Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2014. január 6-án fog megjelenni.

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Összesen 7,2 milliárd forint adósságtól szabadult meg Veszprém

„Az adósságkonszolidációnak köszönhetően két körben összesen 7,2 milliárd forint adósságtól szabadult meg a megyeszékhely. A felszabaduló forrásokat gazdaságfejlesztésre fordíthatják.

A adósságkonszolidációról tartott sajtótájékoztatót a veszprémi városházán pénteken dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Porga Gyula polgármester.

Dr. Navracsics Tibor hangsúlyozta, a 2010-ben megkezdett közigazgatási reform keretében partnerséget ajánlottak az önkormányzatoknak, főleg a feladatok elosztásán és azok finanszírozásán kívántak változtatni. Arra törekedtek, hogy különválasszák az állami és az önkormányzati feladatokat, és ezt az intézményrendszerben is érvényesítették. A közigazgatás szintjei nem ellentmondásban vannak egymással, hanem kiegészítik egymást, partnerként működnek együtt.
Jelezte, 2010 végén 1247 milliárd forint volt az önkormányzati adósságállomány, ami költségvetési kockázatot jelentett. Ezért az átvállalás mellett döntöttek. Első ütemben az ötezernél kevesebb lakosú települések teljes adósságát vállalták át, az ennél nagyobb településeknél pedig az adósság 40-70 százalékát. A mostani, a második ütemben pedig a fennmaradó adósságállományt, 420 milliárd forintot vállal át az állam.

Porga Gyula kifejtette, Veszprém a kevésbé eladósodott megyei jogú városok közé tartozott a maga 7,2 milliárdos adósságállományával. Az első körben öt-, majd az év végével a fennmaradó 2,2 milliárdtól is megszabadul a város. Ez egy olyan béklyó volt, amely gúzsba kötötte az önkormányzatot, hiszen már európai uniós forrásokat sem tudtak lehívni a teher miatt.

A teljes adósságállomány átvállalásával éves szinten 500-550 millió forint adósságszolgálattól mentesült a város. A polgármester hangsúlyozta, az így keletkezett többletforrást infrastruktúra fejlesztésére, gazdaságélénkítésre kívánják fordítani. De lesz pénzük a fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészekre is.”

Forrás:
Tiszta lappal indulnak; Tremmer Tamás; veol.hu; 2013. december 20.

Zalaegerszeg több mint egymilliárd forint kormányzati támogatást kap

„Mintegy 1,3 milliárd forint, szabadon felhasználható kormányzati támogatást kapott az elmúlt évek rentábilis gazdálkodásának köszönhetően Zalaegerszeg városa – jelentette be Vigh László (Fidesz) országgyűlési képviselő csütörtökön Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón. A képviselő úgy fogalmazott: a város ‘jutalmat kapott’ azért, mert nem adósodott el.

Vigh László kiemelte, hogy a zalai megyeszékhely a következő évben is rentábilisan tud gazdálkodni, biztosítottak a város működéséhez szükséges feltételek és mindenre jut majd pénz. A támogatási összeget az egészségügyi, közlekedési, oktatási, kulturális intézmények működtetésére használják fel. Hozzátette: a város biztonságos gazdálkodása az egész megye működését érinti, pozitívumot jelent az ott élők számára.

Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere közölte, az 1,3 milliárd forinttal olyan mértékű támogatást kapott a város, amely lehetővé teszi, hogy nyugodt körülmények között, pénzügyi nehézségek nélkül tervezzék meg a következő év költségvetését.

Elmondta, az összeg nagyobb részét az intézményrendszerek működtetésére, kisebb hányadát pedig fejlesztésekre fordítják. Példaként említette, hogy a színházak esetében – kőszínház, bábszínház – a megyei támogatások kiesése miatt 60 millió forintos hiány keletkezett, amelynek ily módon már megvan a fedezete, ki tudják fizetni a tartozásokat, valamint a következő évben jelentkező költségeket.

A polgármester kiemelte, a kormányzati ígéret szerint mindazok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, bizonyos döntéseknél elsőbbséget élveznek. Emlékeztetett arra, hogy a pályázatok elbírálása során belvárosi rekonstrukcióra, szociális városrehabilitációra, világításkorszerűsítésre jelentős összegeket nyert el a város, és hasonló eredményekre számítanak az elbírálás alatt lévő – például az ökováros programhoz is illeszkedő intézmények takarékos energiafelhasználást célzó – pályázatok esetében is.”

Forrás:
Zalaegerszeg több mint egymilliárd forint kormányzati támogatást kap; OrientPress; 2013. december 19.

Székesfehérvár 1,25 milliárd forintot kap év végi hozzájárulásként a magyar kormánytól

„Székesfehérvár 1,25 milliárd forintot kap év végi hozzájárulásként a magyar kormánytól. A pénzt 2014-ben használja fel a város részben a Székesfehérvári Fűtőerőmű megvásárlására, részben pedig a helyi közösség számára fontos fejlesztésekre – közölte az önkormányzat kommunikációs központja.

A Magyar Közlönyben is megjelent a döntés, hogy önkormányzati feladatok támogatása címen 63 település kapott jelentős pénzügyi segítséget, és köztük van Székesfehérvár is – írták. A kormányzat által biztosított többletforrás még idén megérkezik az önkormányzat számlájára.

A városvezetés tervei szerint a támogatást nem hitelekre vagy működési feladatokra fordítják, hanem tartalékot képeznek belőle, és további fejlesztésekre használják fel. Januárban derül ki, hogy mennyi támogatást kap Székesfehérvár a fűtőerőmű megvásárlására a kormánytól, így azt követően dől el, mekkora összeg marad fejlesztésekre.

A közlemény szerint “a várhatóan több száz millió forintból” folytatják a Saára Gyula útfelújítási programot, és szeretnének egy intézményfelújítási programot is elindítani.”

Forrás:
1,25 milliárdot kap karácsonyra a kormánytól Székesfehérvár; HVG.hu/MTI; 2013. december 19.

Sopron 700 millió forintot kapott

„A kormány 700 millió forintot juttat Sopronnak, miután adósságát már átvállalta – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője.
A politikus kiemelte, a kormány összességében mintegy 12 milliárd forinttal konszolidálta Sopront, és a mostani döntéssel már a város jövőjére gondolt.

Fodor Tamás (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, a 700 millió forintot elsősorban t- és járdaépítésre, közvilágításra, a civilek támogatására fordítják. Jut a pénzből azokra a fejlesztésekre is, amelyek önrészt igényelnek.

A kormányzati támogatást Sopron a jövő év végéig használhatja fel szabadon.”

Forrás:
Sopron 700 millió forintot kapott; Inforádió/MTI; 2013. december 19.

Közigazgatási, politikai informatika

A kormány 200 millió forintot költött a szabad szoftverek elterjesztésére az államigazgatásban

„A kormány 200 millió forintot költött a szabad szoftverek elterjesztésére az államigazgatásban.

A másfél éves projekt lezárása alkalmából Fekete Gábor e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár számolt be az induláskor kitűzött célokról és az elért eredményekről. A Szabad Szoftver Kompetencia Központ létrehozását fontos dolognak nevezte a költségvetési források megtakarítása és az innovatív megoldások meghonosítása miatt. Elmondása szerint a hazai erőforrásokra támaszkodás mind szoftverlicencek terén, mind alkalmazások terén kiemelt szempont volt. “Nagyon nagy problémát jelent, ha sok esetben akár pénzhiány kapcsán, akár más technológiai megfontolásból szóba kerül a nyílt forráskódú alkalmazások használata, de a megrendelői oldalon a szükséges tudás nem áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha az egyes szervezetek önállóan nyúlnak ehhez a területhez kudarcokat is el lehet szenvedni, vagy ha sikeresek is, olyan buktatókon kell keresztül menniük amelyek egyébként elkerülhetők lettek volna.”

A projekt keretében közzétették magyar nyelven a példamutató gyakorlatokat. A Központ jövő évtől kezdi el a szolgáltató tevékenységét, de már most jelentkezett náluk több olyan szervezet, amelyik a segítségüket kérte szabad szoftverek bevezetésénél, képzések támogatásánál vagy tanácsadói szinten. “A tudatos átnevelés nagyon fontos, közel kell hoznunk a közigazgatáshoz ezt a területet, meg kell értetnünk a közigazgatás döntéshozóival, akik a forrásokról és a projektekről döntenek, hogy lehet használni ezeket a megoldásokat, és megfelelő támogatás, tanácsadás mellett biztonságosak.” – mondta Fekete Gábor.

Erdei Csaba projektvezető egyik legkomolyabb eredményüknek a létrehozott tudástárat nevezte. Ebben tanulmányok, bevezetési tapasztalatok, beállítási minták mellett létrehoztak egy keretrendszert, mely szoftvereket ajánl tipikus felhasználási területekre. “A szabad szoftverek területén a felhasználók általában a bőség zavarával küzdenek. Ha az interneten keresnek ezer és ezer megoldási lehetőséget találnak, köztük jókat és rosszakat. Ha valaki nem járatos ebben a világban akkor nem biztos, hogy a jót fogja kiválasztani, ezért mi a legfontosabb területeken előszűrést végeztünk, és összeállítottuk azoknak a szoftvereknek a listáját, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a felhasználók nem tévednek vele.”

A populáris tudás feldolgozása mellett konkrét szoftverekkel is foglalkoztak, dokumentációkat készítettek. A gyors hozzáférés érdekében a problémákat témánként szedték szét. Erdei Csaba egyik legjelentősebb fejlesztésnek a LibreLogo létrehozását nevezte, ami egy LibreOffice kiterjesztés a Logo nyelv megismertetésére. “LibreOffice túlsúlyosak vagyunk, mert úgy gondoljuk, hogy ez a zászlóshajója a szabad szoftverek elterjesztésének. Minden fejlesztésünk bekerül a hivatalos kiadásokba. Kapcsolódó fejlesztésünk az űrlap és sablonkezelésre készült Wollmux honosítása, ehhez felhasználási mintákat is készítettünk. Nemzetközi szintű eredmény a LibreOffice rugalmas, központi menedzselhetőségének megteremtése. Ugyanígy a nagyobb cégeket, közigazgatási szervezeteket segíti a Linux és egyéb eszközök központi menedzselhetőségére létrehozott teljesen szabad szoftver.”

A projekt keretében közel 300 ember számára tartottak felhasználói oktatást LibreOffice főtémával és egy 40 órás rendszergazdai tanfolyamon 80 Linuxos szakembert képeztek a kormányhivatalok és az Országos Bírósági Hivatal számára. Hat komplett könyvet írtak, illetve elektronikus és videós oktatóanyagokat gyártottak. Ezek mindegyike ingyen letölthető. Hat bevezetést is véghez vittek, önkormányzatoknál, az Országos Széchényi Könyvtárban és kormányszervezeteknél segítettek be. “Alaperedménynek tartom a honosításokat, melyek nélkül a magyar közigazgatásban nem lehet használni ezeket az eszközöket. A szabad szoftverekkel szembeni leggyakoribb ellenérv a támogatás és a honosítás hiánya; azt gondolom, hogy nagyon komoly dolog, hogy egy állami kompetencia központ alapult ezen dolgok magára vállalására.” – mondta Erdei Csaba.

“Nagyon sok projektnél, állami -, közigazgatási szervnek adtunk tanácsokat, számos IT-projektben kikérték a véleményünket szabad szoftveres alternatíva iránt érdeklődve, és ha van, akkor az hogy működik, jó-e az, merre induljanak. Ebből adódóan a Kompetencia Központ komoly feladata volt döntés előkészítő javaslatok és kisebb-nagyobb összefoglalók írása. Ez az a tevékenység, ami a magyar közigazgatás térképére felrakta a szabad szoftvereket, hogy igen, ezzel is kell, érdemes számolni, mert egyrészt komoly lehetőség költségek megtakarítására, másrészt a közigazgatás szereplői adataikat így valóban saját kézben tarthatják.” Követendő példának egy olasz tartomány, Umbria példáját említette, melyhez képest az itteni másfél éves tevékenység csak egy sprint, és megmutatja, hogy jelentős eredményt csak maratonnal lehet elérni. “Egy komolyabb nemzetközi projektnél a mi másfél éves munkánk még csak a tervezés, mely után 4-5 év a végrehajtás.””

Forrás:
Szabad szoftverekkel kacérkodik az államigazgatás; SG.hu; 2013. december 19.
E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ

Hazánk rendezi a Közép-európai Kiberbiztonsági Platform első gyakorlatát 2014-ben

„Köszönhetően a magyar szakemberek kiemelkedő tudásának és tapasztalatának a kibervédelmi gyakorlatok tervezésében, a Közép-európai Kiberbiztonsági Platform első közös kibervédelmi gyakorlatát hazánk látja majd vendégül. A 2014 májusában Budapesten megrendezendő eseményt főtervezőként is jegyzi Magyarország; magyar szakemberek irányításával tervezik és bonyolítják majd le.

Többek között erről is született megállapodás a december 18-19. között Prágában a V4 országok és Ausztria részvételével megrendezett a Közép-európai Kiberbiztonsági Platform (Central European Cyber Security Platform, CECSP) elnevezésű konferencián. A Platform létrehozásával Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Ausztria azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a kibervédelem területén az információk, a legjobb gyakorlatok, módszerek megosztásával segítik egymást a jövőben, a kiberfenyegetések leküzdésében.

A résztvevő országok felelős szervezetei közös kibervédelmi gyakorlatok, technikai megoldások és speciális képzések fejlesztésével operatív szintre emelhetik a jövőben a kibervédelmi együttműködést. Mindez a jövő közös feladatait alapozza meg a világméretű vírus és hacker támadások elleni munkában.

Hazánkat a – Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó – Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője, az újonnan megalakult Kormányzati Eseménykezelő Központ vezetője, valamint a Honvéd Vezérkar Híradó Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség képviselőjéből álló küldöttség képviselte a Platform megalakuló ülésén, amely a résztvevő országok immár második találkozója volt ebben az évben.

A Platform országainak szakemberei ismertették egymással a saját kibervédelemben elért eredményeiket, eljárásaikat és azokat a technikai megoldásokat, amelyek a kibervédelmi munkát segítik, amelyek használatával hozzájárulhatnak a közös feladatok megoldásához. Magyarország részéről a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi munkája, hazánk NATO és EU kibervédelmében betöltött vezető szerepe és a hazai incidenskezelési képességek és eredmények kerültek bemutatásra.
2014 júniusáig Magyarország a V4 soros elnöke, így a soros elnökség eredményességét is segíthetik a most megállapodott együttműködések a kibervédelem közép-európai megerősítésében.”

Forrás:
Hazánk rendezi a Közép-európai Kiberbiztonsági Platform első gyakorlatát 2014-ben; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. december 20.

Határidőre elkészült Magyarország új fejlesztéspolitikai információs rendszere

„Az eredeti ütemtervnek megfelelően elkészült Magyarország új fejlesztéspolitikai nyilvántartása és menedzsment rendszere. Míg a FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer) a támogatások tervezhetőségét, ellenőrizhetőségét és átláthatóságát biztosítja, addig az NPR (Nemzeti Pályázatkezelő Rendszer) a pályázók és az intézményrendszer számára nyújt egységes és könnyen kezelhető kommunikációs felületet a pályázati eljárásokban. A projekt 2,3 milliárd forintos költségvetésének 85 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 15 százalékát a Magyar Állam finanszírozta.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által vezetett, „A Fejlesztéspolitika Egységes Informatikai Támogatása Magyarországon – FAIR” elnevezésű projekt résztvevői (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, KIFÜ, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) idén februárban jelentették be, hogy megvalósítási szakaszába érkezett a FAIR projekt. A FAIR segítségével jobban összehangolható az Uniós és a hazai fejlesztéspolitikai források kezelése és a kommunikáció internetes alapokra helyezésével gyorsul a pályáztatási eljárás is. A FAIR és a hozzá kapcsolódó NPR korszerű eszközökkel és IT-szolgáltatásokkal segítik a pályázókat, általuk célzottabbá válik a források kihelyezése, egyúttal a rendszer működési költségei is csökkennek.

A projekt részletei
A projekt részeként két önálló, specializált rendszer jött létre, ezek a FAIR és az NPR. A FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer) segítségével átláthatóvá és tervezhetővé válik a teljes hazai pályázati rendszer, illetve a támogatási programoknál és a támogatott projekteknél ellenőrizhető lesz a kifizetések gyorsasága, a kitűzött célok elérése valamint a szabályos és hatékony végrehajtás.

Az NPR (Nemzeti Pályázatkezelő Rendszer) a pályázatkezelés ügyviteli és monitoring rendszere, ami a pályázók (ügyfelek) és az őket kiszolgáló intézményi dolgozók munkáját könnyíti meg automatizált irodai funkciókkal, internetes ügyvitellel és kommunikációval.

A FAIR és az NPR egyfajta hungarikumnak tekinthetőek, hiszen teljes mértékben magyar fejlesztésként készültek el és más Uniós tagországokban jelenleg nincsenek hasonló elven működő rendszerek.

Kik használják az új rendszereket?
A FAIR és az NPR felhasználói a Miniszterelnökség, és a szaktárcák, valamit maguk a pályázók lesznek. A rendszerrel a hazai és uniós támogatási konstrukció válik tervezhetőbbé, könnyebben felügyelhetővé és áttekinthetőbbé. A FAIR-en keresztül ellenőrizhető a végrehajtó szervek munkavégzése is, ez alapot adhat a teljesítmény méréséhez és a teljesítményalapú finanszírozáshoz. A projektek ellenőrzésekor egy felületen kérdezhetők le a kitűzött célok, a végrehajtási indikátorok, az elköltendő források, az irányító és végrehajtó szervezetek.

NPR: könnyítés a pályázóknak
A pályázók szempontjából talán az egyik legfontosabb újítást az egyablakos ügyintézés jelenti: a pályázati források közt egységes felületen kereshetnek. A papír alapú pályázati kommunikációt az online platform váltja fel, ezzel is gyorsul a pályáztatás. A FAIR-ben a nyilvánosság tájékoztatására elérhető lesz többek között a támogatott projektek listája és az eredményességi statisztikák is. A hatékonyság növelésének érdekében a FAIR rendszer több közhiteles nyilvántartáshoz kapcsolódik, így bizonyos dokumentációkat a pályázóknak nem kell majd egyénileg beszerezniük, azt a rendszer maga elvégzi.

A Nemzeti Pályázatkezelő Rendszer (NPR) új felületen új szolgáltatásokat kínál a pályázóknak: személyre szabott kezelőfelület, online kommunikáció minden, a pályázatokkal kapcsolatos ügyben, feladat-nyilvántartás, határidőkre figyelmeztető értesítők. A dokumentumok elektronikus dokumentumtárba kerülnek, ami újabb lépést jelent a papírmentes iroda felé. Fontos tulajdonsága még az NPR-nek, hogy modul-szerű működése révén gyorsan integrálhatók lesznek az új eljárásrendek.”

Forrás:
Határidőre elkészült Magyarország új fejlesztéspolitikai információs rendszere; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.); 2013. december 19.
A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása Magyarországon – FAIR; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.)
FAIR záró rendezvény prezentáció; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (pdf)
EKOP-1.2.12 A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása Magyarországon; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Lásd még:
FAIR projekt – az állam kitart a Welt 2000 megvétele mellett

FAIR projekt – az állam kitart a Welt 2000 megvétele mellett

„Átadták a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert (FAIR), melynek segítségével több ezer hazai és uniós támogatási konstrukciót, közel százezer projekt adatát lehet elektronikusan lekérdezni. Az adatbázison keresztül a döntéshozó egyablakos rendszerben teheti közzé a pályáztatással kapcsolatos összes információt, a pályázó pedig a webes felületen folyamatosan nyomon követheti a pályázatok aktuális állását.

Egyszerűsödik a pályázatok benyújtása, kezelése
A rendszer más központi adatbázisokkal összekapcsolva automatikusan le tudja kérni a pályázathoz szükséges dokumentumokat – cégkivonatot, tulajdoni lapot, az adóhivatali nullás igazolást stb. –, így ezek beszerzése a jövőben már nem a pályázó dolga lesz. A projekt másik eleme az egységes pályázatkezelést biztosító ügyviteli és monitoring rendszer, az NPR.
A 2,33 milliárd forintos beruházás 85 százalékban uniós pénzből valósult meg. Az összegből a legnagyobb egyedi tétel az adatbázis- és a szoftverlicenc volt, ezek együttes értéke 1,2 milliárd forint, a mérnöki munka ára 652 millió, a hardvereszközöké pedig 167 millió forint. A projekt operatív irányítója a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), projektmenedzsere a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. volt, az uniós pénzeket kezelő szoftvert, az EMIR-t pedig az a Welt 2000 Kft. készítette, amelyre most szemet vetett a kormány.

Készül a vételi ajánlat a Welt 2000 Kft.-re
Az eseményen jelen lévő Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár ugyanis megismételte, hogy a pályázati rendszer alapjául szolgáló szoftver forráskódját a mai napig birtokló magáncéget mihamarabb meg akarja vásárolni a kormány. Jelenleg folyik a cég értékbecslése és a kabinet majd ezek alapján teszi meg a vételi ajánlatát.

A Welt 2000 Kft. a szoftver kapcsán tíz éve áll üzleti kapcsolatban az állammal. A szoftvert a korábbi kormány fejlesztési hivatala az előző rendszerhez megvásárolta, de nem vette meg hozzá annak a forráskódját. Márpedig arra szükség volt a további módosításokhoz. A hibán okulva legalább a kódot, de akár az egész céget már az előző, Bajnai Gordon vezette kabinet is meg akarta venni, sikertelenül. A FAIR rendszerhez a szoftvert már a kóddal együtt szállítják. A mostani kormány azonban már többet akar, “a cég tevékenységét is államosítani kell”. Emögött az a november közepén hozott kormányhatározat áll, melyben az EU-s pályázatok informatikai hátterét állami felügyelet alá vételéről határoztak.

Mint azt a 444 megírta, a Welt 2000 továbbra sem akarja eladni a forráskódot az NFÜ-nek. Így merült fel az az ötlet, hogy akkor az állam megvenné az egész céget. December elején aztán váratlanul adóhatósági ellenőrzést is tartottak a Welt 2000-nél, illetve azzal egyidejűleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) is, épp a Welt 2000 ügye kapcsán. A 444 értesülései szerint arra kerestek bizonyítékot, hogy 2006 és 2009 közötti időszakban a cég adócsalást követett volna el. A váratlan és összehangolt vizsgálatot sokan nyomásgyakorlásnak tartották, ám a lap megkereste Csepreghy Nándort, aki azt válaszolta, hogy nincs összefüggés a vételi ajánlat és a vizsgálat között.”

Forrás:
FAIR projekt – az állam kitart a Welt 2000 megvétele mellett; Bitport; 2013. december 20.
Lásd még:
Határidőre elkészült Magyarország új fejlesztéspolitikai információs rendszere

Megújul a Vatikán félhivatalos lapjának onlájn kiadása

„Több hírrel és közösségi funkciókkal erősíti online jelenlétét a L’Osservatore Romano, a Szentszék félhivatalos újságja.

A L’Osservatore Romano december 17-én, Ferenc pápa születésnapján indítja megújult weboldalát, amelyen az ígéretek szerint a jelenleginél több hírt és képet találhatnak majd az érdeklődők. A lap a közösségi médiában való jelenlétét is erősíti azáltal, hogy cikkei ezentúl a Facebookon és a Twitteren is könnyedén megoszthatók lesznek, valamint folyamatosan frissülve megjelennek a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa honlapján (www.news.va) is. A tanáccsal közösen megalkotott új kiadás hét nyelven lesz elérhető ingyenesen, regisztráció nélkül, és okostelefonon, illetve tableten is követhetik az érdeklődök – közölte a lap egyik újságírója, Piero di Domenicantonio. “Mindenkinek lehetősége lesz időben és első kézből értesülni a pápa és a Szentszék körüli történésekről. Számunkra új kalandot jelent a digitális világban való megjelenés, de folytatjuk küldetésünket, hogy összekössük a hírközlést a közösséggel” – tette hozzá Domenicantonio.”

Forrás:
Megújul a Vatikán honlapja; Prim hírek/MTI; 2013. december 21.

Eredményes volt a „Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek” projekt

„Év végén fejeződik be a „Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek” (E-sztenderdek) elnevezésű projekt. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. alkotta konzorcium több, magas hozzáadott értékű és időtálló terméket hozott létre a projektben, amelyek jelentősen segíthetik a költségtakarékosabb informatikai tervezést és a hatékonyabb projektmegvalósítást.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által vezetett konzorcium sikeresen megvalósította az ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 számú,„Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek – (E-sztenderdek)” elnevezésű projektben betervezett szakmai célokat. Az Európai Szociális Alap által biztosított, 200 millió forint támogatásból megvalósított, 2012-ben indított és idén decemberben a végéhez érkező projekt műszaki és kivitelezési feladatait a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) végezte.

A KIFÜ és a NISZ Zrt. alkotta konzorcium több olyan időtálló terméket (specifikációkat, módszertanokat és dokumentációkat) hozott létre, melyek jelentősen segítik a költségtakarékosabb informatikai tervezést és növelik az informatikai projektek megvalósításának hatékonyságát.

A projekt keretében kidolgozták a Ket. által bevezetett, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szeüsz-ök) kifejezetten technikai jellegű, nemzetközi sztenderdeken alapuló specifikációját. A tizenkét irányelv jellegű dokumentumot kiegészíti a munkafolyamatot összefoglaló módszertan is. A specifikáció célja a szeüsz-ökre vonatkozó, első technikai jellegű alapvetés megteremtése volt, amelyet a felelős minisztériumok és érintett projektgazdák tevékenységük során felhasználhatnak.

Létrejött az informatikai konszolidációs adatgyűjtést támogató űrlapkitöltő és feldolgozó rendszer, melynek felületén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a jövőben közvetlenül és gyorsan hozzájuthat az ellenőrzött szervezetek adatszolgáltatásaihoz, a rendszerezett információk pedig az intézkedések gyors elrendelését teszik lehetővé.

Figyelembe véve a KIFÜ kormányzati szerepkörét, a projektgazda egységes projektirányítási módszertant és eljárásrendet kidolgozott ki.

Az egységes projektmenedzsment-módszertant szabadon felhasználható dokumentumsablonok és mintaprojekten alapuló kitöltött projektdokumentumok egészítik ki. A komplett dokumentumtár és az ezt támogató informatikai környezet általános bevezetése, oktatása, jelentős előrelépést jelenthet a közösségi források eredményesebb hazai felhasználása, lehívása terén.
A módszertanból tananyag is készült, amelyet 90 fő a KIFÜ szervezésében 3 napos tréningen sajátíthatott el. A tréning elméleti és gyakorlati blokkokban vezette végig a hallgatókat a teljes projektfolyamaton. A képzésen 20 különböző közigazgatási szerv dolgozói vettek részt.

A NISZ Zrt. gondozásában készült el a kormányzati hitelesítés-szolgáltató rendszer (GOV CA) kialakításának dokumentációja is. Az elkészült dokumentumok tartalmazzák a hitelesítés-szolgáltatás belső szabályozását, valamint megteremtik a sikeres rendszer auditálás feltételeit. A kormányzati hitelesítés-szolgáltató felállítása jelentős költségmegtakarítást jelent a közigazgatási célú elektronikus tanúsítványok és időbélyeg-szolgáltatás piacról történő megvásárlásához képest.

A fentieken túl az E-sztenderdek projekt részeként, az IT biztonsági ismeretek bővítését célzó, közérthető és közigazgatás-specifikus ismeretterjesztő kiadvány is elkészült.”

Forrás:
E-sztenderdek projektzáró sajtóközlemény – 2013. december 20.; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.); 2013. december 20.
Egységes projektmenedzsment-módszertan; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)
Közérthetően (nem csak) az IT biztonságról; Horváth Gergely Krisztián; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) (pdf)
ÁROP-1.1.17 – Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Lásd még:
Cikkeink az ÁROP-1.1.17 tárgyában

Titkolják politikai nézeteiket a magyarok a Facebookon

„A Facebook Magyarországon nem számít még politikai csodafegyvernek. Egyrészt a választók közül még kevesen regisztráltak a közösségi oldalon, másrészt ők is idegenkednek nézeteik nyílt hirdetésétől – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből.

A magyar választók jelentős része nem szívesen vállalja politikai szimpátiáját a közösségi portálokon. A Nézőpont Intézet (NI) Médiaműhelyének legfrissebb, szerdán közzétett elemzése szerint a felnőtt lakosság számára a Facebook inkább szórakozási lehetőség, mint véleményformáló eszköz.

A kétezer választópolgár személyes megkérdezésén alapuló kutatásában az intézet azt vizsgálta, Magyarországon is annyira hatékony kampányeszköz-e a Facebook, mint például az Egyesült Államokban.

A kutatás eredményének összefoglalója szerint Magyarországon a Facebook nem tekinthető a leghatékonyabb politikai kampányeszköznek, a választók jelentős része távolságtartó a közösségi portálon történő közéleti állásfoglalásokkal szemben. A választók jelentős részét nem lehet e médiumon keresztül elérni, hiszen a 18 évnél idősebb internetezők 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tagja a Facebooknak, ami a választókorú lakosság 39 százalékát jelenti – írták.

Az elemzés megállapítása szerint a felhasználók számára a Facebook sokkal inkább szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget jelent, sem mint véleményformáló eszközt. A felhasználók 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem oszt meg politikai tartalmú cikkeket, míg 61 százalékuk állítása szerint soha nem szól hozzá politikai tartalmú bejegyzésekhez.

Közölték, a politikai tartalommal szembeni távolságtartást mutatja az is, hogy csak kis számú felhasználó állította, hogy követ a Facebookon keresztül különböző politikai szereplőket: 2 százalék említett pártot, 3 százalék mondta, hogy követ politikust, míg politikai jellegű civil szervezetet 4 százalék.

A kutatás szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nyíltabban fejezik ki a pártpreferenciájukat a közösségi portálon.

Nálunk még nem politikai csodafegyver
A Nézőpont Intézet szerint a Facebook “nem tekinthető igazán hatékony politikai mobilizációs csodafegyvernek”, hiszen a felhasználók egy kisebb csoportja (21 százaléka) szokta bejelölni, hogy részt vesz különböző eseményeken; közülük mindössze 5 százalék említette a tüntetéseket, 6 százalék pedig egyéb politikai eseményeket.

Ez az adat szintén jól mutatja, hogy a felhasználók távolságtartók politikai szimpátiájuk ilyen irányú kifejezésével szemben – értékelték.

Közölték azt is, hogy a Facebook-felhasználók pártpreferenciáját tekintve a Fidesz a legnépszerűbb párt, 41 százalékos támogatottsággal, míg a második a Jobbik 16 százalékkal. Az Együtt-PM szövetséget 11 százalékuk választaná, az MSZP-t 8, az LMP-t pedig 5 százalék, míg a Demokratikus Koalíciót a közösségi portál használóinak 2 százaléka említette.

Az összegzés szerint a kutatási adatokból kirajzolódik, hogy a Facebook választókorú magyarországi tagjai távolságtartóak a portálon keresztüli politikai vélemény-kifejezéssel, másrészről azonban a politikai szereplők számára teljesen szükségszerű, hogy részesei legyenek az ott folyó kommunikációnak.

Úgy látják, a Facebook a kisebb pártok esetében hatékony eszköz lehet üzeneteik továbbítására, valamint azon szereplők kezében is, akik tábora jól meghatározható, vagy jelentős részben fiatalokból áll.”

Forrás:
Titkolják politikai nézeteiket a magyarok a Facebookon; HVG.hu/MTI; 2013. december 18.
Szerkesztői megjegyzés:
Az súlyos félreértés, hogy a digitális eszközök csodafegyverek lennének, bárhol is.

Informatika, távközlés, technika

Túl alaposak a brit pornószűrők

„A szigetországi nagy internetszolgáltatók fokozatosan vezetik be a tartalomszűrőiket, amiket azonban nem állítottak be megfelelően, így azok olyan oldalakhoz is blokkolják a hozzáférést, amelyekhez nem kellene.

A hiányosságra a BBC mutatott rá. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az alkalmazott szűrők többek között a szexuális felvilágosítással foglalkozó és segítséget nyújtó honlapokat is veszélyesnek minősítik és blokkolják. A szűrők bevezetése az elmúlt években komoly vitát váltott ki, és úgy tűnik, hogy a korábbi aggodalmak beigazolódtak. Tiltólistára kerültek ugyanis azok a portálok is, amelyek pedagógiai, pszichológiai és egészségügyi szempontokból foglalkoznak a szexualitással. A TalkTalk 2011 óta elérhető programja például blokkolta a bishUK nevű platformot, amely kifejezetten szexuális felvilágosítással és neveléssel foglalkozik. Ezért a munkájáért az oldal még díjakat is nyert. Justin Hancock, a bishUK működtetője szerint meglehetősen frusztráló, hogy ez az eredménye annak, hogy megpróbált egy szexuális online tanácsadó ajánlatot kiépíteni. Ráadásul közismert, hogy így is mennyire nehéz a fiataloknak az interneten minőségi tartalmakat kínálni.

A szűrő még az Edinburgh Women’s Rape and Sexual Abuse Centre honlapját is pornográfnak minősíti, holott ez a szolgáltatás a nemi erőszak áldozatainak nyújt segítséget. A TalkTalk megoldása ugyanakkor nem ismerte fel a BBC által kiválasztott 68 pornóportál 7 százalékát. A Sky által egy hónappal ezelőtt üzembe állított szoftver kicsit jobban teljesített, az ajánlatok 99 százalékát azonosította megfelelően, viszont olyan szolgáltatásokat is blokkolt, amelyek a pornófüggőséggel foglalkoznak. A British Telecom programja sem ért el jobb eredményt és még a szexuális erőszakkal kapcsolatban segítséget nyújtó oldalakat, például a Sexual Health Scotland und Doncaster Domestic Abuse Helpline-t is tiltólistára tette.

A BBC szerint a négy nagy brit internetszolgáltató jövőre 25 millió fontot akar a “gyermek- és családbarát szűrővel” kapcsolatos reklámkampányra fordítani. A cégek szóvivői úgy reagáltak a kritikára, hogy nincs 100 százalékos garancia arra, hogy a megoldások tökéletesen működjenek, de azon dolgoznak, hogy a szoftvereket tovább optimalizálják.”

Forrás:
Túl alaposak a brit pornószűrők; Berta Sándor; SG.hu; 2013. december 21.

Hálózatsemlegesség: Önszabályozás a HÉT tagvállalatainál

„…A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) Egyesület tagvállalatai a hálózatsemlegesség témakörén belül a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatása és a szélessávú szolgáltatások díjcsomagjai átláthatóságának növelése érdekében valamennyi internetes díjcsomagjukra vonatkozóan feltöltötték honlapjaikra azt az egységes táblázatot, amelyben összehasonlíthatóan mutatják be a díjcsomagok legfontosabb elemeit, jelentette be a HÉT.

A szolgáltatók a HÉT keretein belül 2013 folyamán dolgozták ki a táblázatok formai és tartalmai elemeit, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) vonatkozó tájékoztatóját alapul véve.
A HÉT tagjai az önszabályozás keretrendszerét, valamint az önszabályozás részleteit leíró Hálózatsemlegességi kódexet az NMHH-val folytatott konzultációk és egyeztetések keretében alakították ki. Az egységes internetszolgáltatás leíró táblázatok a szolgáltatók oldalain, az internetes díjcsomagok részleteinek ismertetésénél találhatóak meg.

Az HÉT valamennyi internetszolgáltató tagvállalata által aláírt kódex rögzíti a szolgáltatók egységes, fogyasztóbarát tájékoztatási célokat szolgáló eljárásait annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben tudják kiválasztani az igényeiknek megfelelő díjcsomagokat.

A HÉT meggyőződése szerint az önszabályozásnak köszönhetően nőhet a fogyasztói elégedettség és ez pozitív hatással lesz a szélessávú internet-szolgáltatások további gyors piaci elterjedésére is.
A HÉT úgy látja, hogy jelen önszabályozás is jó példa arra, hogy számos esetben lehet a piaci beavatkozásra jó megoldást találni előre jogszabályban rögzített – ex-ante – szabályozás helyett.

A HÉT Egyesületnek jelen önszabályozásban résztvevő szélessávú internet-szolgáltatást nyújtó tagjai:
Digi Kft.; Invitel Távközlési Zrt.; Magyar Kábelkommunikációs Szövetség; Magyar Telekom Nyrt.; Telenor Magyarország Zrt.; UPC Magyarország Kft.; Vodafone Magyarország Zrt.; Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség.

A kábelszövetségek tagvállalatait is beleértve több mint 210 szolgáltató vállalta magára nézve kötelezőnek a Kódexben foglaltakat.

A HÉT természetesen örömmel várja, hogy azok a szolgáltatók is csatlakozzanak az önszabályozáshoz, amelyek nem tagjai a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsnak

A Kódex megtekinthető és letölthető a HÉT honlapjáról.

Forrás:
Önszabályozás a HÉT tagvállalatainál; Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) Egyesület; 2013. dec. 17.

Piaci áttörés előtt a 3D nyomtatási technológia

„Különleges eljárásból rövidesen bevett ipar gyakorlattá növi ki magát a 3D (három dimenziós) nyomtatási technológia, elsősorban a gyártástechnológiai alkalmazásoknak köszönhetően – írja az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat elemzése.

Az IDC szerint a 3D nyomtatók világpiaci forgalma 2012-től 2017-ig volumenben 59 százalékos, értékesítési árbevételben pedig 29 százalék évi átlagos növekedési ütemet ér majd el. A 3D printer technológia már eléggé megérett arra, hogy kevesek műszaki kedvteléséből széleskörű üzleti hasznosításra váltson át, elsősorban olyan területeken, ahol a piacra juttatás átfutási ideje nagy határhaszonnal jár – áll az elemzésben. A 3D printer technológia általános gyártástechnológiai és kutatás-fejlesztési alkalmazások mellett megtalálhatja az utat a repüléstechnológiai, autóipari, oktatási, ékszeripari és gyógyászati felhasználási területek felé is.

A 3D nyomtató berendezésekben rejlő lehetőségeket már felismerték a hagyományos printereket gyártó vállalatok. A Hewlett-Packard 2014 közepén jelenik meg első 3D-és nyomatójával, a Konica Minolta pedig hamarosan szerződést köt egy vezető 3D printergyártó termékeinek forgalmazásáról az Egyesült Államokban – írja az IDC elemzése.”

Forrás:
Piaci áttörés előtt a 3D nyomtatási technológia; SG.hu/MTI; 2013. december 18.
Market Growth Projections Indicate That 3D Printing Is Heading Toward Mainstream Adoption, IDC Says ; IDC; 2013. december 17.
3D printing; Wikipédia

Nem is olyan népszerű a tabletes böngészés

„A globális internethasználat alig 5 százalékát tudhatták magukénak a táblagépek novemberben a StatCounter kutatása szerint. A terület ura kétségtelenül az iPad, amely tabletes online tevékenység több mint háromnegyedét söpörte be. Az eredmények ugyanakkor megcáfolni látszanak azokat feltételezéseket, melyek szerint a hasonló készülékek hamarosan leváltják a PC-ket.
Az internethasználat mindössze 4,8 százalékáért feleltek a tabletek novemberben – derül ki a StatCounter független webanalitikai cég kutatásából. Az okostelefonok már nagyobb szeletet, 19,1 százalékot tudhatnak magukénak, ám a területet még mindig a PC-k uralják (beleértve az asztali gépeket, és a laptopokat is), amelyekről az online tevékenységének 76,1 százaléka zajlott.

A tabletek között ebben a tekintetben az iPadek igen domináns pozícióban vannak, a táblagépes internethasználat mintegy 74,5 százaléka történik az Apple termékeiről. A második helyet nem meglepő módon a Samsung kapja, amely tavalyi 8 százalékát idén novemberre 10,85-re tornázta fel. Bár második helyével is messze elmarad a cupertinói cég teljesítménye mögött, a StatCounter vezérigazgatója Aodhan Cullen szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a vállalat okostelefonok terén elért sikereit sem, amelyekkel komoly vetélytársat jelent az Apple számára.

Mára gyakorlatilag általános véleménnyé vált, hogy a rohamosan terjedő tabletek lassan leváltják a hagyományos asztali gépeket és laptopokat, a webanalitikai vállalat ezért is különítette el a mobileszközökön belül a táblagépekről zajló internethasználatra vonatkozó adatokat. Az eredmények azonban ellentmondanak a várakozásoknak, hiszen mint látható, a készülékek világszinten az online jelenlét alig 5 százalékáért felelnek – igaz, a tabletek, ahogy ma ismerjük őket, alig három éves múltra tekintenek vissza és a rohamosan növekedő eladásaik ellenére a használt gépek száma a PC-kének töredéke.

Az USA-ban és Nagy-Britanniában ugyanakkor valamivel nagyobb számokat láthatunk, bár az érték ott sem eget rengető. Az Egyesült Államokban az internetezés 6,8 százalékához, használnak tabletet, míg 15,2 százalékához okostelefont, a legnagyobb rész, 77,9 százalék pedig itt is PC-ről zajlik. Az Egyesült Királyságban a tabletek ezen a téren valamivel erősebbek, az internethasználat 9,6 százalékát tudhatják magukénak, míg a telefonok 14,8 az asztali gépek és notebookok pedig 75,4 százalékért felelnek.

Nagy-Britannia és az Egyesült Államok tabletes online jelenlétét is az Apple uralja, 80,4 és 80,3 százalékkal, amelyet az USA-ban az Amazon Kindle-je követ 7,4 százalékkal, majd a Samsung 4,2-vel, az Egyesült Királyságban pedig fordítva, a Samsung áll a dobogó második fokán 6,5 százalékos eredménnyel, az Amazon pedig a harmadikon 4,4-gyel. A statisztikák szerint tehát bár a táblagépek valóban egyre népszerűbbek, a Forrester szerint telepített bázisuk 2017-re a 905 milliót is eléri, még időre van szükségük ha le akarják váltani a hagyományos PC-ket, amelyek száma 2015-re várhatóan 2,3 milliárd körül mozog majd.”

Forrás:
Nem is olyan népszerű a tabletes böngészés; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2013. december 21.
Ha internetezés, akkor PC; Voith Hunor; IT café; 2013. december 21.

A Snowden-ügyből profitál a magyar cég

„A lehallgatási botrányoknak köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a kereslet a titkosítási programok és módszerek iránt. Ennek egyik haszonélvezője a magyar Navayo cégcsoport. A jászberényi székhelyű vállalkozás idén már megháromszorozta eladásait, jövőre pedig még ennél is nagyobb ugrásra van esély.

Görcsbe rándultak a politikusok és üzletemberek is az elmúlt hónapokban kipattant lehallgatási ügyek kapcsán. A hálózati rendszerekbe telepített biztonsági rendszerek ugyanis elégtelennek bizonyultak, hiszen Angela Merkel német kencellár mobiltelefonját is le tudták hallgatni. A szupertitkos kommunikációra vágyók újabb és biztonságosabb megoldásokat keresnek. Ráadásul a megrendelők nem csak a mobiltelefonokra, de laptopokra és tabletekre is bombabiztos megoldást keresnek.

Ilyen persze vélhetően nincs, csak olyan, amelynek feltörése túlságosan hosszú időt vesz igénybe. Ezek egyik úttörője a magyar Navayo, amely a rendszer fejlesztését kilenc évvel ezelőtt kezdte, és több, mint 30 országban bejegyzett saját szabadalmakon alapul. A magyar fejlesztésű biztonsági rendszer különlegessége az, hogy minden esetben hardver alapú, azaz nem csak egy programot telepítenek az eszközökre, hanem olyan chippel egészítik ki azokat, amelyek a katonai szintű titkosítást lehetővé téve, a gyártó által sem hozzáférhető, minden esetben egyedi kódokon keresztül lépnek kapcsolatba egymással.

Az adat, hang, és videótitkosításra is alkalmas rendszer a világ első ilyen megoldásaként 2010-ben mutatkozott be Androidon. Mára már elérhető Blackberryn, és a 2014-es barcelonai Mobile World Congress kiállíŧáson a cég egyik fő üzenete az iPhone-ra fejlesztett speciális hardver megoldás lesz, amely jelenleg egyedülálló az Apple platformján.

Kuti Gábor, a Secfone néven működő rendszert gyártó cég igazgatója a Napi.hu-nak elmondta, hogy az első nagyobb rendszert, amely a cég SecBox nevű hardveres titkosító berendezésire alapult, az indonéz hadsereg rendelte meg, s használja évek óta 700 bázis közötti kommunikáció titkosítására.

A cégcsoport titkosítási rendszerei iránt a Snowden-botrány kitörése óta drasztikusan megugrott a kereslet, az idei impresszív növekedést jövőre újabb nagyívű fejlődés követheti. A megrendelők szabályosan sorba állnak – itthon és külföldön is. A rendelésállomány 70 százaléka kormányzati jellegű – árulta el a cégvezető, de konkrét neveket és országokat nem nevezett meg, tekintve, hogy kevés kivételtől eltekintve minden ügyfél titoktartási nyilatkozatot ír alá vásárláskor.

2013-ban elkezdett nőni a céges és magán megrendelők száma is, első számú piacukon, Németországban, olyan nagy médiacégek rendelték meg a Secfone rendszert, amelyek maguk is az információs piac “lehalászásából” élnek. A Navayo székhelye Jászberényben van, de Szlovéniában, Macedónia, Svájcban és Németországban is működtetnek fejlesztő és kereskedelmi központokat.”

Forrás:
A Snowden-ügyből profitál a magyar cég; Szakonyi Péter; napi.hu; 2013. december 22.

Belevág a mobilüzletbe az MVM

„Az MVM Zrt. közgyűlése jóváhagyta, hogy a cégcsoporthoz tartozó MVM NET Zrt. induljon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 450 megaherzes frekvenciaelosztási pályázatán, a döntés alapján úgy tűnik, mégis létrejöhet egy állami mobilszolgáltató. Ha nyer az MVM leányvállalata, több tízmilliárd forintos beruházásra készülhet, igaz a befektetett összeg pár év alatt megtérülhet.

Egy induló már biztosan lesz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 450 megaherzes frekvencia pályázatán, az MVM Zrt. közgyűlése ugyanis jóváhagyta, hogy a cégcsoporthoz tartozó MVM NET Zrt. induljon a versenyeztetési eljáráson. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e riválisa az MVM leányvállalatának, a Világgazdaság értesülései szerint azonban nem kizárt, hogy egyedüli pályázóként vesz majd részt a tenderen.

Ha valóban így alakul és az MVM NET Zrt.-nek sikerül elnyernie a 450 MHz-es frekvenciatartomány eladásra kínált szabad blokkjait, és a cég alakíthatja ki a CDMA technológián alapuló, országos, vezeték nélküli adatkapcsolati szolgáltatást, akkor egy állami mobilszolgáltatóval bővül a piac. Igaz, a pályázati dokumentáció alapján ezúttal nem hagyományos mobilszolgáltatási tevékenységre vállalkozik majd a nyertes pályázó. A frekvenciasávban 10 évre jogosultságot elnyerő cég kötelezettsége elsősorban a digitális közszolgáltatások fejlesztése lesz.

Többek között az elektronikus útdíj fizetési rendszer működtetése, a járási hivatalok és kistelepülési kormányablakok hálózatba kötése, a városi közlekedési tájékoztató rendszerek működtetése, illetve a készenléti és segélyszolgálatok kommunikációja valósulhat majd meg a 450 MHz-es frekvenciatartományban. Ezen túl a frekvenciasáv kiválóan alkalmazható az intelligens mérési rendszerek (smart metering), illetve a gépek közötti (Machine-to-Machine/M2M) kommunikációs kapcsolatok kiépítéséhez.

Az NMHH a pályázati dokumentáció alapján 150 millió forintot vár a 450 MHz-es blokkok értékesítéséből, a Világgazdaság értesülései szerint ugyanakkor jelentős befektetést igényel majd a rendszer kiépítése, a teljes összeg megközelítheti a százmillió dollárt, ugyanakkor néhány év alatt megtérülhet a beruházás. Iparági forrásaink szerint évente mintegy 15 milliárd forint várható a 450 MHz-es frekvencián nyújtott szolgáltatásokból. Ráadásul egy olyan területen jelenne meg az állami mobilcég, amely a következő években nem csak stabil bevételt jelenthet – e-útdíj bevallás, a pénztárgépek és a NAV közötti online kommunikáció -, de rendkívül dinamikusan bővülhet is.

A gépek közötti kommunikációban ugyanis komoly felfutás várható a közeljövőben, de a hatékony energiagazdálkodás érdekében lendületet vehet az intelligens mérők alkalmazása is. Nem véletlen, hogy a kiírás szerint a rendszert arra kell felkészíteni, hogy 2,5 millió előfizetői pont adatkommunikációját tudja kezelni.

Az NMHH alaposan felgyorsította a frekvenciaértékesítést, hiszen november 29-én megjelent a 800, a 900, az 1800, és a 2600 MHz-es, valamint a 26 GHz-es sávok nem használt részeinek hasznosítására vonatkozó pályázat dokumentációjának tervezete is. A mobilcégek számára legérdekesebb csomagokat 39, 37,8, illetve 28,9 milliárd forintért tervezik értékesíteni.

Robbanás jöhet
A globális M2M (machine-to-machine kommunikáció) piac a múlt évben mintegy 200 milliárd dolláros volt a területet kutató Machina Research adatai szerint, ám ez az összeg a következő évtizedben hatszorosára nő, és 2022-ra 1200 milliárd dolláros lehet ez a szegmens. A bevételek nagyjából egyharmadát adják a szolgáltatások. Míg 2011 végén még csak 146 millió eszköz használt mobiltechnológiát egy másik készülékkel történő kommunikációhoz, addig a cég prognózisa szerint 2022-re ez a szám 2,6 milliárdra nőhet.”

Forrás:
Belevág a mobilüzletbe az MVM; Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2013. december 20.

Beszippanthatja a posta az MPVI Mobilt

„Az MPVI Mobil Zrt. tulajdonosai leszállítják a cég alaptőkéjét és átalakítják tulajdonosi szerkezetét, hogy a trsaság beolvadhasson a Magyar Posta Zrt.-be.

Az MPVI Mobil Zrt. tulajdonosai, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az MFB Invest Zrt. valamint a Magyar Posta Zrt., megkezdték azt az átalakítási folyamatot, amelynek végén a társaság beolvad a Magyar Posta Zrt.-be, áll az NFM közleményében.

Az átalakítás egyik első lépéseként a 45 százalékos tulajdoni hányaddal bíró MVM közgyűlése 2013. december 17-én jóváhagyta, hogy az MPVI Mobil alaptőkéjét a korábbi 14,6 milliárd forintról 1,4 milliárd forintra szállítsa le és a társaságban lévő részesedését eladja a Magyar Postának. Az MPVI december 19-i közgyűlésén a tulajdonosok döntésével összhangban elfogadták az alaptőke leszállítását, döntöttek az igazgatóság megszüntetéséről és a felügyelőbizottsági tagok számának csökkentéséről.

A költségek további csökkentése és a működés átalakítása 2013 decemberére tették lehetővé azokat a lépéseket, amelyek során az MPVI tulajdonosi struktúrája módosulhatott és a beolvadási folyamat megkezdődhetett.”

Forrás:
Beszippanthatja a posta az MPVI Mobilt; Világgazdaság Online; 2013. december 22.

Senki sincs biztonságban – veszélyben a pénzünk is?

„A Kaspersky Lab szakemberei közzétették a következő évre vonatkozó előrejelzéseiket, amelyekről kiderül, hogy sok esetben szorosan kapcsolódni fognak Edward Snowden nyilatkozataihoz.

Miután 2013-ban kirobbant a Snowden botrány, az emberek jobban ügyelnek privát szférájukra, annak ellenére, hogy manapság senkinek sincs biztonságban az adatai, hiszen a hírszerző ügynökségek figyelmében mindenki ott van. Ebbe beletartozik a számítógépeiken és más eszközeiken tárolt információk védelme, valamint annak biztosítása, hogy online tevékenységük rejtett maradjon. Ezek vezetnek a VPN szolgáltatások, a Tor-anonimizálók és a helyi titkosítási eszközök iránti igény megnövekedéséhez.

2014-ben a Kaspersky Lab szakértőinek véleménye szerint a kiberbűnözők folytatni fogják a közvetlen vagy közvetett módszerekkel pénzt lopó eszközök fejlesztését. Valamint tovább finomítják a mobil berendezéseket használók bankszámlájának megcsapolására szolgáló eszközeiket (mobil adathalászat, banki trójai programok).

2014-ben a mobil botnetek kereslete meg fog nőni a feketepiacon, mivel ezekkel egyszerűen lehet kártékony mellékleteket terjeszteni, mindezt természetesen egy harmadik fél nevében. A szakértők további véleménye szerint a következő évben a trójai programok kifinomult változatai fognak megjelenni, amelyeknek fő célpontjai az Android operációs redszerrel futó eszközök lesznek.

2014-ben a Kaspersky Lab kutatói arra számítanak, hogy jelentős mértékben növekedni fog a Bitcoint használók pénztárcáját, valamint a Bitcoin poolokat és tőzsdéket célzó támadások száma.

Számos népszerű internetes szolgáltatás jelentette már be, hogy további intézkedéseket (például: saját szerverek közötti adatforgalom titkosítása) vezetnek be annak érdekében, hogy megvédjék a felhasználók adatait. Folytatódni fog az egyre kifinomultabb védelmi intézkedések bevezetése, mivel ezek kulcsszerepet játszanak majd akkor, amikor a felhasználók választanak a rivális webszolgáltatások közül.

A kiberbűnözők célpontjában sok esetben a felhőszolgáltatók alkalmazottai állnak, hiszen általában ők a leggyengébb láncszemek a biztonsági rendszerekben. Egy sikeres támadás során a hackerek hatalmas mennyiségű adathoz tudnak hozzáférni. Az adatlopások mellett a támadók érdekeltek lehetnek az információk törlésében vagy módosításában, egyes esetekben ugyanis az adatok manipulálása értékesebb lehet azok számára, akik megrendelik a támadásokat.

A népszerű termékek (játékok, mobil alkalmazások) forráskódjának ellopása kiváló lehetőség, hogy megtalálják a programok sebezhetőségeit és felhasználják őket saját rosszindulatú céljaikra. Ráadásul ha a kiberbűnözők hozzáférnek az áldozatok tárolóeszközeihez, akkor módosíthatják a programok forráskódját és hátsó ajtókat helyezhetnek el benne..

A Snowden által kiszivárgotatott információk bebizonyították, hogy az államok közötti kiberkémkedés egyik célja gazdasági támogatás nyújtása a „barátságos” vállalatok számára. Ez a tényező lerombolta az etikai akadályokat, amelyek egy visszafogott üzleti hagyományt követtek. Újabban a vállalkozások már megfontolják azt a lehetőséget, hogy ezt a fajta új tevékenységet folytassák a saját maguk javára. A vállalatok kiberzsoldosokat, szervezett csoportként működő kiberbűnözőket alkalmaznak, akik testre szabott kémkedési szolgáltatásokat kínálnak számukra.

„Megkezdődött az internet nemzeti szegmensekre bomlása. Snowden kinyilatkoztatásai után felerősödtek azon igények, amelyek a külföldi szolgáltatások tiltását kívánják bevezetni. Az egyes országok már nem hajlandóak egyetlen egy bájtot sem kiengedni a hálózatukból. Ezek a törekvések 2014-ben csak egyre erősebbek lesznek, és a jogszabályi korlátozások elkerülhetetlenül technikai tiltásokká alakulnak majd. A következő lépésben nagy valószínűséggel korlátozni fogják a külföldről történő hozzáférést egy adott ország adataihoz. Ez a tendencia ahhoz vezethet, hogy a jelenlegi internet összeomlik, és több tucatnyi nemzeti hálózatra esik szét. A Darknet lesz az egyetlen igazi world wide web” – mondta Alexander Gostev, a Kaspersky Lab vezető biztonsági elemzője.

Több ország elfogadott már olyan jogszabályt, vagy tervezi annak elfogadását, amely megtiltja a külföldi szolgáltatások használatát. Novemberben Németország bejelentette, hogy a német hatóságok között történő összes kommunikációt az országon belül tartják. Brazília pedig bejelentette, hogy tervei között szerepel egy alternatív internetes csatorna létrehozása, amellyel kikerülik Floridát (USA).”

Forrás:
Senki sincs biztonságban – veszélyben a pénzünk is?; Világgazdaság Online; 2013. december 18.

Kudarcot vallott az Avon SAP-bevezetése

„Súlyos problémákat okozott az egyelőre csak Kanadában bevezetett új rendeléskezelő rendszer az Avon kozmetikai cég számára, az üzletkötők tömegével hagyják ott a céget. A problémás szoftverbevezetést a cég leállította, a megvásárolt licenceket pedig leírják.

Leállította 125 millió dolláros beruházását az Avon kozmetikai vállalat, miután a négy éve futó projekt bevezető tesztje kudarccal végződött – írja a Wall Street Journal. Az új, SAP által szállított rendeléskezelő backend és az ahhoz párosított, más beszállítótól származó felület párosát a második negyedévben kezdték el használni élesben Kanadában, használata azonban problémásnak bizonyult, a céget komoly számban hagyták el a külsős értékesítő munkatársak, így a globális bevezetésről az Avon lemondott. A problémát a kozmetikai cég a negyedéves pénzügyi jelentést követő konferenciahíváson is megemlítette, akkor az Avon elnök-vezérigazgatója a kanadai értékesítők számának meredek eséséről számolt be.

A kozmetikai cég tőzsdefelügyelethez eljuttatott jelentése szerint “a normális üzletmenetet felborításának potenciális kockázata miatt” a rendszert más országokban nem vezetik be. A döntés súlyos pénzügyi veszteséget hordoz, a jelentés szerint az Avon 100-125 millió dolláros értékleírásra kényszerül, ami a megvásárolt, de be nem vezetett szoftverek licencköltsége. Az új rendeléskezelő az Avon szerint üzemben marad Kanadában, de egyéb piacokra (Brazília, Egyesült Államok, Mexikó, Egyesült Királyság és Oroszország) már nem terjesztik ki azt a tervekkel ellentétben. Az Avon nyilatkozata szerint a cég elkötelezett az elavuló informatikai háttér frissítése mellett, azonban a kanadai megoldás helyett a jövőben mást fognak választani.

Azt mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a hiba nem, vagy nem csak az SAP szoftverében található, ezt igyekezett az SAP szóvivője is hangsúlyozni: az Avonnak leszállított szoftver “rendeltetésszerűen működik, a projekt implementációs problémái ellenére”. Az SAP szerint a két vállalat a jövőben is együttműködik majd. Az Avonnak nem ez az első problémás szoftver-bevezetése, korábban Brazíliában okozott fennakadásokat az Oracle vállalatirányítási rendszerének integrációja, amely a manuális leltárkezelést automatizálta volna.

Nehéz feladat
A történet jól mutatja, hogy a nagyvállalati szoftverkörnyezetek integrációja elképesztően bonyolult, és nem is mindig sikeres folyamat. A különböző szállítóktól származó rendszerek együttműködése még támogatott forgatókönyvek esetében sem mindig zökkenőmentes, ha pedig a felhasználó a maga útját kívánja járni, akkor érdemes a legrosszabbra felkészülni – függetlenül az egyes szoftverek minőségétől és a gyártói garanciáktól.

Az elbaltázott szoftverintegrációs projektek szép számban előfordulnak világszerte. Emlékezetes például az IBM ausztráliai kalandja, amelyben Queensland tagállam bérszámfejtő rendszerének frissítését vállalta el a cég. A szolgáltatásként nyújtott rendszerintegráció során eredetileg 6 millió ausztrál dollárért kapott volna új SAP szoftvert az adminisztráció, az összeg azonban néhány év alatt ezerfős műveletre duzzadt, 1,2 milliárdos (!) végösszeggel. A súlyos menedzsmenthibákkal sújtott projekt nyomán Queensland helyi kormányzata az IBM-et kitiltotta a tagállamból és pert is indított – a szerződés miatt azonban ennek megnyerésére minimális esélye van az államnak, ráadásul hibát nem csak az IBM, de a kormányzat is bőven vétett.

A McKinsey felmérése szerint az ilyen nagy méretű rendszerintegrációs projektek esetében kevés az esély a kimondott sikerre. A 15 millió dolláron felüli IT-beruházások 45 százaléka költségcél fölött zárul, 7 százalékuk pedig időben is elcsúszik a kiadott határidőhöz képest. Egészen elképesztő, mintegy 17 százalékos azon projektek aránya, amelyek nemcsak kudarccal végződnek, de az egész vállalat működését veszélybe sodorják.”

Forrás:
Kudarcot vallott az Avon SAP-bevezetése; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2013. december 16.

IVSZ: Így költene el a magyar sikerszektor 600 milliárdot

„Az informatika a gazdaság egyik húzóágazata, hiszen például a szoftver export minden egyes befektetett forint után négyet „fial”. Éppen ezért a fejlesztési forrásokból is részesedést kíván a magyar informatikai ipar. A hatszáz milliárd forintos közvetlen támogatást a következő uniós fejlesztési ciklusban lehetne elérni, s így a hazai IT-szektor megsokszorozhatná kivitelét is.

Hatszázmilliárd forintos szeletet szeretne kihasítani a hazai szoftver-export élénkítésére az uniós fejlesztésekre szánt pénzekből a magyar IT-szektor. Az iparági érdekképviselet a keretösszeget a következő fejlesztési ciklusban közvetlen támogatások formájában szeretné elérhetővé tenni a piaci résztvevők számára.A szoftver-export minden egyes befektetett forint után négyet “fial”. Ezek a vállalkozások a magyar gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő és legjobban teljesítő ágazatához tartoznak. Növekedésüket a válság sem törte meg. A hazai cégek szoftver- és IT-szolgáltatásaik exportjából a 2011-ben 180 milliárd forintos árbevételt könyvelhettek el, tavaly azonban már 240 milliárd forintos bevétellel dicsekedhettek. Mindez azért is figyelemreméltó, mert ezt a bevételt élőmunkával állítják elő, az exportbevételek pedig Magyarországon maradnak, és itthon elköltött jövedelmet jelentenek. 100 millió forintnyi szoftver-export akkora a hozzáadott értékkel rendelkezik és akkora jövedelmet termel, mint egy egymilliárd forintos forgalmú gépjármű összeszerelő üzem. Annak érdekében, hogy a lendület megmaradjon ezen a területen, uniós fejlesztési pénzekre is szükség van. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ezért a 2014-2020 közötti tervezési időszakban rendelkezésre álló uniós források elosztásának újragondolására kérte fel a kormányt, s egyben 600 milliárd forintos támogatási keretet kért az iparágnak a következő fejlesztési ciklusban. Az IVSZ elnöke, Laufer Tamás szerint a közelmúlt néhány sikeres informatikai fejlesztése önmagában elég bizonyíték arra, hogy érdemes ebbe a szektorba pénzt fektetni. Példaként a hazai fejlesztésű e-útdíj rendszer bevezetését emelte ki, ami azért érdekes, mert hihetetlenül rövid határidővel és kedvező áron hozták létre a hazai elektronikus útdíj számlázási rendszert. Az sem mellékes, hogy a rendszer a kezdeti zökkenők után megbízhatóan termeli a költségvetési bevételeket.

A fejlesztési pénzek “hangsúlyáthelyezése” Laufer Tamás szerint azért is indokolt, mert az informatikai termékek és szolgáltatások előállítása – a hazai gyáriparral ellentétben – igen jelentős hozzáadott értéket képvisel. Ráadásul minden egyes szoftverexportba fektetett forint négy továbbit “fial”, és az informatika fejlődése az egész nemzetgazdaság növekedését segíti. Ma – iparágtól függetlenül – a legtöbb piaci kihívás összefügg valamilyen technológiai innovációval. Ez globális jelenség, a versenyképes üzleti modellek lényege a teljes automatizáltság és a költséghatékonyság. Az IVSZ elnöke szerint az ágazatnak azért van szüksége az uniós támogatásokra, mert a kizárólag piaci alapon működő fejlesztési projektek hatékonysága eddig elmaradt a várttól. A Jeremie programok keretében például kb. 50 start-up fejlesztése indult be, de eddig mindössze egy sikeres exit – kiszállás- történt. Pedig a start-upok között már van olyan cég, amelynek értéke összemérhető a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőivel. Ezek a vállalkozások jelentik az iparág jövőjét.

A szakmai érdekszövetség a támogatási pénzek elosztásának folyamatába egy ernyőszervezet beiktatását javasolja. Ezzel látják biztosíthatónak, hogy a fejlesztési pénzek a legígéretesebb programokhoz jussanak el, és hogy az induló vállalkozások a tőkén kívül szakmai és marketing támogatást is kapjanak. A támogatások újragondolásának egyik kedvező mellékes következménye pedig szerintük az lenne, hogy a program révén lassítható lenne az informatikai szakemberek kiáramlása Nyugat-Európába, és vonzóbbá válna a szakma a fiatalok számára. Laufer Tamás szerint a támogatást azokra területekre kellene koncentrálni, amelyeken a magyar ipar versenyképes: ilyen az információtechnológia mellett például a gyógyszeripar is.

Az IVSZ egyik legfontosabb célkitűzése az ágazat versenyképességének javítása, ezért a szoftver-export támogatása mellett egy célzott ipari internet fejlesztési központ létrehozását javasolja: ezeket szerinte legalább 150 milliárd forinttal kellene támogatni. Az informatikai mérnökök képzésére és a szakemberek oktatására kiemelt figyelmet, és 50-100 milliárd közötti összeget fordítanának. Ez utóbbi azt is eredményezhetné, hogy tovább emelkedik a szoftver-export, és jelentősen nőhetne az informatikai mérnökképzésben résztvevők száma is. A kis- és középvállalkozások körében az informatikai vállalkozások arányának növelésére további 100 milliárd forint különítene el, a start-up cégek felfuttatására pedig 100 milliárdos támogatást tartanak szükségesnek. Mindehhez képest rettenetesen alacsonynak tűnik a következő hétéves ciklusban a kormányzati informatikai fejlesztésekre szánt 35-50 milliárd forint, különösen ha azt nézzük, hogy az elmúlt hét évben 130 milliárdot fordítottak erre a célra.

Az IVSZ-elnök úgy látja, a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, közigazgatás, szociális elosztás) jelentős fejlesztésre szorulnak, és meggyőződése, hogy jelentősen profitálhatnának az információtechnológia magyarországi fejlődéséből és sikereiből. Mint mondja, az iparág folyamatos növekedése nemcsak az ország versenyképességének javításához járulhat hozzá, de jelentős lökést adhat más iparágak fejlődéséhez és új munkahelyeket hoz majd létre.”

Forrás:
Így költene el a magyar sikerszektor 600 milliárdot; Szakonyi Péter; Napi.hu; 2013. december 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Másfélszáz laptopot adtak át Miskolcon

„Másfélszáz laptopot adtak át a Digitális Közösség Program részeként csütörtökön a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjainak és oktatóinak.

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta, a 150 gép nemcsak a tanulók eredményesebb képzéséhez járul hozzá, hanem segíti a város fejlődését is. Úgy fogalmazott: a program olyan mérföldkő Miskolc életében, amely kijelöli és meghatározza a város jövőjét. Mint mondta, a szakemberek már megalkották az “okos város, okos település” fogalmát, amely a program segítségével Miskolcra is ráillik majd. A Digitális Közösség Program elsőként Miskolcon indult el, 17 ezer laptop talál majd gazdára a város lakói között, de természetesen az okos várossá válás egy komplex projekt, amelynek egy szelete a laptop-pályázat – magyarázta a polgármester.

Felidézte, hogy a “Digitális Középiskola” már több mint egy évtizede elindult a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban, a projekt itt is a felzárkóztatási folyamatban tölt be fontos szerepet. Ebben segít majd az a 150 laptop is, amelyet 135 diák és 15 oktató kapott meg – fűzte hozzá. Az informatikai eszközöket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által támogatott program keretéből, meghívásos pályázat révén adták át. A gépek a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és a Földes Ferenc Gimnázium között aláírt használatba vételi szerződéssel kerülnek az oktatási intézménybe, ahol a diákok személyre szólóan használhatják tanulmányaik során.”

Forrás:
Másfélszáz laptopot adtak át Miskolcon; SG.hu/MTI; 2013. december 19.
Korábbi cikkünk:
Elindult a Digitális Közösség Program

Hat nagy áruházlánc állhat át online kasszákra

„Nagy lépést tettek a Magyarországon működő kereskedelmi láncok, hogy teljesítsék a pénztárgépek online bekötésének feltételeit. Sikeresen zárult csütörtökön hat újabb online kasszarendszernek az engedélyeztetési eljárása. Az Auchan, az OMV, az XXXLutz, a Bauhaus, a Hervis és a Duty Free Shop kapták meg a zöld lámpát. Az online kasszamegoldásokat a Laurel szállította.

Sikerrel zárult hat áruházlánc kasszarendszerének hatósági engedélyezési eljárása csütörtökön, így végrehajthatják az online bekötést. A fiskalizáció az az eljárás, amellyel megfeleltetik a rendszereket a magyar jogszabályi előírásoknak. Az Auchan, az OMV, az XXXLutz, a Bauhaus, Duty Free és a Hervis kasszamegoldásait is alkalmasnak találta az engedélyeztetési hatóság arra, hogy végrehajtsák az online átállást. Ezzel egyszerre több szegmensben – élelmiszer és vegyes iparcikk, bútoráruház, sport, szabadidő, barkácsáruház, vámmentes bolt, illetve töltőállomás-hálózat – sikerül megvalósítani az online kasszabekötést.

Minden üzletlánc a saját működésére, specialitásaira igazított szoftvereket használ, így az engedélyeztetési eljárások is különbözőek – nyilatkozta az online engedélyeztetéseket megvalósító Laurel Cégcsoport tulajdonos ügyvezetője. Bessenyei István kiemelte, az eljárás nagy körültekintést igényelt, mivel összetett kereskedelmi háttérrendszerekhez csatlakozó, PC-s kasszarendszerekről van szó.

A fiskalizáció után megkezdődhet a kasszák cseréje és az AEE-k (Adóügyi Ellenőrző Egység) bekötése a rendszerbe. A telepítés, a személyzet képzése, valamint a NAV-bekötés adminisztrációja természetesen még heteket, hónapokat vehet igénybe, de elmondható, hogy a hat lánc mindent megtett annak érdekében, hogy végrehajtsa az online átállásról szóló rendeletet – szögezte le a vezető.”

Forrás:
Hat nagy áruházlánc állhat át online kasszákra; OrientPress; 2013. december 20.

“Eztán tisztán kell játszani, mert nem tudni, mikor néz be a revizor”

„Minden tizedik kisbolt lehúzza a rolót január elsejével az online pénztárgépek miatt, de az életben maradó kereskedők harmada már most elszabotálja az új pénztárgépek beüzemelését, hogy még utoljára, nem feltétlenül tiszta, de mindenképpen pluszbevételt szerezzen a karácsonyi vásárlázból. A két hét múlva esedékes céldátumhoz a kormány továbbra is pókerarccal ragaszkodik, pedig alig-alig van még az adóhatósághoz bekötött e-kassza. Egy hazai online pénztárgép-fejlesztő és -kereskedő szemüvegén át mindez úgy látszik, hogy mire a rendszer valóban működni kezd, alaposan benne leszünk a jövő évben.

Óriási a felfordulás és állandó a hangzavar a XIII. kerületben, egy Dráva utcai panelház aljában működő ECR-Trade Péntárgép Kft.-nél, amely a „Flexy” fantázianevet viselő online pénztárgépet forgalmazza. Az irodában szanaszét hevernek bedobozolva a számlák, szerződések, a telefon folyton csörög. Hetek óta ez megy, és bár az utóbbi hónapokban többször is kerültek a kollektív agyvérzés közelébe, azzal mindenki tisztában van, hogy itt december végéig esély sincs a lazításra.

A több mint húszéves szakmai múlttal rendelkező ügyvezető, Tóth Tamás irodájában lógó fali naptárakon különböző hónapok bekarikázott dátumai szerepelnek. Az egyik még februárt mutat, a másik szeptembert, megint más kalendárium pedig áprilisban ragadt. Tóth Tamás azt tervezi, hogy az év utolsó napján majd szépen, egymás után leakasztja a falról mindet, és egyszerre fordul rá velük a 2014-es évre.

Csak finoman a számokkal!
Azon a kereskedők és a pénztárgéphasználatra kötelezettek zöme rég túl van, hogy augusztus végéig megigényelte az üzembe helyezési kódját, hogy (függetlenül attól, igénybe vehetett-e támogatást vagy sem) szeptember végéig kiválasztotta a neki megfelelőnek tűnő pénztárgéptípust és leadta rá az előrendelést. Azóta leginkább a gyártásé a főszerep, illetve: ki-ki a maga kapacitásának megfelelően elkezdte (vagy még nem) az új gépek üzembe helyezését. Elvileg az tiszta sor, hogy csak a meglévő forgalmi engedélyes pénztárgépekre lehet felvenni rendelést, de a valóság ettől némiképp eltér.

Tóth Tamás úgy tudja, hogy nagyjából 190 ezer pénztárgépet kellene lecserélni, jelenleg 118 ezerhez vehető igénybe valamilyen módon és mértékben támogatás. A számokat azonban szerinte óvatosan érdemes csak kezelni, mert a tavasszal bejelentett, több mint 200 ezer gépcseréről kiderült, hogy azt a regisztrációs kódból vezették le, de az a szám biztosan hibás. Mert bár az adóhatóság valóban több mint 200 ezer ilyen kódot kiadott, de abban a hibás kérések és duplikációk is benne vannak, és amikor a kereskedőknek a kiválasztott pénztárgép-megrendelésüket kötelezően visszaigazoltatták, kiderült, hogy a valós szám ennél több tízezerrel kisebb lehet.

A közelmúltban a Krzysztof Urbanowicz, a piacon a leghamarabb engedélyezett lengyel típusokat gyártó Elzab és Novitus gyárak képviselője következetesen 189 ezer kötelező kassza cseréjéről beszélt. A magyar szakember viszont úgy számol, hogy a legfeljebb 40 ezer pc-kassza mellett maximum 150 ezer kiskassza marad a rendszerben, mivel Tóth szerint éppen utóbbiak közül mintegy 15 ezren végleg lehúzzák a rolót. Azért, mert az online kasszával emelkedő kereskedői tehertételt már nem képesek kigazdálkodni. Pontos számot azonban szerinte igazából senki nem tud.

Nem deadline a január 1.
Tóth Tamás információi szerint a bekötött 6500 Flexy márkájú gépen kívül a piacon csak 500 online pénztárgépet élesítettek az egész országban. Pedig az átálláshoz felvonult gyártók és kapacitásaik a magyarországi igényeknek akár a többszörösét is „akár egy hónap alatt is észrevétlenül elnyelhetnék”. Csakhogy az online kasszák bevezetésekor a kormány eleve nem számolt racionálisan. „Sem a gyártási, sem a tesztelési, sem a forgalmazási alapidőket nem vették figyelembe, és ennek ez az eredménye” – mondja az ügyvezető.

Példaként említi, hogy a rendszerváltáshoz a gyártás jelentette volna a legkisebb problémát, ha a pénztárgépekhez szükséges alkatrészeket időben meg tudják rendelni. Ehhez előzetesen legalább 2,5-3 hónap szükséges, és a magyar piacon ez nem állt rendelkezésre. A kormányzati dátummódosítások ellenére az maradt ma is a központi elv, hogy a rendszert mihamarabb el kell indítani, de Tóth Tamás kitartott amellett, hogy nekik a fejlesztést követően a szükséges tesztidőszakon sem szabad spórolniuk. „Nálunk ez volt a legelső szempont. Ezért se estem kétségbe, amikor hibák jelentkeztek a tesztüzemben. Sokkal jobban aggódnék, ha ott minden – flottul – hiba nélkülinek mutatkozott volna.” Majd mindebből azt a következtetést vonja le, hogy az összes korábbi, már felülírt határidő, de még a január 1. is eleve irreális elvárás volt a kormány részéről.

A magyar cég a helyzet kezelhetősége érdekében egy különalkuba is belement: a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) kötött megállapodás szerint 200 ezer euró állami támogatást kapnak, ha cserébe 10 ezer, egyenként 100 ezer forintra beárazott gépre december 31-ig megrendelést szereznek. Ennek most ugyan jó, ha a tizede megvan, de az ügyvezető nem aggódik. Szerinte a gépek és az ár eladják magukat, mivel a belépő szintű gépeknél nagyjából az áfa értékével olcsóbban tudják kínálni. (A nagyobb nyomaték kedvéért azért Tóth a minap már emelt hangon kérdezett rá az iparkamarai vezetőknél, hogy mondják már meg, milyen érdekképviselet az, ahol erről nem tájékoztatják a tagságot?)

A határidőkkel kapcsolatban továbbra is tart a nagy pókerjátszma, de még mindig benne van a pakliban, hogy a január elsejei határidőt módosítani kell. A gyártókapacitások ugyanis biztosan nem képesek a kormányzat által várt csodát produkálni. Azt, hogy ezzel a minisztérium is tisztában van, mutatja, hogy bár Varga Mihály a múlt héten szigorúnak mutatkozott, a témában tett bejelentése valójában arra vonatkozott, hogy enyhít a szabályokon. A miniszteri bejelentésnek az volt a lényege, hogy hivatalosan is a NAV mérlegeli január 1. után, hogy kit hogyan büntet meg, ha nyitva van, de nincs élesítve a pénztárgépe a rendszerben.

Ebből elvileg az következik, hogy külön megítélés (és büntetési tétel) alá sorolandók azok, akik nem kértek üzembe helyezési kódot, mint akik kértek, de valahol az úton lemaradtak. Az előbbi esetben ugyanis a törvény betartására utaló magatartásnak sincs nyoma, míg az, aki már kóddal rendelkezik, megrendelte a pénztárgépét is a forgalmazónál, de az még nem érkezett meg, vagy azt netán nem igazolták vissza, enyhébb büntetésre számíthat. Ez azonban csak elv, a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban a NAV még semmit nem nyilatkozott.

Az azonban jelenleg nagyobb probléma, hogy a már pénztárgépet kapott kereskedők egyharmada megpróbál kifogásokat találni arra, hogy miért ne kellejen most átvennie és bekötnie az új pénztárgépét. Hiába, hogy ezt záros határidőn belül meg kellene tenni, mert a nehezen átlátható karácsonyi kereskedői bevételek fontosabbnak bizonyulhatnak. Egy virágboltban például úgy, hogy most karácsonyi fenyőfát is árulnak, és a boltos azt remélheti, hogy legalább a pénztárgépcsere árát megkeresheti feketén – vagy legalább szürkén.

A kiskereskedelemben az utolsó negyedévnek kiemelten jól kell teljesítenie ahhoz, hogy az évet eredményesen zárják. Ezért a kereskedők egy része nem akarja, hogy máris teljesen pőrévé váljanak az adóhatóság előtt. Pedig a pénztárgépkezelést egyáltalán nem kell újratanulni, Tóth szerint „legfeljebb azt kell, hogy eztán majd tisztán kell játszani, mert a kereskedő nem tudja, hogy a revizor az adatai közt mikor kezd célzott ellenőrzésbe”.

Versenyzők fekete dobozzal
Az online pénztárgépekkel kapcsolatos elvárások lényege, hogy azok rendelkezzenek egy zárt, titkosított mobiladat-átvitelre épülő adózó-ellenőrző egységgel. Lényegében ezt a dobozt kell engedélyeztetni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál. Ilyet eddig bő két tucat pénztárgéptípusra adtak ki. A mezőnyre vonatkozó adatok szerint a piac úgy néz majd ki, hogy a lengyel Elzab gépeire támaszkodó modellekből összesen 60 ezer kerülhet a magyar piacra, ennél nagyobb szeletre csak a Samsung áhítozik, az ő terveik 80 ezer pénztárgépről szólnak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ECR-Trade 28 ezer pénztárgép eladását tervezi, a többieknek (a főként kínai gyártmányokra épülő, részben magyar konstrukcióknak) jó, ha néhány ezer darabos piaci tortaszeletecske marad.

Az új típusú pénztárgépek „fekete doboza” az az egység, amit az engedélyeztetés a leginkább érint. Ezt az egységet – ami az e-kassza előállítási költségének sokszor a kétharmadát jelenti – voltaképpen egy hagyományos pénztárgépbe kell csak applikálni. Ebben a szakmában nem ritka, hogy egy „elektronikus kontrollszalag” tételesen rögzítse a gép adatait, az egyedi az, hogy mindezt kommunikálnia kell a gépnek egy titkosított adatkapcsolaton keresztül a NAV szervere felé. És az sem segített a feladat zökkenőmentes megoldásában, hogy a rendszerillesztéseket igazából menetből kellett abszolválni, mivel nem egyetlen fejlesztőcsapat készítette el a szerver és a cégek közti kapcsolatot ellátó informatikai feladatot, hanem a cégekkel valójában a NAV a saját gombjához kreáltatta az egész kabátot.

A szoftver és hardver ilyen léptékű fejlesztéshez ebben a szakmában normál esetben 14-18 hónapot kalkulálnak. Az NGM hónapok alatt gondolta ezt a rendszerváltást levezényelni. A kialakuló helyzet kezelhetőségét Tóthék cégénél úgy találták megoldhatónak, hogy a szlovák alapgép gyártóval felesben, összesen 20 mérnököt állított rá kifejezetten erre a projektre. A programozók, fejlesztőmérnökök többsége ma is ezen a projekten dolgozik. Egyrészt az októberi tesztüzemen kibukott hibákat korrigálják, másrészt a további fejlesztéseket végzik. Ez utóbbira példa, hogy a pénztárgépek hagyományos pc-re kapcsolhatóvá tételén dolgoznak, mert sok vendéglőkben és trafikokban azt szívesebben használnák, mivel szabadabban képes kezelni a szkennereket is.

A tesztelést egy teljes hónapig, 42 élesben használt pénztárgéppel végezték, ennek során összesen 40 hibát dobott ki a rendszer. Ezek többségét szoftver-finomhangolással, egyszerű update-tel orvosolták, de egy speciális hibajelenség miatt az utolsó pillanatban a kommunikációs modul alapegységének cseréjét is be kellett vállalni. Tóth Tamás azonban állítja, a Flexy csak így válhatott eléggé éretté a tömeggyártásra. Az adóügyi ellenőrző egységhez elvben hasonló részegységeket Bulgáriától Szlovénián át Svédországig több országban is működtetnek, de egyelőre sehol sincs a miénkhez hasonló komplexitású rendszer. „A titkosítási szint a hungarikum, jelenleg ez a legbiztosabbnak tűnő megoldás arra, hogy ne lehessen kijátszani és meghekkelni az adatokat” – magyarázza az ügyvezető. Éppen ezért nem kizárt szerinte, hogy a több uniós ország is átveszi majd a magyar normát.

Erőltetett menet
Az ECR-Trade-nél hetek óta csúcsra járatottan fut a rendszer. Óránként 50-60 gépet élesítenek, de ebben a korábbi szervizes és viszonteladói kapcsolatokra támaszkodva a 210 partnercégnek kiadott gépek is benne vannak. Vannak olyan üzletkötők, akik nem tudják teljesíteni az előzetes megrendelést, így most a magyar cég ajtaján kopogtatnak, de komolyabb árengedményben is reménykednek. „Megmondtam neki, hogy 128 ezernél nem tudok jobb árat adni, mert akkor átesnék a nulla alá. De mivel így nem lesznek gépei, a hoppon maradt ügyfelei (vagy egy részük) majd úgyis eljön hozzánk, és szívesen kiszolgáljuk majd őket” – mondta az ügyvezető.

A jelenleg csupán raktárra rendelt 13 ezer pénztárgépből Tóth szerint futni fogja arra, hogy az ilyen megrendelők egyszerűen besétáljanak hozzájuk, és megvegyék a polcról a saját készüléküket. „A kereskedő, aki eredetileg más pénztárgéptípust választott, de az nem érkezik meg hozzá december végéig, elbukja az 50 ezer forintos állami támogatását. Várakozás és kockázatok helyett megteheti, hogy eláll a korábban választott cégnél a vásárlástól, és oda megy, ahol azonnal a kezébe nyomják a készüléket. Így a kedvezményét is érvényesítheti” – magyarázza Tóth Tamás.”

Forrás:
“Eztán tisztán kell játszani, mert nem tudni, mikor néz be a revizor”; Szabó M. István; HVG.hu; 2013. december 19.

Az üzlet, amelyben 50 százalékos árréssel dolgoznak

„A Shopline és a Libri egyesülésével minden eddiginél erősebb és szerteágazóbb cégcsoport jött létre a hazai e-kereskedelemben. És az új cég a digitális tartalomszolgáltatásban is jelentős szereplővé válhat. Starcz Ákos, a Shopline Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint a közeljövőben elindítják a saját márkás – a Netflixhez hasonló – előfizetéses filmcsatornájukat, bár a saját gyártású tévésorozatoknak még nem jött el az ideje. De hogyan lesznek képesek felvenni a harcot a magyar piacra hamarosan belépő Amazonnal, illetve a már jelen lévő Deezerrel, Spotify-jal? És lehetnek-e olcsóbbak a könyvek az egyesüléssel?

hvg.hu: Három éve azt mondta, hogy a digitális tartalmak elterjesztése stratégiailag fontos, de idehaza még igen fejletlen piac, jó néhány évre van szüksége, hogy üzletileg értelmezhető legyen. Hogy látja most a piacot?

Starcz Ákos: Azt gondolom, hogy jól láttam a piac akkori fejletlenségét. Sok komponense volt, hogy akkor miért nem ment a dolog. Megemlíthető a papírkönyvekétől eltérő magas áfa, az e-könyvek forgalmi adója ugyanis 27 százalék, szemben a papírkönyvek 5 százalékával – ez az eltérés egyébként továbbra is fennáll. Komolyabb gát volt, hogy a kiadók nem adtak digitális tartalmat. Ebben történt előrelépés, mert egyre több kiadó látja be, hogy ez nem megúszható történet. És bár akkor és most sincs olyan univerzális eszköz, ami képes valamennyi digitális tartalmat fogyaszthatóvá tenni, ezek az eszközök jóval olcsóbbak lettek. Most már néhány 10 ezer forintért lehet jó minőségű, független olvasót kapni. Ezeknek az eredője az, hogy az idén volt az első olyan év, amikor ugrásszerű növekedést tapasztaltunk az e-könyvek piacán. Idén az e-könyves piac forgalma elérheti az 50-100 millió forintot is, ami persze még mindig alacsony egy 60 milliárdos hazai könyvpiacon. Viszont dinamikus növekedés indult meg, aminek mindenki örül.

hvg.hu: Az Amazon piacra lépése ugyanakkor előbb-utóbb elkerülhetetlennek tűnik. Ön szerint, mondjuk három év múlva, hol lehet majd olcsóbban ugyanazt a terméket megvenni, az Amazonon vagy a Shopline-on?

S. Á.: Én biztos vagyok benne, hogy a könyveket a Shopline-on. Nem látom ugyanis az okát, hogy az Amazon mitől lenne olcsóbb. A könyveket ugyanattól a kiadótól fogják beszerezni, mint mi. Feltehetően ugyanabban az országban lévő logisztikai egységből, ugyanolyan benzináron fognak szállíttatni, mint mi. Folyamataink is nagyon hasonlóak, költségeink is azok.

hvg.hu: A Bookline e-könyvben piacvezető. Mi a helyzet a többi termék, film, zene, műszaki cikkek, élelmiszerek esetében? Hol lát gyengeségeket az új cégben?

S. Á.: Ahol nálunk gond lehet, azok a műszaki termékek piaca. Itt az Amazon – méreténél fogva – még Európában is jó árakat tud kiharcolni, úgy is, hogy nem trükközik a helyi és a beszerzési ár áfájának a különbségével. Ezért mi minden további nélkül képesek vagyunk elengedni a műszaki üzletágat, ebben nem látok kockázatot. Hozzáteszem: árban, termékkínálatban versenyképesek vagyunk az Amazonnal, még úgy is, hogy az e-könyves ökoszisztémát, amit a Kindle-re felépítettek, gyakorlatilag lehetetlen másolni. Az Amazon abban nagy, hogy egy eszközt úgy tud dotálni, hogy a beszerzési ár alá megy, ezzel viszont nagyon sok felhasználót tud szerezni, akik ezen fogyasztják a tartalmat.

hvg.hu: Nyilvánvalóan a többi tartalomra is léteznek alternatívák. Zenében megjelent Magyarországon a Spotify, a Deezer, és filmcsatornában a Netflix is bejöhet. Ezek az új, globális játékosok hogyan fogják érinteni a Shopline-t?

S. Á.: Zenében abszolút partnerségben gondolkodunk ezekkel a szereplőkkel. Filmben viszont saját stream vállalatot szeretnénk. Keressük a partnereket, szeretnénk egy saját márkás – Netflixhez hasonló – előfizetéses (subscription video on demand) szolgáltatást indítani. Ezt a Porttal együtt tervezzük megvalósítani, úgy, hogy a Libri és a Shopline egyfajta „ráhordó” szerepet játszana a cégcsoporton belül. Ha valakinek van keresnivalója az önálló tartalomszolgáltatás témában, akkor azok mi vagyunk.

hvg.hu: Ez saját gyártású filmeket, tévésorozatokat jelent?

S. Á.: Kezdetben biztosan nem. Eleinte a nagy stúdióktól vennénk jogokat, ahogy egyébként mindenki teszi. A következő lépés az az, ahogy a Netflix és az HBO is csinálja, hogy saját műsorokat gyárt. De ehhez még el kell telnie egy kis időnek Magyarországon. Mi első körben például saját márkás fitnesz brand kialakítására gondoltunk. Vagy arra, hogy karácsonyra saját gyerek CD-t adunk ki. A klasszikus szórakoztató sorozatok szerintem még odébb vannak.

hvg.hu: Ön szerint egy induló kisvállalkozásnak van-e esélye most belépni a piacra webshoppal?

S. Á.: Azt gondolom, hogy nincs. A klasszikus e-kereskedelmi módszerekkel, hogy akkor áruljunk könyvet, cipőt, művirágot, mindent egy helyen nagykereskedőként, az biztosan nem fog menni egy kisvállalkozásnak. Ugyanakkor vannak sikeres ellenpéldák, amelyek szerintem kétfélék lehetnek. Az egyik, hogy valaki képes az adott célpiacra, szegmensre fókuszálni, például csak fotófelszereléseket árul. A másik pedig az, hogy saját gyártású terméke van, és nem árul máshol, csak a saját webshopján. Ilyen például a Tchibo vagy a Manna Natúrkozmetikumok.

hvg.hu: Miből látszik, hogy az olcsóbban veszem, drágábban eladom modell az e-kereskedelemben leáldozott?

S. Á.: A saját területünkön ez abból is látszik, hogy azok a nagy médiavállalatok, amelyek így próbáltak piacot szerezni, például a Sanoma vagy az Origo, érdemi dolgot nem tudtak letenni az asztalra. Tehát hiába van látogatóm, hiába építek egy szervezetet erre, néhány éve már nem lehet megkapaszkodni ezen a piacon.

hvg.hu: Ugyanakkor az utóbbi években egyre több mikrovállalkozás nyit saját webshopot, ők mind tévednének üzletileg?

S. Á.: Az valós üzleti logika, hogy az értékláncból kihagyjuk a nagykereskedő árrését. Az is, hogy az interneten nagyon alacsony a piacra lépés költsége. Tehát nem csoda, hogy mindenki webshopot akar nyitni. Mi is találkozunk azzal, hogy a kiadók nyakra-főre jelentkeznek webshopokkal. Ezt lehet csinálni, csak egy bizonyos üzemméret felett már nem lesz jövedelmező a vállalkozás.

hvg.hu: Mikortól válik beruházás-igényessé a csomagolás, kiszállítás egy webshopnál?

S. Á.: Kis cégek napi 100-200 rendelés esetén, házon belül meg tudják oldani a kiszállítást. Amikor már naponta 40 ezer terméket kell csomagolni és postázni, az már nagyon komoly logisztikai kihívást jelent. Tehát egy bizonyos méret után a logisztika rendkívül beruházás-igényessé válik. Háromdimenziós mérlegek, vonalkódolvasók, robotizált eszközök kellenek, mögötte integrált vállalatirányítási rendszer, és jelentős számú munkaerő, akik rakodnak, csomagolnak. Szerintem ugyanolyan nehéz mikrovállalkozásból közepes vállalkozássá válni, mint mondjuk a Bookline mostani állapotából nagyvállalattá válni.

hvg.hu: Milyen árréssel dolgoznak az e-nagykereskedők?

S. Á.: Jellemzően 50 százalékos árréssel dolgoznak. A könyv kvázi kötött áras termék, de ez inkább szokásjog, törvény még nincs rá. Tehát a kiadó ráírja az árat, és attól lefelé számítva kapjuk meg az 40-50 százalékot. A Librinek kicsivel magasabb az árrése, s ez nyilvánvalóan az egyesülésünk egyik mozgatórugója is volt. Van egyébként jutalékos modell is, például ajándékutalványok, előfizetések után.

hvg.hu: Ön szerint vége van a papíralapú könyvolvasásnak?

S. Á.: Ezen rengeteget vitatkozunk cégen belül. Szerintem az emberek nem olvasnak kevesebbet, csak más módon, és másmilyen tartalmat. Másrészt a papírkönyv soha nem fog kihalni, még úgy sem, hogy nagyobb részük digitálisan fog megjelenni. De például a szakkönyvek, művészeti albumok, antik dolgok papíron is megmaradnak, ebben biztos vagyok.

hvg.hu: Önnek hogyan változtak az olvasói szokásai az elmúlt években?

S. Á.: Ha összehasonlítom, hogy mennyit olvastam mondjuk tíz évvel ezelőtt, akkor azt látom, hogy most többet olvasok, de szinte csak digitálisan. Ma már nehezebben szánom rá magam, hogy elolvassak a neten egy-egy hosszabb elemzést, míg korábban ez még ment. Nyilván vannak könyveim is, de könyvtárnak azért nem csúfolnám a gyűjteményem. E-könyvolvasóm viszont többféle is van.”

Forrás:
Az üzlet, amelyben 50 százalékos árréssel dolgoznak; Ember Zoltán; HVG.hu; 2013. december 21.

A magyar internetezők egyharmada függő

„Többet használjuk a Facebookot, mint egy éve, és az oldal népszerűsége az 50 fölöttiek körében növekedett leginkább.

A magyarok nagyobb részének növekedett a Facebook-aktivitása az elmúlt egy évben annak ellenére is, hogy többségük attól fél, személyes adataihoz a közösségi portálon keresztül nem kívánatos személyek is hozzáférhetnek. A közösségi oldal népszerűsége az 50 év fölöttiek körében növekedett a leglátványosabban, a 19-29 évesek pedig sokszor a függőség egyes tüneteivel szembesülnek – derül ki abból a nem reprezentatív, ugyanakkor 31,185 internetező szokásait felmérő online kérdőíves kutatásból, amelyet a direktbiztosítási (internetes és telefonos) szolgáltatásokat kínáló Aegondirekt.hu végzett el.

Az Aegondirekt.hu által megkérdezett 31,185 ember több mint fele, 50,3 százaléka (15,689 fő) válaszolt úgy, hogy naponta többször is használja a közösségi oldalt, s a kutatásban résztvevő internetezők mindössze 2,9 százaléka (911 fő) jelölte meg azt a választ, hogy nem regisztrálta magát az oldalon, vagy soha nem használja azt. Ráadásul az elmúlt egy évben a felhasználók aktivitása is növekedett: az összes megkérdezett 56 százaléka gyakrabban használja a Facebookot, mint egy évvel ezelőtt, s csupán a válaszadók 6,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy manapság már ritkábban lép be a legnépszerűbb közösségi oldalra. Míg a 19-29 éves korosztály tagjai közül a megkérdezettek 51,3 százaléka használja többet manapság a facebookot, mint egy éve, az életkor emelkedésével egyre nagyobb lesz ez a szám: a 30-39 évesek 54,5 százaléka, a 40-49 éves korosztály 57,1 százaléka, az 50 fölöttiek pedig 60,6 százaléka tölt el több időt facebookozással mostanában, mint egy évvel ezelőtt.

A kutatásban megkérdezett 31,185 fő közül minden harmadik -a 19-29 éveseknek pedig 41,9 százaléka – válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy érezte-e már dühösnek vagy feszültnek magát azért, mert valami miatt nem tudott hozzáférni a facebook-profiljához. Ez lehet a függőség egyik jele, amely a kutatás szerint inkább a nőkre jellemző: a megkérdezett hölgyek 38,6 százaléka, míg a férfiak csak 26,8 százaléka számolt be arról, hogy érezte már magát dühösnek vagy feszültnek, amikor nem tudott belépni a közösségi oldalra. Ugyancsak érdekes az is, hogy a kutatás szerint 10-ből 4-en – a fiatalok közül 10-ből 5-en – szokták gyakran, vagy néha úgy érezni, hogy a Facebook használata hátráltatja őket a napi – például munkahelyi, iskolai, otthoni, vagy egyéb – feladataik elvégzésében.

“Sokan tehát a fontos szociális, foglalkozási vagy rekreációs tevékenységeik feladása vagy háttérbe szorítása árán is facebookoznak, s intenzív negatív érzéseket vált ki bennük az, ha a külső körülmények ebben meggátolják őket” – fejti ki Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója. Az Aegondirekt.hu kutatása szerint a Facebookot használók több mint fele, 59 százaléka (18, 402 válaszoló) tart attól, hogy személyes adataihoz a közösségi portálon keresztül nem kívánatos személyek is hozzáférhetnek, bár úgy tűnik, ez nem tartja vissza őket attól, hogy többet használják a közösségi portált.

“Bár a kutatásból kiderült, hogy a többség félti személyes adatait, sokan megfeledkeznek a közösségi oldal biztonságos használatáról, s gyakran nemcsak személyes adataik védelméről nem gondoskodnak kellőképpen, de otthonuk vagy vagyontárgyaik biztonságával sem törődnek, s például kiteszik az oldalra, hogy milyen új autót vásároltak, vagy melyik távoli országban és meddig töltik a szabadságukat” – figyelmeztet a lehetséges veszélyekre a felmérést végző Aegondirekt.hu vezérigazgatója, Marosvölgyi Péter.”

Forrás:
A magyar internetezők egyharmada függő; SG.hu; 2013. december 19.

Új törvény szabályozza a fizetési szolgáltatókat

„Az Országgyűlés a kormány javaslatára kedden törvényt fogadott el a fizetési szolgáltatókról. Ez alapján ilyen szervezetnek minősül a pénzforgalmi intézmény, valamint az elektronikuspénz- és az utalványkibocsátó is.

A képviselők 263 igen szavazattal, 70 nem ellenében és öt tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezdeményezését.

A törvény alapján a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó csak a felügyeletüket ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével tevékenykedhet, míg az utalvány kibocsátónak elég ugyanitt bejelentést tennie tevékenysége megkezdéséhez.

A parlament döntése értelmében előbbi két típusú szervezet pénzügyi szolgáltatást is végezhet, az utalványkibocsátók azonban csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra jogosultak.

Pénzforgalmi szolgáltatás alatt számlavezetés, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása érthető, nem tartozik ugyanakkor ebbe a körbe a csekk és az elektronikus pénz kibocsátása. Szintén pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül a távközlési, illetve digitális eszközökkel teljesített fizetési művelet.

A pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátók ügyfeleiknek saját eszközeikből kölcsönt nyújthatnak legfeljebb egy éves lejáratra. A pénzforgalmi intézményeknek tevékenységükhöz legalább 37,5 millió forint induló tőkével kell rendelkezniük, az utalvány kibocsátónál ugyanez a minimális tőkekövetelmény 10 millió forint.”

Forrás:
Új törvény szabályozza a fizetési szolgáltatókat; HVG.hu/MTI; 2013. december 17.

Megvan a 75 milliárd az e-útdíjból

„December 15-én éjfélre az elektronikus útdíjrendszer júliusi bevezetése óta megszolgált útdíj mértéke a 75 milliárd forintot – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium .Ennyi volt az idei évre, december 31-ig tervezett összeg.

A jövő évi díjbevételt eredetileg 150 milliárd forintra tervezték, de 10-15 milliárd forinttal is több lehet a javuló ellenőrzések következtében.

A rendszer beruházási költsége 42 milliárd forint volt, az ellenőrzésre a rendőrségnek biztosított forrással együtt.

A befizetett útdíj körülbelül fele-arányban oszlik meg a külföldi és a belföldi fuvarozók között. A külföldiek közül 40 százalékkal a román fuvarozók vezetnek, a sorban a lengyel, a bolgár és a szlovák kamionosok következnek.”

Forrás:
Megvan a 75 milliárd az e-útdíjból; ORIGO; 2013. december 15.

Szakirodalom

Megjelent a Kodifikáció és Közigazgatás negyedik, 2013/2. száma

Tartalomjegyzék

Köszöntő
Csörgits Lajos: Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban – elméleti és gyakorlati problémák
Boros Anita: Közigazgatási eljárás az Európai Unióban
Franczel Richárd: A második Orbán-kormány kormányzati struktúrája három év távlatából
Barta Attila: A közigazgatás területi szintjének legfontosabb jellemzői, kodifikációs állomásai Magyarországon 1867 és 1989 között
Tábit Renáta: A helyi népszavazás elektronizálása, mint a fenntartható közigazgatás vetülete – alternatív megoldások
Biró András: A közigazgatási hatósági eljárás jelene és jövője – Könyvbemutatóval egybekötött szakmai konferencia
Papp Olga: Területi álomigazgatás…? Recenzió Barta Attila Területi államigazgatás Magyarországon című könyvéről”

Forrás:
Megjelent a Kodifikáció és Közigazgatás negyedik, 2013/2. száma; Kodifikátor Alapítvány; 2013. december 21.

Efemer galériák. Videojáték kritikai megközelítésben

„Jelen kötet a negyvenéves videojáték közel tízéves elméleti és kritikai vitáiról, álláspontjairól és koncepcióiról nyújt áttekintést. Kritikus módon kezeli a videojátékról folyó beszéd elméleti, kritikai és fejlesztői koncepcióit, mivel a fogalmi változékonyságot, az iteratív jelleget tekinti a kifejezésforma legfontosabb sajátosságának. Kerüli továbbá az olyan elvont és sokat tárgyalt fogalmakat, mint az interakció vagy az immerzió, és a játékdesignhoz közelebbi megfelelőiket, a játék sürgetése, a játékérzés és az ágencia fogalmát használja. Az utóbbi fogalmak haszna elsősorban az, hogy kevéssé kötöttek a videojáték-elméletet uraló „játék vagy narratíva?” kérdése által, miközben érvényes és új válaszokkal szolgálnak az elméleti szempontból elcsépelt kérdésre.”

Forrás:
Efemer galériák. Videojáték kritikai megközelítésben; Kiss Gábor Zoltán; Gondolat Könyvkiadó, 207 oldal, 2790.- Ft, ISBN:978 963 693 490 3; 2013

Területi államigazgatás Magyarországon

„A kötet a magyar közigazgatás államigazgatási alrendszerének területi szerveiről, az ún. dekoncentrált államigazgatási szervekről szól. A szerző e szervcsoport sajátos fejlődését, valamint az emögött meghúzódó okokat és következményeket vizsgálja. Bár az elmúlt években a magyar államigazgatás területi szintje jelentősen átalakult, a kérdéskör aktualitását nem csupán ez adja, hanem az is, hogy a terület fejlődését már a rendszerváltás óta folyamatos reformsorozat kíséri…A könyv mélyreható tudományos igénnyel tárja fel azt a témakört, amelynek bemutatására és értékelésére vállalkozik. Nagyon széles jogszabályi és szakirodalmi bázisra támaszkodik, így a különböző tudományos álláspontok megismerésére és összevetésére is lehetőségünk nyílik. Ezen kívül a munka feladatának tekinti az önálló álláspont kialakítását, javaslatok megfogalmazását is. Nyelvezete tudományos, ugyanakkor jól érthető és követhető, szerkezete átlátható, felépítése logikus. A könyv mondanivalóját többek között a szerző által készített vagy aktualizált ábrák és táblázatok támasztják alá. Mindez alkalmassá teszi a kötetet arra, hogy a szak- mai közönség számára is rendkívül értékes legyen, ugyanakkor érdeklődő olvasók, egyetemi hallgatók is haszonnal forgathassák.”

Forrás:
Területi államigazgatás Magyarországon; Barta Attila; Gondolat Kiadó, 324 oldal, 3480.- Ft, ISBN:978 963 693 498 9; 2013
A szerzőhöz lásd még korábbi cikkeinket:
Papp Olga: Területi álomigazgatás…? Recenzió Barta Attila Területi államigazgatás Magyarországon című könyvéről (Recenzió a könyvről)
A területi államigazgatási szervek jogállása és azok változásai Magyarországon
A dekoncentrált államigazgatási szervek térstruktúrájának változása 1990 után

A világhálóba keveredett ember

„A kötet 77 rövid, a szerzők élettörténéseibe is betekintést adó szöveget tartalmaz az internet és a gondolkodás kapcsolatáról. 2013 nyarán meghatározó magyar közszereplőket, a tudományos, a gazdasági, a művészeti élet kiemelkedő résztvevőit kerestük meg a „Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását?” kérdéssel. A kérdésfeltevés szándékoltan személyes jellegű volt, hogy a közreműködők az esszé típusú írásokban saját tapasztalatukat, véleményüket fogalmazzák meg az internetről és hatásairól.

Az esszékötet szerzői:
Aczél Petra, András Ferenc, Asbóth János, Balázs Géza, Bán László, Bańczerowski Janusz, Bánki György, Bari Máriusz, Bedő Iván, Belányi József, Bódi Zoltán, Bőgel György, Böjte Csaba, Brückner János, Csűrös Csilla, Deák-Sárosi László, Dobó Mátyás, Domonkos Andor, Dragon Zoltán, Egyed László, Fábri György, Fehér Katalin, Fekete Zsombor, Fodor Péter, Frank Tibor, G. Németh György, Gombos Zsolt, Hajdu Csaba, Horváth Péter Iván, Jaksa Tímea, Juhász Péter, Jurecska Laura, Kálmán C. György, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, Kis Ádám, Kiss Renáta, Kiss Róbert Richard, Kovács László, Kukorelly Endre, Lattmann Tamás, Lendvai L. Ferenc, L. Varga Péter, Majtényi László, Mártonfi Attila, Mécs Anna, Monostori Károly, Németh Zoltán, Nyíri Kristóf, Ollé János, Ómolnár Miklós, Palló Gábor, Papp-Váry Árpád, Pásztor Balázs, Pál Dániel Levente, Perlaky-Papp József, Pintér Róbert, Prószéky Gábor, Réz András, Scheuring István, Sepp Norbert, Síklaki István, Stöckert Gábor, Szabó Márton, Szalai Zoltán, Szamuely Tamás, Szűts Zoltán, Szvetelszky Zsuzsanna, Takács Edit, Tallér Edina, Tari Annamária, Tátrai Péter, Varga Máté, Vass László, Vekerdy Tamás, Veres Zoltán, Zuh Deodáth, Zsoldos Dávid

A könyv Facebook-oldala: https://www.facebook.com/netesszekotet

Forrás:
A világhálóba keveredett ember : Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását?; Veszelszki Ágnes (szerk.); ELTE Eötvös Kiadó, 370 oldal, 3.700 (2.960) forint, ISBN:9789633121795; 2013

Új generáció a közigazgatástudományok művelésében

„TARTALOM
Előszó… 7
Barta Attila
Fővárosi, megyei kormányhivatalok a területi államigazgatás rendszerében… 9
Bencsik András
A fogyasztóvédelmi igazgatás fejlődési irányai… 27
Boros Anita
Az Európai Unió közigazgatási eljárásjoga… 51
Buzás Gábor
Gondolatok a rendőri intézkedésről. Egy tudományos kutatás előzményei és lehetséges folytatása… 69
Christián László
Rendészet újratöltve… 91
Fazekas János
Szabályozó hatóságok és önálló szabályozó szervek Magyarországon… 103
Gajduschek György
A magyar közszolgálatról – a szabályok és a tények tükrében… 117
Hajas Barnabás
Jelentéktelen hibából tömeges alapjogi sérelem?… 137
Hoffman István
„Forr a világ bús tengere” – Modellek közt hányódva: a magyar szociális igazgatás rendszerszerű változásai 1986-2013 között… 157
Lapsánszky András
A hírközlési liberalizáció és annak hatása a hírközlés közszolgáltatás tartalmára… 185
Linder Viktória
Státusz és pályabiztonság a közszolgálatban… 197
Nagy Judit
Közös nyomozócsoportok, mint a szervezett bűnözés elleni harc modern eszközei… 217
Patyi Gergely
Az ügyvédséget érő kihívások avagy „több az eszkimó, mint a fóka”… 231
Rozsnyai Krisztina
A barnamedve esete a szalámival… 255
Szabó Eszter Annamária
A kulturális örökség védelmének aktuális kérdései hazánkban… 273
Turkovics István
A végrehajtás, mint prevenció?!… 287
Veszprémi Bernadett
A felelősség formái és érvényesítése a közszolgálatban… 299”

Forrás:
Új generáció a közigazgatástudományok művelésében : posztdoktori konferencia, 2013. június 6-7.; Fazekas Marianna (szerk.); Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar; 2013 (pdf)

Törvények, rendeletek

2013. évi CCXX. törvény az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól

„Az Országgyűlés – az Európai Unió interoperabilitási stratégiai céljainak hazai megvalósításaként – a következő törvényt alkotja:
– a közfeladatot ellátó szervek által vezetett állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének megvalósítása és növelése,
– az állami versenyképesség növelése,
– az állami működés költséghatékonyságának növelése, valamint
– a nemzeti és nemzetközi szervek közötti együttműködés elősegítése
érdekében.

1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvényt a közfeladatot ellátó szervek által közfeladatuk ellátása során vagy azzal összefüggésben létrehozott – jogszabály által meghatározott adatokat tartalmazó és az adatok változásának a nyilvántartáson való átvezetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárásrenddel rendelkező – nyilvántartásuk (a továbbiakban: nyilvántartás) más nyilvántartással való együttműködési képességének biztosítása érdekében kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a hazai nyilvántartások adatainak az Európai Unió intézményei és tagállamai részére történő átadására is alkalmazni kell.

5. Adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat és az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás
7. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartások közötti egyszerű adatátvétel és automatikus adatátvétel céljából kialakított adatkapcsolat-szolgáltatás rendjének biztosítása érdekében adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzatot készít (a továbbiakban: szabályzat).

11. A központi címregiszter
14. § (1) A címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az egységes címkezelés biztosítására központi címregiszter szolgál.
(2) A központi címregiszter olyan, a nyilvántartások közötti együttműködést elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában adatkapcsolat-szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások számára.”

Forrás:
2013. évi CCXX. törvény az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól; Magyar Közlöny 2013. évi 213. szám, 2013. december 18.; 85130-85135 (pdf)

Rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott követelményekről

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 77/2013. (XII. 19.) NFM rendelete az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint biztonságos információs eszközökre, termékekre vonatkozó, valamint a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolási követelményeiről; Magyar Közlöny; 2013. évi 214. szám, 2013. december 19.; 85387-85472. oldalak (pdf)