Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kormány benyújtotta hazánk Konvergencia Programját

„A költségvetési hiány alacsony szinten tartására, az államadósság csökkentésére, valamint az inflációs környezet kiszámíthatóságára épül Magyarország 2015-2018-ra vonatkozó Konvergencia Programja.

Ezt a Kormány április 30-án nyújtotta be az Európai Bizottságnak, ezzel párhuzamosan megküldte hazánk a Nemzeti Reform Programot is Brüsszelnek.

A Konvergencia Program átfogó elemzéseken keresztül mutatja be a makrogazdasági folyamatok várható tendenciáit. Ebben az évben a költségvetési tervezéssel párhuzamosan zajlott a kidolgozása, amely biztosítja a két dokumentum összhangját azzal, hogy a Program jóval túlmutat a 2016-os éven, kitekintést nyújt a további pénzügyi-tervezési időszakra.

Az elmúlt évek tudatos és következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően 2015 tavaszán a Konvergencia Program számos kedvező változásról tud beszámolni. A magyar gazdaság teljesítménye látványos javulást mutatott 2013 után 2014-ben is. A magas, 3,6 százalékos, uniós mércével ugyancsak kiemelkedő növekedés nyomán az év végén elérte a válság előtti szintet. Az eredmények hozzájárulnak az ország sérülékenységének csökkenéséhez, a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom erősödéséhez. Ezt mutatja az alacsony kamatkörnyezet, illetve hogy a nemzetközi előrejelző intézmények is felfelé módosítják a növekedésre vonatkozó kilátásaikat.

A Kormány elkötelezett abban, hogy az elért eredményeket fenntartsa, továbbá stabil és kiszámítható környezetet teremtsen hazánk gazdaságának dinamikus fejlődése érdekében. Az elkövetkezendő években tovább gyorsulhat a háztartások fogyasztásának dinamikája, a munkakereslet bővülése az átlagkeresetek növelését hozza majd magával, a folyó fizetési mérleg egyenlege állandó növekedés mellett jelentős többletet mutathat. A kormányzati intézkedések, a javuló foglalkoztatási mutatók tovább emelik a lakosság rendelkezésre álló és elkölthető jövedelmét, ami a fogyasztás további erősödését is elő fogja segíteni.”

Forrás:
A kormány benyújtotta hazánk Konvergencia Programját; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. április 30.
Magyarország Konvergencia Programja 2015-2018; (pdf)
Lásd még: Magyarország benyújtotta 2015. évi Nemzeti Reform Programját; eGov Hírlevél

Magyarország benyújtotta 2015. évi Nemzeti Reform Programját

„A Konvergencia Programmal egy időben Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2015. évi Nemzeti Reform Programját is. A Nemzeti Reform Program azokat a Magyar Kormány által végrehajtott legfontosabb intézkedéseket mutatja be, amelyek hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött növekedési és foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez.
Az Európai Unió tagállamai éves nemzeti reform programjaikat minden év áprilisában az európai szemeszter keretében készítik el, együtt a konvergencia programokkal. A dokumentumok a tagállamok által az Európa 2020 stratégia célkitűzései elérésére, illetve az előző évi országspecifikus ajánlások megvalósítása érdekében tett intézkedéseit foglalják össze.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott 2015. évi Nemzeti Reform Programja a Kormány által többek között a banki hitelezési aktivitás élénkítése, a foglalkoztatás növelése, az energiahatékonyság javítása, az oktatási rendszer hatékonyságának növelése és az üzleti környezet javítása érdekében végrehajtott vagy folyamatban lévő legfontosabb intézkedéseket tartalmazza.

Az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célok teljesítése terén Magyarország az elmúlt időszakban komoly haladást ért el. A legnagyobb eredmény, hogy a foglalkoztatási ráta 2010 és 2014 között 6,8 százalékponttal (csak 2014-ben 3,7 százalékponttal!), 66,7%-ra nőtt; ugyanebben az időszakban az Európai Unió átlagában mindössze 0,6 százalékpontos javulás következett be. A kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje 2013-ban elérte a GDP 1,44%-át, ami jelentős emelkedést jelent a három évvel korábbi, 1,17%-os arányhoz képest. A legfrissebb adatok szerint Magyarország összességében az Európa 2020 stratégia valamennyi célkitűzése terén javuló teljesítményt mutat.

Az Európa 2020 stratéga célkitűzéseihez való közeledés is visszaigazolja, hogy a Magyarország által az elmúlt években végrehajtott, a Nemzeti Reform Programban is bemutatott intézkedések eredményesnek bizonyultak. 2014-ben az államháztartás egyensúlyának megőrzése és az államadósság csökkenő pályán tartása mellett hazánk az Európai Unió második leggyorsabb ütemű növekedését érte el. Nemcsak a foglalkoztatottság növekedett látványosan, hanem a szegénység kockázatának aránya is jelentősen csökkent.”

Forrás:
Magyarország benyújtotta 2015. évi Nemzeti Reform Programját; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. május 1.
Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programja; Magyarország Kormánya; pdf az Európai Bizottság webhelyéről
Lásd még: A Kormány 1261/2015. (IV. 30.) Korm. határozata Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programjának elfogadásáról és A kormány benyújtotta hazánk Konvergencia Programját; eGov Hírlevél

Forradalom készül: a Tesla akkumulátorai a megújuló forrásból származó elektromos energia tárolásának első, könnyen alkalmazható eszközei

„Már hónapok óta pletykálnak róla, hogy a Tesla alapító Elon Musk az autózás forradalmasításánál többet is szeretne tenni azért, hogy egy fenntartható világban élhessünk. A találgatások alapját a Nevadába tervezett, Gigafactory néven elhíresült óriási lítium-ion akkumulátorgyár, illetve a szintén Musk érdekeltségébe tartozó SolarCity egy éve futó tesztprogramja adta. Ez utóbbi keretében a SolarCity szolgáltatótól napelem rendszert lízingelő ügyfelek egy alapdíj és némi havidíj befizetése mellett egy falra szerelhető akkumulátorcsomaggal otthon tárolhatták, majd éjszaka felhasználhatták a napelemeik által termelt extra, el nem használt energiát. Ezekből mindenki arra következtetett, hogy a Tesla az új gyár által előállított akkucellákat az elektromos autók mellett a háztartásokba is el szeretné adni.

A pletykák és találgatások szinte minden tekintetben igaznak bizonyultak. A minap a cég alapítója egy esti sajtótájékoztató keretében bejelentette a cég legújabb termékét a Powerwallt, amit a megújuló forrásból származó elektromos energia tárolásának első, könnyen alkalmazható módszerének szánnak. A fali szerkényre hasonlító 100 kg-os doboz verziótól függően 7 vagy 10 kWh-a energia tárolására képes. A kisebb kapacitású változatot napi töltésre és felhasználásra, míg a 10 kWh-ás verziót a háztartás áramellátásának folyamatos biztosításához, biztonsági háttérnek tervezték. A Teslától megszokott módon szépen kialakított dobozokból akár kilenc is egymás mellé tehető, így igen komoly otthoni tárolókapacitás alakítható ki belőle.

A 7 kWh-ás Powerwallal a háztetőre telepített napelemek által napközben termelt energiát eltárolva a napelemek szempontjából inaktív időszakban, a reggeli, illetve az esti órákban is biztosíthat a háztartás energiaellátása. Nincs szükség a felesleges áram hálózatba való visszatáplálására, majd néhány órával később az onnan való áramvételezésre, hiszen az energia a helyben telepített akkumulátorokról sötétben is rendelkezésre fog állni. Természetesen 7 kWh egy nagyobb családi ház áramellátására valószínűleg nem elegendő, de kettő 7 kWh-ás Powerwall akkuval már nagyon sok háztartást lehetne véglegesen függetleníteni az elektromos hálózattól.

A 10 kWh-ás verzió azokba a háztartásokba kínál biztonsági hátteret, ahol az elektromos energiaellátás bizonytalan, sok a kimaradás a szolgáltatásban. Ilyen helyeken egy 10-12 órás áramkimaradás is áthidalható egy Powerwall egységgel, mielőtt be kellene indítani a generátort. Bár nálunk az áramszolgáltatás meglehetősen stabil, a világon valószínűleg sok helyen van létjogosultsága egy ilyen jellegű szünetmentes áramszolgáltatási megoldásnak.

A Powerwall azokban az esetekben is jó megoldás, ha az éjszakai áram és a nappali áram között nagy az eltérés. A telepet az olcsóbb árammal feltöltve a csúcsidőben is olcsóbb árammal üzemeltethetők az elektromos fogyasztók.

Az egyén érdeke mellett a villamos energia fogyasztói oldali tömeges tárolásának a társadalmi haszna is óriási. Ha a fogyasztók egy része átáll arra, hogy csúcsidőn kívül vesz csak fel áramot a hálózatból, akkor az áramtermelés folyamatosan azonos szinten tartható. Az el nem használt áram mehet az akkumulátorokba ahelyett, hogy felhasználatlanul elveszik. A csúcsidőszaki tüskék megszűnésével pedig lekapcsolhatók a hálózatról a legkorszerűtlenebb erőművek, amivel jelentősen csökkenthető a környezetszennyezés mértéke is.

Egy folyamatosan működő, kiapadhatatlan fúziós reaktor (Nap) mellett élünk, az energiaigényünket mégis fosszilis energiahordozók elégetésével nyerjük. Egyszerűen azért, mert nem tudjuk tárolni és hatékonyan felhasználni a Nap által termelt energiát. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy képtelenség annyi napelemet telepíteni, amennyi az energiaigényünket fedezni tudná, pedig az Egyesült Államok teljes áramigényét el tudná látni egy akkora napelem farm, amekkora Texas északi nyúlványának negyedén elférne (a kivetített térkép alapján kb. 120×120 km-es területről lehet szó; német tanulmányok korábban a Föld áramigényének fedezéséhez 254×254 km-es területet adtak meg). Ráadásul mindennek az energiának az átmeneti tárolásához elegendő lenne egy néhány négyzetkilométeren elhelyezhető mennyiségű akkumulátor.

Rövid előadásában Musk a természetesen a teljes világ elektromos rendszerének, illetve a Föld energiafelhasználásának megreformálását vizionálta. A 7-90 kWh kapacitásig skálázható Powerwall mellett ugyanis bemutattak egy korlátlan számban összekapcsolható, 100 kWh kapacitású akkumulátor szekrényt is, a Tesla Powerpacket. Már van egy olyan szolgáltató, amelyik ezekkel tervez 250 MWh kapacitású tárolót építeni, de az esti sajtótájékoztató egészét is napelemekről feltöltött Powerpack egységekkel, az áramszolgáltató hálózatának használata nélkül látták el energiával.

Ahhoz, hogy az Egyesült Államok teljes elektromos hálózatát átállíthassák megújuló energiaforrásokra, mindössze 160 millió Powerpack akkura lenne szükség, de 900 millió felhasználásával a teljes világ mai elektromos rendszere kiszolgálható lenne megújuló energiaforrásból, elsődlegesen napenergiából. 2 milliárd ilyen egység felhasználásával az energiahálózatok mellett a közlekedés és a fűtési rendszerek is átállíthatók lennének megújuló energiára. Bár ez hihetetlenül és elérhetetlenül nagy számnak tűnik, de Musk rávilágított, hogy mennyire nem az. Jelenleg nagyjából 2 millárd autó fut az utakon, és ez az állomány nagyjából 20 évente megújul. Tehát az emberiség olyan komplexitású és értékű eszközökből is képes ilyen mennyiséget legyártani, mint az autó. Ennyi akkumulátor legyártása tehát nem lehetetlen küldetés, az emberiség igenis képes rá.

Természetesen a Tesla nem fogja tudni egymaga legyártani az összes akkumulátort, és nem is törekszik erre. Meglátásuk szerint sok további cégnek kell megjelennie ezen a területen, hogy eredményt lehessen elérni. A Tesla open source politikája értelmében a Powerwall, Powerpack és a Gigafactory is nyílt forrású, így a most már Gigafactory 1 néven emlegetett gyárból a jövőben igazából egy bárhova telepíthető, akkumulátorokat gyártó termék lehet.

A kézzelfogható jövő azonban első körben a Powerwall, ami nyár végén a már említett két verzióban válik elérhetővé. A telepítés és az inverter költségét leszámítva a Powerwall 7 kWh-ás változatáért 3000, míg a 10 kWh-ás verzióért 3500 amerikai dollárt kell majd leszurkolni. Mindkét verzió 2 kW-os folyamatos és 3,3 kW-os csúcsteljesítmény leadásra képes. Az akkumulátorok tartósságát jól demonstrálja, hogy a Tesla 10 év garanciát vállal rájuk.”

———-

„[A következőkben olvasható cikk tíz nappal ezelőtt íródott, de nagyjából ugyanerről a témáról szól. Fontos háttér-információk, további hivatkozások, ábrák vannak benne. Szerk.] Rohamosan esnek az elektromos autók akkumulátor-árai, ami meglepte az elemzőket. Mindez átrendezheti az autópiacok mellett az árampiacot is.

Björn Nykvist és Mans Nilsson kutatása szerint az „elektromos autók akkumulátorainak ára gyorsan csökken, 2007 és 2014 között évente nagyjából 14%-al esett az ár ($1,000/kWh-ról $410-ra).” A kutatás az elektromos autók piacvezetőinek (Tesla Model S és Nissan Leaf) árait is vizsgálta, és azt találták, hogy „itt az akkumulátorok árai még alacsonyabbak, $300/kWh körül vannak”. Tehát a legjobb gyártók már most elérték az áregyenlőséget a konvencionális autókkal.

Az igazi áttörés azonban még nem jött el. „Ha a költségek elérik a $150/kWh tartományt, az elektromos autók valószínűleg már nem csak egy szűk kör számára lesznek elérhetők, és az egész piacot elkezdik meghódítani, ami teljes paradigmaváltást jelentene a járműtechnológiában.” Ez az áttörés nem lehetetlen, már akár 2020 környékére elérhető a 150 dolláros akkumulátor ha folytatódik a termelés tökéletesítése, a mérethatékonyság növelése és az iparág is megtanulja az új technológiát.

Ramez Naam cikkében tovább elemzi, mik a következményei az olcsó akkumulátoroknak:

A napelem-forradalommal együtt áttörés jöhet az otthoni energiatárolásban
Ha valaki ma napelemmel felesleges áramot termel, annak általában megéri visszatáplálni a hálózatba. Csakhogy várhatóan nem fog mindig (közel) annyit kapni az áramért, amennyiért veszi. (A háztartások jó drágán veszik általában az áramot a fejlett országokban.) Viszont ha olcsóbb lesz a tárolás otthoni akkumulátorral, vagy az elektromos autóval, akkor megérheti majd eltárolni későbbre, ahelyett, hogy visszaadná hálózatba.

Mindez a hálózatokra, az árampiacra is jelentősen hat
A nappali és éjszakai áramár-különbségeket mérsékelheti, a csúcsidőszakokban termelő (gáz)erőműveket nehéz helyzetbe hozza. És – ezt már mi tesszük hozzá – nyomás alá helyezheti a kiskereskedelmi áramárakat, főleg ott, ahol a kiskereskedelmi árrés olyan óriási, mint például Németországban.

Ramez Naam teljes cikkét lásd itt.
Lásd még erről a mi múltkori írásunkat is: A napelemek forradalma.

Forrás:
Megújuló energiára állítja át a világot a Tesla; geeks.hu; 2015. május 3.
Öt évvel előbb jön a forradalom az elektromos autóknál?; Guruló hordók blog; 2015. április 20.
Lásd még: Tesla Energy (sajtóközlemény)
Tesla Battery Economics: On the Path to Disruption; Ramez Naan; 2015. április 30.
Vita a Hacker News-on
The Information Age Is Over. Welcome to the Infrastructure Age; Gizmodo; Annalee Newitz; 2015. május 1.

Közigazgatás, politika

Változik a járásbíróságok illetékessége

„A járások illetékességéhez igazodnak a jövőben a járásbíróságok – a többi közt ezt tartalmazza a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosítása – mondta expozéjában Répássy Róbert államtitkár az Országgyűlés 2015. április 29-i ülésnapján.

Az államtitkár közölte azt is: a járásbíróságok nem feltétlenül egyetlen járásban rendelkezhetnek illetékességgel, de ha többet is lefednek, határaik megegyeznek a járásokéval.

Mivel a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességi területe fő szabály szerint igazodik a bíróságok illetékességi területéhez, előbbiek is automatikusan változnak – tette hozzá.

A módosításokkal érintett települések száma nem éri el a százat, néhány járásbíróság esetében pedig rövidtávon nem valósítható meg az átállás, például költségvetési okok miatt – ismertette az államtitkár a tárca és az Országos Bírósági Hivatal egyeztetésének eredményét. Ezek között említette a nagykátai, a Buda környéki, a karcagi valamint a berettyóújfalui járásbíróságokat. Mindezek működését később alakítják a közigazgatási egységekhez.

Hangsúlyozta: az új illetékességi szabályok csak azokra az ügyekre vonatkoznak, amelyeket a változtatás hatályba lépése után indítanak el.”

Forrás:
Változik a járásbíróságok illetékessége; Igazságügyi Minisztérium; 2015. április 29.

Ülésezett a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) Monitoring Bizottság

„A Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) felhívásainak meghirdetéséhez szükséges egyik fontos mérföldkövet teljesítve a TOP végrehajtását felügyelő Monitoring Bizottság fontos döntéseket hozott mai alakuló ülésén.

A bizottsági tagok elfogadták a Monitoring Bizottság ügyrendjét, megtárgyalták az operatív program tartalmát illető fontos kérdéseket, közelebb kerülve ezzel a megyei, megyei jogú városi és települési önkormányzatokat támogató felhívások megjelenéséhez. Tállai András, a TOP Monitoring Bizottság elnökeként hangsúlyozta: a Közép-Magyarországi régión kívüli területileg decentralizált fejlesztések tervezése és megvalósítása a TOP feladata a közszférában, amelynek legfontosabb célja a gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás bővítése a helyi önkormányzatok eszközrendszerén keresztül.

A Terület- és Településfejlesztés Operatív Programot februárban fogadta el az Európai Bizottság. Az operatív program elfogadását követően három hónapon belül kell a Monitoring Bizottságnak felállnia, melyre a mai napon került sor és ez jelentős előrelépés az elkövetkező területi felhívások meghirdetéséhez. A bizottsági ülés legfontosabb feladata ezúttal az volt, hogy elfogadja a működéséhez szükséges ügyrendet, illetve megtárgyalja az operatív programmal összefüggő kérdéseket.

Az államtitkár összefoglalta: A 2014-20-as új uniós ciklusban 1230 milliárdos kerettel rendelkező Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kiterjed a Közép-magyarországi régión kívüli összes megyére és megyei jogú városra. A TOP a vállalkozások és a lakosság számára vonzó környezet kialakítását és az eltérő területi igényeket figyelembe véve a térségek belső erőforrásaira építő fejlesztéseket támogatja, valamint segíti a helyi foglalkoztatási képesség javítását.

A területi operatív program végrehajtásának keretében jelenleg a megyék és a megyei jogú városok megalkotják és véglegesítik az Integrált Területi Programjukat (ITP), amelyet május 11-éig benyújtanak a kormány elé. Az ITP a helyben megvalósítandó területfejlesztési feladatokat tartalmazza, egy olyan „programlista”, amely az összehangolt területi fejlesztések végrehajtásának alapja a 2014-2020 programozási időszakban.

Az Integrált Területi Programokban jelzett területi igények és a Monitoring Bizottság által jóváhagyott kiválasztási kritérium alapján teszi közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium az első, területi igényeken nyugvó pályázati felhívásokat a nyár folyamán.

A 10 magyar operatív program mindegyike külön Monitoring Bizottsággal rendelkezik, amely az operatív program legfelsőbb szintű koordinációs és stratégiai döntéshozó testülete. A Bizottság a társadalmi és szociális partnerek, a regionális fejlesztési ügynökségek, több ellenőrző szervezet, az Európai Bizottság, valamint az érintett kormányzati szervek képviselőiből áll.

A TOP Monitoring Bizottság ülésein konzultál és megvizsgálja az operatív program végrehajtását és a célkitűzések elérésének előrehaladását, az esélyegyenlőségi szempontok és a fenntartható fejlődést szolgáló végrehajtási szempontok érvényesítését, valamint a közös cselekvési tervek végrehajtását.

Alapvető feladata a finanszírozott projektek kiválasztásához használt kritériumok jóváhagyása, valamint a bizottság fogadja el az éves végrehajtási és záró végrehajtási jelentéseket, az operatív programok értékelési tervét és kommunikációs stratégiáját, valamint dönt az irányító hatóság által az operatív program módosítására tett javaslatokról is.

A TOP Monitoring Bizottság évente két rendes ülés tart, a következő ülésre várhatóan nyáron kerül sor.”

Forrás:
Ülésezett a TOP Monitoring Bizottság; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. április 29.

Több mint ezermilliárd forint jut környezeti és energiahatékonysági fejlesztésekre

„A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban 1174 milliárd forint jut környezetfejlesztési és energetikai támogatásokra – számolt be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Balatonról szóló szakmai konferencián Siófokon.

Az államtitkár ismertette a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok (KEHOP) kiemelt területeit. Eszerint a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz 324 milliárd forint, a települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére 385 milliárd forint, a hulladékgazdálkodással és kármentéssel kapcsolatos fejlesztésekhez 124 milliárd forint, a természetvédelem és az élővilág-védelem céljaira 31 milliárd forint, az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztésekre több mint 308 milliárd forint forrást biztosít a program.

Fónagy János elmondta, a klímaváltozás szélsőséges állapotokat eredményez, amire fel kell készülni. Az ország területének mintegy 80-90 százalékát sújtják időnként nagyobb aszályok, és 23 százaléka számít árvizek által veszélyeztetettnek. A kockázatcsökkentő intézkedések között a legfontosabbak a vízkészletekkel való lehetőségek fejlesztése (például a belvizek elleni védekezés miatt), a vízkárokkal szembeni ellenállás növelése, valamint a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának növelése.

A vízellátás, szennyvízelvezetés jövőben támogatni kívánt fejlesztéseiről szólva elmondta, azok szervesen kapcsolódnak majd az előző uniós fejlesztési ciklusban megvalósult, több mint 500 vízközmű- és szennyvízközmű-fejlesztéshez. Fontos feladat lesz a “közműolló” zárása, vagyis az országra jellemző 98 százalékos ivóvíz-ellátottság és a 72 százalékos szennyvízközmű-ellátottság közötti különbség csökkentése.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatban kifejtette, szem előtt kell tartani, hogy az újrahasználatra és újrafeldolgozásra vonatkozó uniós cél teljesítéséhez még idén meg kell valósulniuk az elkülönített gyűjtési rendszereknek. Ezek mellett az újabb forrásokból kívánják támogatni egyebek közt a korábbi környezeti károk, -szennyezések felszámolását, gyűjtőpontok, gyűjtőudvarok létrehozást, illetve újrahasznosító központok létrehozást.

A természetvédelem céljai közt kiemelte, hogy a 2020-is szóló uniós Biodiverzitás Stratégia (biológiai sokféleség megőrzése) elfogadása Magyarországra kiemelt felelősséget ró, hiszen a területe a veszélyeztetett, sérülékeny madárfajok 36 százalékának, az egyéb állat- és növényfajok 17 százalékának ad otthont. A fejlesztések révén a támogatott élőhelyek területe a nagyobb védettség megteremtése érdekében 100 ezer hektárra növekedhet.

Az államtitkár közölte, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek. Ennek jegyében támogathatóvá válik a hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás-alapú zöldáram-termelés (elsődlegesen olyan erőművek létesítését ösztönöznék, amelyek a megújuló energiaforrásból nyert villamos-energiát közvetlenül a hálózatba táplálnak), az épületenergetikai korszerűsítés, a távhőfejlesztés, valamint a célokhoz kapcsolódó, szemléletformáló projektek.

A Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett szakmai napon szó esett a KEHOP térséget érintő projektjeiről is, amelyek között az államtitkár beszélt a Balaton levezető rendszerének (Sió-zsili, Sió-csatorna) korszerűsítéséről, és a Marótvölgyi öblözet rendezéséről is. Szólt az üdülőrégiót érintő vasúti fejlesztésekről is, amelynek köszönhetően Budapest-Siófok között már idén 25 perccel csökkenhet a menetidő, és 2016 végére 70 perc alatt válhat elérhetővé a balatoni település a fővárosból. A kormány döntésének megfelelően jelentős kerékpárút-fejlesztések várhatóak: kiemelt beruházásként valósulhat meg 2020-ig az EuroVelo 6 kerékpárút Rajka-Budapest szakasza, a Budapest-Balaton kerékpárút és a Balaton Bringakör korszerűsítése, összesen nettó 25 milliárd forintból.”

Forrás:
Több mint ezermilliárd forint jut környezeti és energiahatékonysági fejlesztésekre; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. április 29.

Közzétették a 2015–2020 közötti időszakra szóló európai biztonsági stratégiát

„Az Európai Bizottság ma közzétette a 2015–2020 közötti időszakra szóló európai biztonsági stratégiát, amely támogatja a tagállamok együttműködését a biztonsági fenyegetések kezelése terén, és fokozza közös erőfeszítéseinket a terrorizmus, szervezett bűnözés és számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben. A stratégia meghatározza azokat a konkrét eszközöket és intézkedéseket, amelyeket e közös munka során a biztonságról való gondoskodás és e három legsürgetőbb fenyegetés eredményesebb kezelése céljából alkalmazhatunk.

Az európai emberek és értékek ellen irányuló közelmúltbeli terroristatámadások koordinálása nemzetközi léptékű volt, és ezért együtt kell működnünk, hogy szembeszállhassunk e fenyegetésekkel, az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. A belső biztonság biztosítása elsősorban a tagállamok felelőssége, de a határokon átnyúló kihívásokat az egyes országok nem képesek egyedül fellépve kezelni, és ezekhez uniós támogatásra van szükség a bizalom kiépítése, valamint az együttműködés, az információcsere és az együttes fellépés elősegítése érdekében.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A terrorizmus, a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés az európai határokon átnyúló, összetett és folyamatosan változó biztonsági kihívást jelentenek. Itt az ideje, hogy mi, európaiak jobban és szorosabban együttműködjünk polgáraink biztonságának garantálása érdekében. E közös uniós stratégia révén hatékonyabb, kölcsönös bizalom melletti együttműködést szeretnénk elérni a nemzeti hatóságok között. A terroristák a nekünk fontos demokratikus értékeket támadják. Határozottan kiállunk az alapvető jogok mellett, és munkálkodunk a radikalizálódást kiváltó okok kezelésén, elősegítve társadalmunkban a valódi toleráns kultúrát.”

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket mondta: „Szabadság nélkül nincs biztonság, ugyanakkor biztonság nélkül sincs szabadság. A Bizottság vezető szerepet vállal az európai biztonsági stratégia bemutatásával, amely olyan területekre koncentrál, ahol az Európai Unió tényleges változást tud elérni. Ez a stratégia nemcsak a közelmúltbeli tragikus eseményekre adott válasz, hanem a közös biztonsági stratégiánk megújítása egy olyan új politikai és jogi környezetben, ahol mindannyian egyetértünk abban, hogy meg kell bíznunk egymásban, hatékonyan együtt kell működnünk és információt kell cserélnünk a kialakuló fenyegetések kezelése céljából. A stratégia konkrét fellépéseket határoz meg, amelyek ezeket a fő elveket átültetik a gyakorlatba: egy sor erőteljes intézkedést, amelyek a megelőző fellépésektől a védelemig, felderítésig és bűnüldözésig terjednek.”

Jobb és szorosabb együttműködés három prioritás mentén
Az EU kialakított egy sor eszközt, amelyek segítik a tagállamok bűnüldöző hatóságait a bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemben. A siker az uniós intézmények és ügynökségek, valamint a tagállamok és a nemzeti hatóságok közötti hatékony együttműködésen múlik. A stratégia lehetővé teszi ezen eszközök jobb kihasználását az információcsere és az együttműködés javítása révén.
Ez a megközelítés képes alkalmazkodni az újonnan megjelenő fenyegetésekhez. Alkalmazására a három legsürgetőbb fenyegetés kezelése kapcsán kerül sor: 1) a terrorizmus megelőzése és a radikalizálódás megfékezése; 2) a szervezett bűnözés elleni küzdelem; 3) a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem.

A kiemelt fellépések között szerepelnek a következők:
A radikalizálódás megfékezése: A Bizottság létrehoz egy kiválósági központot, amely a 2011-ben létrehozott uniós szintű átfogó hálózatra, az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózatra (RAN) építve gyűjti és terjeszti a radikalizálódás elleni küzdelemmel kapcsolatos szakértelmet. Ez megerősíti a radikalizálódás és a helyi szintű erőszakos szélsőségesség megelőzésével közvetlenül foglalkozó szakemberek közötti tapasztalatcserét.

A terrorizmusról szóló kerethatározat frissítése: a külföldi harcosok jelenségének kezelése céljából koherensebb jogi keretet kell biztosítani. Ez fokozottabb együttműködést tesz lehetővé ebben a témában a harmadik országokkal.

A bűnözők finanszírozásának visszaszorítása: megerősítésre kerül az európai illetékes hatóságok közötti együttműködés (különös tekintettel a nemzeti pénzügyi információs egységekre, amelyek összeköttetést kapnak az EUROPOL-lal); a Bizottság felméri, hogy szükség van-e új jogszabályokra a terrorizmusfinanszírozás visszaszorítása és a bűncselekményekből származó vagyon elkobzásának javítása érdekében.

Az informatikai ágazattal folytatott párbeszéd fokozása: a Bizottság 2015-ben uniós szintű fórumot indít a fő informatikai vállalatokkal az interneten és a közösségi médiában folytatott terrorista propaganda megfékezése és bűnüldöző hatóságok új titkosítási technológiákkal kapcsolatos aggályainak kezelésére szolgáló módszerek felkutatása érdekében.

A lőfegyverekre vonatkozó jogi keret megerősítése a lőfegyverek illegális kereskedelmének és a hatástalanított lőfegyverek éles lőfegyverekké alakításának kezelése, harmadik országokkal közös normák kialakítása, több információ megosztása és a velük folytatott együttműködés fokozása érdekében.

Eszközeink megerősítése a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemhez: prioritást élvez az online bűnügyi nyomozás akadályainak, például a joghatósági problémáknak a felszámolására irányuló módszereknek, és az internetalapú bizonyítékokhoz és információkhoz való hozzáférés szabályainak a megállapítása.

Az Europol kapacitásának növelése, többek között egy Európai Terrorizmusellenes Központ létrehozása, amely segíti az uniós ügynökséget abban, hogy fokozottabban támogassa a külföldi terrorista harcosok, a terrorizmusfinanszírozás, az erőszakos szélsőséges online tartalom, és a lőfegyverek tiltott kereskedelme elleni tagállami fellépéseket.

Más munkamódszer
A Bizottságon belüli új együttműködő munkamódszer lehetővé tette a biztonság témájának átfogó megközelítését, és így a stratégia a szakpolitikai ágazatok teljes spektrumára kiterjedően tartalmaz intézkedéseket, a bel- és igazságügytől kezdve a pénzügyekig, a közlekedésig és a környezetvédelemig.

Most, hogy a bel- és igazságügyi politikák egyenrangú helyzetbe kerültek a többi uniós szakpolitikával, a Bizottság egy fő prioritása az információcsere, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a képzés és kutatás terén rendelkezésre álló eszközök teljes körének végrehajtása lesz. Hangsúlyt helyeznek a függőben lévő javaslatok, például az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv és az adatvédelmi reform megvalósítására is.

Háttér-információk
Egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérés szerint a polgárok egyre jobban aggódnak a biztonságuk miatt: azon személyek aránya, akik szerint a terrorizmus az EU fő biztonsági kihívása, a 2013. évi átlagosan 33%-ról mára 49%-ra emelkedett (lásd a mellékletet).

Az Európai Tanács 2014 júniusában felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU 2010. évi belső biztonsági stratégiáját, és 2015 közepéig végezze el annak frissítését. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2014. decemberi ülésén meghatározta a stratégia megújítására vonatkozó prioritásait.

Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalásában azt kérte, hogy az új stratégia előretekintő legyen, és a külföldi harcosok, a kiberbiztonság, az emberkereskedelem, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a korrupció kezelésére olyan, az egész Unióra kiterjedő átfogó megközelítést alkalmazzon, amelynek révén könnyen igazodhat a fejleményekhez.

Juncker elnök politikai iránymutatása a hivatalban lévő Bizottság prioritásaként azonosította a biztonsági stratégiát, és a 2015. évi bizottsági munkaprogram kötelezettséget vállalt az európai biztonsági stratégia elkészítésére.

Hasznos linkek:
Az európai biztonsági stratégiáról szóló közlemény
Kérdések és válaszok: az európai biztonsági stratégia
432. sz. Eurobarométer külön felmérés: Az európaiak viszonyulása a biztonsághoz…”

Forrás:
Bizottság lépéseket tesz a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén folytatott uniós együttműködés megerősítésére; Európai Bizottság; IP/15/4865; 2015. április 28.
Lásd még: New European Agenda on Security (Weekly Meeting); Európai Bizottság; 2015. április 28.

Terrorelhárítási központtal javítanák a belbiztonságot (Európai Unió)

„Új, öt éves keretprogramot és menetrendet fogadott el kedden az Európai Bizottság a belbiztonság megerősítésére. A Frans Timmermans alelnök és Dimitrisz Avromopulosz belügyi biztos által az EP plenárisán bemutatott munkaterv célja, hogy intézkedések sorozatával aktualizálja és megújítsa az EU 2008-ban elfogadott biztonságpolitikai stratégiáját.

Parlament előtti felszólalásukban Dimitrisz Avramopulosz és Frans Timmermans is hangsúlyozták, hogy az elmúlt félévtizedben alaposan megváltozott az a környezet, amiben az Európai Uniónak és tagországainak a polgárok biztonságáról kell gondoskodniuk.

„Új, komplex biztonsági fenyegetésekkel kell szembenézni, amelyek országhatárokon és szektorokon átívelőek” – mutatott rá Avramopulosz, míg Timmermans arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi 2008-as stratégia elfogadásakor még ismeretlen fogalom volt Európában a „külföldre szökött dzsihádista harcosok” fogalma, és a kíberfenyegetés sem érte el a mai szintet.

Mindketten úgy vélték, hogy éppen a mind összetettebbé váló kihívásokkal szembesülve csakis a tagországok közötti együttes fellépés kínálhat eredményes védekezést az alapvetően három fő fenyegetéstípus: a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kíbertámadások ellen.

Azt is kiemelték ugyanakkor, hogy a bizottsági megközelítés „nem reaktív, hanem megelőző” igyekszik lenni. Ennek jegyében teremtenek a terrorizmus kapcsán intézményi hátteret a szélsőségek ellen fellépni tudó szakértői tapasztalatok cseréjére és a vonatkozó ismeretek és tapasztalatok terjesztésére, miként ki akarják szélesíteni az EU intézmények és a nagy internetes szolgáltatók között nemrég megteremtett konzultatív fórumot is.

A legnagyobb feltűnést azonban egy új, terrorizmus elleni központ felállítására tett bizottsági javaslat keltette. A szervezet a hágai Europol alá tagozódva végezné munkáját, és feladata elsősorban a tagállami szinten rendelkezésre álló információk begyűjtése, feldolgozása és szükség szerinti megosztása lehetne.

Avramopulosz utóbb kérdésre válaszolva elismerte, hogy ha rajta múlna, abban látná az Europol jövőjét és értelmét, ha egyfajta „föderatív intézményként” működhetne. Erről ma nincsen szó, amit a Bizottság tehet, hogy növeli a hágai bűnüldöző szervezet büdzséjét, és igyekszik elérni kompetenciájának fokozatos bővítését.

Olyan területeken lehetne növelni a Europol „tűzerejét”, mint a terrorizmus finanszírozásának a figyelemmel követése, a tűzfegyverek illegális forgalmának a feltérképezése, a külföldi dzsihádista harcosok felfedése, vagy például a szélsőséges, gyűlöletkeltő, biztonságot fenyegető online-tartalom kiszűrése.

A szervezett bűnözés kapcsán szintén „a pénzügyi csatornák eldugaszolását” emelte ki a görög belügyi biztos, aki szerint megpróbálják majd elérni, hogy a nemzeti „pénzügyi felderítés” munkáját összekapcsolják az Europollal. Mindeközben erősíteni akarják a jogi kereteket a tűzfegyverek forgalmazásában, (ennek kapcsán jegyezte meg Timmermans, hogy némiképpen anakronisztikus dolog, hogy még ma is lehet kalasnyikov géppisztolyt interneten venni…).

Avramopulosz és Timmermans is hangsúlyozták mindeközben, hogy a különböző biztonsági intézkedések mindenkor „az emberi jogok tiszteletben tartásával”, így például az adatvédelem megengedte keretek között mozognak majd. A belügyi biztos általában is felvázolt öt olyan elvet, amelyek szerinte meghatározó alapvetéseknek számítanak a Juncker-bizottság öt éves mandátuma idején a belbiztonság erősítésében.

Közülük elsőként említette, hogy csak olyan lépésekről lehet szó, amelyek „összhangban állnak az európai alapvető jogokkal”, emellett adott velük kapcsolatban „az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus kontroll”.

További fontos kiindulópont, hogy először mindenkor a már meglévő jogszabályokból és intézményekből indulnak ki, az azokban rejlő esetleges tartalékok kiaknázásával kezdik, és csak ha ez nem elegendő, akkor fordulnak újabb eszközök megteremtése felé. A cél mindenesetre az, hogy maximális mértékben támaszkodni akarnak a meglévő EU-ügynökségek és létező uniós politikák mechanizmusaira, (az előbbiekre példa a Europol szerepének a jobb kiaknázása).

Dacára a jogvédelem gyakori hangoztatásának, a képviselői fogadtatás sok esetben kétkedő, esetenként ellenséges, vagy legalábbis óvatos volt. A liberálisok, zöldek és szélsőbaloldaliak visszatérően emlékeztettek arra, hogy a rendvédelmi szervek mandátumának a kiszélesítése csakis akkor lehet elfogadható, ha együtt jár az állampolgári jogvédelem erősítésével.

Ahogy Sophia in’t Veld, a liberálisok vezérszónoka fogalmazott, „az Europol szerepének a kiterjesztése kétségtelenül érdekes gondolat, de a Bizottságnak ehhez haladéktalanul szavatolnia kell a demokratikus kontroll meglétét is”. In’t Veld aggasztónak tartotta azt is, hogy szerinte inkább elmosódó, mint egyértelmű a határvonal a rendfenntartó és a hírszerzési tevékenység között. Mind fogalmazott, a „nemzetbiztonságra” való hivatkozás mára már teljesen inflálódott, miközben szerinte továbbra sem világos, hogy milyen jogvédelem illeti meg mindeközben az állampolgárt. Azt meg végképp veszélyes tendenciának vélte, hogy összemosódhatnak EU-szintű és nemzeti biztonsági kompetenciák.

„Jó iránynak”, de erőtlennek és elégtelennek minősítette a bizottsági beterjesztést a szocialisták és demokraták frakciója, amely szintén aggasztónak érezte, hogy a meglévő biztonságpolitikai intézkedések, kiegészülve a leendő légiutas-nyilvántartási irányelvvel, az „okos határvédelem” tervbe vett intézkedéseivel és a többi, leendő lépéssel, együttesen súlyosan korlátozhatják az alapvető állampolgári jogokat.

Dimitrisz Avramopulosz azzal vette védelmébe a felvázolt intézkedéscsomagot – amelynek (ígérte) minden egyes konkrét elemét lesz majd alkalom a maguk részleteiben megvitatni -, hogy ez az első eset, amikor európai szinten a biztonsághoz kapcsolódó valamennyi tényező együttes, komplex vizsgálatával és kezelésével igyekeznek megválaszolni a biztonsági kihívásokat.

Frans Timmermans a maga részéről elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy erősítsék a bizalmat a tagországok egymás között és az uniós intézmények iránt. „Információ már akad elegendő, de nem mindig érzi még mindenki úgy, hogy idegen kezekben is jó helyen lehetnek” – jegyezte meg ennek kapcsán a Bizottság alelnöke.”

Forrás:
Terrorelhárítási központtal javítanák a belbiztonságot; BruxInfo; 2015. április 28.

Legfelsőbb szintre került a titkosítás kérdése (az európai biztonsági stratégiáról)

„Közzé tette a következő öt évre szóló európai biztonságpolitikai stratégiát az Európai Bizottság, melynek egyik fő pillére a számítógépes bűnőzés visszaszorítása. A titkosított kommunikációs csatornák körüli viták fellángolására lehet számítani.

A 2015-2020 közötti időszakra szóló európai uniós biztonsági stratégia egyik fő területe a számítógépes bűnözés elleni, az eddiginél hatékonyabb fellépés lesz – jelentette be tegnap az Európai Bizottság a stratégia irányelveinek, főbb pilléreinek ismertetésekor. Az EB hivatalos közleményében kiemelte, hogy azért van szükség egy ilyen átfogó, összeurópai biztonsági koncepcióra, mert a közelmúltban Európában végrehajtott nagy horderejű bűncselekmények (legyenek azok fizikaiak vagy virtuálisak) nemzetközi háttértámogatással rendelkeztek, az ilyen, határokon átívelő eseteket pedig a tagállamok önerőből nem képesek megfelelően kezelni.

Szűrünk és ellenezzük a titkosítást
A munkáját tavaly megkezdő új Bizottság már akkor is hangot adott ezirányú szándékainak, a munkát csak felgyorsították az idei év elején bekövetkezett terrortámadások, főleg a Franciaországban, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett akció. A stratégia által megcélzott három fő terület a terrorizmus megelőzése és a radikalizálódás megfékezése; a szervezett bűnözés elleni küzdelem, illetve a számítástechnikai bűnözés (cybercrime) elleni küzdelem.

Utóbbit illetően egyelőre két pontot emelt ki az EB, melyek közül az “informatikai ágazattal folytatott párbeszéd fokozása” hozhat érdekes vitákat a következő években az EU és a tagállamok vezető politikusai illetve a (nem csak) európai informatikai vállalatok között. A közösségi média és egyéb online felületek terrorizmusra buzdító, radikális eszméket terjesztő bejegyzéseinek hatékonyabb tartalomszűrése mellett ugyanis mostantól a legfelsőbb uniós szintre emelkedett a titkosított online kommunikáció kérdése.

Ez egy olyan témakör, ami egyre gyakrabban került elő azóta, hogy az amerikai IT szektor legnagyobb szereplői az NSA-botrányt követően bekeményítettek, és teljes, végponti titkosítást kezdtek alkalmazni saját adatközpontjaik illetve a szervereik és felhasználóik közötti kommunikációs csatornák esetében is. A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) például egyenesen azt akarja elérni, hogy az amerikai cégeknek kötelező legyen csak a biztonsági szervek által használható, szándékosan hátsó ajtót tartalmazó titkosítási megoldásokat alkalmazni, ami érthető módon hatalmas felzúdulást váltott ki az iparág szereplői között. Főleg, miután Barack Obama sem zárkózott el a lehetőségtől, hangoztatva az online kommunikáció kritikus szerepét az amerikai célpontok ellen irányuló támadások megszervezésében, ugyanakkor az elnök egyelőre nagyon óvatosan lavíroz a különböző érdekcsoportok között.

Európában is kérdés lett
Az európai térfélen két fő szószólója van a titkosítás elleni “harcnak”: David Cameron brit miniszterelnök és Rob Wainwright, az Europol vezetője. Mindketten rendszeresen hangoztatják, hogy a bűnüldöző szervek lehallgatási képességeinek korlátozása nagyon megnehezíti a terrorveszély elleni munkát, sőt, Wainwright szerint mostanra ez lett a hatékony munkavégzés legnagyobb akadálya. A hatóságok előnye ugyanis hagyományosan a kommunikációs csatornák ellenőrzése volt, ez pedig egyre inkább megszűnik, ahogy egyre nagyobb számban elérhetőek azok a kommunikációs megoldások, amelyekbe a biztonsági szerveknek nincs betekintési lehetősége.

A megfigyelési botrányokat követően az érintett IT vállalatok természetesen azon fáradoznak, hogy a megcsappant felhasználói bizalmat visszaszerezzék, ezért egyelőre hallani sem akarnak olyasmiről, ami a titkosítási megoldások szándékos gyengítésével vagy akár egyenesen a kulcsok átadásával járna. A körülmények fényében érdekes lesz látni, hogyan alakul majd a párbeszéd a két oldal között, ilyen szempontból különösen aggasztó, hogy a titkosítás, mint kezelendő probléma került fel az EU-s programba.

A számítástechnikai bűnözés elleni második pont az “eszközeink megerősítése a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemhez”, ami a leírás alapján nem inkább a kiberbűnözés üldözéséhez szükséges egységes jogi keretet, nem pedig a hardveres és szoftveres biztonság fokozását jelenti. Ezt a kezdeményezést vélhetően könnyebb lesz eredményre vinni, hasznosságát ugyanis sem az állami, sem az iparági szereplők nem kérdőjelezik meg.”

Forrás:
Legfelsőbb szintre került a titkosítás kérdése; Voith Hunor; HWSW.hu; 2015. április 29.

Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés

„A vidékfejlesztés és a közmunkaprogram volt terítéken a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által kezdeményezett konzultációs fórumon. Április 22-én a tizenhárom állomásból álló szeminárium nyolcadik helyszíne Szarvas volt, ahol a településvezetőket és az érintetteket tájékoztatták a legfontosabb változásokról.

– A polgármesterek korábbi észrevételei alapján is már sikerült a döntéseket befolyásolni – összegzi az eddig eredményeket dr. Gémesi György elnök. Most szeretnénk tájékoztatást adni a közmunkaprogram új lehetőségeiről, összefoglalni a jelenlegi helyzetet, ha pedig van érdemi észrevétel, továbbítani a megfelelő döntéshozó szervekhez. A másik nagy téma a vidékfejlesztés, amely az egyik kulcsa lehet az ország gazdasági felemelkedésének. 2014-20-as időszakban megnyíló pályázatok mindehhez megfelelő eszközt biztosítanak, csupán rendelkezni kell a megfelelő információval.

Hozzátette, meglátása szerint az önkormányzatok leghatékonyabban a gazdasági szereplőkkel, egyéni vállalkozókkal közösen tudják érvényesíteni a terveiket, amelynek következtében később komoly bevételi forrásra tehetnek szert.

Az érdekvédelmi szervezet vezetője úgy látja, az önkormányzatok legnagyobb problémáját jelenleg a forráshiány okozza. Egyre inkább megfigyelhető ugyanis az a tendencia, hogy az állam kivonul az önkormányzati szférából, ill. a feladatokat az önkormányzati bevétel terhére csoportosítja át. Meglátása szerint ezen a folyamaton mindenképpen változtatni kell, amelynek érdekében hathatós fellépésre van szükség.

Babák Mihály házigazdaként és az elnökség egyik tagjaként köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, Békés megye a rendszerváltás egyik vesztese, így amit szétvertek, az most kell újjáépíteni. Leszögezte, a változást nem másoktól kell várni, hanem önmagunknak kell generálni. Ennek az építkezésnek pedig meghatározó elemei lehetnek a vidékfejlesztés és a kutatás.

– Készüljünk mindenre, tartsuk szárazon a puskaport, hogy azonnal rá tudjunk vetődni a pályázatokra. Ehhez azonban összefogásra van szükség, mert az ember önmagában elveszett – húzta alá beszédében.

A konzultáció során többek között olyan témák kerültek szóba, mint az új vidékfejlesztési program, a Közös Agrárpolitika első éve vagy az agrártámogatások új rendszere, de betekintést kaphatott a hallgatóság az önkormányzatok jelenlegi helyzetébe, az aktuális vidékfejlesztési pályázatokba és a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőségekbe. Az előadók között szerepeltek az érintett minisztériumok és államtitkárságok képviselői, illetve a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei referensei is, akik a felmerülő kérdésekre is érdemi választ adtak.”

Forrás:
Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés; Hegedűs Éva; Newjság; 2015. május 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Elektronikus igazolványok

„A jogszabályi környezet készen áll a személyi igazolványt felváltó elektronikus kártya bevezetésére, amit jövőre utazáshoz, elektronikus aláíráshoz is használhatunk, de később a taj- és adókártya szerepét is át fogja venni

Az e-kártya bevezetéséhez már idén májustól több jogszabály módosul a szükséges jogi környezet megteremtése érdekében. A vonatkozó salátatörvény tervezet a Kormány honlapján elérhető, s várhatóan jövő januártól jelenhetnek meg az első – személyazonosításra és elektronikus aláírásra is alkalmas – kártyák. A jogszabály indoklása szerint az új okmány a későbbiekben a taj-kártya és az adóigazolvány feladatát is át fogja venni.

A kártya létrehozásának két fő célja az okmány biztonságának növelése és egy unió-kompatibilis eszköz megteremtése volt. Bevezetéskor az okmányhoz három fontosabb szolgáltatás tartozik majd (az ePASS, az eID és az eSIGN kártyafunkció), ennek megfelelően bizonyos közlekedési eszközök használatára, személyi azonosításra, illetve elektronikus aláírásra lesznek használhatóak.

Az eSIGN funkció a minősített elektronikus aláírást, ezáltal teljes bizonyító erejű magánokirat készítését teszi lehetővé. Az ePASS funkció az állampolgárokat a schengeni – illetve más államközi egyezmények által biztosított – rendszerek (határátlépés, zsilipkapus beléptető) igénylésére fogja feljogosítani. Az eID kártyafunkció pedig a tervek szerint sokkal magasabb fokú használatát biztosítja majd az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási rendszereknek, s nemcsak Magyarországon, hanem az EU legtöbb államában. A kártya illetve a mögötte álló rendszer további előnye, hogy minden későbbi, újabb felhasználási lehetőséget a részévé lehet majd tenni, ezáltal az állampolgárok a jövőben egyetlen kártya használatával intézhetik majd el hivatalos ügyeiket és vehetnek igénybe online szolgáltatásokat.

Az egyes állami, önkormányzati szolgáltatások elektronikus kártyával történő igénybevételének jogi-műszaki keretrendszerét egyebekben már a 2014. évi LXXXIII. törvény teremtette meg. A jogszabály indoklása szerint mindeddig nem létezett olyan rendszer Magyarországon, ami egységesen, az állam által garantált módon, elektronikusan tenne lehetővé személyazonosítást. A kártyakibocsátók száma emellett egyre csak nő, s mindegyik működtetéséhez külön rendszer tartozik, ami nem éppen költséghatékony megoldás. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer valójában egy olyan szabályozást jelent, ami az egységesség alapvető feltételit teremti meg, és amely az állam által biztosított adatbázissal kombinálható. A törvény elsődleges (fizikailag létező) és másodlagos (virtuális) kártya kibocsátására ad lehetőséget. A másodlagos kártya szabályozása teszi lehetővé, hogy egyetlen fizikailag létező kártyán elvileg végtelen funkció legyen alkalmazható. A kártya működtetője lesz mindennek a kulcsszereplője, ő végzi az adatkezelést, az irányítást, s a kártyakibocsátás hatósági jogkörét is ő fogja gyakorolni. Éppen ezért a működtető csak hatósági jogkörrel rendelkező államigazgatási szerv lehet.

A kártya nem csak állami funkciókat tartalmazhat, hanem egyszerre szolgálhat ki piaci igényeket is, erre vonatkozóan viszont több korlátozást tartalmaz a törvény. A szabályozás rendezi a külön jogszabályok szerint előírt, okmánybiztonsági feltételeknek megfelelő kártyák létrehozását, valamint külön biztonsági követelményeket nem igénylő, minimális adattartalmú (arckép, név, lakhely város megjelölése) kártyák kibocsátását. A kártya igényléséhez először is szükséges lesz a személyes megjelenés, s maga a regisztráció 5 évig lesz érvényes. Mivel a regisztrációhoz a hatóság arcképmás- és aláírás-felvételezést folytat majd le, így az erre lehetőséget adó szabályokkal egészíti ki a jogalkotó a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt.

A központi nyilvántartásnak tehát az lesz a funkciója, hogy a kártyatulajdonos személyes adataihoz hozzákapcsolja a tulajdonos kártyáinak egyedi azonosítóit és kibocsátóját. A kártyákhoz kapcsolódó jogosultsági adatokat azonban nem gyűjti össze a központi nyilvántartás, csupán abból a célból tartalmazza a kártyaazonosítókat, hogy egy-egy kártya felhasználásakor a kártya elfogadója elektronikus információt kapjon arról, hogy a jogosultsági adatokat mely ágazati nyilvántartásból kérheti le.

A bíróság, ügyészség, nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátásához, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységükhöz adatokat igényelhetnek a rendszerből a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az adatigénylés csak célhoz kötött lehet és nem irányulhat egy személy összes adatának a megismerésére. A jogszabály szerint a szolgáltatás igénybevétele oly módon történhet, hogy a működtető az állami kártyakibocsátóval köt szerződést, míg a piaci szolgáltató a működtetővel. A piaci szolgáltató csak díj ellenében csatlakozhat a kártyarendszerhez. A kártyakibocsátás engedélyezéséről kérelemre a működtető hatóság dönt, 60 napon belül. A döntési eljárásban a működtető megvizsgálja a jogszabályban előírt műszaki, technikai, biztonsági feltételeket a kártyakibocsátást kérő piaci szereplő vonatkozásában. Az eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatal is közreműködik, mégpedig szakhatóságként a nemzetbiztonsági kockázatokat méri fel.

A hatósági ellenőrzésre a jogszabály lehetőséget biztosít, a működtető felügyeli a piaci kártyakibocsátó tevékenységét. A hatóság ennek keretében kötelezettségszegés esetén hiánypótlásra szólíthatja fel a kártyakibocsátót, illetve annak működését azonnali hatállyal felfüggesztheti. A kártyakibocsátást a jogszabályi feltételeknek megfelelő kártyakibocsátó végzi a regisztrált személyek számára, melyhez egy kártyaigénylő lapot szükséges kitölteni. Az igénylőlapon feltüntetett adatokat a kártyakibocsátó összeveti a központi nyilvántartás adataival, s egyezés esetén az illető személy adatait átadja. A kártyakibocsátó nyilvántartást vezet a kibocsátott kártyák adatairól, melynek részét képezik egyes, kártyafelhasználóra vonatkozó adatok. A kártya működéséhez szükséges továbbá, hogy a kártyaelfogadó a jogszabály szerinti műszaki követelményeknek megfeleljen, így rendelkezzen a megfelelő elektronikus kártyaleolvasóval is.

A kártya elektronikus azonosítója alapján a NEK központi adatbázisából a lekérdező először arról kap információt, hogy mely ágazati vagy piaci nyilvántartás tartalmazza a kért adatokat, majd a jogosultságra, tényre vonatkozó adat ezt követően kérdezhető le az ágazati vagy piaci nyilvántartásból. A tényre, jogosultságra vonatkozó adatokat ugyanis nem a NEK központi nyilvántartás fogja tartalmazni.

Az e-kártyakibocsátási rendszerről szóló törvény a tervek szerint idén augusztusban lép hatályba, a kártyák forgalomban történő megjelenése azonban a jövő évtől várható.”

Forrás:
Elektronikus igazolványok – Akár 2016 januárjától!; Fábián Erika; Jogi Fórum; 2015. április 22.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. másfél éven belül elindítja a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformot

„Szerda reggel tájékoztatót tartott a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMF Zrt.) a hazai közszolgáltatások intelligensé tételével kapcsolatban. A mobilparkolási megoldásával elhíresült állami cég vezérigazgatója, Veres Mihály bejelentette, hamarosan elindul a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP), amit az intelligens közösségi közlekedés egyik alappillérének szánnak.

Veres elmondta, hogy intelligens, működő és fenntartható megoldásokat szeretnének létrehozni a hazai közszolgáltatásban, minimális erőforrással a hatékonyság maximalizálását tűzték ki célul, ez a smart korszak legfontosabb jellemzője. Jelenleg 350-400 ezer felhasználó napi szinten igénybe veszi a mobilparkolási rendszert, ez tehát egy működő, valódi igényekre reflektáló projekt, amire büszkék az NMF Zrt-nél, hiszen országosan egységes rendszert sikerült kialakítani. Bár kezdetben nem volt egyértelmű, hogy hol, hogyan kell fizetni, melyik önkormányzat csatlakozott és melyik nem, mára a rendszerből felszámolták a szigetes működési formát.

Sikerként értékelte a Magyarországon egyedülállónak számító GPS alapú parkolást is, ez a rendszer 2011-ben indult, a lényege pedig az, hogy amikor megáll az autó a díjfizető zónában, a gyújtás levételét követően két lépésből elindítható a fizetés (parkolás indítása, személyes kód megadása). A parkolási fizetés a gyújtás ráadásával automatikusan megszakad.

Az NMF Zrt. vezére arról is beszélt, hogy a valós idejű utastájékoztatásnak ma még igazából nincsen túl nagy tétje, de a NEJP bevezetésével ezek az információk felértékelődnek, hiszen az multimodiális elektronikus jegyrendszernek az átszállásokkal is kalkulálnia kell, ha pedig az utazás egyik része megcsúszik, a csatlakozó járatokat újra kell tervezni, ami esetleg a jegyeket is érinti.

A tájékoztatón már nem is smart city volt a fő téma, hanem egyenesen a smart country, melybe a legkisebb települések is beszállhatnak, akár időszakos jelleggel. A mobiltechnológia előretörésével elég lehet például virtualizálni a fizetőautomatákat, így a fizető parkolók létrehozása sokkal kisebb költséget jelent az önkormányzatoknak, mint korábban. Az egységes rendszer kialakítása olcsóbb, mint a helyi megoldások, emellett értelemszerűen átláthatóbb is.

A Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform az egységes közlekedési rendszerben biztosítani tudja az intelligens szolgáltatásokat, mint a valós idejű utastájékoztatást, a helyi szolgáltatások elérését biztosító intelligens kártya megoldásokat, illetve akár a P+R parkolók is bevonhatók a rendszerbe például a Barcelonában alkalmazott szisztéma szerint, mely a foglaltságot és a kapcsolódó közösségi közlekedési alternatívákat is egy rendszerben kezeli.

A smart-fejlesztéseket több szempont szerint alakítják: a vonatkozó kormányzati stratégiák, a piaci szereplők véleménye és elképzelései, a projektekben érintett önkormányzatok elvárásai, illetve a felhasználók igényei alapján. Az NMF Zrt. országos, reprezentatív felmérést végez majd az igények megismerése érdekében.

A smart parkolási rendszerben nyárra 76 hazai település vesz majd részt, a NEJP tervezési szakasza pedig már lezárult, most a központi elemek kiépítése történik, jövő tavasszal pedig több helyszínen (például Debrecenben) megkezdődik a pilot program. Veres szerint a 2017-es távolsági buszközlekedés piacnyitására készen áll majd a rendszer az éles használatra.

A fejlődésre rengeteg lehetőség van, Barcelona például a felszíni, a mélygarázs, illetve a parkolóházakat is integrálták a rendszerbe, Koppenhágában a közlekedési lámpákat vezérlik intelligensen a buszforgalomnak kedvezve, Isztambulban pedig a multimodiális közlekedési rendszerbe a hagyományos tömegközlekedési alternatívák mellett (busz, villamos, hajó) a közösségi kerékpárokat, de a 8 helikopterleszállót is integrálták. A törököknek viszont mobilfizetési rendszerük még nincs, ezzel kapcsolatban már zajlanak az egyeztetések a hazai rendszer bemutatásával, lehetséges bevezetésével kapcsolatban.”

————–

„Országosan egységes közösségi közlekedési rendszer technológiai kereteit és az ehhez kapcsolódó elektronikus jegyrendszert fejleszti a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; a hamarosan induló nemzeti elektronikus jegyrendszer platform (nejp) az egységes magyar intelligens közösségi közlekedés egyik alappillére, a smart city megoldások része lehet – jelentette be a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Veres Mihály hozzátette: a jól működő, átjárható smart-rendszerekhez egységesíteni kell a meglévő rendszereket, a cég feladata a közszolgáltatások bevezetése a smart (intelligens) korszakba. A smart fejlesztésekkel létrejövő “okos városok” minimális erőforrás felhasználásával, maximális hatékonysággal biztosítanak innovatív technológián alapuló szolgáltatásokat – mondta.

A rendszer idén még kísérleti jelleggel, jövő tavasztól élesben fog működni Debrecenben, 2016 végén pedig országosan – jelezte.

Tájékoztatása szerint a nejp-projekt megvalósulásával lehetővé válik a valós idejű, egységes utastájékoztatás az egész ország területén, és a multimodális utazástervezés. A fejlesztésnek több eleme van, egyebek mellett az intelligens kártya vagy az elektronikus jegy bevezetése.

A fejlesztési költségekről elmondta: a jelenlegi nemzetközi trendekhez képest lényegesen olcsóbb, hiszen a rendszer alapját képező know-how-t is a társaság dolgozta ki.

Beszámolt arról is, hogy a terveik között szerepel a smart parkolási rendszer bevezetése 76 hazai településen, ahol a közterületi parkolók mellett cél a mélygarázsok integrációja, valamint a piaci szereplőkkel közösen új szolgáltatások bevezetése. Ez jelenleg 74 településen elérhető – jelezte.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. a jövő mobilitás-szolgáltatásai közé sorolja a parkolási és közösségi közlekedési rendszerek integrációját, a P+R szolgáltatások bevezetését, a városi közutak forgalomterhelésének csökkentését, illetve a városi és elővárosi közösségi közlekedés kihasználtságának növelését – ismertette.

Kitért arra, hogy a társaság fejlesztései iránt komoly nemzetközi érdeklődés mutatkozik.

Skultéty Tamás, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a kutatások célja a piacközeli fejlesztések megvalósítása. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-vel szoros együttműködésben dolgoznak, a munka várhatóan 2016-ra fejeződik be. A smart-szolgáltatások a világban nincsenek összekapcsolva, szigetszerűen működnek. Magyarországon az ország mérete miatt könnyedén és hatékonyan lehet bevezetni ezeket a szolgáltatásokat. A nejp-projekt megvalósításával és a mobilparkolással az ország a hazai közösségi közszolgáltatásokkal a globális smart-fejlesztések ranglistájának előkelő helyére kerülhet – vélekedett.

Veres Mihály szólt arról is, hogy a munkájukhoz országos piacmérést terveznek, a zrt. reprezentatív véleménykutatás keretében felméri a lakosság, az önkormányzatok smart city fejlesztésekkel kapcsolatos ismereteit, preferenciáit és igényét.

Elmondta: a cég működteti a Nemzeti Mobilfizetési rendszert, a Mobilparkolást, és biztosítja az autópálya-matricák és e-útdíj mobilfizetéssel történő megvásárlását.

A cég piaci részesedése jelenleg 4-5 százalékos, 12 viszonteladó partnerrel dolgoznak.”

Forrás:
Magyarország okosország lesz; Szűcs Péter; It café; 2015. április 29.
Nemsokára jön az egységes közösségi közlekedési rendszer; mfor.hu; 2015. április 29.

Informatika, távközlés, technika

Új jogágat szülhet a drónok terjedése

„A magyar és nemzetközi helyzetről egy, direkt az új technológiai lehetőségeket kihasználó cégekre (például Airbnb, Uber) és az általuk megzavart iparágakra specializálódó tanácsadócég, az Explico tartott átfogó háttérbeszélgetést – cikkünkben az ott elhangzottakból szemeztünk.

Nem újdonság, hogy a jogalkotásért vagy az egy-egy terület szabályozásáért és felügyeletéért felelős hatóságok csak nagy lemaradással reagálnak az olyan technológiai újdonságokra, melyek képesek teljesen újrarajzolni bizonyos iparágak addig megszokott működését. Tavaly, amikor egy magyar cég ügyvezetőjével beszélgettünk egy pilóta nélküli repülő járművek (unmanned aerial vehicle, UAV) számára fejlesztett automata ütközéselkerülő rendszer fejlesztése kapcsán, a műszaki részletek ismertetése közben szinte percenként került szóba a dolog jogi oldala is.

Az elejtett megjegyzésekből egyértelmű volt, hogy a vállalkozás hiába lát hatalmas lehetőséget a drónok térnyerésében, fejlesztési és üzletépítési tevékenységét képletesen szólva hátra kötött kezekkel, zsákban futva végzi – attól tartva, hogy a zavaros, erősen foghíjas jogi környezetben lavírozva nagyon megütheti a bokáját. Bár több forrásból is hallottuk, hogy a területen egyre erősebb a lobbitevékenység, a jogalkotói munka egyetlen kézzel fogható eredménye a mai napig a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) tavaly novemberben kiadott ajánlása “a drónokkal megvalósított adatkezelésről”.

Mi is a drón?
Pontos, “tankönyvi” definícióra egyelőre nem érdemes számítani, hiszen még a kérdés szabályozásában nálunk előbbre járó országokban is nagyon nehezen tudják eldönteni, hogy az ilyen eszközök az évtizedek óta létező légiközlekedési kategóriákba, esetleg a repülőmodellek (a Nemzetközi Légisport Szövetség Sportkódexe alapján üzemanyaggal együtt legfeljebb 25 kg) közé, netán új kategóriá(k)ba legyenek-e besorolva. Fontos megjegyezni, hogy a 150 kg felszálló tömeg alatti repülő járművek szabályozása nemzeti kompetencia, eddig egy adott ország saját hatáskörben dönthet az ilyen eszközökre vonatkozó szabályokról.

Az Egyesült Államokban két fő tulajdonság alapján definiálnak: működése egy adott feladathoz köthető és képes az önálló, emberi beavatkozást nem igénylő repülésre. Látható, hogy az amerikai szabályozók nem kívánják pusztán technikai alapokra helyezni a meghatározást, és mostantól mindenféle távirányítással irányítható repülő eszközt drónnak besorolni. Magyarországon ennek egyelőre nincs nyoma – a szabályozás csak annyit mond ki, hogy a drónok személyzet nélküli és távirányítású légi járművek, ugyanakkor az ezekre vonatkozó szabályok megalkotása mindmáig elmaradt, így a különbségtétel finoman szólva is nehézkes.

Az Explico információi szerint aktívan folyik a jogalkotást előkészítő háttérmunka, azonban az lassan halad és még nyitott a fiatal, de hatalmas üzleti lehetőséget rejtő esetekben mindig felmerülő kérdés: állami vagy piaci szereplők által diktált szabályozás legyen-e. A legjobb lenne egy egészséges keverék, a szakemberek szerint múltbéli eseteket vizsgálva a végletes megoldások hosszú távon sosem vezettek jóra (példaként a ’96-os amerikai telekommunikációs törvényt említették, melynek a piacot gúzsba kötő hibái most, két évtized elteltével a netsemlegesség kérdéskörében igen sarkosan jelennek meg). A hírek szerint az idei második negyedévben lesz kész a szakmai koncepció, esetleg tervezet. Jelen állás szerint a légiirányítási lobbi befolyása lesz a leginkább érezhető, vagyis várhatóan igen szigorú, kevés mozgásteret hagyó, regisztrációs és egyéb kötelezettségeket előíró szabályrendszer fog születni. A jelen állás szerint a nemzetközi példákhoz hasonlóan valószínűleg itthon is 3 kategóriát ismer majd el a szabályozás: állami, magán (kikapcsolódási) és kereskedelmi célú használatot.

A tétovázás azonban bizonyos fokig érthető, hiszen önálló repülésre képtelen, folyamatos távirányítást igénylő kis modellgépek régóta léteznek. A “drónkérdés” csak akkor lett sürgető, amíg a (elsősorban az amerikai) katonai tevékenység rávilágított a távirányítású hadviselésben rejlő lehetőségekre, valamint a fejlett, kép- és hangrögzítésre (azaz megfigyelésre) használható technológiai megoldások széles körben, olcsón hozzáférhetőek lettek. Az Explico képviselői szerint könnyen lehet, hogy a drónkérdés akár új, drón-jogág születését is eredményezhet.

Milyen területeket kéne szabályozni?
Amikor a drónok szabályozása kerül szóba, sokan leragadnak – az egyébként természetesen rendkívül fontos – magánélet tiszteletben tartásához való jogánál (a köznyelvben röviden magánszféra), pedig ezen felül számos kérdést kell tisztázni. A legfontosabb egyértelműen a légiközlekedés biztonságának garantálása minden körülmény között, ebből egészen biztos, hogy egyetlen ország kormánya sem fog fikarcnyit sem engedni. Aztán ott van még a balesetek esetén felmerülő kártérítési felelősség, az azonosíthatóság és követhetőség (lajstromozás az eszközre szerelt transzponder alapján, jelenleg csak 70 kg felett), az adatgyűjtés és tárolás szabályozása, stb.

Külön érdekes a szabad és/vagy engedélyhez kötött használhatóság kérdése. Magyarországon a pilóta nélküli járművek legfeljebb 150 méteres magasság alatt történő reptetéséhez is minden esetben legalább 30 nappal előtte eseti légtérhasználati engedélyt is kéne kérni a légügyi hatóságtól – ez a gyakorlatban kizárja a jogkövető magatartás lehetőségét, mert egyáltalán nem életszerű. Ráadásul semmilyen módon nem lehet ezt ellenőrizni, hiszen a légügyi hatóság a 70 kg-nál könnyebb eszközöket nem lajstromozza, így semmilyen nyilvántartásuk és technika hátterük nincs a szabály betartatására.

Az EU a tervek szerint a jövő évtől fogja fokozatosan beemelni a drónokat a polgári közlekedésbe, azaz felborul a mostani, államonkénti fragmentáció állapota és az EU központi hatáskörébe kerül majd a 150 kg-nál könnyebb eszközök szabályozása is. A tervezet alapján három szakaszos bevezetési folyamat során 2018-ig megjelenhet a közös szabályozás, amely szerint 150 méteres magasságig nem kell engedély, 2019 és 2023 között valamilyen formában elindulhat az e határ feletti folyamatos repülés, 2024 és 2028 között pedig a tagállamok határain átnyúló teljes integrációt tervez megvalósítani az Unió.”

Forrás:
Új jogágat szülhet a drónok terjedése; Voith Hunor; IT café; 2015. április 28.

Mindent a 3D nyomtatásról: Budapest 3D Printing Days kiállítás, konferencia és műhely

„A Budapest 3D Printing Days Közép-Európa legjelentősebb tech rendezvénye az additív gyártás, 3D nyomtatás és kapcsolódó technológiák területén…

Budapest 3D Printing Days kiállítás 2015. május 14-16.
Design Terminál és Akvárium klub, 1051 Budapest, Erzsébet tér
csütörtök, Péntek 12:00 – 20:00, szombat 10:00 – 20:00
ingyenes belépés

3D szakmai konferencia, 2015. május 15. 10.00-18.00
Design Terminál, 1051 Budapest, Erzsébet tér 11.
2015. május 14-16.
részletes program
ingyenes belépés

3D workshop, 2015. május 14. 12.00-20.00; május 16. 12:00-18:30
Design Terminál, 1051 Budapest, Erzsébet tér 11.
részletes program
az egyes kurzusoknak változó költségük van”

——–

„A Budapest 3D Printing Days a közép-európai térség legjelentősebb rendezvénye a 3D nyomtatás területén. Célja, hogy évente összehozza a régió 3D nyomtatási piacának szereplőit, a vállalkozásoktól a befektetőkig, és hogy a nagyközönség is megismerkedhessen a dinamikusan fejlődő technológiával. Május 14-16. között a budapesti Akvárium Klubban huszonöt cég mutatja be innovációit, vezető nemzetközi szakértők tartanak szakmai előadásokat, és a látogatóknak lehetőségük lesz felfedezni és kipróbálni a legújabb fejlesztésű 3D nyomtatókat és szoftvereket.

Érdekesség, hogy az eseményen mutatja be legújabb fejlesztését a magyar diákok által alapított DO3D, mely saját, fejlett technológiájú 3D nyomtatójával immár a nemzetközi piacot célozza meg. A vállalkozás idén a Design Terminál mentorprogramjába is felvételt nyert.

A 3D nyomtatás piaca világszinten évi mintegy hárommilliárd dollárral nő. Az egyre olcsóbbá és hatékonyabbá váló technológia a következő évtizedben várhatóan egész iparágakat alakít át, a formatervezéstől a tömegtermelésig…”

Forrás:
Budapest 3D Printing Days; Design Terminál
Mindent a 3D nyomtatásról: Budapest 3D Printing Days; Építészfórum; 2015. április 30.
Lásd még: 3D printing; Wikipédia

Az Apple, IBM és a Japán Posta kifejezetten az idősek számára fejlesztenek alkalmazásokat

„Az Apple, az IBM és a Japán Posta közösen egy egészen nagyszabású projektbe kezd. A cél, hogy javítsanak a japán társadalom egyre nagyobb hányadát kitevő idős emberek életminőségén. A projekthez az Apple adja az iPadeket, az IBM fejleszti az egyedi szoftvert, a posta pedig az infrastruktúrát biztosítja.

A kezdeményezést közösen jelentette be Tim Cook, Ginni Rometty, az IBM elnök-vezérigazgatója, és Taizo Nishimuro, a Japán Posta vezérigazgatója az IBM új New York-i székházában. Nishumuro elmondta, hogy jelenleg a japán népesség közel negyede 65 év feletti, és 2050-ig ez az arány várhatóan 40%-ra növekszik. Hozzátette azt is, hogy ez egyáltalán nem egyedi jelenség, a világ számos országában ez a trend figyelhető meg.

Az iPadek segítségével az idősek többek között olyan szolgáltatásokat érhetnek majd el, mint a ház körüli teendők ellátása, egészségügyi szolgáltatások és ápolás. Az új alkalmazások ezen kívül integrálják majd az Apple jelenlegi szolgáltatásait, például a FaceTime-ot vagy az iCloudot is. Az alkalmazások között lesz olyan, ami figyelmeztet a különböző gyógyszerek bevételére vagy a mozgásra, de közösségi eseményeket is kereshetnek majd a segítségükkel az idősek, illetve kapcsolatot tarthatnak a távolabb élő rokonaikkal.

Érdekesség, hogy a Japán Posta már most is kínál olyan szolgáltatást, hogy rendszeresen meglátogatják az ügyfelek idős hozzátartozóit, hogy minden rendben van-e, illetve figyelnek arra, nehogy részesei legyenek valamiféle csalásnak vagy átverésnek. A projekt célja 4-5 millió felhasználó elérése 2020-ig…A Nikkei értesülései szerint iPadek nyomon követik majd az idősek mindennapjait, mozgásukat, illetve szokásaikat, a kapott adatokat pedig az IBM elemzi majd a Watson mesterséges intelligenciában is felhasznált technológiák segítségével. Ez alapján korábban kiszűrhetnék a különböző egészségügyi problémákat és egyéb vészhelyzeteket, illetve még személyre szabottabb szolgáltatást nyújthatna ezen a területen a Japán Posta.

Üdvözítő az, hogy a technológia folyamatosan fejlődik, és megkönnyíti a mindennapi életünket, illetve képes az életminőségünkön javítani. Ettől függetlenül azonban nem szabad elfeledkeznünk a személyes kapcsolattartás fontosságáról sem, különösen idős rokonaink esetében, hiszen egy iPad nem válthatja ki a család törődését…”

Forrás:
Kifejezetten időseknek fejleszt appokat az Apple és az IBM; iMagazin; 2015. április 30.
Japan Post to tap Apple, IBM tech for seniors services; Nikkei Asian Review; 2015. április 30.
Apple and IBM’s latest partnership is about helping Japanese seniors with iPads; Russell Brandom; The Verge; 2015. április 30.

Hálózatsemlegesség Magyarországon: adatcsere a frontvonalban

„Két magyarországi internetszolgáltató üzleti vitája nemrégiben odáig fajult, hogy egyikük a vádak szerint elérhetetlenné tette saját előfizetői számára a másik számítógépein üzemelő honlapokat. Ezzel, ha igazak a feltételezések, a netsemlegesség elvének legalapvetőbb eszméjét dobta sutba, vagyis cenzúrázta a hálózatán keresztül zajló internetes kommunikációt. Hirtelen sürgőssé vált megértenünk a netsemlegesség mibenlétét.

Visszautasíthatatlan ajánlat! Internetcsomagunk most korlátozott ideig ingyen tartalmazza a Google elérését. Ezenkívül a cégünkkel szerződött weboldalakat sokkal olcsóbban keresheti föl, mint versenytársainknál. Ha kiegészítő csomagot vásárol, még filmeket is nézhet és zenét is hallgathat az interneten keresztül. E-mailező, chatelő ügyfeleinknek némi felárért megengedjük azt is, hogy a világhálón keresztül olvashassák üzeneteiket – bármily abszurdnak is tűnhetnek ma e mondatok, könnyen elképzelhető, hogy a jövőben így fognak hangzani az internetszolgáltatók átlagos reklámjai.

Számos jel mutat ugyanis arra, hogy az internetes kommunikáció infrastrukturális feltételeit biztosító netszolgáltatók nagyon szeretnének beleszólni abba, hogy milyen információ haladjon át a rendszerükön. Érvelésük szerint jogos az az igényük, hogy egyes webes szolgáltatásokért (amelyek például nagyobb adatforgalommal járnak, vagy üzleti okok miatt előnytelenek a számukra) több pénzt kérjenek. Velük szemben alkották meg a netsemlegesség fogalmát, és alakult ezen elv köré immár világméretű jogvédő mozgalom.

Az internet a szólásszabadság végső beteljesülése, az ellenőrizhetetlen, lekapcsolhatatlan, visszakövethetetlen kommunikációs csatorna, amelyen keresztül a világ minden információja szabadon elérhető, és mindenki szabadon hallathatja a hangját – hirdették gyermekien naivan a világháló teoretikusai úgy húsz évvel ezelőtt. Mára aztán kiderült, hogy az internet minden, csak nem ellenőrizhetetlen. Ahogy minden kommunikációs eszközt, amely működéséhez sok feltételnek kell teljesülnie, az internetes információáramlást is számos szereplő befolyásolhatja.

Diktatúrákban az állami cenzorhivatalok bármire utasíthatják az online tartalmak előállítóit (az internetes újságok, honlapok szerkesztőit) és a hálózati infrastruktúrát üzemeltető internetszolgáltatókat is. Nincs technikai akadálya annak, hogy egyes honlapok elérését ellehetetlenítsük, de akár a teljes internetelérést is lekapcsolhatjuk az egész országban. Kínában fejlesztették tökélyre a nagy tűzfalnak nevezett netcenzúrát. Hivatalnokok tízezrei böngészik éjt nappallá téve a világhálót, és pusztítják a veszélyesnek ítélt tartalmakat. Közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek az internetszolgáltatók számítógépeihez, bármibe beavatkozhatnak, amikor csak nekik tetszik. Irán hasonlóan szoros ellenőrzésre törekszik az internet fölött, de Törökország sem habozott sokat, amikor a vezetők korrupciós ügyeit a legnagyobb globális közösségi oldalakon kezdték terjeszteni. Egy csapásra lekapcsolták rövid időre a Twittert és a YouTube-ot.

Önkényuralmi rendszerekben persze semmi meglepő nincs a sajtó és az emberek önkifejezésének, informálódásának korlátozásában. Viszont az internetes forgalom befolyásolhatóságának problémája legújabban a világ legszabadabb demokráciáiban merült föl. Hátterében feltételezhetően kevésbé politikai, inkább üzleti megfontolások, az internetszolgáltatók és a tartalomszolgáltatók háborúja áll. Bár a korábban jószerivel az Egyesült Államokban zajló harcot a magyar internetezők eddig kívülállóként figyelhették, egy minapi incidens nyomán egy csapásra a frontvonalban találhatták magukat.

Történt, hogy a UPC internetszolgáltató előfizetői néhány napon keresztül képtelenek voltak megnyitni néhány igen nagy látogatottságú honlapot, például az RTL Klub és a közmédia szolgáltatásait. Minthogy minden más webhellyel gond nélkül kapcsolatot tudtak létesíteni, egyértelmű volt, hogy nem egyszerű szolgáltatáskiesésről van szó. Kiderült, hogy a UPC hálózatán csak olyan honlapok váltak elérhetetlenné, amelyek egy másik szolgáltató, az Externet számítógépein futnak. Az ügy kipattanását követő napon visszatértek a dolgok rendes kerékvágásukba, de az igen ellentmondásos jelenség hátterét azóta is gyökeresen ellentétesen magyarázzák a szereplők.

Sok szakértő szerint a UPC azért kapcsolta le az Externet felől érkező adatforgalmat, mert üzleti vitában állnak egymással, és talán így próbáltak konkurensükre nyomást gyakorolni. Ha a vád igaz, ez az internetes kommunikáció durva és önkényes cenzúrázása, a netsemlegesség egyértelmű megsértése lenne. A UPC természetesen kategorikusan visszautasítja a gyanúsítást. Mint írják, nekik és anyavállalatuk számára semmi sem fontosabb, mint a semleges internet, és az egész a többi szolgáltatónál történt technikai hibák miatt alakult ki, ők mossák kezüket. Hogy pontosan mi állt a dolog hátterében, egyelőre nem világos, mindenesetre számos szakértő meglehetősen szkeptikus a UPC véletlen malőrt emlegető magyarázatával kapcsolatban.

Hogy tisztábban lássunk a kérdésben, érdemes visszamennünk néhány évet az időben, amikor az amerikai internetszolgáltatók nyíltan elkezdték hangoztatni, hogy jogos lenne a különféle digitális tartalmakért eltérő díjat felszámítaniuk az előfizetők és esetenként a tartalom-előállítók felé. A netsemlegesség kifejezést 2003-ban alkotta meg a Columbia Egyetem médiajog-professzora, Tim Wu. Alapja, hogy a kormányhivataloknak és az internetszolgáltatóknak a világhálón küldött minden adatot azonos módon kell kezelniük. Tilos diszkriminálniuk a felhasználók, a tartalom, a tartalom előállítói, a földrajzi helyzet és bármi egyéb alapján. Levezetése szerint az internet mára az energiahálózathoz hasonló közszolgáltatássá vált, és ahogy a villamos művek sem határozhatja meg, hogy mire használjuk a konnektorból szerzett áramot, úgy a netszolgáltatóknak sem szabad ezt megengedni.

Számos esetben előfordul, hogy a diszkrimináció üzletileg egyértelműen előnyös lenne a netszolgáltatók számára. Ha például több pénzt kérhetnének népszerű honlapok, például a Facebook vagy a Google látogatásáért, azzal jelentős profittöbbletre tehetnének szert. Gyakran előfordul, hogy az internetszolgáltató tartalomszolgáltató is egyben. A legtöbb ilyen cég maga is üzemeltet honlapokat, internetes filmkölcsönző és egyéb szolgáltatásokat. Ha megtehetné, hogy versenytársainak szolgáltatását a sávszélesség csökkentésével vagy akár teljes elzárásával akadályozza, előfizetőit könnyedén saját hasonló megoldása használatára kényszeríthetné. Sok helyütt például a mobiltelefon-szolgáltatók próbálták blokkolni, hogy az internetes telefonálás lehetőségét nyújtó cégek alkalmazásai a mobilinterneten keresztül is elérhetővé váljanak, hiszen így az emberek praktikusan ingyen beszélhetnek egymással.

Vannak azonban olyan iparági lobbiszervezetek és cégek, amelyek támadják a netsemlegesség elvét. Az amerikai Comcast internetszolgáltató néhány évvel ezelőtt külön díjat követelt a Netflix nevű, sorozatok és filmek online lejátszását lehetővé tévő honlaptól, illetve az előfizetőktől. Érvelése szerint a mozgóképek közvetítése hatalmas adatáramlást generál a hálózatán, ami nagy többletköltséget jelent számára. Fejlesztenie kell kapacitását, különben a nagy adatforgalom bedönti egész rendszerét. Ha ennek árát nem a Netflix vagy felhasználói fizetik meg, akkor kénytelen ráterhelni az összes előfizetőjére, ami a filmeket le nem töltőkkel szemben etikátlan.

Az érvelés kritikusai azonban rámutatnak arra, hogy a Comcastnak van saját, a Netflixhez kísértetiesen hasonló filmközvetítő szolgáltatása is, tehát ebben az esetben is felvethető az önző üzleti érdek sérelme. A filmgyártók és a lemezkiadók lobbiszervezetei is folyamatos nyomást gyakorolnak a szolgáltatókra, hogy lassítsák vagy akadályozzák meg hálózatukon a fájlcseréléshez kötődő adatforgalmat.

Úgy érvelnek, hogy a fájlcserélést az emberek szinte kizárólag filmek, zenék illegális terjesztésére használják. Vannak olyan elemzők is, akik a szabad verseny korlátozásának tartják azt, hogy a netszolgáltatók nem tehetik azt a saját szolgáltatásukkal, amit akarnak. Végeredményben ugyanis – hangoztatják –, ha a szolgáltatók szabadon társulhatnának a tartalomszolgáltatókkal, és eltérő csomagokat ajánlhatnának, mint konkurenseik, az az előfizetőknek is jó lenne.

Az Egyesült Államokban az elmúlt években a netsemlegesség híveinek álláspontját fogadta be a kormányzat, Obama elnök az elv feltétlen hívének nevezte magát. A szövetségi kommunikációs bizottság nemrégiben új szabályozást fogadott el. Ezzel az internetszolgáltatókat kiemelte a viszonylag kevésbé szabályzott működésű szolgáltatásokat, például a kábeltévéket tartalmazó kategóriából. Átminősítette őket telekommunikációs formává, ezzel a telefonhálózatokra vonatkozó szigorú szabályok lesznek rájuk is érvényesek. Elvileg ezzel biztosítottá válik az internet semlegessége Amerikában. Magyarországon a UPC–Externet-incidensre reagálva a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyelőre tájékozódik a helyzetről. Bár a szolgáltatók közötti adatcsere gyakorlata nem szabályozott jelenleg, az előfizetőket kár érhette az elérhetetlen honlapok miatt.”

Forrás:
Adatcsere a frontvonalban; Molnár Csaba; mno.hu (eredetileg Magyar Nemzet Magazin); 2015. május 2.
Lásd még: Net neutrality; Wikipédia és korábbi cikkeink

Társadalom, gazdaság, művelődés

Orwelli rémálom kezdődik Kínában

„Elsősorban a hitelképesség miatt van rá szükség, de a közösségi oldalak használatát is figyelik és pontozzák.

A kínai kormány gőzerővel dolgozik a szociális kreditrendszer kidolgozásán és bevezetésén, ami 2020-tól élesben működik majd és beleszámít a hitelképességtől kezdve a bűnügyi nyilvántartáson át még a közösségi oldalak használata is. Öt éven belül minden egyes nagykorú kínai állampolgár személyi igazolványán megjelenik majd az aktuális kreditszám.

A törvényt még tavaly hozták Kínában, de csak a héten készült el az átfogó angol nyelvű fordítás, melyet az Oxford Egyetem egyik Kína-szakértője, Rogier Creemers publikált. A kutató úgy látja, bár a kínai kormány a sajtón keresztül a lakosság felé azt kommunikálja, hogy a hitelképesség, illetve a gazdasági helyzet átláthatósága miatt van szükség az új rendszerre, ennél többről van szó: a kormánypártiság és az erkölcsösség ugyanúgy számít, mint az, hogy ki mennyi időt tölt számítógépes játékokkal, illetve kikkel barátkozik. Aki például alacsony hitelképességi mutatókkal rendelkező ismerőseivel cseveg sokat a közösségi oldalakon, rosszabb pontszámra számíthat, mint a tehetős barátokkal rendelkezők.

A szociális kreditrendszer a patriotizmust és az idősek tiszteletét díjazza, ahogy a keményen dolgozókat is jutalmazza, míg az extravagáns viselkedési formát (például az internetes trollkodást) bünteti. Akinek túl alacsonyak a pontjai, nem kaphat meg bizonyos állásokat, nem juthat lakáshitelhez, de még saját céget sem alapíthat majd. Johan Lagerkvist, aki a kínai internetes kultúrát kutatja egyetért Creemers véleményével és azt nyilatkozta, hogy az új rendszer olyasmi, mint az Amazon vásárlói értékelőrendszere megfűszerezve némi orwelli politikai vízióval.

Lagerkvist ráadásul attól fél, hogy a kreditrendszer bevezetése alapjaiban változtathatja meg a kínaiak online viselkedését. Szerinte a szegényebbek bérbarátokat fogadnak majd, megpróbálják kijátszani a rendszert, hogy jobb pontokat érhessenek el. Akik pedig erre nem lesznek képesek, még lejjebb csúszhatnak.

Kínában a tartalomszolgáltatók nem rejtik véka alá együttműködésüket a kormánnyal, nem hárítják át a felelősséget, boldogan segítenek a hatóságoknak. Az Alibaba, a Baidu, illetve a Tencent is bejelentette, hogy minden szükséges adatot megosztanak a kormánnyal és segítenek a rendszer üzemeltetésében is. A big data új értelmet nyer a szociális kreditrendszer bevezetésével, az 1,3 milliárd lakosú országban akkora adatmennyiséggel dolgoznak majd, amivel korábban még sosem.

Az Alibaba rendszeréhez tartozó Alipay fizetési rendszer máris elindította saját szolgáltatását, melyben 350 és 950 pont között értékelik felhasználóikat. Nem kizárólag a számlaegyenleg alapján pontoznak ők sem, az emberek hobbiját, munkahelyét és a barátait is figyelembe veszik a végső pontszám kalkulálásakor.

Wang Shuqin [Vang Su-csin. Szerk.] professzor, a szociális kreditrendszer egyik megalkotója azt állítja, készen állnak a gyakorlati bevezetésre, amire nagyon nagy szükség van. A mai rohanó világban nincs idő egymás hitelképességének vizsgálatára, és Kínában rengeteg szerződést megszegnek az emberek. Így nagyon kockázatos új üzletet kötni egy idegennel. Arra a kérdésre, hogy mi szükség az online viselkedés rendszerbe emelésére, azt válaszolta, hogy „az olyan, nem gazdasági tényezők mint a szocializmus iránti elkötelezettség, vagy a hazafiasság alapjaiban határozza meg az embereket, és a világhoz való hozzáállásukat. Aki tiszteli az időseket és a rendszert, megbízhatóbb”.”

Forrás:
Orwelli rémálom kezdődik Kínában; Szűcs Péter; IT café; 2015. április 28.

Inkább boltba jár a magyar, mint hogy interneten vásároljon

„A kattintás valószínűleg nem fogja egyhamar helyettesíteni a bolti vásárlás élményét. Habár az online vásárlás sok előnnyel jár, egy kutatás szerint a valódi boltok számos kulcsfontosságú dolgot nyújtanak a magyar vásárló számára az e-kereskedelemmel szemben.

Hatvan országban, élelmiszerüzletekben kapható hetvenkét termékkel kapcsolatban kérdezték meg a Nielsen munkatársai a vásárlókat, hogy milyen élelmiszert, háztartási vegyi árut vagy kozmetikumot szándékozik a vásárló online vásárolni a következő hat hónap során.

A magyar válaszadók csaknem kétharmada fontosnak tartja, hogy élelmiszerboltban szerezze be, amire szüksége van, és ezt örömmel teszi. Arányuk 1 százalékponttal nagyobb, mint a globális átlag. A magyarok többsége, 52 százaléka azt mondja, hogy élelmiszerek vásárlása kellemes bolti időtöltést jelent saját maga, illetve családja számára.

A kutatásból az is kiderül, hogy az internettől sok érdeklődő útja vezet el a valódi boltokhoz; ez gyártók és kereskedők számára azt jelzi, hogy különböző új módokon is nyerhetnek meg vevőket. Akiket például befolyásolhatnak, ösztönözhetnek arra, hogy melyik üzletet válasszák; készítsenek listát a beszerzendő árukról; hasonlítsák össze az árakat; tájékozódjanak új termékekről; gyűjtsenek információkat gyártókról és kereskedőkről; osszák meg másokkal fogyasztói tapasztalataikat a neten.

Eljött a kapcsolatrendszerben működő kiskereskedelem korszaka – állapítja meg Patrick Dodd, a Nielsen globális kereskedelmi elnöke. – Ma már a fogyasztók nem kizárólag online vagy offline veszik meg, amire szükségük van, hanem így is, úgy is. Azt a csatornát választják, amelyik legjobban megfelel az igényeiknek. Ezért a legsikeresebb kiskereskedők és gyártók összekötik a fizikailag érzékelhető világot a virtuálissal, használják az új technológiákat, vevőik elvárásait pedig ott és akkor elégítik ki, ahol és amikor azok vásárolni akarnak.”

Forrás:
Inkább boltba jár a magyar, mint hogy interneten vásároljon; HVG.hu; 2015. április 29.

Vizsgálat indul a magyarországi Uber ellen

„A nemzetgazdasági miniszter utasította a minisztériumot és intézményeit, hogy vizsgálódjanak, illetve tegyenek lépéseket a piaci állapotok rendezésére.

Az internetes személyszállításban utazó, magát nem taxitársaságnak valló Uber ellen indított offenzívát Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Erről Facebook oldalán tett bejelentést, amiben arra hívja fel a figyelmet, hogy a kvázitaxi társaság nem tartja be az alapvető személyi és tárgyi feltételeket, ezzel pedig piaci előnyre tesz szert. A minisztert az is zavarja, hogy az Uber úgy szolgáltat Magyarországon, hogy közben nem fizet adót.

„A helyzet így nem maradhat. Ma arra adtam utasítást, hogy a gazdasági minisztérium és intézményei indítsanak vizsgálatot és tegyenek lépéseket a piaci állapotok rendezésére, valamennyi tisztességes vállalkozó és biztonságosan közlekedni akaró utas érdekében” – írja bejegyzésében.

Az Ubernek több országban megtiltották már a személyszállítást, azóta több frontot is nyitott az internetes vállalkozás. Több helyen ételt szállítanak házhoz, de a pletykák szerint az egynapos határidejű csomagkiszállítással is próbálkoznának. A hivatásos taxisok külföldön és Magyarországon is demonstráltak már az Uber ellen, sőt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly már jelezte, aggályosnak tartják az internetes szolgáltató formabontó megoldásait.”

——-

„Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasítására vizsgálat indul az Uber taxicég ellen, amely érdemi adófizetés, és sok esetben a taxizáshoz szükséges szakmai feltételek teljesítése nélkül végzi tevékenységét. Az adóhivatali vizsgálattal a piaci verseny megóvását, valamint az adózó és a vonatkozó szabályokat betartó taxisok védelmét akarja biztosítani a tárca.

A Hollandiában bejegyzett Uber International Holding B. V. gyakorlatilag internet-alapú diszpécser szolgáltatást nyújt a magyar „sofőrök” és utasok számára, jutalékért, és miután nem rendelkezik magyarországi telephellyel, itthon nem fizet adót. A leányvállalataként működő Uber Hungary Kft. is érdemi adófizetés nélkül végzi tevékenységét.

Az Uber rendszerébe bekapcsolódott magyar sofőröknek – tekintettel arra, hogy Magyarországon végeznek üzletszerű tevékenységet – az általuk szerzett jövedelem után adózniuk kell. Számos visszajelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy az Uber rendszerében résztvevők jellemzően nem teljesítik az adókötelezettségeiket, ahogyan a személyszállításra vonatkozó szakmai követelményeket sem. A megkezdett vizsgálat célja ezért a tisztességesen működő vállalkozók és biztonságosan közlekedni akaró utasok védelme, a piaci állapotok rendezése.”

Forrás:
Vizsgálat indul a magyarországi Uber ellen; Szűcs Péter; IT café; 2015. április 30.
Vizsgálat indul a tisztességes és biztonságos taxitársaságok védelméért; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. április 30.

Csomagszállító szolgáltatást tesztel az Uber

„A társaság lehetővé tenné a kereskedők számára, hogy futárok és sofőrök segítségével juttassák el a csomagjaikat a megrendelőknek.

Az Uber azzal kísérletezik, hogy egy új szolgáltatás keretében – egyelőre csak az Amerikai Egyesült Államok területén – az UberRush futárjaival és a saját sofőrjeivel még a vásárlás napján kiszállítsa a megrendelt termékeket. Az ezzel kapcsolatos információkat a TechCrunch jelentette meg. A cég keresi annak módját, hogy miként lehet a futárok és a sofőrök erőforrásait még jobban kihasználni. Az UberRush nevű szolgáltatást már tavaly tesztelték számos kereskedő bevonásával. Az információkból az szűrhető le, hogy az Uber keresi annak a lehetőségét, hogy a sofőrök a jövőben egy időben szállíthassanak utasokat és árucikkeket, amihez szükség lesz egy közös alkalmazásra.

Az eredeti tervek alapján a szolgáltatás a nagy e-kereskedelmi platformokra (Amazon, eBay) összpontosított volna, azonban ez logisztikai szempontból túl költségesnek bizonyult. Az Uber Merchant Delivery nevű program iránt érdeklődik többek között a Cohen’s Fashion Optical, a Hugo Boss, a Neiman Marcus, a Louis Vuitton és a Tiffany’s. A társaság összesen 400 kereskedővel folytat egyeztetéseket és már teszteket is végzett.

Az UberFresh már most is elérhető az élelmiszerek szállítására, míg az UberEats különböző ételeket szállít ki Barcelonában, Los Angelesben, Chicagóban és New Yorkban. Az UberEssentials segítségével a tesztelők háztartási cikkeket szállíttathattak maguknak, de a programot időközben leállították.”

Forrás:
Csomag­szállító szol­gál­ta­tást tesztel az Uber; SG.hu; 2015. május 2.

Szakirodalom

A hazai kormányzati hatékonyság szerepe az ország versenyképességének megítélésében

„Egy ország versenyképességének meghatározó dimenziója kormányzati és államigazgatási szektorának hatékonysága. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország versenyképességének megítélésében bekövetkezett negatív előjelű változás széleskörűen ismeretes, arról azonban, hogy ebben mekkora szerepet játszott a kormányzati szektor hatékonysága megítélésének változása, érdemben kevesebb szó esik. Az elemzés az IMD World Competitiveness Center által publikált adatok felhasználásával arra a kérdésre keresi a választ, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kormányzati szektor hatékonyságának megítélése tendenciaszerűen és regionális viszonylatban hogyan alakult, ezáltal pedig ez a dimenzió milyen mértékben volt képes hozzájárulni Magyarország versenyképességének alakulásához.”

Forrás:
A hazai kormányzati hatékonyság szerepe az ország versenyképességének megítélésében; Felméry Zoltán; Nemzet és Biztonság; 2014/4.; 129-142. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1264/2015. (IV. 30.) Korm. határozata az elektronikus ügyintézés földügyi igazgatásban való bevezetésének előkészítése érdekében szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy 2016. július 1-jétől a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól,illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti földügyi igazgatásban megvalósuljon az elektronikus ügyintézés, illetve, hogy a földügyi igazgatás körébe tartozó küldemények is bekerüljenek az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerben érkeztethető és kézbesíthető küldemények körébe;

2. felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával tegyen javaslatot a Kormány részére az 1. pont szerinti feladat megvalósításához szükséges intézkedések ütemezésére, valamint az ahhoz kapcsolódó költségvetési igényekre;
Felelős: földművelésügyi miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. május 20.

3. felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy az 1. pont szerinti feladat megvalósítása érdekében a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával vizsgálja felül a földügyi igazgatásra vonatkozó szabályokat, és tegye meg a szükséges jogszabály-előkészítési lépéseket.
Felelős: földművelésügyi miniszter belügyminiszter igazságügyi miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: a 2. pont szerint a Kormány elé terjesztett ütemezés szerint…”

Forrás:
A Kormány 1264/2015. (IV. 30.) Korm. határozata az elektronikus ügyintézés földügyi igazgatásban való bevezetésének előkészítése érdekében szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2015. évi 60. szám; 2015. április 30.; 5595. oldal (pdf)

A Kormány 1261/2015. (IV. 30.) Korm. határozata Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programjának elfogadásáról

„1. A Kormány
a) megtárgyalta és elfogadja Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programját;
b) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy intézkedjen a 2015. évi Nemzeti Reform Programnak az Európai Bizottság számára történő megküldéséről;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal
c) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával folyamatosan kövesse nyomon a 2015. évi Nemzeti Reform Program intézkedéseinek végrehajtását, és erről szükség szerint tájékoztassa a Kormányt;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával
Határidő: folyamatosan…”

Forrás:
A Kormány 1261/2015. (IV. 30.) Korm. határozata Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programjának elfogadásáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 60. szám; 2015. április 30.; 5589-5590. oldalak (pdf)

A Kormány 1263/2015. (IV. 30.) Korm. határozata a 2016. évi gazdaságélénkítés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről

„ Kormány
1. egyetért azzal, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszak európai uniós támogatási programjai keretében meghirdetésre kerülő, 2015-ben meghirdetni tervezett felhívások forrásai a lehető legnagyobb mértékű uniós forrás gazdaságba történő áramlását tegyék lehetővé;

2. felhívja az infrastrukturális beruházási források meghirdetéséért felelős minisztereket, hogy az egyes operatív programok keretében meghirdetni tervezett infrastrukturális beruházásokra irányuló felhívásokat a tervezetthez képest előbb hirdessék meg, és a szakaszolt projektek második szakaszának finanszírozásához szükséges intézkedéseket tegyék meg;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal, illetve, ha a szakaszolt projektek esetében az intézkedés végrehajtásához a Kormány vagy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (a továbbiakban: NFK) döntése szükséges,
a Kormány vagy az NFK döntését követő 8 napon belül

3. felhívja az infrastrukturális beruházási források meghirdetéséért felelős minisztereket, hogy a 2. pont végrehajtása érdekében, ha az operatív program 2015. évi éves fejlesztési keretének
a) elfogadása még nem történt meg, akkor az éves fejlesztési keret készítésekor,
b) elfogadása megtörtént, akkor az éves fejlesztési keret 2015. június 30-ig történő módosítása során a 2. pontra tekintettel járjanak el;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: az a) alpont estében az éves fejlesztési keret NFK elé terjesztésének időpontjáig, a b) alpont esetében 2015. június 30-ig

4. felhívja az infrastrukturális beruházások végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy az irányításuk és felügyeletük alatti, a projektek végrehajtásáért felelős szervek útján gondoskodjanak a 2. pont alapján meghirdetett felhívásokra benyújtandó projektek feltételes közbeszerzési eljárásainak megindításáról úgy, hogy az eljárások eredményeként legkésőbb 2016. januárban megkössék a kivitelezői szerződéseket, és a szállítói előlegek kifizetése megtörténhessen;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere belügyminiszter
Határidő: 2015. június 30.

5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 3. pontban foglalt eljárás szerint kezdeményezze azoknak az eszközbeszerzésre és beruházási tevékenységre irányuló, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból – különös tekintettel az energiahatékonyság, a turisztika, az innováció, a kis- és középvállalkozások fejlesztése területén – és a Vidékfejlesztési Programból meghirdetendő felhívások keretösszegének a megemelését, amelyeket a támogatási kérelmek nagy száma miatti keretkimerülés miatt előreláthatóan két évnél hamarabb le kell zárni;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

6. felhívja a programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy a felhívások tervezésekor a közösségi jogszabályokkal összhangban tegyék lehetővé, hogy
a) a projektek előkészítésének költségei elszámolhatók legyenek,
b) a projektek költségeinek elszámolhatósága a lehető legkorábbi, állami támogatásokra vonatkozó szabályozás eltérő rendelkezése hiányában 2014. január 1. legyen;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

7. felhívja a 2014–2020 közötti programozási időszak európai uniós támogatási programjainak végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy az 1–6. pontok végrehajtása keretében módosított felhívási keretösszegeket, a tervezett meghirdetési határidőket és a várható kifizetésekre vonatkozó tervszámokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter fejlesztéspolitikai koordinációs tevékenysége ellátása érdekében részére küldjék meg.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1263/2015. (IV. 30.) Korm. határozata a 2016. évi gazdaságélénkítés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2015. évi 60. szám; 2015. április 30.; 5994-5995. oldalak (pdf)

Előterjesztés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításáról

Forrás:
Előterjesztés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításáról; Igazságügyi Minisztérium, 2015. április 27.
Lásd még: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. április 1.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének ösztönzéséről, a jogszabályi háttér akadálymentesítéséről szóló előterjesztés

„Véleményezési határidő: 2015. május 5.

A véleményeket az alábbi címre kérjük megküldeni: zita.fodor.bokrosne@me.gov.hu

Forrás:
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének ösztönzéséről, a jogszabályi háttér akadálymentesítéséről szóló előterjesztés; Miniszterelnökség, 2015. április 29.

Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet tervezete

„Az előterjesztés célja az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény (Iop tv.) végrehajtása érdekében, az Iop tv. 16. § (1) bekezdés 1-7. pontjának felhatalmazása alapján szükséges, kormányrendeleti szintű szabályok megalkotása. Ezek a felhatalmazások a nyilvántartásokat felügyelő szerv kijelölésére, a szerv eljárására, a nyilvántartások regiszterének vezetésére és az adatkapcsolat- szolgáltatásra vonatkoznak. A kormányrendelet kiadására szóló felhatalmazások 2015. július 1-jén lépnek hatályba.

A közigazgatási nyilvántartási rendszerek közötti interoperabilitás alapvető fontosságú az európai integráció megvalósítása szempontjából is és az Európai Unió legalapvetőbb célkitűzéseivel áll összefüggésben. Cél, hogy megszűnjenek a határokon átnyúló (nemzetközi interoperabilitás) és az ágazatközti közszolgáltatások (nemzeti interoperabilitás) gördülékenységét gátló akadályok, így a jogalap hiánya is, a megfelelő jogszabályi környezet kialakításával. Az európai interoperabilitással kapcsolatban megfogalmazásra kerültek a tagállami szinten elvárható feladatok. Így a tagállamoknak többek között össze kell hangolniuk az interoperabilitási törekvéseiket az Európai Interoperabilitási Stratégiával, ennek érdekében együtt kell működniük az Európai Bizottsággal, az egyes nemzeti interoperabilitási kereteket harmonizálni kell az Európai Interoperabilitási Keretrendszerrel.

A tervezet hatálya azon közfeladatot ellátó szervezetekre terjed ki, amelyek olyan nyilvántartásokat vezetnek, amelyeknek adattartalmát legalább részben jogszabály határozza meg. A tervezet minden nyilvántartó számára lehetővé teszi, hogy a nyilvántartásában szereplő adatokat adatkapcsolat-szolgáltatás keretében más nyilvántartóknak átadja, ha erre igény mutatkozik. Ezzel együtt minden adatkapcsolat-szolgáltatást nyújtó nyilvántartót kötelez arra, hogy az adatkapcsolat-szolgáltatás rendjének biztosítása érdekében adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzatot készítsen.
Az adatkapcsolat-szolgáltatás tartalma adatok átadása és átvétele nyilvántartók között. Az adatkapcsolat-szolgáltatás fogalmilag nem terjed ki a nyilvántartók olyan már létező vagy jövőbeni szolgáltatásaira, amelyek kizárólag hozzáférést biztosítanak a nyilvántartásokban található adatokhoz. Hasonlóképpen nem terjed ki az adatkapcsolat-szolgáltatás azon adatátadásokra, amelyek esetében az adat átvevője nem az Iop tv. hatálya alá eső nyilvántartás.

Az adatkapcsolat-szolgáltatás szolgáltatói oldalán az adatot átadó nyilvántartó, a szolgáltatás igénybevevői oldalán pedig az adatot átvevő nyilvántartó áll. Az adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat nem helyettesíti a nyilvántartók egyedi, az adatkapcsolat-szolgáltatás igénybevételére vonatkozó megállapodását.

A kapcsolatok fizikai kiépítése az egész jogrendszert átfogóan több szakaszban megközelítőleg 2020 év végére valósulhat meg, attól függően, hogy milyen megvalósítási modelleket vesznek alapul az egyes adatkapcsolatok megvalósítására. A fenti tevékenységek ellátásához szükséges fejlesztések finanszírozását jórészt operatív programok keretében kell biztosítani. 2015. évben elkezdődhet az egyes elsődleges adatokat tartalmazó nyilvántartó nyilvántartások kijelölése, aminek több hullámban kell megvalósulnia, és nem egyszerre valamennyi adat és nyilvántartás tekintetében.
A véleményezés végső határideje: 2015. április 30.

A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet tervezete; Belügyminisztérium; 2015. április 29.