Skip to main content

6. szám, 2014. február 10.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Új kormányablak, még több ügykör

„ Az országban elsőként Miskolcon nyílt járási kormányablak.

A hétfői megnyitón dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy miniszter is jelen volt. Elmondta: a közigazgatási reform nem csak szakmai program volt, „sokkal inkább küldetés, amely az állam és a polgár közötti kapcsolatot újradefiniálja”. Kiemelte: 2010-ben a közigazgatási reform tervezésekor cél volt, hogy a közigazgatás polgárbarát legyen. Ennek jegyében hatékonyabb és egyszerűbb ügyintézés valósult meg – fogalmazott. Az új kormányablakról elmondta: jobb, tisztelettudóbb, kulturáltabb, gyorsabb ügyintézés várható.

Demeter Ervin kormánymegbízott második generációs kormányablakról beszélt, mivel a járási kormányablakok az eddig intézhető ügykörök mellett teljes körű okmányirodai ügyintézési lehetőséget is biztosítanak, így a korábbi 150 helyett 241 ügykörben szolgálják ki az ügyfeleket. A kormánymegbízott hangsúlyozta: az ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársak féléves képzésen vettek részt, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miskolci Egyetem sé a megyei kormányhivatal együttműködésében zajlott.”

Forrás:
Új kormányablak, még több ügykör; Borsod Online; 2014. február 3.

Februártól egymást követi a kormányablakok átadása

„Az elmúlt évtizedben a társadalom bizalmatlanná vált az állammal, a hivatalokkal, az ott dolgozókkal szemben. Mindez szükségszerűvé tette a közigazgatási rendszer átfogó, a közjót szolgáló átalakítását, fejtette ki lapunknak dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott.

Éppen egy évvel ezelőtt újra létrejött a járási rendszer Magyarországon, ezzel azonban még nem fejeződött be a területi közigazgatás átalakítása. Az átalakítás eddigi Veszprém megyei tapasztalatairól kérdeztük dr. Kovács Zoltán kormánymegbízottat.

A miértek megértéséhez visszatekintéssel kezdtük a beszélgetést. A magyar közigazgatásra a szocialista közigazgatási szemlélet (régióalapú gondolkodás), a túlzott bürokrácia, a párhuzamos feladatmegosztás, az elhibázott finanszírozás, a közszolgálati életpálya megbecsülésének hiánya, a stratégiai szemlélet elmaradása és a korrupciós ügyek egyaránt jellemzőek voltak, sorolta a kormánymegbízott. A társadalom bizalmatlanná vált az állammal, a hivatalokkal, az ott dolgozókkal szemben. A második Orbán-kormánynak éppen ezért kiemelt célja volt a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti megújítása, struktúrájának átláthatóbbá tétele, hatékonyságának növelése. Mindezt alacsonyabb költségszint mellett kívánták létrehozni.

A munka 2010 szeptemberében a közigazgatási hivatalok újjászervezésével indult. 2011. január 1-gyel létrejött a 19 megyei és egy fővárosi kormányhivatal, ezzel egy időben 29 kormányablak kezdte meg működését. 16, korábban önálló hatóságot (felügyelőséget, hivatalt) rendeltek a megyei kormányhivatalhoz, ezzel megtörtént a szakigazgatási szervek integrációja. A kormánymegbízott szerint komoly erőtartalékokat sikerült feltárni és mozgósítani a korábban szétaprózottan, fölösleges párhuzamosságokkal működő tizenhat szakigazgatási szerv együttműködésében azáltal, hogy a kormányhivatal megalakulásával egységes területi irányítás alá kerültek. Az ésszerűbb elhelyezés és gazdálkodás több tízmillió forintos megtakarítást eredményezett.

A közigazgatási reform következő lépéseként 2013. január 1-től 175 járás, 23 kerületi hivatal jött létre az országban. A járások kialakítása során figyelembe vették, hogy a székhelytől legtávolabb lévő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél. Tekintettel voltak egyes nagytérségek sajátosságaira, a településszerkezeti különbségekre. Összehangolták az államigazgatási szervek és a járások illetékességi területét. Ugyanakkor – lehetőség szerint – törekedtek a meglévő ügyintézési helyszínek fenntartására.

Dr. Kovács Zoltán kifejtette, a járási hivatalok zökkenőmentes elindítása volt a 2013-as év legfontosabb feladata – az átvett emberekkel és infrastruktúrával jól kellett gazdálkodni. Azzal a céllal hozták létre a hivatalokat, hogy Veszprém megye tíz járásában gyorsabbá és hatékonyabbá váljon az államigazgatás működése, az állampolgárok számára valóban „járásnyi közelségbe” kerüljön az állam, mondta. Veszprém megyében 55 településen települési ügysegéd is segíti a helyi lakosok ügyintézését. Ennek a rendszernek köszönhetően Veszprém megye lakosságának háromnegyede számára adott a lehetőség arra, hogy államigazgatással kapcsolatos ügyeinek intézését lakóhelyén kezdeményezze. A tíz járási hivatalt a tavalyi évben több mint 620 ezer állampolgár kereste fel. Az egyablakos ügyintézés – a kormányablak-hálózat kiépítésével – az idei évben teljesedik ki, februártól egymást követi a kormányablakok átadása a jelenlegi okmányirodák bázisán.

A kormánymegbízott leszögezte, a területi közigazgatás átalakításának eredményeként a rendszer átláthatóbbá vált. Az állam a járási hivatalok felállításával saját maga látja el feladatait, nem terheli azokkal az önkormányzatokat, így finanszírozási probléma sincs. Országosan egységes, magasabb szintű szolgáltatásokra van mód, ahol az ügyfélközpontúság elsődleges. Az államigazgatás legalsó szintjének reformjával – a járások kialakításával – csökkent a teher az önkormányzatokon, a kormányablakokkal pedig biztosíthatóvá vált az állampolgárok számára a nyugodt és egyszerű ügyintézés, februártól 250 ügykörben, mely az év végére megtízszereződik.

Tíz járás
Megyénk 216 települését tíz járásba osztották: ajkai, balatonalmádi, balatonfüredi, devecseri, pápai, sümegi, tapolcai, várpalotai, veszprémi, zirci. A megye legnagyobb járása területe és településeinek száma alapján a pápai, lakosságszámát tekintve a veszprémi járás. A járási székhelyek kiépült államigazgatási struktúrával bírnak. A járási hivatalok a hatékony feladatellátás érdekében szorosan együttműködnek a kormányhivatal összes szervezeti egységével. A Veszprémi Járási Hivatal Budapest úti kialakításának eredményeképpen a jelenleg öt különböző helyszínen működő járási hivatal tavaszra egy épületegyüttesbe kerül, melynek átalakítása kiemelt kormányzati beruházásként valósul meg.”

Forrás:
Egyszerűsödött az ügyintézés; Tremmer Tamás; veol.hu; 2014. február 3.

„Közigazgatás közelebbről”

„„Közigazgatás közelebbről”: ez az elnevezése annak a programnak, amelyet Európai Uniós forrás felhasználásával valósít meg Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Csongrád Megyei Kormányhivatal és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület konzorciuma. Az ÁROP 1.A.6-2013-2013-0066 jelű – nyertes pályázat finanszírozásával új Fogyasztóvédelmi Tanácsadó iroda kezdi meg működését, Szegeden.

A projekt lényege, hogy a benne résztvevő közigazgatási szervek, és a területükön működő civil szervezetek összefogását erősíti. Vagy új, konkrét együttműködéseket alakít ki, vagy a már meglévőket fűzi szorosabbra, intézményesíti. A pályázat célja az, hogy erősítse az államigazgatás egyszerű, hatékony és ügyfélbarát jellegét.

Jelen esetben a konzorcium vezetője és a projektben résztvevő civil szervezet, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) úgy döntött, hogy Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodákat hoz létre a program keretén belül Hódmezővásárhelyen és Szegeden. A vásárlók, az ügyfelek így több helyszínen, és gyorsabban kaphatnak tanácsot, szakértő segítséget a problémás vásárlásokkal, hibás termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok esetén.

A szegedi Fogyasztóvédelmi Irodát 2014. február 4-én, kedden reggel 9 órakor adja át, dr. Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója a Szeged Nagyáruházban. A rendezvényen részt vesz Varga József, a Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület (DARFE) elnöke, valamint Petrik Sándor, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének igazgatója is.

A Fogyasztóvédelmi Tájékoztató Irodán többek között a közüzemi szolgáltatókkal, a számlákkal, az elektronikus kereskedelemmel, a jótállási és szavatossági igényekkel, az élelmiszerek- vagy a termékek minőségével kapcsolatos kérdésekre, jogorvoslati lehetőségekre kaphatnak választ a fogyasztók.”

Forrás:
Fogyasztóvédelmi tanácsadó iroda nyílik Szegeden, a Nagyáruházban; Promenád.hu; 2014. február 3.

Sarkalatos átalakulások – Közpénzügyi sarkalatos törvények

„Az MTA TK Jogtudományi Intézete beszélgetéssorozatot rendez a kétharmados/sarkalatos törvények változásairól a most záruló törvényhozási periódusban. A beszélgetés témája a közpénzügyi sarkalatos törvények témaköre, amelyről Bod Péter Ákos, Klicsu László, Madár István, Tordai Csaba és Vincze Attila tart előadást.

Időpont: 2014. február 27. 14:00-16:00
Helyszín: MTA TK JTI (Országház u. 30) II. emeleti tanácsterem
Moderátor: Jakab András, az MTA TK Jogtudományi Intézet igazgatója
A projektről további információ itt érhető el.

Az esemény nyilvános, azon sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, de kérjük, előzetesen jelezzék részvételüket a szilagyi.emese@tk.mta.hu címen.”

Forrás:
Sarkalatos átalakulások – Közpénzügyi sarkalatos törvények; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet

Másfél milliárddal lett karcsúbb a területi közigazgatás

„Közel 1,6 milliárd forintot takarítottak meg a fővárosi, megyei kormányhivatalok az ingatlangazdálkodás ésszerűsítésével. A belső struktúra átalakítása, finomítása még zajlik, alkalmazkodva az ügyfelek igényeihez. Kisebb bürokrácia, növekvő e-ügyfélkör, egységesített nyitva tartás a postáknál és járásoknál – a Rádió Orient műsorában Szabó Erika államtitkár mutatta be a tavalyi év eredményeit és a 2014-es terveket.

Szabó Erika kiemelte, az átalakítás a hivatalok összeköltöztetésével és a drága bérleti szerződések felmondásával 1,6 milliárd forint megtakarítást hozott. A területi integrációt megelőzően a 2010-es évben a korábban önállóan működő szervezetek és központi hivatalaik összesen 62 milliárd pótlólagos támogatást kaptak, amelynek jelentős része a területi államigazgatási szervek működését biztosította. A fővárosi, megyei kormányhivatalok felállásával a szakmai feladatok ellátása már ilyen év közbeni támogatások nélkül zajlott.

A járási hivatalok létrehozását komoly előkészítő munka előzte meg, a kormánymegbízottak mérték fel a szükséges ügyintézési helyszíneket. A területi közigazgatásért felelős államtitkár elmondta, az államigazgatás a közel 3200 településből 2380-ban van jelen. „A korábbi ügyintézési helyszíneken továbbra is vannak ügysegédek, 205 állandó és 1825 ideiglenes ügysegéd végzi munkáját” – Szabó Erika hozzátette, a rendszer nem változtathatatlan. Az ügysegédek jogköreinek és munkájának további alakulása a felmérésektől függ. Amennyiben az ügyfelek jelzik az ügykörbővítési igényt, a rendszer alkalmazkodni fog.

A szervezeti átalakításokkal párhuzamosan 2014 januárjától a korábbi 30-ról 21 napra csökken az általános ügyintézési idő. Amennyiben nem történik meg a meghatározott időpontig az ügyfél kérelmének megválaszolása, azt elfogadottnak kell tekinteni. Szabó Erika államtitkár szerint volt felkészülési idő a kormányhivatalok számára – az iktatási rendszer eleve biztosítja a kérelmek beérkezésétől számított határidőt, a hivatalokban határidő figyelő rendszert építettek ki. A rövidebb ügyintézési idő mellett az elektronikus ügyintézés is az ügyfeleknek kedvez. „Az állampolgárnak nem kell bemennie a hivatalba, míg a hivatalban csökken az adminisztrációhoz kapcsolódó papírmunka. A minisztériumok folyamatosan vizsgálják, mely feladatok kerülhetnek be az e-ügyintézésbe” – az államtitkár hozzátette, emellett folyamatosan zajlik a posták és a hivatalok nyitva tartásának egységesítése.

A területi közigazgatásért felelős államtitkár a 2014-es év főbb jogszabályváltozásai közül az általános ügyintézési idő csökkenése mellett a bűncselekmények során elveszített személyi okmányok illetékmentes pótlását nevezte meg. Emellett a Kormány továbbra is várja a racionalizálási javaslatokat. A Magyary Munkacsoport a bürokrácia csökkentését a kérelmek és beadványok benyújtásának egyszerűsítésével, valamint bizonyos eljárások egylépcsőssé alakításával kívánja elérni.

Az államtitkár továbbá az új típusú kormányablakok kialakítását is kiemelte. Áprilisig 40 helyszínen alakul új ügyintézési pont, ahol a jövőben közel 2500 ügy intézhető. „Az ügyfelek elégedettsége és a járási rendszer elfogadottsága folyamatosan emelkedik: a megkérdezett állampolgárok 47 százaléka szerint könnyebb, 50 százaléka szerint gyorsabb az államigazgatási ügyek intézése.””

Forrás:
Másfél milliárddal lett karcsúbb a területi közigazgatás; OrientPress; 2014. február 3.

A magas színvonalú ügyintézés növeli a versenyképességet

„A magas színvonalú, kulturált, gyors ügyintézés növeli a versenyképességet – mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden, a balatonfűzfői kormányablak átadásakor.

Navracsics Tibor kijelentette: a közigazgatási reformmal a kormány célja az volt, hogy a vállalkozók és a munkavállalók egyszerűen, gyorsan intézhessék ügyeiket, és eközben úgy érezzék, hogy ők „az ügy urai és nem az ügyintéző”.

Az államigazgatás és a közigazgatás átalakításával azt akarták elérni, hogy az ügyintézők kerüljenek közelebb az ügyfélhez, és ne a polgároknak kelljen az ügyek után járniuk, hiszen az idő, amit az állampolgár ügyintézéssel tölt, kiesett idő nemzetgazdasági szempontból és a családok számára is – fejtette ki Navracsics Tibor.

A balatonfűzfői kormányablakra utalva elmondta: az elképzelésünk az volt, hogy ahol ügyintézési pont van, okmányiroda működik, azt vonják be a kormányablak-rendszerbe, és hozzanak létre bővebb ügykörű, korszerűbb ügyintéző pontokat, hogy az állampolgár akár otthonról is minél több ügyet elintézhessen.

A kormányablak-hálózatot több új ponttal bővítik azokon a helyeken, ahol van értelme, mert van megfelelő ügyforgalom, érdeklődés – fűzte hozzá.

A miniszter tájékoztatása szerint a következő hónapokban közel félszáz kormányablak nyílik országszerte olyan helyeken, ahol van már ügyfélkezelési pont és ahol ezt az ügyfélforgalom indokolja.

Kovács Zoltán Veszprém megyei kormánymegbízott ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy az új kormányablakok a 21. századnak megfelelően korszerűek, egyablakos rendszerben működnek, tehát az ügyfeleknek nem kell hivatalról-hivatalra járniuk.

Hosszú volt idáig az út, hiszen a 2010-es kormányváltás előtti időszakban elfogyott a polgárok bizalma a közigazgatás iránt – jegyezte meg.”

Forrás:
A magas színvonalú ügyintézés növeli a versenyképességet; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. február 4.

Körvonalazódik az új pályázati struktúra

„Több pénz jut vállalkozásfejlesztésre, átjárhatóbb Operatív Programok és kiemelt figyelem a kutatás-fejlesztésre –a fő célok láthatóak még csak a 2014-2020-as tervezési időszak EU-s támogatási ciklussal kapcsolatban. A folyamat zajlik, de konkrét pályázatokra csak nyáron számíthatunk.

„Abban az időszakban vagyunk, amikor a tervezés véglegessé válik” – mondta el Pecze Tibor Csongor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke a Piac & Profit által szervezett konzultáción a 2014-ben induló gazdaságfejlesztési programokról. A konstrukciók a most véglegessé váló elvek szerint alakulnak ki, de a konkrét pályázatok tervezése néhány hónap múlva kezdődik meg – tette hozzá Pecze. Az igazi pályázati dömping várhatóan tehát nyáron indul.

Az Európai Bizottság általános célokat fogalmazott meg az EU 2020 kitűzéseknél és a tematikus koncentráció jegyében 11 fő támogatható célt jelölt ki. Alapelv, hogy ezekhez alkalmazkodni kell a programok kidolgozása során. A legambiciózusabb cél, hogy a 20-64 évesek 75 százalékának munkahellyel kellene rendelkeznie, valamint, hogy jelentősen növelni kell a k+f-re fordított összeget. Az EU-ban ez 3 százalék, Magyarországon a jelenleg mintegy 1,2 százalékos k+f-re fordított GDP arányt 1,8 százalékra emelnék.

Ennek megfelelően a kormány két fontos célkitűzést határozott meg a Nemzeti Reform Programban (NRP) a 2014-2020-as fejlesztési időszakra. Az egyik, hogy a kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló források nagysága jelentősen növekszik a korábbiakhoz képest. A másik, hogy a k+f tématerületen az előző időszakhoz képest majdnem megduplázódik a rendelkezésre álló források mennyisége.

Az Unió az Operatív Programok (OP) tervezéséhez 11 tematikus célkitűzést határozott meg. Ezek közül első helyen a k+f fejlesztés, majd az infokommunikációs technológiák fejlesztése, harmadik helyen a kkv-k, mezőgazdaság és halászat versenyképességének javítása áll. (A célokról és változásokról Cséfalvay Zoltán államtitkár beszélt korábban a Piac & Profitnak.)

A teljes rendszert átható legfontosabb változás a minden területen pontosabb célzás. Ennek megfelelően kevesebb, összesen 9, célzottabb OP indul. Prioritás a gazdaságfejlesztés, erre fordítják várhatóan az összegek 60 százalékát, a program megközelítésében a foglalkoztatás növelése a gazdaságfejlesztés része. Változás az is, hogy fontos lesz a helyi kötődés a támogatások során. (CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztések), ITI (területileg integrált beruházások), megkönnyítik a tervezést több alap forrásainak felhasználásával. A változások bizonyos ágazatoknak kevésbé kedvezőek, mert így más területeken van forráscsökkenés.

Mikor indul?
A legátfogóbb kereteke az Partnerségi Megállapodás jelöli ki, ezt heteken belül nyújtja be a kormányzat a Bizottság részére. Ha az unió támogatását elnyerik azok a célok, amelyeket a kormány meghatározott, akkor indulhatnak az előkésíztett operatív programok. Erre legkorábban nyár elején lehet számítani, ekkor indulhatnak el a tényleges pályázatok, ha minden jóváhagyás megvan, egyelőre a célok és részcélok láthatók, ezek viszont sugallják, hogy milyen típusú konkrét támogatási formák és pályázatok jelenhetnek meg, de legkorábban májusban lehet majd konkrét pályázatokról, azok részleteiről beszámolni. A tagállamok saját felelősségre a konkrét OP-k jóváhagyása előtt is elindíthatnak pályázati konstrukciót, ez gyorsíthatja a folyamatot. Van esetleg esély pár hónappal korábban meginduló pályázatokra. Kisebb összegekkel, de várhatóan olyanok, amelyek a kkv-k számára relevánsak.

VEKOP:
Csökkenő forrásokra számíthatunk, mivel a régió fejlettsége az előző időszakban jelentősen növekedett, de még így is mintegy 260 milliárd forinttal lehet számolni. Szigorodnak a forrásallokációs determinációk, és alacsonyabb lesz az EU-s finanszírozási arány (85% helyett 50%). A termelő beruházásokra kedvezőtlenebb előírások vonatkoznak, a nagyvállalatok beruházásai csak bizonyos feltételekkel támogathatók, a kkv-k viszont területileg érzékenyebb támogatásra számíthatnak. A tagállamok kezében azonban lesznek kompenzációs lehetőségek: rugalmassági szabály, régiókategóriák közötti 3 százalékos átcsoportosítás lehetőségével is élhetnek.

Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése elsősorban visszatérítendő, a vállalkozások versenyképességének javítása (1. Prioritás) jellemzően vissza nem térítendő támogatásokkal számol. Igyekeznek, hogy különböző életszakaszban lévő vállalkozások számára differenciáltan legyen lehetőség pályázatra, a jól működő cégek ne szorítsák ki az induló vállalkozásokat. Differenciálnak élethelyzet szerint is – például a beszállítóvá válás vagy külpiacra lépés célzott támogatása. Az első prioritás fontos eleme a támogató üzleti környezet fejlesztése is, klaszterek, ipari parkok stb. létrehozásával.

GINOP:
Majd 3000 milliárd forintos forráskerettel rendelkezik majd a Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP. Célja, hogy a foglalkoztatás elérje a 75 százalékot, ezen belül 6 prioritási területet határoznak meg, a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás ösztönzését, a tudásgazdaság fejlesztését, IKT fejlesztéseket, természeti és kulturális erőforrások megőrzését, amely a turizmust célozza, foglalkoztatás ösztönzés és üzleti környezet fejlesztése (ESZA – európai szociális alap), pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése.

Várhatóan eszközbeszerzésre, technológia-, telephely-, valamint informatikai fejlesztésre írják ki az első pályázatokat, ismét lesz hitellel kombinált telephelyvásárlást segítő pályázat, és szintén sok kisvállalkozásnak lehet előnyös, hogy lesznek úgynevezett kiemelt növekedési zónák bizonyos régiókban. Az elbírálás során előnyt jelentő tényezők között is van újdonság: pluszpont jár a klasztertagságért, az ipari parkban megvalósuló projektért, valamint az innovációs menedzsmentért.”

Forrás:
Körvonalazódik az új pályázati struktúra; Timár Gigi; Piac&Profit; 2014. február 4.

Négy év alatt 50 milliárd forintot kapnak a jól gazdálkodó önkormányzatok

„Négy év alatt 50 milliárd forintban részesíti az állam a jól gazdálkodó önkormányzatokat – jelentette be a kormány szerdai döntését Tállai András önkormányzati államtitkár Budapesten.

A döntés 1176 települést érint, az ebben a körben szereplő, kétezres lélekszám alatti települések pedig idén március 31-ig megkapják a négy évre szóló összeg felét. Ez 1018 önkormányzatra vonatkozik.

Az adósságkonszolidációban nem részesült települések kötelező önkormányzati feladataikhoz kapcsolódó tevékenységekre használhatják fel a támogatási forrást, például út- és hídépítésre, felújításra, az intézményhálózat korszerűsítésére – mondta Tállai András, hozzátéve, hogy az igénylést belügyminisztériumi rendelet szabályozza majd.

A különböző támogatási összegeket lakosságszám szerint szabták meg, s megnézték, hogy az adott településkategóriában mennyi volt a konszolidáció átlagos mértéke – magyarázta az államtitkár -, és ezt az összeget fogják megkapni négy év alatt az érintettek.

A legkisebb összeget a 18 fős Zala megyei Felsőszenterzsébet kapja, ez az első két évre másfél millió forint, majd később ugyanennyi. A legmagasabb összegben az 1990 lakosú Szabolcs-Szatmár megyei Szamosszeg részesül, a település most 20 millió forintot kap, majd a következő három évben még összesen 20 milliót.

Az önkormányzatok összevonhatják a támogatásokat, nem kell azonnal elszámolni. A felhasználásról a települések a Belügyminisztériummal kötnek szerződést. Tállai András kiemelte: a kormány teljesítette ígéretét, amely szerint az eladósodott önkormányzatokat kimenti az adósságcsapdából, a hitelt fel nem vevő településeket pedig anyagilag kompenzálja.

Az állam korábban a megyei önkormányzatoktól 196 milliárd, az ötezer lakos alatti településektől 74 milliárd, az ötezer fő felettiektől pedig 610 milliárd forint adósságot vett át. A 2013. december 31-én fennálló mintegy 400 milliárd forintos önkormányzati adósságállomány teljes átvállalása folyamatban van.”

Forrás:
Négy év alatt 50 milliárd forintot kapnak a jól gazdálkodó önkormányzatok; Kormányzat; 2014. február 5.

Megtisztítja a piacot az adatvédelmi hatóság

„Az uniós adatvédelmi szint érvényesítése az egész világon fontos stratégiai cél, hiszen az állampolgárok védelmére az unión kívül is szükség van, mivel a munkavállalók, üzleti partnerek és bankok interakciói az adatokat a közösségen kívül is továbbítják. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a korábbi ombudsmani eszközök mellett igazi hatósági eszközökkel is élhet. A Rádió Orient műsorában Szabó Endre Győző elnökhelyettes kiemelte, a 2014-es évben a gyermekek jogait védő projekt népszerűsítése mellett a termékbemutatók és a követeléskezelő adatkezelések vizsgálata kerül középpontba.

Több mint 3 évtizede, január 28-án nyitotta meg aláírásra az Európa Tanács a személyes adatok számítógépes feldolgozására vonatkozó adatvédelmi egyezményét. Az eseményre emlékeztet 1981 óta az ezen a napon megrendezett Adatvédelem Nemzetközi Napja. „A szerződés európai konszenzust jelent, a minimumelveket és szabályokat rögzíti” – a Rádió Orient műsorában Szabó Endre Győző elmondta, a 2013-as évet összegző belső adatvédelmi felelősöknek szervezett konferencia fő témája a gyermekjogi projekt mellett a hatósági ügyek tapasztalatai voltak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökhelyettese hozzátette, a napot este a magyarországi külképviseleteknek és magas rangú hazai tisztviselőknek rendezett fogadás zárta.

Az Európa Tanács 1981-es dokumentumát követően jelentős változásokon ment keresztül az adatvédelem. Az európai uniós tagállamokban létrejöttek a hatóságok, majd hatáskörük harmonizálódott. Az elnökhelyettes kiemelte, az unió bővülésével az összehangolt szabályegyüttes egyre szélesebb körben érvényesül. Az uniós állampolgárok adatvédelmére azonban az unión kívül is szükség van, mivel a munkavállalók, üzleti partnerek és bankok interakcióival az adatokat a közösségen kívül is továbbítják. „Stratégiai cél az uniós védelmi szint érvényesítése az egész világon” – ez kétoldalú egyezményekkel, valamint a kontinensek közötti tárgyalások révén léphet előre.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nagy hangsúlyt fordít a fiatalkorúak figyelmét felhívó kampányokra. Az internet terjedésével egyre több kockázatnak vannak kitéve a gyermekek. Szabó Endre kiemelte, tudatos felhasználóvá kell válniuk – ezt a hatóság célzott akciókkal segíti. „A védelem nem egyszereplős, a szülőket is be kell vonni a folyamatba. Az adatvédelmi hatóság a gyermekjogok védelme érdekében számos társkereső oldalt vizsgált meg, s a 16 éves gyermek szülői engedély nélküli regisztrációját engedő portálokra bírságot szabott ki.”

A hatóság többféle eljárás közül választhat munkája során: az eljárások mellett továbbra is felléphet ombudsmani eszközökkel. A felszólítás mellett azonban az információs törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi az eljárás megindítását. A jogi szempontból kötött folyamatban 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet a bírság. Szabó Endre kiemelte, az adatvédelmi jog nagyon széles körben alkalmazandó, az életviszonyok bármely területéről származhatnak ügyek. Az elnökhelyettes a társkereső oldalak mellett a követeléskezelő szervezetek helytelen adatkezelését, valamint az önkormányzati adatkezelések kapcsán felmerülő adóslisták ügyét emelte ki példaként.

A gyermekjogi védelem és a hatósági eljárások mellett a hatóság jelentős tevékenysége az adatvédelmi audit. Az üzleti jellegű szolgáltatás során az adatkezelő önkéntesen fordul a hatósághoz, amely díj ellenében megvizsgálja az adott folyamatot. Szabó Endre Győző kiemelte, a 2014-es évben továbbra is rutinszerűen folynak tovább ezek az auditok. Hozzátette, a jövőben a gyermekek jogait védő projekt népszerűsítése, valamint a termékbemutatók és követeléskezelő adatkezelések vizsgálata kerül középpontba. „A hatósági vizsgálatokkal az egész piacra szeretnénk hatni – meg kívánjuk tisztítani a piaci környezetet.””

Forrás:
Megtisztítja a piacot az adatvédelmi hatóság; OrientPress; 2014. február 6.

Viszályt kelt a teljes körű önkormányzati adósmentés

„ Az önkormányzati rendszer átalakítása szükséges volt az adósmentés módja azonban feszültséget kelt: sok önkormányzat önhibájából adósodott el, és most segítséget kapott, míg a rendesen törlesztő vagy önerőből gazdálkodó települések nem kaptak kompenzációt, bár megígérték nekik – mutatott rá a Rádió Orientnek nyilatkozva Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára és Szmetana György adóügyi szakértő.

Az eladósodott városok adósságkonszolidációja megtörtént, február végéig az 5000 fő alatti települések helyzetét is rendezi a kormány;a több hullámban végrehajtott adósmentés az önkormányzatok kétharmadát érinti. Visszás ugyanakkor, hogy egyharmaduk nem vett hitelt, illetve rendszeresen törlesztett – ők most nem kapnak támogatást, és azt kell tapasztalniuk, hogy a hiteleiket ésszerűtlenül felhasználó önkormányzatok jól járnak, rossz gazdaságpolitikájuknak pedig nincs következménye; ez elégedetlenséget szülhet.

‘Csak azokat kellett volna megmenteni az adósságtól, akik már nem tudták a működésüket finanszírozni. Sok települést láttunk, ahol egyszerűbb volt hitelt felvenni, mint helyi adót beszedni. Nem mentek a saját pénzük után’ – vélekedett Szmetana, aki szerint az ilyen önkormányzatok ügyét adósságrendezési eljárás, és nem általános mentőakció keretében kellett volna kezelni. Zongor hozzátette, a mérlegelés nélküli segítségnyújtás nem tanít felelősségre, és nincs garancia rá, hogy a érintettek a jövőben jobban gazdálkodnak majd.

A tavalyi év másik, önkormányzatokat érintő változása a járási rendszer újjáépítése volt: a régi-új hivatali kört a nyilatkozók felemás sikernek tartják: részben hasznosnak, hiszen a járás községi szinten is ellátja az első fokú államigazgatási feladatokat, amire a városi tanácsok – helyismeret híján – nem igazán voltak alkalmasak. Felesleges ugyanakkor az új járásokat városi intézkedési hatáskörrel felruházni, a feladatokat gond nélkül ellátó polgármesteri hivatalok mellett – Szmetana példaként a 65 ezer fős Érdet említette, ahol az állami és önkormányzati szerv megosztva dolgozik ugyanazon a területen.

Zongor szerint ennél még abszurdabb a 23 kerületi hivatal létrehozása a fővárosban – ‘teljesen minden, hogy állami vagy önkormányzati pecsét kerül az állampolgár papírjára, a lényeg, hogy az ügyeit elintézzék’ – fogalmaz a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, hozzátéve, hogy a járási kör kialakulása során 528 hivatali végpont szűnt meg, ennyivel kevesebb jegyző dolgozik most az országban.

Az átalakulások során a jegyző szerepköre is megváltozott, ám félmegoldás révén: jelenleg államigazgatási feladatköröket is ellát, több település tartozik hozzá, miközben személyét székhelyének polgármestere, és nem a helyi képviselő-testület jelöli ki – ez komoly személyi függéshez vezethet. Zongor Gábor szerint az is nagy kérdés, hogy az őszi önkormányzati választások után az új polgármesterek hogyan viszonyulnak az régi jegyzőhöz.

Emellett polgármesterek státusza is változott: bizonyos dolgokban erősödött a pozíciójuk, díjazásuk a viszont a közfoglalkoztatási szintre csökken – ráadásul ősztől már nem lehet valaki egyszerre országgyűlési képviselő és polgármester. Mindez együtt azt is eredményezheti, hogy bizonyos településeken nem vállalja majd senki a vezetés feladatát – mutattak rá a Rádió Orient vendégei.”

Forrás:
Viszályt kelt a teljes körű adósmentés; OrientPress; 2014. február 5.

Viszlát bírósági bonyolult mondatszerkezetek, zavaró szórendek?

„Stíluskönyvet kapnak a kúriai bírák, hogy az ítéletek közérthetőbbé váljanak. A kúriai határozatok szerkesztéséhez útmutatóul szolgáló kötet megpróbálja magyarabbá, érthetőbbé, egyértelműbbé tenni a szaknyelvet, és a többszörös zárójelek ellen is hadba vonul.

Az eljárási törvényekkel összhangban álló útmutató nem kívánja felforgatni a magyar jogi hagyományokat, de szeretné elősegíteni az egységes, áttekinthető, jelenleginél jobban tagolt szerkezetű határozatok megszületését. Száműznék az olyan magyartalan és szükségtelen szakzsargont, mint például az „eszközöl” vagy „levonásba helyez” – mondta. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a jogi szaknyelvet továbbra sem nélkülözhetik a bírói határozatok.

A kúriai joggyakorlat-elemző csoport munkájában bírák mellett jogi informatikusok, nyelvészek és a Vígszínház dramaturgja is részt vett. A munkacsoport most elkészített tervezete elsősorban a legfelsőbb bírói fórum polgári és közigazgatási ügyszakának gyakorlatából indult ki, de az itt megfogalmazottak kiindulópontjai lehetnek a munkaügyi szakág sajátosságaira tekintettel kialakítandó javaslatoknak is.

Orosz Árpád, a munkacsoport vezetője elmondta: a stílusban a legnagyobb problémát a bonyolult mondatszerkezet, zavaró szórend, többszörös zárójelek, nehezen követhető utalások használata jelentik. A hivatkozásokat pedig egységesíteni kellene: egy vizsgálat szerint 61 ezer határozatban tizenegyezer-féleképpen határozták meg az ügy tárgyát, holott ennyiféle nyilvánvalóan nem lehet. A munkacsoport egy 20-30 tételből álló listát javasol, amelyből választhat majd a bíró, amikor megjelöli az ügy tárgyát.

A határozatok felépítésében elsősorban az indoklás tagolására helyezett nagy hangsúlyt a munkacsoport. A javaslat szerint alcímekben kell majd jelölni a tematikailag elkülönülő részeket, például a tényállást, a kérelmeket, és ha a döntésnek van elvi tartalma, azt a szövegben tipográfiailag is ki kell emelni. A bekezdések a könnyebb hivatkozhatóság érdekében számozottak lesznek, egyébként pedig az „egy gondolat – egy rövid bekezdés” elvét kell érvényesíteni a döntések írásba foglalásakor – ismertette.

A határozatok helyesírása jobbára megfelelő, inkább elírások, betűhibák fordulnak elő, ami felvetheti az utólagos szöveggondozás igényét.

A Kúria döntésénél figyelembe vett jogszabályokat általában nem szó szerint, hanem csak a szükséges részletességgel kell idézni, amit a jogszabályhely megjelölése után az „egyebek mellett kimondja” vagy ehhez hasonló szófordulattal lehet bevezetni. A korábbi döntésekre, joggyakorlatra való utalásnál pedig mindig egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy a Kúria az adott ügyben meg kívánja-e erősíteni a korábbi álláspontját, módosítani akarja vagy el kíván térni tőle.

A munkacsoport vizsgálatát összegző dokumentum szerint az ítélet még a Kúria esetében sem „doktrínák gyártásának terepe”, itt nincs helyük a teoretikus kinyilatkoztatásoknak, még akkor sem, ha a Kúria mint legfelsőbb bírói fórum feladata túlmutat a jogvita puszta megoldásán, döntésével hozzájárul a joggyakorlat továbbfejlesztéséhez és egységesítéséhez.

A kúriai munkacsoport vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálat eredményét összefoglaló vélemény megalkotásával azoknak a nemzetközi elvárásoknak is igyekeznek megfelelni, amelyek egyszerű, világos, érthető nyelven megfogalmazott határozatokat várnak az igazságszolgáltatástól.

A munkacsoport összefoglaló véleményét a Kúria büntető kollégiuma, közigazgatási-munkaügyi kollégiuma és polgári kollégiuma január 27-i együttes ülésén megvitatta és elfogadta.”

Forrás:
Viszlát bírósági bonyolult mondatszerkezetek, zavaró szórendek?; HVG.hu/MTI; 2014. február 8.

Szemléletváltoztató igazodási pont

„Nem csak a fogyatékos fiatalok beilleszkedését segíti a közelmúltban meghirdetett közigazgatási ösztöndíjprogram, hanem a közigazgatásban dolgozó munkatársakat is – mondta el lapunknak Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Mint megírtuk, a KIM ösztöndíjprogramot írt ki gyakorlattal nem rendelkező, fogyatékos felsőoktatási hallgatók számára. A diákok három hónapon át szerezhetnek leendő képzettségüknek megfelelő szakirányú munkatapasztalatot minisztériumokban, erre az időszakra havi ötvenezer forintos ösztöndíjat kapnak.

A program célja, hogy a gyakorlati tapasztalatszerzés támogatásával segítse a fogyatékos felsőoktatási hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedését. Az ösztöndíjprogram – hasonlóan a már ismert Magyar Közigazgatási Ösztöndíj programhoz – a közigazgatás iránt elhivatott fiatalokat várja. A felsőoktatásban jelenleg több mint kétezer fogyatékossággal élő fia­tal tanul, közülük most húszan kapnak ösztöndíjat.

A gyakorlatra jelentkező diákoknak komoly és bátor lépést kell megtenniük, amikor számukra ismeretlen közegbe kerülnek. Biztatásra és támogatásra van szükségük, hogy megtalálják a helyüket. Ezt vállalták azok az önként jelentkező, megfelelő előképzettségű és nyitott kormánytisztviselők, akik érzékenyítő felkészítés után már mentorként segítik a gyakorlatra jelentkező hallgatókat.

Balatoni Monika szerint a szellemi és fizikai akadálymentesítésnek mostanra már természetesnek kell lennie, és a politikusoknak élen kell járniuk ebben. A közigazgatási tárcánál készen állnak a diákok fogadására, és számítanak arra is, hogy a jelenlétük kedvezően hat majd mindannyiukra. A program kidolgozásában fogyatékos fiatalok vettek részt, Markos Ádám, Weisz Fanni és Szentgáli-Tóth Boldizsár. Utóbbi vak, és amikor telefonon érdeklődött, hogyan juthat el a minisztériumba, kérte, hogy a kollégák menjenek ki elé a metróhoz. Akkor szembesültek azzal, hogy a látóknál bevált tájékozódási pontok neki semmit nem mondanak, máris tanultak valami fontosat. Sokan nem tudják, hogyan viselkedjenek, ha az utcán, a boltban, a hivatalban fogyatékos emberrel találkoznak, ilyenkor ezért frusztrációt élnek át. De tágul a világuk, és megszűnik a feszültség, amint megismerik egymást. Így tehát az ösztöndíjprogram nemcsak a fogyatékos fiatalok beilleszkedését segíti, hanem megváltoztatja a közigazgatásban dolgozók szemléletét is.

Balatoni Monika hozzáfűzte: bár egyelőre csak a versenyszférában hangsúlyozzák, de a közigazgatásban is nagy szükség van a csapat- és a versenyszellemre. A programmal ebben is szeretnének példát mutatni, hogy a fogyatékos embereket be lehet, és be kell vonni a mindennapi tevékenységekbe. Tervezik, hogy ezentúl évről évre meghirdetik a programot, mert láttatni szeretnék, hogy a fogyatékossággal élő fiataloknak érdemes tanulniuk, a szülőket pedig meg akarják győzni arról, hogy ebben támogassák őket.”

Forrás:
Szemléletváltoztató igazodási pont; G. Juhász Judit; Magyar Hírlap; 2014. február 8.

Megyei kormányhivatal és az önkormányzatok

„Szakmai körlevelekkel és képzésekkel segíti a helyi önkormányzatok munkáját a Fejér Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya. A képviselők és a polgármesterek egy ötalkalmas továbbképzés során többek között a helyi önkormányzás, a településfejlesztés, a helyi építési szabályzatalkotás, valamint a szociális és gyámhivatal tevékenységének területeibe tekinthettek be – mondta el a Rádió Orientnek Hajnalné Szecsődi Zsuzsanna főosztályvezető.

A törvényességi felügyeleti osztályok működését az Alaptörvény mellett az új önkormányzati szabályozás határozza meg. A Fejér Megyei Kormányhivatal főosztálya a helyi önkormányzatok szervezetét, működését és döntéshozatalát vizsgálja – a magasabb szintű jogszabályokkal ellentétes döntések esetén törvényességi felhívás útján felszólítja az önkormányzatokat a törvényes működésre. Hajnalné Szecsődi Zsuzsanna kiemelte, a törvényességi ellenőrzés 1990 óta létezik, – a 2009-2010 közötti ideiglenes szünet kivételével – azt 2012 januárjától törvényességi felügyelet váltotta fel. A főosztályvezető szerint az új rendszerben sokkal szélesebb a hivatal intézkedési köre: 2012-től a szervezet többek közt a törvényességi felügyeleti felhívás kibocsátása mellett a bíróságokhoz is fordulhat, feloszlatást kezdeményezhet, a határozat és a rendelet meghozásának elmaradása esetén jogszabály-alkotási lehetőséggel és bírság kiszabásával is élhet.

A 2013-as évben a szervezet ötezer jegyzőkönyvet vizsgált hivatalból. Állampolgári beadvány miatt a jegyzőkönyvek ismételten felügyelet alá vonhatók. A vizsgálati szakaszt követően a törvénysértés megállapítása esetén megindul az intézkedési szakasz – magyarázta az eljárási folyamatot a Rádió Orient vendége. Hajnalné Szecsődi Zsuzsanna kiemelte, az elmúlt évben 9600 iratot iktattak, a 2012-es időszakhoz képest jelentős növekedés történt. A 2013-as évben beérkezett lakossági kérelmek többsége nem volt megalapozott. A vizsgált döntések esetében mindössze 231 esetben élt a hivatal írásbeli törvényességi felhívással, míg 5 alkalommal fordult bírósághoz, 1 esetben jutott el a Kúriához és 1 alkalommal szabott ki minimális bírságot.

A kormányhivatal főosztálya szoros kapcsolatot ápol a jegyzőkkel, a helyi önkormányzatokkal. Így a felek közötti szakmai viták során számos alkalommal hívják segítségül szaktudását a döntések meghozatala előtt. Ezen kívül szakmai körlevelekkel, jegyzői értekezletekkel, konzultációkkal és képzésekkel segítik az önkormányzatok munkáját. „A jogszabályok szerint 2014-től, a helyi önkormányzati választásokat követően, kötelező képzéseket tartanak a helyi képviselőknek és a polgármestereknek. A Fejér megyei kormányhivatal azonban úgy gondolta, a szakmai továbbképzésre a jogszabályváltozások miatt már 2013-ban is szükség van. Az ötalkalmas képzés során többek közt a helyi önkormányzás, a köznevelés, a szociális és gyámhivatal tevékenysége, a településfejlesztés, az új helyi építési szabályzatalkotás, az útkezelés és a rendőrségi térfigyelő kamerák kerültek szóba” – a főosztályvezető elmondta, a képzés nem zárult vizsgával, a helyi önkormányzatok polgármesterei, képviselői maguknak tanultak.

A 8 főből álló főosztály 2013-ban a létszám átcsoportosítások és a közfoglalkoztatottak alkalmazása révén tovább bővült. A létszámemelést az ügyiratok számának növekedése igazolta, hangsúlyozta a vendég. A főosztályvezető a 2014-es év nagy kihívásaiként a helyhatósági választásokat követően az újjá alakult képviselő-testületek munkájának segítését, törvényes működésük biztosítását, valamint az állampolgárok bejelentéseinek gyorsabb elintézését emelte ki.”

Forrás:
Szakképzéssel segítik a Fejér megyei önkormányzatokat; OrientPress; 2014. február 4.

A kormány mintegy 1300 milliárdos önkormányzati adósságot vállal át

„A kormány február végéig átvállalja az önkormányzatok teljes adósságállományát, mintegy 1300 milliárd forintot – jelentette be az emberi erőforrások minisztere február 6-án Debrecenben.

Balog Zoltán emlékeztetett rá, hogy az első ütemben a megyei önkormányzatok csaknem 200 milliárdos tartozását, majd az ötezer lakos alatti települések 74 milliárdos adósságállományát, végül az ötezer lakos feletti települések 610 milliárdos adósságát konszolidálta az állam, amely a hónap végéig további 420 milliárd forintot vállal át, s ezzel hitelmentessé válik az önkormányzati szféra.

Balog Zoltán a debreceni városházán Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy az önkormányzatok adóssága 2002 és 2010 között meghatszorozódott. Ez a tisztázatlan, rossz feladatmeghatározásból és finanszírozásból adódott: a kormány egyre több feladatot adott át az önkormányzatoknak, egyre csökkenő finanszírozás mellett. Hozzátette: 2014 február végére minden magyar település, minden magyar önkormányzat megszabadul az adósságtól, amit a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején kénytelen volt felhalmozni.

Elmondta azt is, hogy Hajdú-Bihar önkormányzatait eddig 31,9 milliárd forintos adósságtól szabadította meg a kormányzat, amely február végéig további 15,9 milliárdot vállal át. Debrecen esetében az első körben ez 18,1 milliárdot, most újabb 9,7 milliárdot jelentett. Kósa Lajos a ciklus óriási sikerének nevezte, hogy az önkormányzati alrendszert a kormányzat kivezette az eladósodottsági csapdából.

Debrecen esetében – mint mondta – a hitelállomány akkor volt a legnagyobb, amikor a legjelentősebb fejlesztéseket hajtották végre, amit nem tudtak másból, csak hitelből finanszírozni. A város vagyona a 2003-as 256 milliárdról 2014-re 300 milliárd forintra nőtt – tette hozzá. Kósa Lajos utalt arra is, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az elmúlt években nem mertek fejleszteni, s nem adósodtak el, 50 milliárd forintot különített el a kormány fejlesztésekre.”

Forrás:
A kormány mintegy 1300 milliárdos önkormányzati adósságot vállal át; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. február 6.

19 millióból fejleszti közigazgatási kapcsolatait Debrecen

„19,4 milliós összegű európai uniós támogatást nyert Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az ÁROP-1.A.6-2013 – „Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében.

A támogatásból az önkormányzat és konzorciumi partnerei – a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete és a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület – az önkormányzat és a civil szektor már meglévő együttműködéseit, valamint új együttműködések kialakítását segítő programokat valósít meg ÁROP-1.A.6-2013-2013-0014 „Dialógus – Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Debrecenben” címmel.

A programok eredményeként a már működő partnerségek fejlődnek, hatékonyabb információáramlás indul el a szektorok között, a szakterületi ágazati együttműködések tovább erősödnek. Kidolgozott cselekvési tervek, helyzetelemzések és tanulmányok születnek, partnerségi hálózat jön létre, szakterületi szintű (ágazati, ágazatközi) konzultációk, műhelymunkák valósulnak meg, a szektorok képviselői képzésben vesznek részt.

Az elnyert uniós támogatás lehetőséget nyújt konferenciák, műhelymunkák megvalósítására, a civil szektor jelenlegi helyzetét feltérképező tanulmány készítésére, civil szervezetek adatbázisának elkészítésére, a kulturális, ifjúsági szociális, valamint a kábítószerügyi kérdésekkel foglalkozó szervezetek szakmai munkájának összehangolására, együttműködések megerősítésére, új együttműködések kialakítására.”

Forrás:
19 millióból fejleszti közigazgatási kapcsolatait Debrecen; OrientPress; 2014. február 3.
ÁROP-1.A.6-2013 Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése; Széchenyi 2020

Kormányzati ellenőrzés alatt négy magyar egyetem

„Négy egyetemen vizsgálódik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék is. Az intézményeket, köztük a budapesti ELTE-t és Corvinust kockázatelemzés alapján választották ki.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálja a hazai egyetemek gazdálkodását. Ennek részleteiről az ÁSZ nem kívánt részleteket közölni, de a Kehi kérdésünkre közölte: a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, valamint a Nyíregyházi Főiskola működését és gazdálkodását egyaránt górcső alá veszik.

A Kehi vizsgálatának előzménye, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) áttekintette a 27 állami fenntartású felsőoktatási intézmény költségvetési tervezésének és végrehajtásának gyakorlatát. A Kehi írásos válaszából kiderül, hogy az ellenőrzött intézmények a tanácsadó tevékenység tapasztalatai alapján, kockázatelemzést követően kerültek kiválasztásra, amely – a párhuzamos ellenőrzések elkerülése érdekében – az Állami Számvevőszékkel is egyeztettek.

A Bőcz Sándor, Kehi kabinetfőnöke a Napi.hu kérdésére közölte, hogy az ellenőrzések során az egyetemek működésének és gazdálkodásának szabályszerűségét és gazdaságosságát vizsgálják, és lezárásuk 2014 első félévében várható. Az említett vizsgálattal egyidőben az ÁSZ is ellenőrzi a felsőfokú tanintézeteket – bár egyelőre nem tudni, hogy melyeket. Bőcz Sándor azt is elmondta, hogy az egyetemek gazdálkodásának és működésének ellenőrzésére során az egyes karok, szervezeti egységek gazdálkodását is vizsgálják.

Az ÁSZ kérdésünkre nem válaszolt, viszont úgy tudjuk, hogy a szervezet 2014. első félévi ellenőrzési terve alapján vizsgálatot folytat az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodásának, működésének, valamint az egyházak által fenntartott felsőoktatási intézmények részére az államháztartásból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzése tárgyában.

A két párhuzamosan futó vizsgálat mellett a Corvinus Egyetem által az Aula Kiadó Kft. részére adott jegyzettámogatással, illetve az Aula Kft. által az egyetem részére fizetett bérleti díjjal kapcsolatban a Budapest V. és XIII. kerületi Ügyészség, a Hallgatói Önkormányzat 2013 nyarán Balatonkenesén tartott rendezvénye után fizetett idegenforgalmi adó bevallásával kapcsolatban pedig a Balatonalmádi Rendőrkapitányság is nyomozást folytat.

A Corvinus Egyetem gazdasági vezetőjének megbízatását tavaly december 20-i hatállyal vissza vonta a nemzetgazdasági miniszter. Ezt megelőzően az egyetem rektora, Rostoványi Zsolt október elején fordult Varga Mihály miniszterhez, miután egy év alatt sem tudtak megfelelően együttműködni Rózsás Péter András gazdasági igazgatóval. Rostoványi szerint a gazdasági igazgatóval kipattant véleménykülönbségek miatt az egyetemen működési zavarok keletkeztek, Rózsás a nagy összegű pályázati elszámolásoknál visszaélt ellenjegyzési jogával, gyakran túllépett hatáskörén, és hátráltatta az egyetem működését. A gazdasági igazgató erre válaszolva elmondta, minden intézkedését rektori engedéllyel és jóváhagyással hozta meg, és mindent megtett az intézmény gazdálkodásának rendezéséért. Az egyetem szenátusa végül 2013. október 21-én határozatban kezdeményezte Rózsás Péter András leváltását. Rostoványi Zsolt a Napi.hu kérdésére válaszolva elmondta: a jelenlegi vizsgálatoknak nincs köze a korábbi gazdasági vezető tevékenységéhez.”

Forrás:
Kormányzati ellenőrzés alatt négy magyar egyetem; Napi.hu; 2014. február 6.

Megnyílt a Vecsési Kormányablak

„Ma délelőtt 9 órakor megnyitották a Vecsési Kormányablakot a Market Centrál területén. Az ügyintézésre hétfőtől 8.00 és 20.00 óra között összesen kilenc munkaállomáson nyílik lehetőség.

Az országos kormányablak hálózat bővítésének újabb állomását Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára adta át. Az eseményen részt vett többek között Dr. Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Dr. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, Szlahó Csaba polgármester, valamint Azari Zsuzsanna, a Vecsési Járási Hivatal vezetője is.

A kormányablak 130 négyzetméteres helyisége a bevásárlóközpontban kapott helyet, így várhatóan jól megközelíthető lesz a Vecsési Járási Hivatalhoz tartozó településekről is. A Vecsési Járás illetékességéhez tartozik városunkon kívül Üllő, Ecser és Maglód. A polgárok számára mostantól egy helyen mintegy 2500 ügytípus elintézésére nyílik lehetőség, akár előzetes időpontfoglalás nélkül. A helyiségben létrehoztak egy játszósarkot, ezzel is megkönnyítve a gyermekekkel érkezők várakozását.

A kormányablak helyiségének kialakítása a Market Centralban összesen 30 millió forintba került. A bérleti- és biztosítási díja Vecsés Város Önkormányzatának költségvetését terheli, ami éves szinten közel 2 millió forint kiadást jelent. A kormányablak fenntartásának egyéb költségeit a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal fedezi.”

————

„…A polgármesteri hivatal épületében lévő okmányiroda továbbra is a régi megszokott rend szerint működik tovább.
…
Ügyintézés a kormányablakban
A járási hivatalok 2013. január 1-jével kezdték meg működésüket, A változtatással a korábbi jegyzői hatáskörök egy része átkerült az államhoz, így az államigazgatási feladatokat már az állam szervezetrendszerében hajtják végre.

A járási államigazgatási rendszer létrehozásának keretében kialakul az ügyfélszolgálati irodák országos hálózata, amely az állampolgárok számára tartalomban és színvonalban is magas szintű szolgáltatást biztosít. A Járási Kormányablakok garanciát nyújtanak arra, hogy az államigazgatási szervezetrendszer egységes keretek között, ügyfélközpontúan, hatékonyan és magas színvonalon működjön.

Egységes arculattal, kedvező nyitva tartással működnek majd a 2014-ben megnyíló kormányablakok szerte az országban. 2014-ben minden állampolgár számára a hét öt napján reggel nyolctól este nyolc óráig elérhető lesz az ügyintézés a kormányablakokban.”

Forrás:
Megnyílt a Vecsési Kormányablak; Vecsés Város Önkormányzata; 2013. február 7.
Átadták a vecsési kormányablakot; Vecsés Hírek; 2014. február 7.

Tokaj lett a negyedik

„A zempléni város központjában kormányablakot avattak.

Pénteken délelőtt Tokaj központjában, a városháza szomszédságában felavatták a járás kormányablakát.

Reggel 8-tól este 8-ig
Az ünnepélyes avatáson Szabó Rita, a Tokaji járás vezetője köszöntötte a részevőket, ezt követően Szűcsné Mihalik Mónika, a tokaji kormányablak munkatársa ismertette a Magyari Zoltán programot, amely a magyar közigazgatás átszervezéséről szól.

Demeter Ervin, B.-A.-Z. Megye kormánybiztosa elmondta, újabb nagy lépést tett Zemplén a kormányablak megnyitásával.
– 2010 őszén indult meg a közigazgatás átszervezése Magyarországon – mondta Demeter Ervin. – Visszatértünk a hagyományos megyerendszerhez, amely átláthatóbbá teszi az egész közigazgatást. Ez azért is volt fontos, mert a régebbi regionális rendszerben ennek a régiónak Eger volt a központja. A mostani lépés is igazolja a szándékot, hogy a közigazgatás igyekszik egyre közelebb kerülni az emberekhez. Összesen 242 ügykört lehet mostantól ennek a második generációs kormányablaknak a segítségével Tokajban elintézni a járásban élőknek. Az első ilyen kormányablakot Miskolcon nyitottuk, és a tokaji az országban a negyedik. Hétfőtől minden munkanapon reggel nyolc órától este nyolc óráig várják majd az ügyfeleket az itt dolgozók. Mindenkit biztosíthatok arról, hogy munkatársaink tudással felvértezetten várják az ügyfeleket.

100 új kormányablak
– Négy évvel ezelőtt a mostani kormány első intézkedése volt a közigazgatási reform meghirdetése – mondta Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár. – El kellett választani egymástól az önkormányzati és a közigazgatási feladatokat. 2012-ben 29 kormányablak nyílt Magyarországon. A kormány szándéka szerint ebben az évben további 100 kormányablak fog nyílni járási szinteken. Ez is azt igazolja, a kormány úgy gondolja, a jó állam megteremthető. Annak, hogy lehet más is a közigazgatás, annak egyik mintapéldája lehet a tokaji kormányablak megnyitása.”

Forrás:
Tokaj lett a negyedik; Észak-Magyarország; 2014. február 8.

A kistérség fejlesztési lehetőségeit foglalták össze

„ Jászapátin a Széchenyi Programiroda szervezésében tartottak konferenciát minap. A tanácskozáson a jászsági területfejlesztés, gazdaságfejlesztés, vidékfejlesztés lehetőségeit tekintették át a 2014 – 2020-as uniós tervezési időszakban.

Pócs János, országgyűlési képviselő az elmúlt időszak hangsúlyosan a 2010 – 2013 között felhasznált támogatások hasznosságáról szólt bevezetőjében. Pócs János kiemelte, hogy a kistérségbe 2010-től összességében 94,7 milliárd forint támogatás érkezett, amely a vállalkozásfejlesztés, az oktatás, az egészségügy, a településfejlesztés, a turisztika, a közlekedés fejlesztését szolgálta.

Lakatos István a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda osztályvezetője pedig a gazdaságfejlesztés lehetséges térségi irányait mutatta be a 2014 – 2020-as időszakra vonatkozóan. A vidékfejlesztés és az agrár-környezetvédelem témájáról a Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet részéről beszélt, dr. Balla Tibor igazgató, valamint Székely László megyei fő-falugazdász pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepéről tartott előadást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága képviseletében.”

Forrás:
A kistérség fejlesztési lehetőségeit foglalták össze; szoljon.hu; 2014. február 7.

Az ajánlásgyűjtést nem kell bejelenteni

„Az aláírásgyűjtést nem kell bejelenteni, de a kampánycélú adatkezelést nyilvántartásba kell vetetni az áprilisi választáson induló jelölteknek, jelölőszervezeteknek – írta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Adatvédelmi szempontból az országgyűlési választás és a kampány kiemelt jelentőségű, hiszen több millió személyes adat kerül pártok, jelölő szervezetek és jelöltek kezelésébe – áll a NAIH közleményben.

A választási adatkezelések vizsgálata során a hatóságnak szem előtt kell tartania a polgárok személyes adatainak védelmét, de tekintettel kell lennie arra is, hogy a pártoknak, jelölő szervezeteknek méltányolható érdekük fűződik az adatok kezeléséhez – írta Péterfalvi Attila.

A tavaly elfogadott új választási eljárási törvény (Ve.) jelentősen átalakította a jelöltállítás szabályait és nagyban csökkentette a visszaélések lehetőségét. Újdonság, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, és a korábbinál kevesebb ajánlás szükséges az induláshoz, ezzel csökkent az aláírásgyűjtés tétje, ezért a hatóság reményei szerint csökkenni fognak a visszaélések.

A másik változás, hogy az ajánlószelvényeket ajánlóívek váltották fel. Az illetékes választási iroda valamennyi ajánlóíven feltünteti a jelöltként indulni szándékozó választópolgárral kapcsolatos adatokat, sorszámmal és hitelesítő bélyegzőlenyomattal látja el, az íven pedig fel kell tüntetni az ajánlást gyűjtő személy nevét és aláírását is. Ez garantálja, hogy az ajánlások gyűjtése nyomon követhető legyen, és a visszaélések felderítése érdekében utólag is azonosítani lehet a gyűjtőt.

Új szabály, hogy a jelölt bejelentésekor az összes kiadott ajánlóívet le kell adni az illetékes választási irodának, ezáltal elkerülhetővé válik, hogy a személyes adatokat az érintett tudta és hozzájárulása nélkül más célra felhasználják.

Mivel a választási szerveknél minden, a személyes adatok kezelése szempontjából jelentőséggel bíró információ megtalálható, az ajánlásgyűjtő ívek vezetése és leadása pedig szigorú számadás szerint történik, ráadásul a visszaélések miatt a választási szervekhez lehet jogorvoslatért fordulni, a NAIH szerint nem kell az adatkezelés nyilvántartásba vételét kérelmezniük a jelölteknek, jelölő szervezeteknek.

A hivatal szerint ugyanis ha – a korábbi évekhez hasonlóan – nyilvántartásba kellene vetetniük magukat az ajánlást gyűjtőknek, azzal – az új előírások miatt – duplikált adatbázis jönne létre, és csak növelné a jelöltként indulni szándékozók adminisztrációs terheit. Ugyanakkor az ajánlások gyűjtésének előkészítésével összefüggő adatkezeléseket – például az előzetes, telefonos időpont-egyeztetéseket – nyilvántartásba kell vetetni.

Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlásokat gyűjtők a választópolgárok magánszférájának maximális tiszteletben tartásával járjanak el, nem megengedett az ajánlóívek másolása, az ajánló személye pedig nem hozható nyilvánosságra. Emellett a NAIH elnöke szerint célszerű lenne, ha a gyűjtésben részt vevők igazolni tudnák a személyazonosságukat, a jelöltként indulni szándékozók és jelölő szervezetek pedig naprakész adatbázist vezetnének az ajánlásgyűjtésben közreműködőkről. A választópolgárok figyelmét pedig arra hívta fel a hivatal, ne írjanak alá olyan ívet, amelyen nem szerepel sorszám és pecsét, illetve nincs rajta az ajánlást gyűjtő neve és aláírása.

Emlékeztetett arra, hogy az új Ve. szerint a választópolgárok – összhangban információs önrendelkezési jogukkal – jogosultak megtiltani, hogy a választási szervek kiadják a jelölteknek és a jelölő szervezeteknek az adataikat.

A jelöltek, jelölő szervezetek a kampány során a nyilvános terjesztésű telefonkönyvből csak azoknak az előfizetőknek a telefonszámát hívhatják fel, akik hozzájárultak a közzétételéhez, és nem zárták ki a közvetlen megkeresést. Ehhez kizárólag a legfrissebb telefonkönyv, elektronikus adattár használható fel. A telefonkönyvben szereplő lakcímadatok kampánycélú hasznosítását ugyanakkor nem tartja megengedhetőnek a hatóság.

Az automatizált telefonhívásokkal kapcsolatban a hivatal álláspontja az, hogy a számképzés elvén működő módszer nem elfogadható, ugyanakkor a nyilvános telefonszám-adatbázison alapuló automatikus hívásrendszer alkalmazható. A magánszféra védelme érdekében azonban biztosítani kell a hívások megszakíthatóságát – tette hozzá.

Kampányanyagot csak akkor lehet a választópolgárhoz eljuttatni mobiltelefonszámának vagy e-mail címének felhasználásával, ha az érintett kifejezetten hozzájárult.

Péterfalvi Attila kiemelte: a jelöltek, jelölőszervezetek kötelesek a kampány céljából folytatott adatkezelés nyilvántartásba vételét kérelmezni a hatóságnál. Az adatkezelés enélkül nem kezdhető meg.

Jogellenes az egyéni vállalkozók adatait tartalmazó adatbázisokat és nyilvános szakértői névjegyzékeket (például könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartását) kampánycélra felhasználni – hívta fel a figyelmet a hatóság elnöke.”

Forrás:
Az ajánlásgyűjtést nem kell bejelenteni; OrientPress; 2014. február 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Gigantikus baki a magyar szabadalmi hivatalnál

„Üzleti titkokat tartalmazó magyar feltalálói szabadalmi bejelentések százai váltak hosszú időre elérhetővé a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapjáról. Mégis a hibát felfedező közérdekű bejelentő ellen indult eljárás.

Az Egis gyógyszergyár egyik új, szabadalmaztatásra beadott „kombinációs gyógyszerkészítményének” 34 oldalas dokumentációja is heteken át elérhető volt a 2010-es kormányváltás után Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) átnevezett szabadalmi hatóság honlapján. Ugyanez történt több száz – elvben szigorúan védendő – iratcsomaggal is. Az érintetteknek esetleg súlyos károkat okozó „szivárgásra” egy civil szervezet tagjai figyeltek fel még tavaly. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület vezetője – maga is szakmabeli, európai szabadalmi ügyekre szakosodott irodája van – közérdekű bejelentést tett a hivatal felett őrködni hivatott igazságügyi tárca Répássy Róbert vezette államtitkárságán. Ám újabb hét kellett ahhoz, hogy az üzleti titkokat tartalmazó információk elérhetetlenek legyenek.

A történet nemrég újabb fordulatot vett azzal, hogy a bejelentő Pintz György ellen – ahogy korábban a NAV-botrány kirobbantója esetében is történt – eljárás indult, az ügyben saját maga ellen vizsgálódó hivatal pedig azt állapította meg, hogy voltaképpen ő az áldozat.

Arról, hogy valami nincs rendjén a szabadalmaztatni szándékozott bejelentések kezelésével, fél éve kapott jelzést az egyesület. Egy napkollektorokkal kapcsolatos újítás szabadalmaztatója jelezte, hogy valakik megszerezhették találmányának a leírását. Az a cég ugyanis, amelyikkel megállapodni készültek, időközben megvette egy, az övékéhez kísértetiesen hasonló megoldás jogait – olyan cégtől, amelyik korábban nem foglalkozott efféle fejlesztésekkel.

Hogy történt-e ipari kémkedés, azóta sem tudni, de ha igen, nem volt nehéz dolguk az adatvadászoknak. Az oltalom alá helyezendő találmányok dokumentációit ugyanis az SZTNH-ban beszkennelték, és sokszor már a bejelentés napján vagy másnap feltöltötték a jelszóval sem védett, a honlapról bárki számára elérhető közös adatbázisba. Ez tartalmazta az üzleti titoknak minősülő, még el nem bírált, illetve a bejelentést követően 18 hónappal kötelezően nyilvánosságra hozandó szabadalmi leírásokat. A bejelentések idő előtti kiszivárgása nemcsak üzleti érdekeket sérthet, de akár államtitkot is (a minősítésre a honvédelmi tárca háttérszerve tesz javaslatot, erre a bejelentéstől számítva egy hónapja van).

Programozói ismeret sem kellett ahhoz, hogy valaki – aki például a munkája miatt visszatérő vendég a hivatal honlapján, rendszeresen használja a lekérdező funkciót – beleakadjon az elvben titkos dokumentációkba – derült ki a civilek által felkért informatikai szakértői véleményből. A beszkennelt iratok PDF-fájljait ugyanis nyilvános, illetve olyan URL-címek mögé töltötték fel a honlapra, amelyekhez csak néhány kiegészítő adatot kellett bepötyögni, például a mezőkódot és a szabadalmi bejelentések ismert azonosítójából álló betű- és számkombinációt (P, azaz patent, majd 13, azaz a 2013-as évszám, ezt követően pedig az egyesével növekvő sorszámokat, kezdve a 00001-től).

Biztonságos rendszernek azonnal jeleznie kellene az illegális behatolást a titkos adatbázisba. Ha lett volna ilyen beépített funkció, akkor a hivatalnak azonnal észlelnie kellett volna a súlyos problémát, ám ők is csak utólag rekonstruálták, honnan, és hány „nemkívánatos” letöltés volt. A HVG információi szerint ily módon több mint nyolcszáz dokumentum került házon kívülre. A hivatalnál azzal érvelnek, hogy az iratokat „egy jól behatárolható körből”, két – feltételezésük szerint a bejelentőkhöz köthető – felhasználói címről töltötték le, s tényleges kára szerintük senkinek nem keletkezett. Utóbb minden érintettel felvették a kapcsolatot, de csak 17-en kértek konzultációs lehetőséget.

Bárhogy történt is, a titkos információk kiszivárgásának fennállt a veszélye. Mégis csak a közérdekű bejelentés után egy héttel zárt be a honlap; az államtitkárság ugyanis a jelek szerint még napokig ült a tudomására jutott információn. Ezt követően üzenet jelent meg a honlapon arról, hogy az „éves, tervszerű karbantartással” összefüggő leállás miatt korlátozták a hozzáférést a szolgáltatáshoz. A közlemény majd egy hónapig virított az oldalon. Miután a Hír Tv október végén röviden beszámolt arról, hogy veszélyben lehettek szabadalmi adatok, a hivatal bagatellizálni igyekezett az esetet, mondván: „csak százas nagyságrendű” ügyeket érintő esetről van szó. Majd „rosszhiszemű informatikai támadást” kezdett emlegetni.

A HVG felvetésére, hogy az iratok biztonságos őrzése mégiscsak az SZTNH feladata, a hivatalnál azt a hasonlatot használták, hogy ha egy kulcscsomóval felszerelkezett tolvaj megpróbálja kinyitni a lakás ajtaját, és a szisztematikus kísérletek eredményeként az egyik kulcs véletlenül beleillik a zárba, attól az még betörés. Hangsúlyozták: ők nem tettek hozzáférhetővé egyetlen, közzététel előtt álló szabadalmi dokumentumot sem. Ami értelmezés kérdése, ha például azt vesszük alapul, hogy még az SZTNH kiadásában 2012-ben megjelent Iparjogvédelem tankönyvben is az áll, hogy hozzáférhetővé tételt jelent már az is, ha ez csupán lehetőség volt, „függetlenül attól, hogy a megismerés tényleg megtörtént-e”.

A tolvajkulcsos hasonlat sántítani látszik azért is, mert a „behatolók” nem titokban, hanem közjegyző jelenlétében nyitották meg a problémás oldalakat, úgy, hogy minden letöltésről hitelesített jegyzőkönyvet vettek fel. A hivatal által kommunikált olvasat, a hackerbehatolás ezzel szemben azt feltételezné, hogy valakik ártó szándékkal, egy informatikai rést kihasználva, titokban törtek át a biztonsági pajzson. A hivatalnál azt is a civilek „terhére róják” , hogy nem rögtön náluk jelezték a problémát, hanem a felettes szervnél. Ráadásul azt gyanítják, hogy még ezt követően is töltöttek le dokumentumokat (ami persze történhetett tesztelési céllal is, hogy megszüntették-e már a hibát).

A szervezeti és működési szabályzat értelmében az SZTNH honlapja, valamint az információbiztonságot szolgáló rendszer vezetője közvetlenül az elnök, vagyis Bendzsel Miklós irányítása alá tartozik. A belső vizsgálat eredményéről – így például arról, kit terhel a felelősség, mert „nyitva felejtette az ajtót” – a hivatalnál arra hivatkozva nem adtak tájékoztatást, hogy még nincs jogerős döntés. Úgy tudni, középvezetői szinten állók vihetik el a balhét.

Az ügy pikantériája, hogy amikor tavaly augusztusban még javában hozzáférhetők voltak az iratok a hivatal honlapján, Bendzsel ugyanitt információbiztonsági jelentést tett közzé arról, hogy „kiemelt követelménynek tekinti” az általuk kezelt iratok bizalmasságát, sértetlenségét, és „azonosítja, értékeli az információbiztonságot veszélyeztető kockázatokat”. Utólag viszont már azzal nyugtatnak, hogy védett tartalmú irat a „támadás” következtében nem jutott oly módon nyilvánosságra, amely akadályozná az oltalomba vételt, az ugyanis „a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik”.

Az ügy nemrég megjárta Lázár János hivatalát is. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt heti, az egyesület vezetőjének címzett leveléből kiderül: fontosnak tartja, hogy „minden jó szándékú” jelzést „az állam kellő alázattal megvizsgáljon, és ahol cselekedni kell, ott lépjen”. Majd hozzáteszi, hogy ebben az ügyben örömhírrel tud szolgálni, mivel a tárca és a hivatal már megtette a szükséges lépéseket. A HVG információi szerint Székely László ombudsman is vizsgálódik már – szóba kerülhet ugyanis az alkotmányos alapjog tömeges sérelme.

A közérdekű bejelentést tett egyesületi vezető azonban a jelek szerint nagyobb bajba keveredhet, mint maguk a hivatalban érintettek. Pintz György ellen nem csak a letöltések miatt vizsgálódnak. A szabadalmi ügyekkel foglalkozó kamarában fegyelmi eljárás indult, ami azért bizarr, mert a közérdekű bejelentőket idéntől a korábbiaknál is szigorúbb törvényi védelem illeti meg. A kamara felett egyébként az SZTNH elnöke, azaz Bendzsel gyakorolja a törvényességi felügyeletet.”

Forrás:
Gigantikus baki a magyar szabadalmi hivatalnál; Dobszay János; HVG.hu; 2014. február 6.

Franciaország: egymilliárd euró a kibertámadások kivédésére

„Franciaország egymilliárd eurót (308 milliárd forint) tervez költeni a kibertámadások elleni védekezésre a védelmi miniszter pénteki bejelentése szerint, a tervezett fejlesztések egy része a francia hatóságok lehallgatási képességeinek növelésére is irányul.

A Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter által bemutatott fejlesztési tervek egyebek mellett a telefonhálózatok védelmének megerősítését, a titkosítási technológiák fejlesztését és a kémkedésnek, hekkertámadásnak kitett számítógépes rendszerek felügyeletének javítását ölelik fel.

„Ez kiemelt feladata a védelmi minisztériumnak, mivel műveleti képességeinket súlyosan veszélyeztethetik a kiberfenyegetések. Ide tartozik a fegyverrendszerek, a vezetés és irányítás, az információk és az ezeket összekötő rendszerek (védelme)” – mondta Le Drian.

A pénz nagy részét a védelmi minisztérium és más stratégiai intézmények védelmének megerősítésére szánják, amelyeket 2013 folyamán 800 kibertámadás ért.

Az egymilliárd eurós fejlesztési keretből az internet megfigyelésére és az adatgyűjtésre is áldoznak majd, mivel a párizsi törvényhozás tavaly decemberben olyan jogszabályt fogadott el, amely egyes esetekben bírói felhatalmazás nélkül is lehetővé teszi az államnak az adatbekérést a telekomcégektől és az internetszolgáltatóktól.

A Nagy-Britannia után a második legnagyobb nyugat-európai katonai költségvetéssel rendelkező, de a kibervédelem területén lemaradásban lévő Franciaország két éven belül fel akar zárkózni NATO-szövetségeseihez a számítógépes támadások elleni védelemben.

„Franciaország csak nemrég ébredt rá ezekre a veszélyekre. A legfőbb feladat az állam működése szempontjából kulcsfontosságú cégek, valamint a kormány és a bankok védelme” – mondta Jean-Francois Bezel, a Safaris IT-tanácsadó cég vezetője.”

Forrás:
Franciaország: egymilliárd euró a kibertámadások kivédésére; Híradó/MTI; 2014. február 8.

Informatika, távközlés, technika

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia: négy éven belül teljes elektronikus ügyintézés a közigazgatásban

„A kormány a hazai infokommunikációs ágazatot és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket kiemelt jelentőségűnek tartja, elismeri az állami ösztönzés fontosságát. A legutóbbi kormányülésen elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia a digitális infrastruktúra, kompetencia, gazdaság és állam területére fókuszálva fogalmazza meg a 2014-2020 közötti időszak elsődleges célkitűzéseit.

A hazai információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor a magyar GDP mintegy 12%-át adja. Az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD országok többségével összevetve kiemelkedően magas Magyarországon. Megfelelő fejlesztésekkel az IKT a magyar gazdaság egyik kitörési pontjává válhat, további magas hozzáadott értékű exportképes termékeket előállító munkahelyeket hozhat létre.

A Stratégia helyzetelemzése szerint ugyanakkor a magyar lakosság és a kis- és középvállalkozások (KKV) körében alacsony szinten van az infokommunikációs eszközök tudatos használata. Az Európai Unión belüli és világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha az ágazat további lendületes fejlődését akadályozó tényezőket átgondoltan és következetesen lebontja.

A Stratégia alapján a kormány legfőbb céljai közé tartozik a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése. Határozott szándék, hogy 2018-ra minden háztartás számára hozzáférhető legyen minimum 30 Mbps-os internet-szolgáltatás, legalább felük pedig 100 Mbps-os vagy gyorsabb eléréssel rendelkezzen. A tervek szerint 2016-ra teljes körűen kiépül a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat. További cél, hogy a mobil szélessávú lefedettség 2016-ra érje el a 95%-ot, és ekkorra valamennyi oktatási intézményben minimum 20Mbps sávszélességű internetet használhassanak.

A digitális kompetenciák terén a legfontosabb feladat az állampolgárok, a vállalkozások (elsősorban a KKV-k) és a közigazgatásban dolgozók digitális képességeinek fejlesztése. A legfőbb törekvés, hogy a digitálisan írástudatlanok aránya a felnőtt lakosság körében 2016-ra 40% alá, 2020-ra 30% alá csökkenjen, és 2016-ra a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 65%-ot. A stratégiában rögzített célértékek szerint 2016-ra a mikro- és kisvállalkozások 90%-a, 2020-ra pedig 99%-a rendelkezhet majd internet-hozzáféréssel.

A digitális gazdaság pillére a szűkebben értelmezett IKT szektor, az elektronikus (kereskedelmi, banki stb.) szolgáltatások és a vállalaton belüli informatikai rendszerek fejlesztését, a K+F és innovációs tevékenység ösztönzését foglalja magába. A szándékok szerint 2020-ra legalább a jelenlegi mutatók kétszeresére nő a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma és a magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke. A stratégiai célok teljesülése esetén az évtized végére a KKV-k harmada vásárolhat vagy értékesíthet online módon.

A digitális állam megteremtésének eszközei a megfelelő infokommunikációs háttér biztosítása és az állampolgárok életminőségét növelő e-szolgáltatások fejlesztése. Ebbe az irányba mutató törekvésként a 2016-ra létrehozandó egységes kormányzati IT-háttérnek köszönhetően 2018-ra lehetővé válhat, hogy az állampolgárok és a vállalkozások minden közigazgatási ügyüket teljes egészében elektronikusan intézhessék.

A Stratégia megalapozza a 2014-2020 közötti infokommunikációs célú fejlesztéseket, amelyeket döntően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Infokommunikációs fejlesztések prioritása finanszíroz több száz milliárd forint összegben.”

Forrás:
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia: négy éven belül teljes elektronikus ügyintézés a közigazgatásban; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. február 7.
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia : Az infokommunikációs szektor fejlesztési stratégiája (2014-2020) v7.0, 2014.02.04.; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. február 7.(pdf)

Kötelező lehet a V2V kommunikáció az USA autóiban

„A következő hetekben elkezdik kidolgozni az egymással kommunikáló autókkal kapcsolatos szabályozásokat az Egyesült Államokban. Az autógyártóknak néhány éven belül kötelező lehet az USA piacára szánt autók felszerelése az ehhez szükséges technológiával.
Egyre többször kerül elő a “connected” vagy egymással kommunikáló autók koncepciója, ahogy egyre több nagy gyártó kezd kísérletekbe a területen. Az elgondolás azonban hamarosan a tesztpályákról a közutakra kerülhet, miután az Egyesült Államok kormánya hamarosan szabályozás kidolgozásába kezd az okosautókkal kapcsolatban.

Az ország közlekedési minisztériuma több autógyártóval karöltve már két éve kísérletezik az egymással kommunikáló gépkocsik koncepciójával. Arra kíváncsiak, hogy az egymással Wi-Fi kapcsolatban álló járművek képesek-e együttműködni, és elkerülni a baleseteket. Ennek kiderítésére több ezer hasonló kísérleti okosautóval folytatnak teszteket – amelyek úgy tűnik meggyőző eredményeket hoznak, mivel a közlekedésbiztonságért felelős amerikai NHTSA (National Highway Traffic Safety Administration) hétfőn bejelentette, megkezdi a folyamatot, amely hamarosan minden új járműbe kötelezővé teszi a hasonló hálózati képességek beépítését.

Alapvető biztonsági funkció lehet
A járművek közötti V2V (vehiclet-to-vehicle) kommunikáció a szervezet szerint a biztonsági övekhez és légzsákokhoz hasonló alapvető biztonsági funkció lehet. A V2V, illetve az autó és környezete közötti párbeszédet biztosító V2I (vehicle-to-infrastructure) technológiák ugyanakkor jóval túlmutathatnak az egyszerű biztonsági funkciókon. Az otthoni routerekkel, okostelefonokkal és egyéb készülékekkel ellentétben az autók 802.11p szabványú Wi-Fi-t használnak majd, ami nagy hatótávolságú, biztonságos üzenetváltást tesz lehetővé a járművek, illetve adott esetben környezetük között. A szabványt alkalmazva ráadásul az autók kiterjedt hálózatokat hozhatnának létre, amelyek nem csak közvetlen szomszédaikkal, de a kilométerekkel távolabb lévő gépkocsikkal, és a környező közlekedési infrastruktúrával is kommunikálhatnának.

Egy ilyen technológiával értelemszerűen a Google és a hasonló, önvezető autókban gondolkodó gyártók is tudnának mit kezdeni. Hálózatba épülve ugyanis a robotautók nem csak saját érzékelőikre, Lidar szenzoraikra hagyatkozhatnának, hanem mintegy “kollektív tudattal” navigálhatnának az utakon, egymással nem csak pozíciójukat, de úticéljukat és a tervezett útvonalat is megosztva. A járművek eztután úgy koordinálhatnák a teljes “csapat” mozgását, hogy mindenki a lehető leggyorsabban jusson célba. Ehhez persze – ahogy az önvezető autókhoz általában – még jó néhány évnek el kell telnie. Az alapszintű V2V kommunikáció azonban nincs is olyan messze, a rá épülő biztonsági megoldások pedig jelentősen csökkenthetik a közúti balesetek számát.

A következő hetekben várhatóan egy hivatalos jelentést is közölnek majd az autóipar azon szereplői, amelyek részt vettek a tesztelésben, továbbá egy elemzést a koncepció megvalósíthatóságáról. Nem sokkal ezután az NHTSA-n és az Egyesült Államok közlekedési minisztériumán a lesz sor, hogy indítványozza a kapcsolódó szabályozásokat, amelyek minden amerikai személygépjárműben kötelezővé tennék a V2V kommunikációs képességek beépítését, amelyet egy megadott dátum után értékesítenek. A terv szerint a szabályozás már 2017-ben megszülethet.”

Forrás:
Kötelező lehet a V2V kommunikáció az USA autóiban; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2014. február 4.
Vehicular communication systems; Wikipédia

Hamarosan megszülethet a döntés a frekvenciapályázatról

„Már március-áprilisban meglehet a 450 MHz-es frekvenciatendert lezáró döntés – tudta meg a Világgazdaság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól. A pályázaton csak az MVM NET Zrt. indult, lapunk értesülései szerint CDMA technológiájú hálózatot építenének ki, mintegy 100 millió dolláros költséggel, a megbízásra az Alcatel-Lucent a legesélyesebb.

Már március-április folyamán megszülethet a 450 MHz-es frekvenciapályázatot lezáró döntés – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Az NMHH lapunknak jelezte azt is, hogy a nyertesnek legkésőbb 18 hónapon belül biztosítania kell az előírt adatátviteli kapacitásokat, ám – saját üzleti érdekei figyelembe vételével – ennél rövidebb idő alatt is kiépítheti a szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózatot. A kiírás alapján a nyertes saját maga határozhatja meg, hogy a 450 MHz-es sávban az iparágban rendelkezésre álló technológiák közül melyiket alkalmazza.

A tenderen csak egy induló van, az MVM NET Zrt., amelynek pályázatát január végén hivatalosan is nyilvántartásba vették. Lapunk úgy tudja, CDMA technológián alapuló hálózatot építenének ki, az országos rendszer kialakítása akár százmillió dollárba is kerülhet. A Világgazdaság által megkérdezett, mobilhálózatokat kiépítő vállalkozások visszajelzései alapján egyelőre nem nagyon mozgatta meg a piacot a 450 MHz-es frekvenciasáv értékesítése, illetve az ezáltal megnyíló fejlesztési lehetőség.

„Az Ericsson a világ CDMA hálózatainak meghatározó szállítója, ugyanakkor a vállalat jelenlegi stratégiai célja a hálózatba kapcsolt társadalom kiteljesítése a mobilszélessáv fejlesztésével a 4G/LTE irányában. A piaci trend is ezt igazolja, hiszen Európa a 3GPP technológiák fejlődési útján már a 2000-es évek elejétől jövőtálló 3G/HSPA hálózatokat épít, melyek továbbfejlesztése a 4G/LTE irányba már egy kényelmesebb, természetes fejlődési úton zajlik hazánkban is. A cég építi ki a Magyar Telekom 4G-s hálózatát hazánkban” – közölték érdeklődésünkre a vállalatnál.

A Huawei Technologies Hungary érdeklődik ugyan a 450 MHz-es hálózat kiépítése iránt, ám az, hogy indulnak-e a pályázaton, nagy mértékben függ attól, annak milyen feltételei lesznek – mondta el a Világgazdaságnak Rádi Szabolcs, a társaság kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója. A szakember közlése szerint a vállalat Ázsiában és Európában már számos CDMA projektet valósított meg, Magyarországhoz legközelebb Lengyelországban, illetve Szerbiában voltak az elmúlt 3 évben sikeres hálózatkiépítéseik.

A kínai cég Magyarországon jó néhány jelentős hálózatfejlesztésben vett már részt, igaz más mobiltechnológiákat alkalmaztak ezeknél. A társaság végezte a VODAFONE 3G-s hálózatának kiépítését, partnerként részt vettek az uniós forrásokból megvalósított, 112-es segélyhívó rendszer kialakításában, a volt Pantel, jelenleg Türk Telekom gerinchálózatát tízszeres gyorsaságúra (100 Gbit/s) fejlesztették, illetve a Magyar Telekomnál az úgynevezett WASP szélessávú hozzáférési hálózatmodernizációt valósították meg – tette hozzá Rádi Szabolcs.

A Világgazdaság úgy tudja, amennyiben az MVM NET Zrt. nyer a tenderen, a hálózat kiépítésére valószínűleg az Alcatel-Lucent Magyarország Kft. kap majd megbízást. Lapunk megkérdezte az ügyben az Alcatel-Lucent Kft.-t is, kérdéseinkre azonban lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.

M2M-re hangolnak
A 450 MHz-es frekvenciasávban 10 évre jogosultságot elnyerő cég kötelezettsége elsősorban a digitális közszolgáltatások fejlesztése lesz. Többek között az elektronikus útdíj fizetési rendszer működtetése, a járási hivatalok és kistelepülési kormányablakok hálózatba kötése, a városi közlekedési tájékoztató rendszerek működtetése, illetve a készenléti és segélyszolgálatok kommunikációja valósulhat majd meg a 450 MHz-es frekvenciatartományban. Ezen túl a frekvenciasáv kiválóan alkalmazható az intelligens mérési rendszerek (smart metering), illetve a gépek közötti (Machine-to-Machine/M2M) kommunikációs kapcsolatok kiépítéséhez.”

Forrás:
Hamarosan megszülethet a döntés a frekvenciapályázatról; Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2014. február 6.

Empátiát tanulnak idén a UX-esek

„Ha az emberek nem képesek használni, amit csinálsz, komoly bajba kerültél. Nem csoda, hogy a használhatóság egyszerű fogalomból tudománnyá fejlődött az elmúlt években, hiszen a digitális felületek születésével minden termék és szolgáltatás tervezője teljesen új helyzetekkel találta szembe magát, amikre nem voltak még receptek.

A weboldalak, alkalmazások mellett persze a fizikai termékek és a teljesen offline szolgáltatások is gyakran esnek áldozatául a használhatósági tesztek hiányának. Szerencsére ma már nem kell jóslatokra, tippekre, megérzésekre hagyatkozni ezen a területen sem, rengeteg szakmai tapasztalat és tudás gyűlt össze világszerte. Ezeket gyűjti össze időről-időre a WIAD, vagyis a World Information Architecture Day szakkonferencia, ami világszerte több városban egyszerre zajlik minden évben. Budapest idén is csatlakozik a sorozathoz, február 15-én a LogMeIn irodájában hallgathatóak végig az idei trendekkel, hasznos felülettervezési praktikákkal, tesztelési módszertanokkal kapcsolatos előadások.

Az idei program legfontosabb sarokpontjai a több eszközön is elérhető szolgáltatásokon, illetve a “pixeleken túli” tervezésen vannak, a digitális termékek ugyanis egyre inkább túllépnek az egyszerű dimenziókon és okostelefonos vagy PC-s alkalmazások helyett valódi felhasználói problémákra születő megoldások jönnek létre. Az igényeket, szokásokat és hibalehetőségeket azonban nehéz felmérni, sok kísérletezést és türelmet kíván a használhatósági szempontok beépítése bármilyen fejlesztésben. A hazai UX-szakma elismert szakértői közül többek közt Hoffer Gábor (Prezi), Tresó Károly, Szántai Károly, Polgár Péter Balázs és Varga Csaba előadásait hallgathatják meg a résztvevők, illetve a rendezvény szervezői közül Pónya Judit (FatDUX) és Kolozsi István (fps) is az előadók között van.

A rendezvény kiemelt előadója Eric Reiss, a FatDUX Group vezérigazgatója, az üzleti optimalizálás elismert szakértője, az Information Architecture Institute korábbi elnöke és több fontos szakkönyv szerzője. Reiss a WIAD napzáró előadásának megtartása mellett előző nap, február 14-én egy szemináriumot is tart 14.00 és 18.00 között. A teljesen ingyenes, csak regisztrációhoz kötött szombati WIAD-val szemben itt a részvételi díj 12700 forint, de érdemes tudni, hogy ugyanez a szeminárium Eric Reisstől egyébként 250 eurós áron elérhető. A négyórás szeánsz egy alapozó és tudásrendszerező használhatósági képzés, amit a szervezők szoftverek, mobil appok tervezésével és kivitelezésével foglalkozó szakértőknek ajánlanak, legyen akár fejlesztő, marketing vagy PM az illető.

Reiss szemináriuma három pillérre épül, amik a könnyű használat, a letisztultság és az empátia. Alapvető igény, hogy a termék azt csinálja, amit szeretnénk, működjenek a gombok, a sebesség legyen elfogadható, a felület reagáljon az interakciókra, legyen kényelmes és „hülyebiztos”. Ezeken felül persze nem árt, ha sikerül elkerülni a vizuális zajkeltést, könnyen érthető és logikus, konzisztens, kiszámítható felületeket gyártunk. Harmadrészt pedig különösen fontos megérteni és megszólítani a felhasználókat és az ő igényeiket. Nehéz egyébként felhasználócentrikus szolgáltatást készíteni, ha nem foglalkozunk magukkal az emberekkel. A nagyon is egyszerűnek tűnő leírás mögött rengeteg apró trükk, tapasztalat és tudás fér el, amiket Eric Reiss igyekszik átadni az érdeklődőknek.

A WIAD-ra helyszíni jelentkezés már csak várólistás formában van, de természetesen lesz Ustream-közvetítés, így nem marad le senki a tartalomról. Illetve az Eric Reiss szemináriumra is akad még körülbelül fél tucat hely. A konferencia programja a hivatalos WIAD-site Budapest aloldalán érhető el, a szemináriumhoz pedig egy regisztrációs oldal vezet.”

Forrás:
Empátiát tanulnak idén a UX-esek; Dojcsák Dániel; HWSW.hu; 2014. február 5.
User experience design; Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

Big data a számvitelben: lehetőség vagy kockázat?

„ Vajon milyen hatással lesz a „big data” az üzleti világra? A pénzügyi szakma egyik legaktuálisabb kérdéséről egyelőre megoszlanak a vélemények, a lehetőségek mellett ugyanis az esetleges jogi és etikai buktatókkal is érdemes számolni, de a magyar szakemberek különösen magabiztosak.

A nemzetközi szakemberek csaknem kétharmada a big data fokozatos elterjedésére számít az elkövetkező 5-10 évben. 78 százaléka a megkérdezetteknek ráadásul a legjelentősebb fordulatot a következő két évben jósolja. A lehetséges jogi és etikai kihívások ugyanakkor óvatosságra is inti őket – derül ki az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) és az IMA (Institute of Management Accountants), a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezeteinek egy közös tanulmányából.

A jelenség egyre inkább elterjedőben van: a „big data” a vállalatok, hálózatok és az egyéni felhasználók által világszerte előállított óriási adatmennyiséget jelenti, amely strukturált módon elemezve értékes összefüggésekhez és információkhoz juttatja a szervezeteket. (A big data lehet az idei év egyik legfontosabb trendje a vállalati informatikában!)

Európában a legnagyobb hatással a közép- és kelet európai számviteli szakemberek számolnak, csaknem kétharmaduk szerint lesz érdemes analitikus képességeiket továbbfejleszteni. Ez az arány Nyugat-Európában alig haladja meg a válaszadók felét (51%), de szűkebb régiónk válaszadói még az amerikai válaszadókat is felülmúlják (62%). Nemzetközi viszonylatban messze az ausztrál pénzügyesek bizonyultak a legalkalmazkodóbbnak, tízből kilenc válaszadó hiszi, hogy a big data szignifikánsan formálja majd át szakmájukat.

A rendelkezésre álló hihetetlen mennyiségű adat megfelelő interpretációja segíthet az optimális stratégia kialakításában és egyértelmű előnyhöz juttathatja a vállalkozásokat a versenytársaikkal szemben.

A számvitel területén a big data elsősorban a következő öt területen hozhat jelentős változást:

  1. Döntés-előkészítés
  2. Kockázatkezelés
  3. Új piacok azonosítása és fejlesztése
  4. Működési hatékonyság fejlesztése
  5. Profitmaximalizálás

„A big data hatása napjainkban vitathatatlan. Az igazi kihívás azonban, hogy milyen mértékben leszünk képesek a már elemzett adatokat a gyakorlatba is átültetni.” – mondta el Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója. „A big data a pénzügyi szakma egyik legnagyobb lehetősége az utóbbi időben. Elemzői tapasztalatuk segítségével a számviteli szakemberek olyan valós idejű információkkal lesznek képesek ellátni a vezetőséget, ami az üzleti stratégia központi szereplőivé változtatja őket.”

„Régóta beszélünk arról, hogy a pénzügyi szakma többet jelent az év végi jelentések elkészítésénél és a big data most eszközt is ad a szakemberek kezébe.” – tette hozzá Benesova. „Nem szabad azonban szem elől téveszteni az adatbiztonság témakörét sem, ami komoly vitákat váltott ki az elmúlt időszakban. A rengeteg információ, amit a különféle szervezetek birtokolnak, sőt, bizonyos esetben elvesztenek vagy értékesítenek, komoly jogi és etikai kihívás elé állítja a szakma képviselőit.”

Az ACCA korábbi kutatásában megkérdezett magyarországi szakemberek több mint kétharmada (67%) például egyetértett abban, hogy a mobil eszközök (okostelefonok, tabletek stb.) elterjedése már most is komoly hatással van mindennapi munkájukra és az elkövetkező években ez csak fokozódni fog. Érdekes tény, hogy ez az arány megegyezik a nyugat-európai válaszadókéval, de Afrikában például – meglepő módon – ez az arány magasabb, 82 százalékot mutat.

Szűkebb régiónk szakemberei a „big data” hatását is fontos befolyásoló tényezőként írták le. 63 százalékuk szerint jelentősen javíthatja a rendelkezésre álló óriási adatmennyiség és annak elemzése az egyes cégek versenyképességét.

A magyarországi szakemberek különösen magabiztosnak tűntek a big data témakörében. Mindössze 61 százalékuk szerint szükséges új eszközök használatának elsajátítása és 59 százalékának van csupán szüksége új ismeretek megszerzésére, amikor a rendelkezésre álló óriási mennyiségű adat elemzéséről kérdezték őket.

Mindezek ellenére megdöbbentő ugyanakkor, hogy a magyarországi pénzügyi- és számviteli szakemberek aggódnak a legkevésbé a világon az adatbiztonság miatt. Alig egynegyedük törődik csak az IT-biztonsággal, és ez az arány még az Egyesült Államok válaszadói körében is 59 százalékot mutat, ami szintén jóval alatta van a többi régióhoz képest.

A számviteli szakemberek kiemelt szerepet játszanak a technológiai fejlesztések adaptációjában is. Számukra az aktuális trendek folyamatos nyomon követése és elsajátítása nem csak karrierjük fellendítésében játszhat kulcsfontosságú szerepet, de saját vagy ügyfeleik szervezeteinél is vezető szerepet kell, hogy betöltsenek. A megkérdezett hazai szakemberek 61 százaléka szerint például jelentősen képesek befolyásolni ügyfeleik körében a felhasznált IT megoldások körét. Még magasabb pedig az arány (69 százalék), ha a saját szervezetükön belüli befolyásról kérdezték őket.

A kutatás elismeri, hogy a pénzügyi és számviteli szakemberek nem informatikusok vagy adatbányász specialisták, de a jövőben mind a két szakmából el kell majd sajátítaniuk néhány fogást. A pénzügyesek tapasztalatára lesz várhatóan szükség akkor is, amikor a különböző adathalmazokat szeretnék vizuálisan megjeleníteni vagy egyéb, jellemzően nem fiskális változókkal kiegészíteni. A cél, hogy eddig fel nem tárt összefüggésekre is fény derüljön.

„A big data fontos fordulópontot jelent, hiszen a pénzügyi és az informatikai vezetők tradicionális szerepe egyre inkább összemosódik. Feladatuk sokkal inkább stratégia jelentőséggel bír majd, és annak mértéke, hogy milyen sebességgel lesznek képesek ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni meghatározza majd a szervezetük versenyképességét is.” – mondta Katerina Benesova.

A big data kérdés itthon is releváns
Sanjay Gupta, a T-Systems Magyarország Üzleti Intelligencia és Tanácsadás üzletágának igazgatója szerint, általában az ügyfélélmény árulkodik arról, hogy big data technológiát alkalmaz egy vállalat. Erre példa, ha egy felhasználónak gondja támad az internetes banki ügyintézés során, és azonnal telefonhívást kap a pénzintézettől a problémamegoldás érdekében. Sanjay Gupta szerint 3 területen tapasztalunk majd jelentős változást a közeljövőben: egyrészt új technológiák fognak elterjedni – például nagy teljesítményű analitikai vagy vizuális elemző eszközök. Szintén várható, hogy új kérdésekre, új igényekre adnak majd választ ezek a megoldások, ahogy a szervezetek felismerik, mire is tudják használni a big data-t. Új szerepkörök megjelenésére is számíthatunk, amilyen például az üzleti rálátással is rendelkező data scientist (adattudós).

Adatban is a méret a lényeg
Jóllehet, a magyar vállalatok általában nem rendelkeznek annyi adattal, mint egy nyugat-európai vagy amerikai cég, a valósidejűség és az új típusú, például a közösségi médiából származó szöveges adatok elemzésének igénye miatt a hazai intézmények is szembesülnek a big data kérdéssel.
Itt olvashat tovább a témában

Üzlet és intelligencia – az adatfeldolgozás jövője
A vállalkozásoknak átfogó információkra van szükségük számos területen, ezért alakultak ki a vállalatirányítási rendszerek is. Az adatok bonyolultsága azonban további fejlődéshez vezetett – a következő lépcső az üzleti intelligencia (BI) rendszereké. Szakértőnk segít, mik is ezek.”

Forrás:
Big data a számvitelben: lehetőség vagy kockázat?; Piac&Profit; 2014. február 4.

Szomorú a helyzet a magyar szabadalmak terén

„ Az üreshordozó díjtól kezdve az egységesülő európai rendszerig sok mindenről szó volt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala éves áttekintésén.

Sajtótájékoztatón számolt be szervezetének tavalyi tevékenységéről Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke. Közlése szerint egyre kevesebb szabadalmat jegyeznek be a magyarok, tavaly egész évben alig 641-et, melyek kétharmada ráadásul egyéni ügyfelektől származik, azaz nem áll mögötte cég, mely hatékonyan kiaknázhatná a gazdasági hasznot. Európában ezzel szemben fordított a helyzet, folyamatosan nő az engedélyezések száma, emiatt a Magyarországon hatályos szabadalmak jogosultjainak közel 95%-a külföldi. Közülük a legtöbben németországi székhelyűek, őket az amerikai, francia és svájci jogosultak követik, szakterületek szerint rangsorolva pedig a gyógyszeripar áll az első helyen, amit a gépészet követ.

Bendzsel Miklós büszkén emelte ki, hogy a tulajdonos szerinti kalkulálásról telephely szerinti áttekintésre áttérve azonban a helyzet gyökeresen eltérő képet mutat. „Természetesen nem kis részben a külföldi tulajdonosoknak köszönhetően, de magyar agyakkal, lényegében szabadalmi és dizájn területen Európában első helyen állunk abban, hogy milyen fajlagos intenzitással tudunk hozzájárulni az innovatív és oltalmazható eljárások létrehozatalához. Ugyanakkor harmadik helyen állunk a védjegy intenzitásban. Ez annyit jelent, hogy a magyarországi privatizáció és a működőtőke betelepítése kiváltképp jól sikerült, mert húzóágazatok vannak úgy jelen, hogy azokat magyar szellemi erővel tudjuk életben tartani. Kell hozzá a nyugati tulajdonos tőkéje, munkakulturája, üzletpolitikája, de mindez csak az itteni műszaki értelmiséggel, az alaptudományokban képzett kutatói állománnyal szimbiózisban tud megvalósulni.”

A jövőben azonban a helyzet romolhat, mivel a hazai kis- és középvállalkozások keveset fordítanak kutatás-fejlesztésre, és az egységes európai szabadalom révén bármely nemzeti hatóságnál elfogadott szabadalom Magyarországon is hatályos lesz. Bendzsel Miklós közlése szerint a hazai gazdasági szféra egyáltalán nincs felkészülve arra, hogy az eddigi évi néhány ezer szabadalom után hirtelen 60 ezer feletti új megadással kell számolnia, nincs szellemi, jogi kapacitásuk saját környezetük, ágazatuk helyzetének követésére, hogy egyre szűkebb területen tudnak majd működni. „Magyarországon pozitív értelemben a jéghegy csúcsa, amit iparjogvédelmileg tudatosan oltalmaznak.” – jelentette ki. Ennek a problémának a megoldására indították el a Jedlik-tervet, mely erőforrásokat biztosít az iparjogvédelmi ismeretek oktatására, a vállalatok képességfejlesztésére és a jogérvényesítés támogatására.

Kiemelte, hogy sikerült csökkenteniük az egyedi kulturális felhasználásra eső jogdíjak összegét, amellett, hogy a piac a sűrű fillér elve alapján növekvő beszedett bevételt számolhatott el. Tavaly összesen 17,6 milliárd forint volt az összes befizetett szerzői jogdíj, melynek kis része, mintegy két és fél millárd forint az üres hordozókból származott. Sikerként értékelte, hogy csökkent az ez utóbbiakra kivetett teher és a bárhol bekövetkezett növekmény kisebb volt az inflációnál. „Legutóbb a mobiltelefonok és a digitális televíziózásnál műsorkészítésre használatos eszközök jogdíjában 25-30 százalékos mérséklést sikerült elérni.”

Határozottan megvédte a kompenzációs mechanizmust, mely visszatáplálást jelent az alkotók világába. „Ez az európai irányelvben rendezett lehetőség viszonylag tág alkufolyamatot enged a mértékek, illetve a technológia fejlődése révén beemelt termékféleségek terén. Ez egy interaktív vitafolyamat a két fél között. Azt kell megállapítani, hogy ez a nagyságrendileg majdnem három milliárd forint segít-e új kulturális értékeket, szoftvert és egyebet létrehozni. Meg kell hallgatni a közös jogkezelő egyesületekbe tömörödött magyar alkotók véleményét, akik tipikusan nem is állnak állandó munkaviszonyban, nincsenek egzisztenciálisan biztonságban, és önmagukat csak a kreatív elismertetések arányában tudják fenntartani, legyen ez zeneszerzés, szoftverírás vagy bármilyen más olyan kategória, amellyel kapcsolatban felmerül ez a visszaosztási mozzanat.”

„Egyértelműen látszik, hogy a magyar mozgókép kultúra – szemben a tengerentúli, amerikai szökőár forgalmazási adataival – nem a plázákban, hanem a netes portálok, tartalommegosztók, internetes lehetőségek útján éri el azt a közönséget, amellyel fenn tud maradni. Nem tisztem reklámot csinálni egyetlen ilyen legális lehetőségnek sem, de az indavideótól kezdve egy tucatot fel tudnék sorolni, ezek mind-mind gerjesztenek nem csak streaming típusú megnézést, hanem letöltést is. Van ahonnan le lehet tölteni, van ahonnan nem. Azt gondoljuk, hogy ez a piaci mechanizmus feltétlenül értéket hordoz, ez a visszacsatolás szükséges, és a magyar kulturális tartalmak vonatkozásában kifejezetten hasznos. Az, hogy ennek a visszaosztása arányos legyen, szakmailag ne terhelje túlzott kezelési és működési költség, ami lényegében az alkotóktól vesz el, ez már a mi felelősségünk.”

„Harmadik éve végezzük ezt a munkát a minisztertől átruházott hatáskörben, azzal hogy hatósági profilunk és tételes vizsgálókapacitásunk mind alkalmassá tesz minket arra, hogy ilyen típusú mélyfúrásokat végezzünk. Szakmai diplomáciai sikernek tartom azt, hogy sikerült az érdekelt feleket közösen egy olyan felmérésre rávenni, amelyben az üreshordozó használati kultúrának a szociológiai és gazdasági hátterét kutattuk meg. Ez az adatbázis rendelkezésére áll a vitatkozó felek mindkét oldalának, és mi ezen az úton akarunk tovább moderálni. A bemutatott trendeket fenntarthatónak és erősíthetőnek tartjuk.”

Kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy az egységes európai szabadalmakat érintő perekkel foglalkozó Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás alapján ezen bírók képzésének Budapest adhat majd otthont. A hivatal nemzetközi feladatai között említette, hogy a Visegrádi Együttműködés országaival egy közép-európai szabadalmi intézet, a Visegrádi Szabadalmi Intézet felállításáról írtak alá szándéknyilatkozatot.”

Forrás:
Szomorú a helyzet a magyar szabadalmak terén; SG.hu; 2014. február 6.

Tavasszal jönnek az e-jegy-automaták

„Márciusban kezdik el telepíteni és üzembe helyezni Budapesten azt a háromszáz jegy- és bérletkiadó automatát, amelyek az elektronikus jegyrendszer első elemei lesznek.

A néhány hét múlva megjelenő elektronikusjegy-automaták megtalálhatóak lesznek minden metró- és több HÉV-állomásnál, emellett a város összes fontos nappali és éjszakai közlekedési csomópontján − tájékoztatta a Napi Gazdaságot a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Az automaták pillanatnyilag papírtermékeket árusítanak. Ezeket a gépeket állítják majd át. Az e-jegy mellett lehetőség lesz e-bérlet vásárlására, illetve utazásiegyenleg-feltöltésre, -lekérdezésre. A teljes elektronikus átállás a tervek szerint 2015-ig, több fázisban megy végbe.

A chipkártya alapú új rendszert nem helyszínenként vagy járműtípusonként (járatonként), hanem termékenként vezetik be: először a bérletekhez, majd a folyamat végén a jegyekhez kapcsolódóan. Arra a kérdésünkre, hogy a 4-es metrónál már felkészültek-e a rendszer bevezetésre vagy egy ideig még marad a papíralap, a BKK azt válaszolta, hogy egyes vonalanként vagy viszonylatonként (például az M4-es metró) külön-külön nem lehet a kapukat telepíteni és üzembe helyezni. Így a metró- és egyes kiemelt HÉV-állomásokon telepítendő automata be- és kiléptetőkapuk egységesen az elektronikus jegyrendszer projekt keretében állnak fel. Az M4-es metró állomási infrastruktúrájának kialakításakor (a tervezésnél, a méretezésnél, a kivitelezésnél és a kapusávok előkészítésekor) figyelembe vették a kapukkal való lezárhatóságot is. (Papíralapú jeggyel a metrókapu nem nyitható, hiszen a hagyományos jegyérvényesítő nem tudja megkülönböztetni a valódi jegyet bármilyen más papírtól, ezért amikor az első kaput üzembe helyezik, már minden érintett járművön működnie kell a fedélzeti érvényesítő készüléknek.) Ügyfeleink az M4-es metró indulásakor már igénybe vehetik az új jegy- és bérletautomaták által nyújtott szolgáltatásokat − így a BKK.

A cégnek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 54,5 millió euró hitelt nyújt, a főváros önerőből összesen több mint 8 milliárd forintot biztosít a projekt megvalósítására. Az EBRD-keretből azonban még nem hívtak le egyetlen eurót sem − közölte lapunkkal a BKK.”

Forrás:
Tavasszal jönnek az e-jegy-automaták; Diószegi József; Napi Gazdaság Online; 2014. február 5.

Szakirodalom

Pálné Kovács Ilona: Az önkormányzati rendszer és a területi közigazgatás átalakulása 2010-2013

„Az 1990-ben az önkormányzatoknak adott erős közjogi felhatalmazás materiális eszközökkel való kiüresítése lényegében a rendszerváltást követő kormányok mindegyikének jellemzője volt, mégis a jelenlegi kormány lépte át a Rubicont. Az Alaptörvényt és az új önkormányzati törvényt átható neowéberiánus, „jó állam” eszmény lépett a korábbi neoliberális „jó kormányzás” helyébe, amit elsősorban a konzervatív ideológiai, illetve politikai értékrend motivált, s nem az önkormányzati szférában is megjelent válság kezelésének szükségessége. Az átalakítás lényege a centralizáció, az állam illetve a központi szintű kormányzati szervek irányító, ellenőrző szerepének megerősítése és közvetlen közszolgáltató funkciókkal való kibővítése, ami a helyi önkormányzati rendszer funkcióinak jelentős csökkenésével, mozgásterének szűkülésével, önállóságának csorbulásával járt együtt.”

Forrás:
Pálné Kovács Ilona: Az önkormányzati rendszer és a területi közigazgatás átalakulása 2010-2013; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet; MTA Law Working Papers, 2014/02; 2014. január 29. (pdf)

Balázs István: Az önkormányzatokra vonatkozó szabályozás átalakulása

„Magyarország új Alaptörvénye és a helyi önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvénye az Mötv. és más törvények az eddigiektől eltérően szabályozzák a helyi önkormányzati rendszerünket. A tartalmi változások lényege; a korábban évtizedeken keresztül érvényesülő neoliberális államfelfogásnak megfelelő önálló államhatalmi ágként felfogott helyi önkormányzati rendszer helyett egy más modell került kiépítésre. Az új rendszert bevezetésének indokai közt találhatjuk egyebekben azt, hogy a korábbi rendszerben „a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe” az „állam szerepének átértékelését”, valamint „a sok elemében megváltozott társadalmi, gazdasági közjogi környezetet. Az új szabályozás egyértelműen recentralizációt jelent és egy tudatosan megváltoztatott helyi önkormányzati autonómia-felfogás eredménye, mely kiterjed a rendszer összes elemére. A helyi önkormányzati autonómia és demokrácia háttérbe szorítása nem biztos, hogy jó megoldás a problémákra és aggályos lehet nemzetközi jogi kötelezettségeink és így az ország megítélése szempontjából is. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a helyi önkormányzati rendszereknek a megváltozott körülményekhez igazodó átalakítása, megújítása nem csak nálunk volt aktuális, hanem szinte mindenhol vannak erre törekvések Európában. ”

Forrás:
Balázs István: Az önkormányzatokra vonatkozó szabályozás átalakulása; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet; MTA Law Working Papers, 2014/03; 2014. január 29. (pdf)

A közösségi média mint a diáktüntetések üzenete

„A 2012. decemberi diáktüntetések egyik legmeghatározóbb jellegzetessége a hangsúlyos közösségimédia-használat volt. Dolgozatomban a mozgalom egyes szakaszainak empirikus vizsgálatával a közösségi média és a diákmozgalom működési mechanizmusa közötti hasonlóságokra mutatok rá, továbbá felvázolom, milyen változásokat idézhet elő a közösségi média egy társadalmi szerveződés kibontakozásának módjában, és milyen új értelmezési tartományt kínál ez az események mediális elemzéséhez.”

Forrás:
A közösségi média mint a diáktüntetések üzenete; Bolcsó Dániel; Médiakutató; 2013/nyár, 67-73. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 27/2014. (II. 7.) Korm. rendelete egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Forrás:
A Kormány 27/2014. (II. 7.) Korm. rendelete egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 17. szám, 2014. február 7.; 2074-2078. oldalak (pdf)

A Kormány 1051/2014. (II. 7.) Korm. határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2014. évi munkatervéről

Forrás:
A Kormány 1051/2014. (II. 7.) Korm. határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2014. évi munkatervéről; Magyar Közlöny; 2014. évi 16. szám, 2014. február 7.; 2069-2071. oldalak (pdf)
Lásd még:
Új Magyarország Fejlesztési Terv : Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 (pdf)

A Kormány 25/2014. (II. 7.) Korm. rendelete egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosításáról

Forrás:
A Kormány 25/2014. (II. 7.) Korm. rendelete egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 16. szám, 2014. február 7.; 2005-2043. oldalak (pdf)

A Kormány határozata a Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz- és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztéséről

„A Kormány
1. jóváhagyja az 1. melléklet szerint a TÁMOP-3.1.2.B-13-2013-0001 azonosító számú, „A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz- és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot,
2. elfogadja az 1. pontban meghatározott projekt kiemelt projektként történő nevesítését az 1. melléklet szerint…”

Forrás:
A Kormány 1041/2014. (II. 6.) Korm. határozata a TÁMOP-3.1.2.B-13-2013-0001 azonosító számú („A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz- és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése” című) kiemelt projektjavaslat akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 15. szám, 2014. február 6.; 2000-2001. oldalak (pdf)