Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Több mint 78 milliárd forint uniós fejlesztési forrásról döntöttek

„Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 4 pályázati felhívásának keretében, több mint 78 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 126 projekt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A beruházások összértéke több mint 105 milliárd forintot tesz ki – tájékoztatta Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hétfőn az MTI-t.

A távközlési újgenerációs hozzáférési (NGA) és felhordó hálózatok fejlesztésére kiírt pályázaton újabb 78 projekt nyert el összesen 23,1 milliárd forintot, így 35,2 milliárd forint összköltségű fejlesztéseket hajthatnak végre. A felhívás a legalább másodpercenként 30 megabites sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra kiépítését ösztönzi – ismertette az államtitkár.

A fejlesztések támogatása kizárólag azokon a területeken valósul meg, ahol jelenleg sem piaci, sem állami hálózat nem áll rendelkezésre, és a beruházások hiánya miatt piaci nehézségek jelei mutatkoznak a vállalkozásoknál.

A Stratégiai kutató-fejlesztő (K+F) műhelyek kiválósága című pályázati felhívás keretében 22 projekt nyert uniós támogatást, 100 százalékos támogatással 28,7 milliárd forint értékű beruházás kezdődhet. A cél a hazai, állami fenntartású tudásbázisok K+F kapacitásának erősítése, hogy nemzetközileg jegyzett, magas színvonalú kutatási eredmények születhessenek, és fenntartható kiválósági központok (center of excellence) jöjjenek létre – mondta Rákossy Balázs.

A K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések című felhívás esetében összesen 25,75 milliárd forintértékben születtek támogatói döntések. Itt 23 projekt nyert támogatást, amelyek összköltsége eléri a 42 milliárd forintot. A támogatás azt szolgálja, hogy a magyar vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti dinamikus együttműködés fejlődjön szorosabbá váljon, az üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények elérése érdekében – hangsúlyozta az államtitkár.

Az Iparjog című pályázati felhívás keretében most újabb 3 projekt nyert 7,5 millió forint támogatást. Ez a támogatás a szellemi alkotások magyarországi vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és -fenntartási, valamint a szellemivagyon-értékelés és audit tevékenységek támogatására jött létre – közölte Rákossy Balázs.”

Forrás:
Több mint 78 milliárd forint uniós fejlesztési forrásról döntöttek; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. augusztus 1.
GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése; Széchenyi 2020
GINOP-2.3.2-15 – Stratégiai K+F műhelyek kiválósága; Széchenyi 2020 és Stratégiai K+F műhelyek kiválósága – GINOP-2.3.2-15; NKFI Hivatal
GINOP-2.2.1-15 – K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések; Széchenyi 2020
GINOP-2.1.3-15 – Iparjog; Széchenyi 2020

Horizont 2020: ICT Proposers’ Day: 2016. szeptember 26-27., Pozsony

„Az információs és kommunikációs technológiákkal, azon belül döntően a H2020 IKT kiírásaival foglalkozó rendezvény tájékoztató és networking jellegű szekciókból épül fel, valamint kapcsolódik a Digital Assembly elnevezésű eseményhez, amelyet a rákövetkező napokban, szeptember 28-29. között tartanak Pozsonyban.
Az esemény alkalmat teremt a soron következő H2020 kiírásokhoz kapcsolódó konzorciumépítéshez, ezért az azon való részvételhez támogatás pályázható az EU_KP_16 felhívás [Pályázati felhívás az Európai Unió Horizont 2020 programjában, valamint egyéb közös EU-s és regionális programokban való magyar részvétel ösztönzésére] keretében.

További információk és regisztráció: https://ec.europa.eu/digital-single-market/ict-proposers-day-2016

Forrás:
ICT Proposers’ Day: szeptember 26-27, Pozsony; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2016. augusztus 2.
Az esemény Twitter-fiókja: ICTproposerEU

Közigazgatás, politika

Elkezdődött a kormányablak építése a Nyugati és a Keleti pályaudvaron

Állomásfejlesztés és integrált ügyfélszolgálat fejlesztés (kormányablak) projekt – IKOP-2.1.0-15-2016-00015

A kivitelezési szerződések aláírását követően a Nyugati és a Keleti pályaudvar műemléki épületeiben elkezdődtek a két kormányablak kialakításához szükséges munkálatok. A kivitelezőnek egy év alatt kell befejeznie a felújítást, így 2017 nyár végén megnyílhatnak az új hivatalok.

Elkezdődött a kormányablakok építése a főváros két legnagyobb pályaudvarán. A Nyugati pályaudvaron a Ceglédi váró – ahol egyébként több mint harminc éven át 1877-től 1910-ig a Magyar Királyi Posta működött – válik ügyintézési ponttá. A főépület jobboldali hátsó részén található „postapavilon” átalakításához kapcsolódó terveket az MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. készítette. A Keleti pályaudvaron a 2008-ban felújított Lotz-terem melletti helyiségekben kap helyet a hivatal, a kialakítására vonatkozó terveket a közbeszerzési eljáráson kiválasztott Korényi és Társai Építész Kft. jegyzi. Mindkét kormányablak megtervezésekor tekintettel kellett lenni az országos műemléki védettségű épületekre vonatkozó szigorú előírásokra, de a terveknek igazodniuk kellett a kormányablakokra jellemző arculati elemekhez, elvárásokhoz is. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertese mindkét esetben a Belvárosi Építő – Imola Konstrukt Konzorcium lett.

Az „Állomásfejlesztési és Integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program (kormányablakok)” megnevezésű projekt keretében megvalósuló, egyenként közel 350 millió forint értékű beruházás kivitelezésére egy év áll rendelkezésre, a kormányablakok a jogerős használatbavételi engedélyek megszerzése után, jövő nyár végén kezdhetik meg működésüket. Az állomás- és ügyfélszolgálat-fejlesztéssel a vasúttársaság célja, hogy az egyre bővülő kínálat és a színvonal emelése révén a vasútállomások valódi közösségi térré váljanak, s hogy az utasok minél több szolgáltatást egy helyen tudjanak igénybe venni…”

Forrás:
Elkezdődött a kormányablak építése a Nyugati és a Keleti pályaudvaron; MÁV Zrt.; 2016. augusztus 2.

Jelentős informatikai fejlesztésekre készül Budapest Főváros Kormányhivatala

„Az okmányirodákat kezdték el 2011 után felváltani az első- majd másodgenerációs kormányablakok, melyekből jelenleg 30 található Budapesten. A rendszer kialakulásáról, jelenéről és jövőjéről Domokos Péter, Budapest Főváros Kormányhivatalának igazgatója beszélt a Rádió Orientnek.

2011-ben, a közigazgatás alapvető átalakításának kezdetekor még minden kerületnek volt egy-egy okmányirodája, esetleg kirendeltségei. Ezek heterogén módon, külön eljárásokkal, külön formanyomtatványokkal dolgoztak, s körülbelül 30, főként okmányokkal kapcsolatos ügytípus volt intézhető náluk, minden mást a szakigazgatási szervek végeztek. A főként uniós forrásokból létrehozott első generációs kormányablakok – melyekből négy volt a fővárosban – már 265 ügytípust tudtak kezelni, az első második generációs ablak pedig 2013 októberében nyitotta meg kapuit a 12. kerületben.

A fővárosi kormányablakok rendszerének megszervezése igencsak összetett feladatnak bizonyult, s létre is jött rá Domokos Péter vezetésével egy projektirányító bizottság. Ebben humánpolitikai kollégák, szakmai/műszaki munkatársak, a koordináció és az informatika képviselői, valamint esetenként a már nyertes kivitelezők vettek részt. A legfőbb céljuk a határidők betartása volt, arra pedig külön odafigyelt az igazgató, hogy minden terület folyamatosan képviselje magát a megbeszéléseken.

A kerületek és az önkormányzatokat maximálisan bevonták a folyamatokba, és partnerként működtek közre, egyes területeken nagy segítséget nyújtva. Domokos Péter kiemelte a 12. kerületi sikertörténetet, ahol összefogással egy elhagyatott iskola területére nem csak kormányablakot sikerült létesíteni, de át tudták ide vinni a kerületi gyámhivatalt és a hatósági osztályt is, melyek új, modern környezetbe kerültek a közös beruházás által.

Az ügyfelek rövid kérdőíveken adhatnak hangot elégedettségüknek, észrevételeiknek, de panasztételre is van helyben fórum. Általános tapasztalat, hogy az állampolgárok több mint 90 százaléka szerint felkészültek, gyorsak és szakszerűen dolgoznak az ügyintézők, s a leggyakoribb problémát továbbra is a várakozási idő okozza. Ezt átcsoportosításokkal próbálta orvosolni a hivatal, így a 2013-as 602 után immáron 692 ügyintéző van a frontban, de terveznek olyan kormányablakokat is, melyek a heti 49 óra helyett 60 órában lesznek nyitva -tette hozzá az igazgató.

Tavaly 1.900.000 ügyet intéztek a fővárosban, panasz pedig nagyjából minden 10.000. ügyre jutott, az ügyfél-elégedettségi kérdőívet pedig átlagosan 10-ből 4-en szokták kitölteni. Tovább növelhetik a bizalmat a minden kormányablakban kialakításra kerülő ügyfélirányítók, amik megelőzhetik a felesleges várakozást, de az elektronikus időpontfoglalásra is szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni, és egy applikáció is tervben van ehhez.

Viszonylag kevesen használják ki az online lehetőségeket, pedig bizonyos ügyek – például erkölcsi bizonyítvány kérése – regisztráció nélkül is intézhetőek, az ügyfélkapun belépve pedig még több lehetőség áll a felhasználók előtt. Két hónapon belül minden ügyféltérben lesz ingyenes wifi is a budapesti kormányablakokban, a gyermeksarkok is bővülnek, és a Google-ön keresztül információkkal tűzdelt virtuális sétát is lehet majd hamarosan tenni. A keresőmotorokon is dolgoznak már a szakemberek, hogy csak időszerű információkat lehessen találni, például az egyes hivatalok nyitva tartásáról. Elsődleges cél, hogy egy munkaállomáson elérhető legyen minden szakrendszer, a Tudástár nevű alkalmazás egyes részeit pedig szeretnék az ügyfelek számára is elérhetővé tenni.

A Déli pályaudvar bizonytalan sorsa miatt az I. kerületben az Attila úton alakítanak ki kormányablakot, a másik két pályaudvarral kapcsolatban pedig a projektgazda, a MÁV már felvette a kapcsolatot a fővárosi kormányhivatallal. A Nyugatiban és a Keletiben is uniós projektként valósulnak meg a kormányablakok, melyekkel 33-ra nő az intézmények száma Budapesten.

A MÁV tájékoztatása szerint a Keleti és a Nyugati pályaudvaron a kormányablak kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertese mindkét esetben a Belvárosi Építő és Imola Konstrukt Konzorcium lett, az egyenként közel 350 millió forint értékű beruházás kivitelezésére egy év áll rendelkezésre.

Budapest Főváros Kormányhivatalának 134 fővárosi, illetve néhány vidéki ingatlanja is van, melyek állapota igencsak vegyes egyelőre. A 2014-20-as pályázati időszakra már előre felkészülve, KEHOP-os tervek által jó párat fel fognak tudni újítani ezek közül a közeljövőben. Három nagy uniós informatikai projektben is részt fog venni a kormányhivatal. Az egyik a már említett szakrendszerek integrációja, a másik az egészségbiztosítási kifizetési rendszereket egységesítő projekt, a harmadik pedig az iktatórendszereket vonja majd össze. Az álláskereséssel kapcsolatos pályázati lehetőségek is várhatóak, a fiatal startup projekteknek pedig már él a lehetőség, hogy három millió forintos, vissza nem térítendő lehetőséget igényeljenek vállalkozásuk beindításához -tette hozzá Domokos Péter.

Ha az Attila úton is megnyílik a kormányablak, akkor a főváros minden kerületében lesz legalább egy ilyen intézmény, de ahol a lakosságszám vagy infrastruktúra megköveteli, ott több is található. Jelenleg legnagyobb számban a XI. kerületben érhetőek el, ahol három is van, több városrészben pedig plázákban és Tesco áruházakban is felkereshető egy-egy.”

Forrás:
Jelentős informatikai fejlesztésekre készül Budapest Főváros Kormányhivatala; OrientPress; 2016. augusztus 6.

Nőtt az innovációs pályázat keretösszege

„Hamarosan indul az innovatív vállalkozások és kutatóhelyek együttműködését ösztönző pályázat következő fordulója. Előzetes szakvéleményt az innovációs hivataltól igényelhetnek a pályázók e hónap végéig. Idén összesen 145 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre a kutatási és fejlesztési programokra a GINOP keretében.

Már a következő értékelési fordulóra készülhetnek a pályázók az innovatív vállalkozások és kutatóhelyek közötti együttműködéseket ösztönző Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretében. A versenyképességi és kiválósági együttműködéseket támogató programban indítandó projektjavaslatokra augusztus 29-ig kérhető szakpolitikai vélemény a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFI). A szervezet honlapján már megnyílt az erre használható felület.
A hivatal törekvése, hogy a kutatás-fejlesztésre (K+F) és innovációra szánt forrásokból ténylegesen ilyen célú projektek valósuljanak meg. Ezért bizonyos felhívások esetében az érdekeltek csak a hivatal támogató szakpolitikai véleménye birtokában adhatják be a pályázataikat a GINOP és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) forrásait irányító hatóságként kezelő és a végleges pályázatokat elbíráló Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

A K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések (GINOP 2.2.1) című pályázat célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti együttműködés ösztönzése. Az üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények támogatásának keretösszegét nemrég 80 milliárd forintra emelték. Az első forduló a közelmúltban zárult, a Nemzetgazdasági Minisztérium 23 program indítására ítélt oda összesen 25,7 milliárd forintot. A Stratégiai K+F műhelyek kiválósága (GINOP 2.3.2) című program európai uniós forrásból finanszírozott 2016-os kerete 65 milliárd forint. Az első fordulóban 28,7 milliárd forintot nyert el összesen 22 pályázati program. Így összesen 54,4 milliárd forintot kaptak eddig az első forduló nyertesei a rendelkezésre álló 145 milliárdból. A nyertes projektek listája a minisztérium és a hivatal honlapján is elérhető.

A versenyképességi és kiválósági program a keretösszeg emelése mellett más pontokon is módosult. Az NKFI kezdeményezésére a projektenként igényelhető vissza nem térítendő támogatás összegének alsó határa már 350 millió forint, a legmagasabb összeg pedig kétmilliárd forint. Újdonság, hogy állami támogatás típusú előleg esetén legkésőbb a folyósítást követő három éven belül el kell számolni. A konzorciumok vezetője ezentúl kizárólag kis-, közép- vagy nagyvállalkozás lehet, állami intézmény dolgozója nem tölthet be ilyen szerepet. Továbbá a konzorciumvezetőnek a projekt költségvetésében az elszámolható költségeik minimum 40 százalékával kell részesednie.”

Forrás:
Nőtt az innovációs pályázat keretösszege; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2016. augusztus 4.
GINOP-2.3.2-15 – Stratégiai K+F műhelyek kiválósága; Széchenyi 2020 és Stratégiai K+F műhelyek kiválósága – GINOP-2.3.2-15; NKFI Hivatal
GINOP-2.2.1-15 – K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések; Széchenyi 2020

Egyesült Államok: az FBI társadalmi vitát szeretne a titkosított telefonokról

„Az amerikai hatóságoknak egyre nagyobb fejtörést okoznak a feltörhetetlen biztonsági rendszerrel ellátott elektronikus eszközök, ezért a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) jövőre társadalmi vitát akar indítani e tarthatatlan helyzet miatt – közölte pénteken James Comey, az FBI igazgatója egy San Franciscó-i konferencián.

Comey szerint az elmúlt tíz hónapban a nyomozati eljárások során vizsgált közel ötezer elektronikus eszköz közül mintegy 650 adataihoz nem tudtak hozzáférni, és a helyzet csak súlyosbodni fog, a korszerűsödő titkosítási technológiák miatt ez egyre gyakrabban fordul elő.

Comey azt mondta, hogy tartalmas társadalmi vita lefolytatására csak az amerikai elnökválasztás után nyílhat lehetőség, az FBI pedig gyűjti az érveket, hogy meggyőzze a közvéleményt arról, hogy a lakosság biztonsága érdekében egyes esetekben el kell tekinteni a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő emberi jogtól.

Az Apple nem engedett
Az okostelefonok titkosítási rendszere miatt a tavalyi decemberi San Bernardinó-i tömegmészárlás után lángolt fel a vita. Az amerikai városban egy, az Iszlám Állammal rokonszenvező házaspár 14 embert ölt meg. Az egyik lelőtt terrorista okostelefonjának adataihoz nem sikerült a nyomozóknak hozzáférniük, és amikor ezt a telefont gyártó cégtől kérték, az Apple megtagadta az együttműködést, az adatvédelem biztonságára és kliensei érdekeire hivatkozva. Országos érdeklődést kiváltó jogi vita kezdődött, amelyben az informatikai cégek az Apple mellé álltak, a politikusok pedig olyan törvényjavaslatot kezdtek köröztetni a kongresszusban, amely kötelezővé tenné az informatikai cégeknek, hogy bizonyos esetekben együttműködjenek a hatóságokkal.

Az FBI-nak végül márciusban az Apple segítsége nélkül sikerült feltörnie a San Bernardinó-i terroristák egyikének okostelefonját, és hozzáférni a telefonban tárolt adatokhoz. Az igazságügyi minisztérium pedig visszavonta azt a keresetét, amelyben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az Apple illetékeseit az együttműködésre.”

Forrás:
Már az FBI sem tudja feltörni a titkosított telefonokat; Origo/MTI; 2016. augusztus 6.
FBI chief calls for national talk over encryption vs. safety; Paul Elias; SFGate; 2016. augusztus 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Adatközpontú közigazgatás: lakások és üdülők a Balaton körül a TeIR alapján

„A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) évente közel 2 millió vendéget fogad annak ellenére, hogy állandó lakossága csak 260 000 fő volt 2014 végén. A 180 települést magában foglaló térség működésének szabályozása, valamint jövőbeli alakítása rendkívül izgalmas és összetett feladat, aminek sokoldalú adatforrása a Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR).

A 2005–2014 közötti időszak építésügyi mutatóit vizsgálva szembetűnő, hogy a Balaton körül az országosnál nagyobb mértékben bővült a lakásállomány, az üdülők gyarapodása viszont egy kissé elmaradt a hazai átlagtól. (A lakás és az üdülő fogalmát a statisztika műszaki és funkcionális szempontból is különválasztja: a lakástól eltérően az üdülő csak időszakos tartózkodás, pihenés céljára szolgál, és nem feltétel a fűthetőség sem.) Tíz év alatt ugyanis 9 338 lakás és 1 511 üdülő épült a térségben, így 2014 végén a lakások 7,5%-a volt az új építésű (az országos átlag 5,4%), az üdülőknek pedig 2%-a (az országos átlag 2,3%).

Bár úgy tűnhet, hogy a Balaton északi partja fejlődik gyorsabban, a statisztikák szerint a legintenzívebb építkezés a tó keleti és nyugati végén, valamint a déli parti településeken zajlott – szinte a Budapesti Agglomerációval vetekedve. Ez többek között a főváros közelségével és a jobb elérhetőséggel (M7-es autópálya és déli parti vasút) magyarázható.

A térségben a legtöbb új, vagy újszerű lakást és üdülőt felmutató első tíz település döntően part menti: Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonfüred, Balatonlelle, Cserszegtomaj, Fonyód Hévíz, Keszthely, Zalakaros és persze ide sorolható a Balaton legnépesebb települése, a 25 368 lakosú Siófok is. A teljes állományból a 2005–2014 között épült lakások és üdülők aránya több mint 15% például Balatongyörökön, Balatonmáriafürdőn, Balatonőszödön, Balatonrendesen, Balatonszemesen, Cserszegtomajon, Felsőörsön, Siófokon, Szántódon és Tagyonon.

2005-ben az épülő családi házak száma még kétszerese volt a társasházi lakásoknak a part menti városokban (például Balatonfüred, Keszthely, Siófok), ám az utóbbi években inkább többszintes, többlakásos házak épültek. Ez megmutatkozik az átlagos alapterület nagyságában is: ahol a családi házas építkezés a jellemzőbb, 90-110 m2 az átlagos alapterület (például Balatonföldvár, Felsőörs, Lengyeltóti), a többlakásos épületek dominanciája esetén azonban ez az érték 60-80 m2 körüli (például Balatonboglár, Balatonőszöd, Balatonfenyves). A vizsgált tíz évben az üdülőkörzetben épült lakások átlagos alapterülete 96 m2, ami kissé alacsonyabb a 100 m2-es országos értéknél.

A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont adataiból az is kiderül, hogy egyre több a gazdasági szervezet és egyre kevesebb a természetes személy az építtetők között. Családi házak továbbra is főként saját használatra épülnek, s fokozatosan nő a közcsatornával ellátott lakások aránya.

A térség kiemelkedő lakás- és üdülő-építési mutatókkal rendelkező településeit interaktív térképünk mutatja be részletesebben, amely a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon érhető el.”

Forrás:
Lakások és üdülők a Balaton körül; Faragóné Huszár Szilvia; Lechner Tudásközpont; 2016. augusztus 1.

Útjára indult a „hálózatfejlesztés támogató monitoring rendszer létrehozása” elnevezésű kiemelt projekt

„A fejlesztés célja egy országos szintű, térinformatikai alapú, elektronikus hírközlési nyilvántartás létrehozása, amely naprakész módon alkalmas a hálózatfejlesztési pályáztatás kezelésére, a nyertes pályázatok végrehajtásának felügyelőmérnöki támogatására, valamint a hatósági folyamatok elektronikus támogatására. A projekt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy 2018 végére Magyarországon minden olyan háztartás, amelyik ezt igényli, hozzáférhessen a szupergyors internethez.

A Szupergyors Internet Program (SZIP) lényegénél fogva a legkorszerűbb módszertani és technológiai megoldások alkalmazását követeli meg. A SZIP gazdasági jelentősége, földrajzi kiterjedése, a közreműködők nagy száma, valamint a megvalósítás több éves időtartama miatt műszakilag és logisztikailag is annyira komplex, hogy lebonyolítása csak szigorú ütemezéssel és megfelelő technikai háttérrel biztosítható. A Kormány a Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozatának megfelelően erre a célra kívánja létrehozni a Hálózatfejlesztés Támogató és Monitoring Rendszert (HTMR).

A HTMR fő feladatai a rendszer működéséhez szükséges szoftver- és hardver-informatikai infrastruktúra beszerzése, a SZIP nyilvántartási (mapping), műszaki és pénzügyi előtervezési, ellenőrzési, elemzési és stratégiai tervezési (riportozási) funkcióinak, valamint a SZIP projektek kollaborációs feladatainak támogatása.

A teljes projekt egy éves időintervallumban, 4 ütemben valósul meg. Jelenlegi, első szakaszában olyan főbb pontok teljesülnek, mint a kiszolgáló infrastruktúra telepítése, a logikai és fizikai rendszertervek, a központi térinformatikai adatbázis működésbe állítása, valamint a hálózat nyilvántartási és hálózat felügyeleti funkciók élesítése. A támogatás összege 2,54 milliárd forint.”

Forrás:
Útjára indult a „hálózatfejlesztés támogató monitoring rendszer létrehozása” elnevezésű kiemelt projekt; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. augusztus 2.
Lásd még: Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása; Széchenyi 2020
Korábbi cikkeink a témában

Folyamatban van a Szupergyors Internet Program végrehajtása

„Folyamatban van a Szupergyors internet program végrehajtása, ami a magyarországi telekommunikációs infra­struktúra fejlesztését szolgálja – közölte kedden Kelemen Csaba.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkárságának főosztályvezetője szerint a 2015-ben indított kormányzati projekt célja, hogy 2018-ig minden magyar háztartásban, vállalkozásnál és közintézményben legalább másodpercenkénti 30 megabites gyorsaságú internetkapcsolat álljon rendelkezésre.

A hálózati infrastruktúra kiépítésére járásonként lehetett pályázni a 68 milliárd forintos keretből a kisebb és nagyobb távközlési szolgáltatóknak. Az ország azon részei­ben, ahol korlátozott az internetelérés, jellemzően a hálózati kiépítettség hiányzik, ezért a programban az infrastruktúra fejlesztése vált az elsődleges célok egyikévé.

Erre az elhatározásra az előzetes, fél év alatt elkészített felmérést követően jutottak a program vezetői, ahogyan arra is, hogy a modernizáció révén növekvő piaccal a kormánynak együtt kell működnie. Az információk­ból kiderült, hogy mintegy félmillió háztartás szorult fejlesztésre, és elsősorban ezeket a területeket célozták meg a programmal.

Az országos fejlesztés azonban összetettsége miatt bővelkedik műszaki és logisztikai kihívásokban is. Ezért olyan nyilvántartás elkészítésébe fog bele a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, amely segíti az internet elterjesztésének folyamatát. Szijártó Zoltán, az ügynökség elnöke elmondta, hogy az adatbázis létrehozása összesen 2,54 milliárd forintos támogatást nyert el a Közigazgatás és közszolgáltatás, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programokból.

A kormányzati ügynökség már megkötötte a támogatási szerződést a nyilvántartás megalkotására, amelyet Hálózatfejlesztés-támogató monitoringrendszernek neveztek el. A cél egy országos szintű, térinformatikai alapú, elektronikus hírközlési nyilvántartás létrehozása, amely alkalmas a hálózatfejlesztési pályáztatás kezelésére, mérnöki támogatására. A munkában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is közreműködik.”

Forrás:
Nagy sebességgel halad a gyors internet kiépítése; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2016. augusztus 3.
Korábbi cikkeink a témában

Szlovákia: novembertől már elektronikus postaládákba érkeznek a bíróságok jogi személyeknek szánt levelei

„Augusztus eleje óta elektronikus postaládával rendelkeznek a jogi személyek a közigazgatási szervekkel történő kapcsolattartás céljára. A bírósági küldeményeket azonban még nem elektronikus úton kapják kézhez, mert az igazságügyi tárca halasztást kért az újítás bevezetésére.
Novembertől azonban már a bíróságok, az igazságügyi minisztérium és a tárca más szervei is elektronikus úton fogják kézbesíteni a jogi személyeknek szánt küldeményeiket. A tárca ezen az úton fogja a fizetési meghagyásokat és a végrehajtási eljárásról szóló értesítéseket is kikézbesíteni.

A hálózati és elektronikus szolgáltatásokért felelős nemzeti ügynökség (Národná agentúra pre sieťové a elektronické služby– NASES) augusztus elsejével 322.974 elektronikus postaládát hozott létre a jogi személyek számára a hivatalos határozatok kézbesítése céljából. Mivel sok vállalat törvényes képviselője még nem rendelkezik chippel ellátott személyi igazolvánnyal – ami alapvető feltétel az elektronikus postaládába történő belépéshez – Peter Pellegrini, a kormány beruházásokért és informatizálásért felelős alelnöke átmeneti időszak bevezetését javasolta.

A jogi személyek törvényes képviselőinek nem kell azonnal jelentkezniük, de az év végéig aktiválniuk kell az elektronikus postaládájukat. 2017. január 1-től automatikusan aktiválásra kerülnek a postaládák a küldemények fogadására.

A kötelező aktiváció minden szlovákiai székhellyel rendelkező jogi személyre, illetve annak szervezeti struktúrájába tartozó szervezetre vonatkozik. Ez alól egyedül a kisvállalkozók és a természetes személyek képeznek kivételt. Az elektronikus postaládába küldött határozatok ugyanolyan jogi következményekkel járnak, mintha írásos formában kerültek volna kézbesítésre – a törvény által megszabott határidők teljesülését/lejártát is beleértve.”

Forrás:
Novembertől már elektronikus postaládákba érkeznek a bíróságok jogi személyeknek szánt levelei; Bumm.sk; 2016. augusztus 4.

Őszre már egymillió magyar állampolgárnak lesz új személyigazolványa

„Őszre már egymillió magyar állampolgárnak lesz új személyigazolványa – közölték a Magyar Idők érdeklődésére a Belügyminisztériumnál (BM).

Az elektronikus személyigazolvány (e-szig) bevezetésének fő célja egyrészt az okmány biztonságának növelése, másrészt az ügyintézés egyszerűsítése és gyorsítása volt, az utóbbival azonban akadnak még gondok.
Az új típusú személyi ez év január 4-e óta igényelhető. Legfőbb újdonsága a beépített chip, amely a személyazonosító adatok mellett a társadalombiztosítási és az adóazonosítási jelet, valamint – az adott okmánytulajdonos döntésétől függően – az ujjlenyomatot és az elektronikus aláíráshoz szükséges adatokat is tartalmazza. Ezzel lehetővé válik majd, hogy a hivatalos ügyeket akár otthonról is intézhessük, ehhez azonban okmányolvasóra is szükség van. A Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) jelenleg háromféle kártyaolvasót hitelesített, ezeket 13, illetve 30 ezer forintért lehet megvenni a kijelölt postákon, illetve a posta webshopjában.

Az okmányirodákba és a kormányablakokba a BM tájékoztatása szerint összesen több mint háromezer terminált telepítettek. Az adóhatóság (NAV), valamint az egészségbiztosító (OEP) ügyfélszolgálatai számára viszont csak korlátozott számban biztosítanak kártyaolvasókat. Az e-személyi használatához szükséges eszközök beszerzése ugyanis – mint hangsúlyozták – az egyes ágazati szereplők, illetve a szolgáltatók, és nem a KEKKH feladata. Információik szerint az egészségügyben a jövő év elejére tervezik a terminálok tömeges beszerzését, így az új személyivel rendelkezők jobban teszik, ha egyelőre magukkal viszik a tajkártyájukat az orvoshoz, meg a kórházba. A NAV-nál és az OEP-nél a rendszerfejlesztés folyamatban van, a szervezetek tájékoztatása alapján ősztől az e-személyit már náluk is lehet használni.”

Forrás:
Őszre már egymillió magyar állampolgárnak lesz új személyigazolványa; Haiman Éva; MagyarIdők; 2016. augusztus 6.

Informatika, távközlés, technika

Önvezető autók a jelenben és a jövőben

„Az önvezető autók kifejlesztése és piaci bevezetése a környezetvédelmi törekvések mellett az autóipar jelenlegi legnagyobb kihívása. A kiforratlan technológia problémái pedig sorra a felszínre kerülnek.
Bizonyára már mindenki hallott a Teslával történt halálos balesetről, aki kicsit is érdeklődik a közlekedés és az autózás iránt. A baleset óta azonban eltelt két hónap, és a sajtó érdeklődése nem hagyott alább, az autós társadalom pedig naponta hallhat újabb és újabb híreket, amelyek összefüggésben vannak, vagy összefüggésbe hozhatóak a balesettel, például a nemrég Svájcban történt eset, amely koccanással ért véget.

Fontos megemlíteni, hogy a Tesla autógyár már a kezdetektől fogva rendkívül innovatív járművek gyártását tervezte, kezdve a meghajtással, folytatva a vezetőt támogató rendszerekkel. Minden apróság azonnal sajtónyilvánosságot kap. Ezért egy halálos balesetről szóló hír igazi futótűznek számít.

Szükségesnek érezzük, hogy az esettel kapcsolatban pár dolog kerüljön előtérbe, amely az önvezető autók jövőjéről is képet fest. A Tesla által folytatott fejlesztési folyamat merőben eltér a hosszabb, történelmi múltra visszatekintő („hagyományos”) autógyárak megközelítésétől. A Tesla mindig hangsúlyozza, hogy a járműveibe épített funkciók valójában nyilvánossá tett, tesztelés alatt lévő rendszerek, soha nem szabad a vezetőnek teljesen rábíznia magát. A vásárló persze nem vett volna magának félkész járművet, a Tesla úgy építette meg az összes Model S-t, hogy az önvezetéshez szükséges szenzorok, elektromotorok, szervomotorok már mind be voltak építve a járműbe, csak az ehhez szükséges szoftvert kellett telepíteni. És ez a szoftver az, amelyet a gyártó még fejleszt. Az egyes fejlesztési fázisokban frissítéseket adnak az eladott járművekhez.

Mindeközben a többi autógyár is fejleszti az önvezetéshez szükséges funkciókat, de mindezeket rendszerszerűen tesztelik, így ha ezek megjelennek a kínálatban, akkor már egységes egészet alkotnak.

Az önvezetéshez szükséges rendszerek egyes alfunkciói egyébként az új autók tulajdonosai számára nem ismeretlenek. A felsorolás rögtön a sebességtartó automatával kezdődik, amely alkalmazkodik a forgalom ritmusához, megfelelő követési távolságot tart, és szükséges esetben meg is áll. Górcső alá vehetjük még a vészfékező asszisztenst, a sávtartó segédet, a táblafelismerő rendszert. Minden olyan funkció, amely levesz egy feladatot a járművezetőről, egy lépés előre. Honlapunkon is olvashattak arról, hogy a Google a fejlesztések során arra is figyel, hogy a kerékpárosokat is megfelelően észlelje az önvezető autó.

A fejlesztés igazi nehézsége, hogy a közúti közlekedésben hiába követünk szabályokat, a körülmények sehol sem azonosak. Gondoljunk csak azokra a sajátságos esetekre, amikor a városi forgalomban egy adott csomópontban mi magunk sem tudjuk eldönteni, hogy vajon van-e elsőbbségünk, vagy nincs. Vagy azokra a téli körülményekre, amikor csupán emlékezetből, vagy a meglévő nyomokból következtetjük ki a forgalmi sávok helyét a hólepel alatt. Ezt az önvezető autónak tudnia kell, sőt ilyen kétes helyzetekben döntenie is szükséges.

Ebben a helyzetben merül fel talán a legfontosabb kérdés, a felelősség. Önvezető járműben ki a járművezető? A magyar jogi szabályozás a közlekedéssel kapcsolatosan alapvetésként kezeli, hogy a járműnek vezetője van. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. §-a a közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogait és kötelezettségeit definiálja, ennek az (1) bekezdése így fogalmaz:

„A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy – meghatározott feltételek teljesítése esetén – járművezetőként bárki igénybe veheti.”

A közlekedésben járművel résztvevő személy tehát nem is lehet más, mint járművezető. Az önvezetés képessége viszont éppen azért vonzó, és lehet hasznos funkció, mert az emberi tényező kizárható. A számítógép azonban ma még nem tud helyettünk vezetni. Mindaddig, amíg az autógyártók vezetéstámogató rendszereket fejlesztenek, és nem vállalják fel a tényleges önvezetéssel járó felelősséget, az „önvezetés” a nevével ellentétben csak segéd funkció marad. És ha ez megvalósult, akkor szükség van arra is, hogy a jogalkotók is meghatározzák a járművezető és az önvezető autó, azaz a gyártó felelősségét, mert a jelen állás szerint az önvezető autónak is van felelősségre vonható vezetője.

Az autógyárak sorra jelentik be az önvezető autókra vonatkozó fejlesztési projektjeiket, vagy azok eredményeit, az úttörőnek számító Tesla pedig a sajtó kereszttüzében áll. Természetesen ennek igen egyszerű oka van. A vállalat önbizalmát is jól jellemzi, hogy a kísérleti fázisban lévő vezetéstámogató rendszereket (amely nem hagyható felügyelet nélkül) egyszerűen Autopilotnak nevezik. A balesettel kapcsolatban azonban minden negatív megnyilvánulás azzal az egységes véleménnyel zárul, hogy a Teslával történtek felgyorsítják az önvezető technológia fejlesztéseit annak érdekében, hogy ne ismétlődjön meg hasonló eset.”

Forrás:
Önvezető autók a jelenben és a jövőbe; Ávár Gergő; Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Jármű Főosztály; 2016. augusztus 1.

Budapesti elektronikus jegyrendszer: a BKK szerint újra kell tervezni a projektet

„A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósága úgy döntött, hogy újra kell tervezni a fővárosi elektronikus jegyrendszert, mert kiderült, hogy az a korábbi menedzsment által rögzített műszaki feltételekkel működésképtelen lenne – közölte a BKK csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint majdnem egy évig tartó átfogó vizsgálatok után megállapították, hogy a projekt előkészítése és tervezése nem volt kellően megalapozott, és a rendszer még alapszinten sem működött volna. A műszaki kiírás számos helyen hibás, hiányos vagy ellentmondásos volt, a szükséges építészeti munkák és a szoftverintegrációs feladatok kimaradtak a szerződésből. Nem lehetett tudni továbbá, hogy a beléptetőkapuk mekkora torlódást okoznának, és bizonyos jogszabályi követelményeket – katasztrófavédelmi, biztonsági előírásokat – is figyelmen kívül hagytak. Ezenkívül az is kiderült, hogy a fejlett adatátviteli rendszer működtetéséhez nem elég a szerződésekben szereplő 3G adatkapcsolat, helyette 4G szükséges.

Megállapították azt is, hogy az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem integrált, “kulcsrakész” elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre szoftveres integráció nélkül. Ezen felül időközben a projekt lényeges elemeit érintő jogszabályok – például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény – is megváltoztak, ezt pedig az eredeti konstrukció nem képes kezelni – tették hozzá.

Közölték: a BKK megteszi az újratervezéshez szükséges lépéseket, amivel nemcsak a jogszabályi feltételeket teljesüléséről gondoskodik, hanem csökkenti az utasok adminisztrációs terheit is. Utóbbi különösen fontos, mivel a regisztrációs folyamat eredeti elképzelések szerinti megvalósítása “elfogadhatatlan és kezelhetetlen állapotot eredményezett volna”.

Jelezték, hogy a 3-as metróval kapcsolatos elemek a felújítás miatt kikerülnek a 2017 végén záruló projektből, és annak második fázisában valósulnak majd meg.”

Forrás:
BKK: újra kell tervezni az elektronikus jegyrendszert; MTI/Híradó.hu; 2016. augusztus 4.
A tervezési hibákat is orvosolni kell az elektronikus jegyrendszer újratervezésekor; Budapesti Közlekedési Központ; 2016. augusztus 4.

Budapesti elektronikus jegyrendszer: Vitézy Dávid válasza

„…Az elektronikus jegyrendszer előkészítését 2011-től három éven át egy tapasztalt banki-informatikai, tömegközlekedési, jogi és pénzügyi szakértőkből álló csapat végezte, minden döntési ponton bevonva a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK igazgatóságát. A jegyrendszer megvalósítására alapos piackutatás után aprólékosan végiggondolt és kidolgozott tendert folytattunk le, több külföldi szakértőt vontunk be (olyanokat, akik pl. a londoni Oyster létrehozásában is részt vettek), és a teljes eljárást a finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakmailag felügyelte. A beszerzési eljárás minden vita nélkül zajlott le, ahol négy előminősített, nemzetközi nagyvárosi referenciákkal bíró pályázó adott be érvényes ajánlatot és sikeresen megkötöttük a szerződést Tarlós István főpolgármester jelenlétében (lásd a fotón) és közreműködésével – a visszamutogatási szándék már csak ezért is erőltetett, arról nem is beszélve, hogy a most hibákra “rádöbbenő” BKK igazgatóság számos, főváros által delegált tagja és elnöke az előző ciklusban is a testületben dolgozott.

Az elektronikus jegyrendszer projekt évtizedes lemaradást volt hivatott bepótolni, felváltva a teljesen elavult jegylyukasztós, rugalmatlan tarifarendszert és rossz látni, hogy 2014 vége óta, a BKK szétesésével a beruházás sajnos behozhatatlan késésbe került. A rendszer teljes, részletes tervezésének már régen le kellett volna záródnia, idén május óta az ingyenes utazásra jogosultaknak (pl. a 65 év feletti utasoknak) is ki kellene tudniuk váltani a kártyájukat – de ennek még nyoma sincs. Mivel a látható eredményeknek, a metró beléptetőkapuinak, a járművekre telepített kártyaleolvasóknak és a csipkártyáknak is lassacskán már működnie kéne, most elindult a mosakodás és a felelősségkeresés. Ennek újabb fordulóját látjuk most: a BKK mai közleményében nincs más, mint mellébeszélés, mosakodás, felelősséghárítás és visszamutogatás – egy szó sem esik róla, hogy az elmúlt több mint másfél évben mi történt érdemben a projekt megvalósítása érdekében egy állítólagos felülvizsgálaton túl.

20 hónapja döntött úgy a Főváros vezetése és a főpolgármester, hogy szétveri a BKK-t, mint integrált közlekedésszervezőt, elvonja számos feladatát és ennek jegyében leváltja a korábbi menedzsmentet. Az elmúlt több mint másfél évben így az elektronikus jegyrendszer projekt megvalósítása lényegében leállt, a projektben a tömegközlekedés működését, tarifarendszerét alapszinten sem értő, valamilyen más érdekeket szolgáló új arcok jelentek meg és a ezzel párhuzamosan hosszú ideje semmi látható nem történik. A hozzáértő szakembereket elküldték vagy sokan, látva a cégnél megjelenő legalábbis gyanús hátterű embereket és az egyre fokozódó kilátástalanságot, káoszt és dilettantizmust, maguktól felálltak – ez a környezet más beruházásokra is rányomja a bélyegét.
A közleményben foglalt állítások egy részére nem lehet konkrétan reagálni, mert csak általános vádaskodást tartalmaznak (“nem volt kellően megalapozott”), de a néhány, a BKK által leírt konkrét állításról egyértelműen kimondható, hogy hazugság. Nem igaz, hogy “az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem egy integrált, „kulcsrakész” elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre azok szoftveres integrációja nélkül”. Ezzel szemben a valóság az, hogy kulcsrakész megoldás volt a kiírás tárgya DBOM, azaz design+build+operate+maintain (tervezés, kiépítés, működtetés, karbantartás) konstrukcióban, természetesen beleértve a rendszerintegrációt. A konstrukciót a BKK, az EBRD és a Főváros egyetértésében választottuk, célja pedig az volt, hogy ugyanaz a cég üzemeltesse néhány évig a rendszert, amelyik részleteiben megtervezi és üzembe helyezi, hogy saját érdeke legyen a jó minőségű rendszer gazdaságos és magas színvonalú üzemeltetése. Ugyanezt az elvet követtük a FUTÁR vagy a MOL Bubi megvalósításánál is.

Lényegtelen részletkérdés a projekt egésze szempontjából, hogy 4G adatkapcsolat szükséges a rendszer működéséhez 3G helyett, mert az ilyen típusú technológiai fejlődés lekövetésére van lehetőség a szerződésben az EBRD beleegyezésével, ez nem okoz csúszást, késedelmet.

A jogszabályi megfelelőség (katasztrófavédelem, stb.) természetesen előírás volt a pályázat során – az ennek hiányára vonatkozó állítás is hibás, mindamellett persze, hogy a Katasztrófavédelemmel a rendszer beszerzését előkészítő csapat a BKV-t is bevonva egyeztetett.

Fontos kiemelni, hogy a korábban Budapestre megtervezettel azonos elvű rendszerek – a BKK közleményével ellentétben – immár a világ több nagyvárosában üzemelnek, Londonban vagy Chicagoban, de pilotüzemben például Szingapúrban is. Arról tehát nincs szó, hogy valami irreálisat álmodtunk – pusztán annyi volt a cél, hogy évtizedek tétlensége után egy teljesen korszerű, a napjaink technológiai szintjén elérhető rendszert valósítsunk meg, ami érintésmentes bankkártyák, NFC-s mobiltelefonok, okosórák, stb. elfogadására is alkalmas, nem csak hagyományos csipkártyákkal való utazásra…”

Forrás:
Facebook; 2016. augusztus 4.
Lásd még: Aláírták az elektronikus jegyrendszer szállítói és üzemeltetői szerződését; Budapest Portál; 2014. október 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Brüsszel: Horizont 2020 információs nap az intelligens városok és közösségek témakörében

„A rendezvény a „több területen átívelő tevékenységek” munkaprogram „intelligens városok és közösségek” elnevezésű kiírásának potenciális pályázóit célozza. A rendezvényt, a délutáni networking eseménnyel egyetemben, 2016. szeptember 23-án tartják Brüsszelben.
Az eseményen való részvételhez támogatás pályázható az EU_KP_16 felhívás [Pályázati felhívás az Európai Unió Horizont 2020 programjában, valamint egyéb közös EU-s és regionális programokban való magyar részvétel ösztönzésére] keretében.

További információk és regisztráció: https://ec.europa.eu/inea/en/news-events/events/2016-information-day-horizon-2020-smart-cities-and-communities

Forrás:
Horizont 2020 információs nap az intelligens városok és közösségek témakörében; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2016. augusztus 2.

Technológia, tehetség és tolerancia a város kitöréséhez

„Melyek azok a tényezők, amelyek egy várost sikeressé, versenyképessé, lakóit elégedetté teszik, magas jövedelmeket és foglalkoztatást generálnak vonzó, élhető környezetben? Erről beszélgetünk dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docenssel a Gazdasági és Társadalomtudományi tanszék tanszékvezetőjével és dr. Kovács Ernő egyetemi docenssel, a Georgikon Kar Nyugat-balatoni Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetőjével. Nem, ne lapozzanak tovább, ígérem, élvezni fogják! KRAFT-kisokos következik.

Mi a csuda az a KRAFT?
A Kreatív város, fenntartható vidék, röviden KRAFT egy győztes-győztes elvre koncentráló városfejlesztési stratégia, újszerű gondolkodásmód. A meglévő értékekre épít, lakosságának kreatív kapacitásait, hasznosítja a helyi hagyományok, adottságok, a kulturális jegyek figyelembevételével, a helyi közösség, a cselekedni akaró polgárok közös gondolkodása által.

Ki felel Keszthelyen a KRAFT-ért?
Kovács Ernő szociológus a projekt kőszegi programjának keszthelyi megbízottja. Az ő feladata a KRAFT-szellemiség népszerűsítése és a városi igények felmérése. Kutatócsoportjával a keszthelyi civil szerveződések ötleteit összefogva készített tanulmányt a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztésekről (CLLD).

Mi az az okos város?
Az okos városok az info- és telekommunikációs technológia, a széles sávú internet által nyújtott lehetőségeket felhasználva bővítik és modernizálák a lakosság és a vállakozások számára nyújtott szolgáltatásaikat, ezzel új alapokra helyezik a város fejlődését, hazai és nemzetközi versenyképességét.

És akkor mi az a kreatív város?
Az okos (technológiailag jól felszerelt) város kreatív várossá válik, ha a benne élők tudására és kreatív gondolataira, ötleteire támaszkodva alakítja a fejlesztéseit, elsősorban a a tudomány, a művészet, a technológia vagy a társadalmi kapcsolatok területén. A sikeres városokat a kreatív emberek jelenléte és a foglalkoztatottakon belüli magas aránya jellemzi. A magasabb iskolázottság, a felsőfokú végzettség nem jelent automatikusan kreativitást, és felsőfokú végzettség nélkül is lehet valaki nagyon kreatív, gondoljunk csak Steve Jobsra vagy Bill Gatesre. Ezért lenne fontos, hogy az iskolákban bátorítsuk az önálló gondolkodást, fejlesztve a problémamegoldó képességet.

De hogyan lesz kreatív az okos város?
A XXI. században az igazi húzóerő már nem a természeti erőforrás, nem az ipar, nem a hagyományos humán tőke, hanem az, hogy hogyan tud mindez innovatív módon hasznosulni. A kreatív gazdaság fejlődéséhez, sikeréhez, térnyeréséhez három alapvető feltétel – a 3 T – megléte szükséges: technológia, tehetség és tolerancia. A technikai-technológiai háttér legfontosabb eleme a széles sávú internetes lefedettség. Ahhoz, hogy tehetséges, önállóan gondolkodó, ötletelő és kezdeményező emberek innovatív elképzelésekkel bombázzák az illetékes helyeket, alapvető fontosságú a magas színvonalú képzés helyben, de a magasan képzett, tehetséges fiatalokat itt is kell tudni tartani, sőt olyan környezetet kell teremteni, amely idecsábítja őket máshonnan is. Ugyanakkor az új elképzeléseknek befogadásra is kell találniuk a térségben, amihez az újdonság, a szokatlan megoldások és formák iránti nyitottság kell, a tehetséges, ám gyakran különc emberek elfogadására, befogadására irányuló hajlandóság. A városnak toleránsnak kell lennie a másság, az újdonság, a szokatlan megközelítések iránt, ezzel biztosítva a társadalom sokszínűségét, gazdag, változatos összetételét, amely egyúttal a kreatív, innovatív ötletek serkentője is.

Hogyan javul ettől az itt élők életminősége?
A kreatív városokban, térségekben magasabb a bérszínvonal, és magasabbak a jövedelmek is. A jobb gazdasági helyzet a város egyéb ágazataira is hatással van: a magasabb jövedelem magasabb keresletet, fogyasztást generál. A kreatív mag jellemző igénye a szórakozás, a kikapcsolódás, a feltöltődés, amelyek így a város szabadidős, kulturális életének felpezsdítését is igénylik – ami viszont további jövedelemtermelő tényező.

A kreatív gazdaság nem igényel nagy mennyiségű nyersanyagot és munkaerőt, a közlekedési (elérhetőségi) viszonyokra sem túlzottan érzékeny, viszont fejlődése nagymértékben függ „puha” tényezőktől. A kreatív tevékenységet végzők, a kreatív vállalkozók számára a kommunikációs lehetőségek mellett a szellemileg inspiráló környezet, az életminőség, a szolgáltatások színvonala, valamint a helyi társadalom nyitottsága és befogadókészsége tekinthető a legfőbb vonzerőnek. Egy kreatív vállalkozás beindításához politikai cél lehet megteremteni a háttérfeltételeket: jogi és adminisztrációs szolgáltatást, üzletviteli tanácsadást, hogy a bürokrácia minél kevésbé rettentse el az ötletelőket, és a városba vonzza a kreatív embereket – munkavállalókat és vállalkozókat.

Hogyan válhat Keszthely a kreatívok fellegvárává?
A kreatív város vonzerői nagyrészt a minőségi turizmus vonzerőivel esnek egybe, így a minőségi turizmus fejlesztése a kreatív várossá válás feltételeit is részben megteremti – a kreatív fiatalok kellemes környezetben szeretnének élni, jó szolgáltatásokat akarnak, színvonalas szabadidőt, egyedi élményeket és wifit a Balatonon mindenhol. A másik, ami a civilek egyik célja is, hogy legyen egy olyan intézményük, egy kreatív civil központ, ahol képesek kibontakoztatni magukat. Itt nem az épület a lényeg, hanem a (kényelmi) szolgáltatások. Jó látni, hogy pezseg a város, a civilek felismerték azt, hogy érdekeltek ebben, és tenni is hajlandók érte. Szükséges annak felismerése, hogy ez kiadás mikor válik befektetéssé.

Hogyan teljesített eddig a térség?
A keszthelyi kistérség egy új felmérés szerint gyengén muzsikál. Toleranciában és tehetségben közepes teljesítményt nyújt a város, változásokra van szükség. A városvezetés, az alpolgármester részéről viszont jelenleg látszik igyekezet a helyzet jobbítására.

Mennyire „rondít bele” az elképzelésekbe a politika?
A politika mindig le fogja fölözni a maga hasznát, de a politikusok előbb-utóbb felismerik, hogy a növekvő jövedelmek a lakók elégedettségét is növelik, a gondolkodó, kreatív vállalkozások kedvezményekkel segítése pedig rájuk is jó fényt vet.

Hol tartunk a folyamatban?
Ha tíz-tizenöt éven belül nem történik gyökeres változás, Keszthely még kevésbé lesz élhető város. Egy 2009-es elégedettségi vizsgálat után ez év június elején készült egy újabb, amely alapján elmondható: az eltelt hét évben nem történt előrelépés. A kérdőíves megkérdezés során 90 fő – 30 vállalkozó, 30 civil és 30 lakos – véleményét rögzítették, és az eredmények kiértékeléséből kiderült: Keszthelynek jelenleg nincs arculata. Nincs tudatos imázsalakítás, ebben a formájában nem tudja ide vonzani a kreatív vállalkozásokat és ezen kell feltétlenül változtatni.”

Forrás:
Technológia, tehetség és tolerancia a város kitöréséhez; Monitor Magazin; 2016. augusztus 2.
Lásd még: Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD); Európai Bizottság (pdf)
Korábbi cikkeink a Kraft Programról: itt és itt

Airbnb: „Ha az egyetlen cél az adóelkerülés, akkor ez nem innováció”

„Az Airbnb felgyorsította, amit a fapados repülés beindított: nagyvárosok egyes részei válnak turistákra építő befektetők prédájává. Az osztrák főváros a folyamat elején tart. Az Airbnb-ről, a vállalkozás városra gyakorolt hatásairól beszélgettünk Klemens Himpelével, az osztrák főváros önkormányzatának szakértőjével.

– „Az innováció jobbá teszi az emberek életét” – írják a bécsi önkormányzat egyik sharing economyról szóló kiadványában. Egyetért ezzel?
– Megvan benne a potenciál, hogy jobbá tegye az életet, de jól meg kell nézni, milyen megosztáson alapuló innovációról van szó pontosan. A megosztás önmagában annyit jelent, közösen használunk erőforrásokat, ami jó ötlet lehet. Ha közösen használunk valamit, az kevésbé drága és a természeti erőforrásokat is kevésbé pazaroljuk. Ez nem egy új ötlet, erre alapultak a szövetkezetek is. Valószínűleg mindenki egyetért abban, hogy az autómegosztás, a biciklimegosztás, a városi közös kertek jó ötletek. A nagy, üzleti alapú sharing economy platformokkal van probléma, mert nem mindig tartják szem előtt a szabályokat. Ha betartják, akkor potenciálisan ezek is jobbá tehetik az életünket.

– Ha csak az Airbnb-re koncentrálunk, milyen érvek szólnak mellette és ellene?
– Nem újdonság, hogy lakásokat adnak ki magánszemélyek turistáknak, már az internet előtt is szálltak meg turisták apartmanokban. Teljesen érthető, ha egy család hotel helyett ezt a megoldást választja: olcsóbb, maguknak főzhetnek, stb. A bécsiek pedig kereshetnek egy kis pénzt. Viszont ha egy lakást egész évben turistáknak adnak ki, akkor azzal elveszik valaki elől annak a lehetőségét, hogy Bécsben lakjon. A másik nagy probléma, hogy a lakásukat ilyen platformokon keresztül kiadóknál is el kell érni, hogy a szabályokat betartsák és az adókat befizessék. Nagyon nehéz adminisztrálni ezt az új gazdasági szegmenst, mert mindenféle engedély nélkül bárki kiadhat szobát. 6000-nél több ilyen szállás van Bécsben – túlnyomórészt Airbnb –, nem állhatunk ott minden bőrönd mellett.

– Lehetséges egyáltalán az adminisztráció?
– Ha az ilyen platformok egyetlen célja az adóelkerülés, akkor ez nem innováció. A bécsi önkormányzatban úgy gondoljuk, sok szállásadó nem ismeri a szabályokat, ezért információs kampányba kezdtünk. Először mindenki számára világossá tesszük, milyen szabályokat kell betartani, és ha valaki ezután sem tartja be, akkor büntetést kell fizetnie.
Visszatérve az adminisztrációra, kikértük a platformoktól a szállásadók adatait. Ha megvannak az adatok, nem nehéz ellenőrizni, hogy mondjuk valaki befizette-e a kiadott szoba után a városi adót. Volt platform, ami kiadta az adatokat, volt amelyik személyiségi jogokra hivatkozva nem. Ezek nélkül az adatok nélkül valóban nagyon nehéz az adminisztráció és az adófizetés kikényszerítése. Márpedig ugyanebben a szektorban a hotelek befizetik az adókat.

– San Francisco, Barcelona, Berlin, Amszterdam. Csak néhány város, ahol igyekeznek korlátozni az Airbnb-t. Bécsben miért állnak máshogy a kérdéshez?
– Berlinben olyan törvényt hoztak, amely alapján tilos lakást kiadni turistáknak. Úgy tudom, ott jóval több Airbnb-lakás van, mint Bécsben, ami jól mutatja a tiltás eredményességét. Amszterdam szerződést kötött az Airbnb-vel, a cég gyűjti be a városnak az adót, és legfeljebb 60 napra adható ki egy lakás turistáknak egy évben. Bécsben körülbelül 6000 Airbnb-n keresztül kivehető lakás van, a második legnagyobb ilyen platformon 700. Amíg csak ennyi lakásról van szó, addig nincs probléma. A szociális lakásokat törvény szerint nem lehet így kiadni, márpedig Bécsben ez hatalmas része a lakásállománynak. Sokkal kisebb nálunk a lakáspiac, mint más hasonló méretű városokban, ez nagyon fontos különbség a korábban emlegetett városokhoz képest is.

– A bécsi lakásállományhoz mérve mekkora szám ez a 6000?
– Bécsben körülbelül 800 ezer lakás van, a legnagyobb részük bérlakás, nagyon kis részük van magánkézben. A bécsiek 60 százaléka él szociális bérlakásban, ezek nagy része önkormányzati tulajdon, kisebb hányada önkormányzati támogatással is működő szövetkezetek által épített lakás.

– Tulajdonképpen az önkormányzat szabályozza a teljes lakáspiacot?
– Nem a teljes piacot, de nincs még egy európai város, ahol ilyen magas az önkormányzati lakástulajdon aránya, ennek köszönhetően a bécsi lakhatás még mindig megfizethető. De Bécs egy nagyon gyorsan növekvő város, az elmúlt 15 évben 300 ezerrel nőtt a lakosok száma, ezért nálunk is tapasztalható volt az utóbbi évek lakbérnövekedése.

– Mi változott az Airbnb megjelenésével?
– Az önkormányzatnál rögtön elkezdtünk ezzel foglalkozni, amint megjelent úgy két és fél éve. Akkoriban még ezer kiadó szoba, lakás sem volt. Mindenki csodálkozott, miért foglalkozunk ilyen aprósággal, mi meg azt mondtuk, hogy ha más városokban nőtt az ilyen szállások száma, akkor Bécsben is nőni fog. Konferenciákat szerveztünk, hotelesekkel egyeztettünk, az lebegett a szemünk előtt, hogy kialakítsuk az igazságos verseny feltételeit.

– A bécsiek nem háborogtak?
– Egyedi esetek kerültek elő, amiket a média is felkapott, hogy például Airbnbben megszállók szétvertek valamit. Az ilyenek miatt volt háborgás, de mondom, ezek egyedi esetek. A rendszer a város megszokott életén belül működik, nincs olyan problémánk, mint például Barcelonának, hogy teljes utcákat, városnegyedeket veszítenek el a városiak a turisták miatt. Azért is akarjuk most szabályozni a területet, hogy ennek a lehetősége se alakuljon ki. Addig nincs semmi baj, amíg az Airbnb nem konfrontálódik a bécsiek mindennapi életével.

– Budapesten érzékelhető egy olyan trend, hogy befektetők veszik át az irányítást az Airbnb-piacon, akik csak azért vesznek meg belvárosi lakásokat, hogy turistáknak adják ki azokat. Bécsben is elindult ez a folyamat?
– Magánszállásadóknál már régóta volt ilyen, az Airbnb megjelenése után nem vettünk észre ilyesmit. Hallottam, hogy ez sok városban probléma de Bécsben nem tudunk ilyen projektről.

– A másik gyakran emlegetett gond, hogy teljes negyedeket elveszítenek a városlakók a turizmus és a dzsentrifikáció miatt.
– Bécsben is vannak városrészek, amelyeket inkább a gazdagabbak és a turisták laknak, használnak, de más városokkal összehasonlítva ez sem jellemző. Ennek is a kiterjedt szociális bérlakás-rendszer az oka, ugyanis ezek a lakások minden kerületben ott vannak. Az Airbnbnek az a szlogenje, hogy „Élj úgy, mint egy helyi!” nem is érvényes ezért Bécsre, mert az így kiadott lakások általában ugyanott vannak, ahol a hotelek. A legtöbb bécsi a X. kerületben lakik, ahol szinte egyáltalán nincsenek Airbnb-lakások.

– A hagyományosan a turizmusból élők jól fogadták az Airbnb-t?
– Természetesen nem. Leültünk velük is és érthető álláspontot fogalmaztak meg: ha mi betartunk minden játékszabályt, akkor a velünk egy pályán játszók is tartsák be ugyanazokat.”

Forrás:
„Ha az egyetlen cél az adóelkerülés, akkor ez nem innováció”; Kálmán T. Attila; nol.hu; 2016. augusztus 6.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkezdte a közösségi szálláshelymegosztó-portálok ellenőrzését

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkezdte a közösségi szálláshelymegosztó-portálok adatainak elemzését. A májusi adatok alapján több mint ezer bérbeadónak érdemes rendeznie az államkassza felé az ingatlankiadásból származó jövedelme utáni elszámolást.
Egyetlen közösségi szálláshelymegosztó-portál adatainak szisztematikus elemzéséből kiderült, hogy májusban 441 településen 5206 bérbeadó 8299 ingatlant kínált. Tételes átalányadózásra 3925-en jogosultak. Voltak olyan magánszemélyek is, akik több mint 20 ingatlant hasznosítottak. Esetükben az előzetesen becsült bevétel mintegy havi 50 millió Ft.

Az év elején felálló, átalakított, szolgáltató adóhivatal minden érintettnek segít a lehető legkedvezőbb adózási mód kiválasztásában. A költségvetés és a tisztességes adófizetők érdekében a NAV kockázatelemzői a rendelkezésére álló információkat összevetik a hónapról hónapra szisztematikusan legyűjtött adatokkal. A hivatal ellenőrzést csak akkor rendel el, ha valaki még ezt követően sem teljesíti megfelelően a kötelezettségeit.

Az ügyfélbarát adóhivatalnak nem a bírságolás a célja, hanem az, hogy mindenki a szabályokat betartva adja ki az ingatlanját, és ellenőrzésre, bírság kiszabására már ne is legyen szükség.

Érdemes a tételes átalányadózást választani, hiszen így szobánként évente mindössze 38.400 forint közterhet kell leróni. Ezen felül a vendégektől beszedett idegenforgalmi adót kell befizetni az önkormányzat kasszájába.

A szálláshelymegosztó-portálokon kínált ingatlanok kiadása nem bérbeadásnak, hanem szálláshely-szolgáltatásnak minősül, ezért adószám kiváltása, illetve a tevékenység végzéséhez a jegyző engedélye mindenképp szükséges…”

Forrás:
Több mint ezer lakáskiadónak érdemes most pótolnia az adózási hiányosságait; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. augusztus 4.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) újabb vizsgálatot indított az on­line szállásközvetítők piacán

„Nem száll le az európai és a magyar versenyhatóság az on­line szállásközvetítők piacáról, mivel érdemi versenyt szeretne látni a fogyasztók érdekében. A hotelek és egyéb szálláshelyek pedig kevésbé szeretnének függeni a foglalási portáloktól.

Július közepén 758 magyar szálláshely kapott online kérdőívet a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH), amelyben az online szállásközvetítői piac működése felől érdeklődött a hivatal. A versenyhatóság júniusban ugyan piaci beavatkozás nélkül lezárt egy többéves vizsgálatot a témában, de azt nem zárta ki, hogy a későbbiekben sem fog intézkedni. A GVH ugyanis megállapította, hogy korlátozott a verseny az online szállásközvetítők között, ami különösen aggasztó a koncentrált magyar piacon, de ebből a szempontból tavaly lényegesnek ígérkező változások történtek.

Az Európai Versenyhálózat monitoringbizottsága által még kilenc uniós tagországban folyó mostani vizsgálat lényegében arra kíváncsi, hogy online szállásközvetítők szerződéseiben tavaly megjelenő úgynevezett szűkített árparitás kellő mértékben fokozza-e a versenyt. Ennek lényege, hogy a szálláshelyeknek már csak azt kell vállalniuk, hogy a saját weboldalukon nem szerepeltetnek kedvezőbb árakat, mint amit az adott szállásközvetítőnek felajánlanak, míg korábban lényegében sehol máshol sem adhattak engedményt (például e-mailen, telefonon, személyesen) más szállásközvetítőnek. [árparitás: a szállodának minden csatornán ugyanazt az árat kell alkalmaznia, azaz nem teheti meg, hogy a Booking.com-on kínáltnál alacsonyabb áron kínálja szolgáltatásait, más közvetítőknél. Szerk.] Így ugyan az online szállásközvetítők megjelenésével átláthatóbbá vált a szálláspiac, nőtt a szálláshelyek közötti árverseny és a kapacitáskihasználtság is, érdemi árverseny azonban nem tudott kialakulni.

A szálláshelyek árai lényegében azonosak voltak minden értékesítési csatornán az ágazati vizsgálat által érintett időszak első felében – állapította meg a GVH.

„A szállodák többsége egyelőre nem tapasztalja, hogy erősödött volna az online szállásközvetítők közötti verseny, és nem csökkentek a jutalékok sem” – mondta Niklai Ákos, a HOTREC (Szállodák és Vendéglátóhelyek Európai Szövetsége) alelnöke. Miközben több országban, például Franciaországban és Németországban a nemzeti törvények tiltják bármilyen paritási klauzula alkalmazását, és hasonló szabályozás van folyamatban Olaszországban. „Az európai szállodaszövetség szeretné elérni, hogy tagjaik saját sorsukról mindenhol saját maguk dönthessenek – hangsúlyozta a magyar szállodaszövetséget is vezető Niklai Ákos. – Az elmúlt években ugyanis folyamatosan nőtt a szállodák függősége az online szobafoglalási portáloktól.”

A HOTREC az idén tavasszal 24 ország több mint kétezer szállodájában végzett felmérése szerint a szállodai közvetlen foglalások részaránya a 2013-as 59,4 százalékról 2015-ben 55,2 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban az online foglalási portálok részesedése a 19,3 százalékról 22,3 százalékra nőtt. Az online foglalási portálok piacát lényegében három nagy szereplő (Booking.com, Expedia, HRS) uralja, amelyek piaci részesedése összesen 92 százalék. Ráadásul a piac egyre inkább kétszereplőssé válik Európában, mivel a HRS jelentősen visszaesett az elmúlt két évben, a Booking.com viszont a piac 60 százalékát uralja. Így az online foglalási portálok piacán levő mintegy 200 ezer hotel – ezek 75 százaléka a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalat kategóriájába tartozik – van az egyik oldalon, és jelenleg a két domináns portál a másik oldalon.

A GVH már említett tanulmánya szerint a magyarországi szállásközvetítőkön keresztül foglalt szállások értéke 2010-ről 2014-re több mint három és félszeresére, a szállásközvetítők jutalékbevétele pedig több mint négyszeresére nőtt. A ténylegesen alkalmazott jutalékkulcsok igen széles sávban, 10 és 30 százalék között mozognak. A budapesti szálláshelyek jutalékkulcsa magasabb a vidéki szálláshelyekénél (jellemzően 3-5 százalékponttal), valamint a hotelek jutalékkulcsa magasabb az egyéb szálláshelyekénél.”

Forrás:
Újabb vizsgálat az online szálláspiacon; Márk Edina; Világgazdaság Online; 2016. augusztus 4.
Lásd még: 10 EU-tagország versenyhatóságának közös vizsgálata; Turizmus Online; 2016. július 22.
Egyedülálló HOTREC felmérés az európai szállodák értékesítéséről és teljesítményéről; Turizmus Online; 2016. július 19.
Tovább nőtt a szállodák függősége az online szobafoglalási portáloktól; Turizmus Online; 2016. július 19.
Austria moves on rate parity; Hotel Analyst; 2016. augusztus 1.

Szakirodalom

Szempontok az állammenedzsment megújításához : Fókuszban az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok irányítása

„Az állammenedzsment egyik kulcsfontosságú területe az állami és önkormányzati, összefoglalóan köztulajdonú gazdasági társaságok irányítása. A nemzetközi szakirodalom áttekintésével azonosítottuk a jól irányított köztulajdonú vállalatok kulcstényezőit. A köztulajdonú gazdasági társaságok irányítására vonatkozó hatályos jogszabályok jogi elemzésével megállapítottuk, hogy a jogszabályok olyan irányítási kereteket biztosítanak, amelyek összhangban vannak a nemzetközi ajánlásokkal. Ugyanakkor a 2011–2015. közötti időszakban nyilvánosságra hozott, az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzési tapasztalatait bemutató 113 számvevőszéki jelentés összehasonlító elemzésével alapvető és visszatérő, súlyos közpénzügyi következményeket eredményező irányítási problémákat tártunk fel, mint például a teljesítménykövetelmények, tervezés, önköltségszámítás és tulajdonosi ellenőrzés hiányát, hiányosságát. A rendszerszintű problémák orvoslására részletes ajánlásokat fogalmaztunk meg a köztulajdonú vállalatok tulajdonosi joggyakorlói, a felügyelőbizottságai és a menedzsmentjei számára.”

Forrás:
Szempontok az állammenedzsment megújításához; Domokos László, Várpalotai Viktor, Jakovác Katalin, Németh Erzsébet, Makkai Mária, Horváth Margit; Pénzügyi Szemle; 2016/2; 185-204. oldalak (pdf)

Hogyan lehet élhetőbb egy város? Online példatár készül az Okos Város Példatárhoz

„Az okos város fogalomnak egyelőre nincsen általánosan elfogadott definíciója, ám céljai mindenütt a világon azonosak: a városlakók jobb közérzetének biztosítása összetett városfejlesztési és -működtetési módszerekkel. A smart city kifejezés hallatán sokan kizárólag technikai megoldásokra gondolnak, holott inkább sokrétű kezdeményezések és kreatív ötletek az építőkövei annak a hosszú fejlődési folyamatnak, amelynek a végeredménye egy élhetőbb város. Minderre számos bizonyítékot találunk a frissített, online verzióban is hamarosan elérhető Smart City Példatárban, amely része a Lechner Tudásközpont nemrégiben elkészült háromrészes szakmai anyagának.

Egymást követik az új ötletek, fejlesztések, ezért a több száz Smart City koncepció keretében megvalósult hazai és nemzetközi terméket, szolgáltatást, projektet, szervezetet és jó gyakorlatot bemutató gyűjtemény digitális verziójának elkészítése jelenleg is zajlik. A Lechner Tudásközpont honlapjáról elérhető példatár eredetileg a Smart City Tudásplatform – Metodikai Javaslat melléklete, melynek célja, hogy bemutassa a smart city fogalom sokoldalúságát és összetettségét konkrét, gyakorlati példákon keresztül, valamint megismertesse a közönséggel, mit takar a living lab, vagyis a városi labor fogalma. A városi labor olyan valós, kísérleti és tesztelő közeg, ahol a felhasználók és a fejlesztők közösen dolgoznak egy-egy szolgáltatás, termék vagy alkalmazás fejlesztésén úgy, hogy a város élő szövetében és a helyi társadalomban vizsgálják a fejlesztés működését és a várható hatásokat.

Hogy az adatbázis napra kész legyen – mivel folyamatosan frissülő és megszűnő projekteket tartalmaz –, 2016 őszétől elektronikus formában, a készülő központi okos város honlapról lesz elérhető. A weboldal bárki számára lehetővé teszi, hogy keresni tudjon az adatbázisban angolul vagy magyarul – a hat okos város alrendszer mentén, meghatározott címkék segítségével, egy kulcsszót vagy akár egy konkrét várost megadva. Az egyes projektekhez rövid leírás és fotó is tartozik, a fejlesztő cég vagy város neve, valamint a projekt saját, közvetlen linkje. A térképes területi kereső felülete várhatóan év végére készül el, és a regisztrált felhasználók számára elindul a projektfeltöltés lehetősége is.”

Forrás:
Hogyan lehet élhetőbb egy város?; Lechner Tudásközpont; 2016. augusztus 4.

Gyorsjelentés a hazai internetezőkről

„A Gemius legfrissebb elemzése azt mutatja, hogy Magyarországon már 3,5 millióan interneteznek mobilról, 1,4 millió internetező pedig már nem néz naponta tévét.

Magyarországon 2016 júniusában 5 440 669 fő használta az internetet a 15 évesnél idősebb lakosság körében. Ez 64,4 százalékos internetpenetráció, amely megfelel az európai átlagnak és magasnak mondható a kelet-közép-európai régióban. Nagy részük (76,6%) napi szinten fogyaszt digitális tartalmat.

Bár még az asztali számítógépről internetezők vannak a legtöbben, 4 932 873 fő szemben a 3 539 355 fő mobilról internetezővel, vélhetően ez az arány hamarosan kiegyenlítődik.

Budapesten 1 123 327 internetező él, ami az internetezők 20,7 százalékát teszi ki. Az internetezők kicsivel több, mint fele (53,6%) él megyeszékhelyen vagy egyéb városban, kistelepülésen pedig 25,8 százalék.

A nemek arányát tekintve jelenleg a nők vezetnek, a felhasználók 51,2 százaléka nő, 48,8 százaléka férfi. Érdekesség, hogy az eszközök közül egyedül a tableten internetezőknél vezetnek a férfiak, 50,5 százalékos aránnyal.

A netezők 69 százaléka (3,8 millió fő) a 18–49 év közötti korosztályból kerül ki, ám a 60 év feletti felhasználók aránya is folyamatosan emelkedik, és már meghaladta a 10 százalékot.

Mind mobilon, mind tableten nagyobb arányban képviseltetik magukat a 18-29 évesek (32,8% illetve 32,7%) a PC-n internetezőkhez képest.

1,4 millió internetező már nem néz naponta TV-t, amely tartalomfogyasztás már a teljes mobilról internetező népesség 29 százalékára jellemző.

Érdekesség, hogy többen vannak azok a tableten internetező 18-29 évesek (70 935 fő), akik kevesebbet néznek televíziót (hetente egy-két napon vagy ritkábban), mint a tévénéző, tableten internetező 18-29 évesek (64 492 fő)…”

Forrás:
Q2 gyorsjelentés a hazai internetezőkről; Gemius; 2016. augusztus 4.

Nagyon drága a magyar mobilnet

„…A magyar mobilnet-helyzet ugyanis nem túl fényes nemzetközi összevetésben. Miközben a szolgáltatók világszínvonalú 4G-s hálózatot építettek ki (Sepsi Zsolt, a Telenor Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese, még azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy a magyarországi a világ egyik legjobb minőségű hálózata), a felhasználók egyelőre nem nagyon tartanak lépést ezzel.

Az OECD friss adatai szerint kutatása szerint ugyanis a mobilnet elterjedtségét tekintve utolsó előtti helyen állunk a tagországok közül, sőt ha a dedikáltan csak mobil adatra vonatkozó előfizetéseket is hozzávesszük, akkor gyakorlatilag az utolsó helyre szorulunk. Míg Magyarországon 100 lakosra 35,9 standard (hang és adat együtt) mobilelőfizetés, valamint 4,1 százalék dedikált mobiladat-előfizetés jut, addig Kolumbiában 28,3 standard, valamint 14,7 dedikált mobiladat-előfizetést mutatott ki az OECD-statisztika.

Ennek a mobilnet-előfizetők persze örülhetnek: nagyobb sávszélességen égethetik a korlátozott gigabájtjaikat. Másfelől ha nőne az előfizetői szám, akkor valószínűsíthetően az árakat is gyorsabban lehetne csökkenteni – már ha valami, például a szabályozási környezet, arra rákényszeríti az operátorokat.

A mobilnettel ugyanis egy a gond: nagyon drága
Nem véletlen, hogy egyelőre a magyaroknak csak alig több mint harmada fizet elő mobilnetre a hangelőfizetés mellé. Egy finn kutatócég, a Rewheel összevetette az EU-tagállamokban a mobilnet-árakat. A DFMonitor adatai alapján készítettek egy táblázatot arról, hogy 35 euróért melyik országban mekkora adatcsomagot lehet venni. [Az ábra forrása: DFMonitor]


Óriási a szórás. Míg Finnországban ezért korlátlan csomagot adnak, addig Magyarországon egy ilyen előfizetésbe 1 GB adatforgalom fér bele. Persze nem csak nálunk van drágaság: rajtunk kívül még 12 uniós tagállam van, ahol 10 gigánál kisebb csomagot adnak ennyiért. Szlovákiában 2 gigabájtot, Csehországban 3-at, de Németországban is csak 4 gigabájtot, igaz, ott saját szolgáltatásaik után nem számolnak forgalmat a szolgáltatók.

Három országban viszont még a magyarnál is rosszabb a helyzetben: Görögországban, Máltán és Bulgáriában.”

Forrás:
Betesz a mobilról netezés a tévének; Bitport.hu; 2016. augusztus 4.
Lásd még: A mobiltelefonok átlagos havi adatforgalma 1,4 GB Közép-Kelet-Európában, 2016. július ; Netkutatások.hu (angol nyelvű infografika)