Skip to main content

28. szám, 2019. július 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A közigazgatás digitális átalakítása (DX) – valós, mindennapi tapasztalatok alapján

„A Government Information Quarterly-ban (online elérhető június 26-tól) német és osztrák kutatók (Ines Mergel, Noella Edelmann, Nathalie Haug) szakértői interjúkra támaszkodva tesznek javaslatot a digitális átalakulás definiálására (Defining digital transformation: Results from expert interviews). Mint bevezetőjükben rámutatnak: a közigazgatás és a közszféra digitális átalakulása szempontjából meghatározó a polgároknak az az elvárása, hogy más területeken szerzett tapasztalataik és élményeik alapján a közigazgatástól is értékes, valós idejű digitális szolgáltatásokat szeretnének kapni. Nemzetközi egyezmények szintén arrafelé hajtják a kormányzatokat, hogy a szolgáltatások javítása érdekében változtassanak működésük módján, a tervezésben hatékonyságra és eredményességre törekedjenek, és olyan eredményeket tudjanak felmutatni, amelyek az átláthatóság, az interoperábilitás és az állampolgári elégedettség javulásában mutatkoznak meg. A közszféra digitális átalakulása emellett újfajta együttműködést alakít ki az érdekeltekkel, új szolgáltatási kereteket hoz létre és átalakítja a kapcsolatokat is, mind a közigazgatás és a külső szereplők között, mind a közigazgatási szervezeteken belül.

A tanulmány célja, hogy valós, mindennapi tapasztalatok alapján határozza meg a digitális átalakulás mibenlétét. Ennek érdekében a szerzők 2018 januárja és májusa között negyven, félig strukturált interjút készítettek közigazgatásban dolgozó szakértőkkel és közigazgatási megbízásból dolgozó külső tanácsadókkal. Az interjúk során arra keresték a választ, hogy mi a kiváltó oka az átalakulásnak, mi a tárgya, hogyan alakítja át a folyamatokat, és mi az átalakulás eredménye. A válaszokból kiderül, hogy a kiváltó okok döntő része kívülről érkezik, amit elsősorban a technológiai változások, valamint a felhasználók, az állampolgárok és vállalkozások megváltozott igényei jelentenek. A változások elsősorban a folyamatokat, másodsorban a szolgáltatásokat és a kapcsolatokat érintik. A folyamatokban ez leggyakrabban új technológiák alkalmazását jelenti a meglévő folyamatokra alkalmazva.

Az eredményeket illetően a szerzők felhívják a figyelmet a kimenet (output), az eredmény (outcome) és a hatás (impact) közötti különbségre. Mivel ezen fogalmak pontos értelmezése a nemzetközi és a magyar szakirodalomban is gyakran eltérő módon történik, a szerzők is megfogalmazzák saját meghatározásukat. Eszerint kimeneten (output) közvetlenül mérhető, számszerű mennyiséget értenek a szolgáltatások, termékek, folyamatok, készségek terén. Eredményen (outcome) elsősorban minőségi változásokat értenek, beleértve a közvetett hatásokat is, amelyek a szolgáltatások, folyamatok, kapcsolatok javulásában mutatkoznak meg. Végül a hatás (impact) a szervezet vagy akár a közigazgatás egészében is kimutatható, új értékek és közjavak teremtése, a digitális társadalom építése vagy a demokratikus alapelvek erősítése révén. A szerzők szerint a digitális átalakulás legfontosabb jellemzői elsősorban a hosszú távon érvényesülő hatásokban mutatkoznak meg, másodsorban specifikus igények szerint meghatározott eredményekben, és kevésbé a mérhető, számszerű eredményekben.

Az interjúk tapasztalatai alapján megfogalmazott ajánlásokban a szerzők többek közt rámutatnak arra, hogy mélyrehatóbb és szélesebb körben jelentkező eredményekre akkor számíthatunk, ha a változások iránti igény nagyobb mértékben ered belső hajtóerőktől, ami viszont a szervezeti kultúra változásával van erős kölcsönhatásban. Bár ez első ránézésre hangsúlyeltolódást jelent a külső hatások felől, végül mégis nagyobb érzékenységet eredményez a felhasználói igények felé. Ennek egyik oka a közszolgálati munkatársak gondolkodásmódjának és kompetenciáinak változása, de fontos a célok megfelelő megfogalmazása is, középpontba helyezve a hosszútávú eredményeket biztosító, minőségi változásokat. Mivel ez nem fakad automatikusan a digitális szolgáltatások számának növekedéséből, a valódi minőségi változásokhoz meg kell haladni a technológiai determinizmus szemléletét, és a szervezeti működés egészére ható, holisztikus megközelítésű változásokra van szükség.

A digitális átalakulás pontos meghatározását nehezíti, hogy a kifejezést gyakran a digitalizáció szinonimájaként használják, ahogy a ritkábban használt digitizációt is. A szerzők a három kifejezés jelentésének elkülönítésére a következő meghatározásokat javasolják.

  • Digitizáció: átmenet az analóg szolgáltatásoktól a digitális szolgáltatások felé, egy az egyben cserével, ahol az új technológiai csatorna miatt megváltozik a „leszállítás” módja, de egyéb elemeiben a szolgáltatás nem változik (vagyis csak digitalizáljuk a hagyományos szolgáltatásokat).
  • Digitalizáció: a digitizáción túlmenően, középpontba helyezi a folyamatok változását, átalakítva a korábban meglévő formákat és folyamatokat (vagyis hangsúly a folyamatszervezésen).
  • Digitális átalakulás: az előzőeken túlmenően a kiváltott kulturális, szervezeti és kapcsolatrendszeri változásokra teszi a hangsúlyt, valamint a hosszútávú és kvalitatív hatásokra (outcomes).

Végül a korábban megalkotott elméleti keretekre és a szakértőkkel folytatott interjúk során szerzett tapasztalatokra alapozva a szerzők – induktív módon – a következő definíciót javasolják a digitális átalakulás meghatározására:
A digitális átalakulás holisztikus törekvést jelent az alapvető közigazgatási folyamatok és szolgáltatások felülvizsgálatára, a hagyományos digitizációs törekvéseken túlmenően. Azon folyamat mentén fejlődik ki, amelynek korábbi állomásai az analóg-digitális átmenet, valamint a meglévő és az újonnan létrehozott szolgáltatások átfogó felülvizsgálata, ezen belül a szakpolitikák, a meglévő folyamatok, a felhasználói szükségletek és az eredmények teljes körének áttekintése. A digitális átalakulás eredményei (outcomes) a felhasználói elégedettségben, az új szolgáltatási formákban és a felhasználói kör szélesedésében mérhetők.

A digitális átalakulás tehát jóval átfogóbb, mint a folyamatok és szolgáltatások puszta digitizációja, valamint túlmutat a digitalizáció során megvalósuló folyamatszervezésen is. A szerzők szerint olyan további kutatásokra van szükség, amelyek az átalakulás folyamatán és hatásain túlmenően a holisztikus megközelítés szükségességét helyezik a középpontba.”

Forrás:
Defining digital transformation: Results from expert interviews; Ines Mergel, Noell Edelmann, Nathalie Hauga; Government Information Quarterly; doi: https://doi.org/10.1016/j.giq.2019.06.002; 2019. június 26. (a megjelenés előtt elérhető cikk nyílt hozzáférésű, pdf-ben is letölthető)

Közigazgatás, politika

Nemzeti Közszolgálati Egyetem: egyesül a Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar

„Tájékoztató az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar egyesüléséről

Tisztelt Olvasó! Tisztelt Felvételiző! Kedves Érdeklődő!

Tisztelettel tájékoztatom Önöket az Államtudományi és Közigazgatási Kart (ÁKK), valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart (NETK) érintő, 2019. augusztus 1-jétől életbe lépő változásról.

A 2019/20-as tanévtől az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK), valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) egyesül és Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) néven folytatja működését. Az egyes szakok változatlan formában maradnak meg, minden hallgató azon a szakon és szakirányon kezdheti meg, vagy folytathatja tanulmányait, amelyre jelentkezett és felvételt nyer, vagy amelyen eddig is tanult, tehát az intézmény életében jelentős változás nem érinti régi és új hallgatóink tanulmányait. A képzések tartalma, helyszíne, oktatói köre, a megszerezhető végzettségek megnevezése sem változik.

A két Kar egyesülésére a versenyképesebb, hatékonyabb és átfogóbb képzés nyújtása érdekében kerül sor, hiszen egyetlen közös cél vezérel minket: hazánk egyik legmodernebb kampuszán a legjobb képzést, a legkorszerűbb módon biztosítani a hallgatóinknak, folyamatos fejlődéssel és megújulással.

Az ÁKK és a NETK a képzések többségében eddig is jelentős karközi átoktatást és áthallgatást valósított meg, a kari profilok jelentős mértékben keresztezik egymást, továbbá a doktori képzést a két kar közösen, egy doktori iskolában végzi, mondhatni azonos infrastruktúrával rendelkeznek. Az egyesült Kar létrehozására tehát a képzéseink még vonzóbbá tétele érdekében kerül sor.

Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar 2019. szeptember 1-jétől változatlan képzési portfólióval, ugyanakkor megújult erővel és hatékonyabb erőforrás-felhasználással várja jelenlegi és leendő hallgatóit.

Az egyesülés a Szenátus és az Egyetem Fenntartójának döntéseivel válik hivatalossá.

Az Egyetem vezetése nevében köszönöm figyelmét és érdeklődését. További jó böngészést kívánok honlapunkon!

Tisztelettel:

Koltay András
rektor”

Forrás:
Tájékoztató az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar egyesüléséről; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 26.

A kormány HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven társasággá alakítja a nemzeti befektetési ügynökséget

„A kormány HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven társasággá alakítja a 2014 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium keretében működő ügynökséget. Ehhez 250 milliót csoportosítanak át a költségvetésben.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat bevezetőjében a kormány egyetért azzal, hogy a külgazdasági tevékenység részeként a kereskedelem-fejlesztési feladatokat ellátó állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok mellett 2019. szeptember 1-jétől a befektetés-ösztönzési feladatok is állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság bevonásával valósuljanak meg.

Ezért a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek – a külgazdasági és külügyminiszter bevonásával – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján kell megtennie a szükséges intézkedéseket a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt.-nek, az állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságként történő megalapítása érdekében.

Ehhez a pénzügyminiszternek azonnal át kell csoportosítania erre a célra az idei költségvetésen belül 250 millió forintot.”

Forrás:
Céggé alakítják a régi-új nemzeti befektetési ügynökséget; Németh Géza; Napi.hu; 2019. július 5.
Lásd még:
1397/2019. (VII. 4.) Korm. határozat a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság megalapításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1397/2019. (VII. 4.) Korm. határozata a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság megalapításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 117. szám; 2019. július 4.; 4373. o. (PDF)

Adatvédelmi hibát követett el a holland adatvédelmi hatóság

„A holland adatvédelmi hatóság ugyanazt a hibát követte el, amiből talán a leggyakoribb adatvédelmi incidens származik: másolatban, nem pedig titkos másolatban küldött ki egy körlevelet. Az ügy azért kapott nagyobb sajtóvisszhangot, mert a címzettek pont újságírók voltak.

A holland adatvédelmi hatóság, hivatalos nevén Autoriteit Persoonsgegevens múlt hónapban tárta a nyilvánosság elé, hogy ugyanabba a hibába esett, mint talán a legtöbb adatvédelmi incidens elkövetője: nem titkos másolatban, hanem rendes másolatban küldött ki egy emailt. Ezáltal 38 újságíró email címe vált ismertté mások számára is. A helyzet iróniája, hogy a kiküldött email célja az volt, hogy felhívja az újságírók figyelmét az európai adatvédelmi törvényre, a GDPR-ra.

Valószínű az eset örökre rejtve marad a közvélemény előtt, ha a témára érzékeny újságírók nem feszegetik tovább a kérdést, és faggatják arról a holland adatvédelmi hatóságot, hogy mikor jelenti saját magánál az incidenst. A holland adatvédelmi hatóság végül is megtette a szükséges bejelentést, igaz, nem a GDPR által előírt 72 órán belül.

Persze, a holland újságírók nagy valószínűséggel már korábbról ismerték egymás email címeit, így nagy kárt igazán nem okozott az incidens.

A magyar hatóság, a Nemzeti Adat- és Információszabadság Hivatalának (NAIH) 2019 májusi adatai szerint a leggyakoribb adatincidensek a téves címre küldött küldeményekből származnak, az esetek 60 százalékában történik hasonló eset.”

Forrás:
Saját magát jelentette fel a holland adatvédelmi hatóság; G DATA; 2019. június 11.
Lásd még:
Data protection authority reports itself to itself after data breach; Graham Cluley; 2019. június 3.

Az RMDSZ a közigazgatási kódexről: Romániában csorbultak a kisebbségi jogok

„Az RMDSZ szerint csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest a kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási törvénykönyv, amely pénteken jelent meg a hivatalos közlönyben. Az azonnal életbe lépő, a parlament által utólag megvitatandó sürgősségi kormányrendelet fontosabb anyanyelv-használati rendelkezéseit az RMDSZ pénteki hírlevele szemlézte.

Az RMDSZ a visszalépések közt említi a megszerzett jogok védelmének eltörlését, azt, hogy a helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak. A megszerzett jogokról a hírlevél kifejti: az RMDSZ 2006-ban elérte, hogy anyanyelv-használati jogait akkor se veszíthesse el a magyar közösség, ha a jövőben számaránya bizonyos településen 20 százalék alá esik. A sürgősségi kormányrendelet jelenlegi formája szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes.

A közigazgatási kódex most hatályba lépő változatából hiányoznak olyan, a nyelvi jogokat bővítő rendelkezések, amelyeket a törvénykönyv tavalyi, parlamenti előkészítése során sikerült elfogadtatni a parlamenti többséggel. Törölték azt a cikket, amely olyan jelentős létszámú magyar közösségek számára is garantálta volna a hivatali anyanyelvhasználatot (például Kolozsváron), ahol a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot.

Hiányoznak a közigazgatási kódex most hatályba léptetett változatából azok a parlamenti vita során elfogadott pontosítások, amelyek szerint a kisebbségi anyanyelv-használati jog kiterjed az utcák, terek és parkok elnevezéseinek többnyelvű feliratozására, illetve a közüzemekkel, valamint a kormány és a minisztériumok helyi képviseleteivel történő kommunikációra. Az RMDSZ rendkívül veszélyesnek tartja azt az előírást, hogy „az országos közérdek felülírhatja a helyi közérdeket”. Mivel nincs pontos meghatározás a közérdek fogalmára, az előírás értelmezhető, visszaélésekre ad lehetőséget, és nemcsak a többség-kisebbség viszonyát veszélyezteti, hanem a romániai közigazgatás egészére nézve is káros – állapítja meg a szövetség. Az RMDSZ úgy értékelte: nem „modellértékű” az az ország, ahol csorbítják a kisebbségek jogait.

„A magát kisebbségi szempontból modellértékűnek tartó országban, Romániában 2019-ben csorbítják a jelenleg hatályban lévő kisebbségi jogokat. Összességében, az eddig hatályban lévő rendelkezésekhez képest az elfogadott kódex visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén” – idézte az RMDSZ hírlevele Cseke Attilát, a közigazgatási kódex korábbi változatát kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagját, a szövetség szenátusi frakcióvezetőjét. – a Maszol.ro portálról”

Forrás:
Az RMDSZ a közigazgatási kódexről: Romániában csorbultak a kisebbségi jogok; Maszol.ro/MTI; 2019. július 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Informatikusokat keres a NAV

„Számítástechnikához értő szakemberekre van a legnagyobb szüksége az adóhivatalnak, amely új munkaerővel, új generációs szakemberekkel erősítene. A hatóság ugyanis megannyi informatikai fejlesztésbe fogott, amelyek egy része a szabálykövető adófizetők dolgát könnyítheti meg, másik része viszont a csalárd szereplők ellen lehet hatásos.

Új munkaerő jelentkezését várják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), a szervezet honlapján jelenleg több mint húsz hirdetés között böngészhetnek az érdeklődők. Ezek szerint a legkülönfélébb pozíciókra keres embert a hatóság: van üres adóellenőri, végrehajtói, ügyfélszolgálati ügyintézői és adminisztrátori poszt is – utóbbi állás a NAV repülőtéri igazgatóságán ürült meg. A jelek szerint informatikai szakemberekre is szükség van.

– Mostanában számítástechnikához értő szakembereket keres leginkább a hivatal – mondta lapunknak a NAV szóvivője. Kis Péter András magyarázatként kifejtette, a hatóság az utóbbi időben számos informatikai fejlesztést hajtott végre. Az adóhatóság igyekszik munkamódszereit a kor követelményeihez igazítani, az elektronikai megoldások pedig a lehető leghatékonyabb fellépést teszik lehetővé.

– Fontos az is, hogy az új szakemberek újfajta hozzáállást és ismereteket hozhatnak a szervezethez – fogalmazott Kis Péter András, majd hozzátette, a friss szemlélet megfelelően kiegészítheti a már régebb óta a hivatalnál dolgozó kollégák tapasztalatát, tudását.

Ehhez kapcsolódva érdemes felidézni a NAV vezetője lapunknak adott múlt havi interjúját. Ebben Sors László kifejtette, hogy az adóhivatalban számos informatikai fejlesztés fut, amelyek egy része a jogszerűen eljáró ügyfelek dolgát könnyíti meg, másik része a csalárd módon működő szereplők ellen lehet hatásos.

– Az informatikai lehetőségek szélesítése révén egyre szűkebbre tudjuk vonni a kört az adóelkerülők körül, miközben a papírmunka jelentős részétől megszabadíthatjuk a tisztességes adózókat. Így garantálhatjuk leginkább, hogy az előírt közterheket minél többen befizessék, vagyis azt, hogy minden évben nagyobb adóbevétel folyjon be, mint azelőtt – fogalmazott az államtitkár. Az adatok mennyiségét szemléltetve Sors László azt mondta: 56 évnyi HD minőségű videó vagy 30 milliárd Facebook-megosztásra alkalmas fotó is elférne a NAV adatainak tárhelyén.”

Forrás:
Informatikusokat keres a NAV; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 219. július 5.

Hatékonyabb a közműnyilvántartás, mióta elektronikus. Az online ügyintézés az e-közműnél is jól bevált

„Egyre kevesebb személyes intézkedés kell, mióta elektronikus a közműnyilvántartás rendszere. A kérelmezők 2017. július 1. óta indíthatják el online a folyamatot, melynek végén online tölthetik le a tervezéshez szükséges térképi adatokat és az egységes közműnyilatkozatot az e-közmű rendszerből. Több mint 170 ezer beérkezett kérelmet regisztráltak már a rendszer indulása óta.

Az építkezések velejárója, hogy az építész és egyéb szakági tervezők térképi adatokat igényelnek az egyes közműszolgáltató cégektől. A szükséges vektoros közműhálózati adatok beszerzése korábban hosszú heteket vett igénybe, mára azonban néhány perc alatt elérhető a most két éves e-közmű segítségével, amely a közművek elektronikus nyilvántartásait használja. A rendszer közel harmincötezer felhasználója közül több mint 4200 rendelkezik kamarai jogosultsággal, de a többi kérelmező is rengeteg időt spórolhat a közműnyilatkozat beszerzési folyamat korábban egy hónapos időtartamának 17 napra csökkenésével. A rendszer további fejlesztésével ez az várakozás tovább csökken majd.

A Lechner Tudásközpont által fejlesztett e-közmű bevezetése előtt mindezek a folyamatok papíron zajlottak, az egyes közműszolgáltatók saját gyakorlata alapján. Az egységesítést a 324/2013. (VIII. 29.) kormányrendelet írta elő, amely 2017 nyaráig biztosított felékszülési időt a rendelet érintettjei számára. A rendszer életre hívásával és az élesítést követő rövid periódus tapasztalatainak gyors beépítésével az e-közmű felhasználói számára megszűnt az ügyfélszolgálatokon töltött várakozás, sem sorban állni, sem személyesen egyeztetni nem kell már. Ez közvetett módon költségmegtakarítást is eredményezett.

2019. június végétől interaktív statisztikai felületen böngészhetőek az e-közmű adatai. A térképekre kattintva települési szinten megtekinthetővé válnak a közműegyeztetéssel kapcsolatos olyan aggregált, naprakész információk, mint például a folyamatban lévő vagy lezárt közműegyeztetések száma. Az alkalmazás az e-építés portál e-közmű aloldalának menüjéből, illetve a http://e-kozmuinteraktiv.e-epites.hu webcímen érhető el.
Az egyes közműveket 2017 júliusa óta összesen 885 ezer alkalommal szólították már meg nyilatkozat iránt kérelemmel, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már a millióhoz közelít azon alkalmak száma, mikor nem volt szükség személyes intézkedésre. Az összes (173 231 db) benyújtott kérelem közül – melyben tervezéstámogatási és közműállásfoglalási kérelmek is voltak – 122 702 volt egységesített közműnyilatkozat iránti kérelem. Mindez azt mutatja, hogy a több mint 120 ezer kérelem kézhezvétele az elektronizálás előtti érában 885 ezer konkrét utat jelentett volna valamely közműszolgáltató ügyfélszolgálatára, ma pedig egyáltalán nincs erre szükség. Még a korábban egymástól független hiánypótlásokat sem egyenként kell teljesíteni, hanem ez is egyszerre, az e-közmű rendszeren keresztül történik. Minden közmű látja a többi szolgáltató beavatkozásait is, látja a válaszokat, míg korábban nem tudtak egymásról.

Amikor az építkezés előkészítési folyamata az építési hatóságokhoz ér, akkor sem kell külön benyújtani az egyes közműnyilatkozatokat, elég az ügyszámra hivatkozni, amely alapján a hatóság a rendszerben hozzáfér minden szükséges információhoz. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok az átláthatóság és könnyű hozzáférés jegyében betekintési jogosultsággal érik el a rendszert, így ellenőrizni tudják a közműnyilatkozatok meglétét és tartalmát.

Mindezek mellett a webes térképi felület segítségével minden állampolgár megtekintheti a közműhálózatok elhelyezkedését, ott és akkor, ahol és amikor csak szeretné. A térkép eléréséhez mindössze ügyfélkapus bejelentkezés szükséges.”

Forrás:
Hatékonyabb a közműnyilvántartás, mióta elektronikus; Lechner Tudásközpont; 2019. július 1.

Békéscsabán tartotta seregszemléjét a földügyi, térképészeti szakma

„Békéscsabán tartja július 4-e és 6-a között a 32. Vándorgyűlését a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT). Dr. Bíró Attila hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: április 1-jétől a térképészet és az ingatlan-nyilvántartás szakmai irányításáért a Miniszterelnökség a felelős.

A jövőben mindenképpen módosítani szükséges az ingatlan-nyilvántartási rendszert, de a földmérési és térképészeti törvényt is – hangsúlyozta dr. Bíró Attila. Egyelőre kidolgozás alatt áll az e-ingatlan keretében megvalósítandó 3D-s nyilvántartás, de mindenképpen ez a jövő útja – tekintette át a szakma előtt álló kihívásokat a hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár.

2010 és 2014 között az volt a legfontosabb, hogy a magyar termőföldet megvédjük – emlékeztetett dr. Nagy János. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára hozzátette: 2014 és 2018 között a leghangsúlyosabb állami birtokpolitikai törekvés a kis és közepes gazdálkodók földhöz juttatása volt. A 2018 és 2022 közötti ciklus legnagyobb kihívása pedig, hogy az elmúlt 30 esztendő birtokpolitikai anomáliáit orvosoljuk: ezért is égetően fontos az osztatlan közös tulajdonú földterületek megszüntetése, amihez az állam minden segítséget megad – egészítette ki dr. Nagy János. Ennek az adósságnak a rendezését szolgálja az ősszel a parlament elé kerülő Nemzeti birtokrendezési törvénycsomag is – hívta fel a figyelmet.

Takács Árpád az osztatlan közös tulajdonú földterületek sorsának rendezését és a földügyi igazgatásban használatos szakrendszerekben fellelhető párhuzamosságok megszüntetését szorgalmazta beszédében. A kormánymegbízott szerint a földmérők és a térképészek olyan felfedezők, akik mindig új dolgokat találnak. „A földmérésnek a legkisebb haszna a földet mérése. Sokkal nemesebb célok lévén abban elrejtve.” – idézte Udvardy Cserna János földmérő gondolatait Takács Árpád, majd kifejtette: e nemesebb célok elsősorban a szabályozott, tiszta birtokviszonyok és ez által a jogtiszta kataszteri helyzet megteremtését, egy szóval a közjót szolgálják, amiért valamennyien dolgozunk – tette hozzá a kormánymegbízott.

Elsőrendű nemzetgazdasági, sőt nemzetbiztonsági érdek, hogy a szakma által felhalmozott tudásanyagot, térképeket, geodéziai és térképészeti örökségünket megőrizzük a jövőnek – hangsúlyozta dr. Ádám József, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnöke.

A rendezvényen Lázár deák emlékérem kitüntetést vehetett át Zalaba Piroska, az Agrárminisztérium Földmérési és Térinformatikai Osztályának vezetője. Márton Gyárfás Emlékplakett kitüntetésben részesült dr. Csemniczky László, a Budapesti Műszaki Egyetem Általános és Felsőgeodéziai Tanszék nyugalmazott egyetemi adjunktusa, illetve Budaházi Endre László, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság tagja.

A szakemberek a vándorgyűlés keretében díszülést szenteltek a 100 éves önálló magyar katonai térképészetnek. Korom Ferenc altábornagy köszöntőlevelét Koós Tamás alezredes, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat főmérnöke, szolgálatfőnök-helyettese tolmácsolta a résztvevőknek.

A rendezvény fővédnöke dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és dr. Nagy István agrárminiszter volt.

A rendezvény védnöke pedig Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár, Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, Takács Árpád kormánymegbízott, Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, Szarvas Péter polgármester, Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, illetve Buzás Zoltán, a Békés Megyei Mérnöki Kamara elnöke volt.”

Forrás:
Békéscsabán tartja seregszemléjét a földügyi, térképészeti szakma; Békés Megyei Kormányhivatal; 2019. július 5.

Közbeszerzési problémák az Egyesült Államokban: Az Amazon nyerte a JEDI projektet, az Oracle perel

„Szerintük a védelmi minisztérium felhőszolgáltatására kiírt feltételek direkt egy pályázóra voltak szabva. A vita tétje tíz milliárd dollár.

A Joint Enterprise Defense Infrastructure (JEWDI) nevű pályázati rogramot az amerikai védelmi minisztérium hirdette meg és a győztes az Amazon Web Services (AWS) lett. Az eredménnyel ugyanakkor nem volt elégedett minden induló: az Oracle tisztességtelennek nevezte a döntést és azzal vádolta meg az AWS-t, hogy manipulálta a 10 milliárd dolláros pályázatot. A társaság szerint a védelmi minisztérium azon munkatársai, akik kapcsolatban voltak az Amazon leányvállalatával, eleve úgy írták ki a pályázatot, hogy a követelmények rá legyenek szabva.

Dokumentumában az Oracle kiemelte, hogy csak a két legnagyobb felhőszolgáltatónak volt esélye. Az Amazon Web Services mellett ez a másik társaság a Microsoft volt, amelynek elnöke és jogi igazgatója, Brad Smith tavaly október végén azt nyilatkozta, hogy továbbra is együttműködnek az amerikai védelmi minisztériummal és indulnak a JEDI tenderen.

Az Oracle emellett azzal vádolta meg az AWS-t, hogy két olyan szakemberrel is kapcsolatban állt, akik korábban éveken keresztül a védelmi minisztérium dolgozói voltak. A JEDI pályázati kiírásában Deap Ubhi és Anthony Demartino egyaránt érintett volt. Az Amazon Web Services ugyanakkor cáfolta, hogy megtévesztően cselekedett volna. Július 7-én mind a két fél megvédheti az álláspontját a bíróság előtt. Az alperes az Amerikai Egyesült Államok és az AWS lesznek. Amennyiben az Oracle megnyeri a pert, úgy a szaktárca imázsa sérül és kénytelen újra kiírni tendert, amin minden bizonnyal indulni fog az Oracle mellett az IBM és a Google is. A védelmi minisztérium már jelezte, hogy elfogadja a bíróság döntését.

A Google tavaly közölte, hogy nem indul el a pályázaton. Az Amazon viszont kitartott a Pentagon mellett és Jeff Bezos, a konszern első embere megvédte azt a döntést, mely szerint együttműködnek az amerikai védelmi minisztériummal. A vállalat egyúttal hangsúlyozta, hogy indulni akar a JEDI pályázaton.”

Forrás:
Az Amazon nyerte a JEDI projektet, az Oracle perel; SG.hu; 2019. július 3.
Lásd még:
Joint Enterprise Defense Infrastructure (JEDI); Wikipédia

Informatika, távközlés, technika

Egyre több hazai intézmény csatlakozik a Nemzeti Mobilfizetési (NM) Zrt. szolgáltatásához

„Környezetvédelmi vetülete is van annak, hogy mostantól digitális jegy is váltható a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Aki nem szeretne papírjegyért sorba állni, annak csak egy okostelefonra és a nemzeti mobilfizetési rendszer applikációjára lesz szüksége.

Az ország egyik leglátogatottabb intézményébe, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe is mobiltelefonos applikációval, sorban állás nélkül lehet belépni e hónaptól. A rendszer indítását szűk két hónapos tesztidőszak előzte meg – tájékoztatott a szolgáltatást kialakító Nemzeti Mobilfizetési (NM) Zrt.

– Minden jel azt mutatja, hogy jó az a készpénzmentes szolgáltatási stratégia, amelyet társaságunk kialakított, ezt igazolják vissza a mobilfizetésről készített közvélemény-kutatások eredményei és az aktuális nemzetközi fizetési trendek – mondta Veres Mihály, az NM Zrt. vezérigazgatója.

– A társaság célja olyan elektronikus, készpénzmentes szolgáltatásokat és termékkört kialakítani, amely a lakosság kényelmét, a digitális gazdaság erősítését támogatja. A mobilfizetéssel elérhető állatkerti belépőjeggyel és annak ellenőrzési megoldásával sorban állás nélkül lehet bejutni az állatkertbe. A látogatónak le kell töltenie okostelefonjára a nemzeti mobilfizetési rendszer applikációját, ki kell választania a megfelelő jegyet, majd kifizetheti a papírjeggyel azonos árú, vagyis extra kényelmi díjtól mentes belépőt. Az applikációban vásárlási egyenleg feltöltésére van lehetőség bankkártya segítségével. A mobiljegyet elegendő telefonon bemutatni – ismertette a megoldást a vezérigazgató.

A fővárosi állatkertnél már csak azért is indokolt volt a fejlesztés, mert hamarosan az idei ötszázezredik látogatót fogadja, vagyis nagy a forgalom a jegypénztárainál. Persányi Miklós főigazgató a mobilfizetést annak környezetbarát volta miatt is méltatta, hiszen így nem kell papíralapú jegyet kiállítani. Hozzátette, a jegypénztárak természetesen ezután is rendelkezésre állnak.

A nemzeti mobilfizetési rendszer üzemeltetését közszolgáltatási szerződés útján végzi az NM Zrt., az öt éve működő társaság 2018 őszén tette alkalmassá a megoldást a digitális belépőjegyek vásárlására mint szolgáltatás végzésére. A megoldás lényege, hogy platformszolgáltatásként biztosítanak országosan egységes mobilfizetési megoldást, amelynek része a közterületi mobilparkolás, az autópálya-matrica, valamint az e-útdíj is. De például bevásárlóközpontok parkolói vagy kulturális létesítmények is csatlakozhatnak a szolgáltatáshoz. A fővárosi állatkertet megelőzően más hasonló intézmények, így a Budakeszi Vadaspark és a Debreceni Állatkert is bevezette az NM mobilfizetési rendszerét.

A mobilfizetési társaság jelenleg öt évet átfogó stratégiát valósít meg, amelyben például a magánparkolók rendszerbe vonására, valamint új kényelmi szolgáltatások bevezetésére összpontosít. Veres Mihály korábban lapunknak bemutatta azt a kísérleti fejlesztést, amely bluetooth-eszközökkel figyelmezteti az autóst, ha parkolózónába ért, tájékoztatva őt egyúttal az ezzel járó fizetési kötelezettségről. A vezérigazgató a tervek között említette azt is, hogy hamarosan biztosítást is lehet majd vásárolni az autópálya-matrica mellé. A nemzeti mobilfizetési rendszerbe tartozik a nemrégiben elindult közösségi közlekedési jegyrendszer is, amelyet egyelőre a 100E jelű, reptéri buszjáraton lehet igénybe venni.

A társaság kezdeményezésére került be a V4 Smart Platform Projekt a 2017–2018-as magyar elnökségi programba azzal a céllal, hogy közös keretrendszeren belül váljanak elérhetővé a mobilfizetési szolgáltatások, országhatáron átnyúlóan. A Mobinet nevű uniós kísérleti fejlesztéssel például Budapesten a SIM-kártyával felszerelt fedélzeti információs eszközökön intézhették a parkolásukat az autósok. A LinkingDanube program pedig a Duna menti országok parkolási rendszereit fogja össze: a tervek szerint az NM egy nyolctagú konzorcium tagjaként teszi elérhetővé a mobilfizetést az egyes országok szolgáltatásainál.”

Forrás:
Sorban állás nélkül az állatkertbe; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2019. július 5.

A MÁV-START legdinamikusabban fejlődő értékesítési csatornája a Vonatinfo új nevet kap: MÁV

„Az elmúlt év fejlesztéseinek köszönhetően óriási népszerűségnek örvend a Vonatinfó alkalmazás, mellyel az utasok akár úton, vagy útközben, mobilon, sorban állás nélkül is megvehetik jegyüket. Az újdonságoknak köszönhetően azonban jelentősen megváltozott az alkalmazás által nyújtott szolgáltatás, ezért a vasúttársaság a név megváltoztatása mellett döntött: hamarosan MÁV néven lesz letölthető.

Az elmúlt évben a Vonatinfó alkalmazásban elérhető egyik legjelentősebb fejlesztés volt, hogy a menetrendi információkon túl az utasok vonatjegyeiket is megvásárolhatják az applikáción keresztül. Ez bővült június 6-tól, amikortól már a MÁV-HÉV H5-ös (szentendrei) járatának Budapesten kívüli szakaszára is elérhetőek a menetjegyek ebben a formában. Ez azt jelenti, hogy az eddigi elnevezés már nem tükrözi az alkalmazás által kínált szolgáltatást, ezért a nemzetközi példákat is követve a vasúttársaság az alkalmazás nevének megváltoztatása mellett döntött. Így hamarosan az applikáció MÁV néven lesz elérhető a Google Play-en és az AppStore-ban. Az utasok névváltozásról szóló tájékoztatása az alkalmazáson keresztül, automatikusan megtörténik.

Az alkalmazással gyorsan, egyszerűen, a bankkártya adatokat elmentve, gyakorlatilag néhány gombnyomással megváltható a menetjegy. A vasúttársaság célja, hogy minél több utas számára elérhető legyen az alkalmazás, ennek megfelelően történt arculati és funkcionális fejlesztés.

A Vonatinfo mobilalkalmazás jelenleg a MÁV-START legdinamikusabban fejlődő értékesítési csatornája, a rajta keresztül történő jegyértékesítés folyamatosan emelkedik: a 2018. június elejétől 2019. június második feléig a Google Play-ből 215 ezer; iOS-ből 29,8 ezer telepítést követően nagyjából 132,3 ezer aktív regisztrációval büszkélkedhet. Az elmúlt egy évben közel 2,5 millió vásárlási tranzakció történt, összesen megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben.

A MÁV mobilalkalmazásból 10 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók e-vonatjegyek. A @-cal jelölt, csúcsidőn kívüli vonatokra legalább 100 kilométeres utazásra szóló e-vonatjegynél 20 százalékos árengedmény vehető igénybe. Az ezzel a jegyváltási megoldással vásárolt vonatjegyek felhasználási feltételei megegyeznek az e-vonatjegyével.”

Forrás:
A Vonatinfó új neve: MÁV; MÁV-csoport; 2019. július 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális bölcsészet: új alapszak indulhat a felsőoktatásban

„A bölcsészképzés fejlesztési lehetőségeiről készített és küldött el szakmai anyagot a humántárcának az országos hallgatói képviselet. A diákok egyebek mellett az iskolapszichológusi szakemberhiányra hívták fel a figyelmet, és egy új szak bevezetését is szorgalmazzák. A digitálisbölcsészet-képzés bevezetése az Emmi szerint is áttörést hozhat a felsőoktatásban.

Elküldte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a bölcsészettudományi képzések fejlesztését célzó javaslatcsomagját a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – tudatta lapunkkal a diákképviselet. A felsőoktatási érdekképviselet szakmai anyaga elsősorban a digitalizáció lehetőségeire fókuszál, amely a humán tudományok területén ma még kevésbé hangsúlyos. A diákok többek közt javasolják, hogy a bölcsészkarokon alakítsanak ki minél több digitális labort, számítógépparkot, és mindezzel kapcsolatban jelenjenek meg célzott pályázati források is. Szeretnék, ha a kötelezően választható tantárgyak között minél több olyan kurzust meghirdetnének az egyetemek, amelyek az infokommunikációs kompetenciákat fejlesztik, sőt ne csak a hallgatók, de az oktatók előtt is nyíljanak ilyen irányú fejlődési lehetőségek.

„Digital humanities”, azaz digitális bölcsészet néven egy új alapszak akkreditálását és bevezetését is szorgalmazzák, amely korábban mesterszak formájában elérhető volt néhány évig a felsőoktatásban, de 2017-től megszűnt. – Álláspontunk szerint ez a szak a nemzetközi oktatási-kutatási trendeknek megfelelő, XXI. századi informatikai lehetőségeket kihasználó, interdiszciplináris képzésként a bölcsészképzés innovációját segíti elő – olvasható a dokumentumban, amely szerint az Európában és az Egyesült Államokban is jelen lévő képzés újszerű megoldásokat kínál azáltal, hogy a humán tudományok kutatásait összekapcsolja az informatikai technológiákkal.

Az új szakra a minisztérium szerint is szükség lehet. A HÖOK ötlete kapcsán ugyanis úgy reagáltak lapunknak: a digitálisbölcsészet-képzési program létesítése és indítása áttörést jelenthet az elfogadott bölcsészkompetenciák bővítésében. – A digitális bölcsészet pillanatnyilag a bölcsészettudományok leginnovatívabb, legperspektivikusabb és egyben legpiacképesebb területei közé tartozik. Az ilyen tudással rendelkező emberek kiváló munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkeznek az információtechnológiai és bölcsészeti ismereteket egyaránt igénylő, magas hozzáadott értéket teremtő szolgáltatóipari területeken – fogalmazott az Emmi.

Hozzátették: a felsőoktatási képesítéseket kormányrendeletben kihirdetett jegyzék tartalmazza, amelybe egy úgynevezett szaklétesítési eljárás során kerülhetnek be újabb képesítések vagy szakképzettségek. A digitális bölcsészet szak jelenleg nem szerepel ebben a szakjegyzékben, ezért ha egy felsőoktatási intézmény ilyet szeretne indítani, szaklétesítési kérelmet kell benyújtania az emberi erőforrások miniszterének.

A hallgatók javaslata felidézi a legutóbbi diplomás-pályakövetési kutatást is, amely szerint a bölcsészek 4,9 százaléka maradt munka nélkül a diplomaszerzés után. Ezzel szemben a sokak által preferált természettudományi területen 6,67 százalék volt az álláskeresők aránya, tehát nem igaz, hogy a bölcsészdiplomákkal nehezebben lehetne elhelyezkedni – mutatnak rá. A nyelvszakok kapcsán megjegyzik, hogy fontos lenne a hallgatók mobilitásának támogatása, mert már egy rövid külföldi tanulmányút is megtöbbszörözi a diplomák értékét a munkaerőpiacon.

A HÖOK külön foglalkozik a jelenleg hat egyetemen elérhető pszichológusképzéssel is, javasolva, hogy a döntéshozók fontolják meg a szak osztatlan mesterképzéssé alakítását, illetve növeljék a szakmai gyakorlatok óraszámát. Szorgalmazzák azt is, hogy az iskolapszichológusi specializáció országos szinten elindulhasson, mivel az nemzetstratégiailag is fontos szaktudást biztosít. Hozzáteszik: az iskolapszichológia a prevenciós lehetőségek legfőbb színtere, amely Magyarország Digitális gyermekvédelmi stratégiájában is kiemelt területként jelenik meg, de ahhoz, hogy a kormányzati célok megvalósulhassanak, több szakemberre van szükség ezen a területen.

A javaslatcsomag kitér a bölcsészképzés piaci kapcsolódásainak erősítésére is. A HÖOK szerint a bölcsészkarokat ösztönözni kell a magántőke bevonását, illetve ezen a területen is szükség lenne olyan vállalati finanszírozású ösztöndíjrendszerre, ami segíti a hallgatók későbbi elhelyezkedését.”

Forrás:
Új szak indulhat a felsőoktatásban?; Csókás Adrienn; Magyar Nemzet; 2019. július 2.
Szerkesztői megjegyzés:
Az egész elaborátum digitális bölcsészeti részével kapcsolatban számos kérdés vetődik fel. De azt az elképzelést, hogy magántőkét kellene bevonni a bölcsészképzésbe, nehezen lehetne felülmúlni (vagy alulmúlni)…

Az angol versenyhivatal megkezdte az online platformok átfogó vizsgálatát

„Az ottani versenyhivatal átfogó ellenőrzésbe kezdett a piacot uraló online hirdetési platformok és a közösségi hálózatok jelentette problémák kivizsgálására.

Egyre nagyobb kormányzati ellenállás kezd kibontakozódni az internetes gigászok ellen a világban. Sem az álhírek terjesztése, sem a trükkös adóelkerülés nem tetszik az országok politikai vezetésének, és persze az is bánthatja a szemüket, hogy a mérhetetlen pénzhalmok mellett a kor legfontosabb erőforrása, az információ felett is leginkább ők gyakorolnak hatalmat.

Megnézik, mit tehetnek ellene
A legfrissebb hírek szerint az Egyesült Királyság nyit újabb frontot a történetben, mivel a tisztességes verseny felett őrködő hivatal (Competition and Markets Authority – CMA) a digitális piacokat érintő új átfogó stratégia kialakításába kezdett. Ennek részeként vizsgálatot indítanak többek között annak kiderítésére, hogy az online platformok milyen módon gyűjtik be a felhasználói adatokat, illetve arra is kíváncsiak, hogy vajon a felhasználók képesek-e (és egyáltalán hajlandóak-e) ellenőrizni, hogy a cégek miként használják fel személyes információikat.

A hatósági eljárás további célja az álhírek káros hatásainak pontos felmérése, valamint az is, hogy a leginkább a Google és a Facebook által kisajátított online hirdetési piac utóbbi években tapasztalt durva koncentrációjában milyen szerepet játszott ezen vállalatok piaci erőfölénye a versenytársakhoz képest.

A CMA egyébként nemrégiben az online szállásfoglaló oldalak területén próbált rendet rakni és azt is vizsgálták, hogy a nagy befolyással rendelkező influenszerek közösségi hálózatokon tett ajánlásai miként alakítják a piaci viszonyokat.

A hatóság elnöke februárban több eszközért lobbizott a politikai döntéshozóknál, mivel álláspontja szerint máshogy nem képesek lépést tartani a folyamatokkal és megvédeni a fogyasztókat az üzleti szféra mamutjainak túlhatalmától és a semmiből gyorsan kifejlődő új típusú káros hatásoktól.

A CMA júliusban vár véleményeket minden érintett fél részéről a felvázolt stratégiával kapcsolatban, majd ezek feldolgozását és a vizsgálatok lezárását követően várhatóan valamikor jövőre készül el a végleges jelentés.

Van baj
Ugyanakkor a fentiek maximum enyhe kellemetlenséget okozhatnak az érintetteknek ahhoz képest, hogy az Egyesült Államokban már a feldarabolásukról, de minimum szigorú megzabolázásukról szólnak a hírek. Sajtóforrások szerint az amerikai kormányzat egy nagyszabású vizsgálatra készül az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google vonatkozásában. Az igazságügyi minisztérium és a szövetségi kereskedelmi bizottság, a trösztellenes szabályokat kikényszerítő két legfontosabb szervezet, ugyanis formálisan is elkezdheti felboncolni a társaságokat (előbbi az Apple-t és a Google-t, utóbbi az Amazont és a Facebookot).

Mindeközben az egyes országok saját hatáskörben igyekeznek bírságolni, vagy adófizetésre kötelezni a techóriásokat. Sokan szorgalmazzák a végső megoldást: egy globális szabályozás kialakítását az internetes kereskedelmi tevékenység egységes(ebb) kezelésére, ám ez egyelőre nem holnap lesz, hiszen maga az EU sem képes egyelőre saját magával dűlőre jutni az ügyben.”

Forrás:
Az Egyesült Királyságban vizsgálják az online platformokat; Bitport.hu; 2019, július 4.
Lásd még:
CMA launches digital markets strategy; Competition and Markets Authority (GOV.UK); 2019. július 3.

Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át Ózdon

„Új Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át szerdán az ózdi Bródy Imre Szakgimnáziumban.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az átadón kiemelte: a megfelelő szintű digitális jártasság az élet minden területét érinti, szükséges egyebek mellett a munkakereséshez, a munkavégzéshez, a tanuláshoz, az online vásárláshoz, egészségügyi adatok kezeléséhez, az elektronikus ügyintézéshez, vagy a közösségi társadalmi tevékenységekhez.

A digitalizáció elterjedése nem szorítja ki az emberi munkaerőt, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a munka elvégzéséhez más típusú tudásra lesz szükség – mondta a helyettes államtitkár.

Kifejtette, hogy a jelenlegi változó világ nagy kihívást jelent a szakképzés számára is, amelynek magasan képzett munkaerőt kell biztosítania a vállalkozásoknak.

Az ózdi Digitális közösségi alkotóműhelyről szólva azt mondta: ez lehetőség arra, hogy a digitális kompetenciákat jobban elsajátítsák a tanulók, és hozzájárul, hogy az iskola szélesítse mind a tartalmi, mind az elméleti és gyakorlati tudásátadást.

Az Ózdi Szakképzési Centrum 446 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztéséhez, e projekt keretében valósult meg az új Digitális közösségi alkotóműhely.”

Forrás:
Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át Ózdon; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2019. július 3.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 8.

A politikai dezinformációk a tanácsadói üzletágat éltetik az USA-ban

Ahol a baj, ott közel a – nem, nem feltétlenül a segítség! Hanem, mondjuk így, a „segítség-biznisz”. Nehéz szabadulni ettől a sokszor megélt tapasztalástól, ahogy az online politikai kommunikáció fejleményeit nézzük manapság.

A hírek szerint az amerikai Lisa Kaplan, aki a tavalyi félidős választások alatt a Maine állambeli King szenátor digitális kampányát vezette, most önálló „dezinformáció elhárító” tanácsadó céget indított. Az online kommunikációs szakember már a múlt évi kampány során is különlegesen felszerelt, digitális „parancsnoki központot” hozott létre annak érdekében, hogy kivédhessék a 2016-os elnökválasztási kampányban elhíresült fake news problémát. Az önálló cég jórészt ezekre a konkrét tapasztalatokra, illetve eredményekre támaszkodik.

Szakértők úgy vélik, hogy Kaplan cége egy ígéretesen fejlődő piaci szegmensre lelt: tanácsadói vállalkozása valójában olyan, mint a hagyományos hadiipar fegyverszállító cégóriásai. A különbség csupán annyi, hogy Kaplan, a korfejleményeihez igazodva, nem bombákat, vagy repülőgépeket, hanem a dezinformáció elleni küzdelem fegyvertárát szállítja a sokasodó megrendelőknek. Megrendelőkben pedig, úgy tűnik, nincsen hiány.

A történet persze nem mentes az árnyoldalaktól: ahol hirtelen nyílik meg az üzlet lehetősége, ott pillanatok alatt feltűnnek a csodaszereket kínáló sarlatánok is – mutat rá az új üzletág kezdeti nehézségeire az amerikai digitális szakember. A helyzet nehéz áttekinthetősége részben a fenyegetések sokféleségéből fakad. A kampányokban alkalmazott dezinformációs taktikák ugyanis a pletykák, vagy részigazságok közösségi médián történő (sokszor már automatizált) felerősítésétől a csúcstechnológiát jelentő MI-fejlesztéseket is felhasználó deep fake hamisítványok terjesztéséig sok mindent felölelhet.

Ennek megfelelően a politikai kampányok manipuláció elleni védelmét célzó eszközökből, megoldásokból is sokan és sok félét kínálnak az amerikai piacon: az online chatforgalom kiugró anomáliáira figyelmeztető, 3-4 ezer dolláros eszközöktől kezdve, a teljes körű online monitorozást, digitális stratégiaalkotást, és tréninget is felölelő, évi 3-400 ezer dolláros tanácsadói szolgáltatásig.
The new business around disinformation; Axios Future; 2019. július 3.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK ADATOK

A Világgazdasági Fórum kommunikációs vezetője elitválságra figyelmeztet
Adrian Monck meglepő nyilatkozatot tett. A globalizálódó világ vezetőinek és véleményvezéreinek szokásos davosi találkozóját szervező NGO kommunikációs vezetője úgy véli: a fake news jelenség mögött valójában az elitek válsága, az információs monopóliumok krízise áll.
Interview – Adrian Monck; E-International Relations; 2019. július 4.

Az oroszok szerint a kiberösszecsapások könnyen háborúvá szélesedhetnek
Az orosz elnöki szóvivő figyelmeztet: a Föderáció elleni online akciók, mint az energia hálózatába történt amerikai internetes betörés, ellenőrizhetetlen folyamatokat, veszélyes eszkalációt indíthat be.
Kremlin Warns of Cyberwar After Report of U.S. Hacking Into Russian Power Grid; Ivan Nechepurenko; The New York Times; 2019.június 17.

Az EU diplomáciai rendszerét viszont az oroszok hekkelték meg
Kettőn áll a vásár a kiberháborúságban is. Hírek szerint az oroszok az EU moszkvai képviseletének diplomáciai rendszerébe törtek be, csak eddig sikerült titokban tartani a támadást.
The EU’s Embassy In Russia Was Hacked But The EU Kept It A Secret; Alberto Nardelli; BuzzFeed; 2019. június 5.

A világszervezet szakértői a kémprogramok betiltását szorgalmazzák.
Az ENSZ lehallgatás- és megfigyelésügyi szakértői drasztikus lépést javasolnak: nemzetközi egyezménnyel kellene betiltani a demokratikus közéletet és az online magánszférát veszélyeztető számítógépes kémprogramok forgalmazását.
U.N. surveillance expert urges global moratorium on sale of spyware; Tom Miles; Reuters; 2019. június 18.

Az USA ismét lecsapott a kibertérben, a célpont most is Irán
Az amerikai kiberparancsnokság harcosai továbbra is Iránra összpontosítanak. Hírek szerint a Pentagon titkos ellencsapást mért a tengeri hajóforgalom bemérésére és követésére szakosodott iráni számítógépes hírszerző csoportra.
Pentagon secretly struck back against Iranian cyberspies targeting U.S. ships; Jenna McLaughlin, Zach Dorfman, Sean D. Naylor; Yahoo News; 2019. június 21.

Szakértők előtt az ENSZ digitális együttműködési jelentése
A világszervezet főtitkára által megrendelt digitális együttműködésről szóló jelentést vitatták meg a szakértők Genfben. A „Digitális egymásrautaltság kora” című munkaanyag átfogó javaslatcsomagot kínál a jelenlegi digitális politikai architektúra teljes átalakítására.
Unpacking the High-Level Panel’s Report on Digital Cooperation: Geneva policy experts propose action plan; Diplo Foundation; 2019.július 1.

A nemzetközi kapcsolatok új terepe: a „hangdiplomácia”
A nyár a zenei fesztiválok évadja. A jellemzően nemzetközi közönséget vonzó rendezvények nem csupán profittermelőnek elsőrangúak: a „hangdiplomácia” a digitalizált közkapcsolat építésnek, a kulturális külkapcsolatoknak is mind fontosabb eszköze.
Sound Diplomacy Summer News; Sound Diplomacy; 2019. július 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. július 1-július 5.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Elektr. hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/125
Közzététel dátuma: 2019.07.02.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.29.
Vállalkozási szerződés „Elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata” tárgyában, három részajánlattételi lehetőséggel (I. rész: Üzleti felmérés, II. rész: Háztartási felmérés, III. rész: Internetes felmérés)
Érték áfa nélkül: 168.000.000,- Ft
Lásd még

Rádiómonitoring operatív részének támogatása
Közzététel dátuma: 2019.07.02.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.12.
A működési környezet változása, valamint a felhasználói szokásokban végbemenő változások nyomán rendszeresen merülnek fel igények kisebb, szoftver felületi módosításra, a rendszer által generált riportok módosítására, esetleg új funkciók implementálására. Ehhez ajánlattevőnek kell fejlesztői kapacitást biztosítani. Ajánlatkérő az igények felmerüléséhez igazítva, megrendelések alapján kívánja a munkát elvégeztetni.
Becsült érték (ÁFA nélkül): 60.000.000,- Ft
Lásd még

Országos jégkármegelőző rendszer működtetése nyílt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/124
Közzététel dátuma: 2019.07.01.
Ajánlatkérő: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.26.
A teljesítés fő helyszíne: Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Somogy és Tolna megyében.
Lásd még

MTVA arculati előkészítő rendszerének fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/124
Közzététel dátuma: 2019.07.01.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.30.
Meglévő arculati előkészítő rendszeréhez támogatás, szoftverkövetés beszerzése, frissítések, új szoftverek, hardverfejlesztése szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében.
Lásd még

OMSZ – Géptermi hűtő rendszer beszerzése (KEHOP)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/128
Közzététel dátuma: 2019.07.05.
Ajánlatkérő: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.06.
„Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív éghajlati adatbázis fejlesztésével” KEHOP-1.1.0-15-2015-00001 pályázat keretében Géptermi hűtő rendszer beszerzése.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) (1024 Budapest, Kitaibel Pál utca 1.) az Országos Jégkármegelőző Rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges nagy teljesítményű számítógép üzemeltetését biztosító géptermi hűtő rendszer beszerzése.
Jelen beszerzés célja, egy korszerű, jól bővíthető, 3 db önálló 25 kW hűtési kapacitással rendelkező (3×25 kW) hűtő rendszer alapjainak megteremtése, mely hosszútávon kielégíti az Országos Meteorológiai Szolgálat igényeit.
Lásd még

EMC mérőlabor és szerverközpont építése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/128
Közzététel dátuma: 2019.07.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.14.
EMC mérőlabor és szerverközpont építése a 25713/3 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1133 Budapest, Visegrádi u. 106. szám alatt található ingatlanon, kivitelezési szerződés keretében.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

APT védelmi rendszer és a hozzá kapcsolódó licence beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/126
Közzététel dátuma: 2019.07.03.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Kft.
APT védelmi rendszer és a hozzá kapcsolódó licence beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.050.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/125
Közzététel dátuma: 2019.07.02.
Ajánlatkérő: Miskolci Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata a jelenleg használt NEPTUN rendszerelemek support szolgáltatásainak biztosítása, valamint a jelenleg már létező,vagy a későbbiekben a NEPTUN rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetése és ezekhez kapcsolódó support szolgáltatás nyújtása a Dokumentációban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/125
Közzététel dátuma: 2019.07.02.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Teljesítés heNyertes ajánlattevő: Veloxnet Multimédia informatikai és távoktatási Korlátolt Felelősségű Társaság
E-learning rendszer bevezetése
– E-learning rendszer – külső licencek szállítása, 1 év licenckövetéssel – 10 000 db;
– E-learning rendszer – belső licencek szállítása, 1 év licenckövetéssel – 3 000 db;
– E-learning rendszer tervezése, implementálása, tesztelés támogatása, oktatása;
– Tartalom szerkesztő eszköz szállítása, 1 év licenckövetéssel;
– Tartalom szerkesztés, tananyag készítés – Közös adatbefogadó rendszerhez (STEFI);
– E-learning rendszer (külső, belső) licencek szoftverkövetése az első évet követő további 2 évre;
– Tartalom szerkesztő eszköz licenckövetése az első évet követő további 2 évre;
– Eseti opcionális embernapok tartalomszerkesztésre és fejlesztésre – 36 embernap.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.721.800,- Ft
Lásd még

ÓE részére 20 db projektor beszerzése – TAER
Közbeszerzési Értesítő száma:2019/125
Közzététel dátuma: 2019.07.02.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Euro-Profil Rendszerház Kft.
Az Óbudai Egyetem részére 20 db projektor beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.391.200,- Ft
Lásd még

NEPTUN eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/124
Közzététel dátuma: 2019.07.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
NEPTUN Rendszer használata és támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 112.620.000,- Ft
Lásd még

ET -Orvosi eszközök, PACS és informatikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/124
Közzététel dátuma: 2019.07.01.
Ajánlatkérő: Sümegi Kistérségi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: FUJIFILM HUNGARY KFT.; MEDIMAT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG; Mediversum Kft; Ultragel Hungary 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Orvosi eszközök, PACS-rendszer és informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 89.939.000,- Ft
Lásd még

Különféle informatikai eszközök beszerzése

Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/124
Közzététel dátuma: 2019.07.01.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Studiotech Hungary Kereskedelmi Kft.; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; EXTOR Elektronikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Különféle informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 72.746.540,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/124
Közzététel dátuma: 2019.07.01.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
CIIR rendszer (Civil Integrált Információs Rendszer) üzemeltetése, valamint fejlesztése maximum 2000 fejlesztői keretóra mértékéig
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.400.000,- Ft
Lásd még

Elektronikus Fizetés és Elszámoló Rendszer (EFER)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/124
Közzététel dátuma: 2019.07.01.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.
Elektronikus Fizetés és Elszámoló Rendszer (EFER) központi elemeinek hardvertámogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.376.000,- Ft
Lásd még

Eredményről szóló tájékoztató (EBP informatika)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/128
Ajánlatkérő: XVI.kerület Kertvárosi EgészségügyiSzolgálata
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; Béker-Soft Informatika Kft.
Informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.507.895,- Ft
Lásd még

Microsoft licence használati jog megszerz eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/128
Közzététel dátuma: 2019.07.05.
Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: H. Network Informatikai, Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.950.000,- Ft
Lásd még

TEE- Integrált GIRO rendszer fejlesztés megrenelés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/128
Közzététel dátuma: 2019.07.05.
Nyertes ajánlattevő: LiB Számítástechnikai kft
A Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) 2019.07.01. napjától az intézményi és értékpapír számlavezetés kapcsán csatlakozik az Azonnali Utalási Rendszerhez (továbbiakban: AZUR) fogadó oldalon. A Magyar Nemzeti Bank 2017-es döntése értelmében országos szinten kötelezően bevezetésre kerül az azonnali fizetési rendszer, mely minden elektronikusan benyújtott, egyedi, tíz millió forint alatti megbízás esetén 5+5 másodpercen belül elszámolja a tranzakciót a küldőtől a fogadó fél számláján. A fenti szolgáltatás kapcsán szükséges a Kincstárban működő GENGI3 (továbbiakban: IZSR) rendszer fejlesztése, valamint a GENGI4 rendszer beszerzése, előtét rendszer létrehozása.
A közbeszerzés mennyisége: 1 db GENGI3 rendszer fejlesztése, és 1 db GENGI4 rendszer beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.800.000,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Inforex rendszer támogatása és fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/126
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.07.03.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: FX Software Zrt.
Inforex rendszer támogatása és fejlesztése, ezen belül:
– Rendszer üzemeltetési támogatása (36 hónap)
– Opció 1.: Eseti szoftverfejlesztési támogatási szolgáltatás (normál prioritás)
– Opció 2.: Eseti embernap alapú támogatási szolgáltatás (sürgős prioritás)
Opció 1. + Opció 2.= 1500 embernap keretben
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 607.500.000,- Ft
Lásd még

Hirdetmény Kbt. 103.§ (5) bek. alapján – KK Kréta
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/124
Közzététel dátuma: 2019.07.01.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Neptun KRÉTA iskolai alaprendszerhez kapcsolódó technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint kapcs szolgáltatások nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 437.450.000,- Ft
Lásd még

Szakirodalom

A Pénzügyi Stabilitási Tanács állásfoglalása a fizetési rendszerről: folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése

„A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2019-es Fizetési rendszer jelentést. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai pénzügyi infrastruktúrák 2018-ban is hatékonyan és biztonságosan működtek, magas rendelkezésre állásukkal támogatták a pénz és tőkepiacok működését, ezzel hozzájárultak a pénzügyi stabilitás erősítéséhez. Folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése, amelynek hatására évről-évre folyamatosan csökken a készpénz aránya a lakossági pénzforgalomban. Az MNB döntése értelmében az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúrája az eredeti ütemezésnek megfelelően 2019. július 1-jén éles üzembe áll, az ügyfelek számára azonban csak 2020. március 2-án válik elérhetővé a szolgáltatás.

A pénzforgalmi infrastruktúra fejlődését a fizetési kártyás elfogadói hálózat bővülése, valamint az érintéses technológia korábbi évekhez hasonló rohamos terjedése jellemezte 2018-ban. Ezzel párhuzamosan folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése is, 2018-ban összesen mintegy 1 milliárd 250 millió elektronikus fizetési műveletet hajtottak végre az ügyfelek hazánkban. A legnagyobb növekedést a bankkártyás fizetések produkálták, amelyek száma és értéke is közel 25 százalékkal nőtt, az érintéses vásárlások számának aránya pedig meghaladta a 86 százalékot.

Folytatódott a hazai pénzforgalom hatékonyságának növekedése is, tovább közelítve az európai uniós átlaghoz. Ennek keretében a bankkártyás vásárlások értékének aránya a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva 2018-ra a 2012-es érték közel két és félszeresére nőtt. A számlák elektronikus fizetésének aránya pedig öt év alatt csaknem megduplázódott.
…
Az MNB és a GIRO tartotta az azonnali fizetési rendszer bevezetésére történő felkészülés menetrendjét, így a központi infrastruktúra az eredeti ütemezésnek megfelelően 2019. július 1-jén működésbe áll. Az MNB szorosan figyelemmel kísérte a rendszertagok felkészülését, amelynek alapján megállapítást nyert, hogy jelentős részük ugyan megfelelően haladt, azonban néhányuk esetében számottevő csúszás került azonosításra. Erre tekintettel az MNB úgy döntött, hogy az azonnali fizetési szolgáltatás egységesen 2020. március 2-tól lesz elérhető teljes funkcionalitással minden hazai banki ügyfél számára. Az MNB további lépéseket tett az azonnali fizetésre épülő innovatív fizetési szolgáltatások fejlesztésének előmozdítására, a főbb fizetési helyzetekben alkalmazható azonnali fizetési folyamatokra vonatkozó útmutató kidolgozásával, valamint egy hazai QR-kód szabvány létrehozásával.

Nemzetközi összehasonlításban magas a hazai pénzforgalmi szolgáltatások költségszintje, és a magyar bankok árazásában több kedvezőtlen sajátosság is fellelhető. Hazánkban jellemzően az átutalások számával vagy értékével arányos tranzakciós díjak dominálnak, szemben a nemzetközi szinten legjobb gyakorlatnak tekinthető csomagárazással. Az MNB célja, hogy a lakossági ügyfelek a havi számlavezetési díjak megfizetése mellett korlátlan számban és értékben indíthassanak azonnali átutalásokat. A tranzakciós díjak eltörlése a bankok versenyképességének elengedhetetlen növelését is támogatná.

Célegyenesbe ért a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új Pénzforgalmi irányelv (PSD2) által a legnagyobb változást hozó szigorú ügyfélazonosítás bevezetése, valamint az ügyfélszámlákhoz történő hozzáférés biztosítása a harmadik fél szolgáltatók részére. Az innováció és a harmadik fél szolgáltatók megjelenésével újfajta biztonsági kockázatkezelésre lesz szükség, amelyet az MNB figyelemmel kísér. Az új technikai, biztonsági követelmények betartását, illetve az új részletesebb adatszolgáltatás ellenőrzését az MNB 2019 szeptemberétől megkezdi.”

Forrás:
A Pénzügyi Stabilitási Tanács állásfoglalása a fizetési rendszerről; Magyar Nemzeti Bank; 2019. július 3.
2019-es Fizetési rendszer jelentés (PDF)

Törvények, rendeletek

Kormányrendelet a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvényben foglalt kötelezettségek teljesítése ellenőrzésének részletes szabályairól

„…1. § A Kormány a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 5. §-a szerinti ellenőrzési és végrehajtási feladatok ellátására a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (a továbbiakban: ellenőrző szervezet) jelöli ki.

2. § (1) Az ellenőrző szervezet a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig éves akadálymentesítési ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési tervet a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti ellenőrzési módszertan és tagállami jelentéstételi szabályok kidolgozásáról szóló, 2018. október 11-i (EU) 2018/1524 bizottsági végrehajtási határozat (a továbbiakban: végrehajtási határozat) szerinti mintavételi szabályok alapján kell összeállítani, meghatározva az egyszerűsített és részletes ellenőrzés keretében ellenőrizendő honlapokat és mobilalkalmazásokat.

(2) Az ellenőrző szervezet az éves akadálymentesítési ellenőrzési terv elkészítése előtt egyeztetést folytat le a fogyatékkal élő személyeket képviselő társadalmi szervezetekkel az egyszerűsített és a részletes ellenőrzési minta összetételéről, és figyelembe veszi az azzal kapcsolatos véleményüket, hogy mely honlapok és mobilalkalmazások milyen ellenőrzési módszer szerint kerüljenek ellenőrzésre.

(3) Az ellenőrző szervezet a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentesítési ellenőrzését a végrehajtási határozatban meghatározott ellenőrzési módszerek alapján végzi. Az akadálymentesítési ellenőrzés tartalmazza az adott oldalak vizsgálatát, a vizsgálati eredmények elemzését és értékelését.

(4) Egyszerűsített ellenőrzési módszer alkalmazása esetén egy honlap vagy mobilalkalmazás legalább három, de legfeljebb öt oldalának akadálymentesítési ellenőrzésére kerül sor.

(5) Részletes ellenőrzési módszer alkalmazása esetén egy honlap vagy mobilalkalmazás legalább nyolc, de legfeljebb húsz oldalának akadálymentesítési ellenőrzésére kerül sor.

(6) A közszférabeli szervezet – a minősített adatokat tartalmazó honlapok kivételével – köteles az ellenőrző szervezet számára az akadálymentesítési ellenőrzés céljára hozzáférést biztosítani az extranetes és az intranetes honlapokhoz is.

(7) Az akadálymentesítési ellenőrzés tekintetében oldalnak kell tekinteni az interneten egy címen (URL) elérhető információk összességét vagy egy mobilalkalmazás valamely képernyőjét…”

Forrás:
A Kormány 162/2019. (VII. 5.) Korm. rendelete a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvényben foglalt kötelezettségek teljesítése ellenőrzésének részletes szabályairól; Magyar Közlöny; 2019. évi 118. szám; 2019. július 5.; 4383-4384. o. (PDF)

Kormányhatározat a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programcsomagról

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a munkaerőpiaci hátrányok csökkentése, a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének növelése céljából szükséges egy gazdaságélénkítő programcsomag, a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programja (a továbbiakban: Program) indítása a gazdasági mutatók alapján elmaradott településeken, az önkormányzatoknak, valamint az ott működő, székhellyel vagy
telephellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, továbbá az állami vagy helyi önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdonban álló gazdasági társaságoknak nyújtott támogatás biztosításával;

2. egyetért azzal, hogy a Program az 1. mellékletben szereplő 50 településen induljon;
3. felhívja
a)
a pénzügyminisztert, az agrárminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, valamint a külgazdasági és külügyminisztert, hogy az 1. pontban foglalt célra felhasználható programjaikat tekintsék át és alakítsák át úgy, hogy
aa)
a Program céljára kis összegű (minimum 10 000 000 forint) támogatás is igénybe vehető legyen,
ab)
– a de minimis szabályainak figyelembevételével – visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő
támogatás folyósítására is legyen lehetőség,
ac)
a források a Program keretében úgy is igénybe vehetők legyenek, hogy a kellő részletezettségű kiírásnak megfelelő pályázó ahhoz mérlegelés nélkül, 15 napon belül hozzájusson,
ad)
az e célra felhasználható valamennyi programról – a releváns feltételek bemutatásával – tájékoztassák a Kormányt;
Felelős:
pénzügyminiszter
agrárminiszter
innovációért és technológiáért felelős miniszter
külügyminiszter
Határidő:
2019. július 31.
…
4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy dolgozzon ki 5 000 000 000 forint értékben programcsomagot az 1. mellékletben meghatározott településeket segítő mikro-, kis- és középvállalkozások, továbbá az állami vagy helyi önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdonban álló gazdaság társaságok számára, amely a 3. pontban írt feltételekkel igénybe vehető, és amelyet a Programban való részvételre későbbiekben kijelölendő települések is igénybe tudnak venni;
Felelős:
pénzügyminiszter
Határidő:
2019. július 31.
…
6. felhívja
a)
a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztost, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Magyar Falu Program keretében rendelkezésére álló programelemeket – a belügyminiszter által településenként és támogatási célterületenként jelzett mértékben – a jelen kormányhatározattal érintett, valamint később kijelölendő települések pályáztatás nélkül igénybe vehessék, azzal, hogy a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos és a belügyminiszter megállapodik az e célra 2019-ben és 2020-ban elkülönítendő forrás nagyságáról,
Felelős:
Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos
belügyminiszter
Határidő:
2019. július 15.
…
7. egyetért azzal, hogy a Programot az alábbi szervezetrendszernek megfelelően kell lebonyolítani:
a)
a stratégiai irányok meghatározásáról, a szakterületek feladatainak kijelöléséről a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, az agrárminiszter közösen dönt, amely tárcavezetőket a Miniszterelnökséget vezető miniszter – akadályoztatása esetén a belügyminiszter – hívja össze,
b)
az operatív feladatokat az a) pontban megnevezett miniszterek által kijelölt szakmai felsővezetői grémium lássa el,
c)
a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket a belügyminiszter vagy az általa kijelölt szakmai felsővezető hozza meg,
d)
a településeket a Belügyminisztérium állományában foglalkoztatottak segítsék;
…
11. felkéri az illetékes megyei önkormányzatokat, hogy a Program végrehajtása érdekében, önként vállalt feladatként a 7. pontban meghatározott szervezetrendszerrel szoros együttműködésben az érintett településeket
a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék és támogassák…”

Forrás:
A Kormány 1403/2019. (VII. 5.) Korm. határozata a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programcsomagról; Magyar Közlöny; 2019. évi 118. szám; 2019. július 5.; 4441-4445. o. (PDF)

Kormányhatározat a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának megalapozásáról

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendeletben meghatározott településkörből a Központi Statisztikai Hivatal által készített legalacsonyabb komplex mutató alapján kiválasztott, mintegy 300 településen – a települések szakaszos bevonásával – hosszú távú fejlesztési program (a továbbiakban: program) induljon;

2. egyetért azzal, hogy a 2019. évben – a program első szakaszára az 1. pont szerinti komplex mutató alapján kiválasztott, az 1. mellékletben felsorolt – 30 településen induljon el a program;

3. egyetért azzal, hogy az 1. pontban ismertetett program módszertani támogatását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület valósítsa meg;
…
6. az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva és az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja értelmében felhívja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelőjét, hogy a Kvtv. 1. melléklet LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram cím előirányzatról utaljon át
a)
2 000 000 000 forintot a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Társadalmi felzárkózást segítő programok alcím, 12. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület felzárkózási feladatainak támogatása jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzat javára, a jelen Korm. határozatban meghatározott feladatok finanszírozására,
b) 8 000 000 000 forintot a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Társadalmi felzárkózást segítő programok alcím, 13. A „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának támogatása jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzat javára, a jelen Korm. határozatban meghatározott feladatok finanszírozására, valamint a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programcsomagról szóló 1403/2019. (VII. 5.) Korm. határozatban meghatározott feladatok pótlólagos finanszírozására;

7. egyetért azzal, hogy a 6. pont a) alpontja alapján biztosított forrás terhére a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület részére a belügyminiszter 2 000 000 000 forint támogatást nyújtson, a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit meghatározó támogatói okirat alapján;
Felelős:
belügyminiszter
Határidő:
a 6. pont a) alpontja szerinti forrásbiztosítást követően azonnal

8. felhívja
a)
a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztost, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Magyar Falu Program keretében rendelkezésére álló programelemeket – a belügyminiszter által településenként és támogatási célterületenként jelzett mértékben – a jelen kormányhatározattal érintett, valamint később kijelölendő települések pályáztatás nélkül igénybe vehessék, azzal, hogy a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos és a belügyminiszter megállapodik az e célra 2019-ben és 2020-ban elkülönítendő forrás nagyságáról,
Felelős:
Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos
belügyminiszter
Határidő:
2019. július 15
.
b)
a belügyminisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a pénzügyminisztert, az emberi erőforrások miniszterét, az agrárminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy– a belügyminiszternek a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos véleményének kikérése után előterjesztett javaslatára – biztosítsák az 1. melléklet szerinti településeken a 2. mellékletben meghatározott, az a) pontban foglaltakon kívüli, feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat;
Felelős:
belügyminiszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
pénzügyminiszter
emberi erőforrások minisztere
agrárminiszter
innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő:
folyamatos

9. felkéri az egyházakat, a társadalmi és gazdasági szervezeteket, az önkormányzatokat, valamint a lakosságot a program támogatására…”

Forrás:
A Kormány 1404/2019. (VII. 5.) Korm. határozata a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának megalapozásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 118. szám; 2019. július 5.; 4446-4448. o. (PDF)