Tartalomjegyzék


Kiemelt hírek

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt hírek

Az ipar versenyképessége: a bizottsági jelentések hathatósabb uniós és tagállami fellépést szorgalmaznak

„A jelenlegi nehéz gazdasági környezet ellenére az uniós feldolgozóipar számos, a gazdasági növekedés fellendítésének szolgálatába állítható adut tartogat a versenyképesség terén. Ez olvasható ki a Bizottság ma közzétett két jelentéséből, amely az ipar versenyképességét vizsgálja. A növekedés beindítása érdekében azonban az EU-nak és a tagállamoknak sürgős lépéseket kell tennie az alábbi kihívásokat tartogató területeken: beruházások, a finanszírozáshoz való hozzáférés, közigazgatás, külföldi piacokra jutás, innováció, továbbá energiaárak.

Ferdinando Nelli Feroci európai ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a következőképp nyilatkozott: „Nagyra értékelem az ipar versenyképességének növelése érdekében eddig tett erőfeszítéseit, ugyanakkor még bőven marad teendőnk. Ha orvosoljuk a problémákat és fokozzuk a befektetéseket, megszüntetjük a finanszírozáshoz való hozzáférés korlátozását, letörjük a magas energiaárakat és hatékonyabbá tesszük a közigazgatást, erősebb versenypozícióba hozzuk vállalkozásainkat és a kkv-kat a globális piacon.”.

Az egyes tagállamok versenyképessége igen eltérő képet mutat
A tagállamok teljesítménye és eredményeinek javulása vagy romlása alapján négy csoportot különböztethetünk meg:

  • Az első csoportba tartoznak a magas és egyre javuló versenyképességű országok: Hollandia, Németország, Dánia és Írország.
  • Magas, ugyanakkor stagnáló vagy csökkenő versenyképességű országok: Belgium, Egyesült Királyság, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország és Finnország.
  • Szerény, ámbár javuló tendenciát mutató versenyképességű országok: Észtország, Litvánia, Spanyolország, Lettország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Görögország.
  • Szerény és stagnáló vagy csökkenő versenyképességű országok: Szlovénia, Bulgária, Horvátország, Málta és Ciprus.

Az EU számos előnnyel rendelkezik a versenyképesség terén…
Az uniós feldolgozóipar töretlen sikere az alábbi erősségeiben rejlik: magasan kvalifikált munkaerő, az exportált áruk magas belföldi tartalma, valamint a komplex és minőségi termékekhez kapcsolódó komparatív előnyök. A tagállamok a válság 2008-as kezdete óta számos, a versenyképesség fokozását szolgáló intézkedést fogadtak el.

… azonban egyes szakpolitikák állandó figyelmet igényelnek
Az adatok elemzése alapján mindkét jelentés arra a következtetésre jutott, hogy meg kell fontolni a szakpolitikai fellépés lehetőségét a következő területeken.

Valamennyi ágazatban további beruházásokra van szükség, mert csak így biztosítható az európai ipar versenyképessége.

Ugyanolyan pénzügyi teljesítményt mutató vállalkozások közül a kis vagy újonnan alapított vállalkozások nehezebben jutnak banki hitelhez. Mindez rávilágít arra, hogy a banki kölcsönök piaca nem működik hatékonyan.

A versenyképességet a hatékonyabb innováció, a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosítása és a magasan képzett munkaerő alkalmazása serkenti.

A vállalkozások versenyképessége akkor növekszik, ha a rájuk háruló költségek mellett a közigazgatási ügyek kiszámíthatatlansága is csökken. A közigazgatás hatékonyságának fokozásával megszaporodnak a gyorsan növekedő vállalkozások, különösen pénzügyi forgalmuk révén. A vállalkozások növekedését főleg az idő- és költségigényes adószabályok, a korrupció és a kevéssé hatékony igazságszolgáltatási rendszer gátolja. A legtöbb tagállamnak mindemellett jobban ügyelnie kell arra, hogy az egyéb területeken hozott szabályok és jogszabályok milyen hatással lesznek a versenyképességre.

A kkv-knek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a nemzetközi porondra léphessenek. A kisebb és fiatalabb cégek jelenleg kevesebb eséllyel jutnak be a külföldi piacokra és tesznek szert az ebből származó haszonra. A kisvállalkozások exporttevékenységének kiterjesztését jelentősen segítik azok a vállalkozói környezetre vonatkozó politikák, amelyek a tőkéhez való hozzájutásra, az innovációt támogató készségekre és a termelékenység fokozását szolgáló intézkedésekre összpontosítanak.

Negatív hatást gyakorolnak a versenyképességre a többi gazdasághoz képest magasabb uniós villamosenergia- és gázárak. Az energiahatékonyság terén tett előrelépések azonban nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni az áremelkedések hatását. A versenyképes energiaárakhoz hatékony villamosenergia-piacra és változatos energiaforrásokra van szükség.

A következő lépések
A jelentés eredményeit mind uniós mind nemzeti szinten felhasználják a tényeken alapuló döntéshozatalban. A 2014. szeptember 25–26-án ülésező Versenyképességi Tanács is megvitatja a jelentésekben foglaltakat, amelyeket az európai szemeszter keretében a tagállamok költségvetési és strukturális reformra vonatkozó politikáiról szóló tanácsi ajánlások is tükröznek majd.

Háttér-információk
A Bizottság éves jelentéseket készít a versenyképességről, hogy tényeken alapuló mutatókkal segítse az uniós és tagállami szakpolitikák kialakítását. A 2014. évi európai versenyképességi jelentés – „A vállalkozások növekedésének elősegítése” mennyiségi szempontból értékeli az uniós iparágak teljesítményét a versenyképesség terén, és empirikus válaszokat ad az iparpolitikáról folytatott vita kiemelt kérdéseire. A 2014. évi tagállami versenyképességi jelentés – „Európa újraiparosítása” pedig mutatóalapú értékelést nyújt az iparpolitika uniós és nemzeti szintű végrehajtásáról, tagállamonként lebontva.

További információk

Forrás:
Az ipar versenyképessége: a bizottsági jelentések hathatósabb uniós és tagállami fellépést szorgalmaznak; Európai Bizottság; IP/14/989, 2014. szeptember 11.
Lásd még Az EU és a magyar kormány közös célja az újraiparosítás; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014.

Magyar közigazgatás és versenyképesség – nemzetközi (uniós) összehasonlításban

Az alábbiakban csak a közigazgatásra vonatkozó részeket emeljük ki, a lábjegyzetek nélkül:

„…A közigazgatás korszerűsítése
A közigazgatás alacsony hatékonysági szintje és a nagy adminisztratív terhek régóta fennálló jelenségek Magyarországon. A politikai döntéshozatal minőségével kapcsolatos mutatókkal összefüggésben az ország már egy jó ideje gyengén teljesít a legtöbb nemzetközi versenyképességi ranglistán, és a teljesítménye romlott. Magyarország 2011-ben a közigazgatás rendszerszintű problémáinak orvoslására két nagyszabású programot indított: a bürokráciacsökkentő programot és a Magyary Programot.

Az adminisztratív teher csökkentése
A Magyary Program keretében mind intézményi szinten, mind szervezeti szempontok alapján reformokra került sor. E változtatásoknak köszönhetően javult a helyzet a közigazgatás hatékonysága terén, de a további javulás érdekében az adminisztratív kapacitást, különösen a humánerőforrással kapcsolatos szakértelmet még javítani kell.

A bürokráciacsökkentő program 2011-ben indult a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentésének céljával. A 106 tervezett intézkedés végrehajtása 2014 elejére nagyjából lezárult, és a kormány becslései szerint sikerült elérni az eredetileg kitűzött bürokráciacsökkentési célt (25%). Az üzleti szektor azonban még nem érzi ezeket az eredményeket, hiszen továbbra is az adminisztratív terhek magas szintjéről és csak csekély javulásról számol be.

Noha Magyarország az e-közigazgatás terén még nem éri el az uniós átlagot, az utóbbi 4 évben számos ebbe az irányba mutató intézkedésre sor került, ezek pl. az építési engedélyekkel és dokumentációval kapcsolatos elektronikus ügyintézés, az éves cégbeszámolók elektronikus közzététele, a társasági adók elektronikus úton történő befizetése. Az elektronikus közbeszerzést illetően az ország viszont még mindig elmarad az uniós átlag mögött, amelyre külön országspecifikus ajánlást kapott. [„A közbeszerzések piacát jellemző verseny némileg javult, de további erőfeszítésekre van szükség. Az elektronikus közbeszerzés nagyobb mértékű igénybevétele például jelentős költségmegtakarításokat eredményezhetne, javítaná a közbeszerzések átláthatóságát és fokozná a versenyt.” A Tanács ajánlása Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramját (2014/C 247/15), 2014. július 8.]

Egy másik említésre méltó intézkedés 2013-ban az volt, hogy a pénztárgépeket online összekapcsolták az adóhivatallal, ami ugyan jelentős kezdeti beruházást igényelt, de hosszú távon egyszerűsítést jelent a vállalkozások számára, és hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez.

Üzleti környezet
A gyakori jogszabályi változások miatt a szabályozási környezetre a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság jellemző. Magyarországon elvileg ugyan kötelező minden jogalkotási javaslathoz hatásvizsgálatot készíteni (40), azonban erre mégsem kerül mindig sor, vagy ha igen, akkor a minőségen még javítani lehetne. A hatásvizsgálatnak hivatalos részét képezi a kkv-kra gyakorolt hatások elemzése is, de a kkv-teszt megfelelő elvégzése nem szisztematikus.

A közigazgatás átláthatóságának növelésére 2013-ban új intézkedéseket vezettek be, így pl. etikai kódexeket és a közérdekű bejelentéssel kapcsolatos új törvényt fogadtak el. Annak ellenére, hogy ezek a lépések a megfelelő irányba tartanak, további erőfeszítésre van szükség a korrupció elleni hatékony fellépéshez, különösen a közbeszerzés területén.

3.17.7 Következtetések

A kiterjedt reformok ellenére a közigazgatás még mindig terhet jelent a vállalkozások számára, és a szabályozási környezet a versenyképesség útjában áll.”

Forrás:
Member States Competitiveness Report 2014 Hungary, a 3.17 fejezet (Magyarország) magyar változata; Ref. Ares(2014)2974474 – 11/09/2014 ; 2014. szeptember 11.(pdf)

Közigazgatás, politika

Patyi: tovább bővül a közszolgálati egyetem

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudatosan fejlesztett egyetem – a rektor szerint leginkább ezzel lehet jellemezni a 2011-ben alapított intézményt. Mint Patyi András az MTI-nek adott interjújában elmondta, a fejlesztés még nem ért véget: a tervek szerint jövő év elejétől önálló karon folynak majd a nemzetközi képzések, s többek között 2015 végéig teljes egészében a Ludovika Campusra költöztetik a közigazgatási és rendészettudományi képzést.

Kifejtette: 2010-ben és 2011-ben egy jól átgondolt tervezési folyamat készítette elő az egyetem 2012. januári indulását. Azóta folyamatos, részben európai uniós pénzből finanszírozott tartalmi és szervezeti fejlesztés ment végbe az intézményben. A rektor hozzátette: reméli, hogy ez a racionálisan megtervezett fejlesztés az egyetem minden szervezeti egységében, minden működési területén látszik.

Az elmúlt két és fél év legfontosabb eredményei közül kiemelte, hogy 2012-ben még romos épület volt a Ludovika Akadémia, mostanra viszont felújították, és egy hagyományokat őrző, de modern épület áll a VIII. kerületben, az ugyancsak megszépült Ludovika téren. A rektor az oktatás területén az országban elsőként létrejött és eddig egyedüliként működő Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola létrehozását nevezte az egyik legfőbb fejlesztésnek. Így jelenleg már három doktori iskola működik az NKE keretein belül.

Patyi András szerint az egyetemet többféle címkével lehet jellemezni: hazánk egyetlen katonai, valamint rendvédelmi egyeteme, másrészt az ország közszolgálati továbbképző egyeteme és az itt oktatott, kutatott tárgyak, diszciplínák nyomán államtudományi egyetem is egyben.

Jelenleg az NKE-nek négy campusa van. A Ludovika Campuson van az intézmény ‘vezérlési központja’. Emellett itt található a – jelenleg még karközi szervezeti egységként működő – Nemzetközi Intézet is. Az egyetem Fenntartói Testületének döntése értelmében ebből az intézetből jövő év elején új, önálló kar alakul, ahová az összes nemzetközi jellegű képzést átcsoportosítják. Többek között a biztonság- és védelempolitikai képzést is, amelyet egyúttal át is neveznének nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakká.

A jelenleg is önálló karként működő egységek közül a Közigazgatás-tudományi Kar a XI. kerületi Ménesi úton, a Rendészettudományi Kar a XII. kerületben, a Farkasvölgyi úton, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar a X. kerületi Hungária körúton működik. A tervek szerint a közigazgatási és a rendvédelmi kar még a fejlesztés első ütemében, vagyis jövő év őszére átköltözik a Ludovika Campusra. A második ütemben pedig – a 2016-2017-től kezdődő időszakban – a katasztrófavédelmi képzés is ide kerülhet. Patyi András szerint a Ludovika nehezen képzelhető el katonák nélkül, ezért szeretné, ha egyszer majd újra az egykori Ludovika Akadémián folytathatnák tanulmányaikat a honvédtisztjelöltek is. Ennek azonban speciális technikai feltételei vannak, hosszabb tervezést és egyeztetést igényel még.

A Ludovika Campus fejlesztésének részeként a napokban elkezdődött egy hatszáz fős kollégium építése, és tervben van egy új oktatási épület létrehozása, valamint egy sportközpont kialakítása is, ahol sportcsarnok, uszoda, lőtér és kültéri sportpályák is lesznek. Továbbá engedélyes tervük van a park felújítására, amely magában foglalja a régi lovarda megújítását is.

Az NKE 2014-2015-ös tanévének hivatalos megnyitó ünnepsége szeptember 8-án, hétfőn reggel lesz. A rendezvényen a rektor mellett beszédet mond Hende Csaba honvédelmi miniszter is. Patyi András elmondta: ebben a tanévben mintegy 7 ezer hallgató tanul az egyetemen, köztük több,mint 2200-an elsőévesként.

A rektor elmondta: 2012 végén átvették a közszolgálati továbbképző rendszer újjászervezésének és működtetésének feladatát is. Ennek nyomán idén mintegy 74 ezer kormány- és köztisztviselőnek szerveznek és tartanak rövid, illetve hosszú távú képzéseket, tanfolyamokat. Az idei tanév újdonságai közül a rektor kiemelte: elindult a nemzetközi közszolgálati mesterszak, amely az állammal kapcsolatos nemzetközi munkakörök mesterszintű ellátásra készít fel, valamint elindul az új közigazgatás-szervező szak is. Ezek mellett a továbbképzési palettán is több új szakirány indul. Ilyen például a közmédia vezetőinek bevonásával kidolgozott közszolgálati média és kommunikáció szak, amely jövő februárban, valamint a protokoll és közszolgálati kommunikáció szakirányú szak, amely már most októberben indul.

Patyi András, aki a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is, az MTI-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy különböző elfoglaltságait nem könnyű összeegyeztetni. Sajnálja, hogy nem jut elég ideje és energiája például a tanításra. Ezzel együtt ebben a tanévben is ‘kiharcolt magának’ egy kötelezően választható – ‘a választási eljárás elmélete és gyakorlata’ című – tantárgyat.

Patyi Andrást tavaly választották meg az NVB elnökévé, de – mint fogalmazott – már korábban is évekig ‘választási frontharcos’ volt. Korábban kilenc évig dolgozott jegyzőként: ebben a minőségében 7-8 választási forduló megszervezését és lebonyolítását irányította Budapest XII. kerületében. Az NVB elnöke elmondta, hogy a választási eljárásban rendkívül rövid határidők vannak, sokszor néhány órán belül kell meghozniuk a döntéseket. Kiemelte, hogy mind az országgyűlési, mind az európai parlamenti képviselői választás idején rendkívül jó összetételű választási bizottság állt össze. Feladatorientált, kiváló jogi gondolkodású szakemberekkel dolgozhatott együtt, jelentősebb viták nem akasztották meg a munkát, ‘csak’ dolgozni kellett.

Megjegyezte: az önkormányzati választás sokkal összetettebb és több munkával jár, mint az országgyűlési választás lebonyolítása. Ez alkalommal két szavazás lesz egy napon, ugyanis az önkormányzati és a nemzetiségi képviselők megválasztására egyszerre kerül sor.”

Forrás:
Patyi: tovább bővül a közszolgálati egyetem; OrientPress; 2014. szeptember 8.

A térség gazdaságának fejlesztése az egyik legfőbb célja a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormánymegbízottnak

„A térség gazdaságának fejlesztése az egyik legfőbb célja a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormánymegbízottnak. Kállai Mária a Rádió Orient műsorában elmondta, közel 3 százalékkal javult a munkanélküliségi ráta az előző évhez képest, és a kkv szektorban 8 beruházás valósult meg. Kállai a kormányhivatali infrastruktúrát is korszerűsítené – amivel az eddigi 70 millió forint mellett további megtakarításokat érhetnek el.

Ma Jász-Nagykun-Szolnok megye minden településen intézhető valamilyen formában államigazgatással kapcsolatos ügy – közölte Kállai Mária a Rádió Orient műsorában. A 9 járási hivatal mellett 16 településen található kirendeltség, 53 helyen pedig ügysegédek dolgoznak. A tervek szerint a megyében összesen 18 új típusú kormányablak lesz, melyből eddig hármat adtak át, hamarosan 3 újabb készülhet el.

A kormánymegbízott elmondta, a kormányhivatalban folyamatosan keresik az újabb megoldásokat a költségek lefaragására – kezdve az olyan apróbb dolgoknál, mint a szolgálati autók, vagy a technikai eszközök költséghatékony használata. Azzal, hogy a korábban széttagolt szakigazgatási szerveket egy épületbe költöztették, több mint 70 millió forintot spóroltak meg, az infrastruktúra, az épületek, az energiafelhasználás fejlesztésével pedig további megtakarításokat érhetnek el – hangsúlyozta.

A lakossági észrevételek összesítésére létrehoztak egy külön Ügyfélszolgálati Bizottságot, amelynek feladata az esetleges problémák feltárására, kijavítására. Kállai Mária szerint az okmányirodák meghosszabbított nyitva tartása nagy sikert aratott és a kormányablakokat is egyre többen keresik fel. A kormányhivatalban emellett elindult a „Szolgáltató Kormányhivatal” projekt kialakítása is.

Kállai Mária kiemelte, a kötelező feladatokon túl a kormányhivatal fontos szerepet vállal a térség társadalmi életében is. Részt vesznek a Biztonságos Szórakozóhely és a Mintamenza programban és egyre többen keresik fel a megyei rezsipontokat is. A szolnoki utcanevek változásával kapcsolatos új okmányokat például helybe vitték az érintett lakóknak. A kormánymegbízott több mint 300 eseményen vett részt az elmúlt szűk két évben és rendszeresen találkozik a megye különböző vezetőivel.

A megye gazdasága folyamatosan fejlődik, az ipargazdaság tekintetében a megyék között a 7. helyen van. A problémát a jó közlekedési viszonyok hiánya adja, ugyanakkor biztató, hogy elkezdődött a 4. számú főút újabb bővítése, és fejlesztik a 33-as főutat is. A kormányhivatal vezetője rámutatott, a kormányhivatal a hatósági feladatait felgyorsítva igyekszik segíteni ezeket a beruházásokat. A megye foglalkoztatottsága is javuló tendenciát mutat: a KSH adatai szerint 7,15 százalék a munkanélküliségi ráta, vagyis 3 százalékkal javult a tavalyi évhez képest. Míg 2012-ben 18 munkáltató 91 új álláshelyet teremtett, addig 2013-ban 44 vállalkozás 222-t. Kállai Mária elmondta, a munkahelyteremtő vállalkozások lehetőségeiről a kormányhivatal fórumokon, konferenciákon folyamatosan tájékoztatja az érintetteket.”

Forrás:
Lassan tör előre a gazdaság Szolnok megyében; OrientPress; 2014. szeptember 9.

Önkormányzati szervezetfejlesztés Felsőzsolcán

„Csökkenti költségeit és hatékonyabbá válik az önkormányzat működése Felsőzsolcán, a város önkormányzatának szervezetfejlesztése (ÁROP-1.A.5- 2013) projekt keretében. A jelenlegi helyzetben, amikor az önkormányzatok intézmény-fenntartási, hatósági feladat- és hatáskörei jelentősen változnak, kiemelt fontossággal bír az önkormányzati szervezet átalakítása a megváltozott feladat ellátási rendszerhez.

A projekt célja, hogy Felsőzsolca Város Önkormányzata a közigazgatás fejlesztése terén a megváltozott feladat-ellátási rendben és finanszírozási környezetben is ésszerűen és fenntarthatóan szervezett szolgáltatáskínálattal, hatékony kötelező és önként vállalt feladatellátással vegyen részt a közfeladatok intézésében.

A „Felsőzsolca Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése” projekt Felsőzsolca Város Önkormányzatának válasza azokra a kihívásokra, melyek a gazdasági válság elhúzódása valamint az önkormányzatok tevékenységét és feladatait újra szabályozó 2011. évi CLXXXIX. törvény és a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény következtében jelentek meg.

A kötelező és önként vállalt szakmai feladatok esetében nemcsak fontosnak, hanem alapkövetelménynek tartja a város vezetése a partnerség elvei mentén a lakossági igények és az állampolgári szempontok figyelembe vételét. A lakossági igények és az állampolgári szempontok felmérésére a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség- és igényfelmérés keretében került sor.

A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készült a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről önkitöltős kérdőíves lekérdezés útján, mintegy négyszáz lakos bevonásával.

Kidolgozás alatt áll egy új irányítási modell, egy új feladat ellátási és finanszírozási modell és nem utolsó sorban egy költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégia is formát ölt. Másrészt az átalakuló szervezet felépítésével, a folyamatok és a munkatársak belső együttműködésének fejlesztésével együtt biztosítani fogjuk a polgármesteri hivatal működésének hatékonyságát, a folyamatok zökkenőmentes működtetéséhez. Ez egyaránt jelenti a működési színvonal és az ügyfélkapcsolatok színvonalának megőrzését és fejlesztését továbbá az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatok és módszerek adaptálását az átalakítás során és azt követően is.

Felsőzsolca Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése (ÁROP-1.A.5- 2013) pályázati célkitűzései illeszkednek a kormányzat Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programjához (MP 12.0). Ennek részeként a ZsolcaTV Nonprofit Közhasznú Kft (ZsolcaTV) tevékenységeinek hatékonyabb működésére irányuló szervezeti javaslatok és biztosítja a tulajdonosi felelősséget is megjelenítő hatékony együttműködést és feladatellátást. Felsőzsolca Város Önkormányzata többletvállalása, hogy e gazdasági társaság esetében a hatékonyságnövelési stratégiában azonosított rövidtávú hatékonyságnövelési javaslatok bevezetésre kerülnek a projekt során.

A Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (GAMESZ) újszerű finanszírozási modelljének a kidolgozása, ami a későbbiekben adoptálható más, önkormányzat által fenntartott intézmény vonatkozásában is. A Felsőzsolcai Családgondozó Központon keresztül ellátott térségi feladat-ellátási modell felülvizsgálata.

A felsőzsolcai projekt jól illeszkedik az Államreform Operatív Programhoz is, s hozzájárul a közigazgatási teljesítményének növekedéséhez és a lakosság, valamint a vállalkozások közigazgatással való elégedettségi indexének – országos szinten – 10 százalékos növekedéséhez.

Felsőzsolca Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése (ÁROP-1.A.5- 2013) projekt az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott 22 millió forint összegű támogatásból valósul meg 2013.11.04-2014.12.31.között.”

Forrás:
Önkormányzati szervezetfejlesztés Felsőzsolcán; OrientPress; 2014. szeptember 9.

Október 31-éig kerül a kormány elé a holding alapú közszolgáltatási rendszerre vonatkozó előterjesztés

„ A holding alapú nonprofit közszolgáltatási rendszerre vonatkozó jogszabályok tervezete, valamint a szükséges kormányzati intézkedésről szóló előterjesztés október 31-ig kerül a kormány elé a vonatkozó kormányhatározat alapján.

A kormány a közszolgáltatási rendszer átalakítása érdekében egy olyan állami tulajdonú holding létrehozásán dolgozik, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntarthatóan működik.

Az új közszolgáltatási rendszer előkészítésére, a szabályozási, gazdasági megalapozó feladatok elvégzésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével, az igazságügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter részvételével munkacsoport alakult, munkáját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal segíti.

A munkacsoport szeptember 15-éig készíti el számításait, javaslatait. A munka során meg kell vizsgálni valamennyi közmű-szolgáltatási szektor – hulladékgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, távhőszolgáltatás, villamos energia szolgáltatás, földgázellátás – helyzetét.”

Forrás:
Október 31-éig kerül a kormány elé a holding alapú közszolgáltatási rendszerre vonatkozó előterjesztés; Miniszterelnökség; 2014. szeptember 13.

Szolgáltató lett a közigazgatás

„A szolgáltató közigazgatásban nem érezhető hierarchia ügyfél és ügyintéző között.

Az országban 68., a megyében 4.-ként átadták pénteken a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatal Kormányablakát. A város önkormányzata mintegy 250 millió forintos beruházásra nyújtotta be pályázatát, amelyhez a kormányablakon túl több fejlesztés is tartozik, például a polgármesteri hivatal mögötti utca felújítása – fogalmazott Kiss Attila polgármester az ünnepségen.

2011 elején vette kezdetét az integrált intézményrendszer kialakítása uniós források bevonásával, 2014 februárjától nyitották meg a 264 ügytípusban intézkedő, minden nap 8 és 20 óra között az állampolgárok segítségére lévő szolgáltató közigazgatás tereit – fogalmazott dr. Baltay Tímea, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az átadott pontokat eddig mintegy 600 ezer állampolgár kereste fel, elsősorban személyi igazolvánnyal, jármű- és lakcímnyilvántartással, valamint családtámogatásokkal kapcsolatos ügyekben. A kormányablak célja, miszerint biztosítsa az egyablakos kiszolgálást, megvalósulni látszik – tette hozzá.

Fantasztikus motor
– Azon ambíció, ezáltal fantasztikus motor hajtott bennünket, hogy etikus, kulturált, 21. századi minőségű, adófizetőkhöz méltó kiszolgálást szervezzünk meg, hiszen nem feledhetjük, a polgárok pénzéből működik, az ő érdekeit szolgálja a kormányablak – mondta Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.

Kiemelte, hogy a város önkormányzata villámgyorsan felismerte ennek a fejlődésnek a lényegét, ezáltal párját ritkító együttműködést alakítottak ki.

A hajdúböszörményi polgármesteri hivatal bővítése során létrejött épületszárny 600 négyzetméteres, akadálymentes, lifttel felszerelt – mutatta be dr. Ficsor László hivatalvezető. Az ott dolgozók kormányablakos képzésen vettek részt, és vizsgát tettek, ezért az új épület garancia a szakszerű ügyintézésre – tette hozzá.

Oda a „szolgálati nézés”
A magyar kormány fixaideálja, hogy a kormányablakokban tükröződő állami működés fontos az ország versenyképessége szempontjából. Ne töltsön az ügyfél sok időt az ügyintézéssel, és ne kopjon feleslegesen az agysejtje, hiszen onnan siet tovább. Az új, szolgáltató ügyintézés egyik kulcsa, hogy megszűnik a hivatalnok évtizedekig berögzült „szolgálati nézése”, az ügyfélben gyomorideget generáló összevont szemöldök – tette hozzá Rácz Róbert.”

Forrás:
Szolgáltató lett a közigazgatás ; Hajdú Online; 2014. szeptember 12.

Felmentették a kórházfenntartó főigazgatóját

„ Török Krisztina október elsejétől új feladatot kapott a kormányzattól; áthelyezése a kórházfenntartó földarabolásának kezdetét jelzi.

Bár az új egészségügyért felelős államtitkár konkrét ágazati átalakítási terveit még ismerhette meg a közönség, az első jelentős személyi döntését már meghozta. Október elsejétől felmentette tisztségéből Török Krisztinát, a kórházfenntartó hivatal főigazgatóját és egyúttal megbízta az Országos Egészségfejlesztési Intézet vezetésével.

Információink szerint Török Krisztina új feladata a népegészségügyi uniós projektek megszervezése, levezénylése lesz. Mint ismert, a kormányzat elszánt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) földarabolásában. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy minapi konferencián is elmondta, hogy a kórházak felügyeletében és irányításában lényeges változás várható.

A főigazgató áthelyezése a GYEMSZI eljelentéktelenítésének lehet az első lépése. Szakmai körökben terjed az a verzió, miszerint kórházfenntartás is a humántárcához tartozó szervezettől a Lázár János miniszter felügyelete alá tartozó kormányhivatalokhoz kerülne.

A Népszabadság úgy tudja, a kórházfenntartó hivatal főigazgatói posztjára mások mellett esélyes Reiter József, a GYEMSZI egyik főigazgató-helyettese, valamint Ónodi-Szűcs Zoltán, a GYEMSZI Térségi Egészségszervezési Központ vezetője.”

Forrás:
Felmentették a kórházfenntartó főigazgatóját; Dankó Anna; nol.hu; 2014. szeptember 11.

Nemzeti mobilfizetés: lejár az EU két hónapos határideje

„A kormány álláspontja szerint a nemzeti mobilfizetési rendszerre vonatkozó magyar szabályozás tiszteletben tartja a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága uniós alapelveit, az uniós szabályoknak mindenben megfelel – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálja a nemzeti mobilfizetési rendszerre vonatkozó magyar szabályozást – idézte fel az NFM.

Július 11-én indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amelyben a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésében betöltött szerepéről, a korábbi rendszerhez képest bevezetett jogszabályi változások indokairól és a megtett intézkedések arányosságáról várja a magyar kormány tájékoztatását.

A kormány válaszol a bizottság levelére – közölte az NFM.

A kormány célja a mobilfizetés egységes platformjának létrehozásával, hogy egységes műszaki és jogi feltételekkel széles körben megvalósítsa egyes közszolgáltatások mobilfizetési értékesítésének komplex rendszerét, elősegítve ezzel a meglévő szolgáltatások továbbfejlesztését és újak bevezetését – írta a minisztérium.

A tárca szerint az új szabályozás garantálja, hogy a mobilfizetést igénybe vevő felhasználók elérhető áron férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz. A rendszerhez kapcsolódni kívánó viszonteladók számára pedig nyílt hozzáférést teremt az értékesítéshez, ezáltal is biztosítva a versenyt a viszonteladói piacon.

A július 1-jén megindult nemzeti mobilfizetési rendszer pozitív gyakorlati tapasztalatokkal szolgál, és visszaigazolta a jogalkotói szándékot – áll az NFM írásos válaszában.

Az Európai Bizottság az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelentő indoklással ellátott vélemény formájában felszólította Magyarországot, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekben.

A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a felszólításra megfelelő választ adjanak, ellenkező esetben az Európai Bizottság keresetet indíthat Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán.

Július 1-jétől országosan egységes mobilrendszeren – a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és szerződött partnerein – keresztül lehet fizetni a parkolásért és az autópálya használatért.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMFR) létrehozását és elindulását a nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete határozza meg. Első működési szakaszában az NMFR a parkolási közszolgáltatás és az autópálya-használati díj mobilfizetéses értékesítését biztosítja.”

Forrás:
Nemzeti mobilfizetés: lejár az EU két hónapos határideje; HVG.hu/MTI; 2014. szeptember 11.

Közigazgatási, politikai informatika

Microsoftos felhőre ment a Debreceni Egyetem

„A felhőalapú levelezést és az Office 365 szolgáltatásait minden debreceni egyetemista ingyenesen veheti igénybe a Microsoft Digitális Oktatási Alapcsomagjának köszönhetően.

Nem kevéssé pikáns, hogy a közelmúlt felhős botrányai után a Microsoft épp most jelentette be, hogy – egyébként a kormány és a cég stratégiai megállapodásának megfelelően – a Debreceni Egyetemen harmincezer diáknak biztosítanak felhőalapú technológiára alapozva e-mail szolgáltatást, belső intézményi címet 50 gigabájtos tárhellyel és 1 terabájtos személyes tárhelyet. A vállalat hangsúlyozza közleményében, hogy a rendszer bevezetését és üzemeltetését az egyetem lényegi beruházás nélkül tudta megvalósítani, mert az annak az 52 milliárd forint értékű támogatásnak a része, amelyről 2012-ben állapodott meg Magyarország kormánya és a Microsoft Magyarország.

Ez utóbbi valóban igen jól hangzik, ám korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy a Microsoft e technológiát globálisan ingyen biztosítja az oktatási intézményeknek, így ennek forintosítása inkább pr-fogásnak tűnik – még akkor is, ha a cég az IT cafénak már akkor jelezte, hogy ezt nem így kell felfogni. De mi ma is úgy tartjuk, hogy valóban támogatás az, amit a Microsoft ad, ám mindezzel valójában a vállalat jár igen jól, hiszen egy nagy intézményt csatornáz be saját rendszerébe, köt hozzá, így hosszabb távon és következményeit nézve ez számukra sokkal inkább gyümölcsöző befektetés, mint lényegi innováció az egyetem részéről. (A felhővel kapcsolatos, az utóbbi években sokszor felmerült biztonsági és felügyeleti kifogásokat jelen esetben inkább mellőzzük.)

De lássuk az előnyöket is: a cég és a Debreceni Egyetem együttműködésében nemcsak a belső levelezés valósul meg, hanem a egyetem automatikusan hozzáfér az Office 365 számos egyéb szolgáltatásához, mint például az oktatás során használható elektronikus dokumentum-megosztó, videókonferencia és online közös munka lehetőségéhez, illetve 50 gigabájtos tárhelyhez.

Az egyetem és a szoftvercég együttműködése a jövőben tovább folytatódik: a Microsoft szakemberei képzéseket tartanak majd az egyetemen, így a hallgatók ingyenesen megtanulhatják a most bevezetett technológiák használatát, s azt, hogyan használhatják a felhőalapú alkalmazásokat a tanulás során és a nemzetközi tudományos életben. A Microsoft Magyarország az ország több más egyetemével működik együtt, és tervez hasonló együttműködést.”

Forrás:
Microsoftos felhőre ment a Debreceni Egyetem; IT café; Dajkó Pál; 2014. szeptember 8.

eID Konferencia és Kiállítás – eID Conference and Exhibition

„A Microsec Zrt. társszervezésében 2014. október 13-án és 14-én kerül megrendezésre a VI. nemzetközi eID Konferencia és Kiállítás, az Intercontinental Budapest hotelben. A konferencia munkanyelve az angol.

A konferencián mind a kormányzati, mind az iparági szektorból a legfelsőbb szintű döntéshozók és vezető szakemberek vesznek részt, csaknem 40 ország képviseletében.

A rendezvényen nemzetközi szakemberek kiemelt témákban adnak elő, valamint mutatnak be esettanulmányokat, de a résztvevők számára lehetőség nyílik workshopokban való részvételre és kapcsolatépítésre is.

A kormányzati hivatalokból érkező jelentkezők számára a kedvezményes részvételi díj 520 EUR/fő, melyből csoportos jelentkezés esetén a szervezők további kedvezményt biztosítanak!

A rendezvényről és a jelentkezéssel kapcsolatban bővebb információért tekintse meg a konferencia honlapját: VI. Nemzetközi eID Konferencia, vagy érdeklődjön az alábbi elérhetőségeken:

Csikós Dávid
tel: 06 1 505 4449
fax: 06 1 505 4445
email: csikos.david@microsec.hu

eID Conferencie and Exhibition

The 6th International eID Conference and Exhibition will be held on 13 and 14 October 2014 in Budapest, (venue: Intercontinental Budapest), proudly co-hosted by Microsec Plc.

This forum on electronic identification gathers key industrial as well as top-level government representatives from over 40 countries in high profile keynotes and case-oriented panel sessions. The participants will have the opportunity to take part in workshops, networking and exhibition.

The organizers offer a 520 EUR special rate for Government Agencies, even additional discount is available for group registrations!

Detailed information regarding the conference or the registration is available on the website of the conference: 6th eID Conference, or get in touch with us in person:

David Csikos
Tel: +36 1 505 4449
Fax: +36 1 505 4445
Email: csikos.david@microsec.hu

From the Programme:
…Panel Session I “Identity assurance – standardization from a Government and Industry perspective”
Panel Session II “How secure is our ePassport today?”
Workshop A “Electronic Identity Theft and Critical Data Breach”
Workshop B “eIDAS – State of Affairs inside Europe and beyond”
Workshop C “Internet of Things”

Panel Discussion III “New Methods of Identification”
Panel Discussion IV “eID ahead – New Use Cases and New Business Models”…”

Forrás:
National eID & ePassport Conference, 6th edition; eID Conference; 2014. szeptember

Régóta ketyegett az időzített bomba: az elektronikus napló közbeszerzéséről

„A felháborodott szülők nem értik, hogyan alakulhat ki olyan helyzet, hogy az elektronikus napló nem működik a tanévkezdés elején. Az alábbiakban megpróbálunk magyarázattal szolgálni.

A történet úgy kezdődött, hogy eleve mindenki késésben volt: az adatszolgáltató, amelynek meg kellett volna mondania, milyen szoftverrel rendelkezik, ahogy az ajánlatkérő Educatio Kft. is, amelynek kormányrendeleti felhatalmazása van arra, hogy – többek között – biztosítsa a szoftvereket a közoktatási intézmények számára.

Magától adódott az ötlet: hívjunk meg mindenkit, aki csak él és mozog és van vele szerződésünk, majd gyorsan, egyenként kössünk velük új szerződést, így megkezdhető a félév. A számos eljárást azonban nem előzte meg nyilvános felhívás, hiszen a szerződéseket egyenként kívánták megkötni. Az ajánlatkérő hivatalosan kezdeményezi az eljárásokat a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely többek között azt ellenőrzi, van-e jogalapja a versenyeztetés nélküli megoldásnak. A döntőbizottság eléggé el nem ítélhető módon megkérdezte az ajánlatkérőt, milyen szerződések állnak fenn, amelyek azt igazolják, hogy csak az adott céggel köthető meg a következő szerződés is. Ezeket az ajánlatkérő nem tudta ugyan bemutatni, ellenben több érve volt arra nézve, hogy neki milyen sürgős mindez, hiszen kezdődik a félév…

Minden elismerésem azoké a kollégáké, akik éjjel-nappal a beszerzések előkészítésén dolgoztak és az egész nyaruk erre a projektre ment el. De a probléma vélhetően nem azzal van, hogy a nyári szünetben az iskolákban nem veszik fel a telefont. Nem az a baj, hogy nincsenek adatok, mégis össze kell őket gyűjteni. A probléma ott van, hogy erre júliusban jövünk rá. Egy jogorvoslati fórum, amely a jogszerűséget vizsgálja, eleve nem kérhet mást: valaki magyarázza már el, miért ilyen sürgős mindez, és mi a kizárólagosság jogalapja – ha már ennyi egyedi szerződést szeretne kötni az ajánlatkérő. Triviális, hogy az érvrendszert valahogyan meg kell alapozni. De ha kilenc darab eljárást indítanak el ugyanazzal a hibás koncepcióval, az csak kudarchoz vezethet. Ha nem tudjuk igazolni, hogy csupán egyetlen cég képes teljesíteni, majd kiderül, hogy a hazai iskolák legalább kilenc különféle szoftverrel dolgoznak, de nem tudjuk, melyek ezek, akkor nem szabad azon csodálkozni, hogy a szoftvertulajdonosok saját nyilatkozatát nem fogadja el a jogorvoslati fórum. Az időzített bomba már hónapok óta ketyegett, csak a pillanat volt kérdés, mikor robban.

Talán érdemes lenne a történetet mégsem a beszerzési igény felmerülésénél kezdeni.

A központosítás gyötrelmes dolog, de elvileg képes hatékonyabbá tenni egy rendszert. Ha azonban úgy központosítok, hogy sem az intézményi, sem a személyi feltételek nem állnak rendelkezésre, nincsenek adatok, bizonytalan az üzemeltetés, akkor valamilyen áthidaló megoldást kell alkalmazni egészen addig, amíg nem sikerül mindenütt kiépíteni az egységes rendszert. Erre való az úgynevezett keretmegállapodás, ahol minden érdekeltet be lehetett volna vonni a közbeszerzésbe még az év elején. A keretmegállapodásos partnerek pedig közvetlenül szerződhettek volna az iskolákkal. Az ötlet jó lenne, ha az iskola maga szerződhetne, de már korábban elvettük az iskolák közbeszerzési önállóságát. A kérdés feltérképezését tehát ott kell kezdenünk, ahol a központosítás maga elkezdődött. Az e-napló a problémák eszkalálódásának egyik legfontosabb jele. Nem a közbeszerzést kell szidni, nem a jogorvoslati fórumot kritizálni, nem az iskolák adatszolgáltatási képességét kell megkérdőjelezni, hanem a teljes oktatási-beszerzési központosított modellt kell újragondolni.

Ma már a világban mindenhol egy fejlett, stabilan működő informatikai rendszer a központosítás alapja, amely garantálja a biztonságos és egységes kommunikációt, adatszolgáltatást és adattárolást. Nem attól lesz egységes egy központosított rendszer, hogy egy darab e-mail-címe van, hanem attól, ha egy bevitt adat integrált módon, mindenhol egyformán jelenik meg, az információ pedig visszamenőleg is kinyerhető a rendszerből. Például az, hogy kinek, kivel, milyen szerződése van és az mikor jár le. Az it, a személyi állomány és a megfelelő eljárásrend megléte az alapja a mindennapi működésnek. Egy feladatot relatíve könnyű rátestálni egy szervezetre, de a megvalósításhoz mindez nem elég.

Az e-napló ügye akkor kapott először elégtelent, amikor olyan rendszer alakult ki, hogy az, aki beszerez, nem tudja kitől, mit, kinek és milyen célból. A beszerzés nem játék. Előbb gondolkodunk, aztán beszerzünk: ez a sorrend. [a szerző a Budapesti Corvinus Egyetem docense]”

Forrás:
Régóta ketyegett az időzített bomba; Tátrai Tünde; Napi Gazdaság Online; 2014. szeptember 9.

Informatika, távközlés, technika

Szeptember 15: Budapest Open Knowledge Meetup

Szeptember 15-én indul a Budapest Open Knowledge Meetup, ami a hazai open knowledge, open data és open science gyűjtőhelye szeretne lenni. Az első meetupon arra keressük a választ, hogy mi az az open knowledge és mire jó? A rendezvény ingyenes, de az előzetes regisztráció, a helyszín korlátozott befogadóképessége miatt, erősen ajánlott.

Témáink:
Micsik András: Open data
Sok példán keresztül szeretnék rövid áttekintést, bemutatást adni az Open Data, Linked Open Data és Open Science témakörökről. Szó lesz a nyílt adatok fajtáiról, jellemzőiről és felhasználási módjairól. A közzétett adatok témánként új problémákat és új lehetőségeket vetnek fel, gondoljunk az adatújságírásra vagy a kutatási adatok megosztására.
Micsik András az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályán jelenleg tudományos archívumokat fejleszt és üzemeltet, kutatási érdeklődése a tudományos publikálás új módszerei, valamint egy LODmilla nevű kényelmes Linked Open Data böngésző.

Arató Bence: DataKind

Pethő András: Adatvezérelt újságírás
Mi az az adatvezérelt újságírás, mik a lehetőségei és korlátai?…”

Forrás:
Szeptember 15: Budapest Open Knowledge Meetup; Kereső Világ; 2014. szeptember 8.

10x-es forgalom ugyanazzal a szerverrel: konferenciát szerveznek a Node.js-ről

„Konferenciát szerveznek Budapesten a Node.js szoftverrendszerről, arról a technológiáról, amelyikért a PayPal is lecseréli a Javát.

A Java nyelvhez képest ötödakkora programkód, ugyanazzal a szerverrel elérhető tízszeres forgalomkiszolgálás – ezt a két dolgot tartják a Node.js szoftverrendszer legfontosabb előnyének. Ezekről és a Node.js más tulajdonságairól lesz szó a OneShot Budapest konferencián, amit november 21-én tartanak a Design Terminálban.

A PayPal, Netflix, eBay és a Walmart áruházlánc által is használt technológiát bemutató rendezvényen előad többek között Aria Stewart, a PayPal szakembere is.”

Forrás:
10x-es forgalom ugyanazzal a szerverrel: konferenciát szerveznek a Node.js-ről; HVG.hu; 2014. szeptember 9.
node.js
Node.js; Wikipédia
ONE-SHOT Budapest (program)
NodeConf in the heart of Europe; Németh Gergely; Rising Stack blog; 2014. augusztus 13.

Okostelefon Akadémia 7.0: „Internet of Things – a gépek lázadása?” – Okos eszközök hálózata, okos otthon, okos környezet

„Az okos eszközök egyre több feladatunkat automatizálják és egyre nagyobb számban kapcsolódnak az internetre, hogy még hatékonyabban lássák el feladataikat. Ez az Internet of Things, azaz a tárgyak internete. A netre (vagy otthoni hálózatra) kapcsolt okos masinák, háztartási gépek száma már évek óta meghaladja az online kapcsolattal rendelkező emberekét, és előrejelzések szerint 2020-ra mintegy 26 milliárd internetre csatlakoztatott tárgy fog körülvenni minket.

  • Mit gondoltunk korábban az intelligens otthonról, és mit hozhat a jövő?
  • Milyen eszközök lóghatnak az interneten körülöttünk?
  • Lehet-e az intelligens otthon központja és irányító eszköze az okostelefon?
  • Hogyan tehetik az okos otthon megoldásai még ergonomikusabbá a lakásainkat, házainkat?
  • Biztonságos, ha mindent egymással kommunikáló gépek végeznek körülöttünk?

Ezeket és hasonló kérdéseket járjuk körül a következő Okostelefon Akadémián. Érdekes előadások, izgalmas játékok és mozgalmas expo várható. A készülékgyártók legfrissebb készülékeikkel érkeznek, és ha jól állnak a csillagok, több érdekességet is elhoznak a szeptember elején megrendezett, a berlini IFA kiállításon bemutatott újdonságaik közül. Az érdekes programokra pedig az Okostombola sorsolás és egy izgalmas játék teszi majd fel a koronát.

Időpont: 2014. szeptember 17., 18, illetve 18:00– 23:00 óra, a helyszín a Millenáris „D” csarnok (1024 Budapest, Kis Rókus utca 16-20.).

Részletek: https://www.facebook.com/events/690524254363073

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékodat jelezd az oa@eurolex.hu e-mail címen, OA7 tárggyal! A regisztrációkat 2014. szeptember 16. 17:00-ig dolgozzuk fel. Amennyiben a rendezvény kapacitását meghaladó regisztráció érkezik, előfordulhat, hogy a későn regisztrálóknak nem tudunk helyet biztosítani.”

Forrás:
Újabb események, amelyeken ott lesznek a Mozilla önkéntesei; Szalai Károly; IT café; 2014. szeptember 12.

Mobil lefedettségben Magyarország a régión belül nincs lemaradva

„Vissza kellene térni egy befektetést ösztönző szabályozáshoz, hogy a mobilszolgáltatók a korábbinál lendületesebben fektessenek be az új technológiákba, hogy gyorsabb legyen a hálózati sebesség, vagy hogy nőjön a lefedettség – mondta az InfoRádiónak adott interjúban Jon Fredrik Baksaas, a Telenor vezérigazgatója.

Mit gondol a magyar távközlési piacról, különös tekintettel az elmúlt pár év adózási változásaira?
A Telenor már 20 éve van Magyarországon, a befektetésünk jó megtérülést hozott idáig, most közel állunk ahhoz, hogy az újgenerációs hálózat, a szélessávú mobil adathálózat minden háztartás számára nagyon hatékony módon elérhető legyen. Ugyanakkor ebben a kormány iparággal kapcsolatos adópolitikája rendkívül központi szerepet játszik. A kormánynak meg kell találnia az egyensúlyt az adóbevételek növelése és a befektetések ösztönzése között. (Ha az árképzés és a befektetés összege túl magas, akkor annak hosszú távon negatív hatásai lehetnek.)

Az európai digitális menetrend megvalósulásához Ön szerint milyen eszközös, fejlesztések, beruházások szükségesek Európában, illetve Magyarországon?
Sajnos, az európai szabályozás az elmúlt 5-8 évben általában véve sem szolgálja eléggé a befektetéseket. Ezen idő alatt az Egyesült Államok átvette a vezető szerepet a mobilkommunikációban Európától, mert jobb volt a szabályozás, jobban ösztönözte a befektetéseket. Vissza kell térnünk egy befektetést ösztönző szabályozáshoz, hogy a Telenor és a piaci társai a korábbinál lendületesebben fektessenek be az új technológiákba, hogy például gyorsabb legyen a hálózati sebesség, vagy hogy nőjön a lefedettség. A vállalatnál hiszünk abban, hogy mindez az egyes európai országok gazdasági növekedését is elősegítené.

Kelet-Európa lemarad lefedettség tekintetében Nyugat-Európától, például Magyarország is, mivel lehet ezen javítani, különös tekintettel itt a várható frekvenciatender eredményére?
Régión belül Magyarország nincs lemaradva. Európában egyértelműen Skandinávia a vezető régió. Mindenképpen megvan a lehetőség arra, hogy megfelelő ösztönzés mellett pár éven belül mindenkihez eljusson a mobil szélessáv.

Bemutatták az új iPhone készülékeket, az egyikben van egy új funkció, amellyel fizetni is lehet, mennyire fog a távközlés belefolyni a pénzügyi területre?
A mobil platform eleve adja a lehetőséget a pénzügyi szolgáltatások közvetítésére, természetes, hogy a telefonunkat fizetésre is használjuk, ez elterjedhet a következő években. Ehhez együtt kell működnünk a bankszektorral a fizetési rendszerek kiépítésében. Ebben nagy lehetőség van, de országonként változik, milyen mélyen folyunk majd ebbe bele a struktúrától és a bankrendszeren belüli helyzettől függően.

A Telenor mikor lesz hivatalos viszonteladója az iPhone-nak? Várható ez?
A bemutató tegnap volt, de a részleteket még nem ismerjük, nem tudom, mikor lesz elérhető a piacon, de az Apple ismert arról, hogy megválogatja a piacokat.”

Forrás:
Mobil lefedettségben Magyarország a régión belül nincs lemaradva; InfoRádió; 2014. szeptember 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kiállítás: Urbania 21az Okos technológiák – Okos városok magyarországi szakkiállítása

„Mik azok a fejlesztések, melyek segítségével élhetőbb lesz egy település? Hogyan hasznosíthatók az okos megoldások a városfejlesztésben? Az első Urbania21 szakkiállítás ebben a témában teremt fórumot a lakosság, szolgáltatók és a fejlesztők között.

Szeptemberben első alkalommal rendezik meg az Okos hálózatok – Okos technológiák – Okos városok magyarországi szakkiállítása, az Urbania21.

Az élhető városok irányításában és fejlődésében az intelligens rendszerek alapvető szerepet játszanak, ezek bemutatására jött létre a kezdeményezés. A kiállítás gyakorlati szempontból mutatja be, milyen fejlesztések segítségével lesz egy város élhetőbb, „okosabb”. Az egyedi szakkiállítás először teremt fórumot a lakosság, a szolgáltatók és az okos technológiák fejlesztői és szállítói között. IT vonalon kiállít többek között a Microsoft, az Ericsson, az ABB és az iCell – mindannyian az okos városfejlesztés témakörben.

Érdekesség, hogy a hagyományos elhelyezésű standok mellett egy újszerű Smart & Green Square biztosít majd közös teret az egyedi megoldások és innovációk bemutatásának. A kiállításon a fejlesztők, gyártók, tudásközpontok és üzemeltetők mellett állami intézmények is bemutatják tevékenységüket és fejlesztési céljaikat.

A kiállítást kísérő kétnapos konferencián olyan programokat és projekteket ismerhetnek meg a látogató, melyek tervezésében és működtetésében az innováció, az intelligens rendszerek, illetve a fenntarthatóság együttesen jelenik meg. Lesz szó a „Smart City” rendszerek megvalósításának gyakorlatáról, a közmű és közlekedési szolgáltatások hatékonyságát növelő eljárásokról, az energiafogyasztást mérséklő korszerű megoldásokról, zöld építmények fejlesztéséről. Megismerhetők lesznek a települések költséghatékonyabb üzemeltetését segítő megoldások, nemzetközi elismerést kiváltó innovációk – az építés, a közlekedés, a járműgyártás és az intelligens vezérlések terén. A létező technológiák bemutatását uniós operatív programok ismertetése követi – utóbbiban különösen a 2014-2020 időszak fejlesztési prioritásairól és a vállalakozások és önkormányzati szervek által igénybe vehető támogatási forrásokról lesz szó.

A rendezvény időpontja: 2014. szeptember 17-18., helyszíne: Budapest, Syma rendezvényközpont.”

———————–

Az URBANIA21 indikatív témacsoportjai 2014-ben:

Okos Városok panel
Smart City programok Település- és közlekedésfejlesztés szinergiái Egyéni és közösségi közlekedés Taxiszolgáltatások optimalizálása Gyalogosok, kerékpárosok Valós idejű információszolgáltatás Mobil alkalmazások Közforgalmú autózás P+R rendszerek Közlekedés, épületek akadálymentesítése

Korszerű Járművek panel
Biztonság és üzemanyag-takarékosság Környezet- és fogyasztásbarát járművek Korszerű üzem- és kenőanyagok Jármű-gyártás és felújítás Újgenerációs és alternatív hajtású járművek Környezettudatos márkakereskedések, szervizek Innovatív beszállítók Korszerű gumiabroncsok

Minőségi Hálózatok panel
Tiszta közlekedés Ökohatékony út- és vasútépítés Környezettudatos légi forgalom Hajózási útvonalak Felszíni és felszín alatti kötöttpályás közlekedés Nemzetközi, országos, elővárosi és városi rendszerek Üzemeltetés, felújítás, fenntartás és karbantartás költséghatékonysága Köztéri világítás Üzemanyagtöltő állomások

Intelligens Rendszerek panel
Fenntartható árufuvarozás, intelligens logisztika, zöld disztribúció Integrált hálózatnyilvántartás Utasbarát forgalom-technika, energiatudatos forgalomirányítás Térinformatikai megoldások Elektronikus nyilvántartás Parkolás Tér- és forgalomfigyelési rendszerek ITS programok Elektronikus fizetési rendszerek, útdíjrendszer

Fenntartható szolgáltatás panel
Optimalizált városüzemeltetés – Innovatív vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás Intelligens erőművek Smart Grid Fogyasztásbarát gáz-, villamosenergia, távhőellátás Vezérléstechnika Távközlési és informatikai hálózatok, adatközpontok Infrastruktúra felhők Intelligens áramellátás, elosztás

Zöld Építmények panel
Energiatudatos tervezés Ingatlanfejlesztés Költséghatékony építőanyagok Lakásépítés Klimabarát irodaházak, közösségi létesítmények Tűz- és elektronikai biztonság Energiahatékony üzemirányítás Zöld ház, passzív ház, hibrid ház Építmény automatizálás

Horizontális panel
Befektetés és exportösztönzés EU programok 2014-2020 (GINOP, Intelligens Közlekedés KOP, KEHOP, TOP) Európai – közlekedési, távközlési és energia – Összekapcsolási Eszközök (CEF) Legjobb európai gyakorlatok Oktatás, szakképzés, Kutatás-fejlesztés, innováció, Visegrádi együttműködés Dél-kelet Európa”

Forrás:
Mi az az okos város?; IT café; 2014. szeptember 9.
Urbania21

Vágyálom csak a távmunka?

„A magyar munkavállalók 80 százaléka szívesen dolgozna otthonról – derül ki egy friss felmérésből. A távmunka nálunk még gyerekcipőben jár, és mint mindenhol, itt is vigyázni kell az átverésekkel.

– A távmunkának előnyei mellett komoly hátrányai is lehetnek – osztotta meg tapasztalatait a szolnoki K. Lajos, akinek cége évekkel ezelőtt szüntette meg a központi irodáját költségoptimalizálás címén, az alkalmazottak megtartása mellett.

– Ideális megoldásnak tűnt, hiszen elvileg az ember így maga osztja be az idejét. Rövid időn belül megtapasztaltam azonban a hátulütőjét. A főnökség szervezetlen irányításából az következett, hogy lehetetlen volt előre megtervezni a napirendünket, hiszen tetszőleges időpontokban, sokszor este nyolc-kilenc órakor jelentkeztek hirtelen jött elképzelésekkel – folytatta. – A rugalmas munkakör, a vezetőség kaotikus irányítása végül oda vezetett, hogy a legszakszerűbb tervezéssel sem tudtam megoldani, hogy ne reggel nyolctól éjfélig vagy még tovább tartson a munkaidőm. Nem is lehetett sokáig bírni, aztán a cég is bedőlt. Maradt a tanulság: jó dolog a távmunka és rugalmas időbeosztás, de ha a legfelül ülőknek nincs határozott elképzelése, munkaterve, mert így lehetetlenné válik a hatékony munkavégzés – számolt be tapasztalatairól.

A profession.hu kutatása szerint Magyarországon a klasszikus távmunka aránya nagyon alacsony, holott az álláskeresők, munkavállalók részéről láthatóan lenne rá igény, és a technikai feltételek is adottak. A több mint 100 főt foglalkoztató cégek munkavállalói nagyobb eséllyel dolgozhatnak irodán kívül. Ezzel szemben a kis, 30 fő alatti cégeknél, valamint az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás területén dolgozók nem látnak esélyt a változásra. Míg utóbbiak szerint ezeken a területeken a cég tevékenységéből adódóan (67 százalék), valamint adatbiztonsági kérdések miatt (23 százalék) nincs és nagy valószínűséggel nem is lesz lehetőség a távmunka bevezetésére, addig egy korábbi kutatás szerint a munkáltatók elsősorban a vállalati kultúra hiányát, az adatbiztonság kérdését és a munkavállalók feletti kontroll csökkenését sorolják a legfontosabb visszatartó okok közé.

Pintér Zsolt ismert fejvadász és karrierszakértő a témával kapcsolatban elmondta: sok érv szólhat a távmunka mellett.
– Ma már otthonról is lehet konferenciahívásokat lebonyolítani, skype-olni stb., tehát a technikai feltételek nem szabnának gátat az úgynevezett home office-nak – mondta Pintér Zsolt. – Egész más azonban, ha az ember reggel felöltözik, bejár a munkahelyre, személyesen találkozik a kollégáival. Mindennek összetartó ereje van. Nagy híve vagyok a távmunkának, de valóban vannak olyan dolgok, például értekezletek, találkozók, melyeket nem lehet máshogyan, csak személyesen lebonyolítani.

Az ügyfelek szempontjából sem mellékes, hogy egy irodába jön be vagy egy kávézóban találkozunk. Ily módon bizalmi jellege is van egy munkahelynek. Megjegyzem: a cégek véleményem szerint jogosan bíznak meg a munkavállalóikban. Aki távmunkát vállal, az valóban dolgozik otthon, mint ahogyan én magam is – tette hozzá.

A távmunka részlegesen működik a fejvadász szerint.
– A gyermeket vállaló hölgyeknek a családbarát munkahelyek felajánlják, hogy négy órában járjon be a munkahelyre, a másik négy órában pedig ha tud, dolgozhat otthonról is – mondta. – Mégis azt mondom, hogy a magyar munkavállalók hetven százalékánál a teljes munkaidős távmunkának nem látom realitását, míg harminc százalékuknál a félállású távmunka elképzelhető – zárta szavait.

Előnyei és hátrányai is vannak a távmunkának
A kutatásából az is kiderül, hogy az otthoni munkavégzéshez szükséges technikai feltételek biztosítása munkavállalói oldalról nem jelentene gondot. A távmunka egyik legnagyobb előnye a munkáltatók (73 százalék) és a munkavállalók (75 százalék) szerint is az, hogy a szokásos munkaidőtől eltérő időszakban is dolgozhatunk. A munkavállalók pozitívumként említették azt is, hogy csökkennek a közlekedéssel járó kiadások (72 százalék), s könnyebb összehangolni a munkával és a magánélettel járó teendőket (63 százalék). Míg a munkaadók 60 százalékát a távmunkával kapcsolatban elsősorban az aggasztja, hogy kevésbé tudja ellenőrizni alkalmazottait, addig a munkavállalók 59 százaléka szerint inkább a távmunkában betölthető pozíciók alacsony száma aggasztó, de hátrányként említették az elszigeteltség érzését is (51 százalék), valamint a munka és a magánélet határainak összemosódását (50 százalék). ”

Forrás:
Vágyálom csak a távmunka?; szoljon.hu; 2014. szeptember 10.
Lásd még: Heti egy nap távmunka csökkenti a stresszt; Profession.hu; 2014. szeptember 4.

Felpörgetné a közösségi gazdaságot a Telekom

„A hazai shared economy alapú vállalkozásokat népszerűsítő, mobil eszközökre fejlesztett weboldal indult Magyarországon a Telekom fejlesztésében.

Külföldön a világ legértékesebb tíz startup cége közül a top kettő egyaránt a shared economy modell alapján épül fel. Júniusban legalábbis az amerikai Statista kutatóintézet 18,2 milliárd dollárra becsülte a közösségi autózás úttörőjének tartott Ubert, míg az Airbnb értékét 10 milliárd dollárra lőtték be, amely így nagyjából pont annyit ér, mint amennyiért a Dropbox-szot, vagy a gejzírként feltörő Xiaomi-t lehetne felvásárolni. Nyugaton kétségtelenül pörög a megosztás alapú gazdaság, menő az, hogy az autónkat, a lakásunkat, vagy éppen a vacsoránkat megoszthatjuk másokkal, vagy legalábbis sokakat motivál, hogy a javak jobb kihasználása miatt spórolhatunk. A shared economy-nak ennek megfelelően külföldön már méretes szakirodalma van, itthon viszont még azt sem nagyon tudjuk, hogy miként fordítsuk le a kifejezést. A megosztás alapú, a P2P (vagyis peer-to-peer) gazdaság, vagy éppen a közösségi gazdaság egyaránt jó honosítás lehet.

Még most tanuljuk
A Telekom az utóbbi mellett tette le a voksát, a telekommunikációs cég ugyanis a telekom.hu/kozossegereje weboldal elindításával célul tűzte ki a hazai shared economy iparág fellendítését, amely már attól komoly lökést kaphat, hogy a nagyvállalat beáll mögé, és behozz a köztudatba az olyan kis cégeket, mint amilyen például a 30km.hu, a getpiqniq.com, az oszkar.com, a miutcank.hu, a KreaNod.hu vagy éppen az autohop.hu. Ez kétségtelenül nagy segítség, egy igazi win-win szituáció.

A Telekom kampányában ugyanis fel tudja mutatni a közösség erejét, miközben reflektorfénybe kerülnek azok a résztvevők, akik jelenleg az első 10 ezer regisztrált felhasználói bázis eléréséért küzdenek. Persze azért a nagy nemzetközi cégeket sem akarták kihagyni, mint amilyen az Airbnb, a BlaBlaCar, a Waze, ám valamilyen szelektálás mégis felfedezhető, hiszen a nagyok közül csak azokat találjuk a listában, akik itthon még nem rendelkeznek jelentős felhasználói bázissal. Mivel mi is szívügyünknek tekintjük a hazai shared economy iparág fellendítését, engedtessék meg, hogy néhány szereplőt hozzáadjunk az itthoni elérhető szolgáltatók listájához: wundercar.org, zipcar.com, indulj.be, uber.com, couchsurfing.org, jofogas.hu, olx.hu, vatera.hu.

Azt elismerjük, hogy a mi válogatásunk is önkényes, hiszen nincs egyértelmű definíció arról, hogy mi számít shared economy oldalnak és mi az, ami nem. Berkovics Dalma, a közösségi gazdaság és az OuiShare hazai nagykövete a Telekom rendezvényén a PC World kérdésére úgy vélekedett, hogy az aukciós portálok például e tekintetben szürke zónások, hiszen habár esetükben megvalósul a javak jobb kihasználása, a birtoklás azonban mindig egy személyhez kötődik. Vélhetően más okok miatt a Kickstarter és a klónjainak a megítélése sem egyértelmű, ám az kétségtelen, hogy esetükben is a közösség az ötletek megvalósításának a motorja.

Hangsúlyos mobilitás
Fontos persze a hálózat és a modern technológiák megléte is, ezért állhatott a Telekom az ügy mögé. A távközlési szolgáltató szerint ugyanis az új életforma kialakulásában kulcsszerepe volt a telekommunikációs hálózatoknak és okos eszközöknek, és az erre épülő vállalkozások sikere is nagyban függ tőlük. Definíciójuk alapján a közösségi gazdaság olyan üzleti modellt takar, amely a források, eszközök megosztására épül, lehetővé téve a felhasználóknak, ügyfeleknek, hogy akkor használjanak valamit, amikor épp szükségük van rá, mindezt anélkül, hogy meg kelljen vásárolniuk.

A szélessávú internetnek köszönhetően az akár azonnali igények találkozhatnak az aktuális kínálattal, ráadásul sokkal nagyobb tömegek számára, strukturált formában válnak elérhetővé a megosztást lehetővé tevő platformok. Ma már a GPS-funkciós okostelefonok segítségével pontosan láthatjuk, hol parkol a kölcsönzésre váró autó, a közösségi oldalaknak köszönhetően megnézhetjük előre, hogy kinek az otthonában töltünk pár napot, a fizetés és a számlázás pedig a közvetítő biztonságos felületén keresztül történik.

Nagyok és feltörekvők
Bár a globális közösségi gazdaság egy új és feltörekvő piac, méretét ma már több mint 530 milliárd dollárra becsülik. Jelenleg világszerte több mint 9000 vállalat tevékenykedik a közösségi megosztás területén. A talán legszélesebb körben ismert Airbnb egy globális közösségi piactér, amely összeköti az autentikus, minőségi szállásra vágyó utazókat az egyedi elhelyezést kínáló vendéglátókkal. „Csak az idén több mint 10 millió vendéget szolgáltunk ki, ezzel több mint 20 millióra növelve a 2008-as indulásunk óta elhelyezett vendégek számát. Ezzel a közösségi gazdaság egyik vezető szolgáltatójává váltunk” – közölte a Telekom rendezvényén Christopher Cederskog, az Airbnb regionális igazgatója.

A BlaBlaCarnak, amely egy közösségi platform segítségével hozza össze az üres helyekkel rendelkező autósokat az ugyanoda igyekvő autóstopposokkal, szintén jó esélyei vannak, hogy globális szereplővé nője ki magát. „A több mint 10 millió aktív felhasználó 12 országból és a havi több mint 2 millió utas azt jelzi, hogy vállalatunk globális igényt elégít ki: az olcsó és fenntartható személyszállítás iránti keresletet. A BlaBlaCar használatával az autósok üzemanyagot takarítanak meg, az utasok pedig töredékét fizetik az útiköltségnek, amit a repülő- vagy vonatútért fizetnének” – nyilatkozta Christian Schiller, a BlaBlaCar PR és ügyfélkapcsolati menedzsere a német, osztrák és svájci piacokon.

A telekom.hu/kozossegereje címen elérhető weboldalon bemutatkoznak az Oszkár és az Autohop hazai telekocsi-szolgáltatók, a miutcank.hu, amelynek segítségével az egy környéken élők kérhetnek egymástól és tehetnek egymásnak szívességet, adhatnak tippeket megbízható mesterekre. A Rukkola, amelynek tagjai a birtoklás élményéről lemondva inkább az olvasásét élvezik. A Piqniq ételmegosztó, ahol nem csak az ételek fotóit és receptjét oszthatjuk meg másokkal, de magukat a kulináris élményeket is. Fellelhetők itt a közösségi kertek, amelyek közösségteremtő erejük mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.

A 30 km.hu, amelynek segítségével feltérképezhetjük, sőt meg is rendelhetjük a környékünkön élő termelők, kézműves mesterek friss, minőségi áruit. Innen bárki gyorsan feltérképezheti a közösségi irodák, mint a Loffice, a Thehub és a Kaptár kínálatát, és kreatív megoldásokra lelhet a tudásmegosztást zászlójára tűző Kreanod segítségével. Végül, de nem utolsósorban megtalálható itt a Tasclr is, amely feladatokat és segítséget közvetít, és a Járókelő, ahol bejelenthetjük, ha jártunkban-keltünkben a közösség életét befolyásoló történést, meghibásodást tapasztalunk, és a rendszer – helyettünk – értesíti az illetékeseket, a probléma pedig megoldódik…”

Forrás:
Felpörgetné a közösségi gazdaságot a Telekom; Molnár József; PCWorld.hu; szeptember 11.

Bécs: okos városfejlesztés

„…Nem véletlenül szerepel mindig olyan jól az intelligens városok toplistáján Ausztria fővárosa, Bécs ugyanis tudatosan készül a jövőre. Készülnie is kell, mivel a jóslatok szerint a város lakossága olyan mértékben növekszik a következő évtizedekben, hogy 2030 környékén a népesség – a mostani 1,7-ről – eléri majd a 2 milliót.

Ennyien utoljára az első világháború előtt éltek az osztrák fővárosban, így az egyik legsürgetőbb problémát a növekvő lakosság elhelyezése (ezzel párhuzamosan a város magas életszínvonalának fenntartása) okozza a bécsi városvezetésnek. Az úgynevezett Smart City Wien programot, mely az oktatás, a városi közlekedés, a környezetvédelem, a szociálpolitika és az adminisztráció területére összpontosít, 2014 júliusában fogadta el a bécsi önkormányzat, innentől ez a dokumentum és annak irányelvei kötelezik a mindenkori városvezetést.

Az elkövetkezendő évtizedek sajátosan városi kihívásaira természetesen már korábban születtek válaszok, mivel a kutatómunka már három éve elkezdődött, így a program törvényi elfogadása egyáltalán nem a semmiből érkezett. Dominic Weiss, a Smart City irodájának PR és kommunikációs vezetője kérdésünkre úgy válaszolt, hogy az okos megoldások az energia- vagy az építészeti szektorban korábban is jellemzőek voltak Bécsre. Így a Smart City-t inkább egy olyan mestertervként kell elképzelni, mely összefogja és összehangolja a különböző szektorokat.

Nulla szén-dioxid kibocsátás
A konkrét számok szintjén Bécs már régóta kimagasló eredményeket ér el. Az Európai Bizottság 2011-ben elfogadott Energy Road Mapjának irányelvét, miszerint a szén-dioxid kibocsátást 2050-re 80-95 százalékkal csökkenteni kell az 1990-es adatokhoz képest, a városvezetés nagyon komolyan veszi. Csak az arányok kedvéért: az egy főre jutó átlagfogyasztás Bécsben 3,2 tonna, míg ugyanebben a mutatóban az európai átlag 5,5 tonna.

„Bécs európai viszonylatban különösen előnyös helyzetben van amiatt, mert lakosságának hatvan százaléka olyan lakásban él, mely teljes egészében vagy részben a város tulajdonában áll. Így az épületek felújítása, fenntarthatóvá tétele más városokkal összehasonlítva jóval egyszerűbben kivitelezhető” – árulja el Weiss. A város jövőstratégiai lépései ennek a speciális helyzetnek köszönhetően könnyebben a gyakorlatba ültethetők, ezért áll már most olyan jól káros gázkibocsátás terén az osztrák város.

A bécsi lakosok azonban nemcsak elméletben látják a haladást, hanem azt a saját bőrükön is tapasztalják: a tömegközlekedés jelenlegi állapotában lehetővé teszi, hogy a város bármely pontja megközelíthető legyen egy maximum 15 perces sétával, és ez az adat nem csak belvárosra igaz. A legújabb metróvonal (U5) építése 2018-ban kezdődik (a bécsiek nemrég szavazták meg, hogy az új vonal színe a türkiz legyen), míg a belvárosban már befejeződött a Siemensszel közös projektként megvalósított energiatakarékos villamosok tesztelése.

Az éves bérletet megpróbálják csábítóvá tenni még azzal is, hogy annak árát egy napra leosztva egy eurón tartják, napi egy eurót pedig az ottani viszonyok között könnyen megengednek maguknak a város lakói.

„Az autós közlekedés visszaszorítása viszont nagyon kényes téma. Azzal nem érnénk célt, ha tiltásokkal vagy látványos ellenkampánnyal próbálnánk lebeszélni az embereket az autóhasználatról. Csakis úgy sikerülhet, ha olyan alternatívákat kínálunk, amelyekkel egyszerűbben, hatékonyabban, és nem utolsó sorban biztonságosan jutnak el A-ból B pontba” – osztja meg a Smart City irányelveit az autós közlekedésre vonatkozóan Lukas Stockinger, az iroda kommunikációs munkatársa. Bécs folyamatosan fejleszti a modern közlekedési modelleket, a megosztáson alapuló autózást és kerékpározást. A városban sétálva egyre több helyen tűnnek fel a Car2Go bérelhető, alacsony fogyasztású smartjai, a belvárosban pedig feltűnően szélesek és kihasználtak a bicikliutak. A 30 kilométer per órás sebességkorlátozás is egyre több helyen lép érvénybe.

„A cél, hogy az emberek már ne is akarjanak autóba ülni” – mondja Weiss, aki szerint a szén-dioxid kibocsátás szempontjából igazából az ingázó autósok jelentik a fő problémát, mivel mintegy 750 ezer ember teszi meg naponta kétszer a Bécs külső részén lévő otthona és városi munkahelye közötti távolságot. Jelentős eredményeket tehát itt lehet és kell elérni a jövőben az irodavezető szerint.

A tömegközlekedés mellett a városi kerékpározás infrastruktúrájában is élen jár az osztrák főváros. Húsz év alatt, az 1993-2013 közötti időszakban háromról hat százalékra nőtt a kerékpározók aránya Bécsben. „Ezt a számot szeretnénk tíz százalékra emelni 2025-ig” – vall a tervekről Stockinger, aki azért hozzáteszi, a külvárosi területeken azért még bőben van mit fejleszteni a kerékpárutak terén. A bécsi közbringa rendszer, a Citybike mindeközben dübörög, a 2003-as beindítás óta folyamatosan bővítik az állomásokat és egyre több helyen szerelnek fel dokkolót. A bécsi Citybike jelenleg 111 állomáson kínál 1300 biciklit. A rendszer épp most ért el egy fontos mérföldkőhöz, nemrég az ötszázezredik regisztrálót köszönthették.

A Smart City mestertervének kevésbé látványos, ám annál komolyabban kezelt területe az együttműködés a különböző oktatási intézményekkel, és az emberek környezettudatos gondolkodásra „nevelése”. Ez utóbbinál nem bugyuta szlogenekre és kampányokra, hanem vonzó, és a lakosok számára is jó befektetésekre számító ajánlatokra kell gondolni. Az egyik ilyen nagy sikerű kezdeményezés, a Citizens Solar Power Plant, mely a helyi energia vállalat, a Wien Energie és az önkormányzat együttműködéséből jött létre [a Wien Energie maga is önkormányzati tulajdonban van]. Ennek keretében a város lakói napelem paneleket lízingelhetnek a vállalattól, melynek hasznát 25 éven keresztül élvezhetik. Az érdeklődést jól mutatja, hogy a felkínált napelemek alig egy hét alatt elkeltek.

A Smart City gondolatai az iskolai tananyagban is tetten érhetőek, mivel az energiahatékonyság, környezettudatosság a tankönyvekben is megjelenik. A bécsi közművállalat, a Wiener Stadtwerke szorosan együttműködik az ottani Műszaki Egyetemmel is, ahol e témában PhD program indult a hallgatóknak, míg a kampányok kreatív tervezésében és megvalósításában az Iparművészeti Egyetem diákjai is aktívan részt vesznek.

„Bécs nagy előnye, hogy a nagy városi vállalatok állami kézben vannak, illetve a város sok meghatározó nemzetközi vállalattal, mint például a Siemensszel is kölcsönös megállapodást kötött. Azt hiszem ez a kulcs a fejlődéshez” – vonja le a konzekvenciát Weiss.

A vadonatúj városrész – Bécs kirakatmodellje
A bécsi metró kettes vonalának keleti végállomásán már szó szerint a jövő épül. Most még kifejezetten kihalt ezen a részen metrószerelvény a reggeli órákban, de a magyar szemmel szinte felfoghatatlan léptékű, 9 milliárd euró értékű városrész-építési projekt területe hamarosan már nem csak a munkásokkal és darukkal lesz tele. Aspern Seestadtot, azaz a „tóparti várost” egy korábbi, ma már használaton kívüli repülőtér helyén alakítják ki egy 240 hektáros (340 futballpályányi) alapterületen.

„Ekkora szabású projekt kevés van Európában, talán a hamburgi Hafen City vetekedhet a Seestadt méreteivel. Épp ezért haladunk lépésről lépésre a kialakításban, mert azt szeretnénk, hogy az esetleges hibák már útközben kiderüljenek” – meséli Nikolaus Summer, a projekt PR felelőse a terepbejáráson, aki hozzáteszi az új városrészt minden szempontból sokszínűre tervezték.

„Nem akartunk abba a hibába esni, mint néhány francia város, ahol az új városrészek kialakítása már eleve meghatározta, hogy mely népcsoportok költöztek oda. El akarjuk kerülni az elgettósodást, ezért Seestadtban a fiatal családoktól kezdve egészen a nyugdíjasokig mindenkinek kínálunk kedvező lakhatási lehetőséget. A jelszó a sokszínűség és a nyitottság” – meséli büszkén Summer. A projekt első fázisában 2600 lakóhelyet alakítanak ki, ezek többsége már el is kelt. Az első lakók nem sokkal ottjártunk után, szeptember 5-én költöztek be egyedi tervezésű lakásaikba.

Az új városrész kialakításakor fontos elv volt, hogy a beépített terület minimum fele autómentes közterület (park, futópálya, bringaút, sétálóutca) legyen. Summer elmondása szerint azt szeretnék elérni, hogy az autós forgalmat húsz százalékra csökkentsék ebben a városrészben, ez a cél azonban a kezdeti időkben még irreális elvárás lenne. Mindenesetre a szándék látszik: a bringakölcsönzők például már állnak.

A projekt elsőként elkészülő parkja, melyet a filozófus Hannah Arendtről neveztek el, már szinte kész: itt kap helyet az úgynevezett nagy kampusz is, óvodával, általános és középiskolával, sőt a Bécsben tanuló külföldi egyetemisták modern diákszállójával.

Az épületek tervezőinek és kivitelezőinek szigorú feltételrendszernek kell megfelelnie, a seestadti lakásokat ugyanis úgy kell kialakítani, hogy azok a legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják, és minden okos eszközzel fel legyenek szerelve. Seestadt a későbbiek során raádásul Bécs tranztikerületetként is működhet majd, főleg ha elkészül az összeköttetés az A23-as autópályával, illetve a közvetlen gyorsvonati állomás Bécs “ikervárosába”, Pozsonyba. Az épületek jelenleg pár perc sétára vannak a metróállomástól, de ahogy egyre több épület és kirakós részlet kerül a helyére a nagy Seestadt puzzle-be, úgy lesz egyre fontosabb a városrészen belüli villamos és buszhálózat kiépítése.

Summer szerint nem lenne reális cél, hogy az ide települő húszezer ember mind ebben a városrészben dolgozzon majd, de a létrehozandó húszezer munkahely a távolabb lakók számára is vonzó lehet. A projekt mestertervének célja, hogy olyan kereskedőket, vállalkozókat csábítson Seestadtba, akik maguk is ügyelnek az átláthatóságra, a környzetvédelemre. A városrészben nem lesz pláza vagy bevásárlóközpont sem, az üzletek, éttermek, kávézók az épületek földszintjén kapnak majd helyet.

“Biztosan lesznek még hibák és nehézségek, de ez is része a tervünknek. Seestadtba rengeteg kutatócég is kitelepül majd, mivel itt élesben próbálhatják ki az elméleti jövőstratégiáikat. Seestadt amolyan élő labor lesz” – tekintett a közeljövőbe Summer, és az építkezés ütemét nézve, aligha túlzott.”

Forrás:
A szomszédban már az 5-ös metró épül; Bicsérdi Ádám; HVG.hu; 2014. szeptember 14.

Szakirodalom

Kormányzati koordináció Magyarországon. Esettanulmány az egyablakos ügyfélszolgálati reformról

„A tanulmány a központi kormányzat koordinációs politikájának jellemző mintázatait vizsgálja. A vizsgálat fókuszában a magyar kormányzati szférában újonnan bevezetett koordinációs eszköz, a kormányablak, mint egyablakos ügyfélszolgálati modell tanulmányozása áll. A kutatás empirikus bázisát a kormányzati és közigazgatási kulcsszereplőkkel készített kvalitatív interjúkból és a dokumentumelemzésből származó adatok analitikus vizsgálata adja. A szerző a tanulmányban szemügyre veszi a kormányzati koordináció gyakorlatát Magyarországon, elemzi, hogy ez mennyire tér el más országokétól.”

Forrás:
Kormányzati koordináció Magyarországon. Esettanulmány az egyablakos ügyfélszolgálati reformról ; Kovács Éva; Köz-gazdaság; 9 (2) pp. 195-213., ISSN 1788-0696; 2014 (pdf)

Eredményes projektszervezet kialakítása funkcionális, hierarchikus szervezetek esetén: egy példa az államigazgatásból

„Az államigazgatásban – itthon és külföldön is – a projektek jelentős százaléka időben csúszik, nem azt eredményezi, amit eredetileg elvártak, a szakmai résztvevők szerint túladminisztrált, a munkatársak tevékenysége nem áttekinthető. Ezeknek a problémáknak a nagy része a projektszervezet és a hierarchikus-funkcionális-hivatali szervezet egymás mellett éléséből és a nehezen szinkronizálható együttműködésből fakad. A cikkben egy, a gyakorlatban bevált módszertant mutat be a szerző, amely adott feltételrendszer mellett nagymértékben kiküszöböli a fent említett hiányosságokat és a szervezet napi működésébe illeszkedő tevékenységek sorozatára vezeti vissza a projekttevékenységeket. A módszer egy gyakorlati problémából – a volt APEH-es és VP-s rendszerek integrálása a NAV-ba – indult ki, azonban a szerző véleménye szerint alkalmazható más, funkcionális alapokon felépülő szervezetnél is. ”

Forrás:
Eredményes projektszervezet kialakítása funkcionális, hierarchikus szervezetek esetén: egy példa az államigazgatásból; Futó Iván; Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 45 (5). pp. 39-45. ISSN 0133-0179; 2014 (pdf)

Kapcsolt Nyílt Kormányzati Adatok biztonsága

„Az utóbbi években világszerte jellemző közigazgatási elv lett a Nyílt Kormányzati Adatok publikálásának és felhasználásának folyamata. A Nyílt Adatok egy speciális típusa a Kapcsolt Nyílt Adat, mely mögött álló technológia a különböző adatforrások összekapcsolását és hatékony integrációját segíti elő. Számos ország elektronikus közigazgatásában találunk használatára példákat. A Kapcsolt Nyílt Adat fogalma és az ehhez kötődő technológia jelenleg is folyamatos fejlődés alatt áll. A Kapcsolt Nyílt Adatok kezelése számos különböző technológia egymásra épülő alkalmazását jelenti, ezért a biztonsági rések, hiányosságok is változó helyeken lehetnek jelen és használhatóak ki rosszindulatú célból. A publikáció bemutatja a Kapcsolt Nyílt Kormányzati Adatok használatával kapcsolatos fogalmakat és technológiákat; feltárja a Kapcsolt Nyílt Adatok kezelésének különböző architektúráit és elemzi a Kapcsolt Nyílt Kormányzati Adatok használatának biztonságát és ennek kormányzati vetületét.”

Forrás:
Kapcsolt Nyílt Kormányzati Adatok biztonsága; Fleiner Rita; Hadmérnök; 267
IX. évfolyam, 2. szám, 2014. június; 267-276. oldalak (pdf)
Lásd még: Tudnivalók a kapcsolt adatokról; Open Access (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár)
Linked Data és Semantic Web mindkettő a Word Wide Web Consortium-tól (W3C)
Linked Data; Wikipédia
Cookbook for Open Government Linked Data W3C
Szemantika az informatikában; Munk Sándor; Hadmérnök; IX. évfolyam, 2. szám, 2014. június; 311-331. oldalak (pdf)

Az erősödő állami szerepvállalás értékelése a magyarországi elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésekben

„Az elektronikus hírközlő hálózat rohamszerű fejlesztésének igénye az elektronikus szolgáltatások széles körű elterjedésével az állami döntéshozókat is fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozására és azok végrehajtására ösztönzi. Az (információs) társadalom fejlődése és az ennek alapjául szolgáló infokommunikációs szolgáltatások használata alapvetően függ a szélessávú infrastruktúra fejlesztésétől, az elektronikus hírközlő hálózat elérésének lehetőségétől. Az állami szerepvállalási hajlandóság 2011-től kezdődően jelentősen megnőtt az elektronikus hírközlési területen. Az MVM NET Zrt. megalapítása, a NISZ Zrt. átszervezése, a GOP 3.1.2-es pályázat és a 4. mobilszolgáltató létrehozásának terve mind mutatják a kormányzat erőteljes szándékát a terület fejlesztésére. A tanulmányban bemutatásra kerül, hogy az állam milyen beavatkozási eszközökkel rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésének ösztönzésére. A szerző ezt követően a négy, jelentős állami beavatkozás elemzését végzi el annak vizsgálatára, hogy megfelelő alapozottsággal született-e döntés az állami szerepvállalásról. ”

Forrás:
Az erősödő állami szerepvállalás értékelése a magyarországi elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésekben; Kis Gergely; Vezetéstudomány/Budapest Management Review; 45 (4). pp. 30-40. ISSN 0133-0179; 2014 (pdf)

Elosztott verziókezelés a közigazgatásban

„Napjainkban a szoftverfejlesztés nehezen elképzelhető verziókövető rendszer segítsége nélkül. Szinte minden nagyobb szervezet alkalmaz valamilyen a verziókövető megoldást, a fejlesztés vagy általában a dokumentumkezelés területén. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az eredetileg nyílt forrású fejlesztéseket támogatására kifejlesztett elosztott verziókövető rendszerek. Cikkünkben arra keressük a választ, milyen vonzó lehetőségeket nyújthat ez a feltörekvő megoldás a közigazgatási információs rendszerek vagy a kapcsolódó létfontosságú rendszerelemek információs rendszereinek területén. Bemutatjuk az elosztott verziókövetők potenciálisan hasznosítható képességeit és feltárjuk a közigazgatási rendszerek azon tevékenységeit, ahol az ilyen eszközök használata előrelépést jelenthet. ”

Forrás:
Elosztott verziókezelés a közigazgatásban; Mészáros Gergely; Hadmérnök; IX. évfolyam, 2. szám; 384-399. oldalak 2014. június (pdf)
Lásd még: Github and Government; GitHub
Who’s using GitHub?; GitHub (a GitHub-ot használó kormányzati szervezetek nemzetközi listája, a repozitóriumukkal együtt)
How GDS uses git and github; James Stewart; Technology at GDS; 2014. január 27. (angol digitális kormányzat)
Version control Make sure the team can work together on code; Government Services Design Manual angol digitális kormányzat – maga a kormányzati digitális stratégia is itt, ezzel az eszközzel készült)
NY Senate Open Source Projects; New York állam szenátusa a GitHub-on (egyebek mellett a törvényhozási információk eléréshez szükséges programok is)
Bundestag Német szövetségi Köztársaság (törvények)
GitLaw: GitHub For Laws And Legal Documents – A Tourniquet For American Liberty; Hacker News; 2012 (vita)

Törvények, rendeletek

Megjelent a Magyar Honvédség informatikai stratégiája

„Megjelent a Magyar Honvédség 2014-2024 időszakra vonatkozó informatikai stratégiája. A Hivatalos Értesítő legfrissebb számában megjelent honvédelmi miniszteri utasítás önálló ágazati stratégiaként fogalmazza meg a honvédelmi szervezetek infokommunikációs célkitűzéseit és alapkövetelményeit. A stratégiában foglaltak kiterjednek a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, a honvédelmi miniszter irányítása alatt álló központi hivatalokra, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteire.

Az utasítás kijelöli egyebek mellett a híradó-informatikai szolgáltatások fejlődési irányát, valamint a jövőképet. A stratégia szerint a Magyar Honvédség híradó-informatikai rendszerei és szolgáltatásai 2014-2024 között képessé válnak egyebek mellett a katonai műveletek átfogó támogatására, a szövetségesekkel való teljes körű híradó-informatikai együttműködésre, elektronikus iratkezelés és iratnyilvántartás elektronikus megvalósítására, a minősített adatok elektronikus feldolgozása híradó-informatikai feltételeinek biztosítására. Általánossá teszik a számítógép alapú kép- és hangkommunikációt, a mobil informatikai alkalmazásokat, továbbá kiszélesítik a távmunka feltételeit – olvasható a honvédelmi miniszter utasításában. ”

Forrás:
Megjelent a Magyar Honvédség informatikai stratégiája; Sg.hu/MTI; 2014. szeptember 11.
A honvédelmi miniszter 58/2014. (IX. 10.) HM utasítása a Magyar Honvédség Informatikai Stratégiájának kiadásáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 46. szám, 2014. szeptember 10.; 5997-6006. oldalak (pdf)