Skip to main content

14. szám, 2017. április 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

További intézkedéseket tervez a kormány a digitális átalakulás érdekében

„Még ebben az évben új intézkedésekkel bővül a digitális átalakítás programja, a tervezett lépések javítják a vállalkozások és a mezőgazdaság felkészültségét, de kiemelt cél többek között az infrastruktúra és foglalkoztatás fejlesztése is – mondta Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos a napi.hu üzleti és pénzügyi portál informatikai konferenciáján.
A miniszteri biztos közölte, hogy a kormány tervei szerint még az idén elkezdődhet a vállalkozások digitális felkészültségének felmérése, állami közreműködéssel pedig üzleti tudásfejlesztési portál és a digitális kompetenciát segítő programok indulnak.

Deutsch Tamás kiemelt fejlesztési területnek nevezte az agráriumot is. Közölte, hogy az év közepére elkészülő gazdasági digitális stratégia részprogramjaként digitális agrárakadémia jön létre a termelők ismereteinek bővítésére. Fejleszteni kívánják az agrártanácsadók digitális felkészültségét, a termeléshez szükséges közadatokat pedig a mezőgazdasági adatintegrációs projekttel teszik elérhetővé – tette hozzá.

Elmondta, az állami egészségügyi rendszert érintő digitalizációs projektek őszre befejeződnek, de az okoseszközök egyre szélesebb körű használatára épülő fejlesztésekre is szükség lesz a jövőben.

A fejlesztési területek közül kiemelte a sportgazdaságot, amely az Európai Unióban a munkavállalók 7,5 százalékát foglalkoztatja és a szórakoztatóiparnak is húzóágazata, ezért a digitális átalakulási stratégiából sem maradhat ki – fogalmazott.

További fontos feladatnak nevezte az infrastruktúra fejlesztését annak érdekében, hogy Magyarország 2020 után az 5G-technológia felhasználása terén a világ élvonalába kerüljön. A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta azt is, hogy fel kell készülni az új típusú foglalkoztatási formákra, már jelenleg is 25-30 ezer betöltetlen informatikus munkahely lehet Magyarországon, és a következő évek során ennél is nagyobb tömegben lehet szükség magasan képzett, digitálisan is felkészült munkavállalókra.

Kérdésre válaszolva Deutsch Tamás kijelentette, hogy a vállalkozások digitális átalakulását segítő programokba a kormány a jövőben szeretne a jelenleginél sokkal több céget bevonni.

A konferencián Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, hogy a digitális átalakulás minden iparágat érint a termeléstől az ügyféloldalig. Hozzátette, hogy a legújabb technológiák ára évente 80 százaléknál is többet eshet, ezért rendkívül gyorsan terjednek, ami világszerte új kihívások elé állatja a gazdasági élet szereplőit.”

Forrás:
További intézkedéseket tervez a kormány a digitális átalakulás érdekében; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. március 31.

A közbizalom helyreállítása jó kormányzással (OECD)

„Az OECD kormányzati és területfejlesztési igazgatósága átfogó és széleskörű globális kutatáson alapuló jelentést adott közzé a közbizalom és a jó kormányzás kapcsolatáról Trust and Public Policy – How Better Governance Can Help Rebuild Public Trust címmel. Az OECD szerint a bizalomnak – vagy annak hiányának – kézzelfogható kapcsolata van a kormányzás hatékonyságával. Ennek ellenére a kormányok általában nem veszik komolyan az ebben rejlő lehetőségeket, illetve az ebből fakadó veszélyeket. A jelentés nem csal a közbizalomnak a szakpolitikai gyakorlatra irányuló befolyását vizsgálja, hanem konkrét kormányzati lépéseket is javasol a bizalom erősítésére.

A közbizalom erodálódása évek óta visszatérő kérdés, ami a 2008-as globális pénzügyi válságra vezethető vissza. Az akkori események alapvetően rendítették meg a közintézményekbe vetett bizalmat. A bizalom helyreállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormányok eredményesen küzdjenek meg olyan kihívásokkal, mint a jövedelemegyenlőtlenség, az esélyegyenlőtlenség, a magas munkanélküliség, a munka bizonytalansága, a klímaváltozás vagy a migráció.

A jelentés szerint a közbizalom helyreállításának két kulcseleme van: a kompetencia és az értékek – kompetencia a közösségtől kapott felhatalmazás megfelelő végrehajtására, valamint értékvezéreltség a döntéshozatalban. A közbizalom léte vagy hiánya alapvető hatással van arra, hogy a kormányzatok hogyan birkóznak meg olyan sokat vitatott kérdésekkel, mint az adózás, a migráció, a nyugdíjak, az infrastruktúra, az energetika, a pénzügyi intézmények szabályozása vagy a környezetvédelem. Megfigyelések szerint az erős közbizalom együttműködést hoz létre, míg a bizalomhiány ellenállást a kormányzati intézkedésekkel szemben – akár még olyan esetekben is, amikor az a polgárok kézzelfogható javára válna.
A jelentés négy politikai eszközt különösen erősnek tart a közbizalom javítására: 1) a feddhetetlenség alapelveinek világos és áttekinthető meghatározása (pl. az egyenlő bánásmód terén); 2) a feddhetetlenség demonstrálására alkalmas kritikus helyzetek lehetőségként kezelése (pl. nagy infrastrukturális beruházások vagy nagy események szervezése terén); 3) a politikai vezetők példamutatása (pl. vagyonnyilatkozat, átláthatóság); 4) közös sztenderdek és magatartásminták kialakítása és alkalmazása a közigazgatás minden területén (figyelembe véve, hogy a helyi önkormányzatok közvetlenebb kapcsolatban vannak a polgárokkal). A feddhetetlenség és a bizalom erősítésére az OECD 13 alapelvet javasol, 3 pillér alá rendezve:

  • Koherens és átfogó közbizalmi rendszer kiépítése
    1. a politikai és közigazgatási vezetés elkötelezettségének demonstrálása
    2. a közbizalmi rendszer intézményes felelősségének megteremtése
    3. stratégiai kockázati megközelítésen alapuló megközelítés
    4. magas szintű magatartási normák beállítása
  • A közbizalom kultúrájának művelése
    1. össztársadalmi megközelítés szorgalmazása
    2. befektetés a közigazgatási vezetők bizalomépítő tevékenységébe
    3. teljesítményalapú professzionális közigazgatás előmozdítása
    4. információk, tréningek, tanácsadás biztosítása a köztisztviselőknek
    5. nyitott szervezeti kultúra támogatása
  • A hatékony elszámoltatás lehetővé tétele
    1. irányítási és kockázatmenedzsment keretrendszerek alkalmazása
    2. hatékony jogi kényszerek alkalmazása a feddhetetlenség sérelme esetére
    3. külső rálátás és ellenőrzés megerősítése
    4. az átláthatóság és az érdekeltek elkötelezettségének erősítése

A közszolgáltatások színvonalának javulása fontos szerepet játszik a kormányzat iránti bizalom erősítésében, mivel az állampolgári elégedettség és a közbizalom között erős kapcsolat van. A polgárok szükségleteinek, tapasztalatainak és preferenciáinak jobb megértése jobban célzott szolgáltatásokat eredményez, beleértve a közszolgáltatásokat kevésbé igénybe vevő rétegeket is, alacsony költségű kiigazításokkal. Ez különösen erősen érzékelhető például az igazságszolgáltatás lehetőségének elérhetőségével vagy az oktatási reformokkal kapcsolatban.

A becsületes eljárás érzékelése a bizalom kritikus dimenzióját jelenti. A kedvező értékelés nagyobb elfogadást jelent a kormányzati intézkedések irányába, a szabályozók felé jobb megfelelést, a magatartásban nagyobb együttműködő készséget. Az ellenkezője ugyanakkor elutasítást eredményez, ami a tranzakciós költségek emelkedését eredményezi az emberek, a vállalkozások és a kormányzat számára is. A jelentés szerint talán a legfontosabb tanulság az, hogy a bizalom nem egyszerűen csak jelzi a sikert, hanem annál sokkal fontosabb: a siker elérésének egyik legfontosabb összetevője.”

Forrás:
Trust and Public Policy. How Better Governance Can Help Rebuild Public Trust; OECD, OECD Public Governance Review; 2017. március 27.

Mi a baj az okos város fogalmával?

„Mi a baj az okos város fogalmával?

Központosítás-párti, a technológiától remél megváltást, különböző településekre hasonló megoldásokat tukmálna rá, univerzalista, nagyváros-központú, üzlet-vezérelt. Az okos várossal foglalkozó szakmai-tudományos háttérmunka egyoldalú, a mai okos város programok nagy része egyenlőtlenség-fokozó hatású, a polgárok ellenőrzésének magasabb szintjét teremti vagy teremtheti meg, a sebezhetőség növekedéséhez vezet, a könnyen bevezethető és alkalmazható megoldások miatt csökkentheti a lakossági aktivitást.

A könyv az okos város irodalomban használt tipikus jellegzetességekből a ’jó várostól’ elvárt sajátosságokat formál. Az okos megoldásokkal élő város legyen alkalmazkodó, fenntartható, egészséges, biztonságos, kreatív és innovatív, együttműködésen alapuló, igazságos, nyílt, multikulturális, hálózatba kapcsolt. A lényeg pedig nem a mesterséges intelligencia, hanem a felhasználható tudások teremtése, alkalmazása, gyarapítása, megosztása. Együttesen: a tudás kormányzása.

Az áttekintés térben és időben több tucat helyszínre vezet. Bécstől Raguzáig, Cesky Krumlovtól Nyíregyházáig, Szegedtől Pápateszérig számtalan méretű és helyzetű települést emel egy-egy pillanatra a látótérbe, bemutatva az előttük álló kihívások, lehetőségek és megoldások legizgalmasabbjait. Különös alapossággal időzik Kőszeg, Keszthely és Zalaegerszeg, a Pannon régió emblematikus városai körül – hiszen a szerző két ösztöndíjas ciklust töltött abban a kőszegi szellemi műhelyben (ISES, majd IASK), amelynek egyik legfontosabb kutatási programjához és valóságalakításba forduló gyakorlatához („Kreatív város, fenntartható vidék”, KRAFT) csatlakozott. Azt vizsgálta, miként ölthetnek alakot a tudás jelenségcsaládjától, mint kályhától elindulva új megközelítésmódok a jövő településeinek és közösségeinek fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban, hogyan segíthetnek innovatív megoldások mindezt, s miként „fordíthatóak le”, válnak alkalmazhatóvá a gyakorlatban tudományos műhelyekben megfogalmazódó felismerések és módszertanok – és nem csak Kőszeg vagy a Nyugat-Dunántúl települései számára.”

Forrás:
Mi a baj az okos város fogalmával?; Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete; 2017. március 10.
Az ismertetett könyv adatai: Okos városok, kérdő-, és felkiáltójelekkel; Z. Karvalics László; Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete; 2017; ár: 2980 HUF; megrendelhető: info@iask.hu

Közigazgatás, politika

Deutsch: további intézkedéseket tervez a kormány a digitális átalakulás érdekében

„A magyar embereket és a vállalkozásokat a kormány nem szeretné megvédeni a digitalizációtól, hanem velük együttműködve szeretné felkészíteni őket az átalakulásra. Bár több munkahelyet szeretnének létrehozni mint amennyi megszűnik, hamarosan nem lesznek díjbeszedők és parkolóőrök sem – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos a Napi.hu által szervezett CIO-Fórum 2017 konferencián.

Az miniszeri biztos nem osztja azt a nézetet, hogy jövőben beszélünk a digitalizáció által megformált világtól, ugyanis ebben élünk már lassan egy évtizede és természetesen élünk benne most is.

A változás folyamatos, így a kormány célja, hogy ne az történjen a magyarokkal, hogy nem lesznek tudatában ennek a folyamatnak. A kérdés, hogy az emberek és a cégek hogy lehetnek a digitalizáció nyertesei.

Ma minden országban megfogalmaznak digitális stratégiát. Még olyan fejlett gazdaságokban is mint Japánban Németország.

Sokan félnek
A digitalizációval kapcsolatban sokakban merülnek fel félelmek, amelyeket nem hagyhatunk kibeszéletlenül. Ilyen például az, hogy vajon az internet hétköznapivá tétele az oktatásban, nem növeli-e az online zaklatás veszélyét. A válasz egyébként az hogy nem, mert a kormány kidolgozta az gyereket védelméről szóló stratégiát.

Ilyen félelem lehet az, hogy a munkahelyeket elveheti-e a robotok. Ez Deutsch Tamás szerint még az olyan szakmákat is érintheti, mint például az újságírói.

Mi lesz a munkahelyekkel?
A kormány azt szeretné, ha a digitalizációval több munkahely jönne létre, mint amennyi megszűnik. Ezért többek között segítik a mikrovállalkozások átállását, képzéseket tartanak, tudásközpontot hoznak létre.

Segítik az agrárium digitalizációját is; Idén létrejön majd a digitális agrár akadémia, ingyen oktatják majd az termelőket a digitális kompetenciákra. Létrehoznak egy tudásbázist, amelyben a termeléshez szükséges közadatokat teszik elérhetővé – mondta a miniszterelnöki biztos.

Emellett nem mehetünk el az egészségügy digitalizációja mellett sem. Az okos eszközök egyre elterjedtebbek itthon is. A magyar fiatalok körében például az okos órák elterjedtsége a harmadik helyen áll Európában.

Mi a helyzet a sporttal?
A digitalizációból a sport sem maradhat ki, hiszen a sportolók teljesítményét akkor lehet fokozni, ha rengeteg feldolgozható adattal rendelkezünk. Deutsch Tamás példaként az európai és az amerikai kosárlabda közti különbséget hozta fel. Előbbi lassított felvételnek tűnik utóbbihoz viszonyítva. Ennek egyik oka, hogy az USA-ban rengeteg adattal rendelkeznek, amelyet fel is dolgoztak.

Digitális Munkaerő Program
Jelenleg Magyarországon vélhetően már nem 22 ezer, hanem 25-30 ezer betöltetlen informatikusi állás van. A kormány célja az is, hogy az átlagnál magasabb digitális kompetenciával rendelkező embereket képezzenek itthon.

Aki a gyerekének pályaválasztási tanácsot ad, az ne javasolja a díjbeszedő állást, mert hamarosan megszűnik a digitalizáció miatt. Bár az is modern megoldás, hogy valaki leolvassa a közüzemi óraállását és sms-ben beküldi a szolgáltatónak, de hamarosan erre sem lesz szükség. Hasonló munkakör a parkolóőr is.”

Forrás:
Lassan nem jön többet a díjbeszedő és a parkolóőr; Szász Péter; Napi.hu; 2017. március 31.

Veszélybe kerülhet a nyíregyházi buszközlekedés

„Leállhat májusban a busz tömegközlekedés Nyíregyházán, mert a helyi önkormányzat többszöri egyeztetés után sem tudott megállapodni a szolgáltatás finanszírozásában. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ (ÉMKK) Zrt. a veszteségei pótlására az elmúlt években fizetett 430 millió forinttal szemben idén 915 millió forintot kér a várostól. Az ÉMKK által igényelt összeg és a város által eddig fizetett összeg között így 485 millió forint a különbség.

A város közgyűlése csütörtökön úgy döntött, hogy levélben fordulnak Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez, a feladat- és hatáskörrel rendelkező tárca vezetőjéhez. Arra kérik a minisztert, hozza meg a szükséges döntést annak érdekében, hogy a közszolgáltatás május elseje után is folyamatos lehessen.

Lapunk kérdésére Rendes Sándor, az önkormányzat sajtószóvivője elmondta: már korábban egy Seszták Miklós miniszterrel folytatott közös megbeszélésen létrejött egy egyezség, ami rendezte volna a helyzetet. – Arra nincs rálátásunk, hogy a közlekedési cég időközben ettől miért állt el. Most a közgyűlés ismét tett egy olyan javaslatot, amely mindkét fél számára elfogadható módon rendezheti a problémát, és egyben kérte a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter urat, hogy járjon el a cég felé a mindenkit megnyugtató megoldás érdekében – tette hozzá.”

Forrás:
Veszélybe kerülhet a nyíregyházi buszközlekedés; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2017. március 30.

Az NGM már a VEKOP teljes keretösszegére meghirdette a pályázatokat

„A Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) teljes hét évre (2014-20) vonatkozó keretösszegét sikeresen meghirdette pályázatok formájában a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány által kitűzött március 31-i határidőre – jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szombaton.
A program hét évre meghatározott keretösszege 258,5 milliárd forint volt, amely mellé a kormány további 18,7 milliárd forint forrást adott 2017-ben, így az elmúlt két évben 277,2 milliárd forint összegben 98 pályázati felhívás jelent meg.

A program részben területi szereplők, Pest megye, Budapest és Érd fejlesztéseihez biztosít forrásokat, a helyi gazdaság megerősítésére és a helyi foglalkoztatás bővítésére, a szereplők saját fejlesztési elképzeléseit támogatva. A szereplők a saját maguk által tervezett integrált területi programok alapján juthatnak a számukra előre meghatározott, allokált támogatási összeghez – emlékeztetett az államtitkár.

Emellett a Vekop ágazati felhívásokat is magában foglal, amelyek négy másik operatív program, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop), a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop), az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (Efop) és a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program (Köfop) részben, vagy teljes mértékben a Közép-magyarországi régióra kiható forrásait tartalmazzák, a Vekop keretében megjelentetve.

A Vekopban kizárólag Pest megye, Érd és Budapest területén, saját fejlesztési elképzeléseik esetében 43,6 milliárd forint, az ágazati felhívások keretében a teljes Közép-magyarországi régióban 233,6 milliárd forint áll rendelkezésre a kormány által megítélt többletforrásokkal együtt.

A programban megjelent 98 felhívásból 68 nyitott, 30 már lezárult – ismertette az államtitkár. Hozzátette: A források többek között mikro-, kis- és középvállalkozások, kutatóhelyek, egyházak, civil szervezetek, egészségügyi szolgáltatók, nonprofit szervezetek, helyi önkormányzatok és helyi nemzetiségi önkormányzatok, állami és önkormányzati fenntartású intézmények, valamint a szolgáltatásaikat igénybe vevő állampolgárok számára érhetőek el.”

Forrás:
Az NGM már a Vekop teljes keretösszegére meghirdette a pályázatokat; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. április 1.

Tovább egyszerűsödik a céges adminisztráció

„Az üzleti szabályozási környezet javítása volt a fő témája a Nemzeti Versenyképességi Tanács első ülésének – közölte a Magyar Időkkel Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A következő időszakban egyre gyakrabban ül össze a tanács, hogy olyan javaslatokat lehessen megvitatni, amelyeket az Ország­gyűlés már a tavaszi ülésszakán napirendjére vehet.

Hat területet vitattak meg a Nemzeti Versenyképességi Tanács alakuló ülésén a felek, elsősorban azokat a lehetőségeket, amelyek az üzleti szabályozási környezet javításához szükségesek, és amelyekkel rövid távon érdemben javítható a versenyképesség – tájékoztatta a Magyar Időket Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A részletekkel kapcsolatban elmondta: a cégalapításnál elsősorban a különböző költségek csökkentésére, valamint az egyéb regisztrációs kötelezettségek egyszerűsítésére törekedhetnek.

Az építési engedélyeknél érdemes lenne szűkíteni az azok kiadásához szabott határidőt, illetve korlátozni a hatósági hosszabbítás lehetőségét, mivel a jelenlegi rendszer késlelteti az üzleti befektetések gazdasági hasznosulását. A villamos hálózatra csatlakozás Magyarországon kiugróan időigényes: a teljes folyamat 257 napig tart, messze a leghosszabban a régióban. A lehetséges beavatkozások a terhelő közműcsatlakozás létesítésével kapcsolatos kötelezettségek, valamint az ezekhez kapcsolódó eljárási határidők mellett a csatlakozási díjak csökkentésére irányulhatnak.

Rákossy kiemelte: erősíteni kell a cégek kisebbségi tulajdonosainak jogait, hogy időben értesüljenek a döntésekről, illetve adott esetben kezdeményezhessék a jogi felelősségre vonást. A versenyképesség érdekében csökkenteni kellene az adózással kapcsolatos ügyintézést, mivel a cégeknek átlagosan 277 munkaórát kell a bevallásokra fordítaniuk. Szintén a vállalkozások védelme érdekében fontos lenne a csődtörvény módosítása, mivel a hitelezői követelések megtérülési rátája a visegrádi országok közül nálunk a legalacsonyabb.

– A testület a jövő héten tartja a következő ülését, majd gyakori egyeztetésekre lehet számítani. Főként azért, hogy olyan gyakorlati javaslatokat lehessen megvitatni, amelyek még bekerülhetnek az Országgyűlés tavaszi jogalkotási naptárába. Rákossy Balázs felidézte: a versenyképességi tanács megalakulásának elsődleges célja volt, hogy felzárkózzunk a fejlettebb nyugat-európai országokhoz, ehhez pedig a termelékenység és a versenyképesség növelésére van szükség. A munka a gazdasági élet kiemelkedő szereplőivel együtt folyik, a tanács tagjai az üzleti szféra, a gazdasági szervezetek, valamint a tudományos élet elismert képviselői.”

Forrás:
Tovább egyszerűsödik a céges adminisztráció; Nagy Kristóf; Magyar Idők; 2017. április 1.

Szakértő: lemaradásban vannak a humán szektor beruházásai

„Jelentős lemaradás volt tapasztalható az oktatás, az egészségügy és a szociális szektor beruházásaiban tavaly 2015-höz képest, pedig ezek a gazdaság hosszú távú versenyképessége, a nagy hozzáadott érték szempontjából fontosak – figyelmeztetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az M1 aktuális csatornán szombat reggeli műsorában.

Csath Magdolna közgazdász kifejtette: egy ország versenyképességének szempontjából minimális feltétel, hogy az állam legalább ne gátolja a vállalkozásokat. Ezen a téren is nagyot lehet lépni, ha olyan konkrét kérdéseket kezelnek, mint az, hogy az adóbevallás minél kevesebb időt és kiadást jelentsen egy vállalkozás számára, vagy csődhelyzetben a kisebbségi tulajdonos milyen védelmet kapjon – tette hozzá.
A foglalkoztatási helyzetre kitérve a közgazdász elmondta: Magyarországon a legnagyobb hiánycikk a munkaerő, és miután a külföldre áramlás stagnál, a közfoglalkoztatottak száma pedig csökken, vélhetően a versenyszférában dolgozók száma nő.

Csath Magdolna rámutatott, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak aránya már meghaladja a 67 százalékot, ez az arány közelít a 70 százalékos európai átlaghoz. A pozitív folyamatok között említette, hogy fiatalok körében 11 százalékra csökkent a munkanélküliség.”

Forrás:
Szakértő: lemaradásban vannak a humán szektor beruházásai; Magyar Idők; 2017. április 1.

Az évszázad kórházberuházásai kezdődhetnek Budapesten

„A teljes fővárosi egészségügyi ellátás megújulhat 2025-re az elkészült átfogó fejlesztési koncepció alapján, amely szerint a három „szuperkórház” mellett az összes fekvőbeteg-intézményt korszerűsítenék. A Semmelweis Egyetem fejlesztési tervével összehangolt kormány-előterjesztés szerint a Dél-Budára tervezett vadonatúj kórházat az orvosegyetem működtetné – írja keddi számában a Magyar Idők.
Cserháti Pétert, az Egészséges Budapest Program (EBP) miniszteri biztosát idézve a lap arról ír: a javaslatot összehangolták egy másik nagy projekttel, a Semmelweis Egyetem fejlesztési tervével, az egyetemi klinikáknak ugyanis a kutatási, oktatási feladatok mellett a jövőben is jelentős szerepet kell vállalniuk a budapestiek ellátásában.

Az előterjesztés alapján a XI. kerület Dobogó nevű városrészében egy 1058 ágyas modern tömbkórházat húznának fel. Ide költöztetnék a Kútvölgyi úti klinikai tömb összes osztályát, a két gyermekklinikát a Tűzoltó, illetve a Bókay utcából, az egyik női klinikát, valamint a nagy traumatológiát és az idegsebészetet a Szent János Kórházból. Észak-Budán egyelőre nem alakítanak ki centrumkórházat.

A Kútvölgyi út kiürülő kórházépületében ugyanakkor egy átfogó korszerűsítést követően 550 ágyas gyógyintézmény jönne létre, amely megfelelően el tudná látni a közép-budai régió lakosságát. A Szent János Kórház területén a jövőben krónikus és rehabilitációs ellátás folyna 300 ágyon, míg Észak-Pesten a Honvédkórház lesz a „szuperkórház”. A tervek szerint itt is új tömb, illetve épületszárny létesül, ide költöztetik majd a Podmaniczky utcából az egykori MÁV-kórház osztályait, és több új egység között infektológiát is kialakítanak, nagyjából megduplázva a jelenleg csaknem 600 ágyas kapacitást.

A cikk szerint a dél-pesti centrumkórház gerincét egy, a Nagyvárad térre tervezett 1300 ágyas új épülettömb adja, amelyet az Egyesített Szent István-Szent László Kórház területén húznának fel. Ez, valamint a kórház felújítandó épületei és az Országos Kardiológiai Intézet együttesen biztosíthatja a régióban élők sürgősségi ellátásának legmagasabb szintű bázisát. Dél-Pesten ezzel együtt egy országos intézeti campus is létrejönne, kardiológiai, infektológiai, hematológiai és traumatológiai, valamint az Üllői út másik oldalán, a Heim Pál Kórházból kialakítandó gyermekgyógyászati intézettel.”

Forrás:
Az évszázad kórházberuházásai kezdődhetnek Budapesten; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. március 28.

Március végéig kiírják a teljes uniós keretre a pályázatokat

„Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a hónap végéig az összes, 2014 és 2020 közötti uniós forrásra kiírják a pályázatokat, a rendelkezésre álló 8900 milliárd forint 53 százalékát már lekötötték.
A miniszter erről az Országgyűlés hétfői ülésén beszélt a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról szóló vita indítójaként.

Elmondása szerint azzal, hogy a forrásokra már most kiírják a pályázatokat, ötéves előnyben vannak ez előző ciklushoz képest, mivel a programokat öt év múlva kell lezárni, így arra is lehetőség van, hogy látni lehessen: a kormány mire tudja és akarja a forrásokat felhasználni.

Lázár János tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló keret 53 százalékát már lekötötték, 4400 milliárd forintról van szerződés, amelyet 20 ezer nyertes pályázat között osztanak szét. Jelezte, hogy 124 ezer pályázat érkezett, ami azt is jelenti, hogy a források jól vannak „megcímkézve”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az uniós intézményrendszer sokat tesz azért, hogy az unió nettó befizetőinek „hazai lábai” kedvező helyzetben legyenek, 2007 és 2014 között a források mindössze 15 százaléka került a magyarokhoz, a többi esetben működött a „multinacionális tőkeszivattyú”. Most 57-58 százalék kerül a magyar kkv-szektorhoz, a kormány célja 65 százalék.

Elmondta azt is, hogy a pénz felhasználásának szabályait az európai bizottság határozza meg, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok minél hamarabb jussanak pénzhez, megpróbálják a forrásokat felgyorsítani, egyszerűsíteni és decentralizálni.

Lázár János beszélt arról is, hogy 2020 után várhatóan átalakul az uniós kifizetések rendszere, a visszatérítendő támogatások korszaka jön, csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya, és központosítani akarják a pénzek elosztását. Ez Lázár János szerint azt fogja jelenteni, hogy sem a parlament, sem a kormány nem szólhat majd bele az elosztásba, mert arról Brüsszelben hoznak döntést.

A korrupcióról szólva Lázár János közölte: hiba lenne azt mondani, hogy a korrupciót teljesen távolt tudják tartani az intézményrendszertől. Az ellenzék szerinte egy olyan csoport beszerzéseit vitatja, amelynek részesedése öt százalék, a többi 95 százalékban még csak kérdés sem merül fel az ellenzék részéről. Az unió kimutatásai alapján az előző ciklusban 8, 2014-óta viszont már csak 3-5 százalék körül van a hibás elszámolású számlák aránya.

A miniszter beszélt arról is, hogy a kormány célja 2017-ben a területi különbségek csökkentése, a lemaradás megfordítása, a felzárkózás esélyének megteremtése, a versenyképességi problémák orvoslása. Ebben nyújtanak segítséget az uniós források is. Megjegyezte: nem elég a pár százalékos GDP-növekedés, 5-6 százalékos folyamatos bővülés kell ahhoz, hogy esélyünk legyen megközelíteni az osztrák életszínvonalat. De az országon belül is vannak különbségek, amelyeket csökkenteni kell.

A témáról szóló vitára több mint hét óra áll rendelkezésre, a kabinet 40 perces nyitóbeszédét követően a kormánypárti képviselők négy órában fejthetik ki véleményüket, míg az ellenzéki és független képviselőknek ugyanerre összesen három órájuk lesz.”

Forrás:
Március végéig kiírják a teljes uniós keretre a pályázatokat; Miniszterelnökség; 2017. március 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Konferencia a digitálisan létrejött dokumentumokról

„Olyan szemléletre van szükség a hazai digitális iratkezelésben, amely a közös örökség megőrzése iránti felelősségben, világos szereposztással tudja az intézményeket elhelyezni. Erről Prőhle Gergely beszélt szerdán a digitálisan létrejött kéziratok kezeléséről szóló konferencián.

Közös álláspont
A digitális dokumentumok használatával kapcsolatban az intézményeknek közös álláspontra kell jutniuk, egyértelműbb pozíciót megfogalmazniuk azok felé, akik a forrást biztosítják – hangsúlyozta a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az intézményben szervezett kétnapos rendezvényen mondott köszöntőjében.

Prőhle Gergely felvetette annak kérdését, hogyan lehet a napjainkban keletkező elektronikus dokumentumokat filozófiatörténeti szempontból összehangolni a korábbi, papír alapú kezeléssel. Példaként kitért arra, hogy a Digitális Irodalmi Akadémia az irodalmi élet egyedülálló kezdeményezése, amely növeli a hozzáférhetőséget és a szöveggondozás más minőségét jelenti, mint a korábbi nyomtatott kiadói változatok, és ezzel hozzáadott értéket ad.

„Az Arany János-évforduló kapcsán a hazai bölcsészeti műhelyek, intézmények több százmillió forintos támogatást kapnak, ami által az aranyi életmű mentén is jobban strukturálható az együttműködés, a szereposztás a különböző digitalizációval foglalkozó magyar intézmények között” – jegyezte meg a PIM vezetője.

A digitálisan létrejött dokumentumok múzeumi kezelése égető probléma
Szólt arról is, hogy egy olyan közgyűjteményben, mint amilyen a Petőfi Irodalmi Múzeum, Móricz Zsigmond csizmája ugyanúgy meg tud jelenni, mint művei digitalizálva, így a gyűjteményezés kézzelfoghatóságát lehet egyesíteni a művek digitális megőrzésével.

Palkó Gábor, a PIM tudományos titkára, a DigiPhil projekt vezetője azt mondta: a digitálisan létrejött (born digital) dokumentumok múzeumi kezelésének problémája a kortárs archívumi gyakorlatok egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legégetőbb kérdése.

Hozzátette: a beérkező hagyatékokban egyre több digitális hordozó található, de ezek állományvédelmére, archiválására és kutathatóvá tételére Magyarországon még nincsenek széles körben elfogadott múzeumi, könyvtári munkamenetek. Fontosnak nevezte a kérdésben a nemzetközi tapasztalatok megismerését, amelyre a konferencia csütörtöki angol nyelvű workshop részén lesz lehetőség amerikai és német szakemberek részvételével. A program zárásaként videokonferenciát rendeznek Matthew G. Kirschenbaum, a University of Maryland professzorának részvételével.

Elektronikus levéltár projekt
Kenyeres István, a főváros levéltár főigazgatója kiemelte, hogy az e-levéltári rendszer jogszabályi háttere, egy Emmi-rendelet tavaly novemberben megszületett, ez alapján meghatározták, az iratkezelőknek milyen módon kell átadniuk az elektronikus iratokat a levéltáraknak. Erre azért is szükség volt, mert a levéltári törvény nem tesz különbséget papír- és elektronikus alapú irat között.

„Jelentős informatikai fejlesztést, új technológiákat és módszereket hozott Magyarországon a 2009-ben indult és 2013-ban zárult elektronikus levéltár projekt, amelynek során a levéltári informatika mint kvázi önálló tudományág is kialakult. Az e-levéltár projektnek a Magyar Nemzeti Levéltár, a Budapest Főváros Levéltár és a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. volt a kedvezményezettje” – idézte fel Kenyeres István.

A támogatási összeg 2,9 milliárd forint volt, a cél a papír- és elektronikus alapú iratok egységes nyilvántartásának megoldása, a digitális állományok hosszú távú megőrzése, használhatósága volt. A főigazgató szólt arról, hogy a digitálisan létrejött kéziratok archiválása az amerikai eredetű open archival information system alapján történik, a levéltár átveszi az iratkezelőtől az iratot, majd elvégzi a rendszerezést, besorolást, archiválást.

„A kutató kérése szerint is össze lehet állítani állományokat a rendszer szerint, figyelembe véve a hozzáférési jogosultságokat” – tette hozzá Kenyeres István.

Mint elhangzott, először elektronikus iktatóállományok jöttek létre Magyarországon, a legkorábbiak még a nyolcvanas évek közepén, az akkori rendszer szerint a dokumentumokat még ki kellett nyomtatni az iktatáshoz. Később különböző magániratok, hang- és képfelvételek jöttek létre a különböző intézményeknél, önkormányzatoknál.”

Forrás:
Konferencia a digitálisan létrejött dokumentumokról; Magyar Hírlap/MTI; 2017. március 29.
Digitálisan létrejött (born digital) „kéziratok” kezelése. Konferencia és workshop a Petőfi Irodalmi Múzeumban; Petőfi Irodalmi Múzeum; 2017. március 29-30.
Lásd még: Digiphil (Tudományos szövegkiadások, bibliográfiák és kutatási adatbázisok online tudástára)
Open Archival Information System (OAIS); Wikipédia
Meeting the challenges of digital preservation: The OAIS reference model; Brian Lavoie; OCLC Research

Javulhat az ellátás az e-egészségügyi szolgáltatási rendszerrel

„A betegeknek könnyebbséget, nagyobb biztonságot és a gyorsabb felgyógyulás lehetőségét kínálja a novembertől bevezetendő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér – mondta az Emmi parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón. Rétvári Bence közölte: éves szinten a rendszer működtetésére 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben.
Emlékeztetett arra, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) irányításával kifejlesztett, felhőalapú elektronikus rendszerben az egészségügyi intézmények, az orvosok, a gyógyszerészek számítógépen keresztül megismerhetik a betegek korábbi adatait, vizsgálatait, leleteit, dokumentumait.

Az elektronikus rendszernek köszönhetően a beteggel kapcsolatos minden fontos információ azonnal az orvos rendelkezésére áll, aki így pontosabb diagnózist állíthat fel, és a kezelés is személyre szabottabb, gyorsabb lesz – mondta.

Az új rendszerben nem lesz szükség papírokra, tehát a betegeknek nem kell magukkal vinniük dossziékban korábbi leleteiket, és az orvosi dokumentáció sem veszhet el, mert azok a „kormányzati felhőben” mindig elérhetőek, megtalálhatók lesznek.

Közölte, az eeszt november 1-jétől működik a közfinanszírozott egészségügyi intézményekben, de már most a kórházak 69 százaléka, a háziorvosi praxisok 72 százaléka és a gyógyszertárak 85 százaléka rendelkezik az ahhoz szükséges informatikai kapacitással. Utalt arra, hogy korábban az ÁEEK elindított egy 7,2 milliárd forintos informatikai eszközfejlesztési programot; ebben 191 közfinanszírozott egészségügyi intézményben építették ki a szükséges informatikai bázist. Ez 10 ezer informatikai eszközt jelent összességében – fűzte hozzá.

Az állam tehát nemcsak a rendszer kiépítésének költségeit fedezte, és az informatikai eszközök telepítését végezte el, hanem annak működtetését is fedezi 1,2 milliárd forintból – mondta.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy nemzetközileg is komoly érdeklődésre tarthat számot az elektronikus rendszer kiépítése, és azzal Magyarország Európában az „élre ugrik”, mert hasonló rendszerek eddig csak részekben működtek, de a rendszer „ebben a komplexitásában még nem ismert”.

Utalt arra is, hogy az Európai Orvosok Állandó Bizottsága, ami szavai szerint az Európai Unió orvosi kamarájának is tekinthető, is hosszú évek óta intenzíven foglalkozik a témával, tekintettel arra, hogy az uniós állampolgároknak minden országban biztonságban kell egészségügyi ellátáshoz jutniuk.

A MOK elnöke nemzeti értéknek mondta a betegvizsgálatok adatait, továbbá társadalmi közérdeknek nevezte, hogy ne kelljen újra ismételni már elvégzett vizsgálatokat, mert így komoly költség takarítható meg az egészségügyben.

Arra is kitért, a MOK fontosnak tartja, hogy egy átmeneti időszak után nemcsak a közfinanszírozott intézmények, hanem valamennyi egészségügyi szolgáltató köteles lesz csatlakozni a rendszerhez. Így később Magyarországon bárhol, bármilyen orvosi vizsgálat eredménye fel kell hogy kerüljön a rendszerbe.

Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerbek adatbiztonsági szempontból komoly informatikai védelmet kell kapnia.

Vartus Gergely, az E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, mind a jogszabályi környezet mind pedig az informatikai háttér megteremtésénél a lehető legmagasabb biztonsági szint elérésére törekedtek, és szerinte ezt sikeresen el is végezték.

Jelezte: a kormányzati adatközpont, ahová a betegadatokat tartalmazó „egészségügyi felhő” költözik, a jelenlegi legmagasabb biztonsági szintnek felel meg. Tájékoztatása szerint eddig 90 ezer személyiigazolvány-olvasó berendezést szerzett be az ÁEEK; ezeket az eszközöket az alapellátásban, a járóbetegellátásban, a gyógyszertárakban helyezik el.”

Forrás:
Javulhat az ellátás az e-egészségügyi szolgáltatási rendszerrel; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. március 29.

Áttekinthetővé váló közművezetékek

„A hozzáférhető térképek segíthetnek a tervezésnél

Az építkezéseket és a széles sávú internethálózatok kiépítését is felgyorsíthatja az elektronikus közműnyilvántartás kötelezővé tétele. A Magyar Idők információi szerint a közművezetékek üzemeltetőinek június 1-jéig két hónapjuk van a regisztrációra, máskülönben pénzbüntetéssel sújthatják őket. A rendszerben többek között a hálózatok pontos elhelyezkedését feltüntető adatok és térképek válnak hozzáférhetővé, amelynek nyomán számos jogvita lesz megelőzhető.

Új szintre lép az elektronikus közműnyilvántartási (e-közmű) rendszer: a közművezetékek üzemeltetőinek a mai naptól két hónapjuk van arra, hogy az E-építés.hu oldalon elérhető adatbázisba regisztráljanak. Az e-közműrendszer jelenlegi formájában ugyan már 2013 novembere óta elérhető, de az azt létrehozó kormányrendelet hároméves felkészülési időszakot biztosított az üzemeltetőknek az adatszolgáltatásra.

– A papíralapú ügyintézést július 1-jével váltja föl az elektronikus közműegyeztetés. Ezt követően a folyamat jelentősen felgyorsul – mondta lapunknak Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára. Az elektronikus építésügy részeként az év második felében már nem üzemeltetőnként külön-külön, eltérő ügyintézési idővel és költséggel, hanem együttesen lehet közműnyilatkozatot igényelni az egyablakos információs pontként működő felületen. A nehézkes, drága és lassú közműegyeztetést felváltó rendszer a építkezéseknek és a széles sávú internethálózatok kiépítési munkálatainak is kedvez. A tervezők a munkához szükséges adatokat letölthetik a rendszerből, de egy családi házat építtető házaspár is rákereshet a közműhálózatok pontos elhelyezkedésére helyrajzi szám vagy cím alapján.

A rendszert működtető Lechner Tudásközpont szakértői szerint az üzemeltetőknek is érdekük a kötelező regisztráció, mivel különböző közműszakág vezetékei, kábelei futhatnak a föld alatt. – A bekért adatok alapján ismertté válik többek között az üzemeltető cég neve, az ügyintézői elérhetőségek, a közműszakágak, az ellátási terület, amely a hálózattal érintett településeket jelenti – fejtette ki a helyettes államtitkár, aki szerint jogviták esetén döntő jelentőséggel bírhatnak a regisztráció során megadott adatok. A felelősség kérdése korábban sok vitára adott okot, az egységes megoldással azonban mindez átláthatóvá, kezelhetővé válik.

Mivel a regisztrálás az e-közműbe eddig nem volt kötelező, a rendszer használata esetleges volt: a csaknem 900 közművezeték-üzemeltetőnek mostanáig csak mintegy harmada vetette magát nyilvántartásba, de közülük is mindössze nyolcvanan nyújtottak térképi adatszolgáltatást. – A közigazgatási folyamatok digitalizálása, egyszerűsítése európai és hazai szinten is egyre erősebb elvárás. Ennek részeként az e-közműrendszerben az üzemeltetőknek most már kötelezően elérhetővé kell tenniük hálózataik pontos elhelyezkedését, térképi és nyilvántartási adataikat – magyarázta Füleky Zsolt, hangsúlyozva, hogy azoknak is frissíteniük kell regisztrációjukat, akik az elmúlt években ezt már megtették. A regisztrációs határidő június 1-jei lejártával a hatóságok felszólítják a mulasztókat, akik pedig ennek ellenére sem tesznek eleget jogszabályi kötelezettségüknek, azokat jelentős pénzbüntetéssel sújthatják.”

Forrás:
Áttekinthetővé váló közművezetékek; Pintér Balázs; Magyar Idők; 2017. április 1.

Automatizált jogi tanácsadás csetbot segítségével

„Egy brit diák 2015 őszén egy olyan chatbotot, a DoNotPay-t készített, amely segíthet megúszni a parkolási bírságokat. Az idén egy újabb online szolgáltatást indított, ezúttal azoknak a menekülteknek ad segítséget a kérdőívek kitöltésében, akik Észak-Amerikába készülnek bevándorolni.

Az angol Joshua Browder, a stanfordi egyetem hallgatója által 2015 őszén feltalált robot-ügyvéd – DoNotPay chatbot – egy olyan online szolgáltatás, amely arra kereste a választ, hogy a hozzáfordulók miként kerüljék el a közlekedési bírságok kifizetését. Az elmúlt másfél év alatt New York-ban és más amerikai városokban több mint 250 ezerre emelkedett a megfellebbezett és semmisnek nyilvánított bírság-jegyzőkönyvek száma, általa csaknem 3 millió dollár büntetést úsztak meg az érintettek. A robot-ügyvéd hatékonysága meghaladja a 60 százalékot, és ez legalább olyan jó, ha nem jobb, mint egy hús-vér jogászé.

Mindezt néhány bírság indította el. „Amikor vezetni kezdtem 18 éves koromban, egy csomó büntetést kaptam rossz helyen való parkolásért. Sok azonban igazságtalan volt” – mondta a BBC-nek Browder.

Browder ezúttal a Facebook Messenger számára programozott be egy újabb DoNotPay-t. Ez azoknak a menekülteknek ad segítséget a kérdőívek kitöltésében, akik Észak-Amerikába készülnek bevándorolni. Az Egyesült Államokba az I-589-hez, Kanadába a Canadian Asylum Applicationhöz, míg Nagy-Britanniában az ASFL kitöltéséhez ad tanácsokat, amellyel segélyhez is juthat az a bevándorló, aki a kérdésekre felelve bizonyítja, hogy a nemzetközi törvények alapján joga van a védelemre.

„A robot esetenként olyan válaszokat javasolhat, amelyek maximalizálják a befogadás esélyeit, anélkül azonban, hogy ezzel meghamisítaná a tényeket, például az üldöztetés vagy a diszkrimináció kockázatának fokát illetően, ami hazájában érhetné. A részletek ismeretében a robot már automatikusan képes kitölteni a modult” – magyarázta Browder a BBC-nek. A robot-ügyvéd, amely ügyfeleinek beszédéből folyamatosan bővíti tudását és szókincsét, hamarosan arabul is rendelkezésre áll. Ez a program azért is rendkívül hasznos lehet, mert az ENSZ adatai szerint a menekülteknek csak 39 százaléka rendelkezik jelenleg internetes hozzáféréssel.

A DoNotPay tavaly augusztusban kezdte tanácsadói tevékenységét azoknak, akiket a kilakoltatás fenyegetett, vagy HIV-fertőzött lett, de olyanoknak is, akiket anyagi kár ért repülőgépük késése miatt. Ugyancsak hasznos volt a program a nagy-britanniai hajléktalanok szálláskérelmeihez.

Browder London Hampstead kerületében született, 12 évesen tanult meg programozni. Munkája azonban jócskán túllép az informatikán. A technológiát az emberi jogok védelmének szolgálatára használja fel. Tizenhat évesen programozott egy alkalmazást az iPhone-nak az egyik legjelentősebb amerikai civil szervezet, a Freedom House (FH) számára. Dolgozott David Kramerrel, a FH korábbi vezetőjével, aki előzőleg Hillary Clinton amerikai külügyminiszter emberi jogi asszisztense volt. Céljuk a Freedom of The World (A világ szabadsága) című dokumentum átjuttatása volt a kínai vasfüggönyön. Browder programokat készített ügyvédek képzésére Burundiban, Kamerunban, Ghánában, a Karen I. Tse alapította, genfi székhelyű International Bridges to Justice nevű emberi jogvédő szervezettel együttműködve. A fiatal feltaláló ezen a programon még Donald Trump elnökké választása előtt kezdett el dolgozni, és most úgy véli, hogy az új washingtoni adminisztráció törekvéseivel szemben még inkább segítségre szorulnak a menekültek.

Browder robot-ügyvédjének már működnek „kollégái” is. A torontói egyetem informatikusai készítették el Rosst, amely az IBM Watson „szuperagyára” támaszkodik. A Ross a világ egyik legpatinásabb ügyvédi irodájánál, a tavaly 100 éves BakerHostetlernél debütált, és olyan nem kevésbé tekintélyes jogi cégek is használják már, mint a Von Briesen & Ropen, vagy a Jackson Salazar. Ez a robot olvas és kidolgoz jogi szövegeket és dokumentumokat, továbbá hipotéziseket és véleményeket fogalmaz meg. Egyelőre tárgyalásokon nem használható, mivel csak szoftver alakban működik, de felhasználói szerint mintegy ötven ügyvéd munkáját végzi el…”

Forrás:
Robotügyvéddel harcolnának az emberi jogokért; Népszava; 2017. április 1.
eredeti cikk: Chatbot that overturned 160,000 parking fines now helping refugees claim asylum; Elena Cresci; The Guardian; 2017. március 6.
Lásd még: DoNotPay. The World’s First Robot Lawyer
ROSS Intelligence
Hajléktalanoknak segít a legmenőbb robotjogász; FinTechRadar; 2016. augusztus 23.

Informatika, távközlés, technika

Felhőalapú erdészeti alkalmazást fejleszt egy bonyhádi cég

„Egy távérzékelésre épülő, felhőalapú fatömegbecslési és erdészeti nyilvántartási rendszer fejlesztésén dolgozik a bonyhádi Pannónia Kft., a projekt költségvetése több mint 400 millió forint.

A cég a kutatás-fejlesztési projektet a Széchenyi 2020 program 255 millió forintos támogatásával valósítja meg – írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A vállalkozás olyan szolgáltatás fejleszt ki, amely a weben keresztül, terepen is elérhető információkat nyújt az erdőkről légi- és földi távérzékelt adatok felhasználásával.

A közlemény szerint az alkalmazással pontosan meghatározhatók lesznek az erdőrészlet-határok, a fatömeg, a fafajok, az egyes fák pozíciója, magasságuk, a vízhiány és a száraz egyedek aránya. Fel lehet majd térképezni a kártevőket, betegségeket, az erdő erózió-veszélyeztetettségét, illetve fel lehet majd mérni a jég- és viharkárok okozta erdőpusztulást és vizsgálni a fák növekedését.

A tavaly októberben kezdődött és várhatóan az év végére befejeződő kutatás-fejlesztés eredményeképp egy okostelefonra vagy más eszközre telepíthető applikációval a jelenlegi becslési módszereknél pontosabban meg lehet mérni azt, hogy egy adott területen mennyi fa található, így a hatóság és a vásárlók is pontos képet kaphatnak a faállományról – közölték.

Az 1993-ban alapított üzemanyag-kereskedelemmel és fakitermeléssel foglalkozó vállalkozás – amely 2015-ben 855 millió forint nettó árbevételt ért el -, a projektnek köszönhetően tíz munkahelyet tart meg, és további hat kutató-fejlesztőnek hoz létre állást.”

Forrás:
Felhőalapú erdészeti alkalmazást fejleszt egy bonyhádi cég; Lokál/MTI; 2017. március 28.
Pannónia Kft.

Átjárható lesz az ország elektromos autóval

„A kormány folytatja az elektromos autók elterjedését ösztönző programját, illetve az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztését is – hangsúlyozta Varga Mihály az Óbudai Egyetemen. A nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője az e-mobilitás erősítését az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célnak nevezte.
A nemzetgazdasági miniszter az Óbudai Egyetem hallgatói innovációit bemutató nap keretében adta át az intézmény vezetőinek a kormánytámogatással vásárolt elektromos autót. A jármű beszerzése kifejezi az egyetem elkötelezettségét a jövő technológiája és a környezetünk megóvása mellett – tette hozzá a tárcavezető.

Magyarország számára, ahogyan a világ fejlett ipari országai számára is, a jövőbe való befektetés a siker kulcsa – szögezte le Varga Mihály kiemelve, hogy a kormány elektromobilitást támogató programja, a Jedlik Ányos Terv csak akkor lehet sikeres, ha ösztönző szabályozási környezetben épül ki az elektromos közlekedéshez tartozó infrastruktúra, és ha az emberek érdekeltté válnak az elektromos járművek használatában. A miniszter elmondta, hogy mindhárom területen sikerült előrelépéseket tenni az elmúlt időben, ezek között említette a zöldrendszámok és a különböző adó típusú ösztönzők bevezetését, illetve az infrastruktúra-fejlesztés és az elektromos autók beszerzésének támogatását. A tárcavezető hozzátette: az egyik fontos cél, hogy elektromos járművekkel az ország teljesen átjárható legyen, a tervek szerint hamarosan legalább 80 kilométerenként lesznek nyilvánosan elérhető elektromos töltőállomások.

Az elektromos autók beszerzését támogató minisztériumi pályázatáról tájékoztatva Varga Mihály elmondta: a kormány 2016-ban 2 milliárd, 2017-ben pedig 3 milliárd forintot biztosít. Öt hónappal a pályázatok beadásának megkezdése után már látszik, hogy nagy az érdeklődés, kétszáz felett van a benyújtott pályázatok száma, és további több mint 300 pályázatot tartunk nyilván – ismertette az adatokat a miniszter.”

Forrás:
Átjárható lesz az ország elektromos autóval; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. március 30.

Még nem nélkülözhetők a mozdonyvezetők

„Nem várható, hogy a vasúttársaságok mozdonyvezető-hiányát vezető nélküli vonatokkal oldják meg az elkövetkező évtizedekben – mondta lapunk kérdésére a szakértő. Az információtechnológiai megoldások rendelkezésre állnak, azonban a vasúti járművek egy része még ma is a múltat idézi.

Németország vasútjairól mintegy 800-1000 mozdonyvezető hiányzik, és a MÁV-Startnál is százas nagyságrendben tartják számon a pótlásra szoruló státusokat. A német „führerek” bére 2600 euró (806 ezer forint), míg a hazai vezérek műszakpótlékkal sem érik el a 300 ezer forintot. Bizonyára vonzó lehet sok közép-európai mozdonyvezető számára, hogy a Lajtán túl keressen munkát, azonban a dolog mégsem egyszerű: az osztrák vagy német vasúttársaságoknál német nyelven újra meg kell szerezniük a vezetői engedélyt a jelentkezőknek, amit viszonylag kevesen vállalnak.
Tekintve, hogy a mozdonyvezető-hiány egész Európában problémát jelent, felmerült a gondolat, hogy vezető nélküli vonatokkal oldják meg a problémát. Az információtechnológiai megoldások valóban nagy lehetőségeket nyitnak a kötött pályás közlekedésben is, azonban a vasút XIX. századi megoldásai még hosszú évtizedekig megakadályozzák, hogy általánossá váljon az önvezető vasút – mondta el lapunk kérdésére Andó Gergely, a Közlekedésvilág lapigazgatója. Ahhoz, hogy a központi irányítás működni tudjon, az adott szerelvény telematikai adatainak a birtokában kell lenni. Egy korszerű motorvonat, mint például a Stadler FLIRT, képes ezeket akár pillanatról pillanatra közölni, azonban a mozdony vontatta, tehervagonokból álló szerelvény felépítéséből, a fékberendezések jellegéből adódóan csak részben lesz rá képes.

Az automatikus vasútüzem először a zárt városi, elővárosi vasúti rendszerekben terjed el, mint a metrók, HÉV-ek – mondta Andó Gergely. Ennek gazdaságossági oka van: a nagy forgalmú, sűrűn közlekedő metrók esetében az a néhány perc is nyereség, amíg a végállomáson a vezető előremegy a szerelvény elejére, míg az automata jármű azonnal visszaindulhat. A gyakran egymást követő vonatok esetében is segíthet a számítógépes vezérlés, hogy másodpercre tarthassák a menetrendet. A központi vezérlés energiamegtakarítást is hoz, mert a lassító, és az áramot a rendszerbe visszatápláló szerelvények, valamint a gyorsító, az áramot fogyasztó vonatok kiegyensúlyozzák egymás energiagazdálkodását.

A korszerű mozdonybefolyásoló rendszerek, mint például az ETCS2, a központi forgalomirányítás, illetve a karbantartási diagnosztika automatizálása olyan részrendszerek, amelyek abba az irányba haladnak, hogy a vasút lassan, idővel alkalmassá válik az auto­matikus üzemre. Ez azonban hosszú folyamat lesz, amelyben szigetszerűen alakulnak ki automatikus működésű rendszerek, de ezeknek is mindig együtt kell működniük a kétszáz éves technoló­giá­val, mondjuk a gőzmozdony vontatta nosztalgiaszerelvénnyel is – mondta a szakember.”

Forrás:
Még nem nélkülözhetők a mozdonyvezetők; Jámbor Gyula; Magyar Idők; 2017. április 2.

Épületinformációs modellezés (BIM) a látszóbeton mögött

„A látszóbetonról és egyéb környezetbarát térburkoló megoldásokról tartottak egész napos szakmai konferenciát március 23-án Budapesten a Groupama Arénában. Az eseményen az épületinformációs modellezés részletességének szabályozásáról és lehetőségeiről Zagorácz Márk és Bakai Nándor tartott előadást a Lechner Tudásközpont képviseletében.

Építészek és tervezők számára rendezett konferenciát a látszóbetonról és más térburkoló megoldásokról a Hydro BG Kft., a KK Kavics Beton Kft. és a LAFARGE Cement Magyarország Kft. Budapesten, a Grupama Arénában. A regisztrációhoz kötött eseményen a térbe és formába öntött látszóbeton mellett többek között a térburkolatok tervezéséről is szó esett. A Lechner Tudásközpontot Zagorácz Márk építész, a Tudásközpont 3D építésügyi módszertani osztály vezetője és Bakai Nándor a Lechner kiválósági program egyik ösztöndíjasa képviselte a BIM részletességének szabályozása című előadásával.

– A világban villámgyorsan terjedő BIM, azaz épületinformációs modellezés, integráltan jeleníti meg az egész épületet és az építőipar különböző, speciális területein, így a látszóbeton készítésben is képes segítséget nyújtani. – fejtette ki előadásában Zagorácz Márk. – Az interaktív, térbeli tervezési folyamat biztosítja a precíz méretek és mennyiségek kimutatását, amelyek a látszóbeton szempontjából kiemelten fontos zsaluzat vagy öntőforma, a betonszerelés és a beépített épületgépészeti rendszerek szakszerű és esztétikus kivitelezéséhez elengedhetetlenek. A felsoroltakon kívül a BIM lehetőséget ad az anyagminőséget jelölő meta-adatok megadására is, így a tervező és a kivitelező között jelentősen csökken az információvesztés esélye.

– A virtuális modell, a valóságnak megfelelő geometriája és információtartalma miatt felhasználható akár üzemi előregyártás, vagy életciklus-értékelés során az ökológiai lábnyom kiszámításához is – fűzte hozzá prezentációjában Bakai Nándor.”

Forrás:
BIM a látszóbeton mögött; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. március 29.

Regionális partnertalálkozó Budapesten az e-mobilitás témakörében

„2017. március 28-án a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Közlekedési Központ közös szervezésében szakmai találkozót tartottak e-mobilitás témakörben. Az eseményen fővárosi kerületek, közszolgáltatók és intézmények, állami és akadémiai szereplők, szakmai és civil szervezetek, valamint mobilitási szolgáltatók képviselői vettek részt. A találkozó az Európai Unió és a magyar állam által támogatott SMART-MR projekt keretében valósult meg.

A partnertalálkozó résztvevőit Nyul Zoltán, a BKK stratégia- és innovációs igazgatója köszöntötte, aki beszédében hangsúlyozta a szervezetek közötti együttműködés fontosságát is. Az eseményen bemutatták a SMART-MR projektet, majd ismertették a TRENECON Kft. Budapest integrált e-mobilitási koncepcióját, amely a Balázs Mór-terv irányelveihez illeszkedve összegzi a főváros legfontosabb e-mobilitással kapcsolatos stratégiai irányelveit. Ezután Dr. Csiszár Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense tartott előadást az e-töltő hálózat üzemeltetési kihívásairól, valamint a legújabb kutatási témákról és eredményekről. A rendezvény levezető elnöke Perjés Tamás, a TRENECON műszaki igazgatója volt.

A találkozó második felében a résztvevők 8-10 fős csoportokban megvitatták az alábbi témákat, az e-mobilitással kapcsolatos kérdéseket és problémákat, valamint megfogalmazták a kihívásokat.

  • Mobilitás, e-mobilitás és a városi közlekedéspolitika kérdései.
  • Szabályozási, intézményi és pénzügyi kérdések.
  • Technikai megvalósítás, elektromosjármű-töltők telepítése és áramellátása.
  • Az e-mobilitás összefüggése a Smart City és a Mobility as a Service koncepciójával.
  • Az elektromos autók és az önvezető járművek elterjedése, a feleslegessé vált dízel- és gázüzemű autók kivezetése.

A SMART-MR projekt általános célja a helyi és a regionális önkormányzatok támogatása, közlekedéspolitikájuk fejlesztése, a rugalmas és az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedés megvalósítása, hogy megtehessék a mobilitás eléréséhez szükséges fenntartható intézkedéseiket. Hogy ezt a problémát megoldják, nyolc nagyváros (Oslo, Göteborg, Helsinki, Budapest, Ljubljana, Róma, Porto és Barcelona) régiójának tíz projektpartnere többéves munkájuk tapasztalatát osztotta meg egymással a közlekedés- és mobilitástervezés kérdéseiről hét egymással tematikusan összefüggő szakmai műhelyben. A partnerek az összes találkozót értékelik, összegyűjtik a jó gyakorlatokat, és szakmai látogatásokat is szerveznek. A megbeszéléseken bemutatták és megvitatták a gyakorlati tapasztalatokat, valamint szakpolitikai ajánlásokat fogalmaztak meg.

A SMART-MR a projekt eredményei – pl. a nagyvárosi régiók rugalmas közlekedésének eléréséhez szükséges fenntartható intézkedések, a kiválasztott jó gyakorlatok, a szakpolitikai ajánlások –, valamint a regionális partnertalálkozók hozzájárulnak az Európa 2020 célkitűzéseinek eléréséhez, a kohéziós politika megvalósulásához, és az Interreg Europe programhoz. Mindezt úgy, hogy az irányító, illetve a helyi és regionális hatóságokat támogatja az új közlekedési és mobilitási stratégiák megalkotásában.

A projektben részt vevő nagyvárosi régiók akcióterveket készítenek elő és hajtanak végre annak érdekében, hogy fejlesszék a közlekedéspolitikát, valamint a szakpolitikai eszközök megvalósítását az alábbi témákban:

  • integrált közlekedési vagy fenntartható városi mobilitási tervek elkészítése;
  • alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedés megvalósítása intermodális csomópontok és állomás melletti várostérségek létrehozásával;
  • az érintettek bevonása a projekttevékenységekbe, az akciótervek kialakításába és megvalósításába.

A BKK a projekt során olyan innovatív társadalmi és intézményrendszeri egyeztetési módszertant és eszközöket dolgoz ki és tesztel, amelyek segítik az IKOP által finanszírozott projektek tervezését, megvalósítását és átadás utáni nyomon követését.”

Forrás:
SMART-MR regionális partnertalálkozó az e-mobilitás témakörében; Budapesti Közlekedési Központ; 2017. március 28.
Lásd még: SMART-MR Interreg Europe

Társadalom, gazdaság, művelődés

Döntött az MNB Igazgatósága – megkezdődik az azonnali fizetési rendszer létrehozása

„A Magyar Nemzeti Bank Igazgatósága döntött arról, hogy a jegybank tulajdonában álló GIRO Zrt. fogja létrehozni az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját. A fejlesztés révén 2019 közepére valósul meg az a pénzforgalmi alaprendszer, melyhez csatlakozva a magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók képesek lesznek azonnali fizetési szolgáltatást nyújtani ügyfeleik számára. Az alapinfrastruktúra mindemellett támogatni fogja az innovatív szolgáltatások bevezetését és az új szolgáltatók piacra lépését is. A fejlesztésnek köszönhetően a GIRO Zrt. a jelenlegieknél fejlettebb szolgáltatásokat tud majd nyújtani a hazai pénzforgalmi szolgáltatók számára, a tranzakciós díjak érzékelhető növekedése nélkül.

Az MNB Igazgatóságának döntése alapján az azonnali fizetés hazai alapinfrastruktúráját az MNB tulajdonában álló GIRO Zrt. fogja létrehozni. A rendszernek 2019 második felétől készen kell állnia a fizetési műveletek azonnali feldolgozására, a szolgáltatási szint növekedése pedig nem járhat érezhető díjnövekedéssel sem a pénzforgalmi szolgáltatók, sem azok ügyfelei számára. Az új rendszer megvalósítási koncepciója megfelel az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által 2016 decemberében megfogalmazott alapelvárásoknak.

A rendszer használatával lehetővé válik az átutalások és az arra épülő egyéb innovatív fizetési megbízások maximum 5 másodperc alatt történő lebonyolítása az év minden napján, éjjel-nappal. Létrehozásra kerül egy olyan másodlagos számlaazonosítókat kezelő adatbázis is, aminek köszönhetően akár email cím, mobiltelefonszám vagy adószám használatával is lehet fizetést indítani, nem kell ismerni a címzett hosszú számlaszámát. Mindezen funkciókat kiemelkedő feldolgozási kapacitás és folyamatos rendelkezésre állás mellett fogja biztosítani az új alapinfrastruktúra.

A fejlesztés hatására egyszerűsödik az új pénzforgalmi szolgáltatók és a FinTech cégek piacra lépése, ami ösztönzi az innovatív fizetési megoldások létrehozását azzal, hogy minden szolgáltató ugyanazt a modern alaprendszert tudja használni a szolgáltatásaihoz. Az így megerősödő verseny nyertesei a lakossági és vállalati ügyfelek lesznek, akik gyakorlatilag bármilyen fizetési helyzetben használhatnak majd a készpénz mellett gyors és hatékony elektronikus fizetési megoldásokat is.

Az új fizetési rendszer biztosítja az ügyfelek számára a fizetések azonnali és végleges teljesítését, aminek révén a küldött összegek rögtön újrafelhasználhatóvá válnak. Ennek érdekében a pénzforgalmi szolgáltatóknak folyamatosan gondoskodniuk kell arról, hogy a GIRO Zrt. MNB-nél vezetett technikai számláján mindig megfelelő mennyiségű pénzfedezetet tartsanak.

Az MNB az alapinfrastruktúra működésével kapcsolatos részleteket 2017 márciusának végéig közzéteszi a https://www.mnb.hu/penzforgalom/azonnalifizetes oldalon.”

Forrás:
Döntött az MNB Igazgatósága – megkezdődik az azonnali fizetési rendszer létrehozása; Magyar Nemzeti Bank; 2017. március 27.

Angliai okos városokról a Műegyetemen

„Bristol volt 2015-ben Európa zöld fővárosa, amivel a város kiemelkedő eredményeit ismerték el az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságba való átmenet terén. Milton Keynes pedig most ünnepelte megalapításának 50. évfordulóját, és azon angol mintavárosok legsikeresebbike, amelyeket 1946 és 1970 között létesítettek, egy világviszonylatban is elismert és egyedülálló várostervezési program keretében.
Mindkét település mintaértékű okosváros-fejlesztéseket visz az Egyesült Királyságban. E két város SmartCity-programvezetője, Geoff Snelson és Jessica Ellis lesz a vendége a Magyar Közgazdasági Társaság Műegyetemi Ifjúsági Szervezete angol nyelvű rendezvényének 2017. április 4-én, kedden 17 órától a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületében (1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 2.).

Kérjük, hogy részvételi szándékát és esetleges interjúigényét szíveskedjék előzetesen jelezni az office.mkt@t-online.hu címen!
A rendezvényen a részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött. Jelentkezni ide kattintva lehet.”

Forrás:
Az okos városokról a Műegyetemen; Magyar Közgazdasági Társaság; 2017. április

Szakirodalom

A Balanced Scorecard paradigma az egészségügyben

„Elméleti dolgozatunkban a Balanced Scorecard (röviden BSC) paradigma működését vizsgáljuk meg az egészségügyben. A dolgozatunk legelején ismertetjük BSC paradigmát, majd rátérünk arra, hogyan működik a gyakorlatban. Ezt követően olyan kutatásokat idézünk, melyek azt vizsgálták miként is működik a BSC a nemzetközi egészségügyben. Bemutatunk: angol, amerikai, svéd és spanyol kutatásokat. Majd áttekintjük az itthon e témakörből végzett releváns kutatásokat, illetve röviden kitérünk a hazai jogszabályokra. A dolgozat utolsó részében pár alternatív kutatási területet vázolunk fel, illetve érvelünk a BSC paradigma hazai bevezetése mellett.”

Forrás:
A Balanced Scorecard paradigma az egészségügyben; Hollósy-Vadász Gábor; Hadtudományi Szemle; 2017, X. évfolyam/1.; 436-444. oldalak (pdf)

Lőrincz Lajos élete és munkái

„Lőrincz Lajos professzor munkássága révén a Magyary-iskola egyik legfontosabb vonulatát, a komplex igazgatás-tudományi megközelítést élesztette újra és vitte tovább, hangsúlyozva a politikatudomány, a szociológia, a szervezés-és vezetéstudomány közigazgatásra vonatkozó nézeteit. Ezen kívül erőteljesen foglalkozott a közigazgatás alapintézményeivel, és ezen belül hangsúlyozottan a közigazgatás személyi állományával. Nagyon jelentősek volt a külföldi közigazgatás-tudomány bemutatására, és a külhoni, valamint a magyar közigazgatás-tudósok munkásságának feltárására tett erőfeszítései.”

Forrás:
Lőrincz Lajos élete és munkái; Koi Gyula; Államtudományi Műhelytanulmányok; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. évi 4. szám (pdf)

A városi levegő kreatívvá tesz

„A város az emberi társadalom sajátos létmódja, mely nem következik az evolúciós előzményekből. A gyűjtögető, halászó, vadászó hordalét örökös vándorlást jelentett, aminek véget vetett a letelepedettséghez kötött átállás a mezőgazdasági termelésre. Város csak ott és akkor jött létre, amikor az együtt élő emberek egy csoportja kilépett a közösségi keretekből. A társulás közvetlen hálózata helyére közvetett kapcsolatok kerültek, melyek szerepek szerint különböztették meg és különítették el az embereket. Hosszú időnek kellett eltelnie, míg a városlakók eredetileg törpe kisebbségéből többség lett. Ma már Afrika és Ázsia kivételével az összes földrészen az emberek túlnyomó többsége városokban él, melyek között vannak nagyobbak és kisebbek. A nagy városok egyre nőnek, de nem a kisebbek rovására. A városiasodás vesztesei a falvak.

Európában a városi népesség 60%-a kis- és közepes városokban él. Ezt a számot Fejérdy Tamás és Z. Karvalics László tanulmányában olvashatjuk. A tanulmány lelőhelye egy most megjelent kötet, melynek címe Kisvárosok reneszánsza. A kőszegi példa. A kötetet a Kőszegen nemrég létesült Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete adta ki, Miszlivetz Ferenc szerkesztésében. Ebben az intézetben indult el egy kutatómunka, melynek célja a kreatív város modelljének kidolgozása. A modell alapgondolata, hogy kreativitás nélkül nincs fenntartható fejlődés. Innen logikusan adódik a következtetés, hogy ha nincs vagy fenntarthatatlan a fejlődés, annak a vége válság, majd csőd. A példa Kőszeg, de a könyv korántsem csak Kőszegről szól. A leírtakat minden kis- és középváros lakói és döntéshozói hasznosíthatják Magyarországon. A várhatóan hamarost megjelenő angol nyelvű kiadás célcsoportja Európa összes kis- és középvárosa.

A kötet tanulmányai korántsem sugallják, hogy a kreativitás és a fenntartható fejlődés a kisvárosok privilégiuma lenne, de a tanulmányok elolvasásával kialakul bennünk a bizonyosság, hogy a kis- és középvárosok megkerülhetetlenek, ha célunk egy olyan társadalom kialakítása, mely a társadalmi és technológiai innováció, a kutatás-fejlesztés, a versenyképesség, a minőségi élet jegyében kívánja formálni tagjai mindennapjait…”

Forrás:
A városi levegő kreatívvá tesz; Csepeli György; Magyar Tudomány; 2017. március
Kisvárosok reneszánsza: A kőszegi példa; Miszlivetz Ferenc (szerk.); Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete; 2016