Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A magyar soros uniós elnökség prioritásai
Tárgyszavak: biztonság- és védelempolitika, demográfia, Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége 2024, kohéziós politika, Magyarország, Új Európai Versenyképességi Megállapodás
Nemzetközi konferencia az internetes platformokról („Society of Internet Platforms”, NKE ITKI)
Tárgyszavak: algoritmikus világ, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — algoritmikus szabályozás Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI)
Mesterséges intelligencia (MI) hírek, információk – 2024. június 24.
Tárgyszavak: Mesterséges Intelligencia (MI) — fenntarható fejlődés, Mesterséges Intelligencia (MI) — gazdaság, Mesterséges Intelligencia (MI) — társadalom, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA)

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Páneurópai gyakorlat az energiaágazatban elkövetett nagyszabású kibertámadásokra való felkészültség fokozására
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Európai Bizottság, Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA), kiberbiztonság, kibertámadás, kibervédelem

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A magyar soros uniós elnökség prioritásai

„2024 második felében, július 1-jétől december 31-ig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Magyarország tisztességes közvetítőként, a tagállamok és intézmények közötti lojális együttműködés szellemében fog dolgozni egy valóban erős Európa békéjéért, biztonságáért és jólétéért.

Ennek szellemében határozta meg Magyarország főbb elnökségi prioritásait.

Új Európai Versenyképességi Megállapodás

A jelenlegi nemzetközi kihívások közepette, amikor Európa lemaradóban van globális versenytársaival szemben, létfontosságú az Unió és tagállamai termelékenységének és ezáltal versenyképességének javítása és a növekedés ösztönzése. Közös érdekünk kezelni az elmúlt évek nehéz gazdasági körülményeinek hatásait – mint a magas infláció, a megnövekedett államadósság, a magas energiaárak, a nemzetközi ellátási láncok fragmentálódása, vagy a globális versenytársakétól elmaradó termelékenység és gazdasági növekedés – és ismét felfelé ívelő pályára állítani az EU gazdaságát. Ezért a magyar elnökség kiemelt hangsúlyt fordít az európai versenyképesség javítására, és holisztikus megközelítést alkalmazva integrálni kívánja azt minden szakpolitikába. Célunk hozzájárulni egy technológia-semleges ipari stratégia megalkotásához, továbbá az európai termelékenységet növelő keretek kialakításához, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködések elősegítéséhez, emellett a növekedés és a versenyképesség szempontjából döntő tényezőnek számító, a biztos európai munkahelyeket teremtő, növekvő munkabéreket nyújtó rugalmas munkaerőpiac biztosításához.

Kiemelt prioritás számunkra az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása, ennek keretében a gazdasági növekedés újraindítása és a tartós növekedés feltételeinek kialakítása, a belső piac elmélyítése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben, a nemzetközi együttműködések előmozdítása, illetve a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása.

Az európai védelempolitika megerősítése

A kontinensen, illetve szerte a világban folyó és fellángoló konfliktusok egyértelműen igazolják, hogy Európának jelentős mértékben fejlesztenie kell védelmi képességeit, nemzetközi válságkezelési reakciókészségét és kapacitását. A védelempolitikai szövetségek és együttműködés mellett az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia saját biztonságának garantálásában, megerősítve ellenálló- és cselekvőképességét. Ezt szem előtt tartva a magyar elnökség az uniós védelempolitika fő irányait meghatározó Stratégiai Iránytű végrehajtásán túl kiemelt hangsúlyt fektet az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának megerősítésére, beleértve a védelmi innovációt, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fokozását.

Következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika

A bővítéspolitika az Európai Unió egyik legsikeresebb politikája, ennek megőrzéséhez pedig elengedhetetlen, hogy az továbbra is érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles maradjon. Az Európai Unió régóta elkötelezett a Nyugat-Balkán európai perspektívájának biztosítása mellett, hiszen a közösség nem lehet teljes a térség csatlakozása nélkül. A régió csatlakozása mind gazdasági, mind biztonsági, mind geopolitikai szempontból az Unió javát szolgálja. Az együttműködések további bővítése és mélyítése érdekében mind az EU–Nyugat-Balkán Csúcstalálkozó, mind pedig az Európai Politikai Közösség keretében egyeztetésre hívjuk partnereinket.

Az illegális migráció megfékezése

Az Európát évek óta sújtó migrációs nyomás nem csak az Unió egészére nézve jelent próbatételt, hanem a tagállamokra egyenként is hatalmas terhet ró, különös tekintettel az Unió külső határain elhelyezkedőkre. Ennek kezelése hosszú távú célunk, melyhez hatékony eszközöket kell alkalmaznunk már rövidtávon is. A megfelelő megoldás megtalálása érdekében elengedhetetlen az Unióval határos, illetve a kulcsfontosságú kibocsátó- és tranzit országokkal való szorosabb együttműködés, az illegális migráció visszaszorítása és az embercsempészet megfékezése. Erre tekintettel a magyar elnökség kiemelt figyelmet szentel a migráció külső dimenziójának, így az érintett harmadik országokkal történő hatékony együttműködésnek, a visszatérések végrehajtási hatékonysága növelésének, valamint a menekültügyi szabályrendszer tekintetében az innovatív megoldásoknak. Emellett a schengeni ciklus éves prioritásai végrehajtásának nyomon követése során is hangsúlyozni kívánjuk a külső határvédelem fontosságát, illetve a határvédelem uniós finanszírozásának szükségességét.

A kohéziós politika jövőjének kialakítása

Az Unión belüli egyenlőség és egyensúly megteremtése érdekében Európa számára elengedhetetlen a régiók közötti fejlődést érintő különbségek csökkentése, illetve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió minél teljesebb biztosítása, amelynek legfőbb eszköze a jól strukturált és kiegyensúlyozott kohéziós politika. A kohéziós politika az Európai Unió legfőbb beruházási politikájaként évtizedek óta bizonyítja sikerességét a Szerződésekben lefektetett céljainak elérésében. Ahogy azonban arra a 9. Kohéziós Jelentés is rámutat, jelenleg is jelentős fejlettségbeli különbségek figyelhetők meg tagállamok közt és akár régiókon belül is, tekintve, hogy az uniós lakosság több mint negyede olyan régiókban él, amelynek fejlettségi szintje nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ezen régiók felzárkóztatása nemcsak a versenyképességi potenciál kiaknázása szempontjából kulcsfontosságú, hanem a Belső Piac kiegyensúlyozott működéséhez is elengedhetetlen. Célunk magas szinten stratégiai vitát folytatni a kohéziós politika jövőjéről, illetve szerepéről a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdításában, valamint a demográfiai kihívások hatékony kezelésében.

Gazdaközpontú uniós agrárpolitika

Az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással, mint napjainkban. A klímaváltozás okozta rendkívüli időjárási körülmények, a megemelkedett input költségek, a harmadik országokból érkező import és a termelési szabályozások túl ambiciózus szigorítása jelentősen lerontotta az ágazat versenyképességét, ezen tényezők összeadódva pedig már az európai gazdálkodók létbiztonságát veszélyeztetik. Elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságra ne a klímaváltozás okozójaként, hanem a megoldás részeként tekintsünk, a gazdákat tegyük érdekeltté a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazásában. Az európai gazdák az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós polgárnak, ezért az EU stratégiai autonómiájának része kell, hogy legyen az élelmiszerszuverenitás és az élelmezésbiztonság hosszútávú garantálása.

A magyar elnökség a következő félévben azon fog dolgozni, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács az intézményi átmenetet kihasználva politikai irányt mutasson az újonnan felálló Európai Bizottságnak az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése érdekében. A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése kiemelt jelentőségű, ha észszerű egyensúlyt keresünk az Európai Zöld Megállapodás stratégiai célkitűzései, az agrárpiacok stabilizálása és a gazdák tisztességes megélhetésének biztosítása között.

Demográfiai kihívások kezelése

Az európai társadalmak fokozott idősödése, a szociális ellátórendszerek fenntarthatósága, illetve a munkaerőhiány régóta fennálló és egyre fokozódó összeurópai problémák, amelyek mielőbbi, hatékony megoldást igényelnek. A demográfiai kérdések és kihívások olyan folyamatok, amelyeket az idősödő társadalom, a kettős átállás, a vidék elnéptelenedése, a fiskális erőforrásokra nehezedő fokozódó nyomás, valamit a munka változó világa miatt a figyelem középpontjába szükséges állítani, és amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az Unió versenyképessége és a közfinanszírozás fenntarthatósága szempontjából is. A magyar elnökség célja, hogy a tagállami hatáskörök teljes tiszteletben tartása mellett ráirányítsa a figyelmet a kapcsolódó kihívásokra, amelyhez jó kiindulási alapot szolgáltat a Bizottság 2023 októberében közzétett demográfiai eszköztára.”

Forrás:
A magyar soros elnökség prioritásai; Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége; 2024. június 19.
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségének programja (a részletes programterv, PDF)

Nemzetközi konferencia az internetes platformokról („Society of Internet Platforms”, NKE ITKI)

„Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete 2024. június 25-én, immáron harmadik alkalommal Society of Internet Platforms címmel nemzetközi konferenciát szervez. A konferencián ezúttal is Európa és az Egyesült Államok kiemelkedő szakértői és elismert tudósai gyűlnek össze, hogy élénk szakmai párbeszédet folytassanak az online platformok társadalomformáló hatásairól. Az idei konferencia fókuszában a hagyományos jogi eszközök és az algoritmusok szabályozásban betöltött szerepe áll. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részletes program és további információk a konferencia honlapján olvashatók. A rendezvényen angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítanak.”

Forrás:
Society of Internet Platforms; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI)
Program
Előadók

Mesterséges intelligencia (MI) hírek, információk – 2024. június 24.

== Biztonság- és védelempolitika ==

Az MI hatása a hadviselésre
A gyilkos robotoknál fontosabb lehet, ha a vezérkar működését MI-rendszerek támogatják.
How AI is changing warfare; The Economist; 2024. június 20.

== Európai Unió ==

Tovább halasztódik az uniós MI-jogszabály hatályba lépése
Az unió hivatalos lapjában anyagtorlódás miatt csak augusztus elején várható a jogszabály megjelenése. Ez azt is jelenti, hogy hetekkel (hónapokkal?) késhetnek a hatályba lépés menetrendjének egyes szakaszai.
EU delays compliance deadlines for the AI Act; Osborne Clarke; 2024. június 20.

Az uniós MI-jogszabály: példamutató szabályozás vagy elrettentő példa?
A különböző vélemények és tévhitek közepette a vállalatok és szervezetek bizonytalanok abban, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló törvény milyen hatással lesz rájuk. Tehát, miről is van szó pontosan a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabályban? Mit tanulhatnak az uniós törekvésekből más országok szabályozói?
The EU AI Act: Regulatory Exemplar or Cautionary Tale?; TechPolicy.Press; 2024. június 13.

== Felsőoktatás ==

Csetbotok és az élet problémái
A csetbotok egyre nagyobb elérhetősége és kifinomultabb lehetőségei a tudományos csalások költségeinek drasztikus csökkenését is jelentik. Nagy -Britanniában más számára megbízásból végzett munkának (commissioning) hívják ezt a tevékenységet. A cikk az egyetemi hallgatók körében tapasztalható jelenségekről szól.
Chatbots and the Problems of Life. Resisting the pedagogy of the gaps; Alan Jacobs; The Hedgehog Review; 2024. június 18.

== Fenntartható fejlődés ==

Az MI-kormányzásnak stratégiailag kell foglalkoznia a környezeti hatásokkal
Kanadában az MI számítási kapacitás kiépítését célzó növekvő beruházásokat a növekvő környezeti ártalmakra való figyelem nélkül bonyolítják. E károk kezelése érdekében a jelentés környezeti hatásvizsgálatokat és a környezetkárosító fejlesztések megfelelő korlátozásának beépítését javasolja.
AI Governance Needs a Climate Change Strategy; Christelle Tessono; Centre for International Governance Innovation (CIGI); DHP (Digital Policy Hub) Working Paper; 2024. június 20.

A mesterséges intelligencia rejtett környezeti hatása
Miközben a z MI-rendszerek tömeges elterjedése látszólag egyik napról a másikra átalakította a digitális életet, a szabályozók elaludtak, és késlekednek az MI-adatközpontok energiaéhségének és vízigényének megfékezésében.
The Hidden Environmental Impact of AI; Lois Parshley; Jacobin; 2024. június 20.

Szén-dioxid-kibocsátás a generatív mesterséges intelligencia kipufogócsövében
Az MI-rendszerek teljes életciklusát és ellátási láncát kell figyelembe venni, amikor ezeknek a rendszereknek a környezeti terheléséről beszélünk.
Carbon Emissions in the Tailpipe of Generative AI; Tamara Kneese and Meg Young; Harvard Data Science Review; 2024. június 11.

== Futurológia ==

Ha Ray Kurzweilnek (ismét) igaza van, találkozni fogunk halhatatlan lelkével a felhőben
A híres futurista továbbra is embertelenül optimista a világgal és saját sorsával kapcsolatban – és úgy gondolja, , hogy a szingularitás néhány percnyire van már csak.
If Ray Kurzweil Is Right (Again), You’ll Meet His Immortal Soul in the Cloud; Steven Levy; Wired; 2024. június 13.

== Iparági hírek ==

Még mindig várunk a mesterséges intelligencia következő nagy ugrására
Az Anthropic legújabb Claude MI-modellje megelőzi az OpenAI és a Google riválisait. De a gépi intelligencia fejlődése az utóbbi időben inkább inkrementális, mint forradalmi.
We’re Still Waiting for the Next Big Leap in AI; Will Knight; Wired; 2024. június 20.

== Munka világa, gazdaság ==

Egy tanulmány szerint a magasabb jövedelműek nagyobb mértékben vannak kitéve a mesterséges intelligenciának
A magasabb keresetűek, például a szoftvermérnökök és az adattudósok jobban ki vannak téve a mesterséges intelligencia hatásainak, mint az alacsonyabb keresetű munkavállalók – derül ki a technológiáról és a munkaerőpiacról szóló legfrissebb kutatásból.
Higher earners face greater AI exposure, study finds; Financial Times; Michael Peel; 2024. június 20.

A mesterséges intelligencia gazdasági hatásai és a szabályozás
Az elméleti kutatások egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia hatással lesz a legtöbb foglalkozásra és átalakítja a növekedést, de az empirikus eredmények nem meggyőzőek a foglalkoztatásra és a termelékenységre gyakorolt hatásokat illetően.
The Economic Impacts and the Regulation of AI: A Review of the Academic Literature and Policy Actions; International Monetary Fund (IMF); 2024. március 22.

Az MI negatív hatásait a profitok és a környezetszennyezés megadóztatásával lehet kiegyensúlyozni
A költségvetési (fiskális) politika alkalmazásával lehet tompítani a negatív hatásokat. Tekintettel a mesterséges intelligencia természetével, hatásával és sebességével kapcsolatos nagyfokú bizonytalanságra, a kormányoknak olyan agilis megközelítést kell alkalmazniuk, amely felkészíti őket mind a szokásos üzletmenetre, mind a nagymértékben zavaró forgatókönyvekre.
Broadening the Gains from Generative AI: The Role of Fiscal Policies; International Monetary Fund (IMF); 2024. június 17.

Közigazgatás, politika, jog

Megreformálná a helyi iparűzési adót Lázár János az önkormányzatok pénzügyi helyzete miatt

„…Lázár János arra számít, a közeljövőben nagy vita lesz az önkormányzatok pénzügyi helyzete miatt. Azt fogja javasolni a kormánynak, vizsgálja felül a rendszert, reformálja meg országosan a helyi iparűzési adót, mert a településeknek és az országnak is érdeke, hogy iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, kórházakra, munkahelyteremtésre, ipari parkok fejlesztésére, járdák és utak építésére fordítsák a helyi adóbevételeket.

Szerinte véget kell vetni annak a mindkét politikai oldalon káros gyakorlatnak, hogy egyes településvezetők városuk fejlesztése helyett mulatságokra, fesztiválozásra, szavazatszerzésre tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet, mert elfogyott a pénz…”

Forrás:
Lázár János megreformálná a helyi iparűzési adót; Farkas György; 24.hu; 2024. június 21.

„Az építési és közlekedési miniszter szerint nem azért fizetnek adót a vállalkozók és a munkaadók, hogy azt elmulassák a polgármesterek.

Lázár János szerint az önkormányzatok helyi iparűzési adójának felhasználását országszerte felül kell vizsgálni. Az építési és közlekedési miniszter a hódmezővásárhelyi Rádió 7 Közös nevező című műsorában elmondta: megengedhetetlen, hogy egy városvezetés a helyi vállalkozók adóját mulatságokra, sörfesztiválokra, evésre, ivásra és kampányra költse. Mint fogalmazott, az ország és Hódmezővásárhely érdeke is az, hogy az adót az iskolák, óvodák, bölcsődék vagy kórházak fejlesztésére fordítsák.

A tárcavezető közölte: a helyi iparűzési adó megreformálására tesz javaslatot a kormánynak. Elmondása szerint többen is, „nem is akárkik”, támogatják az elképzelését. Úgy véli, az egész országban felülvizsgálatra szorul a rendszer. A miniszter szerint az említett önkormányzati tulajdonú intézmények megérdemelnek minden támogatást. Hozzátette: az iparűzési adóból befolyó összegeket ezeken kívül még például munkahelyteremtésre, az ipari parkok fejlesztésére, utak vagy járdák építésére kellene felhasználni. Mint mondta, „zsákutcának” tekinti, hogy egyes településeken mulatozásra vagy politikai célokra költik a helyi vállalkozók, munkaadók pénzét.

Lázár János elmondta: egyáltalán nem az a célja, hogy ellehetetlenítse az emberek szórakozási lehetőségeit, de szerinte ezeknek a rendezvényeknek, programoknak a forrásait a helyi közösségeknek kell előteremteniük. „Nem azért fizetnek adót a vállalkozók és a munkaadók, hogy azt elmulassa a polgármester. Ennek véget fogunk vetni!” – ígérte meg az építési és közlekedési miniszter.”

Forrás:
Lázár János: országszerte felül kellene vizsgálni a helyi iparűzési adó felhasználását; InfoRádió; 2024. június 23.
Kapcsolódó hangfájl (MP3)

Kórházi adósságrendezés: a beszállítók szerint ez csak pillanatnyi haladék

„Megjelent a jogszabály, újabb 41 milliárd forintot kapnak a kórházak adósságrendezésre. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint azonban még így is ugyanennyi adósságuk marad az intézményeknek, és havonta további 12-13 milliárd forinttal emelkedik.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára közölte: minden összegnek örülnek, mint a szomjúságtól haldokló a sivatagban a pár csepp víznek, de úgy véli, ez nem hatékony intézkedés a már másfél évtizede húzódó probléma orvoslására.

„Nyilvánvalóan látszik, illetve rendkívüli módon érzékelhető a beszállítók hangulatán, hogy egyrészt ez nem megoldás, másrészt egyre türelmetlenebb az ágazat, hiszen nagyon régóta hallgatjuk az ígéreteket, hogy rövid időn belül megoldódik a helyzet. De ahogy az egészségpolitika is elmondta, azok a folyamatok, amelyek azt segíthetik, hogy belátható időn belül ne vagy ne ekkora adósság keletkezzen, még évekig eltartanak. A pozitív jeleket egyelőre nem látjuk” – közölte Rásky László az InfoRádióban.

A hozzájuk tartozó szervezetektől érkező tapasztalatok szerint legalább fél év az átlagos fizetési határidő. Vannak olyan vállalkozások, amelyek a legutóbbi adósságrendezésből lényegében nem kaptak egy fillért sem. Ráadásul „a cégek egy jól látható részére igaz az, hogy az adósságrendezést követően magasabb a lejárt követelésállományuk, mint a konszolidáció előtt, hiszen folyamatos tevékenységet végeznek” – mutatott rá.

„Vannak már olyan cégek, amelyek már nem mindenkinek szállítanak, mégpedig azért, mert olyan fizetési feltételeket szab meg a cég – a saját túlélése érdekében –, amelyeket egyes intézmények nem tudnak teljesíteni. Persze azon cég, amely szerződésben áll, például közbeszerzések során szállít, nem dönthet így, ez általában az egyedi szerződésekkel történő szállításoknál fordul elő. A legjellemzőbb az, hogy előrefizetést kérnek a cégek. De ezzel együtt azt is el kell mondani, hogy a beszállító cégek, amíg még működnek, addig rendkívül lojálisak az egészségügyi ellátórendszerrel, hiszen mindenki tudja, hogy a történet legvégén a beteg van, sőt, magának az egész történetnek a betegről kell szólnia, és azt nem teheti meg egyetlen cég sem – lelkileg sem, etikailag sem –, hogy adott esetben az ő szállításai miatt ne legyen betegellátás” – fogalmazott Rásky László.

Úgy gondolja, ősszel és év végén újabb 60-60 milliárdos adósságrendezésre lenne szükség. Az Orvostechnikai Szövetség elnöke érteni véli a Pénzügyminisztérium álláspontját, mely szerint – egyszerűen fogalmazva – „addig nem fizetünk, amíg nem látjuk, hogy hova megy a pénz”, de ha már azt elismeri a tárca, hogy most extrém helyzet van, elsősorban az energiaár-növekedés, az infláció miatt, és ezért hajlandó plusz forrásokat betenni az adósságrendezésre, az már mindenképpen nagy segítség.

A Magyar Kórházszövetség elnöke is üdvözli az évközi részleges adósságrendezést, de úgy véli, ez nem hozza meg az egyensúlyt, és messze vannak attól, hogy a kórházak adósság nélkül gazdálkodjanak. Velkey György az InfoRádióban emlékeztetett, hogy ebből az adósságcsapdából évtizedek óta nem tud kikecmeregni az ellátórendszer. Most is havi 10-20 milliárd forinttal növekszik legalább a kórházak adóssága, a szezonalitástól is függ a mérték.

„Ennek a háttere kontrollingmódszerekkel, illetve a számok elemzésével és a rendszerre való gyakorlatias ránézéssel is nagyon világos. A legfőbb oka az, hogy a dologi költségekre nincsen elegendő pénz, és közben infláció volt, és egyre jobb technológiákkal dolgozunk, egyre korszerűbb gyógyszerekkel a kórházakban, amelyek sokkal drágábbak, mint a néhány évvel ezelőttiek. Ez az a tétel, amire hiányzik a pénz” – fogalmazott a Magyar Kórházszövetség elnöke. Úgy látja, minden adósságrendezés fontos, de a mostani év közbeni intézkedés nagyon lényeges. Az elmúlt évek gyakorlatában év végén egy nagy csomagban történt ez meg, most az év közbeni kisebb mértékű adósságrendezések valamennyire közelebb tudnak vinni az egyensúlyhoz.

„De attól nagyon messze vagyunk, hogy ezek a csomagok elérjék azt a szintet, hogy adósság nélkül gazdálkodjunk. Nyilván erre hosszú távú és olyan megoldás kell, ami előre beleteszi a költségvetésbe azokat a szükséges forrásokat, amelyekkel a kórházak gazdálkodni tudnak, és akkor ez valódi gazdálkodássá válhat. Így talán eljutunk oda, hogy megfelelő finanszírozás mellett az adósság képződése is elkerülhető lesz” – mondta Velkey György.”

Forrás:
Kórházi adósságrendezés: a beszállítók szerint ez csak vízcseppnyi segítség; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2024. június 21.
Kapcsolódó hanganyag:
Orvostechnikai Szövetség – Rásky László (MP3)
Kórházszövetség – Velkey György (MP3)

Egyre alacsonyabb a GDP-arányos egészségügyi kiadás Magyarországon

„Egyre alacsonyabb a GDP arányos egészségügyi kiadás Magyarországon, ez derül ki a KSH adataiból. Csökken a háziorvosok száma is és Brüsszeltől is kaptunk fejmosást, mert az állam keveset költ a betegekre.

Tovább csökkentek a GDP arányos egészségügyi kiadások, előzetes adatok szerint Magyarországon 4427,3 milliárd forintot fordítottak egészségügyi kiadásokra 2022-ben, a kiadások GDP-arányos értéke 6,7 százalék volt, ami elmarad a 2021. évi 7,4 százaléktól – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából.

Az alacsony egészségügyi kiadások miatt már kaptunk fejmosást Brüsszeltől is. Az egészségügyre fordított közkiadások aránya Magyarországon az egészségügyi kiadások 72,5 százalékát érik el, ami szintén jóval elmarad az uniós átlagtól, ahol a kiadások 81,1 százaléka jut az egészségügyre.

A statisztikai hivatal szerint a 2022-es kiadás csökkenés oka, hogy a koronavírus-járvány enyhülésével az egészségügyi prevencióra szánt kiadások csökkentek, azonban az összes egyéb ellátásra (gyógyszertámogatás, rehabilitációs és gyógyító ellátás) több forrás jutott. A GDP-arányos kiadással párhuzamosan a közkiadások aránya 4,9 százalékra módosult.

2024-re a költségvetési törvény számításai szerint GDP 3,8 százaléka jut közegészségügyre, ami egyébként az uniós átlag felét teszi ki, mondta korábban egy egészségügyi konferencián Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Az egészségügyre 2024–re előirányzott kiadás meghaladja a 3200 milliárd forintot így tíz év után az arányokban hasonló a helyzet, és az államadósság növekvő kamatterhének alakulása tekintetében az utóbbi ma újra lényeges tétel az államháztartási kiadásokban, mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke még novemberben a Medicina Fórumon.

Egy főre 459,1 ezer forint egészségügyi kiadás jutott 2022-ben. Az állam az egészségügyi kiadásokból 72,6 százalékos részesedést vállalt. Uniós adatok jelenleg 2021-ről állnak rendelkezésre, amelyek szerint az Európai Unióban átlagosan a GDP 10,9 százalékát fordították az egészségügyre, így a magyar adat abban az évben az ötödik legalacsonyabb volt a tagországok között.

Tovább csökkent a háziorvosok száma

2022-ben tovább csökkent a háziorvosok száma, de emellett 2021-ben és 2022-ben javult hazánkban az orvosellátottság. 2020–2022 között 3,5 ezerrel, 40,7 ezerre emelkedett az orvosok száma. Így tízezer lakosra 42 dolgozó orvos jutott. Budapesten 73 orvos jutott tízezer lakosra, a hagyományosan orvosi egyetemmel rendelkező Csongrád-Csanádban (66), Baranyában (63) és Hajdú-Bihar vármegyékben (62) mértek az országos átlagnál magasabb orvosellátottságot. Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében viszont tízezer lakosra 20 és 23 orvos jutott. Az orvosellátottság általános javulása mellett folytatódott a háziorvosok és a házi gyermekorvosok két és fél évtizede tartó létszámcsökkenése: 2022 végén együttesen 5748-an látták el a betegeket. Tízezer lakosra átlagosan 6 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott. Míg 2010-ben 6,5 orvos jutott tízezer emberre, 2022-ben az arányuk 5,7 orvosra csökkent. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok 2022-ben átlagosan mintegy napi 50, évi 12,6 ezer esetet láttak el. 2022-ben is folytatódtak a személyes találkozás nélküli, távkonzultációs ellátások, amelyek a betegforgalom ötödét jelentették.

A koronavírus-járvány számos, kórházi ellátást érintő intézkedést tett szükségessé: sok esetben a tervezett egészségügyi ellátásokra csak sürgős esetekben kerülhetett sor, illetve a rendelkezésre álló ágyak egy részét covidos betegek ellátására tartották fenn. Az intézkedések fokozatos feloldásával emelkedni kezdett a kórházi kezeléssel járó esetek száma is. De a KSH adatai szerint a 2022-ben teljesített 12,7 millió ápolási nap jóval elmaradt a járvány előtti, 2019-es év 17,8 milliós értékétől.

A működő kórházi ágyak száma tartósan csökkent, de a 2022. évi 65 541 ágy ezer lakosra számított értéke (6,8) európai viszonylatban még mindig magasnak számít. Az egészségügyi ellátás korszerűsítése érdekében célként fogalmazódott meg az ellátórendszer kórházcentrikusságának mérséklése, az elkerülhető kórházi felvételek csökkentése. Példaként említik, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a szívelégtelenség egyes fajtái, az asztma vagy a cukorbetegség megfelelő feltételek esetén eredményesen kezelhető a járóbeteg-ellátás keretében is. Az erre irányuló intézkedések jelenleg még kidolgozás alatt vannak.

A járóbeteg-ellátó intézmények 59 millió, egészségbiztosítás által finanszírozott megjelenést regisztráltak 2022-ben, 6,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ám az esetek száma így sem érte el a járvány előtti évek átlagát. Száz lakosra 609 megjelenési eset jutott…”

Forrás:
Ne csodálkozzon, ha nem kap időben orvosi ellátást; Koncsek Rita; Economx; 2024. június 21.

Európai Unió

Honest brokers: a magyar EU-elnökség prioritásai – a magyar elnökségi program elemzése

„Magyarország veszi át 2024. július 1-jén az Európai Unió Tanácsának elnökségét egy különösen nehéz időszakban, amikor az újonnan megválasztott Európai Parlament, majd ősszel az újraalakuló Európai Bizottság is megkezdi működését. Az elnökségi időszak komoly kihívásokat rejt magába, hiszen a háborús helyzet és az európai politikai átmenet közepette kell irányítani az Unió ügyeit. Magyarország elnökségi mottója, amelyet a nemzetközi sajtó kritikusan vizsgál, a „Make Europe Great Again”, amely csodákat nem ígér, de közös munkát és előrelépést igen.

Az elnökségi időszak alatt Magyarország hét prioritásra fókuszál, amelyek az Európai Unió gazdasági, biztonsági és társadalmi kihívásaira kívánnak válaszolni. A program célja, hogy Magyarország tisztességes közvetítőként és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítójaként járuljon hozzá az EU békéjéhez, biztonságához és jólétéhez.

Az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása kiemelt célként fogalmazta meg a magyar elnökség, hiszen az EU termelékenységének és versenyképességének javítása kulcsfontosságú a globális versenytársakkal szembeni lemaradás megállításához. A program célja a gazdasági növekedés újraindítása, a belső piac elmélyítése, a KKV-k támogatása, valamint a zöld és digitális átmenet elősegítése.

Második prioritás az európai védelempolitika megerősítése a kontinens biztonsági helyzetének javítása érdekében. A Stratégiai Iránytű végrehajtása mellett a védelemipar technológiai bázisának megerősítése, a védelmi innováció és a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fokozása is prioritás, hiszen az EU-nak növelnie kell védelmi képességeit és válságkezelési kapacitását.

Harmadikként a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitikát fogalmazták meg, amelynek célja az EU bővítési folyamatának fenntartása és a Nyugat-Balkán integrációja. Negyedikként az illegális migráció megfékezése áll célkitűzésként, amely érdekében az EU-nak szorosabban kell együttműködnie a határmenti, kulcsfontosságú kibocsátó- és tranzitországokkal.

Ötödikként a kohéziós politika jövőjének kialakítása kerül előtérbe, hiszen az EU régiói közötti fejlődési különbségek csökkentése és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása alapvető fontosságú. A magyar elnökség célja, hogy stratégiai vitát folytasson a kohéziós politika jövőjéről, és meghatározza annak szerepét a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdításában.

A gazdaközpontú uniós agrárpolitika a hatodik prioritás. Az európai mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen a fenntartható termelési gyakorlatok alkalmazása és az élelmiszerbiztonság garantálása. A magyar elnökség támogatni kívánja a gazdákat és a mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítését.

Végül a demográfiai kihívások kezelése áll a középpontban, mert az európai társadalmak fokozott idősödése és a munkaerőhiány hosszú távú megoldást igényel. A magyar elnökség célja, hogy a tagállami hatáskörök tiszteletben tartása mellett irányítsa a figyelmet a demográfiai kihívásokra és azok hatékony kezelésére.

Az elnökségi trió programja és a magyar elnökség programja

A rotálódó elnökségi intézmény zavartalan működését biztosítandó az egymást követő három ország elnökségi triót alkot, amelynek programja jó esetben átfogja azokat a területeket, amelyekkel az egyes elnökségek alatt foglalkozni fognak a tagállamok. A 2023 júliusa és 2024 decembere között végrehajtandó, spanyol–belga–magyar elnökségi trió programját most összevetjük a magyar elnökség hivatalos programjával.

A trió elnökségi programjának középpontjában a gazdasági bázis fejlesztése áll. Az EU belső piacának elmélyítése és az akadályok felszámolása kulcsfontosságú a hosszú távú gazdasági versenyképesség és fenntartható növekedés biztosításához. Ez magában foglalja a zöld és digitális átállás elősegítését, a kis- és középvállalkozások szerepének erősítését, valamint az uniós költségvetési szabályok felülvizsgálatát és a bankunió kiteljesítését. A magyar elnökség programja kiemelten kezeli az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadását, a versenyképesség erősítését.

A biztonsági és védelmi kérdések szintén jelentős szerepet kapnak mindkét programban. Az elnökségi trió a polgárok és szabadságok védelmét helyezi előtérbe, ideértve a közös európai menekültügyi rendszer reformját, a schengeni térség működésének javítását, valamint a határokon átnyúló szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelmet. Ezzel párhuzamosan a trió célja az EU védelmi képességeinek megerősítése és a hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia fokozása. A magyar elnökség programja különösen az európai védelempolitika megerősítésére összpontosít, beleértve a Stratégiai Iránytű végrehajtását, a védelemipar technológiai bázisának megerősítését és a védelmi innováció fokozását. Emellett az illegális migráció megfékezése is fontos célkitűzés, amely szorosabb együttműködést igényel a határmenti és a tranzitországokkal.

A környezeti és klímapolitikai prioritások terén az elnökségi trió programja a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megteremtésére törekszik. Ez magában foglalja az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag végrehajtását, a fenntartható fogyasztás és termelés támogatását, valamint a körforgásos gazdaság előmozdítását. A magyar elnökség hét prioritása között hangsúlyosan nem jelenik meg a klímapolitika, viszont figyelmet fordít a gazdaközpontú uniós agrárpolitikára, amely a fenntartható termelési gyakorlatok alkalmazásával és az élelmiszerbiztonság garantálásával kívánja növelni az európai mezőgazdaság versenyképességét, különös tekintettel a klímaváltozás okozta kihívásokra.

A nemzetközi kapcsolatok és a bővítéspolitika terén az elnökségi trió célja az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban, különös figyelmet fordítva az Ukrajnának nyújtott támogatásra és az EU bővítési folyamatára. Az elnökségi trió elkötelezett az EU globális szerepének erősítése mellett, és az EU-nak határozottan kell fellépnie a nemzetközi fórumokon az ENSZ Alapokmányának érvényesítése érdekében. A magyar elnökség programja a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitikát helyezi előtérbe, amely az EU bővítési folyamatának fenntartását és a Nyugat-Balkán integrációját célozza, amelynek részeként egy Nyugat-Balkán csúcsot is tervez. A 2024. június 18-ai brüsszeli sajtótájékoztatón Bóka János miniszter úgy vélekedett, hogy nem számít újabb fejezet megnyitására a csatlakozási tárgyalások során a magyar elnökség ideje alatt.

A demográfiai és szociális prioritások terén az elnökségi trió a polgárok és szabadságok védelmére, a gyűlöletbeszéd és rasszizmus elleni harcra, valamint a nők elleni erőszak elleni küzdelemre koncentrál. Ezzel szemben a magyar elnökség programja a demográfiai kihívások kezelésére helyezi a hangsúlyt, beleértve az elöregedő európai társadalmak problémáját és a munkaerőhiány megoldását.

A stratégiai prioritások közül az elnökségi trió célja az EU következő stratégiai menetrendjének kidolgozásához való hozzájárulás. A magyar elnökség programja kiemeli a kohéziós politika jövőjének kialakításának fontosságát, amely a régiók közötti fejlődési különbségek csökkentéséhez és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosításához járul hozzá.

A 2011-es és a 2024-es magyar elnökség

A 2011-es magyar elnökség programja négy fő témakörre összpontosított: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért, erősebb Európa, polgárbarát unió, valamint bővítés és szomszédságpolitika. A 2024-es elnökség a fentiek szerint több prioritással bír. A következőben megvizsgáljuk az átfedéseket.

A 2011-es elnökség a gazdasági konszolidációt, a munkahelyteremtést és a versenyképesség előmozdítását tartotta szem előtt, a 2024-es csatlakozik ehhez, és kiegészül a zöld és digitális átmenet hangsúlyozásával.

2011-ben kiemelten fontos volt az Európa 2020 stratégia végrehajtása, az euró stabilitását biztosító állandó stabilitási mechanizmus létrehozása és a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése. A KKV-k helyzetének javítása, a demográfiai és családpolitikai kérdések kezelése, valamint a gyermekszegénység és a romaintegráció elleni küzdelem is hangsúlyos volt a növekedés és foglalkoztatás prioritásában. A demográfiai kihívások kezelése a gyakran hangoztatott hármas átmenet (triple transition) részeként a 2024-es elnökségnek is fontos eleme. Végül a demográfiai kihívások kezelése a 2024-es program hetedik prioritása, amely az európai társadalmak idősödésének és a munkaerőhiánynak a hosszú távú kezelésére irányul.

A 2024-es elnökség második prioritása az európai védelempolitika megerősítése, amely a kontinens biztonsági helyzetének javítására és a védelmi képességek növelésére összpontosít részben összecseng a 2011-es elnökség erősebb Európa prioritásával, amely szintén az uniós kohézió és biztonság megerősítésére törekedett.

A kohéziós politika jövőjének kialakítása szintén fontos elem, amely az EU régiói közötti fejlődési különbségek csökkentésére és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítására összpontosít. Ez részben kapcsolódik a 2011-es erősebb Európa prioritásához, de sokkal specifikusabb és részletesebb megközelítést alkalmaz.

A gazdaközpontú uniós agrárpolitika a 2024-es program hatodik prioritása, amely az európai mezőgazdaság versenyképességének növelését és a fenntartható termelési gyakorlatok alkalmazását célozza, összhangban van a 2011-es program élelmiszerbiztonságra és a KAP reformjára helyezett hangsúlyával.

A következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika célja az EU bővítési folyamatának fenntartása és a Nyugat-Balkán integrációja, amely szoros párhuzamot mutat a 2011-es bővítési és szomszédságpolitika prioritásával.

A 2011-es programban a polgárbarát unió keretében a bel- és igazságügyi együttműködés erősítése, a schengeni övezet kibővítése Romániával és Bulgáriával. Cél volt az is, hogy a Horvátországgal folyamatban lévő tárgyalások 2011 első felében lezáruljanak, valamint a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítése, amelynek részeként 2011 májusában került sor a második Keleti Partnerség csúcstalálkozóra.

Az illegális migráció megfékezése kiemelt célkitűzés a 2024-es programban, amely az illegális migráció és embercsempészet elleni küzdelemre, valamint a határmenti együttműködés erősítésére irányul. Ez a prioritás új elemet képvisel a 2024-es elnökségben, amely nem szerepelt a 2011-es programban.

Látható, hogy a 2011-es és 2024-es magyar elnökségi programok számos hasonlóságot mutatnak, különösen a gazdasági növekedés, a versenyképesség, a bővítéspolitika és a biztonság terén. Azonban a 2024-es program új elemekkel és specifikusabb megközelítésekkel bővült, mint például az illegális migráció megfékezése és a demográfiai kihívások kezelése, amelyek reflektálnak a jelenlegi globális és regionális kihívásokra. Mindez nem csoda, hiszen 2011-ben még az uniós tagságának elején álló tagállamként látta el Magyarország az EU Tanácsának elnöki tisztségét, idén viszont már 20 éves tapasztalattal és egy korábbi sikeresen lebonyolított elnökséggel néz a kihívások elé Magyarország 2024 július 1-jén.

Az elnökség hivatalos honlapja tegnaptól elérhető, ahol részletes információkat találhatunk a magyar prioritásokról és az elnökség tevékenységeiről.”

Forrás:
Honest brokers: a magyar EU-elnökség prioritásai; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. június 19.

Európai Bizottság: a 2025. évi uniós költségvetés

„A Bizottság a mai napon bemutatta a 2025. évi uniós költségvetésre vonatkozó, 199,7 milliárd euró főösszegű javaslatát. A költségvetés a becslések szerint összesen 72 milliárd eurónyi NextGenerationEU-kifizetésekkel egészül ki. Ez a jelentős pénzügyi keretösszeg támogatni fogja az EU-t politikai prioritásainak megvalósításában, miközben magában foglalja a többéves pénzügyi keret 2024. februári félidős felülvizsgálata során elfogadott változásokat.

A 2025. évi költségvetés-tervezet azon területekre irányít át a forrásokat, ahol azok a legnagyobb változást tudják előidézni az uniós tagállamok és a világ minden táján tevékenykedő partnereink arra irányuló igényeivel összhangban, hogy Európa ellenállóbbá és felkészültebbé váljon a jövőre. Ez az uniós polgárok és vállalkozások érdeke is. Ez a cél zöld és digitális átállás előmozdításával, munkahelyteremtéssel, valamint Európa stratégiai autonómiájának és globális szerepének megerősítésével fog megvalósulni. A költségvetés lehetővé teszi a kulcsfontosságú kritikus technológiák támogatását a Stratégiai Technológiák Európai Platformján (STEP) keresztül.

A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összhangban a 2025. évi költségvetés-tervezet folyamatos támogatást nyújt a Törökországban és a tágabb régióban tartózkodó szíriai menekülteknek, a déli szomszédságnak (ideértve a migráció külső dimenzióját is), valamint a Nyugat-Balkánnak. Emellett, ami döntő fontosságú, hogy stabil és kiszámítható támogatást fog nyújtani Ukrajnának.

A Bizottság javaslatában (a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjén) a következő összegeket szánja a különböző területekre:

53,8 milliárd eurót a közös agrárpolitikára, valamint 0,9 milliárd eurót az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra, egyrészt Európa mezőgazdasági termelői és halászai számára, másrészt pedig az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, továbbá a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása érdekében;

49,2 milliárd eurót regionális fejlesztésre és kohézióra – a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése jegyében –, valamint a zöld átállást és a kiemelten fontos uniós projekteket támogató infrastruktúra támogatására;

16,3 milliárd eurót globális partnereink és érdekeink világszinten történő támogatására, ebből egyebek mellett 10,9 milliárd eurót a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa), 2,2 milliárd eurót az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) és 0,5 milliárd eurót a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz, valamint 1,9 milliárd eurót humanitárius segítségnyújtás keretében.

Az Ukrajna-eszköz keretében további 4,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás áll majd rendelkezésre, amelyet 10,9 milliárd euró összegű hitel egészít ki;

13,5 milliárd eurót kutatásra és innovációra, ebből mindenekelőtt 12,7 milliárd eurót a Horizont Európára, az Unió kiemelt kutatási programjára. A költségvetés-tervezet tartalmazza a csipekről szóló európai jogszabálynak a Horizont Európa keretében és más programokból történő átcsoportosítás révén történő finanszírozását is;

4,6 milliárd eurót az európai stratégiai beruházásokra, ebből például 2,8 milliárd eurót a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, 1,1 milliárd eurót a Digitális Európa programra, amely az Unió digitális jövőjét alakítja és 378 millió eurót az InvestEU kiemelt prioritásaira (kutatás és innováció, a zöld és a digitális kettős átállás, egészségügyi ágazat és stratégiai technológiák);

2,1 milliárd eurót a világűrrel kapcsolatos kiadásokra, főként az európai űrprogramra, amely összefogja az Unió e stratégiai területen végzett tevékenységét;

11,8 milliárd eurót a rezilienciába és értékekbe irányuló befektetésekre, amiből egyebek mellett 5,2 milliárd euró a Next Generation EU növekvő hitelfelvételi költségeit finanszírozza, 4 milliárd euró jut az oktatási és mobilitási lehetőségek bővítésére az Erasmus+ program keretében, 352 millió euró az európai művészek és alkotók támogatására, 235 millió euró pedig a jogérvényesülés, a jogok és az értékek előmozdítását szolgálná;

2,4 milliárd eurót környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre – ebből mindenekelőtt 771 millió euró jut a LIFE programra az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében, 1,5 milliárd euró pedig az Igazságos Átmenet Alap céljaira annak biztosítására, hogy a zöld átállás mindenki számára előnyös legyen

2,7 milliárd eurót a határok védelmére – ebből mindenekelőtt 1,4 milliárd eurót az Integrált Határigazgatási Alap, 997 millió eurót (teljes uniós hozzájárulás) pedig az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kiadásaira;

2,1 milliárd eurót a migrációval kapcsolatos uniós kiadásokra, ebből mindenekelőtt 1,9 milliárd euró jut a migránsok és a menedékkérők támogatására, összhangban értékeinkkel és prioritásainkkal;

1,8 milliárd eurót a védelmi kihívások kezelésére, ebből mindenekelőtt 1,4 milliárd euró az Európai Védelmi Alap keretében a képességfejlesztés és a kutatás támogatására, 244,5 millió euró pedig a katonai mobilitás támogatására;

977 millió eurót az egységes piac működésének biztosítására, ebből 613 millió eurót kapna az Egységes piac program, és 205 millió euró jutna a csalás elleni küzdelemmel, az adózással és a vámüggyel kapcsolatos munka támogatására;

583 millió eurót az emberek szükségleteihez igazodó átfogó egészségügyi programra, „az EU az egészségért” program keretében – emellett 203 millió eurót kapna az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) annak érdekében, hogy válság esetén gyorsan lehessen operatív segítséget nyújtani;

784 millió eurót a biztonsági feladatok ellátására – ebből mindenekelőtt 334 millió eurót a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelmet célzó Belső Biztonsági Alapra;

196 millió eurót a biztonságos műholdas összeköttetésekre az új uniós biztonságos konnektivitási program keretében.

A 2025. évi költségvetési tervezet az Unió 2020 végén elfogadott és 2024 februárban módosított hosszú távú költségvetésének részét képezi (melyet technikai szinten többször módosítottak), és célja, hogy annak prioritásait a tárgyévben elérendő konkrét eredményekké alakítsa.

A 2025-re vonatkozó éves költségvetést a költségvetési hatóságnak még az év vége előtt hivatalosan el kell fogadnia.

Háttér-információk

A 2025. évi uniós költségvetési tervezet tartalmazza azokat a saját forrásokból finanszírozott kiadásokat, amelyeket a hosszú távú költségvetés felső határai alá tartozó előirányzatok fedeznek. Ezeket kiegészítik a NextGenerationEU keretében a tőkepiacokon felvett hitelekből finanszírozott kiadások. Az „alapköltségvetés” esetében programonként két összeg szerepel a költségvetési tervezetben: a kötelezettségvállalások és a kifizetések. A „kötelezettségvállalások” az adott évben szerződésben leköthető forrásokat, míg a „kifizetések” a ténylegesen kifizetésre kerülő összegeket jelentik. Minden összeg folyó áron értendő.

További információk

Kérdések és válaszok a 2025-es éves költségvetés-tervezettel kapcsolatban

Az EU összes éves költségvetése

Az éves költségvetési eljárás

A 2021–2027-es uniós költségvetés felülvizsgálata

A 2021–2027 közötti hosszú távú uniós költségvetés és a NextGenerationEU

Az uniós költségvetés múltja, jelene és jövője

Az EU mint hitelfelvevő

Idézet(ek)

„Az uniós költségvetés – különösen a zöld és digitális átállás támogatása és az Unió általános rezilienciájának növelése révén – továbbra is biztosítja Európa számára a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezeléséhez szükséges eszközöket. Külső területeken is meg tudtuk erősíteni pozíciónkat: a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az Unió stabil alapokon állva tudjon reagálni Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményeire, hogy megerősítse a természeti katasztrófákra való reagálási képességünket és helyt álljunk a kulcsfontosságú technológiák terén folyó globális versenyben.” – Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos”

Forrás:
A 2025. évi uniós költségvetés célja az Európa prioritásaira szánt finanszírozás megerősítése; Európai Bizottság; 2024. június 19.

Mire jut jövőre az uniós költségvetésből?

„Az Európai Bizottság a tegnapi napon megjelentette a 2025-ös évre vonatkozó éves költségvetési tervezetét. Az EU-s költségvetés, csakúgy, mint tagállami társai, igen fontos dokumentum, hiszen a szakpolitikai elképzelések megvalósíthatóságát nagymértékben meghatározza, hogy jut-e, s ha igen, milyen feltételekkel és milyen programokból arra forrás.

A hosszú távú tervezhetőség érdekében az Európai Unió többéves költségvetési ciklusokkal működik. A jelenlegi többéves költségvetést 2020-ban fogadták el, amelyet azonban, részben az orosz–ukrán háború miatt, felülvizsgáltak, majd 2024 februárjában módosítottak. Az Unió tényleges költségvetési gazdálkodása azonban ezen belül éves ütemezéssel zajlik, amelyhez – ún. „különleges jogalkotási eljárásban” – éves költségvetési tervek meghatározására van szükség.

Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés szerint a Bizottság feladata, hogy az Unió éves költségvetésének tervezetét szeptember 1-jéig a Tanács és az Európai Parlament elé terjessze. Ezt követően először a Tanács, majd – a tanácsi vélemény fényében – a Parlament véleményezi az elképzeléseket. Az alapító szerződések szerint ugyan ezen utóbbi két szerv az, amelynek megállapodásra kell jutnia a költségvetésről, azonban a tervezet előkészítésével a Bizottság jelentősen meghatározza, illetve, ha úgy tetszik: „pályára tudja állítani” a költségvetést. Következésképpen, alapvető jelentősége van annak, hogy a Bizottság milyen szakpolitikai területekre milyen forrásallokációt javasol.

A 2025-ös terv egy közel 200 milliárd eurós főösszeggel szerepel, amelyet kiegészítenek a NextGenerationEU kiadásai egy nagyságrendileg 72 milliárd eurós összeggel. Johannes Hahn költségvetési biztos az alábbi szavakkal mutatta be a tervezetet: „The EU budget continues to provide Europe with the means to tackle current and future challenges, notably by supporting the green and digital transitions and increasing the Union’s overall resilience. We have also been able to strengthen our position externally: the mid-term revision of the MFF was essential to enable our Union to respond to the consequences of Russia’s war of aggression in Ukraine on a stable footing, reinforce our capacity to respond to natural disasters and deliver answers to the global competition on key critical technologies.”

A biztos nyilatkozata tükrözi egyrészről a technológiai (zöld és digitális) átállással kapcsolatos uniós elképzelések, az Ukrajna támogatása iránti tervek, és valahogy, bár, kissé homályosan, de a „de-risking” koncepció megvalósításának fontosságát is.

Nézzük, milyen bontásban képzeli a Bizottság a jövő évi uniós költségvetést!

A teljes uniós költségvetés több mint felét – közel egyenlő arányban (53,8 mrd euró és 49,2 mrd euró) – a Közös Agrárpolitika (KAP), illetve a regionális fejlesztések és a kohézió támogatása tenné ki. Utóbbiba beletartozna a zöld átállás és az uniós prioritást élvező projektek támogatása is.

Az ezt sorban követő legnagyobb tételcsoportot (összesen 16,3 mrd euró) az Unió „partnereinek és érdekeinek” támogatására fordítana a Bizottság. Ezek felölelik az EU nemzetközi tevékenységének jelentős részét, beleértve a csatlakozási tárgyalásokat folyató országok támogatását, továbbá külön is nevesítve a Nyugat-Balkán támogatását, illetve a humanitárius kiadásokra tervezett összeget (1,9 mrd euró).

Ukrajna támogatására a Bizottság 4,3 mrd eurót szánna, amelyet kiegészítene egy majdnem 11 mrd euró (10,9 mrd) összegű kölcsönnel.

Ehhez nagyságrendileg hasonló keret jutna a kutatás és fejlesztési célokra (13,5 mrd euró), amelynek jelentős része a Horizon Europe program, illetve az uniós reziliencia (ellenállóképesség) és az európai értékekkel kapcsolatos programok finanszírozására (11,8 mrd euró). Utóbbiak javarészt a NextGenEu-t, illetve az Erasmus+-t jelentik. Ezen a címen belül az európai értékekkel kapcsolatos kiadásokra (a Bizottság megfogalmazásában: „az igazság, jogok és értékek népszerűsítésére”) dedikáltan 235 millió eurót allokálna a Bizottság.

Az európai stratégiai beruházások büdzséje – így többek között a Connecting Europe Facility (CEF) eszköz, amelynek feladata a határon átnyúló infrastruktúra projektek finanszírozása, a Digital Europe és az InvestEU programok 4,6 mrd euróból gazdálkodhatnának.

Egyenként 2 mrd körüli összeggel számolhatnak a következő témacsoportok: (i) űrkutatás és európai űrprogram, (ii) környezet- és klímavédelem, amely magában foglalja a LIFE programot és a Just Transition Fund-ot, (iii) a külső határok védelme, (iv) a migrációval kapcsolatos kiadások finanszírozása, amelynél a Bizottság kiemeli, hogy annak jelentős részét, 1,9 mrd eurót a migránsok és menekültek támogatása tenne ki, végül (v) 1,8 mrd eurót szán a tervezet a hadászati-védelmi kihívások finanszírozására.

Lényegesen kevesebb, 1 mrd euró alatti összeg szerepel a Bizottság tervei között a belső piac működésével és működtetésével kapcsolatos feladatokra (977 millió euro), illetve a belső biztonságra (784 millió euro). Ez utóbbi hivatott finanszírozni a terrorizmussal, radikalizációval, szervezett bűnözéssel és kiberbűnözéssel szembeni uniós fellépést és cselekvést.

A labda most a Tanácsnál pattog: az alapító szerződések értelmében ugyanis szeptember végéig a tagállami képviselőket tömörítő testületnek kell állást foglalnia a Bizottság tervezetével kapcsolatban. Figyelemmel a jelenleg zajló intézményi-személyi tárgyalásokra, s a várható augusztusi uniós „leállásra”, a magyar EU elnökség egyik első érdemi feladata lesz szeptemberben, hogy az éves költségvetéssel kapcsolatos tanácsi egyeztetéseket megszervezze és minél egyértelműbb, az Európai Parlament előtt védhető tanácsi véleményt tető alá hozzon.”

Forrás:
Mire jut jövőre az uniós költségvetésből?; Mernyei Péter Ákos; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. június 20.

A magyar EU-elnökség az uniós versenyképesség helyreállításán fog dolgozni

„Az elmúlt években Európa versenyképessége leszakadt az Egyesült Államoktól és Ázsiától, célunk, hogy a magyar EU-elnökség alatt az Unió felzárkózzon a versenytársakéhoz – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után Luxemburgban.

A tárcavezető kiemelte: magyar részről támogatjuk az uniós országok közötti adóügyi együttműködés erősítését, miközben elutasítjuk a blokkosodást szorgalmazó törekvéseket. A találkozón szó esett az európai iparpolitikáról is, amely alapvető jelentőségű a kontinens versenyképessége szempontjából. A jelenlegi uniós vezetés a blokkosodás irányába halad, most például büntetővámokkal sújtaná a keleti elektromos autógyártókat – ismertette a tárcavezető. Kifejtette: a magyar álláspont szerint elzárkózás helyett az összekapcsolódás politikájára van szükség a világgazdaságban, ezért elutasítjuk a büntetővámokat. Az európai versenyképesség javítását és tagállami költségvetési bevételek megszilárdítását egyaránt elősegítheti az az „Áfa a digitális korban” javaslatcsomag, amelynek lényege az EU-ban tevékenykedő cégek versenyképességének növelése az adminisztratív költségek csökkentése és a digitalizáció erősítése által. Ezt ma még egy tagállam aggályai miatt nem tudtuk elfogadni. Ezzel együtt bízunk abban, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerül egy minden tagállam számára elfogadható kompromisszumos megoldást kidolgoznunk – emelte ki a pénzügyminiszter. Az ülésen a pénzügyminiszterek áttekintették a helyreállítási program végrehajtását is, amelynek kapcsán Varga Mihály leszögezte: a program – szemben eredeti céljával, a járvány okozta gazdasági károk gyors helyreállításával – évek óta húzódik. A források kifizetése lassú és bürokratikus, sőt, az elmúlt években politikai zsarolások tárgyává is tették, miközben más fronton, például a magyar határvédelmi rendszer miatt pénzbírsággal sújtják Magyarországot. A tárcavezető emlékeztetett: az álláspontunk világos, bírság helyett uniós hozzájárulás jár Magyarországnak, hazánk már 700 milliárd forintot fordított schengeni határok védelmére, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az 1%-ot.”

Forrás:
A magyar EU-elnökség az uniós versenyképesség helyreállításán fog dolgozni; Pénzügyminisztérium; 2024. június 21.

Kik vezethetik az Uniót a következő öt évben?

„Informális csúcstalálkozón egyeztettek tegnap az állam- és kormányfők az új ciklusban a legfontosabb uniós tisztségeket betöltő személyekről. A hivatalos döntésre leghamarabb jövő héten kerülhet majd sor, a várományosok névsora azonban már most körvonalazódni látszik.

Az európai parlamenti választásokat követően alig több mint egy héttel, tegnap, azaz június 17-én az állam- és kormányfők egy informális Európai Tanács (EiT) ülés keretében találkoztak egymással, hogy az uniós tisztségeket – legfőképpen az Európai Bizottság (EB) elnöki pozícióját – betöltő személyekről egyeztessenek. Az informális csúcstalálkozókra az EB és az Európai Parlament (EP) első emberének a meghívásáról az EiT mindenkori elnöke hivatott dönteni. Charles Michel élve ezen jogával a tegnapi ülés érdemi részére, a közös vacsorára nem hívta meg Ursula von der Leyent, aki bizottsági elnöki tisztsége mellett egyben az Európai Néppárt jelöltje a következő ciklusra.

Noha a formális jelölésre a június 27–28-i Európai Tanács ülésen kerülhet majd csak sor, a tegnapi informális csúcstalálkozón a tagállamok vezetői körében széles körű egyetértés mutatkozott meg – a várakozásoknak megfelelően – Ursula von der Leyen támogatásával kapcsolatban. Von der Leyen ezzel megtette az első lépést második ciklusának megkezdése felé. A Szerződések értelmében az Európai Bizottság elnökének személyére az EiT tagjai tesznek javaslatot minősített többséggel, figyelembe véve az európai parlamenti választások eredményét. Ekkor kizárólag az állam- és kormányfőknek van szavazati joguk. Az idei voksolás nyomán a legnagyobb frakciója újfent az Európai Néppártnak lesz, így a legtöbb érv Ursula von der Leyen mellett szólt, aki azon túl, hogy a Néppárt soraiba tartozó politikus, a képviselőcsoport csúcsjelöltje is volt. A csúcsjelölti rendszer bevezetését az Európai Parlament szorgalmazta, amely eljárás részeként az EP valamennyi frakciója a választásokra állít egy listavezetőt, egy úgynevezett csúcsjelöltet, akik közül azután a szavazás eredménye tükrében az állam- és kormányfők kiválasztják az Európai Bizottság elnöki pozíciójára jelölendő személyt. Az Európai Parlament célja ezzel egyrészről az volt, hogy a polgároknak nagyobb beleszólásuk legyen az EB első emberének személyébe, növelve ezzel a Bizottság elnökének demokratikus legitimitását, másfelől a csúcsjelölti rendszer alkalmazásával saját hatáskörét is szerette volna kiszélesíteni a Parlament. Ursula von der Leyen újrajelölésének esélyeit tovább növelte az a tény is, hogy a választási vereségét követően már nem csupán csak a német kancellár, Olaf Scholz, de Emmanuel Macron francia államfő is kész volt őt támogatni – annak ellenére, hogy az EP-választásokat megelőzően Franciaország köztársasági elnöke Mario Draghi korábbi olasz kormányfő, illetve az Európai Központi Bank egykori vezetőjének jelölését is üdvözölte volna az EB élére. Az EiT által megnevezett bizottsági elnökjelöltet az Európai Parlamentnek kell abszolút többséggel megválasztania, amire leghamarabb július 18-án kerülhet majd sor.

Tegnap éjjel a Bizottság elnökének személye mellett az állam- és kormányfők más fontos pozíciókról is tárgyalásokat folytattak, az azokat betöltő politikusok névsora pedig szintén formálódni látszik. Ennek értelmében az Európai Tanács vezetője decembertől 2,5 évig – mandátuma megújítható – az egykori portugál miniszterelnök, António Costa lesz, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztséget pedig az észt kormányfő, Kaja Kallas töltheti majd be. Hivatalos megválasztásukra, amelyhez szintén elegendő a minősített többség, ugyancsak a június végi EiT-en kerülhet majd sor. Noha az EP elnökét formálisan az intézmény választja meg, az uniós tagországok vezetői Roberta Metsola újraválasztását támogatják.”

Forrás:
Kik vezethetik az Uniót a következő öt évben?; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. június 18.

Az uniós országok vezetőinek nem hivatalos ülése, 2024. június 17.

„Főbb eredmények

Az európai parlamenti választásokat követően az uniós vezetők megbeszéléseket kezdtek a következő intézményi ciklusról, többek között az Unió vezetői pozícióiról is.

Az Európai Tanács központi szerepet játszik a magas rangú uniós tisztségek betöltése tekintetében, mégpedig:

megválasztja az Európai Tanács elnökét

javaslatot tesz az Európai Bizottság elnökének jelölt személyre

kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét

Az ülés alkalmat kínált arra, hogy áttekintsék a választások eredményeit, és előkészítsék a következő, június 27–28-i uniós csúcstalálkozón meghozandó döntéseket. Következő lépésként Charles Michel elnök tovább folytatja majd a megbeszéléseket, és tárgyalásokat kezdeményez az Európai Parlamenttel és az uniós országokkal.

„Igen lényeges, hogy biztosítsuk a folyamat átláthatóságát és inkluzivitását. Az én feladatom annak biztosítása, hogy minden vezető azonos szintű információval és értesüléssel rendelkezzen. Ennek céljából fontos volt ez az ülés.” – Charles Michel nyilatkozata a vezetők nem hivatalos ülését követően

A jelölési eljárások mindegyikét az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) határozza meg, amely az EU egyik alapító szerződése. Az Európai Tanács ezzel kapcsolatos döntésének tükröznie kell az EU sokféleségét a földrajzi elhelyezkedés, az országméret, a nem és a politikai hovatartozás tekintetében.

Charles Michel elnök nyilatkozata a vezetők nem hivatalos ülését követően

Az Európai Tanács szerepe a tisztségviselők jelölésében és kinevezésében (háttér-információk)

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

A résztvevők jegyzéke

Háttér-információk

”

Forrás:
A vezetők nem hivatalos ülése, 17 június 2024; Európai Tanács; 2024. június 17.

Az Európai Bizottság 116 millió euróval finanszírozza a Regionális Innovációs Völgyeket

„A Bizottság az új európai innovációs menetrend részeként 151 régiót azonosított regionális innovációs völgyként. A regionális innovációs infrastruktúrák célja a regionális innovációs ökoszisztémák megerősítése, az európai innovációs szakadék áthidalása és Európa általános innovációs teljesítményének javítása azáltal, hogy összekapcsolják a legfontosabb innovációs szereplőket.

Az EU 116 millió EUR-val támogatja ezt a kezdeményezést a Horizont Európa európai innovációs ökoszisztémák programja, az uniós kutatási és innovációs program, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap régióközi innovációs beruházási eszköze (I3) keretében. 72, különböző fejlettségi szintű és innovációs teljesítményű régió jó úton halad afelé, hogy regionális innovációs völgyekké váljanak, a támogatási megállapodások aláírásának függvényében.

Ezek a régiók elkötelezettek innovációs politikáik és beruházásaik megerősítése mellett, a NEIA-ban felvázolt, az EU előtt álló kihívásokra összpontosítva. Ezek közé tartozik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, a globális élelmezésbiztonság növelése, a digitális átalakulás (többek között a kiberbiztonság) elsajátítása, az egészségügyi ellátás javítása és a körforgásos jelleg növelése.

Egy részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően további 79 régió került azonosításra, amelyek azon kötelezettségvállalásukon alapulnak, hogy fokozzák innovációs beruházásaik és politikáik koordinációját és irányítását, régióközi együttműködést folytassanak az innováció továbbfejlesztése, valamint regionális innovációs ökoszisztémáik megerősítése és összekapcsolása érdekében.

A finanszírozás mellett a Bizottság közösségépítő tevékenységek, kapcsolatteremtő rendezvények és célzott kommunikációs tevékenységek révén is támogatni fogja ezeket a régiókat.

Háttér

Új európai innovációs terv (NEIA)

Az innováció horizontális prioritás, amely hozzájárul mind a zöld, mind a digitális átálláshoz, az európai versenyképességhez, a gazdasági biztonsághoz és a nyitott stratégiai autonómiához. 2022 júliusában a Bizottság elindította a NEIA-t, hogy Európát a mélytechnológiai innováció új hullámának élvonalába helyezze. A NEIA keretében javasolt, öt kiemelt területbe csoportosított 25 intézkedés célja: 1) a deep tech növekvő innovatív vállalkozások finanszírozásának javítása, 2) a mélytechnológiai innováció kísérleti tereken és közbeszerzésen keresztül történő lehetővé tétele, 3) az innováció felgyorsítása és megerősítése az európai innovációs ökoszisztémákban, valamint az innovációs szakadék kezelése, 4) a deep tech tehetségek támogatása, vonzása és megtartása, valamint 5) a szakpolitikai döntéshozatali eszközök javítása.

A NEIA végrehajtásáról szóló 2024. évi jelentés megállapította, hogy az intézkedések közül 13 lezárult, 12 pedig folyamatban van.

Regionális innovációs völgyek

Az RIV-k a NEIA 3. kiemelt kezdeményezésének keretébe tartozó tevékenység. A kezdeményezés a Horizont Európa keretében kidolgozott, az innovációs ökoszisztémákra vonatkozó munkaprogramra és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (I3) régióközi innovációs beruházási eszközére (I3) épül.

Arra összpontosít, hogy összekapcsolja azokat az EU-n belüli és kívüli régiókat, amelyek elkötelezettek innovációs ökoszisztémájuk megerősítése és a kulcsfontosságú uniós prioritásokhoz való hozzájárulás érdekében új uniós értékláncok létrehozása mellett. Az így létrejövő RIV-k az innovációs szakadék további csökkentése érdekében szisztematikusan bevonják az alacsonyabb innovációs teljesítményű régiókat.

Bővebb információ

Új európai innovációs menetrend

Tájékoztató

Regionális innovációs völgyek jegyzéke

A kiválasztott regionális innovációs völgyek térképe

Idézet(ek)

„A regionális innovációs völgyek ma bejelentették, hogy példát mutatnak az európai hozzáadott értékre, és bemutatják a helyi alapú innováció erősségeit korunk égető kihívásainak kezelése érdekében. Az intelligens szakosodáson alapuló együttműködésük kiterjesztésével az összekapcsolt régiók – köztük a kevésbé fejlett régiók – jobban fel lesznek készülve Európa általános innovációs teljesítményének megerősítésére, miközben áthidalják a meglévő innovációs szakadékot.” – Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos

„Szívesen látjuk, hogy Európa számos régiója elkötelezett amellett, hogy stratégiai szakosodására építsen, és fokozza kutatási és innovációs beruházásaik és szakpolitikáik koordinációját. A regionális innovációs völgyeken keresztül segíteni fogunk abban, hogy az EU területeinek sokfélesége erővé váljon, és megkönnyítjük az együttműködést az új uniós értékláncok előmozdítása érdekében Európa hazai innovációja számára. Ez jelentős mérföldkövet jelent az új európai innovációs menetrend megvalósításában.” -Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság 116 millió euróval finanszírozza a regionális innovációs völgyeket a versenyképesség megerősítésére és az innováció előmozdítására; Európai Bizottság; 2024. június 19.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.]

Az Európai Unió Tanácsa kialakította tárgyalási álláspontját (ún. „általános megközelítését”) az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelvről

„A Tanács kialakította tárgyalási álláspontját (ún. „általános megközelítését”) azon új irányelvről, amely a nagy multinacionális cégeknél dolgozók képviseletét igyekszik eredményesebbé tenni. Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv a jelenleg hatályos irányelvet fogja módosítani: megkönnyíti az Európai Üzemi Tanácsok létrehozását, valamint javítja finanszírozásukat és védelmüket.

Az irányelv alkalmazása alóli jelenlegi kivételek meg fognak szűnni, tehát a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció tekintetében ezentúl minden érintett vállalatra ugyanazon szabályok vonatkoznak majd.

„A szociális jogok európai pillérének egyik legfontosabb elve a munkavállalók azon joga, hogy konzultáljanak velük az őket érintő kérdésekben, és ez a belga elnökség prioritásai között is központi helyet foglal el. Meggyőződésem, hogy a ma elfogadott tárgyalási álláspontunk hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy az Unióban működő nagy multinacionális cégeknél dolgozóknak beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe.” – Pierre-Yves Dermagne, belga miniszterelnök-helyettes, gazdasági és munkaügyi miniszter

Az új irányelv célja

Az Európai Üzemi Tanácsok az európai munkavállalók képviseletét végzik olyan nagy multinacionális cégeknél, amelyek az Unió vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) legalább két országában működnek. E tanácsok jelentik a legfontosabb csatornáit annak, hogy a munkavállalók tájékoztatást kapjanak a transznacionális ügyekben tervezett döntésekről, és konzultációt folytassanak velük ezekről.

Az új irányelv célja egyértelműbbé, hatékonyabbá és könnyebben érvényesíthetővé tenni az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó jogszabályt. Ennek érdekében pontosítja a transznacionális kérdések fogalmát, megerősíti a tanácsok létrehozására vonatkozó szabályokat, valamint egyértelműbb és szigorúbb előírásokat határoz meg olyan esetekre, amikor egy cég megtagadja az információkhoz való hozzáférést, vagy ragaszkodik a kérdéses információ bizalmas kezeléséhez. Az Európai Üzemi Tanácsok emellett a rájuk ruházott jogok érvényesítése érdekében ténylegesen részt vehetnek majd bírósági eljárásokban.

A Tanács által javasolt további változtatások egyebek mellett a következőket érintik: annak tisztázása, hogy milyen költségeket kell a cégeknek viselnie az Európai Üzemi Tanácsokat illetően, a nemi szempontból kiegyensúlyozott képviselet biztosítása a tanácsokban, valamint azon kötelezettség bevezetése a cégek számára, hogy kellő időben konzultációt folytassanak az Európai Üzemi Tanácsokkal, és ezáltal hatékonyabbá váljon e tanácsok tájékoztatási és konzultációs eljárása. Ez utóbbinak része az is, hogy az Európai Üzemi Tanácsok részére a döntések meghozatala előtt írásbeli választ kell adni.

A Tanács tárgyalási álláspontja

A Tanács az általános megközelítésében:

leszögezi, hogy az Európai Üzemi Tanácsok nemi szempontból kiegyensúlyozott összetételére irányuló törekvésre vonatkozó kötelezettség nem sértheti a munkavállalók képviselőinek megválasztására és kinevezésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat és gyakorlatokat

hangsúlyozza, hogy az Európai Üzemi Tanácsoknak elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy minden őket érintő döntés előtt elmondhassák véleményüket, figyelembe véve ugyanakkor az adott ügy sürgősségét, és biztosítva, hogy a cégeket ne akadályozhassa meg a döntéshozatalban, ha az Európai Üzemi Tanács nem nyilvánít észszerű időn belül véleményt

megerősíti a bírósági és (adott esetben) a közigazgatási eljárások elérhetőségére vonatkozó rendelkezéseket, többek között a jogi képviselet és a részvétel költségei fedezésének biztosításával

egyszerűsíti a szankciókra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor megtartja a szankciók meghatározásakor mérlegelhető tényezők listáját (ilyen tényező például a vállalkozás mérete és pénzügyi helyzete, a jogsértés súlyossága, valamint szándékos vagy gondatlan jellege)

világossá teszi, hogy csak addig lehet megtagadni egy információ közlését, vagy azt bizalmasan kezelni, amíg az ilyen korlátozásokat alátámasztó indokok fennállnak

A következő lépések

Miután az Európai Parlament is jóváhagyja a megbízását, a két társjogalkotó tárgyalásokat fog kezdeni annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az irányelvről. Ezután az új szabályok – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – elfogadásra kerülnek, és a tagállamoknak a hatálybalépést követően két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit átültessék nemzeti jogukba. Az irányelv rendelkezéseinek alkalmazását legkésőbb négy évvel a hatálybalépést követően kell megkezdeniük.

Háttér

Az Európai Üzemi Tanácsok olyan információs és konzultációs testületek, amelyek az európai munkavállalókat képviselik a legalább 1000 munkavállalót foglalkoztató, az EU vagy az EGT legalább két országában működő nagy multinacionális vállalatoknál.

A Bizottság 2024. január 24-én javaslatot terjesztett elő a 2009/38/EK irányelv módosítására vonatkozóan. E módosítások az Európai Üzemi Tanácsok létrehozását és működését, valamint a transznacionális tájékoztatási és konzultációs jogok eredményes érvényesítését érintik. Az irányelv célja, hogy orvosolja a hatályos jogszabálynak az Európai Üzemi Tanácsokkal kapcsolatos hiányosságait, és ezáltal javítsa a munkavállalók transznacionális szintű tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó keret hatékonyságát.

<li”>

Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelvre vonatkozó általános megközelítés

Ülések

”

Forrás:
A multinacionális cégeknél dolgozó uniós munkavállalók képviseletének megerősítése: a Tanács kialakította az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelvvel kapcsolatos álláspontját; Európai Unió Tanácsa; 2024. június 20.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Ingyenesen letölthető a Gondosóra új mobilalkalmazása

„Ingyenesen letölthető a Gondosóra új alkalmazása, mely mostantól még nagyobb biztonságot nyújt használóinak – jelentette be vasárnap a Facebook-oldalán a miniszterelnök főtanácsadója, kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos.

Nyitrai Zsolt közölte: az applikációt a Gondosóra felhasználói és hozzátartozóik is letölthetik telefonjukra, így értesítést kaphatnak, ha az idős ember veszélybe kerül, továbbá az alkalmazás segítségével nyomon követhetik az ezzel kapcsolatos legfrissebb információkat.

Emellett az IOS és Android platformon egyaránt elérhető app azonnali riasztást küld, ha az óra esésérzékelője bekapcsol – tette hozzá jelezve, hogy az alkalmazással gyorsan elintézhető az adatmódosítás és a hibabejelentés is. Ezekkel és az applikáció többi funkciójával sokkal hatékonyabbá válik a gondoskodás, magasabb szintre lép a biztonság – hangsúlyozta.”

Forrás:
Ingyenesen letölthető a Gondosóra új alkalmazása; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. június 23.
Lásd még:
Gondosóra; 4iG Nyilvánosan Működő Részvenytársaság; Apple App Store
Gondosóra; 4iG Nyilvánosan Működő Részvenytársaság; Google Play

Ismét lesz eSignDay, idén is megrendezik az Elektronikus Aláírás Napját!

„Ismét eSignDay, vagyis idén is lesz Elektronikus Aláírás Napja!

Már elérhető a regisztráció a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség hagyományosan megrendezett eSignDay rendezvényére, amely most kivételesen 2 napos.

Az első nap online lesz megtartva, de június 28-án pénteken várunk személyesen is mindenkit.

A rendezvény ingyenes, de regisztráció köteles, a helyszínen kb. 80 fő tud megjelenni.

Regisztráció az oldalon a „Regisztráció” pont alatt, itt: https://esignday.hu/

Idén összevonva – 2 napos esemény keretében 2024. június 27-28-án – kerül megrendezésre a FraudPrevent konferencia és az eSignDay rendezvény.

A HUN-REN SZTAKI (Institute for Computer Science and Control), az ISZT Internet Szolgáltatók Hálózati Koordinációs Központja Nonprofit Kft. és a MELASZ idén is megrendezi szokásos eSignDay konferenciát, melyet idén kiegészít (megelőz) a SZTAKI FraudPrevent konferenciája.

Az első napon a FraudPrevent konferencia keretében az internetes csalások elleni védelem a téma.

A két rendezvény együtt szervezésének az adja az apropóját, hogy sok az áthallás a két téma között, az internetes csalások elleni védekezésben az e-aláírás és a PKI technológia sok esetben szerepet kap.

A második napon a szokásos éves eSignDay kerül megrendezésre. Ezen a napon főleg az eIDAS2 és magyar szabályozása a DÁP törvény adja majd az új témát, hiszen ez talán a legjelentősebb változás a digitális aláírások területén, amely kihatással van az életünkre.

A Konferencia helyszíne: 1111 Budapest, Kende u. 13-17.

A konferencia hibrid módon kerül megtartásra (helyszíni személyes vagy távoli részvétellel).

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: https://esignday.hu/

Délelőtti Programok

9:00 9:10 dr. Kósa Ferenc MELASZ Köszöntő A Melasz elnöke köszönti a konferencia résztvevőit.
9:10 9:20 Ormos Pál SZTAKI Köszöntő Ormos Pál elmondja köszöntőjét a SZTAKI nevében.
9:20 9:30 Dravecz Tibor ISZT Köszöntő Dravecz Tibor elmondja köszöntőjét az ISZT nevében.

9:30 10:00 Szép Kristóf IdomSoft Wallet, eAláírás létrehozása .
10:00 10:30 Szegfű László MNB Az MNB onboarding rendelet .
10:30 11:00 Fekó Adrienn Lechner eING .

11:00 11:15 kávészünet
11:15 11:45 Jambrik Ügyvédi Iroda NIS2 .
11:45 12:15 Kis-Szabó András Kontron NIS 2 és bizalmi szolgáltatók .
12:15 12:45 Dr. Mile Diána Blockchain Koalíció / MAFISZ DORA/MiCA .
12:45 13:35 ebédszünet

Délutáni Programok

13:35 14:05 Varga Viktor MELASZ EIDAS2 .
14:05 14:35 Eőry Csaba MELASZ A digitalizáció kockázatai .
14:35 15:05 Kósa Ferenc MELASZ Elektronikus írásbeliség .
15:05 15:15 kávészünet

15:15 15:45 Szabó Áron E-Group eIDAS2 .
15:45 16:15 Kérdések és válaszok MELASZ

Az első nap programja itt érhető el.

Forrás:
Ismét eSignDay, vagyis idén is lesz Elektronikus Aláírás Napja!; Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség; LinkedIn; 2024. június

Technika, tudomány, MI

Hamarosan megnyitják az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) az MI-fejlesztők előtt

„Magyarország hamarosan megnyitja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) az AI-fejlesztők előtt, közli a Portfolio.

A Portfolio Matits Kornél (Réti, Várszegi & Partners Ügyvédi Iroda, PwC Legal) írását közli, amelyben a szerző azt írja, Magyarország jelenleg hatályos, 2030-ig előretekintő Mesterséges Intelligencia Stratégiája az egészségügyi szektort az MI-technológia alkalmazás egyik kiemelt területének tekinti. A Stratégia által megfogalmazott cél „az érintett szereplőkkel egyetértésben és együttműködve a Magyarországon meglévő és folyamatosan bővülő egészségügyi adatvagyon felelős használata, a mesterséges intelligencia diagnosztikai és gyógyítási felhasználásának erősítése, az MI-támogatott orvosi döntéshozatal és orvostechnológiai eszközök fejlesztése és bevezetése, így egy hatékonyan működő egészségügyi ágazathoz való aktív hozzájárulás”.

A már idézett Egészségügyi Ágazati Stratégia az EESZT – többek között ellátási tranzakciókból, leletekből, elektronikus gyógyszerrendelvényekből álló – digitális adatvagyonát európai szinten is unikális, azonban még kiaknázatlan lehetőségként, kincsként értékeli.

Ebbe a stratégiai gondolkodásba illeszkedhet egy, az Országgyűlés által rohamtempóban – alig több, mint 24 óra leforgása alatt – elfogadott törvénymódosítás, mely az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény jelenlegi szabályainak kiegészítésével 2026 január elsejétől megnyitja az egészségügyi adatok kincsesbányája, az EESZT kapuit. Az adatfelhasználás azonban célhoz kötött: arra a jogszabály értelmében kizárólag „mesterséges intelligencia algoritmusok betanítása, tesztelése és értékelése, orvostechnikai eszközök és digitális egészségügyi alkalmazások fejlesztése” céljából van lehetőség.

Bár sok részletet homály fed még, annyi már most is látható, hogy azon fejlesztők dolgozhatnak majd ún. „biztonságos feldolgozási környezetben”, alapvetően anonim (tehát személyes adat minőségétől megfosztott), az EESZT-ből származó adatokon, akiknek ezt az EESZT működtetője (jelenleg a belügyminiszter) engedélyezi. Az engedély mellett az együttműködés részleteit a belügyminiszterrel kötendő megállapodásban szükséges tisztázni.

A belügyminiszteri engedély annak adható meg, aki előzetesen beszerezte az Egészségügyi Tudományos Tanács megfelelő szakmai-etikai bizottságának a jóváhagyását is a kutatáshoz (ez a testület ad zöld lámpát az egészségügy területén számos kutatásnak – így például a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban is vannak fontos hatáskörei).

A változás hordereje nehezen becsülhető meg előre: annyi bizonyos, hogy a változtatást jelentős szakmai várakozás előzte meg. A technológia által a jövőben előállított adatok alapján pontosabb képet kaphatunk akár a gyógyszeres terápiák valós hatásosságáról, a magyar lakosság egészségügyi jellemzőiről (akár területi bontásban) és adott esetben akár arról is, hogy milyen betegségekre érdemes a magyarországi gyógyszerfejlesztésnek, illetve kereskedelemnek a jövőben fókuszálnia.”

Forrás:
Megnyitják az EESZT-t az AI-fejlesztők előtt; MedicalOnline; 2024. június 18.

Bizonyos értelemben zsákutca a ChatGPT által képviselt technológia a szakértő szerint

„A Szegedi Tudományegyetem kutatói nem fogalmaznak olyan karcosan, mint a neves elméleti fizikus, Michio Kaku, de a technológia lehetőségeit erősen korlátosnak tartják.

Bizonyos értelemben zsákutca a ChatGPT által képviselt technológia, mondta Farkas Richárd, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének egyetemi docense, aki a MILAB nyelvtechnológiai alprojektjének vezetője is. A meglepő mondat azon a szegedi rendezvényen hangzott el, melyen a K&H Bank szerette volna újságírókkal is megértetni, miért olyan a bank MI chatbotja, amilyen. Másképp fogalmazva: miért nem ültetik a „mindentudó” ChatGPT-t Kate helyére?

A válasz azonban nem egészen az, amit egy tavalyi interjújában a neves japán származású amerikai fizikus, Michio Kaku adott, miszerint a ChatGPT legfeljebb egy túlértékelt, bár bizonyos helyzetekben a termelékenységet javító magnetofon. Farkas Richárd és kollégája, a tanszéket vezető Jelasity Márk szerint a mai LLM (large language model) egyik alapvető korlátja, hogy valójában továbbra is gépi tanulási algoritmusok, amelyek fekete dobozként működnek, és erősen függnek attól az adatkészlettől, amelyen tanították őket.

Az MI nem tudja, hogy mit nem tud

A tanszékvezető az ebből eredő problémát egy egyszerű példával illusztrálta. Ha van egy modellünk, amit kutya- és macskafotókkal a két állat felismerésére tanítottunk be, az algoritmus csupán azt becsüli meg, hogy az adott fotó nagyobb valószínűséggel macska, vagy nagyobb valószínűséggel kutya. Ám ha egy kacsát próbálunk felismertetni vele, akkor a madarat is vagy kutyaként, vagy macskaként fogja azonosítani. Az egyetemen azt is sikerült kísérletileg bizonyítani, hogy a neuronhálózatok működése speciális zajmintákkal akár szelektíven is befolyásolható úgy, hogy bizonyosan hibás kimenetet adjanak. Ezzel a módszerrel lehetne például manipulálni egy önvezető autó rendszerét.

Farkas Richárd ezt a tanszéken folyó munka bemutatásakor úgy fogalmazta meg, hogy a mai általános nagy nyelvi modellek egyet biztosan nem tudnak: hogy mit nem tudnak. Ebből következik azonban, hogy bármilyen utasításra adnak valamilyen kimenetet függetlenül attól, hogy az adott témában rendelkeznek-e tudással. Nem emberi értelemmel különítik el az állatokat, hiszen nem tudják, mitől macska egy macska, és mitől kutya egy kutya, hanem – nagyon leegyszerűsítve – csupán statisztikai eloszlást vizsgálva döntik el, hogy adott képen inkább kutya vagy inkább macska látható. Ám ha olyan szituációval, kérdéssel találkoznak (kacsa), amire vonatkozóan a tanítási adatbázisban nincs elegendő információ, a kimenet hibás lesz.

Az algoritmus ugyanis csak adatból dolgozik. Erről, az ún. statisztikai gépi tanulásról szólt az elmőlt 25-30 év és a mai MI-kutatások zöme, köztük a ChatGPT is. A ChatGPT két feladatot végez el: a hatalmas szöveges tanítási adathalmaz alapján képes megjósolni egy mondatról, hogy az mennyire angolos/magyaros/stb., azaz mennyire helyes szintaktikailag és részben szemantikailag. Ez adja mondatgeneráló képességét, ami csupán azt jelenti, hogy becslést ad arra vonatkozóan, hogy például négy szó után mi lenne a leghelyesebb ötödik ahhoz, hogy a mondat valóban „angolosan” hasson.

A másik fázisban ún. demonstrációkon, azaz előre elkészített kérdésekre-feladatokra adott emberi válaszokon tanították. Ebből megtanulta, hogy adott feladatra mi a helyes válasz, így utána az algoritmus igyekszik a demonstrációkhoz hasonló válaszokat generálni. Bár az OpenAI ezzel a módszerrel folyamatosan finomítja a modelljét, abban nincs olyan következtetési készség, amivel egy ritka, általa még nem „látott” példát képes lenne értelmezni.

A ChatGPT technológiai értelemben nem újdonság

Maga a modell egyfajta fekete dobozként működik, erejét a mögötte álló hatalmas erőforrások (óriási tanító adatkészlet és számítási kapacitás) adja. A ChatGPT egyfajta svájci bicska, mondta a kutató, sok mindenre jó, de semmire sem jó igazán. Ezért olyan környezetben, ahol az MI-használatnak nagyobb a tétje – például egy banki chatbotnál, ahol ügyfélkérésekkel kapcsolatos „üzleti” döntéseket kell hoznia –, sokkal kontrollálhatóbb működésű modellekre van szükség.

Az egyetemen is ilyen modelleken dolgoznak. Ennek egyik eredménye HusSpaCy, amelynek egyes elemeit a K&H mesterséges intelligenciája is használja. A modell szintén neurális hálókon és mélytanuláson alapul, de nem generatív, hanem nyelvészeti elemzésre alkalmas. Képes azonosítani egy mondatban az alanyt, az állítmányt, illetve meg tudja mondani a szavak mondatbeli jelentését, például hogy adott szó szervezetet vagy helyszínt jelöl. Ha ilyen elemzéseket el tudunk végezni, akkor már meg lehet határozni olyan szabályokat, hogy adott jelentésű alanyt tartalmazó szóra mit kell válaszolnia az MI-nek, állította Farkas Richárd.

Ezzel a módszerrel például meg lehet oldani, hogy egy MI-alapú chatbot pontosan adjon időpontot az ügyfeleknek, ha azok bankfiókban akarnak ügyeket intézni, a szövegelemzési képessége révén ugyanis képes helyesen beazonosítani, hogy az ügyfél mit szeretne.

Az sem elhanyagolható, hogy az ilyen modellek futtatásához lényegesen kevesebb erőforrás szükséges, mint ahhoz, hogy a ChatGPT legeneráljon egy mondatot.

Az előadások utáni beszélgetésen, amelybe a két kutató mellett bekapcsolódott az egyetemről Becsei Péter projektvezető, valamint Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője és Vadócz Zsolt, a bank digitális vezetője, mindenki egyetértett abban, hogy a ChatGPT talán legfontosabb szerepe az, hogy széles körben kézzelfoghatóvá tette az MI technológiát, és ezzel az üzleti elfogadottságát is növelte.

Ugyanakkor Farkas meglehetősen szkeptikusan fogalmazott az általános generatív MI használhatóságával kapcsolatban. Szerinte egyelőre a ChatGPT-nek és társainak az üzleti felhasználása meglehetősen korlátos (mint arra a legfrissebb kutatások is kezdnek rámutatni), és kimenetük sokszor nem több az emberi kommunikáció imitációjánál. Az pedig nem teszi emberi értelemben értelmessé a modellt, ha még több adaton tanítjuk.”

Forrás:
Mégiscsak egy túlértékelt magnetofon lenne a ChatGPT?; Dervenkár István; Bitport; 2024. június 21.

MI-gyárak: az EU Tanácsának rendelete a szuper-számítástechnikáról az MI-rendszerek fejlesztésében

„A Tanács a mai napon elfogadta az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika (EuroHPC) Közös Vállalkozásról szóló rendelet módosítását annak érdekében, hogy a rendelet célkitűzéseit kiterjessze az „MI-gyárak” létrehozására és üzemeltetésére. Az MI-gyárak olyan szervezetek, amelyek MI szuper-számítástechnikai szolgáltatási infrastruktúrát biztosítanak. A módosított rendelet az uniós szuper-számítástechnikai kapacitást még széleskörűbben elérhetővé teszi majd az innovatív európai induló vállalkozások és kkv-k számára az MI-modelljeik tanítása és a projektjeik kidolgozása céljából. A rendelet elfogadásával lezárult a döntéshozatali folyamat.

„Ahhoz, hogy nemzetközi szinten versenyképes legyen, Európának élen kell járnia a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiai versenyben. A ma elfogadott rendelettel a kutatókat, az induló innovatív vállalkozásokat és a kkv-ket hatékony eszközökkel fogjuk felvértezni ahhoz, hogy korszerű MI-projekteket fejlesszenek ki az EU-ban.” – Willy Borsus, Vallónia miniszterelnök-helyettese, gazdasági, külkereskedelmi, mezőgazdasági, területfejlesztési, kutatási és innovációs, valamint a digitális gazdaságért felelős minisztere

Szuperszámítógépek a mesterséges intelligencia szolgálatában

A ma elfogadott rendelettel az EuroHPC közös vállalkozás elő fogja mozdítani MI-gyárak létrehozását és üzemeltetni fog ilyen létesítményeket, amelyeknek magukban kell foglalniuk többek között egy MI-szuperszámítógépet, a hozzá kapcsolódó adatközpontot és MI-orientált szuper-számítástechnikai szolgáltatásokat. Az MI-gyárak által végzett tevékenységek elérhetők lesznek a köz- és magánszférabeli felhasználók számára, az induló innovatív vállalkozások és a kis- és középvállalkozások számára pedig eseti hozzáférési feltételek mellett. Az MI-gyárak üzemeltető szervezetei jogosultak lesznek arra, hogy az MI-szuperszámítógépek beszerzési költségeinek legfeljebb 50%-át és az üzemeltetési költségeik legfeljebb 50%-át fedező uniós pénzügyi támogatást kapjanak. Az MI-szuperszámítógépeket elsősorban tanító MI-modellek, MI-alkalmazások és MI-megoldások fejlesztésére és tesztelésére fogják használni.

A következő lépések

Azt követően, hogy a Tanács a mai napon elfogadta, a jogalkotási aktus elfogadásra került. A rendelet módosítása a következő napok folyamán kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd húsz nappal később hatályba lép.

Háttér

Az EuroHPC közös vállalkozást 2018-ban hozták létre, hogy koordinálja azon erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy Európa a világ vezető szereplőjévé váljon a szuper-számítástechnika terén. Az EuroHPC közös vállalkozás fő célkitűzései eddig a következők voltak: az uniós szuper-számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma kifejlesztése, üzembe helyezése, bővítése és fenntartása, a használatának előmozdítása, a szuper-számítástechnikai alkotóelemek, technológiák és ismeretek fejlesztésének támogatása, valamint a számítástechnikai készségek európai tudomány és ipar számára történő fejlesztésének támogatása. Létrehozása óta az EuroHPC közös vállalkozás kilenc szuperszámítógépet szerzett be, amelyek Európában több helyszínen találhatók meg.

A Bizottság 2024. január 24-én javaslatot tett a jelenlegi jogi keretet (az (EU) 2021/1173 tanácsi rendelet) módosító rendeletre. A módosítás célja egy további célkitűzést meghatározni a közös vállalkozás számára, mégpedig azt, hogy MI-gyárak létrehozásával és üzemeltetésével támogassa az uniós MI-ökoszisztéma kialakítását. A tagállamok május 23-án politikai megállapodásra jutottak a módosításról.

A Tanács politikai megállapodást ért el a szuper-számítástechnikának a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló alkalmazásáról (sajtóközlemény, 2024. május 23.)

A Bizottság javaslata – A Tanács rendelete az induló vállalkozásokat érintő, Európa vezető szerepének a megbízható mesterséges intelligencia területén való megerősítését célzó EuroHPC-kezdeményezésről

Politikai megállapodás az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2021. július 13-i (EU) 2021/1173 tanácsi rendeletről

Mesterséges intelligencia (háttér-információk)

Ülések

”

Forrás:
A Tanács rendeletet fogadott el a szuper-számítástechnikának a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló alkalmazásáról; Európai Unió Tanácsa; 2024. jűnius 17.

Az Európai Bizottság magas szintű találkozót tartott a jövendő Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület (AI Board) számára

„A Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület (AI Board) első magas szintű ülésére június 19-én került sor a Bizottság Borschette épületében.
Bár a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hivatalos hatálybalépése csak augusztus elejére várható, a találkozót azért hívták össze, hogy megteremtsék a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA) végrehajtásának alapjait. Hangsúlyozták a korai együttműködés szükségességét.

A napirenden a következő megbeszélések szerepeltek:
* stratégiai jövőkép a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásáról és a Testület szerepéről,
* a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály irányításával és felügyeletével kapcsolatos nemzeti megközelítések,
* a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály Európai Bizottság általi végrehajtásával kapcsolatos első eredmények és prioritások,
* a Testület szervezete, például megbízatása, az elnök kiválasztásának folyamata, a döntéshozatali folyamat és az alcsoportok létrehozása.

Az Európai Bizottság küldötteivel, köztük Roberto Viola főigazgatóval, Lucilla Siolival az MI-hivatal igazgatójával és az MI-hivatal képviselőivel együtt valamennyi uniós tagállamból magas szintű küldöttek voltak jelen. Az európai adatvédelmi biztos megfigyelőként részt vett a mesterséges intelligenciával foglalkozó testületben. Ezenkívül az EGT/EFTA-tagok – Norvégia, Liechtenstein és Izland – képviselői megfigyelői minőségben is jelen voltak.

Az ülés időzítésével a Bizottság és a tagállamok célja, hogy biztosítsák a mesterséges intelligenciára vonatkozó irányítási keret szilárd és időben történő kialakítását, megkönnyítve a tagállamok hatékony részvételét és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály első naptól történő végrehajtását. A következő ülésre a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatálybalépését követően, kora ősszel kerül sor.

További információkért látogasson el az Európai MI-hivatal weboldalára.

Az MI-testület létrehozásával és feladataival kapcsolatos kulcsfontosságú rendelkezéseket a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 65. és 66. cikke tartalmazza. Ezeket és más cikkeket is ellenőrizhet a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban (A jogász-nyelvészek által felülvizsgált, javított és véglegesített szöveg – Corrigendum, pdf).”

Forrás:
Commission hosts High-Level meeting for the upcoming EU’s AI Board to Drive AI Act Implementation Forward; European Commission; 2024. június 19.

Megkezdte működését a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Hivatal (MI-hivatal)

„Hivatalosan június 16-án kezdi meg működését az újonnan létrehozott Európai Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatal (AI Office – MI-hivatal). A szervezet feladata, hogy a tavasszal elfogadott AI Act (mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA)) végrehajtási szabályait kidolgozza, a tagállamokkal, az iparági szereplőkkel végrehajtassa.
Az Európai Unió idén elfogadta a világ első mesterséges intelligencia szabályozását. Az AI Act elsődleges célja, hogy egységes és horizontális jogi keretet hozzon létre a mesterséges intelligencia rendszerek elterjedésének előmozdítása érdekében, ugyanakkor – tekintettel arra, hogy számos modell már több célra is használható – magas szintű védelmet biztosítson azok használatának káros hatásaival szemben.
…
Feladatok

A jogszabály értelmében az MI Iroda biztosítja a mesterséges intelligenciáról szóló törvény következetes végrehajtását. Ezt a tagállamok irányító szerveinek támogatásával kell majd elérnie. Az uniós jogszabály szerint a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatal közvetlenül is érvényesíteni fogja az általános célú mesterséges intelligencia modellekre (pl. ChatGPT) vonatkozó szabályokat.

Az új MI-hivatal feladatai közé fog tartozni:
* az MI-rendszerek meghatározásáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása;
* a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó kritériumok további pontosítása;
* a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellekre vonatkozó küszöbértékek kiigazítása, az általános célú MI-re és a megfelelőség-értékelésre vonatkozó műszaki dokumentációs követelmények meghatározása;
* az MI-modellek szolgáltatói számára általános célú gyakorlati kódex kiadása.

A Hivatal nyilvántartásba veszi és ellenőrizni fogja az MI-fejlesztők által küldött bejelentéseket, azonban korlátozott erőforrásokkal rendelkezik majd ezen a területen.

Az új szervezet felépítése

Az AI Office tervezett létszáma 140 fő, amely egy független szakértőkből álló tudományos testületként szoros kapcsolatot tartana fenn a tudományos közösséggel. A munkatársak között lesznek technológiai szakemberek, adminisztratív asszisztensek, jogászok, szakpolitikai szakemberek és közgazdászok.

Az Iroda szervezeti felépítése 5 egységből és 2 tanácsadóból fog állni, ami tükrözi az iroda megbízatását. Ezek a következők:
* „Kiválóság a mesterséges intelligencia és a robotika területén” egység;
* „Szabályozás és megfelelés” egység;
* „Mesterséges intelligencia biztonság” egység;
* „MI innováció és szakpolitikai koordináció” egység;
* „Mesterséges intelligencia a közjóért” egység;
* vezető tudományos tanácsadó;
* és a nemzetközi ügyekért felelős tanácsadó.

Megkezdődik a munka

Az MI-hivatalról szóló jogszabály június 16-án lép hatályba. Ezt követően a tervek szerint a munka rögtön megkezdődik és az MI Testület is megtartja első ülését a hónap végéig.”

Forrás:
Hétfőtől dolgozik az uniós AI Iroda; Tieger Endre, Felde Bence; Economx; 2024. június 14.
Lásd még:
A Bizottság mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatalt hozott létre, hogy megerősítse az EU vezető szerepét a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia terén; Európai Bizottság; 2024. május 29.
European AI Office; European Commission, Shaping Europe’s digital future

Fenntartható fejlődés

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2023 – Fenntartható fejlődési célok (SDG)

„Az ENSZ a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és a távolabbi múlt tendenciáit együttesen tekintve, Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.”

Forrás:
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2023 – Fenntartható fejlődési célok (SDG); Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. június 17
Nyitóoldal – Fenntartható fejlődés indikátorai; Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

A talajmonitoringról szóló jogszabály: az EU jó úton halad, hogy 2050-re elérje a talajok egészséges állapotát

„A Tanács a ma elfogadott általános megközelítésben célként tűzi ki a talajmonitoring kötelezővé tételét, vezérelveket nyújt a fenntartható talajműveléshez, és foglalkozik az olyan helyzetekkel, amelyekben a talajszennyezés elfogadhatatlan egészségügyi és környezeti kockázatokkal jár.

Az egészséges talajok jelentik az általunk fogyasztott élelmiszerek 95%-ának az alapját, a világ biológiai sokfélesége több mint 25%-ának otthonát, valamint bolygónk legnagyobb szárazföldi széntárolóját. A talaj ugyanakkor korlátozott erőforrás, és az EU-ban található talajok 60%-a nincs jó állapotban.

„Bolygónk lakosai és ökoszisztémái a talajtól mint élelmiszer- és tisztavíz-forrástól, valamint élőhelytől függnek. Ezt a nem megújuló erőforrást azonban védeni kell és helyre kell állítani. A mai napon fontos lépést teszünk a talajok egészséges állapotának az Unióban 2050-ig történő megvalósítása felé.” – Alain Maron, Brüsszel-Főváros Régió kormányának környezetvédelmi és energiaügyi, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállásért és a részvételi demokráciáért felelős minisztere

Átfogó monitoringkeret

A tagállamok – a Bizottság támogatásával – először monitorozni, majd értékelni fogják a területükhöz tartozó valamennyi talaj egészségét, hogy ennek nyomán a hatóságok és a földtulajdonosok Unió-szerte fenntartható talajművelési gyakorlatokat vezethessenek be és egyéb megfelelő intézkedéseket hozhassanak. A tagállamok közös uniós módszertan alapján fogják megállapítani a monitoringhoz tartozó mintavételi pontokat.

Az általános megközelítés a talajmérések tekintetében további rugalmasságot kínál, beleértve a meglévő adat- és monitoringrendszerek használatának lehetőségét is. A szöveg emellett – a talajmérések összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében – a talajmintákat elemző laboratóriumokra vonatkozó minőségi minimumkövetelmények meghatározására is kitér.

A talajegészség értékelése

Az általános megközelítésben a Tanács a bizottsági javaslatéval megegyező ambíciót fogalmaz meg a talajegészség értékelésével kapcsolatban, megtartva a talajdeszkriptorok (fizikai, kémiai és biológiai jellemzők) koncepcióját. A helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás érdekében a Tanácsban egy rugalmasabb kettős értékrendszerről állapodtak meg a talajegészség értékelése tekintetében:

a hosszú távú célkitűzéseket tükröző, uniós szintű, nem kötelező erejű fenntartható célértékek

minden egyes talajdeszkriptorra vonatkozóan tagállami szinten meghatározott beavatkozási határértékek, az egészséges talajállapothoz vezető intézkedések rangsorolásának és fokozatos végrehajtásának lehetővé tétele érdekében

Fenntartható talajművelés

Az általános megközelítésben előirányzottak szerint a tagállamok az irányelv hatálybalépésétől számított öt éven belül fenntartható talajművelési gyakorlatokat határoznának meg az irányelvben megállapított fenntartható talajművelési vezérelvek figyelembevételével.

A területkivonás mérséklése

A további földterület kivonásának 2050-ig történő megállítására vonatkozó hosszú távú célkitűzés fenntartása mellett az általános megközelítés a talajfedés és a talajpusztítás kezelésére összpontosít, mivel ezek a területkivonás legláthatóbb, legnagyobb hatással járó és legkönnyebben monitorozható aspektusai.

A szöveg előirányozza a mérséklési elvek figyelembevételét a tagállamok területrendezési terveiben, amely elvek kellőképpen rugalmasak ahhoz, hogy tiszteletben tartsák a tagállamok területrendezéssel kapcsolatos döntéseit, beleértve a lakhatással és az energetikai átmenettel kapcsolatos intézkedéseket is.

Szennyezett területek

A javasolt irányelv értelmében a tagállamoknak valamennyi potenciálisan szennyezett területüket azonosítaniuk kellene, majd nyilvántartásban kellene őket venniük.

Az általános megközelítés kockázatalapú és lépcsőzetes megközelítést vezet be. Ennek révén tagállamok számára lehetővé válna az intézkedések rangsorolása a potenciális kockázatok, a társadalmi-gazdasági környezet, valamint az aktuális és a tervezett földhasználat figyelembevételével. A potenciálisan szennyezett területek azonosításának segítése érdekében a miniszterek megállapodtak a potenciálisan szennyező tevékenységek nemzeti jegyzékeinek létrehozásáról.

A szennyezett területeket az azonosításukat követően meg fogják vizsgálni, és kezelni fognak minden olyan kockázatot, amely az emberi egészségre és a környezetre elfogadhatatlan kockázatot jelent.

A következő lépések

A Tanács által elfogadott általános megközelítés lehetővé fogja tenni, hogy a Tanács soros elnöksége a szöveg végső formájára vonatkozóan megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A tárgyalások várhatóan a következő jogalkotási ciklus alatt kezdődnek.

Háttér

A Bizottság által 2021-ben előterjesztett uniós talajstratégia szerint az EU talajainak riasztó állapota elsősorban a célzott uniós jogszabály hiányának tudható be. Annak érdekében, hogy a talaj ugyanolyan szintű védelemben részesüljön, mint amely az Unióban a vízzel, a tengeri környezettel és a levegővel kapcsolatban már létezik, a Bizottság 2023. július 5-én benyújtotta a talajmonitoringról szóló irányelvjavaslatot.

A javasolt irányelv legvégső törekvésként megfogalmazott célkitűzése az, hogy – az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésével összhangban – 2050-re valamennyi talaj egészséges állapotban legyen. A javasolt irányelv emellett az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének teljesítéséhez is hozzájárul.

A talajmonitoringról szóló jogszabályra vonatkozó általános megközelítés

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia

Ülések

”

Forrás:
A talajmonitoringról szóló jogszabály: az EU úton van a talajok egészséges állapotának 2050-ig történő elérése felé; Európai Unió Tanácsa; 204. június 17.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Páneurópai gyakorlat az energiaágazatban elkövetett nagyszabású kibertámadásokra való felkészültség fokozására

„[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]
A Bizottság részt vett egy „Kiber-Európa” elnevezésű gyakorlatban, amelynek célja, hogy tesztelje az európai energiaágazat elleni nagyszabású kibertámadásokra való felkészültséget.

A Bizottság részt vett egy „Kiber-Európa” elnevezésű gyakorlatban, amelynek célja, hogy tesztelje az európai energiaágazat elleni nagyszabású kibertámadásokra való felkészültséget. A gyakorlat koordinációs, együttműködési képességeket és válságkezelési készségeket tesztelt az ágazat ellenálló képességének értékelése érdekében. Az idei Cyber Europe gyakorlat egy olyan forgatókönyvre összpontosított, amely az EU energiainfrastruktúráját fenyegető kiberfenyegetésekkel foglalkozik.

A páneurópai gyakorlat 30 nemzeti kiberbiztonsági ügynökséget, számos uniós ügynökséget, szervet és hálózatot, valamint több mint 1000 szakértőt tömörített, amelyek számos területet lefedtek az incidensekre való reagálástól a döntéshozatalig.

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott:
„A kiberbiztonság közös prioritás. Csak 2023-ban több mint 200 informatikai incidens jelentette az energiaágazatot, és több mint a fele kifejezetten Európa ellen irányult. A kritikus ágazatokban jelentkező kiberbiztonsági fenyegetések EU-szerte hatással lehetnek a polgárok mindennapi életére, de a vállalkozásokra és a közszolgáltatásokra is. Az ilyen típusú gyakorlatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy az uniós polgárok védelme érdekében valamennyi kulcsfontosságú partnerrel teszteljük kiberbiztonsági rezilienciánkat.”

Kadri Simson energiaügyi biztos így nyilatkozott:
„Mivel a kiberfenyegetések folyamatosan fejlődnek, elengedhetetlen a kiberbiztonsági gyakorlatok előtérbe helyezése. Ezek a proaktív intézkedések nemcsak erősítik a potenciális kibertámadásokkal szembeni védekezésre való felkészültségünket, hanem hangsúlyozzák rendszereink védelme iránti elkötelezettségünket is. Ráadásul az intelligens hálózatok egyre kifinomultabbá válásával a tét nagyobb, mivel az összekapcsolt rendszerek egyre érzékenyebbek a kiberfenyegetésekre.”

A gyakorlatot követően elemzési jelentés fog útmutatást nyújtani az uniós energiaágazat ellenálló képességének erősítéséhez. A Bizottság a tagállamokkal és az érintett uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel együtt azon dolgozik, hogy jobban felkészüljön az esetleges nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre, és jobban reagáljon azokra. A Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy aktualizálja a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válságokra való összehangolt reagálásról szóló 2017. évi ajánlását. További információk: Kérdések és válaszok – uniós kiberbiztonság és Cyber Europe tests the EU Cyber Preparedness in the Energy Sector.

További információk a következőkről:

Az EU kiberbiztonsági stratégiája

Uniós kiberbiztonsági politikák

”

Forrás:
Páneurópai gyakorlat az energiaágazatban elkövetett nagyszabású kibertámadásokra való felkészültség fokozására; Európai Bizottság; 2024. június 20.
Lásd még:
Cyber Europe tests the EU Cyber Preparedness in the Energy Sector; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2024. június 20.

Szakirodalom

Deepfake, azaz mélyhamisítás: technológia és jog

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete célul tűzi a deepfake azaz mélyhamisítás technológiájának rövid ismertetését, vázlatosan áttekinti annak hatásait, valamint számbaveszi az ellene való fellépés jogi kereteit. A deepfake a dezinformáció egyik eszköze, amelyet a megtévesztés szándékával terjesztenek.”

Forrás:
Deepfake, azaz mélyhamisítás: technológia és jog; Szalay Klára; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2024/20.; 2024. június 13. (PDF)

Kormányzás mesterséges intelligenciával. Készen állnak-e a kormányok?

„Az OECD-országok egyre nagyobb erőfeszítést tesznek azért, hogy megértsék, hogy az MI a használatával hogyan lehet javítani a közigazgatás működését. Általános vélekedés szerint az MI alkalmazása a közszférában növelheti a termelékenységet, a közszolgáltatások reagálóképességét és erősítheti a kormányok elszámoltathatóságát. A kormányoknak azonban mérsékelniük kell a potenciális kockázatokat is, és ki kell alakítaniuk a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztése és működtetése számára kedvező környezetet.
Az OECD szakpolitikai dokumentuma felvázolja az MI-rendszerek közszférában és a közszféra által történő fejlesztésével, használatával és alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb tendenciákat és szakpolitikai kihívásokat.
1. Tárgyalja a mesterséges intelligencia közszférában történő alkalmazásával kapcsolatos lehetséges előnyöket és konkrét kockázatokat.
2. Vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan használható a közszférában a termelékenység, a reagálóképesség és az elszámoltathatóság javítására.
3. Áttekintést nyújt a legfontosabb szakpolitikai kérdésekről, és példákat mutat be arra, hogy az egyes OECD-országok hogyan kezelik ezeket.”

Forrás:
Governing with Artificial Intelligence; OECD, Artificial Intelligence Papers; 2024. június 13.

26. szám, 2024. június 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom