Skip to main content

25. szám, 2017. június 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

15 éves az eGov Kft. – 15 év az e-közigazgatás szolgálatában

„2002. június 17. – A kezdetek
Kleinheincz Gábor két alapítótársával együtt megalapítja az eGov Tanácsadó Kft. előtársaságát. Az alapítók lelkesedése, informatikai, közigazgatási és jogi szakismerete és tapasztalata biztosítja a hátteret a magyar elektronikus közigazgatás megvalósításához nyújtott szolgáltatásokhoz.

2002-2008 – Stabil fejlődés
A mikrovállalkozás indítását követően a cég éves árbevétele, létszáma és az egyes megbízásokkal felvállalt szakmai feladatok volumene folyamatosan – átlagosan évente 10%-kal – nő.

2008-2010 – Elektronikus ügyviteli megoldások
2008-ban az eGov piacra dobja saját fejlesztésű, cég- és változásbejegyzési kérelmek készítéséhez alkalmas szoftverét, a Cégírnokot. 2 évvel később online platformot fejleszt a magyarországi gazdasági társaságok idegen nyelvű céginformációjának eléréséhez, companyregister.hu néven.

2010. június – eGov Hírlevél
2010 júniusában az eGov Kft. hírlevelet indít azzal a céllal, hogy segítse a közigazgatás és az informatika összekapcsoló területein dolgozó szakemberek tájékozódását. A nyolcadik évfolyamánál tartó eGov Hírlevél hetente közel 1000 megrendelőjéhez juttatja el a terület friss híreit.

2011. június – Nemzeti Távközlési Gerinchálózat
A cég projektmenedzsment szolgáltatással támogatja a kormányzati informatika infrastruktúrájának konszolidálására létrehozott Nemzeti Hálózatfejlesztési Projektet.

2014. november – Új iroda Budapest szívében
Az eGov Kft. birtokba veszi új, okos-iroda technológiával (smart office) felszerelt, első saját tulajdonú – az MNB növekedési hitelének segítségével vásárolt – irodáját, közvetlenül a Parlament szomszédságában.

Amire az eGov Kft. büszke lehet:

  • közreműködés több mint 200 magyarországi fejlesztési projekt megvalósításában;
  • közel 30 fiatal pályakezdő támogatása tanácsadói pályafutásuk elindításában;
  • a kezdeti éves árbevétel közel 40-szeresre növelése 15 év alatt;
  • közreműködés az elektronikus közigazgatás megteremtését támogató stratégiai projektekben:
    • Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer létrehozása (Magyar Posta Zrt.),
    • Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kialakítása (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium),
    • a Kormányzati Felhő és a Kormányzati Adatközpont kialakítása és továbbfejlesztése (NISZ Zrt.),
    • közreműködés az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban az elmúlt másfél évtizedben kihirdetett magyarországi törvények szakmai megalapozásában (igazságügyi tárca, bírósági szervezet),
    • szervezetfejlesztési tanácsadás és ügyfélelégedettség-mérés Tiranában, az albán közigazgatás ügyfélszolgálatát működtető ADISA (Agency for the Delivery of Integrated Services Albania) számára.

”

Forrás:
15 éve az e-közigazgatás szolgálatában; eGov Kft.

92. Kormányinfó: magyar V4-es elnökség, 2020 utáni uniós költségvetés, egészségügyi fejlesztések, csok-rendszer felülvizsgálata, Modern Városok Program

„…Négy téma köré fókuszál a magyar V4-es elnökség
A kormány alapvetően négy téma köré kívánja fókuszálni a V4-ek július 1-jétől induló magyar elnökségét – közölte Lázár János. Elmondta: szeretnék áttekinteni, mit jelent a V4-államoknak a következő években az unió.

A tervezett témák között szerepel még a régiók együttműködése, a lehetséges infrastrukturális beruházások, hogy a digitalizáció hogyan járulhat hozzá a gazdasági versenyképesség erősítéséhez, valamint az, hogy a globális erőtérben milyen szerepet játszhatnak ezen államok – részletezte.

A miniszter közölte: a kormány ülésén áttekintették a kapcsolódó programokat, azt részletesen egyeztették. A magyar elnökség július 1-jétől 2018. június 30-áig tart.

[2020 utáni időszak költségvetési tárgyalásai] Kitért arra is, hogy zajlanak a 2020 utáni időszak költségvetési tárgyalásai az EU-val. Hozzátette: a Magyarországot érintő pénzügyi kérdések felülvizsgálata elől nem zárkóznak el, úgy ítélik meg, hogy Magyarország egy olyan szuverén állam, amely a partnerség jegyében együttműködik az unióval, teljesíti kötelezettségeit, él jogaival, de nem engedhet semmilyen zsarolásnak. Csak olyan megegyezésre van lehetőség, amely az ország érdekeit szolgálja – rögzítette.

[Egészségügyi fejlesztések] A Miniszterelnökség vezetője beszélt egészségügyi kérdésekről, tudatva: a Sportkórház döntő része június végéig – a sebészet augusztusban – átköltözik egy korábbi klinikai épületbe a XI. kerületbe. Emellett első olvasatban megtárgyalták az Egészséges Budapestért programot és a Semmelweis Egyetem fejlesztési programját.

Elkerülhetetlen a csok-rendszer felülvizsgálata
Lázár János kérdésre beszélt arról is, hogy elkerülhetetlennek tartja a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok rendszerének felülvizsgálatát. Szerinte meg kell fontolni, miért nem az állam bonyolítja a támogatást a bankok helyett.

A tárcavezető azt mondta: legkésőbb szeptemberben újra foglalkozni kell a csokkal, összegezni kell a tapasztalatokat, mert egyrészt az otthonteremtést tervezők sok esetben bürokratikusnak, nehézkesnek tartják az igénylést, másrészt a bankok nem feltétlenül a csokot ajánlják az igénylőknek, hanem inkább saját terméküket.

Egyeztetés lesz a Modern városok program résztvevőivel
További felvetésre jelezte: szeptemberben a Modern városok programban részt vevő minden települést meghívnak, és egyeztetnek velük. Azt látja, hogy akadnak elmaradások, mert vannak jogi bizonytalanságok. Példaként hozta: az Európai Bizottság most járult hozzá, hogy állami tulajdonú ipari terület is kaphasson uniós forrást…”

Forrás:
Nyomás alá akarják helyezni Magyarországot; Miniszterelnökség; 2017. június 15.

Közigazgatás, politika

A jövedéki adóbevalláshoz is készít tervezetet a NAV 2018-tól

„A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a jövedéki adóbevallás tervezetét is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti el 2018-tól, miután július elsején hatályba lép az új jövedékiadó-törvény – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Július 1-jén vezetik be az elektronizált jövedéki rendszert, amely példaértékű lehet Európában – emelte ki Tállai András. A számítások szerint a több mint 17 ezer érintett vállalkozás a jövedéki ügyeit a lehető legegyszerűbben, elektronikusan intézheti. Megszűnik a papír alapú nyilvántartás-vezetés és adatszolgáltatás, minden információ elektronikusan jut el a vámhivatalhoz – hívta fel a figyelmet.

A magánszemélyek a pálinkafőzési bejelentést, valamint a párlat-adójegy igénylést papír alapon is megtehetik – tette hozzá.

A jövedéki adóbevalláshoz rendelkezésére álló adatról a NAV legkésőbb a bevallás benyújtási határideje előtt 10 nappal tájékoztatja a vállalkozót, akinek így elegendő ideje lesz a bevallása esetleges kiegészítésére is – ismertette az államtitkár.

Tállai András hangsúlyozta, hogy az új jövedéki törvény középpontjában a vállalkozóbarát szemlélet áll. A jövedéki törvény szövege a felére csökken, a korábbi 150 oldal helyett az új törvény 65 oldalból áll – emelte ki.

A borászatoknak is jelentős könnyítést hoz az új szabályozás, július 1-jétől döntő többségüknek lehetősége lesz kisüzemi bortermelővé válni, így mentesülhetnek szinte minden adminisztrációs kötelezettségtől.

Az államtitkár elmondta azt is, jelenleg 47 féle adóraktár van, minden egyes típushoz eltérő biztosítékösszeg és tárolókapacitás tartozik. Július 1-jétől már csak egyféle adóraktár lesz, amelyben a vállalkozók az adóhivatalnak bejelentett tevékenységet végezhetik. Jövedéki termék azonban továbbra is adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetésig – tette hozzá.

A vállalkozók partnerként kezelését az ügyfélbarát NAV mellett az a garanciális szabály is biztosítja, amely szerint a gazdálkodók számára terhesebb folyamatos pénzügyőri jelenlétet vagy egyéb többlet-kötelezettséget csak határozattal lehet korlátozott ideig elrendelni, ezzel megnyílik a gazdálkodók jogorvoslati lehetősége. A szigorú szankciók alól pedig mentesülhetnek a vállalkozók, ha bizonyítják, hogy az adott helyzetben elvárható körültekintéssel jártak el – tért ki az eljárási szabályokra Tállai András.”

Forrás:
A jövedéki adóbevalláshoz is készít tervezetet a NAV 2018-tól; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. június 16.

3,9 milliárd forint Pest megyei fejlesztésekre

„96 pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozás nyert el versenyképességének erősítésére, beruházások végrehajtására 1,1 milliárd forintot, valamint 11 ipari park fejlesztésére kaptak 2,8 milliárd forintot Pest megyei önkormányzati szervezetek a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) – közölte Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára. Az államtitkár ismertette, a nyertesek beruházásainak teljes értéke meghaladja az 5,9 milliárd forintot.

60 Pest megyei vállalkozás a piaci megjelenésük támogatására elnyert 465 millió forintból 1902 munkavállaló alkalmazását vállalta a fenntartási időszak végéig, beruházásaik értéke pedig meghaladja a közel 900 millió forintot. A támogatás lehetővé teszi a külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenést, külföldi árubemutatók és üzletember találkozók megszervezését, szabadalom megszerzését, megvédését és innovációs tanácsadás igénybevételét exportképességük növelése, nemzetközi hálózatokba történő bekapcsolódásuk, a szomszédos országokkal és a régióval folytatott külkereskedelmi tevékenységük fejlődése érdekében.

A kapacitásbővítő beruházásainak támogatására 650 millió forintot nyert 36 pest megyei vállalkozás, beruházásaik teljes értéke meghaladja az 1,8 milliárd forintot. A nyertesek vállalták az együttesen 3,9 milliárd forintot meghaladó éves nettó árbevétel-növekedést, és közel 1140 munkavállaló alkalmazását a fenntartási időszak végéig. A támogatásból a vállalkozások eszközöket, gépeket vásárolhatnak, de lehetőség nyílik fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására is, a feldolgozóiparhoz kapcsolódó exporttevékenységük növelése érdekében.

2,8 milliárd forintot nyertek el 11 ipari park fejlesztésére Pest megyei helyi önkormányzati szervezetek, illetve kisvállalkozások. Az Üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Pest megyében felhívás keretében a nyertesek vállalták 231 új munkahely megteremtését. A támogatásból meglévő iparterületek, ipari parkok, tudományos és technológiai parkok fejlesztése, iparterületek kialakítása, alapinfrastruktúra kiépítése, új épület építése, meglévő felújítása, bővítése valósulhat meg a vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra fejlesztése, a regionális, valamint országos gazdaságélénkítő hatás érdekében. – tette hozzá az államtitkár.”

Forrás:
3,9 milliárd forint pest megyei fejlesztésekre; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. június 15.

A feladatok jelentősen megnövekedtek a Tolnai Járási Hivatalnál

„Az adóigazgatási rendszer megújításának értelmében 2017. július 1-től folyamatosan integrálják a NAV ügyfélszolgálati tevékenységét a kormányablakokba. A Tolnai Járási Hivatal Kormányablak Osztályán az adózással kapcsolatos ügyintézésre várhatóan 2018. január 1-jétől lesz lehetőség- közölte Lehőcz Regina, a Tolna Megyei Kormányhivatal, Tolnai Járási Hivatal vezetője a Rádió Orienten.

Tolnán 2014. március 21-én, a Hősök tere 2. szám alatt nyílt meg a harmadik, új típusú kormányablak. Lehőcz Regina kiemelte, napjainkra a feladatok jelentősen megnövekedtek, a kollégák csaknem 1500 ügyet látnak el.

A klasszikus okmányirodai ügyek mellett – személyi igazolvány, gépjármű vezetői engedély, útlevél, lakcímkártya készítése és a gépjármű igazgatási feledatok ellátása mellett egyre több, más hatósághoz továbbítandó kérelemmel kerestek fel bennünket az ügyfelek – hangsúlyozta a Tolnai Járási Hivatal vezetője. A legjellemzőbbek ezen közül a családtámogatási, a nyugellátási és a szociális ellátások iránt benyújtott kérelmek.

Mint arra a szakember rámutatott, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal szervezeti átalakításához és az adóigazgatási rendszer megújításához kapcsolódó kormányhatározat alapján, a kormány az egyes adóügyi ügyfélszolgálati tevékenységek integrálását tervezi a kormányablak hálózatba. Hozzátette: ennek a kiépítése 2017. július 1-jétől folyamatosan valósul meg.

A Tolnai Járási Hivatal Kormányablak Osztályán az adózással kapcsolatos ügyintézésre várhatóan 2018. január 1-jétől lesz lehetőség.”

Forrás:
Egyre több kérelem érkezik a Tolnai Járási Hivatalhoz; OrientPress; 2017. június 17.

Várhatóan őszre készül el Veszprém megye klímavédelmi stratégiája

„Várhatóan őszre készül el Veszprém megye klímavédelmi stratégiája, amelynek célja a káros gázkibocsátás mérséklésén túl a szemléletformálás, valamint a klímaváltozás hatásaira adott megfelelő válaszreakciók előkészítése – hangsúlyozta a klímastratégiát készítő cég műszaki igazgatója kedden Veszprémben konferencián.

Silló Szabolcs, a Vibrocomp környezetvédelmi tervező iroda Kft. projektvezetője emlékeztetett, hogy a stratégia elkészítése a helyzetértékeléssel tavasszal megkezdődött. A klímaváltozás hatásai közül kiemelten vizsgálják a megyére jellemzőeket: a villámárvizeket, az aszályt és a belvíz által okozott károkat.

Az ország több megyéjében párhuzamosan folyik a stratégiák összeállítása, amely ökológiailag és gazdaságilag fenntartható jövőképet vázol fel, miután az érintett társadalmi csoportok nem ismerték még fel a szerepüket és jelentőségüket a folyamatban – mondta.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora intő jelnek nevezte, hogy az elmúlt évtizedek során az emberi tevékenység eredményeként több mint negyven százalékkal növekedett a szén-dioxid, 0,05 százalékkal csökkent az oxigén valamint 4 százalékkal csökkent az ózon mennyisége a légkörben.

Hozzátette: ennek következtében a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik, az Északi-sarkvidéken például a hőmérséklet növekedése száz év alatt meghaladta a két Celsius-fokot, a jég vastagsága pedig 30 év alatt 6 méteresről 1,5 méteresre csökkent.

Az egyetem rektora kiemelte: az első jelentős hőhullám 2003-ban érte el Európát, melynek következtében 70 ezerrel többen haltak meg, mint korábban ebben az időszakban.

Magyarországon a 90-es években 35 hőségnap volt, 2000 és 2010 között 51 ilyen napot tartanak számon, 2011-től napjainkig pedig 61 hőségnap volt – közölte, és megjegyezte, hogy mindez átfogó klímavédelmi változtatást sürget.”

Forrás:
Őszre készül el Veszprém megye klímavédelmi stratégiája; NRGreport; 2017. június 13.
Veszprém Megyei Klímastratégia; Veszprém Megyei Önkormányzat

A Nemzeti Közművek lesz a FŐGÁZ tulajdonosa

„Megváltozik a nemzeti közműszolgáltatási rendszert irányító társaság neve és struktúrája az országos földgáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságok tevékenységének összehangolása érdekében. A FŐGÁZ Zrt. és leányvállalatai 100%-ban a NKM Nemzeti Közművek Zrt. tulajdonába kerülnek.

A tranzakció sorozatot követően a FŐGÁZ-t és a DÉMÁSZ-t tulajdonló Nemzeti Közművek tulajdonosa a Magyar Állam, az MFB és az MVM lesz. Az új szerkezeti felépítés lehetővé teszi a piaci alapokon megszervezett, hosszú távon fenntartható módon működő és az ellátás biztonságát fokozó nemzeti közműszolgáltatási rendszer továbbfejlesztését.

„A jelenlegi lépésekkel tovább erősödő, immáron új néven működő Nemzeti Közművek hosszú távú célja, hogy szolgáltatás portfóliójának fokozatos fejlesztésével a lakosság teljes körű otthonszolgáltatójává váljon. Azzal, hogy a FŐGÁZ a Nemzeti Közművek teljes értékű tagjává válik, illetve a DÉMÁSZ villamosenergia-szolgáltatói tevékenysége országossá bővült, minden ügyfél számára jó lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy kézben tarthassa a villamos energia és földgáz szolgáltatással kapcsolatos ügyeit.” – mondta Kóbor György, a Nemzeti Közművek elnök-vezérigazgatója.

A Kormány rendeletével nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, hogy az ENKSZ Zrt. – amelynek új neve, NKM Nemzeti Közművek Zrt. – apport útján megszerezze az MFB Zrt. tulajdonában álló Főgáz Zrt. részvények 100%-át. Mindez lehetővé teszi, hogy 2017. június végére megváltozzon a nemzeti közműszolgáltatási rendszert irányító társaság tulajdonosi struktúrája az országos földgáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságok tevékenységének összehangolása érdekében.

A tranzakcióra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az engedélyt megadta. Az apport június végi zárását követően az NKM Nemzeti Közművek Zrt. lesz a FŐGÁZ és a DÉMÁSZ 100%-os tulajdonosa. A tranzakció sorozattal a társaság tulajdonosi szerkezete is átalakul, a Nemzeti Közművek tulajdonosai 50%-ban a Magyar Állam és az MFB Zrt., illetve 50 %-ban az MVM Zrt. lesz. A Nemzeti Közművek továbbra is önállóan gazdálkodó és piaci jelenléttel működik a magyar energiapiacon.

Az új szerkezeti felépítés lehetővé teszi a piaci alapokon megszervezett, hosszú távon fenntartható módon működő és az ellátás biztonságát erősítő nemzeti közműszolgáltatási rendszer továbbfejlesztését. A FŐGÁZ jelenleg 3,4 millió lakossági földgázfogyasztó ellátásáról gondoskodik. Míg a földgáz területén megvalósult a nemzeti közműszolgáltatás teljes körű kialakítása, addig a DÉMÁSZ a napokban szerezte meg országos egyetemes szolgáltatói engedélyét. Ezzel a nemzeti villamosenergia-szolgáltatás további négy és félmillió ügyfél számára érhető el országszerte.”

Forrás:
A Nemzeti Közművek lesz a FŐGÁZ tulajdonosa; NKM Nemzeti Közművek Zrt.; 2017. június 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Angela Merkel szerint Németország nincs az élen az elektronikus közigazgatás és a digitális állam kérdéseiben

„A lemaradás fenyegeti Németországot az élet egyre több területét átható digitális átalakulásban. Angela Merkel a Digitális csúcstalálkozó elnevezésű konferencián beszédében kiemelte: elég szemügyre venni az Észtországban, Finnországban vagy Dániában végrehajtott átalakításokat, annak belátásához, hogy Németország nincs az élen az elektronikus közigazgatás és a digitális állam kérdéseiben.

A kormány a 2014-ben elfogadott digitalizációs stratégia végrehajtásával számos eredményt elért, zajlik egy portál fejlesztése, amelyen keresztül az állampolgár a szövetségi kormánnyal, az adott tartományi kormánnyal és a helyi önkormányzattal kapcsolatos ügyeit intézheti. További fontos terület az egészségügy, ahol az együttműködés teljesen új formái alakulnak ki a különböző szereplők a gyógyszertárak az orvosok az ápolók és a kórházak között.

Tovább kell lépni az európai uniós szinten is, ki kell alakítani a digitális belső piacot, mondta Merkel. Az államnak a digitális közigazgatásban az állampolgárok adatainak védelme érdekében adattakarékos módon kell eljárnia, a vállalkozásoknak viszont a hatalmas adattömegek a „big data” felhasználásában rejlő lehetőségek kihasználására kellene összpontosítaniuk.
A big data révén új termékeket szolgáltatásokat lehet kifejleszteni, de ha tartóssá válik a lemaradás, akkor a nagy nemzetközi szolgáltatók „szétrágják” ezeket a láncolatokat, aminek a német gazdaság egésze látja a kárát.

Angela Merkel kulcskérdésnek nevezte az oktatást és a továbbképzést, kiemelve hogy a digitális társadalom nem létezhet a digitalizáció megértésére és lehetőségeinek kihasználására képes emberek nélkül. Ez a nemek közötti egyenlőség kérdését is érintő probléma, Németországban a felsőfokú informatikai képzésben tanulók körében még mindig csupán 25 százalék körül van a nők aránya, pedig programozni is tudnak annyira jól, amilyen jól tudnak írni és számolni.”

Forrás:
Németország nincs az élen a digitális állam kérdéseiben; Origo.hu/MTI; 2017. június 13.

Országos videókonferencia-rendszer épül a közigazgatási szervek számára

„A NISZ Zrt. 3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében. A fejlesztés célja egy országos videókonferencia-rendszer kiépítése a kormányzati szervek számára, amit a távmeghallgatásoknál a bíróságok is használhatnak majd.

Megvalósítási szakaszba lépett az „Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő közigazgatási ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére” (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00003) elnevezésű, európai uniós finanszírozású projekt.

A projekt célja egy országos videókonferencia-rendszer kiépítése a kormányzati szervek számára. A kiépülő rendszert a bíróságok is felhasználják majd a távmeghallgatásoknál. A projektkonzorcium elkészíti a rendszer üzemeltetéséhez szükséges, rugalmasan bővíthető videó-kommunikációs központot, valamint a rendszerhez tartozó végponti infrastruktúrát is.

Az audiovizuális rendszer kiépítésének köszönhetően a kormányzati szervek munkatársainak és a közigazgatási ügyeiket intéző állampolgároknak kevesebbet kell majd utazniuk a különböző hivatali helyszínek között az ügyintézés során.

A fejlesztés forrása 3 milliárd forint, amelyet az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében. A projektet a Széchenyi 2020 program keretében valósítja meg a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) alkotta konzorcium.

A rendszer kiépítése várhatóan 2018 márciusában zárul.”

Forrás:
Országos videókonferencia-rendszer épül a közigazgatási szervek számára; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. június 12.

Júliustól komplex térinformatikai rendszer támogatja a Szupergyors Internet Program végrehajtását

„Országszerte hatékonyabbá válik a távközlési fejlesztések nyomonkövetése, megkönnyítve ezzel a szélessávú hálózatok rövid- és hosszú távú tervezését, kivitelezését. 2017 július végétől válik elérhetővé az a térinformatikai alapú, elektronikus hírközlési nyilvántartás, amely teljes egészében uniós forrásból, összesen 2,54 milliárd forintból valósult meg a Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer Létrehozása projekt eredményeként.
A Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) használatával lehetőség lesz a Szupergyors Internet Programban megjelenő, távközlési hálózat-fejlesztési pályázatok számítógéppel támogatott térinformatikai tervezésére, a beérkező pályázatok értékelésére, a fejlesztés eredményeinek folyamatos bemutatására, valamint az ellenőrzések lefolytatására.

Az elkészült térinformatikai rendszert a Nemzeti Kibervédelmi Intézet IT biztonsági szempontból is megbízhatónak nyilvánította.

A HTMR rendszer nemcsak a kormányzati tervező és ellenőrző munkát támogatja, de a szolgáltatókat is segíti. A rendszer szolgáltatói moduljához mind a pályázati nyertesek, mind fejlesztéseket önerőből megvalósító vállalkozások hozzáférnek. A legkisebb szolgáltatók, akiknek eddig nem volt forrásuk saját hálózataik elektronikus nyilvántartására, a HTMR-t díjmentesen, saját nyilvántartó rendszerként vehetik igénybe.

A Szupergyors Internet Program munkájában részt vevő távközlési szolgáltatók részére a projektet kivitelező Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 2017 nyarán ingyenes workshopokat szervez országszerte, melyeken az internet-szolgáltatók tájékoztatást kapnak az elektronikus kapcsolattartást lehetővé tevő modulok működéséről.

További információ az európai uniós forrásból megvalósuló KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú projektről a KIFÜ weboldalán (www.kifu.gov.hu) található.”

Forrás:
Júliustól komplex térinformatikai rendszer támogatja a Szupergyors Internet Program végrehajtását; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. június 15.
Lásd még: SZIP – Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása; KIFÜ Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Belső, közigazgatási informatikai start-up kezdeményezések segítik az amerikai digitális állam kialakítását

„Az IBM közigazgatási kutatóközpontja (IBM Center for The Business of Government) reflektál az amerikai központi kormányzat határozott szándékára, hogy utat biztosítson a kormányzati működésben az üzleti szférában bevált technológiák és know-how meghonosításának. Ennek érdekében a Fehér Házban két szervezetet hoztak létre: az Amerikai Innováció Hivatalát és az Amerikai Technológiai Tanácsot. A munkában támaszkodhatnak az előző elnöki stáb kezdeményezésére, az U.S. Digital Service és partnerei által felhalmozott tapasztalatokra, tettekre váltva az ott megfogalmazódott ötleteket. Ezt az „IT start-up” kapacitást arra válaszképpen hozták létre, amikor 2013-ban kiderült: a kormányzat képtelen volt megfelelően működtetni a bevezetett healthcare.gov oldalt. Ez rávilágított arra, hogy a kormányzatnak nincs meg házon belül a megfelelő informatikai kapacitása a nagy és összetett projektek modern technológiájához.

Az IBM közigazgatási kutatóközpontja új jelentést tett közzé digitális szolgáltató munkacsoportok fejlődéséről és szerepéről Amerikában és más országokban. A kutatásban alkalmazott interjúk feldolgozása során kiderült, hogy a digitális transzformáció korántsem mindig hozza a remélt eredményeket. A projekteket legtöbbször olyan technológusok vezetik, akikre az „IT first” szemlélet jellemző, a felhasználói szempontok háttérbe szorulása mellett. A költések mintegy 75%-a fordítódik az örökölt rendszerekre, kevés teret hagyva az újításoknak. A nagykockázatú projektek 94%-ára a pénzügyi keretek és a határidők túllépése jellemző, 40%-át pedig sosem fejezik be.

A digitális átalakítás ettől mindezzel együtt megy előre. Amerikában és néhány más országban kormányzati vezetők „digitális speciális egységeket” (digital „SWAT”) hoztak létre speciális ügyekre fókuszálva, fél-autonóm státuszt biztosítva nekik a kormányzaton belül. Ezek az egységek inkább hasonlítanak egy informatikai start-up cégre, mint a hagyományos kormányzati működésre.
A jelentés bemutatja ezeknek a különleges egységeknek a főbb kategóriáit és az elért eredményeket. Kiemeli ugyanakkor a hat legfőbb kihívást is, amelyekkel szembesülniük kell.

  • A versenyszférában elvárt agilis fejlesztés meghonosítása a közszolgáltatásokban, a felhasználói igények szerint.
  • Az informatikai tehetségek átcsábítása a közszférába az üzleti szektorból.
  • A start-up megközelítés kultúrájának fenntartása a kormányzaton belül.
  • Az IT-eszközök beszerzésének javítása, a költségtúllépések és ütemezés-csúszások elkerülésével.
  • Digitális szolgáltató munkacsoportok szervezése, hosszútávú költségvetéssel.
  • Döntés arról, hogy az innovációs eredményeket kifejlesszék vagy megvásárolják.

A jelentés egyik konklúziója, hogy a gondolkodásmódban nagyobb változásra van szükség, mint a folyamatokban, elsősorban az együttműködés kultúrájának javításával. A digitális szolgáltató munkacsoportokat pedig arra bíztatja, hogy adott esetben ne féljenek felrúgni a bürokrácia meglévő normáit, ha a siker érdeke ezt megkívánja.”

Forrás:
Creating IT Start-Ups in Government; John M. Kamensky; IBM Center for The Business of Government; 2017. május 31.
Digital Service Teams: Challenges and Recommendations for Government; Ines Mergel; IBM Center for The Business of Government; 2017. május 30. (pdf)
Lásd még: United States Digital Service
18F: Digital service delivery
Presidential Executive Order on the Establishment of the American Technology Council; 2017. május 1.
Presidential Memorandum on The White House Office of American Innovation; 2017. március 27.

Miért nyomtatják a brit törvényeket továbbra is pergamenre (is)?

„Régebbi esemény ugyan, de érdekessége miatt érdemes elővenni a BBC tavalyi riportját. Tavaly februárban a brit felsőház úgy döntött, hogy takarékossági okokból megszüntetik a törvények hagyományos fizikai rögzítési módját, ami borjúbőrből készült pergamenre (vellumra) történt. (Az angolban a borjúbőrből készült pergamenre a vellum szót használják, az egyéb állati bőrből készültekre a parchment kifejezést.) A miniszterelnökség (Cabinet Office) ugyanakkor úgy döntött: biztosítja az anyagi forrásokat arra, hogy továbbra is zökkenőmentes legyen a törvények pergamenre (vellumra) nyomtatása és tárolása.

A vellum rendkívül tartós anyag. A Magna Charta eredeti, vellumra írt, több mint nyolcszáz éves példánya ma is megvan. A parlament által rögzített törvények legrégebbi példánya pedig 1495-ből való. A Westminster palota Viktória tornyában tárolt pergamentekercsek, a parlament archív iratainak összesített hossza 8km-t tenne ki, hagyományos módon tekercsekben tárolva.

A pergamenen tárolás természetesen nem a digitális tárolás helyett, hanem amellett létezik. Bár a fő irány továbbra is a digitalizálás, vannak bizonyos aggodalmak a kizárólagos elektronikus archiválással szemben. Nem csak a sérülékenységről van szó (ezt a pergamenek esetében sem lehet kizárni), hanem arról is, hogy az elektronikus állományok fizikai leolvasókhoz köthetők, amelyek időnként eltűnnek a mindennapi használatból. (Mire mennénk ma azzal, ha kezünkbe kerülne egy halom floppyn rögzített adat? És ötven év múlva? Mivel tudnánk leolvasni?) A fizikailag rögzített állományok olvasása ugyanakkor nem igényel további technológiai eszközt, így ezek elavulása sem fenyeget.”

Forrás:
Why is the UK still printing its laws on vellum?; BBC News; 2016. február 15.
Lásd még: Könyvtörténeti írások; Borsa Gedeon; Országos Széchényi Könyvtár; 1996. (13. A régi nyomtatványokkal való foglalkozás és azok anyaga. A nyomtatványok anyaga. Pergamen és textil)

Informatika, távközlés, technika

Nem nőtt az elektronikus jegyrendszer bevezetésének teljes költsége

„Az elektronikus jegyrendszert érintő változásokról hozott döntést a Fővárosi Közgyűlés 2017. június 14-én. A sajtóban tévesen megjelent hírekkel ellentétben a projekt teljes keretösszege nem változott, sőt annak üzemeltetési költségei közel 2 milliárd forinttal, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitel lehívásához kapcsolódó költségek 100 millió forinttal csökkennek. A módosításokra a korábban a Fővárosi Önkormányzat által is jóváhagyott újratervezési munkák és többletfeladatok miatt volt szükség.

A projektmunkálatok maradéktalan ellátása érdekében az EBRD által biztosított teljes hitelkeret lehívására sor kerül, ez nem a projekt teljes költségének a növekedését jelenti. A fővárosi önkormányzat a projekt maradéktalan megvalósulása érdekében a korábban jóváhagyott keretösszeget biztosítja.

Mindezek mellett az elektronikus értékesítési csatornák továbbfejlesztése újabb mérföldkőhöz érkezett, az utazóközönség már 2017 nyarán találkozhat az online jegyértékesítés új formájával. Ennek köszönhetően elég lesz csak regisztrálni a rendszerbe egy névhez hozzárendelt, személyazonosításra alkalmas arcképes igazolványt, majd bankkártyás fizetéssel lehet megvásárolni a megfelelő terméket és attól kezdve a mobil applikációs megjelenés mellett használható az okmány azonosításra ellenőrzéskor. Ezzel 2017 őszétől már akár önmagában az új elektronikus személyigazolvány (e-Szig), vagy a diákigazolvány elégséges lesz az utazási jogosultság igazolására.

A nyár végén sor kerül a Deák Ferenc tér M (Sütő utca) metróállomáson az első beléptető kapuk, valamint a Közvágóhíd utca HÉV-állomáson érvényesítő készülékek telepítésére. Ez az állomási infrastruktúra-telepítés első állomása, amelyen a BKK éles környezetben teszteli a beléptető kapuk funkcionális működését, továbbá az eszközök háttérrendszerekkel történő kommunikációját. Természetesen az ügyfelek először nyitott kapukkal fognak találkozni az állomáson, mivel a rendszer bevezetésének elengedhetetlen feltétele a teljes infrastruktúra telepítése.

A BKK az EBRD-vel szoros együttműködésben mindent megtesz az eddig bekövetkezett szállítói csúszások hatásának csökkentése és a további átütemezések elkerülése érdekében.”

Forrás:
Nem nőtt az elektronikus jegyrendszer bevezetésének teljes költsége; BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.; 2017. június 15.
Lásd még: Három milliárddal drágul, és még csúszik is a budapesti elektronikus jegyrendszer; Bucsky Péter; 444.hu; 2017. június 14.

A piaci alapú gondolkodással országszerte biztosítható a szupergyors internet

„Piaci gondolkodással kell párosulnia a kormányzati felügyeletnek ahhoz, hogy a szupergyors internet hálózata a vállalásoknak megfelelően 2018 végére az egész országban kiépülhessen – mondta Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Hálózatfejlesztést támogató monitoring rendszer (Htmr) projektrendezvényén.
Hangsúlyozta, hogy a Szupergyors internet program (Szip) rendkívül összetett és szerteágazó feladatot jelent a kormány és a szolgáltatók számára, megvalósításához ezért nélkülözhetetlen a Htmr, amely akár napi szinten képes települési szintre lebontva tájékoztatni a hálózatépítés állásáról, emellett támogatja többek között a nyomon követést és a felügyelőmérnöki tevékenységet is.

Felidézte, hogy a Szip keretében a vállaltnál többnyire sokkal gyorsabb – az előirányzott 30 Mbit/s sebességet akár többszörösen meghaladó – hálózat épül, amelynek közel 90 százaléka optikai fejlesztés lesz. A monitoring rendszer segítségével akár utca és házszám szintjén követni lehet, hol van még szükség további fejlesztésre – tette hozzá. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a jogi környezet egyszerűsítésével is segíti a 130 milliárd forintos projektben részt vevő beruházókat.

Debreceni Győző projektigazgató elmondta, hogy a Htmr 2014 óta több lépésben segítette a korszerű internethálózat országos kiépítését, így például a szolgáltatókkal folytatott – a lefedettségekről és a kapacitásokról szóló – egyeztetés, valamint az előtervezés és üzleti tervezés, illetve a felügyelőmérnöki tevékenység során. Felidézte, hogy 2015-ben a 3,7 millió magyarországi háztartásból 1 milliónál hiányzott a szükséges hálózati lefedettség: ennek fele önerős fejlesztéssel valósul meg, a fejlesztési hiányok pótlásáról a kormány gondoskodik.

A projektrendezvényen Kópiás Bence, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztési elnökhelyettese sikeresnek nevezte a Htmr-projektet, amelyre a jövőben akár újabb funkciókat és szolgáltatásokat lehet építeni – fogalmazott. Hozzátette, hogy a KIFÜ-nek 35 projektje fut egy időben, ezek összértéke meghaladja az 50 milliárd forintot.”

Forrás:
A piaci alapú gondolkodással országszerte biztosítható a szupergyors internet; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. június 15.

A stratégia cél: 2020-ra 30 ezer elektromos autó Magyarországon

„A kormány számára stratégia cél az e-mobilitás erősítése, ezért szeretné, ha 2020-ra 30 ezer elektromos autó járná az ország útjait a Jedlik Ányos tervnek köszönhetően – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára pénteken, Mogyoródon egy elektromos autókat kiszolgáló gyorstöltőpont átadásán.
Aradszki András elmondta, az e-autók terjedése a kapcsolódó iparágakban is jelentős innovációkra ad lehetőséget.

Horváth-Dori Jenő, a Lukoil töltőállomásokat üzemeltető Normbenz Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a jakabpusztai elektromos gyorstöltő a kelet kapuja lesz, ahonnan elektromos autóval már gond nélkül elérhetőek a kelet-magyarországi nagyvárosok.

A magyar utakon csaknem 2500 zöld rendszámos (elektromos vagy hibrid) jármű közlekedik. Az átadott töltőállomáson 2 különböző típusú autó tölthető egyszerre, egy-egy töltés hozzávetőlegesen 15 percig tart, amellyel típustól függően, körülbelül 200 kilométert tudnak megtenni az elektromos gépjárművek.”

Forrás:
A kormány számára stratégia cél az e-mobilitás erősítése; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. június 16.

Június 19-én alakul meg hivatalosan a magyarországi „5G-koalíció”

„Június 19-én alakul meg hivatalosan az ötödik generációs mobiltechnológia fejlesztését és hazai bevezetését támogató „5G-koalíció” – jelentette be a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos az Információs Társadalom Parlamentje című szerdai budapesti konferencián.

Deutsch Tamás az MTI érdeklődésére elmondta: csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet hozza létre a koalíciót, amelynek hármas feladata lesz.

Először is gyorsan ki kell alakítani azt az 5G fejlesztési stratégiát, amelynek segítségével kihasználhatjuk az e területen meglévő, páratlan lehetőségeinket, továbbá olyan tesztkörnyezetet kell kialakítani, amellyel beleszólhatunk a globális 5G-szabvány kialakításába, s ennek 2020-ra várható időpontja után elsőként vezethessük be ezt a sztenderdet – mondta.

Célnak azt nevezte, hogy a nemzetközi szabványok megteremtése után az elsők között alkalmazzák a mainál sokkal nagyobb adatátviteli sebességet, és így jóval szélesebb felhasználási lehetőségeket kínáló technológiát, és „Magyarország az 5G-fejlesztések egyik európai központjává válhasson”.

A kormányzat arra törekszik, hogy „minden magyar polgár azáltal lehessen a digitalizáció nyertese, hogy egyenlő eséllyel tud a digitális javakhoz hozzáférni” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez a folyamat sikerének záloga.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület által hetedik alkalommal megrendezett tanácskozáson Deutsch Tamás hangsúlyozta, egyszerre dolgoznak azon, hogy motiválják az eddig netet nem használókat, valamint azon, hogy a szolgáltatás árának mérséklésével mindenki számára hozzáférhetővé tegyék azt.

Ennek eszközeként említette, hogy előbb 27-ről 18 százalékra, majd a jövő év első napjával 5 százalékra – az unióban a legalacsonyabb szintre – csökken az internetszolgáltatás áfája,
és bevezették a legalacsonyabb netes szolgáltatásnál is olcsóbb digitális jólét alapcsomagot.

A miniszterelnöki biztos a digitalizáció sikerei között említette, hogy a magyar háztartások 82 százaléka számára már elérhető a szupergyors, legalább 30 megabájtos letöltési sebességet kínáló internet,ez pedig az uniós átlagot meghaladó arány, egy nemzetközi szakmai szervezet felmérései szerint pedig a magyar mobilhálózatok a sebességük és a lefedettségük alapján a világ harmadik legjobbjának számítanak…”

Forrás:
Június 19-én alakul meg hivatalosan a magyarországi „5G-koalíció”; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. június 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Korszerű, új gépjárművekkel fejleszti mobilpostai-szolgáltatásait a Magyar Posta

„A kistelepüléseken elérhető mobilposta-szolgáltatáshoz 160 Opelt is vásárolt a Magyar Posta Zrt – közölte a Magyar Posta. A speciálisan átalakított járműveket az Opel Magyarország folyamatosan adja át a Postának, június közepéig a teljes új flotta átvétele megtörténik.

A társaság az Opel Magyarországtól vásárol 160 Combo kis tehergépjárművet. Az Opel a Posta speciális igényeinek megfelelően alakítja ki a járműveket. A jelenleg hazánkban működő mobilpostai hálózat 917 település lakosságának biztosít ilyen módon hozzáférést a postai szolgáltatásokhoz.

A Magyar Posta mobilposta szolgáltatása biztosítja a küldemények címhelyekre történő eljuttatását, valamint levelek, csekkek feladását is, emellett valamennyi alapvető szolgáltatás rendelkezésre áll, ami a postákon is elérhető: postai küldemények, csekkek, csomagok, ajánlott küldemények kézbesítése és feladása, pénzfeladás, nyugdíjak és pénzküldemények kézbesítése, pénzfelvétel kártyáról stb – közölte a Magyar Posta. Hozzátették, az alapszolgáltatásokon felül a mobilpostán különböző újságok, sorsjegyek, feltöltőkártyák és más árucikkek is kaphatók.
Mivel ezek az autók mozgó postahivatalként működnek, az Opel Combo haszongépjárműveket ennek megfelelően kellett a szolgáltatási és biztonsági igények figyelembevételével átalakítani. Így például az autó speciális áramellátást, széfet, GPS-nyomkövetőt, polcrendszert kapott. Majláth Zsolt elmondta, hogy a korszerű, új mobilpostás autók jellemzően a dél-dunántúli és az észak- és kelet-magyarországi területeken kezdik meg szolgálatukat.”

Forrás:
Mobilpostával járja a kistelepüléseket a Magyar Posta; Világgazdaság; 2017. június 16.

Hol állnak a magyar okos városok a visegrádi régióban?

„Az Infotér budapesti Okos Város Konferenciáján jártunk, ahol a főműsoridőben Deutsch Tamás és Csepreghy Nándor adtak elő a kormányzati terveket a megjelent önkormányzatoknak, vállalkozóknak és hivatalnokoknak. Mi a V4-es szekció előadásaiból mutatjuk be a régiós okos városok helyzetét.

Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a hazai városfejlesztésben és a közbeszédben is az okos város-koncepció. A kormányzat kommunikál a magyar településekkel, ösztönzi őket a hazai és nemzetközi (főleg uniós) források kiaknázására. A jövő magyar városainak a képe eszerint a szemünk előtt alakulhat ki. Nem mellékes azonban, hogy ezeket a fejlesztéseket a városlakókért, illetve az ő részvételükkel valósítanak-e meg, vagy önkényesen, csupán a rövid távú politikai és gazdasági haszonra koncentrálva. Ebben a progresszív városfejlesztésért folyó harcban fontos szövetségesei lehetnek egymásnak a régió hasonló cipőben járó települései.

A V4-es sereghajtó egyelőre Szlovákia
A konferencián Szlovákiát Miroslav Jurík, a szlovák Smart Cities Club elnöke képviselte, akik egyesületükkel Szlovákiában próbálják az okos megoldásokat a városfejlesztési tervek részévé tenni – eddig elsősorban skandináv példákra támaszkodva. Szlovákia a V4-ek legkisebb országa: rengeteg kisebb falu és csak néhány nagyobb város vár progresszív, okos fejlesztésekre, ami a területtel foglalkozó civileknek és a fejlesztésekre ösztönző államnak is nagyobb kihívást jelent.

A szlovák szakértő szerint eddig sereghajtók a régióban: a kormányzati támogatás hiánya mellett a helyi politikusok sem motiváltak az innovációra, a lakosság bevonására, a technológiai fejlesztésekre. Egyedül néhány multinacionális nagyvállalat indított okos projektet, mint az IBM, ami viszont önmagában nem elég a változtatáshoz. Ráadásul az állampolgárok is sokkal inkább felülről jövő beavatkozásnak, mint legitim politikai cselekvésnek tekintik mindezt. Ezek a projektek egyébként főleg technológiai jellegű fejlesztések voltak. Ha további szlovák kezdeményezések után kutakodunk, akkor Nagyszombatot érdemes megemlíteni, ahol Peter Bročka polgármester regnálása alatt több okos projekt is futott a településen.

Jurík arra a kérdésre, mi lenne a megoldás a szlovák városok számára, úgy válaszolt: mindenekelőtt találnunk kell olyan városvezetőket, akik elkötelezettek a városlakókkal közösen kiötlött innovatív fejlesztések mellett – és nem minden négy, vagy öt évben, hanem hosszútávon gondolkoznak. Ez talán a régió valamennyi országában megszívlelendő tanács.

Lengyelország és az aktív helyi politika
Tomasz Kulisiewicz, a Center for Studies on Digital Government vezetője és az inteligentnemiasta.pl szerkesztője kiemelte, hogy a 913 lengyel város a népesség 60%-át, a GDP-nek pedig 30%-át teszi ki. Mivel ezek az adatok, továbbá az energiafogyasztás, a kultúra és további jellemzők jelentősen eltérnek országonként, így fontos, hogy a helyi szereplők alakítsák ki a személyre szabott okos városfejlesztési terveket, projekteket. Kis településeken is fontos az okos fejlesztés: szerinte nem a 100 rendszeres utazó miatt kell például a buszrendszert digitalizálni, hanem annak érdekében, hogy a lakók jobban kötődjenek lakóhelyükhöz, sajátjuknak érezzék a közösséget. Lengyelországban az olyan nagyvállalatok, mint az IBM, Orange vagy nagy lengyel IT cégek smart projektjei mellett a helyi vezetők is aktívak a kezdeményezésekben. Néhány példa:

Intelligens tömegközlekedés

  • a Tristar nevű, Európai Uniós forrásból finanszírozott intelligens közlekedésfigyelő eszköz
  • jakdojade.pl menetrendkereső nyílt adat felhasználásával
  • okos közbringarendszer Varsóban több, mint 300 megállóval és közel ötezer kerékpárral

Energia, közvilágítás, monitoring rendszerek

  • 60%-os megtakarítás a közvilágításban Krakkóban és Szczecinben
  • intelligens hálózatok, okos mérőeszközök (víz, gáz, áram) – pilot projektek több városban
  • okos vízgazdálkodás, még a kisebb lengyel városokban is

Egyéb projektek

Magyarország – kormányzati szándék, civil együttműködés és kisebb projektek
Magyarországon több városban is találhatunk olyan kezdeményezéseket, amiket az okos város fejlesztések közé sorolhatunk, azonban tudatosan végigvitt koncepciót még egy település esetében sem láthattunk. A kormányzat ambiciózus városfejlesztési elképzelését mutatja, hogy a Lechner Központot bízta meg az okos város program program szakmai koordinálásával, akik több várossal is felvették a kapcsolatot és segítséget nyújtanak a stratégiai dokumentumok kialakításában, a források kiaknázásában. Idén a Századvégnél is nyílt smart city klaszter, ami a témakörrel foglalkozik. A kormányzat a városokkal való kommunikációban az EU-s források és visszatérítendő támogatások kihasználására ösztönzi a településeket. Fővárosi szinten is történt előrelépés: Budapest közgyűlése elfogadta a 2030-as okos város jövőképet, amiben több üdvözlendő, progresszív gondolat is megfogalmazódott, – mint az önkormányzati bérlakásrendszer létrehozása – az elképzelések megvalósulására azonban még várat magára. A konferencián felszólalt Bakonyi Péter régiós együttműködésre ösztönözte a V4-eket, amit egy éppen futó uniós pályázat rakna keretbe. Potenciális közös projektekként egy helyzetértékelő Smart City index és nemzetközi fórum elindítását, valamint kisvárosi okos város modell kialakítását javasolta. Kiemelte, hogy a magyar kezdeményezések apropója és ösztönzője kell, hogy legyen a jövőbeli V4-es magyar elnökség.

Eddig csak techológia és infrastruktúra, pedig ennél több kell
Noha akadnak pozitív kezdeményezések a régióban, azok főleg a technológiai fejlesztésekre koncentrálnak. Pedig egy valóban okos város ennél sokkal több kell, hogy tudjon: akkor lesz progresszív és felelős, ha a fejlesztésekbe bevonja az állampolgárokat, a hosszabb irányvonalakat pedig a civilekkel és szakértőkkel közösen alakítja ki. Olyan helyi, illetve országos kormányzatokra van szükség, amelyek nem állítják le a projekteket, amiket az elődjük kezdett el, és nem egy választási ciklusban gondolkoznak. Hosszú távú koncepciót alkotnak, amibe a korábbi terveket és erőfeszítéseket is beépítik. Fontos és jó dolog a vállalati kezdeményezés is, de az áttörést a részvételi városfejlesztésben az aktív helyi közösség hozhatja. Akkor lesznek okos városaink a régióban, ha az erőforrások megléte mellett minél inkább bevonják lakosságot a folyamatba, akik a kormányzattal közösen visszafoglalják az utcákat és tereket a közönytől és a bizalmatlanságtól.”

Forrás:
Hol állnak a magyar okos városok a visegrádi régióban?; Szadai Levente; K-Blog; 2017. május 31.

Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója 2017-2050

Forrás:
Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója 2017-2050; Földművelésügyi Minisztérium; 2017 (pdf)

Új állami szervezet, új módszerek, megnövelt költségvetés Németországban a startup cégek támogatására

„Tíz év alatt akár 2 milliárd eurót terveznek a startupokba tolni, ami még mindig szerény az USA-hoz képest.

A német kormány egy új társaságot hoz létre. A SPIEGEL információi alapján az állami Újraépítési Hitelintézet (KfW) 100 százalékos leányvállalata lesz a 2018 elejétől működő és a startupokat támogató cég, amely szervezetileg önálló struktúra keretében biztosítja majd a tartós részvételi finanszírozást – ez derült ki a német gazdasági és a pénzügyminisztérium KfW-jelentéséből.

A KfW vizsgálja azt, hogy teljesen kiszervezze-e a kockázati tőke üzletet és e folyamat során az Európai Befektetési Alapokat (EIF) tekintené követendő példának. Az új társaságot pénzügyi vállalkozásnak minősítik és ezért a BaFin pénzügyi felügyelet bankokkal kapcsolatos bizonyos előírásai nem vonatkoznak majd rá. A leányvállalat működését egyrészt a KfW, másrészt a saját felügyelőtanácsa fogja ellenőrizni. Az utóbbiban egy-egy hellyel lesz képviselve a pénzügyi- és a gazdasági minisztérium, emellett az ágazatot kettő, míg a KfW-t szintén kettő tagja képviseli majd.

A 12,5 millió eurónál nagyobb befektetéseket a felügyelőknek kell engedélyezniük. Összességében a KfW 2020-ig évente 200 millió euró kockázati tőkét biztosít, a teljes összeg pedig a következő tíz évben elérheti a 2 milliárd eurót. Ezenkívül évente felül fogják vizsgálni, hogy szükség van-e további finanszírozási eszközök alkalmazására. Ez utóbbi kategóriába tartozhatnak például a startupok tőzsdei megjelenését segítő alapokba való befektetések és ezáltal a magánbefektetők számára vonzóbbá tehetik ezeket a vállalkozásokat.

Az Amerikai Egyesült Államokhoz képest Németországban még mindig túl kevés kockázati tőke áll a fiatal vállalkozások rendelkezésére, különösen igaz ez az eredményes alapítást követő növekedési szakasz esetében. A leányvállalat kapcsán még számos jogi kérdést kell tisztázni, így a projekt 2018 közepén indulhat el. ”

Forrás:
Jobban támogatná a startupokat Németország; SG.hu; 2017. június 18.

Szakirodalom

Adatvédelem a XXI. században és az Internet világában

„…Az adatvédelemi jog gyökerei a magánjogban találhatóak meg, azonban az alkotmányos védelem erősödése „elközjogiasítja” azt. A dolgozatban a magánszféra alkotmányos védelmén túl elsősorban magánjogi oldalról került megközelítésre az adatvédelem érvényesülése és jogi szabályozása. A magánszféra és a személyes adatok védelme az alkotmányjog, polgári jog és büntetőjog anyagi jog szabályain keresztül került megvizsgálásra, a disszertáns az eljárásjogi szabályokat kizárólag a személyes adatok megsértése esetén alkalmazható jogérvényesítéssel kapcsolatban érintette. A disszertáns az értekezés megírása során törekedett a mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalom bemutatására és kritikus értékelésére, a tudományos feldolgozáshoz történeti, jogtörténeti, komparatív, leíró/kutató, analitikus tudományos módszereket alkalmazva. Összehasonlító jogi vizsgálatok során az Európai Unión kívül különösen az Egyesült Államok jogrendszerére koncentrált a diszertáns, mivel a digitális világ legjelentősebb vállalatai ezen állam területén rendelkeznek székhellyel.

A hatályos szabályozás elmélete (law in book) mellett dolgozatban kiemelt figyelmet kapott a jogalkalmazási gyakorlat (law in action) bemutatása, azon belül is különösen az Európai Unió Bíróságának ítélkezése, amelynek döntései (pl. Google Spain, Safe Harbor megszüntetése) különös jelentőséggel bírnak az EU állampolgárok személyes adatainak kezelésével kapcsolatosan, továbbá az Egyesült Államok és az Európai Unió között fennálló viszonyban adatvédelem terén.

A dolgozat első része tartalmazza a magánszféra védelmének történeti és jogfilozófiai hátterét. Szociológiai megközelítésből az internetnek és a közösségi hálózatoknak a társadalom magánszféra iránti igényére gyakorolt hatása került megvizsgálásra. A disszertáns a dolgozatban kitér a technika és a jog kapcsolatának vizsgálatára is, amelynek során elsődleges célja az, hogy átlátható logikai tagolással rámutasson napjaink gyakorlatában felmerülő vitás kérdésekre és nehézségekre, valamint egyes jogalkotási és jogalkalmazási problémákra… ”

Forrás:
Adatvédelem a XXI. században és az internet világában; Mészáros János; Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2017. június 23. 14h00, helye: SZTE ÁJTK (pdf)

A biometrikus azonosítási eljárások alkalmazhatósága a rendőri munkában

„…Elsődleges célként határoztam meg annak bemutatását, hogy a rendőri eljárásokban alkalmazott biometrikus személyazonosítás gyakorlata ok-okozati összefüggésben áll a közbiztonság erősödésével és végső soron a schengeni térség belbiztonságával. Kiemelt figyelmet fordítottam a szabadság, biztonság, jog térségét szem előtt tartó nemzetközi szintű bűnüldözési célú információcsere jogszabályi keretrendszerére. Ennek kapcsán fókuszáltam arra, hogy a büntetőügyekben folytatott rendőri és igazságügyi együttműködés szerves része eredményeként létrejött adatbázisokban milyen céllal és milyen eredményességgel jelennek meg a biometrikus adatok. [Mint például az Europol Információs Rendszer (EIS), Schengeni Információs Rendszer (SIS), Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS), Vízum Információs Rendszer (VIS), Váminformációs Rendszer (VIR), Eurodac.]

Kulcskérdés volt számomra annak elemzése és értékelése, hogy a belső, rendőri szabályzókban, rezsimintézkedésekben milyen változások történtek a személyazonosítás metodikájában, a helyszíni nyomrögzítés esetén fellelt biometrikus adatok kezelésében, illetve egyéb rendőri eljárásokba hogyan épülnek be a biometrikus azonosítók.

Speciális célként fogalmaztam meg annak vizsgálatát, hogy a rendőrségi igazoltatások során elsődlegesen alkalmazott morfológiai és anatómiai jegyek alapján történő személyazonosításba hogyan, milyen mértékben vonják be a lehetőségként meglévő biometrikus azonosítási technikákat. Ennek milyen mértékű szubjektív tényezőket kizáró, biztonságnövelő hatása van.

Rendszerspecifikált célom volt annak kiemelt vizsgálata, hogy a rendészeti célú igazoltatások jogszerű, szakszerű, hatékony foganatosításához milyen biometrikus eszközök alkalmazhatók legeredményesebben annak figyelembevételével, hogy rövid idő alatt, különböző körülményeket adó helyszíneken biztosított legyen a megbízható, gyors személyazonosítás…”

Forrás:
A biometrikus azonosítási eljárások alkalmazhatósága a rendőri munkában; Földesi Krisztina; Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2017. június 28. 10h00, helye: Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, 1081 Budapest Népszínház u. 8. – Tanácsterem (fszt. 45.) (pdf)

A jó kormányzás támogatása a számvevőszéki tevékenység megújításán keresztül

„… A kutatás célja az alábbiak megválaszolása
A jó kormányzás fogalmának milyen megközelítései léteznek, ezek milyen közös vonásokkal rendelkeznek, illetve mennyiben térnek el egymástól? Melyek a jó kormányzásnak azok az elemei, amelyekhez a legfőbb ellenőrző intézmények (számvevőszékek) hatékonyan járulhatnak hozzá? Az Állami Számvevőszék tevékenysége mennyire felel meg a jó kormányzás nemzetközi sztenderdjeinek? Milyen irányokba kell a legfőbb ellenőrző intézményeknek változniuk ahhoz, hogy eredményesen járulhassanak hozzá a jó kormányzáshoz? Miként (milyen eszközökkel, módszerekkel) érhető el ez a változás? Az Állami Számvevőszék megújult törvénye miképpen biztosítja a függetlenség garanciáit? A Számvevőszék megkapta-e a szükséges törvényi felhatalmazást, hogy a hatékony és eredményes ellenőrzései, illetve tanácsadói tevékenysége révén támogathassa a jó kormányzást? Az állami ellenőrzés gyakorlata milyen célok és alapelvek esetében képes arra, hogy nagyarányú, kiemelt hozzáadott értékkel járuljon hozzá a jó kormányzás megvalósulásához? Milyen tényezők tették szükségessé az ÁSZ szervezeti és működési megújítását? Hogyan történt meg a szervezeti átalakítás, ennek milyen eredményei tapasztalhatóak? Az Állami Számvevőszék miképpen járult hozzá az integritás kultúra megismertetéséhez és elterjesztéséhez? Melyek azok a kihívások, amelyek szükségessé teszik az állammenedzsment, illetve a kapcsolódó számvevőszéki ellenőrzés megújítását? Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai miképpen járulhatnak hozzá az állammenedzsment megújulásához? Mely területeken van szükség az állami/önkormányzati tulajdonú vállalatok irányítását végző tulajdonosi, tulajdonos képviseleti és menedzsment szerepkörök megújítására?…”

Forrás:
A jó kormányzás támogatása a számvevőszéki tevékenység megújításán keresztül; Domokos László; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2017. július 4. 9h00, helye: Ludovika Campus, Hunyadi terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.) (pdf)

Törvények, rendeletek

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működéséhez kapcsolódó rendeletek, valamint egyéb gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendelet módosításáról szóló előterjesztés

„Jogszabályterv
Véleményezési határidő:2017. június 21.
Véleményezési cím: anna.csapo@emmi.gov.hu”

Forrás:
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működéséhez kapcsolódó rendeletek, valamint egyéb gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendelet módosításáról szóló előterjesztés; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. június 15. (Zip)