Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Adóváltozások és a legszegényebb önkormányzatok

„A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása szerint a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos székhelyként, telephelyként csak olyan címet adhat meg, ahol a gépjárművek tényleges tárolása, karbantartása zajlik. Ezt az illetékes település jegyzője írásban igazolja. Ez azt jelenti, hogy véget érnek azok a “belföldi offshore” ügyletnek beillő ügyeskedések, amelyek révén önkormányzatok magukhoz csábítottak cégeket, így lényegében valós tevékenység nélkül generáltak maguknak extra adóbevételeket. Másfelől nézve olyan, hátrányos helyzetű kistelepülésnek ad kegyelemdöfést a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat, amely eddig kreatív módon tudott magának adóbevételeket generálni – igaz, a később ébredők vagy kevésbé ügyesek kárára.

Sok település azzal csábította magához a cégeket − többnyire jelentősebb járműparkkal rendelkezőket −, hogy ott nem kell iparűzési adót fizetniük, ellentétben korábbi székhelyükkel. A vállalkozások megspórolták az ipát, az önkormányzatok pedig megkaparinthatták a gépjárműadót − ami központi adó ugyan, ám a bevétel az önkormányzatokat illeti.

Az eljárás elég aggályos volt, hiszen az adott székhelyen, telephelyen valós gazdasági tevékenység nem folyt, ráadásul azok az önkormányzatok, ahonnan elszármaztak a cégek, duplán rosszul jártak: nemcsak az ipát, hanem a gépjárműadót is elbukták. A jövőben ezek a cégek kénytelenek lesznek visszavándorolni oda, ahonnan érkeztek.

Komlóska-modell
Talán Komlóska az egyik leghíresebb olyan hazai “offshore-település”, ahol az iparűzési adó elengedésével komoly bevételre sikerült szert tenniük, jobbára azzal, hogy a papíron ott működő teherautó-flották után bezsebelhették a gépjárműadót, azaz a súlyadót. A példa ragadós volt, több száz önkormányzat igyekezett hasonló megoldással ringbe szállni, több-kevesebb sikerrel.

A zempléni község honlapjának tanúsága szerint nincs sem ipa, sem építményadó, a cégek letelepedéséhez az önkormányzat kedvező feltételekkel tud helyet biztosítani. További előnyként említik azt is, hogy mivel Komlóska a leghátrányosabb helyzetű kistérségek települései közé tartozik, az itteni vállalkozások fejlesztéseit pályázati források is segítik. Mindezért cserébe csupán azt kérik, hogy támogassák a Komlóskáért Alapítványt, ráadásul az apanázs jelentős része le is vonható a cégek adóalapjából, ha az alapítvánnyal tartós támogatási szerződést kötnek.

Mennyi pénzről van szó?
Pontos bevételi számot nem lehet tudni a helyi adókról, korábban ezt a Pénzügyminisztérium tartotta nyilván, majd az új rendszerben elvileg a Belügyminisztérium hatáskörébe került. Korábbi adatkérési igényeinket a tárca nem tudta kielégíteni.

Helyi adókat vethetnek ki
Az önkormányzatok − ahogyan azt Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára hónapokkal ezelőtt bejelentette − jövőre tetszőleges helyi adót is kivethetnek. A települési adó fantázianevet viselő adó lényegében bármire kivethető, csak néhány szabályt kell figyelembe venni. Az adó nem lehet konkurenciája központi adónak, vagyis azt nem lehet forgalom vagy jövedelem után megszabni, és a települési adó nem jelenthet nagyobb bevételt, mint az iparűzési.

Praktikusan olyan adófajtákra lehet számítani, amelyek valamilyen szempontból specifikusak. Ilyen lehet vízparton akár a nádasirtási vagy szúnyogritkítási adó, de akár az ebadó mintájára is ki lehet találni házikedvenc-adót. Ezek azért nem hoznak majd gigantikus bevételt − a legtöbbet hozó iparűzési adó éves szinten összesen mintegy 500 milliárd forintot jelent.

A Komlóska-modellt követő önkormányzatok számára persze a helyiadó-kivetési lehetőség sovány vigasz, hiszen ha elvándorolnak a cégeik, újra ugyanaz lesz a helyzet, mint a nagy ipaelengedési ötlet előtt.”

Forrás:
Adópofont kapnak a legszegényebbek, F. Szabó Emese, Napi Gazdaság, 2011. október 17.

Vissza az oldal tetejére

Kritikák özöne érte a múlt héten ismertté vált önkormányzati törvénytervezetet

„…Nem azt várták az önkormányzati szövetségek az új önkormányzati törvénytől, amit kaptak. A kormány által múlt héten közzétett verzió számos meglepetést okozott a szervezeteknek, amelyek − legalábbis azt hitték − folyamatos egyeztetéseken vettek részt, előkészítendő a törvényt. Az egyeztetés nagyjából úgy nézett ki, hogy a kormány javaslata után ismertettük a saját álláspontunkat, majd a végeredmény egy harmadik verzió lett − mondta lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzati Szövetség (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere. A MÖSZ a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együtt petíciót kíván átadni a kormánynak, hogy az ne nyújtsa be így a javaslatot, hanem folytatódjék az egyeztetés − sokat azért ettől nem remélnek.

Feladatfinanszírozás konkrétumok nélkül
A MÖSZ által szervezett pénteki konferencián − ahol a kormány nem kívánta magát képviseltetni − számos ellenérv és kritika fogalmazódott meg a tervezettel kapcsolatban. A legradikálisabb vélemény az volt, hogy a rendszerváltást követő legsikeresebb program az önkormányzati rendszer, s ahhoz nem is kell hozzányúlni. A reálisabb vélemények inkább azt hangoztatták, hogy változásra szükség van. A több mint háromezer önkormányzat nagyjából 1300 milliárd forint tartozást halmozott fel eddig kötvényben és hitelben, amit azért nem lehet sikertörténetnek nevezni. A válasz erre az, hogy más választásuk nem is volt, hiszen az állam az egyre bővülő feladatokat egyre kevesebb hozzájárulással honorálta.

Ezen fog változtatni a jövőben kialakítandó feladatfinanszírozási rendszer. Erről egyelőre sokat nem tudtak mondani a konferencia résztvevői, mivel ez messze nincs kidolgozva − vagyis úgy kell a törvény vitáját lefolytatni, hogy a történet bevételi oldala teljesen ismeretlen. Amit tudni lehet, az sem ad túl sok okot a bizakodásra: a polgármesterek megjegyezték, közműcégeik minden valószínűség szerint a tönk szélére fognak kerülni. Míg ugyanis ezek fenntartása önkormányzati tulajdonban marad, a rezsiárakat az állam fogja meghatározni.

Az átláthatóságot javítja a büdzsészigor
Az egész csomagot azért kár volna sutba vágni, több elem ugyanis kifejezetten hasznos, ilyen például az egyes önkormányzatok gazdálkodásáról szóló szabályozás. Ezek szerint a helyhatóságoknak a költségvetésükben külön kell választani a kötelező és önkéntes feladatokat, így láthatóvá válik, mennyibe is kerül valójában a működés. Szintén pozitív, hogy kötelező lesz vagyongazdálkodási tervet, a városoknak városstratégiát kialakítaniuk. Ezt eddig csak bizonyos esetekben kellett megtenni − például a városrehabilitációs programokhoz kapcsolódott ilyen kötelezettség.

Az önkormányzati törvény főbb elemei
− Feladatfinanszírozásra tér át a rendszer
− Szigorúbb szabályok szerint kell költségvetést készíteni, külön kell választani a kötelező és önkéntes feladatok finanszírozását
− Kötelező lesz a könyvvizsgálat, amelyet állami cég végez el
− Csak kormányengedéllyel lehet hitelt felvenni, a kötelezettség nem lehet több a saját bevétel felénél
− Saját adót vethet ki a település − ez nem lehet állami szintű adó konkurenciája
– Csak a bölcsődei és óvodai ellátás marad önkormányzati
− Az alapellátást kivéve az egészségügyi intézmények állami fenntartásúak lesznek
− 3000 fő alatt kötelező a társulás
− A polgármester erősebb jogosítványokat kap − szavazategyenlőségnél az ő szavazata dönt
− A jegyzők és polgármesterek bére jelentősen csökken, a lakosságszám alapján differenciált lesz
A polgármestereknek nem is ezzel van gondjuk, még csak nem is azzal, hogy a jövőben a hitelfelvétel korlátozott lesz és kormányengedélyhez kötik. (Bár elhangoztak olyan vélemények is, amelyek szerint nem fair az összes önkormányzatot büntetni, miközben a több mint ezermilliárd forint adósságot a helyhatóságok 15-20 százaléka hozta össze.) Itt leginkább azt kifogásolták, hogy az eladósodott önkormányzatok fejlesztéseket sem hajthatnak végre − akkor sem, ha az esetleg költségcsökkentő hatású.

A társulás nem lesz könnyű
Számos kérdést vetett fel a törvény azon rendelkezése, amely szerint 3000 fő alatt kötelező társulásokat létrehozni − a koncepcióban még 2000 fő volt a határ. A kifogás nem a társulás ellen szólt, hanem a 3000 fő ellen. A legtöbb önkormányzat beletartozik ebbe a körbe, vagyis szinte minden település társulásra lesz kényszerítve. Akkor is, ha eddig gond nélkül fenntartotta magát a helyhatóság − ez sok településre gyakorol majd káros hatást. Komolyabb gond, hogy a törvény nem vesz figyelembe területi sajátosságokat. A Balaton-parti települések is társulni lesznek kénytelenek − mivel állandó lakosaik száma alacsony −, ám ez azt jelenti, hogy egy önkormányzatnak kell majd nyáron gondoskodnia akár több tíz ezer főről, hiszen az ingatlanok többsége üdülő. Nyugat-Magyarországon további gondot okoz az elaprózottság: a 3000 fő eléréséhez annyi néhány száz fős településnek kell összefognia, ami már lehetetlenné teszi a működést, egyáltalán azt, hogy bejárható legyen a társulás.

Egyértelműen rossz a koncepció abból a szempontból, hogy bebetonozza a kialakított állapotokat − mutattak rá többen is. Egyrészt társulásból nem lehet kilépni, másrészt a teljes területrendezési koncepciót kétharmados többséggel lehet csak megváltoztatni. Ez például azért gond, mert a tervezet szerint megyei jogú várossá nem lehet válni. Ha ez így megy át a parlamenten, akkor ez így is marad − hiszen ezen is csak kétharmaddal lehet változtatni.

A legnagyobb vitát az kavarta, hogy a polgármesterek és jegyzők bére a törvény szerint drasztikusan csökken: adott lakosságszám alatt nem jár díjazás, aminek mértéke egyébként differenciált lesz… ”

Forrás:
Tragédia előtt áll a vidéki Magyarország?, F. Szabó Emese, Napi Gazdaság, 2011. október 17.

Vissza az oldal tetejére

Navracsics Tibor köszöntötte a Kormányablak tízezredik ügyfelét

„Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken meglátogatta Székesfehérváron a Fejér Megyei Kormányhivatalt, s ennek során felkereste a Kormányablakot is, ahol Dorkota Lajos kormánymegbízottal köszöntötte a tízezredik ügyfelet, Diósi Zsuzsanna székesfehérvári lakost. (Nyáron létesítettek neki ügyfélkaput, s csütörtökön kért segítséget az ügyintézőktől.) A miniszter találkozott a kormányhivatal dolgozóival is, és a közigazgatás átalakításával kapcsolatos várható feladatokról beszélt, majd válaszolt az újságírók kérdéseire…”

Forrás:
Navracsics Tibor köszöntötte a Kormányablak tízezredik ügyfelét, Tihanyi Tamás, Zsohár Melinda, Fejér Megyei Hírlap, 2011. október 14.

Vissza az oldal tetejére

Tállai: bőven marad feladat az önkormányzatoknál

„Az önkormányzati rendszer átalakítása során újragondolják az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást.

Az eddiginél nagyobb szerepet vállal az állam az oktatásban, az egészségügyben, az államigazgatás és a katasztrófavédelem területén, azonban a jövőben is számos feladat marad az önkormányzatoknál – jelentette ki a Kossuth Rádió reggeli adásában a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Tállai András elmondta: a rendszer átalakítása után az említett területek egy része is önkormányzati hatáskörben marad, a települések üzemeltetése, az óvoda-bölcsőde fenntartás, a szociális és kulturális feladatok pedig szintén az önkormányzatokhoz tartoznak majd. Azzal, hogy az állam szervezi az adott ellátást vagy szolgáltatást, a helyszín nem változik, viszont nagyobb informatikai háttérrel gyorsabb kiszolgálásra lehet számítani – magyarázta az államtitkár, hozzátéve: az átalakítás során felszínre kerülhetnek „a rendszer tartalékai”, amelyeket a szolgáltatások színvonalának javítására lehet felhasználni.

Budapesten megmarad a kétszintű önkormányzati rendszer, ugyanakkor egyértelmű viszonyokat alakítanak ki a főváros és a kerületek között. Egy feladatot vagy a kerület vagy a főváros fog ellátni, és tiszta helyzet lesz a vagyonelosztás kérdésében is – tette hozzá Tállai András.”

Forrás:
Tállai: bőven marad feladat az önkormányzatoknál, Híradó.hu, 2011. október 13.

Vissza az oldal tetejére

“Ez nem annak való, aki Rambóként menetel előre” – interjú Rétvári Bencével

A 2010-es karrierexpo sokaknak csalódást okozott – volt, aki konkrét állásajánlatokra számított. Idén pontos információk lesznek arról, hol milyen pozícióra keresnek új embereket?
Azért nem állásbörzének neveztük el a rendezvényt, hanem karrierexpónak, mert nem konkrét állásajánlatokat gyűjtöttünk össze. A Regenerációnak két funkciója van. Egyrészt mindenki megtudhatja, milyen munkakörök vannak a például a kormányhivatalokban vagy a minisztériumokban. A másik cél a közigazgatás imázsának javítása. Ezen a pályán is lehet érdekes feladatokat találni, kiszámítható jövőt tervezni, és normális megélhetést teremteni egy család számára. A Nemzeti Közigazgatási Intézet pultjánál idén is le lehet adni az önéletrajzokat, ezekből egy közös adatbázis jön létre. A jelentkezők más állásbörzéken sem kapnak rögtön munkaszerződést, így mi sem fogunk senkinek kinevezési okiratot átadni az expón, de a tavalyi érdeklődők közül többen már itt dolgoznak, a közigazgatási ösztöndíjasok pedig a külföldön töltött gyakorlat után februárban kezdhetik a munkát.

Mire számíthatnak a jelentkezők, hány szabad álláshely van?
A központi közigazgatásban körülbelül 66 ezren dolgoznak, általában hét százalékuk cserélődik ki egy év alatt, munkatársak nyugdíjba mennek, szülési szabadságra, vagy más ok miatt kerülnek ki a rendszerből, a helyükre keresünk képzett, tehetséges fiatalokat. Mivel az állam szinte minden területet szabályoz, nemcsak jogászokra és közgazdászokra, hanem orvosokra, mérnökökre, informatikusokra, erdészekre is szükségünk van a felügyeleti szerveknél.

A jövő évi költségvetésből az derül ki, hogy jelentős leépítést terveznek a közigazgatásban, több mint ötezer ember veszíti majd el az állását. Miért vennének fel új embereket?
Minden ágazat nehézségekkel küzd a válság miatt, így nyilván a közigazgatás is. Ettől függetlenül a gépezet működik, jó végzettségű fiatalokra ilyenkor is szükség van. Még így is biztosabb egy állás a közigazgatásban, mint egy magáncégnél. Az állam garantáltan nem zár be tíz év múlva, ráadásul előre ki lehet számítani, kinek hogyan fog nőni a bére, hogyan léphet fölfelé a ranglétrán.

Azért a négyévenkénti választások keresztülhúzhatják a terveket, kormányváltáskor rendszerint tömegével bocsátanak el embereket, és vesznek fel újakat.
A vezetői pozíciókban dolgozó pár százalékot egy cég új tulajdonosa is lecseréli, úgyhogy ha valaki államtitkárnak akar jönni, akkor tényleg vigyázzon, mert könnyen lehet, hogy négy év múlva vége. Viszont direkt kettéválasztottuk a közigazgatásban dolgozók csoportját: van a politikai rész, és van a közigazgatási rész. Utóbbiak nem cserélődnek le négyévente.

Van olyan terület, ahol akut munkaerőhiány van?
A következő időszakban a kormányhivatalokban lesz szükség új emberekre. A NAV-nak fokozottan kell teljesítenie, ezért valószínűleg ott is felvesznek fiatalokat. 2013-ra pedig létrejönnek a járási kormányhivatalok, az önkormányzattól átvett feladatokat magasabb színvonalon kell továbbvinni, ehhez pedig magasabban kvalifikált munkatársak kellenek.

Most tölti külföldi gyakorlatát az a háromszáz ember, aki elnyerte a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjat. Velük mi a helyzet, ők biztosan kapnak állást?
Nemsokára kapnak egy összegző értékelést az itthoni és külföldi munkájukat lezárásaként, és ha teljesítményükkel megütöttek egy bizonyos szintet, állást ajánlunk nekik februári kezdéssel. Természetesen nem kezdő, hanem annál jobb pozíciót kínálunk. Úgy gondoljuk, várhatóan az összes ösztöndíjasból körülbelül tíz százalékuk morzsolódik majd le.

Idén is háromszáz pályakezdőt választanak ki?
Ebben az évben valamennyivel kevesebb ember kapja majd meg az ösztöndíjat.

A multik viszonylag egyértelmű recept alapján döntenek, ha új munkatársakat keresnek – beszéljenek nyelveket, legyen felsőfokú végzettségük, és így tovább. A közigazgatásban mi a recept?
Vannak objektív követelmények, mint a felsőfokú végzettség és a nyelvtudás, valamint az, hogy tisztában legyenek a nemzetközi szabályzási lehetőségekkel, szervezeti kultúrával. A legfontosabb az együttműködési képesség, a közszolgálati pálya nem annak való, aki Rambóként menetel előre, és csak versenyhelyzetben tudja kihozni magából a maximumot.”

Forrás:
“Ez nem annak való, aki Rambóként menetel előre” – interjú Rétvári Bencével, eduline.hu, 2011. október 14.

Vissza az oldal tetejére

Az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézmények adósságállományára vonatkozó adatok nyilvánosságáról

„Nyilvánosak az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézmények adósságállományára vonatkozó adatok – foglalt állást Jóri András. Nem tarthatók vissza a számok sem döntéselőkészítő jellegükre, sem pedig az adatvédelmi törvényre való hivatkozással.

Az adatvédelmi biztoshoz fordult egy országgyűlési képviselő, miután közérdekű adatkérését a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nem teljesítette. A képviselő az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézmények adósságállományára vonatkozó adatokat kívánta megismerni. A minisztérium az adatkérést azzal utasította vissza, hogy az egyes intézmények adósságának összegei adatvédelmi okokból nem adhatók ki, illetve döntéselőkészítő adatoknak minősülnek.

A képviselői kérdés a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alapján bárki által megismerhető adatokra vonatkozik, ezért az adatvédelmi biztos vizsgálta a panaszt. Jóri András megállapította, hogy nem állja meg a helyét az az álláspont, mely szerint az adósságra vonatkozó adatok adatvédelmi okból nem adhatók ki intézményi bontásban. Az adósság a kórház (vagy fenntartója) mint jogi személy adata, e körben a személyes adatok védelmére nem lehet hivatkozni.

Az adatok döntés megalapozását szolgáló jellegére való hivatkozás szintén nem megalapozott. Az érintett kórházak meghatározott időszakra vonatkozó, illetve meghatározott napon fennálló adósságállománya olyan adat, mely nem a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készült és nem akkor rögzítették. Másfelől egy költségvetési támogatás felhasználásával működő intézmény adósságállományának pontos mértéke, mint tény önmagában, nem von maga után döntést, így emiatt sem minősül a szóban forgó adat döntés megalapozását szolgáló adatnak.

Az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézmények adósságállományára vonatkozó adatok, mint állami feladatot ellátó szerv kezelésében levő adatok az adatvédelmi törvény értelmében közérdekűnek minősülnek, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak kötelessége minden, ezek megismerésére benyújtott igényt teljesíteni, függetlenül attól, hogy azt országgyűlési képviselő vagy magánszemély nyújtja-e be. Jóri András levélben kérte a miniszer úr intézkedését az ügyben.”

Forrás:
Az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézmények adósságállományára vonatkozó adatok nyilvánosságáról, Jogi Fórum, 2011. október 13.

Vissza az oldal tetejére

Navracsics: a kormányhivatal és a megyei közgyűlés nem ellenfél

„ Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pénteken Székesfehérváron arról beszélt: 2013 a járások megteremtésének éve lesz, a választásokra pedig befejezik a közigazgatás átszervezését. Addig feszített tempót és sok parlamenti vitát jósolt a politikus.

– Csütörtökön fogadta el a Fejér megyei közgyűlés azt a politikai szándéknyilatkozatot, amit még október 3-án kötött a miniszterelnök a megyei közgyűlések elnökeivel – emlékeztetett Navracsics Tibor. – Ennek lényege, hogy a megyei fenntartású intézmények a kormányhivatalokhoz kerülnek. A Fejér megyei közgyűlés szavazása is jól mutatja, hogy megyei szinten a kormányhivatal és a közgyűlés nem ellenfelei egymásnak, hanem partnerek, olyan szereplői a megye politikai életének, amellyel kiegészítik egymást. Vélhetően a jövőben a megyei önkormányzatok elsősorban a területfejlesztés terén kapnak komolyabb hatásköröket, pontosan azokon a területeken, ahol a közösségi és kistérségi érzékenység fontos szempontként jön szóba a döntéseknél. A kormányhivatalokra épülő járási kormányhivatalok pedig a szabványosított állami működésben tudnak komoly szerepet játszani.

A miniszter leszögezte: az önkormányzati reform és az államigazgatási intézményrendszer kiépítése nem hordoz magában olyan veszélyt, hogy a két szereplő, tehát a megyei önkormányzat és a kormányhivatal között bármilyen feszültség is keletkezhetne. Erre – véleménye szerint – jó példa Fejér megye. Hozzátette azonban, tudja, a munka még messze nem ért véget.

– Általánosan vannak eldöntendő kérdések, illetve olyan pontok, amelyek még a parlamenti frakción belül, és az ország közéletében is újra és újra előkerülnek – jósolta újságírói kérdésre válaszolva Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. – A járási kormányhivatalok a megyei kormányhivatalok alá tartoznak majd, azok területi intézményei lesznek. Vagyis azokat a feladatokat látják majd el, amelyeket megyei szinten a megyei kormányhivatalok: ehhez képest tehát nem lesz változás. Az pedig, hogy a megyei kormányhivatalok hatáskörébe pontosan milyen kérdések tartoznak majd, az az októberi-novemberi parlamenti viták során dől majd el, amikor az önkormányzati törvényről vitatkoznak az országgyűlési képviselők.

A miniszter úgy látja, elsősorban a megyei kormánymegbízottaknak és a területi államigazgatásban dolgozóknak köszönhetően jelentős lépéseket tettek abba az irányba, hogy kialakuljon az, amit jó államnak hívnak.

– Ennek a kifejezésnek a jelentését kicsit szakmaiatlanul úgy foglalhatnám össze, hogy az a jó állam, amellyel a polgárok elégedettek a szolgáltatások tekintetében – magyarázta a miniszter.
– Amely barátságos, udvarias. Sok fejlődni valónk van még, de megtettük már a kezdeti lépéseket. Úgy terveztük eredetileg, amikor tavaly elindítottuk ezt a programot, hogy két-három éves átépítési munka zajlik, de emellett ügyelünk arra, hogy zavartalanul működjön az államigazgatás gépezete. Úgy tűnik, sikerül teljesíteni ezeket a terveket. A következő év hasonlóan döntő lesz, hiszen a hatáskörök bővülése révén sok új feladattal kell megismerkednie az államigazgatásnak. Aztán 2013 a járások megteremtésének az esztendeje lesz, s abban bízom, hogy 2014-re, a választások idejére már úgy állhatunk a választópolgárok elé, hogy ha nagyon feszített tempóban is, de sikerült elvégeznünk a munkát – zárta szavait Navracsics Tibor.

Sehol sem csökkenhet a színvonal
A járási székhelyek kialakításakor arra törekednek, hogy ne csökkenjen a szolgáltatások színvonala, azaz a járás minden településén tudjanak minimálisan olyan szolgáltatást nyújtani, amilyet jelenleg is élveznek már a polgárok. Ahol tehát már van okmányiroda, az ott is marad. A tervek szerint minden településen, ahol erre eddig is lehetőség volt, megmaradna az ügykezdeményezési jog, tehát be lehet adni a papírt, el lehet intézni az ügyet. Ebből a szempontból a járási székhelyek és a többi település között nem lenne különbség.”

Forrás:
Navracsics: a kormányhivatal és a megyei közgyűlés nem ellenfél, Tihanyi Tamás, Fejér Megyei Hírlap, 2011. október 14.

Vissza az oldal tetejére

Fideszes elnök a megyék államosításáról

„A megyei közgyűlési elnökök szándéknyilatkozatban állapodtak meg Orbán Viktor miniszterelnökkel arról, hogy jövőre az állam átveszi minden megyei intézmény működtetését – az adóssággal és a vagyonnal együtt. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fideszes elnöke egyelőre nem tudja, hogy mindez együtt jár-e majd intézménybezárásokkal és elbocsátásokkal. Azt viszont szeretné, ha a választott képviselők nem csak a járdaseprésről dönthetnének az új rendszerben, hanem lenne beleszólásuk a kormányhivatalok döntéseibe.

Amikor aláírták a megyékkel kapcsolatos megállapodást a miniszterelnökkel, nem érezték úgy, hogy saját ítéletüket írják alá?
Ez egy szándéknyilatkozat volt. Az aláírással vállaltuk, hogy ebben a munkában részt veszünk, és végrehajtjuk, amit a parlament a jövőben elkészülő törvényekben ránk hárít. Mit tudnánk tenni, ha törvény születik arról, hogy a megyei feladatok átkerülnek az államhoz?

Természetesen az ember aggódik az eddig általa működtetett intézményrendszerért, az ott dolgozókért, akikért felelt – és egy ideig hiányozni fog, amit most elveszítünk.

Ugyanakkor látni kell, hogy az utóbbi 8-9 évben radikálisan csökkent az önkormányzatok finanszírozása, az állami források nem voltak elegendőek a kötelező feladatok finanszírozására. így a rendszer eladósodott. A gazdasági helyzet nagyságrendileg jövőre sem változik, és nyilván az állam úgy látja, hogy veszélybe kerülhetnek az alapellátó rendszerek – még a nagyvárosokban is, amelyek közel 800 milliárd forintnyi adóssággal küszködnek. Szerintem az jó, hogy az állam felismeri, hogy neki voltak, és mai napig vannak kötelező közfeladatai, amelyek egy részét az önkormányzatokra hárították a múltban. Az már egy másik vitakérdés lehet, hogy az a legjobb megoldás-e, hogy ezeket – a kórház-üzemeltetéstől az iskolafenntartásig – magához vonja a megyéknél és a települési önkormányzatoknál egyaránt. Igaz, ezzel a felelősséget és a forrásteremtés javát is magára vállalja.

Ez nagyon szépen hangzik, de ennél azért nagyobb a megyék érdeksérelme, hiszen 180 milliárd forintnyi adósság mellett 1000 milliárdos az a vagyon, ami szintén állami kézbe kerül, és itt olyan dolgokról van szó, amit a megye, mint önálló entitás hozott létre, fejlesztett…
Magyarországon az önkormányzatok az állam részét képezik, közvagyont üzemeltettek, tartottak fent. Hogy közfeladatokat láttak el az elmúlt 20 évben, az nem volt független az államtól, a központi költségvetéstől, hisz a működési forrásokat is az állam biztosította nagyobbrészt.

Ugyanakkor a megyei önkormányzat választott testület, a feladatokat átvevő megyei kormányhivatal pedig kinevezéssel állt fel. Nem sérül az önkormányzatiság, illetve az az elv, hogy a helyi kérdésekről a helyiek hozzanak döntéseket?
Hogy a településeknek mennyi lesz a megmaradó döntési jogköre, arról még szerintem komoly viták lesznek. Remélem a kormánynak fontos lesz, hogy a választott képviselők ne csak a járdaépítésről dönthessenek. Persze fenntartóként az állam igénye jogos, hogy maga nevezze ki mondjuk az iskola igazgatóját, ugyanakkor óriási hiba lenne, ha a kormány és a kormányhivatalok nem vonnák be a települési vezetőket az őket érintő döntésekbe.

Attól, hogy állami kézbe kerülnek az intézmények, még nem lesz több pénz a működtetésre. Számít intézménybezárásokra?
Ez nehéz kérdés, nem tudom. Az biztos, hogy ennél kevesebb pénzből és a jelenlegi jogszabályi környezet szabta feltételek szerint kevesebb munkaerővel a jelenlegi, a megyéknél fenntartott intézményrendszert nem nagyon lehet működtetni. Közben számos épületet, intézményt újítottunk fel az elmúlt években, ezekre működtetési kötelezettséget vállaltunk, minimum 5 évre az Európai Uniónak.

A szabályozás átalakításával még hatékonyabbá lehet tenni a rendszert. Csak egy példa: ha a szociális intézmények esetében az ellátottanként 6 négyzetméternyi lakókörnyezetet csökkentenék, jobb lenne az intézmények kihasználtsága. Azonban alapjaiban ez sem oldaná meg a forráshiányt, miközben a bentlakók életét nehezítené.

Ön szerint miért adósodtak el az önkormányzatok? Egy magyarázat szerint az előző kormány az önkormányzatokon spórolt, miközben megemelték a hitelfelvételi keretet, ezzel adósságspirálba taszítva a megyéket és a településeket. Másfelől viszont sok helyen felesleges, politikai célokat szolgáló presztízsberuházásokat finanszíroztak hitelből…
A hitelfelvételi korlát tudtommal nem nőtt, ha jól emlékszem. Viszont az uniós források kihasználásához hitelekre volt szükség, hiszen mindenki fejleszteni akart. Egy polgármester számára lehet, hogy fontos cél volt a települési központok és bizonyos intézmények felújítása, ami ugyan hasznos, de a gazdaságot nem élénkíti. Azonban az nem a polgármesterek felelőssége, hogy az uniós projektek nem a magyar gazdaság fejlesztéséről szóltak. Mi például Bács-Kiskunban „tele vagyunk” digitális táblákkal, minden oktatási intézménybe tucatszám jut belőle, munkahelyek teremtésére viszont nem, vagy csak minimális mértékben használhatja az ország az uniós pénzeket 2006-tól.

Az önkormányzatok látták, hogy a hitelek felvétele is egyre nehezebbé válik, így kötvényeket bocsátottak ki. A pénzek pedig már nem csak fejlesztésre, hanem a fenntartási feladatokra mentek, miközben a devizahitelek terheli jelentősen nőnek. Ezt a helyzetet kezelni kell. Egy korlát lesz beépítve az önkormányzati törvénybe, hogy ha nem elég az állami forrás egy feladatra, azt akkor sem lehet hitelből finanszírozni, ha hitelképes lenne egy önkormányzat.

Hogy fognak működni, egyáltalán mire szolgálnak majd az önkormányzatok?
Az állam által átvenni tervezett intézményrendszer miatt a települések jelentős része kisebb mozgástérrel fog rendelkezni, hasonlóak lesznek, mint a mostani, intézménnyel alig rendelkező kistelepülések. Általános és középiskolákat nem kell fenntartaniuk, marad a bölcsődei és óvodai ellátás, illetve a szociális ügyek egy része, valamint olyan hatósági feladatok, amelyeket a járások majd nem látnak el. Abban szerencsés egyezség született, hogy minden településnek kell polgármester, és főállású. Fontos, hogy a legkisebb falunak is legyen vezetője, aki segíteni tudja az ott élők mindenfajta tevékenységét. Egy pár ezer fős település polgármesterének nincs kevesebb dolga, mint egy nagyváros elöljárójának.

Mi lesz a megyékkel?
A megyei önkormányzatiság megmarad, és a közgyűlések területfejlesztési feladatokat fognak ellátni. 2012 elején már indulnia kell a teljes országot felölelő tervező munkának, amit a megyék végeznek majd el. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy várhatóan az agrár- és vidékfejlesztés is a területfejlesztéshez lesz kapcsolva, akkor hatalmas felelősség szakad jó értelemben a megyei önkormányzatokra.

Pénz, paripa, fegyver nélkül…
Nem, mert az Európai Unió kohéziós, strukturális, mezőgazdasági, vidékfejlesztési és regionális fejlesztési alapjaiból lesznek az új feladatunk forrásai biztosítva.

Bizonytalan a jövő, nem?
A jövőnk Európa jövőjéhez kötődik. Bármi is lesz az Unió sorsa, a magyar államnak fejlesztenie kell a saját infrastruktúráját, a saját intézményeit, segítenie kell a hazai vállalkozásokat olyan forrásokhoz jutni, ami révén új technológiát tudnak beszerezni, új munkahelyeket tudnak teremteni, és tudnia kell csökkenteni a leszakadás mértékét az elmaradt és a leggazdagabb térségeink között. Máskülönben, ez az ország, a hazánk végletesen szétszakad koldus-, illetve „luxus” országrészekre. Létkérdés, hogy a mindenkori kormánynak ennek megakadályozására legyenek forrásai.”

Forrás:
„Hiányozni fog”: Fideszes elnök a megyék államosításáról, ATV.hu, 2011. október 13.

Vissza az oldal tetejére

…szerződés az állammal

„Jóváhagyták a képviselők a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vas Megyei Önkormányzat között létrejött megállapodást a feladatok és vagyontárgyak átadásának előkészítéséről. 2012. január elsejétől az államhoz kerül át a megye feladatkörének nagy része, ingatlan és ingó vagyona, valamint adósságállománya is.

Kormánypárti képviselők szerint szükséghelyzet állt elő, a jelenlegi állapot nem tartható fenn tovább, az ellenzék ugyanakkor a megyerendszer végét látja a döntésben.

A rendkívüli közgyűlés összehívásának apropója az október elején aláírt, feladat- és vagyonátadás előkészítéséről szóló megállapodás volt. Az ellenzéki képviselők keményen ostorozták a döntést, amely szerintük ellehetetleníti a megye működését.

“Lehetetlenné tették, hogy a vidéki emberek saját sorsukról döntsenek.”

Az ülést nagy érdeklődés kísérte, több ellenzéki országgyűlési képviselő is megjelent. Ipkovich György arra kérte a közgyűlés tagjait, ne hagyják jóvá a megállapodást.

“Önök, és mi az itt élőknek tartozunk felelősséggel, a kormányhivatal meg a kormánynak. Nem mindegy, hogy kinek adunk számot.”

Marton Zsolt, Szombathely alpolgármestere kiemelte, az ellenzék rosszul értékeli a helyzetet, a Vas Megyei Kormányhivatal is az itt élő emberek érdekeit fogja képviselni. A kormánypárti képviselők szerint szükséges a feladatellátási rendszer újragondolása, mert a megyék többsége siralmas anyagi helyzetben van. Közel két órás vitát követően név szerinti szavazás következett: 10 igen és 4 nem szavazattal jóváhagyták a megállapodást. Jövőre az állam felügyelete alá kerülnek a megyei kórházak, iskolák, idős- és gyermekotthonok. A megye feladatköre teljesen átalakul.

Kovács Ferenc – elnök, Vas Megyei Közgyűlés
“A területfejlesztés és területrendezés teljes feladatköre a megyékre hárul majd, megszűnnek a regionális fejlesztési tanácsok. Azokat a feladatokat, amelyeket eddig részben a regionális fejlesztési tanácsok, részben a megyei területfejlesztési tanácsok láttak el, a megyei közgyűlések látják el. Határozatokkal és rendeletekkel kell segítenünk a megye fejlődését.”

Várhatóan a kultúra, sport és turizmus területén is marad jogosítványa a megyéknek. Az egyes vagyonelemek átadásáról a jövőben külön-külön tárgyalnak, az átadás-átvétel rendjét pedig külön törvények szabályozzák majd. Az elnök kiemelte: a megállapodás garancia arra, hogy az intézmények dolgozóinak munkaviszonya megmarad.”

Forrás:
szerződés az állammal, Szombathelyi Televízió, 2011. október 13.

Vissza az oldal tetejére

Ügyfélszolgálatokat vont össze Nagykanizsán a Zala Megyei Kormányhivatal

„Négy, eddig egymástól távol lévő szervezet ügyfélszolgálatát költöztette egy helyre a Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsán, az átcsoportosítás több millió forintos energiamegtakarítást is jelent.

Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott a pénteki avatón elmondta: a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság épületébe telepítették át a egészségbiztosítási pénztár, valamint az igazságügyi szolgálat munkatársait és ügyfélszolgálatát, de itt fogadja mozgáskorlátozott ügyfeleit a népegészségügyi szervezet is. Mindössze 300 ezer forint beruházás elég volt ahhoz, hogy az állampolgárok kényelmesebb ügyintézését lehetővé tegyék az összeköltöztetéssel.

A kormánymegbízott kifejtette: az eddig a szakigazgatási szervek által igénybe vett alapterületet is nagyjából a harmadával csökkentették, s várhatóan ugyanekkora mértékben mérséklődik az irodák energiaigénye is. Számításaik szerint évente mintegy 7,5 millió forint energiaköltséget takaríthatnak meg az átszervezés révén.

Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) polgármester mindehhez hozzáfűzte, hogy a Nagykanizsán és annak vonzáskörzetében élő 120-130 ezer lakos számára korszerűbb, könnyebben megközelíthető és sokkal inkább ügyfélbarát kiszolgálást tudnak megvalósítani a Sugár utcai épületben.”

Forrás:
Ügyfélszolgálatokat vont össze Nagykanizsán a Zala Megyei Kormányhivatal, Galamus/MTI, 2011. október 14.

Vissza az oldal tetejére

Indul a megye- és kórházállamosítás – közel azonos színvonalat ígérnek

„Benyújtotta a parlamentnek Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslatát.

A megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona és vagyoni értékű joga, leltár szerint, valamint a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaság (a megyei önkormányzat tulajdoni hányada erejéig), alapítványa, közalapítványa 2012 január 1-jén állami tulajdonba kerülnek – így szól a második paragrafus. Az állam általi átvétel alól kivételt képez a kétoldalú megállapodásban meghatározott vagyonelemek köre. A vagyonelemek átvételével párhuzamosan – ez év december 31-éig – az állam átvállalja az adósságokat is.

A törvényjavaslat indoklása kifejti: a gazdasági válság miatt kényszerpályára kerülő megyei önkormányzatoknak súlyos nehézséget jelent a helyi közfeladatok és közszolgáltatások megfelelő színvonalú ellátása. A megvalósuló intézkedések eredményeként az átvett intézmények keretében nyújtott ellátás a jövőben nem függ a megyei önkormányzatok fizetőképességének alakulásától, eladósodottságának mértékétől, ezzel biztosítva a társadalom minden tagja számára – lakóhelyétől függetlenül – a közel azonos színvonalú közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.

A törvényjavaslat szerint 2012. január 1-jével az állam veszi át a megyék konszolidációja keretében a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósság állományával együtt. Az átvett adósságok kezelését az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ útján végzi majd el – közölte a szaktárca.

Az egészségügyi intézmények működtetése a NEFMI háttérintézményének, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) feladata lesz. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona – beleértve a gazdasági társaságokat, alapítványokat, közalapítványokat – szintén állami tulajdonba kerülnek. Az átvételt nem befolyásolja a megyei önkormányzatokkal szemben folyamatban lévő adósságrendezési eljárás.

A megyei kormánymegbízottak irányítása alatt álló intézményfenntartó központok feladata lesz a jövőben a megyéktől átvett összesen 475 oktatási, 132 szociális és ifjúságvédelmi, 74 közművelődési és 25 egyéb intézmény, gazdasági társaság, alapítvány működtetése. A megyei intézmény fenntartó központok kialakításának előkészítéséhez a kormánymegbízott intézményi biztost nevez ki.

Az átadás-átvétel munkálatait bizottságok készítik elő, amelynek vezetője a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja, tagjai a megyei kormányhivatal főigazgatója, az intézményi biztos, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, valamint a Kincstár megyei szervének vezetője. Az egészségügyi intézmény átadás-átvételére külön bizottság jön létre, vezetője a kijelölt szerv képviselője. Az átadás-átvételi megállapodást a megyei intézmények tekintetében a kormánymegbízott és a megyei közgyűlés elnöke, a megyei egészségügyi intézmények tekintetében a kijelölt szerv vezetője és a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi egészségügyi intézmények tekintetében a főpolgármester és a kijelölt szerv vezetője, valamint mindhárom esetben az MNV Zrt. vezérigazgatója köti meg 2011. december 31-ei határidővel.

Az átalakítás várhatóan több tízezer közalkalmazottat fog érinteni, akiknek a munkája – húzza alá a tárca közleménye – nincs veszélyben, az intézményeknek a megyei intézményfenntartó központok által történő átvétele a jogviszonyukat nem érinti, ugyanakkor az állami fenntartással biztosítható az intézmények jövőbeni zavartalan működtetése.”

Forrás:
Indul a megye- és kórházállamosítás – közel azonos színvonalat ígérnek, Napi Gazdaság, 2011. október 14.

Vissza az oldal tetejére

Másodszor rendezték meg a Kormányzati Karrier Expót

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és ezzel összhangban a magyar közigazgatási rendszer biztos állást és perspektivikus karriert kínál – mondta el Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium (HM) miniszteri kabinetfőnöke a Regeneráció – Kormányzati Karrier Expón, október 15-én. Az eseményt másodszorra rendezték meg a Millenárison, ahol szó volt a közszolgálat és versenyszféra viszonyáról, illetve a közigazgatási ösztöndíjasok is beszámoltak bel- és külföldi tapasztalataikról. Kihirdették: a tavaly indult közigazgatási ösztöndíjprogram idén is folytatódik.

A rendezvényt dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitotta meg. “Létrejöttek a kormányablakok, ahol udvariasabb kiszolgálás várja az ügyfeleket. Emellett megvalósulóban van a kormánytisztviselői életpályaprogram, valamint ismét útjára indul a közigazgatási ösztöndíjprogram, melynek keretében nemzetközi szakmai gyakorlatot is szerezhetnek a fiatalok” – vázolta a megvalósult terveket.

Hozzátette: tovább is léptek a terveken, ugyanis nyílt napokat tartanak a minisztériumban, illetve nyáron megtartották az első Regeneráció tábort is.
A Karrier Expó első szekcióbeszélgetése a Közszolgálat és/vagy versenyszféra címet viselte. A résztvevők egyaránt kiemelték: az NKE, mely 7000 hallgatót fogad be, versenyképes képzést kínál a fiatalok számára, a közigazgatási rendszer pedig biztos egzisztenciát, és továbblépési lehetőséget biztosít. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára elmondta: a közigazgatás ismérve a biztos megélhetés, a szakmai előmenetel, illetve a nemzet szolgálata. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium miniszteri kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy az NKE a rendészeti és a honvédelmi dolgozók számára a civil közigazgatásban is biztosít karrierlehetőséget, illetve az egyetemnek köszönhetően megerősödik a tisztképzés. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint azoknak érdemes a közigazgatásban dolgoznia, akik alakítani szeretnék Magyarország helyzetét, akik ott akarnak lenni, ahol a társadalmat formáló szabályok készülnek. Szarka Gábor a jövővel kapcsolatban elmondta: akkor lenne elégedett, ha hamarason el tudnák indítani az iskolákban a honvédelmi nevelő programokat, illetve az új életpályamodell teljes valójában megkezdené működését. Gál András Levente hozzátette: az a fontos, hogy szilárd alapokat tegyenek le és legyen értelme a kiépülő rendszernek.

A közigazgatási ösztöndíj újraindítása apropóján a második szekcióbeszélgetésen öt tavalyi ösztöndíjas mesélt a pályázásról és a gyakorlati helyeikről. Az öt résztvevő közül hárman jelenleg is brüsszeli gyakorlatukat töltik, így onnan élőben jelentkeztek. A tízhónapos gyakorlat során fél évet itthon, négy hónapot pedig külföldön töltenek, majd szerződésük értelmében amennyiben jól teljesítenek, a fogadó intézmény állást ajánl fel nekik. A pozíciót kötelesek elfogadni, és néhány évet az adott munkakörben eltölteni. Mint elmondták: a pályázás írásbeli és szóbeli részből állt, ahol az angol nyelvtudásukat is felmérték, illetve szakmai-műveltségi kérdéseket is feltettek nekik. A programnak köszönhetően részt vehettek a belga külügyminisztérium biztonságpolitikai főosztályának munkájában, az infokommunikációs részleg tevékenységének segítésében, az igazságügyi diplomaták mellett tanulhattak, vagy akár a német vidékfejlesztési minisztériummal ismerkedhettek meg.

Míg tavaly csak a minisztériumok voltak jelen az Expón, addig idén több egyéb kiállító is bemutathatta szolgáltatásait.”

Forrás:
Másodszor rendezték meg a Kormányzati Karrier Expót, HírTV, 2011. október 15.

Vissza az oldal tetejére

Ülést tartott a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium

„Ülést tartott szeptember 28-án, szerdán a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium, dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója vezetésével, a Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán, Velencén.

A új – a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében megvalósuló – kormánytisztviselői életpálya-modellről dr. Hazafi Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, a katasztrófavédelmi rendszer átalakításáról Molnár József alezredes, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese tartott előadást. Ezt követően “A közigazgatás megújításának aktuális helyzetéről, különös tekintettel a járási rendszer kialakítására” címmel tartott előadást dr. Virágh Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

Befejezésül dr. Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója elemezte a parlagfű elleni védekezés Fejér megyei helyzetét.

A tájékoztatókat köszönettel tudomásul vette a testület.

A Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium, mint ismeretes – a törvény szerint -, a Fejér Megyei Kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma. A Kollégium tagjai: a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetői, főosztályvezetői, szakigazgatási szerv vezetői, valamint a területi államigazgatási szervek, továbbá a rendészeti szervek megyei vezetői.”

Forrás:
Ülést tartott szeptember 28-án, szerdán a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium, Fejér Megyei Kormányhivatal, 2011. szeptember

Vissza az oldal tetejére

Körzetesítés: megoldhatatlan a kormány háromezres egyenlete

„Jól elérhető, könnyen bejárható távolságú hivatali körzeteket kell kialakítani, ezért ahol indokolt, felmentés kellene a háromezres előírás alól.

Közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk az egy járáson belüli, egymással szomszédos településeknek; az így összeállt települések lélekszáma el kell érje a háromezer főt – áll az önkormányzati törvény frissen napvilágot látott tervezetében. A háromezer fős kritérium alapvetően átírhatja a jelenlegi körjegyzőségi határokat Somogyban is, mivel háromezer lakos alatt nem lehet közös hivatalt fenntartani.

– Megkérdezzük előbb a tagjainkat és várhatóan azt fogjuk javasolni: a kormányhivatal adhasson felmentést a háromezer fős alsó korlát alól ott, ahol ezt fizikailag lehetetlen teljesíteni – mondta Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. – A távolságok és a közlekedés miatt ugyanis ez jó néhány megyében kivitelezhetetlen, éppen Somogyban is. A mi térségünkben például most Kapoly és Somogymeggyes egy körjegyzőség, de ezernél alig több lakossal; nekik nincs más választásuk, mint a tabi hivatalhoz csatlakozni, hiszen csak szomszédos települések társulhatnak a jövőben. De a törökkoppányi székhelyű kilenc település számára például ez megoldhatatlan feladat, mert az összlétszámuk nem éri el a háromezer személyt és nincs hová terjeszkedniük; a leendő járási, illetve a megyehatárok nem léphetők át. Az a lényeg, hogy jól elérhető, könnyen bejárható távolságú hivatali körzeteket alakítsunk ki, ezért ahol indokolt, felmentés kellene a „bűvös” háromezres előírás alól.

A tizenhárom település alkotta balatonföldvári kistérségben jelenleg öt jegyző dolgozik, önálló hivatalban, vagy körjegyzőségben. A lakosság száma alapján ebből kettő, három, vagy négy közös feladatellátású hivatal jöhet létre, ez a települések egyezkedésétől, osztozkodásától függ. A törvénytervezet szerint ha a települések nem tudnak megállapodni közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról (első ízben 2013. januárjában), vagy egy település nem tud csatlakozni, akkor a Kormányhivatal dönt. Amennyiben – áll a tervezetben – az együttműködők egyike város, akkor az lesz a székhelytelepülés.

– Balatonföldvár nem akar senkire semmit ráerőltetni, ahogyan a települések megegyeznek, azt fogadja el – mondta Kiss Pál körjegyző, címzetes földvári főjegyző. – Annyi előnyünk mindenképpen van, hogy nálunk működik már okmányiroda. Az ígéretek szerint ez és Kormányablak azokon a településeken is lesz, amelyeken ma is van okmányiroda, de nem lesznek járási székhelyek. Ha tehát Siófok lesz a járási központ és nem Földvár, akkor is legfeljebb csak az építésügy és a gyámügy kerül el tőlünk.”

Forrás:
Körzetesítés: megoldhatatlan a kormány háromezres egyenlete, Fónai Imre, sonline.hu, 2011. október 17.

Vissza az oldal tetejére

A közigazgatás elégedett a friss diplomásokkal

„Országimázs-építésről, ügyfélbarát kormányhivatalokról és a tehetségek támogatásáról beszélgettek a résztvevők a második Regeneráció – Kormányzati Karrier Expo délutáni szekciójában. Abban mindenki egyetértett az október 15-ei eseményen: az államnak óriási szerepe van mindhárom területen. Abban pedig a standdal kiállító minisztériumok, hogy a hozzájuk felvételiző gyakornokok és friss diplomások kiváló képzettséggel bírnak.

Nemzetközi tanulmányok, közgazdaságtan, jogi képzés az élvonalban
A KIM koordinációjában választják ki a friss szakembereket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkárságára, főként jogászokat és közgazdászokat vesznek fel a területre. Az államtitkárság pályakezdőket is fogad, fontos kritérium velük szemben a kiváló nyelvismeret – mondta el Hegmanné Nemes Sára államtitkár. Hozzátette: “a felvettek többsége még ma is az államtitkárságon dolgozik, ha valaki elment, azt főként családi okok miatt tette.” A tárca is fogad közigazgatási ösztöndíjasokat, akik felvételét biztosítaniuk kell a minisztériumoknak – mondta az államtitkár. Ezt erősítette meg a Belügyminisztérium is, ahol 14-en vesznek részt a programban. Ők, miután a hazai közigazgatásban hat hónapot töltöttek el, külföldön próbálják ki magukat, négy hónapig. Az Európai Unió és Nemzetközi Helyettes Államtitkárságról például két fiatal dolgozik jelenleg külföldön: egyikük külföldi minisztériumnál, másikuk a kinti magyar nagykövetségen, de mindketten Brüsszelben. Elégedettek voltak velük a tárcánál: fordítási, szervezési és szakmai feladatokkal is foglalkoztak – a tárcánál is főként nemzetközi tanulmányok szakos, közgazdász és jogász fiatalok részesültek az ösztöndíjban.
A fiatalokkal hazatérésük után kétéves határozott idejű szerződést kötnek: munkájukat a minisztériumon belül folytathatják, elképzelhető viszont, hogy más szervezeti egységnél, vagy a tárca egy irányított szervénél.

A közigazgatás elégedett a friss diplomásokkal
Nemcsak a közigazgatási ösztöndíjjal kerülhetnek azonban a fiatalok a tárcához, ahogy eddig is, továbbra is fennáll a lehetőség a hathetes szakmai gyakorlat teljesítésére. A gyakorlati idő lejártát követően pedig sokan kérnek két-három hetes hosszabbítást. A hallgatók egyetemük, főiskolájuk oktatási referensén keresztül küldhetik el önéletrajzukat és motivációs leveleiket, melyeket továbbítanak az illetékeseknek.
Szakmai gyakorlat a Külügyminisztériumnál is teljesíthető. A Személyügyi Főosztály vezetője elmondta: a jelentkezéskor érdemes megadni az érdeklődési területet, hiszen a fiatalok saját maguk is választhatnak az egyes szervezeti egységek közül. A gyakornokok A-típusú átvilágításon esnek át, melyet követően minden, nem titkos adatba bepillanthatnak. A szakmai gyakorlatot nem előzi meg külön felvételi vizsga, nem úgy, mint a főállású pozíciók betöltése előtt. Miután a volt gyakornokok ismerik a tárca és az adott szakterület működési rendjét, a felvételi során előnyt élveznek: túlnyomó többségük felvételt is nyer.”

Forrás:
A közigazgatás elégedett a friss diplomásokkal, HírTV, 2011. október 17.

Vissza az oldal tetejére

Nem dobják a gyeplőt a lovak közé

„Javában végzi munkáját az a Hajdú-Bihar megyében is megalakult bizottság, mely a megyei intézmények állami kézbe adását koordinálja. Tagjai: Rácz Róbert, a Kormányhivatal vezetője; Vasas Lászlóné dr., a Kormányhivatal főigazgatója; Szatmáriné Szabó Enikő, a Magyar Államkincstár megyei vezetője; dr. Györgyi Zoltán, megyei főjegyző és Bodó Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, őt kérdeztük az intézményátvétel kapcsán.

Azonos színvonal
– Valamennyi intézményünket (13 kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális intézményt, továbbá 3 gazdasági társaságot) átadjuk az államnak, s ezekkel együtt az önkormányzat adósságát is. Ennek a kormányzati döntésnek az oka viszonylag egyszerű. Az állam azt szeretné, hogy a megyei önkormányzatok anyagi helyzetétől függetlenül mindenhol közel egyforma színvonalú legyen az ellátás. Nálunk és például Békés megyében (ahol nincs semmilyen adósság) például nem okoz gondot az intézmények fűtése, ez azonban már nem mondható el Pest megyéről. Ahhoz tehát, hogy a rendszer működőképes maradhasson, be kell avatkozni. Ennek az első lépése, hogy az állam átveszi az intézményeket, majd pedig eldönti, hogy mi marad központi irányítás alatt és melyek azok, amiket átadnak a települési önkormányzatoknak – mondta a közgyűlés fideszes elnöke. Bodó Sándor úgy fogalmazott, azokat az ésszerűsítéseket, amiket eddig a helyi érdekek miatt nem lehetett megtenni, most majd elvégzi az állam. – És ezt most lehet megcsinálni, mert most mindenütt kormánypárti többség van, és senki se mondhatja, hogy csak ki akarnak szúrni velük. Úgy vélem ez az általános átalakítás a garancia, hogy hosszútávra terveznek, s nem politikai indíttatásból, hanem, mert ezt diktálja a racionalitás és a kényszer is – húzta alá.

A MIK-hez kerülnek
Bodó Sándor hangsúlyozta, az a céljuk, hogy az átadás-átvételt se az ellátottak, se a dolgozók ne érezzék meg. – A változás érinteni fogja a megyei önkormányzat tisztivelőit is. Január elsejétől a kormányhivatalon belül működő MIK, azaz a Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerülnek azok, akik intézményhálózattal foglalkoznak. Létszámleépítéstől azonban szerintem sem nekik, sem az intézményi dolgozóknak nem kell tartani, mert az elődeink által „összerakott” működési formánál nincs takarékosabb – mondta. Mint megtudtuk, az önkormányzatnál 80-81 hivatalos álláshely van, ám ténylegesen csak 70 van betöltve. E létszám felét érinti majd a változás.

Akár 2012 közepéig
Az intézmények átadására ugyan január 1-jei határidőt szabtak, ám azt nem úgy kell elképzelni, hogy éjfélkor pezsgő, s utána már nem a mi gondunk. Tartozunk annyival az ellátottaknak, dolgozóknak, hogy a jövő év első felét még arra szánjuk, hogy minden segítséget megadjunk az átálláshoz. Vegyük például az oktatási intézményeket, a tanévet velünk kezdték, tehát nem tehetjük meg, hogy a felénél cserben hagyjuk őket. Meg kell tervezni az intézmények költségvetését, nem dobhatjuk a gyeplőt a lovak közé – jegyezte meg Bodó Sándor.

Feladatfinanszírozás, de miből?
Az intézményátadás mellett az adósságtól is “megszabadulnak” a megyei önkormányzatok. – Január elsejétől feladatfinanszírozásra váltunk, tehát ha valami nincs betervezve, s nem kaptunk rá pénzt az államtól, akkor arra nem vehetünk fel hitelt – magyarázta Bodó Sándor, hangsúlyozva: a lényeg, hogy az adósság ne termelődjön újra. Kérdésünkre, hogy lehet-e tudni, miből teremti elő a pénzt az állam a feladatfinanszírozásra, a megyei közgyűlés elnöke úgy fogalmazott, még folynak a tárgyalások. – Én a finanszírozás fedezetét abban látnám, ha a mostani drága fejlesztési rendszereket átalakítanánk. Most egy pályázat 10-15 százaléka „elvész” (pályázatírás, menedzsment stb.), ha ebből tud az állam megtakarítást csinálni, az nem kevés – mondta, megjegyezve: a megyei önkormányzat saját bevételekre az új struktúra mellett nem nagyon számíthat, arra pedig nem kap jogosultságot, hogy adót vessen ki. – Bízom benne, hogy fél év múlva sem kell majd azért szót emelni, mert nem jövünk ki a pénzből.”

Forrás:
Nem dobják a gyeplőt a lovak közé, Hajdú Online, 2011. október 17.

Vissza az oldal tetejére

Nagy kihívás a járási államigazgatás kialakítása

„Harangozó Bertalan Vas megyei Kormánymegbízottat a Vas Megyei Kormányhivatal és a szombathelyi Kormányablak munkájával kapcsolatban kérdeztük, különös tekintettel az elmúlt nyári, és az elkövetkezendő őszi időszakra.

– Milyen feladatok elé néz ősszel a megyei kormányhivatal?
– A 2011. január 1-jével megalakult kormányhivatalok számára jelenleg a fő feladatot a kormányhivatal és szakigazgatási szerveinek belső integrációja jelenti. A Magyary Zoltán nevével fémjelzett Közigazgatási-fejlesztési Program hűen tükrözi azt az újfajta megközelítést, miszerint a megyei, fővárosi kormányhivatalok egy új minőséget képviselnek a magyar közigazgatásban; hatékony működés csak a részek közötti együttműködés, együttgondolkodás és együttdolgozás révén valósulhat meg.

Így van ez a Vas Megyei Kormányhivatal esetében is, ahol a ránk váró új feladatok megfelelő teljesítésének alapja a kormányhivatali szervezetrendszerben megvalósuló minél tökéletesebb belső hatékonyság, ami egyben elvárás is valamennyi főosztályunk, szakigazgatási szervünk irányába.

Nagy kihívás a járási államigazgatás kialakítása, az ezzel járó munkálatokban a kormányhivatalok is szerepet kaptak. Még az ősz folyamán mind az országot, mind Vas megyét érintően nyilvánosságra kerül a kialakítandó járási beosztásnak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által megfogalmazott tervezete. A tervek szerint a megyei kormányhivatalok alárendeltségében, alapvetően az adott járásban jelen lévő szakigazgatási szervekből és az okmányirodákból létrejönnek a járási kormányhivatalok.

A járások kialakításának alapelveit a járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX.1) Kormányhatározat tartalmazza. Az ebben meghatározott szempontok alapján kerül sor az egyes konkrét járások megszervezésére. Figyelembe veendő többek között, hogy a járás székhelye olyan település legyen, amely már jelentősebb államigazgatási infrastruktúrával vagy központi elhelyezkedéssel rendelkezik. Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a járások egybeessenek más állami, államigazgatási területi egységekkel, illetékességi területekkel.

Ezen kívül kiemelt figyelmet kap a településszerkezet és identitáshordozó szerep, a történetiség és a közlekedés-megközelíthetőség szempontrendszere, kiegészülve a vidékfejlesztés és a méltányosság alapelvével.

Reményeink szerint ezek a szempontok Vas megyét illetően is érvényesülni fognak. Több fordulóban folytattam konzultációkat az érintettekkel, ezek alapján – és a fenti szempontok figyelembevételével – tettem észrevételt a járások kialakítására.

A harmadik nagy feladatcsoport a megyei önkormányzatok intézmény-fenntartási feladatait érintő változásokkal kapcsolatosak. Az elmúlt évek során szükségessé vált ugyanis az intézmény-fenntartási rendszer költségvetési konszolidációja. A kialakult helyzet rendezése érdekében a megyei önkormányzatok intézmény-fenntartási feladatait 2012. január 1-jétől – az Országgyűlés döntése alapján – az állam veszi át, az intézmény fenntartással kapcsolatos adósság-állománnyal együtt.

Vas megyében is elkezdődött a megyei önkormányzat intézmény-fenntartási feladatai átvételének előkészítése. Az egyeztetések elkezdése és folytatása mindenekelőtt a feladatellátás biztonsága, folyamatossága érdekében szükséges.

Az intézmény-fenntartói feladatok kormányhivatal részéről történő átvétele átmeneti lesz. Ugyanis amíg nem jelölik ki a végleges intézményfenntartót, addig a feladatok ellátását a kormányhivatalok folyamatosan biztosítják.

– Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablak forgalma?
– Az integrált ügyfélszolgálati iroda tapasztalataink szerint a megyében egyre népszerűbb; feladataink, szolgáltatásaink híre egyre több háztartáshoz jut el.

Jól mutatja ezt, hogy a Kormányablakban július hónaptól megduplázódott a családtámogatási ellátást (családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) igénylők száma. Továbbra is népszerű szolgáltatás az ügyfelek körében az ügyfélkapu létesítése, valamint jelentős számban keresik fel az ügyfélszolgálatot egyéni vállalkozók, akiknek elektronikus ügyintézését segítik a kollégák.

Szeptember 1-jén a Kormányablakban is felállítottuk az Alaptörvény Asztalát, ezzel kapcsolatban is folyamatos érdeklődést tapasztalunk. ”

Forrás:
Nagy kihívás a járási államigazgatás kialakítása – interjú Harangozó Bertalannal, Vas megye Kormánymegbízottjával, Belföldi hírek, 2011. október 18.

Vissza az oldal tetejére

Miért is jó nekünk a Kormányablak?

„Kérdésünkre, hogy a szolnoki lakosok mennyire élnek a Kormányablak nyújtotta lehetőségekkel Korim Éva a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal sajtófőnöke elmondta: „Leggyakrabban a kormányablak hatáskörébe nem tartozó ügyekben kérnek információt az állampolgárok, ami esetünkben a nyugdíjügyeket jelenti, azon belül is a méltányossági emelés és segély ügyekben adnak tájékoztatást munkatársaink. A kormányablak hatáskörébe tartozó ügyekben legtöbb esetben ügyfélkapu létesítése, utazási utalvány leadása, valamint egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozása miatt keresik fel a Kormányablakot.” A kibővülő szolgáltatások, és az egyszerűbb ügyintézésnek köszönhetően a látogatottság is egyre nő: „Az első hónapban, januárban 620, februárban már 700 állampolgár, míg a legutóbbi összesítés szerint, szeptember már 922 ügyfél kereste fel a Kormányablakot. Augusztus 9-én köszöntöttük a Kormányablak ötezredik ügyfelét”

Korim Éva ugyanakkor hozzátette: „Az a tapasztalatunk, hogy a több évtizedes ügyintézési szokásokat nehéz megváltoztatni, ez egy hosszabb folyamat. Arra számítunk, hogy az állampolgárok egyre inkább megismerik a Kormányablakokban intézhető ügyköröket és élnek is ezekkel a lehetőségekkel.””

Forrás:
Miért is jó nekünk a Kormányablak?, Lakatos Éva, Szolnoki Napló, 2011. október

Vissza az oldal tetejére

Államosított levéltár: kutatóműhelyből hivatal?

„ Két év alatt kétszer is változhat a megyei levéltárak tulajdonosa. Az már biztos, hogy januártól a megyétől a kormányhivatalhoz kerülnek. A maga nemében egyedülálló Csongrád Megyei Levéltárban nagy a bizonytalanság: szakmai önállóságukat féltik.

A kormányhivatalok alá rendelik az eddig a megyei önkormányzatokhoz tartozó intézményeket, köztük a levéltárakat is. A tegnap az Országgyűlés elé került önkormányzati törvény módosítása miatt veszélyben érzi magát a szakma: attól tartanak, hogy a levéltárak fokozatosan elveszthetik közművelődési, kulturális szerepüket, egyszerű segédhivatallá, közigazgatási egységgé redukálódhatnak.

– Nagy a bizonytalanság szakmai körökben, ugyanis az önkormányzatitörvény-tervezet szövegéből nem olvasható ki a változás mértéke. Számunkra még nyitott kérdés, hogy mennyire tudjuk megtartani szakmai önállóságunkat – mondja Berta Tibor.

A Csongrád Megyei Levéltár főlevéltárosa, általános igazgatóhelyettes elárulta: a Magyar Levéltáros Egyesület és az Önkormányzati Levéltárosok Egyesülete 3 alternatívát fogalmazott meg, kifejtette az azokhoz tartozó pozitívumokat és negatívumokat. Ám a szakma álláspontját nem vették figyelembe a törvényhozók. A levéltárosok által preferált gazdasorrend: a Magyar Országos Levéltár, de nem fióklevéltárként; a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül megerősített levéltári igazgatóság, de szakmai és gazdasági önállósággal; kormányhivatal, de jelenlegi szakmai sokszínűséggel.

Visszatér 2012. januártól a levéltári rendszer az 1968 előtti struktúrához: a területi intézmények ismét állami fenntartásban működnek. A tulajdonosváltás azonban nem zárul le. Úgy hírlik, hogy a szakmai műhelyeket 2013-tól bekebelezi az országos levéltár, miközben – egy kormányzati elképzelés szerint – a megyei levéltárak közvetlenül a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának fenntartásába kerülhetnének át. De közben a közigazgatási tárcának is rálátása és hatása lesz a levéltárakra, mert jelentős az igazgatási, ügyfélszolgálati jellegű tevékenységük: például iratkezelést, iratszolgáltatást, iratrendezést végeznek.

– A közigazgatási bürokráciába való betagozódási kényszertől tartunk a legjobban. A levéltár hivatali, közigazgatási funkciója ugyanis munkánknak legfeljebb a negyede – hangsúlyozza Berta Tibor. – Emellett mintegy 20 százaléknyi a közművelődési tevékenység, és jóval erősebb, 55 százaléknyi a tudományos munka. Ez utóbbi feladatkörbe sorolódik nem csupán a levéltárunkat jellemző kimagasló publikációs tevékenység, hanem a dokumentumok rendezése és kutatásra való előkészítése, továbbá a jelen maradandó iratainak gyűjtése, vagyis felkészülés a jövő történetírására.

Legek az iratok között
Legekkel is jellemezhető a Csongrád Megyei Levéltár. Különlegessége a felépítése, mert egyedülálló – hódmezővásárhelyi, makói, szentesi és csongrádi egységgel – fiókhálózata. Az itteni 38 munkatárs 45 százaléka minősített tudományos fokozattal rendelkezik, rendre publikál, és olyan saját sorozatokat gondoz, mint például a 38. köteténél tartó Csongrád megyei tanulmányok vagy a 30. résznél járó Dél-alföldi évszázadok, nem beszélve a szakmai repertóriumnak számító Segédlet-sorozatról. Az eddig összegyűjtött anyagmennyisége is lenyűgöző: mintegy 17 ezer 800 folyóméter iratanyagot tárolnak. Legrégibb eredeti iratuk a csanádi káptalan 1359-ből származó tanúsító oklevele. Csanád és Csongrád vármegye iratai 1711-től, Hódmezővásárhelyé 1724-től, Szentesé 1740-től, Makóé 1784-től kezdődnek.”

Forrás:
Államosított levéltár: kutatóműhelyből hivatal?, Újszászi Ilona, delmagyar.hu, 2011. október

Vissza az oldal tetejére

Szabó Erika: a megyei önkormányzatok kreatív feladatokat kapnak

„ A Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégiumok rendes ülésén vett részt Szegeden Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára szerdán.

– Januártól az állam átveszi a megyei intézményeket. Miből fogjuk kifizetni a megyék adósságát?
– Az állam rendelkezik megfelelő forrásokkal ahhoz, hogy biztonságos működést tudjon biztosítani a megyei intézményeknek, és kezelje azt az adósságcsapdát, amelybe a megyei önkormányzatok az elmúlt 8 év szocialista kormányzása eredményeként kerültek. Sajnos többségükben nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, ennek megoldására választotta az állam ezt a megoldást, azaz hogy visszaveszi az állami feladatok ellátását, hiszen ezt 20 évvel ezelőtt adta oda a megyéknek, de azt a finanszírozást nem kapták meg, amivel a biztonságos működés garantálható lett volna. Most meglesz ennek a lehetősége. Ha a konkrét megoldásra kíváncsi, annak kidolgozása most van folyamatban, a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozik ezen.

– A megyei önkormányzati képviselők mondjanak le tiszteletdíjukról, mivel érdemi feladatuk, legalábbis a következő két évben úgysem lesz – ezt javasolta Toroczkai László (Jobbik) megyei képviselő a legutóbbi megyei közgyűlésen. Mit szól ehhez?
– Nem volt elég tájékozott a képviselő, hiszen a megyei önkormányzatok egy nagyon szép, nemes, alkotó típusú és kreatív feladatot kapnak, a területfejlesztés és területrendezés feladatkörét. Ez már korábban a megyéknek járt volna, de az ezért a munkáért felelős regionális fejlesztési tanácsokba a megyék csak képviselőt küldhettek, az önkormányzatok kisebbségben voltak az állam által delegált tagokhoz képest, és ezáltal eltörpült a megyei önkormányzatok döntésben való részvétele. Most ez a helyzet megoldódik.

– Ha az államhoz kerülnek az intézmények, elbocsátásokat pedig nem terveznek az átszervezés miatt, nincs-e annak veszélye, hogy ezzel a plusz egy szinttel nő a bürokrácia?
– Nem lesz plusz szint, ez tévedés. Ugyanazok az emberek, csak más struktúrában fogják végezni a korábbi feladataikat. Nem nő a bürokrácia, nem változik gyakorlatilag semmi, csak más szervezeti rendszeren keresztül zajlik az irányítás, és az eredmény az, hogy sokkal biztonságosabb lesz a működtetés.

Kormányablak
Szabó Erika sajtótájékoztatón a kormányablakokról beszélt. Elmondta, 2013-tól az állammal kapcsolatos hatósági ügyeket csak ezekben lehet majd intézni. Eddig országosan 174 ezer ügyfele volt a kormányablakoknak, amelyek ügyköre október 17-től 31 ügykörrel bővült. Jelenleg 300 ügyintéző dolgozik a kormányablakokban, de több ezer új munkatársra lesz majd szükség.”

Forrás:
Szabó Erika: a megyei önkormányzatok kreatív feladatokat kapnak, Gonda Zsuzsanna, delmagyarorszag.hu, 2011. október 19.

Vissza az oldal tetejére

Önkormányzati Megújulás 2011 konferencia

„„Önkormányzati Megújulás 2011” címmel rendeznek konferenciát a MÖSZ és a TÖOSZ szakmai támogatásával november 3-án 4-én, Balatonfüreden, ahol az új önkormányzati törvény elfogadása előtt utoljára kínálkozik lehetőség a törvényalkotókkal való találkozásra, s kérdések feltételére.

A konferencia fővédnöke: Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. A konferencia védnökei: Dr. Gémesi György, MÖSZ elnöke és Schmidt Jenő, TÖOSZ elnöke.

Hosszú utat tett meg Magyarország a rendszerváltás óta a közigazgatás rejtelmes útvesztőjében. Az 1990-es évek elején még működő tanácsrendszert felváltotta az önkormányzati rendszer, de az elmúlt 20 évben alapvető strukturális, működési és gazdasági problémák jelentkeztek. A rendszer ugyan folyamatosan épült és korszerűsödött, mára mégis szükségszerűen befejezetlen, mert egyes elemei nem, vagy csak hiányosan alakultak ki.

A rendszerváltás óta folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, a helyi közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényelt, a finanszírozás elnehezült a diszfunkcionális elemek egymást erősítő hatására. Ezt a helyzetet alapvetően három tényező eredményezte.

Egyrészt az önkormányzati rendszer belső ellentmondásai, működési zavarai, másrészt a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjai, az állam szerepvállalásának tisztázatlansága, harmadrészt a folyamatosan csökkenő állami támogatások mértéke, miközben a kötelezően ellátandó feladatok száma jelentős növekedést produkált. Mindezt átfogó átalakítások nélkül nem bírta el az önkormányzati rendszer.

A mostani konferencia célja a tájékoztatás, az eszmecsere és a kommunikáció elősegítése a kormányzati, közigazgatási, civil és gazdasági szféra szereplői között. Itt az új önkormányzati törvényjavaslat kapcsán bárki közvetlenül felteheti kérdéseit a törvényalkotóknak, megismerheti a közigazgatási folyamatok változásait, és választ kaphat – egyebek mellett – az önkormányzati finanszírozással kapcsolatos sarkalatos kérdésekre is.

A konferencia programja
November 3.
Megnyitó (Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere)
Köszöntő (Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere)
A közigazgatás központi idegrendszere (Vetési Iván, a KEKKH elnöke, miniszteri biztos)
Közigazgatási folyamatok változásai (Dr. Navracsics Tibor, miniszterelnök helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter)
Kerekasztal: Járási hivatalok 2013-tól (Dr. Virág Rudolf, a KIM helyettes államtitkára, Dr. Bálint József, a KÖZSZÖV elnöke és Dr. Nánási Éva, a JOSZ elnöke)
Közigazgatási szolgáltatások (Dr. Drótos György, Corvinus Egyetem)
Kerekasztal: Közigazgatási szolgáltatások (Dr. Drótos György, Corvinus Egyetem, Fekete Gábor, a KIM helyettes államtitkára, Farkas Krisztina, a KIM helyettes államtitkára és Klézliné Imre Borbála, a KEKKH közszolgáltatási elnökhelyettese)

November 4.
Önkormányzati finanszírozás (Dr. Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára)
Kerekasztal az önkormányzati finanszírozásról (Dr. Naszvadi György a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Porga Gyula Veszprém polgármestere, Győriné Dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru polgármestere, Formanek Gyula, Budapest IX. kerület alpolgármestere, Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Tanács Zoltán, IFUA Horváth & Partners)
Új önkormányzati törvény (Tállai András, a BM önkormányzati államtitkára)
Kerekasztal az új önkormányzati törvényről (Török Gábor önkormányzati képviselő, Tállai András, a BM önkormányzati államtitkára, Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Schmidt Jenő, a TÖOSZ, elnöke, Dr. Nagy Gábor Tamás, a BÖSZ, elnöke, Szita Károly, az MJVSZ társelnöke)
Önkormányzati gazdálkodás és kontroll, a hatékonyságnövelés eszközei az új környezetben (Tanács Zoltán, IFUA Horváth & Partners)
Az új önkormányzati törvényből eredő változások, új feladatmegosztások, közigazgatás fejlesztése – Magyary program (Dr. Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára)
Záróbeszéd (Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke)

A konferencia ideje: 2011. november 3-4.
A konferencia helyszíne: Balatonfüred, Anna Grand Hotel (Gyógy tér 1.)
A konferencia részvételi díja:
1 napos (november 3.) 19 000,- Ft + ÁFA
1 napos (november 4.) 13 000,- Ft + ÁFA
2 napos (november 3-4.) 28 000,- Ft + ÁFA”

Forrás:
Önkormányzati Megújulás 2011 konferencia, Balatonfüred információs portálja
Önkormányzati Megújulás Konferencia 2011

Vissza az oldal tetejére

Több sebből is vérzik a BM mostani ÖTV tervezete : TÖOSZ-javaslatok az önkormányzati törvény normaszövegéhez

„A Belügyminisztérium (BM) új ÖTV tervezete nem oszlatta el a településvezetőkben kialakult bizonytalanságot, nincs megfelelő számításokkal megalapozva, és nem elemezték a várható hatásokat sem – legalábbis a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) október 19-én közzétett közleménye szerint, amely az új önkormányzati törvény szabályozásához készült TÖOSZ-javaslatokat is tartalmazza. A BM október 21-ére hívta a szövetségek elnökeit egyeztetésre.

A TÖOSZ elnöksége október 18-i kibővített ülésén elfogadott javaslatait tartalmazó közlemény szerint a BM október 11-én közzétett a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslata nem oszlatta el a településvezetőkben kialakult bizonytalanságot, mivel – többek között – a differenciált hatáskör-telepítés ügyében továbbra sem tisztázott, hogy mi lesz a feladata a községeknek, a városoknak, a járásszékhely városoknak és a megyei városoknak. Nem lehet tudni, azt sem hogy hány járás lesz és az állami igazgatási feladatok teljes körűen átkerülnek-e a járási hivatalokhoz.

Mint a TÖOSZ elnöksége megállapítja, az évtizedeken át sikerágazatnak számító önkormányzati rendszer mára igazságtalanná és fenntarthatatlanná vált, átalakítása elkerülhetetlen. Az önkormányzatok és vezetőik érdekeltek egy működőképes új önkormányzati rendszer kialakításában, amely megőrzi az elmúlt évtizedek alapértékeit, erősíti a demokratikus közélet szervezését, érvényre juttatja a szubszidiaritás európai elvét.

„Tudjuk jól, hogy az idő sürget. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az ismertté vált törvényjavaslat nincsen megfelelően számításokkal megalapozva, nincsen elemezve a várható hatás és következmény. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendszert érintő nagy ágazatokra vonatkozó új szabályozások sem készültek el, így a rendszer egésze nem látható sem működését, sem finanszírozását tekintve ” – áll a közleményben, amely javasolja a kormánynak, a TÖOSZ kezdeményezéseinek figyelembe vételét, különös tekintettel a következő hét pontra:

  • Az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon önkormányzati feladat.
  • Amennyiben kötelező önkormányzati feladat átadásra kerül másik önkormányzatnak, vagy az állami szervnek abban az esetben a feladatellátáshoz szükséges vagyon ingyenes átadásával egyidejűleg kerüljön megtérítésre az értéknövelő beruházás, az állami juttatáson kívüli önkormányzati hozzájárulás, a feladat ellátást terhelő hitel és kötvény visszafizetési kötelezettség.
  • Önálló önkormányzati hivatalt tarthasson fenn minden városi jogállású település, valamint függetlenül lakossága számától az a község, amelyik esetében azt
      • a lakossági igények indokolják;
      • gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;
      • az országos átlagot meg nem haladó költséggel;
      • többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes a hivatal működési feltételeit biztosítani.

    Közös önkormányzati hivatal létrehozására önkéntes társulásban, vagy az ország kistelepülési térségeiben mikrotérségi együttműködésben kerüljön sor. Amennyiben a törvényben meghatározott reális időn belül a járáson belüli települések nem képesek biztosítani az önálló, vagy közös hivatal működésének feltételeit a megyei kormányhivatal döntsön a hivatali struktúráról.

  • Az új feladatfinanszírozási rendszerben nem elfogadható, hogy a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásához az Országgyűlés a továbbiakban is csak a központi költségvetés által meghatározott arányban álló állami támogatást biztosítson, mivel csak a 100 százalékos központi finanszírozás támogatható a jövőbeni működésképtelenség elkerülése érdekében.
  • Érthetetlen és elfogadhatatlan a törvényjavaslatban szereplő új javadalmazási rendszer. A bértáblákban megfogalmazott üzenet lényege, hogy nincsen szükség képzett és a helyi közösségért odaadóan tevékenykedő polgármesterekre és jegyzőkre. Támogatjuk a polgármesteri jogállás erősítését, amelynél kiegészítésként javasoljuk, hogy a költségvetéssel kapcsolatban a polgármester kapjon vétójogot.
  • A területszervezési ügyekben sem értünk egyet lakosság szám előírásával, hanem a feladatellátó és teljesítő képesség alapján lehessen települési önkormányzati típusokat (község, nagyközség, város, járásszékhely város, megyei város) létrehozni. Lehetővé kell tenni, hogy az a járásszékhely város, amelynek szolgáltatása az egész megyére kihat, megyei városi címet kaphasson.
  • Elengedhetetlen az országos önkormányzati érdekszövetségekkel az érdemi párbeszéd és egyeztetés. Az önkormányzati rendszer átfogó átalakítása a benne dolgozók együttműködése nélkül nem lehet sikeres.”

Forrás:
Több sebből is vérzik a BM mostani ÖTV tervezete, Magyar Polgármester Online, 2011. október

Vissza az oldal tetejére

Tizenegy járás kialakítását tervezik megyénkben

„Bács-Kiskunban a tervek szerint tizenegy járást alakítanak ki, amelyek központjában kormányhivatali központok működnek majd. Kiskőrös egy járásszékhely lesz, de nem csak itt, hanem Soltvadkerten és Kecelen is kialakítanak egy-egy kormányablakot, ahol ügyes bajos-dolgaikat intézhetik a polgárok.

Bár a megyei kormányhivatal élén álló kormánymegbízott Soltvadkerten él, nem Vadkert lesz a járás központja, hanem a tervek szerint Kiskőrös. Ezzel kezdte a tegnapi sajtótájékoztatóját dr. Kerényi János, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja a kőrösi városházán. Ez megnyugtatóan hatott a teremben, ahol a sajtó munkatársai a tájékoztató előtt azt nézték, ki is ül ki a tájékoztató asztalhoz.

Itt dr. Kerényi kormánymegbízott és dr. Molnár Ilona kormányhivatali főigazgatónő névtáblái mellet csak Domonyi László polgármesteré volt kitéve. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a kisváros térségbeli szerepét a közigazgatási reformhullám nem mossa el. A kormánybiztos megemlítette, hogy a járásban 60-an dolgoznak majd a kormányhivatal munkatársaként.

Soltvadkert és Kecelen, ahol okmányirodák működnek kormányablakokat nyitnak. Az a cél, hogy a polgároknak ne kelljen 30 kilométernél többet utazniuk ahhoz, hogy elintézhessék ügyes-bajos dolgaikat. Kérdésünkre, vajon hol húzódnak majd a járás határai, pontos választ nem kaptunk. Így nem tudjuk, vajon az önálló okmányirodával bíró Izsák – mely ma még a kiskőrösi kistérség oszlopos tagja –, hová is tartozik majd.

Dr. Kerényi János hangsúlyozta: az új egységekről szóló jogszabályt jövőre tárgyalja és fogadja el az országgyűlés. A törvény 2013-ban lép hatályba. Azt is megjegyezte, hogy a választókerületek száma 6-ra csökken Bács-Kiskunban. Ennek határait később alakítják ki. Kecskemét minden bizonnyal nem kettő, hanem csak egy honatyát választhat majd.”

Forrás:
Tizenegy járás kialakítását tervezik megyénkben, Barta Zsolt, Petőfi Népe, 2011. október 19.

Vissza az oldal tetejére

Államigazgatás – közelebb az emberekhez

„Kiskőrösön tartott tájékoztatót tegnap dr. Kerényi János kormánymegbízott és Dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilona, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal hivatalvezetője. A tájékoztató célja az volt, hogy kijelentsék: Kiskőrösnek jó esélyei vannak a járásközponti rangra.

– Olyan átalakulás kellős közepében vagyunk, ami a magyar közigazgatást és az önkormányzati rendszert fenekestül forgatja fel – kezdte összefoglalóját dr. Kerényi János kormánymegbízott, majd elmondta, hogy a 2013-ban megvalósuló új közigazgatási koncepció szerint tizenegy járás lesz Bács-Kiskun megyében. S bár a székhelyekről nincs még végleges döntés, Kerényi János szerint Kiskőrös jó eséllyel számíthat erre a szerepre.

Mint ismert, júliusban Kiskunfélegyházán járt a kormánymegbízott, ahol hasonló bejelentést tett. Akkor így fogalmazott: „Világos számomra, hogy Kiskunfélegyházának járási központnak kell lennie. Egyrészt, mert Baja után a megye második legnagyobb városa, másrészt pedig, mert a történelmi hagyományok is erre predesztinálják.”

A járási központok kijelölésének fő rendező elve egyébként, hogy a területhez tartozó települések állampolgárai 30 kilométernél ne lakjanak távolabb a székhelytől. Ezeknek a járásoknak a határai nem lesznek kompatibilisek a Bács-Kiskun megyében létrejövő – a jelenlegi tíz helyett valószínűleg hat – egyéni országgyűlési választókerületek határaival.

A közigazgatás átszervezésének célja egy egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbban fenntartható rendszer kialakítása, amely – így fogalmazott a kormánymegbízott – közelebb hozza az államigazgatást az emberekhez.”

Forrás:
Államigazgatás – közelebb az emberekhez, Tóth Tímea, Kis-kunság On-line, 2011. október 20.

Vissza az oldal tetejére

Azt üzenik a kétkedőknek: állja a sarat a kormányhivatal

„– Nem mindenki bízott a sikerben, amikor elkezdődött a területi államigazgatás átszervezése, még ha a céllal egyetértettek is. Sokan úgy gondolták ugyanis, ennek egyelőre még nem jött el az ideje. Most, visszatekintve, szerencsére azt mondhatjuk, kétkedő barátainknak nem lett igazuk. A kormányhivatalok január elsejével felálltak, működnek, el tudják látni a feladataikat – hangsúlyozta a minap Egerben a Megyeházán, a Heves Megyei Államigazgatási Kollégium idei második ülésén Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Szerinte a siker nem ad okot az elbizakodottságra, de tartják magukat a célhoz, hogy 2013 végére működjenek a járások és megvalósuljon a hatékony egyablakos ügyintézés. Amikor az embereknek már csak azt kell tudniuk, hogy hol van az az egy hely, ahová el kell menniük, ha bármiféle dolguk akad az államigazgatással.
A kormánymegbízott szólt arról is, hogy a megyei önkormányzatok a jövő évtől megszabadulnak intézményi „lerakat-szerepüktől”, az állam lesz az intézmények tulajdonosa, felelőse és működtetője.

Az értekezleten dr. Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára elmondta: Magyarország januárban életbe lépő új Alaptörvénye minőségi megújulást jelent, „az érzelmeinket is megszólítja”, különösen a preambulum nemzeti hitvallásában. Emlékeztetett: az Alaptörvényben szerepel egyebek mellett, hogy a kormányhivatalok a törvényességi felügyelet körében bírósághoz fordulhatnak, amennyiben azt észlelik, hogy egy önkormányzati rendelet egy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes.

A rendezvényen szó esett még többek között a Heves Megyei Kormányhivatal által Gyöngyöspatán működtetett tanácsadó szolgálat tapasztalatairól is, különös tekintettel a szociális és foglalkoztatási mintaprogramra.”

Forrás:
Azt üzenik a kétkedőknek: állja a sarat a kormányhivatal, heol.hu, 2011. október. 22.

Vissza az oldal tetejére

Feljelentést tesz az LMP az államosítás miatt

„Az önkormányzati vagyon államosítása során a kormány alapvető jogelveket, jól működő intézményeket, struktúrákat “tesz a földdel egyenlővé, és elkótyavetyéli a helyi közösségek vagyonát” – olvasható a Szilágyi Péter országgyűlési képviselő és Falusi Norbert választmányi tag által szignált közleményben. Megengedhetetlennek nevezik, hogy a kormány “a jogállami normákat, a tulajdonjog intézményét súlyosan sértő módon szervezze át a közszolgáltatások rendszerét”.

Kiemelik, hogy a megyei közgyűlési elnökök nem rendelkeznek hatáskörrel az önkormányzati vagyon felett, ez a megyei közgyűlés kizárólagos hatásköre. Szilágyi Péter és Falusi Norbert tudomása szerint az elnökök a megállapodások aláírására semmilyen felhatalmazással nem rendelkeztek, ezért – írják – úgy látják, hogy az ügyben felmerül a hivatali visszaélés gyanúja.

Az átvállalni kívánt adósság és az ezen a címen átvett vagyon nincs arányban egymással – hangsúlyozzák az ellenzéki politikusok, akinek az álláspontja szerint ezek a döntések súlyos károkat okoznak a megyei önkormányzatoknak, ami felveti a hűtlen kezelés megalapozott gyanúját is.”

Forrás:
Feljelentést tesz az LMP az államosítás miatt, HVG.hu/MTI, 2011. október 21.

Vissza az oldal tetejére

Célegyenesben az önkormányzati törvény javaslata

„A cél egy modernebb, gyorsabb és takarékosabb rendszer kialakítása, amely az állampolgárok érdekeit szolgálja – húzta alá Tállai András önkormányzati államtitkár az új önkormányzati törvény javaslatának aktualitásait ismertető sajtótájékoztatón.
Az új önkormányzati törvény javaslatának szövege a múlt héten vált nyilvánossá, ezt megküldték a parlamenti pártoknak és az önkormányzati szövetségeknek – emlékezetett Tállai András.

A törvényjavaslat – amely az alaptörvény bázisán, ahhoz igazodva készült el – több fontos változást eszközöl az önkormányzati rendszerben; újraszabályozza az állam és az önkormányzatok feladatait. Eszerint az államnak a közszolgáltatások megszervezésében több feladata lesz, így például az oktatásban, az egészségügyben, a hatósági ügyekben és a katasztrófavédelemben.

2013. január 1-jétől – az önkormányzati törvény tervezett életbelépésétől – új, feladatcentrikus önkormányzati finanszírozási rendszert vezetnek be, valamint a körjegyzőségek mintájára közös önkormányzati hivatalokat hoznak létre.

A tervezetben szintén szerepel a törvényességi felügyelet újraszabályozása és egy hatásosabb gazdasági ellenőrzési rendszer kialakítása – tájékoztatott az államtitkár.

Tállai András elmondta: a kormány a jövő heti ülésén tárgyalja a törvényjavaslatot, és reményei szerint a parlament még idén elfogadja azt, így az önkormányzatoknak egy éve lesz felkészülni a törvény életbelépése előtt.”

Forrás:
Célegyenesben az önkormányzati törvény javaslata, Belügyminisztérium, 2011. október 21.

Vissza az oldal tetejére

Az ÖNEF képviselőivel tárgyalt a belügyminiszter

„Dr. Pintér Sándor belügyminiszter pénteken tárgyalt az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának (ÖNEF) képviselőivel az önkormányzati törvény tervezetéről.
A felek áttekintették a három napirendi pontot, ismertették álláspontjaikat. A belügyminiszter az elhangzott javaslatokat megfontolva terjeszti a Kormány elé a tervezetet.”

Forrás:
Az ÖNEF képviselőivel tárgyalt a belügyminiszter, Belügyminisztérium, 2011. október 21.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Elindult az elelmiszerlanc.kormany.hu

„A halaszat.kormany.hu után újabb honlappal jelentkezik a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az elelmiszerlanc.kormany.hu az eddigieknél részletesebb tájékoztatást nyújt a szakterület legfontosabb híreiről, eseményeiről. A cél az, hogy a honlap egyaránt segítse az ipari szereplők és a fogyasztók informálódását.
Egyebek között az eredetvédelem, a minőségpolitika, a Magyar Élelmiszerkönyv, az élelmiszerjelölés, a hatályos jogszabályok és jogszabályváltozások, a jogsértések, és a vállalkozások munkáját segítő útmutatók, új információk is olvashatók lesznek a honlapon. Az átfedések miatt az oldal több menüpontja átvezet a kormany.hu oldalaira.

A halaszat.kormany.hu oldalon az ágazati jogszabályokon túl szakmai háttéranyagok, a Halászati Operatív Program információi, valamint a halfajok bemutatása is elérhető.”

Forrás:
Elindult az elelmiszerlanc.kormany.hu, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011. szeptember 26.

Vissza az oldal tetejére

Ügyintézés és kormányzás interneten

„Öt éve indult el az elektronikus közszolgáltatás Magyarországon. Ez az úgynevezett ügyfélkapu. A kormány feladata az volt, hogy felállítsa az internetes ügyintézés hátteréül szolgáló rendszert. A cél: megteremteni az állampolgárok, a vállalkozások és a civil szervezetek számára a kényelmesebb szolgáltatást.

Svédországban nincs ügyfélkapu, van viszont, ami régen nálunk is volt: személyi szám. Ezt használják a társadalombiztosítónál, a jogosítványhoz és a bankszámlánál is. Az azonosítóval lehet eljárni minden hivatalos ügyben. A svédeknél sosem merült fel, hogy a személyi számmal visszaélnének a hatóságok, mert az adatbázisokat külön kezelik és szigorú törvények védik a személyes adatokat.

Az Egyesült Államokban a polgárok jelentős része interneten adja be az adóbevallását és iratkozik fel a szavazólistákra. A kormányzati portálon minden közérdekű információt megtalálnak az amerikaiak. Szavazni még nem lehet elektronikus úton, de ez is csak idő kérdése.

Szlovákiában külön tanács felügyeli a digitális ügyintézést és nemrégiben elindult az elektronikus kormányzási program is. Lehetőségük van a polgároknak az internetes adóbevallásra is, de a rendszer még fejlesztésre szorul, mert a határidő lejárta előtti napokban nem bírja el a nagy terhelést.

Északi szomszédunknál már alkalmazták az internetet a legutóbbi népszámlálásnál, és Magyarországon is ki lehet tölteni elektronikusan a kérdőíveket. Több mint 700 ezer magyar háztartás élt eddig ezzel a lehetőséggel. Nem sok panasz érkezett, a vitás eseteket a KSH vizsgálja.

Az internet egyre inkább része nem csak a mindennapi életünknek, hanem az üzleti szférának, például az idegenforgalomnak is, amely most összegzi a szezont. A szakemberek biztosan új irányként veszik számba az internetes foglalásokat is.

Ahhoz, hogy használhassuk az elektronikus szolgáltatásokat, meg kell tanulnunk használni a technikát. Egy új fogalommal is ismerkedhetünk, mégpedig a digitális írástudással. Az összetett fogalom sok mindent magában foglal a számítógép bekapcsolásától a programok használatán keresztül a világháló alkalmazásáig. Ezek mindenki számára elsajátítható készségek – mondja a szakember –, s olyan fontosak, hogy hamarosan már egy lépést sem fogunk tudni megtenni nélkülük.”

Szerkesztői megjegyzések:
1. Az elektronikus szavazás bevezetésére tett erőfeszítéseket mindenütt erős kritika kíséri. Alapvető biztonsági, műszaki és politikai problémákkal terhelt ez a törekvés.
2. Az az elképzelés, hogy egy külön ismeretanyag („digitális írástudás”) elsajátítása szükséges a közigazgatási szolgáltatások online használatához, ellentétes az informatika világában kirajzolódó fejlődési tendenciákkal. Ez utóbbiak pontosan a mindennapi tevékenység során különösebb ismeretek nélkül könnyen használható eszközök kialakítását célozzák.
3. Nagyon sokat elmond viszonyainkról az, hogy mi az, amit nem említettek a fenti műsorban: a közigazgatás működésének, belső mechanizmusainak hatékonyabbá, egyszerűbbé tétele az informatika segítségével.
4. Az is kimaradt sajnálatosan, hogy a web 2.0-ás technológiák gyors terjedése megteremti a lehetőséget, hogy a választópolgárok aktív csoportjai részesei legyenek a közigazgatás működésének és működtetésének. Sok tekintetben változóban van a hatalom gyakorlásának módja.

Forrás:
Ügyintézés és kormányzás interneten, Kossuth Rádió, 2011. október 17.

Vissza az oldal tetejére

Eredményesek voltak-e az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által támogatott e-kormányzati projektek?

„Az Európai Számvevőszék különjelentést tett közzé a következő címmel: Eredményesek voltak-e az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által támogatott e-kormányzati projektek? (9/2011. sz. különjelentés)

Elektronikus kormányzat (e-kormányzat) alatt az állami szervek, a vállalkozások és a polgárok közötti elektronikus tranzakciókat, illetve egyes állami szervek egymás közti ilyen tranzakcióit értjük. Az e-kormányzat a közszolgáltatások minőségi javulása érdekében az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazását, szervezeti változásokat és új készségek elsajátítását követeli meg. Az ellenőrzött uniós támogatások tagállami projektek társfinanszírozását jelentik.

Az Európai Számvevőszék teljesítményellenőrzése a 2000–2006-os programidőszakra és négy tagállamra (Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország) irányult. E négy ország információs társadalmi ERFA-kiadásai 3 milliárd eurót (45 %-ot) tettek ki az összes ilyen kiadásból. Az ellenőrzés során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: A felmért igényeknek megfelelően választották-e ki a társfinanszírozandó projekteket? A projekteket a terveknek megfelelően hajtották-e végre? Hasznosak és fenntarthatóak-e a projektek?

A Számvevőszék az alábbi következtetésre jutott:
• habár a programidőszak során az e-kormányzati programozás nemzeti szinten fokozatosan javult, a stratégiák kezdeti gyengeségei miatt a társfinanszírozott projektek nem mindig az e-kormányzati fejlesztés prioritásaira irányultak;
• a projektek outputjai általában megvalósultak, de ez gyakran vagy késve történt, vagy – tervezési gyengeség, illetve a megvalósítás módszertani hiányosságai miatt – szűkíteni kellett a projekt hatókörét;
• az ellenőrzött projektek javarészt technológiailag megbízható informatikai alkalmazásokat fejlesztettek ki, amelyek elektronikus szolgáltatásokat nyújtanak az állami szervek, a vállalkozások és a polgárok részére. Az ERFA által társfinanszírozott rendszereket általában megfelelően karbantartották, és azok pénzügyileg fenntarthatóak voltak.

A Számvevőszék egy sor ajánlást közöl különjelentésében a jövőbeli e-kormányzati projektek, illetve az ahhoz hasonló rendszerek kialakítására vonatkozóan. Javasolja többek között, hogy a tagállamok dolgozzanak ki olyan e-kormányzati stratégiákat, amelyek felmért igényeken alapulnak, céljaik egyértelműek, és az e célok eléréséért felelős szervek feladatait is megszabják. A tagállamok ezenkívül a projektek várható költségeinek és hasznának értékelése alapján válasszák ki a támogatásra érdemes e-kormányzati projekteket. A Számvevőszék arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa azt, hogy az ERFA-támogatásban részesülő projektek tekintetbe veszik a transzeurópai interoperabilitást lehetővé tevő uniós alapelveket és ajánlásokat.”

Forrás:
Eredményesek voltak-e az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által támogatott e-kormányzati projektek? (9/2011. sz. különjelentés), sajtójelentés, Európai Számvevőszék, 2011. október 20. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Vályi-Nagy Vilmos miniszteri biztosként felügyeli a kormányzati informatikai fejlesztéseket

„Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter döntése alapján 2011. október 17-től hat hónapon keresztül Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára felügyeli miniszteri biztosként a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ) kapcsolatos feladatokat.

Vályi-Nagy Vilmos miniszteri biztosként koordinálja a 2010 decemberében létrejött KIFÜ további átszervezéséhez, működésének hatékonyabbá tételéhez szükséges feladatokat és ellenőrzi azok végrehajtását. A kinevezés alapján a KIFÜ elnökének jogkörébe tartozó döntések csak a miniszteri biztos előzetes jóváhagyásával illetve ellenjegyzésével hozhatók meg az egységes és összehangolt kormányzati célok hatékony megvalósítása érdekében.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség feladata a rendelkezésre álló források felhasználásának optimalizálása mellett olyan kormányzati szintű fejlesztési projektek lebonyolítása, amelyek hozzájárulnak egy egységes és átjárható technikai közeg megteremtéséhez a közigazgatáson belül.”

Forrás:
Vályi-Nagy Vilmos miniszteri biztosként felügyeli a kormányzati informatikai fejlesztéseket, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. október 21.

Vissza az oldal tetejére

A Megyei Jogú Városok Szövetségének Informatikai Bizottsága ülésezett Egerben

„Szerdán és csütörtökön a Megyei Jogú Városok Szövetségének Informatikai Bizottsága ülésezett a Hotel Egerben. Az hogy a programot városunk rendezhette meg, a Polgármesteri Hivatal Informatikai Csoportjának kiemelkedő munkáját és országos elismertségét is jelzi. Csütörtök délelőtt sajtótájékoztató keretében számolt be Habis László polgármester, Keringer Zsolt MJVSZ IB titkár, Erdei Gyula EGER MJV informatikai vezetője és Dr. Kucsár Zoltán adatvédelmi szakértő a tapasztalatokról.

A korábbi szombathelyi tanácskozás után a héten Egerben gyűltek össze az informatikusok, hogy az adatvédelem és adatbiztonság témaköréről egyeztessenek.

Keringer Zsolt MJVSZ IB titkár ismertette az ülés fő témaköreit. Mint mondta a januártól életbelépő új informatikai törvény kapcsán érdemes még időben elkezdeni a munkát. A szakember Eger felkészültségét dicsérve elmondta, hogy, városunk a kezdetektől fogva mindig az informatikai közigazgatás elöljárója volt.

Habis László polgármester az informatikáról elmondta, hogy addig észre sem vesszük, amíg jól működik egy rendszer, ha viszont baj van, akkor megáll az élet. Kiemelte a tapasztalatcsere és együttműködés fontosságát. Példaként említette, a Kecskeméttel közösen kidolgozott elektronikus adózás óriási előnyeit, ami nem csupán a városvezetés, de a polgárok életét is hamarosan megkönnyíti.

Erdei Gyula EGER MJV informatikai vezetője büszkén jelentette ki, hogy a város számítógépes rendszere teljes biztonságban van, sőt eddig a szolgáltatás leállása sem történt meg. Virtuális háttérrel ellátott rendszer, esetleges összeomlása esetén maximum csak az adott napi adatok veszhetnek el, 15 percen belül pedig újra képes dolgozni. A nyomtatástól a telefonálásokig minden visszaellenőrizhető, így akár a köztulajdont képező eszközök jogtalan felhasználása is bizonyítható. Erdei Gyula beszélt arról is, hogy folyamatosan képezik az iroda dolgozóit, igyekeznek őket a mobil kommunikációs eszközök felhasználására szoktatni. Megköszönte munkatársai éjszakai munkáját, hiszen a fejlesztéseket, teszteket általában ilyen időpontban végzik.

Dr. Kucsár Zoltán adatvédelmi szakértő szerint, multinacionális vállalatokat megszégyenítő biztonsági rendszerek találhatóak az önkormányzatoknál. Mint mondta, ez a professzionális hozzáállás különösen jól fog jönni a szigorodó adatvédelmi előírások idején. Emlékeztetett, hogy komoly bírságok lesznek majd kiszabhatóak a nem megfelelő adatvédelem okán a 2012. januárjában életbe lépő törvény rendelkezései szerint.

A sajtótájékoztató végén nyilvánosságra került, hogy körülbelül egy év múlva indul majd Eger város új honlapja.”

Forrás:
A Megyei Jogú Városok Szövetségének Informatikai Bizottsága ülésezett Egerben, Peterdi Gábor, Egri Hírhatár, 2011. október 21.

Vissza az oldal tetejére

Az idei gyöngyösi Fény-Tér-Kép Konferencia állásfoglalása

ÁLLÁSFOGLALÁS

A Fény – Tér – Kép (fotogrammetria, távérzékelés, térinformatika) 2011. a magyarországi térinformatika közel egy évtizede folyamatosan megrendezett szakmai konferenciája. A szakmai közösség egybehangzó véleménye ismételten rámutatott a Nemzeti Térbeli Adat Infrastruktúra kialakításának fontosságára és a megszüntetésre váró műszaki-­‐technikai akadályokra. A Konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a fenti rendszer megvalósításának és hatékony működtetésének elsősorban szabályozási és adatpolitikai akadályai vannak. Említett infrastruktúra nemzetközi kereteit az EU INSPIRE irányelve Magyarországra is kötelező jelleggel meghatározza. A szakma a konferencián számos példán keresztül demonstrálta a térinformatikai eszköztár mással nem helyettesíthető fontosságát. Többek között ennek meggyőző példája a 2010. évi sajnálatos vörösiszap-­‐katasztrófa. A térinformatika itt is kulcsszerepet játszott a nemzeti szintű, különböző ágazatokon átívelő kárfelmérésben, kármentésben, helyreállításban és a hosszú távú monitoring megvalósításában.

Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy kulcsfontosságú téradatok hozzáférhetővé (ingyenessé) tétele bár rövid távon bevételkiesést jelent az adatgazdának, hosszabb távon sokszorosan megtérül a nemzetgazdaság egészét nézve (v.ö. Nagy-­‐Britannia, Katalónia). A hazai gyakorlat, kevés kivételtől eltekintve ettől alapvetően eltér. A Konferencián is bemutatott szakmai és térképi adatbázisok különleges nemzetgazdasági potenciált jelentenek. Ezek kihasználásának, egyben a közszféra hatékony működésének egyik alapvető gátja, hogy az állami költségvetési szervek egymásnak is általában díjfizetés (adat vagy/és díjszolgáltatás) ellenében szolgáltatják az általuk előállított adatokat. A megjelent állami intézetek, tudományos műhelyek és a gazdasági szféra mérvadó szakértőinek egybehangzó véleménye és javaslata:

A közszférán belüli adatkereskedelmet fel kell számolni, hiszen az káros a nemzetgazdaság egészének teljesítőképességére, korlátozza az innovációs és kutatási potenciált, gátolja a térbeli gondolkodás, modellezés elterjedését. A Konferencia résztvevői szükségesnek tartják, hogy Magyarország kormányzata megteremtse a feltételeit annak, hogy az említett téradatok előállítása, aktualizálása, kezelése és szolgáltatása jól átláthatóan és egységes szabályok szerint történjen, valamint a köz érdekében, kizárólag a köz javát szolgáló esetekre a felhasználás ingyenes legyen.

A jelenlegi sok esetben alkalmazott gyakorlat ellentmondó, összekapcsolhatatlan és sokszor kétes minőségű helyi adatbázisok létrehozásához, párhuzamosságokhoz vezet, mivel a költségvetési szerveknek jellemzően nincs megfelelő pénzügyi és humán forrása az adatok megvásárlására és feldolgozására. A gyenge adatminőség és adatmodell napjainkban is jelentős közvetlen és közvetett gazdasági kárt okoz.

A kormányzaton belüli pénzmozgás nem jelent tényleges bevételt, ugyanakkor felesleges adminisztrációra kényszeríti az egyes fejezeteket, és értékes erőforrásokat von el a tényleges szakmai feladatok teljesítésének rovására. A megvalósítás összehangolt kormányzati tevékenységet és a finanszírozási háttér tudatos tervezését és biztosítását igényli, de ennek nemzetgazdasági szinten az előnyei vitathatatlanok.

A konferencia résztvevői felhívják a szakminisztériumokat (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Belügyminisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium), mint legfontosabb adatgazdákat arra, hogy rövid távon a kormány jogalkotási tervében napirenden lévő jogszabályok szövegezésével, illetve – hosszú távon – egy, a nemzeti térinformatikai adatköröket egységesen szabályozó törvény létrehozásával hárítsák el a díjfizetési akadályt a közérdekű adatok hozzáférése elől, és biztosítsák a forrásokat azok létrehozásához, rendszeres frissítéséhez és hálózaton keresztüli megosztásához. A törvényi szabályozásnak ki kell térnie a közhasznú felhasználás egyértelmű meghatározására is, melyet a jelenlegi jogszabályok egyértelműen nem tartalmaznak. A résztvevők egyben felajánlják teljes szakmai támogatásukat az említett feladatok elvégzéséhez.

Egyúttal felkérjük az MTA Földtudományi Osztályát saját állásfoglalásának megfogalmazására a közcélú adathozzáférés tárgyában.”

Forrás:
Csatlakozzon a FTK 2011 Konferencia állásfoglaláshoz, HUNAGI Napló, 2011. október 21.

Vissza az oldal tetejére

Megjelent az Oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése című felhívás

„Elérhető a honlapon az Oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése című, EKOP-2.3.6 kódszámú kiemelt felhívás.

Részletes célok és módszerek
Cél, hogy megvalósuljon a Nemzeti Egységes Kártyarendszer. Ennek elemeként
a) a kártyarendszer kereteinek kialakítása tekintetében
– megszülessen a Nemzeti Egységes Kártyarendszer előírásrendszere, valamint a kapcsolódó jogszabályi környezet;
– meghatározásra kerüljenek azon gyártók alkalmassági kritériumai, akik a kártyarendszerben kiadásra kerülő kártyák előállítására és a kapcsolódó egyéb tevékenységek elvégzésére alkalmasak;
– elkészüljön a központi kártyanyilvántartás és kialakításra kerüljenek annak kapcsolódási pontjai a jelen projektben érintett rendszerekhez (pl. adatbázisok, kibocsátói és elfogadói rendszerek),
– biztosítva legyen a kártyaigénylés teljesítése során a közhiteles személyi és lakcímnyilvántartásban tárolt adatok alapján a kártyára bármilyen formában rákerülő adatok hitelessége;
– elszámolóházak kialakítása, melyek alkalmasak különböző, például cafetéria és szociális juttatásokat bonyolító kártyarendszerek kezelésére; –
b) az oktatási kártyacsalád megújítása tekintetében, az a) részprojekt eredményeihez illeszkedve
– gyorsabbá váljon az igazolvány-igénylések teljesítésének folyamata;
– lehetővé váljon és tömegesen elterjedjen az elektronikus igénylés alkalmazása;
– csökkenjen a diákigazolvány logisztikai rendszer működtetéséhez szükséges állami finanszírozás összege;
– az oktatási kártyáknál alkalmazott személyes adatok a KEKKH központi nyilvántartása alapján hitelesített adatok legyenek;
– a kártyaigénylés során megvalósuljon az intézményre, a jogviszonyra és a képzési formára vonatkozó adatok tekintetében az igénylési logisztika összekapcsolása a közoktatási információs rendszerrel, valamint a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel;
– létrejöjjön a Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez és a közoktatási diákigazolványhoz illeszkedő pedagógusigazolvány, valamint a felsőoktatási diákigazolvánnyal kompatibilis oktatói igazolvány.
c) a kormánytisztviselői kártya tekintetében, az a) részprojekt eredményeihez illeszkedve
– biztosítva legyen a minisztériumok azon épületeibe kormánytisztviselői kártyával történő belépés, melyben kormánytisztviselők dolgoznak, továbbá egyes központi és kormányhivatalok központi épületeibe történő belépés;
– a minisztériumok és a központi és kormányhivatalok valamennyi kormánytisztviselője rendelkezzen egységes, kompatibilis kormánytisztviselői kártyával;
– megvalósuljon a minisztériumokban a munkaidő-nyilvántartás nyomon követésének lehetősége a kormánytisztviselői kártyával történő be –és kilépés révén;
– a kártya lehetőséget teremt további szolgáltatások igénybe vételére is (pl. cafetéria keret igénybevételére).”

Forrás:
Megjelent az Oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése című felhívás, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2011. október 19.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Európában is megjelent egy nagy rendszereket fenyegető vírus

„Körülbelül egy évvel az iráni atomerőművek rendszereit megfertőző Stuxnet felfedezése után a Symantec egy ehhez nagyon hasonlító vírust talált, ezúttal Európában.

A biztonsági cég közleménye szerint az új, Duqunek elnevezett malware egyes részei közel azonosnak tűnnek a Stuxnetével, de annyit biztosan lehet állítani, hogy az új vírus megírója ismerte a Stuxnet forráskódját. A Duqu ez utóbbihoz hasonlóan egy valid digitális tanúsítvánnyal ellátott driverfájl segítségével legális kódnak álcázza magát. A tanúsítványt egy tajpeji cég állította ki, lejárata 2012. augusztus 2. volt, de október 14-én, a Symantec vizsgálat kezdetekor a hatóságok visszavonták az érvényességét. Az elemzés szerint a vírus nem replikálja magát, ezért nem nevezhető féregnek, és nem tartalmaz olyan részt sem, melynek célja a rombolás, mint a Stuxnet esetében. A szakemberek szerint inkább egy „felderítő” vírusról lehet szó, mely információkat gyűjt a megcélzott ipari rendszerről, amelyet majd fel lehet használni egy későbbi támadás során.

A kutatást vezető Liam O Murchu elmondta, hogy a legmeglepőbb az volt a számukra, hogy a vírusírók még mindig tevékenykednek, ugyanis ők azt várták volna, hogy a Stuxnet körüli médiafelhajtás, illetve a politikai visszhang után visszavonulnak. A tények szerint viszont folyamatosan dolgoztak.

A Symantec a vírus két változatát október 14-én kapta meg egy meg nem nevezett, „széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező” kutatólaboratóriumtól. A labor nevét a téma érzékenysége miatt O Murchu nem kívánta nyilvánosságra hozni. A mintaként kapott variánsokat ugyanarról a számítógépről gyűjtötték be, azóta a Symantecnél még tíz gépen fedezték fel a fertőzést. A szakemberek nem árulták el sem azt, hogy mely országokban, sem azt, hogy mely vállalatoknál találták meg őket, de annyit közöltek, hogy gyárakban, illetve kritikus infrastruktúrák rendszereiben akadtak rájuk.”

Van olyan elképzelés, hogy éppen Magyarországon történt az első támadás (fertőzés?):

Magyar céget támadhattak elsőként a Duquval
A kiberbiztonsággal foglalkozó orosz Kaspersky cég szakértője elképzelhetőnek tartja, hogy egy magyar tanusítványkiadó céget akartak elsőként megtámadni a Duquval. Állítását azzal támasztja alá, hogy a vírus részeit képező fájlokat először hazánkból töltötték fel a Virustotal nevű oldalra, ahol gyanús fájlok online ellenőrzését lehet elvégezni. A szakértő legalább egy olyan magyar cégről tud, amely áldozatul esett a Duqunak, ám elemzésében nem tér ki arra, mely cégről van szó.
Egy nagyszabású támadáshoz gyűjthet adatokat”

Forrás:
Európában is megjelent egy nagy rendszereket fenyegető vírus, Dajkó Pál, It café, 2011. október 19.
Itthon fedezték fel az ipari kémkedő vírust, Szedlák Ádám, [origo], 2011. október 21.
Veszélyes trójai borzolja a kedélyeket, Kristóf Csaba, Computerworld – Biztonságportál, 2011. október 20.

Vissza az oldal tetejére

Kevés informatikust képeznek a felsőoktatási intézmények

„Túlképzés van kommunikáció szakon, jóval kevesebb informatikust képeznek a magyar felsőoktatási intézmények, mint amennyire szükség lenne – a többi között ez is kiderül a csütörtökön megjelent Heti Válasz idei rangsorából.

Az informatikai képzésben az idén is a Műegyetem áll a lista élén, a második a Szegedi Tudományegyetem, a harmadik az ELTE. Kitérnek arra is, hogy az informatikus szakokon vészesen alacsony a túljelentkezési arány, 100 felvettre átlagosan 114 első helyen jelentkező jut. A fejvadászok szerint a hazai munkaerőpiac méretéhez képest jelentősen kevesebb szakembert képeznek ezen a területen, mint amennyi szükséges lenne, és gyakran kifejezetten nehéz feladat olyan informatikust találni, aki jó szakember, és megelégszik a hazai bérekkel.”

Forrás:
Kevés informatikust képeznek a felsőoktatási intézmények, SG.hu/MTI, 2011. október 20.

Vissza az oldal tetejére

Havi 100 millió aktív felhasználója van a Twitternek

„Dick Costolo, a Twitter első embere a Web 2.0 Summit nevű rendezvényen számolt be a mikroblog-szolgáltatással kapcsolatos legfrissebb adatokról és eredményekről.

A vezető elmondta, hogy a Twittert jelenleg havonta 100 millióan használják és körülbelül 50 millióan naponta felkeresik a portált. Dick Costolo szerint ugyan az oldalnak már néhány alkalommal a halálhírét költötték, azonban ahelyett, hogy csökkenne a látogatók száma, inkább folyamatosan növekszik. A látogatói szám növekedése összefügg azzal is, hogy a szolgáltatás már elérhető az iOS 5 alól is. Az Apple mobil operációs rendszerének legújabb verziója miatt a Twitterre való jelentkezések száma a korábbi háromszorosára emelkedett. Épp ezért a mikroblog vezetője elégedetten nyilatkozott a Web 2.0 Summit rendezvényen.

Costolo a látogatói szám után a továbbított üzenetekre tért ki. Közölte, hogy a tavalyhoz képest jelentős mértékben nőtt az elküldött tweetek száma. Amíg 2010 szeptemberében naponta körülbelül 90 millió üzenetet küldtek el az emberek, addig az idei év elején ez a szám már elérte a napi 100 milliót, jelenleg pedig már napi 250 millió tweetet továbbít a rendszer. Ez 177 százalékos növekedésnek felel meg és azt jelenti, hogy 4-5 naponta egymilliárd tweetet küldenek a felhasználók.

A szakember a legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy a jövőben a látogatók sokkal könnyebben megkülönböztethessék a fontos információkat a kevésbé fontosaktól. Emellett szeretnék tovább növelni a látogatók számát, a tervek meglehetősen ambíciózusak. “Úgy gondoljuk, hogy akár kétmilliárd készüléken is jelen lehetünk és e bolygón minden személyt elérhetünk. Mindezt pedig mindenekelőtt egy dolog segítségével érhetjük el, ez pedig a további egyszerűsítés” – szögezte le Dick Costolo.”

Forrás:
Havi 100 millió aktív felhasználója van a Twitternek, Berta Sándor, SG.hu, 2011. október 21.

Vissza az oldal tetejére

Top-Map: laptoppal előzik le a Google-t a magyar térképkészítők

„Míg a Google szerdán hazánkban újból útnak indított kamerás autóin méregdrága, csaknem 360 fokban látó kamerarendszer és lézeres távmérő is helyet kap, a Top-Map Zrt. terepjárója sokkal egyszerűbb technológiával van felszerelve, csupán a napellenzőre feltűzött webkamera és az anyósülésen heverő érintőképernyős laptop jelzi, hogy az autó tulajdonosa menet közben valamilyen tevékenységet folytat.

A Top-Map két járműve gyakorlatilag folyamatosan járja Magyarország és a szomszédos Románia útjait annak érdekében, hogy a GPS-ekben és szoftverekben használatos digitális térképek a lehető legfrissebb adatokat tartalmazzák, azaz megtalálhatók legyenek bennük az új utcák és az esetleges forgalmi változások is.

A Google kamerás autójával ellentétben a Top-Map mérőautójának azért kell lassan haladnia az utcákon, mert vezetőjének elég sok teendője van. Manuálisan, az érintőképernyős laptopon lévő térképszerkesztő szoftveren egy digitális tollal jelöli be a meglévő adatbázishoz képest tapasztalt változásokat.

Webkamera figyeli a táblákat
A társaság tavaly a budapesti műszaki egyetemistákkal közösen fejlesztett ki egy olyan szoftvert, amely az autó napellenzőjére feltűzött, teljesen hétköznapi webkamerán keresztül képes felismerni és rögzíteni a KRESZ-táblákat és az elhelyezkedésüket. Ezeket azért kell rögzíteni, mert az új navigációs eszközök már képesek előre jelezni, ha például stoptábla várható az útszakaszon, de hasonló módon gyűjtik be a sávinformációs szolgáltatások adatait is, amelyek a megfelelő sávba való besorolásban segítik az autósokat.

A kamera és a szoftveres automatika segítségével rögzített adatokat a cég irodájában utólag, manuális úton is ellenőrzik, ahogy azt az összes riválisnál, így a Google-nál is teszik. A helyszíni felmérések mellett a cég légi fotókat, önkormányzatoktól kapott térképeket használ térképeinek frissítésére, emellett egy internetes felületet is működtet a térképhibák bejelentésére. Ez utóbbin leginkább a rosszul megjelölt házszámokkal kapcsolatban érkeznek visszajelzések, éves szinten tízezres nagyságrendben.

Megelőzik a Google-t a frissítésekkel
Az iGO magyar térképét készítő cég szerint azzal, hogy az utakat bejáró sofőr rögtön a helyszínen feljegyzi a változásokat, sok időt nyernek a térképfrissítések készítéséhez. Egy Sümeghez hasonló méretű és bonyolultságú úthálózattal rendelkező település helyszíni felmérésével nagyjából egy nap alatt végez a cég szakembere, az utólagos feldolgozás pedig csupán néhány órányi munkát igényel, hiszen már a helyszínen rögzítik az esetleges módosításokat. A mérőautó sofőrje ugyanis maga is térinformatikus, így bármilyen változtatást fel tud vezetni a térképre: új utcákat vehet fel, módosíthatja a sávok nyomvonalát, vagy a korábbi földutat átminősítheti aszfaltburkolatúnak, ha megépítették.

Siegler Ádám szerint, ha teljesen automatizálnák az adatrögzítést, akkor ugyan gyorsabban hajthatna a sofőr, és bárki végezhetné a felméréseket, aki tud vezetni, ám az utólagos korrekciók elvégzése jelentősen több időt venne igénybe, így nem jutnának sokkal előrébb.

Ugyanakkor a Google részéről komoly változást jelez az, hogy nem elégszik meg egy külsős partnertől vásárolt térképpel, hanem saját kamerás autóit küldte Magyarországra a sok helyütt még nem túl pontos Google Maps adatbázisának javítása érdekében, hiszen a lokális szolgáltatások kulcsfontosságúak a cég stratégiájában.”

Forrás:
Ledudálják és betörőnek nézik a magyar térképjavítókat, Straub Ádám, [origo], 2011. október 20.

Vissza az oldal tetejére

Nem készít életlen fotót az olcsó kamera

„Még a legnagyobb fotográfusok sem dicsekedhetnek azzal, hogy minden képük tökéletesen élesre sikerül. Az utólag újrafókuszálható képeket készítő, napokban boltokba került, mindössze kilencvenezer forintnak megfelelő összegért megvehető Lytro kamera azonban pontosan ezt ígéri az amatőröknek.

A digitális fényképezőgépek megjelenésével sokkal kényelmesebb lett a nyaralás és a családi összejövetelek fotózása. Nem az előhívás után derül ki, hogy az egész sorozat életlen vagy túlexponált lett, rögtön a kép elkattintása után megnézhető az eredmény. Még így is megesik azonban, hogy a nevezetességek közti rohanásban, vagy a hátlapi LCD apró mérete miatt elkerüli figyelmünket, hogy például az Eiffel-torony helyett az előtte mászkáló gyalogosokra fókuszáltunk.

A Lytro nevű, teljesen új eljárással dolgozó digitális kamera az elrontott képek miatti bosszankodástól próbálja megóvni a felhasználókat. A csúcstechnológiát használó zsebre vágható kamera nem képpontonként rögzíti a világot, hanem a lencsére eső fény irányát és intenzitását tárolja el. Ezekből az adatokból utólag meg lehet alkotni a képet, amelyet a kamera látott, méghozzá úgy, hogy utólag állítjuk be, mi volt fókuszban a fotón. Nyaralás közben csak arra kell figyelnie a Lytro-tulajdonosnak, hogy ne felejtsen el fényképezni, az élességet ráér otthon, a számítógépe előtt ülve beállítani. A számítógép előtt kedvére művészkedhet: ha akarja, a hátteret mossa el, ha úgy kívánja, az előtérben álló ember.

A kamera működését borzasztóan egyszerűvé teszi és felgyorsítja, hogy a felhasználónak nem kell az élesség beállításával foglalkoznia – erre szolgáló tárcsa vagy gomb sincs a készüléken: a Lytrón mindössze egy zoomcsúszka, egy elsütőgomb és egy bekapcsológomb kapott helyet. Ennyi elég ahhoz, hogy a készülék rögzítse a fénysugarakat, az utómunkához pedig úgyis a felhasználó rendelkezésére áll egy komplett számítógép több gigahertzes teljesítménye. Hasonló logika áll a mai gépek legtöbbjén elérhető digitális negatív (RAW) formátum mögött, ám az jóval kisebb teret enged az utólagos módosításoknak a Lytróban alkalmazott módszerhez képest.

Formabontó külsőt kapott
A Lytro kamerája külsejében sem próbál hasonlítani a hagyományos fényképezőgépekre: a készülék hasáb alakú, egyik végén a lencse található, a másik végén egy LCD-kijelző, inkább tűnik futurisztikus gyermekjátéknak, mint komoly eszköznek. Markolata nincsen, két ujj közé csippentve, vagy marokra fogva lehet vele fotózni, mintha használója egy zseblámpával akarna megvilágítani valakit.”

Forrás:
Nem készít életlen fotót az olcsó kamera, [origo], 2011. október 22.
Lytro launches Light Field camera, Chris Nuttall, FT Tech Hub, 2011. október 19.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Internetes tartalomszolgáltatás: mégis jó a fizetési fal?

„…az utóbbi egy évben a magyarországi médiapiac akkora mértékben csökkent, mintha a legnagyobb bevétellel büszkélkedő kereskedelmi tévé kivonult volna az országból. Ezért aztán most az az egyik legfontosabb kérdés, hogy miképpen lehet fenntartani az internetes tömegkommunikáció működését, ha a mai válságos időkben a cégek vagyis a hirdetők rákényszerülnek a marketing-büdzséjük csökkentésére – és hát legyünk őszinték: ezt tudják a legkönnyebben és leggyorsabban csökkenteni.

Évek óta hallunk a nagy (print-)kiadók szándékairól a fizetős tartalomszolgáltatások bevezetéséről, és jelentős sajtóvisszhangja volt a brit Times lépésének, amelynek nyomán 80%-kal csökkent az online látogatóinak a száma.

E szempontból érdekes a szlovák SME c. napilap online változatának egykori főszerkesztője, Tomáš Bella előadása, aki idén májusban indította el hazájában a Piano Media nevű szolgáltatást. Ez egy olyan ún. fizetési fal (paywall) megoldás, ami nem csak egy lapra terjed ki, hanem a legjelentősebb szlovák online médiumok összefogásával jött létre. Tehát a három nagy napilap (Hospodárske noviny üzleti napilap, a Pravda és az SME), egy sport napilap és jónéhány tematikus portál szállt be a közös üzletbe és csak néhány ingyenes hírforrás maradt meg. A felhasználóknak havi 3 euróba kerül az a hozzáférés, amivel a szlovák online média jelentős részéhez hozzáférnek.

Tomáš Bella a prezentációjában megmutatta a bevezetés előtti és utáni látogatottsági adatokat, és ez alapján az látszott, hogy nem csökkent érzékelhető módon a szlovák portálok látogatottsága. Szerinte ennek az egyik oka az, hogy majdnem a teljes online médiát lefedi a szolgáltatás, a másik pedig az, hogy a szolgáltatás ára igen visszafogott.

A modell nagyon hasonló a kábeltévék üzleti elvéhez és ezt az átalánydíjas rendszert Tomáš Bella szerint az olyan saját nyelvi kultúrával rendelkező kis országoknak jó megoldás, mint akár Magyarország is (de nem igazán alkalmas a nagy országok számára, mint az Egyesült Államok). Szerinte meg kell értetni az internet-felhasználókkal, hogy a tartalom előállítása nincs ingyen.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésben a hazai kiadói világ fontos szereplői (HVG, Ringier, Figyelő, Origo) arról beszélgettek, hogy milyen esélyei lehetnek a hasonló rendszer hazai bevezetésének. A HVG kiadó képviseletében Szauer Péter elmondta, hogy az internet-felhasználók jelenleg is fizetnek a szolgáltatójuknak az internet használatáért és e használat igen jelentős része a kiadók által létrehozott tartalmak fogyasztása, így tehát felvethető az is, hogy a szolgáltatók építsék be az árakba a tartalom előállításának költségeit. A magyar piacon mindenesetre van már részleges fizetési fal megoldás (pl. Kreatív, Napi Gazdaság, HVG), tehát jellemzően tematikus oldalak szigetszerű megoldásairól van szó. Nem volt érzékelhető mindenesetre az, hogy a magyarországi média olyan típusú összefogásra készen állna, mint ami a szlovák Piano rendszer elindításához szükséges volt.

Tomáš Bella egyébként azt mondta, hogy 2012-ben szeretnének a Piano Media szolgáltatással megjelenni Magyarországon.”

Forrás:
Internetes tartalomszolgáltatás: mégis jó a fizetési fal?, Szilágyi Árpád, Netidők Blogtársaság, 2011. október 19.

Vissza az oldal tetejére

Informatika a jogban

Gyakorlati tudnivalók, adatvédelem, iratkezelési ismeretek ügyvédek számára

Az elektronikus ügyintézés jelentős veszélyeket rejthet magában – e megállapítás fokozottan igaz a bizalmas, szenzitív információkat kezelő jogászi munka során. A Jogi Fórum 2011. november 25-i rendezvénye során gyakorló jogászok, ügyvédek számára próbál segítséget nyújtani a veszélyek elkerülésében.

Szakértőink a jog és informatika határterületét jól ismerő gyakorlati szakemberek, ügyvédek, az Ügyvédi Kamara munkatársai és az adatvédelem területén jártas szakértők lesznek. Rövid tartamú, gondolatébresztő előadásaikkal interaktív módon ismertetik résztvevőinkkel a legfontosabb tudnivalókat és tapasztalatokat, hogyan működik leghatékonyabban az Informatika a Jogban és a Jog az Informatikában.

Foglalkozunk rendezvényünk során a többi mellett alábbi kérdésekkel:

  • Az Informatika szerepe a jogi oktatásban.
  • Ügyek, tapasztalatok, információ adatszivárgási esetekről az adatvédelmi biztos hivatalának működése során.
  • Az ügyvédi tevékenység online erősítése – online felület és rendszer.
  • Ügyvédi informatikai és iratkezelésre vonatkozó szabályzatok.
  • Elektronikus hitelesítés és azonosítás, kriptográfia, az elektronikus kézbesítés.

Hely: Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér, 1067 Budapest, Eötvös u.10.
Időpont: 2011. november 25., péntek

A konferencia részletes programja:
9.30 – 10.00
Regisztráció
10.00 – 10.30
Elektronikus iratkezelés az ügyvédi munka során
Dr. Fenyér Éva, ügyvéd

  • Ügyvédi iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok.
  • Iratkezelési alapfogalmak.
  • Egyedi iratkezelési szabályzat, elektronikus iratkezelő rendszer bevezetése.
  • Iratkezelési Tudástérkép.

10.30 – 11.00
Tudással való foglalkozás, tudásgenerálás és a szervezeti tudás az ügyvédi szolgáltatásban
Dr. Szalma Miklós, ügyvéd

  • Tizenöt év tapasztalata a tudásintegrálás és az integrált informatikai rendszer kapcsolatáról.
  • Kognitív jogalkalmazás.

11.00 – 11.20
Szünet
11.20 – 11.50
Dokumentumkonverzió, hitelesség

  • Dokumentumok tárolása az ügyvédi tevékenység során.
  • Adatvédelmi problémák, kérdések, hitelesítés.

11.50 – 12.20
Jogesetek, tapasztalatok adatszivárgási esetekről
az Adatvédelmi Biztos Hivatalának munkatársa

  • Felmerülő adatvédelmi kérdések a jogászi, illetve ügyvédi iratkezelés során.
  • Esetek, tapasztalatok és megoldási lehetőségek.

12.20 – 12.40
Szünet
12.40 – 13.10
Elektronikus aláírás, elektronikus eljárások a jogászi munka során
Dr. Kovács V. Gábor, infokommunikációs szakjogász

  • Az ügyvédi tevékenység online erősítése.
  • Tapasztalatok az elektronikus eljárások kapcsán.

13.10 – 13.40
Az informatika szerepe a jogi oktatásban
Dr. Rátai Balázs, a Carneades Consulting ügyvezetője

  • Hogyan tanítsunk jogot számítógéppel?
  • Van-e helye az informatikának a jogban?”

Forrás:
Informatika a jogban, Jogi Fórum Konferenciák, 2011. október

Vissza az oldal tetejére

A Monty Python gyilkos nyula „létezett” a középkorban

„„Az olyan szörnyekről, mint a gyilkos nyúl, kénytelen vagyok azt mondani, hogy ilyesmit egyetlen középkori történet sem tartalmaz” – jelentette ki magabiztosan William D. Padden elismert középkorász. Ehhez képest Z. Karvalics László információs társadalomkutatónak – aki búvárkodásáról a friss Kritikában számol be – „nagyjából két-három nyugodt éjszakai órácska alatt” sikerült bebizonyítani, hogy a szaktekintély állítása merőben téves. Merthogy a gyilkos nyúl alakja képi és történeti toposzként valóban létezett a középkorban, tehát nem is volt annyira eredeti az ötlet a Monty Pythontól, amikor a film egyik jelenetében a félelmetes bestiát, afféle korabeli terminátort fehér nyúl alakjában formázták meg, amit egyedül csak az antiochiai szent kézigránát pusztíthatott el.

Z. Karvalics bizonyítékai meggyőzőek.

De ennél is izgalmasabb kérdés: hogyan lehetséges, hogy egy laikus kíváncsiskodó órák alatt többre jut, mint egy magát évtizedek óta könyvtárakban pallérozó medievista? A magyarázat az internet. Merthogy ez a médium hatékonyan képes összekapcsolni a „könyvtárakban” elszórva létező, ott porosodó információkat, vagyis a heterogén forrásokat integrálni. Z. Karvalics szerint az intenzív könyvdigitalizációs programok és a művelődéstörténeti ismeretek épülőben lévő „kollektív rendező-pályaudvarai” teszik lehetővé, hogy az internet mind több témakörben tekinthető „szuperforrásnak”. Így a Wikipedia is megbízható, termékeny kutatási forráshely lett, ami remekül használható az adatok rendezése közben, és megadja az „információs lökést”, ha azonnali magyarázatra van szükségünk – véli az információtudós. (Legalábbis világnyelveken – tesszük hozzá mi.)

Az internet emellett le is rövidíti a kutatást. Hisz korábban a szorgalmas, tisztességben megőszült tudós is csak nagy szerencsével, hosszú évek után járhatott volna sikerrel, míg most a keresési tapasztalat ezt néhány óra alatt egy laikus számára is lehetővé teszi.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl iskolai tanulás helyett inkább a Google-kereső rutinjait kéne elsajátítanunk, mert a számítógép előbb-utóbb úgyis mindent kiás. „A műveltséget, a felkészültséget, a kontextusteremtő jártasságot, amelyek értelmet adnak az elemi találatoknak, vagy a forráskritikai érzéket nem lehet kiváltani puszta Google-varázslattal. Ha könyvekig eljutunk, nem árt angolul, franciául, latinul, németül érteni kicsinyt. Szerencsés valamennyi fogódzóval rendelkezni a kronológiában. És persze célszerű soha nem elfelejteni, hogy az internet humán hálózat, amelyben a tudás hordozói továbbra is emberi agyak” – figyelmeztet Z. Karvalics László.”

Forrás:
A Monty Python gyilkos nyula „létezett” a középkorban, HVG.hu, 2011. október 11.

Vissza az oldal tetejére

Felelőtlen írástudatlanok

„Ára van annak, ha a virtuális közösségek sajátos szokásaihoz és elvárásaihoz vakon alkalmazkodunk. A digitális szleng, az idegen szavak, a rövidítések felelőtlen használóinak, az igénytelenül megfogalmazott, csúf mondatokban kommunikálóknak az önkifejező képessége és szókincse észrevétlenül sorvad. A szövegszerkesztő programok és a közösségi portálok a beépített egyszerű helyesírás-ellenőrzőikkel felhívják a figyelmet az égbe kiáltó hibákra, ám e segítség mintha még inkább erősítené bennünk a meggyőződést, hogy nem kell figyelmet fordítanunk a helyesírásra. Ha azonban tollat ragadunk, akkor bizony elmerengünk az egyszerűnek tűnő szavak leírásának hogyanjáról.

Működik a közösségi oldalak sokszorozó hatása a rossz példákat esetében is. Ha a „muszáj” szót “ly”-nal írva olvassuk, szólnánk a szerzőnek, hogy helytelenül írja a szót – feltéve, hogy ismerjük a magyar helyesírás szabályait. Annak, akinek nem erőssége a helyesírás, fel sem tűnik, hogy a másik hibásan fogalmaz, ő is leírja majd rosszul, a többi írástudatlan is, és a hibás változat már terjed is tovább.

Az angolból átvett szavak, mondatok fonetikus leírása már szinte nem is számít hibának, a szörfözők számára elfogadott dolog. A „káminszún”, „lájk”, „fészbuk”, „pikcsör” és a hasonló szavak leírva szinte már fel sem tűnnek az internetet, a Facebookot naponta használók körében.

Terjednek a rövidítések is, mint például a thx (thanks), asap (as soon as possible), pls (please), a magyar nyelvben is megtalálhatóakról nem is szólva. Azért használjuk ezeket, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban kommunikáljunk – időt vélünk megspórolni. A következmény az, hogy a teljes mondatokban való beszéd, de leginkább kézzel való írás a nehezünkre esik. Egyre többet írunk billentyűzeten a gépen, mint tollal papírra, s ha valami különös véletlen folytán elénk kerül egy papírlap, s a kezünkbe tollat kell vennünk, akkor erősen koncentrálunk arra, hogy mondjuk a “vki” helyett “valaki”-t írjunk, vagy a „h” helyett kiírjuk a “hogy” szót.

Gyakori hiba, hogy nem ismerjük fel, hogy a hasonló alakú szavak nem feltétlenül jelentik ugyanazt. Az “egyelőre” és az “egyenlőre” két külön jelentéssel bíró szó, a “jólesett” és “jól esett” sem egymás szinonimái. A földrajzi nevek, dátumok, idegen intézmények helyesírása az alapvető ismeretek hiánya esetén el sem várható. Nálam kiveri a biztosítékot, ha – vélhetően lustaságból – valaki a személyneveket is csupa kis betűvel írja, noha csupán csak egyetlen plusz billentyűt kellene a megfelelő pillanatban lenyomni a nagy kezdőbetűért. A csupa kis betűs leírás nem csak a helyesírás szabályait sérti, hanem magát az emlegetett személyt is.

A történelmi családnevek helyes írásában az idősebbek sem jeleskednek. Egy neten megjelent írás szerint az „Új Széchenyi Terv” rákeresésekor nem tudják leírni helyesen a nevet, a “Szécsenyi”-től kezdve a “Szécsényi”-ig mindenféle helytelen változattal próbálkoznak.

A fiatalok egyre kevesebb hagyományos könyvet olvasnak. A kötelező olvasmányokat is jobb esetben rövidítve olvassák el, vagy inkább hangos könyv formájában hallgatják meg, hogy még olvasniuk se kelljen. Szabadidejük jelentősebb részét inkább már a netezés, a közösségi oldalakon való aktivitás, sorozatok és filmek nézése, bulizás tölti ki. A szókincsük fogy, kifejezőképességük szóban és írásban folyamatosan romlik. Az ismeretek tömeges hiányáért az oktatási intézmények tehetők felelőssé, de a szülők sem ártatlanok.

A technika, az internet hihetetlen gyors fejlődését látva úgy gondolom, hogy nincs visszaút. A lehetőségekkel járó veszélyekkel minden téren számolnunk kell, nekünk, fiataloknak is.”

Forrás:
Felelőtlen írástudatlanok, infoter.blog.hu, 2011. október 13.

Vissza az oldal tetejére

Megjelent a Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása című kiemelt projekt felhívása

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása” című kiemelt projekt tervezési dokumentációja.
A kiemelt program célja, ingyenes és jogtiszta központi elektronikus teljes szövegű elérhetőségek biztosítása a leggyakrabban használt aktuális felsőoktatási és tudományos tartalmak esetében, illetve olyan tudományágak területén adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása, amelyek illeszkednek a hazai felsőoktatási intézmények K+F stratégiáihoz, azonban ez idáig a hozzáférés nem volt megoldott.

A részletes projektjavaslatok benyújtása 2011. október 20-tól 2011. december 31-ig lehetséges.”

Forrás:
Megjelent a Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása című kiemelt projekt felhívása, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2011. október 19.

Vissza az oldal tetejére

Megjelent A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése című kiemelt projekt felhívása

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent “A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése” című kiemelt projekt tervezési dokumentációja.
A felhívás célja a már kiépítés alatt álló első nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis, Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) teljes kiépítése, adatvagyonának lényeges bővítése és használatának kiterjesztése a felsőoktatás teljes területére.

A részletes projektjavaslatok benyújtása 2011. október 20-tól 2011. december 31-ig lehetséges.”

Forrás:
Megjelent A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése című kiemelt projekt felhívása, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2011. október 19.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Konferenciakötet: A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma

Cím: A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma
Szerző: Fazekas Marianna
ISBN: 978-963-693-374-
Kiadó: Gondolat Kiadó
Kiadás éve: 2011 november
Oldal: 160

80 évvel ezelőtt, 1931-ben jött létre Magyary Zoltán professzor kezdeményezésére a budapesti jogi karon a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet. Ebből az alkalomból az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara 2011. június 9-10-ére tudományos konferenciát és kiállítást szervezett „A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma” címmel. A tanulmánykötet ezen a konferencián elhangzott előadások írásbeli változatát tartalmazza. A konferencia és ebből következően a jelen tanulmányok célja sem csupán az emlékezés, hanem egyfajta párhuzam megvonása volt a Magyar Közigazgatástudományi Intézet alig másfél évtizedes, páratlanul gazdag tudományos tevékenysége és a közigazgatással foglalkozó tudományok mai kutatási témái és eredményei között.”

Forrás:
A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma c. konferenciakötet, Bookline

Vissza az oldal tetejére

Eredményesek voltak-e az ERFA által támogatott e-kormányzati projektek?

„I-IV Összefoglalás
1–12 Bevezetés
1–3 Az e-kormányzat meghatározása és céljai
4–8 A Lisszaboni Stratégia, az E-Európa és az I2010
9 Uniós pénzügyi támogatás
10–12 Az ERFA irányításának alapelvei a 2000-2006-os programidőszakban
13–15 Az ellenőrzés hatóköre és módszere
16–51 Észrevételek
16–27 Vajon a felmért igényeknek megfelelően választották-e ki a projekteket?
19–23 Kezdetben a stratégiákat nem felmért igényekre alapozták
24–27 A projektkiválasztás során ritkán vizsgálták, hogy a költséghatékonyság várhatóan csakugyan a kiválasztott pályázati projekteknél-e a legjobb
28–42 Jól alakították-e ki és terv szerint hajtották-e végre a projekteket?
30–34 A projektcélok túl általánosak voltak, és a projektek kialakításánál nem kezelték megfelelően a nem technikai jellegű kérdéseket
35–36 A projektek többnyire megfelelnek az EIF alapelveinek, a többnyelvűséget kivéve
37–42 A legtöbb projekt nem haladt a tervekkel összhangban
43–51 Hasznosak és tartósak-e a projektek?
45–49 A várt előnyök részben teljesültek
50–51 A projektek karbantartása a legtöbb esetben biztosítva van
52–60 Következtetések és ajánlások
55–56 Vajon a felmért igényeknek megfelelően választották ki a társfinanszírozandó projekteket?
57–58 Jól alakították-e ki és terv szerint hajtották-e végre a projekteket?
59–60 Hasznosak és tartósak-e a projektek?
A Bizottság válaszai

Forrás:
9/2011. sz. különjelentés – Eredményesek voltak-e az ERFA által támogatott e-kormányzati projektek?, Európai Számvevőszék/Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011. október, ISBN 978-92-9237-250-7, doi:10.2865/6375 (pdf – 1,187 Mb)

Vissza az oldal tetejére

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

Határozat az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer működéséhez szükséges intézkedésekről

„1. A Kormány elrendeli, hogy a nemzetgazdasági miniszter – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala bevonásával – haladéktalanul tegye lehetővé a pénzforgalmi szolgáltatóknak az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (a továbbiakban: EFER) történő minél gyorsabb csatlakozását.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

2. A Kormány elrendeli, hogy készüljön átfogó hatásvizsgálat az elektronikus fizetés bevezetésének lehetőségéről valamennyi ágazatba tartozó – hatósági vagy nem hatósági – ügyintézés, valamint elektronikus közszolgáltatás vonatkozásában. A hatásvizsgálat tárja fel, hogy az EFER igénybevételével teljesíthető fizetés milyen ügytípusok, illetve fizetési összeghatárok esetében indokolt, összevetve az EFER igénybevételével, illetve az EFER igénybevétele nélküli fizetések felmerülő költségeit, figyelembe véve a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével kapcsolatos kormányzati vállalásokat.
Felelős: valamennyi miniszter
Határidő: 2012. január 31.

3. A 2. pont szerinti hatásvizsgálatok értékelése alapján a nemzetgazdasági miniszter a közigazgatási és igazságügyi miniszter bevonásával készítsen jelentést a Kormány részére a vizsgálat eredményéről.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2012. február 29.

4. A 3. pont szerinti jelentésben foglaltakkal összhangban a jelentésben tett megállapításokban érintett miniszterek tegyék meg a szükséges lépéseket az ügyintézést biztosító szervezetek EFER-hez történő csatlakozása érdekében, ide értve az ágazati jogszabályok felülvizsgálatát is.
Felelős: a jelentésben tett megállapításokban érintett miniszterek
Határidő: 2012. május 1.”

Forrás:
A Kormány 1350/2011. (X. 20.) Korm. határozata az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer működéséhez szükséges intézkedésekről, Magyar Közlöny, 2011. évi 123. szám, 2011. október 20., 31544. oldal (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Rendelet az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó szabályokról

Forrás:
A Kormány 215/2011. (X. 19.) Korm. rendelete az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó szabályokról, Magyar Közlöny, 2011. évi 121. szám, 2011. október 19., 30614-30620. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére