Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A Miniszterelnöki Kabinetiroda gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett
Tárgyszavak: digitális kormányzat irányítása, digitális kormányzat stratégiai irányítása, digitális kormányzati közbeszerzések, digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ), Magyarország, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT)
Blokklánc a digitális kormányzásban
Tárgyszavak: blockchain, blokklánc, digitális kormányzás, digitális kormányzati szolgáltatások, közigazgatás, közigazgatás-tudomány

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Négy sávban fog idén új, széles sávú frekvenciahasználati lehetőségeket értékesíteni az NMHH
Tárgyszavak: 5G, Aranyosné Börcs Janka, digitális földfelszíni televíziózás, frekvenciagazdálkodás, Karas Monika, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Miniszterelnöki Kabinetiroda gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett

„Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 144. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Bártfai-Mager Andrea s. k.,
nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter

1. melléklet a 6/2019. (IV. 25.) NVTNM rendelethez
A Rendelet 1. melléklet IX. pontjában foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép: „
[IX. Tulajdonosi joggyakorló: a Miniszterelnöki Kabinetiroda] A – Állami tulajdonban álló gazdasági társaság neve; B – Cégjegyzékszám; C – Tulajdonosi joggyakorlás időtartamának vége
1.
Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság; 01-10-140237; 2022. december 31.
2.
Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság; 01-10-041364; 2022. december 31.”

Forrás:
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 6/2019. (IV. 25.) NVTNM rendelete a Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölésével összefüggésben az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 70. szám; 2019. április 25.; 2537. oldal (.pdf)
6/2019. (IV. 25.) NVTNM rendelet a Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölésével összefüggésben az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár

Lásd még (a Nemzeti Jogszabálytár alapján):

Blokklánc a digitális kormányzásban

„Az Európai Bizottság közös kutatóintézete (Joint Research Centre, JRC) jelentést tett közzé arról, hogy miképpen használható a blokklánc a digitális kormányzás területén. Mint a szerzők rámutatnak: az elosztott főkönyvi technológia (distributed ledger technologies, DLT), valamint az ennek egy technológiai megoldását jelentő blokkláncok a 2008-as felbukkanás után immár a fősodratú kutatások és szakpolitikák napirendjére is felkerült, nem utolsósorban a Bitcoin-láz sikerén is felbuzdulva. A technológia alkalmazása, illetve annak átalakító, sőt, teremtve romboló (diszruptív) ereje iránt szinte túlfűtött lett a várakozás, és a pénzügyi szolgáltatások után a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztésben is elkezdődött a gondolkodás a meghonosítása érdekében. A „Blockchain for digital government” c. jelentés konkrét alkalmazások esettanulmányain keresztül azt vizsgálja, hogy milyen változásokat eredményezett a gyakorlatban a blokklánc-technológia a közigazgatásban és a közszolgáltatásokban ott, ahol ezeket úttörő jellegű projektekben beemelték a közszféra mindennapi gyakorlatába.

A jelentés kiemeli, hogy a blokklánc-technológia a végpontok közvetlen és egyenrangú (peer-to-peer, P2P) összekapcsolásával, a főkönyvi tartalmak megosztásával és a visszavonhatatlan – minden hálózatba kapcsolt végponton látható – üzenetekkel és tranzakciókkal olyan szereplők között is fölöslegessé tette a központi közvetítő és hitelesítő szervezeteket, ahol nincs meg egymás iránt a megfelelő bizalom. A központi szereplő kiiktatásának lehetősége potenciálisan átütő erejű gazdasági és politikai következményekkel járhat. Az ebben rejlő alkalmazási lehetőségekre a kormányzatok figyelmét is egyre inkább felfigyelnek, úgy tekintve a blokklánc-technológiára, mint olyan új informatikai infrastruktúrára, amely nem csak a közigazgatáson belüli információáramlást javítja, hanem a közigazgatás, az üzleti vállalkozások és az állampolgárok között is, megtámogatva több kormányzati funkciót és szolgáltatást. Ebbe a körbe olyan szolgáltatások tartozhatnak, mint az állampolgári adatok rendelkezésre állásának biztosítása, állami nyilvántartások futtatása, az elektronikus szavazás támogatása, gazdasági tranzakciók lehetővé tétele, a piacok szabályozói áttekintése, az adóelkerülés (az EU-n belül kiemelten az áfával kapcsolatos visszaélések) elleni küzdelem, valamint a közpénzek elosztása olyan területeken, mint a segélyek, támogatások, szociális transzferek és a nyugdíjak.

A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy a digitális kormányzás, mint a közigazgatás-tudományok legkorszerűbb koncepciója többet jelent, mint annak elődje, az e-kormányzás paradigmája. Utóbbi egyszerűen a közigazgatási szolgáltatások digitalizációját jelenti, míg a digitális kormányzás ennél többet: új közszolgáltatásokat és szolgáltatási modelleket, amelyek emelő erőként használják fel az új digitális technológiákat, valamint a közigazgatási és a személyes adatvagyont. Az új paradigma felhasználó-centrikus, agilis és innovatív közszolgáltatásokat biztosít, amit a blokklánc, mint az egyik leginnovatívabb digitális technológia is támogatni tud.

A jelentés hét konkrét esettanulmány elemzése során a következő kutatási kérdésekre keresi a választ:

Milyen közigazgatási tevékenységeket tud kiszolgálni a blokklánc-technológia, és mire használják aktuálisan a kormányzati apparátusban?

Milyen előnyökkel jár a blokklánc a digitális kormányzás terén, különösen a polgárok javára?

A jelenleg futó projekteken belül melyek azok a blokklánc-szolgáltatások, amelyek kinőhetik magukat a jelenlegi kereteiken túl is?

Milyen szakpolitikai cselekvések kellenek ahhoz, hogy a technológiában rejlő előnyöket teljes mértékben ki lehessen aknázni a társadalom és az emberek javára?

A jelentés megállapítja, hogy a blokkláncok mindhárom fő funkciója: a hitelesítés, az adatbázis-megosztás és a munkafolyamat-automatizálás egyaránt jól tud hasznosulni a közigazgatás működésében. A leginkább előrehaladott a hitelesítés, mivel a diszruptívabb megoldások gyakran ütköznek abba a korlátba, hogy nem kompatibilisek a jelenlegi adminisztratív folyamatokkal vagy előírásokkal.
Tapasztalat szerint azok a projektek jutnak el érettebb fázisba, amelyeknél az érdekeltek köre kevésbé összetett, irányítása pedig centralizáltabb. A már működő szolgáltatások valós üzleti igényekre adnak választ, aktív közigazgatási és erős technológiai partnerséggel, jellemzően platform-semleges nyílt forráskódú szoftverekre építve. Az esettanulmányokból kiderült, hogy a blokklánc-alkalmazások mindig csak egy rétegét jelentik a fejlettebb szolgáltatásoknak, valamely hagyományosan szabályozott és nem megosztott, központosított adatbázishoz kötve. Közös jellemző, hogy a személyes adatokat mindig a láncon kívül tárolják, és ha a megfelelő engedély birtokában a láncon belülre kerül, az csak titkosítva történhet. A tranzakciós áteresztőképesség a tapasztalatok szerint nem számít szűk keresztmetszetnek, mivel a blokkláncok engedélyhez nem kötött protokollját eleve úgy tervezték, hogy az javítsa az áteresztőképességet. Fontos megállapítás, hogy a blokklánc-technológiák egyelőre nem fenyegetik a közintézmények közvetítő szerepét, inkább kiegészítik vagy csak részlegesen helyettesítik azokat. Mindezekkel együtt a blokklánc-alapú szolgáltatások széleskörű előnyökkel járnak, javítva a folyamatok hatékonyságát, növelve a nyilvántartások megbízhatóságát, erősítve a közbizalmat az intézmények iránt.

A jelentés végén a szerzők levonják a következtetést, hogy a közigazgatásban és a közszférában a blokkláncnak egyelőre sem átalakító ereje, sem diszruptív hatása nincs. Nem figyeltek meg sem új szolgáltatási modelleket, sem a közszolgáltatások új generációjának felemelkedését, ahogy a közvetítő intézmények szerepének gyengülését sem. A blokklánc-technológia alkalmazása ugyanakkor így is jelentős járulékos előnyökkel jár a közszolgáltatások biztosításában a biztonság erősítése és a hatékonyság javítása révén. Javítja a közintézmények megbízhatóságát az adatnyilvántartásban, a szervezetek ökoszisztémájában pedig – az adat-konzisztencia megteremtésével – segít meghaladni a hagyományos szervezeti határokat az adat-silók áthidalásával, összhangban az egyszeri adatbekérés (once-only principle) elvével.

A blokklánc átalakító erejének felszabadításához a szerzők szerint annak az inkompatibilitásnak a feloldására van elsősorban szükség, ami blokklánc-alapú megoldások, valamint a meglévő jogi és szervezeti keretek között állnak fenn, ami egyben az egyik legfontosabb szakpolitikai feladatot is kijelöli a létező folyamatok, szervezetek és struktúrák átalakításával.”

Forrás:
Blockchain for digital government; David Allessie, Maciej Sobolewski, Lorenzino Vaccari; Európai Bizottság; Joint Research Center; ISBN: 978-92-76-00581-0 (online), 978-92-76-00582-7 (print), ISSN: 1831-9424 (online),1018-5593 (print); 2019
Letöltés .pdf-ben

Közigazgatás, politika

A jogalkotói munka segítésére létesíti a kormány a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

„A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését – közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter az MTI-vel.
Trócsányi László elmondta: az egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.

A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik – közölte a miniszter. Hozzátette: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény.

Az intézet munkatársai elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végeznek, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is – ismertette Trócsányi László.

A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását – ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során – közölte a miniszter.

Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor vállalta el – mondta Trócsányi László.

A kezdeményezés nem érinti azt a támogatást, amelyet a minisztériumon keresztül a jogászképzés fejlesztésére a jogi karok kapnak – jelentette ki a miniszter.

Trócsányi László elmondta, hogy az intézet névadója, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára.”

Forrás:
Mádl Ferenc nevét viselő jogi intézet létrehozásáról döntött a kormány; Igazságügyi Minisztérium; 2019. április 25.

Közigazgatás a gyakorlatban: Orbán Balázs államtitkár

„Ambiciózus, okos, hazában gondolkodó emberekre van szükség a közigazgatásban – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem programsorozatának első rendezvényén. A Ludovika Campus tóparti teraszán tartott beszélgetésen Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a többi között szólt a megújuló Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram sikeréről is.

Az elsősorban hallgatókból álló közönség előtt a miniszterhelyettes saját szakmai pályája kapcsán elmondta: bár summa cum laude minősítéssel végzett az ELTE jogi karán, tudta, hogy ez még önmagában nem teszi lehetővé számára a biztos karrierút megtalálását. A jogi pálya mellett egyre inkább érdekelte a politológia is, és még egyetemistaként bekerült a parlamenti ösztöndíjprogramba, ami nagyon hasznos volt számára. Az ösztöndíjakat egyébként is jó lehetőségnek tartja arra, hogy a fiatalok minél korábban kipróbálhassak magukat a különböző szakmai területeken. „Már másod-harmadéves hallgatóként érdemes komolyabban elgondolkozni azon, mit szeretnének csinálni a diploma megszerzését követően és ehhez konkrétan mit kell tenniük a szakmai gyakorlatokon való részvételtől a kapcsolati háló kiépítéséig ”- mondta az érdeklődőknek az államtitkár.

Orbán Balázs szólt arról is, hogy a szakmai pálya első időszakában, akár már hallgatóként érdemes többfelé területen kipróbálnia magát az embernek és szerinte, ha a tudás megfelelő ambícióval is párosul, nincs szükség feltétlenül protekcióra sem ahhoz, hogy valaki megtalálja a helyét az életben. „Manapság azokkal tudok könnyebben együtt dolgozni, akiknek van közigazgatási tapasztalatuk, de nem közigazgatási fejjel gondolkoznak. Vagy van magánszektoros tapasztalatuk, de cél és közérdek orientáltabbak a többieknél”- tette hozzá a miniszterhelyettes.

Orbán Balázs szerint a mai fiatalokat a korrekt fizetés mellett leginkább az értelmes munka lehetősége érdekli. Számukra ma már a közigazgatás is egyre vonzóbb lehet, amit jól jelez a nemrégiben megújított Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram sikere. Elhangzott, hogy az ösztöndíj összegét jelentősen megemelték a 10 hónapos szakmai gyakorlat idejére és mentorok is segítik az ösztöndíjasokat. „Mindezeknek is köszönhetően nagy volt az érdeklődés a program iránt, hiszen az 50 helyre mintegy négyszázan jelentkeztek. Közülük többen külföldön szerzett diplomával rendelkeznek, de szeretnék itthon, a közigazgatásban kamatoztatni a külhonban megszerzett tudásukat”- tette hozzá az államtitkár.

A miniszterhelyettes kérdésekre válaszolva elmondta: számára a politikában az a legszebb, hogy el lehet szakadni a saját korlátainktól és lehetőség van a közösség tudatának formálására. Ráadásul állandóan tanulni is lehet a különböző helyzetek kezeléséből. Elhangzott, hogy a politika, a kormányzás, az állam működtetése elsősorban nem a szakmáról, a technológiákról, hanem az emberekről szól. Ennek ellenére fontosnak tartja az informatikai fejlesztéseket, amelyek révén a közigazgatásban is lehet egyfajta átrendeződés a humán területen. „Az emberi tényezők azonban később sem kapcsolhatóak majd ki a folyamatból, mindig szükség lesz személyes találkozási lehetőségekre is”- tette hozzá Orbán Balázs. Elhangzott az is, hogy a kormányzat folyamatosan dolgozik a közigazgatási szervezet „áramvonalasításán”, azaz úgy szeretnék csökkenteni a közszolgák számát, hogy közben javítsák a szektor versenyképességét. Ehhez pedig jól képzett és megfizetett alkalmazottakra van szükség. A miniszterhelyettes elmondta azt is, hogy Magyarország évszázadok óta nem rendelkezett olyan szuverenitással, mint manapság. Ez az állapot azonban nem egy adottság, hanem egy fejlesztendő terület. „A nemzetközi tapasztalatok felhasználásával ki kell találni a magyar gondolkodás minőségét”- fogalmazott Orbán Balázs.

A rendezvény végén a politikus három olvasmányt is kínált a hallgatóknak: Jordan B. Peterson „12 szabály az élethez”, Yoram Hazony: The Virtue of Nationalism és Szekfű Gyula: Mi a magyar? című kötetét.”

Forrás:
Közigazgatás a gyakorlatban: Orbán Balázs államtitkár; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. április 26.

Közigazgatási, politikai informatika

GISopen 2019 konferencia – Téradatok hálójában

„Nem múlhat el év GISopen konferencia nélkül. Idén sem volt másképp, április 16-18. között immár 23. alkalommal rendezték meg az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Geoinformatikai Intézetének hagyományos szakmai rendezvényét Székesfehérváron. A térinformatikusok és földügyi szakemberek háromnapos találkozóján számtalan előadás, workshop és műhelybeszélgetés alkalmával dolgozták fel az érintettek a szakmai trendeket, jogi, szervezeti és technológiai újdonságokat. A földmérés és távérzékelés nagy hagyományú rendezvényén a Lechner Tudásközpont idén tíz előadóval is képviseltette magát.

Téradatok hálójában címmel idén már 23. alkalommal rendezték meg Székesfehérváron a földmérési és térinformatikai szakemberek tudományos konferenciáját a GISopen 2019-et április 16-18-án. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának Geoinformatikai Intézetében a geodéta és a földmérő élet aktualitásaira koncentráló szakmai seregszemlén a földügyi minisztérium átszervezése, az űrkutatás és a földmegfigyelés mellett a drónokkal végzett térképezés és a téradatok kerültek fókuszba.

A Lechner Tudásközpont, amelynek tevékenységi köre 2019. április 1-jétől az egykori FÖMI földmérési, távérzékelési, ingatlan-nyilvántartási és térképészeti területeivel is gyarapodott, idén 10 előadót delegált a rangos rendezvényre. A tavaszi átalakulás során kibővült szakmai háttérintézmény az ország legnagyobb téradatmennyiségével és legszélesebb körű térinformatikai szaktudásával rendelkezik, így a földügyi aktualitások, a felszín-monitorozás újdonságai, a földmegfigyelés, vagy a fejlett kataszterek jövője mellett fotogrammetriai, adatfeldolgozási és magasságmeghatározási témában is mutatott be prezentációkat.

Nyitóelőadásában Fekete Gábor, a Tudásközpont vezérigazgatója felidézte az április 1-jén megvalósult integrációhoz vezető út legfontosabb mérföldköveit, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb téradat-mennyiséget kezelő hazai szervezetként a Tudásközpont víziója a nemzeti téradat-infrastruktúra kialakítása és hatékony működtetése – amihez kiváló alapot biztosít egyrészt az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakembergárda, másrészt a jelenleg is zajló informatikai rendszer-fejlesztések.

„Kibővült téradat-nyilvántartások a Lechner Tudásközpontban” című előadásukban Sik András és Braunmüller Péter röviden áttekintették a szervezet tevékenységi spektrumát, hangsúlyozva az áprilisban megvalósult integráció pozitív szinergikus hatásait. Sik András a térségi tervezést segítő adatköröket és webes térinformatikai alkalmazásokat, valamint az országos közműnyilvántartást mutatta be, majd az építésügyi nyilvántartás jövőbeli működési elképzeléseit ismertette, kiemelve a BIM-alapú adatkezelést és az egységes adatsémák bevezetésének fontosságát.

Braunmüller Péter pedig átfogóan ismertette az elérhető téradatokat, bemutatva azok online, ingyenes vagy fizetős elérési lehetőségeit. A szakértő felhívta a figyelmet a hamarosan megújuló geoportálra, ahol a jelenlegi megrendelési logika megfordításával – az ügyfél először területet választ és csak utána terméket – reszponzív, felhasználóbarát környezet jön létre és bővül az elérhető téradatok köre is.

Balla Csilla vezető fotogrammetriai szakértő Mészáros Györggyel közösen jegyzett Miénk itt a tér…. vagy nem? című előadásában összefoglalta a közeljövőben várható új ortofotó termékeket, melyek előállítása során a folyamatos minőségbiztosítást, illetve a kész termékek állami átvételét most először hajtja majd végre a Lechner Tudásközpont kötelékén belül a Fotogrammetriai szakértői csoport. Balla Csilla kiemelte az országos LIDAR felmérés megvalósításának fontosságát, mely kivétel nélkül valamennyi tárca, szakterület számára fontos aladatokat biztosítana. Vázolta a LOD1 és LOD2 épületmodellek előállításának jelenleg már működő lehetőségeit és beszélt a közeljövőben megvalósuló automatikus eljárások és az eredmények széleskörű és újszerű WEB publikációjának megvalósításának terveiről melyek az egykori FÖMI és Lechner Tudásközpont első valódi közös projektje keretében formálódnak.

Birinyi Edina a „Felhőalapú adatfeldolgozás távérzékelési alkalmazásokban” című előadásában ismertette a felhőalapú adatfeldolgozás jelentőségét távérzékeléses vizsgálatokban, különös tekintettel a jelenleg használt globális, felhőalapú geoinformatikai platform, a Google Earth Engine bemutatására. Olyan időszerű példákkal szemléltette hasznosságát, mint a 2018-as nyári-, vagy az idei tavaszi aszályvizsgálatok, illetve a 2019-es áprilisi fonyódi nádastűz kártérképe.

Iván Gyula előadása a fejlett kataszterek jövőjéről szólt, a kataszter fogalma alatt a földügyi igazgatás teljes folyamatát értve, melyben már a digitális ügyintézés dominál mind a bemeneti mind a szolgáltatás felőli oldalon. A számtalan külföldi példával szemléltetett prezentáció végén a 3D kataszter bevezetésének várható következményeit vette számba az előadó, különösen nagy kihívásként említve a 3D jogi terek létrejöttét és egymáshoz viszonyított helyzetét.

Kristóf Dániel „Földmegfigyelés: hová jutottunk és merre tartunk? ” című előadásában átfogó képet adott a hazai földmegfigyelés kezdeteiről, fejlődéséről és a jelenlegi helyzetről. Kitért az adatpolitikai nyitás és a nemzetközi együttműködés jelentőségére, bemutatva számos nemzetközi és hazai alkalmazási példát a Copernicus program keretében elérhető adatok felhasználására. Végül felvázolta az ágazat jövőképét az ismert tényezők és a jelenlegi folyamatok alapján.

Kocsis Attila Lippmann Lászlóval közös előadásában a 2020 utáni közös agrárpolitika reformjára való felkészülés pillanatképét villantotta fel. Az elfogadott új reformcsomag jelentősen megváltoztatja majd a területalapú támogatások távérzékeléses ellenőrzését. A támogathatósági kritériumok monitorozása folyamatos eljárás lesz, űrfelvételek sűrű idősora alapján. A területalapú támogatások új megközelítésében cél a helyszíni ellenőrzések teljes monitoringgal történő kiváltása.

Kolesár András a térinformatikai adatok verziókezeléséről tartott előadást. Bemutatta, hogyan értelmezhetők a verziókezelésben használt fogalmak térinformatikai adatbázisokon. Rávilágított a korábbi technikák gyenge pontjaira, majd olyan megoldást mutatott be, amely megfelel minden felsorolt szempontnak. Szabad licenc alatt elérhető, nyílt forráskódú, széles körben használt működő példákkal támasztotta alá az elmélet működését a gyakorlatban.

Maucha Gergely Kosztra Barbarával közösen jegyzett előadásában beszámolt arról, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel megkötött szerződés alapján, a COPERNICUS program keretében 2018 év végére befejeződött a CORINE felszínborítás adatbázis 2018 évre vonatkozó aktualizálása (CLC2018), valamint ezzel párhuzamosan a 2012-2018 közötti felszínborítás változások térképezése. A teljes Európát fedő Nagyfelbontású Felszínborítás Rétegek (Copernicus HRL) sora is elkészült a 2015-ös referencia évre, valamint elindult a 2018-as referenciaévre vonatkozó rétegek elkészítése. A távérzékelési szakemberek mind az adatbázisok elkészítésének európai koordinációjában, mint a tagországi feladatok elvégzésében kulcsszerepet játszottak.

Takács Krisztián az online téradatok szolgáltatások fejlesztése témakörben bemutatta a Geoshop 2.0 verzióját, amely a Mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer (VIZEK) projekt segítségével valósul meg. Ennek keretében megtörténik a geoportál jelentős műszaki fejlesztése, gyorsabb, pontosabb kiszolgálást biztosítva az ügyfeleknek. Röviden bemutatta a Digitális Légifelvétel Archívumot, kiemelve georeferáláshoz kapcsolódó pontgyűjtő játékokat és azok eredményét. Végezetül ismertette a Georeferálás 2.0 verzióját, melynek köszönhetően hatékonyabbá, egyszerűbbé válik a légifelvételek helyreigazítása.

Az előadások megtalálhatók a konferencia honlapján. A háromnapos esemény fotógalériája itt böngészhető.”

Forrás:
GISopen 2019 konferencia – Téradatok hálójában; Lechner Tudásközpont; 2019. április 24.

Okos Város Példatár, okos tudásmegosztás

„Új funkcióval bővül a Lechner Tudásközpont Okos Város Online Példatár oldala: április 25-től bárki gyarapíthatja az okos város fejlesztésekre irányuló jó gyakorlatokat és projekteket gyűjtő adatbázis repertoárját.

2019. április 25-től a városok, önkormányzatok, vállalkozások, szakértők, vagy akár helyi lakosok is részt vehetnek az Okos Város Példatár bővítésében. A lokális tudás megosztását ösztönző új funkció nem csupán a fejlesztések sokszínűségének bemutatását szolgálja, hanem segít lépést tartani a napról napra felbukkanó sikeres projektekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal. A folyamatosan frissülő okosvaros.lechnerkozpont.hu oldalon a Példatár menüpont alatt bárki könnyen tölthet fel új okos város példát: a projekt beküldéséhez az alapadatok mellett kép, a helyszín és a projekt webcíme is szükséges, kiegészítve a feltöltő adataival, valamint a fejlesztő cég vagy város elérhetőségeivel.

A két éve indult, nemzetközi szinten is egyedülálló térképes felületen már közel 600 jó gyakorlatot ismerhetnek meg az érdeklődők. A megújult Példatár térképes kereső felületén hatékonyabban lehet böngészni a példák között, országra, városra vagy alrendszerre szűrve, címkék alapján is. Így könnyen megtalálható, hogy hol zajlanak gyermekbarát város programok, milyen projektek vannak Dublinban, vagy milyen fejlesztések zajlanak az ökológiai tudatosság erősítéséért.

A naprakész, angol nyelven is elérhető adatbázis hazai és nemzetközi példáin keresztül látható, hogy az okos város jó gyakorlatok között nem csupán technológiai megoldások találhatóak, hanem többek között az életkörülmények, az emberek, a gazdaság, a kormányzás, a környezet és a közlekedés fenntartható, komplex fejlesztését is.

A hazai jó gyakorlatok közül többek között Terézváros helytörténeti és információs térképe, az Ivócsap projekt vagy a TECHNIKA, a közösségi faipari műhely ismerhető meg. Az okos város fejlesztésekre irányuló kreatív megoldások repertoárja töretlenül bővül szerte a világon is: a holland közösségi eszközmegosztó Peerby alkalmazással rövidebb időtartamra szükséges eszközöket adhatnak kölcsön egymásnak a regisztrált felhasználók, nyomon követve a kölcsönadott tárgyak útját, a Melbourne-ben indított Városi Erdő Vizualizációs projektet pedig a városi faállomány hatékonyabb védelme érdekében indították el.

Az Okos Város Példatár Facebook oldalán is követhetőek a legújabb hazai és nemzetközi okos város fejlesztések.”

Forrás:
Okos tudásmegosztás; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2019. április 25.

Informatika, távközlés, technika

Négy sávban fog idén új, széles sávú frekvenciahasználati lehetőségeket értékesíteni az NMHH

„Két fő frekvenciaértékesítési feladaton dolgozik idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Egyrészt a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávokban összesen több mint 600 MHz-nyi frekvenciát fog értékesíteni ebben az évben, másrészt ezzel párhuzamosan már gondozza a földfelszíni digitális televízió műsorszóró hálózatok lejáró frekvenciajogosultságára áprilisban kiírt pályázatot, amelyre az ajánlatok április 30-án nyújthatók be.

Hét vizsgált sávból a piaci érdeklődés és szakmai egyeztetések eredményeképpen négy frekvenciasávban – a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávokban – indít értékesítési eljárást idén a hírközlési hatóság, míg az 1500 MHz-es, a 2300-2400 MHz és 26 GHz-es frekvenciasávokban egyelőre nem, jelentette be Karas Monika, az NMHH elnöke szerdán egy sajtóbeszélgetésen. A 700 MHz-es frekvenciasáv a földfelszíni digitális televíziós műsorszórásból kerül át a széles sávú mobilfelhasználás céljaira, különösen az 5G bevezetése érdekében – tette hozzá. Az elnök hangsúlyozta, a széles sávú mobilcélú frekvenciaértékesítési csomag és a műsorszóró pályázat a hatóság két legjelentősebb idei hírközlési feladatai közé tartozik, amelyet az NMHH 2017-ben készült Nemzeti Ütemterve, Rádióspektrum-stratégiája, nemzetközi koordinációs megállapodások, illetve nemzetközi és hazai előírások alapoztak meg.

Több mint 600 MHz-nyi frekvenciával bővülhet idén a magyar digitális piac
Az elnök kitért arra, hogy idén ötven éves a magyar önálló frekvenciagazdálkodás, 1969-ben jött létre ugyanis a Frekvenciagazdálkodási Osztály a Magyar Postán belül, harminc éve önálló szervvé alakult Frekvenciagazdálkodási Intézetként, és 25 éve adta használatba az első mobil-frekvenciasávokat szolgáltatási koncessziós jog részeként Magyarország. Az elmúlt negyedszázad alatt eddig öt alkalommal került sor sikeres mobilcélú frekvenciaértékesítésre, több mint 600 MHz-nyi mennyiségben, idén pedig összesen több mint 400 MHz-et kínál fel a hatóság a szolgáltatóknak annak érdekében, hogy a széles sávú adatátviteli piaci igényeknek, az 5G-s fejlesztéseknek eleget tehessenek a mobilpiaci szereplők. Az elnök közölte: a hatóság a Zalaegerszegen a 3600 MHz-es frekvenciasávban működő 5G-s tesztállomáson sávtisztasági és sávhasználati ellenőrzéseket végzett idén tavasszal, amelynek eredménye szerint az állomás szabályosan és az egészségügyi határértéken belül működik.

Karas Monika elmondta, a hírközlési hatóság a szakmai konzultációkon az uniós célok között szereplő, 5G-re úttörő sávként azonosított 26 GHz-es frekvenciasávról is egyeztetett, de arra egyelőre nem mutatkozott még piaci érdeklődés, különös tekintettel a meglevő intenzív felhasználásra, és szabályozási harmonizációs hiányosságok is nehezítik az azonnali 5G-felhasználást. A 6 GHz alatti harmonizált 5G úttörő sávnak a 700 MHz-es és a 3600-as sáv minősül, de ezeken túl is rendelkezésre állnak olyan nem úttörő sávok, amelyek a közeljövőben használhatóak az 5G-re, ugyanakkor ezekhez még nem kapcsolódik frekvenciahasználati jogosultság: ilyenek a 2100 MHz-es és a 2600 MHz-es frekvenciasávok, melyeket a jelenlegi tervek szerint idén fog értékesíteni a hatóság. Az NMHH dolgozik a következő években esedékes 900 MHz-es, illetve 1800 MHz-es frekvenciasávokban levő felhasználás megújításán is, különös tekintettel a lejáró frekvenciahasználati jogosultságokra.

A négy, idén értékesíteni tervezett frekvenciasáv értékesítésére indítandó eljárás dokumentációjának tervezetét a hírközlési hatóság előreláthatólag nyár elején teszi közzé honlapján véleményezésre. Ezt követően az érdekeltek részére szakmai konzultációt is tart, az eredményhirdetés pedig ősszel várható. Ezzel valamennyi, a hatáskörébe tartozó lépést megtette a hírközlési hatóság, mellyel az 5G bevezetését elősegítheti.

A földfelszíni digitális televíziós műsorszóró pályázatra április 30-án érkeznek az ajánlatok
Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója tájékoztatást adott a földfelszíni digitális televíziós műsorszóró pályázat aktuális helyzetéről. Az április 10-én közzétett pályázati felhívásra április 30-án várják a jelentkezéseket. Az ajánlatok alaki érvényességét május közepéig állapítják meg. Az esetleges hiánypótlások után a részvételi nyilvántartásba vettek köre várhatóan június elején lesz nyilvános. A tartalmi érvényességi vizsgálattal az értékelési szakaszt az NMHH legkésőbb nyár végére lezárja, de ennél korábbi eredmény is elképzelhető.

A pályázat nyertesének a közszolgálati televízió- és rádiócsatornákat változatlan minőségben és vevőberendezéssel, minimum 98 százalékos lakossági lefedettséggel 2020 után is folyamatosan, előfizetés nélkül kell biztosítani. A jogosultnak öt hálózatot (két a jelenlegivel megegyező technológiájú DVB-T MPEG4 AVC-hálózatot és három új technológiájú DVB-T2 HEVC-hálózatot) kell kiépítenie és üzemeltetnie 2020. szeptember 6-ától tizenkét éven át.”

Forrás:
Négy sávban fog idén új, széles sávú frekvenciahasználati lehetőségeket értékesíteni az NMHH; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2019. április 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elektromobilitás, pénzügyi innováció és digitális diplomácia – Versenyképesség 2019 (konferencia)

„Időpont: 2019. 05. 10.
Helyszín: 1039 Budapest, Kelta u. 2., Milton Friedman Egyetem
Védnökök: MVM Magyar Villamos Művek Zrt., Gránit Bank Zrt.

8:30 – 9:00 Regisztráció

9:00 – 9:20 Megnyitó – Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem megbízott rektora

PLENÁRIS SZEKCIÓ 1.
Elnök: Hárskuti János, gazdaságtudományi tanszékcsoport-vezető, főiskolai docens, Milton Friedman Egyetem

9:20 – 09:40: Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter: Állami cégek a versenyképesség és innováció szolgálatában

9:40 -10:00 Kóbor György elnök-vezérigazgató, Magyar Villamos Művek Zrt.: Az energetika jövője-innovációs irányok az energetikai szektorban

STRATÉGIAI MEGÁLLAPODÁS ALÁÍRÁSA
Szatmári Péter rektor és Kóbor György elnök-vezérigazgató

PLENÁRIS SZEKCIÓ 2.
Elnök: Honfi Vid, módszertani és informatikai tanszékvezető, Milton Friedman Egyetem

10:30 – 10:50 Sverla Viktor, Stratégiai igazgató, MOL Nyrt.

10:50 – 11:10 Fáykiss Péter igazgató, Makroprudenciális igazgatóság, Magyar Nemzeti Bank

11:10 – 11:30 Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató, Gránit Bank: Az innováció és konzervativizmus új értéket hoz létre

11:30 – 11:50 Vörös-Gubicza Zsanett oktatási és képzési igazgató, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

12:00 – 13:00 Ebédszünet

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK ÉS VERSENYKÉPESSÉG A GAZDASÁGBAN, A DIGITÁLIS DIPLOMÁCIÁBAN ÉS AZ OKTATÁSBAN

A szekció védnöke az OTP Bank Nyrt.

Elnök: Szűts Zoltán, rektori megbízott, Milton Friedman Egyetem

13:10-13:30 Nagy Gergely ügyvezető igazgató-helyettes, OTP Bank Nyrt.

13:30-13:50 Czeglédi Tamás stratégiai igazgató, Blockchaineum Group: Megérteni a blokkláncot – Az oktatás, mint stratégiai fegyver az innovatív technológiákért folytatott harcban

13:50-14:10 Pintér Róbert adjuktus BCE, kutatásvezető eNet: A vezetés és az autózás várható jövője: néhány technológiai, gazdasági és társadalmi összefüggés

14:10-14:30 Nyáry Gábor egyetemi oktató, Milton Friedman Egyetem: Innováció és hagyomány: Mesterséges intelligencia a holnap diplomáciájában

14:30-14:50 Mihalik Judit egyetemi oktató, Milton Friedman Egyetem: Kreativitás és digitális technológia az oktatásban: Erasmus vendéghallgatók európai kutatási projektje a Milton Friedman Egyetemen

Szünet

15:00-15:30 Csótó Mihály: Az Információs Társadalom 2018-as évfolyamának bemutatása, beszélgetőtárs: Szűts Zoltán, Nyáry Gábor és Mihalik Judit

A konferencia zárása”

Forrás:
Elektromobilitás, pénzügyi innováció és digitális diplomácia; Milton Friedman Egyetem; 2019. április-május
Regisztráció
A részvétel ingyenes.

Ömlenek a dollármilliárdok a digitális transzformáció (DX) előnyeinek kiaknázására

„Hatalmas pénzeket mozgat meg az elkövetkező években az, hogy a vállalatok igyekeznek minden területen kihasználni a technológiában rejlő lehetőségeket.

Idén már bőven meghaladja majd az 1000 milliárd dollárt az a beruházási érték, amelyet a világ cégei azért költenek el, hogy felkészültebben küzdhessenek a vásárlók kegyeiért. A digitális transzformációba (DX) öntött milliárdoktól az üzleti modellek átalakításán át a személyre szabható tömegtermékek, szolgáltatások előállításán keresztül a szervezet működésének új szintre emeléséig sokféle eredményt remélnek a vállalatok. Ugyan a pénzköltés önmagában nem garancia a sikerre, de az biztos, hogy első lépésnek megteszi.

Ezernyi milliárd
Az amerikai piackutató IDC friss tanulmánya szerint 2019-ben globálisan 1180 milliárd dollárt fordítanak a vállalatok arra, hogy a küszöbön álló posztdigitális korszak elvárásainak mindinkább képesek legyenek megfelelni. Igaz, hogy már tavaly sem volt kevés ez a tétel, de a jósolt bővülés megközelíti a 18 százalékot. Négyéves távlatban pedig 6000 milliárd dolláros területet emlegetnek a kutatók.

A tét emelése gyakorlatilag az összes fontosabb szektor esetében megfigyelhető: nagyjából 15-20 százalékkal emelkednek ezek a kiadások éves szinten. A legélénkebb „átalakuló” a pénzügyi szektor, ahol a 2017-től 2022-ig terjedő periódus alatt több mint 20 százalékos éves átlagos növekedést prognosztizál az IDC.

Összegszerűleg idén (is) a digitalizáció előnyeit leggyorsabban kamatoztatni képes gyártóipar költ a legtöbbet DX-szel kapcsolatos projektekre. A diszkrét gyártás területén érdekelt vállalkozások 221,6 milliárdot, a folyamatelvű gyártók pedig további 124,5 milliárdot fordítanak működésük technológiai alapú fejlesztésére. Itt az okos gyártást lehetővé tevő megoldásokon át a különböző automatizációt fokozó projektekig számtalan feladat kerülhet fel a listára.

Ami a megrendelések technológiai összetételét illeti, a hardverek és szolgáltatások viszik el idén a beruházási összeg háromnegyedét. A legnagyobb szeletet az IT szolgáltatások adják (154 milliárd), de jut bő 100 milliárd a kommunikációs szolgáltatások erősítésére is. Digitális átalakuláshoz köthető szoftverekre összesen 253 milliárdot költhetnek 2019-ben a cégek.

Az IDC számításai szerint az USA és Kína magasan viszi a prímet, ha régiók szerinti bontásban vizsgáljuk a beruházásokat. Önmagában ez a két ország lefedi a teljes költés több mint felét. Mindkét helyen az egyedi gyártásban érdekelt cégek költik a legtöbbet, de míg az USA-ban a dobogóra a szakmai szolgáltatások és a szállítmányozás szektor fér fel, keleten a folyamatelvű gyártás és az állami szféra számít kimagasló költőnek, ha digitális transzformációról van szó.

Nem eszik olyan forrón
Mint ahogy azt a bevezetőben említettük, a pénz önmagában nem feltétlenül repíti a jövőbe a szervezeteket. Egy tavaly ősszel publikált, német nyelvterületen végzett kutatás például arra jutott, hogy az átalakulásban (elvben) kulcsszerepet játszó informatikai részlegek Nyugat-Európában sincsenek felkészülve a most már tovább aligha halogatható feladatokra.

A (közel)jövő lehetőségei és a jelen valósága között tátongó szakadékot jól szemlélteti, hogy a megkérdezettek 96 százaléka szerint az informatika jelentősége nagyon megnő az elkövetkező három évben, ugyanakkor a válaszolók 77 százaléka szerint náluk az IT jelenleg pusztán technikai feladatokat lát el. A működési modell és a szemlélet megváltoztatásához viszont olyan készségek kellenének, amelyekkel nem feltétlenül rendelkeznek az IT osztály munkatársai, így a digitális átalakulás egyik legkomolyabb akadálya maga az ember.”

Forrás:
Felpörög a digitális átalakulás; Bitport.hu; 2019. április 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. április 29.

A közösségi média vészhelyzeti blokkolása: indokolt védelem, vagy cenzúra?
Húsvét vasárnap, nem sokkal azt követően, hogy Sri Lankán terroristák – vélhetően az ISIS affiliációjába tartozó fegyveresek – véres merényletekben csaptak le a szigetország keresztény közösségeire, a helyi hatóságok átmeneti időre blokkolták a hozzáférést az Internet túlnyomó részéhez. Az elkövetkező napokban gyakorlatilag lehetetlenné vált a hozzáférés az olyan népszerű közösségi platformokhoz, mint a Facebook, az Instagram, a WhatsApp, a YouTube és nem különben az okostelefonra optimalizált VoIP szolgáltatáshoz, a Viberhez.

Miközben a drasztikus korlátozásokat bevezető hatóságok éppen a közösség védelmével indokolták az online kommunikáció blokkolását, és ugyanakkor hangsúlyozták az intézkedés ideiglenes jellegét, addig az online jogvédők a lépések fenyegető jellegére siettek rámutatni. Sri Lanka kormányzata ugyanis az elmúlt időszakban éveken át korlátozta az egyes online hírforrásokhoz való hozzáférést, és – egy rövid időszakra – már a közösségi média platformokhoz való hozzáférés blokkolására is sor került, nevezetesen 2018-ban, amikor tömeges erőszakhullám tört ki az országban élő muzulmán kisebbségi csoportok ellen. Ez a tényszerű részlet rávilágít a valóban, önmagában nézve rossz szájízt keltő intézkedések hátterére, a figyelmen kívül aligha hagyható társadalmi háttérre. A tavalyi zavargások kialakulásában, majd az indulatok elszabadulásában ugyanis komoly szerepet játszottak a közösségi média sokat használt tereiben szétáradó híresztelések, megalapozatlan állítások, magyarul álhírek. A megfontolt szemlélők ezért azt mondják: az Internet mostani korlátozása indokolt lehet. Nagy ugyanis a veszélye annak, hogy a merényletsorozat, tekintettel az egyértelmű etnikai jellegre, könnyen korbácsolhat ismét véres ellentéteket az országban lakó különböző vallási és etnikai csoportok között – főleg ha erre a Facebook vagy a YouTube csatornáin elterjeszthető valótlan híresztelések is rájátszanak. Mint ahogy arra is komoly az esély, hogy más államok, vagy az ISIS-hez hasonló „nem-állami” szereplők is belefolynak az információk manipulálásába

Az események szemlélői körében ezért – a személyes szabadságra sokkal kényesebb Nyugaton is – terjed az az álláspont, miszerint az online kommunikációs hálózatok kormányzati blokkolása, vészhelyzetben (és természetesen csupán időlegesen) nagyon is indokolt lépés lehet. Ha úgy tetszik, ez az online kormányzati szerep, és felelősség, egy újfajta értelmezését vetíti előre, még ha ez a jogvédő aktivisták egy részében erős nyugtalanságot gerjeszt.
Facebook blocks could open the door to online censorship; Makena Kelly, Adi Robertson; The Verge; 2019. április 23.

Újabb befolyásolási hadműveletet fedett fel a Facebook : a kibertér „rosszemberei” ezúttal Iránból jöttek
A globális digitális szolgáltató, a Facebook, miközben működési gyakorlata immár általánosságban helyezi őt a kritikák középpontjába, szorgalmasan igyekszik azért menteni reputációját (vagy legalábbis azt, ami még maradt belőle). A minap ismét a közösségi hálózat „megtisztításáról” tettek közzé hírt. Ezúttal az Iráni Köztársaság Műsorszolgáltató Vállalatához tartozó Pars Today került feketelistára. Az iráni vállalat nemzetközi műsorszórójaként, hírszolgáltatójaként működő Pars Today-hez köthető Facebook oldalak és csoportok is a nem kívánatos szolgáltatás használók körébe kerültek a Facebook legutóbbi döntése nyomán.
Mint az online szolgáltató közleményében megfogalmazták, a kifogásolt oldalak „koordinált nem-hiteles viselkedést tanúsítottak” a Facebook és az Instagram platformján. Az irániakhoz köthető oldalak „hálózatot alkottak”, emeli fel mutatóujját a Facebook cég, pedig hát ezzel a közösségi hálón meglehetősen általánosnak mondható tevékenységet említenek csupán. És ezek a hálózatot alkotó oldalak „félrevezettek másokat azt illetően, hogy ők valójában kicsodák” – sorolja tovább az irániak cselekedeteit a Facebook. Az önmagában nehezen értelmezhető kitételek nyugtalansággal töltheti el az embert: a Facebook céggel kapcsolatosan felgyülemlő kritikák, kifogások egy jelentős része ugyanis éppen arra vonatkozott, hogy a cég – átláthatatlan, önkényes etikai, politikai, ideológiai elvek mentén – saját belátása szerint, megfellebbezhetetlen módon írja felül saját szolgáltatói semlegességének elemi követelményét. Márpedig ez, tekintve a vállalat működésének társadalmi jellegét, és egyáltalán a globális volumenét, azt jelenti, hogy a Facebook valójában geopolitikai aktorként működik immár.
Facebook Dismantled Iranian Information Operation; Melissa Hall, Kanishk Karan, Emerson T. Brooking; DFRLab; 2019. április 19.

Fénysugár a Ködös Lapályon: bemutatjuk az amerikai Külügy hírszerző szervezetét
Az elmúlt hónapokban, hetekben többször is felhívtuk a figyelmet arra, hogy a globális közvélemény szeme előtt zajló „Twitter-diplomácia” korántsem fedi le a külügyi szervezetek digitalizációjának teljes spektrumát, sőt. Mindig sietünk közreadni azokat a példákat, kezdeményezéseket, amelyek azt mutatják, hogy a diplomáciai folyamatok és szervezetek „hátsó szobáiban”, a külügyi back office terekben is egyre jobban tért hódítanak a digitalizáció eszközei és módszerei. Különösen a diplomáciai funkciók sokasága szempontjából kulcsfontosságú adatokhoz – azok felfedezéséhez, megszerzéséhez, rendszerezéséhez, tárolásához, elemzéséhez, értelmezéséhez kapcsolódnak azok a fejlesztések, amelyek a legizgalmasabb újdonságokat jelenthetik napjaink diplomáciájának digitális transzformációjában.

Néhány hete az FCO, a brit Külügyminisztérium nyílt forrású információszerző és elemző részlegét mutattuk be. A múltkorában pedig a svéd diplomáciához tartozó Svéd Intézet hasonló, az online terekre kiterjedő információgyűjtő és feldolgozó tevékenységeit, eljárásait vettük szemügyre.
Ezúttal a csendes homályban meghúzódó „nagyságot”, a digitális transzformációban mindig is az élen járó USA Külügyminisztériumának hasonló szervezetét szeretnénk egy pillanatra kihozni a napvilágra. Azét a Külügyét, amely Washington egyik folyóparti, gyakran vízpárától, és nem ritkán emberi tevékenységtől, ködpárába, homályba burkolt részén, a Foggy Bottomnak nevezett hajdani lapályon terül el ma is.

Az amerikai Külügyminisztérium Bureau of Intelligence and Research névre hallgató Hírszerzési és Kutatási Hivatala minden szempontból figyelemre méltó intézmény ebben a sok kiválóságot mutató nemzetközi mezőnyben is. Az államtitkár-helyettes (assistant secretary) által irányított szervezeti egység közvetlenül a miniszter alárendeltségébe tartozik, ami jól jelzi megkülönböztetett szerepét és súlyát. Gyökerei is egy legendás szervezetig nyúlnak vissza, a második világháborús amerikai kém- és szabotázs ügynökség, az OSS egyik meghatározó osztályáig. Az akkor a semmiből, történészek, földrajztudósok, statisztikusok által létrehozott Kutató és Elemző Részleg (Research and Analysis) nem csupán a Szövetséges Hatalmak háborús győzelmét segítette elő újszerű, eredményes kutatásaival, de egyben kidolgozta, megalapozta a modern hírszerző elemzés módszertanának – máig használt – legfontosabb alapvetését is.

A Külügyminisztérium hírszerző és elemző részlege töretlenül őrzi a szakmai kiválóság hírnevét: az elmúlt évtizedekben, egyebek mellett a hidegháború ugyancsak feszült és nagy tétekre „játszott” időszakában arról vált ismertté a szervezet, hogy elemzői gyakorta állnak elő olyan értékelésekkel, amelyek szögesen ellentétben állnak más, tekintélyes ügynökségek, a CIA, az NSA, vagy a katonai hírszerzés ágazatai által felállított helyzetértékelésekkel, állításokkal. Még hozzá olyanokkal, amelyekről rendre bebizonyítja az idő, hogy helytállóak voltak. Egyedül ők jelezték például előre a Közel-Kelet szempontjából sorsfordító 1973-as háborút. De, az iraki inváziót megelőzően is ők szolgáltattak egyedül a valóságnak megfelelő értékelést Szaddam Husszein feltételezett atomfegyvereiről is.

A valamivel több, mint 300 munkatársat foglalkoztató Hivatal majd két tucat különböző osztályt és részleget működtet. A digitális diplomácia kutatója szemszögéből a legérdekesebb mindenképpen a Technológiai és Innovációs Osztály (Technology an Innovation Office INR/TIO). Valódi munkáját, napi működését persze szemérmesen takargatja: arról még az amerikai hírszerző közösség „bibliája” is csupán szűkszavúan szól. Alapvetően a Hivatal információszerző és feldolgozó IKT-műveleteit menedzseli, illetve általában a szervezeti egység innovációs és szervezet átalakító tevékenységeit. Egyfelől saját maga generál olyan új ötleteket és innovációkat, amelyek az INR Hivatal hírszerző munkájának folyamatos technikai modernizációját szolgálják. Másrészt igyekszik beépíteni a más szervezeti egységeknél keletkező innovációkat is. A homályos megfogalmazások, szűkszavú feladat megjelölések arra engednek következtetni, hogy a brit Külügy OSU részlegéhez kísértetiesen hasonló tevékenységek töltik ki az INR mindennapjait is. Ha kicsit körülnézünk, akkor azért találunk érdekes morzsákat. A TIO részleg szerepét, súlyát a Hírszerzési és Kutatási Hivatalom belül jól jelzi, hogy az INR-nek a LinkedIn közösségi platform álláskereső felületén elérhető nyilvános álláshirdetései kivétel nélkül számítástechnikai szakembert, adattudóst, szoftvermérnököt keresnek. Jól mutatva, hogy a digitális diplomácia építőköveit jelentő információ megszerzése, kezelése, felhasználása mindenfelé rohamos digitalizációra kényszeríti a nagy külügyi apparátusok „háttérüzemeit” is. Igazi meglepetést aligha jelent, hogy az USA, a 21. századi diplomácia úttörője, továbbra is az élen jár ezekben a folyamatokban.
A Clear View from Foggy Bottom; William Burr; Foreign Policy; 2013. március 5.
Agency Spotlight: State Department Bureau of Intelligence and Research. Analysis with Diplomacy in Mind; Homeland Security Today; 2011. július 28.
További információk a Hivatalról az USA hírszerző szervezeteinek „Bibliájában”: Richelson, Jeffrey T. (2016): The US Intelligence Community. 7th ed. Boulder, Westview Press

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. április 23-április 26.

Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Exportfejlesztési partneriroda hálózat Balkán
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/77
Közzététel dátuma: 2019.04.23.
Ajánlatkérő: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.20.
HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság meghatározott célkitűzése, hogy széleskörű szolgáltatási portfólió segítségével külpiacokra segítse a magyar vállalatokat (különösen kis- és középvállalkozásokat), valamint releváns üzleti lehetőségeket kutasson fel azok számára nemzetközi partnerhálózat segítségével. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jelenlegi világgazdasági, geopolitikai folyamatok kiemelt jelenlétet indokolnak egyes relációkban. A sikeres jelenlét elérése érdekében kiemelt jelentőségű a magyar külgazdasági eszközrendszer hatékonyságának maximalizálása a Célországokban valamint az illetékességi területen.
Ajánlattevő tevékenységének illetékességi területe: Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia
Ajánlattevő tevékenységének Célországai: Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia
Becsült teljes érték vagy nagyságrend: 636.295.000,- Ft
Lásd bővebben

Oktatói Pool 2019-II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/77
Közzététel dátuma: 2019.04.23.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.02.
Vendégoktatások szervezése és olyan „oktatói pool” biztosítása, amelyből 2 egymást követő szemeszterben a részt vevő felsőoktatási intézmények az általuk meghatározott kurzusokra releváns gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételét biztosíthatják képzéseikben.
Ajánlatkérő (a továbbiakban: „AK”) kiköti, hogy a megvalósítás ideje alatt, az érintett intézményekkel folytatott konzultációk alapján mindösszesen 1163 db vendégoktatási alkalom megtartását tervezi megrendelni. AK rögzíti, hogy az érintett intézményekkel folytatott egyeztetések alapján a tényleges megrendelés változhat, azonban a meghatározott vendégoktatási alkalmak 70%-ának (azaz mindösszesen 814 db vendégoktatási alkalom) megtartására lehívási garanciát vállal, azzal, hogy a fennmaradó 30%-ot (349db alkalom) a szerződés teljesítése során felmerülő igényeknek megfelelően kívánja adott esetben lehívni.
A feladatot az alábbiakban részletezett követelmények és a műszaki leírás 4. pontjában foglalt követelményrendszer és határidők alapján szükséges elvégezni:
Ajánlattevő (a továbbiakban: „AT”) feladata az érintett felsőoktatási intézmények által szervezett kurzusok keretein belül vendégoktatást biztosítani az AT, vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló vállalat megadott témakörben releváns szakmai tapasztalattal rendelkező szakembere által.
Az érintett kurzus keretén belül a vendégoktatást végző szakember feladata az intézmény által kijelölt oktatóval egyeztetett tematika alapján a vendégoktatási alkalmakon releváns szakmai tapasztalaton alapuló tudás átadása a hallgatóknak.
A tevékenységhez kapcsolódóan az AT és az általa biztosított vendégoktató feladatai közé tartozik különösen:
– folyamatos kapcsolattartás a felsőoktatási intézmény kijelölt képviselőjével és az adott kurzus oktatójával;
– a vendégoktatás tematikájának elkészítése az illetékes oktató közreműködésével és egyetértésével;
– felkészülés a vendégoktatás megtartására;
– utazás a vendégoktatás helyszínére;
– a vendégoktatás megtartása;
– a vendégoktatással érintett felsőoktatási kurzus lezárásához szükséges vizsgafeladatok kidolgozásában való közreműködés, javaslattétel.
Lásd bővebben

EFOP-1.1.5-17-2017-0004 Eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/78
Közzététel dátuma: 2019.04.24.
Ajánlatkérő: Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.27.
EFOP-1.1.5-17-2017-0004 számú Korlátok nélkül- mozgáskorlátozott emberek infó-kommunikációs akadálymentesítése tárgyú projekt keretében eszközbeszerzés 12 részben adásvételi szerződés keretében.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás/2015
Skidata parkolástechnikai rendszer karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/78
Közzététel dátuma: 2019.04.24.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.06.
A Budapest Közút Zrt. által (jelenleg 10 helyszínen) üzemeltetett P+R parkolókban, a műszaki leírás 3. pontban részletezett Skidata rendszerű parkolás-technikai rendszerek karbantartása, garanciális és nem garanciális javítása, (eseti hibaelhárítása), valamint a karbantartáshoz szükséges alkatrészek, részegységek biztosítása. A Vállalkozónak a jelenlegi eszközparkon túl, a későbbiekben beszerzésre kerülő integráltan működő hardver / szoftvereszközökkel kapcsolatosan is a fenti szolgáltatások nyújtására képesnek kell lennie. Skidata termék (alkatrész) mellett, vagy helyett más gyártó által forgalmazott termék is elfogadható, ami az eredetivel minden jellemzőben egyenértékű, a rendszerrel kompatibilis.
Lásd bővebben

Informatikai eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/78
Közzététel dátuma: 2019.04.24.
Ajánlatkérő: Méliusz Juhász Péter Könyvtár
Teljesítés helye: 4026 Debrecen, Bem tér 19/D.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.08.
Ajánlatkérő európai uniós forrásból származó pályázat keretében informatikai eszközök beszerzést kívánja megvalósítani.
Lásd bővebben

MIKE szoftverlicenszek vásárlása – AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/78
Közzététel dátuma: 2019.04.24.
Ajánlatkérő: Viziterv Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.06.
hidrológiai modell szoftverlicencek beszerzése
(Felszíni és felszín alatti vizek összegyülekezését, lefolyását, szimuláló/modellező szoftverek, programok)
Lásd bővebben

City Cooperation II. ATHU018 – Szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/79
Közzététel dátuma: 2019.04.25.
Ajánlatkérő: Körmend Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.06.
City Cooperation II. ATHU018 azonosítószámon nyertes pályázat megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése két közbeszerzési részben:
1.közbeszerzési rész egymásra épülő feladatai:
I. munkarész: city branding kidolgozása
II. munkarész: innovatív turisztikai tevékenység kidolgozása
III. munkarész: mobil zárókonferencia megszervezése
2.közbeszerzési rész egymásra épülő feladatai:
I. munkarész: helyi piacok stratégia és marketingkoncepciójának kidolgozása
II. munkarész: helyi termelők kvalifikálása
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
SMART közvilágítás tervezés és műszaki szakértői
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/77
Közzététel dátuma: 2019.04.23.
Ajánlatkérő: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Smart Energy Investment Kft.; UR-BEN DESIGN Műszaki és Tervező Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés SMART közvilágítás tervezése és kapcsolódó műszaki szakértői feladatok ellátása
Közvilágítási rekonstrukció tervezése és térinformatikai rendszer fejlesztése munkák – SMART világításkorszerűsítés megvalósításához szükséges összes szakág írásos és tervi dokumentációjának valamint SMART keretrendszer térinformatikai kezelőfelületének – elkészítése
Legfőbb, jellemző mennyiségi adatok:
Lakosságszám: 59.357 fő
Érintett lámpatestek száma: 10.681 db
a) Közvilágítás-korszerűsítés ajánlati tervének elkészítése kivitelezési szintű műszaki tartalommal.
* Közvilágítás-korszerűsítés ajánlati tervének elkészítése kivitelezési szintű műszaki tartalommal
* Bontási terv
* Árazott és árazatlan költségvetés.
b) SMART műszaki elemek ajánlati tervének az elkészítése tendertervi részletezettséggel.
A Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány és SMART funkcióelemzés alapján, a SMART CITY funkciókra (megvilágítási tervek, integrált kamerahálózat, wifi hotspot rendszer, IOT üzemeltetési rendszer, stb.) vonatkozó engedélyezési szintű, ajánlati terv készítése, valamint költségbecslés és beavatkozási ütemterv készítése.
* Részletes Tervezési Program Kidolgozása,
* Georeferált térinformatikai rendszer kidolgozása,
* SMART műszaki elemek ajánlati tervének az elkészítése tendertervi részletezettséggel
* Árazott és árazatlan költségvetés.
c) Műszaki szakértői szolgáltatás, valamint monitoring a projekt keretében tervezett közvilágítás korszerűsítést célzó kivitelezési folyamat befejezéséig
Energetikai szempontú monitoring biztosítása;
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 79.227.400,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/77
Közzététel dátuma: 2019.04.23.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: CP Contact Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság; Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
Országos pénzügyi fogyasztóvédelmi hálózat kialakítása és működtetése megyeszékhelyeken.
Országos pénzügyi fogyasztóvédelmi hálózat kialakítása és működtetése és folyamatos szolgáltatás nyújtása a szerződéses időszak alatt Tatabánya megyeszékhelyen. Irodánként ügyfélfogadási időben legalább 1 fő tanácsadó jelenlétét kell biztosítani, valamint a folyamatos működés érdekében legalább 1 fő helyettesről is gondoskodni szükséges. Hetente legalább 3×6 órában , délelőtti, illetve délutáni nyitvatartásban, a helyi igényeknek megfelelően, 8-20 óra közötti időintervallumban.
Országos pénzügyi fogyasztóvédelmi hálózat kialakítása és működtetése és folyamatos szolgáltatás nyújtása a szerződéses időszak alatt Zalaegerszeg megyeszékhelyen.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 81.360.000,- Ft
Lásd bővebben

Notebook konfiguráció beszerzése 2018/3 – EREDMÉNY
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/77
Közzététel dátuma: 2019.04.23.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő számára az első ütemben 7 db „A” kategóriás, illetve a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli konzultációt követően további notebookok biztosítása vegyesen az előbbi kategóriás gépekből bérleti konstrukció keretében Windows operációs rendszerrel, MS Office csomaggal együtt. Ajánlatkérő a Ajánlatkérő a notebookokat egyben munkaállomásként is használni kívánja, ezért az ehhez szükséges kiegészítőkre nézve is kér ajánlatot.
Nyertes ajánlattevő a szerződés hatálya alatt az 1. rész vonatkozásában a legfeljebb a nettó 35.000.000,-Ft keretösszeg erejéig jogosult és köteles teljesíteni Ajánlatkérő igényeit.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Fotogrammetriai feldolgozó szoftvercsomag besz.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/78
Közzététel dátuma: 2019.04.24.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: DATAKART Mérnöki Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;
1. rk. Fotogrammetriai feldolgozó szoftver: 1 db menedzser licenc és 3 db fürt (fuser) licenc,
2. rk. Fotogrammetriai kiegyenlítő számítások szoftver: 1 db alaplicenc + 2 db bővítmény,
3. rk. Fotogrammetriai kiértékelő szoftver csomag: 1 db licenc,
4. rk. Geoadatbázis séma kezelő szoftver: 2 db licenc.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.260.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/79
Közzététel dátuma: 2019.04.25.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: JOTRON AS
Elnevezés: Püspökladány ATM rádiórendszer
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 161.500,- EUR
Lásd bővebben

KBF/534/2018 – eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/79
Közzététel dátuma: 2019.04.25.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
ISTAT – START és kapcsolódó rendszereinek támogatása és szoftverfejlesztése
Rövid meghatározás: A Magyar Nemzeti Bank ISTAT rendszerének részét képező START, START-WS, EBEAD, KTM és BPK informatikai alkalmazások üzemeltetési támogatása azok kiváltásáig, a szerződés 60 hónapos hatálya alatt, és eseti, opcionálisan lehívható szoftverfejlesztői támogatása összesen legfeljebb 1.100 embernap mennyiségben.
Ajánlatkérő a támogatási szolgáltatást 2020. június 30-ig opcionálisan veszi igénybe.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 214.680.000,- Ft
Lásd bővebben

ICT rendszerek migrációjának szakértői támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/79
Közzététel dátuma: 2019.04.25.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NETIS Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
ICT rendszerek migrációjának szakértői támogatása a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00005 számú „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” című projekt vonatkozásában. Komplex informatikai rendszerek felmérése, a felmérések dokumentálása, kiértékelése, és ezek alapján migrációs tervek elkészítése 3000 óra időkeretben.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.570.000,- Ft
Lásd bővebben

MTVA broadcast tároló rendszerének átalakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/80
Közzététel dátuma: 2019.04.26.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Adásvétellel vegyes szolgáltatási szerződés– Az MTVA TS3500 típusú szalagkönyvtárainak átalakítása TS4500 típusúra és bővítése LTO 8 meghajtókkal
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 154.793.025,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-Légifotó-2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/80
Közzététel dátuma: 2019.04.26.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: EUROSENSE Légi Térképészeti Kft.
Vállalkozási szerződés légi fényképezésre Magyarország 37.211 km2 nagyságú területén és 1.589 db ortofotó készítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 99.789.200,- Ft
Lásd bővebben

Táj.hird-Légi fénykép és dig. ortofotó készítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/80
Közzététel dátuma: 2019.04.26.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: EUROSENSE Légi Térképészeti Kft.
A szerződés megnevezése: Vállalkozási szerződés Budapest Főváros közigazgatási határán belüli légi fénykép és digitális ortofotó készítése tárgyában
Digitális légifényképezés tervezése, engedélyeztetése, végrehajtása, az elkészült felvételek légiháromszögelése, domborzatmodell (DTM) készítése és digitális ortofotók előállítása Budapest teljes közigazgatási területére – 538 km².
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.920.000,- Ft
Lásd bővebben

Medwroks szoftver beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/80
Közzététel dátuma: 2019.04.26.
Ajánlatkérő: Markhot Ferenc oktatókórház és Rendelőintézet
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
MedWorkS integrált egészségügyi szoftver support és karbantartás biztosítása, jogszabálykövetése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

EDR terminálok és licencek beszerzése (2018-2019)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/78
Közzététel dátuma: 2019.04.24.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 291.088.810,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átl.-ra von.hird.EKR000123172019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/79
Közzététel dátuma: 2019.04.25.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Adatfeldolgozói felület, elemzési adattárház létrehozása az e-MedSolution rendszerben rögzített adatokból, áttekintésre és korszerű analitikai algoritmusok futtatására alkalmas elemző felület biztosítása, konzultációs és tanácsadási szolgáltatás a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.007.800,- Ft
Lásd bővebben

Inforex Treasury rendszer továbbfejlesztése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/80
Közzététel dátuma: 2019.04.26.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FX Software Zrt.
Az Inforex Treasury Rendszer (továbbiakban: Inforex rendszer) továbbfejlesztése az azonnali fizetéshez kapcsolódó funkcionalitások kialakítása érdekében (továbbiakban: Nevesített fejlesztési feladat). A feladat részletes leírását a követelményspecifikáció tartalmazza. Az Inforex rendszer fejlesztésére irányuló, előre még csak részben, vagy nem ismert fejlesztési igények (továbbiakban: Estei feladatok) megvalósítása a szerződés teljes időtartama alatt, 39 548 000,- Ft + ÁFA összegű Szakértői keret erejéig. A szakértői keretből kizárólag olyan – az Inforex rendszerre vonatkozó – fejlesztési feladatok elvégzésére kerül sor, amelyekre az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő kizárólagos joga fennáll, illetve amely feladatok ellátásához szükséges az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő kizárólagos jogának fennállása. Ajánlatkérő az Eseti feladatok megrendelésére nem vállal lehívási kötelezettséget.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 64.999.852,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Általános fejlesztési keretmegállapodás (KBF/377/2017) – eredmény tájékoztató 2019. I. n.év
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/78
Közzététel dátuma: 2019.04.24.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Általános fejlesztési keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása ajánlatkérőnél felmerülő igények szerinti mennyiségben és összetétel szerint.
500 000 000,- HUF keretösszeg kimerüléséig.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A fedezetnek és az elvárt műszaki tartalomnak megfelelő érvényes ajánlat nem érkezett, ezért ajánlatkérő nem hirdet nyertest, a fejlesztési igény a keretmegállapodás alapján történő megrendelésről lemond.
Ajánlattevők:
Argonsoft Informatikai Szolgáltató Kft. (1133 Budapest, Váci út 76. I/7., HU, 14168332-2-41) – KKV
DSS Consulting Kft. (1121 Budapest, Denevér köz 2., HU, 11774608-2-43) – KKV
Grepton Informatikai Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52., HU, 12613056-2-42) – KKV
Millmen Informatikai és Tanácsadó Kft. (1068 Budapest, Felső erdősor 9. 2/6, HU, 14753488-2-42) – KKV
Lásd bővebben

Szakirodalom

NMHH: Három év alatt megnégyszereződött a mobilinternet-szolgáltatás adatforgalma

„Első alkalommal tette közzé a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a mobil M2M-szolgáltatások főbb mennyiségi mutatóinak alakulását bemutató, megújult mobilpiaci jelentését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A három évet átfogó dokumentumból kitűnik, hogy a mobilinternet-szolgáltatás igénybe vevőinek a száma 37%-kal nőtt, a felhasználók által bonyolított adatforgalom pedig több mint négyszeresére ugrott. Az időszak végére a mobil adatforgalom fő kiszolgálóivá a 4G hálózatok váltak, az uniós roamingdíjfelárak 2017 közepi eltörlésének köszönhetően pedig a mobiltelefont egyre bátrabban használjuk külföldön.

Az NMHH a mobilpiaci jelentést a három saját hálózatos szolgáltató, valamint további kilenc olyan szolgáltató kötelező, negyedévente esedékes adatszolgáltatása alapján állította össze, amely a szolgáltatást saját hálózatos szolgáltatóval kötött szerződés alapján nyújtja. A jelentést félévente fogja frissíteni a hatóság. A teljes jelentés elolvasható az NMHH honlapján.

A mobiltelefon-szolgáltatás piaca telített; a feltöltőkártyás előfizetések szerepe tovább csökken
A jelentés alapján a mobiltelefon-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók 11 milliós száma érdemben nem változott 2015 és 2018 év vége között, és az indított hívásforgalom is csak kis mértékben – 11,9 százalékkal – bővült. A feltöltőkártyás (pre paid) előfizetések piaci szerepe egyre kisebb: míg az időszak elején még az előfizetések 43%-a tartozott ehhez az előfizetési típushoz, addig az időszak végére az arányuk 36%-ra csökkent. A feltöltőkártyás szegmens forgalomból való részesedése még ennél is jóval kisebb (5% körül), aminek a hátterében az áll, hogy a feltöltőkártyás felhasználók átlagosan jóval kisebb forgalmat bonyolítanak, mint az utólag fizető, számlás (post paid) előfizetők: az egy előfizetésre jutó átlagos havi forgalmakban meglévő különbség tízszeres a két előfizetési típus között.

A mobilinternet-szolgáltatás piaca jelentősen bővült, ami döntően az okostelefonos szegmensnek köszönhető
Az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma 37%-kal nőtt 2015 és 2018 év vége között, a felhasználók által bonyolított adatforgalom pedig ugyanebben az időszakban több mint négyszeresére ugrott.

A piac okostelefonos szegmensébe tartozó kártyáinak száma 2015 és 2018 év vége között 40%-kal nőtt, meghaladva a 6 millió kártyát, ami mára az összes mobilinternet-kártya több mint 90 százalékát alkotja. A piac nagyképernyős szegmensébe – ahol az előfizetők a mobilinternet-szolgáltatást jellemzően számítógépen, tableten keresztül veszik igénybe – a három év alatt végig stabilan mintegy félmillió SIM-kártya tartozott. A nagyképernyős szegmensben az egy SIM-kártyára jutó havi internetforgalom 2018 végén 19,37 GByte volt, az okostelefonos szegmens felhasználói viszont csupán átlagosan nyolcadannyi, 2,41 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmi különbségek miatt a nagyképernyős szegmens részesedése a teljes adatforgalomból még az időszak végén is 37 százalék körül alakult.

A hangforgalom döntően 3G, az adatforgalom 4G hálózaton zajlik
A belföldön indított hívásforgalom döntő részét – a hívások négyötödét – a mobilszolgáltatók 3G hálózatokon keresztül továbbítják, kisebb részét 2G, illetve 4G hálózatokon. Az adatforgalom lebonyolításában a 4G hálózatok szerepe az időszak végére dominánssá vált: míg 2015 végén a mobilinternet-forgalomnak még csak kevéssel több mint fele zajlott 4G hálózaton, addig 2018 végére a 4G hálózatok adatforgalomból való részesedése 90 százalék fölé nőtt. A trendeket jól előrejelezte az NMHH hírközlési piaccal foglalkozó tavalyi kutatása is.

Népszerűbb lett a roaming
Az uniós roamingdíjfelárak 2017. június közepétől élő eltörlésének köszönhetően mind a külföldön használt SIM-kártyák száma, mind a rajtuk lebonyolított hívás- és adatforgalom növekedési üteme jelentősen megugrott a korábbi évekhez képest. Különösen látványos, hogy a 2017 harmadik negyedéve utáni időszakban a külföldön adatforgalmat bonyolító kártyák száma hozzávetőleg duplájára, a forgalom pedig négyszeresére nőtt.

Nincs jelentős változás a piaci részesedésekben
A hívásforgalmat, illetve az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma alapján mért piaci részesedések nem változtak érdemben az elmúlt három évben. A Magyar Telekom mind a mobiltelefon-, mind a mobilinternet-szolgáltatás piacán vezet (45% körüli részesedéssel), míg a piaci második és harmadik szolgáltató (Telenor, Vodafone) részesedései minimálisan térnek csak el egymástól. A saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatók együtt sem érték el az egy százalékot.

Terjed az M2M
Az M2M – tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma évi 10-15 százalék körüli növekedéssel az időszak végére 1 millió darab fölé emelkedett.”

Forrás:
NMHH: Három év alatt megnégyszereződött a mobilinternet-szolgáltatás adatforgalma; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2019. április 26.
Lásd még: Kettősség jellemzi a magyar mobilpiac elmúlt éveit; Koi Tamás; HWSW.hu; 2019. április 25.

A mobilpiaci jelentés anyagai
Mobilpiaci jelentés – 2018. II. félév; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2019. április 25. (.pdf)
A mobilpiaci jelentés adattáblái – 2018. II. félév; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2019. április 25. (.xlsx)
Ismertető: A mobilpiaci jelentés adattáblái – 2018. II. félév
1. ábra SIM-kártya számok negyedéves alakulása
2. ábra Forgalmat bonyolított SIM-kártyák száma és megoszlása előfizetési típus szerint
3. ábra Forgalmat bonyolított SIM-kártyák száma és megoszlása előfizetői szegmens szerint
4. ábra Hívás- és internetforgalom negyedéves alakulása

Mobiltelefon szolgáltatás
5. ábra Hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák számának és fajlagos forgalmának alakulása
6. ábra Hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák számának és fajlagos forgalmának alakulása előfizetési típusonként
7. ábra Hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák számának és fajlagos forgalmának alakulása előfizetői szegmensenként
8. ábra Belföldön indított hívásforgalom alakulása forgalmi irányonként
9. ábra Külföldön hívást indító SIM-kártyák száma és aránya
10. ábra Külföldön indított hívásforgalom és a fajlagos forgalom negyedéves alakulása
11. ábra Belföldön indított hívásforgalom megoszlása hálózattípus szerint
12. ábra Hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján számított piaci részesedések alakulása a mobiltelefon-piacon
13. ábra Belföldön küldött SMS-ek számának alakulása forgalmi irányonként

Mobilinternet piac
14. ábra Internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák számának és fajlagos forgalmának alakulása szolgáltatási szegmensenként
15. ábra Internetforgalom alakulása szolgáltatási szegmensenként
16. ábra Internetforgalmat bonyolított okostelefonos SIM-kártyák számának és fajlagos forgalmának alakulása előfizetési típusonként
17. ábra Internetforgalmat bonyolított okostelefonos SIM-kártyák számának és fajlagos forgalmának alakulása előfizetői szegmensenként
18. ábra Külföldön internetforgalmat bonyolító SIM-kártyák száma és aránya
19. ábra Külföldön bonyolított internetforgalom és a fajlagos forgalom alakulása
20. ábra Mobilinternetre csatlakozott SIM-kártyák megoszlásának alakulása a hálózat típusa szerint
21. ábra Belföldön bonyolított internetforgalom megoszlásának alakulása a hálózat típusa szerint
22. ábra Internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján számított piaci részesedések alakulása a mobilinternet-piacon

M2M piac
23. ábra M2M SIM-kártyák számának alakulása
24. ábra M2M forgalmak alakulása

Okos városok és az okos közszolgáltatás és városfejlesztés

„Jelen tanulmányban szeretnénk hozzájárulni az egyre szélesebb körben terjedő úgynevezett okosváros-kezdeményezések elindításának, majd sokszínű megvalósítási terveinek megértéséhez.

Az okosváros-kezdeményezések háttere című fejezetben rövid áttekintést kívánunk adni azokról a globális kihívásokról, amelyek egyértelművé tették, hogy egyfelől az urbanizáció folyamata a fejlett országokban a magasabb színvonalú élet lehetősége, a kevésbé fejlett országokban pedig a városi környezet adta nagyobb életesély, azaz nagyobb biztonság és biztosabb megélhetés reménye miatt megállíthatatlannak tűnik. Másfelől a városokban alapvető változásokra van szükség ahhoz, hogy ezeknek a többletterheknek és elvárásoknak meg tudjanak felelni ráadásul úgy, hogy közben a Földünk környezeti állapotának javításához is próbáljanak hozzájárulni. A fejezet második részében röviden összefoglaljuk az Európai Unió stratégiai válaszát a kihívásokra.

Az IKT az okos város szolgálatában című fejezetben szeretnénk be- mutatni, hogy a robbanásszerűen fejlődő infokommunikációs technológia, illetve annak beépülése a nagy közszolgáltatási, igazgatási és ellátó-fenntartó rendszerekbe segíteni tudja a kitűzött stratégiai célok megvalósítását. A korszerű tervezésnek és monitorozásnak elengedhetetlen IKT-alapú döntés-előkészítő, döntéstámogató és információs eszközei a térinformációs rendszerek és az általuk elérhető szolgáltatások. Ezért külön alfejezetben foglalkozunk ezek bemutatásával, felépítésével és az egyik legfontosabb adatnyerő eljárással, a távérzékeléssel.

A következő fejezetben bemutatjuk a széles skálán mozgó okosváros- modell-elképzeléseket, az Európai Unió által támogatott mintaprojekteket („zászlóshajókat”), majd számos más európai okosváros-programot és -kezdeményezést. Ezt követően felvázolunk néhány, az egész világon elterjedt okosváros-stratégiai, -tervezési és -megvalósítási módszertani programot.

Végül külön fejezetben foglalkozunk azzal a törekvéssel, hogy a szer- teágazó okosváros-kezdeményezéseknek és -programoknak legyenek összehasonlítható paraméterei, egymáshoz illeszthető elemei. Ezért ismertetjük az okosváros-stratégiai akcióterületekhez tartozó ISO-szabványokat és minősítési rendszereket.”

Forrás:
Okos városok és az okos közszolgáltatás és városfejlesztés; Kovács Kálmán; Dialóg Campus Kiadó; ISBN 978-615-5920-98-1 (nyomtatott), ISBN 978-615-5920-99-8 (elektronikus), ISSN 2631-1259; 2019
.epub és .pdf

Törvények, rendeletek

1223/2019. (IV. 23.) Korm. határozat a Monor okos város projekt megvalósításához szükséges feladatok I. ütemének támogatásáról

„ Kormány

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet címrendjének a 31. Monor okos város projekt megvalósításához szükséges feladatok I. ütemének támogatása címmel történő kiegészítését;
Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter
Határidő: azonnal

2. az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a Monor Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) infrastrukturális fejlesztéseinek megvalósítása érdekében – a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai cím terhére 1 050 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 31. Monor okos város projekt megvalósításához szükséges feladatok I. ütemének támogatása cím javára, az 1. melléklet szerint;
Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter
Határidő: azonnal

3. felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a 2. pont szerinti költségvetési forrás terhére az Önkormányzat részére – külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 101/A. §-a hatálya alá tartozó – vissza nem térítendő egyedi költségvetési támogatás nyújtásáról, a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit meghatározó támogatói okirat alapján, amely rögzíti az alábbi kötelezettségeket:

a) az egyes alprojektekhez kapcsolódó beszerzési, közbeszerzési eljárásokat megalapozó műszaki, informatikai tervezési dokumentumok véglegesítése előtt az Önkormányzat köteles beszerezni a Belügyminisztérium szakmai egyetértését,

b) az Önkormányzat teljes körű adatszolgáltatással és helyszíni ellenőrzés biztosításával tegye lehetővé a projektben megvalósuló fejlesztések előrehaladásának, elkészültének és alkalmasságának ellenőrzését a Belügyminisztérium vagy az általa írásban kijelölt szakértő vagy szakértelemmel rendelkező szervezet számára,

c) az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó projektelemek megvalósítása kapcsán biztosítsa a központi informatikai szolgáltatásokhoz és a központi alapinfrastruktúra platformhoz történő illeszkedést, valamint az azokhoz történő integrációs feladatok elvégzését;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: a 2. pont szerinti forrás rendelkezésre állását követően azonnal

4. 4. egyetért azzal, hogy a belügyminiszter a 3. pont szerinti egyedi költségvetési támogatást a támogatói okirat kiadását követően támogatási előlegként folyósítsa az Önkormányzat számára…”

Forrás:
1223/2019. (IV. 23.) Korm. határozat a Monor okos város projekt megvalósításához szükséges feladatok I. ütemének támogatásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1223/2019. (IV. 23.) Korm. határozata a Monor okos város projekt megvalósításához szükséges feladatok I. ütemének támogatásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 69. szám; 2019. április 23.; 2507-2508. oldal (.pdf)

1219/2019. (IV. 23.) Korm. határozat a NAHU 2014–2020 informatikai rendszer finanszírozásához szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4c) bekezdése alapján a NAHU 2014–2020 informatikai rendszer fejlesztéséhez és bevezetéséhez, valamint üzemeltetéséhez kapcsolódó szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások felső korlátját a 2019–2025. években együttesen 993 000 000 forintban állapítja meg…”

Forrás:
1219/2019. (IV. 23.) Korm. határozat a NAHU 2014–2020 informatikai rendszer finanszírozásához szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1219/2019. (IV. 23.) Korm. határozata a NAHU 2014–2020 informatikai rendszer finanszírozásához szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2019. évi 69. szám; 2019. április 23.; 2499-2500. oldalak (.pdf)
Lásd még:

„(E rendelet alkalmazásában)
„22a. NAHU 2014–2020 rendszer: a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz pénzügyi alapok területi együttműködéshez kapcsolódó egyes programjainak nemzeti feladatai ellátását támogató informatikai rendszer,””

Forrás:
218/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásához és intézményrendszerének finanszírozásához kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
továbbá
126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról; Nemzeti Jogszabálytár

95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról

„…2. Az Intézet feladatai

4. § (1) Az Intézet a hazai jogalkotás színvonalának továbbfejlesztése, nemzetközi megalapozottságának és elismertségének növelése, a jogszabályok hatályosulásának tudományos igényű vizsgálata, a hazai jogtudományi kutatás és oktatási tevékenység támogatása, valamint a nemzetközi jogtudományi kapcsolatok és együttműködés elősegítése érdekében a következő feladatokat látja el:

a) nemzetközi összehasonlító jogi kutatásokat, elemzéseket végez elsősorban Európa országainak jogalkotási tevékenységéről, tapasztalatairól, modellértékű megoldásairól, és javaslatokat dolgoz ki a hazai jogalkotáshoz, a Kormány jogalkotási tervéhez és a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához kapcsolódóan,

b) közreműködik a miniszter – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 111–115. §-ában foglalt – feladatainak megvalósításában,

c) nemzetközi összehasonlító jogi kutatásokat folytat és elemzéseket készít – akár más miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó – jogalkotási tevékenység előkészítése, illetve jogszabály hatályosulásának vizsgálata érdekében,

d) szakpolitikai elemzéseket készít és publikál a sikeres, modellértékű jogalkotási megoldásokról,

e) jogtudományi kutatásokat végez, és kutatási témaköreiben elemzéseket készít,

f) törekszik a nemzetközi szakmai kapcsolatok minél szélesebb körű kiépítésére, együttműködik a nemzetközi összehasonlító joggal foglalkozó hazai és külföldi, elsősorban európai felsőoktatási és kutatóintézetekkel, tudományos műhelyekkel,

g) tudományos konferenciákat és egyéb rendezvényeket szervez,

h) a jogtudomány fejlesztése érdekében kutatásokat folytat, kutatásaihoz, elemzéseihez kapcsolódóan publikációs, kiadói tevékenységet lát el, szakmai eredményeit a nyilvánosság elé tárja,

i) fokozatosan együttműködési hálózatot épít ki a hazai jogalkotás – mindenekelőtt az Alaptörvény – értékeinek kutatása tekintetében.

(2) Az Intézet a miniszter által jóváhagyott éves munkatervében foglaltak szerint végzi tevékenységét. Az Intézet az éves munkatervében nem szereplő tevékenységek ellátását a feladat költségvetési fedezetének egyidejű biztosítása mellett végezheti.

(3) Az Intézet tevékenységét nemzeti és nemzetközi működési körben látja el.

(4) Az Intézet vezetője – az adatvédelmi követelményeknek és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – meghatározott célból, feladatkörében eljárva az állami szervektől, szervezetektől adatokat, információkat, elemzéseket kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet…”

Forrás:
95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelete a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 70. szám; 2019. április 25.; 2530-2531. oldalak (.pdf)
Lásd még:
1236/2019. (IV. 25.) Korm. határozat a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásával összefüggő intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1236/2019. (IV. 25.) Korm. határozata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásával összefüggő intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2019. évi 70. szám; 2019. április 25.; 2542-2543. oldalak (.pdf)

86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

Forrás:
86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról; Magyar Közlöny; 2019. évi 69. szám; 2019. április 23.; 2338-2436. oldalak (.pdf)

Új rendeletek jelentek meg a közigazgatás személyi állományáról

87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelete a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 69. szám; 2019. április 23.; 2437-2450. oldalak (.pdf)
88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelete a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről; Magyar Közlöny; 2019. évi 69. szám; 2019. április 23.; 2450-2481. oldalak (.pdf)
89/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendelete a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 69. szám; 2019. április 23.; 2481-2483. oldalak (.pdf)
90/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár – és 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről
A Kormány 90/2019. (IV. 23.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 69. szám; 2019. április 23.; 2483-2484. oldalak (.pdf)

18. szám, 2019. április 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek