Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Gulyás-Koltay: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a mindenkori kormány kedvenc egyetemének kell lennie”
Tárgyszavak: államtudományi képzés, diplomáciai felsőoktatás, Gulyás Gergely, Koltay András, közigazgatás-tudomány, közszolgálati felsőoktatás, közszolgálati munkaügyek, közszolgálati személyügyek, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, NKE Diplomáciai Akadémia, szervezés- és vezetéstudomány
Co-VAL: miért és hogyan alkalmazzuk a társ-alkotást a közszolgáltatásokban?
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, élő laboratórium, Európai Unió, felhasználó központúság, közigazgatás-tudomány, közigazgatási innováció, living lab, szervezés- és vezetéstudomány, szolgáltatástervezés, társ-alkotás
Varga Péter: A DAS (Digitális Agrár Stratégia) egy igazi sikersztori
Tárgyszavak: adatközpontú mezőgazdaság, adatpolitika, Agrárminisztérium (AM), digitális mezőgazdaság, Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, közadatok, Magyarország, Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS), precíziós mezőgazdaság, Varga Péter

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Gulyás-Koltay: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a mindenkori kormány kedvenc egyetemének kell lennie”

„ Az egyetem világnézeti, politikai értelemben semleges, értékrendjében viszont értelemszerűen nem lehet az. Ez az értékrend ugyanis a magyar állam, a magyar emberek, a közösség szolgálata köré szerveződik, az egyéni szabadság védelme és a közjó gyarapítása érdekében – mondja a Mandinernek Koltay András, az NKE rektora. Interjúnk Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Koltay Andrással, az NKE rektorával.

Fideszes káderképző, Orbán kedvenc egyeteme, két marékkal szórja az uniós pénzt, képzi a NER-nek az utánpótlást – ezt olvasni az interneten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (továbbiakban: NKE). Milyen érzés egy ilyen egyetem rektorának lenni?
Dr. Koltay András: Ezek a vélemények torz képet festenek a valóságról. Az egyetem képzései sajátos feladatot töltenek be, hiszen hallgatóink elhelyezkedése a munkaerőpiacon az állam különböző szerveinek szolgálatát jelenti, legyen szó a közigazgatás, a honvédelem, vagy a rendvédelem területéről. Ebből fakad, hogy az egyetem és a mindenkori kormány közötti kapcsolat szükségszerűen erősebb, mint egy hagyományos felsőoktatási intézmény esetében. Ez nem egy politikailag terhelt viszony, hanem az egyetem feladatrendszeréből adódó szükségszerűség.

2018 óta a Miniszterelnökség az egyetem fenntartója. Mi biztosítja azt, hogy a Miniszterelnökség nem fog beleszólni az egyetemen folyó oktatási és tudományos munkába?
Gulyás Gergely: Korábban is a kormány volt a fenntartó, csak ezt a fenntartói jogot több minisztériumon keresztül gyakorolta. A tudományos kérdések természetesen az egyetem hatáskörébe tartoznak. A kormány úgy ítélte meg, és az Országgyűlés úgy döntött, hogy még eredményesebb lehet a működés, és világosabbak a felelősségi viszonyok, ha egy fenntartó van. Azt pedig az előző kérdésére válaszolva teszem hozzá, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a mindenkori kormány kedvenc egyetemének kell lennie, hiszen az intézmény – ahogyan rektor úr is fogalmazott – a közigazgatás bázisát jelenti. A közigazgatásnak pedig nem csupán a jelenlegi, hanem a mindenkori kormányhoz kell szakszerűen és lojálisan viszonyulni.

Bárándy Gergely volt MSZP-s képviselő úgy fogalmazott, hogy az NKE-n egyenesen elvárás az oktatók részéről a politikai lojalitás. Igaz ez?
Dr. Koltay András: Nem igaz. Az egyetemi oktatók munkája teljesen szabad. Ahogy az egyetemi oktató belép a tanterembe és találkozik a diákokkal, akkor a hallgatókon kívül senki más nincs ott, senki más nem hallja, hogy mit mond, miről beszél. Ezt hívják oktatási szabadságnak, vagy másként a tudomány szabadságának, ami a mi egyetemünkön is maximálisan érvényesül. Nem tudom, hogy a munkatársak milyen világnézetűek, milyen politikai meggyőződést vallanak. Egy dolog biztos: az egyetemnek van egy világos, szilárd és nyilvánosan deklarált értékrendje. Az egyetem világnézeti, politikai értelemben semleges, értékrendjében viszont értelemszerűen nem lehet az. Ez az értékrend ugyanis a magyar állam, a magyar emberek, a közösség szolgálata köré szerveződik, az egyéni szabadság védelme és a közjó gyarapítása érdekében. Aki ezt az értékrendet vallja, az tudományos érdemei által az egyetem oktatója lehet. Semmi más kvalifikációra nincs szükség.

Orbán Balázs parlamenti államtitkár egy tavalyi interjúban arról beszélt, hogy olyan elméket képeznek az NKE-n, akik alapvetően minden körülmények között magyar gondolkodásúak. Miben lesz magyarabb gondolkodású egy NKE-s hallgató, mint egy ELTE-s?
Gulyás Gergely: Nem más egyetemekhez viszonyítva hirdetnék versenyt. Ha valaki az NKE-re megy, azért teszi ezt, mert a magyar állami közszolgálat részese kíván lenni, ezért természetes, hogy gondolkodásának kiindulópontja a nemzeti érdek.

Osztatlan, 10 féléves államtudományi képzés indult az NKE-n. Miben más ez, mint egy klasszikus jogászképzés?
Dr. Koltay András: Az államtudományi képzés a jogászképzéssel tartalmilag részben átfedésben, részben attól eltérően, ugyanakkor párhuzamosan működött már a második világháború előtt is. Az államtudományok jelentős része az alkotmányjog, a közigazgatási jog és hasonló jogterületek köré szerveződik, de van egy markáns eltérés: aki az államtudományok területén végez tudományos tevékenységet, az a mindenkori magyar állam mibenlétéről, szerkezetéről, működéséről gondolkodik, aki az államtudományok doktora lesz, az képessé válik arra, hogy a magyar állam működésében érdemi szerepet vállaljon.

Ez a képzés ugyanúgy doktori címet ad, mint a klasszikus jogászképzés. Sokan ezzel szemben is kritikát fogalmaztak meg, mondván, ha egyre többen tudnak doktori címet szerezni, az csökkenti a doktori cím értékét.
Dr. Koltay András: Kevés olyan ország van a világon, ahol a felsőoktatásából kilépve a jogászok automatikusan doktori címet kapnak. Engem 24 évesen, doktorként mindenki körbeünnepelt a nemzetközi konferenciákon, hogy ilyen fiatalon máris tudományos karriert futottam be, holott csupán végzett jogász voltam. Ilyen szempontból a jogászok ellenkezése némileg nehezen magyarázható. A doktori cím szimbolikus felemelése az osztatlan, ötéves mesterképzésünknek. Az az elképzelés áll mögötte, hogy a NKE-n a magyar állam és a magyar társadalom leendő vezetőit képezzük.

Mindketten jogászok, ráadásul ugyanazon az egyetemen végeztek. Az NKE-n jelentősek a fejlesztések, világszínvonalú infrastruktúra áll rendelkezésre, miközben más egyetemek nem biztos, hogy megkapják mindezt. A többi jogi kar hogyan viszonyul ehhez a jelenséghez?
Gulyás Gergely: A jogi egyetemen végzettek közül mindig lesznek olyanok, akik vezető szerepet játszanak az államéletben, de egy jogtudományi képzés mégis inkább a klasszikus jogi pályákra készít fel, vagy éppen a gazdasági életben hasznosítható tudást biztosít. Ezért az NKE nem jelent konkurenciát más jogi karoknak.

Ennek ellenére, ha ebből egy nemes versengés alakulna ki, amely erősíti az államtudományi képzést a jogi karokon, akkor azt én még helyesnek is tartanám. Ám, ha valaki megnézi a magyar munkaerőpiac helyzetét, akkor azt látja, hogy ha valaki diplomát szerez és nyelvet beszél, akkor igen jó esélye van a gyors elhelyezkedésre.

Dr. Koltay András: Két különböző dologról kell beszélni. Az egyik az infrastrukturális fejlesztés, ami valóban páratlan volt az elmúlt években az NKE, valamint az egész magyar felsőoktatás életében, a másik pedig az egyetem működési költségei. Az infrastrukturális fejlesztésnek jelentős része, így a Ludovika Akadémia épületének a felújítása a magyar állam morális kötelezettsége volt. 2010 után jutott el a kormány oda, hogy ezt a morális kötelezettségét teljesíteni tudta. A Ludovika mint honvédtisztképző intézmény múltjához való viszonyulás sem spórolható meg, a történelmi örökség erre érdemes elemeit ezen az új egyetemen kell tovább éltetni. Az infrastruktúrafejlesztés tekintetében valóban kivételezett helyzetben volt az NKE, de működési célú költségvetési támogatása más állami egyetemek támogatásának mértékéhez illeszkedik. Ez azért árnyaltabb kép annál, mint ami a csillogó, új épületekből önmagában kitűnik.

Hogyan áll az NKE hazai, illetve nemzetközi versenyképesség tekintetében?
Dr. Koltay András: Nehezíti a választ, hogy a felsőoktatási rangsorban az almát és körtét hasonlítják össze. Nehézséget okoz, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban egyáltalán szóba jöhessünk, hiszen ott a klasszikus tudományegyetemek versengenek egymással, nem rendőrtiszteket, honvédtiszteket, közigazgatási munkatársakat képző egyetemek. Vannak viszont objektív mérőszámok, mint például a tudományos teljesítmény, vagy az oktatói kiválóság. Ebben Magyarországon jól szerepel az intézmény.
Célunk, hogy rövid távon még jobbak legyünk, és a hazai felsőoktatási intézmények szűk elitjébe tartozzunk.

Mit tud még tenni az állam a közszolgálati képzés erősítése érdekében?
Gulyás Gergely: A legfontosabb, hogy vonzóvá teszi magát a közszolgálati életpályát. Ha a legjobb egyetemet hozzuk létre, de utána nincs olyan közszolgálati életpálya, amely a kiváló eredménnyel végzett egyetemistákat a közszolgálatba vonzza, akkor minden egyetemi törekvésünk hiábavaló. Az új Kit. (kormányzati igazgatásról szóló törvény – a szerk.) elfogadása ahhoz járul hozzá, hogy ma már lehet a közigazgatásban is életpályában gondolkodni. A minisztériumoknál és a minisztériumok háttér intézményeinél jelentős béremelésre, bérrendezésre került sor. Ha valaki ma egy minisztériumban főosztályvezető, akkor a jövedelme akár versenyképes is lehet a civil szférával. Ami pedig az egyetemi fejlesztéseket illeti, nem csupán a Ludovika Campus újult meg 2014-ben, hanem például az egyetem főépülete is. Jelenleg folyamatban van a vívóterem fejlesztése, elkészült az uszoda, a kollégium, valamint a tornacsarnok, amely az egyik legjobb adottsággal rendelkező egyetemi sportcsarnok. A következő évek nagy feladata lesz a honvédtiszti képzéshez szükséges épületek kialakítása, ezen kívül már javában zajlik a katasztrófavédelem új oktatási épületének tervezése is.

Mit üzenne a tehetséges fiataloknak, akik pályaválasztás előtt állnak 18-19 évesen, jó érettségivel, nyelvtudással? Miért az NKE-t válasszák?
Dr. Koltay András: Ha valaki az NKE-t választja, nem értéksemleges döntés hoz, nem azért jön ide, mert valahol lennie kell 18-19 évesen. Valamit lát abban, hogy a magyar állam, a magyar társadalom, a magyar közösség szolgálatát végző embereket képeznek ezen a helyen. De ez önmagában természetesen nem elegendő arra, hogy egy adott generáció elitjét jelentős számban az egyetemünk hallgatóinak sorai közé csábítsuk. Azt vélelmezem, hogy ami a mai hallgatóknak kiemelten fontos, az a magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesedése. Erre azt tudjuk mondani, hogy az egyetem a nemzetközi térben is létezik, bekapcsolódunk az európai szellemi vérkeringésbe. Nem abból a célból, hogy aki nálunk végez, az majd könnyebben hagyja el Magyarországot, hanem éppen azért, hogy Magyarországon találja meg azt az európai szemléletet, értékrendet, hagyományt, amit mi is őrizni igyekszünk. Azt gondoljuk, hogy létezik egy európai kulturális hagyomány, létezik egy európai közös gondolat, ami az európai egyetemeket összefűzi, ennek a hagyományos megközelítését valljuk magunkénak. Vannak Európában professzorok, egyetemek, intézmények, amelyek hasonlóan gondolkodnak. Velük kell partnerséget, szoros együttműködést kialakítanunk. Meg kell mutatni a hallgatóinknak, hogy Magyarország egy erős európai ország. Európa itt van, nem kell hozzá elmenni, nem kell hozzá feltétlenül külföldi egyetemeken tanulmányokat folytatni.

Az egyetem kiemelt projektje az Eötvös József Kutatóintézet. Mi a feladata ennek a szervezetnek?
Dr. Koltay András: Az Eötvös József Kutatóközpont egy kutatóintézeteket összefogó intézmény, ami semmiképpen nem keverendő össze az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal. Olyan kutatásokat végzünk ezekben az intézetekben, amelyek stratégiai fontosságúak a magyar állam identitására, jövőképére, jövőbeli feladataira vonatkozóan. Olyan kérdéseket feszegetünk, amelyekre a magyar államnak, a magyar állam különböző szerveinek releváns és aktuális válaszokat kell adni a 21. században.

Mi a helyzet Tisza István Programmal?
Dr. Koltay András: A Tisza István-programot a száz évvel ezelőtt mártírhalált halt miniszterelnökre emlékezve indítottuk el, akiről egyébként kevesen tudják, hogy tudományos tevékenységet is végzett és államtudományi diplomát szerzett. A Tisza István-program egy fejlesztési program, amellyel szeretnénk új szintre emelni az egyetemet, mind a tudományos kutatások, mind a képzések tekintetében. A program év elején indult, 2021 végéig tervezzük első szakaszát.

És a Diplomáciai Akadémia? Ott mit oktatnak a jelentkezőknek?
Dr. Koltay András: A Diplomáciai Akadémia az ősz folyamán jön létre. A Külgazdasági és Külügyminisztériummal szoros együttműködésben a diplomáciai kar utánpótlását szeretnénk biztosítani. A szakmai tartalmat a külügyminisztérium felügyeli majd, ugyanakkor természetesen ezen a területen is tudományos, oktatási autonómiát élvez majd az intézmény. Nagyon izgalmas feladat, amely már több évtizede, a rendszerváltás óta meg nem valósult álma a mindenkori külügyi kormányzatnak és örülök, hogy az a döntés született, hogy nálunk talál otthonra.

Tavaly felmerült egy javaslat, miszerint állami vezetői pozíciót csak olyan ember tölthessen be, aki elvégezte az NKE-n az államtudományi képzést. Ebből végül mi lett? Valósággá vált vagy elvetették?
Gulyás Gergely: Miután az állami vezetők politikai tisztséget töltenek be, ott semmilyen végzettségbeli megkötés nem lehet. Egyelőre a közigazgatási vezetőknél sincs ilyen szabály.

De lesz?
Gulyás Gergely: Nem fordítanám meg semmiképpen a sorrendet. Először oda kell eljutni, hogy a közigazgatás színvonala olyan magas, és maga a közigazgatási életpálya olyan vonzó legyen, hogy az önmagában indokolttá, szükségessé tegye ezt a változtatást. Ha ide eljutottunk, akkor érdemes ezt megvitatni. Jó irányba haladunk, de még nem tartunk itt, úgyhogy ne a gombhoz varrjuk a kabátot.

A Diplomáciai Akadémia és a magyar diplomácia között várható ilyen kapcsolat? Lesz olyan előírás, hogy csak az jelentkezhet diplomatának, aki elvégzi ezt az akadémiát?
Gulyás Gergely: Azt el tudom képzelni, hogy valamilyen képzést a Diplomáciai Akadémián mindenkinek el kelljen végezni azt megelőzően, hogy külszolgálatba megy, de ilyen szabály sincs egyelőre. Ha eljutunk oda, hogy a Diplomáciai Akadémia működik, lehet értelme a felvetésnek, hiszen kiválthatná azt a képzést is, amelyet a külügy saját maga folytat és kötelezően előír minden diplomatának. Ha ma valaki külszolgálatra jelentkezik, annak a külügyben le kell tennie számtalan vizsgát, mert vannak a diplomáciai szolgálatnak olyan alapjai, amelyet minden külszolgálatot teljesítő köztisztviselőnek ismernie kell. Ezt ideális esetben egy professzionális diplomáciai képzés keretében lehetne elsajátítani. Ezért is fontos a Diplomáciai Akadémia.”

Forrás:
Gulyás-Koltay: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a mindenkori kormány kedvenc egyetemének kell lennie”; Kereki Gergő; Mandiner; 2019. szeptember 12.

Co-VAL: miért és hogyan alkalmazzuk a társ-alkotást a közszolgáltatásokban?

„A Co-VAL projekt célja (mint az teljes nevéből is kiderül: Understanding Value Co-Creation in Public Services for Transforming European Public Administrations), hogy megértse és megértesse a közszolgáltatásokban alkalmazott, társ-alkotással megvalósuló értékteremtést és ennek hatását az európai közigazgatási rendszerek átalakulására. A projektet az Európai Unió 12 partnerrel együtt alapította (ezek legtöbbje egyetem, köztük a Corvinus is), valamint finanszírozza az EU „Horizon 2020” kutatási és innovációs programból. A Co-VAL június 18-án megjelent hírlevelében Francesco Mureddu és David Osimo, a Lisbon Council agytröszt társigazgatója és kutatási igazgatója arra keresi a választ, hogy a társ-alkotás – miközben maga a kifejezés igazán trendivé vált, konferenciák és publikációk sokasága foglalkozik vele – hogyan válhat gyakorlati valósággá az EU 508 millió polgára javára. Vagyis hogyan lehet a helyben sikeres kezdeményezéseket európai léptékben is kiterjeszteni, annak ellenére, hogy a közigazgatás több országban is hírhedten merev, és a közszolgálatban dolgozók rettegnek az innovációban és a kezdeményezésekben rejlő hibalehetőségektől.

Az áttörés lehetőségét segíti, hogy a szakirodalom és a mindennapi tapasztalatok már jóval túlmentek az elméleti fejtegetéseken. Ma már számos hatékony, megfelelően tesztelt eszköztárral rendelkezünk, amelyek telepítésre készek és képesek eredményeket hozni. Rengeteg gyakorlati tapasztalat is a rendelkezésünkre áll, amelyek irányt mutathatnak a társ-alkotásra nyitott közigazgatási szervezeteknek. Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public-Sector Innovation) 100-nál is több eszköztárat tett már elérhetővé azoknak, akik szolgáltatástervezést akarnak megvalósítani a közszférában. A szerzők szerint a midennek ellenére egyenlőtlen elfogadás oka egy téves értelmezés, miszerint a társ-alkotás azok sajátja, akik „rombolva teremtőként” (disruptors) kísérletező, úttörő szerepet vállaltak magukra a közigazgatásban, miközben a társ-alkotás ma már kiérlelt megközelítést jelent, kodifikált alapelvekkel és szabványosított módszertanokkal. A dokumentum szerint itt az ideje, hogy a társ-alkotás a kormányzati-közigazgatási működés alaptevékenységévé váljon.

A dokumentum első része a társ-alkotás definícióját és jelentőségét járja körbe. Ehhez kapcsolódva a szerzők megállapítják, hogy a kifejezés mára „túlhasznált” lett, sokszor olyan megoldásokra is alkalmazva, amelyek nem jelentenek valós társ-alkotást, vagy nem biztosítottak a sikeres megvalósítás feltételei. A társ-alkotásnak sokféle módja van, eltérő módon és mértékben vonva be a felhasználókat a folyamatba. Fontos, hogy a fogalom nem jelenti azt, hogy a polgárok a maguk kezébe veszik önszerveződő módon a szolgáltatásokat, sőt, még az sem feltétel, hogy szándékosan részt vegyenek a folyamatban – a bevonás megvalósulhat akár adatok és statisztikák hatékony felhasználásával is. Ilyen esetben „belső” társ-alkotásról (“intrinsic” co-creation) beszélünk, amelyben a felhasználók részvétele passzív módon valósul meg. Az ide tartozó társ-konstrukcióban (co-construction) kulcsszerepet játszanak a a felhasználói interakciókról visszajelzést adó valós idejű adatok, a nyílt adatok, az alkalmazásprogramozási felületek (API), valamint az agilis módszertan. A „külső” társ-alkotás (“extrinsic” co-creation) ugyanakkor aktív részvételt feltételez, alapvetően a társ-tervezés (co-design) köré épülve. A társ-tervezésben a felhasználók aktívan részt vesznek a visszajelzések és ötletek megosztásában. A szintén a külső társ-alkotás körébe tartozó társ-termelés (co-production) során a felhasználók a megvalósításban is részt vesznek. Akármelyik formája is valósul meg a társ-alkotásnak, közös jellemzőjük, hogy annak jobb minőségű szolgáltatást nyújtását teszi lehetővé, megragadva a felhasználók szükségleteit és viselkedési mintáit, dinamikusan adaptálva azokat a szolgáltatás fejlesztéséhez. Az ehhez szükséges rugalmasságban az új infokommunikációs technológiák jelentős segítséget nyújtanak.

A szerzők szerint a szolgáltatások társ-alkotása segíthet zárni azt a rést, ami Európában az elektronikus kereskedelmi és közigazgatási tranzakciók száma között feszül: míg 2018-ban az EU-s polgárok 60%-a vásárolt elektronikusan, e-közigazgatási szolgáltatást csak 34%-uk vett igénybe. (A számok erősen szórnak országonként: Németországban például 77-19 volt az arány, míg Észtországban 61-71, vagyis a balti államban az e-közigazgatás vezet az e-kereskedelem előtt.) A 26%-os rés tíz évvel korábban még csak 15% volt. A társ-alkotás által megkívánt felhasználó központúság vonzóbbá és hatékonyabbá teheti az e-közigazgatást és az e-közszolgáltatásokat.

A második részben a szerzők a társ-alkotás két fő irányát mutatják be. Az első a szolgáltatástervezés (service design), ami a vállalati szférában bevett tervezési módszertanokat és alapelveket alkalmazza a közintézményekben, azzal a céllal, hogy a fejlesztéseket a felhasználó nézőpontjából közelítsék meg. A másik irányt az ún. „élő laboratóriumok” (living labs) jelentik, amelyekkel már több hírlevelünkben is foglalkoztunk. Ezek a közszférán belül, de autonóm módon működő, független szervezeti egységek, amelyek maguk határozzák meg innovatív céljaikat és munkamódszereiket. A dokumentum részletesen bemutatja mindkét fő iránynak az eszköztárát és alapelveit, valamint néhány megvalósult jó gyakorlatot.

A harmadik részben a szerzők szakpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg, tíz lépésben foglalva össze egy olyan útitervet, amellyel hitelesen valósítható meg a felhasználó-központú digitális kormányzás. Előtte azonban bevezetésképpen azt is tisztázzák, hogy mit nem jelent a társ-alkotás. Nem jelent kiszervezést, ellenkezőleg, erősebb kormányzati vezetőszerepet igényel. Nem jelent tisztán lentről felfelé (bottom-up) tervezést, viszont jól strukturált módszertant feltételez; műhelymunkák szervezése nem tartozik a társ-alkotás tárgykörébe. Nem jelent radikális nyitottságot sem – korlátozott körű közreműködőt igényel, ezek viszont nem csak emberek, hanem vállalatok vagy más közintézmények is lehetnek. Nem a technológiák vannak a középpontjában, bár azok hatékony segítséget jelentenek a folyamatban. És végül – mint korábban már utaltunk rá – ma már nem úttörő kezdeményezésnek, hanem jól bevált megközelítésnek számít, sztenderdizált módszertanokkal.

A javasolt útiterv 10 lépését négy fő témakörbe sorolják:

Elfogadás prioritása

A felhasználók körében végzett kutatások követelménnyé tétele a közszolgáltatásokban

Közpénzek biztosítása a társ-alkotás elfogadásának elősegítésére

Megvalósítás támogatása

A személyes és szervezeti képességek erősítése a közigazgatásban

Szolgáltatástervezés, mint infrastrukturális szolgáltatás megalapozása minden EU-tagállamban

A korlátok eltávolítása

A közbeszerzések hozzáigazítása az agilis módszertanhoz

A nyílt szabványok és nyílt adatok normáinak érvényesítése

Megfelelő ösztönzők biztosítása a polgárok részvételéhez

Az eredmények nyomonkövetése

Mérőszámok készítése a digitális kormányzás kulcs-teljesítménymutatóihoz

Tényszerű adatbázis biztosítása a közigazgatási szolgáltatástervezéshez

Megbízható mutatók előállítása a társ-alkotás közigazgatásbeli befogadásának időbeli alakulásáról

Végül a negyedik részben a szerzők azokat a lehetséges buktatókat tekintik át, amelyek elkerülése elengedhetetlen a társ-alkotás sikeres alkalmazásához. Ezek egy része abból az aszimmetriából fakad, ami a közigazgatási vezetők, a különböző érdekeltek és a felhasználók eltérő szerepkörei jelentenek. Az új szemlélet szerint a társ-alkotás során a közigazgatás nem egyszerűen a felhasználókért, hanem velük együtt végzi a munkáját. Elkerülendő az is, hogy a részvétel idővel szakértők vagy más reprezentánsok kiválasztott körét jelentse, a polgárok széles körének bevonása helyett. A problémák egy másik része abból fakad, hogy a résztvevőket nem sikerül kellően beágyazni a folyamatba a hierarchikus szervezet ellenállása miatt. Fontos, hogy a közszolgálatban dolgozók megfelelő képzést és tréninget kapjanak ahhoz, hogy a társ-alkotás folyamata valódi értékteremtéshez vezessen.”

Forrás:
New Co-VAL Policy Brief: Co-Creation of Public Services: Why and How; Co-VAL; 2019. június 18.
Co-Creation of Public Services: Why and How; Francesco Mureddu, David Osimo; Co-VAL/Lisbon Council; Policy Brief, 2019/25; (PDF)
Lásd még: Co-VAL project

Varga Péter: A DAS (Digitális Agrár Stratégia) egy igazi sikersztori

„Az IVSZ által kezdeményezett és kidolgozott Digitális Agrár Stratégiát augusztus elején egy kormányhatározat „szentesítette”, így már minden adott ahhoz, hogy elinduljon a program megvalósítása. A kezdetekről, a DAS szellemiségéről, céljairól, illetve a távlati tervekről Varga Péterrel, az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.

Melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a DAS megalkotása során és mi volt a te, illetve az IVSZ szerepe mindebben?
Varga Péter: Az egész történet azzal indult, hogy Nyírő András vezetésével megalakult az Agrárinformatikai munkacsoport, amit rögtön annak megvitatása követett, hogy mi legyen a szakmai csapat elsődleges célja. Az akkori főtitkár, Major Gábor bevonásával ara jutottunk, hogy egy olyan dokumentumra van szükség, ami a precíziós mezőgazdaság elterjedésének akadályaival, kihívásaival foglalkozik. Az ezt követő munka eredménye lett a DAS 1.0, ami időközben már nem csak a termelésre, hanem az üzemre és a termékpályákra fókuszált: egyértelművé vált ugyanis, hogy a precíziós eszközök piaca biztos és jó pályán halad, a termeléssel összefüggő kompetenciák és a precíziós eszközök által előállított adatok felhasználása kapcsán azonban komoly hiányosságok vannak.

Tudsz egy példát mondani erre, ami a gyakorlatból merít?
V.P.: Ott van az automata kormányzás, amiről sokan azt gondolták, hogy egy kényelmi funkció, pedig nem az. Persze lehet az is, de egyben ez a lehetőség azt is biztosítja, hogy a jármű 2 cm-es pontossággal haladjon, ami közben a technológia művelési feladatokat vezérel, sőt, rengeteg adatot is gyűjt a talajról, a növényről, a művelésről. Ezek az adatok egy adatbázisba rendezve alkalmasak arra, hogy évek alatt egy profilt hozzanak létre az adott termőföldről, amit fel lehet használni a fejlődéshez, a következő technológiák megtervezéséhez. Annak idején a külföldi példák tanulmányozása során azt láttuk, hogy az a termőföld, amihez 4-5 éves statisztika tartozik, az drágább, vagyis az adatnak elkezdett értéke lenni. Ezért tehát az erre irányuló kompetencia fejlesztés lett az első és legfontosabb témaköre a DAS-nak.

Milyen egyéb területekre koncentrált még a stratégia?
V.P.: Az agrárium, a termőföldek, az üzemek nem csak úgy önmagukban, hanem bizonyos rendszerekbe (gazdasági, természeti, piaci, időjárási), térben és időben egyaránt beágyazva léteznek, működnek, és az nem elvárható, hogy egy termelő saját erejéből gyűjtsön olyan adatokat, amelyek az üzleti döntésekhez elengedhetetlenek. Az Állam ugyanakkor rengeteg olyan adattal bír, amit nem juttat vissza a termelőkhöz, noha nekik nagy szükségük lenne rá, így a DAS második nagy témakörét az határozta meg, hogy miként lehet olyan állami szolgáltatásokat indítani, amelyek a már rendelkezésre álló adatokat visszajuttatja a termelői szinte, illetve javítja az adatgyűjtés minőségét olyan területeken, ahol nincs elérhető adat (pl. növényvédelem). A harmadik fókusz a támogatások köre, ami végül adat, szolgáltatások és tudás formájában került be a DAS-ba.

Hogyan, milyen körülmények között váltott verziószámot a Stratégia?
V.P: 2016-ban elkészült a DAS első verziója, ezt bejelentette az IVSZ, tartottunk egy sajtótájékoztatót, amit követően elindult a DJP 2.0 tématerületeinek összeállítása is. Annyira jó ütemben érkeztünk meg a Stratégiával ehhez az időszakhoz, hogy a DAS-t, illetve az azt kidolgozó csapatot a DJP átvette, létrejött egy munkacsoport, azaz szakember szintről átkerültünk egy magasabb, szervezeti szintre. Ezzel az újdonsült munkacsoporttal ismét átnéztük a fontos területeket (amihez csatlakozott a halászat és az erdészet is), begyűjtöttük a véleményeket, és ezen információk mentén, illetve az üléseinken történő ötleteléssel tovább csiszoltuk és finomítottuk a DAS-t. Az anyagot 2018 márciusában, még a választások előtt mutatta be az FM miniszter, a NAK elnöke, a Vidékfejlesztési államtitkár és a DJP vezetője, egy sajtótájékoztatón. , Akkor még a DAS elfogadásról Kormányhatározat nem született, mégis, az anyagban felvázolt folyamatok, projektek (ágazati adatpolitika, oktatás, szaktanácsadás, Digitális Agrárakadémia) ettől függetlenül mozgásba lendültek.

IVSZ: Hogyan tovább, melyek lesznek a következő lépések, feladatok?
V.P.: Az augusztus elején megjelenő határozatra azért is volt szükség, mert több minisztérium és közigazgatási szervezet érintett a programban, és ahhoz, hogy pénzt lehessen allokálni a feladatok mellé, fontos volt a határozat. Miután ez megtörtént, a DJP hivatalosan is átadta az ügyet az Agrárminisztériumnak, amit a DJP részéről egy akcióterv kidolgozása követ ütemezéssel, költségvetéssel, aminek szeptember végéig kell elkészülnie. Amint ez mind megvan, az a kérdés marad, hogy jövőre lesz-e elérhető forrás arra, hogy a program bekerüljön a megvalósítási szakaszba, megjelenjenek az adatok, a szolgáltatások, valamint elinduljanak az oktatási, fejlesztési programok. Következő lépésként, az ősz folyamán szeretném összehívni a munkacsoportot, ahol megvizsgáljuk, hogy az IVSZ-nek a következőkben hol van, lehet mozgástere, tennivalója, hova, mire kell erőforrást biztosítani.

IVSZ: Hány évre lesz szüksége a hazai mezőgazdaság szereplőinek ahhoz, hogy ezeket a technológiákat megfelelően és a napi gyakorlat szintjén fogják tudni használni?
V.P.: Azt gondolom, hogy ez 4-5 éven belül meg fog történni. A rendelkezésre álló adatok, az elérhető tudás, annak elkerülése, hogy mindezt csak az egyetemeken oktassák, illetve a folyamatosan zajló generáció váltás az ágazatban mind segít abban, hogy a folyamatok végig fussanak a maguk útján. Az is rengeteget jelent, hogy a digitális agrárium téma lett, sok száz fős konferenciák, kiállítások (pl. PREGA) foglalkoznak a területtel, aminek köszönhetően alig akad olyasvalaki az ágazatban, aki ezzel a témával ne találkozott volna.

Úgy érzem, hogy három éve, az IVSZ-szel közösen elindított munka mára alaposan kinőtte magát, az az erőforrás és erőfeszítés, amit annak idején (és azóta is) beleraktunk a projektbe, nagyon sok mindent megmozgatott. A DAS életútja egyértelműen sikersztori.”

Forrás:
Varga Péter: A DAS egy igazi sikersztori; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ); 2019. szeptember 6.

Közigazgatás, politika

A von der Leyen vezette Bizottság: egy ambiciózusabb Unióért

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke ma bemutatta csapatát és a következő Európai Bizottság új felépítését.

Az új Bizottság tükrözni fogja a politikai iránymutatásokban meghatározott prioritásokat és elképzeléseket. A Bizottság szerkezete azon célkitűzések köré szerveződik, amelyek alapján az Európai Parlament megválasztotta von der Leyent.

Tevékenységünk középpontjában azon változások jelentette kihívások állnak, amelyek az éghajlat, a technológia és a demográfia területén átformálják társadalmainkat és életmódunkat. A meglévő nagyhatalmak egyedül járnak új utakon. Új nagyhatalmak bukkannak fel, és erősödnek meg. Ez Európa-szerte számos közösségben kelt nyugtalanságot, és okoz szorongást. Európának vezető szerepet kell vállalnia bolygónk egészségesebbé tétele és az új digitális korszakra való átállás terén. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha összefogunk, és sajátos szociális piacgazdaságunkat úgy alakítjuk át, hogy az megfeleljen napjaink új célkitűzéseinek.

Ezen az úton minden erőnket, tehetségünket és képességünket latba kell vetnünk. Az egyenlőséget kell a középpontba helyeznünk, és nemtől, származási helytől és kortól függetlenül mindenki számára meg kell teremtenünk az esélyeket. Meg kell védenünk közös értékeinket, és tiszteletben kell tartanunk a jogállamiságot. A következő 5 évben valamennyi uniós intézménynek szorosan együtt kell működnie a félelmek csillapítása és a lehetőségek kibontakoztatása érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Ez a csapat az európai út formálója lesz: bátran fellépünk az éghajlatváltozás ellen, továbbfejlesztjük az Egyesült Államokkal folytatott partnerségünket, definiáljuk a mind magabiztosabb Kínához fűződő viszonyunkat, és megbízható szomszédok leszünk, például Afrika számára. Csapatom képviselni fogja értékeinket és világszínvonalú normáinkat. Olyan Bizottságot akarok, amelynek vezetése eltökélt, amely egyértelműen az aktuális kérdésekre összpontosít, és válaszokat ad. Olyan Bizottság lebeg a szemem előtt, amely kiegyensúlyozott, agilis és korszerű. Csapatomnak most meg kell nyernie a Parlament bizalmát. Az általam vezetett Bizottság a fenntarthatóság mellett elkötelezett geopolitikai Bizottság lesz. Azt akarom továbbá, hogy az Európai Unió a multilateralizmus őre legyen. Mert tudjuk: erősebbek vagyunk, ha együtt tesszük azt, amire egyedül nem vagyunk képesek.”

Új, törekvéseinkre szabott szerkezet

Az új biztosi testületben nyolc alelnök lesz, ideértve az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét (Josep Borrell) is. Az alelnökök felelnek majd a politikai iránymutatásokban megfogalmazott legfontosabb prioritásokért. Ők irányítják majd az olyan, kiemelten fontos, átfogó kérdésekkel kapcsolatos munkánkat, mint az európai zöld megállapodás, a digitális korra felkészült Európa, az emberközpontú gazdaság, az európai életmód védelme, Európa globális szerepének erősítése és az európai demokrácia megerősítése. Az új biztosi testület szerkezetének középpontjában a biztosok állnak. Ők irányítják majd a főigazgatóságok által biztosított szakmai munkát.

Három ügyvezető-alelnök kettős funkciót lát majd el: egyszerre lesz a megválasztott elnök programjában szereplő három kulcstéma egyikéért felelős alelnök, valamint biztos.

Frans Timmermans ügyvezető-alelnök (Hollandia) koordinálja majd az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát. Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság támogatásával ő fogja irányítani az éghajlat-politikát is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Azt szeretném, hogy az európai zöld megállapodás az Unió védjegyévé váljon. Lényege azon kötelezettségvállalásunk, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljunk. Ez egyúttal hosszú távú gazdasági követelmény is: akik először lépnek és a leggyorsabbak, azok élhetnek majd az ökológiai átmenet kínálta lehetőségekkel. Azt akarom, hogy Európa éllovasa legyen e folyamatnak. Hogy a tudás, a technológiák és a bevált gyakorlatok exportőrévé váljon.”

Margrethe Vestager ügyvezető-alelnök (Dánia) koordinálja majd a digitális kornak megfelelő Európa programját, és – a Versenypolitikai Főigazgatóság támogatása mellett – egyúttal betölti majd a versenypolitikáért felelős biztos posztját.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „A digitális átalakulás óriási hatással van arra, hogyan élünk, dolgozunk, kommunikálunk. Egyes területeken – ilyen például a B2C – Európának fel kell zárkóznia, másokon – ilyen például a B2B – élenjárók vagyunk. Egységes piacunkat úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy megfeleljen a digitális kor követelményeinek, ki kell aknáznunk a mesterséges intelligencia és a „big data” nyújtotta lehetőségeket, javítanunk kell a kiberbiztonságot, és minden erőnkkel törekednünk kell technológiai szuverenitásunk megőrzésére.”

Valdis Dombrovskis ügyvezető-alelnök (Lettország) koordinálja majd az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos, akit A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága támogat majd munkájában.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Egyedülálló szociális piacgazdasággal rendelkezünk, mely a jólét és a szociális méltányosság forrása. Ez különösen fontos most, amikor kettős – éghajlati és digitális – átmenetnek nézünk elébe. Feladatunk, hogy gazdaságunkban a szociális és a piaci összhangja érvényesüljön – ezt a munkát Valdis Dombrovskis vezeti majd.”

Az öt további alelnök a következő:
Josep Borrell (Spanyolország, jelenleg spanyol külügyminiszter): főképviselő/alelnökjelölt, Európa globális szerepének erősítése;
Věra Jourová (Cseh Köztársaság, biztos a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságban): értékek és átláthatóság;
Margarítisz Szkínász (Görögország, korábban európai parlamenti képviselő, az Európai Bizottság nagy tapasztalattal rendelkező tisztviselője): az európai életmód védelme;
Maroš Šefčovič (Szlovákia, alelnök a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságban): intézményközi kapcsolatok és tervezés;
Dubravka Šuica (Horvátország, az Európai Parlament tagja): demokrácia és demográfia.

A Bizottság részéről Dubravka Šuica vezeti majd az Európa jövőjével foglalkozó konferencia munkáját is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Új lendületet akarunk adni az európai demokráciának. Ez közös felelősségünk. A demokrácia több annál, minthogy ötévente elmegyünk szavazni. A demokrácia azt jelenti, hogy hallatjuk hangunkat, és részt vehetünk társadalmunk alakításában.”

Von der Leyen megválasztott elnök olyan biztosi testületet kíván vezetni, amely elkötelezett, érti Európát, és odafigyel arra, amit az európai polgárok akarnak.
A biztosi testület tagjai ezért hivatali idejük első felében minden tagállamba ellátogatnak. Nemcsak a fővárosokat kell megismerniük, hanem fel kell keresniük a régiókat is, ahol az európaiak élnek és dolgoznak.
Ahogy Európának meg kell felelnie a digitális kor követelményeinek, úgy a Bizottságnak is. A biztosi testület ülései papírmentesek és digitálisak lesznek.
Az új Bizottság célja, hogy az emberek és a vállalkozások életét megkönnyítse. Amikor a Bizottság új jogszabályokat alkot, a bürokrácia csökkentése érdekében alkalmazni fogja az „egy be, egy ki”, azaz a bevezetés és a hatályon kívül helyezés egyensúlyának elvét.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Ez a Bizottság nemcsak beszél a feladatairól, hanem el is végzi őket. Szervezeti felépítésünk feladatközpontú, nem pedig hierarchikus. Képesnek kell lennünk arra, hogy a fontos kérdésekre gyors és határozott válaszokat adjunk.”

A többi biztosjelölt a következő:
Johannes Hahn (Ausztria) lesz felelős a „Költségvetés és igazgatás” portfólióért, és közvetlenül a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek fog jelenteni. A biztosi testület régóta hivatalban lévő tagjaként tisztában van a modern közigazgatás kialakításának fontosságával.
Didier Reynders (Belgium), aki ügyvédi képzésben részesült, rendkívül komoly tapasztalattal rendelkező volt pénzügyminiszter, külügyminiszter, Európa-ügyi miniszter és védelmi miniszter. Az új Bizottságban ő lesz felelős a „Jogérvényesülés” portfólióért (beleértve a jogállamiság témáját is).
Marija Gabriel (Bulgária) jelenleg is a Bizottság tagja. Elkötelezetten és kitartóan dolgozott a digitális portfólióval kapcsolatos kérdéseken, mostantól viszont új perspektívákat fog teremteni a fiatal generáció számára („Innováció és ifjúság” portfólió).
Sztella Kiriakídisz (Ciprus) orvospszichológus, aki sokévnyi tapasztalattal rendelkezik a szociális ügyek, az egészségügy és a rák megelőzése területén. Ő vezeti majd az „Egészségügy” portfóliót.
Kadri Simson (Észtország) az észt parlament hosszú ideje hivatalban lévő tagja, valamint gazdasági és infrastrukturális miniszter. Hozzá tartozik majd az „Energiaügy” portfólió.
Jutta Urpilainen (Finnország) egykori pénzügyminiszter, aki sokáig tagja volt a finn parlament külügyi bizottságának, különleges megbízottként is dolgozott Etiópiában. Ő veszi át a „Nemzetközi partnerségek” portfóliót.
Sylvie Goulard (Franciaország), az Európai Parlament egykori tagja az Unió elkötelezett és meggyőződéses híve. A „Belső piac” biztosaként felügyeli majd az iparpolitikával kapcsolatos munkát, és támogatni fogja a digitális egységes piacot. Ezenkívül ő felel majd a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért is.
Trócsányi László (Magyarország) Magyarország korábbi igazságügy-minisztere. Ő vezeti majd a „Szomszédságpolitika és bővítés” portfóliót.
Phil Hogan (Írország), a jelenleg a mezőgazdaságért felelős tapasztalt biztos a „Kereskedelem” portfólió vezetésével támogatja majd az új Bizottság munkáját.
Paolo Gentiloni (Olaszország) korábbi olasz miniszterelnök, valamint külügyminiszter a „Gazdaságpolitika” portfólió területén szerzett tekintélyes tapasztalatával járul hozzá az új Bizottság munkájához.
Virginijus Sinkevičius (Litvánia) litvániai gazdasági és innovációs miniszter a „Környezet és óceánok” portfólióért lesz felelős.
Nicolas Schmit (Luxemburg) az Európai Parlamentnél, valamint foglalkoztatásügyi és munkaügyi miniszterként szerzett tapasztalatait a „Munkahelyteremtés” portfóliója területén hasznosíthatja.
Helena Dalli (Málta) a szociális párbeszédért, a fogyasztói ügyekért és a polgári szabadságjogokért felelős miniszterként, valamint az európai ügyekért és az esélyegyenlőségért felelős miniszterként politikai pályafutását az egyenlőségnek szentelte. Ő vezeti majd az „Egyenlőség” portfóliót.
Janusz Wojciechowski (Lengyelország) az Európai Parlament régóta hivatalban lévő tagja volt a Mezőgazdasági Bizottságban, jelenleg az Európai Számvevőszék tagja. Hozzá tartozik majd a „Mezőgazdaság” portfólió.
Elisa Ferreira (Portugália) jelenleg a Banco de Portugal vezetőhelyettese. Már sok éve az Európai Parlament tagja, ezenkívül Portugáliában tervezési és környezetvédelmi miniszterként is tevékenykedett. Ő vezeti majd a „Kohézió és reformok” portfóliót.
Rovana Plumb (Románia) az Európai Parlament tagja (a szociáldemokraták csoportjának alelnöke), aki Romániában korábban környezetvédelmi és éghajlatváltozási, munkaügyi, uniós alapok kezeléséért felelős, oktatásügyi és közlekedési miniszter is volt. Hozzá tartozik majd a „Közlekedés” portfólió.
Janez Lenarčič (Szlovénia) szlovén diplomata. Uniós ügyekért felelős államtitkárként éveken át szorosan együttműködött az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és az Európai Unióval. Hozzá tartozik majd a „Válságkezelés” portfólió.
Ylva Johansson (Svédország) jelenleg svéd foglalkoztatásügyi miniszter, korábban az iskolákért, egészségügyért és idősgondozásért felelős miniszter volt, a svéd parlament tagja. Ezenkívül széles körben elismert szakember a foglalkoztatás, az integráció, az egészségügy és a jólét területén. Ő vezeti majd a „Belügy” portfóliót.

A következő lépések

Következő lépésként az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a teljes biztosi testület összetételét, beleértve az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/az Európai Bizottság alelnökét is.

Mindezt megelőzően azonban – a Parlament eljárási szabályzata értelmében – a biztosjelölteknek meghallgatáson kell részt venniük az illetékes parlamenti bizottságok előtt.

Az Európai Parlament jóváhagyása esetén az Európai Tanács az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése értelmében hivatalosan kinevezi az új Európai Bizottságot.

További információk: https://ec.europa.eu/commission/interim/commissioners-designate_hu”

Forrás:
A von der Leyen vezette Bizottság: egy ambiciózusabb Unióért; Európai Bizottság; IP/19/5542; 2019. szeptember 10.

Civitas Sapiens’19 – Konferencián mutatják be a fenntartható okos város megoldásokat

„A magyar okos város fejlesztéseket és lengyel digitalizációs folyamatokat is bemutatja a Civitas Sapiens’19 – Okos város szakmai konferencia, amelyet szeptember 21-én rendeznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint a konferencia helyzetképet ad a hazai és nemzetközi okos város trendekről, betekintést nyújt számos, már jelenleg is alkalmazott modell működésébe.

A vendég ország Lengyelország lesz, így olyan nemzetközi eszmecserére is lehetőség nyílik, amelynek során megismerhetők a lengyel okos város megoldások, a szolgáltatói és felhasználói tapasztalatok.

A rendezvény ad otthont a Civitas Sapiens Műhely kezdeményezésére elindult digitális térségfejlesztési posztgraduális képzésen végzett hallgatók diplomaosztójának.

Szakmai kiállítást is rendeznek a konferencia alatt, amelyre az ország egész területéről érkeznek fejlesztők, gazdasági szereplők, akik gyakorlati megoldásokat mutatnak be a digitális technológiák és a városi szolgáltatások integrálására.

A konferencia a Miniszterelnökség fővédnöksége alatt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatásával, a Digitális Jólét Program, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Lechner Tudásközpont szervezésében valósul meg.”

Forrás:
Konferencián mutatják be a fenntartható okos város megoldásokat ; Világgazdaság/MTI; 2019. szeptember 14.

Hamarosan elkészül és a kormány elé kerül az 5G-stratégia

„A magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez, jelentette ki az Origónak adott interjúban Schanda Tamás államtitkár.

A magyar kormány célja, hogy Magyarország Európa öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) újonnan kinevezett parlamenti államtitkára az Origónak adott interjúban, amely szombaton jelent meg.
Az államtitkár elmondta, a magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez: az idei első fél évben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés közel négyszerese, és a cél az, hogy a magyar növekedés üteme minden évben két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.

Fontos eredmény – mutatott rá -, hogy az idei második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét. Kedvező jel, hogy az állami, az önkormányzati és a magánberuházások egyformán lendületesen emelkednek, és továbbra is dinamikus a magyar vállalkozások beruházási kedve, amivel az uniós tagállamok élvonalában vagyunk. 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, miközben hét éve folyamatosan emelkednek a bérek – sorolta az államtitkár.

Hozzátette, régiós és uniós szinten is kiemelkedő eredmény, hogy az Európai Uniós források 39 százalékát Magyarország már lehívta. „Egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy az európai növekedés motorja Közép-Európa, a térség sikere az egész kontinens versenyképességét meghatározó tényező” – hangsúlyozta.

Az 5G-rendszer kiépítéséről azt mondta, Magyarország jelenleg a letöltési sebességben a nyolcadik helyen áll a világranglistán. Világos, hogy a további technológiai fejlődésre az ipari változások miatt is nagy szükség van, ezért hamarosan elkészül és a kormány elé kerül az 5G-stratégia.”

Forrás:
A cél, hogy Magyarország ott legyen a „top 5-ben” 2030-ig; Világgazdaság/MTI; 2019. szeptember 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. : Közelgő határidő! 2020. évi informatikai beszerzési terv és informatikai fejlesztési terv feltöltése

„A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: DKÜ) ezúton hívja fel valamennyi érintett szervezet figyelmét arra, hogy a 301/2018 (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § a) pontja alapján, legkésőbb 2019. szeptember 30. napjáig köteles a DKÜ részére a Portálon keresztül, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve megküldeni a 2020. évi, éves informatikai beszerzési tervét és az éves informatikai fejlesztési tervét.

Az érintett szervezet a jogszabályi előírásnak akkor felel meg, ha a DKÜ honlapján elérhető „Informatikai beszerzési és fejlesztési tervek feltöltését segítő és a jóváhagyás folyamatát leíró útmutató”-ban foglaltak szerint eljárva, a tervsorok kitöltését követően a „Beszerzési és fejlesztési terv benyújtása” gombra kattintva, legkésőbb 2019. szeptember 30. napján 23 óra 59 percig benyújtja a beszerzési és fejlesztési tervét.”

Forrás:
Közelgő határidő! 2020. évi informatikai beszerzési terv és informatikai fejlesztési terv feltöltése – Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.; 2019. augusztus 5.

Díjmentesen elérhető földmérési és térképészeti adatok a Lechner Tudásközpontnál

„Földmérési és térképészeti adatok, többek között légi felvételek, ortofotók, domborzat- és felszínmodellek is igényelhetőek díjmentesen a Lechner Tudásközpontban. Az adatszolgáltatás a szakirányú oktatásban és kutatásban résztvevők munkájában nyújthat segítséget.

A Lechner Tudásközpontban bárki számára díjmentesen igényelhetőek a fentről.hu oldal archív és 10 évnél régebbi légifelvételei, ortofotók, valamint oktatási és kutatási célra a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapadatok. Az adott célra díjmentesen elérhető állami alapadatok körébe tartoznak az államhatár és alapponthálózati pontok adatbázisainak állományai mellett a távérzékelési adatbázisok és a Földrajzinév-tár adatbázis adatai, továbbá állami földmérési, ingatlan-nyilvántartási, topográfiai és honvédelmi célú térképi adatok, valamint archív analóg és digitális térképi adatok is.

Az ingyenes adatigénylés lehetősége az iskolarendszerű oktatási vagy tudományos kutatási célra az alapadatokból készített értéknövelt termékekre is kiterjed, az 50 km2-t nem meghaladó szintvonalrajzok, domborzat- és felszínmodellek mellett a Magyar Közigazgatási Határok adatbázisa a földméréssel, térképészettel foglalkozó szakemberek rendelkezésére áll.

A korábban a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által végzett ingyenes adatszolgáltatást az oktatási vagy kutatási szervezet vezetőjének kezdeményezésére a Lechner Tudásközpont Szolgáltató Osztályának munkatársai végzik. Az adatszolgáltatási kérelmeket az 1592 Budapest, Pf. 585. levelezési címre, vagy a teradatszolgaltatas@lechnerkozpont.hu e-mail címre várják.”

Forrás:
Díjmentesen elérhető földmérési és térképészeti adatok a Lechner Tudásközpontnál; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2019. szeptember 9.

Településtervezés a gyakorlatban

„A Lechner Tudásközpontban folyó munkába, a települési adatok, a terület- és településtervezés rejtelmeibe nyerhettek bepillantást szeptember 9-én a Szent István Egyetem tájrendező és kertépítő mérnök hallgatói, akik előtt még az építésműszaki dokumentumok százezreit őrző tervtár vasajtaja is kinyílt.

Településtervezés iránt érdeklődő hallgatók látogattak el szeptember 9-én a Lechner Tudásközpontba, ahol kihelyezett oktatás keretében ismerkedtek meg a Lechnerben folyó munkával, a gyakorlatban is jól hasznosítható tudnivalókkal. A Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar tájrendező és kertépítő mérnök alapképzésének településüzemeltetésre szakosodott diákjait és az őket kísérő két tanárt Dr. Sik András, a Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője köszöntötte.

Az előadások sorát Dr. Nagy András téradatelemzési szakértő kezdte, aki az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) rejlő lehetőségekkel kápráztatta el a hallgatókat. A Lechner Tudásközpont által fejlesztett alkalmazásból többek között az is lekérdezhető, hogy mekkora jövedelemmel rendelkeznek a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban élők, hány gyerek van a környéken és milyen a városrész, vagy település intézményi ellátottsága. A TeIR többszázféle mutatójának kezelését elsajátítva bárki összeállíthat magának olyan szűrést, amelynek eredményéből – például a Helyzet-Tér-Kép alkalmazás használatával – látványos következtetéseket vonhat le a rendelkezésre álló települési adatokból. A folyamatosan gyarapodó, frissülő rendszer a település- és területfejlesztéssel, valamint -rendezéssel foglalkozó szakemberek állandó segítőtársa.

Devecseri Anikó vezető térségi tervező a terület és településtervezési munkát segítő Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszerről (E-TÉR) tartott ismertetőt, a Tudásközpont fejlesztésében megvalósuló alkalmazás online platformra tereli a térségi tervezéssel összefüggő folyamatokat. A rendszer három – tájékoztató, egyeztető, tervezői – modulja több lépésben valósul meg, amelyek közül az E-TÉR Tájékoztató modulBETA már az országos és a kiemelt térségi tervek térképeinek bemutatásával üzemel.

Végül az archív terveket, szakirodalmat, fotókat, filmeket őrző és gyűjtő szervezeti egység osztályvezetője, Hámory Zsófia beszélt az egyetemistáknak a Dokumentációs Központról, amely már évtizedek óta támogatja a térségi, települési tervezéssel, illetve az építészettel, építésüggyel foglalkozó szakemberek munkáját. A látogatás lezárásaként a Lechnernek otthont adó egykori dohánygyárban a hallgatók bejárták a több mint 6000 négyzetméteres raktárterületet, ahol megtekinthették az elmúlt 70 év során készült tervanyag egy részét, az őrzés és a tárolás módozatait. A gyűjtemény forrásanyag-állománya interneten is kereshető és a Tudásközpont ügyfélterében előzetes egyeztetést követően ingyenesen betekintésre is van lehetőség.”

Forrás:
Településtervezés a gyakorlatban; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2019. szeptember 12.

Nincs még minden BKK-járműn a mobiljegy ellenőrzéséhez szükséges eszköz

„Csak év végére lesz minden elsőajtós BKK-jármű vezetőfülkéjében a mobiljegy ellenőrzéséhez szükséges eszköz. Egyelőre csak egy mobilos alkalmazásban lehet digitális jegyet venni, de már hat viszonteladónál folyamatban van az integráció.

Szeptember 2-a óta budapestiek a teljes közlekedési hálózaton kipróbálhatják az új mobiljegy-rendszert (amit mostani inkarnációjában FVR-nek hívnak: Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszer). Egyelőre tesztidőszak van, csak 24 órás, 72 órás és hetijegyekkel. A legnépszerűbb termékeket, az egyszerű vonaljegyet és havibérletet még nem lehet megvenni az alkalmazásban.

A „közeljövőben” további termékek is megvásárolhatóvá válnak a mobilapplikáció igénybevételével – közölte a BKK a hvg.hu-val –, de azt nem árulták el, pontosan mikor, erről későbbi tájékoztatást ígértek. A mobiljegy tesztidőszaka a BKK közlése szerint addig tart, amíg (a visszajelzések alapján) az utasok és a cég munkatársai a mobiljegyet a papírjegyhez hasonló rutinnal használják.

Év végére kerül minden vezetőfülkébe ellenőrző eszköz
A most megvásárolható idő alapú jegyek (tulajdonképpen bérletek) a megvásárlásuk pillanatától vagy tetszőlegesen beállítható időponttól érvényesek, nem kell őket külön érvényesíteni. Azonban az elsőajtós járműveken, illetve a metróállomásokon le kell olvasni az alkalmazással a kihelyezett QR-kódot, a telefon kijelzőjén megjelenik egy ábra, ez alapján tudja megállapítani a sofőr vagy az ellenőr a jegy érvényességét. Ha menet közben érkezik ellenőr, neki csak fel kell mutatni a digitális jegyet, ő a jegy saját kódja alapján tudja ellenőrizni az érvényességét.

Az elsőajtós járművek egy részén azonban egyelőre fölösleges a felszállásnál a megjelenő ábrát mutogatni a sofőrnek, ugyanis még nincs minden vezetőfülkébe beszerelve az ellenőrzéshez szükséges eszköz. Év végéig azonban az összes elsőajtós járműre telepítik azt – ígérte a BKK. Az utasok által beolvasandó QR-kódot tartalmazó matricákat az összes elsőajtós felszállási rendben közlekedő autóbuszon és trolibuszon, valamint az összes metróállomáson kihelyezték. Az ellenőrök a mobiljegy elektronikus ellenőrzésére alkalmas eszközökkel el vannak látva, szóval mobiljegyes blicceléssel azért nem feltétlenül érdemes próbálkozni.

Igazi e-jegy lesz belőle (állítólag)
Az FVR a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformra (NEJP) épül, mindkettőt a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM) fejleszti. A BKK szerint a NEJP megvalósulásával a jegyrendszer időalapú lesz (vagyis használatarányosan lehet majd fizetni, nem kell ugyanúgy vonaljegyet váltani egy pár buszmegállónyi útra, mint a teljes város keresztülmetrózásához). Továbbá lehetőség lesz e-személyi, valamint a nemzeti egységes kártyarendszerhez csatlakozó kártya igénybevételével utazni. A papíralapú jegyek egy ideig még megmaradnak majd, továbbá a jegyautomaták is alkalmasak lesznek elektronikus úton történő jegy- és bérletvásárlásra – ígéri a BKK.

Mindez persze még erősen a jövő zenéje, az utaskártyás használathoz még komoly beruházásokra lesz szükség, többek közt be kell szerezni és ki kell építeni a kártyák leolvasására alkalmas rendszert. Veres Mihály, az NM Zrt. vezérigazgatója a HVG hetilapnak azt mondta, az NM Zrt. várhatóan év végére végezni fog a fejlesztésekkel, és akkorra a rendszer képes lesz majd kezelni a közlekedési kártyát is.

A rendszer egyébként nyílt, külső szolgáltatók is fejleszthetnek rá, hat viszonteladónál már folyamatban van az integráció, akad köztük bank és távközlési szolgáltató is. Vagyis hamarosan nem csak az NM által fejlesztett alkalmazásban lehet majd mobiljegyet venni. Így piaci szereplők innovatív új termékekkel állhatnak elő – véli Veres Mihály –, például akár akadhat olyan szolgáltató, aki összegyúrja egy alkalmazásba a mobiljegy-vásárlást és a BKK útvonaltervező rendszeréből (a Futárból) származó adatokat.”

Forrás:
Mobiljegy: még nem tudja minden BKK-sofőr ellenőrizni, érvényes-e; HVG.hu; 2019. szeptember 12.

Informatika, távközlés, technika

Az MNB Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testületet hoz létre

„Az MNB a hazai pénzügyi rendszer digitalizációjának támogatása érdekében kezdeményezte a Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület megalakítását. A szakterület hazai és nemzetközi elismert szereplőiből álló Testület tudásmegosztó platformként szolgálhat a piaci igények, a digitalizációban rejlő lehetőségek és a potenciális kockázatok tekintetében. A félévente ülésező Testület alakuló ülésére 2019. szeptember 16-án kerül sor.

A Magyar Nemzeti Bank kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi rendszer digitalizációjának fejlesztését, amely hozzájárulhat a működési hatékonyság javulásához, a hazai FinTech szektor fejlődéséhez, valamint az általános pénzügyi tudatosság szintjének növeléséhez. Ennek keretében az MNB több innovatív eszközzel is ösztönzi a FinTech újítások biztonságos piaci bevezetését, valamint 2019 májusa óta egy dedikált, digitalizációért felelős szervezeti egység is támogatja a kitűzött célok megvalósulását.

A jegybank a digitalizációt támogató környezet kialakítása során fontosnak tartja a piaci szereplők aktív bevonását és véleményük becsatornázását a döntéshozatalba. Ennek elősegítésére az MNB – a régóban az első jegybankként – egy új fórum, a Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület felállítását kezdeményezte.

A jegybankok, pénzügyi szabályozók által a pénzügyi rendszer digitalizációja és a FinTech szektor fejlődése érdekében felállított tanácsadó testülettel való együttműködésre több nemzetközi példa is található. A Szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) 2016 augusztusában, a New York-i Federal Reserve Bank 2019 márciusában jelentette be hasonló testületek felállítását. A jellemzően 10-15 szakértőből álló fórumokon a pénzügyi intézmények és FinTech cégek képviselői mellett többek között technológiai vállalatok, tanácsadó cégek és kutatóintézetek is képviseltetik magukat.

Az MNB koordinálásában létrejövő Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület támogathatja a legfontosabb nemzetközi digitalizációs és FinTech trendek nyomon követését, az ígéretes fejlesztési irányok azonosítását, valamint a felmerülő kockázatok feltárását. A Testület tagságára hazai és külföldi pénzügyi piaci, illetve technológiai szakértők, illetve a kormányzat innovációért felelős területének képviselője kapott felkérést, melyet el is fogadtak. A félévente ülésező Testület alakuló ülésére 2019. szeptember 16-án kerül sor.”

Forrás:
Az MNB Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testületet hoz létre; Magyar Nemzeti Bank; 2019. szeptember 13.

NMHH: Nyilvános az 5G-s frekvenciaárverés résztvevőinek listája

„Három jelentkezőt – a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t – vett árverési nyilvántartásba szeptember 13-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az árverési eljárás az ötödik generációs (5G) mobiltechnológia bevezetésének támogatására és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas frekvenciák értékesítésére indult. Az eljárás a tartalmi vizsgálattal, majd a licitnapokkal folytatódhat, eredmény késő őszre várható.

A 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok árverésére augusztus 8-án négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat eredményeként pedig szeptember 13-án – a hiánypótlások után – a hírközlési hatóság három mobilszolgáltatót: a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t vett árverési nyilvántartásba. Az NMHH egy jelentkezőt nem vett nyilvántartásba, aki nem felelt meg a részvételi feltételeknek.

A jelentkezők frekvenciasávonként négy külön naptári napon licitálhatnak majd, sorrendben a 2600 MHz-es, a 3600 MHz-es, a 700 MHz-es és végül a 2100 MHz-es frekvenciasávok blokkjaira. A résztvevőknek az NMHH ezt megelőzően próbaárverést is tart felkészülésképpen. Az NMHH az egyes árverési napok eredményét csak az eljárás végén, az árverési eljárást lezáró döntésében, egyszerre hozza majd nyilvánosságra. Erre a tervek szerint október végén, november elején kerülhet sor.

A négy frekvenciasávot az NMHH 15 évre értékesíti, ez az időtartam egy alkalommal, 5 évvel meghosszabbítható. Az 5G-s frekvenciák értékesítésével az NMHH célja, hogy a hazai mobilhálózatok és különösen azok használói kiaknázhassák a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, és ezzel hozzájáruljon a magyar gazdasági potenciál növeléséhez.

Mi az az 5G?

Az 5G, vagyis az ötödik generációs technológia új alkalmazások elterjedését teszi lehetővé, amelyek a hálózatoktól olyan – a jelenlegi technológiákkal együttesen nem teljesíthető – képességeket várnak el, mint a nagyságrendekkel több eszköz kiszolgálása nagyon alacsony késleltetéssel és akár sokkal magasabb adatátviteli sebességgel, mindezt az eddigieknél megbízhatóbb és biztonságosabb környezetben. Ezek teszik lehetővé a jövőben például az önvezető autók, a távműtétek vagy a szenzorok tömeges használatát is.”

Forrás:
Nyilvános az 5G-s frekvenciaárverés résztvevőinek listája; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. szeptember 13.

A DIGI megtámadja a médiahatóság döntését

„Mint tegnap lapunk is beszámolt róla, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) úgy döntött, hogy az 5G-s frekvencia-árverési folyamat részeként a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t veszi árverési nyilvántartásba – a határozat szerint a negyedik jelentkező [a DIGI] pályázata még hiánypótlás után sem felelt meg a részvételi feltételeknek.

A DIGI tegnap este közleményben reagált a döntésre, és ezt azzal kezdik, hogy az árverésen a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. nem vett részt, a pályázatot a cégcsoport részéről a DIGI COMMUNICATIONS N.V., a Hollandiában bejegyzett anyavállalat nyújtotta be – így közlemény kiadójaként is az anyavállalat szerepel.

A lényeg:
A Társaság meglátása és álláspontja szerint az NMHH döntése alaptalan és nem tisztességes. A most meghozott határozat ugyanis nem egyezik meg a pályázati kiírás feltételeivel, nem konkrét tényekre és alapos elemzésekre támaszkodik, feltételezéseken és olyan történéseken alapul, melyek csak hipotézis tárgyát képezik. Ez a határozat bővíti a Cégcsoportot hátrányosan érintő, vitatható döntések sorát, melyeket az NMHH az elmúlt időszakban hozott a korábbi frekvencia-árverésekkel kapcsolatban a Cégcsoport tagjaival szemben.
A DIGI COMMUNICATIONS N.V az NMHH döntése ellen minden elérhető – a magyar és európai jogszabályoknak megfelelő – eszközzel fellebbez. A Cégcsoport szilárd elhatározása, hogy ügyfelei érdekében folytatja a magyar piacra vonatkozó terveinek megvalósítását.”

Forrás:
A DIGI megtámadja a médiahatóság döntését; Dajkó Pál; IT café; 2019. szeptember 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az MNB további 12 hónap felkészülési időt engedélyez az erős ügyfél-hitelesítés bevezetésére

„Az Európai Uniós szinten hozott döntéssel összhangban, az MNB többlet időt biztosít a magyar pénzügyi szektor számára, hogy megfeleljen az erős ügyfél-hitelesítésről szóló jogszabályoknak, a fizetési kártyával végzett online fizetési műveletek esetében.

Az új Pénzforgalmi irányelv (PSD2) és az ehhez kapcsolódó, az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációra vonatkozó szabályozástechnikai standard (SCAr.) 2019. szeptember 14-ét határozta meg azon dátumként, amikortól a bankoknak és más pénzforgalmi szolgáltatóknak alkalmazni kell az erős ügyfél-hitelesítés előírásait, amelynek keretében legalább két faktor (például jelszó, biometrikus ujjlenyomat, okos telefon tanúsítványa stb.) szükséges ahhoz, hogy az ügyfelek biztonságosan hozzáférjenek az online fizetési számláikhoz és elektronikus fizetési műveletet kezdeményezzenek.

Figyelembe véve a szabályozás komplexitását, amely különösen érvényesül a bankkártyával interneten keresztül történő (online) fizetések esetén, valamint a felhasználói oldal aktív részt vételének szükségességét, az Európai Bankhatóság 2019. június 21-én lehetővé tette a nemzeti bankfelügyeleti hatóságoknak, hogy 2019. szeptember 14-hez képest további időt biztosítsanak az informatikai fejlesztések befejezésére, valamint az új hitelesítési eljárásokra történő átállásra az internetes kártyás fizetések esetében.

Az MNB egyeztetett az érintett piaci szereplőkkel – bankokkal, kártyatársaságokkal, szolgáltatókkal, és az e-kereskedők szövetségével – megfontolva, hogy a halasztás mérsékelni tudja-e a felmerülő kockázatokat, elkerülve azt, hogy a fizetési műveletek meghiúsuljanak az e-kereskedelemben és egyúttal negatív ügyféltapasztalatokat okozzanak.

Az egyeztetés alapján az MNB úgy döntött, hogy 12 hónapos meghosszabbított átállási időszakot biztosít a hazai szereplők számára. A pénzforgalmi szolgáltatóknak átállási tervet kellett benyújtaniuk a MNB részére, amelynek végrehajtását az MNB folyamatosan ellenőrizni fogja. A szolgáltatóknak egyúttal megfelelően tájékoztatniuk kell az érintett kereskedőket és a banki ügyfeleket is.

Az átmeneti időszakban a pénzforgalmi szolgáltatók ügyfelei változatlan formában, a jelenlegi megszokott módon, azaz erős ügyfél-hitelesítés alkalmazása nélkül is használhatják a fizetési kártyájukat az online kezdeményezett belföldi és külföldi fizetéseknél. A pénzforgalmi törvény hatályos felelősségi szabályai garantálják az ügyfelek számára, hogy ezen fizetések során a kockázatuk ne növekedjen, továbbá rendezi a pénzforgalmi szolgáltatók közötti felelősségi kérdéseket is.”

Forrás:
Az MNB további 12 hónap felkészülési időt engedélyez az erős ügyfélhitelesítés bevezetésére; Magyar Nemzeti Bank; 2019. szeptember 10.
Lásd még:
A Bizottság (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 27.) az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg.); EUR-Lex; OJ L 69, 13.3.2018, p. 23–43

200 milliárd forint felett az online kiskereskedelem idei első féléves forgalma

„A tavalyi év első feléhez képest 16,4%-os növekedési ütemet mutatva, idén nettó 207,5 milliárd forint volt az internetes kiskereskedelem féléves forgalma. Bár az eddigi évekhez hasonlóan ez is rekordösszegnek számít, a 16,4%-os bővülés pedig magasnak tűnhet, összességében elmondható, hogy a szektor egyre lassabban növekszik. Az Árukereső.hu és a GKI Digital közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatából kiderül, hogy a kereskedelemben végbe menő változások milyen új marketing trendeket eredményeznek és ehhez miképp próbálnak alkalmazkodni a vásárlói bázisukat továbbra is bővíteni vágyó webáruházak.

Lassuló, de folyamatos növekedés, közelgő gazdasági visszaesés
Bár a hagyományos kiskereskedelem 5% körüli növekedéshez képest több, mint háromszoros az online szektor bővülése, a tavalyi és főként a 2017-es arányhoz képest feltűnően lassult az ütem. Továbbra is átlagon felüli növekedést mutat azonban az online kereskedelemben leginkább meghatározó termékkategória, a fél év alatt 50 milliárd forintos forgalmat generáló műszaki cikk-szektor.

Érdekesség, hogy hasonlóan magas a növekedési üteme az otthon, kert kategóriának is, de átlagon felül teljesít az FMCG, a divat, sport és a szépség, egészség egyaránt. Jóval lassabban, átlagon aluli ütemben növekszik azonban a játék, kultúra, és a számítástechnikai termékek online piaca. Az átlagos kosárérték továbbra is emelkedik, a tavalyi 11 000 forint idén már 11 333 forintra nőtt.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös – forgalmat, gazdasági környezetet, kereskedők várakozásait figyelembe vevő – online kiskereskedelmi indexe az előző negyedévhez képest minimális csökkenést mutat, amely a pozitív jelen melletti lényegesen borúsabb jövőképpel magyarázható.Az online kiskereskedelem lassuló bővülését is magyarázza a várható gazdasági visszaesés, ugyanis az elmúlt évek dinamikus növekedésének fő indikátorai a folyamatosan emelkedő bérek voltak.

Mi történik a kereskedelemben?
Az elmúlt 1,5 évben a külföldről vásárló magyarok aránya harmadával nőtt,így a hazai webáruházak egyre inkább kénytelenek tartani a lépést a nemzetközi trendekkel, amelyek magasabbra állítják a magyar fogyasztók elvárásait is. Ezen elvárások és igények megismerése és elemzése így minden eddiginél fontosabbá vált.

Jönnek az omnichannel kereskedők
A közeljövő egyik legfontosabb (e-)kereskedelmi trendje a hazánkba is egyre inkább begyűrűző omnichannel modell, mely az online és a hagyományos (offline) csatornák összefonódásaként létrejövő új értékesítési filozófia elnevezése. Lényege, hogy a korábban külön – esetleg cégen belül is egymás konkurenciájaként működő – hagyományos és online értékesítési csatornáknak együtt kell működniük, egységes márkaképet nyújtva átjárhatónak kell lenniük, hogy közösen tudják kiszolgálni a vásárlók egyre több rugalmasságot kívánó igényeit. Az omnichannel értékesítési modellben működő kereskedőknél a vásárlók azonos profillal, egyazon entitásként jelennek meg, így a kereskedő értékesítési ponttól függetlenül ugyanazt a kiszolgálást, és személyre szabott ügyfélélményt tudja nyújtani.

Terjednek az automatizált ügyfélszolgálati megoldások
A dráguló munkaerő és a vásárlók részéről érkező gyors és hatékony információszerzési igény miatt rohamtempóban terjednek a chatbotok, melyek automatizált, mégis gyors és személyre szabott kommunikációt biztosítanak a vásárlónak. A chatbot használat nem csak innovatív és olcsó, de praktikus megoldás is, mivel a vásárlók az okostelefonok elterjedésével egyre szívesebben kommunikálnak rövid, szöveges üzenetekben. A magyar webáruházak körében is megfigyelhető az a trend, hogy egyre inkább az okostelefon válik az online rendelés – és az azt megelőző döntéstámogatás – legfontosabb platformjává: a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatásában részt vett webáruházak látogatóinak 52%-a már valamilyen mobil eszközről böngészik.

Fejlődnek a digitális pénzügyi megoldások
Bár Magyarországon az online rendelések kapcsán továbbra is a készpénz a legmeghatározóbb fizetési eszköz (a rendelések 55%-a ilyen), az online vásárlók között az átlagosnál magasabb a digitálisan affinis felhasználók köre. Ezt bizonyítja a különböző alternatív fizetési megoldások gyors terjedése. Ezen fejlesztések követése pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy egy webáruház meg tudja tartani vásárlói bázisát.

Szintén nagy hatással lehet az online vásárlásokra az egyre népszerűbbé váló online áruhitel, a márciusban induló Azonnali Fizetési Rendszer, valamint a szeptemberben bevezetésre kerülő erős ügyfélhitelesítési rendszer.A pénzügyi szektorban végbemenő digitális transzformáció pénzintézeteket és bankokat is erőteljes fejlesztésekre késztette, ez pedig végső soron az ügyfeleknek, felhasználóknak jelent majd pozitív változást a javuló ügyfélélmény tekintetében.

Az interneten elérhető információk jelentik a legfontosabb tájékozódási forrást
A GKI Digital és az Árukereső friss kutatása szerint, hirdetői szempontból a marketing, vásárlói szempontból pedig a döntéshozatal előtti tájékozódás első számú platformja már az internet. A vásárlói visszajelzések és a vásárlások során képződött adatok elemzése folyamatosan alakítja az eladók marketing stratégiáját, a vevők pedig ezek, azaz más felhasználók és vásárlók tapasztalatai alapján választanak terméket vagy szolgáltatást. A visszajelzések, kérdőívek, felmérések segítik a vásárlói igények megértését, és a fejlesztések visszamérését, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy egy webáruház versenyben maradjon.

A vásárló legtöbbször nem azt dönti el, hogy hol szeretne vásárolni, hanem azt, hogy mit, és ehhez keresi meg a legmegfelelőbb kereskedőt.Ebből következik, hogy egyre fontosabb a közösség véleménye, mások tapasztalatai és visszajelzései, online vásárláskor a fogyasztók a tökéletes terméket keresve akár több száz értékelést is elolvasnak.

Egyre inkább jellemző, hogy a vásárlók egy-egy beszerzés előtt több felületen is tájékozódnak, a cégeknek így folyamatosan minden csatornában jelen kell lenni, figyelni kell a vásárlói értékeléseket, miközben fontos az innováció és a márkaépítés is.

A Facebook mára megkerülhetetlenné vált
A GKI Digital mérései szerint a hazai 6 millió aktív felnőtt internetező 84%-a jelen van saját profillal a legnagyobb közösségi oldalon, közülük pedig egyre többen „élik digitális életüket” szinte teljes egészében csak a közösségi oldalon belül. Ezt a hatalmas potenciált jelentő, hirdetésekkel jól célozható tömeget a kereskedők is szeretnék megszólítani, az Online Kiskereskedelmi Index kutatás eredményei alapján a hazai webáruházak 95%-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi média oldalon. A Facebook mellett fontos szerepet kap a YouTube és az Instagram is a termékekkel kapcsolatos vélemények, információk bemutatásában.

Több, mint kétszer annyi a nyereményjáték és a promóció, mint tavaly
Az uralkodó marketing trendek fényében az Árukereső.hu és a GKI Digital közös kutatása vizsgálta a hazai webáruházak folyamatban lévő marketingtevékenységét is. A kutatásból kiderül, hogy a TOP3 szempont a célzott marketing kampányok, hirdetések megjelenítéseinél a vásárlói bázis növelése, az értékesítés növelése, valamint a vásárlói bázis megtartása.

Az ezekhez használt leggyakoribb marketingeszközök az ár-összehasonlító oldalon való jelenlét, a keresőoptimalizálás (SEO) és a Facebook hirdetések. Érdekesség, hogy míg az előbbiek használati aránya a tavalyihoz képest csak minimálisan változott, az Instagram hirdetéseké 20, a nyereményjátékok, promóciók száma pedig 26 százalékkal nőtt. A legnépszerűbb promóciós eszköz az árcsökkenés, amelynél a webáruházak jellemzően 15%-os kedvezményt nyújtanak. ”

Forrás:
200 milliárd forint felett az online kiskereskedelem idei első féléves forgalma; GKI Digital; 2019. szeptember 9.

A postai iparág jelentős változáson megy keresztül, és ezt a Magyar Postának is követnie kell

„A postai iparág jelentős változáson megy keresztül, és ezt a Magyar Postának is követnie kell – mondta Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója csütörtökön az európai egyetemes szolgáltatókat tömörítő Európai Postai Szolgáltatók Egyesülete (PostEurop) igazgatósági ülését megelőző sajtótájékoztatón Budapesten.

Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára kiemelte: nagy kihívást jelent az európai postáknak a 2021-ben életbe lépő európai uniós direktíva végrehajtása, amikor is a 22 euró alatti nemzetközi csomagküldemények áfa- és vámmentessége megszűnik, ennek az adminisztrációja jelentős terhet jelent majd a postáknak is.

Jean-Paul Forceville, a PostEurop igazgatóságának elnöke ismertette, hogy brüsszeli székhelyű lobbiszervezetként kiáltványt tettek közzé, amelyben az újonnan alakuló Európai Bizottság és Parlament figyelmét irányítják a postai iparág kihívásaira, köztük az egyetemes postai szolgáltatás finanszírozásának kérdésére, az elektronikus kereskedelem növekedésével járó feladatokra, a környezeti szempontok fenntartására az ENSZ vonatkozó irányelve alapján.

A PostEurop elnöke ismertette, hogy a budapesti igazgatósági ülésen felkészülnek az Egyetemes Posta Egyesület világszervezet szeptember végén Genfben tartandó rendkívüli kongresszusára, ahol többi között napirenden lesz a kérdés, hogy hogyan érinti a nemzetközi egyetemes postai szolgáltatást az amerikai posta esetleges kilépése a szervezetből, illetve a Brexit esetén hogyan lehet fenntartani a hatékony postai forgalmat, köztük a csomagküldést Nagy-Britannia és a kontinens között a fogyasztók érdekében.

Schamschula György a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Magyar Postánál is érvényesülnek a nemzetközi tendenciák.

Csökken a levélforgalom és a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel, a két terület az árbevétel kétharmadát teszi ki. Tavaly a Magyar Posta levélforgalma 572 millió darab volt, és tíz éves időtávon is évi 450 millió levéllel számol a vállalat, ami még mindig jelentős tétel. A posta modern termékekkel, például nyomkövetéssel teszi vonzóvá ezt a szolgáltatást.
Tavaly 41 millió belföldi és nemzetközi árutartalmú küldeményt továbbított a posta Magyarországon a címzetteknek, számításuk szerint tíz év alatt ez a mennyiség megduplázódik. A növekvő forgalom kezelésére a Magyar Posta az idén elindította a logisztikai rendszereinek teljes átalakítását, ennek keretében gépesítenek, új informatikai rendszereket, megoldásokat alkalmaznak, mindezek jelentős infrastrukturális beruházásokkal járnak – fejtette ki Schamschula György.

Szebeny Botond elmondta, a digitalizáció terjedése ellenére még mindig jelentős volument képvisel az egyetemes szolgáltatás keretében végzett levélkézbesítés Európában is, az elektronikus kereskedelem bővülésében a nemzeti posták partnerként vesznek részt a csomagküldemények hatékony továbbításában.

A főtitkár ismertette, hogy a PostEurop szervezetnek 52 egyetemes postai szolgáltató tagja, ezek a cégek 2 millió munkavállalót foglalkoztatnak, és 800 millió európai állampolgárhoz jutnak el.”

Forrás:
A Magyar Posta követi az ágazat változásait ; Világgazdaság/MTI; 2019. szeptember 12.

Új korszakba lép a Magyar Posta : teljes erőbedobással a csomagforgalom felé fordul

„ A hagyományosan levélcentrikus Magyar Posta teljes erőbedobással a csomagforgalom felé fordul, de közben a vámszabályok változására is fel kell készülnie.

A több mint százötven éves állami cég 2012 után találta magát a versenypiacon, és mivel az elmúlt négy évben megduplázódott az e-kereskedelmi tranzakciók száma, a csomagforgalom tavaly elérte a 41 millió darabot – mondta a Világgazdaságnak Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. Kifejtette, hogy éves szinten 8-10 százalékos növekedéssel számolva, a következő tíz évben legalább megduplázódhat, de akár a két és félszeresére is ugorhat az évente kezelt csomagok száma.

Eközben a társaság árbevételének kétharmadát még mindig az egyetemes szolgáltatóként nyújtott pénzügyi szolgáltatások – főként a sárgacsekk-befizetés és a levélforgalom – adják, ez a két szegmens viszont évente 3-5 százalékkal morzsolódik le. A csökkenő volumen ellenére hosszú távon is jól menedzselve kell kivezetni az üzletágat, szem előtt kell tartani, hogy az 570 milliós levélszámból 450 millió tíz év múlva is fennmaradhat.

A levélforgalmi üzletág nem mostohagyerek a Magyar Postánál, ezt jelzi, hogy a vállalat 4,3 milliárd forintból hozta létre az elektronikus kézbesítési rendszert, amely a vállalatnak hatékonyabbá, az ügyfeleknek biztonságosabbá teszi a kézbesítés folyamatát. Ezt a fejlesztést a 2,4 milliárd forint uniós támogatás mellett 1,9 milliárd saját forrásból oldották meg. Ennél is nagyobb dobás azonban, hogy több tízmilliárd forintos beruházással új alapokra helyezik a csomagfeldolgozást és -kézbesítést. „A projekt júliusban kezdődött, és 2022-re fejeződhet be” – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy ingatlanokra, feldolgozóüzemekre és azok gépesítésére fordítják az összeget.

Bár egyre több digitális megoldást vezet be a Magyar Posta, 30 ezer dolgozójával az egyik legnagyobb hazai munkáltatóként küzd a munkaerőhiánnyal. Ennek kapcsán Schamschula György a Világgazdaságnak elmondta, hogy a munkaerőhiány országos problémája náluk is megjelenik, hiszen logisztikai cégként jelentős az élőmunkaigényük.”

Forrás:
Új korszakba lép a Magyar Posta; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2019. szeptember 13.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 16.

Viralitás: számít-e a digitális diplomáciában is az információs láncreakció?
A „viralitás” az új varázsszó diplomata körökben – foglalja össze legújabb elemzésének lényegét és lét okát Corneliu Bjola professzor, a digitális külkapcsolati gyakorlat egyik legnagyobb szaktekintélye. Az Oxfordi Egyetem Digitális Diplomáciai Kutatócsoportjának vezetője szerint elmúltak már azok az idők, amikor a „technológiai újoncnak” számító külügyminisztériumi, követségi munkatársak körében már maga az online jelenlét számított egy döntő előrelépésnek, illetve amikor a közösségi média leginkább a kapcsolatépítés új eszközének számított a diplomáciai élet szereplői körében. Ma már a digitális diplomata is messzebbre veti a tekintetét, és sokkal jelentősebb „megtérülést” vár el a közösségi média jelenlétbe (főleg, ha az tényleg aktív párbeszédeket, interakciókat takar) fektetett plusz erőfeszítésektől. Ma már a közösségi platformokat belakó, rutinszerűen használó diplomaták is arra törekednek, hogy az általuk generált és közreadott üzenetek kiemelkedjenek a mind jelentősebb médiazajból. Ma már a Facebookon, Twitteren, Instagramon posztoló külügyi szakember is arra törekszik, hogy az általa megosztott információ darab láncreakció szerűen – vagy, ahogy a szakmabeliek mondják: virálisan – kezdjen terjedni. Azaz: exponenciális sebességgel terjedjen, rövid időtartam alatt széles közönségrétegekhez elérve, miközben különböző szintű reagálásokat (interakciókat) vált ki olvasói, nézői körében.

A feladat tehát adott, és amilyen egyszerűen hangzik elméletben – annyira nem könnyű megvalósítani a valódi közösségi média-világban. Különösen igaz ez – hangsúlyozza Bjola professzor – a külügyi apparátusok sajátos univerzumára: a diplomáciai szervezetek ugyanis általában sem a megfelelő személyi állománnyal, sem a szükséges specializált tudással, sem pedig a célorientált technológiákkal nem rendelkeznek, ami pedig elengedhetetlen a tájékoztatási láncreakció megindításához. Az oxfordi digitális diplomácia-kutató – miközben jó felsőoktatási szakemberként elsőként alapos elméleti keretrendszerbe helyezi a „viralitás” tudományát – igyekszik praktikus szempontokat is felsorakoztatni. Ahogy a digitális technológiák átitatják a diplomaták működési terepét jelentő közszféra tereit, egyben gyökeresen átformálják az (online) kapcsolattartás, párbeszéd „grammatikai szabályait”. Az adat és az algoritmusok alkotják ennek a „digitális nyelvezetnek” azokat az új szintaktikai egységeit, amelyekhez – különböző kombinációkban – képi elemek, érzelmi és kognitív értelmezési keretek csatlakoznak, egy merőben újszerű szemantikai jelentést hozva létre.

Nézzük, miket javasol Corneliu Bjola azoknak a digitális kommunikációs eszközöket rendszeresen használó minisztériumi szakembereknek, közösségi média jelenlétet építő diplomatáknak, akik kiemelkedő online eredményekre áhítoznak? Mi az üzenet láncreakció szerű „megindulásának” a kulcsa?

Az információs túltelítettség és a figyelemhiány jelentősen lerontja a virálisan terjedő üzenetek minőségét.
Az információtól túlcsorduló, egymással kíméletlenül vetélkedő virális tartalmaktól túlzsúfolt kiberterek (különösen hogy ehhez hozzá jön még a célközönség rohamosan csökkenő figyelme) azt eredményezi, hogy a szűkülő figyelemért folyó vetélkedésben az élre kerülő tartalmak általában alacsony minőségűek. Bjola meglátása az, hogy a közzétett tartalomban, a tulajdonképpeni mondandónkat megfogalmazó és hordozó „kognitív töltet” mellett létfontosságú az a köré épülő „emocionális keret” is. A viralitás biztosítását – úgy, hogy közben a mondandónk racionális, tényszerű üzenete se vesszen el – a közlésnek a mindennapitól elütő, egyedi, drámai jelleget kölcsönző érzelmi hordozókeret biztosíthatja leginkább.
Az érzelmek jelentik a kulcsot
A legfontosabb szabály (amit pszichológiai kutatások sokasága alapoz meg szilárdan), éppen ezért az, hogy az üzenethez épülő emocionális elemek jelenthetik a kulcsot, amin egy közzétett tartalom szélsebes terjedése állhat, vagy bukhat. A dolog érdekessége, hogy ebben az esetben nincsen számottevő jelentősége a közléshez társuló érzelem milyenségének: nem csak a pozitív érzelmek biztosíthatnak egyediséget, figyelmet, az infotajték fölé emelő erőt, hanem a jellemzően negatív emocionális töltetű hordozókeret is.
A személyes átélhetőség pedig a leghatékonyabb segítséget.
Az elméleti kommunikációs kutatások egyik fontos hozadéka, hangsúlyozza Bjola, az, hogy a közösségi média platformokon zajló interakciók, információáramlás gyökeresen eltér a szokásos hierarchikus, fentről lefelé irányuló egyirányú kommunikációtól. A viralitással kapcsolatban specifikusan az a drámai különbség, hogy az alulról szerveződő, horizontális kapcsolódásokon nyugvó közösségi média kommunikációban a továbbított (megosztott) tartalmak „személyesíthetősége” nagyon sokat nyom a latba. Azok a közlések tehát, ahol a közvetítendő tartalmi magot sokak által könnyen átélhető, személyessé tehető hordozókeret burkolja, lényegesen könnyebben kezdhetnek láncreakciószerűen terjedni a felhasználók körében.

In Virality We Trust; Corneliu Bjola; El Real Instituto Elcano; 2019. szeptember 7.

Kiberhadviselés: a franciák a nemzetközi jog innovatív alkalmazása mellett döntöttek
Nyár derekán, amikor pattanásig feszült a hatalmi szembenállás a Perzsa-öböl térségében, az azonosítatlan gyorsnaszádos akciók mellett, fel-felröppent egy-egy hír az USA és Irán közötti konfrontáció kiberfrontjáról is. Azóta a téma kikerült a nemzetközi közvélemény figyelmének fókuszából, ám ez nem jelenti azt, hogy elcsendesedtek volna az online csataterek. A biztonságpolitikai, geostratégiai témákban mindig jól értesült amerikai szakmai műhely, a War Is Boring nemrég rövid, de meghökkentő cikkben számolt be a háttérben folyó fejleményekről. E szerint, miközben a nemzetközi politika és a fősodratú sajtó figyelme immár a globális felmelegedés perspektíváira, illetve Hong Kong drámájára figyel, aktív valóságos háború dúl az Egyesült Államok és Irán között – egyelőre a kibertérben. Egy frissen közzétett jelentés szerint az amerikai hadsereg kiberhadviselési egységei júniusban sikeres támadást intéztek az iszlám köztársaság félkatonai szervezeteinek számítógépes adatbázisai ellen. Az akció révén, mondják az amerikai szakértők, sikerült elejét venni annak, hogy (az eddigieknél is nagyobb szabású) támadások induljanak a Perzsa-öbölben haladó tartályhajók ellen, ami jelentős fennakadásokat okozhatott volna a világ kőolajellátásában.

Az események jól illusztrálják, hogy a kiberhadviselés nem pusztán valami elvi fenyegetés, hanem nagyon is valóság. Ennek fényében különösen érdekes megvizsgálni, hogy az egyes államok – és itt nyilván a vezető hatalmak szerepe különösen kiemelendő – hogyan alakítják kibervédelmi-, kiberhadviselési stratégiájukat. Az elmúlt héten látott napvilágot a kibervédelmi témák egyik ismert szakértőjének fontos írása, ami a francia stratégiai gondolkodás, és ehhez kapcsolódóan a francia védelmi koncepciók alakulásába enged bepillantani. Az elemzés a francia hadügyminisztérium közelmúltban publikált „A nemzetközi jog alkalmazása a kiberhadviselésben” címet viselő dokumentumát mutatja be, kiemelve a téma megközelítésének néhány fontos, merőben újszerű mozzanatát.

A francia hadügy most megjelent dokumentuma mindenképpen szokatlan és figyelemre méltó. A közvélekedés gyakran fogalmaz úgy, hogy a „kibertérben valójában nem érvényesek a hagyományos – nemzetközi – jogi szabályozások”. Pedig ez, véli a szakértő, koránt sincs így. A nemzetközi jog alkalmazhatóságában (és alkalmazásában) a jelentős hatalmak általában egyetértenek – az ördög azonban itt is a részletekben, méghozzá a konkrét alkalmazás részleteiben lakozik. Az, mindenesetre, elmondható: az államok nem nagyon szokták nyilvánosan tárgyalni azt, hogy ezen a területen hogyan gondolnák a nemzetközi jog alkalmazását. A francia lépés tehát mindenképpen úttörőnek számít, de az igazi érdekességét nem is ez adja. Jó, ha felidézzük: a kiberhadviselésre vonatkozó jelen stratégiát egy jelentős nukleáris középhatalom, a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja fogalmazta meg. Így aztán különösen érdekes, hogy a dokumentum számos lényeges ponton eltér az ún. Tallini Kézikönyvben lefektetett irányvonalaktól. (Az eredetileg 2013-ban kidolgozott, majd jelentősen átalakított Tallin Manual a NATO közös iránymutatását fogalmazta meg a kiberhadviselési helyzetekben alkalmazandó nemzetközi jogi szabályozással kapcsolatban.) A francia stratégiai dokumentum néhány fontosabb megállapítása a kiberkonfliktusok általános szabályozásával, illetve a nemzetközi jog konkrét alkalmazásaival kapcsolatban:

A kiberhadműveletek önmagukban még nem tekinthetők illegális cselekményeknek. Azonban, bizonyos következményeik már a nemzetközi jog megsértésének esetét jelentik. A megítélés kulcsát ezek a bizonyos következmények jelentik.
A fentiek szerinti következmények: amelyek emberveszteséget okoznak, vagy anyagi pusztítást idéznek elő. Ugyancsak a kulcskövetkezménye körébe tartozónak tekintik azokat, amik egy ország védelmi képességének meggyengítését idézik elő, vagy számottevő gazdasági károkat okoznak, illetve amik környezeti katasztrófát idéznek elő.
Továbbá, ahhoz, hogy egy kiberművelet erőszakos cselekménynek minősüljön, figyelembe kell venni a támadó jellegét, a támadás kiindulási helyét, a támadás tervezett célját, valamint a kiberrendszerekbe történő behatolás mélységét.
A kiberműveletek „kumulálódhatnak”: több azonos szereplőtől (vagy akár különálló aktoroktól) kiinduló hadműveletek összességében érhetik el azt a károkozási szintet, ami már erőszakos (háborús) cselekménnyé minősíti őket. Franciaország különösen ilyen helyzetekben nem zárja ki a megelőző csapás lehetőségét.
Az egyes államoknak mindent meg kell tenniük arra, hogy a területükről kiinduló kiberhadműveleteket megállítsák. Ugyanakkor – és ez a stratégia egyik különösen érdekes mozzanata – az, ha egy állam nem képes megakadályozni a területéről kiinduló kiberakciókat, nem ad jogot más államoknak az ellenük való katonai lépésekre.

A fenti szabályozási elvek – amelyek, mint mondtuk, több lényeges ponton szembe mennek a NATO jelenleg érvényes irányelveivel – alapvetően békehelyzetre vonatkoznak. A kiberakciók ugyanis, vélik a francia kiberstratégák, döntően békeidőben jellemzőek. A stratégia természetesen kitér a már folyó háborús viszonyok között alkalmazandó nemzetközi szabályokra is, amik a kiberakciókkal kapcsolatban is az alapvető (elsősorban a Genfi Konvenciók) elvekhez igazodnak.
Report: cyber war raging between US and Iran as countries jostle for control of Persian Gulf; Andy Wolf; War Is Boring; 2019. augusztus 29.
French application of international rules to cyberwarfare; Lukasz Olejnik; lukaszolejnik.com; 2019 szeptember 10.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A kiberhadviselés elvi kérdései nem csak a nagyokat foglalkoztatják
Néha sokatmondóak azok a hírek is, amelyek valójában nem sok új információt hoznak egy-egy témáról. Ilyen az az írás is, ami a napokban foglalta össze a korszerű kiberhadviselés jellegzetességeit – úgy, ahogy azt a pakisztáni elemző elit látja. Ami már csak azért is érdekes (sőt, lélegzet elállítóan fontos), mivel Pakisztán egyike a világ (elismert) nukleáris hatalmainak, és egy rendkívül dinamikusan átalakuló geopolitikai térség egyik kulcsszereplője. A cikk, miután tömören és világosan összefoglalja az amerikai és kínai kiberhadviselési doktrínák alakulását (mindkét nagyhatalom alapvető szerepet játszott a múltban is, és a jelenben nem különben az ország biztonságpolitikai helyzetének alakulásában) nem meglepő módon az ősrivális, a szomszédos India kiberhadviselési fejlesztéseit veszi elő. Ezzel egyben kijelölve országa kívánatos kiber-válaszlépéseit is.
Rethinking Cyber warfare: Strategic Implications for United States and China; Zaeem Hassan Mehmood; Modern Diplomacy; 2019. szeptember 5.

A Kínai Külügyminisztérium újabb közösségi platformon vetette meg a lábát
Az utóbbi hetekben egyre sokasodnak a nyugati sajtó azon híradásai, amelyek a Kínai Népköztársaság álcázott „kiberharcosainak” hadba vetéséről értekeznek, elsősorban a Hong Kongban kialakult feszült helyzet kapcsán. Bizonyosan nem könnyű megállapítani, hogy a közösségi tereket valóban elárasztó „digitális ellentüntetők” közül hányan vannak, akik (valamilyen állami intézmény által) szervezetten lépnek fel, és hányan vannak olyanok, akik a világon sokfelé erőre kapó, Kínában pedig mindig is meghatározó, nemzeti érzéstől vezéreltetve szállnak vitába a digitális platformokon. Érdemes azonban emlékezetbe idézni: a szárazföldi Kína jó ideje már robusztus soft power hatalom is, és koránt sem számíthat csupán álcázott kiberseregekre ahhoz, hogy hallassa a hangját. A közösségi médiában rejlő kommunikációs lehetőségeket csak mostanában felismerő Kínai Külügyminisztérium is jó példa erre. A minisztérium a közelmúltban újabb eszközt sorolt be diplomáciai fegyvertárába, az országban különösen népszerű mobil alkalmazás, a Douyin képében. És nem is eredménytelenül: már az első napon csaknem félmillió követője támadt a kínai külpolitikát népszerűsítő rövid videóknak. A közösségi média app ugyanis rövid videók létrehozására és megosztására szolgál. Nem csupán a KNK-ban kedvelik, de nemzetközi verziója, a TikTok révén a nemzetközi felhasználók körében is hódít.
Chinese foreign ministry gains more than half a million followers on its first day on Douyin; Luna Lin; KrASIA; 2019. július 8.

Tapogatózás a hibrid ködben
A volt Szovjetunió térségével foglalkozó elemző webhely, a Moszkvatér régiónk egyik keveset emlegetett, pedig egyre fontosabb geopolitikai fórumával, a Krynicai Fórum nevű szakmai eseménnyel foglalkozott legutóbbi „kiadásában”. A lengyelországi konferencia helyszínen megrendezett rangos esemény, noha eredetileg döntően a gazdaság problémáinak megvitatására hívták életre, a térség számos feszítő problémájára keresi a választ. A mostani, 29. fórumon a legfontosabb fókuszterületet a kiberbiztonság, és ezzel szoros összefüggésben az információs hadviselés jelentette. A perspektíva – a térség aktuális forrpontjaihoz igazodva – az ukrajnai válságon keresztül igyekezett bemutatni ezeket a jól láthatóan globális veszélyhelyzeteket. A nézőpontok – ahogy az várható volt – jelentősen eltértek ugyan a helyzet értelmezésében, és mindenekelőtt Oroszország szerepének megítélésében, ám maga a párbeszéd így is sok megfontolásra érdemes eredményt vetett fel.
Tapogatózás a hibrid ködben; Stier Gábor; Moszkvatér; 2019. szeptember 9.

Az új ukrán külügyminiszter a Twitteren
Az új ukrán külügyminiszter, Vadym Prystaiko is felköltözött a Twitterre. Mint első, bemutatkozó posztjában írta, még csupán ismerkedett az új feladattal, de – alig egy héttel miniszteri kinevezése után – máris fontosnak érezte azt, hogy a munkáját kiterjessze az online közdiplomácia szélesebb tereire is. A – saját elmondása szerint – a „Twiplomáciába” nagy lelkesedéssel belevágó új külügyi vezető ezen a téren biztosan nem újító. Az online közösségi eszközök kommunikációs lehetőségeit ugyanis előszeretettel használta fel már elődje, Pavol Klymko korábbi ukrán külügyminiszter is.
Vadym Prystaiko

Ismét átalakulásban az amerikai közdiplomácia
Michelle Guida, az Amerikai Külügyminisztérium legmagasabb rangú közdiplomáciai vezetője a napokban a public diplomacy terület éppen folyamatban levő átszervezéséről beszélt a George Washington Egyetemen. A jelenlegi átszervezés a minisztérium három szervezeti egységét érinti: az USIA (az USA Információs Ügynöksége), a Nemzetközi Tájékoztatási Programok Igazgatósága és a nagy múltú Közkapcsolati Iroda (Bureau of Public Affairs) egyetlen szervezeti egységben folytatja munkáját. Az új egység Globális Közkapcsolati Igazgatóság (Global Public Affairs) néven működik majd. Az átalakulást tovább bonyolítja, hogy a nemzetközi információs munkáért korábban felelős szervezeti egység egyes részlegei az Oktatási és Kulturális Ügyek Igazgatóságába olvad bele, ami az alapvető közdiplomáciai funkciókért felelt eddig is. A mostani átszervezéssel kapcsolatban többen úgy látják, hogy a külvilág felé irányuló közdiplomáciai részlegek összeolvasztása az alapvetően a belső közvélemény felé orientált közkapcsolati részleggel erősen csökkentheti az USA globális kommunikációjának hatékonyságát.
U.S. Public Diplomacy losing to Public Affairs?; JB Johnson; Public Diplomacy Council; 2019. szeptember 3.

Izrael tanulhatna Kínától
Az Israel Hayom szerkesztője úgy véli: hazájának volna mit tanulnia Kínától a digitális diplomácia alkalmazása terén. A kínaiak meg vannak róla győződve, hogy a világ sajtója nem bánik velük kesztyűs kézzel. Arról is szilárdan meg vannak győződve, hogy a nemzetközi közösség indokolatlanul kritizálja őket, és hogy ez nem fog változni, bármit is tegyenek. De, ez nem tántorítja el őket, folyamatosan dolgoznak az ország imázsának javításáért – így összegezte a kínai tanulmányi útjáról visszatérő izraeli sajtószakember a tapasztalatait. Az újságírónő azt mondta: az Izraeli Stratégiai Minisztérium, amely jelentős erőforrásokkal és költségvetéssel rendelkezik, és amelynek – a külvilág felé irányuló tájékoztató munka mellett – fontos feladata az Izraellel szembeni bojkott mozgalmak elleni küzdelem, sokat tanulhatna a kínai munkamódszerekből. Izrael Állam, lévén parlamenti demokrácia, nyilvánvalóan nem érdekelt minden ott használt digitális információs eszköz adaptálásában. Ugyanakkor a kínai közdiplomáciát az izraeli szakértő szerint két markáns ismertetőjegye teszi olyan sikeressé: egyfelől az összehangolt, rendszerszerű szemlélet és működés, másfelől az új technológiák iránti maximális nyitottság. E közben Izrael, a „Start-up nation” egyre inkább a tegnap eszközeivel küzd imázsának javításáért. Amire szükség volna: a hosszú távú, 10-20 éves tervezés, összehangolt kampányok, amelyek a digitális diplomácia eszköztárára támaszkodnak.
A new diplomatic arena; Edith Druyan-Ohayon; Israel Hayom; 2019. augusztus 12.

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. szeptember 9-szeptember 13.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Informatikai eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/176
Közzététel dátuma: 2019.09.12.
Ajánlatkérő: T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.14.
Adásvételi szerződés valósidejű járműkövetést lehetővé tevő megállóhelyi és járműfedélzeti utastájékoztató rendszer bővítésére szükséges eszközök és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tekintetében
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

Űrfelvételek beszerzése 2019. II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/174
Közzététel dátuma: 2019.09.10.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.19.
„Magyarország területére vonatkozó, közeli infravörös és vörösél-sávot tartalmazó nagyfelbontású űrfelvételek beszerzése kettő időablakban” a műszaki leírásban részletezettek szerint.
Magyarország teljes területére vonatkozó, 2019. 04. 20. – 2019. 06. 20. között (1. időablak) és 2019. 07. 01. – 2019. 08. 15. között (2. időablak) készült, közeli infravörös (Near-Infrared, NIR) és vörösél- (Red Edge) sávot tartalmazó űrfelvételek szállítása. Az űrfelvételek készítésének mindkét időablakban Magyarország teljes területére kell kiterjednie.
Lásd még

Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/177
Közzététel dátuma: 2019.09.13.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.23.
Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2020.
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

DEK-706 Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/173
Közzététel dátuma: 2019.09.09.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;Alienline Kft.
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára informatikai beszerzéseket kíván lebonyolítani.
A pályázat keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: Alkatrészek
2. rész: Szerverhez kapcsolódó eszközök, adattárolók
3. rész: Laptopok, tabletek
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 25.997.546,- Ft
Lásd még

Tablet és dokkoló eszköz beszerzés – tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/173
Közzététel dátuma: 2019.09.09.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NADCOM Informatikai Kft.
Tablet és dokkoló eszköz beszerzés
1. rész: 59db Panasonic FZ-M1 táblagép Base alapkiépítés: FZ-M1CCAAYZZ, vagy azzal műszakilag egyenértékű más típusú eszköz és 35db Panasonic FZVEBM11AU Lite Cradle Dokkoló vagy azzal műszakilag egyenértékű más típusú eszköz.
2. rész: 171db Zebra ET50, 8.3″ vagy 8.4″, WLAN ONLY, WIN10, Z3795, 4GB RAM, 64GB FLASH, ENG tablet vagy azzal műszakilag egyenértékű más típusú eszköz, 91db Zebra crd-et5x-1scom1r dokkoló vagy azzal műszakilag egyenértékű dokkoló, Tablet Szoftver támogatása 3 évre, 167db csuklópánt, 35 csomag 8”-os Zebra Tablet hátlaphoz csatlakoztatható fólia, forgó kézi hevederrel akkumulátor tartóval (5db/cs), 167 db védőkeret 8”-os Zebra táblagéphez, 100db 4-es akkutöltő adapterrel és kábellel, 200db 6800 mAh kiegészítő akkumulátor.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 120.203.840,- Ft
Lásd még

Nyomdai kivitelezési szolgáltatások (733/2019)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/173
Közzététel dátuma: 2019.09.09.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Alföldi Nyomda Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Reálszisztéma Kereskedelmi és Tőkehasznosító Kft.;Pátria Nyomda Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzési eljárás mennyisége részenként:
1. rész: 27-féle ISBN számmal rendelkező kiadvány teljes körű nyomdai munkálatainak elvégzése és az elkészült termékek kiszállítása a szerződés teljes időtartamára legfeljebb 42 millió Ft + ÁFA keretösszeg erejéig.
2. rész: Hivatali naptárak teljes körű nyomdai munkálatainak elvégzése és az elkészült termékek kiszállítása a szerződés teljes időtartamára legfeljebb 8 millió Ft + ÁFA keretösszeg erejéig a következő terméktípusok szerint:
• asztali naptár,
• fali naptár,
• zsebnaptár,
• A/5 napi agenda,
• B/5 heti agenda
3. rész: 3-féle termék (jegyzetfüzet, mappa, dísztasak) teljes körű nyomdai munkálatainak elvégzése és az elkészült termékek kiszállítása a szerződés teljes időtartamára legfeljebb 8 millió Ft + ÁFA keretösszeg erejéig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.000.000,- Ft
Lásd még

Közüzemi számlák nyomtatása – eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/173
Közzététel dátuma: 2019.09.09.
Ajánlatkérő: Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SZENZOR Számítóközpont Kft.
Vállalkozási keretszerződés közüzemi számlák nyomdai úton történő előállítására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 73.655.100,- Ft
Lásd még

Mikrohullámú rendszerhez eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/174
Közzététel dátuma: 2019.09.10.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs zártkörűen működő Részvénytársaság
Pont-pont mikrohullámú adatátviteli rendszer kialakításához szükséges berendezések szállítása és kapcsolódó oktatási szolgáltatás nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 105.000.000,- Ft
Lásd még

NTG Ddos hardver és szoftver elemeinek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/174
Közzététel dátuma: 2019.09.10.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Dimension Data Magyarország Kft.
A közbeszerzési eljárás tárgya: A Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás előfizetése és gyártói támogatása, valamint szállító támogatása
1. részben: Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás-előfizetése, valamint gyártói támogatása
2. részben: Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek szállítói támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 81.813.038,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/174
Közzététel dátuma: 2019.09.10.
Ajánlatkérő: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Nyertes ajánlattevő: NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés
Közbeszerzés tárgya: „Országos jégkármegelőző rendszer működtetése Baranya, Somogy és Tolna megyében”
– AT országos jégkármegelőző rendszer részeként működteti a három (Baranya, Somogy, Tolna) megyét lefedő 137 db saját talajgenerátorát a védekezési szezonban
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 210.000.000,- Ft
Lásd még

Digitális színes SRA3 nyomtató beszerzése 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/174
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Közzététel dátuma: 2019.09.10.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, mint Ajánlatkérő Nyomdaüzeme részére egy darab Xerox Versant 3100 Press vagy azzal egyenértékű SRA3 nyomtató szállítása. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást, üzembe helyezést, és a kezelő személyzet betanítását 2 alkalommal, egyenként 3 napos időtartamban, ennek keretében az eszköz rendeltetésszerű működésének ellenőrzését vevővel közösen.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.996.700,- Ft
Lásd még

MTÜ nyomdai előkészítés és kivitelezés feladata
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/175
Közzététel dátuma: 2019.09.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Brightly Kommunikációs Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság;CREW Nyomdaipari Szolgáltató Kft.
„A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. részére kommunikációs célú nyomdai kiadványok grafikai tervezése, teljes körű nyomdai előkészítése, kivitelezése valamint kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 283.082.450,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről – FEF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/175
Közzététel dátuma: 2019.09.11.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Társadalomkutató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Felhasználói elégedettségi felmérés
Az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződéssel a földgáz- és villamos energia egyetemes szolgáltatói, valamint nagyobb számú lakossági felhasználót/háztartást elérő elosztói engedélyesek (a továbbiakban: Engedélyesek) közreműködésével, illetve által elvégzendő felhasználói elégedettségi felmérések tekintetében az alábbi feladatok elvégzéséről kíván gondoskodni:
a) a kivitelezési módszertan kidolgozása
b) a felhasználói elégedettségi felmérési szabályzat (a továbbiakban: FEF Szabályzat) elkészítése,
c) a FEF Szabályzat szerinti koordinátori – különösen összehangoló, irányítási, ellenőrzési, elemzési, értékelési és adatkezelési – feladatok ellátása, az előírt felhasználói elégedettségi felmérés elvégzése, illetve elvégeztetése,
d) a meghatározott adatbázisok (az ellenőrzött, tisztított alapadatokból származtatott adattáblák, azokat vizuálisan megjelenítő ábrák, diagramok) összeállítása, jelentések elkészítése
A Szolgáltatás részét képező felmérések mindegyike három részből áll: a) alapfelmérés, b) kiegészítő felmérés, c) azonnali felmérés.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.900.000,- Ft
Lásd még

Integrált ügyv. szoftv. besz. – táj. elj. eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/176
Közzététel dátuma: 2019.09.12.
Ajánlatkérő: FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: UNIT4 CODA Hungary Kft.
Vállalkozási szerződés „Integrált ügyviteli szoftver beszerzése” tárgyban az alábbiak szerint:
Mennyiség: 1 db integrált ügyviteli szoftver
A projekt tárgya az ERP rendszer bevezetése a műszaki leírás szerint definiált követelmények mentén, az ERP rendszer és egyéb, az ERP működéséhez szükséges licenc szállítása, továbbá az ERP rendszer későbbi szállító oldali támogatása, és a licenc követése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 64.580.000,- Ft
Lásd még

Táj. az eljárás eredményéről – Alk-fejl. platform
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/176
Közzététel dátuma: 2019.09.12.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zártkörűen működő Részvénytársaság;EverIT Kft.;catworkx GmbH;TR Consult Kft.
Az Állami Alkalmazás-fejlesztési Platform (a továbbiakban: ÁAFP) megvalósítása céljából az ÁAFP kialakítási és pilot időszakában szükséges alap licencek és előfizetések biztosítása.
Az Ajánlatkérő az alábbiakban részletezettek szerint, a megjelölt termékeket vagy azokkal egyenértékű termékek szállítását kéri 3 részben:
1. rész: futtató infrastruktúra eszközök
Termék megnevezése: Red Hat OpenShift Container Platform, Standard (1-2 Sockets) Cikkszám: MCT2863 Darabszám: 5
Termék megnevezése: Red Hat Enterprise Linux for Virtual Datacenters with Smart Management, Standard Cikkszám: RH00007 Darabszám: 2
2. rész: fejlesztést támogató eszközök
Termék megnevezése:
Atlassian Jira Software DataCenter 500 felhasználó – 1db
Atlassian Confluence DataCenter 500 felhasználó – 1db
Atlassian Bitbucket DataCenter 100 felhasználó – 1db
Atlassian Bamboo 5 remote agent – 1db
Mibex Software Sonar for Bamboo 5 remote agent – 1db
3. rész. biztonsági tesztelő eszközök
Termék megnevezése
Checkmarx SDLC Intro-Subscription – 1 db
Checkmarx CX- Integration Subcription – 1 db
CPV-kód: 30248200-1 Szoftverlicencek
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.048.887,- Ft
Lásd még

Táj. elj. eredm. – Neptun EiiR terméktámogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/177
Közzététel dátuma: 2019.09.13.
Ajánlatkérő: Neumann János Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
„Vállalkozási keretszerződés a Neptun Egységes Intézményirányítási Rendszer (Eiir) technológiai és jogszabályi követésére, támogatására, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtására”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 161.956.146,- Ft
Lásd még

Egységes intézményi szoftver rendszerkarbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/177
Közzététel dátuma: 2019.09.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Nyertes ajánlattevő: HC Delta Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Az egységes és integrált ügyviteli szoftverrendszer átalánydíjas szoftver-support, illetve szoftver-követési, adat-karbantartási, javítási munkáinak elvégzése, az ügyviteli tevékenység során felmerülő igényeknek a kivizsgálása, szükség esetén a főkönyvi, illetve a lekérdező rendszer módosítása, változtatása, valamint a hibabejelentések fogadásával és kezelésével (Help Desk szolgáltatással) kapcsolatban folyamatos rendelkezésre állás biztosítása 24 hónapos időtartamra. A részletes műszaki leírást jelen felhívás melléklete tartalmazza.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.200.000,- Ft
Lásd még

„FŐNIX-Pro-DIVAS rendszerek szupportja”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/177
Közzététel dátuma: 2019.09.13.
Ajánlatkérő: Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Béker-Soft Informatika Kft.
A Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórházban alkalmazott 1 db FŐNIX-Pro-DIVAS integrált medikai és PACS rendszer, a betegbiztonságot növelő beteg-azonosítási rendszer, valamint kapcsolódó modulok és hozzá tartozó eszközök jogszabálykövetési, szoftverkövetési, üzemeltetés-támogatási, hibajavítási és karbantartási szolgáltatásainak ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.080.000,- Ft
Lásd még

Képalkotó eljáráshoz informatikai eszköz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/177
Közzététel dátuma: 2019.09.13.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Képalkotó eljárások fejlesztéséhez szükséges informatikai eszközök beszerzése:
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.898.140,- Ft
Lásd később

NOA hangdigitalizáló rendszer bővítése, támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/177
Közzététel dátuma: 2019.09.13.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Broadmax Mérnöki Szolgáltató és Kereskedelmi KFT.
Az MTVA hangarchívumában jelenleg is működő NOA hangdigitalizáló rendszer felkészítése a csoportos betöltési (bulk ingest) feladatokra (upgrade), az arra épülő munkafolyamati megoldás kialakítása (fejlesztés), valamint a meglévő és bővített rendszer támogatása 2020.12.31-ig. Nyertes Ajánlattevőnek el kell végezni az új rendszer implementálását valamint a meglévő rendszerek upgrade-jét. Nyertes Ajánlattevő feladata továbbá az MTVA hangarchívumában dolgozó maximum 15 fő felhasználói szintű és 1 fő rendszerüzemeltető munkatárs oktatása az új munkafolyamatra, valamint 1 fő dedikált account mérnök biztosítása az MTVA hibajegyeinek és kéréseinek kezelésére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.997.500,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Neptun KRÉTA_előzetes átláthatósági hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/174
Közzététel dátuma: 2019.09.10.
Ajánlatkérő: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Köznevelési Regisztrációs És Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) rendszer terméktámogatása
KRÉTA Poszeidon rendszermodul bevezetése
KRÉTA Poszeidon rendszermodul terméktámogatása
KRÉTA LMS és LCMS licence terméktámogatás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 84.881.000,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről – APZ Kft. – Irányító központ
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/173
Közzététel dátuma: 2019.09.09.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Kft.
Nyertes ajánlattevő feladatát képezi a zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozására irányuló fejlesztésmegvalósításához szükséges irányító központ kivitelezése, annak környezeti kialakítása és a kapcsolódótesztpálya-irányítási technológia integrálása a szerződéstervezet rendelkezéseinek megfelelően az alábbiak szerint:
A tesztpálya funkcionális (műszaki) és üzleti irányítására szolgáló épület, amely elsősorban irodai tereket tartalmaz. Nyolc, egyre csökkenő alapterületű szintet foglal magába az épület: Földszint + 7 emelet + tetőszinti gépészeti udvar. Az 1-4. szinteken iroda, az 5. és 6. szinten igazgatási funkciók kerültek elhelyezésre, míg a 7. emeleten kap helyet a vezérlő. Az egyes szintek akadálymentes megközelítését 1000 kg-os teherbírású, 13 személyes, akadálymentes kialakítású személy- és teherfelvonó biztosítja. Az ingatlanon a közforgalom elől elzárt területen akadálymentesen kialakított parkolók készülnek. Az épület hasznos alapterület: 968,7 m2.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd még

Űrfelvételek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/177
Közzététel dátuma: 2019.09.13.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
„Magyarország területére vonatkozó, közeli infravörös és vörösél-sávot tartalmazó nagyfelbontású űrfelvételek beszerzése kettő időablakban” a műszaki leírásban részletezettek szerint.
Magyarország teljes területére vonatkozó, 2019. 04. 20. – 2019. 06. 20. között (1. időablak) és 2019. 07. 01. – 2019. 08. 15. között (2. időablak) készült, közeli infravörös (Near-Infrared, NIR) és vörösél- (Red Edge) sávot tartalmazó űrfelvételek szállítása. Az űrfelvételek készítésének mindkét időablakban Magyarország teljes területére kell kiterjednie.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárásban nem érkezett érvényes ajánlat, ezért a közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd még

Szakirodalom

30 éve ment üzembe az első ER 256 rurálközpont

„A hazai távbeszélő hálózat ARK 511-es és ARK 522-es crossbar központjainak a kiváltására a BHG Fejlesztési Intézete a Magyar Posta igényei szerint fejlesztette ki az első hazai tároltprogram-vezérlésű rurálközpontot, az ER 256-ot. Ennek első példánya a Komárom-Esztergom megyei Tarjánban került telepítésre és több hónapos tesztelés és helyszíni finomhangolás után 1989. augusztus 27-én kezdte meg működését. Erről emlékezünk meg a következőkben.

A hazai távbeszélő hálózatban a kisebb községek, falvak ellátási helyzete a hetvenes-nyolcvanas években elég elhanyagolt volt, leginkább az Ericsson crossbar rendszerének az ARK 511-es és ARK 522-es kiskapacitású rurálközpontjai látták el ezeket a településeket. Bővítésükre nem volt lehetőség, de műszakilag is elég elavultak voltak. Ezért határozta el a BHG, hogy az EP 512 alközpontok kifejlesztése és a különcélú hálózatokhoz (MVM, MÁV, HM, BM) illesztett EPF 512 hálózati központok sikeres adaptálása után nekikezd egy 200-1000 vonal kapacitású rurálközpont fejlesztésének.

Ennek a két éves intenzív fejlesztési munkának az eredményeként készült el az ER 256 névre keresztelt, számítógép-vezérelt rurálközpont, mely 200-as blokkokban volt bővíthető egészen a maximális, 1000 vonalas kapacitásig. A központ fejlesztői teljes egészében a Magyar Posta – majd később Matáv Rt. – specifikációinak megfelelően fejlesztették ki a központot vezérlő szoftverrendszert, azonban már olyan szolgáltatásokkal is ellátták, melyek az elektromechanikus rendszerekben még nem voltak megvalósíthatóak. Lehetőség volt benne már a hívásátirányításra, a speciális hívások intelligens kezelésére, de ugyanakkor tudta fogadni a hagyományos rendszerekben elfogadott megoldásokat is.

Az ER 256 rurálközpont fejlesztése egy adott szintig a BHG Fejlesztési Intézet laborjában folyt, de egy idő után már szükségessé vált a valós környezettel való együttműködés. Ennek érdekében a már elkészült prototípust Tatabányán, az ARM központ géptermében telepítették ideiglenesen, ahol megkezdődtek a hálózati együttműködés gyakorlati tesztjei. Az akkor hálózatban az R2-MFC jelzésrendszert használták az AR központok, ezt kellett „megtanulnia” az ER 256-nak is. A szoftver finomhangolása után került át az első telefonközpont a végleges helyére, Tarján községbe, ahol a 400 vonalas ER 256 a szomszédos Héreg igényeit is kielégítette. Még itt is folytak finomhangolások 1989 nyarán, majd megtörtént az ARK 511 közel száz vonalának az átterhelése és az új előfizetők bekötése is. 1989. augusztus 27-én pedig megkezdte működését az ER 256 első példánya, melyet hamarosan követett a második központ a szomszédban, Kecskéden szintén 400 vonalas kapacitással.

Míg az ARK központok nem voltak képesek önálló kapcsolásra, a helyi hívást is a felettes központ segítségével bonyolították le, addig az ER 256 teljesen autonóm működésre is képes volt. Ezzel a hálózati hierarchiában az ARF 102 síkján helyezkedtek el, s képesek voltak együttműködni társközpontként is, a felettes szektorközponttal is, de akár közvetlenül a gócközponttal is.

Az ER 256-osból a következő években mintegy 50 darabot telepített a BHG a Matáv Rt. hálózatába, elsősorban Észak- és Kelet-Magyarországon. Mivel időközben a rendszerváltás következtében megjelentek a külföldi szállítók rendszerei, melyek kihelyezett fokozatokkal oldották meg a rurál területek ellátását, így az ER 256 fokozatosan nyugállományba vonult, a legutolsó ER 256-ot 2005 októberében szüntette meg a Magyar Telekom Jósvafőn. A 16 éves időszak alatt azonban sok segítséget nyújtott a rendszer a kis falvak, községek telefonellátásának a javításában, korszerűsítésében. Emellett egy kis létszámú, de igen lelkes fejlesztőgárdának azt is sikerült bebizonyítania, hogy képes önállóan egy olyan komplex hardver- és szoftverrendszer kifejlesztésére, melynek a létrehozására csak a legnagyobb telefonközpont szállítók voltak képesek.”

Forrás:
30 éve ment üzembe az első ER 256 rurálközpont ; Bartolits István; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2019. augusztus 27.

A frekvenciák magas ára végső soron károsan hat a felhasználásra

„A frekvenciaértékesítés nagy üzlet lehet, amiből jó sok pénzt tudnak bezsebelni a kormányok, gondolván az új ipari forradalom küszöbén az 5G-hez szükséges sávszélességekért bármit megadnak a szolgáltatók, még ha húzzák is a szájukat azért, hogy drága a koncesszió. Ez részben igaz lehet, hiszen a technológia fejlődésével szinte mindent hálózatokba kapcsolunk, és ha egy szolgáltató még 2-3 év múlva is működni szeretne, akkor a frekvenciákhoz való hozzáférés – mondhatni – létkérdéssé válik számára.

Csakhogy a kép ennél sokkal komplikáltabbá vált és ahhoz, hogy az új generációs technológia tényleg elhozza azt az áttörést, amit mindenki remél tőle, már nem lehet a sávszélességre azzal az egyszerűséggel gondolni, hogy a szolgáltatók úgyis kifizetik, mert kell nekik. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy a frekvenciapályázatokra a kormányok már nem tekinthetnek egyszerűen úgy, mint egy aranytojást tojó tyúkra. A bevételmaximalizáló hozzáállásnak ugyanis komoly ára lehet – legalábbis erre jutott a GSMA legfrissebb kutatása (The Impact of Spectrum Prices on Consumers), amelyet Kevin Bahia, a vállalat vezető közgazdásza ismertetett a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) idei nemzetközi konferenciáján, Budapesten.

A GSMA kutatása ugyanis rámutatott, hogy a frekvenciák magas árazásának igenis van negatív hatása, ami a felhasználói oldalon csapódik le. Történhet ez például a rosszabb lefedettségen vagy a lassabb adatátvitelen keresztül, ami pedig áttételes következményként a gazdaság fejlődését is visszavetheti.

A felmérés 64 ország (30 fejlődő és 34 fejlett gazdaság) 229 szolgáltatóját vizsgálta 2010 és 2017 között. A kutatók erős összefüggést találtak a magas frekvenciaárazások és bizonyos más spektrummenedzsment döntések, valamint a negatív fogyasztói eredmények között. A kutatás egyebek mellett rámutatott, hogy
…
a fejlett országokban a magas frekvenciaköltségeknek jelentősen visszavetették a 4G hálózatok elindítását és hosszabb távon rontotta a 4G hálózatok minőségét.
…
Mitől mennek fel az árak?
A GSMA szerint a magas frekvenciaárakban a kormányzati spektrummenedzsment és az ehhez kapcsolódó szabályozások is jócskán benne vannak. Az államok sokszor nagy pénzeket szeretnének behúzni az értékesítésből, ami mögött sokszor az állam magas finanszírozási igénye, az adósságok csökkentése áll. A kutatás arra is rámutatott, hogy általában azokban a fejlődő országokban drágák a frekvenciák, ahol az állami szektor pénzügyi nehézségekkel küzd és a költségvetési lyukakat szeretnék betömködni vele.

Emellett azonban az is emelheti az árakat, ha például mesterségesen korlátozzák vagy késleltetik a mobilszolgáltatók rendelkezésére bocsátható frekvenciák mennyiségét – ebben az esetben a frekvenciákhoz való hozzáférésért folyó versen az, ami felviszi az árakat, ami viszont a mobilpiac fejlődésének kárán történhet.
…
Solomon szerint vannak kormányok, amelyek megértik, hogy a bevétel nem minden és a frekvenciaértékesítéseket egyfajta holisztikus megközelítéssel nézik, azt próbálják felmérni, hogy a telekommunikációs ágazat mit tud tenni a gazdasági növekedésért. Ezt pedig prioritásként a rövid távú bevételmaximalizálás elé helyezik.

A szakember szerint abban lehet valami összefüggés, hogy Kína, Japán vagy Chile a frekvenciaértékesítésekkor nem nagyon számol fel díjakat előre és ezért cserébe a hálózatokban kapnak többet vissza a szolgáltatóktól. Kínában és Japánban például a hálózat négyszer sűrűbb, mint Európában vagy az USA-ban, Chilében pedig a latin-amerikai társakhoz képest háromszoros a hálózatsűrűség. Solomon szerint a kormányoknak el kell dönteni, hogy mit akarnak: készpénzt vagy lefedettséget.

Az európai példák egyfajta ellenpéldája lehet Dél-Korea, ahol az egyik első 5G frekvenciaaukció zajlott le tavaly. Dél-Koreában nem szálltak el az aukció során az árak, a koreai kormány a meghirdetett induló ár környékén, azaz 3 milliárd dollárnak megfelelő wonért értékesítette a következő generációs frekvenciákat. Az ITU-n Je Myung Ryu, a Világbank digitális fejlesztésért felelős szakértője – aki a koreai infokommunikációért felelős minisztérium (MSIT) akkori frekvenciaértékesítésért felelős főigazgatója volt – sikeresnek nevezte az aukciót, miután véleménye szerint sikerült elérni azt az egyensúlyt, hogy a spektrumértékesítés minden szereplőnek jó legyen. Szerinte ezt mutatja az is, hogy most az 5G bevezetése gyorsabban halad, mint anno a 4G-é, és csak idén 5 millió előfizetővel számolnak.

A bevétel nagysága nem a siker mértéke
A frekvenciák értékesítése a gazdasági transzformáció kulcseleme. A korábbi évekkel szemben azonban most az a nagy különbség, hogy most az aukcióknak nem az a fő funkciója, hogy mások aktivitását finanszírozza, hanem az, hogy a társadalom számára felszabadítsa a technológia adta előnyöket – hangsúlyozta Robert Middlehurst, az Emirátusok Telekommunikációs vállalatának (Etisalat) nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke, aki szerint ez már nem luxus, hanem a mindennapok része.

A GSMA a kutatás eredményei fényében a következő javaslatokat fogalmazta meg:

A frekvenciaértékesítésből származó bevételek maximalizálása nem lehet többé a siker mértéke, miután a magas frekvenciaáraknak messze nyúló negatív hatásai vannak mind a fogyasztókra, mind a digitális gazdaságra nézve, amelyek túlmutatnak a magas árakból származó hasznon. Az elsődleges hangsúly ezért azon kellene hogy legyen, hogy azok kapják meg a frekvenciák használatát, akik a legtöbbet tudják kihozni belőle a társadalom egészének javára.

A rosszul megtervezett aukcióknak rossz eredményekhez vezetnek, ha az aukciókat a „hatékonyság” nevében nem megfelelően használják. Például ha a kikiáltási árat túl magasan határozzák meg, előfordul, hogy az értékes frekvenciát nem sikerül értékesíteni, vagy csak olyan magas áron, hogy a mobilszolgáltatóknak a beruházási terveiket is át kell gondolniuk, vagy a költségek fedezésére magasabb díjakat kell meghatározniuk.

A frekvenciák kínálatának mesterséges korlátozása – például dedikált frekvenciák egy új vagy már létező belépőnek – a szolgáltatások visszafogását és az árak emelkedését vonhatja maga után. A prioritásnak inkább annak kellene lennie, hogy a megfelelő mennyiségű frekvenciát a szolgáltatók rendelkezésére bocsássák, hogy a fogyasztóknak a szélessávú összekapcsoltság iránt egyre növekvő igényét ki tudják elégíteni, és az egyre nagyobb adatforgalmat biztosítani tudják.

A frekvenciákat abban a pillanatban a piac rendelkezésére kellene bocsátani, amint a szolgáltatók részéről üzleti igény mutatkozik rá. A GSMA szerint a frekvenciák rendelkezésre bocsátásának szükségtelen késleltetése a mobilszélessáv bevezetésének csúszását eredményezheti még több embert szolgáltatás nélkül hagyva.

A politikai döntéshozóknak a piaci szereplőkkel együtt kellene dolgozniuk, hogy megfelelő időben biztosítani tudják szolgáltatók számára a fair és hatékony frekvencialicencet, hogy annak hasznát az egész társadalom élvezhesse.

Magyarország hogy áll?
Magyarországon most ősszel fog lezárulni a frekveciapályázat és derül ki, hogy mennyi pénze folyik ebből be a magyar államnak. Korábban a Reutersnek Palkovics László innovációs miniszter azt mondta, a magyar kormány a frekvenciák árveréséből 70 milliárd forint (216,7 millió euró) bevételre számít. A NMHH korábbi közlése szerint az elnyert frekvenciákat a nyertes pályázók 15 plusz 5 éves hasznosításra kapják meg.
A magyar kormány álláspontja szerint az 5G kiépítésében a magyar államnak meg kell jelennie. Ez a jelenlét Palkovics egy június közepi nyilatkozata alapján annyit jelentene, hogy az állam a szolgáltatókkal, a gazdasággal, a piaccal ezt koordinálja – a kormányzati nézet szerint ekkor az infrastruktúra fejlesztése lényegesen gyorsabb lehet. A magyarországi viszonyokat tekintve a tárcavezető szerint a legjobb megoldás az 5G kiépítésére a vegyes modell, amelyben az állami és a piaci szereplők különböző területeken megjelennek az infrastruktúra kiépítésében.”

Forrás:
Fájdalmas ára lehet a kormányzati pénzsóvárságnak – ezzel lehet csak igazán ráfizetni; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2019. szeptember 15.
GSMA Report Shows High Spectrum Prices Leave Millions Unconnected; GSMA; 2019. szeptember 11.
The Impact of Spectrum Prices on Consumers; Pau Castells, Kalvin Bahia; GSMA; 2019. szeptember (PDF)
Lásd még: „The GSMA represents the interests of mobile operators worldwide, uniting more than 750 operators with almost 400 companies in the broader mobile ecosystem, including handset and device makers, software companies, equipment providers and internet companies, as well as organisations in adjacent industry sectors.”

38. szám, 2019. szeptember 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom