Skip to main content

24. szám, 2013. június 10.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Az egyablakos ügyintézés szerves része a jó állam koncepciójának

„A közigazgatás fejlesztését célzó Magyary Program része az egyszerűsített, egyablakos ügyintézés kialakítása. Jelenleg az ország 29 pontján működnek a kormányzat integrált ügyfélszolgálati irodái, a kormányablakok, számuk az év végére várhatóan 300-ra bővül. Az ügykörök száma is növekedni fog: júliustól 63 helyett 150 ügytípusban nyújtanak segítséget és tájékoztatást az ügyfeleknek. A Rádió Orient műsorában Kovács Sándorné, a KIH illetékes igazgatóságának vezetője mutatta be a területi közigazgatás szervezésének feladatait és működését.

„Az igazgatóság felel a kormányhivatalok működési rendszereinek egységesítéséért, az ügykörök bővítéséért. Munkatársaink tartják a kapcsolatot a nemzetközi ügykörök kapcsán többek között az OECD-vel is. Feladatunk az egységes, Kormányhivatalok számára előnyös szerződési rendszer kialakítása, döntések előkészítéséhez adatok, elemzések, beszámolók készítése, ellenőrzések lefolytatása” – fejtette ki Kovács Sándorné. A KIH területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgatója elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a meglévő humán erőforrás tudását hatékonyan kamatoztassák. Szakmai felkészültség mellett „lényeges, hogy minden kolléga érezze, a munkájára szükség van, és tisztában legyen azzal, hogy a legfőbb értékek a közjó szolgálata, az önzetlenség és a tisztesség.”

A KIH területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgatósága három főosztályra épül. A Kormányhivatali Igazgatási és Jogi Főosztály a kormányhivatalok működésének egységes szabályozásáért felel, összehangoló feladatot lát el jogszabályok és szerződések előkészítésében. Valamint gondoskodik a feladatok és hatáskörök kialakításáról és karbantartásáról, a kormányablakok ügyintézőinek munkáját támogató tudásbázis kialakításáról és aktualizálásáról. A Koordinációs Főosztály elsősorban féléves és éves szintű beszámolókat készít a kormányhivatalok működéséről, melyek a döntések előkészítésében képeznek fontos alapot. A Rendszerszervezési és Dokumentációs Főosztály az iratkezeléssel és a működési rendszerekkel kapcsolatos szabályozási és szervezési feladatokat fogja össze. Kovács Sándorné hangsúlyozta az adatvédelem fontosságát, és hozzátette, az informatikai és az információ biztonság szabályozásának célja, hogy „az egyértelmű hatáskör és felelősség meghatározható legyen.” Ezen a területen az igazgatóság együttműködik a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával is.

A jó állam koncepciójának megvalósítására a kormány szervezeti reformokat indított, melyek közül a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként zajlott a területi közigazgatás átszervezése, a járásrendszer és a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakítása. A 33 dekoncentrált államigazgatási szervből 14 a kormányhivatalok szervezetébe integrálódott. Megjelent az egyablakos ügyintézési rend új modellje: 2011. január 3-ától 29 helyszínen nyíltak meg úgynevezett kormányablakok, a kormányzat integrált ügyfélszolgálati irodái. A kormányablakok száma és ügyköre folyamatosan bővül, 2014-re várhatóan 300 Kormányablak várja az ügyfeleket. A járásszékhelyeken egyedülállóan hosszú fogadási idő biztosított: munkanapokon 8 és 20 óra között. „Fő célkitűzésünk, hogy a kormányablakok ne csupán az adott ágazat ügyköreit intézzék, hanem valamennyi államigazgatási, hatósági ügykör egy helyen legyen intézhető.”-mondta az igazgató asszony.

A kormányablakok hatékonyabb működését szolgálja az ÁROP-2011-1.2.9 program is, amely az ’ügyfélszolgálati élethelyzetek, eljárások kidolgozása’ címet viseli. Az 500 milliós költségvetésű projekt keretében egy jogi tudásbázist alakítanak ki, amelynek tartalmát mintegy 2500 kérelemre, bejelentésre induló első fokú hatósági eljárásnak előre kialakult struktúra szerinti leírása képezi. „Az egyes hatósági ügytípusok élethelyzetek köré vannak csoportosítva, annak érdekében, hogy az állampolgárok teljes körű tájékoztatást kapjanak, egy adott szituációban milyen ügyeket kell intézzenek, milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.” Az igazgatónő hozzátette: „A magyar közigazgatásban ez a megközelítés korábban nem létezett, így a projekt keretében kialakított rendszer egyértelműen úttörő munkának tekinthető.”

A tudásbázis az ügyintéző munkájának szakmai alapját adja, s ezért fontos feltétel a kormányablakok személyi állományával szemben a szükséges felkészítést biztosító képzés elvégzése is. Nemcsak a speciális szakmai tudást, hanem közigazgatási alapismereteket is elsajátíthatnak a résztvevők, illetve különböző például konfliktuskezelési tréningen is részt vesznek. „Az új informatikai rendszer, a tudásbázis kialakítása és az ügyintézők képzése is azt a célt szolgálja, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek.”

A visszajelzések pozitívak, a kormányablakok ügyfeleinek elégedettsége a kérdőíves felmérések szerint 95 százalékos – emelte ki a KIH igazgatója…”

Forrás:
‘Az egyablakos ügyintézés szerves része a jó állam koncepciójának’; OrientPress; 2013. június 6.

A Területi Kormányhivatalok Európai Szervezetének (EASTR) konferenciája

„Június 6-8. között rendezik meg a Területi Kormányhivatalok Európai Szervezetének (EASTR) 20. konferenciáját. Az esemény a helyi tapasztalatok uniós döntéshozatalba való becsatornázásának és a tagállami jó példák bemutatásának fontos színtere. A norvég házigazdák az idei évben a környezetvédelem és az ipari fejlesztés összehangolását választották témának. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória elmondta, a magyar fél a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek koordinátori szerepköréről fog beszélni. A helyettes államtitkár a konferencia napirendjének bemutatása mellett a határ menti együttműködések és a komplex fejlesztési terek igényéről is beszélt.

A stabil közigazgatás és államszervezet működtetésében évszázados jó példa a francia prefektusi rendszer. A Napóleoni idők óta folyamatos struktúra mintájára készült el a magyar kormányhivatali rendszer, a közigazgatás szervezési alapelveket a franciáktól vettük át. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória kiemelte, a magyar reform szélesebb körű, szervezeti integrációt valósít meg. „A franciák által 200 év alatt kialakított stabil közigazgatási rendszert Magyarországon néhány év alatt sikerült felállítani” – emelte ki a francia kollégák véleményét a helyettes államtitkár.

Zöld-Nagy Viktória elmondta, a közigazgatási rendszerek között nem lehet rangsort állítani, az országok eltérő közigazgatási berendezkedéseket valósítanak meg. A különbségek miatt nehéz az összehasonlítás, ennek ellenére a tendenciák figyelemmel kísérése, a közigazgatás fejlesztése és az új típusú elemek bevezetése folyamatos az államokban. A helyi tapasztalatok uniós döntéshozatalba való becsatornázásának és a tagállami jó példák bemutatásának fontos színtere a Területi Kormányhivatalok Európai Szervezetének (EASTR) konferenciája.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a szervezet erős kapcsolatokat ápol az OECD-vel. Az EASTR rendezvénynek 2011 májusában a soros elnökséggel párhuzamosan Magyarország adott otthont. A 2013. június 6-8. közötti rendezvény Norvégiában lesz. „Az európai napoknak mindig aktuális témája van. A magyar rendezvény fókuszában a nagy rendszer-átalakítások álltak. Az általános államigazgatás áttekintésének nagyon örültek a tagállamok, a pénzügyi válság miatt jelentősen átalakult rendszerek vizsgálata indokolt volt. Az alrendszerek hatékonyabb működése miatt sok állam racionalizálta működését, lefaragott működési költségeiből” – beszélt a korábbi tematikákról a helyettes államtitkár.

Az idei évben a norvégok a környezetvédelem és az ipari fejlesztés összehangolását választották. Zöld-Nagy Viktória kiemelte, fontos, hogy az ipari fejlesztés támogatása mellett a környezetvédelmi szempontokat se hanyagolják el. „A kormány területi képviselői mediátorként működnek az adott térségben. A jogszabályban rögzített feladatok mellett együtt kell működniük az összes helyi szereplővel. Az ország gazdaságának működőképességéhez hatékony és stabil közigazgatás kell, melynek kialakításában fontos a kormány arcainak tevékenysége” – jelentette ki a közigazgatási rádió vendége.

A szigorú uniós környezetvédelmi irányelvekkel szemben fejleszteni kell a pénzügyi válságban visszaesett vagy megtorpant gazdaságokat. A két terület párhuzamos érvényesüléséhez a helyi érintettek mellett uniós szakemberek is részt vesznek a júniusi eseményen – hangsúlyozta a vendég. Zöld-Nagy Viktória elmondta, a magyar fél a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek koordinátori szerepköréről fog beszélni. „Az eljárási határidők rövidítésével az államigazgatás maga segíti a gazdasági fejlődést és az ipari fellendülést. A projektek koordinátora a helyi szempontok figyelembe vétele miatt mindig egy kijelölt kormánymegbízott” – emelte ki a vendég.

A helyettes államtitkár a Rádió Orient műsorában a vidékfejlesztési projektek komplexitásának igényéről is szót ejtett. „A következő uniós időszakban több eszköz lesz a közös határ menti fejlesztésekre. A határszakaszokon működő európai területi együttműködési program külön operatív programból biztosít forrásokat az együttműködéseknek. Az uniós igény a komplex fejlesztés és tervezés, az egysíkú tervek elkerülése. A jövőben kiemelten fontos terület lesz a határon átnyúló foglalkoztatáspolitika és oktatás” – jelentette ki Zöld-Nagy Viktória. Hozzátette, ebben nagy szerepet játszanak az európai területi társulások (ETT). A magyar fél sikeresen él ezekkel a lehetőségekkel: a szlovák határon több mint 100 önkormányzat vesz részt ilyen társulásokban. „Az unió támogatja a határon átnyúló összefogást, sok forrást hívhatnak le az ETT-k. Az irány a határ menti települések intézményesített együttműködése felé vezet” – zárta szavait a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Az Európai Területi Társulásokban még sok erő van; OrientPress; 2013. június 6.

Az ügyintézőkön keresztül nyílik lehetőség a közigazgatás megújulására

„A kormány legfőbb vállalása a polgárok állam irányába elvesztett hitének és bizalmának visszaállítása volt. A bürokrácia csökkentése és az egyszerűsödési program mellett a területi közigazgatás reformja közelebb hozta az államot a polgárokhoz. Az egyablakos ügyintézés és az óriási ügykörbővülés generalista szakemberek képzését igényli. A KAB szakirányú továbbképzés éppen ezért az elméleti tudás felfrissítése mellett a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. A Rádió Orient műsorában Biró Marcell államtitkár a közigazgatási reform sikerességének apró lépéseiről és a struktúra rugalmasságának fontosságáról beszélt.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az egyik legfiatalabb személyi állománnyal rendelkezik a tárcák között, a dolgozók majdnem fele az ifjabb korosztályból került ki. A Rádió Orient műsorában Biró Marcell elmondta, a közigazgatás minden egyes szelete megújul, a rendszer fiatalokkal erősödik. Az államtitkár kiemelte, a kollégák személyes példamutatásán felül közigazgatási ösztöndíjprogram támogatja a fiatalok érvényesülését. „A külföldi szakmai gyakorlat például olyan tudást ad, amellyel gazdagodik a közigazgatás” – jelentette ki az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

A központi közigazgatási rendszer fontos előrelépése, hogy visszaállt a szakmai és a politikai irányítás kettőssége. Biró elmondta, korábban közvetlen politikai érdekek vezették a minisztériumokat. Az elmúlt 3 év tapasztalata szerint a kormányzat helyesen döntött a szakmai irányítás visszaállításáról – a szakmai munka erősödött. Az államtitkár hozzátette, a KIM az általános és adminisztratív felelősségi körön túl a kormányzati működés koordinációjában vesz részt.

A kormány legfőbb vállalása a polgárok állam irányába elvesztett hitének és bizalmának visszaállítása volt. A Magyary Zoltán Közigazgatás – fejlesztési Program a központi és a területi államigazgatás mellett érinti az önkormányzati struktúrát is. Biró Marcell látványos eredményként a minisztériumok és a közigazgatási háttérintézmények számának megfelezését, valamint az egyszerűsödési programot emelte ki. „A területi közigazgatás ezzel párhuzamosan közelebb hozta az államot az emberekhez. Az elmúlt 3 év tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a reform sikeres és hatékony volt. A ház falai készen vannak, most a belső kialakítás a soros. A rendszer igazolni fogja létjogosultságát” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, a finomhangolás során rugalmasan fog alkalmazkodik a struktúra az élethez.

A kormányablakban intézhető ügykörök számának emelkedése sokat követel az ügyintézőktől. A szolgáltató közigazgatás kialakításához azonban elengedhetetlen a magas szakmai színvonal – hangsúlyozta a közigazgatási rádió vendége. Az államtitkár elmondta, a KAB képzés biztosítja, hogy a kormánytisztviselők az összes intézendő ügyben jártasságot szerezzenek. Az állampolgári igényeket kielégítő egyablakos ügyintézés kiépítése ütemesen, előre meghatározott menetrend szerint zajlik. Az ügykörök száma 2013. július 1-jétől tovább bővül, majd a végleges 2500-as arány 2014-ben alakul ki. „Első körben a legnépszerűbb ügyek, az állampolgárokat leginkább érintő ügytípusok kerültek be. A folyamatos bővítés nagy szervezési munkát, az informatikai adatbázisok összehangolását igényli. Eddig jellemzően specialistákat képeztünk, most azonban a generalista modellre tértünk át. A KAB képzést követően az állampolgárokat szolgáló köztisztviselői réteg jön létre” – emelte ki az államtitkár.

Biró Marcell kiemelte, a képzés a Magyary-program szerves része, egyik meghatározó pillére. A szakirányú továbbképzés az elméleti tudás felfrissítése mellett a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. „Kiemelt cél a kommunikációs készség megerősítése, az ügyfélbarát kormánytisztviselők képzése” – jelentette ki a vendég. Az átalakítás emellett javítja a köztisztviselők megítélését, helyreállítja a szakma erkölcsi képét és társadalmi megbecsültségét. A szemléletváltással az ügyintézőkön keresztül nyílik lehetőség a közigazgatás megújulására – magyarázta. Az államtitkár hozzátette, az új teljesítményértékelési és munkaköralapú rendszer bevezetése és a kötelező továbbképzési rendszer megújítása növeli az átláthatóságot. „Ez a rendszer képes lesz felismerni, hol burjánzik túl a bürokrácia, valamint, hogy hol vannak felesleges terhek” – mondta.

„Kicsi lépésekkel tudjuk teljes egészében megújítani a közigazgatást” – emelte ki a vendég. Biró elmondta, az ügyfelek az egyablakos ügyintézés könnyedsége mellett, a munkatársak udvarias és empatikus viselkedését emelték ki pozitívumként. „Az új rendszerben a közigazgatás igazodik az állampolgárhoz” – emelte ki a vendég, majd példaként a hosszított nyitva tartást nevezte meg. Az államtitkár hozzátette, folyamatosan várják a javító javaslatokat. „A közigazgatásnak tempós ütemet kellett felvennie, gyorsan kellett reagálnia a teljes szabályozási környezet megváltozására. A struktúra szerencsésen le tudta követni az átalakítást, elégedettek lehetünk. Készen állunk arra, hogy 2014-ben egy megújított rendszert bocsássunk útjára” – zárta szavait az államtitkár.”

Forrás:
Az ügyintézőkön keresztül nyílik lehetőség a közigazgatás megújulására; OrientPress; 2013. június 7.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Vezető és Továbbképző Intézet, kormányablak (KAB) ügyintézői továbbképzés

Mindent tudnak rólunk az amerikai hírszerző szervek?

„ Amerikai hírszerző szervek széleskörű „adatbányászatot” végeztek a legnagyobb internetes szolgáltatók közé tartozó kilenc cégnél, aminek eredményeképpen magán e-mailek, chatek, fotók és egyéb kommunikációs anyagok kerültek a birtokukba – közölte egy titkos dokumentumra hivatkozva az amerikai The Washington Post és a brit The Guardian című napilap.

Az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott program keretében 2007, vagyis George W. Bush elnöksége óta hozzáfér a Microsoft, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype, a YouTube és az Apple központi szerveréhez. A programot 2012 decemberében, Barack Obama újraválasztása után meghosszabbították. Az érintett cégek vezetői tagadták ezt az együttműködést. James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) azonban elismerte az adatbányászás tényét, de közleményében rámutatott: az a törvény, amely lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyűjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célba vételét engedélyezi.

Az adatbányászattal kapcsolatos információk nyilvánosságra kerülése előtt a sajtóban arról jelentek meg beszámolók, hogy az FBI kérésére kiadott titkos bírósági végzés alapján a Verizon telekommunikációs cég április 25. és július 19. között naponta szolgáltatja be a telefonhívások adatait az elektronikus megfigyelésre szakosodott NSA-nek. Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési eseti bizottságának elnöke kijelentette, hogy a nyilvánosságra került bírósági végzés az 2006 óta folytatott gyakorlat része, és nem több, mint az eljárás három hónappal történő meghosszabbításának engedélyezése.

Vezető kormányzati és kongresszusi tisztségviselők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a híváslistáknak a biztonsági szervek általi begyűjtése – a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás nyomán elfogadott, úgynevezett Patriot törvény alapján – legitim és a törvényhozás által jóváhagyott eljárás. A jogszabály hatályát az amerikai kongresszus 2011. május végén újabb négy évre meghosszabbította. A Patriot törvény lehetővé teszi, hogy a nyomozóhatóságok – szövetségi bírói engedéllyel – lehallgathassák, illetve megfigyelhessék terroristagyanús személyek telefonbeszélgetéseit, egyéb kommunikációját és vásárlási szokásait.

Clapper, aki 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordinálja, közleményében pontatlannak nevezte a The Washington Post és a The Guardian állításait, ugyanakkor nem részletezte, hogy ezt mire érti. Szerinte a lapok kulcsfontosságú információkat mellőztek. Feloldotta a telefonbeszélgetések adatainak gyűjtésére vonatkozó felhatalmazás több részletét, mert az amerikaiaknak ismerniük kell a program korlátait – mondta. Ezek közé tartozik, hogy egy különleges bíróság háromhavonta felülvizsgálja az eljárást, és a testület csak egyértelmű gyanú esetén engedélyezi a kormánynak a begyűjtött anyagok konkrét vizsgálatát. Az amerikai kémfőnök „elítélendőnek” nevezte az internetes hírszerzési anyaggyűjtés leleplezését. A Verizon cégen keresztül folytatott telefonhívások adatainak titkos lehívásáról szóló dokumentum kiszivárogtatásáról pedig azt állította: az tartós és visszafordíthatatlan károkat okozott az ország azon képességének, hogy a fenyegetésekre reagáljon.

Ron Wyden demokrata szenátor, a felsőház hírszerzési bizottságának tagja csütörtökön nyilvánosságra hozott egy videót, amelyben egy meghallgatáson a témába vágó kérdéseket tett fel James Clappernek. „Gyűjt-e az NSA bármifajta adatot az amerikaiak millióiról vagy százmillióiról?” – tudakolta a szenátor a videó tanúsága szerint a hírszerzési igazgatótól. „Nem, uram” – válaszolta Clapper. „Nem tesz ilyet?” „Tudatosan nem. Vannak olyan esetek, amikor talán, véletlenül gyűjthet, de tudatosan nem” – felelt a megismételt kérdésre James Clapper.

A The New York Times szerkesztőségi cikkében azt hangoztatta, hogy a Fehér Ház a több millió Verizon-előfizető telefonbeszélgetési adatainak begyűjtése miatt „teljesen elvesztette hitelét”. „Obama úr bebizonyítja azt a közhelyet, hogy a végrehajtó hatalom fel fog használni minden neki megadott hatalmat, és nagyon valószínű, hogy vissza is fog élni vele” – hangsúlyozta vezércikkében a liberális lap, amely a közelmúltig rokonszenvvel viszonyult Obamához. „Ez az egyik oka annak, hogy már régóta amellett érvelünk: a Patriot törvény meggondolatlannak bizonyult a szükségtelen és túlságosan széles megfigyelési hatáskör elrendelésében.”

Az NSA megfigyelése a Verizon mellett az AT&T és a Sprint Nextel előfizetőinek híváslistáira is kiterjedt. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak nagy többségének telefonálással kapcsolatos adatai a hírszerző ügynökséghez kerülnek. Az AT&T-nek 107,3 millió mobil és 31,2 millió vezetékes, a Verizonnak 98,9 millió mobil és 22,2 millió vezetékes, a Sprintnek pedig összesen 55 millió előfizetője van. A három cég emellett internetszolgáltató is. Ezek, valamint más online kommunikációs cégek hálózatán az NSA az e-mail-forgalmat, valamint a kereséseket vette megfigyelés alá. Nyilvántartásba vette a hitelkártya-szolgáltatók által rögzített tranzakciós adatokat is.

A The Wall Street Journal forrásai ugyanakkor nem tudták megerősíteni, hogy az internetes és a hitelkártya-forgalom megfigyelése jelenleg is folytatódik-e. A lap kormányzati és kongresszusi politikusokat idézve rámutatott, hogy az intézményesített adatgyűjtés nem terjed ki a kommunikáció tartalmára, és hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán elfogadott törvények értelmében a gyűjtés törvényes.

Senki sem hallgatja le az amerikaiak telefonbeszélgetéseit – jelentette ki a nyilvánosságra került, nagyszabású kormányzati adatgyűjtéssel kapcsolatban az amerikai elnök. Barack Obama, aki először reagált a heves vitákat kiváltó leleplezésre, védelmébe vette az amerikai híváslisták és a külföldi internethasználat megfigyelését. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus által jóváhagyott és szövetségi bírák által felügyelt adatgyűjtési programok segítenek elejét venni a terrortámadásoknak, és hogy a kommunikáció tartalma alapos gyanú és bírói végzés nélkül nem vizsgálható. „Senki sem hallgatja le az önök telefonhívásait. Ez a program nem erről szól” – mondta.

Mint mondta, a kormányzati tisztségviselők a telefonszámokat és a hívások hosszát figyelik, nem pedig a neveket és a hívások tartalmát. A „megaadatok (az adatokról szóló adatok) átrostálása” azonban az elnök szerint potenciálisan olyan személyek azonosításához vezethet, akiknek közük van a terrorizmushoz. Obama kijelentette, hogy hivatalba lépésekor „egészséges kételkedéssel” tekintett a titkosszolgálati adatgyűjtési tevékenységre, amelyekkel kapcsolatban megerősítette a (demokratikus) biztosítékokat. Rámutatott, hogy nem „ámokfutó” programról van szó, mert afelett a kongresszus és a szövetségi bírók gyakorolnak felügyeletet és a tartalom vizsgálatához külön bírói végzés szükséges.

Az elnök megismételte, hogy üdvözli a vitát Amerika biztonsága és az alkotmány által szavatolt magánszféra sérthetetlensége biztosításának egyensúlyáról. Rámutatott: kompromisszumra van szükség ahhoz, hogy mindkét célt sikerüljön elérni. Obama hangot adott meggyőződésének, hogy a biztonság, a terrortámadások megelőzése érdekében megéri megengedni „enyhe jogsérelmeket” a magánszféra területén. „Fontos elismerni, hogy nem létezhet egyszerre 100 százalékos biztonság, 100 százalékig sérthetetlen magánszféra és nulla kényelmetlenség” – mondta. Kitért arra is, hogy hogy három és fél év múlva, hivatali idejének lejárta után, magánemberként ő is kényesen fog ügyelni magánszférájának sérthetetlenségére. Egyúttal elítélte a nemzetbiztonság érdekében titkosított információk kiszivárogtatását.

A brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) is titkos adatgyűjtést folytat a világ legnagyobb internetszolgáltató cégeinél a hasonló megfigyelési tevékenység céljából indított amerikai titkosszolgálati programhoz kapcsolódva – írta a The Guardian. A vezető baloldali brit napilap beszámolója szerint az általa megszerzett dokumentumok arra vallanak, hogy a brit lehallgató szolgálatnak már legalább három éve, 2010 júniusa óta van hozzáférése az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott programjához.

A brit lap közölte: az általa látott iratok tanúsága szerint az elektronikus adatfigyelésre szakosodott GCHQ – amely a brit belső elhárítás (MI5) és a külső hírszerzés (MI6) mellett a brit kormány harmadik fő titkosszolgálati jellegű információgyűjtő ügynöksége – csak tavaly 197 hírszerzési jelentést készített a PRISM rendszer használatával szerzett adatok alapján. A The Guardian szerint a délnyugat-angliai Cheltenhamben működő GCHQ jelentéseit rendszerint megkapja az MI5 és az MI6 is. A PRISM használata a jelek szerint lehetővé tette a GCHQ-nak, hogy a hivatalos jogi procedúra kikerülésével jusson hozzá személyes anyagokhoz, köztük email-üzenetekhez, fotókhoz és videofelvételekhez Nagy-Britannián kívüli székhelyű internetszolgáltató cégektől – áll a brit lap online kiadásának pénteki írásában.

A The Guardian szerint a PRISM használata etikai és jogi kérdéseket vet fel potenciálisan több millió internethasználó adatainak ennyire közvetlen hozzáférésével kapcsolatban, és azzal kapcsolatban is, hogy a brit kormány tagjai közül ki tudott a programról. Keith Vaz, az ellenzéki brit Munkáspárt alsóházi képviselője, a brit parlament belügyi bizottságának elnöke péntek esti nyilatkozatában „vérfagyasztónak” nevezte, hogy amerikai és brit állampolgárok ezreinek telefonos és online tevékenységét tudtukon kívül figyelhették. Yvette Cooper, a Munkáspárt árnyékkormányának belügyminiszter-jelöltje azonnali vizsgálat megindítására szólította fel David Cameron konzervatív párti miniszterelnököt.”

Forrás:
Mindent tudnak rólunk az amerikai hírszerző szervek; SG.hu/MTI; 2013. június 7.

Bukovics István az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője

„Prof Dr. Patyi András rektor Prof. Dr. Bukovics Istvánt nevezte ki a Közigazgatás-tudományi Karon működő doktori iskola vezetőjének. A 2018. május 21-ig szóló kinevezésre azt követően került sor, hogy az eddig a tisztséget megbízott vezetőként ellátó professzor által vezetett doktori iskola megkapta a támogatást a Magyar Akkreditációs Bizottságtól, az Oktatási Hivatal pedig az intézményt nyilvántartásba vette.

A tervek szerint 30 levelező és 3-5 nappali képzésben tanuló hallgatóval kezdi meg működését szeptemberben az NKE KTK Doktori Iskolája. A jelentkezési felhívás júniusban jelenik meg az egyetem honlapján. A doktori iskola akkor még megbízott vezetőjével néhány hete beszélgettünk, az interjút itt olvashatják. ”

Forrás:
‚Bukovics István az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője; Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Több helyen fejtörést okoz a közigazgatás átalakítása

„ Jelentős változáson estek át a helyhatóságok. A tapasztalatokról, felmerült problémákról is szó esett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egri fórumán.

Egerbe érkezett a napokban a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) fórumsorozata. A Megyeházán tartott tanácskozás célja – amelyre a térség polgármesterei, jegyzői kaptak meghívást – elsősorban az volt, hogy a helyhatósági szférában bekövetkezett változások eredményeit és tapasztalatait értékeljék, emellett megbeszéljék azokat a legfőbb problémákat, amelyek még megoldásra várnak.

Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, a TÖOSZ Heves megyei tagozatvezetője az eseményen a következőképpen fogalmazott: különösen fontos, hogy ebben a sorsfordító időszakban miként tudnak egymással kommunikálni a szereplők, s hogy e kommunikációban milyen módon van jelen a partnerség, azaz a kormányzati döntésekre milyen hatással lehet az érdekképviselet.

– Szeretnénk megismerni az életünket, sorsunkat befolyásoló döntések hátterét, jogszabályi kereteit – jelentette ki. – Sok gond van, amit a gyakorlati végrehajtásban tapasztaltunk meg, ezért szükséges a finomhangolás. Hiszem, hogy az önkormányzati élet nem jobb- vagy baloldal kérdése, s ha mind így gondolkodunk, akkor valóban eredményesek lehetünk.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke felszólalásában kiemelte, hogy az elmúlt két esztendő legnagyobb átalakítását élik most meg a helyhatóságok.

– Nem kérdés: hozzá kellett nyúlni a rendszerhez, mert a korábbi struktúra már finanszírozhatatlan volt. A folyamat nem lesz rövid, s most még csak az elején tartunk. Számos problémával kell szembenéznünk: legalább 2500 olyan önkormányzat van ma Magyarországon, ahol nincs jelentős adóbevétel, de ismert, hogy a közvilágítás és a gyermekétkeztetés is csorbát szenvedett. A tavalyi 1200 milliárdhoz képest idén 640 milliárd forintból gazdálkodik az önkormányzati szféra – húzta alá.

A tanácskozáson jelen volt Horváth László Heves megyei kormánymegbízott, aki a közigazgatási rendszer átalakításával kapcsolatban elmondta: nem volt problémamentes a folyamat, de sikerült mindig az önkormányzatokkal közösen kezelni a helyzetet. Szavai szerint hamis megállapodáson alapult a korábbi struktúra, amely szerint kevesebb állam és több önkormányzat kell, ám kiderült, hogy sokszor az utóbbi látta el előbbi feladatát, méghozzá financiális nehézségek között.

Izgalmas témának bizonyult a fórumon a hulladékgazdálkodás kérdése. Ismert: az önkormányzatoknak még egy hónapjuk van arra, hogy felülvizsgálják a korábban kötött szolgáltatási szerződéseiket, s ha szükséges, akkor felbontsák azokat. Mint azt dr. Ungvári Tamás, a Heves Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztályának vezetője kifejtette: vagy az önkormányzatnak kell működtetnie szolgáltató céget, vagy más helyhatóság társaságával kell megoldaniuk a feladatot. Ugyancsak lényeges változás, hogy az önkormányzatok szilárdhulladék-szállításra vonatkozó díj-megállapítási jogköre megszűnt, erről az illetékes miniszter dönt majd, idén július elsejétől pedig csökkenni fog a tarifa. Az ügyben több kérdés is felmerült.

Kovács Zoltán, Szentdomonkos polgármestere például arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanannyit fizet a szemétszállításért egy egyedülálló nyugdíjas, mint egy öttagú család. A felvetésre a főosztályvezető úgy válaszolt, a törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy a kedvezményekről maguk döntsenek. Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere új szemszögből világította meg a témát. A város ugyanis tavaly saját céget alapított, s jelenleg a 2011-es áron viszik el a lakossági szemetet. Úgy vélte, hogy a központi díjcsökkentéssel a polgároknak olcsóbb lesz a szolgáltatás, de ebben az esetben viszont csődközelbe kerülhet a társaság. A kérdéssel kapcsolatban Horváth László úgy felelt: a kormányzati szándék az, hogy amit hazai cégekkel meg lehet oldani, azt ne külföldiekkel végeztessék el. Schmidt Jenő pedig úgy nyilatkozott: szerinte a helyhatóságok ennek a feladatnak a támogatására nem számíthatnak, a cégek azonban igen.

Tíz helyi kellett volna még a saját hivatalhoz
Fekete László, Zagyvaszántó polgármestere a rendezvényen elmondta: a településen mindössze 10 ember hiányzott ahhoz, hogy saját hivatalt működtessenek. Szerinte érdemesebb lett volna a pontos 2000 lakos helyett egy 10 százalékos tűréshatárt kalkulálni a rendszerbe, vagy lélekszámon kívül más tényezőt is figyelembe venni. Horváth László megyei kormánymegbízott azt felelte: sok vita volt a kérdésben, mi több, először háromezres határ volt a javaslat. Hozzátette, ha sávokat határoznak meg, akkor is lenne olyan, aki 1-2 személy miatt esik ki a körből, de konkrét ügyekben, indokolt esetben felülvizsgálatért lehet fordulni…”

Forrás:
Több helyen fejtörést okoz a közigazgatás átalakítása; Pócsik Attila; heol.hu; 2013. június 5.

A kormány létrehozta a Nemzeti Összefogás Vonalát és Bankszámláját

„…Az Emberi Erőforrások Minisztériumában a múlt héten zárult le az a hosszabb megszakításokkal 2011 decembere óta tartó egyeztetés, mellyel az állam saját hatáskörébe vonja a katasztrófahelyzetet követő telekomos adományozást. A karitatív szervezetek által uralt adománygyűjtő vonalak „piacát” legalábbis egy állami telefonszámmal toldják meg. Az 1357-es hívószám egyébként még inaktív.

Az élesítéshez miniszterelnöki döntés kell. Ha megvan, a nemzeti adománygyűjtő vonal hívásonként és sms-enként 250 forintot ír hozzá a hívó fél számlájához – erről döntöttek az egyeztetésen részt vevők. A nemzeti adományvonal technikailag úgy működik, hogy minden telefonszolgáltató a saját infrastruktúrájában létrehozza ezt az opciót, és az aktiválást követően a forgalom után, havi elszámolással utalja át az összeget az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott bankszámlára.

Hívásonként a folyószámlán csak azért nem 250 forint jelenik majd meg, mert a rendszer működési költsége címén a nagy mobilszolgáltatóknak is jár valamekkora szolgáltatói díj. Az egyik nagy telekommunikációs cég képviselője kérdésünkre elmondta: a Vodafone, a Telenor 8-10 forintot von le az adományokból, a Magyar Telekom esetében nincsenek pontos információk. Az adományok adómentesek, így a bruttó áron vásárolt előfizetői csomagok, illetve telefonkártyák esetén a szolgáltatóknak valahogyan meg kell egyezniük a NAV-val, hogyan térítik vissza az ügyfeleiknek az adományra eső adótartalmat. Elsőre a lényeg, hogy a tárca felé ezt az elszámolásban ki kell tudni mutatniuk.

Az adományok sorsáról az árvízi helyzet, illetve a következmények ismeretében születik központi döntés….”

„Csak a központi adományvonal lehet aktív abban az esetben, ha a kormányfő katasztrófahelyzet esetén annak aktiválásáról dönt. Így a katasztrófahelyzetre hivatkozva a korábban a nagy karitatív szervezetekhez befolyó pénzekre a kormány teszi rá a kezét.

A Katolikus Karitász, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Szeretetszolgálat adományvonalai elérhetetlenné válnak éppen akkor, amikor katasztrófa idején a legfontosabb volna a lakossági adományvonal biztosítása. Helyette egy központi szám maradhat, ami végül az Emberi Erőforrások Minisztériumához bekötött bankszámlaszámra érkezteti a hívások összegét. A kormány pedig majd eldönti, hogy az így befolyó pénzből mikor, mire költ…”

„A kormány létrehozta a Nemzeti Összefogás Vonalát és Bankszámláját.
Nemzeti Összefogás Vonala: 1357 (A szám június 8-tól működik.)
Egy telefonhívás, vagy SMS díja 250 forint.

Nemzeti Összefogás Bankszámlája
Belföldről:
11711711-22222222…”

Forrás:
Orbán zöld jelzésére vár a nemzeti adományvonal; HVG.hu; 2013. június 5.
Letiltják a nem állami adományvonalakat; HVG.hu; 2013. június 6.
A Nemzeti Összefogás számlaszáma és vonala; Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács; 2013. június 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Nem lesznek elektronikusak az egyházi anyakönyvek

„Nem a jelenlegi papír alapú anyakönyvek digitalizálására fog sor kerülni az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás indulását követően, hanem csak az abban szereplő adatokat kell majd meghatározott esetekben az elektronikus anyakönyvbe rögzíteni – közölte lapunkkal a közigazgatási tárca. A papír alapú dokumentumokat továbbra is az anyakönyvvezetők és a levéltárak őrizetében maradnak. Az egyházi anyakönyveket nem érinti a digitalizáció.

Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás indulását követően időrendi felmenő rendszerben fognak abba bekerülni az anyakönyvi események – nyilatkozta lapunknak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ezek szerint a 2014.július 1-jét követően bekövetkező anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, haláleset) adatait már az elektronikus anyakönyv fogja tartalmazni. Valójában tehát nem a papír alapú anyakönyvek digitalizálására fog sor kerülni (nem fogják beszkennelni a papír alapú anyakönyveket), hanem csak az abban szereplő adatokat kell majd meghatározott esetekben az elektronikus anyakönyvbe rögzíteni. Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás indulását követően a papír alapú anyakönyvek továbbra is az anyakönyvvezetők és a levéltárak őrizetében maradnak – nyilatkozta lapunknak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Ezekből a dokumentumokból továbbra is teljesíthető adatszolgáltatás olyan adatok tekintetében, amelyek az elektronikus anyakönyvnek az anyakönyvi eljárásról szóló 2010-es törvény alapján nem képezik adattartalmát.

2014. július elsejétől egyféle anyakönyv váltja fel a jelenlegi négyféle (születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati, halotti) anyakönyvet. Adattakarékossági és célszerűségi okokból az adatok nyilvántartása nem anyakönyvi események alapján történik majd papíralapon, hanem személyhez kötötten elektronikusan. Így lesz az korábbi négy helyett egyféle anyakönyv és ezzel megszűnik az anyakönyvek közötti értesítési kötelezettség. Minden egyes adatot csak egyszer kell felvinni, a következő esemény bejegyzésekor azok már rendelkezésre állnak. Egy adott személy valamennyi anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó adatok egy helyen lesznek. Egyetlen gombnyomással elérhetőek lesznek az anyakönyvi események, bárhol is történt az országban. Az anyakönyvből igényelhető kivonat kiállítására a külképviseleteken is lehetőség lesz.

A KIM szerint az anyakönyv papír alapról elektronikus alapra helyezése önmagában nem érinti az ügyintézés rendjét, közreműködő személy alkalmazását nem teszi szükségessé, az ügyfeleknek semmifajta új költséggel nem jár. Az anyakönyvezéssel kapcsolatos feladatokat továbbra is elsődlegesen a minden településen működő anyakönyvvezetők látják el. Jövőre azonban elérhetők lesz az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos ügyek a kormányablakban is.

Tekintettel arra, hogy az anyakönyvi nyilvántartás személyi alapnyilvántartásnak minősül, különös hangsúlyt kell fektetni az adatok közhitelességének megőrzésére. Mivel az anyakönyvi eljárások tekintetében a személyazonosság ellenőrzése, nyilatkozatok jogszerű megtétele csak személyes megjelenéssel biztosítható, ezért az állampolgárok anyakönyvi adatszolgáltatása nem az ügyfélkapun keresztül, hanem továbbra is a hagyományos módokon (születés, haláleset bejelentése, házasságkötést megelőző eljárás) történik.

Az adatok elektronikus nyilvántartásba történő eseti jellegű feltöltése a KIM szerint nem igényel majd többletforrást, az anyakönyvvezetők hivatali idejében teljesíthető. Az elektronikus és a papír alapú anyakönyvből továbbra is papír alapú anyakönyvi okiratokat (anyakönyvi kivonatot és anyakönyvi hatósági bizonyítványt) fognak kiállítani az arra jogosultak, amelyek tartalmazni fogják az anyakönyvvezető aláírását, tekintettel arra, hogy a rendszer működésének bevezetni tervezett szakaszában elektronikus okiratok kiállítására még nem fog sor kerülni.

A KIM tájékoztatása szerint ilyen eset például az anyakönyvi kivonat kiállítása, vagy ha egy papír alapú anyakönyvben szereplő adatban változás következik be. Adatváltozás esetén a megváltozott adatot már nem a papír alapú anyakönyvbe rögzíti az anyakönyvvezető, hanem az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzi a papír alapú anyakönyvben szereplő, a változással összefüggő adatokat, és az adatváltozást már az elektronikus rendszerben vezeti át. Szintén fel kell vinni a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatait, ha például a házasulók papír alapú anyakönyvben szereplő születési anyakönyvi adatai az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek.

Az egyházi és az állami anyakönyvezés közel százhúsz éve egymástól teljesen elkülönült rendszert alkot, azok között most sincsen olyan kapcsolat, amelynek keretében az egyikből a másikba kerülnek át adatok. Az állami anyakönyvezés, amelyet 2014. július 1-jétől az elektronikus anyakönyvi rendszeren keresztül végez majd a hatóság, a közhitelességet biztosító elvek alapján működött a kezdetektől fogva és működik majd az elektronikus rendszerben is, így a közhitelesség megőrzése érdekében abba csak az ugyanezen elvek alapján rögzített adatok kerülnek be. Tekintettel arra, hogy a történelmileg kialakult egyházi anyakönyvezésnek saját céljai és szabályai vannak, a két rendszer összekapcsolása nem lehetséges. Az egyházi anyakönyvek vezetése nem állami feladat, így nem lehet állami feladat az azok megőrzésével vagy digitalizálásával kapcsolatos tevékenység sem, ez kizárólag az egyházak belső ügye.

A törvény végrehajtásához szükséges informatikai fejlesztés teljes egészében az unió támogatásával fog megvalósulni, ennek összege 1 milliárd forint. Ebből az informatikai rendszer hardverelemei és a rendszert üzemeltető központi szoftverek szerezhetőek be, ami biztosítani fogja a rendszer működését. Az új rendszer kialakítása központi költségvetési forrást nem igényel. A rendszer fenntartási költségei a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát terhelik, mint az informatikai rendszer üzemeltetőjét és központi adatkezelőjét, amely jelenleg is működtet egy, az anyakönyvvezetők munkáját segítő informatikai rendszert.

A biztonsággal kapcsolatban a tárca lapunknak azt nyilatkozta, hogy a legnagyobb állami nyilvántartások, így a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a társadalombiztosítási nyilvántartások vagy a bűnügyi nyilvántartás is elektronikus alapon működnek. A központi nyilvántartó szerv a többi elektronikus nyilvántartáshoz hasonlóan az elektronikus anyakönyv tekintetében is megfelelő infrastruktúrával rendelkezik az informatikai biztonság teljes körű garantálására.”

Forrás:
Nem lesznek elektronikusak az egyházi anyakönyvek; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. május 31.

3 milliárd forint az OEP informatikai fejlesztésére

„Új, integrált és egységes informatikai rendszer kiépítésére nyert el uniós forrást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a 2,8 milliárd forintról szóló támogatási szerződést ma irták alá.

Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója elmondta: a projekt célja korszerűsíteni az informatikai rendszert, minimálisra csökkenteni a működési kockázatát, valamint a még papíron rögzített adatokat számítógépre vinni. A beruházással egységes, hatékony, a 21. század követelményeinek megfelelő informatikai rendszer jön létre – tette hozzá.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: a mindennapi élet egyik meghatározó, de egyben legkritikusabb szereplője az egészségbiztosítási pénztár, ezért fontos, hogy az informatikai rendszere jól, biztonságosan működjön. Az OEP informatikai rendszere szorosan illeszkedik az ágazat egyéb területén fejlesztendő informatikai hálózatokhoz. A pénztár informatikai rendszere teremti meg az alapját a jövőben bevezetni kívánt e-receptnek vagy a betegadatok elektronikus úton történő tárolásának, továbbításának is – tette hozzá.

Az OEP kulcsszereplője az ágazatnak, ezért is fontos, hogy naprakész adatbázisa legyen – emelte ki az államtitkár, megjegyezve: ez az informatikai fejlesztés eszköze lehet az egészségfejlesztési terveknek is. Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár azt mondta, hogy a beruházással jobb, gyorsabb informatikai rendszer jön létre, amely egyben költséghatékony is. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a fejlesztés érinti a közfinanszírozott szolgáltatók szerződéses kapcsolatainak kezelését, és egyszerűsíti az adatszolgáltatásokat, például az orvosok bejelentését, vényírási szerződések megkötését vagy a vényigénylést.

Korszerűbbé válik a gyógyszer-támogatási rendszer, valamint a szolgáltatók jelentéselszámolási folyamata is. Az OEP taj-nyilvántartási adatbázisa és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal által fejlesztett összerendelési adatbázis közötti kapcsolatot is kialakítják. A projekt előkészületi munkálatai az év elején befejeződtek, jelenleg a megvalósításhoz szükséges beszerzések előkészítése zajlik. A projekt 2014. december 31-én zárul.”

Forrás:
3 milliárd forint az OEP informatikai fejlesztésére; SG.hu/MTI; 2013. május 30.
EKOP 2.3.7 Projekt – egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása; Országos Egészségbiztosítási Pénztár; 2013. május 30. (pdf)

Az interneten követhető az okmányigénylés folyamata

„Az új személyes okmányok igénylése után interneten nyomon lehet követni az igazolványok elkészülésének folyamatát – tájékoztatott bővülő szolgáltatásairól a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH).

Megtudható például, hogy az okmányt továbbították, esetleg már kiállították, vagy éppen elutasították. A KEKKH honlapján, a www.kekkh.gov.hu oldalon az „Igényelt okmány nyomon követése” ikonra kattintva, díjmentesen lehet tájékozódni az igényelt személyazonosító igazolvány, a magánútlevél és a vezetői engedély aktuális állapotáról. Az új szolgáltatás segítségével már személyes megkeresés és telefonhívás nélkül is lehet tájékozódni az okmányok helyzetéről. A KEKKH fejlesztéseinek köszönhetően rövidebb idő alatt, már interneten is intézhető az erkölcsi bizonyítvány kérelmezése, valamint a személyi igazolvány, a vezetői engedélyek és a lakcímkártyák változatlan adattartalmú pótlása is. Ehhez ügyfélkapu-regisztrációval kell rendelkeznie a bejelentőnek.”

Forrás:
Az interneten követhető az okmányigénylés folyamata; SG.hu/MTI; 2013. június 3.
Kattintson és kövesse nyomon igényelt okmányának útját!; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala; 2013. május 27.

Tovább egyszerűsödnek és rövidülnek a hatósági eljárások

„Elfogadta az Országgyűlés a kormány által benyújtott, az elektronikus ügyintézéssel és a közigazgatási hatósági eljárással (Ket.) kapcsolatos törvénymódosító csomagot. A kormány kezdettől fogva elkötelezett a bürokrácia csökkentés iránt, így több lépésben már módosította a Ket.-et, hogy minél inkább ügyfél- és állampolgárbarát legyen a közigazgatás. Ennek része az is, hogy csökkennek a vállalkozások adminisztratív terhei, gyorsulnak az eljárások, hatékonyabban és gyorsabban lehet ügyet intézni. A mostani módosítás az elektronikus ügyintézés fejlesztésével egyszerűsíti és rövidíti a hatósági eljárásokat. A módosítások eredményeként – egy külön kormányrendelettel együtt – lehetővé válik, hogy a kormányablakokban elintézhető ügyek köre 87 új ügykörrel bővüljön, így 2013. július 1-jétől az állampolgárok már 150-féle ügyben fordulhatnak országszerte a kormányablakokhoz.

A Ket. 2011-es módosítása megteremtette, hogy minden hatóság szabadon választottan olyan rendszert hozhat létre, amelyre a mindennapi ügyintézéshez szüksége van. A törvény kialakította a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (szeüsz), és elindultak a fejlesztésükhöz kapcsolódó uniós projektek. A 2013. július 1-gyel hatályba lépő jogszabály több új szeüsz-t is bevezet, amelyet az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásként határoz meg. Az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezési szolgáltatással két iratkezelő rendszer képes lesz egymással kapcsolatot létesíteni, adatot cserélni. Lehetővé válik az is, hogy két hatóság ilyen módon is tarthassa a kapcsolatot egymással.

Kialakítják a személyre szabott ügyintézési felületet, amely egységesen, az ügyfelek által testre szabható módon teszi elérhetővé az elektronikus szolgáltatásokat és biztosítja az ahhoz szükséges alapszolgáltatásokat. Lehetővé válik, hogy az ügyfél tipikus ügycsoportosítást kérhessen, pl. az egyéni vállalkozó a tipikus ügyeit, azaz csak azokat a szolgáltatásokat lássa, amelyet használni kíván. Ez az újítás az ismétlődő közigazgatási feladatokat végzők (könyvelők, cégek stb.) számára könnyebbséget jelent.

Szintén fontos újítás a központi érkeztetési ügynök szolgáltatás, amely lehetővé teszi az állandó érkeztetés biztosítását, így minden hatóságnak lesz 0-24 órában működő külső érkeztető felülete, amely gyorsítja az ügyintézést. A központi kézbesítési ügynök szolgáltatás a hatósági eljárás egy nagyon fontos mozzanatát, a kézbesítést tudja átvállalni az ezt alkalmazó hatóságoktól. A központi kézbesítési ügynök szolgáltatás egységes felületén megvalósulhat a papír alapon, ill. különféle rendszerekből érkező küldemények egységes megérkezése, kézbesítése. A jövőben tehát nem kell az egyes hatóságoknak külön felületet biztosítani erre a feladatra, hanem ezt a szolgáltatást használhatják.

Rövidülnek a határidők a filmforgatásokkal kapcsolatban is, ha valaki önkormányzat által fenntartott közterületen szeretne filmet forgatni, akkor ezt az eddigi 30 nap helyett öt nap alatt el tudja intézni. Lehetőség lesz gyorsított ügyintézést is kérni, akkor két nap után már meg lehet kezdeni a filmforgatást. A jövőben a filmforgatásokkal kapcsolatosan az is közterület-használatnak minősül, ha csak kiegészítő tevékenységhez, például a stáb parkolásához kell a helyszín.

A törvénycsomag továbbá – más törvényekkel együtt – több mint 400, hatóságok által vezetett nyilvántartást közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősít, amelynek jelentősége, hogy erősödik e nyilvántartások közbizalmi funkciója, egyértelművé válik, hogy melyek azok a nyilvántartások, amelyek kapcsán a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó garanciális szabályokat kell érvényesíteni. E nyilvántartások közhiteles adattartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles valónak elfogadni; mindez az ügyfelek, harmadik személyek és azon hatóságok szempontjából nyer relevanciát, akik, amelyek valamely további eljárásukban ezeket az adatokat fel kívánják használni.”

Forrás:
Tovább egyszerűsödnek és rövidülnek a hatósági eljárások; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. június 3.

A közösségi média segíti az árvízi védekezést

„A hatalmas tömegeket elérő és összekapcsoló közösségi média bebizonyította, hogy vészhelyzetekben igen fontos és folyamatosan frissülő információforrásként szolgálhat, amely hatékonyan segíti a mozgósítást, kármegelőzést és kárelhárítást.

A korábbi vészhelyzetek során megfigyelhető volt, hogy a közösségi média profillal rendelkező emberek számítógépeiken vagy okostelefonjaikon igen nagy aktivitással keresték és osztották meg a vészhelyzettel kapcsolatosan szerzett információkat. A megnövekedett adatforgalom a mobilhálózaton mért adatforgalomban is kirajzolódott. A Telenor 2013. május 8-án stratégiai együttműködést kötött a Magyar Vöröskereszttel, és vállalta, hogy katasztrófahelyzet esetén a szervezet által megjelölt igények szerint a segélyszervezet – így közvetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – munkájának támogatása érdekében növeli a mobilhálózat kapacitását, szükség esetén önkéntes csapatot szervez a telekommunikációs vállalat munkatársaiból, valamint közreműködik egy díjmentesen hívható, tárgyi adománykezelő call-center kialakításában. Ezen felül modern technikai eszközökkel, tabletekkel, laptopokkal, csepp- és porálló okostelefonokkal és mobilinternettel látta el a segélyszervezet munkatársait.

A Magyar Vöröskereszt a technikai eszközöket már be is vetette a dunai árvíz során, illetve jelezte igényét a Telenor önkénteseinek segítségére is. Az együttműködés következő lépése a Közösségi Média Információs Rendszer kialakítása. A rendszer lényege, hogy a nyilvános közösségi média tartalmakat, valamint a hatóságok kommunikációs csatornáin megtalálható és a Magyar Vöröskereszt által szerzett információkat folyamatosan gyűjti, rendszerezi és relevancia szerint, strukturált formában újra megosztja. A Közösségi Média Információs Rendszer egy változata az Amerikai Vöröskereszt munkafolyamataiban már bizonyított, ugyanakkor a hazai fejlesztés beépíti a magyarországi tapasztalatokat, új megközelítéseket is.

A Közösségi Média Információs Rendszer célja tehát a hatóságok és a lakosság által megosztott információk összegyűjtése, egyesítése, majd azok sokrétű felhasználása. Az önkéntesek hatékony koordinálásában vagy a kárfelmérésben is segíthet a rendszer, fő funkciója azonban, hogy a releváns és hiteles információkat a megfelelő csatornákon, rendezett formában terjessze. A most felhalmozott tapasztalatok alapján és a közösségi média dinamikájának köszönhetően a Közösségi Média Információs Központ által rendszerezett információk a jövőben értékes és megbízható hírforrássá alakulhatnak a lakosság és a média számára is.

A hazai központ a törökbálinti Telenor székházban jött létre, ahol a dunai árvíz ideje alatt próbaüzemben fut, később a Magyar Vöröskereszt önkénteseinek részvételével üzemel. Hazánkban a közösségi médiában fellelhető információk – állapotfrissítések és kommentek, blog bejegyzések, további tartalmak – szűrését a Replise szoftvere biztosítja. A megfelelő technikai háttér mellett nagyon fontos azonban a közösségi média felhasználók tudatossága, mert a szűrőrendszerek csak a nyilvánosan közzétett posztokat figyelik. Az eddigi eredmények szerint csupán az „Árvíz” kulcsszóra a közösségi médiából több mint 6500 találat érkezett az elmúlt napokban.”

Forrás:
A közösségi média segíti az árvízi védekezést; SG.hu; 2013. június 6.

Informatika, távközlés, technika

Együttműködnek a hazai IT-biztonsági szervezetek

„Együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá hazánk legjelentősebb információbiztonsággal foglalkozó szakmai szervezetei, a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület, az ISACA Magyarország Egyesület, az IVSZ ICT Security munkacsoport, a KIBEV Önkéntes Kibervédelmi Összefogás és a MISZK Számítástechnikai és Informatikai Szakbizottság.

Az infokommunikáció a gazdaság egyik húzóágazataként a társadalom minden rétegében kifejti hatását, szolgáltatásainak előnyeit felhasználóként és szolgáltatás nyújtó szervezetként egyaránt tapasztalhatjuk mindennapjaink során. Ezek a szolgáltatások azonban olyan, akár a személyes életünket is érintő érzékeny adatokat kezelnek, amelyek védelme már nem csak egyéni, hanem sokkal inkább társadalmi érdek. Hazánkban az információbiztonsággal foglalkozó szervezetek nagy örömmel fogadták az Országgyűlés által ezen adatok és kritikus infrastruktúrák védelme érdekében elfogadott, az állami és önkormányzati szervezetek elektronikus információbiztonságával foglalkozó törvényt.

A nyilatkozat aláírói szerint az infokommunikáció szolgáltatásai manapság olyan alapszolgáltatássá váltak, melyek megbízhatósága és védelme kiemelt figyelmet igényel. A közlemény szerint szakértelmüket közös fellépéssel és együttműködéssel ennek szolgálatába állítják, szakmai kérdésekben a mindenkori hatályos jogszabályok adta kereteken belül egyeztetnek, az információbiztonságot érintő kutatásokban, felmérésekben együttműködnek, eredményeiket a lehetőségeikhez mérten megosztják egymással, és azok a kollégák, akik több szervezetnek is tagjai, segítenek élénkíteni az információáramlást. Az IT biztonság témakörében megrendezett eseményeiken kölcsönös megjelenési lehetőséget és tagjaiknak 5%-os kedvezményes részvételt biztosítanak egymás számára, továbbá szorgalmazzák egyéb, hasonló területen működő szakmai szervezetek csatlakozását a nyilatkozathoz.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke üdvözölte a megállapodást, fontos momentumként értékelte az érintett szervezetek egységes fellépését és az összefogás kormányzati támogatottságát egy olyan világban, ahol egyre nagyobb kiberfenyegetettséggel kell számolnunk, ez alól nem mentesülhet Magyarország sem. Személyes garanciát vállalt arra, hogy az IVSZ – a szövetség meghatározó tagjaként – a jövőben hangsúlyt helyez arra, hogy a tagságában összpontosuló szakmai potenciált a kormányzattal együttműködve a hazai kibertér védelmének szolgálatába állítsa.

Szabolcs András, az ISACA Magyar Tagozatának elnöke az aláírási ceremónia házigazdájaként elmondta, hogy a szakmai szervezetek kezdeményezését nemzetközi szinten is kiemelkedőnek tartja, és mintaként fogja bemutatni az ISACA világszerte jelenlévő tagjai számára.”

Forrás:
Együttműködnek a hazai IT-biztonsági szervezetek; SG.hu; 2013. június 5.

Ingyenes WLAN-hálózat lesz Münchenben

„A müncheni városi tanács úgy döntött, hogy tesztelési célból már az idei Oktoberfestig részben kiépítik a vezeték nélküli hálózatot, amit bárki ingyen használhat majd.

A projekt a Zöldek/Rózsaszín Lista közös helyi frakciójának kezdeményezésére valósul meg. A rendszert két éven át fogják tesztelni. Az első hotspotot a város központjában lévő Marienplatz területén szerelik fel. Az Oktoberfestig további hotspot-helyszínek lehetnek a Karlsplatz, az Odeonsplatz, az Isartor és a Sandlinger Tor környékén. A program a berlini Public Wifi mintájára épül majd fel. A német fővárosban a turistáknak lehetőségük van arra, hogy az okostelefonjaik, a táblagépeik és a notebookjaik segítségével naponta 30 percen át ingyen szörfölhessenek a világhálón. A 30 perc letelte után már nincs lehetőség újabb csatlakozásra. Berlinben jelenleg több mint 60 csatlakozási pontot építettek ki és a következő hónapokban körülbelül 40 további hotspotot szerelnek fel.
…
Stefan Hauf városi szóvivő közölte, hogy a projekt széleskörű támogatással rendelkezik. Münchenben csak az internetezhet majd szabadon a WLAN-hálózaton aki elfogadja a felhasználási feltételeket. Ezért cserébe egy órán át lehet majd böngészni ingyen. Ráadásul – Berlinnel ellentétben – arra is lehetőség lesz, hogy valaki többször is bejelentkezzen, így akár reggel, délben és este is elolvashatók a hírek, foglalhatók jegyek, igénybe vehetők az online szolgáltatások. Regisztrációra nem lesz szükség.

Maurice Böhler, a berlini WLAN-hálózatot működtető Kabel Deutschland szóvivője elmondta, hogy eddig pozitívak a tapasztalataik és a program rendkívül sikeres. Egyetlen félév alatt 250 000 hozzáférést regisztráltak és egyetlen esetben sem éltek vissza a felhasználók a lehetőséggel. Ez utóbbinak köszönhető, hogy a német fővárosban a jövőben sem kötik regisztrációhoz a Public Wifi használatát. A cél az, hogy minél többen hozzáférhessenek a vezeték nélküli hálózathoz.”

Forrás:
Ingyenes WLAN-hálózat lesz Münchenben ; Berta Sándor; SG.hu; 2013. június 7.

Táblagépek és használóik

„Május végén mutatta be Mary Meeker a 2013-as év internet trendjeit összefoglaló jelentését egy 117 slide-os prezentáció segítségével egy konferencián.

Összességében változatlanul emelkedés figyelhető meg az internet- és a mobileszközök használatban. A jelentés kiemeli, hogy még mindig éles szakadék van a mobil internethasználat és a mobil-bevételek között. Az okostelefonok elterjedése töretlen, az Egyesült Államokban 28, míg például Indiában 52 százalékos volt a növekedés üteme az elmúlt egy évben. Ennek megfelelően tovább növekedett mobil-internet forgalom, ami már a teljes internetes forgalom 15 százalékát teszi ki, de a trendvonalból kitűnik, hogy 2013 évé végére ez elérheti a 20 százalékot. Természetesen ez kihat például a Facebook használatra is: a programot használók 68 százaléka ezt mobiltelefonról teszi, ami például jelentős mértékben csökkenti a reklámok elérhetőségét, így a Facebook bevételeit.

A jelentés egyik fő újdonsága a hordozható technikai eszközök látványos előretörésének hangsúlyozása, amire alapozva a következő évtized nagy technikai ciklusát ebben jelölik meg.

A táblagépek elképesztő „karriert” futottak az utóbbi három évben: 2012 utolsó negyedévére meghaladták az asztali és noteszgépek eladásainak számát. Érdekesség, hogy az IDC egyik friss elemzése ugyanezt a trendet rajzolta fel: 2013-ban a táblagépek eladásainak száma tartósan meghaladja a noteszgépekét. Az IDC egyébként korrigálta is a PC-eladásokra vonatkozó előrejelzését: közel 8 százalékos visszaesést várnak 2013-ban, amivel a PC-történet eddigi legnagyobb zuhanása várható.

A táblagépek növekedési ütemére jellemző, hogy például iPad-ből háromszor több fogy, mint iPhone-ból. Ezzel egyébként az Apple a táblagépek piacának felét fedi le. Az IDC már idézett jelentése szerint egyébként a növekedés egyértelműen a 7-8 hüvelykes méretű eszközöknek köszönhető.”

„ A magyarországi felhasználók közül kevesebben használják elsődleges netelérési eszközként táblagépüket, mint a nemzetközi átlag – derül ki az Ipsos felméréséből.

Az Ipsos nemzetközi online felmérése szerint a táblagépet használók ötöde (19%) elsődleges eszközként használja ezt az eszközt. A 35 év alattiak esetén ez az arány magasabb (23%), nagyjából minden negyedik válaszadóra igaz. Magyarországon ezek a számok 10 százalék és 20 százalék (a 35 év alattiak esetében).

Egyre inkább teret nyernek a táblagépek azok táborában, akiknél elsődleges, hogy a digitális technológiát folyamatosan a kezük ügyében tudják, és akiknek nincs feltétlenül szükségük az asztali számítógépek és noteszgépek nyújtotta teljes eszköztárra.

A nemzetközi táblagépes piacot az Apple vezeti, itthon az olcsóbb eszközök fogynak jobban.”

Forrás:
Mary Meeker’s Internet Trends Report is Back, at D11 (Slides); AllThingsD; 2013. május 29.
PC Outlook Falls As Market Increasingly Looks to Tablets, According to IDC ; IDC; 2013. május 28.
Kevésbé táblások a magyarok; HVG.hu; 2013. június 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kistérségi könyvtár – Van, amikor csak egy papír hiányzik

„Még mindig jócskán akad olyan kistelepülés az országban, ahol – a helyi önkormányzatok önhibáján kívül – január óta egyáltalán nem működik a mozgókönyvtári szolgáltatás, pedig a papír szerint működnie kellene. A harangot hangosabban azonban egyetlen községi vezető, a zalai Magyarszentmiklós polgármestere, Horváth Zoltán kongatta meg a nagykanizsai kistérségi társulás ülésén a közelmúltban.

A helyi hírnek – amely szerint több mint 40 térségi falu jár hasonlóan kényelmetlen cipőben – bő két hete utánajáró Zalai Hírlapnak nyilatkozva Horváth így összegezte véleményét: „Biztosan van rá magyarázat, de engem ez nem érdekel, nekem az a fontos, hogy legyen mozgókönyvtár”. Az újság azt írta: a minisztérium tájékoztatása szerint „napok kérdése és újraindulhat a rendszer”.

Horváth Zoltán érdeklődésünkre közölte: a szolgáltatás máig sem indult újra. Ha mindent egybevet (csak az ő térségében), több ezren maradtak könyv és folyóirat nélkül. A 281 fős Magyarszentmiklóson egyébként évről évre nőtt a mozgókönyvtárak iránti érdeklődés, a kanizsai Halis István Városi Könyvtár hosszú évekig fennakadás nélkül tette a dolgát – a polgármester nem érti, miért kellett átszerkeszteni egy jól működő szisztémát.

Hogy miért kellett? Az illetékes minisztérium (Emmi) ésszerűsíteni akart, és többet is adni úgy százmillióval, mindennek garanciáját pedig abban látta, hogy a pénzt nem a kistérségi társulásoknak adja, hanem a megyei könyvtáraknak. Az újmódi működés hivatalos startja január elseje volt. A kistelepüléseket három csoportba osztották, az 1000 fősnél kisebb falvak után (hozzávetőleg 1700 ilyen van az országban) 600-700 ezer forint jár, az 1001–1500 fős települések után nagyjából egymillió, az 1501–5000 lakosúak után pedig 1,2-1,3 millió forint. Néhány városi könyvtár, attól tartva, hogy kimarad a rendszerből, már a kezdet kezdetén kifejezte nemtetszését. Mások úgy vélték, az aggodalom alaptalan, a városi könyvtárakra továbbra is szükség lesz, hiszen az ottani munkatársak ismerik a legjobban a helyi viszonyokat. Mi felvetettük: egyáltalán nem biztos, hogy egy mondjuk 900 lakosú nyugat-dunántúli településen kevesebb a könyvtárhasználó, mint egy 1500 fős dél-alföldi községben, sőt az sem biztos, hogy ennyire szét kell húzni a térképet. A szisztémából adódóan tehát megint csak nincs igazi garancia arra, hogy mindenhová annyi jut, amennyi valójában kell.

Megint más rámutatott, nem ismert olyan hazai felmérés, tanulmány, amelyből kiderülne, hogy a kistelepülési ellátás mely formája hol a leghatékonyabb: mozgókönyvtár (pl. könyvtárbusz), vagy a könyvtáros utazzon-e a kistelepülések könyvtárhelyiségébe, mely akár más funkciókhoz is kapcsolódik (posta, kávézó, önkormányzati információs pont, kocsma, játékbolt, teleház stb.). Márpedig ha nincsenek ilyen adatok, akkor nagy a valószínűsége a szakmaiatlan döntéseknek. A tárca minderre úgy reagált: nincs okuk feltételezni, hogy a megyei könyvtárak ne volnának képesek gondoskodni a kiegyensúlyozott szolgáltatásról.

De mi a késlekedés magyarázata? Amint az ügyben illetékes Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárat vezető Kiss Gábor szavaiból kiderült: a maguk részéről mindent megtettek a minél gyorsabb és zökkenőmentesebb átállás érdekében, a 163 milliós keret felhasználási terve megvan, el is indultak vele, de addig nem tudnak teljes körűen szolgáltatni, amíg nem jelenik meg a rendszer működtetését, a pénz felhasználását részletesen szabályozó rendelet. Márpedig amíg nincs pecsétes papír, hogy pontosan mennyit, mire és miképp költhetnek, nem tudnak szerződést kötni a rendszer működtetéséhez elengedhetetlen partnereikkel, a városi könyvtárakkal – vagyis nem kezdhetnek bele az újratervezett szolgáltatásba.

Kiss Gábor szakmai berkekből úgy tudja, az ország számos pontján várják hasonlóan epedve az ominózus papírt, hogy léphessenek. Ami Zalát illeti, a legtöbb kisrégióban a kistelepülési könyvtári ellátás a korábbi gyakorlat szerint működik, a kanizsai és zalakarosi kistérség 43 falujában azért nem, mert az eddigi szolgáltatóval, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárral nehezebben haladnak a részletek tisztázásával. Megjegyezte: a falu (Magyarszentmiklós) semmiképp sem kaphatná meg saját felhasználásra a ráeső pénzt, annak kezelésével a megyei könyvtárakat bízta meg a jogalkotó.

Az Emmi könyvtári osztályának vezetője némileg másképp látja a képet. Rónai Iván kérdésünkre közölte: valóban számos olyan település lehet az országban, ahol még mindig nélkülözniük kell a szolgáltatást, de – szögezte le – valamennyi érintett megyei könyvtár megkapta a neki járó összeget a minisztériumtól. Így valójában nem is érti, mi történik Zalában. Tény, hogy hiányzik még egy rendelet – ez azonban a szakmai követelményeket foglalja össze, nem a gazdaságiakat, ettől tehát a rendszer szerinte még beindulhatott, és tudomása szerint többnyire be is indult. Ahol nem, ott a fő ok az lehet, amire Kiss Gábor is utalt: a kistérségeket korábban ellátó városi könyvtárak és az új letéteményesek, a megyeiek még nem tisztáztak minden szükséges (módszertani, személyi stb.) részletet.”

Forrás:
És mégsem mozog…; Bárkay Tamás; Népszabadság; 2013. június 7.

Ki lakott az ön szobájában százhúsz éve?

„A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elkészíttette és az interneten is elérhetővé tette a főváros 1880 és 1928 között 29 alkalommal megjelent hivatalos címtárának digitális, kereshető változatát.

A címtár – amely ide kattintva érhető el – különleges adatforrás nemcsak a szakembereknek, hanem mindenki számára, aki családja, lakóhelye múltjára kíváncsi. Az állomány egyebek mellett tartalmazza Budapest korabeli ház- és telekjegyzékeit a tulajdonosok nevével, a hivatalos szervek adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáit, továbbá a fővárosban élők betűrendes lakcímjegyzékét – szerepel a könyvtár MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

Az elektronikus címtár kiegészült a részben hasonló adatokat tartalmazó Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen című kiadvány száznegyven évvel ezelőtt, Budapest 1873-as egyesítésekor megjelent kötetével, így az adatbázisban összesen 50 523 oldalnyi szövegben lehet böngészni. Az adatbázis megtekinthető a könyvtár honlapján az adatbázisok gyűjteményében, vagy a db.fszek.hu/cimtar címen közvetlenül. A munkát a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma támogatta, a digitalizálásban több fővárosi közgyűjtemény segített, a fejlesztés az Arcanum Adatbázis Kft. munkája.

Az első Pest városára vonatkozó és önálló kötetben kinyomtatott címtár 1803-ban jelent meg. Ezt követően számos kiadvány látott napvilágot, közülük a legjelentősebb a Budapesti czím- és lakásjegyzék volt, amelyet 1880 és 1928 között adott közre a Franklin Társulat. Ez a jegyzék már magyar nyelvű volt, de az információk egy része és a mutatók egy ideig német nyelven is olvashatók voltak benne. Az adatok a Bejelentési Hivatal hiteles adataira és népszámlálási anyagokra épültek.

A kiadvány 1896-tól Újpest, 1914-től pedig a budapesti rendőri körzethez tartozó községek (Erzsébetfalva, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Rákospalota) címtárával bővült.”

Forrás:
Ki lakott az ön szobájában százhúsz éve?; HVG.hu/MTI; 2013. június 7.

Száz látogatóból egy lesz vásárló a magyar webáruházakban

„Mindössze negyedükben tudunk bankkártyával fizetni, és imádják a Facebookon népszerűsíteni magukat, derül ki a Nagy Webáruház Felmérésből.

Negyedik alkalommal végezte el Nagy Webáruház Felmérését a Webshop Experts, a 2012-es évet vizsgáló kutatásukhoz 490 webáruházat sikerült megnyerniük, így elég átfogó képet kaphattak a haza e-kereskedelem állapotáról.

A felmérés azt mutatja, hogy tavaly a webáruházak túlnyomó része jelentős mértékben tudta növelni árbevételét, és csak a megkérdezettek 9 százaléka számolt be csökkenésről. A vásárlók átlagosan 18 882 forintot hagytak ott egy-egy vásárlásnál, a konverziós ráta (ami azt mutatja meg, hogy száz látogató közül végül hányan fognak ténylegesen vásárolni) 1,03 százalék, azaz minden századik látogatóból lesz vásárló. A webshopok ötödének viszont fogalma sincs, hogy mekkora konverziós rátával működik.
…
Ami a fizetési módokat illeti, a magyar szolgáltatók többsége még mindig a korszerűtlen megoldásokat erőlteti. Bankkártyás fizetésre csak negyedüknél van lehetőség, a PayPalt 18 százalékuknál lehet választani, a mobilfizetés pedig gyakorlatilag nem is létezik. A grafikonon látható, hogy túlnyomó részt még mindig a már megszokott, hagyományos módszereket részesítik előnyben, miközben pont az e-kereskedelem lehetne a készpénzforgalom csökkentésének egyik mozgatórugója.
…
A kutatásból az is kiderül, hogy az országban rengeteg a viszonylag kis webshop, a megkérdezettek 80 százalékánál csak 1 alkalmazott foglalkozik ezzel a területtel, és mindössze 3,68 százalékuk foglalkoztat erre a célra 4 főnél többet. Ez nagyjából megfelel a látogatottsági adatoknak, a magyar webáruházak 5 százalékának van napi ezernél több látogatója, és 1 százalékhoz „térnek be” ötezernél is többen, és általában véve minél régebb óta üzemel egy webáruház, annál több látogatója van, és az emberek többet is költenek ezekben a boltokban.
…
A webáruház tulajdonosok által leghatékonyabbnak tartott marketing eszköz a keresőoptimalizáció, amit több mint 80 százalékuk alkalmaz. Ezt követi a közösségi média (77 százalék), a hírlevél (75 százalék), a fizetett keresőhirdetések (55 százalék) és az árösszehasonlító oldalak (41 százalék). A közösségi média tekintetében elsöprő fölénnyel vezet a Facebook.
…
A nemzetközi trendekkel összhangban a magyar webáruházak 41 százalékénak valamelyik bérelhető megoldás biztosítja az alapját, negyedük egyedi fejlesztésű áruházat használ, míg ötödük valamelyik nyílt forráskódú rendszerre építkezik. A magyar webshopok leginkább a haza piacra koncentrálnak, 88,5 százalékuk kizárólag Magyarországon belül értékesít.

A kutatás teljes anyaga innen tölthető le.”

Forrás:
Száz látogatóból egy lesz vásárló a magyar webáruházakban; Voith Hunor; IT café; 2013. június 7.

Idén már harmadik alkalommal ül össze az Országházban az Információs Társadalom Parlamentje, 2013. június 13-14-én

„Idén már harmadik alkalommal ül össze az Országházban az Információs Társadalom Parlamentje. A kormányzati oldalt, a civil szférát és az iparág szereplőit egyaránt megmozgató esemény több, mint szakmai konferencia.

„2011 elején született meg az ötlet, hogy szükség van egy olyan fórumra, ahol az információs társadalom formálói egyeztetni tudnak szakmai kérdésekről” – mondja az ötletgazda Soltész Attila, az Infotér elnöke. Ebben számítottak az erős civil jelenlétre, hiszen ez a szektor komoly erőforrásokkal rendelkezik, másrészt testközelből találkozik a valós problémákkal. Az Országház mint helyszín magas rangra emeli az infokommunikáció ügyét a kormányzaton belül. Ugyanis a jól működő információs rendszerek már rövid távon is szolgálják valamennyi ágazat eredményességét és hatékonyságát.
Ennek tudatosítása azonban még mindennapi feladat. „Amikor például elhívjuk plenáris előadónak a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztost, több célt is elérhetünk. Egyrészt az infokommunikáció kínálta kiaknázatlan lehetőségek felmutatásával növekedhet a foglalkoztatottság, az esélyegyenlőség és a társadalom versenyképessége; másrészt – bár ez közvetlenül soha nem volt célunk – segítünk az infokommunikációs iparágnak. Mindenki érdekeit szolgálja, ha a társadalmi és az iparági célok egy irányba mutatnak. Infokommunikációs érdekérvényesítés nélkül az előbb említett előnyök nem feltétlenül egyértelműek egy szakterület döntéshozója számára” – foglalja össze a célokat Soltész Attila.

A programban idén a hagyományosnak mondható kormányzati informatika, e-közigazgatás, média és hírközlés témakörei mellett nagyobb súllyal kap hangot a fejlesztéspolitika, a külgazdaság, az innováció, a társadalmi felzárkózás.

Új stratégia készül
Az idén kell felkészülni az Európai Unió következő, 2014–2020 közötti költségvetési időszakára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban is gőzerővel folyik az előkészítő munka, tudtuk meg Vályi-Nagy Vilmostól, az NFM infokommunikációs államtitkárától.

Az irányok kijelölésében sorvezetőként használhatók az EU Digitális Menetrendjében megfogalmazott célok, de ezeket hozzá kell igazítani a hazai kormányzati feladatokból adódó szükségletekhez. Ezek alapján, a források függvényében, a 2020-ig elérendő célokat a várhatóan nyár közepére elkészülő új „nemzeti, infokommunikációs szakpolitikai stratégia” fogja megszabni.

A célok négy pillér köré összpontosulnak: digitális kompetencia; digitális gazdaság; e-közigazgatás és kormányzati informatika; szélessávú infrastruktúra. „A legkomolyabb probléma, hogy a magyar lakosság digitális kompetenciája alacsony, ennek emelése kiemelt fejlesztési cél. Ezt egészíti ki a kis- és középvállalatok ikt-fejlesztése és az állami infokommunikációs infrastruktúra, valamint az e-közigazgatási szolgáltatások bővítése, korszerűsítése” – mondja Vályi-Nagy Vilmos.

A tervezett Információtechnológiai Operatív Program (ITOP) végleges struktúrája csak ez év végen dől majd el. Jelenleg az Európai Bizottsággal kötendő 2014–2020-as úgynevezett Partnerségi Megállapodás (PM) előkészítése, illetve a következő időszak operatív programjainak tervezése zajlik, folynak a kormányzati és Brüsszellel történő egyeztetések; ezek alapján várhatóan a nyár folyamán állnak elő a publikus tervezetek.

Ezek partnerségi és társadalmi egyeztetése jó eséllyel még az ősz előtt megkezdődhet, véli az államtitkár. De már ezt megelőzően (várhatóan az Információs Társadalom Parlamentjén) nyilvánosan ismertetik és vitára bocsátják az új szakpolitikai stratégia tervezett irányait.

Nem (csak) a megszokott szereplők
Az infokommunikációs és különösen a közigazgatási témájú informatikai rendezvényekre egy jól körülhatárolható szakmai és iparági „elit” látogat. „Mivel így gyakran nem találkozunk az információs társadalom mindennapi építőivel, nagyon fontosnak tartjuk, hogy újabb és újabb területekről hívjunk el résztvevőket” – hangsúlyozza a résztvevők kiválasztásának alapelveit Soltész Attila. Így idén külön figyelmet fordítottak arra, hogy jelen legyenek a tankerületi igazgatók, az e-Magyarország pontok e-tanácsadói, a legjobb középiskolák, az informatikai OKTV-felkészítő tanárok, az ECDL-vizsgaközpontok, a pedagógiai intézetek, a felsőoktatási intézmények és a hallgatói önkormányzatok.

Az idei 700–800 fős közönség közel fele várhatóan a közszférából fog érkezni (közülük legalább 200-an közigazgatási intézményekből), és a mintegy 150–200 civil mellett szintén várható 200–250 vállalati szereplő. Az idei év újítása, hogy most először bárki felszólalhat a pulpituson, hogy a közigazgatási, iparági szakmai döntéshozók előtt öt percben elmondja ötletét, meglátását, véleményét.

Tanulni a hibákból
Az államtitkár szerint a tervezés, előkészítés során mindenképpen le kell vonni a korábbi költségvetési időszak tanulságait. A hazai operatív programokban az informatikai fejlesztéseket tartalmazó különböző konstrukciók megtervezése és kontrollja nem volt egységes, így a források elköltése, a kitűzött és elért eredmények felmérése nehézkes. Az infokommunikációs fókuszú fejlesztések jellemzően egymástól függetlenül tervezve, egységes monitoring nélkül szerepelnek az egyes operatív programokban, nem azonosítható bennük egységes célrendszer.
„Ahhoz, hogy az infokommunikációs fejlesztések elérjék a kívánt gazdasági és társadalmi hatást, a ma még különböző operatív programokban szétszórt infokommunikációs tartalmú fejlesztéseket egy »op« keretein belül kellene megvalósítani” – állítja végül Vályi-Nagy Vilmos. „Ezzel biztosítható, hogy érvényesüljenek azok a szinergiák, amelyek a lehető legnagyobb fejlődést biztosítják a szektor teljes vertikuma számára” – teszi hozzá.

Tisztítani és egységesíteni
A tervezett e-közigazgatási fejlesztésekről Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a legfontosabb feladat az interoperabilitás – vagyis a különböző elektronikus szolgáltatások, nyilvántartások összekapcsolási lehetőségének – megteremtése lesz.
Egyelőre meglehetősen nagy összevisszaság uralkodik ezen a területen. Alapvető fontosságú (etalon) nyilvántartásból közel 20 működik; a magas szintű jogszabályok által létrehozott alapnyilvántartások száma pont 300; és még vagy 5000 (!) másodlagos nyilvántartásban találhatók adatok. Belátható, hogy ez a sokszínűség milyen problémákat okozhat és okoz is. A redundánsan tárolt, nyilvántartásonként eltérő formátumú és tartalmú adatok nem csak az államigazgatási munkát akadályozzák, hanem az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek is felesleges adminisztrációt jelentenek.

Egyszerre több szinten is folyik az egységesítési munka. Egy ÁROP-projekt keretében számos szervezetnél végeznek adattisztítást, ami nélkül nem lehet összevonni az adatbázisokat. Készül az egységes – a lakcím mellett a vállalkozások szék- és telephelyeinek, valamint a különféle szervezetek címeit tartalmazó – nyilvántartás is, amihez a fejlesztéseken túl számos jogszabályt is módosítani kell. Jól halad az eljárási-szabályozási akadályok felszámolása is: már az ősszel a parlament elé kerülhet a nyilvántartások összehangolásáról szóló törvény, amely a korábbi jogszabályokkal együtt megteremti a szabályozás újrahangolásának alapját, teszi még hozzá Fekete Gábor.

e-Egészségügy
Ha van olyan terület, amelynek fejlődését vagy éppen bajait a társadalom minden egyes tagja szó szerint a saját bőrén érzi, az az egészségügy.

Az egészségügyi ellátórendszerek, háttérintézmények működési hatékonyságának javítása, az itt megvalósított informatikai fejlesztések az ország lakosságának javára szolgálnak – mondja Szege Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának e-Health programirodájának vezetője.

Az ágazat egyik legnagyobb problémájának a meglévő adatvagyon kihasználatlanságát és az egyes szervezetek közötti együttműködés hiányát tartja a szakértő. Az elmúlt hónapokban indult, több mint egytucatnyi és összesen 12 milliárd forintos kerettel gazdálkodó projektnek is az az alapvető célja, hogy megteremtse az együttműködés és a szabad, egyúttal szabályozott információáramlás alapjait és az ehhez szükséges egységes nyilvántartásokat. Szintén cél, hogy az intézményközi integráció és a rendszerek összekapcsolása révén a betegekről nyilvántartott ellátási és gyógyszerhasználati adatokat elérhetővé tegyék a gyógyításban részt vevők számára. Ha megvalósul a rendszer, a betegnek – bárhova megy is – csupán azonosítania kell magát, és ez alapján a kezelőorvosa minden releváns, az adott helyzetben szükséges információhoz hozzájuthat.

A felsorolt projektek révén megvalósuló fejlesztések közvetve javítják a gyógyító munkát, és megteremtik az alapot a kórházak, rendelőintézetek számára, hogy a jövőben hatékonyabban működjenek és gazdálkodjanak, mondja Szege Zoltán. Az ágazat jövője szempontjából talán még fontosabb, hogy végre minden elemében átlátható lesz az egészségügyi ellátás és gazdálkodás teljes folyamata, ami elengedhetetlen az intézményrendszer fejlesztéséhez és a szolgáltatások színvonalának emeléséhez.

Civilek a pályán
A problémák azonban nem csak a közigazgatásban jelentkeznek; ahogy Vályi-Nagy Vilmos is említette, az egyik elsődleges cél a digitális kompetencia és infrastruktúra fejlesztése. Ebből a munkából a civil társadalom is alaposan kiveszi a részét.

Példaértékű kezdeményezést valósított meg a szécsényi kistérségben működő eMultiCoop Nonprofit Szociális Szövetkezet. Egy korábbi wifi-falu projekt eredményeit felhasználva, társadalmi vállalkozásként internetszolgáltatást indítottak: a rászorulóknak ingyenes vagy rendkívül kedvezményes internetcsomagokat is kínálnak. „Ha csak olyan trivialitásokat veszünk, hogy online meg lehet keresni és olcsóbban megvásárolni egy árut, vagy el lehet adni piacra szánt termékeket vagy már használaton kívüli tárgyat. Nagy megtakarítás, hogy nem kell az ügyintézés miatt utazni. Gyakori, hogy valaki az interneten talál magának munkát, online tud elvégezni egy oktatást”, sorolja a pozitív példákat Ferge Sándor, a szövetkezet vezetője.

Hogy mennyire fontos lehet egy otthoni internetkapcsolat, azt jól mutatja az otthonrol.hu kezdeményezés sikere is. A Skawa Innovation által indított vállalkozás a crowdsourcing ötletére épül. Hang- és videoanyagok leírása, telefonos felmérések elvégzése és rögzítése, kutatások, adatbázisok építése – számtalan bármikor elvégezhető feladatot kínál az otthonrol.hu, 600–1500 forintos órabérért.
Az igényeket jól mutatja, hogy a programhoz már mintegy 20 ezer, jórészt hátrányos helyzetű térségben élő csatlakozott.

Szegregáció helyett integráció
Az oktatás mindig is a társadalmi felzárkóztatás egyik legfontosabb területe volt, ezért kap minden alkalommal kiemelt szerepet az Információs Társadalom Parlamentjén. Példateremtő ereje miatt is kiemelt figyelmet érdemel a „hejőkeresztúri modell” néven ismertté vált program. A helyi IV. Béla Általános Iskola igazgatónője, Kovácsné Nagy Emese egy budapesti rendezvényen találkozott a stanfordi egyetemen kidolgozott komplex instrukciós programmal (kip-pel), amit aztán a helyi viszonyokhoz adaptált.

A kip lényege, hogy az úgynevezett instrukciós órákon együttműködésre, érvelésre „kényszerítik” a diákokat. Mindenki a saját szintjének megfelelő részfeladatot kap, de a többiek segítsége nélkül nem tudja azt elvégezni. Így mindenkinek lesz sikerélménye, önbizalmat szereznek, és olyan kommunikációs készségekre tesznek szert, hogy bármikor, bármilyen közegben képesek lesznek megszólalni.
Az eredmények önmagukért beszélnek. Egy olyan iskolában, ahol a gyerekek többsége roma származású és 70 százaléka hátrányos helyzetű, nincs igazolatlan hiányzás és bukás, megszűntek a magatartási problémák, a diákok sorra nyerik a logikai versenyeket, mindenki továbbtanul, ráadásul 70 százalékuk érettségit adó intézményekben.”

Forrás:
Előretekintve; Schopp Attila; IT Business; 2013. június 4.
Az Információs Társadalom Parlamentje