Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (I. rész))
  Tárgyszavak: digitális kormányzati statisztika, digitális kormányzati szolgáltatások, Európai Unió, összevető mérés
• A digitalizáció sikeréhez a szervezeti kultúra megváltoztatására is szükség van
  Tárgyszavak: digitális átalakulás (DX), digitális szervezet, digitális versenyképesség, Magyarország, összevető mérés, szervezés- és vezetéstudomány, szervezeti kultúra

Közigazgatás, politika

• Területi Innovációs Platformok országos programsorozat
  Tárgyszavak: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), intelligens szakosodás, Magyarország, Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3), Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, térségi innovációs ökoszisztéma, Területi Innovációs Platformok (TIP), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Együttműködés a gyermekek internetes kiszolgáltatottsága ellen
  Tárgyszavak: Balogh János, Belügyminisztérium, Edvi Péter, emzetiN, gyermek- és ifjúságvédelem, kiberbűnözés, Kontrát Károly, Krasznay Csba, Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Kiberbűnőzés Elleni Főosztály, Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet, ORFK
• A 1100 milliárd forinttal több adóbevétel megteremti a lehetőséget a közszférában végrehajtandó ésszerű béremelésre
  Tárgyszavak: adóbevételek, adóügyek, Boros Imre, gazdaságpolitika, közszolgálati bérezés, Magyarország

Közigazgatási, politikai informatika

• Azonnali információcserét tesz lehetővé az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatbázisának bővülése
  Tárgyszavak: adatközpontú egészségügy, adatpolitika, digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Kásler Miklós, Magyarország
• Nemzetközi szinten is kiemelkedő a magyar igazságszolgáltatás digitalizációja
  Tárgyszavak: bírósági informatika, digitális bírósági ügyintézés, digitális igazságszolgáltatás, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, Magyarország, Varga Judit, Via Video
• Egyszerűbb lesz a lakóházak építésének szabályozása, nem minden esetben lesz kötelező az elektronikus építési napló vezetése
  Tárgyszavak: bürokratikus terhek csökkentése, digitális építésügy, e-építési napló, e-építésügy, e-napló, egyszerű bejelentési eljárás, elektronikus építésügyi napló, Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR), közigazgatási egyszerűsítés
• A 4iG közreműködik az ingatlan-nyilvántartási rendszer digitális átállásában
  Tárgyszavak: 4iG Nyrt., digitális átalakulás (DX), digitális földhivatal, digitális kormányzati szolgáltatások, E-ingatlan-nyilvántartás, földhivatali informatika, földügyi igazgatás, földügyi informatika, ingatlan-nyilvántartás, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Magyarország, Tigra Kft.
• Feltörték az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) webhelyét
  Tárgyszavak: adatvédelmi incidens, digitális kormányzati szolgáltatások, hálózat- és információbiztonság, kiberbiztonsági incidens, Magyarország, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• Az Amazon helyett a Microsoft fogja szolgáltatni a Pentagon felhőalapú rendszerét (JEDI)
  Tárgyszavak: Amazon, digitális hadviselés, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, felhőszolgáltatás, intézményi informatika, JEDI-felhő, katonai informatikai, Mesterséges Intelligencia (MI), Microsoft

Informatika, távközlés, technika

• II. Drón Konferencia és Expo
  Tárgyszavak: drónok, konferencia, Magyarország, pilóta nélküli repülőeszközök, szabályozás, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Kódolás a köznevelésben – nemzetközi konferencia a World Robot Olympiad győri világdöntőjéhez kapcsolódóan
  Tárgyszavak: 2014-2020, algoritmikus gondolkozás, Digitális Pedagógia Módszertani Központ, EKOP-3.2.15, fejlesztéspolitika, konferencia, közoktatás, Magyarország, programozás oktatása, szoftverfejlesztés, uniós társfinanszírozású projektek
• Jövőre átlépheti a félmilliárdot az e-sport rajongók száma
  Tárgyszavak: digitális átalakulás (DX), e-sport, médiagazdaság, sportgazdaság, szórakoztatóipar

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. október 28.
  Tárgyszavak: Ausztrália, digitális aktivizmus, digitális diplomácia, e-diplomácia, Irán, Izrael, Katalónia, kiberbiztonság, kiberbűnözés, kiberháború, kibervédelem, Kína, közdiplomácia, közösségi média, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Telegram, TikTok, városi diplomácia, városmarketing, WeChat
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. október 21-október 28.
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• A magyar és a francia közigazgatási eljárásjogi kodifikáció összehasonlító vizsgálata
  Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, Franciaország, közigazgatás-tudomány, közigazgatási eljárásjog, Magyarország, összehasonlító jogtudomány
• A kiberbűnözés egyes büntetőjogi szabályozási kérdései
  Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, állam- és jogtudomány, Egyesült Államok, Európai Unió, informatika és jog, informatikai bűnözés, kiberbűnözés, Magyarország
• A centralizált és decentralizált elszámolási rendszerek fejlődése
  Tárgyszavak: blockchain, blokklánc, digitális pénzügyek, elosztott főkönyv, elszámolási rendszerek, Európai Unió, pénzügyi informatika, pénzügyi infrastruktúra, szabályozás
• Megjelent a Magyar Nemzeti Bank Fintech Stratégiája
  Tárgyszavak: Digitális Jólét Program, digitális pénzügyek, Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület, fintech, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Nemzeti Bank Fintech Stratégiája, Magyarország, Magyarország Fintech Stratégiája, pénzügyi informatika, Pénzügyi Innovációs Felügyeleti Labor
• Önkormányzati bizalom és a kooperatív közszolgáltatások elmélete
  Tárgyszavak: állampolgári részvétel, közbizalom, közigazgatás-tudomány, közszolgáltatások minősége, önkormányzatok, politikatudomány, társ-alkotás, társ-megvalósítás
• Okosvárosok a digitális világban
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális platformok, okosváros, smart city, technika társadalmi hatásai, urbanisztika, városfejlesztés
• Kutatás-fejlesztés, 2018
  Tárgyszavak: innovációstatisztika, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), kutatás-fejlesztés-innováció, kutatás-fejlesztési statisztika, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), tudománystatisztika
• Önkormányzati Hírlevél 2019/11 1-2. rész
  Tárgyszavak: digitális megosztottság, hírközlési statisztika, Magyarország, önkormányzatok, Szupergyors Internet Program (SZIP), távközlési statisztika
• Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke 2019_III_negyedév
  Tárgyszavak: Belügyminisztérium, Magyarország, önkormányzati hatáskörök

Törvények, rendeletek

• 1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról
  Tárgyszavak: 2014-2020, digitális kormányzati szolgáltatások, fejlesztéspolitika, Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR), Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Magyarország, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, Országgyűlés Hivatala, önkormányzatok, parlamenti informatika, Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tár (SZEAT), uniós társfinanszírozású projektek
• 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
  Tárgyszavak: bürokratikus terhek csökkentése, digitális építésügy, digitális kormányzati szolgáltatások, e-építési napló, e-építésügy, egyszerű bejelentési eljárás, közigazgatási egyszerűsítés

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (I. rész))

„Az Európai Bizottság több, mint egy évtizede publikálja éves rendszerességgel e-kormányzati összehasonlító elemzéseit (eGovernment Benchmark), amelyek betekintést nyújtanak az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli használatába a vizsgált országokban. Ezen országok köre az EU 28 tagján kívül kiterjed Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra és Törökországra, valamint az újonnan bevont Albániára és Észak-Macedóniára (összesen 36 országra). Ezeket a jelentés összefoglalóan „EU28+” nak nevezi, mi is így fogunk rá hivatkozni.

Az e-kormányzati összehasonlító elemzési keretrendszer összhangban van az EU 2016-2022-es időszakra vonatkozó e-kormányzati akciótervével, valamint a 2017 októberében elfogadott Tallini Nyilatkozattal, ami az e-kormányzat európai vízióját vázolta fel, törekedve arra, hogy az nyitott, hatékony és bevonáson alapuló legyen, és határokon átívelő, interoperábilis, személyre szabott, felhasználóbarát, teljeskörű digitális közszolgáltatásokat biztosítson minden polgárnak és vállalkozásnak, a közigazgatás minden szintjén. A közös e-kormányzati program elengedhetetlen az egységes digitális piac valóra válásához is.
Az összehasonlító elemzés mérései az online elérhető közigazgatási és közszolgáltatások érettségét méri a vizsgált országokban, négy fő referenciamutató (benchmark) mentén. Ezek a felhasználó-központúság (user centricity), az átláthatóság (transparency), az alapvető segítő tényezők (key enablers), valamint speciális európai jelenségként a határon túli szolgáltatásnyújtás (cross-border service delivery).

A 2019-es e-kormányzati összehasonlító elemzés (eGovernment Benchmark 2019) kiemeli, hogy a digitális technológiák teljes potenciáljának kiaknázása alapvető fontosságú kihívást jelent a kormányzati, közigazgatási szervezeteknek. Az e-közigazgatásban ez egyrészt az online közszolgáltatások optimalizációját jelenti a felhasználók igényeivel összhangban, valamint ezeknek a szolgáltatásoknak a növekvő mértékű igénybevételét.

A négy említett fő referenciamutató összesített értéke szerint az európai mezőny éllovasai Észtország, Málta és Ausztria. Rögtön utánuk következnek Lettország, Litvánia és Finnország. A leginkább elmaradók Délkelet-Európa országai, amelyek az EU28+ átlagának alig 65%-át érik el. A jelentés szerint a rés az élenjárók és a lemaradók között továbbra is jelentős, ugyanakkor némileg szűkülni kezdett az elmúlt években.

Ha közelebbről megvizsgáljuk a négy kulcsmutató szerinti eredményeket (amely mutatók maguk is összetettek, több részmutatóból állnak), akkor a következő kép rajzolódik ki.

• A felhasználó-központúság mutatja a legmagasabb értéket, az EU-28+ összességében 85%-ot. Ez a mutató az online elérhetőség, a használhatóság és a „mobilbarátság” részmutatóiból áll össze. A legnagyobb fejlődésre ez utóbbi terén van szükség, aminek értéke 68%.
• Az átláthatóság értéke az EU28+ országok átlagában 62%. Ezen belül a legalacsonyabb értéket szolgáltatásnyújtási jelzőszám mutatja (55%), míg a legjobb értéket a közintézmények működésének jelzőszáma kapta (72%). A harmadik részmutató a felhasználok ellenőrzési lehetősége saját személyes adataik felett.
• Az alapvető segítő tényezők (key enablers) terén az EU28+ országai összességében 58%-ot értek el. Ezen belül az elektronikus azonosítók (eID) és a közhiteles források (authentic sources) mutatói kapták a legalacsonyabb értéket (54%, 55%), míg ez e-dokumentumok és digitális postázás mutatói jobb képet mutatnak (65%, 63%).
• A négy kulcs-referenciaérték közül a határon túli szolgáltatásnyújtás kapta a legalacsonyabb értékeket – az EU28+ országai körében 53%-ot. (Megjegyzés: ebben a mutatóban jelentkezik leginkább az a torzító hatás, ami abból fakad, hogy a 36 ország között nem csak az EU és nem is csak az EGT tagjai vannak, így tőlük nem is várható a szolgáltatások EU-n belüli szabadságának maradéktalan érvényesülése. A többi mutató fejlesztése nemzeti hatáskörben is érvényesülhet.) Ezen belül ugyanakkor jelentős különbség van a polgárok, valamint a vállalkozások által elérhető szolgáltatásokban: előbbiek terén 48%, utóbbiaknál 63% a mutató.

A jelentés egy újszerű fogalmat is körbejár, ez pedig az összehasonlító elemzésen alapuló tanulás (benchlearning exercise). Ez rámutat arra, hogy az e-közigazgatás előrehaladása szorosan összefügg más olyan tényezőkkel, mint az állampolgárok preferenciái és készségei, a közpolitikák és a digitális környezet (digital context) összefüggései. Az e-közigazgatás teljesítményét két fő mutatón keresztül mérik, amiket abszolút mutatóknak is hívnak. A penetráció leírja annak mértékét, hogy a közigazgatási és közszolgáltatások mennyire érhetők el online csatornákon keresztül. A digitalizáltság foka (digitizáció) pedig azt, hogy a közigazgatás ügyféloldali és háttérbeli folyamatai milyen mértékben digitalizáltak. A jelentésben követett gyakorlat túlmegy az egyes országok teljesítményének szimpla mérésén, és statisztikai eszközöket használva megvizsgálja azt is, hogy ezeket a nemzeti teljesítményeket milyen külső tényezők befolyásolják. Ezt a hat relatív mutatót három kategóriába sorolták: felhasználói jellemzők (digitális készségek, IKT-használat), közigazgatási jellemzők (közigazgatási szolgáltatások minősége, nyitottság) és a digitális környezet jellemzői (összekapcsoltság, a magánszektor digitalizációja). A korreláció-analízis eredménye azt mutatja, hogy a penetrációs mutató értéke a legszorosabb összefüggést a digitális készségekkel, az IKT-használattal és közigazgatási szolgáltatások minőségével mutatja, míg a digitizáció mutatója az összekapcsoltsággal és szintén a közigazgatási szolgáltatások minőségével. Az összehasonlító elemzésen alapuló tanulás gyakorlata lehetővé teszi azt is, hogy az e-közigazgatási teljesítményeket hasonló jellemzőkkel bíró országok között vessük össze, ami lehetővé teszi a jó gyakorlatok elterjedését a hasonló adottságú országok között.

A penetráció és a digitizáció tengelyei mentén felrajzolt mátrix látványosan ábrázolja az egyes országok teljesítményét. Észtország, Lettország és Litvánia például mindkét tengely mentén kiugróan jó teljesítményt mutat, ahogy jók az összesített mutatói Finnországnak, Dániának, Hollandiának vagy Ausztriának is, míg Magyarország, Lengyelország, Görögország és Németország mindkét mutatóban alulteljesít.

Az európai összehasonlító elemzés rámutat arra is, hogy legfontosabb befolyásoló tényezők közül a közigazgatási intézményekbe vetett bizalom jelentősége egyre növekvő fontosságú. Ez a bizalom akkor erős, ha a polgárok okkal bízhatnak benne, hogy magas színvonalú és a biztonságot is garantáló online közszolgáltatást kapnak. A személyes adatok felhasználó általi átláthatósága, valamint a közcélú web-oldalak biztonsága egyaránt olyan területet jelentenek, ahol még az élenjáró országokban is komoly előrelépésre van szükség. Ez egyben az e-közigazgatási szolgáltatások fejlődésének is kijelöli az irányát: olyan digitális közszolgáltatásokat kell fejleszteni, amelyekkel elnyerik az emberek bizalmát és megkönnyítik a kapcsolattartást a kormányzati szervezetekkel.”

Forrás:
eGovernment Benchmark 2019: trust in government is increasingly important for people; Európai Bizottság; 2019. október 18.
eGovernment Benchmark 2019 Insight Report (PDF)
eGovernment Benchmark 2019 Background Report (PDF)
eGovernment Benchmark 2019 country factsheets (PDF)
eGovernment Benchmark 2019 Infographics (PDF)
Source data file (.XLSX)

A digitalizáció sikeréhez a szervezeti kultúra megváltoztatására is szükség van

„Az IMD Versenyképesség-kutató Intézet 2019. évi tanulmánya szerint a vizsgált 63 ország között digitális versenyképesség tekintetében Magyarország a 44. helyen van. Az általános pozíció két mutatócsoport szerinti nagyon eltérő helyezésből alakult ki. Az egyik mutatócsoport szerint, amely – mások mellett – a technológiai fejlettséget és a fejlesztéshez szükséges pénz rendelkezésre állását méri, a 36. hely a mienk. Viszont a másik szerint, amelyik a technológiák üzleti folyamatokba integrálását, a céges rendszereknek a digitális technológiák kihasználását lehetővé tevő áttervezettségi szintjét vizsgálja, már csak az 57. helyen vagyunk. Erre az ellentmondásra mutat rá az Eurostat azon felmérése is, amely szerint a legalább tíz főt foglalkoztató cégek körében azok aránya, amelyek beszállítóikhoz és/vagy vevőikhez digitálisan kapcsolódnak, csupán 9 százalék. A lengyel érték 21, az EU-s átlagérték pedig 18 százalék. A vevői adatokat marketingcélokra elemző szoftverrel rendelkező cégek aránya szintén 9 százalék, a lengyel érték 16, az EU-s átlag 21 százalék.

Milyen okok húzódhatnak meg a háttérben?
Egy informatikai konferencián egy új, átfogó termelésirányítási és üzleti intelligenciát alkalmazó szoftvert bevezető cég vezetője így fogalmazott: a rendszer teljes kiépítése három évet vett igénybe. Ennek oka, hogy először a vállalati rendszereket kellett teljesen áttervezniük, majd ki kellett alakítaniuk az új szervezeti kultúrát, és közben folyamatosan képezniük kellett a munkavállalókat. Az átalakítás közben ráadásul a régi rendszereket tovább kellett működtetniük, hiszen a cég termelt, szolgáltatott, és ezért vigyáznia kellett, hogy a nagy változások közepette sem a legjobb munkatársait, sem – esetleges teljesítési vagy minőségi zavarok miatt – vevői lojalitását ne veszítse el. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a korábbi szigetszerűen működő rendszereket teljesen át kellett alakítani egy integrált informatikai rendszerré, ami azzal járt, hogy míg a hibákat a szigetszerű rendszerek nem vitték tovább, az integrált rendszer igen. Így aztán hosszú ideig csak hibaelhárítással, rendszerfinomítással kellett foglalkozniuk. Vagy ahogyan a vezető fogalmazott, olyan volt a helyzetük, mintha menet közben kellett volna egy autón kereket cserélni. Majd így foglalta össze a tanulságokat: a szoftvereket és a hozzájuk tartozó hardvert meg lehet vásárolni, de a szükséges kultúrát nem. Azt kemény és céltudatos munkával és az első számú vezető aktív részvételével lehet csak kialakítani.

Miért érdekes ez a történet?
Éppen azért, amit a különböző elemzések mutatnak. Vagyis hogy a hardverberuházások tekintetében jól állunk, de ez érzékelhetően kevés. Alkalmazni kellene a korszerű menedzsmentmódszereket minden szinten. Közöttük különösen a változtatásmenedzsment módszereinek alkalmazása lenne kritikusan fontos. Ez a szemlélet, a gondolkodás, a hozzáállás megváltoztatását jelenti. Annak megértését, hogy az összegyűjtött adat csak tükör, nem elég a cég termelékenységének és versenyképességének javításához. Az adat ugyanis még csak nyersanyag. Azt tudássá, ismeretté, döntés-előkészítéshez, teljesítményméréshez és a szükséges változtatások érzékeléséhez szükséges információvá kell alakítani. Ehhez viszont a tanulószervezeti légkör és a kritikus támogatóbázis kialakítása, valamint a partnerekkel való harmonikus együttműködés fenntartása kell a változtatási folyamat során. Igaz ez bármilyen szervezet esetén, legyen az mikrocég vagy egy állami hivatal.

Milyen tanulsággal szolgálnak ezek a gondolatok?
Arra irányítják rá a figyelmet, hogy a sikeres digitalizációs átalakulásunk neheze még hátra van. Ezért az úgynevezett puha, szellemi, viselkedési és gondolkodásbeli változások fontosságát is hangsúlyozni, létrejöttét segíteni kell. A tipikus, a technológiai jellegű beruházásokat támogató pályázatok nem elegendők a felhasználói kultúra meghonosodásához. Ily módon ezek nem is válthatják ki a szükséges és lehetséges termelékenységnövekedést. Ahhoz, hogy ne megrekedés, hanem áttörés legyen a termelékenység javulásában, ami a versenyképesség növekedésének is kitüntetett feltétele, mentalitásváltozásra, a régi folyamatok áttervezésére, a régi tudás újjal való felcserélésére, és mindehhez általános, minden szinten megvalósuló vezetői és munkavállalói elkötelezettségre is szükség van. Meg kell keresni azokat a módszereket is, amelyek ezeket a változásokat felgyorsítják, vigyázva arra, hogy ne történjék szereptévesztés. Vagyis az állam ne akarjon vállalati feladatokat magára vállalni, viszont mindent tegyen meg azért, hogy ennek a kulturális változásnak meglegyenek a környezeti feltételei, és szűnjenek meg az állami működés hatékonysági problémáiból következő akadályai. Ehhez nagyon fontos a folyamatos konzultáció az üzleti szektor valamennyi szereplőjével – a kisebb magyar cégeket is beleértve –, és a tervezett változtatásokkal kapcsolatos visszajelzések igénylése.”

Forrás:
A digitalizáció sikeréhez a szervezeti kultúra megváltoztatására is szükség van; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2019. október 22.
Lásd még: IMD World Digital Competitiveness Ranking 2019; International Institute for Management Development (IMD); 2019. szeptember 26.
IMD World Digital Competitiveness Ranking 2019; International Institute for Management Development (IMD); 2019 (PDF)
Methodology; International Institute for Management Development (IMD); 2019 (PDF)

Közigazgatás, politika

Területi Innovációs Platformok országos programsorozat

„A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával indítja útjára a Területi Innovációs Platformokat (TIP) bemutató országos programsorozatát.

Az eseménysorozat célja, hogy az egyetemi tudásbázisokra épülve olyan térségi szerveződések jöjjenek létre országszerte, amelyek egyszerre biztosítanak lehetőséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, a helyi innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködések kialakítására, erősítésére és új szakmai alapok létrehozására.

A megújuló hazai innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szereplők – szakpolitikusok, felsőoktatási és kutató intézmények, vállalkozások és szakmai szervezetek – kapcsolatai helyi szinten is megerősödjenek, az intelligens szakosodási stratégia mentén fokozva egy-egy térség innovációs képességét. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ezért – az egyetemi központokra építve és a térségi innovációs környezet meghatározó szereplőinek legfőbb erősségeire koncentrálva – olyan új találkozási pontokat kíván létrehozni a Területi Innovációs Platformok programsorozat keretében, amely új szemlélettel segíti elő az információáramlást, a tudástranszfert, valamint az együttműködést és a szakmai kapcsolatépítést. A rendezvénysorozat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai szerepvállalásával valósul meg.

A novemberben induló országos programsorozat a szereplők együttműködése érdekében egy-egy térség legfontosabb innovációs szereplőit – egyetemeket, kutatóintézeteket, nagyvállalatokat, kkv-kat, startupokat, klasztereket, inkubátorokat, akcelerátorokat, üzleti angyalokat, országos kamarai hálózatokat – kívánja megszólítani a lehető legszélesebb körben.

Várjuk Önt is rendezvényeinken!

HELYSZÍNEK, IDŐPONTOK

2019. november 12. (kedd)
Miskolc
Miskolci Egyetem, Tudásvagyon Hasznosítás Igazgatóság, C/2 épület, VI. hajó XXXIV. előadó,
3515 Miskolc, Egyetemváros
Regisztráció és program

2019. november 13. (szerda)
Debrecen
Debreceni Egyetem, Fő épület, Dísz udvar
4032 Debrecen Egyetem tér 1.
Regisztráció és program

2019. november 19. (kedd)
Győr
Széchenyi István Egyetem, Menedzsment Campus
9026 Győr, Egyetem tér 1.
Regisztráció és program

2019. november 22. (péntek)
Pécs
Pécsi Tudományegyetem, Dr. Halasy-Nagy József Aula
7622 Pécs, Rákóczi út 80.
Regisztráció és program

2019. november 26. (kedd)
Szeged
Szegedi Tudományegyetem, Rektori épület, Díszterem 2. emelet
6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Regisztráció és program

2019. november 28. (csütörtök)
Budapest”

Forrás:
Területi Innovációs Platformok országos programsorozat; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2019. október 24.

Együttműködés a gyermekek internetes kiszolgáltatottsága ellen

„ Közösen lép fel a gyermekek internetes kiszolgáltatottsága ellen a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.

Az erről szóló együttműködési megállapodást Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) elnöke írta alá 2019. október 22-én Budapesten.

Az eseményen jelen volt – mások mellett – Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének ügyvezető alelnöke.

Edvi Péter, az NGYSZ elnöke beszédében rámutatott, a kibertér része lett a mindennapos életnek, amiben nagyon sok veszély leselkedik. Kitért rá, furcsának tartja, hogy a gyermekekről minden téren gondoskodnak, a kibertérben mégis magukra hagyják őket. Kiemelte: „Egy 10-12 éves gyermektől nem várjuk el, hogy egyedül szervezze az életét, nem várjuk el, hogy egyedül gondoskodjon az étkezéséről, a ruházatáról, vagy biztosítsa saját maga számára a taníttatását. Miért várjuk el akkor egy 10-12 éves gyerektől, hogy egyedül, oktatás nélkül boldoguljon a kibertérben?”

Balogh János országos rendőrfőkapitány elmondta, a rendőrség megpróbál lépést tartani a kor kihívásaival. A szervezeti feltételrendszer adott, az országgyűlés és a kormányzat jogalkotással támogatja törekvéseiket.

Hangsúlyozta, hogy a magyar rendőrségnek van a térség legnagyobb létszámú, kifejezetten e célra létrehozott kiberbűnözés elleni egysége. A Készenléti Rendőrséghez tartozó egységben több mint százan dolgoznak – közölte.

Ezen felül – a nemzetközi együttműködés keretében – olyan kapcsolatrendszert sikerült kialakítaniuk, amely tényleges fellépésre ad lehetőséget a gyermekek védelmében. A vezérőrnagy leszögezte: Magyarországnak e téren nincs oka szégyenkezni, de megjegyezte, hátra sem szabad dőlni, mert gyorsan változnak a feltételrendszerek.

Az országos rendőrfőkapitány azt mondta, a kibertér veszélyessége egyre növekszik, de egyúttal leszögezte: Magyarország felkészült a kiberbűnözés aktuális kihívásainak kezelésére.

Az eseményen jelen volt Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, aki fontosnak nevezte az aláírt megállapodást, de egyúttal kiemelte, a felelősség alapvetően a szülőké.

A szervezetek együttműködése kiterjed arra is, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület ún. hotline vonalára érkező, különösen a kiskorúak nagyobb csoportja ellen elkövetett bejelentésekről értesítik az Országos Rendőr-főkapitányságot, illetve késedelem nélkül tájékoztatják a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályát.

A három szervezet lehetőséget biztosít partnereiknek a saját előadásaikon és konferenciáikon való részvételre, információt és adatokat cserélnek, megosztják egymással szakmai ismereteiket, népszerűsítik egymás szóróanyagait, ismeretanyagait, valamint részt vesznek a partnerszervezetek vonatkozó képzésein, oktatásain.”

Forrás:
Együttműködés a gyermekek internetes kiszolgáltatottsága ellen; Belügyminisztérium; 2019. október 22.

A 1100 milliárd forinttal több adóbevétel megteremti a lehetőséget a közszférában végrehajtandó ésszerű béremelésre

„ Idén kilenc hónap alatt majdnem 1100 milliárd forinttal több adót fizettek be a vállalkozások és a magánszemélyek, mint a múlt év első háromnegyedében. Akár ez a hatalmas többlet is garantálhatja az anyagi alapot az újabb gazdaságvédelmi intézkedésekhez. Boros Imre szerint ha a kormányzat fellendülést hozó lépésekben gondolkodik, akkor leginkább a gazdaság húzóágazataiba érdemes extra összegeket irányítania, de a közszféra béreinek emelése és a nyugdíjak korrigálása is szóba jöhetne. A közgazdász a Magyar Nemzetnek úgy vélekedett: semmiképpen sem szabad olyan, megszorításokból álló válságkezelő lépésekben gondolkodni, mint amilyeneket a Gyurcsány-kormány alkalmazott annak idején.

Igen jól áll adóügyekben a kormányzat – ez derül ki abból az összefoglalóból, amelyet a szakminisztérium tett közzé a napokban az állami pénzügyek idei alakulásáról. Eszerint január eleje és szeptember vége között nagyjából 10 100 milliárd forint bevétel származott a hat legnagyobb köztehertípusból, vagyis a társasági és jövedéki adóból, a járulékokból, az áfából, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból. Az összeg szinte felfoghatatlan, nagyságát leginkább az mutatja meg, ha összehasonlítjuk a 2018 azonos időszakában rögzített értékkel. A múlt év első háromnegyedében kevéssel több mint 9000 milliárd érkezett a kincstárhoz. A különbség majdnem 1100 milliárd forint, vagyis az emelkedés 12 százalékos, ami vaskosnak nevezhető.

A bevétel látványos növekedésének megannyi oka lehet, ezek között azonban érdemi adóemelés nem szerepel, éppen ellenkezőleg: jelenleg is fut egy nagyszabású tehermérséklési program, amely a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó számottevő csökkentését hozza. A folyamatok mozgatórugójaként megemlíthető viszont a fizetések emelkedése, a munkahelyek számának növekedése és az, hogy egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le a különböző hazai boltok. Vagyis általánosságban a gazdaság jó teljesítménye húzódik meg a fontosabb adóbevételek megugrása mögött.

A jó gazdasági viszonyokat a kormányzat meg is tartaná – erről árulkodnak azok az elmúlt időkbeli bejelentések, amelyek szerint a nyári gazdaságvédelmi intézkedések után hamarosan újabb olyan lépések következhetnek, amelyek segíthetik a fellendülést.

– Először is azt kell felmérni, milyen lehetséges bajokkal számolhatunk – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Imre, amikor arról kérdeztük, mely szektorokban lehet szükség újabb intézkedésekre. A közgazdász elsőként a német gazdaság gyengébb szereplését említette.

– A németeknél a gép- és különösen az autógyártásban jegyeznek fel jó ideje kemény mínuszokat, ez pedig a magyar helyzetet is érintheti. Emellett a hazai építőiparban és akár a turizmusban is adódhat kormányzati feladat – sorolta a szakember, majd általánosságban úgy fogalmazott: a gazdasági fellendülésért tett erőfeszítésekkor azok az ágazatok lehetnek igazán fontosak, amelyek kiemelkedő súlyúak és teljesítményük meghatározó.

– Állami fejlesztési források, olcsó hitelek egyaránt szóba jöhetnek – vélekedett Boros Imre, de szerinte a döntéshozók elgondolkodhatnak a vásárlóerő fokozásában is.

– Az egyik lehetőség ez ügyben a közszférában végrehajtandó észszerű béremelés volna, de – az aránytalanságok kezeléséért – akár a nyugdíjaknál is végre lehetne hajtani bizonyos korrekciót – vélekedett Boros Imre. A közgazdász ugyanakkor hozzátette: a jövőbeli intézkedéseknek a költségvetés helyzete határt kell hogy szabjon, az egyensúlyra figyelni kell. Attól is óva intett, hogy a kormányzat azokhoz a megoldásokhoz folyamodjon, amelyekkel a Gyurcsány-kormány próbálta annak idején – mint utóbb kiderült, sikertelenül – kezelni a gazdasági nehézségeket.

– A piac nem fogja teljesíteni a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat – utalt a szakember az egyik sokat emlegetett liberális gazdasági tézisre, majd megjegyezte: szerinte a legjobb megoldásnak az tűnik, ha azokra a helyekre, azokhoz az ágazatokhoz kerülnek a rendelkezésre álló források, ahol további növekedés remélhető.”

Forrás:
Özönlenek a százmilliárdok; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2019. október 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Azonnali információcserét tesz lehetővé az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatbázisának bővülése

„ A magán- és állami szektor közötti azonnali információcserét teszi lehetővé az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatbázisának bővülése – mondta az emberi erőforrások minisztere hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Kásler Miklós hozzátette: a bővülés részeként jövő január 1-jéig minden magánegészségügyi szolgáltatónak és fogorvosnak csatlakoznia kell az EESZT adatbázisához, júniustól pedig már adatot is kell rögzíteniük a felhőbe.

Elmondta: a 2017. november 1-jén indult szolgáltatási tér révén minden beteg adata egy egységes, digitalizált, elektronikus rendszerbe kerül be, amely 25 ezer orvos és 13 ezer gyógyszertár közreműködésével napi 800 ezer elektronikus receptet dokumentál. A rendszerbe naponta 200 ezer ápolási esemény és 200 ezer dokumentum kerül be.

Hangsúlyozta: az EESZT-ben tárolt adatok pontosak, szükség esetén bármikor elérhetőek és mindez a rendszer teljes védettsége mellett valósul meg.

Kásler Miklós hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kitért arra is, hogy az összegyűjtött adatok nemcsak egy-egy betegre nézve, hanem betegségcsoportok tekintetében is hordoznak információt; az egész magyar populációra vonatkoznak, így a Nemzeti Egészségügyi Programok vonatkozásában is fontosak.

Rámutatott: a rendszer lehetővé teszi a rizikófaktorok mérését, így a betegségek konkrét megjelenése előtt meg lehet tenni a prevenciós lépéseket.”

Forrás:
Azonnali információcserét tesz lehetővé az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatbázisának bővülése; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. október 21.

Nemzetközi szinten is kiemelkedő a magyar igazságszolgáltatás digitalizációja

„ Az igazságszolgáltatás digitalizációja terén Magyarország nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn a Marrákesben rendezett nemzetközi igazságügyi konferencián.

A digitális korszak küszöbén rendkívül fontossá válnak az olyan innovatív fejlesztések, amelyek egyszerűsítik a bíróságokhoz való hozzáférést, valamint gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a bírósági ügyintézést. Varga Judit a nemzetközi rendezvényen beszámolt arról, hogy az Országos Bírósági Hivatal Digitális Bíróság projektjének keretében Magyarországon 2018-ra megvalósult a teljes körű e-ügyintézés bevezetése. Előadásában bemutatta azokat az új technikai megoldásokat, amelyekkel az elmúlt 9 évben bővült a hazai igazságügyi szolgáltatások köre – mondta a tárcavezető az MTI-nek.

A pertartam-kalkulátor segítségével az ügyfelek kiszámíthatják az eljárás várható időtartamát, az elektronikus értesítőrendszer SMS-ben vagy e-mailben értesíti az eljárásban részt vevő feleket a fontosabb eljárási cselekményekről, az online bírósági fizetési portál lehetővé teszi az eljárások során keletkezett fizetési kötelezettségek online befizetését, az e-akta opció pedig az iratbetekintés virtuális lehetőségét biztosítja az ügyfelek számára. A digitális akta a bírák munkáját is segíti, naprakész információkat nyújtva számukra a saját ügyeikről és az eljárási határidőkről, emellett a közhiteles nyilvántartásokhoz is hozzáférést biztosít. A Via Video projekt keretében a tárgyalótermeket és a büntetés-végrehajtási intézményeket digitális video- és hangrögzítő rendszerrel szerelik fel. Ezeket beszédfelismerő rendszerrel is összekapcsolják, amely a digitális hangrögzítés révén a jegyzőkönyvvezetők munkáját segíti.

Az új elektronikus szolgáltatások hatékonyabbá teszik a munkavégzést, valamint csökkentik az adminisztrációs terheket és az igazgatási költségeket. Mindez hozzájárul a bíróságok társadalmi megítélésének javításához és szolgáltató jellegének erősítéséhez is – tette hozzá Varga Judit, hangsúlyozva, hogy a magyar igazságszolgáltatási reform tapasztalatai világszerte példaként szolgálhatnak a bírósági eljárások digitalizációja, valamint az ügyfelek és a bíróságok közötti elektronikus kapcsolattartás kialakítása terén…”

Forrás:
Nemzetközi szinten is kiemelkedő a magyar igazságszolgáltatás digitalizációja; Igazságügyi Minisztérium; 2019. október 21.

Egyszerűbb lesz a lakóházak építésének szabályozása, nem minden esetben lesz kötelező az elektronikus építési napló vezetése

„Nem lesz kötelező az építési napló a maguk számára építtetőknek és változik az egyszerű bejelentés menete.

Újabb könnyítést jelent az építkező családoknak, hogy október 24-étől nem kötelező az elektronikus építési napló vezetése, ha az építtető természetes személy és az egyszerű bejelentéssel saját lakhatását szeretné biztosítani.

Fontos tudni, hogy a 2019. október 24-étől hatályos módosítás csak erre az építtetői körre vonatkozik, másoknak – így pl. ha az építtető gazdasági társaság vagy más számára történik az építés – továbbra is kötelező naplót vezetni.

Az építtető érdekeit szolgálja, hogy elektronikus építési naplót ezután is bárki nyithat az építkezéséhez, és ezt érdemes megfontolni, hiszen az építési napló alkalmas arra, hogy hatósági vagy bírósági eljárásban a benne foglaltak bizonyítsák az építési folyamat során történteket.

Tekintettel arra, hogy az építési napló vezetése nem minden esetben lesz kötelező, október 24-étől minden egyszerű bejelentés az ÉTDR-ren (építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren) keresztül történik majd. Ez minden egyszerű bejelentésre vonatkozik, tehát október 24-étől az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése már nem minősül egyszerű bejelentésnek.

A magánszemély építtetővel, saját lakhatás biztosítására folytatott építkezés esetén könnyebb lesz az építkező dolga akkor is, ha az egyszerű bejelentés során feltöltött dokumentációtól – bármilyen oknál fogva – eltér. Nekik a jövőben nem kell majd külön bejelenteniük az eltérést, ugyanakkor előírás, hogy az aktuális szabályoknak megfelelő kiviteli dokumentáció a helyszínen rendelkezésre álljon.

A fenti építtetői körben nem lesz kötelező a tervezői művezetés, valamint a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás sem, ezáltal ezek hiánya nem fogja megakasztani az építkezést.

A módosítások nyomán az érdeklődők mostantól egy helyen megtalálhatják az egyszerű bejelentéshez minimálisan szükséges dokumentumok felsorolását a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13) Korm. rendeletben.

Mivel az új szabályok az új bejelentésekre vonatkoznak, ezért aki az elektronikus építési naplóba már megtette a bejelentést, arra még az október 24-e előtti szabályok vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy az ő esetükben továbbra is az elektronikus építési naplóban zajlik minden, azt kötelező vezetni, továbbra is kötelező a tervezői művezetés, a felelősségbiztosítás, és az eredeti dokumentációtól való eltérést ugyanúgy be kell jelenteni, mint korábban.”

Forrás:
Egyszerűbb lesz a lakóházak építésének szabályozása; Lechner Tudásközpont; 2019. október 24.

A 4iG közreműködik az ingatlan-nyilvántartási rendszer digitális átállásában

„A 4iG Nyrt. végzi a mező- és erdőgazdasági földek digitális nyilvántartási és közigazgatási rendszereinek fejlesztését – közölte hétfőn a társaság. A munka eredményeként a papír alapú földforgalmi adminisztrációs folyamatokat elektronikus és – ahol erre a közigazgatás folyamatai lehetőséget adnak – automatizált eljárások váltják majd ki, csökkentve a személyes ügyintézés szükségességét. Ennek köszönhetően nem csak gyorsabb és kényelmesebb, hanem biztonságosabb és olcsóbb is lesz a földhivatali ügyintézés. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) közzétett projekt uniós forrásból valósul meg, fővállalkozója a TIGRA Kft., a 4iG-t érintő alvállalkozói megbízás értéke 2,069 milliárd forint.

Olcsóbb és gyorsabb lesz a földhivatali ügyintézés, a Lechner Tudásközpont elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer kidolgozására irányuló projektjének köszönhetően – olvasható a társaság közleményében. Az európai uniós forrásból megvalósuló program révén folytatódik a közigazgatási folyamatok széles körű digitalizációja. Az E-ingatlan-nyilvántartás jelentős mértékben átírja majd a földhivatali rendszer működését, megújítja Magyarországon az ingatlan-nyilvántartási rendszert, amelynek köszönhetően rövidül és biztonságosabbá válik az ingatlanügyi, telekalakítási és mezőgazdasági igazgatási eljárások átfutási ideje.

A 4iG Nyrt. a projekt részeként a földügyi közigazgatás rendszerek elektronikus fejlesztését valósítja meg, beleértve az igazgatásszervezési, folyamatfelmérési és -szervezési feladatok elvégzését. A 4iG Nyrt. emellett részt vesz az egymásra épülő rendszerek összekapcsolásában, integrálásában is.

A munka eredményeként a papír alapú földforgalmi adminisztrációs folyamatokat elektronikus és automatizált eljárások váltják majd ki, az Európai Uniós direktíváknak megfelelően pedig jelentősen csökken majd a személyes ügyintézés szükségessége. A fejlesztés további eredményeként egységessé válik a közhiteles ingatlan-nyilvántartás és a központi ingatlan-nyilvántartás kezelése.

A Lechner Tudásközpont megbízásából a projekt fővállalkozója a Tigra Kft. A 4iG Nyrt. érintő megbízás értéke – amelyet a Tigra Kft. alvállalkozójaként teljesít – 2,069 milliárd forint.”

Forrás:
A 4iG közreműködik az ingatlan-nyilvántartási rendszer digitális átállásában; Világgazdaság; 2018. október 21.

Feltörték az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) webhelyét

„Külső támadás érte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) weblapját – tájékoztatott pénteken az OGYÉI.

Az eset október 1-jén történt. A támadó a külső sérülékenység kihasználásával hozzáférhetett az OGYÉI teljes adatbázisához – írták a közleményben.

Az adatvédelmi incidens legnagyobb számban a hírlevél-feliratkozások, valamint patikák adatbázisát érintette. Ezek mellett nagy számban érintettek voltak gyógyszer-nagykereskedők adatai és a mellékhatás-bejelentő rendszer egy része. Az érintett adatok között vannak nevek, elérhetőségek, e-mailek jelszavakkal együtt, valamint betegadatok, köztük kórtörténet is.

A történtekről az OGYÉI október 3-án értesítette a Nemzeti Kibervédelmi Intézetet, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.

A sérülékenységet azóta kijavították, a védelmi intézkedéseket felülvizsgálták – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Feltörték az OGYÉI honlapját; Világgazdaság/MTI; 2019. október 25.
Adatvédelmi incidensről szóló tájékoztatás; Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet; 2019. október 25. (PDF)

Az Amazon helyett a Microsoft fogja szolgáltatni a Pentagon felhőalapú rendszerét (JEDI)

„Péntek éjjel jelentették be döntésüket a 10 évre szóló pályázatról.
Kisebb meglepetésre a Microsoft információtechnológiai óriásvállalat nyerte meg az amerikai védelmi minisztérium 10 milliárd dolláros informatikai pályázatát, noha szakértők előzetesen egy másik amerikai nagyvállalatot, az Amazont tartották legesélyesebbnek a felhőalapú rendszer fejlesztésére. A Pentagon péntek éjjel jelentette be döntését a 10 évre szóló pályázatról.

A Microsoft és az Amazon mellett olyan óriásvállalatok voltak a pályázók között, mint az Oracle és az IBM. Mark Esper védelmi miniszter a héten jelezte, hogy nem vesz részt az elbírálásban, mert a fia az IBM munkatársa.

A JEDI (Joint Enterprise Defense Infrastructure) nevű projekt keretében titkosított adatok garmadáját fogják tárolni és kezelni, lehetővé téve az amerikai hadsereg számára a mesterséges intelligencia alkalmazását képességei fejlesztésében, amelyet szakértők kulcsfontosságúnak tartanak az amerikai haderő fölényének megtartásában.

Elemzők már többször kritikával illették a minisztérium számítástechnikai infrastruktúráját, és a felújítását sürgették, hozzátéve: az adatfeldolgozás és -kezelés jelenleg sokkal gyorsabban zajlik a magánszektorban.

Egybehangzó vélemények szerint a pályázaton az Amazon volt a legesélyesebb. A cég az első számú szereplő a felhőalapú szolgáltatások terén: 48 százalékát birtokolja a piacnak a 16 százalékos részesedéssel második Microsoft előtt.

Egyes vélemények szerint a döntési folyamatban szerepet játszhatott, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is bírálta az Amazont, valamint annak tulajdonosát, Jeff Bezost, aki a Trump-kormányzattal kritikus lap, a The Washington Post tulajdonosa is. A Fehér Ház épp a héten mondta le a tekintélyes lapra szóló előfizetését.

Az Amazont meglepte a Pentagon döntése – közölték.

Közleményében a védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy a pályáztatás törvényes és tisztességes volt.[Népszava/MTI]”

—

„A JEDI (Joint Enterprise Defense Infrastructure) szerződés olyan felhőt hoz létre, ami eltér minden magán és nyilvános felhőtől. A Védelmi Minisztérium (DoD) arra kéri a kereskedelmi felhőszolgáltatókat, hogy építsenek ki egy „világszerte elérhető, exponenciálisan rugalmas, biztonságos, ellenálló felhőalapú számítási és tárolási környezetet, amely zökkenőmentesen kiterjed a hátországtól a harcmezőig.A JEDI-felhő képes lesz szinte bármilyen alkalmazás gyors fejlesztésének és telepítésének támogatására, a legérzékenyebb nemzeti hírszerzési információk tárolására, áthelyezése és védelmére, valamint a valós idejű döntéshozatal támogatására. A Pentagon vezetőinek elgondolása szerint a JEDI olyan mobil, akár miniatürizált, hátizsákban hordozható szervereket is felölel, amelyek a harcoló egységeket szigorúan titkos, létfontosságú, a tevékenységükben hasznosítható intelligenciával látják el. Végül remélik, hogy a JEDI magát a Védelmi Minisztériumot is meg fogja változtatni. Átalakítja ahogy a millió forrásból származó információt gyűjti, feldolgozza megérti és hasznosítja, és hogy ezeket az információkat a katonai feladatok megoldására felhasználja.[RealClearDefense]”

Forrás:
Az Amazon helyett a Microsoft fejleszti a Pentagon felhőalapú rendszerét; Népszava/MTI; 2019. október 26.
DOD Announces Enterprise General Purpose Cloud Contract Award; U.S. Department of Defense; 2019. október 25.
Háttér:
DoD Cloud Strategy; Department of Defense; 2018. december (PDF)
DOD’s Cloud Strategy and the JEDI Cloud Procurement; Congressional Research Service; 2019. augusztus 2. (PDF)
JEDI Will Be a Cloud Like No Other; Dan Gouré; RealClearDefense; 2019. június 7.
Big Data For Big Wars: JEDI vs. China & Russia; Sidney J. Freedberg Jr.; Breaking Defense; 2019. augusztus 12.
Szerkesztői megjegyzés:
A nemzeti szempontból abszolút létfontosságú feladatokra is a kereskedelmi informatikai szolgáltatókat veszik igénybe (nyilván speciális megoldásokkal), és nem a közigazgatáson belül oldják meg a problémát.

Informatika, távközlés, technika

II. Drón Konferencia és Expo

„Tisztelt Érdeklődő! Kedves Kolléga!

A pilóta nélküli légi járművek, a drónok felhasználása forradalmasítani fog számos Magyarország számára nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű iparágat. Az önvezető autók fejlesztése, az energiaszektor, a távközlés, a logisztika és a gyártás mind-mind olyan ágazatok, amelyekben a drónokon alapuló technológiák, alkalmazások és megoldások forradalmi változást hoznak, hozhatnak. Felismerve az iparág gyors változásait, a HungaroControl Zrt. 2018-ban megszervezte az első hazai drón szakmai konferenciát, amelyen bejelentésre került az UTM Innovation HUB megalapítása, valamint sor került a legfontosabb szakmai problémák megvitatására és a legégetőbb szabályozási kérdések azonosítására. A sikeres rendezvény hagyományteremtővé vált, ugyanis 2019-ben is megrendezésre kerül az immáron II. Drón Konferencia és Expo az Informatika a Társadalomért Egyesület közreműködésével.

Tekintettel az iparág és a felhasználói igények exponenciális növekedésére – ebben az évben a rendezvény kiemelt témája a drónok kereskedelmi célú felhasználása, illetve a drón felderítése. Így például reflektorfénybe kerülnek a drón taxik, de azok a startupok is, amelyek a drónok, vagy önvezető légi járművek piacán kívánnak tevékenykedni.

Szeretettel várjuk az egész napos rendezvényünkön, köszönjük, hogy jelenlétével hozzátesz a konferencia szakmaiságához!

A KONFERENCIA RÉSZLETES PROGRAMJÁÉRT KATTINSON IDE!

A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött.*

A konferencia időpontja: 2019. november 8., péntek, 09.00 – 17.00
A konferencia helyszíne: Várkert Bazár, 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2-6.

Kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: dronkonferencia@hungarocontrol.hu

* HungaroControl fenntartja a jogot a regisztráció visszautasítására a befogadóképesség függvényében. Érvényes regisztrációnak a hivatalos visszaigazoló e-mail számít.”

Forrás:
II. Drón Konferencia és Expo; HungaroControl; 2019

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kódolás a köznevelésben – nemzetközi konferencia a World Robot Olympiad győri világdöntőjéhez kapcsolódóan

„A Digitális Jólét Nonprofit Kft. a World Robot Olympiad győri világdöntőjéhez kapcsolódóan, az EFOP-3.2.15–VEKOP-17-2017-00001 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című kiemelt projekt bevonásával, műhelymunkával egybekötött nemzetközi konferenciát szervez Kódolás a köznevelésben címmel, 2019. november 8-án. A rendezvény plenáris előadások, műhelymunkák, valamint jó gyakorlat bemutatók keretében járja körül az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének nemzetközi és hazai módszertani lehetőségeit, különös tekintettel a matematika és a természettudományos tantárgyak területére.

Az algoritmikus gondolkodásra való képesség fejlesztése, a kódolás, a programozás egyre fontosabb része a munkaerőpiacon elvárt kompetenciáknak, és világszerte mind szélesebb körben válik valamilyen formában az iskolai oktatás részévé. Fontosnak tartjuk, hogy ez a tendencia Magyarországon is erősödjön.

A kódolás és a programozás népszerűsítésében meghatározó szerepet játszik a World Robot Olympiad versenysorozat, amelyen Magyarország évek óta sikeresen vesz részt. Az idei évben, a világverseny nemzetközi döntőjére november 8. és 10. között Győrben kerül sor. Az eseményre több mint 6000 tanuló, felkészítő tanár, bíró és egyéb közreműködő szakember érkezik a világ minden tájáról. Az esemény és a hozzá kapcsolódó nemzetközi konferencia kiváló lehetőséget teremt a hazai pedagógusok, intézményvezetők és oktatási szakemberek számára, hogy más országok képviselőivel megvitassák az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a kódolás és a programozás napi pedagógiai gyakorlatba való beépítésének lehetőségeit, problémáit, illetve megoszthassák egymással jó gyakorlataikat.

A Kódolás a köznevelésben című konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

A konferencia részletes programja és a regisztrációs űrlap ide kattintva érhető el.”

Forrás:
Kódolás a köznevelésben – nemzetközi konferencia a győri WRO világdöntőn; Digitális Pedagógia Módszertani Központ; 2019. október 22.

Jövőre átlépheti a félmilliárdot az e-sport rajongók száma

„Idén év végén globálisan már több mint 450 millió ember érdeklődésére számíthatnak az e-sport közvetítések az aktuális előrejelzések szerint, már egymilliárd dollár felett van az iparág bevétele. A növekedési trendeket figyelembe véve a becslések szerint jövőre érheti el a bűvös félmilliárdot a rajongók száma. Ugyanakkor a növekedés ellenére sem lehetnek nyugodtak az iparági szereplők: a befektetők pénzt is szeretnének látni mindebből.

Példátlan változás zajlik a szórakoztatóipar világában: hódítanak a netes videók, az előfizetéses online modellek és a különböző videójátékok. Ez jelentősen átrendezi az ágazat hagyományos működését. A már videójátékokkal és internettel felnövő, Y, Z és Alfa generációk az egyik legcsábítóbb fogyasztói szegmenst jelentik a vállalatok számára, főként azért, mert ez a generáció kevésbé a megtakarítás, mint az élményhalmozás iránt fogékony. Ráadásul nem néznek TV-t, nem olvasnak újságokat, nem járnak sportmeccsekre és a közösségi média legismertebb platformjai mellett is csak néhány évre kötelezik el magukat, hogy aztán újat keressenek. „Ez olyan kihívást jelent az iparág eddigi szereplőinek, melyre innovatív válaszokat kell adniuk, ha túl akarnak élni – ez pedig egyelőre legjobban talán az e-sportban érhető tetten” – magyarázza Balázs Sebestyén, a KPMG globális sporttanácsadási részlegének munkatársa.

Az e-sport szervezett, versenyszerű videójátékozásként definiálható. Ahogyan a tömegsport is eltér a profi versenysporttól, ugyanúgy az e-sport világa is merőben más, mint az otthoni „videójátékozás”. Az e-sport népszerűségének fő oka, hogy a modern fiatalok igényeit a legmagasabb fokon képes kielégíteni: intenzív, interaktív, kompetitív, ráadásul ingyenesen is szórakoztató.

Az e-sportban a kezdők és az igazán profik között nem olyan óriási a távolság, ami meghatározó különbség a professzionális sporttal szemben, ahol egy top sportoló kinevelése akár százmillió dolláros invesztíció is lehet összességében.

Ez a váratlan népszerűség egyszerre kihívás és üzleti lehetőség is a konkurens műfajoknak. A nagy szórakoztatóipari cégek, a sportklubok és az ezekben az iparágakban aktív befektetők igyekeznek megragadni az e-sport által kínált lehetőséget, mindenki próbálja elérni az e-sport globális rajongótáborát. Ezáltal egyre több pénz áramlik az e-sportba, mely tovább gerjeszti a növekedést.

Ugyanakkor az e-sport és a hagyományos sportágak egymáshoz való viszonya egyelőre nem tisztázott: egyrészt együttműködés tapasztalható, hiszen a legnagyobb ligák és csapatok már jelen vannak az e-sportban is. Erre Magyarországon is egyre több példa van (Budapest Honvéd, MTK, DVTK), ráadásul a patinás magyar klubmárkák az e-sport által akár a nemzetközi színtérben is megmutathatják magukat. Másrészt a rivalizálás is jellemző, az e-sport ugyanis a fogyasztók időráfordításában a hagyományos sportágakkal versenyzik.

Egy felmérés (Newzoo, 2016. október) szerint az e-sport amerikai, 21 és 35 év közötti rajongóinak 75 százaléka vélekedett úgy, hogy az e-sport elveszi az időt más sportágak követésétől. Sőt, a kutatás tanúsága szerint ebben a fogyasztói szegmensben az e-sport már beérte népszerűségben a baseballt és a jégkorongot is. Egy ilyen felmérés valószínűleg Magyarországon is hasonló trendet mutatna, tekintve hogy az e-sport rajongók tábora itthon idén már 425.000 főre volt tehető (eNet, 2019. február). Az e-sport fenyegetése továbbá tetten érhető a nézők átlagéletkorában is – míg a hagyományos sportokra a közönség elöregedése jellemző, addig az e-sport egy nagyon fiatal bázissal rendelkezik (2016-ban 32 évre volt tehető ez az átlagéletkor).

Azonban a fő számok hiába ígéretesek, minden gyorsan fejlődő iparág esetében vannak megkerülhetetlen kérdések, melyeket tisztázni kell. Elsősorban azt, hogy miként is néz majd ki az iparág alapvető üzleti modellje, miből lesz a cégeknek hosszú távon pénze. „A bevételek döntő többsége (kb. 60%-a) jelenleg a szponzoroktól és a hirdetőktől érkezik, ellentétben a hagyományos sportokkal, ahol a közvetítések jogdíjai dominálnak, és a jegybevételek sem elhanyagolhatók. A legnagyobb lehetőséget a közvetítési jogok eladásából származó bevételek jelenthetik az e-sport számára, ez 2019-ben több mint 40%-kal nőtt globálisan”– mutat rá Balázs Sebestyén.

A legtöbb szakember továbbra is bízik az e-sport térhódításban, de gyakran találkozhatunk kritikus hangokkal is, akik szerint a gyorsan fújódó lufi hamarosan kipukkanhat. „A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy mely befektetések térülnek meg, illetve hogy lehet-e önfenntartó az ágazat folyamatosan érkező friss tőke nélkül is?” – fogalmaz a KPMG tanácsadója. Legyen bármilyen látványos is az e-sport világa, ha organikus úton nem hozza meg a várt profitot, akkor a befektetők számára csalódást okozhat.”

Forrás:
Ömlik a pénz az e-sportba; mmonline.hu; 2019. október 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. október 28.

Katalónia: a demokrácia technológia hátán érkező szökőárja
Katalónia, a nyugati világ egyik vezető hatalmának számító Spanyolország autonóm tartománya megint forrong – és az események alakításában a technológia megint komoly szerepet játszik. Éppen, mint két éve. Még emlékszünk jól: 2017 októberében, szinte napra pontosan két esztendővel ezelőtt az autonóm katalán törvényhozás népszavazást írt ki a tartomány függetlenségéről. A referendum megrendezését a spanyol központi kormány (és az Alkotmánybíróság) illegálisnak minősítette, és fellépett a szervezők ellen. A függetlenséget (értsd: a Spanyolországtól való elszakadást) pártoló politikai erők a digitális diplomácia széles eszköztárával igyekeztek ügyük mellé állítani a nemzetközi közvéleményt. Különösen a közösségi média platformok példaszerű (gyors, rugalmas, interaktív, a vizualitásra erősen építő) alkalmazásával, szinte pillanatnyi pontossággal (és tegyük hozzá: féltucatnyi fontosabb nyelven) tolmácsolták az eseményeket a globális médiatársadalmak információ fogyasztóinak, természetesen a saját álláspontjukat állítva a közlések fókuszába.
A népszavazást – ami, ezt is fontos tudnunk, nem csak a spanyol területeken, de Katalóniában is megosztotta a közvéleményt – végül megtartották, és az elszakadást pártolók fölényes győzelmével végződött. Ennek hatására a katalán tartományi parlament deklarálta a terület függetlenné válását. A spanyol hatóságok lázadónak és hazaárulónak minősítették a függetlenségi mozgalom vezetőit, és elfogató parancsot adtak ki ellenük. A tartományban kirobbanó, százezres tömegtüntetéseket a spanyol rendőrség különös brutalitással számolta fel. A dráma újabb felvonása az elmúlt hetekben kezdődött, amikor a spanyol bíróság szokatlanul súlyos börtönbüntetésre ítélte a katalán függetlenség (azóta részben már elfogott) vezérkarát. Ismét százezres tömegek vonultak tiltakozásul Barcelona és a tartomány más városainak utcáira. A korszerű infokommunikációs technológiák ezúttal is kulcsszerepet kaptak: most azonban nem a külföld tájékoztatásában, hanem az ellenállás mozgósításában játszott oroszlán szerepet a közösségi média, a mobil számítástechnika.
A legfelsőbb bíróság börtönbüntetést kimondó ítélete nyomán ezrek rohamozták meg Barcelona központi repülőterét, megbénítva a légiforgalmat. A tiltakozókat nem a már ismert függetlenségi pártok, vagy a mozgalom civil szervezetei szólították az utcára – hanem egy titokzatos, az ismeretlenségből előbukkant, online szerveződés, a magát Tsunami Democrátic-nak, azaz a Demokrácia Szökőárjának nevező csoportosulás. A szervezet (ha, egyáltalán szervezetről van szó) néhány héttel ezelőtt adott először hírt magáról, Twitteren és a fiatal generációk körében különösen népszerű Instagramon. Meg a Telegramon, a fiatal korosztályok, és – furcsa módon – a nemzetközi politikai közélet főszereplői által egyre szívesebben használt közösségi média platformon. A Tsunami – ami mögött sokan a most szintén súlyos börtönbüntetésre ítélt katalán függetlenségi politikust, a hivatalából elmozdított katalán elnököt Carles Puigdemont-ot sejtik – tényleg olyannak bizonyult, mint egy szökőár: Twitter fiókjának szinte percek alatt kétszázezres követő közönsége alakult ki, a Telegram fiókját pedig csaknem 400 000 előfizető használja. Csak összevetésként: a két évvel ezelőtti függetlenségi megmozdulásokat szervező, „hagyományos” szervezetek „csupán” 50-10 000 követőt szereztek az eltelt évek alatt. A Tsunami Democrátic, amely egyébként hangsúlyozza a fellépések békés jellegének szükségességét, egy Bruce Lee-mondást választott mottónak. „Légy olyan, mint a víz”, és a jelek szerint a mozgalom valóban olyan, mint a parttalanul hömpölygő áradat. Érdemes felfigyelni rá: nem csupán a mottó, és persze az első jelentősebb akció, a repülőtér megbénítása idézi rögtön az ember emlékezetébe a Hong Kongban zajló tiltakozó hullámot. A polgári engedetlenség szervezési módja, sőt maga a hierarchia nélküli, laza, horizontális kapcsolódásokon alapuló, és nagymértékben online terekben és mobil eszközökön szerveződő mozgalom is a Kínai Népköztársasághoz tartozó autonóm városállamban kifejlesztett „harci technikákat” idézi. Egyébként többeket (és nem csupán a spanyol hatalom embereit, vagy a szétforgácsolódás rémétől kísértett európai vezetőket) aggasztja a Tsunami átláthatatlansága, anonimitása. A titkosság, a számon kérhetetlenség inkompatibilis a demokráciával– mondják a kritikusok. Hiszen, még azt sem lehet tudni, hogy egyáltalában ki áll a rejtélyes elnevezés mögött.
Úgy hírlik: a számítástechnikai terület nemzetközi szakember gárdájának a krémje állt össze a katalán függetlenség „technológiai támogatására”. Minden esetre a kezdeti közösségi média jelenléthez képest minőségi ugrást jelentő új kezdeményezés, amivel a Tsunami a további tömegmegmozdulásokat igyekszik támogatni, mindenképpen komoly hozzáértést sejtet – bármilyen szakmához is tartozzanak a fejlesztők. A Demokrácia Szökőárja ugyanis webhelyéről elérhetővé tett egy frissiben kifejlesztett androidos mobil alkalmazást, amivel hihetetlenül gyors és rugalmas, ugyanakkor decentralizált mozgósítást lehet elérni – méghozzá nagymértékben biztonságosan. A „biztonság”, az „ellenerők elleni védelem” láthatóan a fejlesztők első számú prioritása volt. Az alkalmazás, már ez is szokatlan a mai világban, nem érhető el a nagy appstore-okon keresztül, amelyekről feltételezhető, hogy háttéralkuk keretében biztosítanak felhasználói információkat, esetleg „hátsóbejárókat” az általuk forgalmazott alkalmazásokhoz egyes kormányoknak. A most közreadott „tüntetés szervező” csak a Tsunami webhelyéről tölthető le, tömörített fájl formájában. Használatához is további biztonsági lépcsőkön kell túljutni: csak egy személyhez és helyhez kötött QR-kóddal lehet belépni, és ilyen kódot csak egy megbízható, az alkalmazást már használó személytől lehet beszerezni. Ezek a megoldások arra szolgálnak, hogy „illetéktelenek” (például az elhárító szervek emberei) ne tudjanak behatolni a rendszerbe. További védelmi szintet jelent, hogy a „legális használók” is csupán a saját földrajzi környezetükben zajló eseményeket tudják követni az alkalmazás révén, s így egy esetleges nem kívánatos behatoló sem tudja felfedni, átlátni az egész rendszert. A technológia, amely jól tükrözi a legeredményesebb illegális szervezetek működési elveit (modularitás, sejtszerű szerveződés, világos hierarchiák hiánya, nagyfokú belső autonómia, decentralizáltság), alapvetően egy kommunikációs platformként szolgál majd. Azt segíti elő, hogy helyi szintű tiltakozó megmozdulások egész áradatát lehessen megszervezni, méghozzá rendkívül rövid idő alatt, biztonságosan (az ellenerők tudta nélkül), és hatékonyan (ott mozgósítva a helyben rendelkezésre álló erőket, ahol pillanatnyi szükség mutatkozik rájuk).
A jelek mindenképpen arra utalnak: eljött az idő, amikor a „technológiai forradalom” kifejezés alatt már nem azt a békés eseménysort kell értenünk, amit a szakmai konferenciák szóhasználata eddig ebbe beleértett.
Catalan Separatists have Tooled Up with a Decentralized App for Civil Disobedience; Natasha Lomas; TechCrunch; 2019. október 18.
Catalonia Has Created a New Kind of Online Activism. Everyone Should Pay Attention; Laurie Clarke; Wired; 2019. október 19.
New Generation of Tactics: the Changing Face of Catalan Protests; Stephen Burgen, Sam Jones; The Guardian; 2019. október 18.
A Tsunami Democrátic szervezet webhelye és Telegram fiókja az alábbi linkeken érhető el:
https://tsunamidemocratic.github.io/
https://t.me/tsunamid

Milánó városa a WeChat mobilalkalmazással szövetkezve keresi a kapcsolatot a kínai turistákkal
Nyugati külpolitikai szakemberek – és ezen a téren messze az ausztrálok járnak elől – mind gyakrabban nyilatkoznak úgy: Kína soft power erőfeszítései, az erre fordított igen jelentős költségek ellenére, gyakorlatilag fiaskónak tekinthetők. A dolog, mint mondják, egyszerűen nem működik.
Az olvasónak persze elsőként is a hirtelen szemléletváltás szúr szemet, hiszen egy-két évvel ezelőttig nyomát sem lehetett lelni az ilyesfajta vélekedésnek. A másik figyelmeztető körülmény: a fenti, mind határozottabb vélekedés alátámasztására tényanyag (mondjuk: közvélemény kutatás, felmérés) szinte sohasem jelenik meg. A markáns állítás tulajdonképpen egy elvi koncepción alapul: hogy ti. a soft power az életformán és életszemléleten, a gazdasági jóléten, a biztonságon, a művelődésen és általában a kultúrán alapuló vonzerő (szemben a katonai ütőképességen, koerción alapuló hard powerrel), és mint ilyen, ez kizárólag a nyugati világ attributuma lehet. A helyzet azonban az, hogy Ázsia hatalmas területein, csaknem a teljes afrikai kontinensen, nem beszélve Latin-Amerika jókora részéről, éppen, hogy nem osztják ezt a vélekedést az ott élők. Kína, a világ jó néhány pontján ma már nem rettegett, hanem vonzó hatalomként jelenik meg, amivel szíves örömest igyekeznek „jóban lenni” a helybéliek. Ahogy egyébként nem csak ott, hanem bizony Nyugat-Európában is. A héten érdekes (és mint a későbbi hetekben látni fogjuk, koránt sem kivételnek számító) példa született ennek erősítésére.
Az olasz kulturális élet, és nem mellesleg a luxus iparágak, a világhírű itáliai divat fellegvárának számító Milánó hivatalos városmarketing ügynöksége szövetkezett a kínai Tencent vállalatóriással. A megállapodás értelmében egy önálló WeChat fiókot hoznak létre Milánó városának, továbbá egy mini programnak nevezett kisalkalmazást fejlesztenek ki közösen a projekthez. A cél: a luxustermékek kínai vásárlói rétegének kiszolgálása, meghódítása az olasz luxusipari központ roppant kínálata számára. Emlékeztetőül: a WeChat egy különösen népszerű kínai mobilalkamazás; egyszerre mikroblog, chatfórum, üzenetküldő, mobil fizetőszolgáltató és persze közösségi platform. 2011-ben hozta létre a kínai mikroblog cégek egyike, a Tencent. Rohamosan növekvő népszerűségére álljon itt: havi aktív felhasználóinak száma már tavaly év végén meghaladta az 1 milliárd főt. Tudni kell azt is: a világban utazgató kínaiak számára a WeChat alapvető tájékozódási forrásként szerepel a külföldi túrák megtervezéséhez. A Milánó kínálatára szabott fiók és kisalkalmazás a város főbb kulturális attrakcióit és luxustermék választékát szeretné közelebb vinni a potenciális kínai felhasználó-vásárló rétegekhez. A közösségi média platform ugyanakkor lehetőséget teremt a helyi vállalkozásoknak is arra, hogy kínálatukat beépítsék a kínai médiahasználók megszokott „digitális élményvilágába”.
A két cég együttműködése ugyanakkor páratlan lehetőséget ad majd a YesMilano városmarketing ügynökségnek arra, hogy – a WeChat adatok tömegéhez való hozzáférés révén – sokkal pontosabb képet kapjon a potenciális kínai felhasználó-vásárló réteg elvárásairól, igényeiről, fogyasztói szokásairól. A tét, vagy mondjuk úgy, a potenciál óriási. A közvetlen repülőjáratok, a divattermékek iránti folyamatosan növekvő kereslet sokszorosára növelte az Észak-Itáliát felkereső kínai turisták számát az elmúlt években. A súlyok érzékeltetésére: 2018-ban már kínai vásárlók generálták Milánóban az idegenforgalmi költések 36%-át. A felmérések pedig egyértelműen azt mutatják: a (fiatalabb) kínai turisták 80%-a rendszeresen, vagy folyamatosan figyeli az általuk meglátogatott városok hivatalos WeChat profilját.
Milan Partners with WeChat to Connect with Chinese Travellers; Sarah Ramirez; Jing Travel; 2019. október 22.

Orosz hackerek „idegen zászlós” akciója iráni fedésben
Brit és amerikai hivatalos szervek múlt heti bejelentése szerint orosz hackerek egy csoportja más, szintén kiberhadműveleteket végző szervezetek álcája mögé bújva intéztek támadásokat kormányzati és ipari célpontok ellen, több mint egy tucatnyi országban.
Az angolszász biztonsági szakemberek által az orosz „Turla” fedőnevű egységként azonosított hackercsoport (ami az észt és a cseh elhárító szervek szerint az FSZB, tehát az orosz katonai hírszerzés alárendeltségében működik) az elmúlt másfél év során mintegy 20 különböző országban hajtott végre támadásokat. Akcióik során iráni szoftvereszközöket és iráni számítógépes infrastruktúrát használtak fel annak érdekében, hogy elrejtsék saját digitális nyomaikat, és ezzel megnehezítsék a védekezésért felelős szervezetek elhárító munkáját.
A hónap közepén Balatonfüreden tartott INFOTÉR 2019 konferencián, a Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület által szervezett kiberdiplomáciai kerekasztal beszélgetésen is szóba került ez a fogás. Zala Mihály, az Ernst and Young tanácsadó kibervédelmi üzletág igazgatója megerősítette: az ún. attribúció problémája ma a kiberbiztonság egyik gyenge pontja. Magyarán arról van szó, hogy nehéz, sokszor szinte lehetetlen a kibertérben akciózó ellenérdekelt erők egyértelmű azonosítása, a támadás egyértelmű összekapcsolása egy adott elkövető személlyel vagy csoporttal. A kibertérben támadó hadműveleteket végző állami és egyéb szereplők ugyanis ma már tudatosan (és mesteri szinten) használják más országok támadó szoftvereit, hálózati infrastruktúráit, hogy ezzel másokra tereljék a gyanút. A korábban magas hírszerzési pozíciót betöltő szakember érdekes adalékként elárulta: arra is akadt már példa, hogy idegen hatalmak kiberharcosai magyar állami szerverek, IP-címek felhasználásával intézzenek támadást – Magyarország szövetségesei ellen.
Ezek az ún. „idegen zászló alatt” végrehajtott akciók rendkívüli módon megnehezítik az elkövetők azonosítását, ám brit szakemberek szerint ennek ellenére sem lehetetlen a valódi károkozók felderítése. A brit elektronikus hírszerzésér felelős szervezet, a GCHQ illetékese elmondta: a most felfedett támadássorozatban az orosz Turla fedőnevű csoport egy „APT34” fedőnéven nyilvántartott iráni hackercsoport eszközeit és hálózatait hackelte meg, és az ő álcájuk alatt intézett támadást számtalan rendszer ellen, elsősorban a Közel-Keleten, de Nagy-Britanniában is. Az amerikai elektronikus hírszerző szervezet, az NSA újonnan létrehozott Kiberbiztonsági Igazgatóságának egyik vezetője megerősítette: ma már egyik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy az ilyen „harmadik fél álcájában” végrehajtott akciókat felfedjék. A most leleplezett álcázott akció kapcsán azt is megjegyezték, hogy az igazi elkövetőként azonosított orosz csoport egyike a legtehetségesebb, tehát a legveszélyesebb kiberellenfeleknek. Hozzáértésüket bizonyítja, hogy az irániak infrastruktúrájába behatolva nem csupán azok korábbi áldozataihoz szereztek maguk is hozzáférést. Képesek voltak arra is, hogy az irániak által kifejlesztett (és egyfajta digitális ujjlenyomatuknak számító) algoritmusokat megszerezve, saját maguk is létrehozzanak „iráni” támadó szoftvereket, amiket aztán felhasználtak újabb áldozataik ellen is.
Hacking the Hackers: Russian Group Hijacked Iranian Spying Operation, Officials Say; Jack Stubbs, Christopher Bing; Reuters; 2019. október 21.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Nem csak a tizenévesek körében hódít a TikTok – a terroristák is szívesen használják
Egyértelműen a TikTok az új közösségi média őrület. Az új alkalmazás, amelyen 15 másodperces „video selfie”-k formájában közölhetik önkifejezésük leglényegét a felhasználók, elsősorban a tizenéves korosztály körében hódít. A 2018-as évben a harmadik leggyakrabban letöltött mobilalkalmazás lett a TikTok, miközben felhasználóinak bő harmada a 18 év alatti korosztályokból került ki.
Ám nem csupán a fiatal generációk fantáziáját mozgatta meg a bemutatkozás és kapcsolatteremtés ezen új eszköze. Az Oxfordi Egyetem politikai szélsőségeket vizsgáló kutatói szerint a hírhedt terrorszervezet, az ISIS is előszeretettel kezdte használni a gyorsan divatossá váló alkalmazást a maga propagandájának terjesztésére. Érdemes emlékezni rá: az Iszlám Állam nem csupán különös brutalitásával hívta fel magára a figyelmet. Furcsa ellentmondásként, az egyfajta középkori kalifátust újraépíteni akaró terrorszervezet csöppnyi habozás nélkül használta céljaira a legmodernebb infokommunikációs eszközöket. Az elmúlt években előszeretettel állította céljai szolgálatába a Facebookot és a Twittert, sajátos „üzenetei” terjesztésére. A terrorpropaganda mostani megjelenése a TikTokon jól mutatja az ISIS szívósságát és rugalmasságát. Ahogy jelzés lehet arra is: az egészen fiatal korosztályok megcélzásával, hosszú távon szeretné visszaszerezni a hadszíntéren megtépázott pozícióit.
ISIS Is Using TikTok to Spread Propaganda; Victor Tangermann; Futurism; 2019. október 21.

Az ausztrál közszolgálati tévé nemzetközi adásainak kiterjesztését szorgalmazza
Ita Buttrose, az ausztrál ABC közszolgálati tévéadó új elnöke az ország első számú soft power eszközének nevezte az irányítása alatt álló televíziót, és a költségvetés jelentős növelését szorgalmazta annak érdekében, hogy a társaság számottevően bővíthesse külföldi adásait. A csatornának meghatározó szerepe lehetne az „ausztrál nézőpontok” bemutatásában a szélesebben vett Csendes-óceáni térségben – állítja a médiatársaság vezetője. Hasonlóan fontos lenne a környező térség jobb megismertetése az ausztrálokkal, és ennek érdekében feltétlenül szükséges volna a nemzetközi hírek gyűjtőzónájának kiterjesztése a régió olyan országaira, mint Vietnam, Indonézia, Japán, vagy India. A mostanihoz hasonló, megosztottsággal terhes, zavaros időkben a nemzetközi tömegtájékoztatási eszközök kulcsszerepet játszhatnak egy-egy ország befolyásának kiterjesztésében – nyilatkozta Buttrose, aki a brit, francia és német gyakorlatot hozta fel példaként az elektronikus médiumok, mint soft power eszközök példaszerű kiaknázására.
Ita Buttrose pitches ABC as ‘key soft power asset’ and flags more foreign coverage; Megan Gorrey; The Sidney Morning Herald; 2019. október 19.

A kard és a pajzs örök vetélkedése folytatódik a kibertérben is
A támadó és a védekező fegyverzet örök harca folytatódik a kibertérben is – és a jelek szerint a kard áll nyerésre. Legalábbis így összegzi a helyzetet a nagyhírű technológiai oktatási és kutatási intézmény, az MIT legújabb jelentése, ami a sokat mondó „Innovációs háború: a kiberbiztonság szemben a kiberbűnözéssel” címet kapta. Az összeállítók legfontosabb megállapítása ugyanis az, hogy valóságos innovációs háború, egyfajta „kiberfegyverkezési verseny” folyik a digitális diemenzióban. Példaként említik a nagy technológiai cégeket, amelyek a Mesterséges Intelligencián alapuló kiberbiztonsági eszközöket kezdtek alkalmazni, ugrásszerű javulást érve el a védekezés eredményességében. Az ellenfél, a kiberbűnözők azonban maguk is a Mesterséges Intelligenciát hívják segítségül támadó eszközeik kifejlesztéséhez. Ennek nyomán ma már a digitális kártevők tévedhetetlen pontossággal képesek kiválasztani, akár milliónyi ügyfél közül is, célba vett áldozatukat; abszolút megtévesztő spamokat képesek generálni; úgy tudnak behatolni a rendszerekbe, hogy szinte képtelenség a nyomukra akadni. A támadók ma nyerésre állnak a kibertérben, ha csak a védelem nem szedi össze magát: a támadókéhoz hasonló ötletesség, eredetiség, innovációs erő nélkül nincs esélyük a nyerésre. Persze, a magán szektor és a közszféra közötti szorosabb együttműködés sem volna hátrány.
An innovation war: Cybersecurity vs. cybercrime; MIT Technology Review Insights; 2019. október 18.
A jelentés letölthető PDF-ben is.

A közdiplomácia szervezetrendszerének átszabását sürgeti az ellenzék Izraelben
Az izraeli Stratégiai és Közdiplomáciai Minisztérium megérett a változtatásra – véli a liberális orgánumként számon tartott Haaretz, megjegyezve, hogy a most esedékes kormányátalakítás megfelelő alkalmat szolgáltatna erre a régóta késő korrekcióra. Az ügy hátteréül érdemes emlékeztetni, hogy Izraelben két szervezet, két minisztérium foglalkozik a külső kommunikációval, az országimázs kérdéseivel, nyersen fogalmazva: a kifelé irányuló propagandával. Egyrészt a Külügyminisztérium természetes feladatai között szerepel a külső kommunikáció, és a tárca komoly szervezeti kapacitásokat épített ki a digitális közdiplomácia elősegítésére. Ugyanakkor az eredetileg 2006-ban felállított Stratégiai és Közdiplomáciai minisztérium, amit hol megszüntettek, hol újralétesítettek, a belpolitikai csatározások szeszélyei mentén, sok tekintetben átfedésben van a külügy feladatrendszerével, miközben az ehhez szükséges önálló infrastruktúrának többnyire híján van. A lap újságírója úgy véli: szerencsésebb lenne a külső kommunikáció feladatkörét (beleértve az Izrael-ellenes külföldi bojkottszervezetek elleni fellépést) teljes egészében visszaadni a Külügyminisztériumnak, ami nem annyira belpolitikai törésvonalak, mint inkább a szakmai szempontok alapján végzi az ország céljainak közdiplomáciai szolgálatát.
Who Needs the Strategic Affairs Ministry?; Yael Patir; Haaretz; 2019. október 20.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. október 21-október 28.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

e-számla bemutatása és e-fizetés.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/204
Közzététel dátuma: 2019.10.22.
Ajánlatkérő: NKM Energia Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:2019.11.22.
A szolgáltatásnak biztosítania kell, hogy Ajánlatkérő regisztrált ügyfelei részére az Ajánlatkérő által elektronikusan átadott, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, Ajánlatkérő által elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva hitelesített elektronikus számlákat az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszerén keresztül bemutassa, azokat az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszerében tárolja és az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszere fizetési szolgáltatásait Ajánlatkérő ügyfelei részére biztosítsa.
Mennyiség:
Számla bemutatás 1,5 M db /év Összesen: 3 M db db + 30 %
Számla fizetés 0,8 M db /év Összesen: 1,6 M db db + 30
Lásd még

AF-Smart city eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/205
Közzététel dátuma: 2019.10.24.
Ajánlatkérő: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.21.
„Zalaegerszeg turisztikai vonzerejének növelése a „Smart City” eszközrendszerével” című TOP-6.1.4-15-ZL1-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében Smart City eszközbeszerzés
A közbeszerzés ismertetése:
Telepített eszközök:
a) 5 db egyoldalú dupla kijelzős kültéri érintőképernyős interaktív infótorony: az infótorony a Smart Projekt eszközrendszerének szerves része, melyen szűkített tartalommal elérhető az e-City portál, letölthető az e-City Mobil App. Passzív és aktív (interaktív) üzemmódban is működő eszköz.
b) 3 db egyedi tervezésű moduláris kültéri okos pad legyártása Ajánlatkérő által elkészíttetett építészeti kiviteli terv alapján: az infótornyokon futó szoftverek által biztosított információszerzési lehetőségek, online adminisztrációs felületek, illetve a felhasználók által az okos padok esetén mobil telefontöltést, labda és kerékpár pumpálási lehetőséget is biztosítanak.
c) okos játszóeszköz 1 db: az okos játszóeszközök elősegítik a kiskorú gyerekek készségeinek fejlődését. Az eszköz kültéri kivitelű, strapabíró vázszerkezetű, jellegzetes, könnyen felismerhető játék-forma ipari kültéri monitorra…
Lásd még

Aktív eszközök beszerzése P+R parkolókhoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/205
Közzététel dátuma: 2019.10.24.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.04.
A Budapest Közút Zrt. új P+R parkolók létesítéséhez, valamint meglévő parkolók hálózati üzembiztonságának fejlesztését tervezi. A parkolók folyamatos üzemének biztosítása érdekében elengedhetetlen az informatikai hálózat megbízható üzeme.
A közbeszerzés célja tervezetten 88 darab hálózati eszköz (kapcsolódó tartozékokkal történő) beszerzése.
Lásd még

Ajánlati Felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/206
Közzététel dátuma: 2019.10.25.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.08.
36 hónap időtartamú Oracle Unlimitied Licence Agreement (ULA) szerződés megkötése
Lásd még

Hordozható és asztali felhasználói eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/206
Közzététel dátuma: 2019.10.25.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.12.
A felhasználói eszközök: asztali munkaállomások, notebookok és hordozható munkaállomások beszerzése. A felhasználói eszközökre az üzembe helyezéstől számított 3 éven keresztül kiterjesztett garanciális szolgáltatást kell biztosítani.
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében 70 db OptiPlex 5070 Tower, vagy azzal egyenértékű asztali munkaállomás, 30 db OptiPlex 7070 Mini Tower CTO, vagy azzal egyenértékű asztali munkaállomás, 25 db Dell Latitude 7300, vagy azzal egyenértékű notebook, 10 db Dell Latitude 5400, vagy azzal egyenértékű notebook, 10 db Dell Latitude 5500, vagy azzal egyenértékű notebook, 10 db Mobile Precision 7740 CTO BASE, vagy azzal egyenértékű asztali munkaállomás szállítása, és az üzembe helyezéstől számított 3 éven keresztül kiterjesztett garanciális szolgáltatás biztosítása.
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

57 db érintőképernyős jegyautomata beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/204
Közzététel dátuma: 2019.10.22.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.04.
„Ügyfélhívó totemek beszerzése és üzembe helyezése Kormányhivatalok részére”
57 db érintőképernyős jegyautomata beszerzése és illesztése az országos központosított Q-FUSION rendszerbe 51 kormányablak helyszínen.
Ajánlatkérő (a továbbiakban rövidítve: AK) saját és 19 másik kormányhivatal képviseletében eljárva, 57 db érintőképernyős jegyautomata beszerzését és illesztését valósítja meg az országos központosított Q-FUSION rendszerbe, 51 kormányablak helyszínen adásvételi szerződés keretében.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/203
Közzététel dátuma: 2019.10.21.
Ajánlatkérő: Magyar Állami Operaház
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Állami Operaház felújításának ideje alatt bérelt vonali internet hozzáférés biztosítása különböző helyszíneken (a szükséges számú router biztosításával), ideértve az internet kapcsolat kiépítését és biztosítását különböző helyszíneken.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.288.000,- Ft
Lásd még

Eredményes eljárás közzététele
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/204
Közzététel dátuma: 2019.10.22.
Ajánlatkérő: NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db egyedi online szakfelügyeletet megvalósító rendszer fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.000.000,- Ft
Lásd még

AutoCAD tervezőszoftver-csomag előfizetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/205
Közzététel dátuma: 2019.10.24.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: VARINEX Informatikai Zrt.
A szerződés keretében Felhasználó megrendeli 6 fő általi egyidejűleg történő felhasználási lehetőséggel az AutoCAD Architecture Engineering Construction Collection (AutoCAD) többfelhasználós licenc elnevezésű terméket, 12 hónapra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.340.000,- Ft
Lásd még

Rendszertámogatásra irányuló szoftverszolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/205
Közzététel dátuma: 2019.10.24.
Ajánlatkérő: Zuglói Közbiztonsági nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata hozzávetőlegesen 8000 db közterületi díjfizető várakozóhely üzemeltetésére/támogatására irányuló szoftverszolgáltatás biztosítása, mely területen Parkeon gyártmányú Strada Pal típusú parkolójegy-kiadó automaták működnek.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.000.000,- Ft
Lásd még

Képmegjelenítő eszközök beszerzése (738/2019)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/206
Közzététel dátuma: 2019.10.25.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság;Lumen Multimédia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Lumen Multimédia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Képmegjelenítő eszközök beszerzése a következők szerint:
1. rész: Monitorok beszerzése – az Országgyűlési Múzeum kiállítótermekhez tartozó eszközparkjának megújítása
2. rész: LCD monitorfal beszerzése, telepítése, kábelezése, üzembe helyezése, a jótállási idő alatti karbantartás, hibaelhárítás
3. rész: Smart TV, monitor és tartozékaik beszerzése
4. rész: Projektorok beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.881.843,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Szoftverkövetési és támogatási szolg. NEXON rsz-re
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/203
Közzététel dátuma: 2019.10.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Szoftverkövetési (support) és támogatási szolgáltatás biztosítása a teljes NEXON rendszerre (minden az NMHH-nál már bevezetésre került modult tekintve).
Az NMHH-nál már bevezetésre került modulok száma: 7 db (NEXONbér, NEXONtime, NEXONhr, NEXONtd, NEXONjob, NEXONpm, persONLINE).
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka:
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pont
Lásd még

IT eszközök és szoftverlicenszek beszerzése-eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/203
Közzététel dátuma: 2019.10.21.
Ajánlatkérő: Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1. rész: IT eszközök
2. rész: IT szoftverlicencek
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka:
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: valamennyi Ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73.§ (1) e) pontja alapján érvénytelen, mert egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Lásd még

Szakirodalom

A magyar és a francia közigazgatási eljárásjogi kodifikáció összehasonlító vizsgálata

„…Az értekezés abból a hipotézisből indul ki, hogy a francia közigazgatási eljárások általános szabályainak történeti kodifikálása során számos olyan kérdéskör, eljárási jogintézmény, intézmény merült fel, amelynek részletes vizsgálata azért szükséges, mert átvételük – ezekhez hasonló magyar szabályozás megalkotása – a jogalkotó számára megfontolás tárgyát képezheti a magyar közigazgatási eljárás, így a közigazgatás versenyképességének fejlesztése érdekében. A kutatás a francia és a magyar közigazgatási eljárásokra vonatkozó kodifikáció átfogó elemzését tűzte ki célul: alapvető közigazgatási fogalmak, történeti előzmények, egyes közigazgatási eljárási jogintézmények és a jogorvoslati rendszer átfogó vizsgálatát, amelyek vonatkozásában a francia szabályozásból kiindulva, a magyar rendelkezésekkel összehasonlítva, de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg az értekezés. Lőrincz Lajossal egyetértve: „legnagyobb nyereség, amelyhez az összehasonlítás révén hozzájuthatunk, mégis az abban a köztudott megállapításban való meggyőződésünk, hogy a magyar közigazgatás fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez a külföldi minták ismerete nélkülözhetetlen…”

Forrás:
A magyar és a francia közigazgatási eljárásjogi kodifikáció összehasonlító vizsgálata; Pollák Kitti; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori Tanácsa, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-XI-08 13:00, helye: Ludovika Főépület, Zrínyi terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.) (PDF)

A kiberbűnözés egyes büntetőjogi szabályozási kérdései

„…A disszertációmban elsősorban büntető anyagi jogi, és csak érintőlegesen büntető eljárásjogikérdésekkel foglalkozom. Továbbá kizárólag az ún. tisztán informatikai bűncselekményekre, valamint a technológiai fejlődésnek az egyes – tágabb értelemben vett – gazdasági bűncselekményekre gyakorolt hatására fókuszálok.

Az értekezés négy nagy szerkezeti részre tagolódik. A bevezetést követő II. fejezetben a kiberbűnözés fogalmának a tisztázásával foglalkozom, ami azért is különösen fontos, mert máig nincs egy általánosan elfogadott jogi definíciója. Törekedtem mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalmi álláspontok széleskörű bemutatására, amelyek összevetése alapján meghatározható az informatikai bűnözés tágabb és szűkebb értelemben vett fogalmába tartozó bűncselekményi kör. Ezt követően a kiberbűnözés elleni fellépés nemzetközi és uniós vonatkozásaival foglalkozom. Továbbá kiemelten vizsgálom az Egyesült Államok szabályozás történetét, amely elsőként szankcionálta és határozta meg az informatikai bűncselekmények széleskörét, ezért a kutatási téma szempontjából megkerülhetetlen. A történeti részt követően az egyes kiberbűncselekményeket részletesen elemzem. Összehasonlítom a nemzetközi és uniós rendelkezéseket, valamint a hatályos hazai és amerikai szabályozás szerinti tényállásokat. Az alábbi három fő kibertámadás büntetőjogi minősítésével kezdem: a jogosulatlan belépéssel, illetve a DDoS-támadásokkal és a rosszindulatú programokkal. Ezután, az informatikai környezetben elkövetett csalással és zsarolással, valamint az egyéb informatikai visszaélésekkel kapcsolatos kérdésekkel (pl. személyes adatokkal és jelszavakkal való visszaélés) folytatom. A III. fejezetben a modernizációnak a gazdasági bűncselekményekre gyakorolt hatásával kapcsolatos problémakört vizsgálom. Kiemelten érintem a bankkártyákkal összefüggő deliktumokat, ezen kívül a szervezett bűnözésmegjelenését az interneten és a pénzmosás aktuális kérdéseit. A témakört a kriptovaluták büntető anyagi és eljárásjogi kihívásainak bemutatásával zárom. A IV. fejezetben kiemelt szerepet kap az elektronikus bizonyítékokkal összefüggő szabályozási újdonságok bemutatása, így a hazai büntetőeljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Be.) hatályos rendelkezései és az erre vonatkozó uniós jogalkotási törekvések. Kiemelten foglalkozom továbbá a titkosítást és az anonimitást biztosító technológiák nyomozásra gyakorolt hatásával, valamint a joghatósági kérdésekkela kiberbűncselekmények elkövetése esetén…”

Forrás:

A kiberbűnözés egyes büntetőjogi szabályozási kérdései; Mezei Kitti; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-XI-08 12:00, helye: PTE ÁJK (PDF)

A centralizált és decentralizált elszámolási rendszerek fejlődése

„…Kutatásom elején a legfőbb kérdések, amelyek foglalkoztatnak:

• Hogyan változott az elszámolásforgalom az elmúlt évtizedekben az európai integráció tükrében?
• Milyen szabályozási és technológia változások határozták meg a klíringházak működését az elmúlt évtizedekben?
• Melyek a legfejlettebb elszámolási rendszerek?
• Milyen alternatív megoldások léteznek az elszámolási piacon?
• A centralizált rendszerek mellett teret hódító, a blokklánc-technológián (blockchain technology) alapuló elszámolások reális alternatívát jelentenek-e a fizetés- és elszámolásforgalomban?

Feltérképezem a legfontosabb pénzügyi és értékpapírelszámolási-rendszereket, az értéktárak működését, nemzetközi kapcsolatait. Összehasonlítom Európa és az USA klíringrendszereit, felvázolom a legfőbb különbségeket működésük terén. Bemutatom az európai pénzügyi infrastruktúra fejlődésének főbb irányvonalait és a decentralizált elszámolási rendszerek működését, a blockchain-technológia alkalmazásának területeit…”

Forrás:
A centralizált és decentralizált elszámolási rendszerek fejlődése; Kriskó Andrea; Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-X-31 13:30, helye: Széchenyi István Egyetem ÚT230-as terem (9026 Győr, Egyetem tér 1.) (PDF)

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank Fintech Stratégiája

„Az MNB a hazai pénzügyi intézmények és FinTech cégek képviselőinek részvételével tartott konferenciáján mutatta be a „Pénzügyi innováció és stabilitás” címet viselő FinTech stratégiáját. A régió első jegybanki FinTech stratégiájában az MNB kiemelt célként jelölte meg a versenyképes és innovatív szolgáltatások hazai térnyerésének támogatását, a pénzügyi rendszer hatékonyságának és stabilitásának erősítését, a hazai FinTech ökoszisztéma fellendítését, illetve az általános pénzügyi tudatosság és a szakemberképzés fejlesztését. Ezen célok elérése érdekében az MNB 24 konkrét kezdeményezést és javaslatot fogalmazott meg.

A Magyar Nemzeti Bank kiemelten fontosnak tartja a hazai pénzügyi rendszer digitalizációjának elősegítését, a FinTech szektor fejlesztését, valamint a pénzügyi tudatosság és a szakemberképzés fejlesztését. Ezen törekvéseivel összhangban az MNB több innovatív szabályozói eszközzel is segíti a pénzügyi innovációk biztonságos keretek között történő piaci bevezetését és használatuk széleskörű elterjedését.

Mindezen törekvésekkel összhangban 2019 májusában létrejött az MNB dedikált, a pénzügyi rendszer digitalizációjáért és a hazai FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatósága. Az új szakterület feladata a pénzügyi rendszer innovációval és digitalizációval kapcsolatos, jövőbeli fejlődési irányainak elemzése és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények digitális versenyképességét támogató jegybanki eszközök kialakítása és folyamatos fejlesztése. Felügyeleti oldalról a Pénzügyi innovációs felügyeleti labor követi nyomon a legfrissebb pénzügyi piaci és felügyeleti technológiai innovációk nemzetközi gyakorlatát, és tesz javaslatot azok hazai felügyeleti gyakorlatba történő implementálására. Az MNB munkáját digitalizációs kérdésekben a jegybank kezdeményezésére 2019 szeptemberében létrehozott Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület is támogatja.

A most megjelent MNB FinTech stratégia átfogó keretbe foglalja az MNB törekvéseit a pénzügyi szektor digitalizációjának fejlesztésére. A stratégia 24 konkrét kezdeményezést, illetve javaslatot fogalmaz meg, melyek egy része az MNB hatáskörében megvalósítható, míg másik része a kormányzat, valamint a hazai FinTech közösség számára tett javaslat. A jegybank stratégiája összhangban van Magyarország FinTech stratégiájával is, mely a Digitális Jólét Program keretei között került kidolgozásra.”

Forrás:
Megjelent az MNB FinTech stratégiája; Magyar Nemzeti Bank; 2019. október 25.
„Pénzügyi innováció és stabilitás”. A Magyar Nemzeti Bank Fintech Stratégiája; Magyar Nemzeti Bank; 2019. október 25. (PDF)

Önkormányzati bizalom és a kooperatív közszolgáltatások elmélete

„A közpolitika és a bizalom kapcsolatának vizsgálata talán napjaink egyik legaktuálisabb kérdése, mind az akadémia, mind a politika területén. Tanulmányunkban1 arra vállalkozunk, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján áttekintjük az intézményi bizalom, különösképp a politikai intézményekbe vetett bizalom főbb magyarázó tényezőit. Ezt követően bemutatjuk a kooperatív közszolgáltatások elmélet főbb elemeit és ez alapján megvizsgáljuk, hogy az elmélet mennyiben járulhat hozzá az önkormányzatokba vetett bizalom növekedéséhez. Úgy találtuk, hogy az elmélet megvalósítása esetében az állampolgári részvétel erősítése és a közszolgáltatások minőségének javítása, ami elsődlegesen javíthatja az önkormányzatokba vetett bizalmat.”

Forrás:
Önkormányzati bizalom és a kooperatív közszolgáltatások elmélete; Katona Márton, Rosat Milós; Educatio; ISSN 1216-3384; 27 (4).; 2018; pp. 565-580. (PDF)

Okosvárosok a digitális világban

„Mitől lesz okos egy város? A Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kötete a konvencionális választ meghaladva nem a fejlett technológiát, hanem a jól működő demokráciát és emberi közösségeket azonosítja az okosvárosok legfontosabb alkotóelemeiként. Az okosváros fogalma pedig egyre inkább az ésszerű város fogalmává kezd átalakulni.

A 2008-as globális pénzügyi összeomlást követően a nagyvállalatok az egész világon a városokat célozták meg, hogy technológiákat adjanak el, értékes adatokat gyűjtsenek, és elmélyítsék a városi élet magánszféra által történő irányítását. Olyan technológiák fejlesztésére fókuszáltak – sokszor a kormányzatok támogatásával –, amelyek látszólag teljes mértékben a városlakók érdekeit szolgálják.

A biztonságosabb utcák, a tisztább levegő, a hatékonyabb közlekedés, a mindenki számára elérhető, azonnali kommunikáció népszerű hívószavak, a felszín alatt ugyanakkor egészen mást találunk. A technológia által vezérelt okosvárosok kiterjesztik a megfigyelést, magántársaságok kezébe helyezik a városok irányítását, szűkítik a demokráciát, paradicsomi állapotokat teremtenek a hackerek számára, továbbá intenzíven hozzájárulnak az éghajlatváltozás súlyosbodásához is.

Ellenőrzés alatt kell tartani a technológiát
Vincent Mosco, a kanadai Queen’s University nyugalmazott professzora jelen könyvében amellett érvel, hogy továbbra is nagyon fontos az emberi irányítás, illetve, hogy a valóban „okos” város kiindulópontja nem a fejlett technológia, hanem az eleven demokrácia és közösségek, valamint az elkötelezettség amellett, hogy az állampolgárok az ellenőrzésük alatt tarthassák a technológiát. Ennek érdekében feltétlenül meg kell értenünk azokat a különféle technológiákat, szervezeteket és mítoszokat, amelyek az okosvárosok globális mozgalmát működtetik.

Továbbá fel kell mérnünk a technológia által vezérelt városokkal szembeni egyre növekvő ellenállást is. Régi városok átalakítását és teljesen új városok létrehozását célzó okosváros-projektek esettanulmányainak bemutatásával a könyv nemcsak egy alternatív megközelítést kínál az olvasónak az okosváros definiálásához, hanem útmutatást is ad a digitális világban zajló városi élet jövőjéhez.

Megállíthatatlan technológiai cégek
Az okosvárosokért folytatott versenynek az az egyik kulcsfontosságú fejleménye, hogy a nagy technológiai vállalatok továbbterjeszkednek a kibertéri platformokon elfoglalt domináns pozíciójukból az okosvárosi platformokat alkotó fizikai térbe. Pontosabban: ez magában foglalja azoknak a városi tereknek az elfoglalását – egyesek szerint gyarmatosítását –, amelyek felhasználhatók fizikai adatplatformokként. Ez lehetővé teszi, hogy a nagy technológiai cégek információkat gyűjtsenek a lakosokról, a dolgozókról és a látogatókról, és hogy felhasználják ezeket az adatokat saját digitális platformjaik továbbfejlesztésére, és még el is adják az adatokat harmadik feleknek. Ennek példáit bárhol láthatjuk.

A Google például megállapodott a torontói vízpart egy részének fejlesztéséről, és a tervek szerint felszerelnek érzékelőket a járdákban, a közvilágítás lámpáiban, a kerítések mentén, az irodákban, a parkokban, az üzletekben, és ha lehetséges, még a magánlakásokban is, hogy megfigyeljék az emberek tevékenységeit és a tárgyak működését. Ehhez hasonló tervet jelentett be egy Bill Gateshez kapcsolódó befektetési társaság, ők az arizonai sivatagban elterülő Belmontban szeretnének okosvárost létrehozni.

Fontos kérdések
A Google anyavállalata, az Alphabet, 5000 lakást épít a vállalat székhelyének, a Googleplexnek a szomszédságában, amely egy új, 54 000 négyzetméteres épületkomplexum, tele üzletekkel, kávézókkal, kertekkel, sőt még egy színházterem is van benne. Elon Musk, a Tesla tulajdonosa, és egy másik technológiai milliárdos, Peter Thiel szintén beszállt a játékba, amint a Y Combinator nevű startup befektető is.

Pillanatnyilag azt kell megfigyelnünk, hogy a jelentős online platformok fejlesztői hogyan alakítják át a városokat saját anyagi megtestesülésükké. A városok vadonatúj platformot kínálnak, és a digitális világ alig várja, hogy profitáljon ebből a lehetőségből. Ezek a mozgalmak azonban ugyanannyi kérdést is felvetnek, mint ahány választ kínálnak, különösen a közösségi és a magánterek közötti viszonyról és arról, hogy valójában ki birtokolja azokat az adatokat, amelyeket a járdákon gyalogló, a parkokban játszó, az irodákban dolgozó és az otthonukban tartózkodó emberek létrehoznak.”

Forrás:
Óriási veszély fenyegeti a jövő városait; Kovács András; Origo.hu; 2019. október 23.
Okosvárosok a digitális világban; Vincent Mosco; ISBN 978-615-5884-49-8; Pallas Athéné Könyvkiadó; 2019
Lásd még: Dr. Vincent Mosco (a szerző webhelye)

Kutatás-fejlesztés, 2018

„A kutatás-fejlesztés 2018. évi adatait bemutató kiadványunk célja, hogy a téma iránt érdeklődők tájékoztatást kapjanak a K+F-tevékenységet jellemző legfontosabb mutatók (K+F-helyek száma, létszáma, a -ráfordítások és a -források) alakulásáról. Rövid áttekintést adunk az országos és területi adatokról, a vállalkozási, felsőoktatási és államháztartási szektor K+F-tevékenységéről, illetve a kiadvány nemzetközi összehasonlítást is tartalmaz.”

Forrás:
Kutatás-fejlesztés, 2018; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. október 25.
Letöltés (PDF)
Kapcsolódó adatok

• Táblázatok
• Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Kutatás, fejlesztés
• Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Területi adatok – Kutatás, fejlesztés
• Tájékoztatási adatbázis − Kutatás, fejlesztés, innováció

Önkormányzati Hírlevél 2019/11 1-2. rész

„1. kötet: Önkormányzati Hírlevél 2019/11
2. kötet: a Szupergyors Internet Program megvalósítását megalapozó térségi konzultációk eredményeképpen kapott adatok. Járásokként az internetes ellátottság fehér foltjai (házszámokig részletezve), .xlsx fájlban.”

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2019/11 1. rész; Belügyminisztérium; 2019. október 24. (PDF)
Önkormányzati Hírlevél 2019/11 2. rész; Belügyminisztérium; 2019. október 24. (ZIP)

Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke 2019_III_negyedév

„A 2019. szeptember 30-i állapot szerint.”

Forrás:
Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke 2019_III_negyedév; Belügyminisztérium; 2019. október 24. (ZIP)

Törvények, rendeletek

1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról

„A Kormány a minőségi jogalkotás folyamatának magasabb szintű kiszolgálása és a kormányzati döntés-előkészítési és döntéshozó folyamatok, valamint egyes kapcsolódó hatósági tevékenységek egységes és kizárólagos informatikai támogatása érdekében

1. elrendeli a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat szerinti Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) – az igazságügyi miniszter és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által közösen meghatározott rendben és ütemben – próbaüzemben és legkésőbb 2020. augusztus 1-jével éles üzemben történő bevezetését, amelynek keretében

a) a Kormány törvényalkotási programja, jogalkotási terve és a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter jogalkotási tájékoztatója megtervezésének és azok végrehajtása ellenőrzésének,

b) a Kormány és a Kormány tagjai jogalkotói hatáskörébe tartozó jogszabályok és az általuk megalkotásra kerülő közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi határozatok – ide nem értve a minősített adatot tartalmazó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket és egyedi határozatokat – előkészítésének,

c) a Kormány ügyrendje és a minisztériumok, munkaszervezetek szervezeti és működési szabályzatai szerinti véleményezésnek, egyeztetésnek, valamint a szakmai és politikai döntés-előkészítő és döntéshozó szervek ülései megszervezésének, lebonyolításának és dokumentálásának,

d) a szakmai és politikai döntés-előkészítő és döntéshozó szervek ülésein tárgyalt napirendi pontok nyomonkövetésének és a kiadott feladatok végrehajtása ellenőrzésének,

e) a Kormány által kezdeményezett törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok előkészítésének, az azokkal kapcsolatos b) alpont szerinti feladatoknak és azok Országgyűlés részére történő benyújtásának,

f) a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben kihirdetésre, illetve közzétételre kerülő tartalmak kihirdetést, illetve közzétételt megelőző lektorálásának és kihirdetésre, illetve közzétételre átadásának az IJR használatával kell eleget tenni;

Felelős: miniszterek, Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára
Határidő: a próbaüzem tekintetében az igazságügyi miniszter, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által meghatározott rendben és ütemben
az éles üzem tekintetében legkésőbb 2020. augusztus 1-jétől
…
3. felhívja a minisztereket és Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát, hogy az IJR bevezetéséhez szükséges intézkedések körében az általuk vezetett minisztériumok és a Miniszterelnöki Kormányiroda, illetve az általuk irányított vagy felügyelt költségvetési szervek tekintetében

a) saját szervezetükön belül biztosítsák az IJR használatát,

b) jelöljék ki a szervezeti adminisztrátorokat és az IJR használatába bevonandó felhasználókat,

c) a kijelölt szervezeti adminisztrátorok útján gondoskodjanak a felhasználók szolgáltatási és ellátási alapadat tár (a továbbiakban: SZEAT) adatainak IJR-be történő átadásának engedélyezéséről, illetve betöltéséről, valamint szerepköreik és jogosultságaik meghatározásáról,

d) tegyék lehetővé az IJR használatába bevont alkalmazottak oktatáson való részvételét,

e) szabályozott úton jelezzék az IJR használata keretében felmerült hibákat és fejlesztési javaslatokat,

f) szükség szerint gondoskodjanak a jelenleg használt belső rendszereik IJR-hez illesztéséről;

Felelős: miniszterek, Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára
Határidő: folyamatosan

4. felhívja az igazságügyi minisztert, hogy folytasson egyeztetéseket az IJR-nek a törvényalkotás parlamenti informatikai alrendszere és a NAIH alrendszer e határozat szerinti összehangolt próbaüzembe állításáról és éles üzemben történő bevezetéséről, és egyben felkéri az Országgyűlés Hivatalának főigazgatóját és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, hogy az egyeztetésben személyesen vagy képviselőiken keresztül tevékenyen vegyenek részt;

Felelős: igazságügyi miniszter
Határidő: a próbaüzem tekintetében legkésőbb 2019. október 31.
az éles üzembe történő bevezetés tekintetében legkésőbb 2019. december 31.

5. felhívja az igazságügyi minisztert, hogy gondoskodjon arról, hogy a törvényalkotás parlamenti informatikai alrendszere és a NAIH alrendszer üzemeltetési, működtetési és fejlesztési feladatai az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – külön megállapodásban rögzített módon gyakorolt – egyetértésével, szoros együttműködésben és e szervek feladat- és hatáskörének tiszteletben tartásával kerüljenek meghatározásra;

Felelős: igazságügyi miniszter
Határidő: folyamatosan
a megállapodás megkötésére legkésőbb 2019. december 31.

6. felhívja az igazságügyi minisztert, hogy – szükség esetén a Kormány más tagjának és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának bevonásával – az IJR bevezetése, működtetése és fenntartása érdekében vizsgálja meg a jogalkotással, jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos és más szabályozási tárgyú jogszabályok, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközök módosításának szükségességét, és tegyen javaslatot azoknak az IJR bevezetésével összefüggésben szükséges, valamint a jogalkotással összefüggő adminisztratív terhek csökkentését eredményező módosítására;

Felelős: igazságügyi miniszter, érintett miniszterek, Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára
Határidő: 2019. október 31.

7. felhívja

a) a belügyminisztert mint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) tulajdonosi joggyakorlóját, hogy a NISZ Zrt. útján gondoskodjon az IJR 1. pont szerinti bevezetéséhez szükséges élesbe állításához és üzemeltetéséhez szükséges környezet biztosításáról, valamint a felhasználók SZEAT adatainak átadásáról,

b) az igazságügyi minisztert mint a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosi joggyakorlóját, hogy gondoskodjon

ba) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) mint elektronikus információbiztonsági hatóság megkereséséről a KÖFOP keretében támogatást nyert projektek kapcsán előírt elektronikus információbiztonsági elvárások teljesítésének ellenőrizhetősége és a hatósági támogatás biztosíthatósága érdekében,

bb) az NBSZ mint a sérülékenységvizsgálatot kizárólagosan ellátó szerv megkereséséről az IJR 1. pont szerinti bevezetéséhez szükséges sérülékenységvizsgálat lefolytatása érdekében,

c) a belügyminisztert mint az NBSZ-t irányító minisztert, hogy az NBSZ útján gondoskodjon

ca) a b) pont ba) alpont szerinti megkeresés alapján a hatósági támogatás biztosításáról,

cb) a b) pont bb) alpont szerinti megkeresés alapján a sérülékenységvizsgálat lefolytatásáról;

Felelős: az a) és c) pont tekintetében a belügyminiszter

a b) pont tekintetében az igazságügyi miniszter

Határidő: a felkérést követő legkésőbb 90 napon belül

8. felhívja az igazságügyi minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az IJR önkormányzati alrendszerének 2020. február 1-jével próbaüzemben és – sikeres próbaüzem esetén – éles üzemben történő bevezetésével gondoskodjanak

a) a helyi önkormányzati rendeletek megalkotásának

aa) az IJR kialakításában részt vevő települési önkormányzatok tekintetében,

ab) a főváros, megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzata tekintetében,

ac) valamennyi helyi önkormányzat tekintetében,

b) a helyi önkormányzati rendeletek egységes kihirdetésének és az IJR éles üzemben történő bevezetésekor már kihirdetett és hatályos, illetve azt követően hatályba lépő önkormányzati rendeletek visszamenőleges rögzítésének

az IJR útján történő megvalósításáról akként, hogy a 2020. február 1. és az IJR éles üzemben történő bevezetése közötti időszakban az önkormányzati rendeleteknek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény e határozat közzététele napján hatályos 29. § (2) bekezdése és a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet e határozat közzététele napján hatályos 4. § (5) bekezdése szerinti közzétételére az IJR-t kell használni;

Felelős: igazságügyi miniszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: az a) alpont aa) alpontja szerinti próbaüzem tekintetében 2020. február 1.

az a) alpont ab) alpontja szerinti próbaüzem tekintetében 2020. március 16.

az a) alpont ac) alpontja szerinti próbaüzem tekintetében 2020. július 1.

a b) alpont szerinti próbaüzem tekintetében 2020. július 1.

az a) alpont szerinti éles üzem tekintetében 2020. augusztus 1.

a b) alpont szerinti éles üzem tekintetében 2020. augusztus 1.

9. felhívja az igazságügyi minisztert és a pénzügyminisztert, hogy a megfelelő egyeztetéseket követően készítsenek előterjesztést az IJR éles üzemben történő tartós működtetéséhez, fenntartásához, támogatásához és továbbfejlesztéséhez szükséges 2020. évben, majd azt követően fenntartási időszakban jelentkező forrásigényről.

Felelős: igazságügyi miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2019. november 15.”

Forrás:
1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1612/2019. (X. 24.) Korm. határozata az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról; Magyar Közlöny; 2019. évi 172. szám; 2019. október 24.; 7170-7192. o. (PDF)

244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

„…1. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása
…
2. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása
…
3. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása
…
4. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása
…
5. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
…
6. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása
…
7. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása
…
8. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása…”

Forrás:
244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelete az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 171. szám; 2019. október 22.; 7147-7155. o. (PDF)