Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon
  Tárgyszavak: adatpolitikai stratégia, Európai Unió, közszféra információi, Magyarország, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, Mesterséges Intelligencia (MI), Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció, nyílt adatok, PSI-irányelv
• Agilis problémamegoldás az amerikai közigazgatási gyakorlatban – esettanulmányok
  Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, agilis közigazgatás, agilis szemlélet, agilis szervezet, digitális közigazgatási szolgáltatások, Egyesült Államok, felhasználóbarát fejlesztés, közigazgatás-tudomány, közigazgatási innováció, nyílt adatok, szervezés- és vezetéstudomány, ügyfélközpontúság

Közigazgatás, politika

• „Hozzák be az új gyakorlatokat a közigazgatásba!” – Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram
  Tárgyszavak: közigazgatási munkaerőhiány, közszolgálati felsőoktatás, közszolgálati személyügyek, közszolgálati személyzetfejlesztés, Magyar Közigazgatási Ösztöndíj, Magyarország, Temesi Dóra Anna
• Évente közel 10 milliárd forintos támogatást nyújt a kormányzat a startupoknak
  Tárgyszavak: gazdaságpolitika, Hiventures, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), INPUT-program, Magyarország, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), startup vállalkozások, Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), vállalkozásfejlesztés, vállalkozástámogató ökoszisztéma
• Foglalkoztatási, költségvetési és gazdaságpolitika: 2019. évi országspecifikus ajánlások – Az Európai Unió Tanácsa
  Tárgyszavak: 2019. évi európai szemeszter, Európai Unió Tanácsa, foglalkoztatási politika, gazdaságpolitika, költségvetési politika, országspecifikus ajánlások
• A magyar gazdaság az uniós átlag fölött teljesít, a kritikák politikaiak
  Tárgyszavak: 2019. évi európai szemeszter, Európai Bizottság, Európai Unió, gazdaságpolitika, igazságszolgáltatás, Magyarország, országspecifikus ajánlások, Varga Mihály
• Tanévzáró az NKE-n
  Tárgyszavak: Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Koltay András, közszolgálati felsőoktatás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Smuk Péter
• Közigazgatási diplomásokat avattak az NKE-n
  Tárgyszavak: Kis Norbert, Koltay András, közszolgálati felsőoktatás, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Orbán Balázs, Tuzson Bence
• Orbán Balázs: az állam szívesen fogadja a patrióta fiatalokat
  Tárgyszavak: Koltay András, közszolgálati felsőoktatás, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Orbán Balázs

Közigazgatási, politikai informatika

• 150 év felhalmozott tudásanyagát digitalizálja a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
  Tárgyszavak: adatpolitika, bányászati adatok, digitális kormányzati szolgáltatások, egységes földtani adatmodell, Fencsik Tamás, földtudományi adatok, geofizikai adatok, információmenedzsment, információs rendszerek, környezeti információs rendszerek, kulturális örökség digitalizálása, Magyarország, Szigeti Ádám
• Meghökkentő hibát vétett a BRFK munkatársa, elhagyott egy pendrive-ot az összes munkatársuk személyes adatával
  Tárgyszavak: adatvédelmi hatósági eljárás, adatvédelmi incidens, általános adatvédelmi rendelet, Budapest, Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), digitális kormányzati szolgáltatások, General Data Protection ­Regulation (GDPR), hálózat- és információbiztonság, kiberbiztonság, közszolgálati személyügyek, Magyarország, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
• Földmérés az űrből – Kozmikus Geodéziai Obszervatórium
  Tárgyszavak: agrárgazdaság, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális mezőgazdaság, földmérés, geodézia, GNSS, GNSSnet.hu, helyspecifikus mezőgazdaság, Kozmikus Geodéziai Obszervatórium, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Magyarország, műholdas helymeghatározás, precíziós helymeghatározás, precíziós mezőgazdaság, térinformatika, űrgazdaság, űripar, valós idejű helymeghatározás
• Globális telemedicina-trendek: a kórháznak ki kell lépnie az ajtón
  Tárgyszavak: adatpolitika — egészségügy, digitális egészségügy, digitális transzformáció (DX), digitális transzformáció (DX) — egészségügy, egészségpolitika, egészségügyi informatika, Magyarország, távgyógyászat, telemedicina

Informatika, távközlés, technika

• Érintésmentes bankkártyával lehet adakozni a budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban
  Tárgyszavak: bankkártyás fizetés, Budapest, Dublin, Egyesült Királyság, egyházi informatika, érintésmentes fizetés, fizetési csatornák, Írország, Magyarország, vallási informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Illegálisnak nyilvánították az Office 365 használatát a hesseni iskolákban
  Tárgyszavak: adatszuverenitás, digitális oktatás, felhőszolgáltatás, Hessen, Microsoft, Németország, Office 365, oktatási informatika, szabályozás, személyes adatok védelme

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 15.
  Tárgyszavak: Dánia, digitális átalakítás (DX), digitális diplomácia, digitális politika, e-diplomácia, közösségi média, Mesterséges Intelligencia (MI), Mesterséges Intelligencia (MI) — diplomácia, Mesterséges Intelligencia (MI) — nemzetbiztonság, nagy stratégia, technika hatása a nemzetközi kapcsolatokra, technika társadalmi-gazdasági hatásai, Twitter
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. július 8-július 12.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Magyarország, 2018 – A KSH beszámolója a gazdaságról és a társadalomról
  Tárgyszavak: gazdaságstatisztika, környezetstatisztika, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, társadalomstatisztika
• Etikai iránymutatás a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan – Európai Bizottság
  Tárgyszavak: algoritmikus elszámoltathatóság, etikus és stabil mesterséges intelligencia, Európai Unió, jogszerű mesterséges intelligencia, megbízható mesterséges intelligencia, Mesterséges Intelligencia (MI), Mesterséges Intelligencia (MI) és etika, Mesterséges Intelligencia (MI) és szabályozás
• Az MI (mesterséges intelligencia) meghatározása: Főbb képességek és tudományterületek – Európai Bizottság
  Tárgyszavak: Európai Unió, Mesterséges Intelligencia (MI), Mesterséges Intelligencia (MI) — definíciók, Mesterséges Intelligencia (MI) — definíciók Mesterséges Intelligencia (MI) — tudomány, Mesterséges Intelligencia (MI) — technológia
• Az Állami Számvevőszék jelentése a vészhelyzeti betegellátás súlyos problémáiról
  Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, egészségügyi szervezés, közigazgatás-tudomány, közigazgatási hatékonyság, közmenedzsment, Magyarország, sürgősségi betegellátás, szervezés- és vezetéstudomány, vészhelyzeti betegellátás
• Az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának hatásai a hatósági eljárás átláthatóságára és nyitottságára
  Tárgyszavak: Általános közigazgatási rendtartás, alternatív vitarendezési módszerek, átláthatóság, integritás-tanácsadók, közigazgatás-tudomány, közigazgatási hatósági eljárás, közjog, magánjog, Magyarország, mediáció
• A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2019. évi konvergenciaprogramját
  Tárgyszavak: 2019. évi európai szemeszter, adatpolitika, agresszív adótervezés, Európai Unió, Európai Unió Tanácsa, gazdaságpolitika, közérdekű információk, közigazgatási hatásvizsgálat, Magyarország, országspecifikus ajánlások, társadalompolitika, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon

„Amint arról már hírt adtunk, egyesületünk a Mesterséges Intelligencia Koalíció alapító tagjaként vezető szerepet vállalt egy olyan adatpolitikai stratégiai javaslat elkészítésében, amely többek között alkalmas a mesterséges intelligencia alapú innováció beindítására is Magyarországon. Most a szerzők hozzájárulásával közzé is tesszük magát az elkészült javaslatot. A közzétételt különösen aktuálissá teszi, hogy a napokban jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az ún. PSI-irányelv átdolgozása, amely a közszféra információinak további felhasználásán túl már a nyílt hozzáférésű adatokkal is foglalkozik. Ezt az irányelvet a kialakítandó magyar adatpolitika számára is „alapműnek” lehet tekinteni.

A most közzétett dokumentum úgy tesz javaslatot a hazai adatpolitika kialakításához, hogy figyelembe veszi az EU legújabb adatpolitikai kezdeményezéseit, a mesterséges intelligencia adatigényét, és 22 uniós tagállam legjobb adatpolitikai gyakorlatából gyűjti össze a legjobban bevált elemeket.

Tekintettel arra, hogy céltudatos adatpolitikai szándékok hiányában Magyarország adatpolitikai mutatóival a legtöbb rangsorban – így az EU által nemrég közzétett, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatók (DESI) 2018. évre vonatkozó rangsorában is – a sereghajtók között szerepel, ezért a dokumentum megkerülhetetlennek tartja egy, a Kormány által elfogadott adatpolitikai stratégia megalkotását. Ennek ki kell tűznie a legfontosabb célokat, indikátorokat kell meghatároznia az előrehaladás rendszeres méréséhez, meg kell neveznie a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, az intézkedésekhez felelősöket kell kijelölnie és meg kell határoznia a szükséges erőforrásokat. A dokumentum lényegében egy ilyen stratégia tartalmára tesz javaslatot. A javaslat kiterjed a megfelelő szabályozási környezet létrehozására és a célszerű szervezet kialakítására is.”

Forrás:
Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. július 15.
A teljes stratégia PDF-formátumban
Korábbi bejegyzésünk:
Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével; eGov Hírlevél; 2019. június 23.
Háttér:
Adatpolitikai háttér; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Szakmai kalauz az adatpolitika legfontosabb magyar és nemzetközi információihoz
Adatpolitika; eGov Hírlevél
Az adatpolitika hírei

Agilis problémamegoldás az amerikai közigazgatási gyakorlatban – esettanulmányok

„Az IBM közigazgatásfejlesztéssel foglalkozó szakmai műhelye (IBM Center for The Business of Government) esettanulmányokon alapuló jelentést tett közzé a 2015-ben útjára indított – nem túl specifikus elnevezésű – „Lehetőség Projekt” (The Opportunity Project, TOP) kezdeményezés fontosabb gyakorlati tapasztalatairól. (Az Obama-kormányzat alatt indított projekt Donald Trump elnökké választása után is megőrizte kormányzati támogatottságát.) Az „Agilis problémamegoldás az amerikai közigazgatásban – esettanulmány a Lehetőség Projektről” (Agile Problem Solving in Government: A Case Study of The Opportunity Project) címmel megjelent dokumentum előszava rámutat: a kormányzati ügynökségek küldetésük teljesítése során egyre összetettebb kihívásokkal néznek szembe az állampolgári elvárások, a változó technológiák, az adatok tömeges bővülése és új üzleti folyamatok megjelenése révén, erőteljes külső hatást gyakorolva a közigazgatásra. Ezzel együtt a gyors válaszadás iránti igény lerövidíti azt az időtartamot, ami alatt a szervezetek kifejleszthetik stratégiájukat céljaik elérésére a megváltozott környezetben. Nem véletlen, hogy a gazdasági élet mellett a közigazgatásban is megnőtt az igény az agilis tervezésre és fejlesztésre, először az informatikai megoldásokban, de egyre inkább ezen túlmutatóan is.

Az agilis módszertan hajtóereje egy olyan felhasználó-centrikus megközelítés, amely a folyamat egésze során integrálja a visszajelzéseket annak biztosítására, hogy a folyamat végén létrejövő termék vagy szolgáltatás a felhasználó elégedettségére szolgáljon. (Meghaladja tehát azt a gyakorlatot, hogy egy hosszas tervezési folyamatnak a végén tesztel csak és gyűjti be a szükséges visszajelzéseket.) Az agilis folyamat ilyen módon gyorsabb, rugalmasabb és iteratívabb lesz a korábban megszokott tervezési gyakorlatnál. Az agilis fejlesztésben dolgozó munkacsoportok először egy minimálisan életképes terméket fejlesztenek ki, amire máris visszajelzéseket kérnek, és ez alapján döntik el, hogy irányt váltanak-e a fejlesztésben vagy megerősítik az irányt. A folyamat rövid szakaszokra, ún. sprintekre bomlik, amelyek mindegyikének megvan a maga külön célkitűzése és demonstrálható eredménye, ami lehetővé teszi a visszajelzések folyamatos fogadását és feldolgozását a folyamat egésze során.

A dokumentumban bemutatott TOP kezdeményezést az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma alá tartozó népszámlálási iroda (U.S. Census Bureau) indította útjára, katalizátorként hatva az agilis technikák közigazgatási adaptációjára, közelebb hozva egymáshoz a kormányzati ügynökségeket, a gazdasági szereplőket és az állampolgárokat, erősítve elkötelezettségüket arra, hogy digitális eszközöket fejlesszenek ki az ország előtt álló legnagyobb kihívásokra. A TOP esetében az agilis fejlesztés és annak rövid szakaszai (sprintjei) olyan innovatív digitális eszközök és platformok kifejlesztésére irányulnak, amelyek a szövetségi ügynökségek vagy más közigazgatási szervezetek nyílt adatainak felhasználására épülnek. A technológiai fejlesztési ciklusok a TOP esetében 12-14 hetesek, amelyek 2 hetes sprintekre oszlanak.

Az agilis fejlesztési folyamat során olyan munkacsoportok jönnek létre, amelyek közösen keresik a válaszokat az egészségügy, az oktatás, a közlekedés és más közfeladatok régi és új kihívásaira. A folyamat képessé teszi embereket az új technológiák használatára, a közigazgatási adatokat hozzáférhetőbbé és felhasználóbarátabbá teszi, valamint segíti a szektorokon átívelő együttműködést. A kezdeményezés során eddig mintegy 70 digitális megoldást fejlesztettek ki a résztvevők.

A jelentés apropóját az adta, hogy ez év március 1-jén a népszámlálási iroda marylandi székhelyén húsznál is több ilyen digitális eszközt és platformot mutattak be egy nagyszabású rendezvény keretében. Csak néhány példa ezek közül:

• Interaktív játék, amely a szövetségi katasztrófavédelem adataira támaszkodva készíti fel a fiatalokat a helyi katasztrófa-kockázatok kezelésére, ha új helyre költöznek.
• Kockázatértékelő eszköz, amely műholdas adatok alapján megmutatja, hogy hol vannak azok a gyenge infrastrukturális elemek, amelyek természeti katasztrófa esetén a legsérülékenyebbek lehetnek.
• Olyan modell, amely földmérési és sürgősségi orvosi ellátási adatok felhasználásával előrejelzi, hogy hol lehet a legnagyobb az ópiát-túladagolás kockázata.
• Olyan online eszköz, amely mesterséges intelligenciára és foglalkoztatási adatokra támaszkodva megteremti a lehetőségét annak, hogy háborús veteránok a katonai szolgálatuk alatt elsajátított készségeiket mely munkahelyeken tudnák leginkább kamatoztatni, így segítve a veteránokat a megfelelő munka megtalálásában.
• Weboldal, amely szövetségi kiadási és számvevőszéki adatok alapján azonosítja a hajléktalanságot kezelő pénzügyi alapokat és maximalizálja azok elérhetőségét.

A szerzők szerint a TOP kiemelkedően sikeres példája annak, hogy hogyan lehet a közigazgatási nyílt adatokat rövid időn belül olyan alkalmazásokban felhasználni, amelyeknek jelentős társadalmi haszna van. A sikernek három kulcstényezője van: a nyílt közadatok ereje, a közszféra és a magánszféra partnersége, valamint az agilis megközelítésből fakadó energia. A bemutatott jó megoldások elérhetők és alkalmazhatók a közigazgatás más területein is.”

Forrás:
Agile Problem Solving in Government: A Case Study of The Opportunity Project; Joel Gurin, Katarina Rebello; IBM Center for The Business of Government; 2019. június 24. (PDF)
A szerzők a The Center for Open Data Enterprise munkatársai.
Lásd még:
The Opportunity Project. Sprints to solve problems with data; United States Census Bureau

Közigazgatás, politika

„Hozzák be az új gyakorlatokat a közigazgatásba!” – Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram

„„A másik kultúra ismerete nagyon fontos. Nem az a baj, hogy a fiatalok elmennek. Csak jöjjenek vissza! Lássanak világot, fedezzenek fel más rendszereket, hozzanak be új gyakorlatot. Ezzel jutunk előrébb.” Temesi Dóra Anna miniszterelnökségi főosztályvezetőt, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram Irányító Bizottságának elnökét kérdeztük a programról.

A Közigazgatási Ösztöndíjprogramban részt vevő fiatalok egy részével már készítettünk interjúkat, ahol elmondták, milyennek látják a közigazgatást. A „munkáltató” hogyan gondolkodik a programról?
Tekintettel arra, hogy korábban magam is ösztöndíjasként vettem részt a programban, nekem mindig is szívügyem volt ez az ösztöndíjprogram. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy amikor felmerült a lehetősége annak, hogy a program koordinációja és irányítása Orbán Balázs miniszterhelyettes úrhoz, illetve hozzám kerüljön, akkor kapva kaptam az alkalmon. A saját tapasztalataim alapján látom, hogy mennyit segített a mentor-rendszer abban, hogy a program végeztével én is a közigazgatásban maradjak és ott is képzeljem el a jövőmet. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy a megfelelő mentorokat válasszuk ki az ösztöndíjasok mellé, mert a hosszú távú célunk az, hogy az ösztöndíjas fiatalok a közigazgatásban maradjanak, illetve hogy egy olyan kapcsolati hálót alakítsunk ki közöttük, amihez bármikor hozzá tudnak nyúlni.

Mik az újdonságok a 2019-es rendszerben?
A program közel tíz évvel ezelőtt indult, azóta pedig egyre kevesebb figyelem összpontosult rá, nem volt kellően fókuszban. Ebből következik, hogy az elsődleges feladat a program népszerűsítése volt. Emellett természetesen az is nyilvánvaló, hogy a korábbi 130 ezer forintos ösztöndíj nem volt vonzó egy versenyképes diplomával rendelkező, ma pályakezdő fiatal számára, így meg kellett emelnünk az ösztöndíj összegét is. Ez volt a „nulladik kilométerkő” ahhoz, hogy sikeres lehessen a program. A másik fontos pont az volt, hogy rá kellett jönnünk, nem elég a hagyományos csatornákon népszerűsíteni a programot, hiszen a célcsoportunkat más fórumokon tudjuk eredményesen elérni. Ezt felismerve döntöttük el, hogy aktívan kommunikálunk a közösségi médiában, és a programmal például fesztiválokon is megjelenünk a nyáron.

Kifejezett cél, hogy a programban résztvevők később itt tudjanak maradni?
Igen. Mi azt szeretnénk, hogy minél többen maradjanak a pályán. Úgy tud működni a közigazgatás, ha képes bevonzani a friss szemléletű, külföldi vagy hazai top egyetemeken végzett fiatalokat. Az a cél, hogy amit a közigazgatásról sztereotip szinten gondolnak az emberek, arra az évi ötven ösztöndíjasunk rácáfoljon. Nem onnan jönnek, nem úgy gondolkodnak, nem úgy néznek ki, mint egy hivatalnok, ez mégis rendben van.

A rendszerben lévőknek már nem feltétlenül tűnik fel, hogy valami működhetne hatékonyabban.
Az újonnan érkezők viszont friss szemmel látják a dolgokat. Nemrég olvastam, hogy a 21. századi vállalatnál a dolgozó már „user”. Ezek a fiatalok már „userek”. Mi sohasem leszünk a Google, nálunk nem lesz babzsák vagy csocsó – pedig egyébként valószínűleg igény lenne rá –, de alapvetően ezeket a fiatalokat a Google elől halásszuk el. Tehát minden másban hoznunk kell a Google szintjét.

Ezek az inputok milyen gyorsan érnek be?
Az én székemből nehezebb informálisan visszacsatolást kapni. Van, hogy találkozók után ott maradunk beszélgetni, de azért viszonylag ritkán hívnak fel, hogy mi az, ami esetleg nem jól működik. Remélem, hogy ez azért is van, mert kevés a probléma. De azért tervezem, hogy elmegyünk együtt meginni egy kávét vagy egy pohár bort és mondják el, milyennek látják a másik oldalról a programot. Ők egy a megújult program „pilot” részének a szereplői. Lehetőséget biztosítunk nekik arra, hogy ellátogathassanak a magyar minisztériumokba, ahol a miniszterek, államtitkárok adnak nekik elő. Nem tudom, hogy valaki, aki kívülről frissen érkezik a közigazgatásba. tudja-e, hogy ez milyen kuriózum. Többek között ezek azok az elemek, amelynek köszönhetően általános képet kaphatnak a közigazgatásról.

Van arra hajlandóság a rendszer részéről, hogy az esetleges kritikákat figyelembe vegye?
Mindenképpen. Máskülönben nem lesz sikeres a program, ha a tapasztalatokat nem építjük be a rendszerbe. Mert nyilván az ösztöndíjasok adni fognak inputot a saját szociokulturális közegükben, és mi azt akarjuk, hogy másoknak is javasolják, hogy jelentkezzenek.

Tervezik bővíteni az ötven főt?
Ez egy nagyon jó kérdés. Ebben miniszterhelyettes úrral van egy koncepcionális különbség közöttünk. Ő a szűkítés, én a bővítés pártján állok. Az egyik álláspont az, hogy egy nagyon szűk úgynevezett elitképzést folytassunk, ahová a legjobbakból sem mindenki kerülhet be; a másik pedig, hogy egy nagyobb közösséget hozzunk létre, és minél több helyen legyenek ott az ösztöndíjasok.

A program után milyen karrierlehetőségek nyílnak az ösztöndíjasok számára?
Ez abszolút egyénfüggő. Én például azért lettem huszonöt évesen főosztályvezető, mert huszonhárom évesen bekerültem a programba, egy kiváló mentorral végigcsináltam a tíz hónapomat, aztán dolgoztam még fél évet, immár kormánytisztviselőként, majd ezután neveztek ki. Ez azon is múlott, hogy a vezetőm, amikor lehetősége volt rá támogatta az előmenetelemet. Gazsó Balázs szintén ösztöndíjas volt, ma államtitkár. Szóval nincs kizárva, hogy valaki gyorsan tudjon felfelé haladni a ranglétrán, de alapvetően a közigazgatás egy hierarchikus rendszer, aki ide jön dolgozni, annak tisztában kell lennie a rendszer ezen sajátosságával is.

Említette, hogy cél az, hogy érkezzenek visszacsatolások, de mernek visszacsatolni?
Az egyes képzéseket követően és a program végén ki kell tölteniük egy kérdőívet. Az informális visszacsatolások azonban mindenképpen hitelesebbek.

Tudni szeretnénk, hogy mit éreznek hasznosnak; és mi az, ami helyett más elemeket kell beilleszteni.

Ön szerint milyen folyamatok állnak a mögött, hogy a kiváló képességekkel és háttérrel rendelkező, külföldön tanuló diákok a magyar államigazgatást választják? Van ösztöndíjasuk az ENSZ-ből, de sokan jöttek az Egyesült Királyságból is.
Ösztöndíjasként büszke voltam arra, amit csinálok, és szerettem bejárni dolgozni. Tudom, hogy naivan hangozhat, de én hiszek abban, hogy aki ezt a pályát választja, az hivatást választ és nem csak munkát. Akik visszajönnek, nem azt mondják, hogy az utolsó kapcsolja le a villanyt, hanem tenni akarnak, bármi is a közigazgatásról alkotott percepció. A következő kampányunk fő mottója: „Azt hiszed, hogy jobban tudod csinálni? Akkor mutasd meg!” Az biztos, hogy itt nem egy hatalmas rendszer pici fogaskereke vagy, hanem – ha jó vagy a szakterületeden – idővel részt vehetsz az agenda kialakításában. Például, te mondhatod meg orvos-közgazdászként, hogy milyen legyen a kórház-finanszírozási rendszer. Ezt sosem fogod egy multi orvoslátogatójaként elérni.

Van az ösztöndíjasokban hivatástudat?
Igen. Akikkel eddig személyesen tudtam beszélgetni, mindegyikükben fel lehet fedezni. Annak idején nekünk is dilemma volt, hogyha megemeljük az ösztöndíj összegét, lehetséges az az opció, hogy valaki végigcsinálja a programot és utána távozik a rendszerből, ennek a felvételi eljárás kialakítása során igyekeztünk elejét venni. A háromkörös felvételi során volt egy online teszt, ami már megszűrte azokat, akiknek megtetszettek a vonzó a feltételek, de nem néztek utána annak, hogy az MKÖ mivel jár. Amikor a jelentkezők egy részét behívtuk, már szűrt rendszerrel tudtunk dolgozni. A százhúsz behívottból ötven fő kapott ösztöndíjat: aki bekerült, abban van hivatástudat. Természetesen van lemorzsolódás, ugyanakkor hat főnek már most, a program vége előtt végleges pozíciót ajánlottak fel.

Van az ösztöndíjnak egy három hónapos külföldi szakasza is. Ez hogyan működik?
Egy preferencialistát kellett leadni, hogy ki hova, melyik ország melyik intézményébe szeretne menni. Ennek nyomán mi próbáltunk mindenkinek minél jobb helyet találni. Nagyon érdekes, hogy a nem angol nyelvű országok sokszor azért nem fogadják az ösztöndíjasokat, mert az adott ország minisztériumaiban nem beszélnek elég magabiztosan angolul ahhoz, hogy mentorálhassák az ösztöndíjasokat. A miniszterhelyettes úrral a külföldi kiküldetések ügyében mozgósítottuk minden kapcsolatunkat, ennek köszönhetően az ösztöndíjasok nagy része sikerrel járt.

Tehát nem külföldi magyar intézményekben töltik el a három hónapot.
Nem. Nagyon sokan szerettek volna magyar intézményekbe menni, főleg követségekre vagy a Balassi Intézetbe, mi azonban épp az ellenkező irányba tereljük őket. Arra buzdítjuk őket, hogy szívjanak magukba más szervezeti kultúrát is, erre pedig egy külföldi minisztérium közege tökéletes. Aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről jött, ugyanannyira értékes emberünk, mint aki Londonból, de nyilván a másik kultúra ismerete nagyon fontos.
Nem az a baj, hogy a fiatalok elmennek. Csak jöjjenek vissza! Lássanak világot, fedezzenek fel más rendszereket, hozzanak be új gyakorlatot, mondják el az ottani jó és rossz gyakorlatokat is. Ezzel jutunk előrébb!

Beszéljünk az anyagiakról: mennyire tud a magyar közigazgatás a magánszférával versenyezni fizetés és munkakörülmények terén?
Fizetés területén azt gondolom, hogy most rendben vagyunk. A 250 ezer forintos ösztöndíj korántsem rossz. Az új jogállási törvény megfelelő keretet ad ahhoz, hogy az anyagi előmenetel is biztosítva legyen. Karrier tekintetében is sok a lehetőség. Egy területen biztosan versenyképesebbek vagyunk, mint a multik: akik itt dolgoznak, azok értik egymást. Szerintem ez egy könnyebbség, hiszen mind tudjuk, hogy a munkánknak van célja és értelme.

A közigazgatás alsóbb területén – személyes családi tapasztalatok alapján is – nagyon erősen érződik az egész országra jellemző munkaerőhiány. Az ösztöndíjprogram a közigazgatás felső szintjének pótlására tökéletesen alkalmas, azonban mi van az alsóbb szintekkel? Lehet valamit tenni ezen a téren?
Itt merül fel a kérdés: több ösztöndíjas legyen vagy kevesebb? Korábban kétféle program volt a mostani rendszer mellett; egy területi program a kormányhivatalokra optimalizálva, és volt még egy, ami a fogyatékossággal élőket számára biztosított szakmai gyakorlati lehetőséget. Utóbbi a konstrukció szintjén nem érte el azt, amit szerettünk volna, ugyanis a rövid, három hónapos program után sokszor nem tudták továbbfoglalkoztatni az ösztöndíjast. A három programból csináltunk egyet, így mindenki számára nyitott a lehetőség a pályázatra. Azonban a mostani ötven főből egyet sem tudtunk a területi közigazgatásba küldeni, mert olyan nagy volt az érdeklődés a minisztériumok részéről, hogy a teljes létszámot foglalkoztatni tudják. Azonban ha valaki Gyulán lakik és az ottani kormányhivatal munkatársaként képzeli el a jövőjét a tíz hónapos ösztöndíj után, akkor a program célja megvalósult, ő a közigazgatásban marad, mi pedig támogatjuk ebben.

Most a munkáltatók versengenek a jó munkaerőért, ez igaz a közigazgatásra is.

Mennyire szólhatnak bele az ösztöndíjasok abba, hogy melyik minisztériumba kerüljenek?
Az ösztöndíjasoknak a program elején fel kellett állítaniuk egy sorrendet, az alapján próbáltuk őket beosztani a különböző intézményekhez. Nyilván a Külügyminisztérium örök favorit, hiszen ide a legnehezebb bekerülni. A Miniszterelnökség volt a következő a népszerűségi ranglistán, de minden minisztériumba került ösztöndíjas kolléga és volt változtatás is az eredeti fogadóhelyekhez képest. Az egyik ösztöndíjasunk például beleszeretett a Magyar Falu Programba, és jelezte, ha erre van lehetőség, ő ott szeretne mindenképpen dolgozni. Mi csak annyit mondtunk: hajrá! Igyekszünk flexibilisek lenni és azok is maradni.

Az cél, hogy a végén mindenkinek megtalálja a számítását.

Sokat beszélgettünk az ösztöndíjasokkal: nem csak a szakmai részét emelték ki a MKÖ-nek, hiszen a programmal egy közösséget is nyertek. Régen ön is ösztöndíjas volt, mennyire marad meg az alumni? Milyen szerepet játszanak a régi kapcsolatok?
Régen én is rendszeresen jártam az alumni találkozókra, pont most, júliusban van egy ilyen rendezvényünk. A korábbi ösztöndíjasokból 100-150 fő mindig jelen szokott lenni. Beszélgetésre és tapasztalatcserére tökéletes alkalmak ezek, és annak a lehetősége is fennáll, hogy a végén még egy állást is meg lehet csípni üresedés esetén a rendszeren belül. Az alumni rendszeren belül és kívül is összetart, a közösségi médián keresztül pedig mindenkit el tudunk érni. A pályán maradási arány magas: az a célunk, hogy a megújult programnak köszönhetően pedig minél többen dolgozzanak az ösztöndíjprogramot követően is a közigazgatásban. Azt szeretném, ha az MKÖ Program nem csak tanulási lehetőséget, vonzó karrierutat és kapcsolati hálót jelentene, hanem önállóan és hosszútávon is életképes márka lenne. Úgy gondolom, a program megújításával letettük ennek az alapjait.”

Forrás:
„Hozzák be az új gyakorlatokat a közigazgatásba!” – Temesi Dóra Anna a Mandinernek; Heincz Barnabás, Nagy Csomor András; Mandiner.hu; 2019. július 11.

Évente közel 10 milliárd forintos támogatást nyújt a kormányzat a startupoknak

„A kabinet forráselosztási rendszere több összetevős, a startup ökoszisztéma – mint támogatott terület – magában foglalja a startupok támogatását, a kockázatitőke-források minél nagyobb mértékű rendelkezésre állásának segítését, valamint az inkubátorok és akcelerátorok legjobb nemzetközi tapasztalatok alapján történő támogatását.
Ezeken felül ide tartozik még a szabályozói környezet ösztönzése, a vállalkozói szemlélet és tudás erősítése, valamint egyetemi szinten a hallgatói, oktatói és kutatási innováció segítése is – közölték a minisztériumnál.

A rendelkezésre álló források befektetését a különböző fejlődési fázisban lévő vállalkozásokba két nagy állami kockázati tőkealap, a HiVentures és a Széchenyi Tőkealap végzi hazánkban. Ez éves szinten közel 10 milliárd forintot jelent.

A minisztérium és annak háttérintézménye, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) magántulajdonú inkubátor, akcelerátor hálózaton keresztül finanszírozza a startupokat – mint hangsúlyozták –, magánforrások kötelező bevonásával.

A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy azok a pénzügyi támogatások a leghatékonyabbak, amelyeknél egy szakértői közvetítői szervezet már a kiválasztási folyamattól ott van és ellenőrzi a támogatások megfelelő elosztását.
Az ITM kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy így az átláthatóság mellett „a pénzhez tudás és kapcsolatok átadása is társul”.

Kitértek az egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázatra is, amelynek egyik lényeges elemeként említik a Proof of Concept alapok létrehozását az egyetemeken. Ezek – mint fogalmaztak – a startupok „előszobájának”, az inkubátorok és kockázatitőke-alapok felhordójának tekinthetőek. A vállalkozói életforma népszerűsítését, a kompetenciák fejlesztését hivatott elősegíteni a tárca felügyelete alatt álló Digitális Jólét Program, ami több sikeres startup programot indított.

Az ITM irányítása alatt működik az INPUT Program, ez egy 5,5 milliárd forint uniós finanszírozásból támogatott kiemelt kormányzati projekt, megvalósítási időszaka 2021 áprilisáig tart. Ezzel a programmal az volt a cél, hogy speciális szakmai támogatást nyújtson a közép-magyarországi régión kívül működő hazai IKT startup, mikro- és kisvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek a külpiacra lépésben, növelve a tudásukat, kapcsolati tőkéjüket, elősegítve továbbá a szektor szereplői közötti együttműködést.

A program az ötletfázistól egészen a nemzetközi piacra lépésig végigvezeti az ötletgazdákat, startupokat, minden érettségi fázisban az igényeknek megfelelő, cégre szabott, ingyenes szolgáltatással segít – részletezték.

A minisztérium arra is kitért a VG.hu kérdésére, hogy már 10 magyarországi városban és vonzáskörzetükben dolgozik helyi startup koordinátor. Ők lényegében azért felelősek, hogy a programba bevonjanak embereket, és tartsák a kapcsolatot az ökoszisztéma helyi szereplőivel. Ma száznál is több inkubált startupról beszélhetünk, az állami befektetés összegét meghaladták a második körös befektetések.

Az elért eredmények tükrében folytatni kívánja a tárca a kezdeményezést, az állami-magán közös befektetésen alapuló konstrukció továbbvitelére a 2019-es NKFIH program-stratégiában 2 milliárd forintos a büdzsé.

Berlini nyitás
A Startup Campus Londonban és Berlinben nyitott irodát, hogy segítse a magyar cégek külpiaci terjeszkedésének kezdeti időszakát, amikor még nem rendelkeznek helyi kapcsolatokkal, ügyfelekkel és képviselettel. A Startup Campus akcelerátor programja két lépésben támogatja a vállalkozások külpiacra lépését.”

Forrás:
Évente közel 10 milliárd forintos támogatást nyújt a kormányzat a startupoknak; Világgazdaság; 2019. július 11.
Lásd még:
INPUT Program

Foglalkoztatási, költségvetési és gazdaságpolitika: 2019. évi országspecifikus ajánlások – Az Európai Unió Tanácsa

„A Tanács 2019. július 9-én elfogadta a tagállami foglalkoztatási, költségvetési és gazdaságpolitikákról szóló 2019. évi ajánlásait és véleményeit.

Az ajánlások átfogó célja, hogy a tagállamokat gazdaságuk korszerűsítésével növekedési potenciáljuk növelésére, illetve ellenálló képességük további erősítésére ösztönözzék.

A globális bizonytalanságok és a kedvezőtlenebb körülmények ellenére az előrejelzések szerint 2020-ban az összes tagállam gazdasága nőni fog, a munkanélküliség szintje pedig rekord alacsony. Ennek alapján az országspecifikus ajánlások a hatékony strukturális reformok végrehajtására, a beruházási stratégiák előmozdítására, valamint a felelősségteljes költségvetési politikák ösztönzésére összpontosítanak.

Az ajánlások mai elfogadása volt a 2019. évi európai szemeszter, vagyis a gazdaságpolitikák koordinációját célzó évenkénti folyamat utolsó szakasza. Az Európai Tanács a június 20-i ülésén megbeszélést folytatott az országspecifikus ajánlásokról. A foglalkoztatási politikáról szóló részeket a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács július 8-án hagyta jóvá.

Az európai szemeszter keretében évenként egy-egy féléves periódusban figyelemmel kísérik valamennyi tagállam foglalkoztatási, költségvetési és gazdaságpolitikáját.

Az Európai Tanács minden évben a márciusi ülésén fogalmazza meg szakpolitikai iránymutatásait, amelyek alapján a tagállamok az év áprilisában benyújtják:

• a gazdaságpolitikájukra vonatkozó nemzeti reformprogramjukat. Ezek középtávú makrogazdasági forgatókönyveket vázolnak, a rövid távot illetően pedig a foglalkoztatást és növekedést célzó „Európa 2020” uniós stratégia végrehajtására vonatkozó nemzeti célkitűzéseket fogalmaznak meg, feltárják a növekedés fő akadályait, és a növekedést elősegítő kezdeményezésekre vonatkozó intézkedéseket határoznak meg;
• a költségvetési politikájukra vonatkozóan pedig stabilitási vagy konvergenciaprogramot terjesztenek elő. Az euróövezetbe tartozó országok stabilitási programot nyújtanak be, a többi tagállam pedig konvergenciaprogramot. E programokban a tagállamok ismertetik középtávú költségvetési céljaikat, a várható gazdasági fejleményekkel kapcsolatos főbb feltételezéseiket, a költségvetési és gazdaságpolitikai intézkedéseket, továbbá elemzik, hogy a feltételezésekhez képest bekövetkező változások várhatóan hogyan befolyásolják majd a költségvetési és az adóssághelyzetet.

A Tanács ezt követően országspecifikus ajánlásokat és véleményeket fogad el. Amennyiben ajánlásai eltérnek a Bizottság által javasoltaktól, a Tanács azokhoz magyarázatot is fűz.

A 2019. évi országspecifikus ajánlások most először – és azután, hogy Görögország 2018 augusztusában kilépett a harmadik gazdasági kiigazítási programjából – mind a 28 tagállamnak szólnak.”

Forrás:
Foglalkoztatási, költségvetési és gazdaságpolitika: 2019. évi országspecifikus ajánlások; Az Európai Unió Tanácsa; 2019. július 9. (Az egyes tagországok számára megfogalmazott ajánlások letölthetők az oldalról.)

A magyar gazdaság az uniós átlag fölött teljesít, a kritikák politikaiak

„Megalapozatlan állítások vannak az Unió hazánkra vonatkozó ajánlásaiban. Sajnálatos, hogy az Európai Unió gazdaságirányítással kapcsolatos tevékenységét politikailag vitatható, oda nem illő témákkal lazítják fel – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán (Ecofin).
A tárcavezető kiemelte: a hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlások nem valós tényeken, hanem kettős mércén alapulnak, így azok elfogadását Magyarország nem támogatta és külön nyilatkozatban tiltakozott az eljárás ellen.

A magyar kormány arra számít, hogy a májusi európai parlamenti választások eredménye hamarosan az uniós intézményrendszer működésére is pozitív hatással lesz, és a szakmai kérdéseket ezután nem hatja át az aktuálpolitika – emelte ki Varga Mihály.

Mint mondta: az európai szemeszter a jogalkotók szándéka szerint az unió gazdaságirányítási keretrendszerének része, országspecifikus ajánlásai a gazdasággal kapcsolatos területeket fedik le. A tárcavezető kiemelte: a magyar gazdaság eredményeit nem lehet elvitatni, hiszen az idei első negyedévben a magyar növekedés közel háromszorosa volt az uniós átlagnak, a munkanélküliség szintje az egyik legalacsonyabb Európában, és a bérek is folyamatosan emelkednek. A magyar kormány célja, hogy ezeket az eredményeket megvédje, és a csökkenő államadósság mellett gazdasági teljesítményünk legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós országok átlagát.

A most tárgyalt dokumentum magyar igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó része kettős mércét alkalmaz: nem megalapozott és nem tükrözi a valóságot, hiszen a vonatkozó jogszabályi környezet nem változott az elmúlt évhez képest, amikor is nem fogalmaztak meg ilyen jellegű ajánlást – mutatott rá a tárcavezető megemlítve, hogy mindez nem lehet a gazdaságpolitikai párbeszéd alapja.

Magyarország szintén aggályosnak tartja, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe a vitatott részekre vonatkozó magyar álláspontot. Sajnálatos, hogy a finn elnökség szövegmódosító javaslatai sem kezelték érdemben a magyar aggályokat. A szövegezési folyamat során nem sikerült megállapodásra jutnunk, ezért Magyarország az ajánlások elfogadásánál tartózkodott és egyoldalú nyilatkozatot tett az igazságügyi függetlenségre vonatkozó indokolatlan állításokkal, kettős mérce alkalmazásával kapcsolatban az Ecofin-ülés összefoglaló jegyzőkönyvéhez – tájékoztatott a miniszter.”

Forrás:
A magyar gazdaság az uniós átlag fölött teljesít, a kritikák politikaiak; Pénzügyminisztérium; 2019. július 9.

Tanévzáró az NKE-n

„Az elmúlt időszak eredményeit és az augusztusban megalakuló új kar megbízott dékáni posztjára felkért szakembert is bemutatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévzáró ünnepségén. Az eseményen emléktárgyat kapott Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az Egyetem Tanácsadó Testületének augusztusban visszavonuló tagja, és átadták „A Tanév embere” díjakat is.

Az NKE tanévzáróján Koltay András rektor olykor személyes és humoros hangvételű beszédben idézte fel rektori pályázata beadásának és az Egyetemre érkezésének pillanatait, illetve az elmúlt 10 hónap eredményeit. Mint kiemelte: megújult az intézmény szervezete, a karok, szervezeti egységek, sok új vezető érkezett, akik megtalálták helyüket, de megtörtént az egyetem költségvetési helyzetének és az itt dolgozók illetményének rendezése is. „Az Egyetem közösség abban az értelemben, hogy egymásra utaltságban létezünk” – utalt a rektor arra, hogy az 1200 dolgozó és hétezer hallgató, valamint az időnként itt megforduló tízezrek egy olyan „társas vállalkozást” alkotnak, amely akkor erős, ha méltóképpen viszonyul tagjaihoz. Koltay András szerint a munkatársak elismerésének legméltóbb módja, ha ezt a mindennapokban is éreztetik egymással, de a hivatalszerű működésben nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a hallgatókért vagyunk itt. A jövő kapcsán a rektor beszélt arról is, hogy az augusztus elsejétől megalakuló Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar megbízott dékánjának Smuk Péter egyetemi tanárt kérte fel.

Az ünnepségen Koltay András rektor ajándéktárgyat adott át Janza Frigyesnek. A ny.r. vezérőrnagy az Egyetem alapítását előkészítő bizottság, majd a Fenntartói Testület tagjaként egyengette az intézmény útját. A Szenátus által az Egyetem díszpolgári címével kitüntetett 73 éves főtiszt augusztusban vonul vissza eddigi tevékenységétől. A tanévzárón átadták „A Tanév embere” díjakat is. Az Államtudományi és Közigazgatási Karon Nagy Zsuzsanna kabinetvezető, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon Venekei József alezredes, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon Ónodi Mariann, míg a Rendészettudományi Karon Verhóczki János ezredes részesült elismerésben. A Víztudományi Karon Cimer Zsolt lett a tanév legkiemelkedőbb dolgozója, a Katasztrófavédelmi Intézetben Mészáros Zsuzsanna alezredes, míg a Nemzetbiztonsági Intézetben Zlatzky Nikoletta. Az Egyetem központi egységeinek díjazottjai: Hárskuti Ágnes és Diószegi Péter. Az ünnepségen Tóth Vera és Bérces Viktor duója szerzett felejthetetlen pillanatokat.”

Forrás:
Tanévzáró az NKE-n; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. július 11.

Közigazgatási diplomásokat avattak az NKE-n

„”Mintegy ezer közigazgatási szakos egyetemi oklevelet adtak át július 12-én, pénteken a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény Államtudományi és Közigazgatási Karának oklevélátadó- és kibocsájtó ünnepségein négy alap – és mesterszakon, valamint 15 speciális közigazgatási szakirányon végeztek a hallgatók.

„Önök, akik ma átveszik okleveleiket, a magyar állam szolgálatára szegődtek; a magyar állam szolgálata pedig egyúttal a demokrácia szolgálatát is jelenti”- fogalmazott Koltay András az alap- és mesterképzésben oklevelet szerzettek délelőtti diplomaosztóján. Köszöntő beszédében az NKE rektora elmondta, a végzős hallgatók nemcsak hagyománytiszteletet tanultak, hanem igyekeztek Magyarország legmodernebb campusán tartalommal is megtölteni egyetemi éveiket. „Az Önöknek átadott tudással a 21. századi modern szakmai karrierre való felkészítés volt a célunk”- hangsúlyozta Koltay András, aki szerint az intézménytől megalapozott, szilárd szakmai tudást kaptak a végzősök, akiknek tovább erősödött a már meglévő erkölcsi mércéjük és hazaszeretetük.

„Kevés olyan nemzetstratégiai jelentőségű ügy van Magyarország ezeréves történelmében, mint a magyar állam és közigazgatás rendszere”- fogalmazott köszöntő beszédében Orbán Balázs. A Miniszterelnökség stratégiai és parlamenti államtitkára kiemelte, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oroszlánrészt vállal a fiatal köztisztviselők képzésében. „Már az egyetem alapításakor is az volt a kormány célja, hogy az NKE szerves részét képezze a közigazgatás megújításának a versenyképesség növelését célzó intézkedésekkel”- hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Elhangzott, hogy az intézménynek 2012 és 2018 között sikerült biztos alapot kiépítenie, 2018-tól pedig jelentős lépéseket tettek és tesznek az intézmény rangjának további emeléséért. „Sok erőforrást biztosítunk arra, hogy a Ludovika amellett, hogy a minőség egyeteme, a szolgáltatásokat és az infrastruktúrát tekintve is a legversenyképesebb egyetem legyen Magyarországon”- hívta fel a figyelmet Orbán Balázs. Mint mondta, a jövőben a hazai és nemzetközi igazgatást egy karon, minőségi oktatógárdával, magasabb színvonalon fogják oktatni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. „Leraktuk az elitképzés alapjait”- jelentette ki a miniszterhelyettes, aki szerint az NKE-n végzettek a minőséget jelentik, szakmai előrelépésük az egyetem hírnevét öregbíti és a magyar államot erősíti. Beszédében kitért a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram sikereinek ismertetésére is, melyben jelentős szerepet tölt be az NKE is.

Az ünnepségen elismerések átadására is sor kerül. Magyary Zoltán-emlékérmet vehetett át Michl József, Tata Város polgármestere, valamint Tózsa István, az NKE ÁKK Közszervezési és Közigazgatástani Intézet intézetvezető egyetemi tanára. Lőrincz Lajos-emlékgyűrű kitüntetésben részesült Kiss György akadémikus, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője, a kar korábbi dékánja. Pro Publico Bono elismerést ketten vehettek át: Peres Zsuzsanna, a Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézet egyetemi docense, valamint Győrfyné Kukoda Andrea egyetemi adjunktus. Kari Tanácsi Dicsérő Oklevélben részesült Fóris Norbert, másodéves közigazgatás-szervező szakos hallgató, Horváth Virág, az államtudományi osztatlan mesterképzési szak első évfolyamos hallgatója, Murányi Ferenc, a közgazdálkodás és közpolitika mesterképzési szak első évfolyamos hallgatója, valamint Kosztrihán Dávid, az államtudományi osztatlan mesterképzési szak második évfolyamos hallgatója.

Dékáni Dicsérő oklevelet vehetett át Kiss Lászlóné, a Vezető- és Továbbképzési Központ és Zelei Viktória, az ÁKK Tanulmányi Osztályának munkatársa. A Kiváló Oktató elismerésben Peres Zsuzsanna, az Állam- és Jogtörténeti Intézet egyetemi docense részesült. A Kar Hallgatói Önkormányzata által alapított Év Tanára Díjat Méhes Tamás vehette át. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság hallgatói díját Kolostyák Kamilla, az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint Tóth Klaudia, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói megosztva kapták. A kari „Jó tanuló, Jó sportoló” díjat Késmárki Kristóf vehette át.

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által alapított díjak közül az Egyetemi Közösségi Díjat Garab Anna, az Egyetemi Szakmai Díjat Kiss Rebeka, a Pro Juventute Díjat pedig Kolostyák Kamilla érdemelte ki. Ezt követőn kerül sor az oklevelek átadásra. Közigazgatás-szervező alapképzési szakon kétszázötvenhét, igazgatásszervező alapképzési szakon három, közigazgatási mesterképzési szakon ötvenhárom, az európai és nemzetközi mesterképzési szakon két fő vehette át oklevelét.

„Ne szomorkodjunk azon, hogy elmúlt, inkább örüljünk annak, hogy megtörtént”- szólt a végzős hallgatókhoz az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Kis Norbert szerint megérte ide járniuk a hallgatóknak, ha erősödött az önbizalmuk és az önismeretük, ha megtanulták, hogyan teremthetnek bizalmat maguk körül, valamint hogyan kell közösséget építeni és vezetni, felelősen dönteni és felelősséget vállalni. „Legyen hitük és céljuk, amiért küzdjenek, bizalmukat saját tudásukba pedig soha se veszítsék el”- mondta útravalóként a kar leköszönő dékánja a friss diplomás hallgatóinak.

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar délutáni, a szakirányú továbbképzési szakokon oklevelet szerzett hallgatók oklevél-kibocsátó ünnepségén Tuzson Bence köszöntötte a jelenlévőket. A Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára elmondta, hogy a magyar állam, a magyar nemzet legfőbb tartópillére a közigazgatás, amely jelentős változáson megy keresztül és fontos szerepe van és lesz az ország fejlődésében is. Elhangzott, hogy a közigazgatásban dolgozók feladatrendszere is komoly mértékben változott az elmúlt évtizedekben. „Ma nem az állam, hanem a társadalom szolgálata a legfontosabb feladata a közigazgatásnak is”- fogalmazott az államtitkár.

Ünnepi beszédében Kis Norbert is a közigazgatás jövőjével kapcsolatban fogalmazott meg gondolatokat. „A közszolgálatnak mindennel foglalkoznia kell, amit az élet feladatként szab”- hangsúlyozta a kar dékánja, aki szerint fontos cél, hogy az emberek bízzanak a közigazgatásban. Elhangzott, hogy a következő évtizedek olyan változást hoznak az életünket átszövő infotechnológia területén, amihez a közigazgatásnak is alkalmazkodnia kell.

A szakirányú továbbképzési szakokon, 12 szakirányon összesen 669 hallgató szerzett oklevelet.

Forrás:
Közigazgatási diplomásokat avattak az NKE-n; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. július 12.

Orbán Balázs: az állam szívesen fogadja a patrióta fiatalokat

„A kormány olyan állam építésén dolgozik, amely szívesen fogadja a tehetséges, patrióta fiatalokat és amelyben az ilyen fiatalok szívesen dolgoznak – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Közigazgatási Karának pénteki, budapesti oklevélátadó ünnepségén.

Orbán Balázs hangsúlyozta: a magyar közigazgatás ezeréves szervezet, amely „Magyarország felemelkedésének mindenkori záloga”.

Szekfű Gyula történészt idézve rámutatott: ezer évvel ezelőtt számos nemzet élt a Kárpát-medencében, de csak a magyarság volt képes arra, hogy az egész térségre kiterjedő közigazgatási rendszert hozzon létre. Ez jelentette azt a többletet, amelyet a magyarság a környező népekkel szemben fel tudott mutatni – fűzte hozzá.

Felidézte: a rendszerváltoztatást követő átmenet a közigazgatás hanyatlásának korszaka is volt. A magyar közigazgatás 2010 előtt szétaprózódott rendszer volt, az állampolgárok joggal érezhették úgy, hogy az állam nem szolgáltat, hanem bürokratikus akadályokat gördít eléjük.

A 2010-es kormányváltáskor a kormány célja az volt, hogy megújítsa a magyar államot és közigazgatást.

„Olyan hatékony, modern, a közjóért dolgozó és emberközpontú közigazgatás kialakítását tűztük ki célul, amely az ország felemelkedésének katalizátorává válhat” – fogalmazott az államtitkár.

Az elmúlt kilenc évben átgondolt stratégia mentén átalakították a közigazgatás szervezetét, egyszerűsítették a belső szervezeti felépítést, és elkezdődött az állami bürokrácia csökkentése is – mondta Orbán Balázs.

2010 után elkezdődött a fiatalítás is a közigazgatásban, magasan képzett fiatalok áramlottak rendszerbe, akik „új szemléletet hoztak a nagy múltú intézményekbe”. Ebben a folyamatban az NKE oroszlánrészt vállalt. Az egyetem hét évvel ezelőtti megalapításával éppen ez volt a kormány célja.

2012 és 2018 között sikerült biztos alapokra helyezni az NKE-t, 2018 óta pedig jelentős lépéseket tettek és tesznek az intézmény rangjának további emeléséért.

A munka java azonban még csak most kezdődik: az átalakuló világ kihívások elé állít, ezeket a kihívásokat pedig meg kell érteni és reagálni kell rájuk. Ilyen kihívás például a globalizáció, a migráció és az éghajlatváltozás – jegyezte meg.

A Szent István-i alapvetés azonban nem változott, a magyarok sikerének receptje pontosan ugyanaz, mint ezer évvel ezelőtt: a magyar államnak elég erősnek kell lennie, hogy az itt élőknek biztonságot, szabadságot és prosperitást adjon.

Az NKE feladata pedig az, hogy tudományos kapacitásával ezt a stratégai célt támogassa, sőt, a gondolkodás mozgatórugójává váljon.

Koltay András, az egyetem rektora arról beszélt: a karon végzettek a magyar állam gépezetét fogják működtetni, az állam azonban „nem mitikus szörny” hanem közösség, mely mindazokból áll, akik Magyarországon élnek. Ennek a közösségnek értékei, saját kultúrája, művészete, sporteredményei, humora és sajátos lelki állapota van, az államigazgatásban dolgozók pedig ezen értékek megőrzéséért is fognak dolgozni.

A rektor kitért arra is: a hét éve alapított egyetemen a hallgatók 21. századi körülmények között tanulhatták az ezeréves magyar államiság alapjait és a hagyomány tiszteletét. Az egyetem ugyanakkor 21. századi karrierre készítette fel diákjait, hiszen a hagyományt folyamatosan meg kell újítani, „meghal ha változatlan marad” – mondta Koltay András.

Az ünnepségen háromszáz alap- és mesterképzési szakon végzett hallgató vehette át diplomáját.”

Forrás:
Orbán Balázs: az állam szívesen fogadja a patrióta fiatalokat; BEOL.hu; 2019. július 12.

Közigazgatási, politikai informatika

150 év felhalmozott tudásanyagát digitalizálja a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

„Hatalmas geológiai vagyon rejtőzik Magyarországon, de kiaknázásának egyik gátja az, hogy heterogenitása miatt nehezen kezelhető a másfél évszázad alatt gyűjtött adathalmaz. A 150 év adatrögzítési technológiáinak nagy részét a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat is használta, ennélfogva az információk rendszerezése nem egyszerű feladat. Az intézet most 203 millió forintból digitalizálja és egységesíti az adatokat, így azokat a befektetők is könnyedén elérhetik majd.

Magyarország területén mintegy 108 ezermilliárd forint értékű ásványkincs rejtőzik, amit érdemes volna kiaknázni és a gazdaságba irányítani. Az első lépés egy olyan egységes, digitális földtani tudásbázis összeállítása és elemzése mesterséges intelligenciával, amelyet könnyen elérhetnek a potenciális befektetők. Ezt a munkát kezdheti meg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat annak a 203 millió forintos támogatásnak a segítségével, amihez a Tématerületi kiválósági program keretében jut nyertes pályázása révén.

Az intézet – amelynek jogelődjét 150 évvel ezelőtt alapították – elnöke, Fencsik Tamás a fejlesztést sajtótájékoztatón ismertetve elmondta, hogy az idők során összegyűlt kutatási anyagok különféle, többnyire sérülékeny adathordozóra kerültek: a két világháború közötti időszakban például olyan tintát használtak, amelynek a savtartalma marja a papírt, de a mágnesszalagokat sem örök időkre tervezték. Ezért is indokolt az adatokról másolatot készíteni.

Az Európai Unió koncepciója a küldetésalapú kutatóprogramok támogatása – ismertette Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium innovációért felelős helyettes államtitkára. Az idén nyújtható támogatásokra a tárca négy kategóriát jelölt meg, a tárgykörökön belüli társadalmi és gazdasági problémákra kereshetnek megoldást, adott esetben több kutatói terület együttműködésével. Forrásra lehetett pályázni az egészség, a kultúra és család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció témakörében felmerülő kihívások megoldására. A kiválósági program keretében összesen 14,6 milliárd forintot nyert el a földtani szolgálat mellett huszonöt egyetem és állami kutatóintézet – fejtette ki Szigeti Ádám.

Az első magyar kutatóintézet feladata a hazai földtani, bányászati, geo­fizikai információk összegyűjtése, értékelése, és hogy adott esetben a vállalkozások és befektetők rendelkezésére bocsássa – magyarázta Fencsik Tamás. – Földtani veszélyforrások, klímapolitikai kihívások megoldására is elemző anyagokat állítanak össze a munkatársak.

Mindezek alapján (és jogszabályi felhatalmazás birtokában) Magyarország teljes felszín alatti forrásállományának adatait kezeljük, és miután ez másfél évszázados múltra tekint vissza, az információk tartalma és formája is meglehetősen heterogén. A program segítségével alakítjuk át tehát mindezt egységes formába azért, hogy az egységes adatbázis lehetőséget nyújtson a tudásanyag könnyebb vizsgálatára – indokolta a fejlesztést a szakértő.

Az elnök arról is beszélt, hogy az említett 108 ezermilliárd forint értékű földtani vagyon kiaknázása és a gazdaságba irányítása kulcskérdés. A szakterületen az egyes modellezési eljárások fejlesztése sokszor paradigmaváltáshoz vezet – erre jó példa az Észak-Amerikában az elmúlt évtizedben végbement folyamat, amely során olyan szénhidrogénmezőket fordítottak termőre új technológia segítségével, amelyeket hagyományos módon nem lehetett kiaknázni. A nem konvencionális palaolaj- és gáztermelés jócskán beleavatkozott a fosszilis energiahordozók piacaiba világszerte. Fencsik Tamás szerint Magyarországon is adottak lehetnek ehhez hasonló lehetőségek.

– Az egységes földtani adatmodellel teremthető meg az a hazai digitális tudásbázis, amelynek vizsgálatával felfedhetők ezek a kitörési pontok – hangsúlyozta.”

Forrás:
Óriási vagyon rejtőzik a föld alatt; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2019. július 11.

Meghökkentő hibát vétett a BRFK munkatársa, elhagyott egy pendrive-ot az összes munkatársuk személyes adatával

„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Budapesti Rendőr-főkapitányság (cím: 1139 Budapest, Teve u. 4-6.) (a továbbiakban: Ügyfél) által 2019. február 25-én postai úton bejelentett adatvédelmi incidenssel (a továbbiakban adatvédelmi incidens) kapcsolatban 2019. március 11. napján megindított hatósági ellenőrzést a mai napon lezárja, egyben az ellenőrzés során feltárt körülmények miatt hivatalból megindított adatvédelmi hatósági eljárásban

1. megállapítja, hogy az Ügyfél a személyes adatokat tartalmazó pendrive elvesztésével okozott adatvédelmi incidenssel összefüggésben nem tett eleget a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 33. cikk (1) bekezdése szerinti, indokolatlan késedelem nélküli, a tudomásszerzéstől számított 72 órán belüli incidensbejelentési kötelezettségének;

2. a fenti jogsértés miatt az Ügyfelet a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül
5.000.000 Ft, azaz ötmillió forint
adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi;
…
I. Tényállás, előzmények
…
Az incidensbejelentésből, valamint a Hatóság által kiküldött tényállás tisztázó végzésekre adott válaszokból az adatvédelmi incidensre az alábbiakban részletezettek szerint került sor.

A 2019. február 25-i incidensbejelentés szerint 2019. január 11. napon […] a Budapesti Rendőrfőkapitányság […] szolgálati feladatai ellátása során, az általa adattárolásra használt egyik 4 GB tárhellyel rendelkező pendrive-ot elveszítette. Az adathordozón megtalálható volt a BRFK teljes nevesített személyzeti állománytáblája, továbbá a rendvédelmi szolgálati jogviszonyváltásra vonatkozó teljes személyügyi anyag elektronikus másolatban. Az incidenssel érintett személyek számát az Ügyfél 1733 főben jelölte meg, amely a rendvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal érintett teljes állományt takarja. Az adathordozó, valamint az azon található állományok semmilyen hozzáférésvédelemmel (pl. jelszó, titkosítás) nem voltak ellátva. Az adathordozón nem szerepelt egyébként olyan anyag, amely más forrásból ne lenne helyreállítható.

A Hatóság NAIH/2019/2471/2. számú tényállástisztázó végzésére Ügyfél által adott válaszok szerint a pendrive elveszítésére úgy került sor, hogy […] 2019. január 10-11. között […] kihelyezett vezetői értekezleten vett részt, amely során használta az adathordozót. A 2019. január 10-i értekezlet után […] az adathordozót a gépjárműve indítókulcsán helyezte el, a kulcsot pedig a szállodai szobába vitte. Az értekezlet második napján, 2019. január 11-én a szállodából kijelentkezett, majd a helyszínt elhagyta és – egy gyorséttermi kitérőt követően – visszatért a szolgálati helyére Budapesten. A visszaérkezést követően észlelte, hogy az adathordozó nem található meg a kulcskarikán. Az adathordozó elveszítésének tényét és az érintett adatok körét még aznap telefonon jelentette a közvetlen szolgálati elöljárójának.

Az adathordozó feltalálására […] azonnali intézkedéseket foganatosított, így felvette a kapcsolatot a vele a szállodai szobát együtt használó […] (aki ekkor még a szállodában tartózkodott), a szálloda recepciójával, valamint […] a gyorsétterem parkolójának ellenőrzése céljából is. A keresési intézkedések sajnos azonban nem vezettek eredményre. Később […] visszatérő ellenőrzéseket is folytatott, és többször is felvette a szállodával a kapcsolatot az adathordozó esetleges megkerülésével kapcsolatban, de továbbra sem sikerült az eszköz hollétére vonatkozó információkat szerezni.

A pendrive-on tárolt adatokkal kapcsolatban az Ügyfél előadta, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása miatt a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak 2019. február 1-jei hatállyal rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban történő tovább foglalkoztatására került sor. A vezetői értekezletre az adathordozón szereplő állománytáblában feltüntetett személyek adatai azért kerültek átmásolásra, mert az értekezleten részt vevő munkáltatói jogkört gyakorló vezetők részére bemutatásra kerültek az állományukba tartozó munkavállalók egyénre szabott rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban történő jogviszonyváltásának tervezete. Az adathordozóra átmásolt személyes adatok általános jellegűek, az egyének beazonosítását elősegítő adatok voltak. Az dokumentumokban a következő személyes adatok szerepeltek a mintegy 1733 érintett személlyel kapcsolatban: születési név, születési idő, anyja neve, TAJ szám,beosztás, munkakör.

Az Ügyfél arról is tájékoztatta a Hatóságot, hogy […] a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat nem a szolgálati, hanem magáncélra használt adathordozóra másolta át, és nem alkalmazott semmilyen biztonsági intézkedést a tárolt adatokkal kapcsolatban, ezzel pedig megszegte az Ügyfél Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 18/2018. (V. 31.) ORFK utasításában foglaltakat, így különösen a 109., 116. és 118. pontjait. Erre tekintettel Budapest Rendőrfőkapitánya – azóta jogerősen lezárult – fegyelmi eljárást rendelt el nevezettel szemben.

Az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés tényére utaló információ, körülmény nem jutott az Ügyfél tudomására. Bejelentés a pendrive megtalálásával, illetve az adatokkal való visszaéléssel kapcsolatban nem érkezett az Ügyfélhez azóta sem. Az Ügyfél valószínűsíti, hogy az adathordozó az elveszítésének időpontjában fennálló időjárási körülmények miatt (hó, fagy, sáros környezet) megsemmisült. A nem megfelelően védett, átmásolt adatok elveszítésén túl így további biztonsági esemény (pl. jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozatal) az adatokkal kapcsolatban nagy valószínűséggel nem történt…”

Forrás:
Budapesti Rendőr-főkapitányság incidenskezelési gyakorlata; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2019. június 25. (PDF)

Földmérés az űrből – Kozmikus Geodéziai Obszervatórium

„Az űrkutatás szóról a legtöbb embernek a súlytalanságban lebegő űrhajósok képe ugrik be, a valóságban azonban ez a tudományos terület sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. A Lechner Tudásközpont részeként működő Kozmikus Geodéziai Obszervatórium – vagyis a KGO – Magyarország első, és egyetlen űrkutatási céllal létrehozott intézménye, ahol a szakemberek műholdas technológiák segítségével geodéziai, geofizikai kutatásokat és alkalmazás-fejlesztéseket végeznek.

Az űrkutatás a látványos, figyelemfelkeltő elemein túl a mindennapi életünket megkönnyítő, segítő eszközzé vált. Az űrkutatás csúcstechnológiák fejlesztését generálja, nem csak az űrszegmensben, hanem itt a Földön is. Első alkalmazásai közé tartozott a földmérés, hiszen műholdak segítségével lehet igazán a Földet, mint egészet vizsgálni, ezzel soha nem látott perspektívákat nyitva.

A szűkebb szakterületen kívül talán kevesen tudnak róla, de van egy intézmény Magyarországon, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium – röviden KGO – amelyet épp azzal a céllal hoztak létre, hogy a geodéziai műholdas technológiák megismerésével, kutatásával, adaptációjával és erre alapozva a hazai geodéziai infrastruktúrák, szolgáltatások fejlesztésével foglalkozzon.

Az Obszervatórium Penctől délkeletre található, a hat hektáros park ölelésében álló, parabolát formáló épületet 1976. november 26-án adták át. Az immár több mint negyven éves fennállása alatt az Obszervatórium munkatársai különleges szakmai utat jártak végig, amely a KGO történeti kiállításán végig nyomon követhető.

Műholdas helymeghatározás a gyakorlatban
A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium feladatai elsősorban a műholdas helymeghatározáshoz, a GNSS-hez kapcsolódnak. A GNSS (Global Navigational Satellite Systems, vagyis globális navigációs műholdrendszerek) összefoglaló elnevezése a ma már számos ország (pl. USA – GPS; Oroszország – GLONASS, Európa – Galileo) által önállóan fejlesztett navigációs rendszereket takarja. A GNSS technológia több tucat műhold és kiegészítő földi infrastruktúrák felhasználásával hatékonyan alkalmazható az autónavigációtól kezdve a milliméteres pontosságot követelő mozgásvizsgálatokig.

Az Obszervatórium saját fejlesztésként hozta létre és működteti az országos jelentőségű GNSS helymeghatározó szolgáltatást, amely mobilinterneten keresztül valós időben adatokat szolgáltat a megközelítőleg 2000 geodéziai tevékenységet folytató felhasználó számára. Ezzel a milliméteres pontosságú helymeghatározást lehetővé tevő szolgáltatással hatékonyabbá válhat például a földművelés, mivel a helyspecifikus mezőgazdasági műveléssel csökkenthető a vetési átfedés, így kevesebb üzemanyagra, műtrágyára, vetőmagra és növényvédőszerre van szükség. Speciális, jövőbemutató alkalmazása lehet az önvezető autók nagypontosságú navigálása is.

GNSS mozgásvizsgálatok
„És mégis mozog a Föld” – sőt nem csak a Föld egésze, hanem a földfelszín kisebb egységei is állandó, de általában észrevehetetlen, tektonikai erők generálta mozgásban vannak. A kontinens-lemezek mozgása az évtizedes, milliméteres pontosságú GNSS mérésekkel követhetők globálisan és részletekbe menően is.

Az Obszervatóriumban végzett kutatások egyik fókuszpontja a GNSS alapú geofizikai mozgásvizsgálatok végzése hazai, illetve európai szinten. A hazai mozgásvizsgálaton túl az Obszervatórium szakemberei az európai országok összesen több mint 3000 GNSS hálózatállomásának évtizednyi adatait integrálják. Eredményeik alapján egy egységes, európai szintű 3D sebességmező állítható elő, amely értékes információként szolgál a tektonikai értelmezést végző geofizikusok számára.

Az adatok elemzésével megtudhatjuk, hogy a jégkorszakok, a nagytömegű jég elolvadása után mennyit emelkedett a felszín a Skandináv térségben vagy Skóciában, sőt, akár az emberi tevékenységek okozta változások is mérhetőek, mint például a visontai külszíni bányászat vízkivételének hatása.

A GNSS kutatások mellett az Obszervatórium munkájának egyik leginnovatívabb része a műholdradar interferometria (Interferometric Synthetic Aperture Radar, röviden InSAR) geodéziai, geofizikai alkalmazása. Az InSAR technika alapja a műholdakon elhelyezett eszköz által kibocsátott és a felszínről reflektált radarjelek analízise, amellyel akár a milliméter-skálájú földfelszíni deformációváltozások is nyomon követhetőek. A technológia előnye, hogy időjárástól és napszaktól függetlenül, nagy felbontásban képes információt szolgáltatni az épített környezet és a felszín esetleges elmozdulásairól.

A KGO munkatársai jelenleg a hazai geodéziai magassági rendszer modernizációján dolgoznak, integrálva a bemutatott műholdas technológiákat és a hagyományos geodéziai eljárásokat, mint például a szintezés. Cél, egy olyan infrastruktúra és adatbázis létrehozása, amely a modern, műholdas eszközrendszerekkel hosszútávon fenntartható és mind szolgáltatói, mind felhasználói oldalról gazdaságos lesz.”

Forrás:
Földmérés az űrből; Fenyővári Bernadett, Kenyeres Ambrus; Lechner Tudásközpont; 2019. július 8.
Kozmikus Geodéziai Obszervatórium

Globális telemedicina-trendek: a kórháznak ki kell lépnie az ajtón

„Miközben a krónikus betegségek gondozására rohamosan növekszik az ellátási igény, az ennek megoldására kínált lehetőségek csak mérsékelten bővülnek. Bár az ellátórendszer az öngondoskodás ösztönzésére egyelőre nem sok figyelmet fordít, inkább a feladatokat delegálja egyre alacsonyabb szintre, így a krónikus betegeket ápoló személyzettől az informatikához – összegezte a globális telemedicina-trendeket egy korábbi konferencián Kósa István, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Rehabilitáció és Fizikai Medicina Tanszékének tanszékvezető docense.

Paradigmaváltásra van szükség a krónikus betegek gondozásában. Egyrészt a kórházaknak ki kell lépniük az ajtón a beteg otthona felé, ugyanakkor az egészségpolitika is adós a krónikus ellátási modell, és az ahhoz kapcsolódó finanszírozási séma kidolgozásával. A világban megfigyelhetőek olyan trendek, amelyek a beteget tekintik saját elsődleges ellátójának, így például Ausztráliában ellátási curriculuma is van az önellátásnak. Mivel az öngondoskodási képesség akár 30 százalékkal is csökkentheti a rehabilitációs ellátórendszerre nehezedő terhelést, megosztott ellátás kialakítására van szükség, amelynek nemcsak az egészségügy, hanem a beteg és a hozzátartozója is részese – vázolta a szakember, hozzátéve, hogy minderre a pácienst is fel kell készíteni, pontosan felmérve a kompetenciaszintjét. Ennek tükrében lehet dönteni arról, hogy alkalmas-e az önellátásra, vagy felépülése érdekében igénybe kell vennie az egészségügyi ellátórendszer segítségét.

Telemedicina az öngondoskodás rendszerében
Önmagában nem hasznosul, ha az amúgy is túlterhelt szak- és háziorvosi ellátást elárasztja egy kezelhetetlen mértékű adathalmaz, ugyanakkor a beteg elboldogulhat saját maga monitorozásával – ezzel attitűdjét is befolyásolva. A paraméterek ismerete áttekinthető, világos képet ad az állapotról, növeli a beteg-együttműködési képességet, az orvos számára pedig automatikus visszajelzést kínál a beteg státuszáról, gyógyszerezéséről, a terápia helyességéről. A telemedicina kínálta eszközökkel jobb az állapotkövetés, gyorsabban észlelhetőek a megingások, ezáltal növelhető a gyógyszerezés biztonságossága. A megfigyelések igazolják, hogy a digitális intervenció motiválja a betegeket, hatással lehet a diétára, a fizikai aktivitásra.

A digitális eszközök azonban komplex betegedukációt is kívánnak – hívta fel a figyelmet Kósa István, hozzátéve, hogy mindig a beteg számára legmegfelelőbb eszközt kell kiválasztani. A digitalizációval új képzési formák jelennek meg – ahogy a páciensek, úgy az orvosok esetében is.

Bár a betegek öngondoskodásának megerősítésében nagy lehetőségek rejlenek, ezzel a hazai egészségpolitikusoknak, döntéshozóknak is foglalkozniuk kellene, különös tekintettel arra, hogy a társadalommal is elfogadtassák az egészségügyi digitalizáció létét és fontosságát. Egyelőre azonban a finanszírozás is afelé ösztönöz, hogy a beteget minél magasabb szinten lássák el, a feladatok lefelé delegálását semmi nem támogatja. A háziorvosi rendszerben is megtakarítást eredményezhetne a digitális eszközök mind kiterjedtebb alkalmazása, ezt azonban sem a technika, sem a páciensek edukáltsága nem teszi lehetővé, ahogyan a járóbeteg-szakellátás is a beteg minél többszöri visszarendelésében érdekelt – foglalta össze az egyetemi docens, javaslatként hozzátéve, hogy betegspecifikusan kellene áttekinteni, hol és hogyan a leghatékonyabb az ellátás mind az eredményesség, mind a finanszírozás szempontjából.

Nem az adat kevés, hanem az orvos
A mobiltechnológiák az elkövetkező tíz évben megváltoztatják az egészségügyi ellátást a szakpolitikusok szerint, akik gyakorta hangsúlyozzák, a hazai e-Health fejlesztésének elsődleges célja, hogy minél tovább saját otthonukban tartsák a pácienseket – bontakozott ki lapunk körkérdése nyomán.

Bár abban minden szereplő egyetért, hogy a mobil-, és infotechnológia terjedése anyagi és munkaerő-megtakarítást egyaránt jelenthet az ellátórendszer számára, ám az egyelőre a – leginkább pilot-jelleggel – futó programok monitorozásából nem derült ki, mennyit tudnak betegoktatásra költeni az intézmények, ahogy az sem, hogy a különféle internet- és mobiltechnikákat, okostelefon-alkalmazásokat hogyan tudják majd használni a krónikus betegségekben leginkább érintett idősebb korosztályok. Kérdés az is, hogy rendelkezésre állnak-e a háztartásokban azok az eszközök, amelyek az adatok továbbításához szükségesek. Egyes külföldi példák például igazolják, hogy egy kórházi kardiológiai osztály bennfekvéses eseteinek számát akár 70 százalékkal mérsékelhetik a telemedicina programok, ám a lapunk által megkérdezett gyakorló orvosok ebben nem bíznak. A virtuális kapcsolattartás szerintük csak kis arányú csökkenést eredményezhet, és semmiképpen nem pótolhatja az orvos-beteg kapcsolatot.

A krónikus gondozásra szoruló betegek többsége 70 év feletti, akik jellemzően aktuális állapotromlás esetén kerülnek kórházba. A legtöbb páciens egyébként is vizsgálati eredmények tömkelegével érkezik az intézményekbe, a probléma éppen az, hogy kevés az orvos, és nincs, aki összefogja azokat az adatokat, amelyek ismeretében aztán elmondja a betegnek a teendőket.

Hiányzik a hosszú távú stratégia
Bár a szakemberek abban egyetértettek, hogy az orvos-beteg kapcsolatot nem válthatják ki teljes egészében a számítógépek, dolgoznak olyan mesterséges intelligenciák fejlesztésén, amelyek több millió kórtörténet és lelet alapján megjósolhatja egy-egy betegség kimenetelét, és még a kezelésre is javaslatokat tehet.

Sem az orvosok, sem a döntéshozók nincsenek felkészülve arra az informatikai cunamira, ami közeledik – figyelmeztetnek informatikai szakemberek. A páciensek otthon minden információt elérnek az interneten, különféle applikációk segítségével maguk mérhetik és követhetik nyomon a paramétereiket, közben a fejlesztők bőr alá látó szemüveget, compliance javító, fogba ültethető chipeket és kommunikáló gyógyszeradagolókat dobnak a piacra. Így óriási űr alakul ki a rendelkezésre álló technológiák és az orvoslás között.

Ennek mérséklésében szerepet kellene vállalnia az egészségpolitikának is, azonban az egészségügyért felelős államtitkárság mindez idáig nem dolgozott ki informatikai, digitális stratégiát. A hazai e-Health programokat leginkább a rendelkezésre álló uniós források határozzák meg, a kialakított infrastruktúrák önmagukban állnak, és nem illeszkednek egy komplex programba. Bár a kialakításra és néhány évnyi üzemeltetésre jut pénz, a fenntartásra és hosszú távú működtetésére egyelőre sem figyelem, sem ütemezett forrás nincs.”

Forrás:
Globális telemedicina-trendek: a kórháznak ki kell lépnie az ajtón; Tarcza Orsolya; Medical Online/ Neurológiai Praxis; 2019. július 9.

Informatika, távközlés, technika

Érintésmentes bankkártyával lehet adakozni a budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban

A templomban a kereskedelmi üzletek pénztárainál megszokott módon lehet használni az érintésmentes (PayPass) bankkártyákat. A bankkártyás perselynél 500 Ft, 1 000 Ft és 3 000 Ft-os összegekkel lehet támogatni a templomot. A bevételt a templom fenntartására fordítják.

Nem példa nélküli a kezdeményezés. Az Anglikán egyház az Egyesült Királyságban számos helyen hasonló megoldásokat alkalmaz. A rendszert működtető informatikai cég szerint az adományok négy hónap alatt megduplázódtak. Írország fővárosában Dublinban pedig öt katolikus templomban kísérleteznek hasonló megoldással.

Forrás:
Magyarországon először: bankkártyás persely a templomban!; Harasztovics Arnold; Katolikus.ma; 2019. július 13.
Tartsuk fenn együtt templomunkat!; Jézus Szíve Jezsuita Templom; 2019. július 14.
Churches see rise in donations after introducing contactless collection plates; Laura FitzPatrick; The Telegraph; 2019. január 20.
Five Dublin churches to introduce contactless card machines; Irish Examiner; 2019. február 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Illegálisnak nyilvánították az Office 365 használatát a hesseni iskolákban

„A német tartomány adatvédelmi biztosa jelentette be, hogy a Microsoft felhőszolgáltatása nem kívánatos az iskolákban, ugyanis annak standard beállításai nem biztosítják azt, hogy a tanárok és a diákok személyes adatai nem kerülnek át az USA-ba, így megvan arra az esély, hogy ezekhez az adatokhoz az amerikai hatóságok hozzáférnek. Ráadásul az Office 365 telemetrikus adatokat küld az Egyesült Államokba (akárcsak a Windows, mely gyakorlatot már a német szövetségi adatvédelmi hivatal is sérelmezte).

Ez a határozat egy hosszú évek óta zajló folyamat eredménye, ugyanis egész Németországban már évek óta folynak a viták és csatározások, hogy egyáltalán meg kell-e engedni a közszférában és az iskolákban a Microsoft szoftvereinek használatát.

A folyamatos kritikák nyomán a Microsoft több millió dollárt áldozott egy német felhőszolgáltatás fejlesztésére, ezek után nyilatkozott úgy 2017-be az adatvédelmi biztos, hogy amennyiben az adatok Németország területén maradnak, akkor nem látják akadályát az Office 365 iskolai használatának. Ám ezt a német szolgáltatást a Microsoft tavaly augusztusban leállította, vagyis az adatok átkerülnek az USA-ba, ahol a vonatkozó nemzetbiztonsági törvények miatt a hatóságok bármikor hozzájuk férhetnek.

Azóta is folyamatosak a vállalat és az adatvédelmi hatóság egyeztetései, de nem jutottak eredményre.

A Microsoft szóvivője azt nyilatkozta, hogy örömmel fogadták a hesseni döntést, és igyekeznek velük közösen munkálkodva jobban megérteni a németek aggályait. Rámutatott arra is, hogy a Microsoft az Egyesült Államokban a hatóságokkal szemben is határozottan képviseli azt, hogy a felhasználók maguk rendelkezhessenek arról, hogy milyen adatokat osszanak meg a céggel, kifejlesztettek több olyan beállítási lehetőséget is, amelyek segítségével az adminisztrátorok korlátozhatják az adatküldést – ám ez korántsem teljes körű érvényű.”

Forrás:
Illegálisnak nyilvánították az Office 365 használatát a hesseni iskolákban; Dajkó Pál; IT café; 2019. július 12.
Lásd még:
Stellungnahme des Hessischen Beauftragten für Datenschutz und Informationsfreiheit zum Einsatz von Microsoft Office 365 in hessischen Schulen; Der Hessische Beauftragte für Datenschutz und Informationsfreiheit; 2019. július 9.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 15.

Hogyan terjedjenek üzeneteink önálló életet élve a közösségi médiában?
A külügyminiszterek és a nagykövetségek esetében a közösségi média használatának célja már nem pusztán a jelenlét és a hálózatépítés. Nagyon fontos, hogy üzenetük a gyakori és gyors megosztások révén kiemelkedjen az „internetes zajból”. Ezen a módon a digitális diplomaták a szokásos közönségükön túl új emberekhez tudják eljuttatni az általuk képviselt ügyeket. A digitális diplomácia gyakorlói számára a kihívása abban rejlik, hogy megtalálják a megfelelő eszközöket, megszerezzék a szükséges technikai tudást ehhez. A cikk néhány támpontot és betartandó szabályt, szükséges háttér-információt ismertet ehhez.
In virality we trust! The quest for authenticity in digital diplomacy; Corneliu Bjola; Fundación Real Instituto Elcano; 2019. július 9.

Megalakult az új dán kormány
20 minisztere van, mindegyik jelen van a Twitteren – tudatja az egész világgal Casper Klynge Dánia digitális nagykövete (Tech Ambassador).

Denmark has a new Government under Prime Minister Mette Frederiksen. Meet, follow & interact with the 20 Ministers on @Twitter; Casper Klynge, @DKTechAmb; Twitter; 2019. július 11.

Mesterséges Intelligencia (MI), nagy stratégia és elrettentés
A mesterséges intelligencia (MI) által meghatározott világ körvonalaival birkózik három szerző. Három nagyon illusztris szerző: Henry A. Kissinger – a neves külpolitikus, Eric Schmidt – a Google és anyacége, az Alphabet korábbi vezetője, Daniel Huttenlocher – a MIT Schwarzman College of Computing dékánja. Csak kérdéseik vannak, a problémákat igyekeznek felvázolni. Számos terület problémáit említik. A címben jelzett témában azt mondják, hogy a nukleáris szembenállás korában a kölcsönös elrettentés racionális stratégiája biztosította azt, hogy a civilizáció ne pusztuljon el. Annak a tudata, hogy bármely pusztító támadás esetén a megtámadott félnek is lesz lehetősége a pusztító válaszra, azaz bármely támadás a támadó és a megtámadott pusztulásával járna, nem lennének győztesek. Azt állítják, hogy amennyiben a MI jelentős szerepet fog játszani a nemzetbiztonsági kérdésekben, akkor a stratégiai tervezés megszokott igazságai el fogják veszteni a jelentőségüket.
The Metamorphosis; Henry A. Kissinger, Eric Schmidt, Daniel Huttenlocher; The Atlantic; 2019. augusztus
„AI will bring many wonders. It may also destabilize everything from nuclear détente to human friendships. We need to think much harder about how to adapt.”

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. július 8-július 12.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Vezetékes adatátviteli vonalak biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/129
Közzététel dátuma: 2019.07.08.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.05.
Szolgáltatási szerződések keretében vezetékes távközlési/adatátviteli vonalak biztosítása egyes részei (I. rész: telephelyi internetvonalak, valamint a telephelyeket összekötő vonalak létesítése, II. rész: Parlamenti képjel vonalak létesítése) az Ajánlatkérő (AK) részére a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban (KD) meghatározottak szerint, 48 hónapos határozott időtartamban
Lásd még

II. Szakmai kutatások az MTÜ részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Teljesítés helye: Magyarország, Románia, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Németország, UK, Oroszország, Franciaország, Hollandia, USA és Kína
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.09.
Vállalkozási keretszerződés a „Magyarország, mint turisztikai márka népszerűsítését célzó kampány hatékonyságának növelését támogató szakmai kutatások” tárgyban európai uniós (GINOP -1.3.5-15-2015-00001) forrásból
Érték áfa nélkül: 585.000.000,- Ft
Lásd még

Publikációs felület megvalósítás-licensz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/132
Közzététel dátuma: 2019.07.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.15.
KFP-506/2018 – A bűnügyi adatpiac és a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (PEI) publikációs felület megvalósításához szoftver licensz beszerzés (a támogatási projekt azonosítója: KÖFOP-1.0.0–VEKOP-15–2016–00035 / a szerződés típusa: adásvételi szerződés)
Lásd még

Ügyvitelt támogató informatikai rendszer AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Zuglói Önkormányzati Rendészet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.13.
Vállalkozási szerződés a Zuglói Önkormányzati Rendészet részére ügyviteli-, és intézkedést támogató informatikai szakrendszer rendelkezésre bocsátására és üzemeltetésére.
Érték áfa nélkül: 98.000.000,- Ft
Lásd még

Video digitalizáló robot rendszer bérlete, támog.a
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.23.
Az MTVA meglévő Provys integrációval támogatott video digitalizáló rendszerének bővítésére video digitalizáló robot és az azt vezérlő szoftver bérlése, a meglévő robotica rendszer és az új rendszer támogatása 2019.12.31-ig
Lásd még

Visual Apolló rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.22.
A Visual Apolló vállalatirányítási rendszer üzemeltetési, karbantartási, frissítési, fejlesztési, migrációs és minden egyéb, a program használatát támogató feladatainak ellátása.
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

EFOP-3 és EFOP-4 projekt eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Szekszárdi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.22.
Műszaki cikkek, informatikai eszközök, taneszközök, fejlesztő eszközök és szoftverek beszerzése a Szekszárdi Tankerületi Központ egyes EFOP-3 és EFOP-4 prioritáshoz tartozó projektjeiben
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Dokumentumelőllítási és szkennelési feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/130
Közzététel dátuma: 2019.07.09.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Az MTVA tevékenysége során felmerülő papíralapú dokumentum-előállítási igények (fénymásolás, nyomtatás) és szkennelési, esetenként faxolási igények kielégítése a szerződéskötéstől számított 3 éven keresztül, a közbeszerzési dokumentumokban rész-letezettek szerint, szolgáltatási keretszerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 144.557.712,- Ft
Lásd még

eredmény táj.Új portál
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/130
Közzététel dátuma: 2019.07.09.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ShiwaForce.com Zártkörűen Működő Részvénytársaság
I. Fix tétel:
1. Éves szinten legalább 3.000.000 egyedi látogató kiszolgálására alkalmas tartalom menedzser rendszer megoldás (portál) megvalósítása, üzembe helyezése
2. Havi 400.000 egyedi látogatót kiszolgáló rendszer üzemeltetési támogatása az eredményes tesztüzemi időszak befejezésétől számított 60 hónapon keresztül
II. Opcionális tétel:
1. Eseti jellegű, embernap alapú szoftverfejlesztési támogatás (1100 embernap)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 175.000.000,- Ft
Lásd még

ET-Nagyteljesítményű speciális munkaállomások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: TRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata 500 darab nagy teljesítményű speciális informatikai munkaállomás (asztali számítógép) leszállítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 294.112.000,- Ft
Lásd még

Informatikai és audiovizuális eszköz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Nyertes ajánlattevő: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő részére a Közbeszerzési dokumentum részét képező Műszaki leírásban tételesen felsorolt szoftverek, informatikai és audiovizuális eszközök adásvétele és szállítása a megkötésre kerülő Adásvételi keretszerződés alapján, a kiadott egyedi megrendelésben foglaltak, valamint az Ajánlatkérő igényei szerinti mennyiségben és minőségben, a dokumentációban megfogalmazott követelményeknek és paramétereknek megfelelően.
A közbeszerzés keretösszege: nettó 47.200.000,- Ft
Lásd még

EPC irányítástechn dok. komputerbizt. ellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Ukatemi Technologies Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 120.000.000,- Ft
Lásd még

Sérülékenység felderítő szoftvertermék beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Quadron Kibervédelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.244.950,- Ft
Lásd még

TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság
„Könyvvizsgálati szolgáltatás teljesítése, valamint a 2007. évi LXXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység és tanácsadás ellátása a HungaroControl Zrt. részére a 2019 – 2021. üzleti évek vonatkozásában”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.000.000,- Ft
Lásd még

TEE – Keretmegállapodás TMÜ média-kutatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;Media Dynamics Kft.
Keretmegállapodás a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. részére médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására.
Az átfogó kampányok száma tervezetten évente 9 db, amelyből tervezetten 3 db belföldön, 6 db külföldi célpiacokon (az alábbi célpiacok bármelyikén, illetve több célpiacon párhuzamosan) kerül megvalósításra.
Egy kampány átlagosan minimum 4, maximum 8 hétig tart.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 10.000.000.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Neptun
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata Ajánlatkérőnek a jelenleg használt NEPTUN rendszerelemek support szolgáltatásainak biztosítása, valamint a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben a NEPTUN rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetése és ezekhez kapcsolódó support szolgáltatás nyújtása a Dokumentációban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 263.760.000,- Ft
Lásd még

TEE – Informatikai eszközök beszerzése 3.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: The Blue Chip Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
290 db informatikai eszköz beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.639.500,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/133
Közzététel dátuma: 2019.07.12.
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: ManOPen Irodatechnikai Kft.
2 db meglévő Toshiba eStudio357 MR-3028 desk-2520 típusú 5 éves fekete-fehér multifunkciós fénymásolóhoz teljeskörű üzemeltetési szolgáltatás beszerzése a projekt fizikai befejezéséig, de legfeljebb 2021. október 31. napjáig tartó határozott időtartamra 3500 fekete-fehér A/4 lap/hónap/gép és 100 fekete-fehér A/3 lap/hónap/gép becsült nyomtatási mennyiséghez.
Az átlagos havi nyomatszám tájékoztató jellegű, attól a tényleges havi nyomatszámok eltérhetnek.
Ajánlatkérő a tényleges havi nyomatszámok alapján egyenlíti ki a szolgáltatás ellenértékét.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.394.152,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Összegezés_Vasúti átjárókban eseményvezérelt videómegfigyelő rendszerek telepítése és illesztése a sorompóberendezésekhez
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/131
Közzététel dátuma: 2019.07.10.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
99helyszínen,vasúti átjárókban eseményvezérelt videómegfigyelő rendszerek(továbbiakban:VMR)tervezése leszállítása és telepítése;
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal ismertette a rendelkezésre álló fedezet összegét. Tekintettel arra, hogy az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő által megadott ajánlati ár meghaladja az ajánlatkérő rendelkezésre álló anyagi fedezetének összegét, ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítja.
Lásd még

Szakirodalom

Magyarország, 2018 – A KSH beszámolója a gazdaságról és a társadalomról

„A Központi Statisztikai Hivatal 25 éve minden évben megjelenteti Magyarország című kiadványsorozatát, amellyel a statisztikai törvényben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja az Országgyűlést, a kormányt, valamint a szélesebb nyilvánosságot a gazdasági és a társadalmi helyzetről, továbbá a környezet főbb jellemzőiről. A megújult formában megjelenő Magyarország, 2018 című kiadvány a sorozat legújabb kötete.

A Magyarország, 2018 kiadvány kitekintést ad a nemzetközi környezetre, vizsgálja hazánk helyét, kapcsolatait a világ és az Európai Unió gazdaságával, valamint részletesen áttekinti – a makrogazdasági és az ágazati statisztikák felhasználásával − a magyar gazdaság teljesítményét. A kiadványból megismerhetjük, milyen tényezők befolyásolták a magyar gazdaság uniós átlagnál dinamikusabb növekedését, milyen kihívást jelent a javuló munkaerőpiaci környezetben jelentkező munkaerőhiány, és mi befolyásolta az építőipar teljesítményének uniós tagállamok között mért legnagyobb mértékű növekedését. A lakosság jövedelmi helyzetének javulása hogyan hatott pozitívan a kiskereskedelmi forgalom nagyságára és a turizmusra. A kiadványból megtudhatjuk, hogy csökkent a házasságon kívül születő gyermekek aránya és nőtt az örökbefogadások száma, de például azt is, hogy a boldogságérzetet befolyásolja-e, hogy él-e a családban gyermek. Az elemzés bemutatja, hogy melyek a felsőoktatásban a legnépszerűbb képzési területek, hogyan mérséklődött a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, valamint az információtechnológia fejlődése miként érzékelhető a mindennapokban (elektronikus ügyintézés, online vásárlások). A kötetet a természeti környezet állapotának és az infrastruktúra legfontosabb elemeinek bemutatása zárja.

Az elemzések elsősorban a 2018-ban lezajlott folyamatokra, az azok közötti összefüggések vizsgálatára összpontosítanak, azonban a bemutatott jelenségek mélyebb megismeréséhez esetenként hosszabb távra is visszatekintenek. Annak érdekében, hogy a kiadvány Magyarország társadalmáról és gazdaságáról minél átfogóbb képet nyújtson, a hazai és a nemzetközi statisztikai szolgálatok adatain túlmenően más szervezetek, valamint tudományos műhelyek kutatásainak eredményeit is felhasználtuk.”

Forrás:
Magyarország 2018; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. július 11. – a kiadvány megvásárolható nyomtatott formában (3.500- Ft) és letölthető pdf-ben
Lásd még:
MAGYARORSZÁG, 2018. A KSH beszámolója a gazdaságról és a társadalomról; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. július 11.
Lásd még:

• Tartalomjegyzék
• Mintaoldalak
• Archívum (Korábbi évek)

Kapcsolódó adatok

1. Makrogazdaság
2. Ágazati teljesítmények
3. Demográfia
4. Munkaerőpiac, oktatás
5. Életkörülmények
6. Környezet és energia
7. Táblák (STADAT)
8. Tájékoztatási adatbázis

Etikai iránymutatás a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan – Európai Bizottság

„VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
(1) Az iránymutatás célja a megbízható mesterséges intelligencia előmozdítása. A megbízható mesterséges intelligencia három olyan elemből áll, amelyeknek a rendszer egész életciklusa alatt teljesülniük kell: a) jogszerűnek kell lennie, vagyis meg kell felelnie a hatályos törvényeknek és rendelkezéseknek, b) etikusnak kell lennie, vagyis biztosítani kell az etikai elveknek és értékeknek való megfelelését, valamint c) műszaki és társadalmi szempontból is stabilnak kell lennie, mivel az AI-rendszerek még jó szándék esetén, akaratlanul is okozhatnak kárt. Mindegyik elem szükséges, de a megbízható mesterséges intelligencia megvalósításához önmagában nem elegendő. Ideális esetben a három elem összehangoltan és egymást átfedve működik. Amennyiben a gyakorlatban ellentmondás mutatkozik ezen elemek között, a társadalomnak törekednie kell azok összehangolására.

(2) A jelen iránymutatás rögzíti a megbízható mesterséges intelligencia megvalósítását szolgáló keretet. E keret a megbízható mesterséges intelligencia első elemével (jogszerű mesterséges intelligencia) kifejezetten nem foglalkozik. Ehelyett az etikus és stabil mesterséges intelligencia (a második és harmadik elem) támogatására és biztosítására vonatkozóan nyújt útmutatást. A valamennyi érdekelt félnek szóló iránymutatás célja, hogy az etikai elvek felsorolásán kívül útmutatást adjon arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó elvek a társadalmi és műszaki rendszerek keretében hogyan alkalmazhatók. Az útmutatás az absztrakció három szintjén történik: a legelvontabb I. fejezettől a legkonkrétabb III. fejezetig, végül az AI-rendszerek által felvetett lehetőségekre és kritikus aggályokra vonatkozó példák következnek.

I. Az I. fejezet az alapvető jogokon alapuló megközelítés alapján rögzíti az etikai elveket és az azokhoz kapcsolódó értékeket, amelyeket az AI-rendszerek kifejlesztése, elterjesztése és használata során tiszteletben kell tartani.

Az I. fejezetből származó fő iránymutatás:

• Az AI-rendszereket úgy fejlessze ki, terjessze el és használja, hogy az megfeleljen a következő etikai elveknek: az emberek autonómiájának tiszteletben tartása, a kármegelőzés, a méltányosság és a megmagyarázhatóság. Az ezen elvek közötti esetleges ellentmondások tudomásulvétele és kezelése.
• Különösen figyeljen oda a több veszélyeztetett csoportot, például gyermekeket, fogyatékossággal élő személyeket és történelmileg hátrányos helyzetű vagy kirekesztés veszélyének kitett más személyeket érintő helyzetekre, és az olyan helyzetekre, amelyekre az erő vagy az információ aszimmetriája jellemző, például a munkáltatók és munkavállalók, vagy a vállalkozások és fogyasztók viszonyára.
• Vegye tudomásul és tartsa szem előtt, hogy az AI-rendszerek amellett, hogy alapvető előnyöket biztosítanak az egyének és a társadalom számára, bizonyos kockázatokat is felvethetnek és negatív hatást gyakorolhatnak, beleértve olyan hatásokat is, amelyek nehezen jelezhetők előre, határozhatók meg vagy mérhetők (például a demokráciára, a jogállamiságra és az igazságos tehermegosztásra vagy magára az emberi elmére gyakorolt hatások). Adott esetben alkalmazzon ezen kockázatok mérséklésére megfelelő, a kockázat nagyságával arányos intézkedéseket.

II. A II. fejezet az I. fejezetre építve útmutatást ad arról, hogy a megbízható mesterséges intelligencia hogyan valósítható meg, és e célból hét olyan követelményt sorol fel, amelyeket az AI-rendszereknek teljesítenie kell. E rendszerek megvalósításához műszaki és nem műszaki jellegű módszerek egyaránt alkalmazhatók.

A II. fejezetből származó fő iránymutatás:

• Gondoskodjon arról, hogy az AI-rendszerek kifejlesztése, elterjesztése és használata teljesíti a megbízható mesterséges intelligencia követelményeit: 1. az emberi cselekvőképesség támogatása és emberi felügyelet; 2. műszaki stabilitás és biztonság; 3. adatvédelem és adatkezelés; 4. átláthatóság; 5. sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság; 6. környezeti és társadalmi jólét, valamint 7. elszámoltathatóság.
• E követelmények teljesítésének biztosítása céljából vegyen figyelembe műszaki és nem műszaki jellegű módszereket.
• Támogassa a kutatást és az innovációt az AI-rendszerek értékelésének és a követelmények megvalósításának elősegítése érdekében; terjessze az eredményeket a szélesebb körű nyilvánosság elé és tegyen fel kérdéseket, valamint az új szakértői generációkat szisztematikusan képezze a mesterséges intelligencia etikáját illetően.
• Világosan és proaktív módon tájékoztassa az érdekelt feleket az AI-rendszerek képességeiről és korlátairól, lehetővé téve ezzel a várakozások reális meghatározását, valamint a követelmények teljesítésének módjáról. Tegye egyértelművé, hogy AI-rendszerekről van szó.
• Segítse elő az AI-rendszerek nyomon követhetőségét és ellenőrizhetőségét, különös tekintettel a kritikus kontextusokra és helyzetekre.
• Az AI-rendszerbe annak egész életciklusában vonjon be érdekelt feleket. Támogassa a képzést és az oktatást, hogy valamennyi érdekelt fél ismerje a megbízható mesterséges intelligenciát és azzal kapcsolatban képzésben részesüljön.
• Tartsa szem előtt, hogy a különböző elvek és követelmények között alapvető ellentmondások lehetnek. Folyamatosan azonosítsa, értékelje, dokumentálja és közölje ezeket a kompromisszumokat és azok megoldását.

III. A III. fejezetben a megbízható mesterséges intelligencia értékelésének olyan konkrét és nem kimerítő jellegű felsorolása szerepel, amely a II. fejezetben meghatározott követelmények alkalmazását szolgálja. Az értékelési listát az AI-rendszer konkrét használatához kell igazítani.

A III. fejezetből származó fő iránymutatás:

• Végezzen megbízható mesterséges intelligencia értékelést, ha AI-rendszert fejleszt ki, terjeszt el vagy használ, és igazítsa azt a rendszer konkrét felhasználásához.
• Tartsa szem előtt, hogy az említett értékelési lista soha nem lesz kimerítő jellegű. A megbízható mesterséges intelligencia biztosítása nem az egyes rovatok kipipálásából, hanem a követelmények folyamatos meghatározásából és teljesítéséből, a megoldások értékeléséből és az AI-rendszer életciklusa során az eredmények javításából, valamint az érdekelt felek e folyamatokba való bevonásából áll.

A dokumentum végső részének célja, hogy a keretben érintett egyes kérdéseket konkretizáljon azzal, hogy példákat hoz fel azokra a kedvező lehetőségekre, amelyekkel élni kell és az AI-rendszerek által felvetett olyan kritikus aggályokra, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni.

Noha a jelen iránymutatás általánosságban a mesterséges intelligencia alkalmazását illetően kíván útmutatást adni azzal, hogy megteremti a megbízható mesterséges intelligencia megvalósításának horizontális alapját, a különböző helyzetek eltérő kihívásokat vetnek fel. Meg kell ezért vizsgálni, hogy az AI-rendszerek kontextusfüggőségére tekintettel a horizontális kereten felül van-e szükség iparági megközelítésre.

A jelen iránymutatásnak nem célja, hogy jelenlegi vagy jövőbeni szakpolitikát vagy szabályozást helyettesítsen, vagy hogy annak bevezetésétől visszatartson. Az iránymutatást olyan élő dokumentumnak kell tekinteni, amelyet időnként átdolgozni és frissíteni szükséges annak érdekében, hogy folyamatosan releváns legyen, mivel a technológia, társadalmi környezetünk és ismereteink fejlődnek. A jelen dokumentumot a „Megbízható mesterséges intelligencia Európának” vita kiindulópontjának kell tekinteni. Az iránymutatás az AI-rendszerek etikai keretével kapcsolatos kutatás, vizsgálat és vita elősegítését Európán túlmenően globális szinten is célozza…”

Forrás:
Etikai iránymutatás a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan; Európai Bizottság, Mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport; 2019. június 25. (PDF)
Háttér:
Ethics Guidelines for Trustworthy AI; European Commission, FUTURIUM; 2019. április 30. (A dokumentum a tagállamok nyelvein, konzultációs anyagok, további információk.)

Az MI (mesterséges intelligencia) meghatározása: Főbb képességek és tudományterületek – Európai Bizottság

„A mesterséges intelligencia (AI) alábbi, az Európai Bizottság AI-ra vonatkozó közleményében javasolt meghatározásból indulunk ki:

„A mesterséges intelligencia intelligens viselkedésre utaló rendszereket takar, amelyek konkrét célok eléréséhez elemzik a környezetüket és – bizonyos mértékű autonómiával – cselekvéseket hajtanak végre.

A mesterséges intelligencián alapuló rendszerek lehetnek kizárólag szoftver-alapú rendszerek, amelyek a virtuális világban működnek (pl. hangasszisztensek, képelemző szoftverek, keresőprogramok, hang- és arcfelismerő rendszerek), illetve a mesterséges intelligencia beépíthető hardvereszközökbe is (pl. fejlett robotok, autonóm járművek, drónok és a tárgyak internetéhez kapcsolódó alkalmazások).”

A jelen dokumentumban ezt a meghatározást kiterjesztjük annak érdekében, hogy a félreértések elkerülése végett tisztázzuk az AI mint tudományterület és technológia bizonyos aspektusait, az AI-val kapcsolatban olyan közös általános tudást alakítsunk ki, amelyet azok is eredményesen felhasználhatnak, akik nem AI szakértők, és hogy olyan hasznos részleteket tudassunk, amelyek felhasználhatók az AI-ra vonatkozó etikai iránymutatással és az AI szakpolitikai ajánlásokkal kapcsolatos vitában…”

Forrás:
Az AI (mesterséges intelligencia) meghatározása: Főbb képességek és tudományterületek; Európai Bizottság, Mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport; 2019. július 3. (PDF)
Háttér:
Ethics Guidelines for Trustworthy AI; European Commission, FUTURIUM; 2019. április 30. (A dokumentum a tagállamok nyelvein, konzultációs anyagok, további információk.)

Az Állami Számvevőszék jelentése a vészhelyzeti betegellátás súlyos problémáiról

„A vészhelyzeti betegellátó-rendszerre vonatkozó átfogó fejlesztési célok kialakításáról az ágazati irányításért felelős miniszter gondoskodott. Nem alakított ki azonban a nyomon követéshez és értékeléshez szükséges eszközöket és feltételeket, illetve nem értékelte a megvalósítás folyamatát. A vészhelyzeti betegellátás fejlesztése érdekében történtek intézkedések, azonban azok nem biztosították az ellátást igénybe vevők jogát, hogy sürgős szükség esetén az egészségi állapot által indokolt időn belül ellátást kapjanak.
A lakossági véleményfelmérés alapján a szolgáltatást igénybe vevők az ellátás szakmai színvonalával elégedettek voltak, ugyanakkor az ellátáshoz való hozzájutás időtartamát és a tájékoztatás elmaradását problémaként érzékelték.”

Forrás:
A „vészhelyzeti” betegellátás rendszerének ellenőrzése; Állami Számvevőszék; 2019. július 12. (PDF)

Az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának hatásai a hatósági eljárás átláthatóságára és nyitottságára

„Sok, korábban nem vár és adott esetben nem is szándékolt feladat elé állítják napjaink rohanó társadalmi, gazdasági változásai a közigazgatást és azon belül a hatósági jogalkalmazást végző szervezetrendszert és annak személyzetét is. A nyitottságra, az ügyfél- és társadalomközpontúságra minden korábbinál nagyobb szükség van annak érdekében, hogy az információs társadalomban élő, hagyományos értékeit, fogódzkodóit fokozatosan elvesztő társadalom és annak minden egyes tagja megőrizhesse bizalmát a közigazgatás joghoz kötöttségével, céljainak teljes körű és következetes megvalósításával, a várt és elvárt jogbiztonság megteremtésével, saját tevékenységének és szervezetének átláthatóvá tételével, egyszóval önmagával közigazgatással szemben. E tanulmány arra irányul, hogy e rendkívül összetett, sokdimenziós rendszer vonatkozásában megragadjon két témát, amelyek hathatósan hozzájárulhatnak a fenti célkitűzés megvalósításához, a hatósági eljárásban a döntések diverzifikálásával illetve az integritás-szemlélet erősítésével kapcsolatban. Jelen tanulmány a Rézler Gyula Alapítvány támogatásával, a hazai PhD-tanulmányok támogatására irányuló ösztöndíj pályázathoz kapcsolódóan jött létre. A tanulmányba foglalt gondolatokkal kívánom tiszteletemet kifejezni Rézler Gyula professzor úr kiemelkedő jelentőségű munkássága előtt és megköszönni a Rézler Gyula Alapítvány támogatását, amely hozzájárult szakmai fejlődésemhez a doktori fokozat megszerzéséhez vezető út során.”

Forrás:
Az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának hatásai a hatósági eljárás átláthatóságára és nyitottságára; Hohmann Balázs; Rézler Gyula Alapítvány; 2019 (PDF)

A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2019. évi konvergenciaprogramját

„…AJÁNLJA, hogy Magyarország 2019-ben és 2020-ban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1. Biztosítsa a Tanács 2019. június 14-i ajánlásának való megfelelést a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója céljából.

2. Folytassa a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját, különösen továbbképzés révén, valamint javítsa a szociális támogatások és az álláskeresési járadékok
megfelelőségét. Javítsa az oktatási eredményeket, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban. Javítsa az egészségügyi eredményeket a megelőző egészségügyi intézkedések támogatásával és az alapellátás megerősítésével.

3. Állítsa a beruházásorientált gazdaságpolitika középpontjába a kutatást és az innovációt, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiagazdaságot, a közlekedési infrastruktúrát, a hulladékgazdálkodást, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyságot, figyelembe véve a regionális különbségeket is. Javítsa a versenyt a közbeszerzések terén.

4. Erősítse meg a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén, valamint erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét. Javítsa a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén. Folytassa az adórendszer egyszerűsítését, és erősítse azt meg az agresszív adótervezés kockázatával szemben. Javítsa a versenyt és a szabályozás kiszámíthatóságát a szolgáltatási ágazatban…

Forrás:
A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2019. évi konvergenciaprogramját; Az Európai Unió Tanácsa; 9942/19 – COM(2019) 517 final; 2019. július 8. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés:
Agresszív adótervezéshez: „…jogszerű lépésekből állnak ugyan, de fő céljuk az adóelkerülés. A más néven „agresszív adótervezés”-nek is nevezett adóelkerülés az adórendszer alakiságaiból fakadó előnyöket, illetve az adórendszerek közötti eltéréseket használja ki az adóterhek csökkentése érdekében. Ez számos formát ölthet, így következménye lehet a költségek vagy veszteségek kétszeri elszámolása, vagy az adóztatás kettős elmaradása.” Jogi Fórum