Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

GINOP: több, mint 900 milliárdra lehet idén majd pályázni

„A kormány e heti ülésén 830 milliárd forintról 900 milliárd forint fölé emeli a GINOP pályázatok idei kiírható mennyiségét – jelentette be az Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a kormányzati EU-pályázati road-show debreceni állomásán.

Az államtitkár elmondta: A legnagyobb programtételnek számító, 2700 milliárd forintos keretösszegével a „jogelőd” GOP forrásainak közel háromszorosából gazdálkodó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015-ös fejlesztési keretét e heti ülésén 830 milliárd forintról 900 milliárd forint fölé növeli a kormány. Ezzel párhuzamosan javaslatokat tesznek bizonyos pályázatok összevonására, egyszerűsítésére.

Rákossy Balázs a korábbi időszak pályázataival kapcsolatban hangsúlyozta, idén 2200 milliárd forintot fizet majd ki a kormányzat a 2007-13-as pályázatokra. Januárban a KPMG által auditált számok szerint a pályázati pénzek 87 százaléka már lekötésre került, és júniusra ennél is számottevően előrébb tartunk.

Amikor 2012-ben elindult a gondolkodás a következő időszak pályázatairól a kormány elfogadta a piaci képviseletek azon vélekedését, hogy több pénzt kell allokálni a gazdaságfejlesztésre, hiszen csak a beinduló vállalkozások lesznek képesek újratermelni azokat a gazdaságfejlesztési forrásokat, amelyek kiegészíthetik, vagy – ha a legpesszimistább forgatókönyvet, a kohéziós pénzek teljes megszűnését vesszük – akár pótolhatják is az uniós pénzeket.

Ennek értelmében a 2020-ig rendelkezésre álló 32 milliárd eurót, 12 ezer milliárd forintot a korábbi gyakorlattal ellentétben – ahol a pénzek 82 százaléka felől kormánydöntés született – most 60 százalékban gazdaságfejlesztési célokra fordítják majd.

A kormány olyan pályázatokat támogat, amely munkaerő-bővítést, illetve (hazai és nemzetközi) piacra jutást támogatnak. A korábbi pályázati rendszerben kvázi a szociális ellátórendszer része volt a pályázati kör, hiszen számos esetben a cégek életbentartását segítették az uniós pénzek, ám a lélegeztetőgépek működtetése hosszú távon nem hoz növekedést. Ugyancsak az érdemi változást jelent majd, hogy az időszak alatt egyre nagyobb arányban kerülnek majd kiírásra visszatérítendő forrásokra támaszkodó pályázatokat. Rákossy Balázs szerint ebben a kérdésben komoly vitát folytattak Brüsszellel, hiszen – érveltek a hazai szakemberek Brüsszelben – a magyar gazdaság fejlettségi szintje még megköveteli a vissza nem térítendő támogatások prioritását. A végső megállapodás szerint az uniós pénzek többsége így vissza nem térítendő támogatásként kerülhet meghirdetésre.

Rákossy Balázs szólt arról is, hogy az EU-források felhasználásának kiszámíthatósága érdekében a támogatásoknál bevezették az éves fejlesztési keretet. A jelenlegi költségvetési időszakban a korábbi 15 helyett tíz operatív program áll Magyarországon rendelkezésre – fűzte hozzá.

Kiemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP), amelyben 2717 milliárd forintra pályázhatnak a hazai vállalkozások. A szaktárca még a héten kezdeményezi a kormánynál, hogy a GINOP idei éves keretét 830 milliárdról több mint 900 milliárd forintra növelje – közölte az államtitkár. Ismertetése szerint a Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) 1231 milliárd, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) további 285 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre. A mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitásuk bővítésére 65 milliárd forint forrásra pályázhatnak az idén – közölte az államtitkár.

Szűcs Tamás a Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat (SUPER) konferenciáján kiemelte: Magyarország az európai strukturális és kohéziós alapokból 25 milliárd euró támogatást kap, ami a régióban elérhető források 11 százaléka. Más forrásokkal – mezőgazdasági közvetlen kifizetések, menekültügy támogatása – együtt összesen 32 milliárd eurót – 12 ezer milliárd forintot – használhat fel 2020-ig az ország – tette hozzá.

A képviseletvezető Magyarország és az Európai Unió közös kihívásának nevezte, hogy a második világháború utáni Marshall-terv összegét jóval meghaladó támogatást hatékonyan használják fel. Szűcs Tamás szerint az Európai Bizottság fontosnak tartja a konzultációt, a partnerekkel való párbeszédet a támogatások felhasználásáról, s ebbe jól illeszkedik a magyar kormány által kezdeményezett SUPER rendezvénysorozat.

A nagykövet a fő kérdésnek azt nevezte, mit sikerül elérni a támogatásokkal egy-egy projekten keresztül. Az a cél, hogy a fejlesztés fenntartható legyen, hosszú távon beilleszkedjen a gazdaságfejlesztésbe, hozzájáruljon a versenyképesség növeléséhez és a munkahelyteremtéshez – tette hozzá.”

Forrás:
Több, mint 900 milliárdra lehet idén majd pályázni; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. június 23.

Az idén 2700 milliárd forint uniós forrásra tervezik pályázatok kiírását

„Az idén a tervek szerint 133 pályázati felhívást ír ki a kormány, összesen mintegy 2700 milliárd forint forrásra – közölte a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerdán Nagykanizsán.

Vitályos Eszter a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett konferenciát követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Európai Bizottság elé terjesztett tíz magyarországi operatív programból hetet fogadott már el a bizottság, a további hármat pedig várhatóan nyáron hagyja jóvá, így elindulhatnak a pályázatok.

Az államtitkár kifejtette: a 2013-ig tartó fejlesztési ciklusban biztosított 24,9 milliárd után a mostani, 2014-től 2020-ig tartó időszakban 34 milliárd euró kohéziós célú támogatást használhat fel Magyarország. Az előző pénzügyi időszak forrásainak 87 százalékát hívta le eddig Magyarország – ezzel a második a 2004-ben csatlakozott tíz uniós tagállam közül -, de várhatóan sikerül a teljes keret száz százalékát felhasználni.

Az előző hétéves ciklusban minden magyar állampolgárra 660 ezer forint európai uniós pénz jutott, ez a mostani hét évben 712 ezer forint lesz. A pályázati források középpontjában a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés áll, a rendelkezésre álló támogatások több mint 60 százalékát közvetlenül erre a két célra biztosítják, s a kormány elsősorban a kis- és a közepes vállalkozásokat tekinti ebben partnernek – emlékeztetett Vitályos Eszter.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány várhatóan szerdán fogadja el a megyék és megyei jogú városok integrált településfejlesztési programjait. Akadt köztük olyan, amelyet átdolgozásra vissza kellett küldeni, de például Nagykanizsa programja rendkívül erős szakmai tartalmú lett – jelezte.”

Forrás:
Az idén 2700 milliárd forint uniós forrásra tervezik pályázatok kiírását; Miniszterelnökség; 2015. június 24.

Szarka Zsolt a Magyar Posta fejlesztéseiről

„Nyaraláskor már most automatikusan átirányíthatjuk a küldeményeinket, hamarosan a közértben is befizethetjük a csekkjeinket, jövőre pedig e-mailt vagy SMS-t fog előre küldeni a posta, ha másnap ajánlott levelünk érkezik – mondja a Magyar Posta vezérigazgatója a Heti Válasznak adott interjúban. Szarka Zsolt arról is beszél, hogy a közműszolgáltatók után miként fog „összebútorozni” a posta a takarékszövetkezetekkel. Az üzemeltetési költségek megosztása jegyében a fölöslegessé váló ingatlanokat akár el is adhatják az érintett felek, s bár az előkészületek már javában zajlanak, erre leghamarabb csak 2016-ban kerülhet sor.

Csekk- és csomagautomata-telepítés, mobiltelefonos applikáció-fejlesztés, QR-kódos csekkbefizetés – csak néhány innováció azok közül, melyeket az utóbbi két és fél évben vezetett be a Magyar Posta. Az állami tulajdonban lévő szolgáltató viszont további újításokat is tervez: az egyre népszerűbb csomagautomatákat vásárlások lebonyolítására és csekkbefizetésekre is alkalmassá tenné, a csekkautomaták pedig már nem csak bankkártyát, hanem készpénzt is elfogadnának a jövőben. Dinamikus ütemben bővíti a MOL-benzinkútjain található, csomagátvételre alkalmas Postapontok számát, s a 2008-ban, a Postapartner program keretében vállalkozásba adott kisposták szerepét is újragondolja.”

—-

„A Heti Válasz legutóbbi számában Szarka Zsolt vezérigazgató jelentette be, hogy az FHB Bank és a Magyar Posta közös fejlesztéseként nyártól személyi kölcsönt is lehet majd igényelni a postahivatalokban.

A Magyar Posta az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy az elmúlt két évben teljes egészében megújította pénzügyi portfólióját. Jelenleg árbevételének mintegy 30 százaléka származik a pénzügyi, pénzforgalmi, biztosításközvetítői tevékenységből, és ennek az aránynak a folyamatos növelésén dolgoznak.

A társaság tájékoztatása szerint Posta Számlacsomaggal már több mint 40 000 ügyfél rendelkezik, a Magyar Posta Befektetési Zrt. pedig 30 000 befektetési számlát kezel.

A Magyar Posta 2700 fiókjával a kistelepüléseken is jelen van, számos helyen az egyetlen pénzügyi szolgáltató. A posta biztosítja a modern pénzügyi termékekhez való hozzáférést a nagyvárosokon túl a kisebb vidéki településeken élők számára is.

A cég legújabb pénzügyi terméke, a Posta Személyi Kölcsön június 29-től már csaknem nyolcvan postán lesz elérhető, július közepére pedig a forgalmazásba bevont fiókok száma eléri a 345-öt, így országszerte széles körben elérhető lesz a termék – tájékoztatott a Magyar Posta.

A Posta Személyi Kölcsön ingatlanfedezet nélkül, szabadon felhasználható, kizárólag forint alapon igényelhető, a kamat a teljes futamidő alatt fix, a társaság éves szinten milliárdos nagyságrendű hitelkihelyezéssel kalkulál.

A kölcsön paraméterei teljesen megfelelnek egy átlagos család és a Magyar Posta ügyfélköre igényeinek, 2-4 év közötti futamidőt és 200-500 ezer forint között igénybe vehető kölcsönösszeget biztosít, kedvező kamatozás mellett – közölte a Magyar Posta.”

Forrás:
Ne lepődjön meg, ha bizalmas SMS-t kap a Magyar Postától!; Válasz.hu; 2015. június 25.
Személyi kölcsönt ad a Magyar Posta; Nol.hu; 2015. június 27.

Közigazgatás, politika

Abszolút reális az esély az uniós források 100 százalékos felhasználására

„Abszolút reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források 100 százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg – így reagált Csepreghy Nándor, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár a KPMG nemzetközi tanácsadó cég legfrissebb jelentésére.

A KPMG évente megjelenő EU Funds in Central and Eastern Eurpoe jelentése szerint a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka, 21,7 milliárd euró már eljutott a kedvezményezettekhez Magyarországon 2014 végéig, amely az előző évi 62 százalékos kifizetési arányhoz képest 25 százalékpontos növekedést jelent, és meghaladja az uniós átlagot.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta, hogy a KPMG jelentése visszaigazolja a kormány fejlesztéspolitikai rendszer átalakítására tett lépéseinek helyességét, köztük azt, hogy 2013-ban a Miniszterelnökséghez került a korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és uniós források felhasználásának felügyelete.

A lényegi átalakítás eredményei tükröződnek a KPMG tanulmányában is. Magyarország képes lesz “befutni” azt a pályát, amely az európai uniós források felhasználásában a 2007-2013-as időszakban előtte állt – jelentette ki a helyettes államtitkár.

A tanulmány megerősíti, hogy 2014 végéig a teljes uniós keret 87 százalékát kifizették Magyarországon, ezzel a régióban a második helyen állt. Jelenleg a 2007-2013-as időszak kifizetési szintje 7706 milliárd forinton áll, kevesebb mint 500 milliárd forintot kell az idei év végéig kifizetni a teljes keretösszeg lehívásához – mondta.

Az elmúlt évben a régió országai között Magyarország több mint 10 százalékos többletvállalást tudott tenni, erre azért volt szükség, hogy a 100 százalékos forráslehívás egyértelműen biztosított legyen – fejtette ki a helyettes államtitkár, megjegyezve, hogy a tanulmányból is látszik: 2014-ben voltak olyan környező országok, amelyek még a rendelkezésre álló keretet teljes egészét sem tudták lekötni, így elvesztették a lehetőséget a 100 százalékos forrás felhasználásuknak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós fejlesztési források felhasználásában történt jelentős előrelépés kötődik a 2013-ban bevezetett változáshoz, a Miniszterelnökség belépéséhez. Ekkor több olyan intézkedés is született, amely a mostani eredményt hozta, például az egyszerűsített elszámolási rend bevezetése, a biztosítékmentesség lehetősége jelentős forrást szabadított fel a pályázóknál, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével pedig a pályázókat összekapcsolták a szakpolitikai szereplőkkel.

Az uniós források lehívásának története nem más, mint egy hosszútávfutás, azok az országok lesznek sikeresek, amelyek beosztják az erejüket, és a finisben dől el minden – fogalmazott. Úgy vélte, a kormány folyamatosan képes volt reagálni a folyamatokra, jó irányba vitte a fejlesztéspolitikát.

Kitért arra, hogy jó pár programot érintett az Európai Bizottság felfüggesztése, ami Brüsszelben mindennapos eszköz a rendszer működtetésében, ezzel kezelik az ellentmondásos szituációkat. Éppen ezért a tagországoknak fel kell készülniük arra, hogy a túlvállalási keretükből kezeljék a bizottsági felfüggesztés esetén előforduló kérdéseket. A magyar túlvállalásban megvannak azok a tartalékok, amelyek a bizottsági felfüggesztés végén meghatározott korrekció esetén is a 100 százalékos forráslehívást tud garantálni – mondta.”

Forrás:
Abszolút reális az esély az uniós források 100 százalékos felhasználására; Miniszterelnökség; 2015. június 23.

Magyarország az új uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nettó haszonélvezője

„Magyarország a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési időszak egyik legnagyobb nettó haszonélvezője – jelentette ki az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kedden Debrecenben, egy konferencián.

Szűcs Tamás a Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat (SUPER) konferenciáján kiemelte: Magyarország az európai strukturális és kohéziós alapokból 25 milliárd euró támogatást kap, ami a régióban elérhető források 11 százaléka. Más forrásokkal – mezőgazdasági közvetlen kifizetések, menekültügy támogatása – együtt összesen 32 milliárd eurót – 12 ezer milliárd forintot – használhat fel 2020-ig az ország – tette hozzá.

A képviselet vezetője Magyarország és az Európai Unió közös kihívásának nevezte, hogy a második világháború utáni Marshall-terv összegét jóval meghaladó támogatást hatékonyan használják fel.

Szűcs Tamás szerint az Európai Bizottság fontosnak tartja a konzultációt, a partnerekkel való párbeszédet a támogatások felhasználásáról, s ebbe jól illeszkedik a magyar kormány által kezdeményezett SUPER rendezvénysorozat.

A nagykövet a fő kérdésnek azt nevezte, mit sikerül elérni a támogatásokkal egy-egy projekten keresztül. Az a cél, hogy a fejlesztés fenntartható legyen, hosszú távon beilleszkedjen a gazdaságfejlesztésbe, hozzájáruljon a versenyképesség növeléséhez és a munkahelyteremtéshez – tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára közölte: százmilliárd forint forrásra már az év elején meghirdették a pályázatokat a 2014-2020 közötti uniós költségvetési keretből.

Hozzátette: a kormány január 1-jétől 870 milliárd forintot fizetett ki a korábbi ciklus lezáruló pályázataira.

A 2020-ig terjedő időszakban az egy személyre eső fejlesztési forrás eléri a 712 ezer forintot – mondta.

Beszélt arról, hogy a kormány a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítása érdekében csökkentette a forrásokhoz jutás adminisztrációját, bevezette az elektronikus ügyintézést és az e-információközlést.

A megyei jogú városok és a megyék a Területfejlesztési Operatív Programon (TOP) belül elkerített összegből maguk dönthetik el milyen helyi fejlesztéseket támogatnak.

Debrecen esetében ez az összeg 43 milliárd forint, Hajdú-Bihar megyében további 49 milliárd – tette hozzá Csepreghy Nándor.

Szavai szerint a vállalkozások közül ebben a ciklusban csak akkor juthatnak uniós támogatáshoz, ha két kritérium közül – munkahelyet teremtenek, illetve termékük megjelenik a világpiacon – az egyiket teljesítik.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a konferencián elmondta: az EU-források felhasználásának kiszámíthatósága érdekében a támogatásoknál bevezették az éves fejlesztési keretet.

A jelenlegi költségvetési időszakban a korábbi 15 helyett tíz operatív program áll Magyarországon rendelkezésre – fűzte hozzá. Kiemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP), amelyben 2717 milliárd forintra pályázhatnak a hazai vállalkozások. A szaktárca még a héten kezdeményezi a kormánynál, hogy a GINOP idei éves keretét 830 milliárdról több mint 900 milliárd forintra növelje – közölte az államtitkár.

Ismertetése szerint a Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) 1231 milliárd, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) további 285 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre.

A mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitásuk bővítésére 65 milliárd forint forrásra pályázhatnak az idén – közölte az államtitkár.

Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondta: 650 ezer cég működik Magyarországon, és a vállalkozások 80 százaléka tervez valamilyen fejlesztést.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere közölte: a korábbi ciklusban a debreceni vállalkozások mindössze 7 százaléka jutott összesen 72 milliárd támogatáshoz, most az a céljuk, hogy a GINOP-ból legalább 200 milliárdot tudjanak lehívni a helyi vállalkozók.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke szerint a megyének az jelent igazi kihívást, hogy az ágazati operatív programból összességében közel 600 milliárd forint értékű fejlesztési forrást tudjanak felhasználni.

A Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő rendezvénysorozat (SUPER) debreceni állomásának második napján, szerdán kiemelkedő üzletemberek adják át tapasztalataikat a résztvevőknek, miközben a Kölcsey központban kétnapos SUPER fesztivál szórakoztatja a családokat játékokkal, sporttal, koncertekkel.”

Forrás:
Magyarország az új uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nettó haszonélvezője; Miniszterelnökség; 2015. június 23.

Ésszerűbb, bürokráciától mentesebb ítélkezés

„Az ésszerűbb ügymenet és a bürokrácia okozta terhek lebontása irányába mutat, a jó állam felé teendő újabb lépés a koncepcióként már létező közigazgatási perrendtartás megszületése – mondta egy pénteki, budapesti szakmai fórumon Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

Handó Tünde példaként említette, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok néhány évvel ezelőtti felállítása óta az ügyhátralék negyedével, a két évnél tovább húzódó jogviták száma viszont hetven százalékkal csökkent, így uniós összehasonlításban a magyarországi közigazgatási bíráskodás Európa élvonalába lépett.

“Az alaptörvény egyértelműen eligazít, hogy a magyar állam a hatalommegosztás elvére alapul” – jegyezte meg az OBH elnöke, utalva arra, hogy ez a felosztás napjainkban jóval kevésbé egyértelmű, egynemű, mint évszázadokkal ezelőtt volt. Ugyanakkor az, hogy az egyes hatalmi ágak korlátot jelentenek egymásnak, nem jelentheti azt, hogy ne kerülhetne sor, sőt, “ne kényszerülnénk” együttműködésre – tette hozzá Handó Tünde”

Forrás:
Ésszerűbb, bürokráciától mentesebb ítélkezés; Napi Gazdaság Online/MTI; 2015. június 26.

Veszprém megyei Kormányhivatal: sikertörténet a hatékony gazdálkodás megteremtése

„Igazi sikertörténet a hatékonyabb gazdálkodás alapjainak megteremtése Veszprém megyében: az előnytelen bérleti szerződések felmondása mellett telephelyeket vontak össze, továbbá bevezették a gépkocsik vezényléses rendszerét. A Rádió Orienten Baum Hajnalka főosztályvezető kiemelte, az országos kormányablak projekt keretében október 31-ig 13 egyablakos ügyintézési pont alakul a megyében.

A kormányhivatal korábbi Ellátási és Vagyongazdálkodási Osztálya a szervezeti egység vagyonkezelésén, az ingyenes használatban lévő ingatlanok költséghatékonyabb használatán, valamint a feladatellátáshoz szorosan igazodó gépjárműpark felhasználásának ütemezésén dolgozott. A hivatal szervezeti egységeinek működése 2011-től folyamatosan optimálisabbá vált.

A Rádió Orienten Baum Hajnalka kiemelte, igazi sikertörténet a hatékonyabb gazdálkodás alapjainak megteremtése. „Az előnytelen bérleti szerződések felmondása mellett telephelyeket vontunk össze, továbbá bevezettük a gépkocsik vezényléses rendszerét, amely jelentősen csökkentette az üzemanyagköltségeket” – a főosztályvezető hozzátette, 2013-tól a járási hivatalvezetők vezetésével folytatódtak a megkezdett takarékossági törekvések.

Veszprém megyében az országos kormányablak projekt keretében október 31-ig 13 egyablakos ügyintézési pont alakul. Emellett európai uniós forrásból 4 munkaügyi kirendeltség felújítása és a rehabilitációs felülvizsgálatoknak helyt adó épület akadálymentesítése várható – sorolta a beruházásokat a vendég.

A 2015. április 1-jei integráció hatására, az Informatikai Főosztály és a Pénzügyi Főosztály összeolvadásával született meg a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály. Baum Hajnalka kiemelte, szervezeti egysége a kormányhivatal gazdasági egyensúlyát, illetve az informatikai eszközök biztonságos üzemeltetését biztosítja. „Munkánk kulcsszerepet tölt be a kormányhivatal működésében. A két funkcionális alappillér hatással van valamennyi szervezeti egység zavartalan működésére.””

Forrás:
Sikertörténet a hatékony gazdálkodás megteremtése; OrientPress; 2015. június 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Lezárult a Közhiteles címregiszter kialakítása

„2012. július 1. és 2015. június 30. között az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam által nyújtott 950 millió forintos támogatásból valósult meg a központi, egységes és teljes címregiszter.

A Közhiteles címregiszter kialakítása projekt célja a magyarországi címkezelés egységes jogszabályi környezetének és igazgatási folyamatainak kialakítása, valamint egy központi teljes címnyilvántartás megvalósítása volt.

A magyar közigazgatás korábban nem rendelkezett egységes, központi, az ország valamennyi címét lefedő címadatbázissal. A címkezelés nem volt teljes és egységes, mivel a különböző címnyilvántartásokról és a hozzájuk kapcsolódó folyamatokról egymástól elkülönült jogszabályok rendelkeztek. A projekt eredményeként nem csak egy egységesített jogszabályi háttér jött létre, hanem egy központi mester címadat-nyilvántartás és a címek elsődleges változásainak egységesített kezelésének lehetősége, amely kapcsolódik a személyiadat- és lakcímnyilvántartáshoz, valamint az ingatlan-nyilvántartáshoz is.

A címregiszter adatai közvetlen vagy közvetett módon elérhetővé váltak a közigazgatás szereplői számára, és fokozatosan az egyes nyilvántartások referencia adatai lesznek. A címadatok elterjesztése a közigazgatás további szereplői részére közvetett szolgáltatások formájában történik, ahol az adatszolgáltatás csak valamilyen címhez kapcsolt további adattal lesz biztosított. A címtár kezelését a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végzi.

Az adatminőség fenntarthatóságát a címkezelés – jogi szabályozás által is megerősített – egységesítése biztosítja. A kialakított jogszabályi keret és az új címadatbázis segítségével biztosítható a közigazgatás hatékonyabb működése, az állampolgárok felé jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása, valamint növelhető az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás.

A 2015. június 24-én a Belügyminisztériumban megtartott záró rendezvényen a konzorciumi tagok – Belügyminisztérium, Földmérési és Távérzékelési Intézet, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Magyar Posta Zrt. – ismertették a projektben betöltött szerepüket, valamint hozzájárulásukat annak megvalósításához.”

———-

„…A címregiszter kialakításáról 2013 nyarán számolt be a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára. Simon Attila István azt mondta: a korszerűbb, pontosabb közhiteles címnyilvántartás elengedhetetlen a közigazgatási feladatok gyorsabb és egyszerűbb elvégzéséhez, a teljes lakosságot érintő adminisztrációs folyamat rövidebbé tételéhez.

Az akkori tájékoztatás szerint a munka nagyságát jellemzi, hogy – a mester nyilvántartás hiánya miatt – több mint 5 millió címadat karbantartását kell elvégezni. Magyarországon most több mint 7,5 millió telek és 9 millió ingatlan van. A lakások száma pedig a 2012 év végi adatok szerint 4 358 858 volt.”

Forrás:
Lezárult a Közhiteles címregiszter kialakítása projekt; Belügyminisztérium/OS Országos Sajtószolgálat; 2015. június 25.
Végre egy helyen az összes magyar címe; Privátbankár.hu; 2015. június 24.

Megvalósult az önkormányzati ASP-koncepció első fejlesztési szakasza

„Határidőre, a rendelkezésre bocsátott forrásokat nem túllépve és az elvárt tartalommal valósult meg az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) egyik legfontosabb projektje, a Közép-Magyarország régió számára elindított önkormányzati ASP rendszer.

Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke e bejelentéssel nyitotta meg a budapesti Hotel Presidentben azt a sajtó számára is nyilvános projektzáró rendezvényt, amelyen áttekintették a projekt megvalósítását.

Annak ötlete, hogy az önkormányzatok belső működését, valamint az állampolgárok és intézmények ügyeinek intézését elektronikus megoldásokkal, egy vagy több központ szolgáltatásaival támogassák, 2006 körül fogalmazódott meg, azonban mind a szakmai, mind pedig a politikai színtereken kereszttűz fogadta az ideát. A most megvalósult projekt az első, akár történelminek is mondható lépés afelé, hogy a magyarországi önkormányzatok mindegyike használja e privát felhőnek is nevezhető infrastruktúrát.

Három éve, 2012 elején jelent meg a pályázati kiírás, a tényleges munka 2012 végén kezdődött el. A leghosszabb időt, 18 hónapot a közbeszerzések lebonyolítása emésztette fel (a közbeszerzési döntések vitatása miatt – a Szerk.), de már a pályázati időszak alatt megkezdődtek a belső fejlesztések. A megvalósítás 12 hónapba tellett, a projekt hivatalos befejezésének dátuma: 2015. június 30.

Az eredetileg tervezett 2,6 milliárd forintos EKOP-forrást később 2,8 milliárdra emelték, és a Közép-Magyarország régió fejlesztésére szánt forrásokból további 500 millió forintot is felhasználtak az önkormányzatok helyi infrastruktúrájának projekttel kapcsolatos fejlesztéseire.

Konzorciumi konstrukcióban valósult meg a projekt, melynek tagjai: Belügyminisztérium, Magyar Államkincstár, KINCSINFO, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a KIFÜ, mint projektgazda és konzorciumvezető. Márianosztra, Ipolydamásd, Zebegény, Letkés, Ipolytölgyes, Csobánka, Nagymaros, Pilisszántó, Zsámbok, Jászkarajenő és Abony önkormányzatai vállalták, hogy a pilot megvalósításából kiveszik a részüket.

A belső erőforrásokon túl a konzorcium külső vállalkozókat is bevont a projektmunkába, legfőbb beszállítókként a projektzáró eseményen a következő cégeket nevezték meg: RITEK, Geoview, Konica Minolta, Kürt, T-Systems, Komunáldata DMSONE, Clarity és KopintDatorg.

Az ASP-központban fut a keretrendszer, amely kezeli a felhasználókat, a törzsadatokat és a külső kapcsolatokat, valamint itt érhetik el az interneten keresztül az önkormányzatok az úgynevezett szakrendszereket (iratkezelő-rendszer, adórendszer, gazdasági rendszer, ingatlanvagyon-kataszter, ipar- és kereskedelmi rendszer, településportál, elektronikus ügyintézési felület).
Nem mindennapinak mondható a projekt kiterjedtsége és bonyolultsága, amit számos adat bizonyít. A projektmenedzsmentet szolgáló szerveren közel 7500 dokumentumot tárolnak, 45 GB-nyi helyet foglalva el, a megvalósítás során 300 emlékeztető illetve jelentés született, 44 szerződést kötöttek és 23 közbeszerzést vezényeltek le. A projektben tagként 250-en vettek részt, a konzorciumi projektvezető, Ácsné Rátkai Ilona (KIFÜ) munkáját négy projektvezető segítette, a különféle szakmai feladatok megoldásában 14 munkacsoport működött közre.

A Közép-Magyarország régióban – a budapesti kerületeket is beszámítva – 211 önkormányzat van, közülük eddig – beleértve a pilotönkormányzatokat is – az ASP központhoz 55 csatlakozott, és veszi igénybe az általa választott szolgáltatásokat. A csatlakozás önkéntes alapú, és csatlakozás esetén nem kötelező az összes elérhető rendszer szolgáltatásait használni.

Az önkormányzati ASP országos kiterjesztéséről szóló tanulmány elkészítésével fejeződik be végül formálisan is a projekt, ami jelzi, hogy a cél, hazánk csaknem 3200 önkormányzatából minél több használja ki a központi szolgáltatásközpont adta lehetőségeket.

Elkészültével a központot a működtető szervezet, a Magyar Államkincstár veszi át, amely az üzemeltetést a NISZ-re bízza.”

Forrás:
Megvalósult az önkormányzati ASP-koncepció első fejlesztési szakasza; Mester Sándor; Computerworld; 2015. június 25.
EKOP-3.1.6 Önkormányzati ASP központ felállítása; Széchenyi 2020
ASP – Önkormányzati ASP központ felállítása; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Önkormányzati Alkalmazásközpont
Korábbi cikkeink a témában

Fejlesztés: online is elérhetőek lesznek a Bajcsy-Zsilinszky kórházban kapott leletek

„Számítógépen és okostelefonon is elérhetőek lesznek a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben kapott leletek az augusztustól használható Bajcsy-egészségkártya segítségével, amely az időpontfoglalást is megkönnyíti.

Az intézmény MTI-hez hétfőn eljuttatott tájékoztatása szerint az augusztus 3-ától használható Bajcsy-egészségkártya lényege, hogy mindazok, akik a kórházban vagy a rendelőintézetben ellátást kapnak, a www.egeszsegkartya.com honlap és a kártya segítségével bárhol, bármikor hozzáférhetnek leleteikhez, adataikhoz.

A kártya segítségével nemcsak a már meglévő, illetve leendő kórházi dokumentumok válnak folyamatosan elérhetővé, de megkönnyíti a nem beutalóköteles vizsgálatokra való időpontfoglalást, továbbá a betegirányítóba történő bejelentkezést is meggyorsítja.

A közlés szerint a Magyarországon egyedülálló szolgáltatás a háziorvosok munkáját is segíti, hiszen a kártya segítségével elektronikusan is be tudják utalni a betegeket vizsgálatra, és a honlapon keresztül a leletekhez is hozzájutnak.

A páciensek a honlapon azt is beállíthatják, hogy melyik orvos melyik leletüket láthatja. A betegek nemcsak a honlapon, de egy mobilalkalmazás segítségével okostelefonjukon is megtekinthetik adataikat.

Azt írták: regisztrálni az egészségkártya oldalára és kártyát igényelni az egészségügyi intézményben lehet. A tesztüzem július 27-én kezdődik.”

Forrás:
Fejlesztés: online is elérhetőek lesznek a Bajcsy-Zsilinszky kórházban kapott leletek; Egészségkalauz.hu/MTI; 2015. június 23.

Önkormányzati információbiztonság

„Milliókat költenek az önkormányzatok arra, hogy adó-, személyi és egyéb kényes adataink megmaradjanak, és ne kerüljenek illetéktelenek kezébe. A hivatalokat, intézményeket 24 órás szolgálattal segíti a Kormányzati Eseménykezelő Központ. Az önkormányzatok informatikai védelmi kötelezettségeit törvény szabályozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy hivatali dolgozó el lenne tiltva a közösségi oldalak használatától. Önkormányzata válogatja, hogy milyen internetes oldalak látogathatók, használhatók a hivatali munka közben.

Szinte nincs nap, hogy ne jelenne meg olyan hír, amely szerint valamilyen szervezet vagy cég internetes rendszerét feltörték vagy megtámadták. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala kiemelt figyelmet fordít az informatikai rendszereit fenyegető külső és belső támadások megelőzésére, felderítésére és elhárítására. A Főpolgármesteri Hivatal a Napi Gazdaság kérdésére elmondta: az általuk kezelt adatok védelmének három alappillére van: a külső és belső támadások ellen védő eszközök és rendszerek, illetve a szigorú adatvédelmi szabályozás. A szoftveres védelmen túl informatikai szakembereik is folyamatosan figyelik az adatforgalmat, s ha szükséges, beavatkoznak. A vendégek számára elkülönített, úgynevezett „guest” hálózatot üzemeltetnek, amelyen gyakorlatilag csak az internet érhető el. A hivatal informatikai költségvetése kilenc százalékát költi biztonságra – tudtuk meg. Mivel jelentős anyagi és emberi erőforrást fordítanak a tárolt adatok és az informatikai rendszerek biztonságának megőrzésére, nincsenek rákényszerítve arra, hogy munkatársaik levelezését, a közösségi oldalak elérését tiltsák, korlátozzák.

Mindennapos támadások
A II. kerület − a tűzfal mellett − élő és folyamatosan frissített végponti védelmet használ, valamint rendszeresen oktatják dolgozóikat a helyes internet- és hálózathasználatra. Az önkormányzat a tűzfalra 8 milliót, végponti védelemre 2,2 millió forintot költ évente, az oktatást házon belül oldják meg. A kerületi hivatalban a biztonságos levelezőoldalak mindenkinek elérhetők, ám a közösségi oldalakat csak néhányan használhatják. A kerületi informatikai biztonsági szabályzat alapján − amelyet a lapunknak küldött tájékoztatás szerint minden dolgozó ismer és kötelezően betart − hivatali gépet magáncélra használni tilos.

A XIII. kerület tájékoztatása szerint a külső hackertámadások ellen többszintű, korszerű tűzfalrendszerrel, titkosított hálózati kommunikáció alkalmazásával és a hálózati érzékelők üzemeltetésével védekeznek. Megtudtuk: a hackerpróbálkozások mindennapos dolognak számítanak az önkormányzat rendszerei ellen. Főleg portszkennelést használnak az illetéktelen behatolók, aminek lényege, hogy nyitott pontokat keresnek a hivatali rendszerben, ahova nagy mennyiségű adatot küldenek. Ezzel veszélyeztethetik a hálózat biztonságát és a benne működő számítógépeket, érzékeny információkat törölhetnek vagy törhetnek fel. A kerületi dolgozók csak felhasználói jogosultsággal rendelkeznek, nincsenek elzárva a közösségi oldalak és a magán e-mail oldalak elérésétől. Az informatikai vészhelyzeteket hatékony tűzfalakkal, vírusirtó programmal és képzéssel próbálják elkerülni.

Személyes felelősség
Zuglóban az informatikai piacon elérhető megoldásokon kívül saját fejlesztéseket is alkalmaz az önkormányzat. A munkatársaknak bizonyos közösségi oldalak tiltottak, és magáncélra nem használhatják a levelezőrendszert.

A XVIII. kerültben az önkormányzat az elektronikus információvédelem terén szakértő céggel kockázatelemzést készíttetett, az elemzés megállapításai alapján komplex cselekvési tervet helyezett hatályba, és ennek alapján jár el. A hivatal szabályzatai a munkavállalókra vonatkozóan is nyomatékosan előírják a „felelős felhasználói magatartást”, valamint a személyes felelősséget, ami mindenkire nézve kötelező.

Csepelen jegyzői intézkedés szabályozza, hogy a dolgozók miként használhatják munkaidőben magáncélra az internetet. Az önkormányzat tájékoztatása szerint ezt jelenleg nem korlátozzák. A hivatal hardveres és szoftveres védelmének fenntartása, üzemeltetése és a licencdíjak éves szinten bruttó 1,9 millió forintba kerülnek.

Budafok-Tétény önkormányzata minden esetben biztonsági megoldásokkal egybeépített vagy kiegészített szoftvereket vásárol. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a támadóoldalakat ezek megbízhatóan letiltják. Egyébként a közösségi oldalak használata nincs korlátozva a hivatalban. Ahogy lapunknak küldött válaszukban fogalmaznak: a lakosság sem korlátozza magát abban, hogy az önkormányzati ügyeket megtárgyalja a közösségi oldalakon. A magán e-mailek sincsenek korlátozva a hivatalban – már csak azért sem, mert például a Gmailen hivatalos ügyben is küldhetnek levelet egy ügyfélnek.

Többnyire szabadon
Veszprémben az önkormányzat informatikai rendszerét korszerű tűzfal védi az esetleges külső hackertámadások ellen. Ennek a rendszernek a hatékony és állandó üzemeltetése folyamatos kiadásokat jelent. Az önkormányzati cégek önálló informatikai rendszereket üzemeltetnek és tartanak fent, ezek a hivatal rendszerével nincsenek kapcsolatban – tájékoztatták lapunkat. Hozzátették: az önkormányzatban nincs hivatalos utasítás arra vonatkozóan, hogy a kollégákat letiltsák a magánoldalak és közösségi portálok használatáról.

Dunaújvárosban a polgármesteri hivatal és az önkormányzat tűzfal- és végpontvédelemmel védekezik a hackertámadások ellen. A tűzfal konfigurálása és üzemeltetése az internetszolgáltató feladata. Csak és kizárólag azok a portok vannak nyitva, amelyeken mindenképpen kommunikálni kell, szolgáltatás fut rajtuk. A többi port tiltva van. Közlésük szerint a gépek védelmét naprakész vírusvédelmi szolgáltatással látják el. A polgármesteri hivatal évente körülbelül bruttó 4 millió forintot költ a védekezésre. Jelenleg nem tiltanak le weboldalakat, de a későbbiekben elképzelhető a korlátozásuk.

Győr önkormányzata szintén maximális védelemre törekszik az információbiztonság területén, ezért − a jogszabályi előírásoknak, valamint az informatikai osztályuk szakmai iránymutatásainak megfelelően − kiemelt figyelmet fordítanak az általuk kezelt adatok megóvására. Az erre fordított összeg külön soron nem szerepel a város költségvetésében, az informatikai osztály rendelkezésére álló pénzügyi keret tartalmazza azt – tájékoztatott a győri önkormányzat. Jelezték: a hivatali dolgozóknak nincs hozzáférésük a közösségi oldalakhoz, valamint vannak olyan oldalak, amelyeket az információbiztonság miatt korlátozottan lehet elérni.

Tiltott a felnőtt tartalom
A tatabányai hivatalban a tűzfal biztosítja az elsődleges védelmet a hackertámadások ellen, amely előre beállított szabályok alapján megszűri az adatcsomagokat, ezzel biztosítva, hogy a káros programok ne tudjanak bejutni a rendszerbe. Vírusvédelemről a felhasználók számítógépein telepített szoftver gondoskodik. Havonta 100 ezer forintot költenek a szolgáltatásra, ezen felül a vírusvédelmi rendszer éves licencdíját fizetik − közölte az önkormányzat. Kitértek arra is, hogy cégeiknek saját informatikai rendszereik vannak. A hivatal munkatársai a magánlevelezésről és a közösségi portálok használatáról nincsenek letiltva − bíznak kollégáikban.

A polgármesteri hivatal Pécsett is rendelkezik hardware-es tűzfalmegoldással. Ez úgy működik, hogy minden forgalmat tiltanak, s csak a szükséges és megbízható csatornákat engedélyezik. A tűzfal tartalomszűrő modulja a levélszemét, a kártékony programok és a böngészési tartalmak szűréséért felel. Tájékoztatásuk szerint a hivatal által használt eszköz, amelynek egyéb költségei nincsenek, néhány éve ötszázezer forintba került. A tartalomszűrő modul évi licencköltsége pedig körülbelül hatszázzer forint. Pécsett a polgármesteri hivatal dolgozóinak lehetőségük van magán e-mail címeik használatára, azonban a közösségi, valamint a felnőtt tartalmakat megjelenítő oldalak elérése tiltott.

Békéscsabán külön tűzfallal és levelezést védő szerverrel óvják a hivatali hálózatot, a szolgáltatás éves díja 1,8 millió forint. A közösségi portálok hozzáférhetőek, mivel a hivatal szakmai célokra is használja ezeket az oldalakat.

Csomagban, kedvező áron
Debrecenben a hivatal informatikai üzemeltetési feladatait egy közbeszerzési eljárásban kiválasztott vállalkozás látja el. Feladatai között szerepel többek között a hálózat és a szerverek védelmének biztosítása. A vírusok, támadások és az adathalászat ellen hardveres és szoftveres megoldásokkal is védekeznek. Ennek költsége nem önálló tételként jelenik meg az üzemeltetési díjban, ezért nem tudták pontosan megmondani. A munkatársak egy részének korlátozott internet-hozzáférése van, mert olyan feladatkörben dolgoznak, ami nem teszi lehetővé a hivatali számítógépen a világháló használatát. A többiek igénybe vehetik a publikus e-mail szolgáltatásokat és a közösségi oldalakat is, de csak munkafeladataik elvégzése után. A magánhasználatot hivatali wifi-rendszer is biztosítja. Az önkormányzati tulajdonú cégek maguk gondoskodnak a saját informatikai üzemeltetésükről.

Miskolcon is védekeznek a hackertámadások ellen. Szolgáltatásaikat, hálózataikat a ki- és bejövő adatforgalmat szűrő rendszerekkel védik. Ezek képesek blokkolni a kártevő szándékú, adatlopó és egyéb, rosszindulatú kódokat tartalmazó csomagokat. A kártékony kódok ellen használt „digitális vakcinákat” a szükséges biztonsági minősítésekkel rendelkező szolgáltatóktól szerzik be. Felhasználói oldalon is hasonlóképpen járnak el, minden helyi számítógépen van központilag menedzselt vírusvédelem. Összefogták a tagvállalati és önkormányzati igényeket, így olcsón sikerült védelmet biztosítaniuk. A hivatalnál és az önkormányzati cégeknél ellenőrzötten levelezhetnek és léphetnek a közösségi oldalakra a munkatársak.”

Forrás:
Láthatatlan falakat emelnek a hivatalok a hackerek ellen; Baranyai Gábor, Borsodi Attila; Napi Gazdaság Online; 2015. június 22.
Szerkesztői megjegyzés: Emeljük ki Békéscsabát: „ A közösségi portálok hozzáférhetőek, mivel a hivatal szakmai célokra is használja ezeket az oldalakat.”

Informatika, távközlés, technika

Beköszönt a szép új világ – Technológiai robbanás előtt az agrárium

„A magyar agrárium termelékenységben képes lehet felvenni a kesztyűt a jóval fejlettebb agrárkultúrával rendelkező nyugat-európai országokkal is. Ehhez azonban a hi-tech eszközök, informatikai rendszerek minél szélesebb körű használatára van szükség a hazai termelők körében – véli Gombos Szilárd a T-Systems Magyarország Zrt. stratégiai projektekért felelős igazgatója. A tavaly októberben alakult Agrárinformatikai Klaszter célja éppen az, hogy katalizálja a hazai agráriumban zajló technológiai fejlesztéseket, illetve, ösztönözze a gazdákat a csúcstechnológia használatára – teszi hozzá Erős Veronika a Klasztert menedzselő Agrotechfood Zrt. vezérigazgatója.

Milyen céllal és kik alakították meg az Agrárinformatikai Klasztert?
Erős Veronika: Az Agrárinformatikai Klasztert két nagyvállalat, két hazai egyetem és nyolc innovatív kis- és középvállalkozás alapította meg 2014 októberében azzal a céllal, hogy a szervezet elősegítse a hazai agrárinnovációt és a korszerű információs technológiai rendszerek minél szélesebb körű használatát a mezőgazdaságban.

Gombos Szilárd: A csúcstechnológia a magyar agrárium kitörési pontja lehet. Hazánkban az agrárium egy kiemelt jelentőségű ágazat, amelynek azonban a hatékonysága, kibocsátása jóval alacsonyabb, mint ami a hasonló adottságú nyugat-európai területekre jellemző. Az elmaradás termésátlagban nagyjából 40-50%-os. Ez két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a gépesítettség és szervezettség mértékében van lemaradásunk, másrészt pedig a feketegazdaság aránya is jelentős, ami szintén nem jelenik meg a hivatalos termelési adatokban. Mindkét problémára megoldást nyújthatnak az agrárinformatikai fejlesztések.

E. V.: Az informatika, a modern technológia képes arra, hogy növelje a hatékonyságot egy agrárvállalkozás esetében is. Az Agrárinformatikai Klasztert azért hoztuk létre, hogy egyrészt összefogja a szigetszerűen megvalósuló fejlesztéseket, másrészt forrásokat keressen a fejlesztésekre, harmadrészt pedig elősegítse, hogy a magyar gazdák motiváltak legyenek az új technológiák használatára.

Hogyan járulnak hozzá az agárinformatikai fejlesztések a versenyképesség és hatékonyság növeléséhez?
G. Sz.: A technológia egyrészt segít az adminisztratív terhek csökkentésében, a munkafolyamatok optimalizálásában. Másrészt sokkal kiszámíthatóbbá, kiegyenlítettebbé teszi az amúgy ciklikus, külső körülményektől nagyban függő mezőgazdaságot. Léteznek már például olyan komplex szenzoros monitoring rendszerek, amik segítenek meghatározni, hogy egy termőterületet melyik részét, mikor és milyen intenzitással kell öntözni, hol szükséges permetezni, mikor kell a termést betakarítani stb. De vannak már olyan intelligens üvegházak is, amelyek használatával pontosan lehet szabályozni például a paradicsom ízét, színét, méretét. Hasonló technológiák az állattenyésztésben is megjelennek: vannak automata etető és itató rendszerek, illetve chipekkel, szenzorokkal nyomon követhető az állatok mozgása, napi tevékenysége. Hiányoznak viszont az olyan átfogó, integrált rendszerek, amelyek összekapcsolják a precíziós és telematikus eszközöket a komplex gazdaságirányító rendszerekkel.

E.V.: Ahogy Szilárd is említette, az adminisztratív terhek csökkentése is egy fontos feladat, hiszen ezzel is hatékonyabbá, versenyképesebbé válhat egy agrárvállalkozás, mert több erőforrás jut a főtevékenységre. Vannak olyan központi közigazgatási rendszerek, melyek például az uniós támogatások kifizetését támogatják. Ezekbe a gazdáknak rendszeresen adatot kell szolgáltatnia, azonban egy integrált mezőgazdasági rendszerből ezek az adatok automatikusan kinyerhetők. Óriási szerepe lehet továbbá a technológiának az élelmiszerbiztonság terén is. A fejlett rendszerekkel az élelmiszer útja a teljes ellátási lánc során nyomon követhető, onnantól kezdve, hogy milyen termékenységet javító anyagok kerülnek a földbe, azon keresztül, hogy milyen vegyszerek kerültek felhasználásra a termesztés során, egészen addig, hogy az élelmiszert hol és hogyan dolgozták fel. Egy ilyen teljesen transzparens élelmiszerbiztonsági rendszer használata a termelők számára árprémiumot is jelenhet.

Hogyan állnak jelenleg ezek a fejlesztések? Milyen Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban?
G.Sz.: Különböző telematikai eszközöket Magyarországon is használnak már helyenként, azonban teljesen átfogó, integrált rendszerek használata még nem jellemző. Sok-sok elem és individuális fejlesztés összekapcsolása szükséges még ennek a megteremtéséhez. Az Agrárinformatikai Klasztert is ez a felismerés hozta létre. Nyugat-Európában már elterjedtebbek ezek a megoldások, de olyan komplex, integrált rendszerek, melyekben a precíziós mezőgazdasági eszközök és a gazdaságirányító, adminisztratív rendszerek össze lennének kapcsolva, még nincsenek. Összefoglalva tehát Nyugat-Európa előnyben van a technológiai fejlettség szempontjából, azonban az is fontos cél, hogy a hasonló szinten lévő környező országokhoz, szomszédainkhoz képest versenyelőnyt tudjunk elérni.

Milyen célokat tűztek ki maguk elé?
E.V.: A Klaszter célja hármas. Egyrészt a meglévő fejlesztési kapacitások és felhasználók összekötése, annak érdekében, hogy a tervezett integrált rendszerek megvalósuljanak, támogatva egyúttal a különböző hazai startupok, fejlesztőcégek piacra jutását. Másrészt fontos cél, hogy az innovációra, az agráriumban megvalósuló K+F+I tevékenységre a fejlesztéspolitika is odafigyeljen és megfelelő támogatási források álljanak a terület rendelkezésre. Hiszen jelenleg az agrárinnováció mostohagyerek, nagyon kevés az a forrás, ami felhasználható ilyen projektekre. A harmadik kiemelt célunk pedig, hogy a gazdálkodókat motiváljuk arra, hogy progresszíven kezdjék el alkalmazni a legmodernebb technológiákat. Ezt is leginkább azzal lehet elősegíteni, ha az uniós támogatások között megjelennek az agrárinformatikai eszközökre szánt források. A 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban két olyan támogatási program valósul meg, amelyek keretében lehetséges az agrárinnovációra forrásokat allokálni. Az egyik ilyen a Vidékfejlesztési Program, a másik pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program.

G.Sz.: Fontos feladatunk, hogy a különböző szakmai fórumokon, konferenciákon is bemutatkozzunk és hangot adjunk az elképzeléseinknek. El kell jutnunk a döntéshozókhoz, hogy az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztési irányok meghatározásakor figyelembe vegyék az agrárinformatikai szempontokat.

Milyen eredményeket sikerült elérni az alapítás óta eltelt nyolc hónapban?
E.V.: A 2014 októbere óta eltelt időszakban tizenkettőről tizenhatra bővült a Klaszter tagjainak száma. Rengeteg szakmai fórumra, konferenciára eljutottunk már, melyeken sikerült hangsúlyoznunk az agrárinformatika jelentőségét. Beadtunk már számos, agrárinformatikai megoldások fejlesztésére irányuló pályázatot is, illetve a GINOP keretében kiírt K+F támogatásokra is előkészítettünk már számos pályázatot. Megalkottuk továbbá a Klaszter 2015-ös munkatervét, amely számos szempont mentén pontosan meghatározza az idei céljainkat, és az ezek megvalósulásához szükséges eszközöket.

G.Sz.: Egyelőre az út elején járunk, de már most rengeteg eredményt sikerült elérnünk önmagában azzal is, hogy a klasztertagokkal közösen gondolkodunk. A 2014-2020 közötti fejlesztési irányokat meghatározó operatív programokat a jelen időszakban véglegesítik és reméljük, sikerült a döntéshozók figyelmét ráirányítanunk az agrárinnováció fontosságára. A Klaszter kiemelt célja a gazdák edukálása is, hiszen egy viszonylag konzervatív közegről beszélünk, amelyik nem feltétlenül nyitott az újításokra. Úgy gondoljuk azonban, hogy a fenntartható fejlődés szempontjából sokkal nagyobb haszna van a technológiai beszerzések támogatásának, mint a hatékonyságnövelést nem serkentő szubvencióknak. A technológiai fejlődés azért is kiemelten fontos, mert a magyar agrárium GMO mentes, viszont a világpiacon fel kell vennünk a versenyt a génmódosított élelmiszerekkel, ami csak a technológia fejlesztésével lehetséges. Az is célunk, hogy a Klaszter segítségével kifejlesztésre kerülő korszerű eszközöket, rendszereket külföldre is exportáljuk, ezzel még inkább elősegítve a tagok piaci sikerét is.”

Forrás:
Beköszönt a szép új világ – Technológiai robbanás előtt az agrárium; Agrárszektor; 2015. június 23.

Átadták a vasúti GSM-R hálózat irányítóközpontját Budapesten

„A GSM-R projekt korszerűsíti a magyar vasút kommunikációs rendszereit, az így kiépülő, európai szabványoknak megfelelő új kommunikációs hálózattal Magyarország csatlakozhat az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez (ERTMS). A beruházás növeli a vasúti kommunikáció megbízhatóságát, biztonságosabbá teszi az utazásokat és új szolgáltatások bevezetését alapozza meg. A rendszer első üteme – a fő nemzetközi vasúti folyosók hazai szakaszain 935 kilométer menetrendi hosszon – 2015. december 31-ig valósul meg.

Az 1486/2012-es kormányrendelet a NISZ Zrt.-t jelölte ki a GSM-R rendszer fejlesztésére, az üzemeltetés a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. feladata lesz, míg a rendszer fölötti tulajdonjogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.

A GSM-R rendszert a Kapsch és az MVM Ovit által alkotott konzorcium szállítja. A rendszer alapjául szolgáló optikai kábelhálózatot öt vasútszakaszon kell kiépítenie a nyertes cégeknek. A 2 központból, 147 bázisállomásból, mintegy 1150 km optikai hálózatból, valamint egy új diszpécser rendszerből álló GSM-R rendszer kiépítése KÖZOP projekt keretében Európai Uniós finanszírozással valósul meg, melynek összköltségvetése csaknem 23,67 milliárd forint.

A GSM-R hálózat két központja földrajzilag elkülönült helyszíneken helyezkedik el, de az előírt megbízhatósági követelmények miatt, úgy lettek kialakítva, hogy mind a kettő képes legyen önállóan a teljes hálózatot működtetni. A központok kapacitását úgy méretezték, hogy további bővítés nélkül a MÁV és a GySEV hosszú távú igényeit is képes legyen kielégíteni. Az egyik központ Budapesten egy teljesen új épületben, a másik Székesfehérváron, egy felújított épületben található. A budapesti új központi épületben kapott helyet a hálózat központi felügyeleti és irányító központja, ahol a MÁV szakemberei immár 7/24-es ügyeleti rendben, a most próbaüzemre átadott rendszer elemeit elemzik és vizsgálják.

A projektben megvalósuló központi elemek szolgáltatnak alapot a GSM-R hálózat további bővítéséhez is, amely keretében, a tervek szerint további mintegy 2500 km hosszú szakaszon épül ki a hálózat. A most átadott központok és az év végéig elkészülő további hálózati elemek biztosítják az átjárhatóságot és élvonalbeli kommunikációs rendszert a hazai és az európai vasúttársaságok számára, hozzájárulva a magyarországi vasúti hálózat versenyképességének, hatékonyságának és biztonságának javításához.”

Forrás:
Átadták a vasúti GSM-R hálózat irányítóközpontját Budapesten; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2015. június 23.

Hárommilliárdos informatikai háttérrel támogatott közlekedésfejlesztéssel folytatódik a MÁV megújulása

„1,9 milliárd forint értékű támogatási szerződést kötött (a KÖZOP keretén belül) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. alkotta konzorciummal. Az „Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver, valamint IT alkalmazás konszolidáció” (INKA) elnevezésű közlekedésfejlesztési projekt a karbantartás-irányítás és kapacitáskorlátozás-tervezés hatékonyságát növeli, ezáltal hozzájárul a menetrendszerűség javításához. A bő egyéves informatikai fejlesztés végrehajtására a vasúttársaság a Hewlett-Packard Informatikai Kft.-vel szerződött.

A minisztérium a teljes, hárommilliárdos KÖZOP-IKOP szakaszolt projekt finanszírozásának támogatására kötelezettséget vállalt. A finanszírozási keretből mintegy 1,9 milliárd forint a most megkötött KÖZOP támogatási szerződés értéke. A Hewlett-Packard Informatikai Kft. feltételes, nyílt, európai uniós értékhatárt elérő, egyfordulós közbeszerzési eljárásban nyerte el az INKA alaprendszer megvalósítását, amire 13 hónap áll rendelkezésre.

„A MÁV-csoport számára büszkeség és garancia, hogy a világ egyik legnagyobb IT vállalatával működhet együtt” – jelentette ki a projektindító rendezvényen Pál László, a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese, aki szerint a projekt összhatását tekintve a vasúttársaság teljes tevékenységét, valamennyi szakterületét érinteni fogja. Megvalósulásával ugyanis a szervezet alapút a folyamat alapú működés váltja fel. Áttekinthetőbbé válnak az üzemeltetési, karbantartási és felújítási folyamatok, hosszabb távra előretervezhetők lesznek az anyag- és gépigények, valamint a vágányzári idők is. „Az INKA projektnek a Hewlett-Packard szerződéssel lefedett része ráadásul csak egy átfogó program első, igen fontos eleme, amit további fejlesztések követnek majd” – mondta Pál László.

A fejlesztés részleteit Vidra András, a MÁV Zrt. infokommunikációs igazgatója ismertette: „Az INKA projekt egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a hálózat kapacitásai az eddiginél magasabb szinten álljanak rendelkezésre, annak értékesítési lehetőségei minél kevésbé sérüljenek. Mindez a költséghatékony működést szolgálja.”

Gonda Gábor, a Hewlett-Packard Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: „A Hewlett-Packard megtisztelve érzi magát, hogy a MÁV által indított közbeszerzési eljárás nyerteseként vehet részt a MÁV modernizációs programjának megvalósításában. A HP elkötelezett az INKA sikeres teljesítése mellett.” Hangsúlyozta: cégük nemzetközi vasúti és hazai projektekben szerzett szakértelme a hatékonyabb tömegközlekedés, a korszerűbb gazdasági és műszaki folyamatok, valamint a kedvezőbb közlekedési rendszer létrejöttét szolgálja…”

Forrás:
Hárommilliárdos informatikai háttérrel támogatott közlekedésfejlesztéssel folytatódik a MÁV megújulása; Magyar Közlekedés; 2015. június 25.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Smart City – a jövő lehetősége?

„Tájékoztató az MTA Pécsi Területi Bizottság Tér- és Településtudományi Munkabizottsága és az Építési-építészeti és Műszaki Szakképzési Munkabizottság közös üléséről:

Az MTA Pécsi Területi Bizottság Tér- és Településtudományi Munkabizottsága és az Építési-építészeti és Műszaki Szakképzési Munkabizottság 2015. június 2-án közös ülésén vitatta meg a „Smart City” témakört, hangsúlyozottan annak dél-dunántúli aspektusait.

A rendezvénynek a Szentágothai János Kutatóközpont adott helyet. A Központ elnöke, Kovács L. Gábor professzor úr nyitotta meg a rendezvényt, bemutatva a Kutatóközpont gyors fejlődését, eddigi eredményeit, kutatócsoportjait, melyek között szerepel a Smart City témával foglalkozó team is.

Bachmann Bálint, a PTE Műszaki és Informatikai Kar dékánja rendkívül izgalmas témát – a smart technológiák megjelenését az általa vezetett karon az oktatásban és a kutatásban – mutatott be részletesen.

Lados Mihály, az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományos kutatóközpont osztályvezetője, a téma legnagyobb hazai áttekintéssel bíró szakértője a Smart City megjelenését az új városfejlesztési irányok tükrében vázolta fel.

Az ülés résztvevői teljes áttekintést kaptak a régió három megyei jogú városa városfejlesztési társaságának vezetőitől a 2014-2020-ra vonatkozó smart városfejlesztési törekvésekről, projektekről. Szekszárd esetében Kerekes László, Kaposvárról – kiegészítve egy 2050-ig megfogalmazott, 100 %-os megújuló energia bázisra való törekvéssel – Szabó Zoltán, Pécs tekintetében pedig Merza Péter ismertette a következő fejlesztési periódus Integrált Településfejlesztési Programba foglalt törekvéseit.

Rendkívül érdekes volt az, hogy lehetőség nyílt annak összevetésére, hogy a nagyságrendjében, lélekszámában jelentősen eltérő Szekszárd, Kaposvár és Pécs saját adottságai tükrében miként értelmezi a Smart City fogalmát és hogyan alakítja ki – sikeresen – az ehhez kapcsolódó projektjeit.

Az ülésen bemutatott prezentációkat ajánljuk minden érdeklődő szíves figyelmébe:

Smart technológiák az oktatásban és a kutatásban – Bachmann Bálint
Smart city_Az élhető város – Lados Mihály
Szekszárd MJV 2014-20 között tervezett fejlesztései a „smart city” kontextusában – Kerekes László
Kaposvár MJV 2014-20 között tervezett fejlesztései a „smart city” kontextusában – Szabó Zoltán
Pécs város 2014-2020 között tervezett SMART fejlesztései – Merza Péter
Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóintézet – Kovács L. Gábor

Forrás:
Smart City – a jövő lehetősége?; Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség; 2015. június 12.

Helyi energiatermelés – növekvő önrendelkezés a településeken

„Érdemes a vidéki önkormányzatoknak kihasználni a 2014-2020-as időszak uniós forrásait olyan energiatermelő berendezések és rendszerek beszerzésére (napelemek, napkollektorok, aprítógépek, geotermikus kutak stb.), amelyek segítségével az energiavásárlásra fordítandó pénzek helyben maradnak, és egyúttal értelmes munkahelyek is keletkeznek.

Miközben Brüsszelben főképp a közös energiabeszerzésben és határok nélküli, összeurópai vezetékes energiahálózatokban látják az EU megfizethető és biztonságos energiaellátását, addig több tagországban régóta terjed a helyi, decentralizált energiatermelés. A nagy hálózatok összekapcsolása, határkeresztező kapacitások kiépítése rengeteg kiegészítő beruházást igényel. Jellemző, hogy 2020-ra csak az európai hálózatok 10 százalékának összekapcsolása a reális cél. A helyi energiatermelés ezzel szemben jóval kisebb lépésekben, lépcsőzetesen alakítható ki. Az ország eladósodása vagy külföldi óriáscégek térnyerése helyett a helyi kisbefektetők, illetve a strukturális alapok segítségével építhető ki. Nem mellesleg import helyett tisztább, megújuló energián és helyi munkaerőn alapul. A megtermelt energia értéke is helyben marad, növelve a vásárlóerőt.

2015. május 5-én tartottak nemzetközi konferenciát a közösségi energiarendszerekről, amelyen több vidéki önkormányzat képviselője is részt vett. Sok jó ötlet, tapasztalat hangzott el nagyvárosok és kistelepülések gyakorlatából…

Ízelítőül megemlítünk néhány sikeres kezdeményezést:

  • Miskolcon az intézmények közös energiabeszerzéssel az adminisztrációs terhek csökkenése mellett évi 100 millió Ft-ot is megtakarítanak az üzemeltetési költségekben.
    Ugyancsak Miskolcon a távhő 50 százalékát geotermikus energiából nyerik, ami pillanatnyilag az ország összes megújuló energiafelhasználásának egy százalékát teszi ki. Az épületek korszerűsítésével felszabaduló távhőfelesleget új fogyasztók bevonásával (kórházbővítés, diósgyőri stadion) értékesítik.
  • Derekegyháza (Csongrád megye) ezerhatszáz fős település. A polgármester nyolcfős csapatával példát mutat a helyi ellátás, önrendelkezés lehetőségeinek kihasználására. A szennyvízzel faültetvényt nevelnek.Begyűjtik a lakosságtól, az útkezelőktől a biomasszát az intézmények fűtésére. Közmunkával közösségi kertet művelnek a szociális konyha ellátására. Részben a közvilágításhoz, részben az intézményeik áramellátásához napelemes rendszert szereltek fel. Folyamatosan figyelik az új lehetőségeket, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a változó szabályozási, adózási és piaci körülményekhez.
  • Tatabányán az önkormányzatnál egyaránt foglalkoztatnak klímareferenst és energetikust is. Energiahatékonysági beruházásokat uniós, lakossági, céges és önkormányzati finanszírozásban valósítanak meg. 17 éve működik a közszolgáltatók támogatásával az „Együtt, értetek – nyitott kapukkal” program a lakosság szemléletformálására. A megújuló energiák közül a napot és a biomasszát hasznosítják.

A konferencián Munkácsy Béla, az ELTE tanára a decentralizált energiatermelés jellemző akadályairól beszélt. A hazánkban is domináns centralizált energiarendszereket működtető cégek ellenérdekeltek a helyi önellátás terjedésében. A megújuló energiák kötelező átvételét különféle fiskális és szabályozási feltételekkel próbálják fékezni. A megújuló energiák, energiahatékonyság ösztönzésére nagyságrendekkel kevesebb támogatás jut, mint a centralizált rendszerekre, a fosszilis energia támogatására. (Ez sajnos világjelenség, de hazánk választhatna e téren unortodox magatartást.) Pazarlásra ösztönöz, és nehezíti a helyi új berendezések, korszerűsítések megtérülését a rezsicsökkentés. Ugyanakkor nem oldja meg azt a problémát, hogy az alacsony jövedelmű háztartások, önrész híján, pályázni sem tudnak energetikai fejlesztésekre. Ugyancsak régóta kifogásolt gyakorlat a száz százalékos támogatás, amely nem ösztönzi az önkormányzatokat a legtakarékosabb megoldások kidolgozására. (Korábban a szennyvíztisztítás területén volt hasonló a helyzet. Ingyen pénznek tekintették a támogatást, és úgy is álltak hozzá.) E téren is az egyik legnagyobb probléma a komplexitásra törekvés hiánya. Kevés a széleskörű ismeretekkel rendelkező, gyakorlott szakember. Szóban kapott információink szerint a várva várt komplex programokat, pályázatokat újabban az EU sem támogatja, mert nehezebb az ellenőrzésük. Reméljük, hogy ezt a félreértést még az idén sikerül Brüsszellel tisztázni, és a kötelező ellenőrzés képes lesz a nagyobb szakértelmet igénylő, összetett programok vizsgálatára is.”

Forrás:
Helyi energiatermelés – növekvő önrendelkezés a településeken; Beliczay Erzsébet; A Levegő Munkacsoport blogja; 2015. június 24.

Okos város: helyben épülő innovációk

„„Digitális városok, bár hasonló elvek mentén, de mindig az adott közösség igényeire szabva jönnek létre, vagyis a városok infokommunikációs fejlesztésekor a lakosok bevonása döntő lehet” — mondta el Bódi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a T-Systems Magyarország által rendezett Digitális Város Konferencián Egerszalókon.

A kétnapos rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a témában érintett szereplők, önkormányzati tisztségviselők, városfejlesztési szakemberek megvitassák, hol tartanak ma és milyen perspektívában gondolkodnak a magyar városok a digitalizációról.

A technológia nem elidegenít, hanem új lehetőségeket kínálva, a közösség igényeit szem előtt tartva növeli a hatékonyságot az élet szinte minden területén. Az infokommunikáció segíti a város életének kényelmesebb, egyszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb és környezetkímélőbb megszervezését a közszolgáltatásoktól kezdve a városi közlekedésen, az egészségügyön, az oktatáson és a kereskedelmen át egészen a helyi, önszerveződő közösségek támogatásáig. Előbb vagy utóbb, minden városban megjelennek az okos technológiák, de versenyképességi tényező lesz, hogy egy-egy város mennyire hatékonyan tudja kihasználni ezeket.

Bódi Gábor, infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár elmondta: „A digitális infrastruktúra kiépítése csak az alap, erre kell ráépülnie a gazdaságfejlesztésnek, hogy ezzel egy fenntartható és finanszírozható ökoszisztéma jöjjön létre. Bár az önkormányzatok saját döntést hoznak arról, milyen fejlesztéseket valósítsanak meg, a közeljövőben az állam egy tudásközponttal támogatja majd az intelligens megoldásokra épülő beruházásokat.”

A Magyar Telekom szolnoki T-City programja kapcsán Kulcsár Sándor, a Telekom üzletfejlesztési szakértője úgy fogalmazott: „A technológia nem cél, hanem az eszköze annak, hogy a lakosok életszínvonala növekedjen azokon a településeken, ahova az innovációs megoldások eljutnak. Mindemellett a T-City program nem lett volna sikeres, ha a szolnokiak nem álltak volna mellé.”

A T-Systems Magyarország számos várossal partnerségben már több településen valósított meg nemzetközi tekintetben is kiemelkedő színvonalú infokommunikációs fejlesztéseket. A konferencián a vállalat bemutatta azokat a termékeit és szolgáltatásait, amelyekre alapozva a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve bármelyik város elindulhat a digitalizáció útján. Mindezekről egy microsite is az érdeklődők rendelkezésére áll, amely elérhető a www.t-systems.hu/digitalisvaros/ címen. A rendezvényen a jelenlévők megismerkedhettek többek között a T-Systems Magyarország kínálta intelligens közösségi közlekedési megoldásokkal, energiamenedzsment- és térfigyelő kamerarendszerekkel, vagy a városkártya által nyújtott szolgáltatásokkal…”

Forrás:
Helyben épülő innovációk; T-Systems Magyarország; 2015. június 15.
A konferencia programja (pdf)
Digitális város; T-Systems Magyarország

Szakirodalom

Megjelent az Önkormányzati Tudástár – Önkormányzati Címtár 2015

„A Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkársága a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása, az OSAP 1621. statisztikai adatgyűjtés alapján összeállította az Önkormányzati Címtár 2015 című kiadványt.

A Tudástár ezen száma tájékoztatást ad központi, területi államigazgatási szerveknek és más érdeklődőknek a helyi önkormányzatok főbb statisztikai adatiról, az önkormányzati tisztségviselők, a polgármesteri hivatalok címéről és elérhetőségéről is. Az adatbázis két változatban készült el. Az egyik az önkormányzati adatokat ABC sorrendben jeleníti meg, míg a másik adatbázis az önkormányzati adatokat megyei bontásban mutatja be.

A kiadvány az Önkormányzati Hírlevél, Önkormányzati Tudástár előző számaihoz hasonlóan elérhető ide kattintva [zip-fájl, 42 MB. Szerk.].”

Forrás:
Megjelent az Önkormányzati Tudástár – Önkormányzati Címtár 2015; Belügyminisztérium; 2015. június 12.

Területi kormányhivatalok 2.0. ? A középszintű államigazgatás továbbfejlesztése 2015-ben

„Jelen tanulmány célja elsősorban az, hogy áttekintést adjon a fővárosi, megyei kormányhivatalok 2015 első felében végrehajtott átalakításáról és az ezzel kapcsolatos alapvető jogszabályi változásokról.”

Forrás:
Területi kormányhivatalok 2.0. ? A középszintű államigazgatás továbbfejlesztése 2015-ben; Barta Attila; Kodifikáció és közigazgatás; 2015/1, 39-45. oldalak (pdf)

A megyei önkormányzatok szerepének változása a rendszerváltástól napjainkig

„A megyei önkormányzatok a rendszerváltásig [inkább „a rendszerváltástól kezdve” olvasandó itt. Szerk.] fontos szerepet töltöttek be Magyarország közigazgatásában. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV . törvényt (Ötv.) követően számtalan változás történt a megyék életében, azonban rengeteg megválaszolandó kérdés maradt, valamint keletkezett. Talán – ha kis mértékben is, de – ez is közrejátszott abban, hogy időközben elkerülhetetlenné vált egy újabb jogszabály megalkotása. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv .) a megyei önkormányzatok hatásköreinek döntő többségét elvette, így a középfokú közszolgáltatásokért elsősorban az államigazgatás vált felelőssé. A területfejlesztés, területrendezés, vidékfejlesztés és a törvényben meghatározott koordinációs feladatok a megyéhez kerültek, azonban a területfejlesztésben a hatáskörök bővülése csak korlátozott volt. A megyei önkormányzatok a mai napig a helyüket keresik, befolyásuk jelentősen csökkent.

Cikkünkben igyekszünk a jelenlegi helyzetre összpontosítani, de elkerülhetetlen megemlíteni az utóbbi pár év eseményeit illetve az elmúlt szabályozási rendszert.”

Forrás:
A megyei önkormányzatok szerepének változása a rendszerváltástól napjainkig; Bujtor Klára. Vincze Anna Réka; Kodifikáció és közigazgatás; 2015/1, 71-88. oldalak (pdf)

Kormányzati döntéshozatal 2010-2014 között

„Az alábbi tanulmányban a 2010-2014 közötti kormányzati döntéshozatal mechanizmusait és az abban résztvevők szerepét, súlyát mutatjuk be és elemezzük. A vizsgálat során Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal mechanizmusai Magyarországon címet viselő, a Századvég folyóiratban, 2000-ben megjelent tanulmányának szempontrendszeréből indulunk ki, módosítva annak felépítését és az egyes szempontok sorrendjét.

Pesti említett művében a döntéshozatali folyamat három alapvető síkját különíti el: a közigazgatási egyeztetés mechanizmusait, a különböző politikai aktorok, egyeztető fórumok döntéshozatalt meghatározó szerepét, valamint a szakmai és érdekszervezetek folyamatba történő bekapcsolódását. Ezen túl külön pontokban elemzi a kormányülés, a miniszterelnök személyes stábja, a parlament-kormány viszonyrendszer és a koalíciós kormányzás kérdéseit, továbbá két külön fejezetben a kormányzati agytrösztök szerepét, illetve a kormányzati döntések kommunikálását…”

Forrás:
Kormányzati döntéshozatal 2010-2014 között; Franczel Richárd; Kodifikáció és közigazgatás; 2015/1, 5-38. oldalak (pdf)

Kézikönyv: közösségi energia az ember és környezet szolgálatában

„Közösség – függetlenség – fenntarthatóság.

Mindenki számára kívánatos hívószavak lehetnek ezek.Pont ez az a három kifejezés, ami a legjobban jellemzi a világ más részein már közismert, de hazánkban még nem elterjedt közösségi energia kezdeményezéseket. Az angol kifejezés fordításából kiindulva a közösségi energia szóösszetételt használjuk, de a magyar nyelvben lehet energiaközösségekről is beszélni, utalva arra, hogy a közösség szereplői egymást támogatják az energiatermelés és fogyasztás minden területén. A közösségi energia ugyanakkor jól rímel a közösségben rejlő lehetőségekre, a közös cselekvésben lévő szellemi, anyagi energiákra.

Európában számos sikeres példát láthatunk közösségi energia kezdeményezésekre, melyek mindenki számára pozitív szociális, környezeti, gazdasági hatással járnak. Megújuló energiát állítanak elő a helyi polgárok/közösség lakosai saját maguk számára helyben, miközben példát mutatnak szűkebb-tágabb környezetüknek. A közösségi energia lényege, hogy az energiaellátással, energia rendszerekkel kapcsolatos döntéseket az emberek kezébe adja. Arról szól, hogy a közösségek és a lakosok/polgárok a tulajdonosai és az üzemeltetői lesznek a jellemzően megújuló energiaforrásokkal működő rendszereknek, és élvezik ennek minden előnyét, melynek csak egy eleme, hogy részesülnek a termelt energiából és profitból.

A közösségi energia maga az energia-rendszerváltás és az energiafüggetlenség egyik eszköze.”

Forrás:
Közösségi energia az ember és környezet szolgálatában; Magyar Természetvédők Szövetsége; 2015. május 20. (pdf)

Pécs helye az élhető magyar városok között

„Az IBM néhány évvel ezelőtt kért fel egy hazai akadémiai kutatóintézetet, hogy vizsgálják meg néhány nagyobb város “élhetőségét”, az IBM által kidolgozott Smarter City Assessment (okos város értékelés) szempontsor szerint.

A tanulmány – többek között – abban is segített a világcégnek, hogy mely városokkal kössön együttműködési megállapodást.
A tanulmány megállapításai, valamint az egyes városokkal folytatott együttgondolkodás eredményeképp számos konkrét lehetőség merült fel a hatékony városüzemeltetéstől az intelligens közlekedés-irányítási megoldásokon át a mobil technológiákon alapuló turistairányító rendszerekig.

Az „élhető” városnak a következő feltételekre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen reagálni az új kihívásokra:

  • Olyan városi vezetés, amely a városlakókat helyezi a középpontba, nem pedig a szolgáltatásokat (kisebb bürokrácia, több elektronikus adat és információ, jobb kommunikáció más intézményekkel, nagyobb átláthatóság).
  • „Zöldebb” és hatékonyabb közműmenedzsment. (A technológia lehetővé teszi a folyamat minden pontjának monitorozását. Különösen hasznos a vízgazdálkodás – pl. intelligens vízmérő órák segítenek a lakosságnak a pazarlási pontok feltárásában –, a hulladékgazdálkodás, illetve a középületek hatékonyabb működtetése terén stb.)
  • Környezetbarát és biztonságosabb közlekedés (intelligens közlekedési rendszerek).
  • Jobb közbiztonság (korábbi adatok feldolgozásán keresztül előrejelző modellek kidolgozása és felhasználása; speciális kamerák használata, melyekkel az esetleges incidensek előre jelezhetők).
  • Minőségi oktatás (egyetemi számítógépes kapacitás felhő alapú megosztása más oktatási intézményekkel, dinamikusan igazodva a változó igényekhez; távoktatás és e-learning a felsőfokú és felnőttképzésben; intelligens táblák).
  • Költséghatékony szociális és egészségügyi ellátórendszer (az adatok integrálása, az egy paciensre vonatkozó információk könnyebb hozzáférhetősége).
  • Kényelmesebb és vonzóbb turisztikai szolgáltatások (pl. megfelelő információs és navigációs rendszerek online foglalási lehetőségekkel kombinálva).

Szeged érte el a legtöbb pontot az összesített pontrendszerben, ami elsősorban a kiemelt súlyozású „emberek” alrendszerben elért magas pontszámnak, valamint az üzleti élet és a kommunikációs rendszerek terén nyújtott teljesítménynek köszönhető. Szegedet szorosan követi Veszprém és Pécs. Veszprém jól teljesített az üzleti alrendszerben, miközben magas pontszámot ért el az „emberek” területén és a városi szolgáltatásokban is. Pécs a második legjobb helyezést érte el az „emberek” alrendszerben, a többi alrendszerben pedig átlagosan jól teljesített.

Őket követi a városok harmadik csoportja, Székesfehérvár, Győr és Debrecen. Székesfehérvár a kommunikációs és a városi szolgáltatási alrendszerben teljesített különösen jól, a többi alrendszerben viszont nem mutatott ilyen kiemelkedő teljesítményt. Győr rendkívül jól szerepelt az üzleti és a kommunikációs alrendszerben, míg a többi alrendszerben átlagos eredményt ért el. Debrecen valamennyi alrendszerben átlagosan teljesített, egyedül a kommunikációs alrendszerben ért el gyenge eredményt. A harmadik városcsoport után következik Miskolc, Tatabánya és Kőszeg.”

Forrás:
Pécs helye az élhető magyar városok között; Hamar László; Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara; 2015. június 22.
„Smart cities” tanulmány; Lados Mihály (szerk.); MTA Regionális Kutatások Központja, Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet; 2011. május (pdf)
Jól működö városok – az IBM tematikus honlapja magyar nyelven

Törvények, rendeletek

T/5404 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról

Forrás:
T/5404 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról; Országgyűlés; 2015. június 26.
Lásd még:
Előzménye a 2015. április 26-án konzultációra bocsátott normaszöveg tervezete: Előterjesztés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításáról; Igazságügyi Minisztérium
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
Korábbi cikkeink a témában

A Kormány 1423/2015. (VI. 25.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) jóváhagyásáról

„A Kormány
1. megtárgyalta és jóváhagyta a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program tervezetét,

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pont szerinti operatív program tervezetét hivatalos formában nyújtsa be az Európai Bizottság részére.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
A Kormány 1423/2015. (VI. 25.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 91. szám; 2015. június 25.; 9410. oldal (pdf)

A Kormány 1410/2015. (VI. 23.) Korm. határozata az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program technikai segítésnyújtási keretéből megvalósítani tervezett projektek támogatási szerződése megkötéséhez történő hozzájárulásról

„A Kormány hozzájárul az 1. melléklet szerinti projektek támogatási szerződésének megkötéséhez a 2007–2013 közötti programozási időszak operatív programjai eredményes zárásával összefüggő 2015. évi feladatokra vonatkozó cselekvési tervről és a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2014. évi munkatervéről szóló 1051/2014. (II. 7.) Korm. határozat módosításáról szóló 1014/2015. (I. 22.) Korm. határozat I.9. pontja alapján.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: 2015. július 31.

Kapcsolódó operatív program: Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
Projekt megnevezése: Az operatív programok megvalósításával összefüggő feladatok ellátása érdekében infrastrukturális háttér biztosítása a Miniszterelnökség Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztálya részére
Támogatást igénylő neve: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Projekt támogatása (Ft): 50 000 000

Kapcsolódó operatív program: Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
Projekt megnevezése: A 2014–2020-as időszak közigazgatás-fejlesztési projektjeinek előkészítése
Támogatást igénylő neve: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Projekt támogatása (Ft): 185 000 000

Kapcsolódó operatív program: Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
Projekt megnevezése: A Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztály feladatellátásához szükséges eszközök biztosítása, ellátása
Támogatást igénylő neve: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Projekt támogatása (Ft): 65 000 000

Kapcsolódó operatív program: Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
Projekt megnevezése: Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programból megvalósuló projektek projektfelügyeleti feladatainak ellátása
Támogatást igénylő neve: Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Projekt támogatása (Ft): 22 000 000

Kapcsolódó operatív program: Államreform Operatív Program
Projekt megnevezése: Az Államreform Operatív Programból megvalósuló projektek projektfelügyeleti feladatainak ellátása
Támogatást igénylő neve: Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Projekt támogatása (Ft): 18 000 000”

Forrás:
A Kormány 1410/2015. (VI. 23.) Korm. határozata az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program technikai segítésnyújtási keretéből megvalósítani tervezett projektek támogatási szerződése megkötéséhez történő hozzájárulásról; Magyar Közlöny; 2015. évi 87. szám; 2015. június 23.; 8291-8292. oldalak (pdf)