Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. május 3-május 9.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben
Tárgyszavak: állam szerepe, állam- és jogtörténet, közigazgatás története, közigazgatás-fejlesztés, közigazgatás-tudomány, közigazgatási tervezés, közmenedzsment, Magyarország, Magyary Zoltán, szervezés- és vezetéstudomány
Fontos biztonsági információ: A Google bekapcsol egy funkciót és a kétlépcsős azonosítás (2Fa) lesz az alapértelmezett
Tárgyszavak: 2FA, Google, kétlépcsős azonosítás, kiberbiztonság

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai
Tárgyszavak: digitális platformok szabályozása, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — adatvédelem, Mesterséges Intelligencia (MI) — jog, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI)

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. május 3-május 9.

A külgazdasági és külügyminiszter 11/2021. (V. 9.) KKM rendelete a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról szóló 7/2020. (IV. 16.) KKM rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 83. szám; 2021. május 9.; 3288-3294. o. (PDF)
Közlemény az országos tisztifőorvos által kiadott, a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatos járványügyi és infekciókontroll szabályokról szóló eljárásrendről
Hivatalos Értesítő; 2021. évi 22. szám; 2021. május 7.; 2251-2302. o. (PDF)
233/2021. (V. 6.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának negyedik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 82. szám; 2021. május 6.; 3240-3241. o. (PDF)
234/2021. (V. 6.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 82. szám; 2021. május 6.; 3242. o. (PDF)
229/2021. (V. 5.) Korm. rendelet az ingatlanok árverezésére és kiürítésére a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 80. szám; 2021. május 5.; 2932. o. (PDF)
10/2021. (V. 5.) KKM rendelet a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról szóló 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 80. szám; 2021. május 5.; 2996. o. (PDF)
1230/2021. (V. 5.) Korm. határozat a járvánnyal összefüggő kormányzati kommunikáció érdekében szükséges intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 80. szám; 2021. május 5.; 3000. o. (PDF)
221/2021. (V. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 78. szám; 2021. május 3.; 2894-2895. o. (PDF)
222/2021. (V. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások veszélyhelyzeti igénybevételével kapcsolatos egyes szabályokról és a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 78. szám; 2021. május 3.; 2895-2897. o. (PDF)
16/2021. (V. 3.) EMMI rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 78. szám; 2021. május 3.; 2900. o. (PDF)

A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben

„Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy – felépítésében és tartalmában – ez egy rendhagyó doktori értekezés, melynek már a címe is magyarázatra szorul.
A címmel kapcsolatban induljunk ki abból, hogy az elmúlt évtizedekben szokás lett sokféleképpen címkézni az állam fogalmát: „jó állam”, „erős állam”, „fejlesztő állam”, „gondoskodó állam” stb. „Menedzselt” vagy pláne „jól menedzselt” állam szóösszetétellel ugyanakkor két évtizedes pályafutásom során még nem találkoztam. Annak ellenére, hogy nagyon is időszerűnek tartom a közigazgatás- és az államtudomány továbbfejlődését egy olyan irányba, amely nem csupán a „mit?” és a „miért?” kérdéseire keresi a válaszokat, hanem a „hogyan?” tekintetében is ad érdemi támpontokat azoknak, akiknek lehetősége, felhatalmazása van a mindennapok alakítására.
Fontosnak tartom előrebocsátani, hogy a címmel nem a Magyarországon „lapos karrierívet” befutó új közmenedzsment (new public management) irányzat iránt érzett nosztalgikus érzéseket kívánom felerősíteni. Éppen ellenkezőleg: a jó kormányzás (good governance) paradigmába illesztetten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az üzleti tudományokban elterjedt menedzsment és menedzsmentciklus fogalmaknak az állam működtetésében is van helye, tere, illetőleg karrierlehetősége.
Dolgozatommal egy új „szerethetőbb” értelmet is szeretnék adni ezeknek az idegen hangzású, angolszász kifejezéseknek. Az igazgatástudomány piaci és állami fogalomrendszerének egymáshoz közelítésére irányuló törekvéseimben különösen megtisztelő lenne számomra, ha azt a vonalat rajzolhatnám tovább, amely 1945. március 24-én, Héregen – Magyary Zoltán professzor halálával – megszakadt…”

Forrás:
A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben; Sántha György; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2021-V-19 16:00; helye: Microsoft Teams rendszeren
Microsoft Teams rendszeren előzetes regisztráció szükséges: doktori.iskola@jak.ppke.hu e-mail címen 2021. május 17. 14.00 óráig

Fontos biztonsági információ: A Google bekapcsol egy funkciót és a kétlépcsős azonosítás (2Fa) lesz az alapértelmezett

„A keresőóriás a biztonságosabb beléptetés felé tereli a felhasználókat.

A kétlépcsős azonosítás (Two-factor Authentication – 2FA) viszonylag egyszerű módja online fiókjaink védelmének: a funkció aktiválásával belépéskor a jelszó és a felhasználói név mellé egy külön megerősítés is szükségessé válik, amit például a mobilunkra kapott kódok beírásával végezhetünk el.

A 2FA így nagyban csökkenti az esélyét, hogy a belépési adatok megszerzésével illetéktelenek is hozzáférhessenek profiljainkhoz, ám mégsem mindenki él a lehetőséggel.

Sokan például túl körülményesnek tartják, még többeknek pedig valószínűleg fogalma sincs, hogy mire való ez a funkció.

Erre unhatott rá a Google, mivel a cég hivatalos blogján bejelentették, hogy hamarosan alapértelmezetté teszik a kétlépcsős beléptetést a Google-fiókoknál.

A 2FA aktiválását jelenleg még a felhasználókra bízzák, a változtatást követően azonban mindenkinél be lesz kapcsolva a plusz védelem. A funkció használatát nem teszik kötelezővé, tehát aki ragaszkodik a kevésbé biztonságos megoldáshoz, az a beállítások vonatkozó almenüjében visszakozhat majd.

Az alapértelmezés kapcsán Mark Risher, a Google termékekért felelős igazgatója arról írt, hogy hamarosan elkezdik „automatikusan regisztrálni” a megfelelően beállított profilokat a kétlépcsős azonosításra.

A beállítás a gyakorlatban annyit takar, hogy csak azoknál a fiókoknál aktiválják majd a 2FA-t, melyeknél meg van adva telefonszám, vagy a jelszavak visszaállításához is használt másodlagos e-mail cím.

Ha eddig lemaradtál, de a hírt olvasva nem várnál tovább a kétlépcsős azonosítás engedélyezésével, a Google-fiókod biztonsági beállításában bármikor megteheted. Már csak azért is érdemes haladni a korral, mert a keresőóriás az Androidon már a FIDO2-szabvánnyal kísérletezik, ami a jövőben teljesen leválthatja az előző évezredből velünk maradt jelszavas beléptetést.

A jelszavas belépés egyébként igen elavult, az online azonosítás jövőjéről írtunk egy hosszabb cikket, érdemes elolvasni.”

Forrás:
Alapértelmezett kétlépcsős azonosításra vált a Google; Ikker Zsolt; PC World; 2021. május 9.
Lásd még: A simpler and safer future — without passwords; Mark Risher; Google, The Keyword; 2021. május 6.
Kétfaktoros azonosításra vált a Google; Bitport.hu; 2021. május 7.

Közigazgatás, politika

Európai egészségügyi unió: a Bizottság nyilvános konzultációt indít az európai egészségügyi adattérről

„Az Európai Bizottság ma indította nyilvános konzultációját az európai egészségügyi unió egyik fontos eleméről, az európai egészségügyi adattérről (EHDS). Az adattér a digitális egészségügyben rejlő lehetőségek minél jobb kiaknázását célozza a magas színvonalú egészségügyi ellátás biztosítása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A megelőzés, a diagnosztika, a kezelések, a kutatás és innováció, valamint a megfelelő szakpolitikai döntéshozatal és jogszabályok érdekében egyúttal elő fogja mozdítani az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést is. Az európai egészségügyi adattér egyik alapvető szempontja, hogy továbbra is az érintettek gyakorolják a személyes egészségügyi adataik feletti ellenőrzést. A nyilvános konzultációt 2021. július 26-ig lehet kitölteni.

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Az európai egészségügyi adattér kulcsfontosságú elemét fogja jelenteni egy erős európai egészségügyi uniónak. A jobb egészségügyi ellátás, az eredményesebb kutatások és a hatékonyabb egészségpolitikai döntéshozatal érdekében lehetővé teszi majd az egész EU-ra kiterjedő együttműködést. Minden érdeklődőt és érdekelt felet arra bíztatok, hogy vegyenek részt a konzultációban, és mindannyiunk egészsége érdekében járuljanak hozzá az adatok nyújtotta előnyök kiaknázásához. Ebben az összefüggésben alapvetés, hogy a polgárok jogai – így az adatvédelem és a magánélet védelme – sérthetetlenek.”

Az innovatív megoldások és a digitális technológiák – többek között a mesterséges intelligencia – átalakíthatják az egészségügyi rendszereket. Hozzájárulnak e rendszerek fokozott fenntarthatóságához, miközben javítják az emberek egészségét. E technológiák fejlesztéséhez a kutatóknak és az innovátoroknak jelentős mennyiségű (egészségügyi) adathoz kell a biztonság szavatolása mellett hozzáférniük.

A nyilvános konzultáció elsősorban a következőkre összpontosít:

az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés, és ezek felhasználása az egészségügyi ellátáshoz, a kutatáshoz és innovációhoz, valamint a szakpolitikai és szabályozói döntéshozatalhoz;

a digitális – köztük az innovatív – egészségügyi szolgáltatások és termékek valódi egységes piacának előmozdítása.

Háttér-információk

Az európai egészségügyi adattér létrehozása az egészségügy területén a Bizottság egyik fő prioritásának számít. Az adattér célja az egészségügyi adatok cseréjének előmozdítása mellett, hogy támogassa az új megelőzési stratégiákkal, kezelésekkel, gyógyszerekkel, orvostechnikai eszközökkel és eredményekkel kapcsolatos kutatást.

Az európai adatstratégiáról szóló közleményében a Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy konkrét eredményeket érjen el az egészségügyi adatok terén és felmérje a digitális technológiák fejlődésében rejlő lehetőségeket. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos adatok gyűjtése, hozzáférhetősége, tárolása, használata és további felhasználása sajátos kezelendő kihívásokat támaszt. Ezekhez olyan szabályozási keretre van szükség, amely a lehető legjobban szolgálja az egyének érdekeit és jogait, különösen az egészségükre vonatkozó különleges adatok kezelését. Ennek folyományaként a Bizottság elfogadta az adatkormányzási rendeletről szóló javaslatát (2020), amely rögzíti az adatok hozzáférési feltételeit és rendelkezéseket tartalmaz az önkéntes adatmegosztásba vetett bizalom erősítéséhez.

Az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés és azok gördülékenyebb cseréje alapvető tényezői az elérhető, hozzáférhető és megfizethető egészségügyi ellátásnak. E tényezők a hatékonyabb kezelések és jobb eredmények érdekében ösztönözni fogják az egészségügyi és ellátási fókuszú innovációt, csakúgy mint a digitális technológiákat – többek között a mesterséges intelligenciát – alkalmazó innovatív megoldásokat.

További információk

Nyilvános konzultáció

Európai egészségügyi adattér – ütemterv

A Bizottság európai egészségügyi adattérrel foglalkozó weboldala

E-egészségügy: digitális egészségügy és ellátás”

Forrás:
Európai egészségügyi unió: a Bizottság nyilvános konzultációt indít az európai egészségügyi adattérről; Európai Bizottság; 2021. május 3.

Az Európai Bizottság aktualizálja a 2020. évi uniós iparstratégiát, a cél egy erősebb, egységes piac

„A Bizottság a mai napon aktualizálja az uniós iparstratégiát annak biztosítása érdekében, hogy ipari ambíciói teljes mértékben figyelembe vegyék a Covid19-válságot követő új körülményeket, és elősegítsék a fenntarthatóbb, digitális, reziliens és globálisan versenyképes gazdaságra való átállást.

Az aktualizált stratégia megerősíti a 2020. márciusi közleményben meghatározott prioritásokat, amelyeket egy nappal azelőtt tettek közzé, hogy a WHO világjárványnak minősítette a Covid19 kitörését, ugyanakkor reagál a válságból levont tanulságokra a helyreállítás fellendítése és az EU nyitott stratégiai autonómiájának fokozása érdekében. Új intézkedéseket javasol az egységes piac rezilienciájának megerősítésére, különösen válság idején. Foglalkozik azzal, hogy jobban meg kell értenünk a kulcsfontosságú stratégiai területeken meglévő függőségeinket, és eszköztárat kínál ezek kezelésére. Új intézkedéseket kínál a zöld és digitális átállás felgyorsítása érdekében. Az aktualizált stratégia választ ad az uniós gazdaság egészének versenyképességére vonatkozó fő mutatók – az egységes piac integrációja, a termelékenység növekedése, a nemzetközi versenyképesség, az állami és magánberuházások, valamint a K+F beruházások – azonosítására és nyomon követésére vonatkozó felhívásokra is.

Az aktualizált stratégia középpontjában a kkv-k dimenziója áll testre szabott pénzügyi támogatással és olyan intézkedésekkel, amelyek lehetővé teszik a kkv-k és az induló vállalkozások számára, hogy teljesítsék a kettős átállást. A Bizottság Vazil Hudákot szándékozik kinevezni kkv-követnek. Kinevezésének véglegesítése folyamatban van.

A Bizottság a mai napon elfogadta az egységes piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendeletjavaslatot is. Ez az uniós iparstratégia megvalósításának kulcseleme, amely az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a tisztességes és versenyképes egységes piac előmozdítására törekszik.

A ma közzétett aktualizált iparstratégia a következő kulcsfontosságú területekre összpontosít:
Az egységes piac rezilienciájának erősítése
Az egységes piacot a Covid19-világjárvánny kitörését követő ellátási nehézségek, határlezárások és széttöredezettség súlyosan próbára tették. A válság rávilágított arra, hogy meg kell őrizni a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását az egységes piacon, és hogy együtt kell működni a zavarokkal szembeni reziliencia megerősítése érdekében. E célból a Bizottság többek között:

javaslatot tesz az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre – strukturális megoldást kínál a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának jövőbeli válságok esetén történő biztosítására. Nagyobb átláthatóságot és szolidaritást kell garantálnia, és elő kell segítenie a kritikus termékhiányok kezelését azáltal, hogy felgyorsítja a termékek elérhetőségét és megerősíti a közbeszerzési együttműködést;

teljes mértékben érvényesíti a szolgáltatási irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék meglévő kötelezettségeiket, beleértve az értesítési kötelezettséget a potenciális új akadályok azonosítása és felszámolása érdekében;

megerősíti a termékek piacfelügyeletét azáltal, hogy támogatja a nemzeti hatóságokat a kapacitás növelésében, valamint a termékellenőrzések és az adatgyűjtés digitalizálásának felgyorsításában;

jelentős beruházásokat mozgósít a kkv-k támogatása érdekében; alternatív vitarendezési rendszereket alakít ki és valósít meg a kkv-kat érintő fizetési késedelmek és fizetőképességi kockázatok kezelésére.

Az EU stratégiai függőségeinek kezelése
A kereskedelem és a beruházások iránti nyitottság komoly erősség, továbbá a növekedés és az ellenálló képesség forrása az EU számára, amely jelentős importőr és exportőr. A világjárvány szélesebb körben tudatosította, hogy elemezni és kezelni kell a stratégiai, mind technológiai, mind ipari függőségeket. A Bizottság ezért:

„alulról felfelé haladó” elemzést végzett a kereskedelmi adatok alapján: Az EU-ba importált 5200 termékből egy kezdeti elemzés 137 terméket azonosít (amelyek az EU teljes importértéke 6 %-át teszik ki) olyan érzékeny ökoszisztémákban, amelyektől az EU nagymértékben függ – főként az energiaigényes iparágakban (például a nyersanyagok terén) és az egészségügyi környezetben (például gyógyszeripari összetevők terén), valamint a zöld és digitális átalakulások támogatása szempontjából releváns egyéb termékek tekintetében. 34 termék (amelyek az EU teljes importértékének 0,6 %-át teszik ki) potenciálisan sérülékenyebb, mivel valószínűleg kevés lehetőség van további diverzifikációjukra vagy az uniós termeléssel való helyettesítésükre. Az elemzés a fejlett technológiák területén jelentkező kihívásokra és függőségekre is rávilágított;

bemutatja a nyersanyagokra, az akkumulátorokra, a gyógyszerhatóanyagokra, a hidrogénre, a félvezetőkre, valamint a felhőalapú és peremtechnológiákra vonatkozó hat részletes vizsgálat eredményeit, további betekintést nyújtva a stratégiai függőségek eredetébe és hatásaiba;

elindítja a kulcsfontosságú területeken – többek között a kettős átállás szempontjából kulcsfontosságú termékek, szolgáltatások vagy technológiák, például a megújuló energiaforrások, az energiatárolás és a kiberbiztonság terén – fennálló potenciális függőségek felülvizsgálatának második szakaszát, és a kritikus technológiák Bizottság által működtetett megfigyelőközpontján keresztül nyomonkövetési rendszert dolgoz ki;

törekszik a nemzetközi ellátási láncok diverzifikálására, és a felkészültség növelése érdekében nemzetközi partnerségek kialakítására;

támogatja az új ipari szövetségeket azokon a stratégiai területeken, ahol ezek a szövetségek jelentik a legjobb eszközt az egyébként nem fejlődő tevékenységek felgyorsítására. Az ipari szövetségek akkor kapnak támogatást, ha magánbefektetőket vonzanak az új üzleti partnerségek és modellek nyílt, átlátható és a versenynek megfelelő módon történő megvitatására, valamint innovációs és nagy értékű munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek. A szövetségek széles körű és elvi szinten nyitott platformot biztosítanak, és különös figyelmet fordítanak az induló vállalkozások és a kkv-k bevonására.

A Bizottság jelenleg készíti elő a processzorokkal és a félvezető technológiákkal foglalkozó szövetség és az Ipariadat, perem- és felhőtechnológiai szövetség létrehozását, és mérlegeli az űrhajó-hordozórakétákkal foglalkozó szövetség, valamint a kibocsátásmentes repüléssel foglalkozó szövetség előkészítését;

az uniós költségvetésből származó lehetséges támogatással támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közös európai érdeket szolgáló fontos projekteken keresztül egyesítsék az állami forrásokat azokon a területeken, ahol a piac önmagában nem képes áttörést jelentő innovációt megvalósítani;

stratégiát és lehetséges jogszabály-módosítást jelent be annak érdekében, hogy erősebb vezető szerepet töltsön be a szabványosítás terén, többek között az üzleti szolgáltatások területén, miközben nyíltan együttműködik másokkal a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken.

A kettős átállás felgyorsítása
A 2020. évi iparstratégia intézkedéseket jelentett be az uniós ipar zöld és digitális átállásának támogatására, de a világjárvány drasztikusan befolyásolta ennek az átalakulásnak a sebességét és mértékét. A Bizottság ezért új intézkedéseket vázol fel a zöld és digitális átállás üzleti modelljének támogatására az alábbiak révén:

átállási útvonalak közös kialakítása az iparral, a hatóságokkal, a szociális partnerekkel és szükség esetén más érdekelt felekkel partnerségben, az idegenforgalom és az energiaigényes iparágak területén kezdve. Ezek az útvonalak alulról építkezve világítanának rá a legrelevánsabb ökoszisztémák kettős átállásához szükséges intézkedések nagyságrendjére, költségeire és feltételeire, ami a fenntartható versenyképességet szolgáló, végrehajtható tervhez vezethet;

koherens szabályozási keret biztosítása az európai digitális évtized és az „„Irány az 55 %!” intézkedéscsomag célkitűzéseinek eléréséhez a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása, valamint a bőséges, megfizethető és szén-dioxid-mentes villamos energiához való hozzáférés biztosítása révén;

fenntarthatósági tanácsadás biztosítása a kkv-k számára, valamint adatközpontú üzleti modellek támogatása annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen aknázni a zöld és digitális átállás előnyeit;

beruházás a továbbképzésbe és átképzésbe a kettős átállás támogatása érdekében.

Az uniós versenyszabályok folyamatban lévő, átfogó felülvizsgálata azt is biztosítja, hogy azok alkalmasak legyenek a zöld és digitális átállás támogatására az európaiak javára egy olyan időszakban, amikor a globális versenykörnyezet is alapjaiban változik.
…
Háttér-információk
Von der Leyen elnök az Európai Unió helyzetéről szóló 2020. szeptemberi beszédében jelentette be a 2020. évi iparstratégia aktualizálását. A mai közlemény az uniós vezetők azon felhívására is reagál, hogy ambiciózus európai iparpolitikát kell folytatni annak érdekében, hogy az ipar fenntarthatóbbá, környezetbarátabbá, globálisan versenyképesebbé és ellenállóbbá váljon. Az uniós vezetők arra is felkérték a Bizottságot, hogy tárja fel a stratégiai függőségeket, különösen a legérzékenyebb ipari ökoszisztémákban, így például az egészségügyi ágazatban, és javasoljon intézkedéseket arra, hogy miként lehetne mérsékelni e függőségeket.

A mai közleményt három bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri: 2021. évi éves jelentés az egységes piacról, amely 14 ipari ökoszisztéma értékelése alapján elemzi az európai gazdaság aktuális helyzetét, értékeli a 2020. évi ipari csomag megvalósítása terén elért eredményeket, és bemutatja a további előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókat; Európa stratégiai függőségeinek és kapacitásainak elemzése, több stratégiai terület mélyreható felülvizsgálatával, valamint egy, a versenyképes és tiszta európai acélról szóló dokumentum, amely elemzi az ipar előtt álló kihívásokat és a rendelkezésre álló uniós eszköztárat.
További információk
Kérdések és válaszok

Közlemény: „A 2020. évi új ipari stratégia aktualizálása: Erősebb egységes piac kiépítése Európa kilábalása érdekében”

2021. évi éves jelentés az egységes piacról

Stratégiai függőségek és kapacitások

A versenyképes és tiszta európai acél felé

Tájékoztató az iparstratégia frissítéséről

Tájékoztató az európai érdekeket szolgáló stratégiai területek részletes vizsgálatairól

Új európai iparstratégia (2020. március)”

Forrás:
A 2020. évi iparstratégia aktualizálása: egy erősebb egységes piac felé Európa fellendülése érdekében; Európai Bizottság; 2021. május 5.

Portói Nyilatkozat – Európai Tanács

„1. Hangsúlyozzuk, hogy az európai egység és szolidaritás fontos szerepet tölt be a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben. Ezek az értékek határozzák meg az európai polgároknak a válság nyomán hozott válaszlépéseit, és ezek állnak közös projektünk és jellegzetes szociális modellünk középpontjában is. Európának minden eddiginél inkább a társadalmi kohézió és a jólét kontinensének kell lennie. Újólag megerősítjük azon vállalásunkat, mely szerint egy szociális Európa megteremtésén kívánunk munkálkodni.

2. A Covid19-világjárvány kezdete óta az uniós és nemzeti szintű gyors, kritikus fontosságú és átfogó intézkedések életek, munkahelyek és vállalkozások millióit védték meg.

3. Ugyanilyen módon, az egység és a szolidaritás szellemében született meg 2020 júliusában a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU keretében teendő konkrét helyreállítási erőfeszítésről szóló, történelmi jelentőségű megállapodásunk. Miközben felgyorsítjuk a zöld és digitális átállást, ez a rendkívüli léptékű európai befektetés és a vele járó reformok határozottan ki fogják jelölni az Unió és tagállamai számára a méltányos, fenntartható és reziliens helyreállításhoz vezető reformok útját. A kollektív, inkluzív, időben elvégzett és összetartó helyreállítás erősíteni fogja Európa versenyképességét, rezilienciáját, szociális dimenzióját és a globális színtéren betöltött szerepét.

4. Üdvözöljük a portugál elnökség által a portói szociális csúcstalálkozó keretében szervezett magas szintű konferenciát és nyugtázzuk az ott elért eredményeket. A szociális jogok európai pillére a helyreállítás egyik alapvető tényezője. Végrehajtása erősíteni fogja az Unió digitális, zöld és méltányos átállásra irányuló törekvéseit, valamint hozzá fog járulni a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia megteremtéséhez és a demográfiai kihívások kezeléséhez. A szociális dimenzió, a szociális párbeszéd, valamint a szociális partnerek aktív bevonása mindig is a magas versenyképességű szociális piacgazdaság lényeges elemeinek számítottak. Az egység és a szolidaritás melletti elkötelezettségünk azt is jelenti, hogy mindenki számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget és senkit sem hagyunk hátra.

5. A 2019–2024-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrendben foglaltaknak megfelelően eltökélt szándékunk, hogy a hatásköröket, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét megfelelően tiszteletben tartva folytassuk a szociális jogok európai pillére uniós és nemzeti szinten történő végrehajtásának elmélyítését. A Bizottság által 2021. március 4-én előterjesztett cselekvési terv hasznos iránymutatást nyújt a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a foglalkoztatás, a készségek, az egészségügy és a szociális védelem területén.

6. Üdvözöljük a cselekvési tervben javasolt, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére irányuló új uniós kiemelt célokat és a felülvizsgált szociális eredménytáblát, amelyek elő fogják segíteni a szociális jogok pillérében foglalt alapelvek végrehajtása terén elért eredményeknek az eltérő tagállami körülmények figyelembevételével és az európai szemeszteren belüli szakpolitikai koordinációs keret részeként történő figyelemmel kísérését.

7. Ahogy Európa fokozatosan talpra áll a Covid19-világjárványt követően, a munkahelyek védelme helyett a munkahelyek teremtése és a munkahelyek minőségének javítása lesz az elsődleges feladatunk, amiben rendkívül fontos szerep hárul majd a kis- és középvállalkozásokra (beleértve a szociális vállalkozásokat is). A szociális jogok európai pillérében foglalt alapelvek végrehajtása elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az inkluzív helyreállítás keretében mindenki számára több és jobb munkahely jöjjön létre. Ehhez uniós és tagállami szinten egyaránt folytatni kell a szükséges jogalkotási és nem jogalkotási munkát.

8. Az oktatás és a készségek kiemelt helyet foglalnak majd el politikai intézkedéseink körében. A zöld és digitális átállás kiváló lehetőségeket teremt az európai polgárok számára, ám számos olyan kihívással is párosul, amelyek több befektetést tesznek szükségessé az oktatásba, a szakképzésbe, az egész életen át tartó tanulásba, a továbbképzésbe és az átképzésbe annak érdekében, hogy ösztönzést kapjon a munkahelyváltás olyan ágazatok irányába, amelyekben növekszik a munkaerő iránti kereslet. Ugyanakkor a digitalizációval, a mesterséges intelligenciával, a távmunkával és a platformalapú gazdasággal összefüggő változások különös figyelmet igényelnek majd a munkavállalói jogok, a szociális biztonsági rendszerek, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság megerősítése érdekében.

9. Elkötelezettek vagyunk az egyenlőtlenségek csökkentése, a méltányos bérek védelme, a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem és a szegénység problémájának kezelése mellett, célul tűzzük ki a gyermekszegénység elleni küzdelmet és a kirekesztődés kockázatának kezelését a rendkívül kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok, például a tartósan munkanélküliek, az idősek, a fogyatékossággal élők és a hajléktalanok esetében.

10. Fokozni fogjuk a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló erőfeszítéseinket, és aktívan fellépünk a nemek közötti foglalkoztatási, bér- és nyugdíjkülönbség megszüntetése, valamint a társadalmunkban mindenkit megillető egyenlőség és méltányosság előmozdítása érdekében, az Európai Unió alapelveivel és a szociális jogok európai pillérének 2. alapelvével összhangban.

11. Kiemelt feladatunknak tekintjük a fiatalok támogatását, akiket rendkívül hátrányosan érintett a Covid19-válság, alapjaiban megzavarva munkaerőpiaci részvételüket, valamint oktatási és képzési terveik megvalósítását. A fiatalok a dinamizmus, a tehetség és a kreativitás nélkülözhetetlen forrását jelentik Európa számára. Gondoskodnunk kell arról, hogy az inkluzív zöld és digitális helyreállítás hajtóerejévé váljanak és kivegyék részüket a jövő Európájának építéséből, és ennek érdekében többek között teljeskörűen ki kell aknáznunk az Erasmus+-ban rejlő potenciált, valamennyi diák és tanulószerződéses tanuló számára előmozdítva a mobilitást Európa-szerte.

12. Hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy – a legmagasabb szinten is – szorosan nyomon kövessük a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a 2030-ra kitűzött uniós kiemelt célok megvalósítása terén elért eredményeket.

13. Az európai szociális párbeszéd további sikereként üdvözöljük, hogy az európai szociális partnerek egy olyan alternatív mutatókra vonatkozó együttes javaslatot terjesztettek elő, amelyek a gazdasági, társadalmi és környezeti haladás mérésére szolgálnak, és a jólétnek az inkluzív és fenntartható növekedéssel összefüggő mérése céljából kiegészítik a GDP-t.”

Forrás:
Portói Nyilatkozat; Európai Tanács; 2021. május 8.
Lásd még: Infografika – Advancing a stronger Social Europe; Európai Tanács; 2021

Varga Judit a portói szociális csúcstalálkozóról: „Nem ideológiáról, hanem hús-vér emberek problémáiról tárgyalunk”

„Magyarország egyetért azokkal a célokkal, amelyeket a Portóban tárgyalt cselekvési terv kitűz maga elé. A foglalkoztatottság folyamatos növelése, a hatékony felnőttképzés és a szegénység elleni küzdelem a prioritásaink között szerepelnek. Kellő szerénységgel tudjuk jelezni a csúcstalálkozón, hogy a magyar kormány a szóban forgó célokat jóval korábban elkezdte megvalósítani, így jó példát tud mutatni az európai partnereknek. 2030-ra szeretnénk azok közé az európai országok közé tartozni, ahol a legjobb élni, dolgozni és gyermeket nevelni – fogalmazott Varga Judit a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az igazságügyi miniszter a portói szociális csúcstalálkozóról nyilatkozva számszerűsítette is a magyar eredményeket: eszerint míg a portói zárónyilatkozat az uniós foglalkoztatottság mértékét 78 százalékosra ígéri 2030-ra, Magyarország esetében a mutató már most hetvenöt százalék körül jár.

„Okkal lehetünk tehát ambiciózusak. Gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot, nyolcvanöt százalék körüli arányt tűztük ki célként. Ugyanez a tendencia a felnőttképzés terén, itt is jóval az uniós átlag felett járunk” – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint noha a 2010 utáni munkaalapú magyar modellt eleinte érte kritika az Európai Bizottság részéről, mára annak eredményeit kontinensszerte elismerik. „Ha a munkát becsüli a társadalom, a kormány pedig a lehető legtöbb pénzt hagyja a foglalkoztatottak zsebében, a gazdaság fel tud olyan mértékben lendülni, hogy magától emeli a béreket. Magyarországon a minimálbér utóbb tíz évben történt megduplázódása sem egy felülről irányított politika következménye volt, hanem a gazdasági-társadalmi-kulturális szereplők együttműködésének nagyon sikeres eredménye” – fogalmazott Varga Judit.

Érinthetetlen tagállami hatáskörök

A miniszter ezzel kapcsolatosan arra is emlékeztetett: a szóban forgó mixet EU-országonként külön-külön kell megtalálni, az uniós szerződések is tagállami hatáskörökről szólnak a szociális kérdésekben. „Hadd döntsék el a tagországok, hogy milyen eszközökkel érik el a célokat. Tűzzük ki közösen a mérföldköveket, de az EU ne szóljon bele abba, hogyan érjük el őket. Magyarország egyébként nincs egyedül ezzel a véleménnyel, főleg az északi államok gondolkodnak hasonlóan. A svéd szociális modell is amiatt lehet kiváló, mert egyedi, a saját képességeikre fejlesztették” – vélekedett Varga Judit. Szerinte elsősorban a déli tagállamok részéről vannak törekvések arra, hogy közösségi irányba mozduljon el a szociális politika. Azonban mint azt az igazságügyi miniszter leszögezi, a portói csúcstalálkozó nem a szerződések módosításáról vagy az átideologizált vitákról szól, hanem a tagállami tapasztalatok inspiráló cseréjéről.

„Nem csak az állam- és kormányfők, valamint a miniszterek szintjén zajlik az egyeztetés, hanem valóban minden érintett fél, így a szociális partnerek is jelen vannak. A magyar delegáció is folyamatosan bonyolítja a bilaterális találkozókat. Találkoztunk a kkv-k európai ernyőszervezetének vezetőjével, illetve miniszterekkel, uniós biztosokkal is. A portugál EU-elnökség képviselői is felszabadultak, hiszen sokáig online üzemmódban folytatták a munkát. Azt gondolom, hogy nagyon megérdemlik, hogy egy ilyen pezsgő és inspiráló eseményt szervezzenek, szemlátomást ki is tesznek magukért. Mindenki örül annak, hogy végre személyesen is tudunk találkozni” – tette hozzá Varga Judit.

Azzal kapcsolatosan, hogy a hazai balliberális sajtóban felkapták a hírt, miszerint Magyarország és Lengyelország kifogásolta a csúcsértekezlet záródokumentumába illesztendő „gender” szót, az igazságügyi miniszter újfent arra hívja fel a figyelmet: Portóban nem az ideológiáról, hanem a Covid-válságról és hús-vér emberek mindennapi problémáinak megoldásáról egyeztetnek.

„Magyarország egy olyan unióhoz csatlakozott, ahol a szerződések alapvetésként szólnak a férfiak és nők közötti egyenlőségről. Ha a foglalkoztatás szempontjából nézzük a helyzetet, a magyar kormány messzemenőkig támogatja a fizetések közötti különbségek csökkentését. Ezt a szándékot viszont nem szeretnénk ideológiai elemekkel felvizezni.

Mind a magyar, mind az angol nyelv, sőt az EU összes hivatalos nyelve lehetőséget teremt rá, hogy olyan szöveget fogalmazzunk meg, amely a valóságot tükrözi, és a férfiak és nők közötti diszkrimináció valamennyi formájának megszüntetését célozza” – húzta alá Varga Judit, hozzátéve: hazánknak számos szövegjavaslata van az elfogadandó dokumentumra, és bizonyos, hogy kompromisszumra jutunk a többi EU-állammal. „Rosszhiszeműnek tartom a balliberális híradásokat. Ahogy mondtam, nem szabad olyan ideológiai álláspontot erőltetni egyes országokra, amivel azok nem értenek egyet. Számomra nem kérdés, hogy ez az ügy nem befolyásolhatja a portói konferencia sikerét” – hangoztatta az igazságügyi miniszter.”

Forrás:
„Nem ideológiáról, hanem hús-vér emberek problémáiról tárgyalunk”; Judi Tamara; Magyar Nemzet; 2021. május 8.

Szociális csúcstalálkozó Portóban – Háttér

„Miről is fog szólni a ma kezdődő csúcstalálkozó, melyhez nagy reményeket fűz a portugál elnökség?

A portói szociális csúcstalálkozó a portugál elnökségi időszak egyik legfontosabb eseménye. A május 7-ére és 8-ára tervezett egyeztetések első napján a nemzetek vezetői, az uniós intézmények képviselői, érdekképviseleti szervezetek és más érintett szereplők folytatnak megbeszéléseket, a második napon pedig az állam- és kormányfők egy nem hivatalos találkozó keretében vitatják meg a ma elhangzottakat és alakítanak ki azzal kapcsolatban közös álláspontot. A rendezvény témája a szociális jogok európai pillére és az abban foglaltak végrehajtása lesz, amely eredményessége érdekében a Bizottság konkrét javaslatokat is megfogalmazott az erre irányuló, márciusban bemutatott cselekvési tervében. Portugália a kétnapos tárgyalások céljaként az Európai Unió szociális dimenziójának megerősítését és egy olyan, 2030-ig szóló uniós stratégia kialakítását határozta meg, amely elősegíti a társadalmi különbségek csökkentését, valamint a polgárok zöld és digitális átálláshoz való alkalmazkodását.

A szociális jogok európai pillérének létrehozását a 2017-es göteborgi csúcstalálkozón hirdette ki az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság. A dokumentumban három témakör köré szerveződve húsz alapelvet határoztak meg, melyekkel megteremthetővé válik a polgárok számára az igazságos, befogadó és lehetőségekkel teli Európa. A munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáféréshez az élethosszig tartó tanulás, a nemek közötti egyenlőség biztosítása, úgy a bánásmód, mint a lehetőségek tekintetében, a diszkrimináció teljes tilalma, továbbá a foglalkoztatás aktív támogatása járul leginkább hozzá. A méltányos munkafeltételek szintén elengedhetetlenek a célok elérésében, ehhez a rugalmas foglalkoztatás támogatása, a tisztességes bérek, a biztonságos környezet, a megfelelő munkajogi védelem és a munka és a magánélet összeegyeztethetőségének garantálása, valamint a szociális partnerek szerepének erősítése szükséges. A szociális jogok harmadik egysége a társadalmi befogadásra és a szociális védelemre vonatkozik. Mindenkit megillet a lakhatáshoz, az egészségügyi és a munkanélküli ellátáshoz való jog. Az egyének az élet minden szakaszában – legyen valaki aktív korú, vagy nyugdíjas – jogosultak az emberi méltósággal összhangban álló életszínvonalra, így biztosítani kell részükre az ehhez szükséges minimumjövedelmet, akár bér, akár szociális ellátás formájában. A gyermekek esetében pedig kiemelt jelentőségűek a szegénység elkerülését, illetve az esélyegyenlőség javítását szolgáló lépések, melyek egyik formája a minőségi oktatás megvalósítása.

Mindezek gyakorlatba való átültetését segítendő az Európai Bizottság 2021 márciusában ismertette a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervét, melyben olyan referenciaértékekre tesz javaslatot, amelyeket a tagállamoknak 2030-ra kellene teljesíteniük. A 20-64 éves korúak között minimum hetvennyolc százalékos legyen a foglalkoztatottak aránya, ehhez a 15-29 éves korosztály körében legfeljebb kilenc százalékot tehet ki azok aránya, akik már kikerültek az iskolarendszerből, de nincsenek elhelyezkedve a munkaerőpiacon. A felnőttképzésben részt vevők számát hatvan százalékra kívánják növelni, és ennek érdekében az uniós polgárok legalább nyolcvan százaléka rendelkezzen az évtized végére minimum alapszintű digitális készségekkel. Ezeken túlmenően 2030-ra tizenöt millióval kell azok számát csökkenteni, akiket fenyeget a szegénység, vagy a társadalmi kirekesztés.

Az EP néhány képviselője, valamint európai városvezetők a közös célokat kiegészítenék a hajléktalanság megszüntetése melletti elköteleződéssel, remélve, hogy a téma napirendre kerül majd a csúcstalálkozón. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) is egy új szempont beemelését szorgalmazza. Bár jelezték, hogy előremutatónak tartják a cselekvési tervben foglaltakat, mégis hiányolják belőle az úgynevezett „munkahelyi demokráciára” vonatkozó kötelező érvényű célokat, melyek biztosítanák, hogy a vállalatok bevonják munkavállalóikat a döntéshozatali folyamatokba. Következésképpen az érdekképviseleti szervezet számára a mai nap egyik fontos feladata az lesz, hogy a kérdés jelentőségéről a döntéshozókat is meggyőzze.

E javaslatok mellett a Bizottság ötleteivel kapcsolatban is lehet vitákra számítani, azok ugyanis több esetben nagyratörők a jelenlegi viszonyokhoz képest. Az alapszintű digitális kompetenciával bíró polgárok aránya 2019-ben csupán ötvenhat százalék volt, és négy év alatt mindössze két százalékpontos növekedés volt megfigyelhető, így az államok kilenc esztendő múlvára a nyolcvan százalékos irányszámot túlzónak találhatják. A felnőttképzés esetében pedig az oktatási miniszterek korábban csupán 2025-re határoztak meg célokat – legalább negyvenhét százalékos legyen a résztvevők aránya -, és már az is rendkívül ambiciózusnak bizonyult tekintettel arra, hogy 2020-ra mindössze tizenöt százalékot irányoztak elő. Az EB által javasolt hatvan százalék még több erőfeszítést követelne meg a tagállamoktól.

Bármiben is állapodnak meg végül a szereplők a következő két nap során, a szociális kérdésekben a közösségi szerepvállalás határai nagy valószínűséggel változatlanok maradnak, ugyanis tizenegy tagország (Ausztria, Bulgária, Dánia, Finnország, Írország, a Balti államok, Málta, Hollandia, illetve Svédország) közös nyilatkozatban hangsúlyozta a csúcstalálkozó előtt, hogy bármely uniós szintű cselekvés csupán kiegészítő jellegű maradhat, tiszteletben tartva a Szerződésekben lefektetett hatásköröket.”

Forrás:
Szociális csúcstalálkozó Portóban; Kalas Vivien; Ludovika.hu; 2021. május 7.
(A szerző az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója.)

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés az Otthon Budapesten városfejlesztési stratégiát

„…Budapest 2019-ben megválasztott új városvezetése a zöld, esélyteremtő, demokratikusan működő város megvalósítására tett vállalást. Ez az a három fő cél, ami az új városfejlesztési stratégia összesen 48 projektjét meghatározza, ezeket itt lehet elolvasni.

Az Esélyteremtő Budapest minden társadalmi réteg számára megfizethető lakhatást biztosít, a budapestiek egészségének és életkörülményeinek javítását vállalja. Például ilyen az Onkológiai program, ami a daganatos betegségek korai felismerését támogatja vagy az Elsőként Lakhatás mintaprojekt, melynek célja a fedél nélkül élő hajléktalan emberek önálló lakhatásának a biztosítása, és sokoldalú, személyre szabott szolgáltatásokkal való támogatása a lakhatásuk megtartása érdekében.

A Zöld Budapest egy élhető és egészséges, értékőrző és értékteremtő, klímatudatos város feltételeinek megteremtését jelenti, ilyen projekt például a Pesti fonódó villamoshálózat megteremtése, aminek köszönhetően a nagy külvárosi lakótelepek közvetlen belvárosi kapcsolatot kapnának kényelmes és gyors, kötöttpályás villamosvonalakkal. Káposztásmegyer, Újpalota vagy például a Havanna-lakótelep is könnyebben elérhető lehet a környezetkímélő villamosvonalak kiépítésével.

A Nyitott Budapest egy olyan kezdeményező városkormányzás, ahol kulcsszerepet kap az együttműködés és az innováció. A Részvételi költségvetési programban az adott év költségvetési terveiben szereplő összegben a fővárosi lakosok által javasolt közcélú fejlesztések megvalósítása, ahol a projektek egy többlépcsős, átlátható folyamat mentén kerülnek kiválasztásra. A 2020-ban pilot jelleggel meghirdetett 1 milliárd Ft-os fejlesztési keretre 3 témában küldhettek be ötleteket a budapestiek (zöld Budapest, gondoskodó Budapest és a főváros egészét érintő fejlesztési ötletek), a kiválasztott ötletekről május közepétől lehet majd szavazni…”

Forrás:
Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés az Otthon Budapesten városfejlesztési stratégiát; Főpolgármesteri Hivatal; 2021. április 29.
Városfejlesztési dokumentumok

Közigazgatási, politikai informatika

Több mint 2,5 milliárd forintból fejlesztették a kormányhivatalok tevékenységét

„A kormányhivatalok tevékenységét 2 milliárd 582 millió forintos európai uniós támogatásból fejlesztették az elmúlt mintegy öt évben – egyebek között erről beszélt a fejlesztési projektben konzorciumvezető Pest Megyei Kormányhivatal vezetője a projektet záró online konferencián csütörtökön.

Tarnai Richárd közlése szerint a fejlesztés részeként olyan tevékenységeket kutattak fel, amelyek az államigazgatás szervezetrendszerének egyszerűsítését, működési hatékonyságának növelését, a párhuzamos feladatellátás megszüntetését, az ügyintézés és az eljárások átfutási idejének, valamint költségeinek csökkentését célozzák.

Tájékoztatása szerint a Pest Megyei Kormányhivatalban 2016. január 1. és 2021. március 29. között felülvizsgálták a központi hivatalokat, fejlesztették a labortevékenységet, hogy kiszűrjék a párhuzamosságokat, emellett továbbfejlesztették az állami és önkormányzati közfeladat-katasztert, amelyben így a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet keresni.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a vállalkozásokat érintő bürokráciacsökkentést kapta feladatul – mondta a Pest megyei kormánymegbízott, hozzátéve, ennek a projektelemnek a legnagyobb eredménye az, hogy ezen ügyek ügyintézési ideje 25 százalékkal csökkent.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal előkészítette azokat a folyamatokat, amelyek révén a kidolgozott modelleket országosan is be lehet vezetni, figyelve a helyi igényekre – említett példákat.

Uzsák Katalin, a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy szilárd alapokon nyugvó, megbízható közigazgatás támogassa az állam működését.

Hozzátette, 2010 óta zajlik az átalakítás, amelynek célja az, hogy átlátható és ügyfélközpontú közigazgatás jöjjön létre, ahol – egyebek mellett – csökken a bürokrácia és szélesebb körű az elektronikus szolgáltatás.

Kiemelte, hogy míg 2014 és 2020 között kialakították a közigazgatás szervezési feltételeit, fejlesztették a személyi állományt és javítottak a közszolgáltatásokon, addig a jövőben a cél az, hogy a közigazgatás minél több területen élhessen korszerű, digitális megoldásokkal.

Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megyei kormánymegbízott azt hangsúlyozta: a projekt megmutatta, hogy eredményesen csak akkor lehet dolgozni a közigazgatásban is, ha „együttműködő figyelmet” tanúsítunk. A koronavírus-járvány pedig arra tanított, hogy ki lehet lépni a bürokratikus gondolkodásmódból – fűzte hozzá.

Kálmán János, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal igazgatója azt mondta, hogy az informatikai fejlesztésektől a jogszabály-módosítások előkészítéséig dolgoztak. A cél az volt, hogy feltérképezzék, a közigazgatás milyen módon tudja segíteni a vállalkozói szférát a versenyképességben – fogalmazott.

Berkó Attila Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormánymegbízott arról beszélt, a szolgáltató modell országos bevezetésénél egyebek mellett megvizsgálták, hogy melyek az ügyintézést nehezítő körülmények és párhuzamosságok. A cél az volt, hogy a területi közigazgatás minél nagyobb hatékonyságot érjen el, minél kisebb ráfordítással a jövőben – húzta alá.

Galyas-Demkó Ágnes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal projektvezetője azt emelte ki, a szolgáltató modellnek az is a feladata, hogy az ügyfél és partnerkapcsolati rendszerben erősítse a bizalmat az állam működése iránt. Tartalmát tekintve olyan szervezetfejlesztés valósult meg, amely eredményeként javult a szakmai színvonal, bővült a szolgáltatások köre, amely által hosszú távon erősödik a dolgozók szakmai megbecsülése – mondta.”

Forrás:
Tarnai: több mint 2,5 milliárd forintból fejlesztették a kormányhivatalok tevékenységét; Kisalföld.hu/MTI; 2021. május 6.

A digitális transzformáció és a közigazgatási szolgáltatások” – online konferencia

„Meghívó

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Innovációs és Technológia Iroda, Társadalomkutatási Program munkatársai tisztelettel meghívják Önt a Közszolgáltatások a digitális társadalomban című konferenciasorozatának „A digitális transzformáció és a közigazgatási szolgáltatások” című online tavaszi rendezvényére.

2020 során több, a digitális közszolgáltatásokat vizsgáló empirikus kutatást végeztünk. Ezek tudományos igényű feldolgozásának jelentős mérföldköveként az első eredményeket online konferencián mutatjuk be, amelyre minden a közszolgáltatások digitalizációja, az e-kormányzás és a elektronikus ügyintézés területén dolgozó, azt kutató, vagy a téma iránt érdeklődő kedves kollégát.

A kutatásokból kiemelt eredményeket a közigazgatás és az ügyfelek interakcióinak témája fűzi össze, és ez a megközelítés szervezi egységgé. Meglátásunk szerint az interakciók középpontba helyezése a közigazgatás és közszolgáltatások funkcionális – megrendelő-végrehajtó gondolatkörre fókuszált feldolgozásához képest – számos tekintetben újdonsággal bír. A kutatás disszeminációja során az interakciók mikéntjére ható tényezők és az interakció következményei is mind ügyféloldali, mind hivatali feldolgozására sor kerül (ügyfélterhek, költségek, csatornahasználat, tájékozódás, attitűdök, igények, preferenciák, elégedettség, back-office feladatok, stb), amennyiben lehetséges idősorok használatával. E témák feldolgozása közben az e-közigazgatás kiépülése, a digitalizáció folyamata szükségszerűen kibontásra kerül.

IDŐPONT: 2021.05.12. 9.30-12.30
HELYSZÍN: MS Teams; online
PROGRAM:

9.30 Köszöntő

9.45–10.15 A közszolgálat digitális transzformációs projektjeinek sikerkritériumai a lakossági elvárások tükrében – Bozsó Gábor

10.15–10.45 Közigazgatási tisztviselők percepciói a digitális átalakulásban – Gadár László

10.45–11.15 Közigazgatás nemzetközi vállalati mutatóinak árnyalása a vállalati felmérés eredményeivel – Bojtor András

11.15–11.45 A közigazgatási ügyintézés során használt csatornák kiválasztásának preferenciái – Petényi Sára

11.45–12.15 „Atipikus tömeg” – A közigazgatási ügyintézés gyakorlatában az ügyfél adottságaiból eredő tényezők vizsgálata – atipikus ügyfélkörök meghatározása és leíró problémaorientált kutatása – Csuhai Sándor

12.15 Zárszó – Csuhai Sándor

A konferenciához csatlakozni a regisztrációt megerősítő emailt tartalmazó teams linken keresztül lehetséges.

Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/936/”

Forrás:
A digitális transzformáció és a közigazgatási szolgáltatások” c. online konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021

Zajlik az uniós oltási igazolvány fejlesztése és előkészítése

„A dokumentumot legkésőbb a következő hónap végéig vezeti be az Európai Bizottság.

Digitális oltási igazolvány bevezetéséért lobbizik az év eleje óta Észtország, Izland és Magyarország. A három állam egy olyan technológiát akar tesztelni, amely a beoltott személyek számára lehetővé teszi, hogy QR-kód beszkennelésével bizonyítsák az egészségügyi állapotukat. A VaccineGuard nevű platform célja, hogy kapcsolatot lehessen kiépíteni a különböző piaci szereplők között, legyen szó a vakcinagyártókról vagy az egyes határátlépőket ellenőrző határőrökről, s létre lehessen hozni egy olyan rendszert, amely megbízható adatokat nyújt az oltási folyamatról és biztosítja az országhatárokon átnyúló információcserét.

Az Európai Unió egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője most azt nyilatkozta, hogy az európai uniós tagországok többségének június első hetéig fel kell készülniük a közös digitális oltási igazolvány bevezetésére. Az utóbbira a múlt hónapban tett javaslatot az Európai Bizottság és azt fogja bizonyítani, hogy valaki nemrég negatív teszteredményt produkált vagy átesett a koronavírus-fertőzésen.

A tisztviselő hozzátette, hogy az Európai Parlament és az európai uniós miniszterek kapcsolódó egyeztetéseivel párhuzamosan zajlik a rendszer fejlesztése és műszaki előkészítése. A cél az, hogy a megoldás a jogi előírások megjelentetéséig kész legyen, hogy biztosítani lehessen a nyaralásokat és meg lehessen menteni az európai turisztikai ágazatot. A fejlesztésnek június 26-án már működnie kell és jogilag is meg kell felelnie az előírásoknak. Húsz tagállamnak, köztük Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak május második hetéig el kell kezdenie a műszaki ellenőrzéseket, míg a többi tagállamnak május végéig, illetve június elejéig kell elkezdenie a teszteknek.

Az EU megvizsgálja a teljes folyamatot, például az alkalmazott titkosításokat. A projekt költségvetése 40-45 millió euró. Ez a rendszer kialakításával kapcsolatos kiadások egyharmadát fedezi.”

Forrás:
EU – júniusig jön a digitális oltási igazolvány; SG.hu; 2021. május 4.

Informatika, távközlés, technika

Okosjeggyel akár 40% megtakarítással lehet eljutni Szegedre InterCity-vel

„A MÁV-START új, kizárólag a digitális csatornákon megvásárolható jegytípust, Okosjegyet vezetett be elsőként a szegedi vonalon közlekedő vonatok InterCity kocsijaira. A korlátozott számban kapható jegyekkel a menetjegy megváltásának időpontjától függően a vasúttársaság a szokásosnál lényegesen, akár 40 százalékkal olcsóbban biztosítja az utazást. A tervek szerint az Okosjegy a közeljövőben országosan, minden InterCity-járaton elérhető lesz. Ezzel a megoldással a vasút valós alternatívát kínál az autó, akár a telekocsi helyett, támogatva ezzel a környezetbarátabb távolsági közösségi közlekedés használatát.

A nemzetközi közlekedésben szerzett tapasztalatokat felhasználva kialakított, vonathoz kötött, dinamikus árazású Okosjegyek első és másodosztályon is elérhetők korlátozott számban. A nagyobb kedvezmény igénybevételéhez érdemes mielőbb megváltani a menetjegyet, azaz minél előbb veszi meg jegyét az utas, annál olcsóbban utazhat.

Az Okosjegyek a MÁV applikációban és az új ELVIRA felületén vásárolhatók meg minden szegedi InterCity-re, magában foglalva a menet- és a helyjegyet is. Mindkét platformon megtalálható a kiválasztott vonatra az eredeti, teljesárú ajánlat is, ám az olcsóbb Okosjegy is jól látható, amit kiválasztva a vásárlás a megszokott rend szerint könnyen elvégezhető. A kínálat az ütemezett felülvizsgálatok alapján változhat annak érdekében, hogy az utasok az eddigieknél lényegesen kényelmesebben utazhassanak a másodosztály helyett akár első osztályon, illetve korábbi vagy későbbi járattal.

A tervek szerint az Okosjegy elérhető lesz a balatoni vonatokra a nyári forgalomban, év végéig pedig országosan az összes InterCity vonatra is bevezetik. Jelenleg az ajánlat a teljes áron utazók (pl. ingázók, kirándulók, belföldi turisták) számára ad lehetőséget az eddiginél olcsóbb utazásra; akár a saját autó vagy a telekocsi-használat kiváltására. A MÁV-START vizsgálja a kedvezményes áron utazók, elsősorban a diákok számára történő kiterjesztést is.

Az Okosjegy ára a szegedi vonalon, mindkét irányba, díjszinttől függően:

Budapest és Kecskemét vagy Cegléd és Szeged között másodosztályon 1599 és 1999 forint, elsőosztályon pedig 2199 és 2499 forint;

Budapestről Kiskunfélegyházára, Kistelekre, Szatymazra vagy Szegedre másodosztályon 2399 és 2999 forint, elsőosztályon pedig 3299 és 3799 forint.

Hosszabb, illetve átszállásos (például Budapest és Hódmezővásárhely közötti) utazás esetén az utas egy vásárláson belül megkapja a kedvezményes Okosjegyet, ami Szegedig használható; és kap egy külön jegyet is a fennmaradó, a példa szerint Szeged és Hódmezővásárhely közötti szakaszra.

Az Okosjeggyel kapcsolatos bővebb információk ezen a linken érhetők el: www.mav.hu/okosjegy

Az Okosjegy a MÁV applikációban vagy az új ELVIRA felületén, a www.jegy.mav.hu oldalon vásárolható meg.”

Forrás:
Okosjeggyel akár 40% megtakarítással lehet eljutni Szegedre InterCity-vel; MÁV-csoport; 2021. május 6.

Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) – Váratlan túlterheléses kibertámadást szimuláltak

„ Az Internet Szolgáltatók Tanácsával (ISZT) előzetesen egyeztetve, 2021. április 6-i kezdettel indított gyakorlaton egy olyan vészhelyzetet szimuláltak, amely során túlterheléses támadás éri az ISZT tagjainak birtokában lévő doménnév-kiszolgáló szervereket, valamint az ott tárolt adatok hitelességét is csorbítani szeretnék.

Ahogy a tavaly októberi gyakorlat során, úgy ezúttal is a HunCERT által használt információs lánc frissítése, ellenőrzése, illetve az egységes eljárásrend gyakorlása, a HunCERT ágazati CERT szerepének erősítése volt a cél. A gyakorlat legfőbb kommunikációs formája az e-mail volt.

„A gyakorlat során megállapítást nyert számunkra, hogy sokkal inkább működnek azok a kommunikációs csatornák, melyeket a HunCERT korábban a szolgáltatókkal folytatott személyes egyeztetések során már pontosított. A gyakorlat során, ahogy már fentebb említettük, néhány szolgáltatóval a kommunikációra használt e-mail címeket pontosítottuk” – írja a hivatalos összesítő dokumentum.

A tesztet egyébként nem hirdette meg előre a HunCERT, így valóban felkészületlenül érte a tagokat. Ugyanakkor a többség reakcióideje 15-30 perc volt, ami egy kiberbiztonsági vészhelyzet esetén kifejezetten jó arány.

A munkacsoport ennek ellenére megjegyzi: mindez munkaidőben történt, így kérdéses, mi a helyzet akkor, ha munkaidőn túl éri támadás a szervezet tagjait.

A HunCERT a jövőben további gyakorlatokat tervez a kommunikáció további javítása céljából, valamit az év folyamán több CPE pontszerzési lehetőséget biztosító szakmai rendezvényt is szervezni fog.”

Forrás:
Váratlan túlterheléses kibertámadást szimuláltak – így vizsgáztak a tagok; Infostart; 2021. május 3.
ISZT HunCERT 2021 évi kommunikációs gyakorlat értékelő összefoglalás; ISZT HunCERT — SZTAKI; 2021. április 28. (PDF)

Csúcsot döntve telefonáltunk és interneteztünk a járvány második hulláma alatt

„A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió GByte-ot, miközben egy évvel korábban még a 100 millió GByte-ot sem érte el – derül ki a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a mobil M2M-szolgáltatások főbb mutatóinak alakulását tartalmazó legfrissebb mobilpiaci jelentésből, amelyet tegnap tett közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hazai telefonhívások forgalma egy év alatt 18 százalékos emelkedéssel 7,1 milliárd percre nőtt 2020 utolsó negyedévére az előző év azonos időszakához képest.
Az NMHH félévente új adatokkal bővülő mobilpiaci jelentéséhez negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége van a négy saját mobilhálózattal rendelkező szolgáltatónak, valamint azoknak a mobilszolgáltatóknak, amelyek a szolgáltatást saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtják. A friss dokumentum a 2017 első negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti időszakot öleli fel.

Kiugró érték a jelentésben, hogy 2019 végéhez képest 2020 végére a lakossági előfizetők egy SIM-kártyára jutó átlagos havi adatforgalma 42,8 százalékkal – a nem lakossági előfizetőké pedig 12,4 százalékkal – emelkedett. Mindez a 126 millió GByte-os összes belföldi mobilinternet-forgalmat nézve egy év alatt 35,3 százalékos növekedést jelent. A telefonhívások forgalma is közel ötödével, 7,1 milliárd percre nőtt, ugyanakkor itt nem volt lényegi eltérés a lakossági és a nem lakossági előfizetők szegmense között. A roamingszolgáltatás növekvő tendenciája viszont 2020-ban, különösen a második negyedévtől látványosan megtört. 2020 negyedik negyedévében mindössze harmadannyi SIM-kártyáról indítottak külföldről hívást és négytizednyiről interneteztek külföldről, mint egy évvel korábban. Az egy barangoló SIM-kártyára eső havi átlagos roaminghívás- és adatforgalom ugyanakkor drasztikusan megugrott: előbbi közel háromszorosára, 40,9 percről 114,7 percre, utóbbi közel 3,5-szörösére nőtt 0,8 Gbyte-ról 2,7 Gbyte-ra.

A vizsgált négy év alatt a SIM-kártyák száma érdemben nem változott, bár a mobilpiacon a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 2020 első felében átmenetileg enyhén visszaesett. 2020 végén az aktivált SIM-kártyák száma 11,5 millió, míg a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 10,6 millió darab körül alakult. Az előfizetéses (úgynevezett post paid) kártyák aránya a 2017 első negyedévi 60,2 százalékról a vizsgált időszak végére 69,5 százalékra emelkedett a feltöltőkártyás (úgynevezett pre paid) SIM-kártyák rovására. A mobilpiacon belül a mobiltelefon-szolgáltatás piaca telített, a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma a 2020 végi 9,75 millió darabbal érdemben nem változott a bemutatott időszakban. A teljes hívásforgalom 96 százaléka számlás előfizetésről indul.

Az aktivált M2M (machine-to-machine) – tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma évi tízszázalékos növekedéssel 1,3 millió darab fölé emelkedett 2020 második felében.

A legtöbb hanghívás és az adatforgalom zöme is 4G-n zajlik

A negyedik generációs mobil szolgáltatás, azaz a 4G szerepe folyamatosan nő a hangforgalomban, az időszak végére már a hívásforgalom közel fele – 47 százaléka – zajlott ilyen hálózaton, míg 2019 végén ez az arány csak 25 százalék volt. A növekedés oka vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak. 2020 végére így a 4G-s hívásforgalom meghaladta a 3G-s forgalmat, amely közel 46 százalékos volt. A 2G-hálózatok részesedése a hanghívásokból épp csak meghaladja a hét százalékot, egy százalékponttal csökkenve 2019 végéhez képest. A belföldi mobiltelefonálás hívásforgalma is nőtt az elmúlt egy évben: a számlás előfizetők havonta átlagosan több mint öt és fél órát (339 percet), a feltöltőkártyások több mint fél órát beszéltek készülékeiken a 2020 negyedik negyedéves adatok szerint. 2019 utolsó negyedévéhez képest 2020 végére az összes küldött SMS 18,8 százalékkal csökkent.

A teljes belföldi mobilinternet-forgalom 95 százalékát 4G-hálózaton továbbították 2020 végére; a 3G 3,6 százalékot, a 2G 1,5 százalékot tett ki. Az elmúlt négy évben az éves mobilinternet-forgalom több mint megháromszorozódott, 2020 végén túllépte az éves 474,4 millió GByte-ot. Ezen belül az összes forgalom kétharmadát kitevő okostelefonos szegmens adatforgalma 2020 utolsó negyedévére 87,2 millió Gbyte-ra bővült, ami az előző év azonos időszakához viszonyítottan 39,5 százalékos növekedést jelent. Egy számlás okostelefonos SIM-kártya 2020 végén havonta átlagosan 4,9 Gbyte adatforgalmat generált, míg egy feltöltőkártyás (pre paid) 1,5-öt.

A DIGI a jelentés története során először haladta meg a 2 százalékos piaci részesedést

A mobiltelefon-szolgáltatás piacán 2017 eleje és 2020 vége között folyamatosan a Magyar Telekom Zrt. volt a piacvezető a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján, részesedése 45 százalék körült alakult. A második Telenor Magyarország Zrt. részesedése ez idő alatt 2,4 százalékponttal csökkent, míg a harmadik Vodafone Magyarország Zrt.-é 0,9 százalékponttal nőtt.

A mobilinternet-piacon szintén a Magyar Telekom volt a piacvezető, részesedése 41 százalék körül alakult az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján. Mögötte a Vodafone és a Telenor többször helyet cserélt, hasonló, 28 százalék körüli piaci részesedéssel, míg az év végére a DIGI negyedikként elérte a piac közel 2,5 százalékát.”

Forrás:
Csúcsot döntve telefonáltunk és interneteztünk a járvány második hulláma alatt; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2021. május 7.

A kontinensen dolgozza fel az európaiak adatait a Microsoft

„A redmondi konszern két európai ítéletre reagált.

Bard Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója a blogbejegyzésében azt írta, hogy a jövőben az ügyfeleik adatait kizárólag az EU területén fogják feldolgozni és tárolni. A döntéssel az óriáscég az Európai Unió Bíróságának két ítéletére reagált, amelyek az Amerikai Egyesült Államok és az EU közötti adatmegosztásra vonatkoztak.

Az Európai Unió Bírósága először 2015 októberében hatályon kívül helyezte a Safe Harbor egyezményt, majd tavaly júniusban a Privacy Shield szabályozás esetében is ugyanígy döntött. A két határozottal gyakorlatilag sikerült az USA-ba irányuló adatátvitel nagy részének jogi alapját megszüntetni. Az indoklás szerint az Amerikai Egyesült Államokban nem létezik olyan adatvédelmi szint, mint az EU-ban. Különösen kritikus a helyzet a Cloud Act törvénnyel kapcsolatban, amely az amerikai titkosszolgálatoknak átfogó jogokat biztosít a cégadatokhoz való hozzáférés tekintetében. A Joe Biden elnök vezette új amerikai kormány nyitottnak mutatkozott arra, hogy az Európai Unióval egy új átfogó adatvédelmi megállapodást kössön.

A most bejelentett „EU-adathatár” a vállalati és az állami ügyfelekre vonatkozik, s a társaság mindegyik felhőszolgáltatására (Azure, Microsoft 365, Dynamics 365) érvényes. Az viszont kérdéses, hogy a jogi bizonytalanságokat sikerül-e orvosolni. Ami biztos, hogy a konszern felelős továbbra is a felhőadatokért, ezáltal pedig az amerikai egyesült államokbeli jogszabályok vonatkoznak rá. Smith megjegyezte, hogy számos ajánlatuk az adatokkal való titkosítás esetében az ügyfelek kezébe helyezi az ellenőrzést. Az alkalmazott titkosítási kulcsokat nem a Microsoft és a munkatársai kezelik, hanem a felhasználók. Ugyanakkor a menedzser rámutatott, hogy az ügyfeleik adatait minden kormány hozzáférésétől megvédik.”

Forrás:
A kontinensen dolgozza fel az európaiak adatait a Microsoft; SG.hu; 2021. május 6.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. május 10.
Távolságtartó diplomácia: a digitális közdiplomácia törékeny új világunkban

Jól érzékelik – egyebek mellett – a közdiplomácia kutatói és művelői is, hogy a világjárvánnyal terhes 2020-as esztendő számottevően felgyorsította a nemzetközi kapcsolatok területén már jó ideje bontakozó jelenségeket, folyamatokat. Az amerikai public diplomacy egyik legfontosabb kutatóműhelye, az USC Center on Public Diplomacy (azaz a Dél-Karolinai Egyetem közdiplomáciai intézete) átfogó, mintegy 6 hónapon át tartó nemzetközi kutatást indított annak vizsgálatára: hogyan változtatta meg a globális koronavírus járvány a közdiplomácia hagyományos kapcsolatrendszereit, működési módjait? Virtuális kerekasztal-sorozat formájában igyekeztek körüljárni az „angol-szász nemzetközi élet” szempontjából különösen fontos régiók (az USA, Dél-Kelet-Ázsia, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland, Európai Unió, Japán és India) megváltozott viszonyait és jövendő trendjeit.

A kutatóközpont szakemberei úgy körvonalazták a világban zajló, és a soft power diplomáciát jelentősen érintő folyamatokat, mint egy három fő vektorral jellemezhető elmozdulást. Elsőként és legfontosabb tendenciaként a világ több pólusúvá válásának felgyorsulását jelölték meg. A jól bevált, „szabály alapú” (rule based) neoliberális világrend egyértelműen lebomlóban van; az elmúlt két és fél évtized hegemónjaként működő Egyesült Államok új felemelkedő hatalmakkal kénytelen osztozni a főhatalomban. További fontos tendencia (természetesen szorosan kapcsolódva a világrend előbb említett polarizálódásához) a nagyhatalmi politika visszatérése a nemzetközi kapcsolatok korábban sokszor brutális, de (a döntési helyzeteket illetően) meglehetősen „unalmas” világába. A főszereplők sokasodásával ugyanis óhatatlanul kerül előtérbe az egyéni érdekek érvényesítésének az igénye, az egyes szereplők érdekszféráinak összecsapása. Ebben az új globális rivalizálásban értelemszerűen az USA és Kína viszonya a sorsdöntő. A változások harmadik vektoraként a technológiai fejlődést, a társadalmak rohamos digitalizálódását emelik ki az amerikai kutatók. Ám annak hangsúlyozásával, hogy míg az évezred első évtizedében kibontakozó kiber-forradalom, és különösen a közösségi média használat széleskörű elterjedése a digitális közdiplomácia számára a lehetőségekben páratlanul gazdagodó korszakot ígért, addig az elmúlt fél évtized fejleményei éppen az ellenkező irányba látszanak hatni. Az olcsó, könnyen használható, széles elérésű online platformok terjedése ugyanis nem csak az információ terítését könnyítette meg korábban nem látott mértékben. A dezinformáció mára a demokratikus társadalmak egyik legfontosabb politikai kihívásává vált, ugyanakkor a szélesebb geopolitikai kontextus egyik fontos mozgatójává.

A mintegy fél éves kutatási program során az USC Center on Public Diplomacy az alábbi kutatási kérdéseket állították fel:

hogyan változott a világjárványos esztendőben az emberek megítélése a vizsgált területeken (országokban a soft power erejét, illetve az országok reputációját illetően?
a koronavírus elleni küzdelemhez kapcsolódó éles soft power diplomáciai csatározásoknak kik a látható vesztesei, illetve nyertesei?
mik jelentették a közdiplomácia művelői számára a legsúlyosabb kihívásokat 2020-ban?
van-e esélye az Egyesült Államoknak arra, hogy korábbi jelentős soft power képességeit visszaszerezze, és ha igen, akkor ez milyen lépéseket indokolna?

A kutatás eredményeként néhány napja publikált tanulmány óvakodik attól, hogy definitív válaszokat adjon. Ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy a közdiplomácia, nemzetközi tájékoztatás, kulturális diplomácia területén dolgozó gyakorlati szakemberek pontosan érzékelik a járvány éve alatti változások diszruptív jellegét, a viszonyokat gyökeresen átformáló jellemvonását. Már az előzetes konklúziókból is egyöntetűen kitűnik, hogy a közdiplomaták szerint elengedhetetlen a nemzetközi soft power kapcsolatépítés eszközrendszerének alapvető újragondolása. Érvényes ez mind a hagyományos, mind pedig a digitális eszközökre, ami egyben azt is jelzi, hogy a továbblépés irányát szinte minden érintett az ún hibrid rendszerek kialakításában és működtetésében látja.
Socially Distanced Diplomacy: The future of soft power and public diplomacy in a fragile world; USC Center on Public Diplomacy; 2021. május 4.

A humor stratégiai szerepe az online diplomáciában

Korábban többször is idéztük már a humor növekvő szerepét a korszerű diplomáciai munkában. Ahogy a nemzetközi közvéleményekkel való közvetlen kapcsolattartás (tehát a sokat emlegetett digitális közdiplomácia, elektronikus tömegtájékoztatás) egyre fontosabb szerepet játszik a 21. századi diplomáciai szervezetek napi munkájában, óhatatlanul előtérbe kerülnek az új médium jellemző sajátosságai. A médiumé, és persze a megváltozó felhasználóké – noha mondanunk sem kell: a két dolog kéz a kézben jár. A közösségi médiaterek egyik szembeötlő jelensége a humoros (vagy legalábbis humorosnak gondolt, illetve humorosnak szánt) elemek használatának rohamos elterjedése. A közösségi platformokon, fórumokon és chat-terekben a szöveges és vizuális humorelemek egyre fontosabb szerepet kapnak. A digitális populáris kultúra egyik legismertebb „bűvszava” is maga a „mém”, ami (a virális, tehát futótűzként terjedő jellegére való eredeti utalás ellenére) alapvetően nem más, mint a modern világ karikatúrája – és mint ilyen, az egyik leggyakrabban használt kommunikációs eszköz ma már. Az újonnan bekapcsolt online eszközökhöz, és az azokon „élő” megváltozó igényű felhasználókhoz igazodó digitális diplomácia fel is fedezte magának a digitális karikatúrákban, illetve általában a humoros nyelvezetben és alapállásban rejlő potenciált. Néhány állam digitalizálódó külügyi szervezetei szinte mestereivé váltak ennek az új – döntően a közösségi média platformokon és kommunikációban megélő – eszköznek. Hagyományosan az izraeli diplomáciát szokás itt említeni, de egyfajta mémgyártó fenegyerek hírnevet szerzett magának az orosz külszolgálat is.

A jelenség aligha bizonyul kérészéletűnek, alapos tanulmányozása ezért a digitális közdiplomácia kutatóinak és művelőinek magától értetődő prioritása marad. A téma megvitatására a hónap végén, május 26-án virtuális fórumot rendez a digitális diplomácia két jelentős nemzetközi műhelye: az Oxfordi Digitális Diplomácia Kutatóintézet, és az Izraeli Külügyminisztérium. Az ülésszak kiemelt előadója lesz az iraeli Ilan Manor, aki a brit egyetemi műhelynek is hosszú ideje kutatója. Manor büszkélkedhet azzal, hogy elsőnek igyekezett tudományos alapossággal feldolgozni a humor diplomáciai alkalmazásának kérdéseit. Az előadók között találjuk majd a digitális diplomácia egyik legismertebb szakértőjét, a szintén oxfordi Corneliu Bjolát, továbbá a kontinens fontos kutatóbázisa, a genfi DiploFoundation elismert szakértőjét, Katherina Hönét.
Webinar on the Strategic Use of Humor in Online Diplomacy; Oxford Digital Diplomacy Research Group; 2021. május 9.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A CIA új toborzó videója a progresszivista woke-ideológia élvonalába röpítette az ellentmondásos megítélésű amerikai hírszerző szervezetet

„Az emberarcú CIA” –hirdeti az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség toborzó-vidójának a címe, amivel sikerült már az anyag elindulása előtt köznevetség tárgyává tenni az enyhén szólva ellentmondásos megítélésű szervezet legújabb közösségi média kampányát. A hírszerző ügynökség egy izig-vérig a woke koncepcióhoz illeszkedő munkatársuk személyéhez, és személyes hitvallásához igyekezett kötni „üzenetét”. Az ember azt gondolhatná, hogy egy rövid, figyelemfelkeltő anyag a nemes célokra helyezi a hangsúlyt (a haza szolgálata, a szabad világ védelme); esetleg a szakmai értelemben izgalmasnak, érdekesnek lefestett munkára fókuszál (önállóságot kínál, épít az egyéni kreativitásra, a feladatok és témák sokasága hosszú távon is sokszínű állást kínál). Erről azonban szó sincs! A néhány perces videó monologizáló főszereplője így ragadja meg a CIA-nál végzett munka lényegét: „Itt végre mentegetőzések nélkül önmagam lehetek! Azt akarom, hogy te is mentegetőzések nélkül önmagad legyél, akárki is vagy!” Egy Magyarországon is jelentős bázist kiépített drogéria-lánc harsogó reklámmottója jut az ember eszébe. Ahogy a kirakatra felfestett fiatal nőalak tudtunkra adja, miért is érdemes betérni az illatszer boltba: „Mert itt önmagam lehetek!”
A toborzóanyag – miközben a külvilág kuncogva derül rajta – erős ellenérzéseket váltott ki az amerikai politikai paletta ellentétes erőiből. A konzervatívok azt mondják: a magát „progresszívnek” mutató liberálisok, az ún. woke-ideológia megszállottjainak tévképe ez. A „woke”, az „ébredő” a mai angolszász politikai és közélet csúcskifejezése lett. Lényege, hogy az ember meghatárózói az „identitásai”, elsősorban persze ma már a faji, a nemi (illetve konstruáltnemi), a szexuális önazonosságtudata, de kiemelten fontos minden más „elnyomott” jellemvonás is. Éppen ezért a demokrata többség is elégedetlen, mondván, hogy a szélsőbal nyelvezetét veszi át a reklámanyag. A CIA-video főhőse egy nő, akiről megtudhatjuk, hogy nő (ami nem feltétlenül magától értetődő), hogy latin-amerikai származású, hogy több diagnosztizált pszichológiai kórképben szenved. És, hogy abszolút elkötelezett. Nem, nem a CIA – hanem önmaga mellett.
CIA forges unity in diversity: everybody hates their ’woke’ recruitment ad; Julian Borger; The Guardian; 2021. május 4.
Humans of CIA; CIA; YouTube; 2021. május 4.

Kedves látogatók! – online portált indított az orosz SzVR hírszerző ügynökség. A Darkneten

Nehéz ma szabadulni attól az érzettől, hogy a világ nagy hírszerző szervezetei a modern celebvilág sikerein felbuzdulva legszívesebben felköltöznének a közösségi média látványos tereibe. Valószínűnek látszik, hogy a klasszikus kémregényekből és kémfilmekből jól ismert titkosszolgálati helyzetek és eljárások egy részét a Z, X, Y generációk fogyasztási szokásaihoz szorosan alkalmazkodó új eljárások váltják fel hamarosan. A titokzatos – és a Nyugat politikai és média elitjei által előszeretettel démonizált – orosz külföldi hírszerző szervezet, az SzVR például úgy döntött, nem különösebben körmönfont módszerrel próbál lendíteni a számára értékes hírszerzési információkhoz való hozzáférésén. A KGB (egyik) utódszervezetének számító szolgálat most önkéntes informátorok segítségére számít, méghozzá az Internet „szürke”, de inkább „sötét” bugyraiban üzemelő (az átlag keresőmotorok által nem indexelt, a közembernek tehát nehezen elérhető) ún. darkneten települt ToR böngészőn keresztül. Az orosz titkosszolgálat nyilvános internetes portáljára benéző látogató igény szerint rákattinthat az oldal alján levő „Információk bejelentése” gombra. Az innét megnyíló aloldal a „Kedves látogatók!” megszólítást követően részletes instrukciókban magyarázza el, hogyan tud illetékteleneknek megfejthetetlenné kódolt formában kapcsolatba lépni az orosz hírszerző szervezettel, ha „Oroszország területén kívül” tartózkodik, és az ország „nemzetbiztonságát veszélyeztető témákról” volna közlendője. A látszólag briliáns (mert egyszerű) ötletnek azonban – mondják a szekértők – van egy kis bökkenője. A különleges titkosítást végző ToR böngészőt ugyanis eredetileg az amerikai tengerészgyalogság (United States Naval Research Laboratory, NRL) fejlesztette ki. Így aztán koránt sem biztos, hogy az így felkerülő információkat kizárólag Moszkvában olvassák majd.
Russian intelligence launches online portal on the darknet; East-West Digital News; 2021.május 4.
Dear Visitors!; SzVR; 2021. május 4.

A hátad mögött kínai és orosz kémek lesnek rád – figyelmezteti az MI5, a brit kémelhárítás a népszerű LinkedIn platformon állást kereső szakembereket

A hírszerző világ „celebesedéséből” aligha maradhatnának ki éppen a brit titkosszolgálatok. Mindennél jobba tanúsítja ezt az MI5, a szigetország kémelhárító szervezetének napokban közzétett promóciós anyaga. A filmecske (akárcsak a baráti CIA esetében, ez is a közkedvelt YouTube platformon jelent meg) dramatizált – tehát kis játékfilmes jelenetként feldolgozott – és egyben meglehetősen drámai jelenetekkel hívja fel a figyelmet az Interneten való „közlekedés” veszélyeire. A számítógépe előtt ülő nőalak vállára hirtelen egy súlyos kéz nehezedik hátulról, majd a másik vállára is egy! A következő képkockákon már láthatjuk: egy kínai, és egy orosz kém áll mögötte, majd még föléjük hajolva egy jellegzetes (kapucniba öltöztetett) „hacker”. A film arra hívja fel a figyelmet, hogy a közkedvelt LinkedIn közösségi platformon (ahol jellemzően szakmai önéletrajzi adatok megosztásával építenek ismeretségeket, hálózatokat az emberek, megkönnyítve az álláskeresés sokszor időigényes és esetleges folyamatát), „ellenséges” kémek vadásznak a gyanútlan emberekre, hogy állástémáknak álcázott ügyekkel beszervezzék őket. Abban, hogy a kínai, az orosz, és persze a világ összes többi államának hírszerző szervezete aktívan keres kapcsolatokat az Interneten, ahhoz kétsége sem férhet senkinek. Ez a munkájuk, és a nyílt forrású adatgyűjtés, azaz az OSINT a hírszerző információk döntő többségének a forrása napjainkban. És ezeknek az információknak a túlnyomórésze ma már a világhálóról származik. Az online „létünk” (információkeresésünk, olvasgatásunk, csevegésünk) biztonságosabbá tételét segítő tájékoztatások sem haszontalanok. Sőt. A (hideg) háborús pszichózis keltése azonban nagyon rossz emlékeket ébreszt, és roppant veszélyes, öngerjesztő dolog.
MI5 intelligence agency warns of foreign spy network on LinkedIn ; DW News; YouTube; 2021.04.23.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. május 10.
Kibertámadás érte az USA kritikus infrastruktúráját: az ország egyik fő kőolajvezetékét időlegesen lezárták

Bekövetkezett. Nem a világvége, de annak valamiféle intő jele. Pénteken délután az Egyesült Államok energiahálózatának egy fontos szegmense, a Mexikói-öböl menti kitermelő helyeket a Keleti-part nagyvárosaival, óriásfelhasználóival összekötő Colonial kőolajvezetéket időlegesen lezárta az üzemeltetője. A cég számítógépes rendszereit ugyanis – mint később kiderült zsarolóvírusos – hackertámadás érte. A fertőzés lokalizálása érdekében az üzemeltető kénytelen volt leállítani egész informatikai rendszerét, ami a mai digitalizált világban annyit jelent: magát a kőolaj továbbítást is. A Colonial kőolajvezeték klasszikus értelemben vett „kritikus infrastruktúra”: napi 2,5 millió hordó olajat képes továbbítani a kutaktól a Keleti part fő elosztó csomópontjaként számion tartott Linden városáig: ez pedig a régió teljes kőolajszármazék felhasználásának 45%-a. Szerepe tehát igen jelentős az országrész energia ellátásában; egyebek mellett a Houstontól New Yorkig terjedő sávban valamennyi repülőtér üzemanyag ellátása ezen a vezetéken keresztül történik.

A Colonial – a kiberbiztonsági hatóság értesítése mellett – azonnal bevont egy külső kiberbiztonsági céget is a károk elhárításába. Az esettel foglalkozó szakértők arról tudósítottak, hogy a támadás mögött álló hacker csoport eddig ismeretlennek számított, és vélhetően a DarkSide néven azonosított szervezettel azonos. A szakértők hangsúlyozták: az ismeretlenség nem jelent amatőrizmust, sőt. A zsarolóvirusos támadásról napvilágot látott eddigi információk szerint az elkövetők magasan képzett, veterán bűnözök. „Új fiúk – de nagyon szervezettek” – jellemezte a támadó csoportot a Keleti-part jelentős biztonsági ügynöksége, a Cybereason vezetője. A szakember azt is megerősített: ügyfelei közül legalább tucatnyian jeleztek az elmúlt időszakban olyan zsarolóvírusos támadási kísérleteket, amelyek stílusuk alapján vélhetően ehhez a csoporthoz voltak köthetőek. És természetesen az áldozatok köre is árulkodó: a jelek szerint ez a bűnözői nehézfiúkból összeállt csoport az energia szektor kulcsvállalataira szakosodott. Maga a támadó kód nem volt különösebben bonyolult, azt a szakértő meglehetősen tipikus zsarolóvírusként jellemezte.

A darkneten egyébként nyomára akadtak a cég egy „üzenő falának”; az ott elhelyezett információk arra utalnak, hogy a csoport tagjai már számos sikeres zsarolóvírusos akciót hajtottak végre, ezeket az állításokat azonban egyelőre nem sikerült megerősíteni.

Az ügy legérdekesebb vonása az, hogy alig két héttel az után következett be, hogy a Biden-kormány hathatós lépések megtételét helyezte kilátásba az ország kritikus energia-ellátási infrastruktúrájának megvédésére a kibertámadásoktól. Az Energiaipari Minisztérium április 20-án jelentett be egy átfogó, 100 napos tervet az ország energiaellátása szempontjából különösen fontos és sérülékeny villamos energia hálózatok kiberbiztonságának drasztikus erősítésére. A terv azt irányozza elő, hogy a Minisztérium szakemberei, közösen a Belbiztonsági Minisztériumhoz tartozó Kiberbiztonsági és Infastruktúra védelmi Hivatallal segítsék az energia hálózatok tulajdonosait és üzemeltetőit a kiberakciók felderítésében, a kárelhárításban, illetve az utólagos elemzésekben. A terv része az is, hogy az Energiaipari Minisztérium Kiberbiztonsági és Energia biztonsági Osztálya segítségével az energiahálózatok üzemeltetői megfelelő védelmi rendszereket választhassanak ki és szerezhessenek be, amelyek révén képesek lesznek a kiberfenyegetések valós idejű monitorozására.

Az energiahálózatok kibervédelmének erősítése az amerikai államigazgatás számtalan szereplőjét érintő SolarWinds hírszerző akció utóéletével is összefügg: az Energiaipari Minisztérium ugyanis azok között a szervezetek között volt, amelyeknek a rendszereit kompromittálták a tavaly támadó külföldi állami hackercsoportok.
Biden administration unveils plan to defend electric sector from cyberattacks; Shannon Vavra; Cyberscoop; 2021. április 4.20.
Cyberwarfare Is the New Oil Embargo; Liam Denning; Bloomberg; 2021. május 8.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Figyelmeztet az NSA: az orosz hírszerző szolgálat ismert sérülékenységeket kihasználva fenyegeti az USA és szövetségesei kiberhálózatait

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra védelmi Hivatal (CSISA) és az FBI, a szövetségi nyomozó hivatal Közös „kiberbiztonsági figyelmeztetést” adott ki. Az USA kiberbiztonságáért felelős legfontosabb intézmények arról tájékoztatják az érintetteket, hogy az orosz Külső Hírszerző Szolgálat, az SzVR öt korábbról már ismert szoftveres sérülékenységet kihasználva fenyegeti a felhasználók rendszereit. A figyelmeztetés szorosan összefügg az ország számtalan közszféra szervezetét és magánvállalkozását egyaránt kompromittáló SolarWinds támadássorozat következményeinek a felszámolásával.
A figyelmeztetést kiadó kiberbiztonsági intézmények arra szólítják fel valamennyi lehetséges érintett kiberbiztonsági apparátusát, hogy külön eljárás keretében vizsgálják át a rendszereiket a tételesen felsorolt öt sérülékenységgel kapcsolatban, és haladéktalanul kezdjék meg a károk elhárítását (amelyhez a figyelmeztetést kiadó szervezetek részletes útmutatót is mellékeltek).
Russian Foreign Intelligence Service Exploiting Five Publicly Known Vulnerabilities to Compromise US and Allied Networks; NSA; 2021. április 15.

A kiberbiztonsági piac orosz sztárcége valójában hacker-eszközökkel látja el hazája hírszerzőit – vélik az amerikaiak

Az Egyesült Államok kormánya a közelmúltban szankciós listára helyezte a Positive Technologies nevű orosz kiberbiztonsági vállalatot. A rendkívül sikeres (mintegy 1 milliárd dollárra becsült piaci értékű) start-up, amelynek Moszkvában található a székhelye, ám a világ számos pontján tart fenn irodákat rendkívüli elismertségnek örvend a hálózati eszközöket, telefon rendszereket, illetve elektromos autótechnológiákat veszélyeztető sérülékenységek feltárásában. Rendszeres időközönként publikált kutatási anyagait rendkívül sokra becsüli a nemzetközi kiberbiztonsági szakma. Az amerikai hírszerző szervezetek azonban azt gyanítják, hogy a vállalat szoros együttműködésben van az orosz állam kiberhírszerzési intézményeivel. Az MIT kutatói azt közölték: az orosz cég az offenzív kiberfegyverek egyik legjelentősebb szállítója az orosz állami szervezeteknek. Ezen túlmenően szakértelműkkel (konzultánsként) is segítik a kiberhadviseléssel foglalkozó intézményeket, de akár közvetlenül is támogathatnak orosz kiberhírszerzési akciókat.
A Positive Technologies-ről azt feltételezik az amerikai hatóságok, hogy annak a magánvállalatokból és bűnözői körökből kiépülő ökoszisztémának a része, amelyek egyre aktívabban támogatják Oroszország geopolitikai célkitűzéseit, és amelyek tevékenységét az USA egyre inkább közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetésként éli meg.
Hasonló támadások az elmúlt évek során már más orosz kiberbiztonsági vállalatokat is értek az USÁ-ban. A legismertebb a világhírű Kaspersky ügye, amelyet éveken át támadtak az amerikai hatóságok az orosz hatóságokkal fenntartott állítólagos kapcsolatai miatt. A vádaskodás végül azzal járt, hogy a neves kiberbiztonsági vállalatot kizárták az amerikai kormányzati megrendelések köréből. Ugyanakkor azt az amerikai hírszerzési szakértők is elismerik, hogy a fontosabb kiberbiztonsági (és tegyük hozzá, internetes, és közösségi média) vállalatok Amerikában is szorosan együttműködnek az USA kormányzati szerveivel. „Ez azonban más, nem olyan mély, és nem olyan bűnös tartalmú”, mint az oroszok esetében, teszik hozzá a szakemberek. Napvilágra került esetek (például a Google Mesterséges Intelligencia kontraktusa) némi kételyt támaszthatnak azonban ezzel kapcsolatban.
The $1 billion Russian cyber company that the US says hacks for Moscow; Patrick Howell O’Neill; MIT Technology Review; 2021. április 15.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: űrtechnika és űrgeopolitika – 2021. május 10.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Elmaradt katasztrófa: a kínai hordozórakéta maradványai elkerülték a lakott területeket

Vasárnap hajnalban az Indiai-óceánba zuhantak – lakott területektől biztonságos távolságra – annak a kínai Hosszú Menetelés 5B típusú hordozó rakétának a maradványai, amely a közelmúltban állította pályára az épülő kínai űrállomás első darabját. A Tianhe nevű központi szerkezeti egységet április 29-én indították útnak.
A rakéta fontos technikai alkotóeleme volt annak a lázas erővel kibontakozó építkezésnek, amelynek során Kína meghatározó pozíciókat kíván magának kivívni a világűrben. Természetesen – szoros összefüggésben ezzel az ambiciózus tervvel – a kínai űrfejlesztéshez kapcsolódó minden mozzanat, így ennek a kiégett hordozórakétának az ügye is geopolitikai dimenziókba emelkedik. A világsajtó figyelmébe is azért került, mert az USA Űrparancsnoksága közleményben tudatta, hogy a kiégett és lassan a földi atmoszféra felé közeledő űrobjektum valójában irányíthatatlanná vált. Azonnal megindultak a (nyugati) sajtótalálgatások arról, hogy a 22 tonna össztömegű roncs visszatérve a légkörbe előre láthatóan lakott területekre fog zuhanni, veszélyeztetve ezzel az ott élők biztonságát és javait. Az önálló kínai űrállomás építésének megkezdése nyilvánvalóan jelentős geopolitikai presztízsveszteség a Kínát immár fő riválisának, sőt ellenfelének tekintő Egyesült Államok számára. A hordozó által okozott vészhelyzetre épülő információs kampány ezt az imázsveszteséget próbálhatta kompenzálni (hogy ti. a közbeszéd ne a kínai technológiai teljesítményre, hanem annak „felelőtlenségére” fókuszáljon). A bontakozó hisztériát erősítették a témában megszólaltatott szakértők is (akik inkább elméleti alapon ismertették egy ilyen roncstömeg becsapódásának várhatókövetkezményeit).
A Hosszú Menetelés nevű rakéta végül, pontosan a kínai hatóságok előrejelzésének megfelelően, embereket nem veszélyeztetve ért be a légkörbe, majd csapódott be az óceán vizébe.
Long March 5B falls into Indian Ocean after world follows rocket reentry; Andrew Jones; Space News; 2021. május 9.

Végeztek az első űrszakos magyar katonák

Az elmúlt években a vezető hatalmak sorra hozták létre űrhaderejüket. Az egyik legfontosabb lépést kétségtelenül az Egyesült Államok tette, amely lényegében a leköszönő Trump-kormány utolsó hivatali napjaiban (ám a törvényhozás kétpárti egyetértését maximálisan birtokolva) hozta létre, önálló fegyvernemként az űralakulatait. Mindenütt, így még a komoly haderővel rendelkező USÁ-ban is csupán kis létszámú egységekről van szó, és feladatuk természetesen nem valamiféle egzotikus űrfegyverek kezelésére irányul. Elsősorban a világűrben keringő mesterséges égitestek kezelése, irányítása, nyomon követése, illetve ma már nem kis mértékben az ún. űrszemét problémájának a figyelemmel kísérése az elsődleges munkakörük. Noha a magyar Honvédségnek továbbra sincsen ilyen szervezete, az előkészületek erre a stratégiai fontosságú fejlesztésre most megtörténtek.
Az elmúlt héten ugyanis sikeresen végeztek a Debreceni Egyetem „Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe” elnevezésű tanfolyamán a magyar haderők első katonái. Ennek végeztével tíz honvédtiszt kapott olyan oklevelet, amely feljogosítja őket, hogy az űrhadviseléssel kapcsolatos témákban és területeken képviseljék a Magyar Honvédséget.
A képzést három egyetem közösen szervezte: a tanfolyamnak otthont adó Debreceni Egyetem mellett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is részt vett benne.
Az ünnepélyes oklevélátadáson megszólaló állami vezetők a tanfolyammal elindult folyamatok távlatos jelentőségét emelték ki. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az űrdimenziónak a geopolitikai kapcsolatrendszerben betöltött, rohamosan erősödő szerepét emelte ki. A világűrhöz kapcsolódó témák a következő időszak legfontosabb biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági témái között szerepelnek majd. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügy Minisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa azt hangsúlyozta: a világűr témái a biztonságpolitika mellett az ipari fejlesztésben, és természetesen a nemzetközi kapcsolatépítésben, a diplomáciában is jelentős szerepet kapnak az elkövetkező években. Ami egyben azt is jelentheti, hogy a tanfolyamon most végzett hivatásos tisztek nem csak katonai kontextusban (például a NATO űrhadviseléshez kapcsolódó intézményrendszerében), de adott esetben a diplomácia más területein is eredményesen hasznosíthatják most megszerzett tudásukat.
Megkapták okleveleiket Debrecenben az első magyar űrszakos katonák; Justin Viktor; Rakéta; 2021. május 6.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. május 3-május 7.
Ajánlati/Részvételi felhívás

IIDR bevezetese, tovabbfejlesztése, integrációja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/83
Közzététel dátuma: 2021.05.03.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.27.
Ajánlatkérő (Megrendelő) tulajdonában lévő IIDR („Integrált Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer”) szoftver továbbfejlesztése, új modulokkal történő kiegészítése annak érdekében, hogy a fejlesztés befejeztével az IIDR szoftver alkalmas legyen országos, éles üzembe állítással az ügyészi munkának – egy vagy több szakágban – történő kiszolgálására.
A meglévő, alapvetően büntetőjogi szakterületi funkcionalitás mellett a MAKÖR és eIR ügyviteli rendszerek funkcionalitásainak megfelelő speciális modulok kialakítása, az IIDR bevezetéséhez szükséges migrációs rendszer továbbfejlesztése.
Lásd bővebben

IT biztonsági tanácsadás KBF/148/2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/84
Közzététel dátuma: 2021.05.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.21.
1. rész : IT biztonsági szaktanácsadási feladatok, generális etikus hacking feladatok ellátása nettó 25 000 000,- HUF keretösszeg erejéig.
2. sz. rész: Etikus hackelési és penetrációs teszt feladatok ellátása nettó 40 000 000,- HUF keretösszeg erejéig.
Lásd bővebben

AF_Digitális érmeregiszter (KBF/090/2021)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/84
Közzététel dátuma: 2021.05.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.01.
Digitális érmeregiszter kialakítása és támogatása
– Digitális érmeregiszter rendszer kialakítása DLT/blokklánc alapú technológiai megoldás és/vagy mobilalkalmazás tervezésével, fejlesztésével és támogatásával 1 db,
– A kialakított rendszer 36 hónapos üzemeltetési támogatása, 300 embernap, eseti szoftverfejlesztési támogatás
Lásd bővebben

KM3–Szoc.és rehab. szakrendszerek üzemelt.és fejl.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/84
Közzététel dátuma: 2021.05.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.31.
A közbeszerzési eljárás célja a Magyar Államkincstárnál (továbbiakban Kincstár) üzemeltetett, alább részletezett Szociális és Rehabilitációs ágazathoz kapcsolódó szakrendszerek üzemszerű működésének biztosításához szükséges alkalmazástámogatási, és fejlesztési feladatainak ellátása.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget a nettó 2.046.787.120,- Ft mértékű keretösszeg (a továbbiakban keretösszeg) jelenti.
Lásd bővebben

KM4 – TB és Nyugdíj szakr.-ek fejlesztése és üzem.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/84
Közzététel dátuma: 2021.05.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.31.
A Kincstárnál üzemeltetett, alább részletezett informatikai rendszerek alkalmazásüzemeltetés-támogatása, kulcsfelhasználói támogatása, a rendszerek jogszabálykövetése, illetve továbbfejlesztése.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget a nettó 2.492.833.728,- Ft mértékű keretösszeg (a továbbiakban keretösszeg) jelenti.
Lásd bővebben

DDoS védelmi rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/84
Közzététel dátuma: 2021.05.04.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.04.
A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás előfizetése és gyártói támogatása, valamint szállító támogatása.
Lásd bővebben

Központi Víruskereső szoftver támogatási szolg
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/85
Közzététel dátuma: 2021.05.05.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.31.
1 db szolgáltatás csomag a meglévő Központi Víruskereső szoftverre támogatási szolgáltatások beszerzése, a szerződéskötéstől számított 12 hónapig.
Lásd bővebben

NET OSS gyártói licenckövetés és gyártói terméktám
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/85
Közzététel dátuma: 2021.05.05.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.18.
Meglévő NET OSS rendszer szoftverekhez (NETvisor PVSR, NETvisor SLA Suite, NETvisor NETinv és NETvisor IP Explorer) gyártói licenckövetés és gyártói terméktámogatás, valamint a NET OSS rendszer szoftvereihez és integrációihoz szállítói terméktámogatás továbbá a NET OSS rendszerhez üzemeltetési szakértői támogatás biztosítása.
Lásd bővebben

Integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/85
Közzététel dátuma: 2021.05.05.
Ajánlatkérő: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.20.
Lásd bővebben

GovCA AVDH, DHSZ Microsec support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/85
Közzététel dátuma: 2021.05.05.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.18.
Ajánlatkérő „Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (továbbiakban AVDH) és Dokumentum Hitelesítési Szolgáltatás (továbbiakban DHSZ) szolgáltatások nyújtásához szükséges alkalmazások” tárgyban szoftverkövetési, szoftvertámogatási és fejlesztési szolgáltatásokat kíván beszerezni.
Lásd bővebben

MATE hosszú távú stratégiai terve
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/85
Közzététel dátuma: 2021.05.05.
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.02.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (továbbiakban: Egyetem) hosszú távú (2021-2025) részletes stratégiai dokumentumának elkészítése az alábbi tartalmi elemekkel:
1. Stratégia az Egyetem alaptevékenységeinek (oktatás, K+F+I, harmadik misszió) fejlesztésére
2. Stratégia az Egyetem központi támogató funkcióinak fejlesztésére
3. Intézeti stratégiák az Egyetem 21 intézetének fejlesztésére
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/85
Közzététel dátuma: 2021.05.05.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.01.
Jármű Szolgáltatás Platform (JSZP) alkalmazáshoz kapcsolódóan üzemeltetés támogatási feladatok ellátása
Lásd bővebben

AEC Collection (Autodesk) licencek beszerzése 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/86
Közzététel dátuma: 2021.05.06.
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.18.
Architecture, Engineering & Construction Collection – 74 db, szoftverkövetés hosszabbítás, licenc bővítés
Lásd bővebben

Keretmegállapodás beltéri EDR rendszer kiépítésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/86
Közzététel dátuma: 2021.05.06.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.26.
Becsült érték (ÁFA nélkül: 900.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Felhívás-Streaming kommunikációs eszköz és licensz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/86
Közzététel dátuma: 2021.05.06.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.07.
Streaming kommunikációs eszköz és licensz beszerzése, rendszerintegrációja a műszaki leírásban foglaltak szerint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére a KEHOP-1.1.0-15-2016-00003 azonosítószámú, „Katasztrófa-kockázatértékelési rendszer” elnevezésű projekt keretében.
Lásd bővebben

KM5 – TÉBA rendszer fejlesztése és üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/86
Közzététel dátuma: 2021.05.06.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.02.
A Kincstárnál üzemeltetett Támogatási Életút Bázis Adatok (TÉBA) rendszer alkalmazásüzemeltetés-támogatása, kulcsfelhasználói támogatása, a rendszerek jogszabálykövetése, illetve továbbfejlesztése.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget a nettó 1.344.612.352,- Ft mértékű keretösszeg (a továbbiakban keretösszeg) jelenti.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Informatikai rendszerüzemeltetés és karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/83
Közzététel dátuma: 2021.05.03.
Ajánlatkérő: Társadalomtudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: Sysman Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.360.000,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft szoftverlicencek beszerzése 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/84
Közzététel dátuma: 2021.05.04.
Ajánlatkérő: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Microsoft vagy azzal egyenértékű szoftverlicencek beszerzése Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére, 878 darab.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.322.800,- Ft
Lásd bővebben

Együttes hírdetmény eljárás eredményéről: Rádiófrekvenciás tervezési feladatok ellátása illetve a Földmegfigyelési Információs Rendszer és a távközlési hálózati infrastruktúra közti függőségek kapcsolata.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/84
Közzététel dátuma: 2021.05.04.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Európai Uniós támogatásból, valamint hazai forrásból megvalósuló projektjeihez kapcsolódó telekommunikációs szakértői szolgáltatások mennyisége: a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatások elvégzésére rendelkezésre álló nettó keretösszeg 1 milliárd Ft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 125.844.000
Lásd bővebben

INFORMATIKAI OBJEKTUMOK BIZTONSÁGÁNAK FEJLESZTÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/85
Közzététel dátuma: 2021.05.05.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: LOCHNER Vagyonvédelmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – A Katasztrófavédelem informatikai objektumai biztonságának fejlesztése a KEHOP-1.6.0.-15-2016-00023 azonosító számú projekt keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 78.112.322,- Ft
Lásd bővebben

„Honlap akadálymentesítése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/86
Közzététel dátuma: 2021.05.06.
Ajánlatkérő: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Webtown-Informatika Számítástechnikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.340.690,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft licencek beszerzése – eljárás eredménye
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/86
Közzététel dátuma: 2021.05.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: SMP Solutions Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.948.918.303,- Ft
Lásd bővebben

Táj.eljárás eredményéről K55 IT Infrastruktúra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/86
Közzététel dátuma: 2021.05.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság; 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság; Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
K55 Irodaház IT infrastruktúra kiépítése mennyiségi keretszerződés keretében KBF/781/2020
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.888.834.765,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/87
Közzététel dátuma: 2021.05.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: NTT Magyarország Kft.
Accellion Kiteworks vagy azzal egyenértékű rendszer bevezetése és támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 113.609.077,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai

„A napokban jelenik meg az Információs Társadalom Kutatóintézet első tanulmánykötete. „A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai” címet viselő kötet huszonkét tanulmányt tartalmaz hat tematikai blokkban.

A kötetet Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztette, előszavát Koltay András írta. A hat tematikus blokkban szó esik a mesterséges intelligencia magasabb absztrakciós szintjeiről, szabályozási dilemmáiról, az adatvédelemről, a nyilvánosságról és a különböző jogalkalmazási kihívásokról.”

—

„Hamarosan kötetbe rendezve is olvashatjuk egy tavaly, még személyes jelenléttel lezajlott NKE-s konferencia legfontosabb megállapításait. Az új tanulmányokból elősejlik: a technológiai robbanás bár páratlan lehetőségeket nyithat meg, komoly veszélyeket is hordoz mind egyéni, mind társadalmi szinten.

Talán az utolsó olyan tudományos esemény volt „A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra” című konferencia tavaly február 27-én, amelyen személyesen vehettünk részt abban az esztendőben. Nemcsak az akkor alakult magazinunk, hanem az Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézete életében is ez volt az első saját szervezésűnek tekintett rendezvény. Az egész napos szakmai tanácskozás kiváló pillanatképet adott mindarról, amit Magyarországon e témáról tudni lehetett. Kiderült, hogy az MI – mint általában a technológiai fejlődés – kapcsán is mindig feltehető az a kérdés, hogy miként tud hozzájárulni az emberi jóléthez. Így bár a technológia egy év alatt is nagyon sokat változhat, ebben az új, a tavalyi konferencia témáit kiindulópontként használó, azokat helyenként kibővítő és újragondoló könyvben boncolgatott társadalmi, gazdasági, kulturális és jogi kérdések még aktuálisak maradnak.

A kötetet olvasva az is nyilvánvaló, hogy az MI nem csupán a műszaki, informatikai tudományok művelői számára jelent kihívást, hanem a társadalomtudományok szakértőitől is új, nyitott, innovatív hozzáállást igényel. A kötet egyik erénye ugyanakkor, hogy a tanulmányok nem csupán a szakjogászok, egyetemi kutatók számára veti fel a fontosabb tudományos szempontokat, hanem leköti mindazok figyelmét is, akik érdeklődnek a technológiai változások kapcsán az állami szerepvállalás és a jogi szabályozás elvi és gyakorlati lehetőségei iránt.ű

Kultúra, társadalom, etika
A Koltay András rektor előszavával, Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztésében, valamint a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelenő „A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai” címet viselő kötet huszonkét tanulmányt tartalmaz hat tematikai blokkban. Az első részben négy olyan írást olvashatunk majd, amelyek a mesterséges intelligenciát a társadalmi és etikai hatások magasabb absztrakciós szintjén vizsgálják. Rab Árpád, az ITKI munkatársa a mesterséges intelligencia kérdéskörét az általános digitális kultúra összefüggésében elemzi, valamint leírja a mesterséges intelligencia társadalomba való beépülésének folyamatát, ennek hatásait. Pünkösty András – szintén az ITKI munkatársa – a big data korszak etikai dilemmáit az adatvédelem, a versenyjog és a fogyasztóvédelem fogalmaival értelmezve mutatja be. Menyhárd Attila írása pedig azokkal a dilemmákkal foglalkozik, amelyekkel az állam szembesül a technológiák szabályozása kapcsán. Végül Vadász Pál, az ITKI kutatója azt az ismert etikai dilemmát taglalja tanulmányában, miszerint bár nem elkerülhető, hogy a robotok diszkrimináljanak bennünket, de azért vannak eszközeink arra, hogy ennek hatásait csökkentsük.

Hogyan lehet az MI-t szabályozni?
A kötet második része a mesterséges intelligencia általános szabályozási kérdéseit feszegeti. Klein Tamás, a KRE docense például amellett érvel, hogy a robotokat szabályozó jog inkább „emberjog” legyen, mint „robotjog”. Török Bernát intézetvezető írása pedig arra a veszélyre figyelmeztet, amikor az algoritmusokat általában, „a diszkriminációmentesség mindent körbevevő és elfedő leple alatt” szabályozzuk, ahelyett, hogy az értékeket helyeznénk a fókuszba. Végül G. Karácsony Gergely, a győri jogi kar docense írásában arra a manapság egyre élesebb formában felvetődő dilemmára keresi a választ, hogy igényel-e a mesterséges intelligencia új jogalkotást, vagy pedig a fennálló szabályrendszerek elegendők lehetnek. Arra a némileg meglepő, de alaposan alátámasztott következtetésre jut, hogy „a mesterséges intelligencia szabályozása nem annyira a számítástechnikai hardver és szoftver szabályozására, hanem a gyógyszeripar működésére kell, hogy hasonlítson”.

Az MI adatvédelme
A könyv harmadik tematikai blokkjában három, a problémát adatvédelmi szemszögből vizsgáló írást olvashatunk. Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke írásában azt hangsúlyozza, hogy az adatvédelem céljain és elvein a folyamatosan fejlődő technológia nem változtat, azokhoz mindenképpen ragaszkodni kell. Úgy véli, a jelenlegi adatvédelmi szabályozás képes lesz kezelni az MI alkalmazásából fakadó kockázatokat. Eszteri Dániel, a NAIH munkatársa írása szerint egy öntanuló rendszer csak akkor lesz a GDPR alapján jogszerű, ha a rendszer üzemeltetőjének megvan a megfelelő jogalapja az adatok kezelésére, a rendszer takarékosan bánik a személyes adatokkal, és a rendszer átláthatóságát akár oly módon is biztosítják, hogy az érintetteknek rendelkezésére bocsátanak egy tesztrendszert, ahol „kísérletezhetnek” a különböző bemenetekkel. Pók László adatvédelmi szakjogász az MI azon területét elemzi, amely jelenleg talán a legkomolyabb adatvédelmi problémákat veti fel a gyakorlatban: az arcfelismerési technológiákat. A tanulmány igen nagy alapossággal veszi végig és alkalmazza az adatvédelmi szabályokat az arcfelismerésre, és következtetése megegyezik Péterfalvi következtetésével: a jelenlegi szabályozás kielégítően kezeli a témával kapcsolatos kockázatokat. Végül a Deli Gergely, Kocsis Réka és Muhari Nóra szerzőtrió az adatvédelem és az akaratszabadság dilemmáit járják körül – azt hangsúlyozva, hogy az adatvédelem célja továbbra is az autonóm döntések megőrzése kell hogy legyen.

Kommunikáció és jogalkalmazás
A kötet negyedik része a mesterséges intelligencia és a nyilvánosság, a kommunikáció, a nyilvános „beszéd” érintkezési területéről közöl három írást. Mráz Attila írása az MI által előállított, élethűnek tűnő mozgóképek, a deepfake-videók problémáiról szól. Lábody Péter jogász, az ITKI kutatója az EU által nemrég elfogadott, a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló ún. DSM irányelv új rendelkezéseiről írt, amely MI-filterek széles körű alkalmazását hozza magával. Ez a szerző szerint magában hordozza a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan sérelmét. Sorbán Kinga, az ITKI kutatójának tanulmánya lényegében ugyanezzel a problémával foglalkozik, ám ő híve az MI-alapú szűrésnek mégpedig azért, mert így a platformok felelőssége is nagyobb lehet a tartalom tekintetében.

A kötet ötödik része négy tanulmányt tartalmaz a mesterséges intelligencia különböző jogalkalmazási területeken történő használatáról. A Gombos Katalin, Gyuranecz Franciska Zsófia, Krausz Bernadett és Papp Dorottya szerzőnégyes – mindnyájan egyszerre rendelkeznek bírósági és tudományos háttérrel – az MI jogalkalmazásban történő használatának néhány elvi-etikai problémáját világítja meg. Karsai Krisztina szegedi büntetőjogász professzor olyan jellegzetességeket sorol fel, amelyek az MI korlátait jelentik ma, ezeket a hiányosságokat példákon és konkrét rendszereken keresztül mutatja be. A Czékmann Zsolt, Kovács László és Ritó Evelin, a miskolci jogi karon dolgozó szerzőhármas a mesterséges intelligencia közigazgatásban betöltött szerepéről és lehetőségeiről ír. A szerzők nagy potenciált látnak az MI-ben az államigazgatásban keletkező adattenger rendszerezésére, elemzésére és strukturált felhasználására. A jogalkalmazási rész zárófejezetét Hohmann Balázs, a pécsi jogi kar tanársegédje írta, tanulmánya szintén az MI közigazgatási felhasználásának lehetőségeit latolgatja.

MI és a piacgazdaság
A kötetet az MI és a gazdaság, a szerződéses kapcsolatok, a felelősség, a tágabb értelemben vett piac és az MI kapcsolatát taglaló írások zárják. Udvary Sándor, a KRE docense a robotmagatartások (elsősorban magánjogi) relevanciájának kérdéseit taglalja. Pusztahelyi Réka a miskolci jogi kar magánjogásza egy rendkívül izgalmas és viszonylag új kérdéssel, az érzelmes mesterséges intelligencia és az online marketing érintkezési pontjával foglalkozik tanulmányában. Tóth András, a Versenyhivatal elnökhelyettese tanulmányában elsősorban az EU és az EU Bíróságának erőfeszítésein keresztül mutatja meg, hogy milyen kihívásokkal, dilemmákkal küzd a hagyományos versenyjog az adatgazdaság világában. A kötetet Ződi Zsolt tanulmánya zárja. Ződi azt a gondolatot fejti ki, hogy a digitális platformokra nem egyszerű szolgáltatásokként kell gondolnunk, hanem Kornai János már csaknem negyvenéves elméletét használva új koordinációs mechanizmus – az algoritmikus koordináció – rendszerré szervezett megnyilvánulásaiként. Ezt az elméletet használva ugyanis jobban megérthetjük a platformok működését, amely elvezethet bennünket egy jobb szabályozáshoz is.

Ha a jelen cikkünk felkeltette az érdeklődését a téma iránt, a hamarosan megjelenő tanulmánykötetet legegyszerűbben a Ludovika Egyetemi Kiadó webshopjában vásárolhatja meg.”

Forrás:
Megjelenik kutatóintézetünk első kötete a mesterséges intelligencia szabályozási kihívásairól; NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI); 2021. április 27.
Fejlett algoritmusok, fejlesztendő jogszabályok; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2021. április 27.

Törvények, rendeletek

1243/2021. (V. 6.) Korm. határozat a 2021. évi fejlesztéspolitikai célokról

„…1. elfogadja a 2021. évi fejlesztéspolitikai célokat (a továbbiakban: célok) a 2–6. pont szerint az 1. mellékletben meghatározott fejlesztési programokra (a továbbiakban: programok), a 7. pont szerint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (a továbbiakban: CEF) és a 8. pont szerint a Belügyi Alapokra;

2. felhívja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt minisztereket, hogy – az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 22. cikkére is figyelemmel – gondoskodjanak az általuk kezelt programok végrehajtásáról oly módon, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 136. cikke szerinti eljárás ne kerüljön alkalmazásra az általuk kezelt programok esetén;
…
Határidő: 2021. december 31.
…
6. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy minden hónap 15. napjáig készítsen jelentést a Kormány számára a célok teljesítéséről, és – szükség esetén – tegyen javaslatot az elérendő célokhoz képest jelentkező elmaradás felszámolását szolgáló intézkedések alkalmazására;
…
Határidő: folyamatos

7. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon az ahhoz szükséges intézkedések megtételéről, hogy az Európai Bizottság a CEF forrásaiból Magyarország központi költségvetése részére legalább 124 millió euró összegű átutalást teljesítsen, valamint CEF forrásaiból kifizetésre kerüljön 51 milliárd forint a kedvezményezettek és szállítók részére;
…
Határidő: 2021. december 31.
…
9. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával gondoskodjon a 2–8. pontban és az 1. mellékletben meghatározott célok felülvizsgálatáról, és – szükség esetén – tegyen javaslatot a Kormány részére azok módosítására.
…
Határidő: 2021. szeptember 15…”

Forrás:
1243/2021. (V. 6.) Korm. határozat a 2021. évi fejlesztéspolitikai célokról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 82. szám; 2021. május 6.; 3268-3270. o. (PDF)

Új állami hatóság jön létre, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

„ Októbertől működik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

Létrejön a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), feladata pedig a dohánykereskedelem és a szerencsejáték engedélyezése, felügyelete lesz – olvasható a Magyar Közlönyben.

A hatóság látja el
– a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény,
– a bírósági végrehajtásról szóló törvény,
– a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, és
– a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.

A hatósághoz tartoznak az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egyes, e törvényben meghatározott feladatok. Ennek keretében Koncessziós Tanácsot fog működtetni a szervezet, amelynek vezetője a hatóság elnöke.

Az SZTFH elnökét a miniszterelnök nevezi majd ki 9 évre, megbízatása egyszer meghosszabbítható.”

Forrás:
Új állami hatóság jön létre; Infostart; 2021, május 7.
Magyar Közlöny; 2021. évi 81. szám; 2021. május 6. 3139-3164. o. (PDF)

Kormánybiztos neveztek ki, fontos feladatokra

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 12. § (1) bekezdése alapján 2021. május 9. napjától két évre dr. Bogdán Tibort a gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében javaslatot tesz különösen

a) a fizetésképtelenségi, reorganizációs eljárások egyes kérdéseinek szabályozására,

b) a jogi személyek egységes nyilvántartásának szabályozására,

c) az új elektronikus ingatlan-nyilvántartás jogi szabályozására.

3. A kormánybiztos feladatkörével összefüggésben

a) a tevékenységével összefüggésben személyektől, szervezetektől – személyes adatnak nem minősülő – adatokat, információkat kérhet,

b) a feladatellátásához kapcsolódó dokumentumokba – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – betekinthet,

c) az érintett állami szervek vezetői részére intézkedés megtételét javasolhatja.

4. A kormánybiztos tevékenységét az igazságügyért felelős miniszter irányítja.

5. A kormánybiztos tevékenységét az Igazságügyi Minisztériumban működő 5 fős titkárság segíti.

6. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatköre ellátásáért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti díjazásra és juttatásokra jogosult.

7. Ez a határozat 2021. május 9-én lép hatályba.

8. Hatályát veszti a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő feladatok koordinációjáért felelős kormánybiztos kinevezéséről szóló 1270/2019. (V. 8.) Korm. határozat.”

Forrás:
1242/2021. (V. 6.) Korm. határozat a gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 82. szám; 2021. május 6.; 3267. o. (PDF)

19. szám, 2021. május 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek