Skip to main content

12. szám, 2012. március 19.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Lázár János minden iskolát külön megvizsgáltatna

„Az oktatási államtitkárság akkor jár el helyesen, ha még azelőtt alaposan átvilágít minden olyan önkormányzatot, amely iskolaműködtetésre jelentkezik, mielőtt megkötné velük az erről szóló egyedi szerződéseket – ezt Lázár János fideszes frakcióvezető jelentette ki egy Hódmezővásárhelyen tartott oktatási konferencián.

Hoffmann Rózsa azt szeretné, ha minél több önkormányzat vállalná iskolái működtetését, mivel ez egyértelmű és egészséges feladatmegosztást eredményezne – az oktatási államtitkár erről kedden Hódmezővásárhelyen, egy közoktatási és szakképzési konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón beszélt.

A köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, mi számít fenntartói feladatnak, ez az államé, és mi működtetői feladatnak – mondta a politikus. Mint hozzátette: amennyiben egy önkormányzat, magánszemély, alapítvány, vagy egyház vállalja egy iskola működtetői feladatait, és erről szerződést köt az állammal, akkor ezt megteheti, de ez természetesen a költségek egy részének a viselését is jelenti.

Egy város önkormányzatának nem lehet az közömbös, hogy van-e olyan iskola, amely az övé, amelyért felelősséget vállal – fogalmazott Hoffmann Rózsa.

Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester hangsúlyozta, a köznevelési törvény felhatalmazza az oktatással foglalkozó tárcát, hogy a kormány nevében tárgyaljon és egyedi szerződéseket kössön. A Fidesz parlamenti frakcióját is vezető politikus kiemelte, a minisztérium és az oktatási államtitkárság akkor jár el felelősen, ha minden esetben megvizsgálja, hogy a működtetésért jelentkező önkormányzat alkalmas-e a feladatra.

Mivel a legfontosabb cél, hogy a jelenleginél jobb oktatási rendszer legyen, különbséget kell tenni. Vannak olyan iskolák, amelyek sokkal jobb helyen lesznek állami működtetésben, és léteznek olyan intézmények, ahol felmerül a szorosabb együttműködés lehetősége, és nem csupán gazdasági téren, hiszen a keretek adottak, az állam a finanszírozásban többletszerepet vállal a jövőben – közölte Lázár János.

A megyei jogú városok nem akarnak szabadulni iskoláiktól, nem tartják azokat tehernek – mondta a polgármester, aki ezért fontosnak tartja, hogy ezeken a településeken az átlagnál szorosabb együttműködés alakuljon ki az állam és az önkormányzatok között.”

Forrás:
Lázár János minden iskolát külön megvizsgáltatna, Népszabadság/MTI, 2012. március 13.

Üres plázába költöztetik a kormányhivatalt Komárom-Esztergomban

„A kormány a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal és tatabányai szervei elhelyezése érdekében egyetért egy Integrált Közigazgatási Központ kialakításával és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a MNV Zrt. folytassa le az elhelyezéshez szükséges eljárást. A kormány döntését a hétfőn megjelent Magyar Közlöny ismertette.

Több helyszín vizsgálata után az Omega Pláza nevű, jelenleg üresen álló bevásárlóközpontot javasolták az MNV Zrt-nek, mivel a 10 700 négyzetméteres épületben az összes szervezet elfér – mondta Czunyiné dr. Bertalan Judit megyei kormánymegbízott.

Az MTI információi szerint az épület jelenleg állami tulajdon, mert a bevásárlóközpont a megnyitás után néhány hónappal csődbe ment és a hitelező bank tulajdonába került.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkársága szerint jelenleg a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal és a különböző hatóságok 770 dolgozója 32 különböző telephelyen végzi munkáját. Évente 400 millió forintot költenek csak az épületek fenntartására.

A kormányablak jelenlegi helyszíne kedvezőtlen, szakértői vélemény alapján sem a kormányablak, sem az okmányiroda nem bővíthető, a két helyszín fejlesztésre sem alkalmas.

Horvátth Orsolya osztályvezető tájékoztatása szerint a kormányhivatal egységes elhelyezésével 77 millió forintos megtakarítással számolnak. Az épületbe legkésőbb 2013 első felében költözhetne be a hivatal.”

Forrás:
Üres plázába költöztetik a kormányhivatalt Komárom-Esztergomban, HVG.hu/MTI, 2012. március 12.

Kormányablak kialakítását kezdeményezi Pálháza

„ Aláírásgyűjtést kezdeményezett a Hegyközben Lesovics Miklós, Pálháza polgármestere.

A hegyközi város polgármestere az Észak-Magyarországnak elmondta, egy kormányablakot szeretnének kialakítani Pálházán, ehhez kérik a hegyközi lakosok támogatását. 2013. január 1-től az eddigi helyi ügyintézés lehetősége jelentősen korlátozódik és majd minden hivatalos ügyünk elintézése céljából a járás székhelyére, Sátoraljaújhelybe kell utaznunk. Figyelembe véve a jelenlegi tömegközlekedés állapotát, megállapítható, hogy ez jelentős költségeket és időigényt jelent majd a hegyközi lakosság számára. A jogszabálytervezet lehetőséget ad arra, hogy a járáson belül, megfelelő infrastruktúrával rendelkező településen indokolt esetben úgynevezett „kormányablakot” alakítsanak ki. A kormányablak létrehozására a kialakítandó sátoraljaújhelyi járáson belül a szintén városi rangú településen, Pálházán van reális esély. A Hegyköz 18 településének polgármestereinek nagy többsége, illetve valamennyi jegyzője támogatja a kormányablak kialakítását Pálházán, a kormányzati elképzelés ugyanakkor elégségesnek véli a járási székhelyű ügyintézést. Erre való tekintettel szükséges, hogy a Hegyköz lakossága összefogjon, ezért indítjuk el az aláírásgyűjtést.”

Forrás:
Kormányablak kialakítását kezdeményezi Pálháza, Borsod Online, 2012. március 14.

A közigazgatás modernizációja: A közszolgálati képzés kihívásai Franciaországban és Magyarországon

„Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI), Francia Nemzeti Közigazgatási Iskola – Ecole Nationale d’Administration (ENA), Budapesti Francia Intézet és Francia Nagykövetség
Időpont: 2012. március 21.
Helyszín: Francia Intézet 1011 Budapest, Fő utca 17.

09:00 – 09:15 Regisztráció

09:15 – 09:45 Konferencia megnyitó
François LAQUIEZE, a Francia Intézet képviselőjének köszöntője
Max BRUNNER, az ENA nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettesének köszöntője
Moderátor: dr. SZÉPLAKI-NAGY Gábor, a Legfelsőbb Ügyészség helyettes szóvivője, az ENA korábbi hallgatója (Condorcet évfolyam)

09:45 – 10:45 Első szekció
Az NKI és az ENA bemutatása
A magyarországi közigazgatási reformok vizsgálata: az NKI szerepe
KOLTÁNYI Gergely, az NKI megbízott főigazgatója
Az ENA szerepe a legutóbbi reformokban
Max BRUNNER, az ENA nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese

10:45 – 11:15 Kávészünet

11:15 – 12:15 Második szekció
Életpálya modell és a közszolgálati alkalmazottak és vezetők képzési rendszere
A Magyary Zoltán program: új életpálya modell a közszolgálatban dolgozóknak általánosságban, különös tekintettel a kormánytisztviselőkre
Dr. TEMESI István, docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar
Életpálya rendszer és közszolgálati képzés Franciaországban
François CHAMBON, a Metz-i Regionális Közigazgatási Intézet (IRA) igazgatója, a Közszolgálati Minisztérium közigazgatási és közszolgálati általános küldötte (DGAFP)

12:15 – 12:45 Kerekasztal beszélgetés, kérdések és válaszok a közönség részvételével
12:45 – 14:00 Ebéd

14:00 – 15:00 Harmadik szekció
A szakmai etika szabályozása a közszolgálatban
Magyar megközelítés (előadó felkérés alatt)
Szakmai etika a francia közigazgatásban
François CHAMBON, a Metz-i Regionális Közigazgatási Intézet (IRA) igazgatója, a Közszolgálati Minisztérium közigazgatási és közszolgálati általános küldötte (DGAFP)

15:00 – 15:45 Kerekasztal beszélgetés, kérdések és válaszok a résztvevők bevonásával
15:45 – 16:00 A konferencia moderátorának zárószava”

Forrás:
A közigazgatás modernizációja: A közszolgálati képzés kihívásai Franciaországban és Magyarországon, PTE ÁJK, 2012. március 12.

Hunnia régió – a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik

„2012 végére várják, hogy Románia és Bulgária is bekerülhet a schengeni övezetbe. Attól kezdve szabadon átjárható lesz a magyar–román határ. Az Európai Unió 350 millió euróval támogatja a magyar-román határon átnyúló együttműködést – ebből többek között a határ két oldalán lévő települések között építenek, vagy újítanak föl utakat. Összesarjadznak a személyes, a kulturális, a gazdasági és az idegenforgalmi kapcsolatok. Lesznek nagy nyertesek – például Körösnagyharsány bekerül Nagyvárad agglomerációjába, Dombegyház és Battonya Aradéba. És lesznek kis nyertesek – akik eddig is távol voltak minden nagyobb településtől -, mint például Geszt, vagy a román oldalon Cséffa és Marciháza -, ahol reálisan abban reménykedhetnek, hogy megáll a rendszerváltozás óta tartó leépülés.”

Forrás:
Hunnia régió – a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik. A nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem, Tanács István, Egyenlítő, 2012. márciusi szám (csak nyomtatásban érhető el)

Minden településen működnie kell egy közösségi háznak!

„„Nem önmagadé vagy, hanem a közösségé” – idézte Kölcsey Ferenc szavait V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekről (IKSZT) szóló szakmai tájékoztató napon, a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az IKSZT-knek is biztosítani kell a közművelődési forrásokat. A rendezvényt a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (VM VKSZI) szervezte.

Az IKSZT modern fogalom, de az elképzelés nem új keletű. Kölcsey már a reformkorban megfogalmazta idézett gondolatát – mondta V. Németh Zsolt. Hozzátette: a technika fejlődésének köszönhetően ma már egy pillanat alatt kapcsolatot teremthetünk egymással, de a találkozáshoz továbbra is szükségünk van a közösségi terekre.

Halász János kijelentette: már megszületett a tervezet a közösségi művelődés megújításáról, amely jelenleg társadalmi egyeztetésen van. Az érdekeltek egyetértenek abban, hogy lehetőleg minden településen működnie kell egy közösségi háznak, és biztosítani kell, hogy ezek az intézmények hozzáférjenek a közművelődési forrásokhoz. Az is fontos, hogy a művelődési házak munkatársai megfelelő képzést kapjanak, ebben is szívesen együttműködik a NEFMI. A minisztérium hamarosan 700 millió forintos pályázatot ír ki, amelyen az IKSZT-k üzemeltetői 3-5 milliós támogatást nyerhetnek a közösségi ház működtetésére. Már megjelent az egészségfejlesztési pályázat, melyen 10 millió forintot lehet igényelni szabadidős, életvezetési és prevenciós programok szervezésére.

Mezőszentgyörgyi Dávid, a VKSZI főigazgatója elmondta: az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek kialakítására 635 pályázó nyert összesen 28 milliárd forintos támogatást. Eddig 201 közösségi teret adtak át, amelyek 1,3 millió embert érnek el. Az intézetben működik az IKSZT Programiroda, melynek feladata, hogy szakmai együttműködéseket kössön, így bővítse a közösségi terekben elérhető szolgáltatások körét. A Programiroda ellenőrzi az intézmények szolgáltatási és programterveit is.

Mezőszentgyörgyi Dávid ezután egy kattintással elindította az IKSZT Programot bemutató új honlapot, a www.ikszt.hu-t.

Az IKSZT-k létrehozását segítő program Magyarország egyik legnagyobb kulturális intézményhálózat-fejlesztési projektje, melynek segítségével vidéki, régi művelődési házakban vagy elhanyagolt épületekben nyílhat modern közösségi és szolgáltató tér. Az IKSZT-k kialakításához szükséges forrást az Európai Unió biztosította.”

Forrás:
Minden településen működnie kell egy közösségi háznak!, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. március 13.

Kormányhivatalok a Jó Államért – Beszámoló a Területi közigazgatás c. konferenciáról

„A Közigazgatási Akadémia c. konferenciasorozat 2012.március 8-án a területi közigazgatási rendszer átalakításának eddigi eredményeinek számbavételével és a 2013. évben elérendő célok bemutatásával folytatódott.

A jó állam szerethető. Az állampolgár nem ellenfélként, hanem partnerként találkozik az államigazgatás szerveivel. Érzi, hogy a hivatal érte dolgozik – foglalta össze a jelenleg zajló, nagyszabású átalakítások során elérni kívánt célt Dr. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára a március 8-án rendezett, Területi közigazgatás című konferencián.

A rendezvénysorozatot még tavaly indította a Nemzeti Közigazgatási Intézet, a Nemzeti Közigazgatási Egyetem és a Magyar Közigazgatás című szakmai folyóirat azzal a céllal, hogy az érdekeltek tájékozódhassanak a Magyarország közjogi berendezkedését érintő, 2010-ben kezdődött átalakításokkal kapcsolatban.

Amikor 2010 tavaszán revízió alá vették a magyar közigazgatást, kaotikus állapotokat, túlburjánzott intézményeket, párhuzamos, áttekinthetetlen hatásköröket találtak – tekintett vissza a helyettes államtitkár a tanácskozáson. A Kormány a Nemzeti együttműködés rendszerén belül, a Magyari Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei között újítja meg a területi közigazgatást – hangzott el. A reform részei a nemrég létrejött kormányhivatalok, az egyablakos ügyintézést megvalósítani igyekvő kormányablakok, de új elemnek számítanak az önálló államigazgatási szintként 2013-ban megjelenő járások, valamint a hozzájuk tartozó járási hivatalok is. A helyi önkormányzatok felett a törvényességi ellenőrzést is ellátó kormányhivatalokra alapuló rendszer leginkább a francia közigazgatásra hasonlít az európai országok közül – jegyezték meg többen a konferencián.

A 2010-ben létező 33 szakigazgatási szervből eddig tizennégyet integráltak a kormányhivatalokba – sorolta az eredményeket előadásában Dr. Zöld-Nagy Viktória. Az átszervezés mintegy 23 ezer tisztviselőt érintett. A kormányhivatalokban zajló szakmai munkát az illetékes tárca irányítja, a szervezeti működés szempontjából azonban a KIM alá tartoznak a hivatalok. A költségvetés kialakításakor is ez a kettős struktúra figyelhető meg – derült ki az előadásból. A reform során egységességre törekednek a hivatalokban folyó munka módszertanát érintően, de cél az is, hogy az államigazgatás minden szerve ugyanazt az arculatot mutassa.

Egy újabb jelentős változás, hogy a megyei önkormányzatok szerepe teljesen átalakult: az általuk működtetett intézmények állami fenntartásba kerültek, adósságállományukat az állam átvállalta, feladatuk mostantól a területfejlesztés irányítása – derült ki az államtitkár-helyettes előadásából.

Szociális ügyekben fordultak eddig a legtöbbször a kormányablakokhoz – mondta az elmúlt kicsivel több, mint egy év tapasztalatait összevetve Dr. Virág Rudolf, helyettes államtitkár (KIM). A jelenleg létező 29 kormányablak csupán afféle próbaüzemnek számít – foglalhatóak össze a szakember szavai. Március 9-én tervezik köszönteni a 300 ezredik látogatót – hangzott el a konferencián.

2013 második felétől mintegy 300 kormányablakkal számolnak, melyek reggel nyolctól este nyolcig tartanak nyitva. A fővároson kívül a megyeszékhelyeken, a járási központokban, valamint azokon a településeken lehet majd találkozni a kormányablakokkal, ahol eddig is működött okmányiroda. Dr. Virág Rudolf megjegyezte, az a tapasztalat, hogy az emberek valamiért leginkább munkaidőben keresik föl a kormányablakokat. A helyettes államtitkár részben a rossz beidegződéssel és a helyenként laza munkahelyi fegyelemmel magyarázza a jelenséget, úgy látja, ez a tendencia változni fog idővel. Valójában egy-egy kormányablak 10-12 konkrét ablakot jelent, melyek mögött a megfelelő ügycsoportra felkészített szakemberek dolgoznak – magyarázta Dr. Virág Rudolf. A kormányablakok munkatársainak kiválasztásánál lényeges szempont lesz a felsőfokú képzettség, továbbá a szakmai ismereteken felül az ügyfélszolgálati jártasságra is hangsúlyt helyeznek.

A kormányablakok kialakítását a helyettes államtitkár projektszemléletben tartja a legkönnyebben megvalósíthatónak. Úgy tapasztalja, ez a munkamódszer eddig szinte teljesen hiányzott a magyar közigazgatásból. Mint ahogy a szolgáltatói attitűd is csak foltokban jelent meg mostanáig. A kormányablakok célja az állampolgár, az állampolgár által működtetett vállalkozás mind széleskörűbb kiszolgálása. Ha felbukkan egy ügy, ne csak annyit tudjunk mondani, hogy nem ránk tartozik, legalább azt is, hogy kire – jelölte meg a minimális célt a szakember.

A Jó Állam a fenntarthatóságra is hangsúlyt helyez: hosszú távon életképes saját forrásokból, nem terheli meg feleslegesen a jövő nemzedékeket – jegyezte meg Dr. Virág Rudolf a kormányablakok működtetésével kapcsolatban. A helyettes államtitkár elmondta: Franciaországban is a mi kormányablaki rendszerünkhöz hasonló működött, ám ott egyre inkább az elektronikus közigazgatás lép az ilyen hivatalok helyébe. Dr. Virág Rudolf elégedett lenne, ha Magyarország 10-15 éven belül érné el azt a szintet.

Megkezdődött az újjászervezés alatt álló közigazgatás informatikai hátterének revíziója, a rendszer sztenderdizálása, egységesítése – derült ki Ficsor József, a kormányhivatalok informatikai és koordinációs igazgatója, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szolgáltatásmenedzsment főosztályvezető-helyettesének előadásából. A cél, mintegy 30 ezer munkaállomás egységes szoftver- és hardverkörnyezettel való ellátása úgy, hogy a jövőben minden alkalmazás egyszerűen elérhető legyen az összes munkaállomáson. Ficsor József szeretné, ha véget érne a „telepítő CD-kkel szaladgálás” korszaka a közigazgatásban. A jelenleg 20 ezer üzemben lévő nyomtatónál kevesebb is elég lesz – derült ki a spórolás egy újabb lehetősége a szakember előadásából.

Ficsor József hangsúlyozta, a közigazgatás jelenleg rendkívül heterogén informatikai hátterének egységesítése meglehetősen komplikált folyamat. Különböznek a szoftverek, a hardverek, a szerződések, a szabályozás. Egy-egy területen, például a humánerőforrás menedzsmentén, olyan programokat használnak, melyek egymással nem kompatibilisek. Ficsor József elmondta, ilyenkor úgy járnak el, hogy a legtöbb helyen használt szoftver lesz az általános norma. Tetézi a gondokat, hogy a mostani, tarka-barka rendszer egyes elemei bizonyos pontokon egymással összekapcsolódnak, így az egységesítés során tekintettel kell majd lenni arra, hogy a rendszer elemei kompatibilisek legyenek.

Az új, egységes informatikai rendszer működéséhez szükséges sávszélességnek jelenleg 10%-a áll rendelkezésre – említett a szakember egy újabb kihívást. A megreformált informatikai háttérhez új, többszintű helpdesk szolgáltatást is terveznek az illetékesek – hangzott el.

Hogy járások lesznek, az már biztos. De hogy pontosan hány darab, az – minden a sajtóban megjelent híresztelés ellenére – még nincs véglegesítve – hangzott el a konferencián Dr. Kovács Pétertől, a KIM Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztályát képviselő főosztályvezető-helyettestől. Amit jelenleg tárgyal a kormány, az egy 168 járással, plusz hét budapesti körzettel számoló koncepció, ám a végleges felosztás a még el nem fogadott járástörvényhez kapcsolódó kormányrendeletben jelenik majd meg.

A járások kialakításával összefüggésben indított társadalmi egyeztetés során a leggyakrabban felbukkanó kérés az volt, hogy egy-egy település más járáshoz szeretne tartozni, mint ami a nyilvánosságra hozott tervekben szerepel. Sokan lobbiztak azért is, hogy városuk járási központ legyen. A járások határait tartalmazó térkép megrajzolásánál a minisztérium munkatársai tekintettel voltak az előzetesen végzett felmérésekre, a történelmi hagyományokra, figyelembe veszik a beérkező véleményeket, törekednek arra, hogy a járások egy-egy már eleve meglévő közösséget integráljanak, senkinek se kelljen 30 kilométernél többet utaznia a járások központjába. A megyeváltás azonban politikailag nem támogatott – hangzott el a tanácskozáson egy kérdésre adott válaszként. A járási hivatalok, csakúgy, mint egyébként a kormányablakok elhelyezését is, lehetőleg nem zöldmezős beruházással, hanem már meglévő ingatlanok hasznosításával szeretnék megvalósítani. Az államigazgatási területi egységként funkcionáló járási hivatalokban a törzshivatali gárda és a szakigazgatás tisztviselői fognak dolgozni – mondta a főosztályvezető-helyettes. A járási hivatalok a megyei kormányhivatalok kirendeltségeként működnek majd, de átvesznek funkciókat a helyi önkormányzatoktól is – derült ki az előadásból.

Ha röviden akarnánk összegezni, jó. Ha kicsit bővebben, nagyon jó – summázta tapasztalatait Dr. Belányi Márta főosztályvezető (KIM) a kormányhivatalok eddigi működésével kapcsolatban. A 2011-ben felállt kormányhivatalok irányítását, ami a szervezeti működést illeti, országos szinten, egységesen a KIM látja el – magyarázta a szakember. A szakhatósági feladatok tekintetében azonban az irányítás továbbra is az illetékes tárcához tartozik. Az új rendszer spórolást is hozott a funkcionális működés területén. A HR- vagy az informatikával kapcsolatos feladatok ellátásának egységesítésével, a gépjármű-állomány racionálisabb elosztásával eddig mintegy 30 milliárd forintot sikerült megtakarítani hangzott el a konferencián. A szakigazgatási területeken, pl. határozatok, végzések kiadásában, kevésbé ment végbe az integráció. Itt továbbra is szükség van a teljes korábbi szakember-állományra. A KIM a kormányhivatalok számára egységes szervezeti és működési szabályzatot alkotott. A 2011-es év a megyéé volt, az idei viszont az eggyel alacsonyabb szintű területi közigazgatásé lesz, ami a reformokat illeti – derült ki a főosztályvezető előadásából.

A konferenciasorozat várhatóan áprilisban folytatódik. A soron következő programokról a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján, a www.nki.gov.hu címen lehet tájékozódni”

Forrás:
Kormányhivatalok a Jó Államért – Beszámoló a Területi közigazgatás c. konferenciáról, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012. március 12.

Eddig több mint 2300-an mondták el véleményüket a Jó Állam Fórumon

„Az első hónapban több mint 2300-an mondták el véleményüket az állam működésével kapcsolatban a Jó Állam Fórumon. A hozzászólások megtételére 2012. március 31-ig van lehetőség. A Jó Állam Fórum (www.joallam.kormany.hu) egy olyan konzultációnak tekinthető, melynek során a közigazgatás működését érintően, az állampolgárok javaslatait és felvetéseit várják.

A közigazgatás újjászervezéséhez és szemléletváltásához is kapcsolódó kezdeményezés több hasonló nemzetközi példa – például: az angol “Spending Challenge” nevű kezdeményezés – alapján indult el.

A külföldi jó gyakorlatokat alapul véve tehát a cél az, hogy az állampolgárok – anonim módon, illetve e-mail címük megadásával – megoszthassák tapasztalataikat és véleményüket az állam működésének javítása érdekében. A honlap lehetőséget biztosít arra is, hogy természetesen moderált keretek között, a fórumozók egymás véleményére is reagáljanak. Az így beérkező észrevételeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak és hallgatóinak segítségével dolgozzák fel.

Március 31-ig harminc, mindenkit foglalkoztató témában várják a javaslatokat, mint például a család- és ifjúságpolitika, az egészségügy, az élelmiszerügy, a foglalkoztatás, a közigazgatás, a rendvédelem, a sport, a környezetvédelem, a helyi önkormányzatok, a klímapolitika, az építésügyek, és a társadalmi felzárkózás. A fórum célja többek között az, hogy minden olyan észrevételnek teret adjon, amely az emberek fejében megfogalmazódott, de eddig soha sehol nem volt lehetőségük megosztani.

A Magyary Program 2012-es kiadásában is figyelembe veszik a felvetéseket, továbbá az e-mail címüket megadó fórumozók az adott témakörre vonatkozó, értékelő összeállítást kapnak 2012. június közepéig.”

Forrás:
Eddig több mint 2300-an mondták el véleményüket a Jó Állam Fórumon, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. március 5.

Nemzeti vagyon lett a vízmű

„ Öt szegedi többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységeket, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban

Tavaly decemberben az Országgyűlés sarkalatos törvényben rögzítette az állami és a helyi önkormányzatok vagyonáról rendelkező szabályokat, amelyek 2011. december 31-én hatályba léptek. A nemzeti vagyonról szóló törvény meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit. A törvény hosszan sorolja, mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések. De ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont is. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik például a Szent Korona és az Országház is. A műemlékek körében kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a megyében a fábiánsebestyéni Cserna-féle szélmalom és a szegvári Károlyi-kastély.

Az önkormányzatoknak a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül rendeletben kellett megjelölniük a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonelemeket. Mózes Ervin, Szeged címzetes főjegyzője lapunknak elmondta: a közgyűlés február 24-i ülésén már eleget tett ennek, módosította az önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló rendeletét. – Legfőképpen azért kellett módosítani az önkormányzat vagyonrendeletét, mert a nemzeti vagyonról szóló törvény a forgalomképtelen törzsvagyonon belül két kategóriát különböztet meg: kizárólagos tulajdonban lévő nemzeti vagyont és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont.

Előbbi kategóriába tartoznak például a helyi közutak és műtárgyaik, valamint az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, vizek és közcélú vízi létesítmények – magyarázta a címzetes főjegyző. Mózes Ervin elmondta: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánította a közgyűlés a levéltári anyagokat, a tervtári terv- és iratanyagokat, valamint a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységeket, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló üzletrészeket. Így kiemelt nemzeti vagyon lett a száz százalékban városi tulajdonú Szegedi Közlekedési Kft. és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., valamint a többségében városi tulajdonú Szegedi Vízmű Zrt. önkormányzati üzletrésze (51 százalék), a Szegedi Hőszolgáltató Kft. önkormányzati üzletrésze (51 százalék) és a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. önkormányzati üzletrésze (75 százalék). A címzetes főjegyző elmondása szerint a kiemelt státus azt jelenti, hogy a fenti vagyonelemeket nem lehet értékesíteni”

Forrás:
Nemzeti vagyon lett az SZKT, a vízmű, Délmagyarország, 2012. március 13.

Civilekkel kötött stratégiai partnerségi megállapodást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium



„Stratégiai partnerségi megállapodásokat kötött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 47 civil szervezettel március 13-án. A megállapodásokat Rétvári Bence parlamenti államtitkár írta alá a civil szervezetek képviselőivel a Parlamentben. A stratégiai megállapodások célja, hogy a kiemelkedő szakmai tapasztalattal és kimagasló tudású szakemberekkel rendelkező civil szervezetek hozzájáruljanak a civil szektort érintő jogszabályok előkészítéséhez és így jobb minőségű, végrehajtható és az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok születhessenek.

Rétvári Bence az aláírási ceremónián elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy ha egy államnak szilárd alapvetései vannak, akkor az állam nem fél attól, hogy tanácsot kérjen a polgáraitól. Az állam döntéshozatalát a civil szervezetek tanácsaival is segíteni kell. Jelezte: azt szeretnék, ha az állammal való partnerség a most aláírók számára minőségi előrelépést jelentene. Ha minden civil szervezet számára érezhetővé válna, hogy az állam nem akadály, hanem partner, nem kerékkötő, hanem segítségnyújtó a céljaikkal kapcsolatban.

Úgy gondolják, hogy az érintett szervezetek olyan tudással rendelkeznek, amit minden magyar állampolgárnak hasznosítania kell, és az államhoz hasonlóan a közjót szolgálják, csak kisebb léptékben. Azt kérik, hogy minden más olyan szervezet véleményét is „csatornázzák be” a jogalkotásba, amelyek együttműködő partnereik.

Az államtitkár kiemelte, hogy az előző egy évben kötött megállapodások tapasztalatai nagyon jók. Egy felnőtt, polgári állam számára rendkívül fontosak az ilyen megállapodások, és az is, hogy ezt törvény rögzíti. Így átláthatóak és tiszták lesznek azok a viszonyok, hogy a kormány kikkel működik együtt az egyes döntéshozatalok során. Bízunk benne, hogy sokkal jobb minőségű jogszabályok születnek – összegezte Rétvári Bence.

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényből eredően, a társadalmi egyeztetés során mind a magánembereknek, mind pedig a társadalom különböző csoportjait képviselő szervezeteknek lehetőségük nyílik a jogszabály elkészítéséért felelős miniszter által előkészített jogszabálytervezetek, illetve szabályozási koncepciók véleményezésére. Ennek célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását.

A társadalmi véleményezés egyik módja a közvetlen egyeztetés, amelynek keretében a minisztérium stratégiai partnerségi megállapodást köthet a civil szervezetekkel. Stratégiai partnerség azon szervezetekkel alakítható ki, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterület szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek. Stratégiai partnerek lehetnek mindenekelőtt a civil szervezetek, az egyházak, szakmai, tudományos szervezetek, érdekképviseleti szervezetek, köztestületek, országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a felsőoktatási intézmények.”

Forrás:
Civilekkel kötött stratégiai partnerségi megállapodást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. március 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Nyílt forráskód a kormányzatban

„Jó tapasztalatokkal zárultak a kormányzat nyílt forráskódú pilot projektjei. Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára szerint a nyílt rendszerek kormányzaton belüli elterjedése akár a zárt forráskódú termékek árának csökkenéséhez is vezethet.

Computeworld: A kormány elkötelezte magát a nyílt forráskódú rendszerek alkalmazása mellett, és ennek szellemében több pilot projektet indított. Milyenek az első tapasztalatok?
Vályi-Nagy Vilmos: Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis pilot projektjeink kapcsán csak pozitív tapasztalatokat szereztünk. A siker egyik oka talán az, hogy nagyon jól előkészítettük a projekteket. A másik fő sikertényező, hogy nem törekedtünk 100 százalékos átállásra. Alapvetően azt céloztuk meg, hogy az eszközök 70-80 százalékát állítjuk át, és a fennmaradó részben meghagyjuk a zárt, döntően Microsoft-alapú rendszereket. Bebizonyosodott, hogy a két világ tökéletesen tud egymás mellett élni is működni, ráadásul a költségeket is jelentősen lehet csökkenteni. Mint kiderült, messze nem igazak azok az állítások, miszerint a nyílt forráskódú eszközök bevezetésének aránytalanul magas költségei lennének. Mi már az első évben komoly megtakarításokat értünk el.

CW: Hány pilot rendszert valósítottak meg?
V-N.V.: Közvetlenül három pilot projektben vettünk részt, ezek mindegyike lezárult már. Egy-egy pilot rendszerben a felhasználók száma meghaladta a százat. Meglepő módon csak az államigazgatásban voltak ilyen nagyméretű pilotok, a magánszférában nem találkozhatunk ekkora átállásokkal.

CW: A pilot projektek után mi a következő lépés?
V-N.V.: Még tavaly, a pilot projektekkel párhuzamosan elkezdtük a nyílt dokumentumformátum kormányzati szférában történő használatát szabályozó kormányrendelet előkészítését, majd megvalósítását. E rendelet eredményeként 2012 márciusától a közigazgatásban szabványos fájlformátumokat kell használni. A rendelet azt is előírja, hogyha egy szervezet akár nyílt, akár zárt forráskódú irodai alkalmazást vásárol, a beszerzéssel kapcsolatos gazdasági és pénzügyi feltételeket is meg kell vizsgálnia, azaz a döntéseket mindig a gazdaságossági szempont figyelembevételével kell meghoznia. Fontos kiemelni, hogy a beszerző teljes szabadságot kap, a rendelet ugyanis nem zár ki senkit és semmit a beszerzésekből, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a korábban megkötött szerződésekre vagy a kialakult munkarendre való hivatkozással ne lehessen a nyílt forráskódú megoldásokat kizárni a beszerzések során. Ugyanígy hangsúlyos elem a fokozatosság elve is, hiszen lépésről lépésre kívánunk előrehaladni.

CW: A nyílt forráskód kormányzati alkalmazásakor jellemzően a dokumentumkezelő rendszerekre kell gondolni?
V-N.V.: Szó sincs róla. Ez csak az egyik nagy szegmens. A desktopoldal mellett ott vannak a szerverek és az adatbázisok is. Szerveroldalon már régóta nem jelent valódi problémát a kérdés, mert az alkalmazások többsége valamilyen nyílt forráskódon nyugszik. Ezzel szemben az adatbázis-kezelők oldalán nagyon nehéz a jelenlegi helyzetből kilépni, mivel ezen a területen tulajdonképpen egyetlen termék uralja a piacot. Amíg nem jelennek meg olyan konkurens termékek, amelyek valós alternatívát kínálnak, addig nincs mire váltani.

CW: A pilot projekteknél mennyire segítettek a külföldi kormányok jó, illetve rossz tapasztalatai?
V-N.V.: Természetesen körülnéztünk Európában, de volt egy korábbi nagy hazai átállás is, amit alaposan megvizsgáltunk. A Fővárosi Bíróság nyílt forráskódra való átállására gondolok, amely lényegesen nagyobb méretű volt, mint a mi pilot rendszereink. Körültekintően begyűjtöttük tehát a tapasztalatokat, mind belföldről, mind külföldről. Megnéztük a sikertényezőket és a kudarcok okait, és meglehetősen vegyes képet kaptunk. Kiderült a számunkra, hogy nincs általános recept, minden országnak a saját útját kell járnia. Országonként változó, hogy mikor és hol érdemes a nyílt forráskódra váltani, illetve az is, hogy hol van az a pont, ahonnan már nem érdemes továbbmenni.

CW: Közismert például, hogy Németországban volt egy kudarcba fulladt projekt. Milyen okok álltak ennek hátterében?
V-N.V.: Bajorországban azért nem sikerült az átállás, mert egyszerre akartak mindent lecserélni. A korábbi zárt, gyártóhoz kötött rendszereket 100 százalékban próbálták nyílt forráskódú szoftverekkel kiváltani. Ebből a példából is tanulva – ahogy már említettem – mi a fokozatosság elvét követtük, és követjük a jövőben is.

CW: Mondana néhány olyan európai országot, ahol sikerrel vezették be a kormányzatban a nyílt rendszereket?
V-N.V.: Az észak-európai országok kormányzati szférájában meglehetősen széles körben terjed a nyílt forráskód. A finn állam például már teljes mértékben átállt, és egyértelműen pozitívak a tapasztalatok. De említhetjük Franciaországot is, ahol számos fejlesztés indult el nyílt forráskódú alapokon, és még az adatbázis-kezelők szintjén is komoly eredményeket sikerült elérni.
…
CW: A pilot projektek tapasztalatai alapján módosították az átállás stratégiáját?
V-N.V.: Nem, a stratégiát nem módosítottuk. Egyrészt azt mondtuk és mondjuk most is, hogy a nyílt forráskódú rendszerek bevezetése után folyamatosan követni kell az átálló szervezeteket, másrészt nem kényszerítünk senkit a váltásra, a döntés szabadságát meghagyjuk az intézményeknek. Ugyanakkor látjuk: a kemény költségvetési korlátok arra ösztönzik az intézményeket, hogy végre hagyjanak fel a régóta alkalmazott „biztonsági” politikával, és kezdjenek el gondolkozni előnyösebb, alternatív megoldások használatában.

CW: Közép- és hosszú távon mekkora megtakarításra számítanak a nyílt forráskódú rendszerek bevezetése nyomán?
V-N.V.: Kifejezetten a nyílt forráskód kapcsán ezt nehéz számszerűsíteni, mert már a nyílt forráskódú átállást megelőzően is komoly megtakarításokat tudtunk elérni. Éves szinten több milliárd forintot nyertünk csupán azzal, hogy a licencgazdálkodást áttekintettük, és sokkal szigorúbban vettük, mint korábban. Emellett intézményenként és területenként eltérő mértékűek lehetnek a megtakarítások, abszolút értékben és százalékban egyaránt. Ahol csak a munkaállomásokat állítják át, a kapcsolódó költségek a felére-harmadára csökkennek. Nagyságrendileg mi is ezt várjuk el azon intézményektől, amelyek ilyen típusú átállást hajtanak végre.

CW: Az átállás tehát nem kötelező. Mire számítanak? Mekkora lesz az intézmények hajlandósága a váltásra?
V-N.V.: Ez többéves folyamat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nyílt forráskódú termékek mögött ma még nincs olyan szintű támogatás, rendelkezésre állás, mint a jól szervezett zárt forráskód mögött. Ez is egyfajta korlátja tehát e megoldások gyors terjedésének. Véleményem szerint az átállást majd a piac kényszeríti ki. Mindenképpen egy 3–5 éves időszak kell ahhoz, hogy a desktopok vonalán is jelentős, érezhető átalakulás menjen végbe. Ez akár azzal is járhat, hogy a zárt forráskódú termékek ára jelentősebb mértékben csökkenni fog.

CW: Elképzelhető, hogy a zárt rendszerek teljesen kiszorulnak a kormányzatból?
V-N.V.: Egész biztosan nem.

CW: Milyen követelményeknek kell megfelelnie a beszállítói oldalnak?
V-N.V.: A beszállítói oldal képviselőitől sok mindent elvárunk. Az ő feladatuk elmagyarázni a felhasználóknak, hogy mit is jelent az átállás, mi változik a nyílt forráskódú rendszerek bevezetésével. Az átállást követően biztosítaniuk kell a támogatást, a helpdesket, illetve az államigazgatás igényeihez igazodóan a folyamatos, 24 órás rendelkezésre állást. Ha mindezt jól megszervezik, akkor szinte észre sem lehet venni a váltást. Ha azonban átgondolatlan és akadozó a gépezet, akkor az komoly gondot okozhat egy adott szervezet életében. A megfelelő körülmények biztosítása természetesen nemcsak a zárt, illetve nyílt forráskód esetén elengedhetetlen, hanem bármilyen új alkalmazás, például egy dokumentumkezelő rendszer bevezetése esetén is.

CW: Milyen feladatokat lát el a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a nyílt forráskódú rendszerek bevezetésével kapcsolatban?
V-N.V.: A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban például a NISZ Zrt. végezte az államtitkárság munkaállomásainak átállítását, szinte észrevétlenül. A NISZ-nél megvan az ehhez szükséges kompetencia. Az az általános egyébként, hogy ha egy közintézmény kéri a váltást, akkor azt a NISZ végrehajtja.

CW: A felhasználók oktatása kinek a feladata?
V-N.V.: Azt is a NISZ szakemberei végzik. Most mondhatnám azt, hogy az oktatás óriási feladat, de ez nem igaz. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal nehezebb mondjuk, az Office 2003-ról az Office 2007-re váltani, mint az Office 2003-ról egy nyílt forráskódú termékre átállni. Többek között ez is a nyílt forráskódú rendszerek egyik előnye. Nem véletlen, hogy a nyílt forráskódú szemlélet oktatását szeretnénk beépíteni az iskolai képzésbe. Célunk, hogy a diákok készség szinten elsajátítsák a nyílt rendszerekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, hogy a későbbiekben se jelentsen problémát számukra a különféle alkalmazások használata. Szakítani szeretnénk tehát azzal a gyakorlattal, hogy egyetlen termék legyen az egyeduralkodó, ráadásul egy olyan jellegű termék, amelyet néhány évente rendszeresen lecserélnek.”

Forrás:
Nyílt forráskód a kormányzatban, Mallász Judit, Computerworld, 2012. március 13.

84 millió az Alapvető Jogok Biztosának IT-rendszerére

„Az Országgyűlési Biztos Hivatala (OBH) 2009 tavaszán nyújtott be projektjavaslatot az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) pályázata alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez annak érdekében, hogy a Hivatal ügyfélbarátabb, rugalmasabb módon, a XXI. század technikai-technológiai lehetőségeit hatékonyabban kihasználva végezhesse alaptevékenységét. A projektet később EKOP kiemelt projektként határozták meg.

A kiadott közlemény szerint a 2011. április 18-án elfogadott új Alaptörvény 2012. január 1-i hatállyal átalakította az Országgyűlési Biztos Hivatalát, annak addigi szervezetét, feladat- és hatáskörét, ezért az adatvédelmi nyilvántartás fejlesztéséhez kapcsolódó projektelem esetében szükségessé vált az EKOP kiemelt projektjavaslat célrendszerének és tartalmának módosítása.

„Az OBH webes és könyvtári szolgáltatásainak, workflow alapú ügykezelésének, és adatbázis alapú nyilvántartásainak fejlesztése” című projekt végső struktúrája 2011 őszén megkapta a megállapított támogatási összeget, 84.521.245 forintot, amelynek finanszírozását az EKOP 1. és 3. prioritása biztosítja. A projekt célja a hivatali ügyintézés hatékonyságának növelése, az állampolgároknak nyújtott komplex szolgáltatások bővítése. Egységes, felhasználóbarát, megnövelt szolgáltatási tartalmú holnapstruktúra készül, a megfelelő informatikai háttér kialakításával létrejönnek az információszolgáltatást segítő adatbázisok, és azok webes kapcsolatai, valamint új alapokra kerül a könyvtármenedzsment. Cél továbbá a hivatali ügykezelési workflow rendszer felépítése, azaz létrejön egy olyan szisztéma, amelynek révén rövidül az ügyintézés ideje, gyorsabban és minden esetben az érintetthez jutnak el a megfelelő információk és mindez a hatékonyság növekedését eredményezi.

Az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmével kapcsolatos feladatokat január elsejétől az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala látja el. Az AJBH mint projektgazda 2012. január 1-én kezdte meg az EKOP projekt végrehajtását, és várhatóan 2012. szeptember 30-án fejezi be.”

Forrás:
84 millió az Alapvető Jogok Biztosának IT-rendszerére, SG.hu, 2012. március 12.
EKOP-1.1.9 – Az OBH Webes és könyvtári szolgáltatásainak, workflow alapú ügykezelésének, és az adatvédelmi nyilvántartásának fejlesztése, NFÜ, 2011. május 30., 2010. december 22.

Elindult a hatásvizsgálati portál

Elindult a közigazgatási intézkedések hatásainak méréséhez módszertant és segítséget nyújtó kormányzati webhely.

Főbb részei:
A rendszer bemutatása
A hatásvizsgálati rendszer rövid leírása, az egyes rendszerelemek, támogató szervezetek bemutatása.

Rendelet
A Magyar Közlöny 2011. évi 93. számában megjelent az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok elkészítésének alapvető szabályait meghatározó miniszteri rendelet.

Hatásvizsgálati lap
Az előterjesztések mellékletét képező, főbb hatásokat standardizáltan bemutató hatásvizsgálati lap letöltése.

Segédanyagok
A tárcák hatásvizsgálati tevékenységének támogatása érdekében, illetve a hatásvizsgálati lap megfelelő kitöltéséhez az „ÁROP-1.1.10 – A jogszabály előkészítési folyamat racionalizálása” elnevezésű kiemelt projekt keretében, az egyes szakterületek bevonásával elkészült egy tematikus segédanyag.

A webhely egyébként némiképpen sietve megalkotottnak tűnik:

  • Az egyes oldalaknak nincsenek címei (webcím/URL van).
  • Nem világos, hogy kik állnak az oldal mögött.
  • Jelen pillanatban annak bemutatását, hogy mi ez a webhely, mi a célja, mi a feladata, pusztán a Nemzeti Együttműködés Programjából vett idézet pótolja.

Forrás:
hatasvizsgalat.kormany.hu
ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ

Önkormányzati gazdálkodási szoftvert fejleszt a CompuTREND

„Internet alapú, integrált önkormányzati és költségvetési szervezetek által használható gazdasági, gazdálkodási szoftverrendszer fejlesztését kezdte meg a CompuTREND 2000 Fejlesztő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

A több mint 112 millió forint összköltségű projekt 50,5 millió forint támogatást nyert az Új Széchenyi Terv „Vállalati innováció támogatása” pályázati kiíráson. A társaság közleménye szerint a fejlesztés összhangban van a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs cselekvési tervével és az Európai Unió eGovernment Akciótervével, s elősegíti annak a kormányzati tervnek a megvalósulását, hogy egységes gazdálkodási szoftverrendszert használjanak az önkormányzatok.

A fejlesztés során új megoldásokat alakítanak ki, illetve a rendszer nyílt forráskódú informatikai infrastruktúrán is üzemel majd.”

Forrás:
Önkormányzati gazdálkodási szoftvert fejleszt a CompuTREND, ETK Önkormányzati Klub/MTI, 2012. március 8.

Informatika, távközlés, technika

Másodfokon is helybenhagyta a 900 MHz-es frekvenciaárverés eredményét az NMHH

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatala még tavaly augusztusban indította el a 900 MHz-es frekvenciasáv árverési eljárását. Az idén január 31-i eredményhirdetést követően a már piacon lévő mobilszolgáltatók a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone fellebbezett a döntés ellen, míg az árverésből korábban kizárt romániai RCS&RDS S.A. és a vietnámi Viettel Group nem éltek ezzel a jogukkal.

A Telenor a fellebbezését teljes egészében üzleti titoknak minősítette. A másik két szolgáltató alapvetően az új szereplő piacra lépésével kapcsolatban annak árverési eljárásban történő részvételi lehetőségét, valamint a számára biztosítandó belföldi roamingszolgáltatás előírását vitatta.

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese, Mátrai Gábor a törvény által biztosított határidőn belül, a másodfokú eljárásban helybenhagyta a hatóság korábbi döntését. Ennek értelmében az eddig háromszereplős mobilpiacra új szolgáltató, a Magyar Posta Zrt.–Magyar Fejlesztési Bank Invest Zrt.–Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciuma léphet.

A másodfokú hatóság döntésével az árverés eredményéről szóló döntés jogerőre emelkedett, de a feleket további jogorvoslati jog illeti meg: a másodfokú döntést keresettel támadhatják 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknél.”

Forrás:
Másodfokon is helybenhagyta a 900 MHz-es frekvenciaárverés eredményét az NMHH, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2012. március 12.

Bírósághoz fordult a Magyar Telekom a mobiltender miatt

„A Magyar Telekom bírósághoz fordult és a 900 megahertzes (MHz) frekvenciasávon nyújtható rádiótávközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságot lezáró határozat felülvizsgálatát kéri – közölte a társaság hétfőn.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hétfőn közölte, hogy elnökhelyettese, Mátrai Gábor a másodfokú eljárásban helybenhagyta a hatóság korábbi döntését a 900 megahertzes frekvenciaárverés eredményéről, ennek értelmében az eddig háromszereplős mobilpiacra új szolgáltató, a Magyar Posta Zrt.-Magyar Fejlesztési Bank Invest Zrt.-Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciuma léphet.

A másodfokú hatóság döntésével az árverés eredményéről szóló döntés jogerőre emelkedett, de a feleket további jogorvoslat illeti meg, a másodfokú döntést keresettel támadhatják meg 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknél. Ezt jelentette be most a Magyar Telekom.

A Magyar Telekom szerint az árverési eljárásban és a határozatban jogi hibák vannak, amelyekre tekintettel egyebek mellett azt kéri, hogy függesszék fel a határozat végrehajtását, illetve helyezzék hatályon kívül a konzorciumot árverési nyertessé nyilvánító rendelkezést.

A frekvenciaárverés első eredményét január 31-én közölte az NMHH, ami ellen ezt követően a már piacon lévő mobilszolgáltatók, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone fellebbezést nyújtott be. Az árverésből korábban kizárt romániai RCS&RDS S.A. és a vietnami VIETTEL Group nem élt ezzel a jogával.

Az árverést tavaly augusztus 4-én hirdette meg a hatóság, összesen 10,8 MHz sávszélességű, szabad spektrumra vonatkozó frekvenciahasználati jogosultságra. A Magyar Telekom az árverésre 2011. december 8-án jelentkezett.

Az NMHH Hivatala 2012. január 31-én kézbesítette a Magyar Telekom részére az árverést lezáró elsőfokú, nem jogerős határozatát. A Magyar Telekom a határozat szerint az árverésen 2 darab, egyenként 1 MHz szélességű duplex frekvenciablokk frekvenciahasználati jogosultságát nyerte el 15 évre. A határozat szerint a Magyar Telekom az elnyert frekvenciablokkokért 10,9 milliárd forint plusz áfa árverési díjat köteles fizetni.

A határozat árverési nyertessé nyilvánította a Magyar Posta Zrt., az MFB Invest Zrt. és a Magyar Villamos Művek Zrt. által alkotott konzorciumot is, illetve a Telenort és a Vodafone-t is.

Az NMHH március 9-én kézbesítette a Magyar Telekom részére az elnökhelyettes másodfokú, jogerős határozatát, amelyben a Magyar Telekom fellebbezését elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta, ezzel az árverést lezáró határozat jogerőre emelkedett.

A társaság által most benyújtott kereset nem érinti a Magyar Telekom árverési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. A Magyar Telekom a 10,9 milliárd forint plusz áfa összegű árverési díjat a jogerős határozatban megjelölt 15 napos határidőn belül meg fogja fizetni – közölte a társaság.”

Forrás:
Bírósághoz fordult a Magyar Telekom a mobiltender miatt, HVG.hu/MTI, 2012. március 12.

Networkshop 2012

„Az esemény időpontja:
2012. ápr. 10. 13.00 – 2012. ápr. 13. 13.00
Helyszín:
Pannon Egyetem, Veszprém
A szakmai rendezvények közül kevés dicsekedhet azzal, hogy az életre hívása után 21 évvel is töretlen érdeklődés övezi. A NETWORKSHOP 2012, a 25 éves jubileumát tavaly ünneplő, a számítógép-hálózati kultúra hazai elterjesztésében vezető szerepet játszó NIIF Program népszerű fóruma ebbe a körbe tartozik.

Rendezvényünkre idén április 10-13. között Veszprémben kerül sor, házigazdája a Pannon Egyetem…

A konferencia témakörei:
1. Adathálózati technológiák és fejlesztések
2. Közoktatás, felsőoktatás, e-learning
3. Tartalomszolgáltatók: könyvtárak, levéltárak, múzeumok
4. Alkalmazásfejlesztési és üzemeltetési technológiák
5. Szuperszámítástechnika, Grid
6. Hálózatbiztonság, hálózatmenedzsment, köztes rendszerek (middleware), azonosító rendszerek
7. Jogi, etikai szabályozási kérdések
8. Tutoriálok (2012.04.10.)”

Forrás:
Networkshop 2012, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet

Brüsszel az open source legnagyobb felhasználója

„A nyílt forráskód helyzetéről szóló legfrissebb hazai híradásokat figyelve olyan, mintha ugyanazokat az 5-6 éves cikkeket olvasnánk, amelyek reménykedve tárgyalják a nyílt forráskódú szoftverek (OSS) kilátásait a kormányzatban, az iparban és az oktatásban.
A cikkek alaphangja ugyanaz lehet: az OSS-alkalmazások olcsóbbak (akár ingyenesek), birtoklási költségeik (TCO) kedvezőbbek. A helyzet annak ellenére sem változott gyökeresen, hogy a válság intenzíven csapkod körülöttünk. Csupán az elmúlt negyedév történéseit tekintve körvonalazódik komolyabb, stratégiai jelentőségű váltás: a kormányok hozzányúltak oktatási és informatikai költségvetéseikhez, s az önkormányzatok az utolsó lyukat keresik a nadrágszíjaikon. Ám ennek a statisztikákban mérhető jele majd csak fél év múltán jelentkezik. Az operációs rendszerek terén komoly részesedést rabolt az Apple iOS-a, így a Linux részesedésének lassú növekedése megtorpant, de a Windows 7 sem hagyja magát. Az OSS terén komoly jelentőséggel bír az Android (és a többi mobilrendszer) hatása is. A desktop területén lassan és fokozatosan csökkenhet a telepített Office-szoftvercsomagok uralma amiatt, hogy mind többen térnek át az ingyenes és előfizetős online alkalmazások használatára. A szoftver egyre inkább szolgáltatássá válik, s ez a nyílt alkalmazásokat fejlesztők és forgalmazók számára biztató jel lehet, de ennél semmi több.

Bizakodás után letargia
Európában már 2008-ban sokasodtak a biztató jelek; az év tavaszán, amikor az európai vita a Microsoft bírságáról folyt, az elemzői várakozások az OSS elterjedését jövendölték. Az Európai Bizottság végül is nem támogatta elég hathatósan azt az elképzelést, hogy a tagországokat arra sarkallják: intézményeikben nyílt forráskódú programokat használjanak. Az EU így nem lett hivatalosan a nyílt forráskód propagátora. Annak ellenére sem, hogy a szervezet a nyílt szabványú rendszerek mellett tette le a voksát, és létrehozta az Európai Interoperabilitási Keretrendszert, ajánlva, hogy az „európai közigazgatás a nyíltság irányába haladjon”. Ezért érthető az a letargia, amely az OSS táborát még tavaly is jellemezte.

– Európa csak szóban pártolja a nyílt forráskódot – állították egy New York Timesban megjelent hír nyomán, amely szerint az Európai Bizottság közbeszerzés nélkül tárgyal a 36 ezerre rúgó Windows-licencmegállapodások meghosszabbításáról. A vádakra az EB azzal válaszolt, hogy Brüsszel a legnagyobb felhasználója a nyílt forráskódú megoldásoknak Európában (ez igaz), az intézményekben használt 250-féle open source szoftverrel. Az uniós munkát támogató 1200 szerver mindegyikén nyílt forrású szoftverek dolgoznak.
…
Nem található arra széles körű felmérés, hogy a világgazdaság egészében az OSS-alkalmazások gazdasági értéke miként viszonyul a tulajdonosi szoftverek által uralt informatikagazdasági ökoszisztémához. Csak feltételezni lehet, hogy az informatikai ipar és fejlesztés jelenlegi struktúrájára komoly csapást mérne, ha a tulajdonosi szoftverek által generált bevételek megszűnnének, de az is látható, hogy az OSS-megoldások nélkül komoly zavarokra lehetne számítani az internet működésében. Például a Statistic Finland szerint a finn vállalkozások 79%-a használ OSS-technológiákat (jelentős részben úgy, hogy nem is tudja, hogy nyílt forráskódú rendszert használ, elég számára az ingyenesség). A Gartner felmérése szerint pedig a tulajdonosi szoftverek 80%-a tartalmaz nyílt forrású technológiákat. A Gartner tavaly jelentette azt is, hogy minden második cég használ naponta nyílt forráskódú fejlesztést, annak szolgáltatásaira, funkcióira támaszkodik. Az IDC 2009-ben azt jósolta: az open source megoldásokból származó bevétel megháromszorozódhat 2013-ra. Ezt támasztják alá a hazai jelentések is, ugyanis a nyílt forráskódú termékek szolgáltatói is fellendülést várnak, bízva az open source technológiák rugalmasságában és a költségcsökkentés kényszerében.

Látható, hogy a rendszerek vevői – legyenek üzleti vagy magánfelhasználók – a legmagasabb „felhasználói élményt” keresik, tehát az ideológiák a tulajdonosi és nyílt forráskódú rendszerek versenyében visszaszorulóban vannak. Ez az élmény egyszerre jelentkezik az alkalmazás kínálta szolgáltatásokban, az árban és a megcélzott eredmény elérésének támogatásában. Ez vezetett ahhoz, hogy Németország külügyminisztériuma tavaly a Linuxról visszamigrált Windowsra, de e gondolat jegyében tart az Egyesült Királyság a nyílt forráskódú megoldások felé, annak ellenére, hogy a brit Cabinet Office kiadványa megjegyzi: „Az open source megoldások bevezetése nem ad és nem kínál gyors és könnyű win-win szcenáriót (…) és az open source sem minden esetben olcsó.”…”

Forrás:
Brüsszel az open source legnagyobb felhasználója, Gábor György, Computerworld, 2012. március 13.

Az open source felfogás nem ördögtől való gondolat

„A kormány elkötelezett a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásában – jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára a Computerworld open source konferenciáján éppen egy évvel ezelőtt, többek között arra hivatkozva, hogy a méretgazdaságosságból és a könnyebb átjárhatóságból származó előnyök már középtávon is az olcsóbb állam megteremtését segítik. Az államtitkárral készített interjúnk itt olvasható.

Tavaly év végén fel is ragyogott a fény az alagút végén: az NFM bejelentette, hogy „a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is”. Ami azt jelentette, hogy az állam a „versenysemlegesség szem előtt tartásával, a piaci verseny elősegítése érdekében meg kívánja szüntetni az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását” – azaz nem szándékozik tovább finanszírozni az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását, és már bele sem kalkulálták a tételt a költségvetésbe.

BigMac menü
A Microsoft az NFM Tisztaszoftver programot érintő bejelentésére reagálva kijelentette, hogy a magyar oktatási rendszer számára a legkedvezőbb árú licenckonstrukciójuk a Tisztaszoftver megoldás. Kalkulációjuk szerint a 2011-ben 3 évre aláírt országos megállapodás alapján egy közoktatási PC éves licencdíja egy BigMac menü árának felel meg. De ez csak egy ok volt a sok közül, amiért a Microsoft elsősorban a Tisztaszoftvert ajánlotta a magyar kormányzat felelős vezetői figyelmébe, amikor a konstrukció folytatásáról tárgyalásokat kezdeményeztek a megfelelő szereplőkkel. Szerintük összköltségvetési szinten a jelenlegi országos szerződés fenntartása a legköltséghatékonyabb megoldás, illetve, az oktatási intézmények piacképes tudást a Microsoft szoftverek segítségével adhatnak át diákjaiknak, hallgatóiknak, ami az ország hosszú távú boldogulásának, versenyképességének kulcsa.

A Microsoft ezzel párhuzamosan megkezdte azon lehetőségek kidolgozását, amelyek kedvező árú beszerzési alternatívát kínálnak azon iskoláknak, akik nem kívánják a Tisztaszoftver megállapodás alá tartozó Microsoft termékeket illegálisan használni. Ám az egyénileg vásárolt programok ára mindig magasabb, mint a nagy mennyiségben beszerzett licenceké, amit nem biztos, hogy a fűtésdíjakkal küzdő és részben zárolt költségvetéssel rendelkező iskolák meg tudnak majd fizetni.

Mégis folytatódik?
Elképzelhető, hogy elhamarkodottnak bizonyult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium év végi egyoldalú kommunikációja a Tisztaszoftver program megszűnéséről. A szerződés értelmében a közoktatási intézmények licenc-ellátására vonatkozó megállapodással kapcsolatos egyeztetésekre a feleknek legalább 3 hónap áll rendelkezésükre. Az esetleges hosszabbításáról folyó tárgyalások a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Microsoft között jelenleg is folyamatban vannak. Jó hír, hogy ezek lezárásáig, illetve további hivatalos értesítésig (ami előreláthatóan hamarosan megtörténik) a programban használt szoftverek licencei az intézmények számára felhasználhatóak, telepíthetőek.

Egyes sajtóértesülések szerint az elvi megállapodás már létre is jött a minisztérium és a redmondiak hazai leánya között, de konkrét szerződés még nem született. Megkeresésünkre a Tisztaszoftver program munkatársai nem cáfolták az információkat, de biztosat még ők sem tudtak mondani.

Amennyiben igaz a hír, az azt jelenti, hogy legalább még egy évig biztosan maradhatnak a Windows-ok a köz- és felsőoktatási intézmények számítógépein. Persze, ehhez az kell, hogy a Microsoft a kormány által elfogadható és finanszírozható konstrukcióval álljon elő. Persze, a döntésben az NFM részéről minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy a fokozatosság elvét teljes mértékben nélkülöző lépés jogi problémákat vetett fel. Az iskoláknak ugyanis az érettségi vizsgákat azon feltételekkel kell biztosítania (hardver és szoftver), melyeken a tantárgyat tanították.

Az OSS használata legális marad
A változás kezelését, illetve az átállás támogatását több oldalról is ígérték, ám ez kevés volt ahhoz, hogy ne törjön ki némi pánik az intézményekben. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Tisztaszoftver megállapodás alá nem csak Microsoft licencek tartoznak, hanem a program részeként nyílt forráskódú szoftvereket is igénybe vehetnek az iskolák, utóbbiakhoz államilag finanszírozott terméktámogatás jár. A 2009 tavaszán startolt HUEDU program, mely a magyar állam és a Novell között megkötött licencmegállapodás alapján jött létre, általános-, és középiskolai, illetve felsőoktatási képzést nyújtó intézmények számára biztosítja a Novell szoftver termékportfolió szinte minden elemét, míg az ősszel beindult OpenEDU keretében a programhoz csatlakozott oktatási intézmények a SuliX szoftvercsaládot, valamint a Red Hat megoldásait vehetik igénybe.

Szándékosan nem írtunk múlt időt, mivel ha a Tisztaszoftver program törlésével a HUEDU és az OpenEDU licencszerződéseket sem újítja meg az állam, az ezekhez csatlakozott oktatási intézmények nem válnak illegális felhasználóvá.

Bár a HUEDU program honlapja szerint folyamatos tárgyalások folynak a hosszabbításról, az érvényes szerződés 2012. január 31-én lejárt, tehát a programba is eddig lehetett regisztrálni. A tárgyalások helyzetével kapcsolatos információt nem tudtunk meg a Novelltől, de mivel örökös licenceket osztottak ki a program keretében, termékeiket szabadon továbbhasználhatják az iskolák, „csupán” a támogatás marad el.

Az OpenEDU honlapján több helyen is olvasható, hogy a program zavartalanul folytatódik, mind jelen, mind a következő tanévben. „Folyamatosan várjuk azokat az iskolákat, amelyek nyílt forráskódú megoldásokkal szeretnék felváltani az eddigi, esetenként tulajdonosi szoftverekkel megvalósított számítástechnikai rendszerüket” – írta az ULX…”

Forrás:
Az open source felfogás nem ördögtől való gondolat, Sós Éva, Computerworld, 2012. március 13.

Nyíltan a versenyképességért

„A vállalatok több mint felénél a nyílt forráskódú szoftver bevezetése az IT-stratégia részét képezi – derült ki a Gartner körkérdéséből. A válaszadók az alacsony birtoklási összköltséget emelték ki első helyen, de az előnyök között megjelent a rugalmasság, az innováció szabadsága és a gyorsabb beszerzés, bevezetés is. Az open source megoldások házon belüli használatát ugyanakkor a felmérésben szereplő szervezetek mindössze harmada szabályozta.

A piacelemző tavaly közzétett elemzése (Survey Analysis: Overview of Preferences and Practices in the Adoption and Usage of Open-Source Software) arra a felmérésre épül, amely 547 IT-vezető megkérdezésével, összesen 11 országban készült az azt megelőző év második felében, és az open source megoldásokkal összefüggő jelenlegi és jövőbeni felhasználói gyakorlatot igyekezett feltérképezni.
– A nyílt forráskódú szoftver bevezetése mellett felsorakoztatott érvek között a válaszadók minden eddiginél nagyobb számban említették a versenyképesség erősítését – mondta Laurie Wurster, a Gartner kutatási igazgatója. – A felhasználók ma már más szemmel tekintenek az open source megoldásokra; ha a szoftverkódot igényeik szerint megváltoztathatják, egyedivé tehetik, azzal versenyelőnyre tehetnek szert. A költségcsökkentés változatlanul fontos szempont, de a válaszokból leszűrhető, hogy az open source megoldások a licencdíj-mentességnél sokkal nagyobb értéket adhatnak a vállalatnak.

Open source a házon belül
A Gartner felmérése alapján jelenleg öt vállalatból mindössze egy (a válaszadók 22 százaléka) vezet be nyílt forráskódú szoftvereket következetes módon, a szervezet valamennyi területén. Ennél sokkal nagyobb (46 százalék) azon vállalatok aránya, amelyek egy-egy üzletágon belül, illetve projektspecifikus módon használnak open source megoldásokat. A megkérdezettek 21 százaléka mondta azt, hogy cégénél éppen folyamatban van a nyílt forráskódú szoftverek, illetve a bevezetésüktől várható előnyök értékelése.

A piacelemző szerint vállalati szinten a felhasználók az olyan területeken használnak legnagyobb számban nyílt forráskódú szoftvereket, mint az adatmenedzsment és integráció, az alkalmazásfejlesztés, az architektúra és az IT-irányítás, illetve az átalakítás. Az üzleti folyamatok javítására, újratervezésére irányuló, a biztonsággal és kockázatkezeléssel, törvényi megfeleléssel, adatközpont-modernizációval és virtualizációval összefüggő kezdeményezésekben szintén gyakran szerephez jutnak open source megoldások.

– Az eredményekből ítélve a vállalatok a nyílt forráskódú komponenseket és építőelemeket a házon belül fejlesztett egyedi szoftverekkel együtt használják a meglévő rendszerek működésének javítását célzó integrációs és automatizációs projektekben, az üzleti hatékonyság és a biztonság növelése érdekében – tette hozzá Bob Igou, a Gartner kutatási igazgatója.

Az elmúlt öt évben készült hasonló felmérések során az open source megoldások aránya folyamatosan nőtt a válaszadó cégek szoftverportfólióján belül. Ez az arány öt éve még a 10 százalékot sem érte el, az idei év második felére azonban a 30 százalékot is meghaladhatja. Ugyanebben az időszakban a házon belül készült egyedi szoftverek aránya is nőtt, a változatlanul túlsúlyban levő, zárt forráskódú szoftver rovására –, ami szintén az open source megoldások és az egyedi fejlesztések közötti szoros összefüggésre utal.

Előnyök és kockázatok
2016-ra open source megoldások lesznek az üzletileg kritikus szoftverportfólióban a világ kétezer legnagyobb vállalatának 99 százalékánál – hangzik a Gartner előrejelzése. Ez az arány 2010-ben még 75 százalék volt. Az utóbbi tíz évben tapasztalható trend mára oda vezetett, hogy a nyílt forráskódú szoftverek gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak a vállalati IT-szervezetek életében. A következő négy évben még a kimondottan konzervatív felhasználók is egyre kevésbé találják majd indokoltnak a nyílt forráskódú szoftverek mellőzését IT-portfóliójukban. Az open source megoldások növekvő térhódítása ellenére a piacelemző úgy látja, hogy 2014-ig a világ 2000 legnagyobb vállalatának kevesebb mint 50 százaléka léptet majd életbe kimondottan a nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos hatékony IT-irányítási programot szoftvermenedzsment stratégiájának részeként.

Komoly kockázatokat hordoz ez magában, amelyek közül a legnagyobb az open source megoldások természetéből, a kód ingyenességéből ered. Mivel gyakorlatilag költségmentesen bevezethetők, megfelelő auditálás és felügyelet hiányában a nyílt forráskódú szoftverek ellenőrizetlenül elterjedhetnek a vállalat IT-környezetében, ahol rejtve maradó, időzített bombaként végül súlyos következményekkel járó meghibásodásokhoz, biztonsági eseményekhez, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog és a törvényi megfelelés sérüléséhez vezethetnek.

A nyílt forráskódú megoldások jelenléte a vállalati szoftverportfólióban ugyanakkor jelentős értéket is teremthet. A megfelelően felügyelt open source eszközök a nagyobb rugalmasság, innovációs szabadság és költséghatékonyság által javíthatják az IT-beruházások megtérülését, hozzájárulhatnak a vállalat versenyképességének erősítéséhez…”

Forrás:
Nyíltan a versenyképességért, Kiss Endre, Computerworld, 2012. március 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szoftverjogi aktualitások 2012

„Kihívások a szoftverfejlesztés és -felhasználás területén

A Jogi Fórum 2012. márciusában egy napjainkban nagyon aktuális, ugyanakkor számos kérdést is felvető területtel, a szoftverjog világával foglalkozik.

Konferenciánkon szakértők ismertetik a szoftverjog legfontosabb problémáit, a vonatkozó szabályozást. Résztvevőink megismerhetik a témában legfrissebb jogeseteket, gyakorlatot.

A rendezvény során sok egyéb kérdés mellett alábbi területeket elemzik előadóink a Jogi Fórumtól megszokott gyakorlatias megközelítéssel:

  • Az egyedi szoftverfejlesztések sajátosságai.
  • A jogviták leggyakoribb okai.
  • A peren kívüli megállapodások jelentősége és lehetséges irányai.
  • A használt szoftverek jogi háttere.
  • Hazai és nemzetközi jogesetek a használt szoftverek transzferkérdéseinek területén.
  • A jogszerű transzfer kérdései.
  • Új felhasználói modellek.
  • Kihívások a szoftverfelhasználás területén.
  • Szoftver licenc szerződések.
  • Esetek, tapasztalatok ismertetése.

Az előadások során konzultációs lehetőség is rendelkezésre áll a konferencia résztvevői számára.

Időpont:
2012. március 27., kedd

Helyszín:
Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér, 1067 Budapest, Eötvös u.10…”

Forrás:
Szoftverjogi aktualitások 2012, Jogi Fórum

Domain 2012

„A domain szabályozás gyakorlata ügyvédeknek, jogászoknak
Kedvezményes regisztráció 2012.03.21.-ig

A domain szabályozás folyamatosan változó, megújuló világa nem könnyíti meg a jogalkalmazók dolgát. A vonatkozó jogszabályok és a legfrissebb gyakorlat ismertetése céljából 2012. márciusában e jogterület kerül Jogi Fórum terítékére.

Szakértőink részletesen foglalkoznak a a domain nevekkel kapcsolatos hazai és uniós bírósági gyakorlattal, a vonatkozó jogszabályokkal, de rendezvényünk során érintjük az alábbi kérdésköröket is:

  • Alternatív vitarendezés a domain nevek vonatkozásban.
  • A hotline döntnöki fórum.
  • A domain használat fő szabályai, gyakorlata.
  • Védjegyeztetés.
  • Netes semlegesség.
  • Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata, jogesetei.
  • A domainnnévvel elkövetett védjegybitorlás bírósági gyakorlata Magyarországon.

Rendezvényünk előadói körében üdvözölhetjük többek között Dr. Mayer Erika ügyvédet, az Infomediátor Iroda munkatársát, Dr. László Áron ügyvédet (SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák), Dr. Halász Bálint ügyvédet, illetve a Jogi Fórum IP-IT jogi blogját szerkesztő Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda munkatársát.

Időpont:
2012. március 28., szerda

Helyszín:
Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér, 1067 Budapest, Eötvös u.10.”

Forrás:
Domain 2012, Jogi Fórum

Az Internet-kultúra templomáról

„Csodálatos gyógyulását követően Mary Baker Eddy (1821-1910) úgy érezte, másokhoz is el kell juttatnia az általa felismert üzenetet: a (Szentírásból származó) szavak erejével való gyógyítás a keresztényeknek alap-feladata és kötelessége.

1876-ban megalapította az első közösséget (Christian Scientists Association) majd 1879-ben, Bostonban vált bejegyzett és világhódító útra induló vallássá a „Krisztus egyháza, mint tudományos intézmény” (The Church of Christ, Scientist). A betegsége leküzdéséből energiát merítő, hányatott sorsú asszony kiváló szervezőnek és remek „médiamunkásnak” bizonyult: az új felekezet néhány évtized alatt több mint 70 országba jutott el, számtalan hívet szerzett, elsősorban annak köszönhetően, hogy nagy példányszámban megjelenő újságok és folyóiratok segítettek a tanítások terjesztésében. (Különösen ismertté ezek közül az 1908-ban indult legendás Chris­tian Science Monitor lett).

Mivel a második világháború után a közösség fogyatkozásnak indult, az egykori sikerekre emlékezve az egyház a televíziótól remélt áttörést. Számos kísérletet tettek egy elektronikus médiabirodalom felépítésére, de rendkívül sokat vesztettek rajta, és az egész egyház csőd-közeli állapotba került. A tagság még nagyobb ütemben kezdett fogyatkozni, ezért megkezdték a szervezet karcsúsítását, evvel összefüggésben az addig felhalmozott ingatlanvagyon nagy részétől is meg kellett szabadulni. Így került kalapács alá a San Francisco-ban, 1921-ben épült, a Golden Gate híd és Park elegáns környezetében, a Fulston Road 300 alatt álló hatalmas templomuk is.

Amikor kiderült, hogy az épület eladó, a timpanont tartó impozáns oszlopok erős nyugtalanságot keltettek az 1996 óta (a közelben) működő non-profit Internet Archive vezetőiben. Mintha a logójukat erről a klasszikus bejáratról mintázták volna. Micsoda nagyszerű dolog volna az intézményt beköltöztetni az évek óta üresen álló falak közé.

Számos támogató és a városi önkormányzat segítségével az álom valósággá vált, 2009-ben az Alapítvány megvásárolta az épületet. Ma két hatalmas szerver áll a hatalmas, boltíves egykori szentélytartóban, másik négy egy belső helyiségben, ezek szolgálják ki az Archívum impozáns forgalmát (2 millió ember használja naponta fel-és letöltésre). Ha szemben állunk a ruhásszekrénnyi masinákkal (amelyek amúgy fűtik is a hatalmas belteret), a pixeles fényfelvillanásokon keresztül valós időben becsülhetőek és érzékelhetőek az online történések.

Akit érdekel az Alapítvány működése, kezdje az ismerkedést a mintaszerű Wikipedia-szócikkekkel (az angol sokkal részletesebb, mint a magyar, és többet tudunk meg belőle, mint az Alapítvány Web-oldaláról).

Hat országban, 29 „társult helyszínen”, 150 ember dolgozik főállásban folyamatosan az állomány gyarapításán, számos önkéntessel kiegészülve (most átlagban napi négy terabájt adatot „visznek be”). Kezdetben csak „magát az Internetet” archiválták, a meg-megújuló Web-oldalak világát, hogy a megszűnt, valamint az állandóan frissülő és a folyamatosan átalakuló honlapokról visszakereshető történeti pillanatfelvételek is készülhessenek. Ez az Időgép (Wayback Machine), amin naponta félmillió keresést végeznek. (Mára már akkorára hízott a Web-archívum, hogy csak erős programozási ismeretekkel rendelkezők tudják jól használni, nagy erőkkel dolgoznak tehát azon, hogy felhasználóbarát, könnyen kezelhető felületeken lehessen hozzáférni ehhez az irdatlan adattömeghez).

Amikor azonban kiderült, hogy az Internet „tartalma” voltaképpen a rögzíthető emberi tudás minden formája, azóta a könyvek, mozgóképek, televíziós adások, zenei anyagok és minden más a célkeresztbe került, ami a digitális univerzum részévé válva az Interneten keresztül megosztható műfaj. Más digitális könyvtárakkal és gyűjteményekkel szemben a magas minőség, az azonnali és korlátozásmentes megoszthatóság a cél. (Emiatt egyre nagyobb gondot okoz az „élethosszig tartó file-formátum menedzsment” (lifelong file format management). A legrégebbi mozgóképeiket már hat alkalommal kellett az újabb formátumoknak megfelelően konvertálni, ez nagyjából egy hónapos munkája egy hatalmas kapacitású számítógépes klaszternek). A friss kiadások hozzáférhetővé tételéhez most épül ki az e-book-kölcsönzési modelljük. Csakis nagyban képesek gondolkodni: a kaliforniai Richmondban létrehozott konténer-alapú könyvraktárban előbb-utóbb minden valaha megjelent könyvből egy példányt szeretnének tárolni (most 2 millió könyvvel egy nagyobb egyetemi könyvtár méretét érik el). Most még csak 60 televízió adását veszik fel nap mint nap, de a cél az, hogy előbb-utóbb valamennyi TV-adást rögzíteni tudják – és akkor még a különgyűjteményekről nem is ejtettünk szót.

De mindenképpen beszélni kell befejezésül az Internet Archívum alapítójáról, megálmodójáról és örökké nyugtalan fejlesztőjéről, Brewster Kahle-ról. A templomban és a hozzá tartozó, szertartásosan berendezett olvasóteremben ugyanis, ahol egykor Mary Baker Eddy tanításait prédikálták, most az Internet-kultúra valódi vizionáriusának szavai zengenek. A szerzői jogok hamis (a kiadói profit-érdekekre a szerzők érdekeinél is érzékenyebb, a megosztásban rejlő tudásgyarapításra pedig teljességgel érzéketlen) prófétáival szemben lépésről lépésre kibontakozik egy nagy formátumú evangelista arcképe, aki már most megkerülhetetlen, ha mértékünk a Corpus Digitale, az emberiség digitálisan tárolt és hozzáférhető öröksége.”

Forrás:
Az Internet-kultúra templomáról, Z. Karvalics László, IT Business, 2012. március 13.

Megszűnik a nyomtatott Encyclopaedia Britannica

„Megszűnik a nyomtatott Encyclopaedia Britannica, a jövőben csak DVD-n és online kiadásban jelenik meg a legendás lexikonsorozat. A kiadó bevételeinek oroszlánrésze már rég az online szolgáltatásokból folyik be.

A nyomtatott enciklopédiák 244 éves történetének szakadt vége a napokban. Az Encyclopaedia Britannicát kiadó cég úgy döntött, hogy a minimális példányszámban eladott papír lexikon helyett az online és a táblagépes megjelenésre koncentrálnak. A Britannica bevételeinek jelenleg csak egy százaléka származik a nyomtatott lexikonból, és csupán 15 százalékért felelős az online enciklopédia. Az oroszlánrész oktatási szoftverekből folyik be a cég kasszájába. „Megértjük, hogy nindenki egy korszak végét akarja látni az eseményben. Nekünk azonban nem szomorú ez a pillanat” – mondta a döntésről a könyves nosztalgiától mentes Jorge Cauz, a Britannica vezetője.

A mulandó internetes enciklopédiák helyett tartós, az évszázadok viharait túlélő papír kiadásra vágyók egyelőre még megtalálhatják az internetes áruházakban a Britannica 2010-es kiadását. A 32 kötetes, több polcot elfoglaló tudástárat 748 angol fontért, azaz körülbelül 260 ezer forintért kínálja az Amazon kereskedőház. Nem nagy ár ez a világ összes tudásáért.

A Wikipédia ellen küzdhet a Britannica
A táblagépek meghódítására induló Britannicának komoly versenytársai vannak. A nyomtatott lexikon 120 ezer szócikkével szemben az angol nyelvű Wikipédia több mint négymillió szócikket tud szembeállítani. Cauz maga is lenyűgözőnek tartja a Wikipédiát, amiről úgy gondolja, hogy „nagy meglátásokat, hazugságokat és rejtett célozgatásokat” egyaránt tartalmaz.

A Britannica honlapjának interaktívabbá tételével és naprakészebb információk közlésével próbál versenyre kelni az ingyenes enciklopédiával. Kérdés, hogy ez megéri-e a felhasználóknak az évi 15 ezer forintnak megfelelő előfizetési díjat.”

Forrás:
Megszűnik a nyomtatott Encyclopaedia Britannica, [origo], 2012. március 14.

Szakirodalom

Gyarmatosítás, kontroll és szabadságharc : A világháló szabályozásának kérdései

„Az online tartalom szabályozásának és kontrolljának igénye egyidős a világhálóval. A virtuális tér feletti ellenőrzésnek több dimenziója van. Cikkemben alapvetően a tartalomszabályozás és a kultúra szabad terjesztésének kérdéseivel foglalkozom. A vizsgált kontrollnak létezik egy másik olvasata is, mely a fenti két szempontot szembeállítja, és gyarmatosítás-kalózkodás ellentétpárról beszél. A problémát széles horizonton és valamennyi érintett szereplő szempontját figyelembe véve vizsgálom, nézeteket ütköztetve és felvázolva a lehetséges megoldás körvonalait is.”

Forrás:
Gyarmatosítás, kontroll és szabadságharc : A világháló szabályozásának kérdései, Szűts Zoltán, Egyenlítő, 2012. márciusi szám (csak nyomtatásban érhető el)

Elterjedt a verseny nélküli közbeszerzés

„Tavaly jelentősen csökkent a lezárt közbeszerzési eljárások száma és értéke az előző évhez képest, míg 2010-ben 11 522 közbeszerzés zárult le 1735−1897 milliárd forint értékben, addig 2011-ben 9604 eljárás végződött eredményesen, jóval kisebb, 746−747 milliárd forint értékben − állapította meg a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Korrupciókutató Központjának újabb jelentése, amely a szervezet által létrehozott Magyar Közbeszerzési Adatbázis (MaKAB) alapján a 2010−2011-es eljárások adatait dolgozza fel – írja a Napi Gazdaság.

A gyakorlatilag verseny nélkül, egy ajánlat mellett megvalósuló szerződéses érték aránya az összes közbeszerzési értéken belül 2010-ben 783,6 milliárd forint volt, ami 2011-ben 305,7 milliárd forintra csökkent, azonban ez a tendencia csak kevéssé mutatkozik meg az arányokban, hiszen a közbeszerzések összértéke is jelentősen csökkent. 2010-ben az összes közbeszerzési érték 45 százaléka valósult meg olyan szerződéseknél, amelyeknél nem volt verseny, míg 2011-ben az összes szerződéses érték 41 százalékára igaz ez.

Jellemzően a kis értékhatárú közbeszerzéseknél nincs verseny: az egy ajánlat mellett megvalósuló szerződések mediánértéke 2010-ben nettó 12,6 millió, 2011-ben 11,5 millió forint volt.

A kormányváltás alapvetően az EU-pénzek erőteljesebb felhasználását és a vidéki ajánlattevők nagyobb közbeszerzési aktivitását eredményezte, de érintetlenül hagyta az egy ajánlat mellett, verseny nélkül megvalósuló közbeszerzések arányát: ez 2010. január és május között 50 százalék, júniusban és júliusban 54 százalék, 2010 augusztusa és 2011 decembere között ismét 50 százalék volt. Az ilyen, verseny nélkül létrejött szerződések értékének aránya az összes szerződéses értéken belül azonban jelentősen nőtt a kormányváltást követően: míg 2010 első öt hónapjában ez közel 40 százalék volt, addig június−júliusban 33 százalék és 2010 augusztusát követően már közel 48 százalék.

A kutatás előzetes eredményei alapján a kormányváltás után a közbeszerzésekhez kapcsolódó korrupciós kockázat a közszolgáltató intézményeknél nőtt, míg csökkent a közjogi státusúaknál, a támogatott szervezeteknél és az egyéb intézményeknél − áll a központ közleményében.”

Forrás:
Bevett módi a verseny nélküli közbeszerzés, ETK Önkormányzati Klub, 2012. március 9.
Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Korrupciókutató Központ (az említett tanulmány itt letölthető)

Szabad hozzáférés néhány szervezés- és vezetéstudományi szakfolyóirathoz

Az Emerald kiadó, számos rangos szakfolyóirat kiadója, három folyóiratát szabadon elérhetővé teszi 2012. április 30-ig.
A használathoz az szükséges, hogy az adott folyóirat webhelyén a következő adatok felhasználásával lépjünk be (Login):
azonosító: PPMPromo jelszó: emerald67

A folyóiratok
International Journal of Productivity and Performance Management
(Több különszám is a közszektor teljesítmény-menedzsmentjével foglalkozik)

Measuring Business Excellence

Team Performance Management

Törvények, rendeletek

Kormányrendelet a kormányzati stratégiai irányításról

„III. FEJEZET AZ EGYES KÖTELEZŐEN ELŐKÉSZÍTENDŐ STRATÉGIAI TERVDOKUMENTUMOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
12. Az országelőrejelzés
26. § (1) Az országelőrejelzés olyan, tudományos, szakmai szempontból elismert személyekből álló bizottság által kidolgozott hosszú távú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza:
a) a tervezett időtávon belül a Magyarországot érintő külső hatások és kockázatok, valamint a belső kihívások és fejlődési lehetőségek előrejelzését és azonosítását;
b) a tényekkel, illetve tudományos eredményekkel megalapozottan értékelhető és valószínűsíthető társadalmi, gazdasági, kulturális, környezeti folyamatok és hatások elemzését, valamint
c) az átfogó fejlődési irányvonalak, trendek és lehetséges jövőbeni forgatókönyvek elemzését.
(2) Az országelőrejelzés előkészítéséről a Kormány dönt. A döntés tartalmazza az előkészítésért felelős miniszter, illetve kormánybiztos vagy miniszterelnöki biztos kijelölését és a nyilvánosságra hozatal határidejét és eljárását.
(3) Az országelőrejelzés tervezetére is alkalmazni kell a 15–19. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal, hogy a társadalmi véleményezéssel összefüggő feladatokról az előkészítéséért felelős gondoskodik.
(4) Az országelőrejelzés nyilvánosságra hozataláról az előkészítéséért felelős gondoskodik.
(5) Az országelőrejelzés közbenső értékelését a nyilvánosságra hozatalától számítva négyévente el kell végezni.

13. A nemzeti középtávú stratégia
27. § (1) A nemzeti középtávú stratégia olyan átfogó, horizontális megközelítésű társadalmi, gazdasági, környezeti célrendszert leíró, a célok elérését bemutató, középtávú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza
a) az átfogó társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzést;
b) a jövőképet és az érintett közpolitikai célkitűzések meghatározását;
c) a beavatkozási területek és eszközök beazonosítását;
d) a beavatkozások pénzügyi hátterének meghatározását és
e) a megvalósítás alapelveit.
(2) Nemzeti középtávú stratégia előkészítéséért vagy az előkészítés összehangolásáért a kijelölt miniszter, illetve kormánybiztos vagy miniszterelnöki biztos felel.
(3) Nemzeti középtávú stratégiát a Kormány fogad el. (4) A nemzeti középtávú stratégia
a) esetében előzetes értékelést kell végezni;
b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani; valamint
c) megvalósítását követő egy éven belül róla utólagos értékelést kell készíteni.

14. A miniszteri program
28. § A miniszteri program az összkormányzati célkitűzések érvényesítését szolgáló, a miniszter vezetése alatt álló minisztérium által megvalósítandó középtávú feladatokat meghatározó, a miniszterelnök megbízatásának idejére szóló stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza
a) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó szakpolitikai területekre vonatkozó jövőképet és célokat;
b) a minisztériumra vonatkozó intézményi stratégiát és
c) a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási és egyéb szervekre vonatkozó működési és fejlesztési célokat.

29. § (1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulását követően megalakuló Kormány esetében a miniszteri programot a Kormány megalakulását követő kettőszáztíz napon belül kell elfogadni.
(2) Ha a minisztert az (1) bekezdésen kívüli esetben nevezik ki, az újonnan kinevezett miniszter az elfogadott miniszteri program módosítását vagy új miniszteri program elfogadását a hivatalba lépését követő hatvan napon belül kezdeményezheti. Ebben az esetben a kezdeményezést követő hatvan napon belül kell elfogadni a módosított vagy az új miniszteri programot.
(3) A miniszteri programot, illetve annak módosítását a miniszter a Kormány jóváhagyását követően teszi közé.
(4) A 28. § c) pontja nem alkalmazandó a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveire a szakigazgatási szervet irányító miniszter által elfogadott miniszteri program tekintetében. A fővárosi és megyei kormányhivatalra és annak szakigazgatási szerveire vonatkozó működési és fejlesztési célokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
által elfogadott miniszteri program tartalmazza.

15. Az intézményi munkaterv
30. § Az intézményi munkaterv egy naptári évre szóló intézkedési és erőforrás-felhasználási rövid távú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza
a) az adott időszakra vonatkozó szervezeti célokat, programokat és intézkedéseket;
b) az a) pontban foglaltak teljesítési határidőit;
c) az a) pontban foglaltak teljesítéséhez szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket; valamint
d) az a)–c) pontokban foglaltak teljesítéséért felelősök meghatározását.

31. § A minisztériumra vonatkozó intézményi munkaterv
a) előkészítéséért és az elfogadását követően az abban foglaltak teljesülésének nyomon követéséért a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott állami vezető felel;
b) a tárgyévet követő első naptári évre vonatkozó előretekintést is tartalmaz, melyben a tárgyévből áthúzódó, vagy a már ismert, de csak a tárgyévet követő időszakban megkezdődő programokat és intézkedéseket be kell mutatni a 30. § b) és d) pontokban foglaltak szerint;
c) az adott minisztériumot vezető miniszter fogadja el;
d) elfogadását követően a minisztérium belső honlapján elérhetővé kell tenni; valamint
e) nyomon követése során készített beszámolót a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek a tárgyévet követő január 15-ig meg kell küldeni.

32. § (1) A 3. § a) pont ac)–ae) alpontjaiban, valamint b) pontjában meghatározott szervekre vonatkozó intézményi munkatervet
a) a szerv vezetője készíti elő, és azt a tárgyév január 15-ig az irányító vagy felügyelő miniszternek megküldi;
b) a szervet irányító vagy felügyelő miniszter a tárgyév február 15-ig fogadja el; valamint
c) elfogadását követően az adott szerv munkatársai számára elérhetővé kell tenni.
(2) A jogszabály által szakmai függetlenséggel felruházott kormányhivatal intézményi munkatervét a felügyeletet ellátó miniszter előterjesztésére a Kormány fogadja el.

IV. FEJEZET AZ EGYES NEM KÖTELEZŐEN ELŐKÉSZÍTENDŐ STRATÉGIAI TERVDOKUMENTUMOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
16. A hosszú távú koncepció
33. § (1) A hosszú távú koncepció egy adott szakpolitikai területről készült részletes hosszú távú stratégiai tervdokumentum, amely
a) azonosítja a szakpolitikai területtel kapcsolatos legfontosabb problémákat;
b) meghatározza a jövőképet és
c) a jövőképen alapuló kiemelt célokat, valamint
d) a beavatkozási irányokat, kockázatokat és a fontosabb eszközöket.
(2) A hosszú távú koncepció
a) előkészítésének megkezdéséről, majd elfogadásáról a Kormány dönt;
b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani; valamint
c) megvalósítását követő egy éven belül utólagos értékelést kell róla készíteni.

17. A fehér könyv
34. § (1) A fehér könyv egy szakpolitikai területről készített átfogó, más stratégiai tervdokumentum megalapozását szolgáló rövid- vagy középtávú stratégiai tervdokumentum, amely
a) azonosítja az adott szakpolitikai területhez köthető legfontosabb, kormányzati lépéseket igénylő problémákat;
b) bemutatja az adott szakpolitikai területen elérendő rövid- vagy középtávú célkitűzéseket és
c) konkrét problémákkal kapcsolatban megoldási lehetőségeket vázol fel, beavatkozási módokra tesz javaslatot.
(2) A fehér könyv
a) előkészítéséről, majd elfogadásáról az adott szakpolitikai területért felelős miniszter dönt és
b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani.

18. A szakpolitikai stratégia
35. § (1) A szakpolitikai stratégia egy adott szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének középtávú stratégiai tervdokumentuma, amely tartalmazza
a) az adott szakpolitikai terület részletes helyzetelemzését és helyzetértékelését;
b) az adott szakpolitikai területen megvalósítandó mérhető célokat;
c) a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek pontos meghatározását;
d) a szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeit, valamint
e) a megvalósítás, a nyomon követés és az értékelés alapelveit és rendszerét.
(2) A szakpolitikai stratégia
a) előkészítésének megkezdéséről, majd elfogadásáról a Kormány dönt;
b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani; valamint
c) megvalósítását követő egy éven belül utólagos értékelést kell róla készíteni.

19. A szakpolitikai program
36. § (1) A szakpolitikai program rövid távú, a vonatkozó stratégiák megvalósítására fókuszáló stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza:
a) a vonatkozó stratégiákban kijelölt, mérhető célokat,
b) ezek eléréséhez szükséges beavatkozásokat és azok részletes meghatározását,
c) a teljesítéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeket,
d) a feladatok megvalósítására megállapított határidőket és felelősöket [c) és d) pont együttesen: cselekvési terv],
e) a nyomon követés és az értékelés alapelveit és ezek részletes tervét.
(2) A szakpolitikai program
a) előkészítéséről, majd elfogadásáról az adott szakpolitikai területért felelős miniszter dönt,
b) tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani, valamint
c) a megvalósítását követően fél éven belül utólagos értékelést kell róla készíteni.
(3) Vonatkozó, elfogadott szakpolitikai stratégia hiányában a szakpolitikai programnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell helyzetelemzést és mérhető célokat.

20. Az intézményi stratégia
37. § (1) Az intézményi stratégia a 3. § a) pont ac)–ae) alpontjaiban, valamint b) pontjában meghatározott szervre vonatkozó szakmai és szervezeti feladatokat megfogalmazó középtávú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza
a) a szervre vonatkozó mérhető működési és fejlesztési célokat és az ezek alapján az elvégzendő feladatokat;
b) többszintű közigazgatási szerv esetén az alacsonyabb szintű szervek működési és fejlesztési céljait;
c) az a) és b) pontban meghatározottak megvalósítását szolgáló beavatkozások célterületeit és ezek eszközeit;
d) a szükséges költségvetési források meghatározását és ütemezését; valamint
e) a nyomon követés elvégzéséért felelős szerv, szervezeti egység vagy személy meghatározását.
(2) Az intézményi stratégiát minisztérium esetében a miniszteri program tartalmazza. (3) Az intézményi stratégia
a) előkészítéséről az adott szakpolitikai területért felelős miniszter dönt, az előkészítésért az adott szerv vezetője felel; valamint
b) elfogadásáról a szervet irányító vagy felügyelő miniszter dönt.
(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal esetében a hivatalra és a szakigazgatási szervekre vonatkozó intézményi stratégiát a kormánymegbízott készíti elő. A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveire vonatkozó szakmai célkitűzéseket a szakigazgatási szervet irányító miniszter által elfogadott miniszteri program tartalmazza.
(5) A jogszabály által szakmai függetlenséggel felruházott kormányhivatal intézményi stratégiáját a felügyeletet ellátó miniszter előterjesztésére a Kormány fogadja el.

21. Zöld könyv
38. § A zöld könyv valamely más stratégiai tervdokumentum előkészítése érdekében készített vitaindító, kötetlen struktúrájú és tartalmi elemeket tartalmazó, középtávú stratégiai tervdokumentum. A zöld könyv felhívja a figyelmet valamely ágazat, szakpolitikai terület legfontosabb megoldatlan kérdéseire és kezdeményezi, hogy az érintett szervek a kérdésekkel a kormányzati stratégiai irányítás keretein belül foglalkozzanak.”

Forrás:
A Kormány 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelete a kormányzati stratégiai irányításról, Magyar Közlöny, 2012. évi 29. szám, 2012. március 12., 6262-6272. oldalak (pdf)