Skip to main content

13. szám, 2019. március 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Digitális Európa program – A Coreper megerősítette az Európai Parlamenttel kialakított közös értelmezést

„Az EU egy új finanszírozási programmal, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Digitális Európa programmal támogatja gazdaságai és társadalmai digitalizációját. A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága a mai napon megerősítette a Tanács román elnöksége és az Európai Parlament által kialakított közös értelmezést arra a javaslatra vonatkozóan, amelynek célja az olyan kulcsfontosságú digitális technológiák széles körű bevezetésének és elterjedésének előmozdítása, mint a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások és a legmodernebb kiberbiztonsági eszközök.

A közös értelmezés nem terjed ki azokra a költségvetési vonatkozású és horizontális kérdésekre, amelyek megvitatása a 2021–2027-es időszakra szóló, következő többéves uniós pénzügyi keretről folytatott tárgyalások részeként zajlik.

A Digitális Európa program abban fogja segíteni az európai vállalkozásokat, különösen a kisvállalkozásokat, hogy ki tudják aknázni a digitális átalakulásban rejlő óriási lehetőségeket, növekedni tudjanak és versenyelőnyre tegyenek szert. Emellett fontos szerepe lesz a digitális szakadék áthidalásában is, hogy mindenki rendelkezzen azokkal a készségekkel és ismeretekkel, amelyek a digitalizált társadalomban való teljes jogú részvételhez szükségesek. A program a szakmaiságot is elő fogja mozdítani – a nemek közötti egyensúlyra is ügyelve – különösen a nagy teljesítményű számítástechnika és a felhőalapú számítástechnika, a nagy adathalmazok (vagyis a big data) elemzése és a kiberbiztonság területén. – Alexandru Petrescu román hírközlési és információs társadalomért felelős miniszter, a Tanács elnöke

A Digitális Európa program öt kulcsfontosságú területen finanszíroz majd projekteket: szuper-számítástechnika, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, korszerű digitális készségek, valamint annak biztosítása, hogy a digitális technológiákat széles körben használják a gazdaság és a társadalom egészében.

A nagy teljesítményű számítástechnika kiépítését célzó projektek finanszírozása olyan területek hasznára válik majd, mint az egészségügy, a környezet és a biztonság. A mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzése érdekében nyújtott támogatás révén például könnyebben igénybe lehet majd venni a mesterséges intelligencia tesztelésére szolgáló létesítményeket.

A program támogatni fogja a munkavállalóknak és a diákoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak és a közigazgatásban dolgozóknak nyújtott képzést a korszerű digitális készségek területén. A programból nyújtott finanszírozás – a közszolgáltatások egész EU-ra kiterjedő interoperabilitásának növelésével – hozzájárul majd annak biztosításához, hogy az emberek egyszerűen és zökkenőmentes vehessenek igénybe megbízható digitális közszolgáltatásokat.

Az európai digitális innovációs központok hálózata a vállalkozások (különösen a kkv-k) és a közigazgatási szervek számára nyújt majd hozzáférést a technológiai szakértelemhez. Ezek az innovációs központok az új technológiai megoldásokat kereső ipari szereplőket, vállalkozásokat és közigazgatásokat hozzák össze a piacérett megoldásokat kínáló cégekkel. Ezek az – Európában széles földrajzi lefedettséggel rendelkező – innovációs központok központi szerepet fognak betölteni a program végrehajtásában.

A Digitális Európa program több más, a digitális átalakulást támogató programot egészít majd ki. Ezek közé tartozik az Európai horizont, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális vonatkozásai.

A következő lépések
A Tanács arra számít, hogy a következő Európai Parlamenttel a lehető leghamarabb elindulnak majd a tárgyalások, és a közös értelmezés alapját képező, eddig elért eredményeknek megfelelően gyorsan le is zárulnak. A tárgyalások során figyelembe kell venni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos általános megállapodást is.
Rendelettervezet a Digitális Európa program létrehozásáról – jelentés az elért eredményekről (angolul, PDF)
Európai digitális egységes piac (háttér-információk)
Többéves pénzügyi keret: az uniós kiadások kialakítása (háttér-információk)”

Forrás:
Digitális Európa program – A Coreper megerősítette a Parlamenttel kialakított közös értelmezést; Európai Tanács; 2019. március 13.

Hétszáz ügytípus átalakítását tervezik

„A bürokráciacsökkentés korábbi intézkedései révén éves szinten 4 milliárd forintot takaríthattak meg a cégek, a magánszemélyek 10,6 milliárd forintot spórolhattak – közölte a Világgazdasággal a Miniszterelnökség.
Az állami rezsicsökkentésnek nevezett bürokráciacsökkentő csomag eddigi két – 2016. és 2017. január 1-jei – lépcsőjével még nem ért véget a folyamat, további intézkedéseket készítenek elő, a véglegesítés előtt még szakmai egyeztetések zajlanak a szaktárcák között – tájékoztatta a Miniszterelnökség a Világgazdaságot. A tervezett intézkedések alapját a kormányhivatalok együttműködésével azonosított 700 olyan ügytípus képezi, amelyeket a következő években szeretnének egyszerűsíteni vagy megszüntetni. Ezzel mind az állampolgárok és a vállalkozások, mind az eljáró hatóságok ügyterhei számottevően és érzékelhetően csökkenhetnek, az eljárások jelentősen egyszerűsödhetnek, gyorsulhatnak.

A tervek szerint jelentősen csökken majd a kötelező hatósági ellenőrzések száma és gyakorisága, más ügytípusoknál bejelentési kötelezettség válthatja fel az engedélyezési eljárást. Nagymértékben csökkentenék a személyes ügyintézési kötelezettséggel járó eljárások számát, nagyobb teret engedve az elektronikus ügyintézésnek.

Végezetül az eljárások gyorsítását szolgálják azok a belső intézkedések, amelyek értelmében az egyes hatóságok közvetlen hozzáférést kapnának olyan állami nyilvántartásokhoz, adatbázisokhoz, amelyekre egy-egy adott eljárásban szükségük van. Az új intézkedések elsősorban a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső szerkezetének átalakítását igénylik, hogy a mainál hatékonyabb és rugalmasabb legyen a kormányhivatali struktúra.”

Forrás:
Hétszáz ügytípus átalakítását tervezik; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. március 20.

Bővülnek az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér adatbázisai

„A kormány fontosnak tartja, hogy az egészségügyben fellelhető betegadatokat „egy csatornába” terelje, ezért a már működő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) adatbázisai tovább bővülnek – jelentette be az emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten.
Kásler Miklós kiemelte, ehhez 23 milliárd forint áll rendelkezésre az Emberi Erőforrás Operatív Programból.

A fejlesztésekről szólva elmondta, öt évre visszamenőleg felöltik a betegadatokat az EESZT-be, továbbá megtörténik a jelenleg is működő adatbázisok – az országos vérkészlet, a védőoltás-nyilvántartások, a várandós és gyermekegészségügyi kiskönyv-nyilvántartás, a személyre szabott sugárterhelés nyilvántartás, valamint a központi implantátum regiszter – beillesztése az egészségügyi felhőbe.

A miniszter beszámolt arról, hogy az EESZT-hez a kórházak és a házi orvosok többsége csatlakozott, a gyógyszertárak pedig 100 százalékban. A cél, kiterjeszteni a digitális lehetőségeket minden egészségügyi adatra vonatkozóan, hogy azok eljussanak az ellátás minden szintjére. Fontosnak nevezte, hogy az alapellátásban dolgozókat a betegadatok szintjén összekapcsolják a szakellátással és a kórházi ellátással.

Kásler Miklós a fejlesztések között kiemelte az onkológiai és a kardiológiai ellátást. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a projekt keretében 19 megyei és négy regionális centrumban bevezetik az országos onkológiai informatikai rendszert, amely tartalmazza az összes beteg adatait és az onkoterápiás protokollt is. Ezzel a jelenlegi hatvan napos kivizsgálási idő felére csökkenthető – emelte ki a tárcavezető.

Ezen kívül megvalósul a nemzeti kardiovaszkuláris képalkotó hálózat, amelynek révén az ország 21 kardiológiai centrumában megvalósul az egységes leletezés.

Kásler Miklós elmondta azt is, hogy a projektben egy központi távkonzultációs és egy korszerű távgyógyászati rendszer épül, amely támogatja a telemedicinát.

Mint mondta, 250 háziorvos és ötven szakorvos bevonásával zajlik majd a távmonitoring és távkonzílium próbaüzeme, ami nagyjából 15 ezer beteget érint a diabétesz, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a bőrgyógyászat és az endokrinológia betegségekre fókuszálva.

Az ágazati informatikai infrastruktúra-fejlesztés keretén belül négy pilot intézményben – a debreceni Kenézy Gyula kórházban, a budapesti Szent Margit, Szent Imre kórházba és a szombathelyi Markusovszky kórházban – megújulnak ezen intézmények időpontfoglalási, betegregisztrációs, betegbehívó és -irányító rendszerei.

Ezen kívül – ismertette Kásler Miklós – létrehozzák az országos központi háziorvosi előjegyzési rendszert, valamint a tüdőrák korai diagnosztizálására egy olyan informatikai rendszert, amely képes lesz az alacsony dózisú CT-felvételek automatikus kiértékelésére és leletezésére is.

A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen javul a lakosság részére nyújtott egészségügyi szolgáltatások minősége és hatékonysága – emelte ki a miniszter.

Kásler Miklós úgy fogalmazott, az egészségügyet az emberek jobb létének érdekében a megelőzés felé irányítják, tehát arra törekszenek, hogy kiiktassák azokat a tényezőket, amelyek a betegségek kialakulásához vezetnek. Ezt szolgálják az eddig meghozott intézkedések; így a népegészségügyi program, az alapellátás vagy a sikertörténetnek tekinthető sürgősségi ellátás átalakítása és a népegészségügyi program. Mint mondta, „a 21. század egészségügyét építjük”, aminek feltétele rendkívül magas technológia elérése.

Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az egészségügyben is kell használni az informatika adta lehetőségeket, hogy ne csak „okos telefonok, okos otthonok, hanem okos kórházak” is legyenek.

A cél, hogy a különböző informatikai rendszerek egységesek, strukturáltak és feldolgozhatóak legyenek.

A projekt 2017. május 1-től 2020. március 31-ig tart. Hozzátette: több egyetem is beillesztette képzésébe az EESZT-hez kapcsolódó informatikai képzést.

Az EESZT-hez 2017. november 1-jével csatlakoztak a közfinanszírozott egészségügyi intézmények, a gyógyszertárak, múlt év novemberétől pedig az Országos Mentőszolgálat és a magánellátók. Eddig 500 millió adat került a rendszerbe, és a fejlesztések 2020 után sem szűnnek meg – tette hozzá a főigazgató.”

Forrás:
Bővülnek az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér adatbázisai; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. március 19.

Közigazgatás, politika

A vállalkozói szemléletváltást ösztönzi a kormány stratégiatervezete

„A vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtése mellett a vállalkozói szemléletváltást ösztönzi a társadalmi egyeztetés alatt álló kis- és középvállalkozói (kkv) stratégiatervezet – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön, a KKV Top 100 budapesti rendezvényén.
György László elsősorban az innovációs és digitális képességek erősítése érdekében sürgette a vállalkozások fejlesztését és a vállalkozók további képzését. Az átalakulási folyamatot a kormány elé kerülő kkv-stratégia többek között a keresletvezérelt felnőttképzések és a tapasztalatcsere ösztönzésével támogatná – tette hozzá. A magyar kkv-k jelentős része ráadásul – mint fogalmazott – történetének első generációváltása előtt áll, így azt a kormánynak megfelelő feltételrendszer kidolgozásával kell megkönnyítenie.

A kkv-stratégia elemei közül kiemelte az exportképes vállalkozások külpiaci terjeszkedésének ösztönzését, valamint a vállalkozói adóadminisztráció mérséklését. Véleménye szerint az utóbbi még mindig jóval nagyobb terhet jelent Magyarországon, mint más EU-tagállamokban, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a személyi jövedelemadó bevalláshoz hasonlóan a vállalkozások bevallását is az adóhatóság készítse el. Közölte egyúttal, hogy az e-kormányzat kialakításához kapcsolódva vállalkozások számára internetes alkalmazás készül tanácsadói szolgáltatásokkal, forrástérképekkel, személyre szabott értesítési lehetőségekkel.

Az államtitkár az új stratégia egyik legfontosabb kihívásának nevezte, hogy a kkv-k nehezebben férnek hozzá fejlesztési és beruházási forrásokhoz, mint a nemzetközi nagyvállalatok, az akadályok mérséklése érdekében ezért egyeztetéseket sürgetett az érintett pénzintézetekkel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 10 éve még 50 százalék feletti adóteher a szociális hozzájárulási adó mérséklését követően 2019 második felére 36 százalékra csökken, 2022-re pedig 29 százalékra.

Schanda Tamás, az ITM európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a rendezvényen közölte, hogy Magyarország a rendelkezésére álló 9 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrás 32 százalékát már lehívta, további források bevonásával annak 110 százalékát hirdette meg, 107 százalékáról döntött, és csaknem 67 százalékát már ki is fizette a projektek végrehajtóinak. A vállalkozások előtt – mint mondta – még számos forrás nyitva áll, jelentkezhetnek többek között technológiafejlesztési és vállalkozásfejlesztési pályázatokra, megújuló energiák támogatására. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a 2021 és 2027 közötti uniós fejlesztési ciklusban is fenn kell tartani a kkv-k innovációjának támogatását, termelékenységük ösztönzését, és a kohéziós rendszer más jól működő elemeit. A kormány ezért sem fogadta el Európai Bizottság egy évvel ezelőtti, a források csökkentésével számoló javaslatát, és nem ért egyet azzal sem, hogy a testület kezelésében lévő pályázatokból az EU új tagállamai mindössze 5 százalékban részesülhetnek – tette hozzá.

Schanda Tamás a forráselosztásokról szóló tárgyalásokon további elhúzódó vitákra számít, de hangsúlyozta, hogy a kormány kész változtatni a fejlesztéspolitikai rendszeren, és figyelembe veszi a pályázók visszajelzését. Utóbbiak érdekében egyszerűbb szabályozást, a pályázati ösztönzők kibővítését és felhasználóbarát támogatási rendszert sürgetett. A lehetséges megoldások közül kiemelte a feltételesen visszatérítendő támogatások, vagyis az elért eredményektől függő visszatérítési kötelezettség alkalmazását, valamint az egyszerűsített pályázati elszámolások kiterjesztését.

A rendezvényen hozták nyilvánosságra a 2018-as év legjobb kis- és középvállalatainak országos TOP100-as listáit, amelyeket az Opten Kft. adatai alapján egy független szakértőkből álló szakmai kuratórium állított össze.

Az Opten adatbázisa szerint az 500 cég összesített árbevétele meghaladja a 2 640 milliárd forintot, profitja megközelíti a 250 milliárd forintot, és több mint 50 ezer embernek adnak munkát.

A szervezők közleménye szerint a KKV Top100 díjazottjai közül az első a szolgáltatás kategóriában a 3DHISTECH Fejlesztő Kft., az ipar kategóriában a PRIME RATE Kft., építőipar kategóriában a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft., a kereskedelem kategóriában az SMP Solutions Kft., a mezőgazdaságiban pedig a Bio Fungi Kft. lett.”

Forrás:
A vállalkozói szemléletváltást ösztönzi a kormány stratégiatervezete; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2019. március 22.

Azonosságok és különbözőségek a magyar önkormányzati világban

„2019. március 19-én találkozott az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusa monitoring bizottsága a magyar önkormányzati szövetségek képviselőivel és a Kongresszus magyar delegáltjaival a TÖOSZ budapesti irodájában.

A monitoring látogatás célja a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglaltak teljesülésének vizsgálata hazánkban. A strasbourgi székhelyű, 47 tagállam helyi és regionális választott vezetőiből álló testület a helyi demokrácia őrzőjeként rendszeresen végzi az ország-látogatásokat, aminek szabályozott eljárásrendje szerint a szakértők és más országok önkormányzati vezetői pár nap alatt párbeszédet folytatnak az adott ország helyi demokrácia kulcsszereplőivel. Így hazánk esetében a Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, Állami Számvevőszék, Országgyűlés, Alkotmánybíróság, alapvető jogok biztosa, kistelepülés, megye, város is szerepelt a szövetségeken kívül a háromnapos monitoring látogatás programjában. Párbeszédre alapulva készítenek egy jelentést, amelyet hivatalosan a Kongresszus legfőbb döntéshozási fórumán, a plenáris ülésen fogadnak el a folyamat végén.

A TÖOSZ mint az országos önkormányzati szövetségek nemzetközi ügyek koordinációjával megbízottként segédkezett a szervezésben és felajánlotta a helyszín biztosítását.

Egyedülálló módon valamennyi országos önkormányzati szövetség elnöki vagy társelnöki, alelnöki szinten képviseltette magát a TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központjában tartott félnapos tanácskozáson.

Központi témák voltak:

  • információk a Kongresszus 341 (2013) számú ajánlásának végrehajtásáról a helyi és regionális demokrácia helyzetéről Magyarországon (az előző, 2012-es monitoring látogatás eredménye);
  • a magyar helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jelenlegi reformok és fejlesztések;
  • a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete (lásd a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 9. cikkét);
  • a szövetségek hatáskörei és a központi kormányzattal való interakciók: konzultációs mechanizmusok a helyi önkormányzatokkal és szövetségeikkel a jogalkotási projektek, pénzügyi és egyéb, őket közvetlenül érintő ügyekben;
  • a kormányzat különböző szintjei közötti együttműködés és a hatáskörök megosztása;
  • helyi önkormányzatok felügyelete;
  • helyi választott képviselők hivatali feltételei és a pénzügyi kompenzációjuk;
  • helyi és regionális önkormányzatok jogi védelme és a helyi bíróságok elérhetősége;
  • településközi és interregionális együttműködés;
  • határon átnyúló együttműködés;
  • a magyar helyi és regionális önkormányzatok kihívásai (például az állampolgári részvétel szintje a helyi köz- és politikai életben, stb.).

A résztvevők különböző településnagyságot, politikai pártállást képviselve vázolták fel véleményüket a fenti témákban, ami többek megfogalmazásában is oda vezetett, hogy az azonosságokat és különbözőségeket sikerült felvázolni a magyar önkormányzatokról a monitoring delegáció tagjainak, szakértőinek.

Az Európa Tanács Kongresszusa az objektivitásra törekedve adatok, elemzések és tények alapján dolgozik a helyi demokrácia vizsgálatakor is. Egyetemi szakértőkön kívül tapasztalt, választotti pozíciót régóta betöltő elismert szakértők is részt vesznek a munkában, Marc Cools Uccle–ből Belgiumból és Jean-Pierre Liouville Franciaországból.

A szakértők elmondták, hogy a Kongresszus a helyi és regionális választott képviselők Kongresszusa, az itt jelenlevők tanácsa is. Önkéntes részvételről van szó. Fontos, hogy ne keverjük össze az EU-val. A helyi demokrácia elősegítése a fő cél, a Chartában foglalt elvekre alapozzák munkájukat. Mind a 47 ország ratifikálta a Chartát, minden országban rendszeresen tartanak monitoring látogatásokat arról, hogy milyen a helyzet a helyi demokrácia szempontjából. A céljuk, hogy gondjaikat kéréseiket továbbítsák a kormányzat felé. A jelentésüket ki szeretnék egészíteni a jelenlevők megjegyzéseivel, meglátásaival. 2012-ben volt a legutóbb látogatás Magyarországra, így a kiindulópont a mostani jelentésnél az azóta eltelt időszak értékelése alapján javaslatok megfogalmazása.

Az eljárásrend szerint a mostani három napos látogatás után elkészül az első tervezet, amit szűkebb majd tágabb körben véleményeznek az érintettekkel, kormányzattal majd a kongresszusi szervezetrendszeren áthaladva a legfőbb döntéshozó fórum, a plenáris ülés fogadja el Strasbourgban.

A jelentéstervezeteket közzétesszük honlapunkon, amint erre lehetőség nyílik.”

Forrás:
Azonosságok és különbözőségek a magyar önkormányzati világban; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2019. március 20.

Súlyos hiányt görgetnek az önkormányzatok

„A probléma gyökerét az adja, hogy hat évvel ezelőtt központilag befagyasztották az árakat.
Egyre nagyobb teher az önkormányzatoknak a közműtartozásokban fennálló hátralék: a hulladékgazdálkodással foglalkozó önkormányzati cégeknek 8-10 milliárd forintos hiányt kell kezelniük – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A probléma gyökerét az adja, hogy hat évvel ezelőtt központilag befagyasztották az árakat, tehát most is ugyanannyit kell fizetnie a lakosságnak a szemétszállításért, mint 2013-ban. Ez a díj területenként nagyon eltérő, negyedévente 6–18 ezer forint.

A költségek azonban az elmúlt években folyamatosan nőttek: emelkedtek a fizetések, az üzemanyagárak, az adók viszont nem csökkentek, tetemes költség a lerakodási adó és az útdíj is. A jelentős drágulást a hulladékgazdálkodó cégek – az átszervezések ellenére – a díjbefagyasztás miatt nem tudták követni.

A díjközlés mindig utólagos, az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egy képlet szerint kiszámolja, hogy mekkora díj illeti meg a cégeket, de ez az összeg és a valós költségek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek egymással – mondta Schmidt Jenő. Korábban is előfordult 5-10 százalék körüli hiány a be nem fizetett lakossági díjak miatt, de sosem érte el a jelenlegi, 20 százalék feletti szintet. A közszolgáltatást végző hulladékgazdálkodó cégek mintegy 60 százaléka veszteséges, a többi pedig körülbelül nullszaldós.”

Forrás:
Súlyos hiányt görgetnek az önkormányzatok; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. március 21.

EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok: a TÖOSZ az államközi megállapodás aláírását gyorsítaná

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Elnöksége az államközi megállapodás aláírását gyorsítaná a donor országokkal (Norvégia, Izland, Liechtenstein) az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok mielőbbi indulása érdekében. A TÖOSZ Elnökségének tagjai erről március 13-i ülésükön fejtették ki álláspontjukat az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvetetőjének tájékoztatóját követően.

Dr. Korponai Gergő, osztályvezető, Program Operátor vezető, az Innovációs és Technológiai Minisztériumon belüli Nemzetközi Együttműködési Programok Végrehajtási Főosztálya képviseletében előadást tartott a TÖOSZ Elnökségének az „EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok: prioritások, aktualitások, és jövőbeni lehetőségek önkormányzatoknak” címmel.

Eddig a Miniszterelnökség keretein belül működött a Nemzetközi Együttműködési Programok Végrehajtási Főosztálya, ami most az ITM-be került a fejlesztéspolitika nagy részével együtt, így az EGT és Norvég Alapok hazai koordinációja is.

Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014 időszak eredményeiről röviden az osztályvezető úr elmondta, hogy 7 megvalósított programot tartalmaz, amelyek végrehajtásának teljes felelőssége a hazai oldalé volt, és mintegy 200 projekt megvalósítását jelentette. Pénzügyileg ez 25 milliárd forint támogatás felhasználását jelentette, ami a forrásfelhasználásban a teljes allokáció 67%-át tette ki. A programok végrehajtása jelentős időbeni csúszásokkal történt, így a 67% is jó eredményként könyvelhető el, figyelembe véve a körülményeket.

Az önkormányzatokat leginkább a „Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés” program érintette, ebben születtek eredmények az önkormányzati fejlesztésekben. A program átfogó céljai voltak: intézményi kapacitás és humán erőforrás-fejlesztés állami intézményeknél és önkormányzatoknál; az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások kapacitásának és minőségének javítása. Eredményként felmutatható 11 nyertes pályázat, további 7 bilaterális kezdeményezés, 36 hazai és 18 donor projekt partnerrel. A forrásfelhasználás a teljes allokáció 93%-a, ami kiemelkedően jó eredménynek tekinthető. Ez volt az egyetlen program, amiben minden projektben kötelező volt norvég partner bevonása. Néhány példa a sikeresen végrehajtott projektek tartalmára: időskori jóléti szolgáltatás kialakítása, szociális szolgáltatás fejlesztése, önkormányzati feladatok ellátásának megkönnyítését szolgáló közösségi terek kialakítása, új munkaerő-piaci szolgáltatás kialakítása, képzési központ létrehozása.

A Nemzeti Kapcsolattartó működtette a Kétoldalú Kapcsolatok Nemzeti Alapja – KKNA programot, mintegy 200 millió Ft összeggel, amelynek célja a bilaterális kapcsolatok fejlesztése az EGT országokkal. A programban több önkormányzat kétoldalú kapcsolatépítése kapott támogatást. A TÖOSZ elnökségének több tagja aktív részese volt a projekteknek a TÖOSZ-szal együtt. A sikeresen végrehajtott 25 projektből 11 kapcsolható közvetlenül önkormányzatokhoz. 7 projektnél önkormányzat volt a programon belül projektgazda, 3 projekt esetében a TÖOSZ. Az esélyegyenlőség és klímaváltozás elleni küzdelem volt a két szakmai prioritás. Az eredmények a partnerek tapasztalat és tudáscseréje, új stratégiák és jó gyakorlatok közös kidolgozása voltak.

Az előadó elmondta, hogy az új, 2014-2021-esnek nevezett támogatási időszak tervezési szakaszát éljük. 2016-ban kezdődtek a kétoldalú egyeztetések, a projektszintű végrehajtás 2024 tavaszáig tarthat. Az EU tagjai közül lényegében az utoljára csatlakozott 15 kedvezményezett ország kap támogatást.

Hazánkkal is folynak az egyeztetések, amelyek tekintetében a következők körvonalazódnak.

7 program várható az új időszakban:

  • Üzletfejlesztés
  • Kutatás
  • Ösztöndíjak
  • Roma integráció
  • Helyi fejlesztések és jó kormányzás
  • Megújuló energia és klíma
  • Kulturális örökségvédelem<

A fenti programokban a roma fókusz a roma integráció elnevezésű programon kívül is várhatóan meg fog jelenni.

Magyarország részesedése: 214,6 millió EUR (a hazai társfinanszírozással együtt kb. 67 milliárd Ft.), amely a támogatási időszak hosszabbodását is figyelembe véve hasonló támogatási összeg, mint az előző programozási időszak hazánkra eső része. A cél az Együttműködési Megállapodások mielőbbi aláírása.

Hosszú a folyamat, amíg az államközi megállapodás elfogadását követően pályázati felhívások jelenhetnek meg. Valamennyi program esetén külön megállapodás rögzíti majd a donorokkal a szakmai támogatási tartalmat. A gyakorlat azt mutatta, hogy két évbe telik, amíg a kétoldalú megállapodás aláírását követően pályázati felhívások lesznek. A Nemzeti Kapcsolattartó célja, hogy felgyorsítsa a pályázati kiírásig tartó folyamatokat annak érdekében, hogy az egyes programokból mielőbb részesülhessenek a magyar kedvezményezettek.

A jelenlevő településvezetők éltek a lehetőséggel és kérdéseket intéztek az előadóhoz: Szirbik Imre, Szentes Város polgármestere a fenntartási alap felhasználási feltételei és módozatai iránt érdeklődött. Bíróné Dr. Dienes Csilla, Szamossályi Község polgármestere a TÖOSZ elnökét kérte fel, hogy a politikai vezetés irányába tegyen lépéseket a donorokkal a megállapodás mielőbbi aláírása érdekében. Dr. Sértő-Radics István megjegyezte, hogy a roma integráció területén szívesen venne részt az egyeztetésekben, hiszen számos tapasztalattal bír a programok hatékonysága és célszerűsége terén. Dr. Lénártné Benei Anikó, Abasár Község polgármestere kifejezte reményét, hogy 5000 lélekszám alatti települések is pályázhatnak majd energiahatékonysági projektek megvalósítására, ugyanis az eddigi kiírások nem mindegyike engedte ezt.

Dr. Korponai Gergő azt ajánlotta a TÖOSZ-nak, hogy ahogyan eddig is, kövessék a társadalmi egyeztetés folyamatát és jelezzék ezeket az észrevételeket.”

Forrás:
A TÖOSZ az államközi megállapodás aláírását gyorsítaná; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2019. március 18.

Startup Europe Csúcstalálkozó Kolozsváron: útjára indult az Európai Unió Digitális Európa Programja

„ A romániai európai uniós soros elnökség egyik legfontosabb rendezvénye, a Startup Europe Csúcstalálkozó kezdődött tegnap Kolozsváron. Az ezernél több külföldi és hazai szakember részvételével zajló szakmai rendezvény az egységes digitális piac témáját járja körül, célja megismertetni a vállalkozókkal az EU által biztosított támogatási lehetőségeket. A kétnapos rendezvényen a nyugat-európai innovációs ökoszisztémák kulcsszereplői találkozhatnak a kelet-európai innovációs technológiával foglalkozó vállalkozókkal, tapasztalatcsere, hálózatépítés céljával. A csúcstalálkozó tegnap délelőtti megnyitóján Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos elmondta: az EU lemaradt a digitális fejlesztések terén. Éppen ezért bejelentette: a felzárkózás érdekében ez alkalomból útjára indítják a Digitális Európa Programot, amelynek támogatási alapja 9 milliárd euró.

A kolozsvári csúcstalálkozó nemcsak tematikus előadások, de műhelymunkák helyszíne is egyben. A szálloda előterét, folyosóit benépesítették a kis hazai vállalkozások, valamint a multinacionális külföldi cégek standjai: előbbiek célja bemutatkozni a fogyasztóknak, támogatóknak, külföldi hasonló tevékenységet folytató cégeknek, utóbbiak célja pedig a kezdő vállalkozások támogatása.

A rendezvényt Simon Schaef­fer, a németországi Fac­tory nevű tech-campus alapítója és vezérigazgatója, a portugáliai startupokat tömörítő alapítvány, a Startup Portugal elnöke nyitotta meg. A vállalkozó nyitóbeszédében hangsúlyozta, az első csúcstalálkozót a Factory és az Európai Bizottság közösen szervezte azzal a céllal, hogy kiderüljön, mit kéne változtatni a rendszeren, annak érdekében, hogy könnyebb legyen Európában vállalkozni. Azóta a Startup Europe Csúcstalálkozó az egyik legfontosabb műszaki innovációs platformmá vált, amely lehetőséget biztosít a vállalkozóknak, főleg startupoknak megismerni az EU által biztosított lehetőségeket.

Fontos a fiatal tehetségek itthon tartása
A megnyitón jelen volt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Alexandru Petrescu, kommunikációs és információs miniszter, valamint Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos.

A jelenlévőket Emil Boc köszöntötte, és megköszönte az Európai Bizottságnak, valamint a romániai szaktárcának, hogy Kolozsvár adhat otthont a rendezvénynek. Elmondta, ez a csúcstalálkozó kiváló lehetőség egy olyan városnak, amely amúgy is igyekszik különböző területeken korszerű technológiai megoldásokat alkalmazni, kiemelten figyel a mesterséges intelligencia használatára. Boc kiemelte: a Digitális Európa kezdeményezés kiváló lehetőség a városnak, mivel így közvetlenül hívhatnak le európai uniós forrásokat.

Csökkenteni a távolságot az EU és más globális gazdaságok között
Alexandru Petrescu, kommunikációs és információs miniszter köszöntőjében kiemelte, Romániai soros elnökség alatt kiemelt helyen kezeli a technológia és a befektetések népszerűsítését, annak érdekében, hogy csökkenthessék a szakadékot az Európai Unió és más globális gazdaságok között.

– Nem szabad elfelednünk, hogy az EU gazdaságának 99%-át a kis- és középvállalkozások teszik ki, amelyek működnek, termelnek, és számos munkahelyet teremtenek. Viszont még mindig nagyon kell figyelni a vállalkozásokra, különös tekintettel a startupokra – mutatott rá a miniszter. Hozzátette: a virágzó vállalkozások elengedhetetlen háttere a digitális gazdaság kialakítása, amelynek négy pillérét kell biztosítani. Ezt a négy pillért Kolozsváron már bevezették, Románia pedig most próbálja életbe ültetni. Ahhoz, hogy a digitális gazdaság sikeres legyen, elsősorban a megfelelő adminisztrációt kell kialakítani, csökkenteni kell a bürokráciát, érthető adótörvénykönyvet kell kidolgozni. Másodsorban be kell vonni a fejlesztésekbe az akadémiai szférát, ugyanakkor a fejlesztésekhez tőkét kell rendelni, amelyhez az innovációval foglalkozók könnyen hozzáférhetnek. A fejlesztés negyedik pillére a megfelelő szakképzett munkaerő, részletezte a miniszter. – Románia a munkaerő tekintetében jól áll, hiszen második az uniós országok között az IT-t tanuló diákok, valamint az IT-szektorban dolgozó nők aránya szempontjából – hangsúlyozta.

Kilencmilliárd euró a Digitális Európa Programnak
Mariya Gabriel uniós biztos tartotta a csúcstalálkozó vitaindító előadását Digitális gazdaság és társadalom címmel. Mint elmondta, az elmúlt években számottevően fejlődtek, és jelentős sikereket értek el az európai startupok, ez alól a közép-kelet-európai régió sem kivétel, de ezek a fejlesztések nem elegendőek. – A befektetések, digitális platformok terén pedig az EU messze elmarad az Amerikai Egyesült Államoktól – fűzte hozzá. – Jelenleg a startupok nemcsak pénzhiánnyal, hanem tehetséghiánnyal küzdenek – mondta. – Az európai ökoszisztéma sokkal sűrűbb, mint valaha, 5,7 millió hivatásos fejlesztő dolgozik Európában, így a tehetségek megtalálása továbbra is nagyon nagy akadály marad – magyarázta. Az európai biztos szerint problémát jelent az is, hogy a startupok és az innovációs tevékenység nagyrésze néhány városra koncentrálódik, ami ellentmond az egyik legalapvetőbb európai értéknek, a változatosságnak. – Az európai modell nem követheti ezt a koncentrálódást – hangsúlyozta.

Ahhoz, hogy még több startup sikeres legyen, három területen kell fejleszteni: a finanszírozás, az értékek és hálózatok terén – emelte ki az európai biztos.

– Úgy gondolom, hogy a támogatás a fejlesztés kulcsa. Európai szinten még mindig az amerikai tőkepiac az irányelv, ami háromszor akkora, mint az európai, ugyanakkor a mesterségesintelligencia-fejlesztések 75%-át Kína állja. Ha jobban megnézzük, az EU-ban a startup támogatások 70%-át öt ország biztosítja, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svédország és Spanyolország. Tehát nemcsak keveset fektetünk be, de azt sem egyenlő módon. Ezen kell változtatni, az európaiaknak meg kell érteniük, hogy támogatnunk kell a startup ökoszisztémát – tette hozzá. – Ezért elindítottuk az első európai digitális programot, 9 milliárd eurós pénzalappal. Hatalmas befektetéseket fogunk eszközölni nagy kapacitású számítógépek, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, digitális innovációs központok fejlesztése terén. Nemcsak kutatásról és fejlesztésről van szó, hanem a sűrű digitális hálózatok révén helyi erőforrásokat is szeretnénk kiépíteni, digitális és technológiai szinten, valamint a társadalmi szolgáltatások és vállalkozások terén – jelentette be Mariya Gabriel.

Román díjazott a Startup Europe versenyen
A megnyitót követően adták át a Startup Europe különdíjakat. A Startup Europe díjak célja a magán- és a közszféra közti együttműködések serkentése, annak érdekében, hogy a közszféra megoldást találjon helyi gondokra, miközben startupnak biztosít fejlődési lehetőséget. Idén Startup Europe különdíjat kapott a romániai fejlesztésű Kidibot is. Elismerést vehetett át Kolozsváron továbbá a brit OKRA Technologies, az észtországi Bolt, a dániai NorthQ és a macedóniai Mama Organa.”

Forrás:
Kolozsváron indította útjára az EU Digitális Európa Programját; Sarány Orsolya; Szabadság hírportál; 2019. március 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Egyszerűbbé válik a Magyar Falu Program pályázati rendszere

„A vidéki Magyarország megújítását célzó Magyar Falu Program pályázati rendszerének egyszerűsítése érdekében a Miniszterelnökség három ponton módosította a korábban már megjelent pályázati felhívást.
Az első pályázati kiírásra 2019. február 27-én került sor, az érdeklődők a kormany.hu portálon és a Magyar Államkincstár hivatalos oldalán nyújthatják be pályázataikat.

Az érintett egyházak visszajelzései alapján a pályázati feltételeket három pontban módosítottuk. A korábban cégkapu nyitását megkövetelő felhívásnál immáron elegendő az ügyfélkapu használata. Emellett meghosszabbítottuk a benyújtási határidőt, továbbá a támogatói okirat kibocsátásának feltétele a Magyar Államkincstárhoz eljuttatott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt regisztrációs formanyomtatvány eredeti példányának benyújtása, amelynek tartalma megegyezik az elektronikus regisztrációval és a pályázathoz feltöltött meghatalmazással.

Az új pályázati felhívások elérhetőek a kormány hivatalos oldalán. A Miniszterelnökség a minél egyszerűbb pályázási folyamat érdekében nyitott a további változtatásokra figyelembe véve a felmerülő igényeket.

A Magyar Falu Program keretében idén 18 alprogramra lehet pályázni, március végén további három felhívás meghirdetése várható az 5000 lélekszám alatti települések számára.”

Forrás:
Egyszerűbbé válik a Magyar Falu Program pályázati rendszere; Miniszterelnökség; 2019. március 18.

Megújul az egészségügy közigazgatási rendszere, továbbfejlesztik az elektronikus ügyintézést

„Az elektronikus ügyintézési rendszereknek köszönhetően csökkennek az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos adminisztrációs terhek, így egyszerűbb lesz többek között a halottvizsgálati bizonyítványok kiállítása, és összekapcsolódik a védőnői valamint e-anyakönyvi rendszer is.

Megkezdődött a központi pénzügyi engedélyező rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ felügyelete alá tartozó intézményekben a pénzügyi-számviteli folyamatok egységes szabályrendszer alapján működjenek. A rendszerrel a gazdasági események engedélyezésének folyamata és adminisztrációja digitálisan kezelhetővé, jól áttekinthetővé válik, ami segítséget nyújt a döntések előkészítésében és az adatok elemzésében.

Kifejlesztik a halottvizsgálati bizonyítványok elektronikus kiállításának, tárolásának, hozzáférésének és feldolgozásának keretrendszerét is. A fejlesztés a jelenlegi papíralapú hatpéldányos halottvizsgálati bizonyítvány használatához képest jelentős adminisztratív könnyítést jelent.

A projekt további eleme egyrészt a lakosság egészségügyi sugárterhelésére vonatkozó szakértői becslési modell és informatikai rendszer kifejlesztése. A modell és a rendszer fő célja egy lakossági platform létrehozása, amely tájékozódási lehetőséget biztosít a lakosságot érő különböző természetes és mesterséges sugárforrások mértékéről, illetve az orvosi berendezésektől származó sugárterhelések megyei szintű átlagairól egy térképes ábrázolás segítségével. Ugyancsak a projekt részeként kapcsolják össze a védőnői és e-anyakönyvi rendszert, amely csatlakozni fog a NEAK rendszeréhez és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) is. A működési engedélyek kiadásának digitalizálását és egységesítését, a szakellátási kapacitást és ellátási területeket nyilvántartó eGEN (Működési engedély nyilvántartó) informatikai szakrendszer lekérdező felületének továbbfejlesztését, az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer (HENYIR) továbbfejlesztését, valamint a közepes és nagyértékű műszereket nyilvántartó alkalmazás fejlesztését is megvalósítja a projekt.

A 3,4 milliárd forint keretösszegű programot az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), mint konzorciumvezető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) közreműködésével hajtja végre.

A fejlesztés a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programban (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00051 „Az egészségügyi ellátási rendszer pénzügyi irányítási és közigazgatási funkcióinak megújítása” című kiemelt projekt keretei között), a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.”

Forrás:
Megújul az egészségügy közigazgatási rendszere; Medical Online; 2019. március 22.

Informatika, távközlés, technika

Elkészült a magyar 5G Stratégia szakmai tervezete

„A stratégia fő célkitűzése, hogy Magyarország a legújabb, ötödik generációs mobil távközlési fejlesztések egyik európai központjává váljon, és régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások fejlesztésében, tesztelésében.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Digitális Jólét Program (DJP) és az 5G Koalíció (5GK) képviselői a Digitális Jólét Fórumon mutatták be Magyarország 5G Stratégiájának szakmai tervezetét 2019. március 20-án, Budapesten, a Millenáris Startup Campuson.

„Az 5G napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újdonsága, amely az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi életét alapjaiban megváltoztató innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek elterjedését teszi lehetővé. Széles körű elérhetősége alapvető feltétele pl. az önvezető járművek, a távdiagnosztika és távműtétek, az okosgyárak és okosvárosok, a virtuális és kiterjesztett valóság alkalmazások használatának, működtetésének” – mondta el Solymár Károly Balázs, az ITM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: az 5G az innováció katalizátoraként versenyelőnyt jelenthet az új technológiát elsőként bevezető országok számára.

A stratégia két pillér mentén kilenc eszközcsoportot és 32 intézkedést azonosít be annak érdekében, hogy hazánkban a világon az elsők között álljon rendelkezésre 5G szolgáltatásra alkalmas infrastruktúra. Kiemelt cél a piacképes üzleti modellek és technológiai megoldások kidolgozására alkalmas, világszínvonalú kutatás-fejlesztési és innovációs környezetek és tesztrendszerek létrehozása is.

A világban jelenleg az 5G technológia szabványosítása és tesztelése zajlik. A mobilszolgáltatás 2020 utánra várható kereskedelmi indulását követően az 5G szinte korlátlan sávszélességet biztosít majd, megteremtve ezzel a nagy adatátvitelt igénylő fejlesztések infrastrukturális hátterét. Magyarországon a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, a Zalazone kínál Európában egyedülálló lehetőséget az 5G hálózatba kapcsolt járművek tesztelésére, a közlekedési szituációk modellezésére valós környezetben. „Magyarország számos olyan adottsággal rendelkezik, amelyek előnyt jelentenek az 5G kiépítés és az alkalmazások fejlesztése során. Ezek az erősségek közé tartoznak a hazai távközlési szektor infrastrukturális jellemzői, fejlettsége, az intézményi feltételek, a kormányzati és a piaci szereplők elköteleződése, vagy a tesztkörnyezetek létrehozásához elengedhetetlen egyetemi-vállalati együttműködések eddigi példái is” – emelte ki Mácz Ákos, az 5G Koalíció szakmai vezetője.

A tervezet kidolgozását a Magyarországi 5G Koalíció keretein belül, a szolgáltatók, eszközgyártók, fejlesztők és a potenciális üzleti felhasználók bevonásával elvégzett intenzív munka alapozta meg. Az állami szereplők részvételével most az érdekek egyeztetése, a tapasztalatok megosztása és a stratégiai döntések előkészítése zajlik. Az 5G Stratégia szakmai tervezetét a fórumon megfogalmazott javaslatok figyelembe vételével véglegesítik, elfogadásáról a kormány dönthet majd.

Az 5G Koalícióról további információ és a 68 tag listája itt érhető el.”

Forrás:
Elkészült a magyar 5G Stratégia szakmai tervezete; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2019. március 21.

Börtönbüntetésüket töltő elitélteket képeznek ki programozónak Angliában

„A mesterséges intelligenciák és a kismamák után hamarosan újabb konkurensekkel kell majd szembenézniük a programozóknak a fejlesztői munkákért folytatott versenyfutásban – legalábbis Nagy-Britanniában. A szigetország kormányzata ugyanis egy olyan új programot akar bevezetni, aminek keretében a büntetésüket börtönben töltő elítélteket is fejlesztővé képzik át, előbbi végrehajtási ideje alatt.

A programban a tervek szerint ugyan az elítéltek közül csak egy előzetes szűrésen átesettek vehetnek majd részt, akik azonban nem csak egy szokásos gyorstalpalót fognak kapni. A tervek szerint ugyanis a fejlesztés alapjainak elsajátítását követően a börtönlakók valós életbeli projekteken dolgozhatnak majd, külső ügyfelek részére, szakértők bevonásával és segítségével; az így megkeresett pénzt pedig részben a program bővítésére fogják fordítani. A kezdeményezés nem titkolt célja, hogy az elítéltek számára egy olyan képesítést biztosítson, amivel azok szabadulásukat követően a legális munka világában is viszonylag könnyen elhelyezkedhetnek majd. Jelenleg sajnos több mint minden második (55%) közülük ugyanis valójában a bűnözés világába tér vissza büntetése után, ahonnan idővel jellemzően ismét a börtönökbe viszik vissza őket.Az új, unortodox programozóképzést egyelőre két brit börtönben kezdik majd meg, de ha a program sikeresnek bizonyul, további büntetés-végrehajtási intézményekre terjesztik majd ki azt, a brit börtönrendszert gyakorlatilag egy óriási „fejlesztőgyártó” konglomerátummá átalakítva.”

Forrás:
Fegyencek vehetik el a programozók munkáját hamarosan; Prog.hu; 2019. március 18.
Prisoners in England to be taught code; BBC News; 2019. március 15.
A magyar cikkből kimaradt:
Egy amerikai kísérletet tekintenek mintának (Last Mile project, San Quentin és The Last Mile (prison rehabilitation program), Wikipédia). Ennek keretében csaknem 500 egykori elitélt kapott átképzési lehetőséget, programozni tanultak meg. Közülük senki nem lett visszaeső, miközben országosan az elitéltek 55%-a kerül ismét börtönbe. A programban résztvevő elítélteknek komoly munkával kellett bizonyítaniuk, hogy értelmileg és érzelmileg komolyan hajlandók javítani az állapotukon.

Szupergyors internet hálózat épült ki Jász-Nagykun-Szolnok megye újabb négy településén

„Összesen több mint 309 millió forintból újabb négy Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen épült ki szélessávú internet hálózat a Szupergyors internet programban (Szip) – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára Tiszaörsön, a beruházás átadásán.
Kara Ákos elmondta: a tiszafüredi járás négy településén, Tiszaörsön, Tiszaderzsen, Tiszaszentimrén és Tiszaszőlősön, százszázalékos a lefedettség, a Magyar Telekommal a Key-Telecommal partnerségben megvalósult beruházás összesen 2156 háztartást érint. Ezen belül Tiszaörsön 295 háztartásban valósult meg hálózatfejlesztés a program keretében – tette hozzá.

Kiemelte: az egész tiszafüredi járásban csaknem öt és félezer háztartás számára akár másodpercenként 2 gigabit letöltési sebességgel optikai technológiával elérhető az internet. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei fejlesztésekre összesen több mint 3,2 milliárd forintot fordít a kormány.

A Szip program 2015-ös indulása óta – a 2018 végéig kiépített és az elmúlt hetekben kiépült immár több mint 500 ezer új végponttal együtt – Magyarországon több mint 2,8 millió háztartásban érhető el szélessávú vezetékes internet. A Szip idén januárban indult második szakaszában pedig hétről-hétre újabb beruházások átadása várható – tette hozzá.

A Szupergyors internet programra összesen 150 milliárd forintot költ a kormány, ebből mintegy 58 milliárd forint uniós forrás. A program célkitűzése, hogy másodpercenként legalább 100 megabit sávszélességű, lehetőleg gigabit-képes, elsősorban optikai hálózatok épüljenek.

A magyar kormány célja, hogy minden magyar ember, minden magyar vállalkozás és minden magyar helyi közösség a digitalizáció nyertesévé váljon – fogalmazott Kara Ákos.

Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője az eseményen hangsúlyozta: nem szabad, hogy falun élni minőségileg rosszabb legyen, mint egy nagyvárosban. Ezért hozta létre a kormányzat a Magyar falu programot. Aki az interneten nincs otthon, az lemarad a többiektől, a tiszaörsi gyerekeknek ugyanannyi esélyt kell adni, mint a nagyvárosban élőknek – mondta.

Keresztyénné Nagy Mariann, Tiszaörs (független) alpolgármestere kijelentette: a községben régóta elérhető az internetszolgáltatás és az emberek nagy része használja is. A kiépített szupergyors internethálózat azonban tökéletesíti a hozzáférést, a lendületes, hatékony világháló-használatot.”

Forrás:
Szupergyors internet hálózat épült ki Jász-Nagykun-Szolnok megye újabb négy településén; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2019. március 20.

Megkezdődött az infokommunikációs akadálymentesítést segítő alapeszközök szétosztása a sikeresen pályázóknak

„Megkezdődött az infokommunikációs akadálymentesítést segítő alapeszközök szétosztása a sikeresen pályázóknak.

Több száz mozgáskorlátozott, illetve kommunikációjában akadályozott személy jelentkezett eddig a MEOSZ „Korlátok nélkül” című infokommunikációs akadálymentesítést segítő pályázatára, mely a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége „Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése című, EFOP-1.1.5-17-2017-00004 jelű projektje keretében országosan 600 súlyosan mozgáskorlátozott személy infokommunikációs akadálymentesítését tűzte ki célul, annak érdekében, hogy könnyebbé tegye a közügyek intézését, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, elősegítve ezzel a társadalmi felzárkózást és az önrendelkező életet. A 728, 24 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatással megvalósuló projekt keretében az eddig sikeresen pályázók körében megkezdődik az infokommunikációs akadálymentesítést szolgáló alapeszközök szétosztása. Elsőként 2019. március 21-én Hatvanban és Egerben került sor rá – tudatta közleményében a szövetség.

Az eddigi sikeres pályázók az elkövetkezendő hetekben kapják meg azokat az alapeszközöket, amelyek hozzájárulnak az önrendelkező életük kialakításához. Az országban húsz szolgáltatási pontot hoztunk létre, melyek összekötik az infokommunikációs eszközöket használó mozgáskorlátozott embereket a közszolgáltatást végző szakemberekkel, és ide kapcsolódnak a sorstársi mentorok is. A sikeres pályázók – folyamatos támogatás mellett – megtanulják használni a személyre szabott eszközöket a mindennapi ügyintézésük során, melyben a mentorok lesznek a segítségükre.

Mentoraink közreműködésévek 2019. március 21-től kezdjük eljuttatni az eszközöket a pályázatban résztvevőkhöz. A laptopok és tabletek a szükséges programokkal és jogosultságokkal feltelepítve kerülnek a mentoráltakhoz, akiket a személyes találkozó során munkatársaink is segítenek az eligazodásban és a használatban. A későbbiekben a mentoraik lesznek a segítségükre, akik a projekt keretében korábban szakmai felkészítésen és oktatáson vettek részt. További segítség lesz számukra az az akadálymentes, könnyen kezelhető honlap is, ahol a különböző eszközök, programok és applikációk napi használatához szükséges információk találhatók, valamint a mentorok és helpdeskes kollégáink távsegítségként elérhetőek lesznek. Az eszközök szétosztása előreláthatóan április végéig tart – írták.”

Forrás:
Korlátok nélkül: elkezdődött az eszközök kiosztása; Weborvos.hu; 2019. március 22.

Papplikáció: bárki felteheti a hittel kapcsolatos kérdését egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével

„– Személyes válaszokat kapsz, hamarabb, mint gondolnád – így hirdeti a beszédes nevű Papplikációt az ötletgazda Szombathelyi Egyházmegye.

Gyakran éri az a kritika a katolikus egyházat, hogy nem tart lépést a kor fejlődésével, elmaradott, lassan reagál az aktuális társadalmi kihívásokra. Az egyház azonban változik, fejlődik: egy új program a hívek és a papság közötti kommunikáció területén hozhat változást.

– A Papplikáció lényege, hogy bárki felteheti a hittel kapcsolatos kérdését egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével. Ez az üzenet eljut minden olyan paphoz, aki vállalta, hogy bekapcsolódik a kezdeményezésünkbe, s aki a lelkipásztorok közül elsőként reagál a megkeresésre, az lép kapcsolatba a kérdezővel. Abban reménykedünk, hogy az így kialakuló virtuális beszélgetések később a valós térben folytatódhatnak – tájékoztatta a SZEMléleket Székely János szombathelyi megyéspüspök.

A főpásztor az alkalmazás fejlesztésének okát azzal indokolta, hogy gyakran tapasztalják, az egyre elfoglaltabb papoknak egyre kevesebb idejük marad a hívekkel való közvetlen párbeszédre, ráadásul a fiatalabbak mintha bátortalanabbá váltak volna a papok megszólításában.

– Úgy gondoljuk, a Papplikáció elsősorban az ifjúság körében lesz majd népszerű, ezért is írtunk ki egy pályázatot az alkalmazás arculatának megtervezésére. Ha ugyanis saját fiatalos stílusukat tükrözi a megjelenés, jobban a magukénak érzik majd ezt a kapcsolatfelvételi lehetőséget – mutatott rá Székely János, aki szerint akár a jövő papjai is itt tehetik meg első lépéseiket hivatásuk kibontakozása felé.

A püspök elmondta: a Papplikáció programozási feladataival már elkészültek, megvárják viszont a március 31-én záruló arculati pályázat eredményeit, s csak ezt követően véglegesítik, majd élesítik az alkalmazást. Máris tucatnyi pap jelezte, hogy „a vonal végén” várni fogja a megkereséseket – a számuk bizonnyal jelentősen növekedni fog –, ráadásul nem mindegyikük a Szombathelyi Egyházmegyében szolgál. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben sikeres lesz ez az innovatív kezdeményezés, akár az egész országban elterjedhet a papok és hívők, keresők, érdeklődők közötti kapcsolatfelvétel új, korszerű módja.

Aki szívesen tervezne arculatot a Papplikációnak, ide kattintva olvashat bővebb tájékoztatást a pályázati feltételekről…”

Forrás:
Hamarosan már csetelhetünk is magyar papokkal; Gégény István; SZEMlélek; 2019. március 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Internet Fiesta 2019 – 2019. március 21-28.

„Két évtizedes hagyományra tekintünk vissza, amikor az Informatikai és Könyvtári Szövetség – a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával – Internet Fiestára hívja a könyvtárakat. Az Internet Society felhívásához Magyarország 2000-ben csatlakozott először, s a könyvtárak rövidesen a magyar Internet Fiesta zászlóshajói lettek. A kezdeti célkitűzés az internet rohamos elterjedésével némileg módosult, hiszen ma már nem a mindennapjaink részévé vált világháló népszerűsítésére van elsősorban szükség. A programok célja a digitális írástudás terjesztése és az internet felhasználási lehetőségeinek minél szélesebb körű bemutatása.

Az elmúlt tizenkilenc évben országszerte több száz könyvtár sokszínű programsorozattal igyekezett népszerűsíteni az Internet által nyújtott lehetőségeket. A rendezvény tartalma évről évre igazodott a bővülő tartalmi szolgáltatásokhoz, s a könyvtárak egyre több ötlettel töltötték meg a Fiesta napjait.

A 20. magyarországi fesztivál programjaira 2019. március 21. és 28. között kerül sor.

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség kér minden könyvtárat, csatlakozzon a jubileumi eseménysorozathoz, hogy minél szélesebb körben megismertessük a 21. századi kommunikáció, korszerű formáit, hasznos lehetőségeit, eszközeit.

Javasolt témáink a programokhoz:

  • Közösségi kommunikáció (Facebook, Twitter, Instagram, Snapchat, Skype, net-szleng bemutatása, stb.)
  • Eszköz-ember kommunikáció (Okoseszközök használata, applikációk bemutatása, könyvtár vs applikáció)
  • Dolgok Internete (Eszközök kommunikációja – hálózatba kötött „intelligens” eszközök, pld. okosotthon, okosóra, stb.)
  • Tudásmegosztó kommunikáció (adatbázisok, tudástárak)
  • Könyvtárak felfedezése okoseszközökkel (vlog, QR-kódos játékok, könyvtári flashmob)

Kérjük a megyei könyvtárakat, hogy segítsék a térségükbe tartozó könyvtárakat a sikeres programszervezés érdekében, és vonják be kistelepülési szolgáltató helyeiket is.

A Fiesta eseményeiről ez a honlap nyújt részletes áttekintést: http://fiesta.kjmk.hu…”

Forrás:
Internet Fiesta 2019; Internet Fiesta Programbizottság; 2019. február 15.

Segíts te is megőrizni a magyar webet! – Internet Fiesta 2019

„A 2019-es Internet Fiesta rendezvénysorozathoz kapcsolódva az Országos Széchényi Könyvtár kísérleti webarchívuma URL címgyűjtési akciót hirdet 2019. március 21. és 28. között. Ez alkalommal a fókusz a szépirodalommal vagy egyéb művészeti ágakkal foglalkozó magyar weboldalakon van, ezek címeit várjuk egy javaslattevő űrlapon keresztül. A gyűjtőkörnek megfelelő webhelyekről – a technikai lehetőségek függvényében – az OSZK időről-időre teljes vagy részleges mentéseket készít és eltárolja őket az utókor számára. Ha valaki saját webhelyet ajánl és szeretné azt, hogy az archivált példányok a nyilvános gyűjteménybe is bekerüljenek, azzal szerződést kötünk, amely szabályozza a felhasználás módját. Mivel a közösségi média (pl. Facebook, Twitter, Instagram, Youtube) tömeges archiválása még nem megoldott, ezért elsősorban „hagyományos” honlapok, blogok, e-folyóiratok, virtuális kiállítások stb. címeit várjuk, lehetőleg olyanokat, amelyek kevésbé ismertek, de értékes tartalom van rajtuk és nem csak 1-2 oldalból állnak. Az űrlap kitöltése előtt az URL egy jellemző részletének beírásával érdemes ellenőrizni ezzel a keresővel, hogy a webcím nem szerepel-e már az archívum nyilvántartásában. További információ a mia@mek.oszk.hu címen kérhető.”

Forrás:
Segíts te is megőrizni a magyar webet! – Internet Fiesta 2019; Országos Széchényi Könyvtár, Webarchivum; 2019. március

Innovációs ötletversenyt szervezett a Design Terminal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)

„„Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackatlon” címmel indult pénteken délután 24 órán keresztül tartó agrárinnovációs ötletverseny, amelyen az indulóknak olyan projekteket kell felállítaniuk, amelyek megfelelnek az általánosan a mezőgazdaság hatékonyságnöveléseként megfogalmazott kihívásnak.

Ma már az információ könnyen elérhető, a kérdés az, hogy azt hogyan tudják feldolgozni.
Azok lesznek sikeresek, akik erre jól, új megoldásokat teremtve képesek – mondta Győrffy Balázs, a mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a kamara és a Design Terminal közös szervezésében megvalósult agrárinnovációs ötletverseny megnyitóján. A versenyre 50 csapat jelentkezett, közülük az előválogató után 13 vehet részt a szombat délutánig tartó 24 órás versenyen. A csapatoknak a verseny végén egy négy perces prezentációban kell bemutatniuk a konkrét ötletüket, bemutatniuk, hogy az milyen problémára ad választ, miben újszerű, és hogyan lehet megvalósítani. A verseny időtartama alatt a csapatoknak lehetőségük van az agrárkamara szakértői mentorálását igénybe venni, és így csiszolniuk elképzeléseiket.

Külön öröm, hogy a jelentkezők között sokan voltak olyanok, akiknek eddig egyáltalán nem volt agrárkötődésük, ami jelzi, hogy a mezőgazdaság jó terep lehet az innovatívan gondolkodó fiatalok számára, illetve hogy az ágazat megszabadulhat attól az előítélettől, amely alapján elmaradottként tekintenek rá – mondta a NAK elnöke.

Ez a program tehetséges diákok százainak figyelmét irányította az agráriumra, és megmutatja, hogy a magyar fiatalok a mezőgazdaságban is megtalálhatják az innovációs és a vállalkozási lehetőségeket – mondta a megnyitón Böszörményi-Nagy Gergely a Design Terminal vezetője.”

Forrás:
Innovációs ötletversenyt szervezett a Design Terminal és az agrárkamara; Kelemen Zoltán; Világgazdaság; 2019. március 22.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. március 25.

Putyin aláírta az álhírterjesztést és az állami jelképek gyalázását büntető törvényeket
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a világhálón történő szándékos álhírterjesztést és az állami jelképek megcsúfolását weboldal-lekapcsolással, pénzbírsággal és szabadságvesztéssel büntető törvényeket.
Az orosz kormányzat jogi portálján közölt jogszabályok végrehajtásában kulcsszerepe lesz az orosz tömegtájékoztatás- és távközlés-ügyi hatóságnak (Roszkomnadzor).

Az egyik törvény megtiltja a társadalom szempontjából jelentőséggel bíró hamis információ valós hírközlésként feltüntetett terjesztését, ha az életre, egészségre vagy tulajdonra irányuló veszélyt hordoz magában, vagy ha aláássa a társadalmi rendet vagy a biztonságot.

A másik jogszabály értelmében blokkolni fogják az interneten azokat az anyagokat, amelyek megsértik az emberi méltóságot vagy a társadalmi erkölcsöt, valamint nyilvánvaló tiszteletlenséget fejeznek ki az orosz társadalommal, állammal, hivatalos állami jelképekkel, alkotmánnyal és hatalmi intézményekkel szemben.

A főügyészi vagy a helyettesei által kifogásolt anyagoknak az őket publikáló magán- vagy jogi személyek általi eltávolítását a Roszkomnadzor fogja kezdeményezni az internet-szolgáltatóknál. Ha ez egy napon belül nem történik meg, az anyagok hozzáférését blokkolni fogják.

A társadalom szempontjából jelentőséggel bíró, szándékosan hamis információ terjesztését a magánszemélyek esetében 30 ezertől 100 ezer rubelig, tisztségviselők esetében 60 ezertől 200 ezer rubelig, jogi személyek esetében pedig 200 ezertől 500 ezer rubelig terjedő bírsággal sújthatják. (A rubel jelenleg mintegy 4,3 forintot ér.) A törvénytervezet értelmében a törvénysértés eszköze – a készülék, amelyről hamis információkat elküldték – szintén lefoglalható lesz.

Ha a „fake news” az életvédelmi, közlekedési, szociális, kommunikációs, energetikai, ipari vagy hitelintézmények működését zavarja meg, a büntetés 100 ezertől 1 millió rubelig terjedhet. Ha az álhírterjesztés halált, sérülést vagy anyagi kárt okoz, vagy ha a társadalmi rendet, a biztonságot és az infrastruktúrát veszélyezteti, a bírság 1,5 millió rubelig terjedhet.

A hatalom intézményeinek megsértéséért először 30-tól 100 ezer rubelig terjedő bírságot, másodszor pedig 100-tól 200 ezer rubelig terjedő büntetést vagy 15 napi elzárást szabhat majd ki a bíróság. A jogsértés ára harmadszorra elérheti a 300 ezer rubelt.

A parlamenti vitában elhangzott bírálatok hatására a törvénytervezetekbe belefoglalták az internetes médiumok és a magánszemélyek „tévedéshez való jogát” is. Az új jogszabályok a hagyományos tömegtájékoztatási eszközökre nem vonatkoznak.
Webrádió/MTI; 2019. március 18.

Válaszlépésre készül az EU az ellenséges propagandával szemben
Az európai félretájékoztatás fő forrása Oroszország, emellett Kína, Irán és Észak-Korea tevékeny a területen, fogalmaztak a képviselők egy ma elfogadott állásfoglalásban.

Az Európai Parlament határozottan elítéli Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea egyre agresszívebbé váló törekvését „az európai demokráciák normatív alapjainak és elveinek, valamint a keleti partnerség valamennyi országa szuverenitásának aláásására vagy felfüggesztésére”. A képviselők a külső, ellenséges propagandával szembeni uniós fellépés legutóbbi példáit áttekintve felszólították a tagállamokat, hogy fontolják meg egy hathatós, uniós és nemzetközi szintű jogi rendszer kialakítását a hibrid fenyegetések ellen.

A 489 szavazattal, 148 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felkérik a tagállamokat, hogy „növeljék az orosz félretájékoztatási kampánnyal kapcsolatos tudatosságot, ugyanis ez jelenti a félretájékoztatás elsődleges forrását Európában”. Az állásfoglalás szerint az orosz propaganda elleni fellépés céljából a 2015-ben létrehozott, keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportot teljes jogú egységgé kell alakítani az Európai Külügyi Szolgálaton belül.

A képviselők a közösségi médiát működtető vállalatok, az üzenetküldő szolgáltatások és a keresőmotor-szolgáltatók jogi szabályzását kérik. A rendszeres álhíreket gyorsan el nem távolító vállalatokat felelősségre kell vonni. A hatóságoknak ezen kívül képesnek kell lenniük a politikai tartalmak szerzőinek vagy szponzorainak beazonosítására és megtalálására. A képviselők határozottan elítélik a választásokba és népszavazásokba történő külső beavatkozást. A tagállamoknak úgy kellene átalakítaniuk a választási szabályaikat, hogy megelőző jelleggel fel tudjanak lépni a választások során a dezinformációs kampányok, kibertámadások és a szólásszabadság korlátozása jelentette fenyegetés ellen, véli a Parlament. A tagállamoknak a társult országokat és a Nyugat-Balkán országait is támogatni kellene a választási rendszereiket célba vevő, rosszindulatú propaganda elleni hatékony fellépésben…
SG.hu; 2019. március 13.
Válaszlépésre készül az EU az ellenséges propagandával szemben; Európai Parlament; 2019. március 13.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

Ellentmondások, félreértések és az összetett igazság Kína társadalmi hitelrendszeréről (social credit)

„A GovInsider hasábjain a Hongkongi Egyetem docense részletes leírásban, átfogóan mutatja be a ma már a széles sajtónyilvánosságban is nagy vihart kavart kínai társadalmi hitelrendszert (THR), rámutatva néhány közkeletű félreértésre és a megvalósítás ellentmondásosságára. Alapvető állítása, hogy egy jól megtervezett, jól működő fékekkel és ellensúlyokkal ellátott THR gazdasági fellendüléshez és a társadalom jobb működéséhez vezethet. Rámutat arra, hogy miközben a hitelesség, a tisztelet és a bizalom a konfuciánus gondolatkör és értékrend alapvető eleme, napjaink kínai valóságában a tisztességtelen magatartás burjánzott el a társadalom minden rétegében, kihasználva a jogi szabályozás kiskapuit vagy éppen figyelmen kívül hagyva a jogszabályokat. A THR alapgondolata éppen ennek a társadalmi problémának az orvoslása, megcélozva a bizalom helyreállítását a társadalomban. A szerző meglátása szerint ennek köszönhető, hogy széleskörű a társadalmi elfogadottsága, és a hazai sajtóvisszhang is ezt tükrözi. A Kínán kívüli sajtó ugyanakkor úgy írja le a rendszert, mint amivel az állam drákói szigorúsággal felügyeli az emberek mindennapi életét, mindenható technológiával felruházva, a személyes szabadság megrövidítésével. Tekintve az egypártrendszerű autoritert rendszert, az aggodalmakat a szerző nem tekinti alaptalannak, ugyanakkor a kérdést ennél jóval összetettebbnek mutatja be.

Értékelését a THR-t megalapozó két legfontosabb hivatalos dokumentum elemzéséből indítja. Az elsőt 2007 márciusában hozta nyilvánosságra az Államtanács, amely a testület titkárságának a véleményét rögzíti a THR kiépítésével kapcsolatban, hangsúlyozva annak sürgető szükségességét a „szocialista piacgazdaság” védelmében, az elharapózó kereskedelmi csalások, adóelkerülések, a kalózkodó termékgyártás és az adósságok rosszhiszemű vissza nem fizetése miatt. Szintén az Államtanács 2014 júniusában publikált egy újabb dokumentumot „A Társadalmi Hitelrendszer kiépítésének vázlatos tervei (2014-2020)” címmel. Ez már lényegesen részletesebb képet fest le arról, hogy hogyan is kellene kiépülnie és működnie a THR-nek. További különbség, hogy míg a 2007-es papír a nyugati világban is általánosan elfogadott pénzügyi hitelrendszert helyezi a középpontba, addig a 2014-es további területekre szélesítené ki az állami szabályozást. Kiindulópontja, hogy a kínai társadalom minden szintjére jellemző a szavahihetőség és a megbízhatóság hiánya, a bizalom alacsony szintje (ami a pénzügyi csalásoknak is megágyaz), és az, hogy olcsón meg lehet úszni a bizalom és feddhetetlenség csorbulását. Ezért kellett kidolgozni a köztiszteleten alapuló társadalom (reputation society) építését szolgáló átfogót tervet, amihez a THR eszközként szolgál, a bizalom és a feddhetetlenség helyreállítása érdekében. A dokumentum világosan definiált célokat és menetrendet is felállít, beleértve a megfelelő jogi környezet kialakítását, az egész társadalmat lefedő THR, valamint annak felügyeleti és irányító rendszerének kiépítését, a THR szolgáltatási piacának erősítését, valamint jutalmazási és büntetési rendszerének érvényesítését. Lényeges szempont, hogy bár az átfogó kereteket a kormányzat dolgozza ki, a megvalósításba már szereplők széles körét vonja be.

A 2014-es dokumentum négy területet határoz meg, ahol szükséges a társadalmi hitelesség erősítése: ezek a közigazgatás, a kereskedelem, a szociális szolgáltatások és az igazságszolgáltatás. (A konkrét javaslatok közül csak egyet kiemelve, a kereskedelem területéről: a feldolgozóipar számára olyan termékminőségi hitelrendszer kidolgozása, amely összekapcsolja a már meglévő 12.365 forródrótos panaszvonal-platformot.) A dokumentumokat vizsgálva kiderül, hogy a THR valójában egy gigantikus és többcélú eszköztár-keverék. Célja a polgárok és intézmények viselkedésének formálása, a közigazgatás átláthatóságának növelése, és mindezek eredményeképpen – a társadalmi bizalom szintjének emelése révén – a tranzakciós költségek csökkentése. A terv alapvetően a kölcsönös tisztelet felépítésén és az őszinteség fejlesztésén alapszik, a már említett konfuciánus alapvetés jegyében. A szerző megjegyzi, hogy az internet ellenőrzése (amire csupán egy rövid bekezdés tér ki) aligha lehet a program elsődleges motivációja, mivel erre az állam – a THR-től függetlenül – már kifejlesztett egy összetett cenzúra-rendszert, a megfelelő műszaki, jogi és adminisztratív eszközökkel ellátva. Az elsődleges motiváció így nem annyira politikai, mint inkább gazdasági és társadalmi célok elérése.

A THR fő jellemzői közül a szerző elsőként emeli ki, hogy az nem egyetlen, állami monopóliumként működő rendszer. A terv fő vonalait ugyan a kormányzat határozta meg, de a megvalósításban üzleti és társadalmi szereplők vesznek részt, pluralisztikus szolgáltatásokat nyújtva. (Bár technikailag megvan rá a lehetőség, hogy egyetlen általános mutatót származtassanak a meglévőkből, az adatbázisok összekapcsolásával.) Másodikként az informatikai technológiák kiemelt szerepét említi, amivel a világ legnagyobb adatgyűjtését valósítják meg. Harmadik fő jellemzője a jutalmak és büntetések rendszerének kidolgozása és alkalmazása.

Kínában ma – jóval a THR meghirdetése előtt elindítva – több hitelrendszer is működik párhuzamosan. Ezek közül a legfontosabb a kínai jegybank hitel-referencia központja, a pénzügyi tevékenységekre fókuszálva (pl. hitelkártya-használat, jelzálog, fizetési műveletek, kölcsönfelvételek), aminek a rendszerét a 90-es évek óta fejlesztik. Az adatbázis jelenleg 860 millió magánszemély és 20 millió intézmény adatait tartalmazza. Egy másik nagy adatbázis a legfelsőbb bíróság referenciaközpontja, a tisztességtelen magatartást folytató egyénekről és vállalkozásokról. A jogi kötelezettségeket elutasító vagy megkerülő egyének büntetése többféle lehet: utazási tilalmak, ingatlanvásárlás vagy luxusszálló igénybevételének korlátozása, fizetési korlátozások. A kormányzat 2013-ban nyilvánosan elérhető feketelistát állított össze azokról, akik nem követik a bírósági ítéletek útmutatásait. Ugyanebben az évben a legfelsőbb bíróság és a jegybank memorandumot írt alá adatbázisaik integrálásáról. Egy harmadik nagy adatbázist a vasúti hatóság működtet azokról, aki kisebb-nagyobb szabálysértéseket követnek el utazás közben. Ezen túl számos kisebb állami hitelrendszer is működik Kínában. Városi önkormányzatok és tartományok szintén elindították több helyen saját hitelrendszerüket, eltérő fókuszokkal, de többé-kevésbé a kormányzati törekvésekre reflektálva. Nem egy ezek közül modellértékű lett.

De az üzleti élet sem marad ki saját hitelrendszerek létesítéséből. A legismertebb ezek közül a Sesam Credit, ami az Alibaba csoport pénzügyi szolgáltató cégéhez (Ant Financial Services Group) kapcsolódik. Elterjedtsége miatt gyakran ezt a rendszert keverik össze a THR-rel. A Sesam Credit technikailag beágyazódik az Alipay rendszerébe, így mintegy 520 millió felhasználó adataival dolgozik, megbízhatóság szerint pontozva és öt kategóriába sorolva a felhasználókat. Ezek a számértékek öt dimenzió mentén keletkeznek: hitelezési előzmények, teljesítési kapacitás, személyes jellemzők, magatartás és preferenciák, személyes kapcsolatok. Az Alipay ugyanakkor nem ad magyarázatot arra, hogy miért ad ennyi vagy annyi pontot az adott dimenziók mentén, amelyek közül különösen a személyes kapcsolatok pontértékének meghatározása az, ami adott esetben erősen vitatható lenne – ha egyáltalán ismert lenne az értékelés módja, az algoritmusok ugyanis nem átláthatók. A rendszer maga ugyanakkor inkább kereskedelmi jellegű – jellemző megoldás például, hogy a magas pontszámú felhasználók kedvezményeket kapnak olyan termékek és szolgáltatások vásárlásánál, amelyek promóciója az Alipayen keresztül fut.

2015-ben a kormányzat megnyitotta a magánvállalatok előtt a hitelrendszerek piacát, amelynek ilyen módon nyolc szereplője lett, köztük a Sesam Credit és a legnagyobb közösségi oldalt működtető Tencent hitelrendszere. 2017-ben ugyanakkor a nyolcból egynek sem sikerült megfelelően minősíttetnie magát, így jelenleg egyetlen magánvállalat sem nyújthat társadalmi hitelrendszer szolgáltatást. Az egyetlen értékelési licenc tulajdonosa a jegybank által alapított internetes pénzügyi szolgáltató társaság.

A THR-t egyelőre ellentmondások és problémák sújtják, amivel a hatóságok is tisztában vannak. Ez az elsődleges oka annak is, hogy 2017-ben megbuktak az állami vizsgán a cégek. A három fő ok közül az első az, hogy az adatokat mindenki a saját rendszerének tranzakcióiból meríti, működő adatmegosztási mechanizmusok nélkül, ami pontatlansághoz vezet. A második ok az, hogy a nyolcból egy sem tud saját magától és ügyfeleitől függetlenül, harmadik szereplőként működni, ami érdekkonfliktushoz vezet. Végül a vállalatok híján vannak a hitel-referenciáknak, így tág tere marad az elfogult értékeléseknek.

A szerző szerint a 2014-es előterjesztés, bár részletes tervet fektet le, egyelőre több kérdést és ellentmondást vetett fel, mint ahányra választ tud adni. Ezeket az egyelőre megoldatlan jogi, technikai, módszertani és biztonsági kérdéseket sorra veszi elemzésében, majd végezetül megállapítja: a társadalmi hitelrendszer átláthatóság, valamint fékek és ellensúlyok nélkül nem lehet hiteles, ezzel együtt valóban alkalmas lehet a személyes szabadság, így a szólásszabadság korlátozására is. Ezeknek a feltételeknek a teljesülésével ugyanakkor gazdasági fellendüléshez és a társadalom jobbulásához vezethet. A THR jövőjét mindezek miatt bizonytalannak látja, és hogy milyen eredményhez vezet, az a kapcsolódó műszaki, jogi és adminisztratív kérdésekre adott válaszoktól függ majd.”

Forrás:
The complex truth about China’s social credit scheme; Fei Shen; GovInsider; 2019. március 14.
Lásd még korábbi cikkeink: Társadalmi kreditrendszer Kínában: orwelli rémálom vagy fejlődő irányítási gyakorlat? és A kínai társadalmi kreditrendszer különös valósága a mindennapokban
Társadalmi kreditrendszer (Wikipédia)

A technológiai haladás intézményi vonatkozásai

„A gazdasági növekedés hajtóerejének tekintett technológiai haladás vizsgálatában egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az intézményi tényezőkre. Douglass North mutatott rá arra, hogy a világ nagy részén nem érvényesülnek a technológia lehetséges előnyei, vagyis valami még kell ahhoz, hogy növekedést generáljon. A technológiai fejlődésben nem csupán a tudás, valamint a tudományos eredmények és azok gyakorlati alkalmazása fontos, hanem az az intézményi környezet is, amelyben ezek az újdonságok megszületnek. Az intézmények ösztönzőket teremtenek az újításhoz a gazdasági szereplők számára, melyek különbözősége magyarázatot adhat az országok között kialakult technológiai rés, valamint jövedelemegyenlőtlenségek okaira. A technológiai fejlődésben élen járó országok intézményi környezete eltérő, nincs tehát egyenrecept a haladásnak kedvező, megfelelő intézményi struktúra kialakításához. Az első ipari forradalom élenjárója a jellemzően piacbarát Nagy-Britannia, valamint Európa északi, aktív állami szerepvállalással jellemezhető skandináv jóléti államai eltérő fejlődési pályát jártak be a kimagasló innovációs teljesítményük eléréséhez. Jelen tanulmány a technológiai haladás szempontjából releváns intézményi összefüggéseket mutatja be a technológia, az intézmények és a gazdasági növekedés kontextusában.”

Forrás:
A technológiai haladás intézményi vonatkozásai; Csugány Julianna; Magyar Tudomány; 2019/3; 2019 március
és
PDF

Stabilitás és kockázatok a városi önkormányzatoknál

„Stabil képet mutatott a városi önkormányzatok gazdálkodása 2015-2016-ban – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke a 322 városi önkormányzatot érintő ellenőrzést lezáró sajtótájékoztatón, Budapesten. Az önkormányzati éves beszámolók adatain alapuló ellenőrzés megállapította: az érintett városi önkormányzatoknál a pénzügyi egyensúly és a vagyon értékének megőrzése biztosított, a pénzügyi gazdálkodás stabil volt. Az ÁSZ ugyanakkor kockázatokat azonosított a hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettségek növekedésének üteme, a lejárt kötelezettségek állományának növekedése és a gazdasági társaságok veszteséges működése területén. Az ellenőrzés a 322 városi önkormányzatból 19 városi önkormányzat esetében tárta fel az adósságrendezési eljárás megindításának veszélyét, amely a feladatellátás tekintetében is magas kockázatot hordozott.

322 városi önkormányzatnál végzett egyidőben ellenőrzést az Állami Számvevőszék – nyitotta az ÁSZ székházában tartott sajtótájékoztatót Warvasovszky Tihamér. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy az önkormányzatok képesek voltak-e a törvényben meghatározott feladataik ellátására, valamint annak megállapítása, hogy gazdálkodásuk fenntarthatósága biztosított-e. Az ÁSZ alelnöke kifejtette: az érintett települések összlakossága 2016. végén meghaladta a 3,3 millió főt. 2015-ben és 2016-ban – a két évben összesen – a bevételeik és a kiadásaik is meghaladták a 1400 milliárd forintot. Mindebből jól látszik, hogy a társadalmi érintettség, valamint a költségvetési súlyuk miatt rendkívül fontos ellenőrzésről van szó – húzta alá Warvasovszky Tihamér.

Egyszerre több száz önkormányzat egyidejű ellenőrzésére is képes az ÁSZ
Az ÁSZ alelnöke felidézte: 2010-re az önkormányzati alrendszerben tetemes adósságállomány halmozódott fel. A 2011-től indított szisztematikus ellenőrzéseink egyértelműen megmutatták, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között romlott, a pénzügyi kockázatok pedig jelentősen fokozódtak. Adósságválság alakult az önkormányzati alrendszerben, ahol egyszerre jelent meg a működési és felhalmozási forráshiány – emlékeztetett Warvasovszky Tihamér.

Az Országgyűlés az ÁSZ megállapításaival összhangban 2012-ben döntött az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról. Az önkormányzati alrendszerben 2013-tól bevezetett új feladat-finanszírozási rendszer keretein belül továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a pénzügyi egyensúly megteremtésére és hosszú távú fenntartására – hangsúlyozta az alelnök. Hozzátette: rendkívül lényeges az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok feltárása, az ezzel kapcsolatos folyamatok, trendek bemutatása, hiszen az önkormányzati vagyon az állami vagyon része, így az önkormányzatok esetleges eladósodása hatással van az állam adósságára is.

Stabilitás és kockázatok a városi önkormányzatoknál
E célok érdekében az Állami Számvevőszék kialakította az önkormányzatok kockázati megfigyelő rendszerét (ÖKOMER), melynek keretében folyamatosan értékeli az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát, eladósodásuk kockázatát, valamint, hogy vagyongazdálkodásuk során biztosítják-e a vagyon értékének megőrzését. Ezzel az eszközzel a Számvevőszék képessé vált ellenőrzési lefedettségének markáns növelésére, hiszen egyszerre többszáz önkormányzat pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzésére képes egyidőben – ismertette az alelnök.

Stabil gazdálkodás a városi önkormányzatoknál
2018 áprilisában hoztuk nyilvánosságra a 132 nagyközségi önkormányzat ellenőrzéséről szóló jelentésünket – idézete fel Warvasovszky Tihamér. Most pedig lezártuk a magyarországi városi önkormányzatokat, tehát összesen 322 települést érintő jelentésünket, mely a főváros és a megyei jogú városok kivételével az összes magyarországi, városi ranggal rendelkező település értékelését tartalmazza– jelentette be az alelnök.

Az ÁSZ megállapította, hogy a városi önkormányzatok gazdálkodása stabil képet mutatott az ellenőrzött időszakban. A városi önkormányzatok pénzügyi, vagyoni helyzetére, eladósodósára irányuló kockázatok értékelése rámutatott arra, hogy a magyarországi városi önkormányzatok gazdálkodása stabil, rendszerszintű beavatkozást nem igényel – szögezte le Warvasovszky Tihamér.

Kockázatok a városi önkormányzatok gazdálkodásában
Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára, az ÖKOMER ellenőrzés felügyeleti vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ellenőrzés feltárta, hogy az önkormányzatok szintjén a pénzügyi gazdálkodás változatlan formában történő fenntartása kockázatot jelent a pénzügyi egyensúlyra, ezáltal az önkormányzatok eladósodására. A működési jövedelem ugyan fedezetet nyújtott a felhalmozási költségvetés negatív egyenlegére és tőketörlesztésre is, azonban a külső források visszafizetésének növekedése, az elindult fejlesztések finanszírozása és az abból adódó fenntartási kiadások megjelenése kockázatforrást jelent a városi önkormányzatok eladósodására, ezért e kockázatok kezelése kiemelt figyelmet igényel – világított rá Holman Magdolna.

Stabilitás és kockázatok a városi önkormányzatoknál
Az ÁSZ főtitkára elmondta: az ellenőrzés a 322 városi önkormányzatból 19 városi önkormányzat (Ajak, Bátonyterenye, Heves, Kalocsa, Komárom, Kondoros, Körmend, Mándok, Mátészalka, Mindszent, Nagyecsed, Nagymányok, Ózd, Püspökladány, Rakamaz, Szendrő, Hajdúnánás, Lenti, Nagyatád) esetében tárta fel az adósságrendezési eljárás megindításának veszélyét, amely a feladatellátás tekintetében is magas kockázatot hordozott – hívta fel a figyelmet Holman Magdolna. Hozzátette még: az ellenőrzés megállapításai alapján a városi önkormányzatok a vagyon értékét megőrizték, ugyanakkor a többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok kötelezettség-állományából adódó kockázatok középtávú kezelése indokolt.”

Forrás:
Stabilitás és kockázatok a városi önkormányzatoknál; Hochbaum Dániel; Állami Számvevőszék; 2019. március 22.
Önkormányzatok pénzügyi monitoring alapján végzett ellenőrzése. A városi önkormányzatok gazdálkodásának fenntarthatósága 2019.; Állami Számvevőszék; 2019. március 22. (PDF)

Készpénz vagy kártya? A magyar lakosság fizetési szokásainak feltáró elemzése

„Tanulmányunk elsődleges célja a magyar lakosság fizetési és készpénzhasználati szokásainak bemutatása, valamint annak vizsgálata, hogy ezen szokásokat miként befolyásolja az életkor, a jövedelem, az iskolai végzettség és egyéb szociodemográfiai tényezők. Ehhez kapcsolódóan kiemelten foglalkozunk a háztartások készpénz iránti attitűdjével, illetve szubjektív fizetési preferenciáival is. Kutatásunk egy 1500 fős, reprezentatív lakossági mintán végzett kérdőíves lekérdezésen alapul, ahol lehetséges, ennek tanulságait nemzetközi példákkal is összevetjük. Eredményeink alapján a magyar lakosság egyértelműen készpénzpártinak tekinthető, kiemelten igaz ez az alacsonyabb jövedelműekre és végzettségűekre, a gazdaságilag inaktívakra, valamint a legfiatalabb és legidősebb korosztályokhoz tartozókra. Nem elhanyagolható azok aránya, akik csak kényszerűségből, a fizetési infrastruktúra hiányosságai miatt használnak készpénzt, még többen vannak azonban, akik különféle, jellemzően szubjektív okokból a jövőben sem lennének hajlandóak lemondani a bankjegyek és érmék használatáról. Az indokok között megjelenik például a készpénzes fizetés vélt gyorsasága vagy a jövedelem jobb beoszthatósága, de számottevő a megszokás szerepe is. ”

Forrás:
Készpénz vagy kártya? A magyar lakosság fizetési szokásainak feltáró elemzése; Végső Tamás, Belházyné Illés Ágnes, Bódi-Schubert Anikó; Pénzügyi Szemle 2018/4. (p. 455-479.) (PDF)

Törvények, rendeletek

Kinevezték a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala új elnökét

„A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva

Pomázi Gyula Zoltánt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökévé

– 2019. március 15-ei hatállyal –

kinevezem.”

Forrás:
31/2019. (III. 20.) ME határozat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 31/2019. (III. 20.) ME határozata a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 47. szám; 2019. március 20.; 1539. oldal (PDF)