
Lásd bővebben

EH-Rendszertervezési és minőségbiztosítási szolgáltatások a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00028 projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/24
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: Answare Kft.; DIKfK Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 155.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EH-Elektronikus fizetési szolgáltatások továbbfejlesztése a KÖFOP-1.0.0 – VEKOP-15-2016-00028 projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/24
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: Invitech Megoldások Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 78.640.000,- Ft
Lásd bővebben

A termék nyomon követési elektronikus rendszer (TNYER) üzemeltetésének és karbantartásának alkalmazástámogatása, valamint fejlesztése vállalkozási szerződés keretében – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/23
Ajánlatkérő: Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Semper Idem Rendszerfejlesztő és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság; Inter-Mikrum Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.116.000.000,- Ft
Lásd bővebben

FŐGÁZ Zrt. ügyfelei részére elektronikus számlabemutatás és számlafizetés biztosítás szolgáltatásának nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/22
Ajánlatkérő: NKM Földgázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DÍJNET Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 84.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közigazgatás földrajza

„A közigazgatásban dolgozóktól méltán várható el, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán megszerzett ismereteik alkalmazásának a térbeli tájékozódó képesség hiánya ne emeljen gátat. A közigazgatás történetének és szerkezetének térbeli látása mind a történelmi és a jelenkori Magyarország, mind az Európai Unió, az európai országok és a globális nagyhatalmak vonatkozásában hozzájárul a tájékozott, jó szakember benyomását keltő közigazgatás-szervezőről kialakuló képhez. Ehhez segít hozzá a tantárgy a közigazgatást illető történeti-földrajzi ismeretekkel, továbbá a magyar és az uniós országok jogszabályokkal meghatározott téregységek határainak és központjainak térképes megjelenítésével, a NUTS rendszerek térbeli vetületének megismertetésével, a magyarországi igazgatás struktúrájának a bemutatásával, valamint a globális hatalmak, a többpólusú világ meghatározó tényezőinek (az USA, Kína, az EU és Oroszország) földrajzi – igazgatási bemutatásával.”

Forrás:
A közigazgatás földrajza; Tózsa István; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar; 2017 (PDF)

Az agrárszektor digitalizációja – bemutatkoznak az okosfarmok

„Felgyorsult népességnövekedés, erősödő urbanizáció, a még művelés alá vonható földterületek folyamatos csökkenése, a Föld népességének jövőbeli élelmezési problémája, egyre alacsonyabb foglalkoztatás – ezek azok a kihívások, amelyekre az agrárszektornak választ kell találnia az elkövetkező években. Ahogy a Digitalizáció az agrárszektorban – Életképek a jövő okosfarmjáról című tanulmányunkból is kiderül, az egyre növekvő népesség igényeinek kielégítése nem oldható meg extenzív módon.

A technológiai forradalom és az ipar 4.0 elterjedésének hatására az agrárszektorban is új technológiák megjelenése és a komplex, automatizált technológiai ökoszisztémák kialakulása lesz megfigyelhető. Az okosfarmon mindennapossá válik majd az olyan technológiák alkalmazása mint a drónok, szenzorok, robotok és önjáró gépek, valamint 3D nyomtatók.

Az említett eszközök által generált adatokat modern megoldások mentén működő adattárházak tárolják (pl. felhőalapú megoldások), míg a gépek teljes, élő ökoszisztémában való együtt működését a mesterséges intelligencia és Big Data módszereken alapuló prediktív adatelemzés teszi valósággá.

„A jövő farmjainak működését várhatóan két markáns technológiai hatás fogja jelentős mértékben befolyásolni – az új technológiák megjelenése és az automatizált technológiai ökoszisztémák kialakulása. Ezen fő trendek mentén alakítottuk ki a jövő farmjának képét, az okosfarm-koncepciót” – mondja Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa.

Az okosfarmon, a drónok által elvégzett talajfelmérést követően, az ültetés szintén drónok segítségével történik. A talaj tápanyagtartalmának, valamint nedvességének és a növények nedvességigényének megállapításával és a meteorológiai állomás adatainak összevetésével a gazdaság automatikus irányítóközpontja meghatározza, hogy mely területre mikor érdemes az önjáró gépnek kimenni és elvégezni az öntözést, vagy egyéb tápanyagok, vegyszerek kijuttatását. A prediktív adatelemzésnek köszönhetően előre jelezhető az egyes gépek várható meghibásodásának ideje és a meghibásodás jellege, amire a gazdálkodó ideiglenes 3D alkatrészek nyomtatásával tud felkészülni, ezáltal lerövidítve a javítás miatt bekövetkező leállást.

„A technológiai fejlődés hatására a jövő okosfarmjain a gazdálkodók mindennapjai és feladatai teljesen átalakulnak, az operatív feladatok helyett a gazdák ténylegesen a farm irányítására, a stratégiai döntések meghozatalára koncentrálhatnak, mindezt akár a nappalijukban ülve, egy táblagép segítségével” – világít rá Osztovits Ádám a technológia által előidézett változásokra.

Bár a fent említett technológiák sok problémát orvosolnak, mégsem jelentenek általános megoldást. Az okosfarm-koncepció technológiai elemei már a hazai gazdaságok számára is elérhetőek, így a kihívást nem a megoldások elérhetősége jelenti, hanem azoknak a különböző gazdaságok eltérő igényeihez igazodó bevezetését. A rendelkezésre álló eszközök testreszabott alkalmazásával a gazdálkodásban hatékonyságjavítás és/vagy a költségmegtakarítás érhető el.

„Tanulmányunk útmutatást nyújt az agrárszektor szereplőinek abban is, hogy eldöntsék, számukra mely megoldások alkalmazásával érhető el a leghatékonyabb kimenetel. Öt plusz egy lépéses, nemzetközi és hazai tapasztalatainkon alapuló módszertanunkkal biztosítható, hogy a gazdaságok működését a legmegfelelőbb technológia alkalmazása segítse, valamint, hogy az elvárt hasznok ténylegesen elérhetővé váljanak. A digitális megoldások bevezetését az igények felmérésétől a megvalósuláson át a megvalósult eredmények visszaméréséig tudjuk támogatni, mindehhez pedig a szükséges finanszírozási források megtalálásában is tudunk segítséget nyújtani” – teszi hozzá Damjanovics Bence, az Üzleti tanácsadási csoport szakértője.”

Forrás:
Az agrárszektor digitalizációja – bemutatkoznak az okosfarmok; PwC Magyarország; 2018. február 1.
Digitalizáció az agrárszektorban – Életképek a jövő okosfarmjáról; PwC Magyarország; 2018. február 1. (PDF)

Törvények, rendeletek

Továbbra is Czunyiné dr. Bertalan Judit irányítja a digitális oktatási tartalomfejlesztést

„1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a digitális oktatás tartalomfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására – 2018. február 15. napjától – Czunyiné dr. Bertalan Juditot kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében ellátja
a) a digitális tanítási és tanulási környezet koncepciójának kidolgozásával,
b) az oktatási rendszer digitális tananyagai előállításának koordinációjával, valamint
c) a digitális tanítási és tanulási módszer bevezetésével összefüggő feladatokat.

3. A kormánybiztos tevékenységét az emberi erőforrások minisztere irányítja.

4. A kormánybiztos e tevékenységéért a Ksztv. 31. § (7) bekezdése szerinti díjazásban és juttatásokban részesül.

5. A kormánybiztos tevékenységét az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezetében működő titkárság segíti.

6. Ez a határozat 2018. február 15-én lép hatályba.

7. Hatályát veszti a digitális oktatás tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1060/2016. (II. 25.) Korm. határozat…”

Forrás:
1011/2018. (II. 1.) Korm. határozat a digitális oktatás tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1011/2018. (II. 1.) Korm. határozata a digitális oktatás tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2018. évi 11. szám; 2018. február 1.; 295. oldal (PDF)