Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kósa Lajos: más előkészíteni és más végrehajtani – interjú a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterrel

„ Kósa Lajos partnernek tekinti az önkormányzatokat és lényegesen nagyobb szerepet szán nekik. Interjú a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterrel.

A miniszterelnök 2015 elején indította útjára a Modern Városok Programot (MVP), most pedig, 2017 őszén miniszteri felelőst kapott a terület. Elégedetlen volt a kormányfő a megvalósítás sebességével vagy előzetesen is volt ilyen forgatókönyv? Netán más oka van?
Kósa Lajos: Mint annyiszor az életben, egyszerre több ok is szerepet játszott. Tény, hogy ezeket a projekteket egészen más előkészíteni, mint végrehajtani. Más képességek, struktúrák, szervezetek kellenek hozzá. A program korábban a Miniszterelnökség koordinációja mellett több minisztérium között volt megosztva. Miután a miniszterelnök 2017 májusában az utolsó együttműködési szerződést is aláírta, a megyei jogú városok polgármesterei megbeszélést tartottak Orbán Viktorral és az érintett tárcák képviselőivel, Varga Mihállyal, Seszták Miklóssal és Lázár Jánossal. A találkozó végkicsengése az volt, hogy jó lenne, ha a programnak egyszemélyi felelőse lenne. Azzal, hogy engem felkért erre a feladatra, az egyszemélyi felelősség nyilvánvalóan megvalósult. Az is szerepet játszott, hogy az MVP ne álljon meg azért, mert jövő tavasszal országgyűlési választások lesznek. Az ország legnagyobb fejlesztési programjáról van szó, névlegesen mintegy 3388 milliárd forintról beszélünk. Ma már tudjuk, hogy az egész program többe fog kerülni, mert az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége. Az is nyilvánvaló, hogy a megyei jogú városok fejlődését egészében kell nézni, összehangolni, ezért a felelősségem túlmutat az MVP-n.

A forrásigény növekedése a városokkal kötött szerződésekbe foglalt fejlesztéseket is befolyásolja? Vagy a határidők tolódnak?
Kósa Lajos: A városokkal közösen vizsgálom a kérdést és előterjesztést készítünk a kormány számára. Néhány város már eleve jelentkezett azzal, hogy módosítana a szerződéseken, mert időközben más városfejlesztési szempontok is felvetődtek. Nyitott vagyok, rugalmasan állok a kérésekhez, meg kell találnunk a közös nevezőt.

Készítettek a városok erősorrendet a beruházásaikról?
Kósa Lajos: Arra kértem őket, hogy készítsenek fontossági sorrendet. Már csak azért is szükség van erre, hogy tudjuk, mit, hogyan ütemezzünk.

Maguk a városok mennyire eltökéltek a beruházásaikban?
Kósa Lajos: Egy nagyvárost az önkormányzat mellett más szereplők is alakítanak: az egyeteme, a közlekedés szereplői, az oktatási intézmények, az egészségügyi intézmények, gazdasági szereplők. Ma ezen fejlesztések összehangolása sokszor a vezetők személyes kapcsolatain múlik, intézményi, kormányzati koordináció eddig nem volt. Debrecen polgármestereként mindig arra törekedtem, hogy olyan vezetőkkel is együtt tudjak működni a város érdekében, akikkel nem voltam feltétlenül azonos politikai véleményen. Ez sajnos nem minden vidéki nagyvárosban van így, és az baj.

A miniszterelnökkel arra jutottunk, nézzük meg, hogy ezen a problémán segíthetünk-e valamilyen kormányzati irányítással. Felvetődik továbbá, hogy milyen érdekeket kell szem előtt tartani akkor, ha az adott várost az agglomerációjával együtt nézzük. Ezek az agglomerációs együttműködések ma szinte mindenhol javíthatóak, és ez egyszerre szolgálja a város és környéke lakóit.

Miniszterrel maguk a beruházások is gyorsulnak majd? Például a debreceni főpályaudvari fejlesztés kapcsán értjük, hogy egy összetett, 21 milliárdos beruházás millió kérdést felvet, de a városvezetés várakozása is az volt, hogy a NIF Zrt. tavaszra eredményt hirdet a kivitelezési közbeszerzésben, augusztusban pedig megindul a terepmunka. Most október van, de még mindig arra várunk, hogy ki lesz a kivitelező.
Kósa Lajos: Szeretném, ha még idén eredményt hirdetnénk és a kivitelezői szerződéseket is megkötnénk. Biztosítani kell Debrecen megfelelő képviseletét a beruházó szervezetben, valódi beleszólással. Tekintsük állatorvosi lónak a főpályaudvar – debreceniesen Nagyállomás – beruházást. A konkrét előkészítés 2012-től 2014-ig tartott, akkor körülbelül 19,5 milliárd forintra árazták be. Maga a tervezési folyamat újabb egy évet vett igénybe, a projekt a Modern Városok Programban 21 milliárd forinttal szerepel. Igen ám, de 2015 óta az építőipari szolgáltatási díjak 150 százalékkal növekedtek… Most ott tartunk, hogy a beruházás költsége ennél jóval magasabb is lehet, s nem azért, mert valakik elszámolták, hanem mert ennyit mentek fel az árak. A fejlesztés megvalósul, de előtte gondoskodnunk kell a forrás-átcsoportosításról. Megjegyzem, hüvelykujj-szabályként azt szokták mondani, hogy egy jó beruházásnál a kivitelezés időtartamának két-háromszorosa az előkészítés és tervezés, vagyis a főpályaudvar felépítésének két éves időtartamára vetítve egész jól állunk.

S hadd hangsúlyozzam: az élet a tervezés közben is változik. Például a főpályaudvaron belüli buszállomás a földfelszín alatt kapna helyet, ami kapcsán nagyon nagy kapacitású légtechnikára van szükség a kipufogógázok miatt. Ám nagyon komolyan el kell gondolkodni azon, hogy nem lesznek-e hamarabb elektromos buszaink, mint főpályaudvarunk?

Mert ha elektromos buszaink lesznek, akkor minek a drága légtechnika? Sőt, már hibrid üzemű buszok esetén is elvárható, hogy a sofőrök a főpályaudvaron csak elektromos hajtást használjanak! Tehát rögtön megspórolhatnánk sok száz millió forintot, ami nem hangzik rosszul.

Elérte a miniszterelnöknél, hogy a Modern Városok Programban az önkormányzatok lehessenek a felelősök a beruházásokért. Nehéz volt meggyőznie Orbán Viktort?
Kósa Lajos: Egyáltalán nem, mert az a tapasztalat, hogy amikor valamelyik fővárosi beruházási szervezet felügyeli a munkát, az lassú, körülményes lehet. Én hiszek az önkormányzatok önállóságában, hogy „nagyfiúk”, azaz rájuk lehet bízni döntéseket gyámkodás nélkül. Egészen pontosan azt kértem, hogy azokat a beruházásokat, amelyeknél az üzemeltető is az önkormányzat lesz, az önkormányzat irányíthassa. Így az első döntés éppen az volt, hogy a Csokonai Színház 6,3 milliárdos felújítását a debreceni önkormányzat végzi majd a fejlesztési minisztérium helyett.

Lesz egyáltalán elegendő kivitelező? Hiszen a kisebb települések különféle fejlesztéseit is fel kellene építeni.
Kósa Lajos: Ráadásul, mivel a lakásépítések 5 százalékos áfája 2020. január elsejével megszűnik, mindenki az addig fennmaradó időre igyekszik lekötni a szakipari kapacitásokat. Komoly feszültség keletkezhet a rendszerben, ami megint csak az MVP keretében végrehajtandó beruházásokat drágíthatja. Az persze örömteli, hogy az áremelkedéssel az iparági dolgozók bére emelkedik. De ezzel együtt is foglalkozni kell a problémával. Gond lehet az építőipari alapanyag- és kapacitáshiány is.

Felvetődik újra a minisztériumok vidékre költöztetése?
Kósa Lajos: A kormány továbbra is fontosnak tartja az ország fejnehézségének csökkentését. Magam a minisztériumok esetleges vidékre költöztetése mellett korábban is hangsúlyoztam, hogy egyes országos kulturális intézmények, mint például a Magyar Néprajzi Múzeum vagy a Természettudományi Múzeum is szóba jöhetnek.

Ebben a parlamenti ciklusban az országgyűlési képviselők már nem lehetnek egyszerre polgármesterek is. Voltak ennek előnyei, hátrányai?
Kósa Lajos: Mivel az Ország­gyűlés létszáma 386 főről 199-re csökkent, a politikai szükségszerűség is ezt diktálta. Ha a képviselők többsége egyszerre polgármester is, a lobbi erejük szétszedheti a központi kormányzati akaratot. Ezért is fogadtam el az összeférhetetlenséget, s győztük meg a többi képviselőt is az érintettségek dacára. Kétségtelen hátrány az, hogy az önkormányzatok valamelyest eltávolodtak a törvényhozástól és a kormánytól. Ezzel leghamarabb a következő ciklusban lehet foglalkozni.

Mert a polgármesterek elégedetlenkednek?
Kósa Lajos: Nem erről van szó. A törvényhozás számára kulcsfontosságú, hogy a jogalkalmazók visszajelzései közvetlenül eljussanak a képviselőkhöz, mert minden jogszabály annyit ér, legyen bármilyen nemes a szándéka, amennyit megértenek és végrehajtanak belőle. Az önkormányzatok korábbi kapcsolatai a parlamenttel nagyon jó visszajelzést jelentettek, ez most hiányzik egy kicsit.

Debrecen profitálhat abból, hogy miniszter lett?
Kósa Lajos: Igen, a szívem Debrecené, itt élek, itt él a családom, nem is lehetne ez másként. Számomra szimbolikus lépés volt, hogy a Csokonai Színház felújítsa volt az első döntésem, aminek kapcsán a beruházást átvehette egy önkormányzat egy állami szervezettől. Hívtak is azonnal a polgármesterek, hogy az ő városuk is megkapja-e ezt a lehetőséget. Természetesen, Debrecen az úttörő, de ha más város is vállalja ezt a felelősséget, én támogatom.”

Forrás:
Más előkészíteni és más végrehajtani; Ratalics László; Hajdú Online; 2017. november 3.

A NISZ Zrt. új szolgáltatása: Hiteles Elektronikus Postafiók

„Új szolgáltatással bővült az elektronikus ügyintézés a közigazgatásban. 2017. október 28-tól a NISZ Zrt. bevezette új hiteles elektronikus postafiók-szolgáltatását.

Az eddigi – www.magyarorszag.hu weboldalon elérhető – tárhelyszolgáltatás december végéig az új szolgáltatással párhuzamosan is használható.

2018. január 1-től kizárólag az új postafiók-szolgáltatás lesz elérhető a https://tarhely.gov.hu weboldalon, mely egységes felületet, tárhelyet biztosít az állampolgárok, a Hivatali kapuval és a Cégkapuval rendelkezők számára.

A szolgáltatás az alábbi újításokkal és ügyintézési folyamatok támogatásával biztosítja a felület használatát:

  • Új, modern, webmail jellegű felület, mely már az új trendeknek megfelelően mobileszközökre optimalizáltan működik.
  • A jelenleg csak Ügyfélkapu-azonosítással igénybe vehető tárhely ezentúl minden az állam által biztosított azonosítási szolgáltatással használható.
  • A tömeges dokumentumletöltés funkció a tartós tárból is elérhető.
  • 2018. január 1-től megszűnik a Perkapu, dokumentumot fogadni és küldeni már nem lehet, de a Perkapuból még letölthetők lesznek a korábban érkezett dokumentumok

A december végéig tartó párhuzamos működés miatt a https://tarhely.gov.hu címről azonosítás után elérhető új felület a régi szolgáltatással megegyező háttérszolgáltatásokon alapszik, így az új felülten letöltött, vagy törölt dokumentumok a régi tárhelyen is kézbesítetté, vagy töröltté válnak.

A szolgáltatással kapcsolatos kérdését, észrevételét a NISZ Zrt. az ekozig@1818.hu email címen fogadja.

Az új felületről szóló felhasználói leírásokat itt tekintheti meg.”

Forrás:
Új szolgáltatás – Hiteles Elektronikus Postafiók; Magyarország.hu; 2017. október 30.
Részletesebb leírás és dokumentáció: Hiteles Elektronikus Postafiók; e-közigazgatás

760 ezer elektronikus személyit tiltottak le Észtországban váratlanul

„… mint kiderült, a kártyák jókora részének privát kulcsa gyorsan visszafejthető lehet a nyilvános kulcsuk ismeretében.

Amennyiben például egy támadó félnek sikerül valamilyen módon leolvasni egy személyi igazolvány nyilvános kulcsát, akkor abból vissza tudja fejteni a kártyához tartozó privát kulcsot, ezután pedig az összes kormányzati rendszerben meg tudja személyesítenie a kártya tulajdonosát.

A probléma csak azokat a személyi igazolványokat érinti, amelyeket 2014. október 16. és 2017. október 26. között állítottak ki.

Bő 760 ezer kártyáról van szó, ami a lakosoknál lévő elektronikus személyi igazolványok olyan 58 százaléka. A sérülékeny kártyák digitális funkcióit az észt hatóságok péntek éjszaka letiltották, de klasszikus személyi igazolványokként persze továbbra is használhatóak, így nem maradtak „papírok” nélkül az érintett lakosok.

Jüri Ratas miniszterelnök szerint nincs arra bizonyíték, hogy valaha bárki is kihasználta volna a kártyák sérülékenységét, a mostani letiltás pusztán a jövőbeli visszaélések megakadályozása érdekében történt…”

Forrás:
760 ezer elektronikus személyit tiltottak le Észtországba; Origo.hu; 2017. november 5.
Szerkesztői megjegyzés: A problémával korábban már foglalkoztunk (Komoly biztonsági hiba (sebezhetőség) 750 ezer észtországi digitális személyiben), de akkor még úgy tűnt, hogy a probléma ugyan létezik, de a sérülékenység nagyon nehezen aknázható ki gyakorlatilag. A legújabb fejlemények tükrében ez nincs így. Ezért az észt hatóságok eltávolították a kártyákról a digitális azonosításhoz és hitelesítéshez szükséges kriptográfiai információt. Mindenkinek be kell vinnie a kártyáját a hatóságokhoz, ahol elátják azokat új tanúsítványokkal (lehet onlone is frissíteni). Közben Szlovákiában is hasonló problémákkal küzdenek, ott is megkezdik az érintett kártyák behívását, náluk is új kriptográfiai információval látják el a kártyákat.

További tájékozódáshoz:
Kiindulás (sok hivatkozással): CVE – CVE-2017-15361; MITRE Corporation, Common Vulnerabilities and Exposures; 2017. október 15. „The Infineon RSA library 1.02.013 in Infineon Trusted Platform Module (TPM) firmware, such as versions before 0000000000000422 – 4.34, before 000000000000062b – 6.43, and before 0000000000008521 – 133.33, mishandles RSA key generation, which makes it easier for attackers to defeat various cryptographic protection mechanisms via targeted attacks, aka ROCA. Examples of affected technologies include BitLocker with TPM 1.2, YubiKey 4 (before 4.3.5) PGP key generation, and the Cached User Data encryption feature in Chrome OS.”

Cseh és szlovák kutatók tanulmánya és szoftvere – ezek nyilvánosságra kerülése után vált egyértelművé, hogy a probléma súlyos: The Return of Coppersmith’s Att‚ack: Practical Factorization of Widely Used RSA Moduli; Matus Nemec, Marek Sys, Petr Svenda, Dusan Klinec, Vashek Matyas; Masaryk Egyetem, Centre for Research on Cryptography and Security; 2017. október 30. (pdf)
„We estimate the number of a‚ffected devices to be in the order of at least tens of millions. ThŒe worst cases for the factorization of 1024 and 2048-bit keys are less than 3 CPU-months and 100 CPU-years on single core of common recent CPUs, respectively, while the expected time is half of that of the worst case. ŒThe attŠack can be parallelized on multiple CPUs. Worse still, all susceptible keys contain a strong fi€ngerprint that is veri€fiable in microseconds on an ordinary laptop – meaning that all vulnerable keys can be quickly identi€fied, even in very large datasets.”
ROCA: Infineon RSA vulnerability; Github – a kutatók által írt szoftver a sérülékeny kulcsok felfedezésére

Az észt televízió hírei: Government to suspend ID card certificates with security risk at midnightEstonians abroad can apply for new ID card via emailID card updates continue, 13,000 update certificates on Saturday
Hivatalos észt bejelentés: Estonia will block the certificates of 760 000 ID cards as of the evening of 3 November; Government of Republic of Estonia; 2017. november 2.

Szlovákia (Google Translate segítségével olvasható): So starým e-občianskym sa už digitálne nepodpíšete, potvrdil Disig és Už sa dajú vybaviť nové elektronické podpisy

Lásd még: Estonia orders online ID lock-down to fix security flaw; David Mardiste; Reuters; 2017. november 3.
Infineon’s RSA Vulnerability Reveals Seismic Fault Line in Cybersecurity; InfoSec Global; 2017. október 30.
Reconstructing ROCA; Daniel J. Bernstein, Tanja Lange; cr.yp.to blog; 2017. november 5.
A szerzők a cseh és szlovál kutatók munkája nyomán önállóan megismételték a támadást. Számításaik szerint egy sikeres támadás költségei (dollárban) nem csillagászatiak.

Közigazgatás, politika

Megjelentek a Leader Helyi Akciócsoportok első vidékfejlesztési pályázatai

„2017. október 30-tól év végéig folyamatos lesz a LEADER Helyi Akciócsoportok Helyi Fejlesztési Stratégiáin alapuló vidékfejlesztési felhívások megjelenése. A helyi kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség mintegy 41 milliárd forintot különített el a Vidékfejlesztési Program keretében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodás keretében céljául tűzte ki a társadalmi együttműködés erősítését és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. Ezen belül kiemelt feladat a vidéken élők számára lakóhelyük élhetőbbé és vonzóbbá tétele. Mindezek elérésének egyik eszköze a Vidékfejlesztési Program Leader kezdeményezése, melyre 41,3 milliárd forint áll rendelkezésre.

Magyarország teljes vidéki térségét 103 db LEADER Helyi Akciócsoport fedi le, akik már rendelkeznek a Miniszterelnökség által elfogadott Helyi Fejlesztési Stratégiával. Az Akciócsoportok ezen stratégiákon keresztül koordinálják az illetékességi területükre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban annak érdekében, hogy a helyi igényeknek megfelelő projektek, fejlesztések valósuljanak meg.

A stratégiákban foglaltak megvalósítása mentén az Akciócsoportok által előkészített helyi pályázati felhívások megjelenése 2017. október 30-án megkezdődött. Az első kiírások főként helyi gazdaságfejlesztési célokat szolgálnak.

A felhívások megjelenése az év végéig folyamatos lesz, amiket az érdeklődők elérhetnek a Magyar Államkincstár honlapján, valamint az egyes területileg illetékes LEADER Helyi Akciócsoport elektronikus felületén is.”

Forrás:
Megjelentek a Leader Helyi Akciócsoportok első vidékfejlesztési pályázatai; Miniszterelnökség; 2017. október 31.
LEADER helyi felhívások; Magyar Államkincstár, Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
VP Leader – Helyi felhívás kereső; Magyar Államkincstár, Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Újra kórházi adósságrendezés lesz

„A kabinet 56 milliárd forintot hagyott jóvá a kórházak adósságrendezésére. A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint szeptember végén a tartozásállományból 39,4 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel, beleértve a járó- és fekvőbeteg-szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket is. A felsőoktatási intézmények közül a Pécsi Tudományegyetem tartozásállománya augusztusban 998 millió forint volt, szeptemberre azonban 1,3 milliárd forintra duzzadt. A budapesti Honvédkórház adóssága szeptemberben 3,2 milliárd forintot tett ki, 532 millió forinttal többet, mint egy hónappal korábban.

A kormány döntött arról is, hogy azoknál az intézményeknél, amelyek strukturális változtatásokat hajtanak végre, rendezik a 30 napon túli adósságokat, de azokat a kórházakat is támogatják, amelyek az ellátás színvonalát növelő változtatásokat hajtottak végre. A 39,4 milliárd forintból 200 millió az állammal, 100 millió pedig a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozás. A fennmaradó 39,1 milliárd forint szállítókkal-szolgáltatókkal szembeni tartozás, amelyből 700 millió forint államháztartáson belülre irányul – derül ki a MÁK adataiból.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 663 intézményből valamennyi teljesítette ez irányú kötelezettségét. Az adós intézmények száma októberben 342, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozása 151 intézménynek van az államkincstár kimutatása szerint. A kórházak közül a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban egy hónap alatt 1,6 milliárd forintról 1,8 milliárdra nőtt az adósságállomány, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház pedig egy hónap alatt 212 millió forint tartozást halmozott fel.”

Forrás:
Jön a kórház-konszolidáció; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2017. október 30.

Dunakeszin 2018 végén nyílhat a kormányablak

„Várhatóan 2018 végére készül el Dunakeszi járás kormányablaka, párhuzamosan a járási törzshivatal és a földhivatali osztály új épületével – mondta el Imre Zsolt a Rádió Orienten. A Dunakeszi Járási Hivatal új vezetője elmondta: igyekszik új szemléletet kialakítani. A nyitottság, a partnerség, és természetesen az ügyfélbarátság jegyében változtatták meg az okmányiroda belső arculatát, alakították át az ügyfélteret, amely így komfortosabbá, átláthatóbbá és nyitottá vált.

Amikor Dunakeszire érkezett, az volt az első feladata, hogy feltérképezze a hivatal működését. A júliusban kinevezett új hivatalvezető elmondta, hogy elődje kiváló munkát végzett, és a törzshivatalban a hatósági, gyámhatósági osztály működésében semmilyen változtatásra nem volt szükség. Az okmányirodai területen viszont változtattak. A járásban két okmányiroda működik, az egyik Dunakeszi, a másik Göd városában. Az előbbi egy műszaki szempontból erősen leromlott, régi épületben működik, és megpróbálták méltóbbá kell tenni a környezetet. Komfortérzet-javító intézkedéseket tudtak végrehajtani, nyitottabbá, világosabbá, barátságosabbá alakították egy térelválasztó fal megszüntetésével a hivatalt.

A Rádió Orient vendége kiemelte: az övé az egyetlen olyan járás Pest megyében, ahol nincs még kormányablak, de már elkészültek a tervek, hogyan lehet ezt a hiányt megszüntetni. A kormányablak kialakítása egy régi vasútállomás épületében történik majd meg. Emellett két új épületet is emelnek, az egyik lesz a törzshivatal, a másik pedig a földhivatal épülete. “Szemben már ott van a posta, és így egy kis kormányzati negyed jöhetne létre.” A kormányablak felépítésének, felújításának a közbeszerzése lassan halad, egy új eljárás keretében a törzsépület és a földhivatal összevonva kerül most újra meghirdetésre, így el fognak húzódni a munkálatok.

2018. év végére reményeik szerint azonban a teljes kivitelezés megvalósul – beszélt a tervekről Imre Zsolt, aki a továbbiakban kitért a partneri kapcsolatok fontosságára. Szükséges, hogy a járási hivatalok és az önkormányzatok jól együtt tudjanak dolgozni, ezért is jó, hogy a járási hivatalok vezetői részt vehetnek a testületi üléseken, hiszen ismerniük kell, hogy mik történnek a településeken. Nagyon fontos az önkormányzatokkal való kapcsolattartás, és nem csak a közvetlen politikai vezetéssel, ezért elsősorban a jegyzőkkel állnak munkakapcsolatban.

A vezető azt gondolja, hogy nagyon fontos a nyitottság és partnerség a média irányába is.
A járási hivatalnak nem kifejezetten a hatósági és a hivatali arculatát kell mutatnia, hanem nyitnia kell az ügyfelek felé, és az információáramláshoz nélkülözhetetlen, hogy a helyi sajtó, média képviselőivel tartsák a kapcsolatot. Sikerült minden médiában megjelennie, bemutatkoznia, s ez nagyon fontos, mert olyan közérdeklődésre számot tartó információkat tud ilyenkor elmondani, amelyekhez az ügyfelek máshol nem tudnának hozzájutni.

A partnerség jegyében a Klikkel is fontos kapcsolatokat ápolnak. A Klik vezetőjével való személyes kapcsolatot a közös a hatáskörök is megalapozzák, de túl mindazokon a szerepeken, amikkel a jogszabály felruházza őket, keresik azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyek kitágíthatják ezt a kapcsolatot, amelyeket jogszabály ugyan nem mond ki, de fontos a jövő szempontjából. Ilyen például a gyámhivatal szerepének az erősítése, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival való kapcsolattartás.
Azt szeretnék elérni, hogy az oktatási-nevelési intézményeknek a szerepét erősítsék a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között. Szívesen elmennek nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletekre is személyesen, és elmondják, hogyan gondolják a hatékony együttműködést. Nagyon jó, ha nem a hatóságot látják bennük, hanem olyan segítőket, akikkel együtt lehet dolgozni a prevenció jegyében. A rendőrség is gyermekvédelmi jelzőrendszeri tag, és még ha nem is vesz részt minden esetben a konkrét esettanulmányokon, de nagyon fontos a munkájuk, hiszen a hatósági szabálysértési ügyekben vannak közös eseteik, és sajnos előfordul, hogy gyámhatósági ügyek kapcsán is. A rendőrséggel is a megelőzés jegyében próbálják vizsgálni a problémás területeket, és a megoldásokat megtalálni. A katasztrófavédelemmel is szoros kapcsolatban állnak, s bármiről, ami a járás területén történik, azonnali információt kapnak tőlük, majd ez alapján el tudják dönteni, hogy szükséges-e az azonnali intézkedés, vagy a katasztrófavédelem meg tudja oldani a problémát. 2026-ra várható, hogy országos szinten minden járásban megalakul az önkéntes tartalékos század. Jelen pillanatban ott tartanak, hogy keresik azokat az optimális feltételeket, amelyek ezeknek a századoknak a kiképzéséhez megfelelő hátteret szolgáltatnának, aztán indul majd a toborzás – tájékoztatta a hallgatókat a szakember.

A legfontosabb céljuk a közeljövőben az ügyfélvárakozási idő lecsökkentése.
Ha a jelentős ügyfélforgalmat szeretnék minél gyorsabban ellátni, a várakozási időt csökkenteni, akkor az a belső hivatali struktúrát érintheti. Esetleg belső átcsoportosítást kell végrehajtaniuk, hiszen adott a létszám, azon nem tudnak változtatni. Szeretnének változtatni az ügyintézés minőségén is. Nyitottá kell válni, el kell nyerni az ügyfelek bizalmát – mondta el zárásként Imre Zsolt, a Dunakeszi Járási Hivatal vezetője.”

Forrás:
Dunakeszin 2018 végén nyílhat a kormányablak; OrientPress; 2017. november 5.

2023, avagy futurisztikus utazás a közigazgatási képzés galaxisában

„A híradások szerint 2023. január elsejétől csak az tölthet be vezetői pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi mesterképzését. Nem felmenő rendszerben léptetnék életbe, vagyis az összes közszolgálati vezetőnek meg kellene szereznie ezt a végzettséget 2023-ig. Ezzel kapcsolatban fogalmazták meg véleményüket vendégeink, Gyergyák Ferenc, Józsa Fábián és Szmetana György.

Szmetana György szerint jó szemléletű, jó szervezőképességű menedzserekre van szükség, akik tudják irányítani a folyamatokat. Nincs azzal baj, hogy államtudományi képzés is van, de kötelezően előírni, hogy csak akkor lehet valaki vezető, ha ez megvan, nem biztos, hogy szerencsés dolog.

Kell, hogy legyen elitképzés, csak abba a túlzásba nem szabad esni, hogy mindenki, aki vezető akar lenni, ebbe az elitképzésbe kell, hogy tartozzon. Úgy véli, egy megyei középvezetőnek nem feltétlenül szükséges államtudományi doktorátus.

Az államtudományi képzésnek valószínűleg egy centralizált ismeretátadási szándéka van a jogalkotó és az egyetem részéről, megpróbálják összpontosítani, de hogy ez mennyire lesz gyakorlati, azt nem lehet előre megjósolni. Jelenleg nagyon kevés a gyakorlati elem a jogi területeken az egyetemi oktatásban, elméleti szakemberek kerülnek ki a gyakorlatba, és ott kell fölvérteződniük.

Ha csak államtudományi végzettséggel lehet elsősorban a központi közigazgatásban vezető beosztásban elhelyezkedni, az a jogi egyetemeken korábban végzettek előtt el fogja zárni ezt a pályát, hacsak másoddiplomaként rá nem szánnak még öt évet arra, hogy elvégezzék ezt is, de ehhez az az elhivatottság kell, hogy a közigazgatásban akarjanak dolgozni. Nyilvánvalóan azok, akik a korábban úgynevezett Államigazgatási Főiskolán végeztek, a közigazgatás világában lényegesen szélesebb ismeretekkel rendelkeznek azoknál, mint akik a jogi egyetemen diplomáztak. Ez törvényszerű, hiszen három éven keresztül lényegében csak erre a kérdésre fókuszáltak. A jogi oktatás is biztosítja az időkeretet ezekre az ismeretekre, de a probléma vélhetően az, hogy túlterheltek a hallgatók, és sok más terület felé terelődik el a figyelmük. Egy szakosodott képzésben sokkal szerteágazóbb, mélyebb tudást lehet átadni, mint egy általános jogi képzésben – tudtuk meg Józsa Fábiántól.

Gyergyák Ferenc visszautalt egy régebbi beszélgetésre, amelyben elhangzott, hogy a kormányablakok dolgozóinak profizmussal való felkészítése nagymértékben megemelte a munkakör presztízsét. Itt is ez várható, ha megfelelő lesz a képzés, és megfelelő lesz a gyakorlati megvalósítás. Hogy lesz-e valaminek presztízse, azt majd a gyakorlat dönti el.

Az utóbbi években a jogászok a közigazgatás irányába tendáltak, de ez nem a presztízs miatt volt, hanem ott volt felvevőpiac, most előttük kicsit zárul ez a pálya. Hogy mit hoz a gyakorlat, még nem lehet tudni, nagyon sok jogszabályt kell még összehangolni a megvalósításig.

A Rádió Orient vendégei egyetértettek abban, ha ennek a képzésnek az lesz az eredménye, hogy minőségi képzéssel minőségi szakemberek kerülnek vezetői pozícióba a tömegképzés helyett, és akkor jó ez az elgondolás.

Nem lenne rossz ötlet, ha lenne egy előzetes szakmai kiválasztás, s aki arra érdemes, az juthatna be, de sajnos erre a modern világban egyszerűen nincs idő, nincs idő a hagyományos közigazgatási ranglétrát végigjárni. Úgy vélik, ez egy kifejezetten érdekes, megvitatandó kezdeményezés, amelynek nyomán javulhat a szakmai felkészültsége a vezető pozíciót betöltő kormány-, állami és önkormányzati tisztviselőknek. A tudományokban való jártasság, az államtani ismeretek ebben a szakmában nélkülözhetetlenek. Inkább most van olyan veszély, hogy teljesen kiüresedik belülről a rendszer, egyre kevesebben rendelkeznek a megfelelő szakértelemmel, mert nem megfelelő intézményekben szereztek diplomát, vagy mert nem tanultak tisztességesen. A beszélgetés résztvevői bíznak abban, hogy talán a műsornak köszönhetően is elindul egy értelmes vita erről a kérdésről, hiszen még van idő megvitatni mind a praxis, mind a tudomány oldaláról.”

Forrás:
2023, avagy futurisztikus utazás a közigazgatási képzés galaxisában; OrientPress; 2017. november 5.

„Az NKE-nek irányt kell mutatni a közigazgatás számára”

„A közigazgatást tekintve soha nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem azt, hogy mi a jó az állampolgárnak – nyilatkozta a Bonum Publicum októberi számában Trócsányi László igazságügyi miniszter. A korábban diplomataként és alkotmánybíróként is dolgozó tárcavezető szerint a kormányzat kiemelt partnerként tekint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amely véleménye szerint sokat fejlődött az elmúlt 5 évben. Az NKE kutatóprofesszora szerint szükség van önálló államtudományi képzésre és a kormányzat szempontjából is hasznosnak találja az évente elkészülő Jó Állam Jelentést.

Miniszter Úr, mondhatni, hogy már hazajár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, hiszen számos alkalommal tisztelte meg rendezvényeinket az utóbbi években. Mi ennek az üzenete az intézmény számára?
Trócsányi László: Ez papíron egy új egyetem, hiszen 2012-től működik. De egy régi intézmény is olyan értelemben, hogy a képzések többsége már korábban is létezett, a jogelőd intézmények keretében. A kormány azzal, hogy létrehozta az intézményt azt kívánta jelezni, hogy nagyon fontosnak tartja az állami szolgálatában álló emberek minőségi képzését, továbbképzését. Az NKE képzései specifikusak és részben unikálisak is, hiszen például honvédtiszteket, vagy rendőrtiszteket csak itt képeznek az országban. Ezért is kell a közért való felelősségnek megjelennie az egyetem működésében, a mindennapi gondolkodásban. Az intézmény elnevezésében lényegében minden fontos gondolat benne van. A nemzeti szó azt jelenti, hogy a nemzetért elhivatott, felelős gondolkodású embereket kell képeznie. A közszolgálat szó azt fejezi ki, hogy a magánérdek felett áll a közérdek és az olyan fogalmak, mint a közerkölcs, az etika is hangsúlyosan jelennek meg a különböző képzésekben a szakmaiság mellett. Az egyetem pedig egy univerzalitást, a világra való nyitottságot jelenti és magát a fejlődés lehetőségét.

Az NKE a hatodik tanévét kezdte meg idén. Az intézmény mennyire váltotta be azokat az elképzeléseket, várakozásokat, reményeket, amelyek az alapításkor megfogalmazódtak?
T. L. Öt év után már nyilván érdemes egyfajta vizsgálatot, vagy akár önvizsgálatot is végezni, hogy hol tart az intézmény. Számos területen vannak már eredmények, ilyen például a képzések, karok számának növekedése, az oktatói- kutatói állomány minőségi változása, a tudományos eredményekben való előrelépés. Ebben a felállásban mindenképpen egy induló, új egyetemről van szó, amihez az intézmény bizalmat kapott az államtól, a kormánytól erkölcsi és anyagi értelemben is. Utóbbi eredménye az, hogy dinamikusan fejlődik az egyetemi campus, új épületekkel, modern oktatási környezettel. De ennek a bizalomnak az is a jele, hogy az intézményben nagyobb részt állami finanszírozással tanulhatnak a hallgatók. Az egyetem életében fontos partner az állam, a kormányzat, de az NKE-nek nyitottnak kell lenni a többi felsőoktatási és tudományos intézmény irányába is.

Ha már más egyetemeket is említett, nem szabad elmennünk amellett sem, hogy a felsőoktatásban nem mindenki örül az NKE-nek, mert úgy látják, hogy kivételezett helyzetbe került a kormány által.
T. L. Minden új egyetemnek szüksége van konkrét segítségre ahhoz, hogy egyáltalán működjön és fejlődjön. Tehát a kormány támogatása ilyen értelemben teljesen legitim, hiszen egy újonnan induló állami intézményről van szó. Azt természetes dolognak tartom, hogy a kormány kiemelt partnerként tekint az NKE-re, hiszen nekünk meg kell becsülnünk azokat az embereket, akik majd az állam szolgálatában fogják élni az életüket. Én nem látok igazán okot az Ön által említett problémára, de természetesen hangsúlyozni kell a partnerség jelentőségét a felsőoktatásban. Egy universitasnak nyitottnak kell lenni más intézmények irányába is a közös kutatómunkára és az egyéb együttműködésekre. Különösen fontos a jogi karokkal való partnerség, hiszen az államtudomány és a jogtudomány között szoros kapcsolat van.

A jogi képzést folytató intézmények részéről vannak olyan hangok, vélemények, hogy az ő kenyerüket veszi el az NKE az államtudományi képzés beindításával.
T. L. Ahogy korábban is említettem, az NKE-nek számos olyan képzése van, amely máshol egyáltalán nincs. A jogi karokon természetes módon oktatják az alkotmányjogot, a közigazgatási jogot, vagy államelméletet. A közszolgálati egyetem az államtudományok tekintetében ezen túlmutató feladatot végez, amelyeket a jogi karok már nem tudnak ellátni. Ilyen például az államháztartás részletes szabályozásának ismerete, vagy a közszolgálati etika, amelyek a jogi képzőintézményekben nem kerül ilyen mélységben bemutatásra, elemzésre. De ide sorolhatóak a többi között a szakigazgatási, például a vízügyi ismeretek is, amelyeket mélyrehatóan csak a közszolgálati egyetem tud oktatni. A jogtudomány egy része kapcsolódik az államtudományhoz, de az utóbbi egy bővebb kategória és az NKE-n folyó államtudományi képzésnek ezt a bővebb kategóriát kell megcéloznia. Komplementer képzésekről van szó, ahol a jogi és az államtudományi képzésnek meg kell becsülniük egymást.

A kormány által is megfogalmazott cél, elvárás, hogy az NKE államtudományi egyetemmé váljon. Az államtudományi képzés beindítása nyilván fontos eleme ennek a folyamatnak.
T. L. Aki államtudományokkal akar foglalkozni, fontos ismernie a nemzetközi relációkat, a különböző iskolákat és modelleket. Például hogyan történik az állami káderek kiválasztása Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban. Tehát egy olyan szellemi műhelyt kell kialakítani az államtudománnyal foglalkozóknak, amely messze túlmutat a nemzeti határokon. Vizsgálni kell a jó kormányzás, a jó állam alapjait a visegrádi országokkal összehasonlítva, de azon túlmenően is. Tehát az államtudomány egy nagyon széles körével kell megismerkedni a történetétől, fejlődési szakaszaitól kezdve a jövőre vonatkozó víziókig. Ugyanis az egyik legfontosabb feladat, hogy a közigazgatás számára egyfajta jövőképet is felvázoljon az államtudomány. Olyan kérdésekre kell válaszolni például, hogy megfelelő-e az állami alkalmazottak száma, vagy milyen az állami és a magánszektor viszonya. Ezek a kérdések elmélyült kutatást igényelnek, ez maga az államtudomány. Ehhez fontos a külföldi partnerség kialakítása is, hiszen Európában is vannak hasonló szellemi műhelyek. A kormány számára az egyik legfontosabb célja az államtudományok való foglalatoskodásnak, hogy egyfajta iránymutatást adjon a közigazgatás számára.

Mindebben a folyamatban hogyan értékelik, de akár kérdezhetem úgy is, hogy hogyan használják az NKE által minden évben elkészített Jó Állam Jelentést, amely egyfajta visszajelzés lehet a kormányzati teljesítményről.
T. L. Ha a kutatásnál az indikátorok megfelelően lettek kiválasztva, akkor minden ilyen elemzés fontos számunkra, hiszen hiteles képet adhat a közigazgatás állapotáról. Itt is hangsúlyozni kell a nemzetközi relációk szerepét, hiszen mi is kíváncsian vagyunk arra, hogy például a visegrádi országokkal összehasonlítva hogyan állunk. Nyilván magunkat elsősorban nem Németországhoz vagy Franciaországhoz kell hasonlítani. Én fontos indikátornak tartom például a közszolgálatban dolgozók és a lakosságszám viszonyát, a közszolgálat és az infrastruktúra kérdését, a közigazgatási eljárások időtartamát, a bürokrácia mértékét. A Jó Állam Jelentés egy számunkra is hasznos kutatási eredmény, amit tudunk használni a közigazgatás fejlesztésének tervezésekor. Az a cél, hogy a polgárokban is kialakuljon az érzés, hogy a közigazgatás értük van, segíti a mindennapi életüket. Az NKE-nek ebben a képzések, továbbképzések által fontos szerepe van, hogy egy pozitív államkép alakuljon ki az emberek többségében. Ez egy hosszabb folyamat, de az egyetemnek élen kell járnia benne.

A jelentésben olyan elemek is megjelennek, amelyek egyfajta pozitív kritikaként értelmezhetőek a kormány számára. Ezekkel mit kezdenek?
T. L. A megfogalmazott észrevételek folyamatosan hasznosulnak a kormányzati munka során, például a bürokráciacsökkentés területén. Ezek mind a polgárbarát közigazgatás felé történő lépések: a közigazgatásban eljárásban intézhető ügyek egyszerűsítése, a hatósági eljárási díjak eltörlése, vagy az ügyintézési határidők csökkentése. Bevezettük a függő hatályú döntés intézményét, amely szintén a polgár érdekeit szolgálhatja, hiszen ha 2 hónapon belül nem születik döntés az ügyében, a hatóság köteles az eljárási díjat visszafizetni számára. Nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem mivel tudjuk az állampolgárok életét egyszerűsíteni, könnyíteni.

A kormányzati ciklus vége felé tartunk. Gondolom, készül majd egy számadás az igazságügyi tárcánál is. Mi az, amire büszkék lehetnek és mi az, amit nem sikerült megvalósítaniuk, pedig szerették volna?
T. L. Alapvetően pozitív az összkép, többségében eredmények fémjelezték az elmúlt éveket. Ezek közül ki kell emelnem az eljárási kódexek megalkotását, mint a polgári perrendet, a büntetőeljárási kódexet, az általános közigazgatási rendtartási kódexet és a közigazgatási perrendet. Elkészült az ügyvédi törvény valamint a választott bírósági törvény és sokat foglalkoztunk a devizahiteles ügyekkel is. Számos pozitív változást sikerült elérnünk a magyar jogrendszer széles spektrumában. Mindezek annak érdekében történtek, hogy hatékonyabbak legyenek az eljárások. A következő ciklus feladata lesz például a vállalkozások gyorsabb megszüntetéséhez kapcsolódó törvényi változások megteremtése. Ha nem is kudarcként, de fájó pontként éltem meg, hogy nem sikerült végigvinni a közigazgatási felsőbíróság felállításának ügyét. Ez azért is történhetett meg, mert az ellenzéki pártok presztízskérdést csináltak egy szakmai ügyből. Emellett a magyar közjogi hagyományoknak is ez a megoldás felelt volna meg a leginkább. Ettől függetlenül optimista vagyok, hogy a jövőben sor kerül majd erre…”

Forrás:
„Az NKE-nek irányt kell mutatni a közigazgatás számára”; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. október 30.

Közigazgatási, politikai informatika

A Nemzeti Sportinformációs Rendszer lesz a sportigazgatás egyik alappillére

„Szabó Tünde a magyar sportszakma fejlődésének újabb nagy lépéseként értékelte a Nemzeti Sportinformációs Rendszert (NSR), amely a sportigazgatás egyik alappillére lesz.
A sportállamtitkár az NSR-ről rendezett pénteki budapesti konferenciát értékelve az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a rendszer óriási segítséget jelent majd a sportolóknak, sportszakembereknek és vezetőknek, a sportszervezeteknek, a sportolni vágyóknak, valamint a gazdasági szektorban tevékenykedőknek egyaránt.

“A mai világban, mikor a sport világszerte nagy ütemben digitalizálódik, ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a sport nagyhatalmaival, elengedhetetlen, hogy az ezzel kapcsolatos óriási adathalmazhoz sportszakmailag és jogilag rendszerezett, áttekinthető formában férjenek hozzá a felhasználók” – fogalmazott.

Emlékeztetett rá, hogy a kormány stratégiai ágazattá nyilvánította a sportot, ennek megfelelően az eredményesség fokozását és az ahhoz szükséges háttér biztosítását is. “A sportbeli sikerek fenntartása, gyarapítása kiemelt feladatunk, hiszen ezek a nemzeti büszkeség forrásai, melyekkel a magyar társadalom minden tagja képes azonosulni, miközben az ország számára nemzetközi ismertséget és elismerést hoznak” – tette hozzá.

Azt is leszögezte, a magyar sport társadalmi szerepének és közösségi értékének erősítéséhez elengedhetetlen, hogy a sporttal, sportolással kapcsolatos lehető legtöbb információ és adat megbízható forrásból, egy helyen álljon rendelkezésre, valamint lehetővé váljon sportszakmai statisztikák és mérések adatbázisszintű elkészítése és ezek elemzése.

“Mindezen adatok a sportágazati folyamatok döntés-előkészítő, végrehajtó és gyakorlati folyamataiban, a támogatás-tervezéstől a felhasználásig nagy segítséget adnak majd” – mondta.

A Nemzeti Sportinformációs Rendszer létrehozásával – tette hozzá – az a kormányzati cél, hogy “egységes, a sportágazat valamennyi releváns adatkörét tartalmazó informatikai rendszer működjön, továbbá hogy elősegítse a Magyarországon igénybe vehető sportszolgáltatásokhoz való hozzáférést, támogassa az egyes sportágakban végzett sporttevékenységeket és sportszakmai munkát, hatékonyabbá tegye a sport szervezeti és irányítási rendszerét, s egyszerűbben nyomon követhetővé a sport területén jelentkező stratégiai feladatok végrehajtását.”

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány az NSR éves üzemeltetését is biztosítja a központi költségvetésben.

A Nemzeti Sportinformációs Rendszer előzetes tesztüzeme megkezdődött, az egységes digitális sportadat-rendszer pedig 2018-ban kezdi meg üzemszerű működését.”

Forrás:
A Nemzeti Sportinformációs Rendszer a sportigazgatás egyik alappillére; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. november 3.

A gazdasági társaságok januártól csak a Cégkapun át végezhetnek elektronikus ügyintézést

„A nyilvántartások alapján mintegy 700 ezer gazdálkodó szervezetnek kellett volna augusztus 30-ig regisztrálnia a Cégkapu szolgáltatásra, mert a jogszabályban meghatározott gazdálkodó társaságok január 1-jétől csak ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetekkel.
A Cégkapura regisztrált gazdálkodó szervezetek száma azonban csak mintegy 300 ezer, a többieknek ezért december végéig lesz még lehetőségük pótlólagosan regisztrálni – mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára egy keddi háttérbeszélgetésen.

Hozzátette, hogy az elektronikus közigazgatásban 2018 január elsejétől nemcsak a Cégkapu indul el, hanem az ügyfeleknek szóló e-papír szolgáltatást is a mostaninál lényegesen több elektronikus ügyintézést biztosító szervezet fogadja. Az e-papír szolgáltatáson keresztül az elektronikus ügyintézést biztosító szervezethez hitelesen eljuttatott küldeményt a címzett köteles fogadni, és arra válaszolni – tette hozzá.

Fedorkó Tamás, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szolgáltatásfejlesztésért felelős igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2018 első fél évében a tervek szerint még elfogadja az Ügyfélkapun benyújtott dokumentumot, de lehetőség van a Cégkapun keresztül is beadni a küldeményt az adóhivatalhoz.

A Cégkapu fejlesztésénél tekintettel voltak a cégek megnövekedett és speciális többletigényére az Ügyfélkapus ügyintézéssel szemben. Cégkapun keresztül lehetőség lesz egy-egy vállalaton belül több munkatársnak jogosultságot adni az ügyek intézésére, de egy cég megbízhat egy másik vállalkozást is a feladattal – mondta Pándi Boglárka, a NISZ e-közigazgatásért felelős osztályvezetője.

A háttérbeszélgetésen bemutatták, hogy a Cégkapu és Ügyfélkapu egy felületen lesz elérhető. Az egységes felületre belépő személy kiválaszthatja, hogy milyen minőségben, magánszemélyként vagy cégként kíván ügyet intézni. A 2018 januárban élesben induló Cégkapu tesztelésére december elejétől lehetőség lesz, illetve a magyarorszag.hu honlapon oktatási segédanyagot tesznek közzé – mondta Dávid Róbert, a Belügyminisztérium főosztályvezetője.”

Forrás:
A társaságok januártól csak a Cégkapun át végezhetnek elektronikus ügyintézést; Belügyminisztérium; 2017. október 31.

Katasztrófabiztos adattrezort hozna létre a kormány

„Háborúkban, katasztrófahelyzetekben is biztonságos, milliárdokba kerülő Kormányzati Adattrezort hozna létre a kormány, ahová az összes magyar állampolgár és cég hivatalos adatait és ügyeit archiválnák – derül ki a hvg.hu birtokába került, titkos kormányzati előterjesztésből. A megvalósításért felelős egyik minisztérium megerősítette a tervezet létezését, de arra hivatkoznak, hogy a beruházás még az előkészítés fázisában van.

Egy jelenleg még nem nyilvános dokumentum került a hvg.hu birtokába, amely a rajta szereplő dátum alapján október elején készült az Orbán-kormány részére. Az előterjesztés egy Kormányzati Adattrezor létrehozásáról szól, méghozzá meglehetősen rövid határidőkkel.

Az általunk elemzett dokumentum egy kormányrendeletet készít elő, a jelenlegi stádiumban még „nem tekinthető a kormány álláspontjának”, ahogy az a fejlécben szerepel is. Ugyanakkor az előterjesztés koncepcionálisan kifejezetten kidolgozottnak tűnik, és egyértelműen kiderül belőle, milyen informatikai fejlesztésben gondolkodik a kormányzat a 2018. január 1-vel új szakaszba lépő digitalizációban.

A terv azért az alig két hónap múlva bekövetkező új évhez kötődik, mert még 2015-ben, az elektronikus ügyintézésről szóló törvényben ezt határozták meg az e-ügyintézés generális bevezetésének céldátumaként. Azóta a jogszabály egyes rendelkezései már hatályba léptek, azonban Magyarország digitális átállásának következő mérföldköve 2018. január 1-vel jön el: ettől kezdve főszabályként intézhetjük elektronikusan a legkülönfélébb ügyeinket. Ez erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy vége a papíralapú működésnek, a törvényben meghatározott szerveknek kötelező lesz biztosítani, hogy elektronikusan is intézni tudjuk az összes ügyes-bajos dolgunkat.

A kötelezett szervek szinte a teljes magyar hatósági, közigazgatási és jogi szférát lefedik: az összes helyi önkormányzatnál, államigazgatási szervnél, bíróságon, ügyészségen, minden közjegyzőknél, de a közüzemi szolgáltatóknál sem kell többé feltétlenül személyesen eljárnunk, nyilatkozatot tennünk.

Centrális Adattrezor – amerikai, német és izraeli minta?
A birtokunkba került előterjesztés úgy fogalmaz, hogy a közigazgatás működéséhez eddig szükséges hagyományos, papíralapú adattartalmat folyamatosan felváltja a digitalizált adat. Lezajlik az „elektronikus közigazgatás térnyerése”, amely során „a párhuzamosságok révén a papíralapú adathordozó is megmarad, de a kitűzött cél az, hogy az adatok csak elektronikus médián legyenek tárolva”. Ezért szükséges a kormányzati anyag szerint, hogy létrejöjjön egy központi, gigantikus adatbank, ahol egy helyen, összegyűjtve és archiválva meglesz az összes keletkező elektronikus adat.

A dokumentumból kiderül, hogy még egy 2016. szeptember 14-i kormányülésen döntöttek egy jelentés készítéséről, amelyben kidolgozzák, milyen intézkedések szükségesek a „jelentős nyilvántartások” védelméhez, méghozzá „különös tekintettel az amerikai egyesült államokbeli, németországi és izraeli mintákra”.

A munka lezajlott, a jelentés elkészült, hiszen az előterjesztés szerint idén májusban megtárgyalta a Nemzetbiztonsági Kabinet, amely rábólintott, hogy archiválni kell „az állam működése szempontjából létfontosságú adatokat”. Utóbbiakat archiváltan azért kell egy biztonságos, központi adatbankba juttatni, mert az így „bármilyen eredetű sérülés esetén” „újraépíthetővé teszi a különböző informatikai rendszereket” – olvasható az előterjesztésben.

Katasztrófatűrő legyen – de mennyibe fog ez fájni?
Az archivált állományokat tároló, centrális központ lesz a „redundáns Kormányzati Adatbank, vagyis Adattrezor”, amit az előterjesztés szerint földrajzilag olyan környezetben hoznának létre, „ahol Magyarországon a legbiztonságosabb módon lehet tárolni ezen létfontosságú adatokat”.

Olyan „katasztrófatűrő, megfelelő védettségű telephelyek” létesítését tervezik, amely az adatközpontoktól – vagyis ahol e-ügyintézés zajlik, az adat keletkezik – távolabb helyezkedik el. Ezt hívják a georedundancia elvének, ami meg is jelenik az anyagban. Ugyanakkor a legmagasabb szintű georedundancia éppen azt jelenti, amikor a duplikált információk különböző, lehetőleg távoli országokban találhatóak, éppen azért, hogy egy természeti csapás, politikai krízis vagy háborús helyzet esetén az archivált állomány biztonságban, fizikailag minél messzebb legyen. [Szuverén államok esetében ez értelemszerűen nem szokás. A válogatásunkból kihagyott, Észtországra vonatkozó, információ részben téves. Ott is csak tervezik, hogy Luxemburgban, ahol a NATO adatainak is van egy biztonsági tükrözése, úgynevezett adatkövetséget hoznak létre. Azaz egy olyan észt adatközpontot, ami területen kivüli státuszt élvez, akár egy diplomáciai képviselet.]

Az előterjesztésben szereplő elképzelés egyértelműen az utóbbi időszak egyik legnagyobb, és így legdrágább informatikai projektje lenne. A finanszírozási oldalról annyi szerepel, hogy a rendszer kialakítására már megvan a pénz: egy idén júniusban elfogadott kormányhatározattal biztosítottak 10 milliárd forintot a Belügyminisztérium részére. A rövid kormányhatározat különösebb feltűnést nem keltett, abban csak annyi szerepel, hogy az elektronikus ügyintézést, illetve az állam működőképességét katasztrófahelyzetben folyamatosan biztosítani kell.

A 10 milliárd forintból jönne létre egy két gépteremből álló kormányzati adatközpont, illetve maga az adatbank – utóbbit részletezi először a nem nyilvános anyag. A beruházás informatikai-műszaki koncepciója az, hogy a Kormányzati Adattrezor nem egy mentési (úgynevezett backup) megoldás lenne, „hanem egy valódi adattrezor”, amelynek fő jellemzője, hogy „az adatok bevitele gyakori, ám ezek kivétele csak különleges esetekben, szigorúan ellenőrzött módon történhet”. „A rendszer kiemelt biztonságú, mélységében tagolt védelemmel fog rendelkezni”, mind fizikai, mind informatikai szempontból – ismertetik a dokumentumban.

Bírságolnak, ha nem gyűlnek az adatok a kormány trezorjába
Ennek megvalósításához nemcsak a katasztrófatűrő, extrán biztonságos telephelyet kell megépíteni, de az összes említett hivatalt, bíróságot, önkormányzatot – szankciók kilátásba helyezése mellett – kötelezni kell az archiválásra, illetve az adatállományok beküldésére.

Azt már a 2015-ös, e-ügyintézésről szóló törvény előírta, hogy kötelesek meghatározott gyakorisággal és módon mentéseket létrehozni, és ezeket az „adatok őrzéséért felelős szervnek” – vélhetően ennek a mostanra nevet kapott Adattrezornak – megküldeni. Hogy ez a mindennapi hivatali, bírósági, önkormányzati munkában mekkora pluszterhet jelent, azt előre nehéz megmondani. Hogy ezt a kötelezettségüket hogyan teljesítik, azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (EÜF) fogja felügyelni.

Az EÜF hatósági ellenőrzést is tarthat majd, hogy ellenőrizze, adott hivatal teljesítette-e az archiválási utasítást – ha nem, akár bírságot is kiszabhat.

A nemzetbiztonságiak maguk viszik be
Az előterjesztésben szerepel, hogy milyen adatokat, milyen gyakorisággal kellene majd a Kormányzati Adattrezorba archiválni. A frissítés gyakorisága elsősorban attól függ majd, hogy olyan adatról van-e szó, ami statikus, vagyis ritkán módosul, mert ezeket elegendő évente archiválni. Míg a gyakran változó, illetve a „kiemelt jelentőségű” adatokat akár naponta fel kell majd tölteni. Ennek mikéntje is kiderül az előterjesztés specifikációjából: a 2018 októberétől működő, végleges rendszerben a Kormányzati Felhővel üzemelő rendszerek, valamint az ASP rendszerhez csatlakozott önkormányzatok esetében az archiválás központilag fog történni, online feltöltéssel.

Viszont a nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett adatokat, illetve a minősített adatot tartalmazó rendszereket egyéni módon fogják archiválni, és „saját fizikai adattároló” átadásával fogják eljuttatni az adattrezorba. Vagyis például a titkos nemzetbiztonsági információkat nem online küldözgetik majd, hanem fizikailag beviszik megőrzésre a „kialakítandó objektumba” – áll az előterjesztésben.

Olyan esetek is lesznek, amikor nemcsak az adatokat, de a szerverkonfigurációkat és a szerveren futó szoftvereket is archiválni kell.

Pintér és Trócsányi a felelős, a honvédelem partner
Az biztos, hogy a most még kialakítandóként emlegetett Kormányzati Adattrezor elképesztő mennyiségű adaton őrködne, Magyarország legnagyobb ilyen információbázisa lenne. Már a 2015-ös törvény kőbe véste, hogy az „adatok őrzéséért felelős szerv” az adatállományba nem tekinthet bele, kizárólag arra jogosult, hogy ezeket átvegye és megőrizze.

Az előterjesztés második része annak a kormányrendeletnek a megszövegezett tervezete, amellyel mindezt szabályoznák/életre keltenék. Ebben az Adattrezort üzemeltető, őrzésért felelős szervnek az állami tulajdonban lévő Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, vagyis a NISZ Zrt.-t jelölik ki. „A jogállása ebben a relációban leginkább a felelős őrző személyének felel meg” – olvasható az anyagban, amely megismétli, hogy a részvénytársasági formában működő infokommunikációs szervezet „semmilyen formában nem tekinthet bele az adatokba”.

A projektért az előterjesztésben Pintér Sándor belügyminisztert és Trócsányi László igazságügyi minisztert teszik felelőssé, magát az anyagot Felkai László, a belügyi tárca közigazgatási államtitkára láttamozta. Az Adattrezor „projektgazdája” is a belügy lenne, a Honvédelmi Minisztériumot pedig „telephelyének használatából fakadó érintettsége miatt” vonnák be a végrehajtásba „konzorciumi partnerként”…”

Forrás:
HVG.hu; Gergely Zsófia; HVG.hu; 2017. november 2.
Lásd még: Estonia to open the world’s first data embassy in Luxembourg; e-Estonia; 2017. június

Ügyfélbarát program segíti az ügyintézést a paksi polgármesteri hivatalban

„Újabb ügyfélbarát szolgáltatás segíti a gördülékenyebb ügyintézést a paksi polgármesteri hivatalban.
Az elektronikus közigazgatás bevezetésének egyik első lépése volt a város honlapjának megújítása. Nyár óta olyan, a lakosságot érintő és érdeklő információk is elérhetőek, mint az útfelújítások tervei, a pályázati kiírások, a jelentkezéshez szükséges adatlapok, a képviselő-testület üléseinek előterjesztései.

A hivatal most egy ügyfélbarát program alkalmazásával újabb lépést tett az e-közigazgatás további kiterjesztéséhez: a város honlapján megjelenő felületen keresztül foglalhatnak időpontot az ügyfelek – mondta Szabó Péter polgármester, hozzátéve, hogy ez a hivatal dolgozóinak munkáját is megkönnyíti. A változás egyelőre az igazgatási osztályt, kiemelten az anyakönyvvezetést érinti, de a tervek szerint januártól fokozatosan kiterjesztik a hivatal más osztályaira is.

A felület használata regisztrációhoz kötött, a további kapcsolattartás érdekében nevet és elérhetőségeket kell megadni – vázolta a polgármester”

Forrás:
Ügyfélbarát program segíti az ügyintézést; TEOL.hu; 2017. október 31.

Jelentősebb fennakadás nélkül elindult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér

„Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér megindításának első napján 4.600.175 eseményt rögzítettek az egészségügyi szolgáltatók, és 181.085 e-receptet küldtek be a rendszerbe. November elsejéig 9.744 szolgáltató indította el az intézményi csatlakozást, s közülük 7.537 a mai napon a térben már aktívan dolgozott.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Kontakt Centerében megerősített szolgálat működött annak érdekében, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér országos kiterjesztésének első, éles napján segítsék a szolgáltatókat az esetleges problémák megoldásában. A Kontakt Centerbe nem érkezett be arra vonatkozó jelzés, hogy lenne olyan csatlakozásra kötelezett háziorvosi szolgálat vagy gyógyszertár, ahol ne lenne legalább 2 eSzig Kártyaolvasó. A járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények számára – az igényelt mennyiségben – természetesen ennél minden esetben jóval több kártyaolvasó került kiszállításra.

Az ÁEEK Kontakt Center munkatársai a +3619201050-es telefonszámon a következő napokban is folyamatosan segítik a csatlakozók munkáját. Emellett a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. callcenterét is hívhatják az intézmények az 1818-as telefonszámon.”

Forrás:
Jelentősebb fennakadás nélkül elindult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. november 2.
Lásd még: Indul az elektronikus egészségügyi rendszer; Világgazdaság/MTI; 2017. nobvember 1.

Informatika, távközlés, technika

A Nemzeti Közművek elindítja országos elektromos autó töltőállomás-hálózatát

„Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. „Mobiliti” néven indítja el e-mobilitás szolgáltatását és a kapcsolódó országos elektromos autó töltőállomás-hálózat telepítését annak érdekében, hogy a hagyományos termékein és szolgáltatásain túl megfeleljen a jelen és a jövő elvárásainak és tovább fejlessze 4,2 millió ügyfelének kiszolgálását valamint gazdagítsa az ügyfélélményt országszerte.

A Nemzeti Közművek egyik legfőbb stratégiai célkitűzése az, hogy a hazai e-mobilitás meghatározó szereplőjévé váljon országos töltőhálózatával. A társaság a publikusan kihelyezett töltőkön kívül meghatározó szerepet kíván betölteni az üzleti és az otthoni töltések piaci szegmensében is.

„Az év végéig jelentős számú e-töltőt szeretnénk telepíteni az országban, a települések önkormányzataival együttműködésben így hamarosan egy az egész országot lefedő hálózat jöhet létre. Bár Magyarországon főleg vállalatok vásárolnak elektromos autót, mégis a töltések 80-85 százaléka egyelőre otthon, vagy mélygarázsokban történik, 5 százaléka villámtöltőkkel az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon, a többi azonban közterületen.” – mondta Kóbor György, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A Nemzeti Közművek az elektromos töltőállomás értéklánc jelentős részét lefedve kulcsrakész projektek keretében töltő telepítést, üzemeltetést, karbantartást és operátorként e-mobilitás szolgáltatást kínál üzleti ügyfelei számára.

Az országosan épülő elektromos töltőállomás-hálózat eredményes működésének kiváló alapot nyújt a már meglévő non-stop 24 órás ügyfélszolgálati, call center működés, a Nemzeti Közművek ügyfélszolgálati irodáinak országos jelenléte, a Nemzeti Közművek áramszolgáltatójának jelentős villamos energia elosztói és szolgáltatói tapasztalata, valamint a villamos berendezések telepítésében, üzemeltetésében, karbantartásában, illetve a villamos energia kereskedelemben való jártasság.

A Nemzeti Közművek mobilitási üzletága a CNG mellett immár az elektromos töltőállomás-hálózattal is kibővül. ”

Forrás:
A Nemzeti Közművek elindítja országos elektromos autó töltőállomás-hálózatát; NKM Nemzeti Közművek Zrt.; 2017. november 2.

4. Magyar Jövő Internet Konferencia és Okos Város Kiállítás

A rendezvény időpontja: 2017. november 8-9.
A rendezvény helyszíne: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épület

Szervező intézmény:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A konferencia társrendezői:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Hírközlési és Informatikai Egyesület (HTE)
Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC)
Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform (FI NTP)

Kapcsolattartó:
Dr. Sallai Gyula prof. emeritus, sallai@tmit.bme.hu, +36 20 3891602
Az esemény honlapja: www.hte.hu/mjik2017

Szinopszis:
A 4. Magyar Jövő Internet Konferencia (MJIK 2017) az előző konferenciákhoz (MJIK 2014, 2015 és 2016) hasonlóan a jövő internetének hazai szakmai fóruma, amely az internet trendekről, a feltáruló lehetőségekről és az elért eredményekről kíván átfogó képet adni, célkeresztjébe ebben az évben is a kibontakozó internet ökoszisztéma meghatározó elemét, a Smart City/Okos Város témáját helyezve. A konferencia két napos programjához Okos Város Kiállítás kapcsolódik, amely széles lehetőséget nyújt az okos város fejlesztési tervek, megvalósítási technológiák és elért eredmények bemutatására, az érintett önkormányzati és vállalati vezetők személyes találkozására. Szeretnénk, ha a konferencia és a kiállítás mind a hazai, mind a közép-kelet európai okos város törekvések számára fórumot jelentene.
A konferencia nyelve magyar és angol, programterve öt szekciót tartalmaz. Az első nap délelőttjét az okos város nemzetközi trendek, tervek és megvalósult eredmények bemutatásának, a délutáni szekciókat a jövő internet kutatási, fejlesztési és innovációs eredményeinek szenteljük. A konferencia második napja az okos város témák seregszemléje. A kiállítás témája az Okos város: koncepciók, tervek, platformok, tapasztalatok, gondok és megoldások, okos eszközök és alkalmazások.

A rendezvény programterve:
1. nap – november 8.szerda

8.30 – 9.30 Regisztráció

9.30 – 11.30
1. szekció: Okos város a célkeresztben (Focusing on Smart City)
Szekcióelnök: Jakab László egyetemi tanár, BME VIK dékán
Megnyitók, köszöntések
Józsa János egyetemi tanár, BME Rektor
Patyi András egyetemi tanár, NKE Rektor

Lutz Heuser (Urban Software Institute, Germany): International Smart City plans, experiences, success factors
Kovács Kálmán (BME EIT): Smart City models, the SmartPolis project
David Barta (CityOne, Brno): Smart City achievements and plans in Czech Republic
Nikolay Tcholtchev (Fraunhofer Institute, Germany): Facilitating Eco-Systems for Smart Cities through Reference Architectures

11.30 – 12.00
Az Okos Város Kiállítás megnyitása, bemutatása – Aula
A Kiállítást megnyitja: Lepsényi István, NGM államtitkár
A Kiállítást bemutatja: Vajta László, a SmartPolis Tudásközpont elnöke
Több mint 20 kiállító, a kiállítás a konferencia alatt megtekinthető

12.00– 13.30 Ebédszünet

13.30 – 15.00
2. szekció: Jövő internet trendek, kutatási eredmények
Szekcióelnök: Sallai Gyula professor emeritus, BME
Andrea Bondavali (Univ. Firenze): Critical Information Infrastructures
Pataricza András (BME MIT): Blockchain technologies
Gilányi Attila (DE IK): Virtuális valóság rekonstrukciós technológiák
Varga Imre (DE IK): Betekintés a komplex hálózatok világába

15.00 – 15.30 Kávé szünet

15.30 – 17.00
3. szekció: Jövő internet megoldások, alkalmazások
Szekcióelnök: Mihálydeák Tamás, FIRCC igazgató, DE IK dékán
Fehér Gábor (BME TMIT): Alacsony fogyasztású IoT rádiós technológiák
Horváth Péter (BME HVT): Intelligens spektrumhasználat a jövő rádiós hozzáférési hálózataiban
Orosz Péter, Kulik Ivett, Marosits Tamás (BME TMIT): Internet-hozzáférések teljesítményvizsgálata webböngészőben
Roland Szabó (Temesvári Egyetem): Optical Distance Measurement Online Data Evaluation at Different Positions Using Six Sigma Tools

2. nap – november 9. csütörtök

9.00 – 16.00 Okos Város Kiállítás az Aulában

9.30 – 11.15
4. szekció: Okos város „best practices”
Szekció elnök: Bakonyi Péter, a FI NTP elnöke, BME
Nemeslaki András (NKE ÁKK): Okos városigazgatás
Mátyus László (EDC Debrecen): Debrecen Smart City
Nagy Sándor (Szeged): Készpénzmentes város és okos közlekedés – Szeged fejlesztési irányai az okos város programban
Petrik Máté (Városliget Zrt.): A Smart Liget koncepció
Sályi Géza (Kiskőrös), Bakonyi Péter (BME EIT): Kiskőrös város Okos város stratégiája – a Petőfi Sándor terv

11.15 – 11.45 Kávé szünet

11.45 – 13.30
5. szekció: Okos város mint az innováció motorja
Szekció elnök: Kovács Kálmán, a SmartPolis igazgatója, BME
Szalay Zsolt (BME KJK): A digitális átalakulás hatása a járműiparra a ZalaZONE tesztpálya tükrében
Baranyi Péter (SZE), Horváth Ildikó (PTE): 3D internet az oktatásban
Topa Gábor (T-Systems Magyarország Zrt.): Mitől lesz okos a városunk?
Győri Benjámin, Nagy Viktor (Tungsram-Schréder Zrt.): Változó városok – okos tervezés
Almássy Kornél (Budapest Közút Zrt): Smart City megoldások a Budapest Közút Zrt-nél

13.00 Konferencia zárszó: Jakab László egyetemi tanár, BME VIK dékán

Szendvicsebéd 13.40 és 14.00 között

16.00 Az Okos Város Kiállítás zárása”

Forrás:
4. Magyar Jövő Internet Konferencia és Okos Város Kiállítás; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kreatív közterek és “okos város” fejlesztések Szentendrén – konferencia

Időpont: 2017. november 9. 16:00
Helyszín: Offline Center 2000 Szentendre, Ady Endre út 6.
A szimpózium teljes címe: Kreatív közterek és “okos város” fejlesztések Szentendrén. A Kerényi Közösségi Park koncepciója.

A BME Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszéke Szentendre Város Önkormányzatának felkérésére 2017. évben oktatási és kutatási-tervezési programot indított szentendrei helyszínek, területek, intézmények fejlesztésében való közreműködésre. Az együttműködés során olyan építészeti, forma- és vizuális környezettervezési témák és projektek kerülnek előtérbe, melyekben az egyetemi munkacsoport a város jelenlegi és távlati elképzeléseit korszerű, “okos város” megoldásokat is beépítő javaslatokkal tudja segíteni. A Kerényi parkra készített tanulmányok és koncepciótervek a lakosság – és kiemelten az ifjúság – kreatív időtöltését, közösséget építő tevékenységeit próbálja segíteni az építészet, környezet- és tárgytervezés, valamint az informatika és a közösségi média eszközeivel – nagy hangsúlyt fektetve a lakókkal, a jelenlegi és jövőbeli használókkal való intenzív kommunikációra, interaktív programalkotásra.
A szimpózium és kiállítás az eddigi eredményeket mutatja be, valamint ismerteti a program jövőbeli céljait és feladatait.

A rendezvény programterve:
I. Köszöntő: Verseghi-Nagy Miklós polgármester
II. Előadások:
Sólyomné Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester: Művészeti, kulturális törekvések Szentendrén. Köztéri fejlesztések a kiállítási projektek mentén.
Aba Lehel főépítész: Városrendezési és építészeti elképzelések az okos város fejlesztési program mentén
ÉMI tudásközpont: Szentendre – smart city témában (Concerto program és Solar decathlon projekt)
Szikra Renáta művészettörténész: Kertek, parkok Szentendrén. A Kerényi park.
Sebestény Ferenc építész: Építészeti, környezettervezési és oktatási meggondolások egy közösségi park tervezése kapcsán.
III. Hallgatói tervek prezentációja
IV. Kiállításmegnyitó: Építész-, valamint forma és vizuális környezettervező mérnök hallgatók koncepciótervei Szentendre Város helyszínein”

Forrás:
Kreatív közterek és “okos város” fejlesztések Szentendrén; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2017. október/november

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. november 6.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Digitális diplomácia 2.0, az (új) határ a csillagos ég
A diplomáciai gyakorlat digitális átalakulásának első időszaka nyugodtan nevezhető forradalminak. Ebben az alapvetően hagyománytisztelő, hierarchikus intézményi struktúrákba szerveződő, minden váltástól idegenkedő szakmában a változás mértéke szinte hihetetlen. A közösségi média alig egy évtizedes tündöklése alatt az ENSZ tagállamainak 88 százaléka önálló oldalt nyitott a Facebookon, és csaknem 90 százalékuk jelent meg, valamilyen formában a Twitteren is. A nyugati világ külügyi szervezeteinek többsége hamar felismerte a közösségi médiumokban, az új IT-technológiákban rejlő lehetőséget arra, hogy emberek millióival léphessen kapcsolatba – ráadásul valós időben, és rendkívül költséghatékonyan. A diplomaták ma már közösségi médiumok különböző összetettségű ökoszisztémáira támaszkodhatnak: a nemzeti diaszpórákkal folytatott kommunikáció célzott platformjaitól a konzuli munkát segítő mobil alkalmazásokig.
A digitális forradalom új, fejlettebb szakaszának küszöbén óhatatlanul felmerül a szakemberekben: hogyan hat majd a fejlődés a diplomácia világára? Hogyan változhat például a célközönségekkel folytatott párbeszéd a Vegyes Valóságon (Mixed Reality), vagy a Kiterjesztett Valóságon (Augmented Reality) alapuló alkalmazásokkal? Aztán ott van az egyes vélekedések szerint mindent felforgató Mesterséges Intelligencia (AI); hozzásegítheti-e ez például a külügyi munkát is egy újabb forradalomhoz?
Digital Diplomacy 2.0 Pushes the Boundary; Corneliu Bjola; Global Times; 2017. november 5.

Cifra nyomorúság: a pakisztáni diplomácia és a digitalizáció
Pakisztán, a digitalizáció trendjeit illetően, nem esik messze a világfolyamatok fősodrától. Az országban ma 35 millióra teszik az aktív internetezők számát: ez nagyjából a lakosság 18 százaléka. Ez elsőre szerénynek tűnhet, ám ha figyelembe vesszük, hogy a felhasználók száma egyes becslések szerint havonta 1-1 millióval bővül, a tendencia mindenképpen ígéretes. Ráadásul Pakisztán, a fejlődő világ sok országához hasonlatosan, fiatal társadalmat mondhat magáénak: a népesség 60 százaléka 25 év alatti, ami a „digitális bennszülöttek” magas arányára utal. Érdemes tekintetbe venni azt is: az ázsiai ország telekommunikációs piaca (hála a norvég, kínai és öböl-menti nagy cégek erőteljes konkurencia harcának) ma különösen kompetitívnek számít, ami rendkívül kedvező felhasználói költségeket eredményez. Az összességükben kedvező feltételek ígéretes felívelést segítenek elő a vállalkozói-vállalati szektorban, jókora lendületet adva a pakisztáni e-kereskedelmi kezdeményezések fejlődésének.
Az összességében kedvezőnek mondható digitalizációs közeg nyilvánvaló lehetőségeket kínálna a kormányzati munka digitális transzformációjára. Pakisztán azonban, ezen a téren, koránt sem büszkélkedhet jelentős eredményekkel. A külügyminiszter, Khawaja M. Asif ugyan rendelkezik saját Twitter fiókkal, amely hatalmas számú követőt vonz, ám eredeti tartalmakat legfeljebb elvétve tesz itt közzé. Hasonló a helyzet a külképviseletek közösségi média jelenlétével, amely egyébként is igen szűkre szabott, hiszen mindössze 3 követség rendelkezik saját Twitter- ill. Facebook fiókkal.
Összességében a pakisztáni diplomácia messze nem használja még ki a közösségi médiumokban rejlő lehetőségeket, sem a célközönségek tájékoztatására, sem a jelentős diaszpórával való kapcsolatépítésre.
The Sorry State of Pakistan’s Digital Diplomacy; Zushan Hashmi; The Diplomat; 2017. október 31.
Khawaja M. Asif külügyminiszter a Twitteren

A kiber-diplomácia gyakorlata: az USA Genfi Képviseletének digitális mindennapjai
Az mára jól érzékelhető, hogy a Trump-kormányzat korántsem tekint stratégiai fejlesztési prioritásként a külkapcsolati munka digitalizálására (ahogy tették azt a korábbi kormányok, különösen Hillary Clinton minisztersége alatt). Ez azonban, a szó tulajdonképpeni értelmében, nem feltétlenül jelent valamiféle visszalépést. A korábban kiépült struktúrák – digitális eszközök, és az azokat működtető szervezeti egységek – olajozottan működnek tovább, legfeljebb kevesebb körülöttük a „csinnadratta” (vagy, ahogy Amerikában mondanák, a „hype”), de ez nem feltétlenül baj. Az USA diplomáciai állomáshelyei szinte mindenütt széleskörű elemekből építkező, jól felépített digitális ökoszisztémára támaszkodhatnak a napi munkájukban. Jól példázza ezt az Egyesült Államok Genfi Külképviselete, amely az ENSZ-en kívül jó néhány más multilaterális szervezetben végzi az amerikai érdekek képviseletét.
Kiber-jelenlétüket mintegy összefogó honlapjuk nem különösebben mozgalmas, és látványosnak is aligha nevezhető. Viszont jól teljesíti alapfunkcióját azzal, hogy világos, áttekinthető platformot biztosít a képviselethez kapcsolódó közösségi médiumok rendszeréhez. Ezen a téren a misszió Facebook-oldala egyértelműen viszi a prímet: ez a képviselet digitális jelenlétének zászlóshajója. Friss, áttekinthető, esztétikus és informatív – egyszóval olyan, ami jól végzi azt a feladatot, amire szánták. Követőinek száma (tekintve a téma speciális mivoltát) számottevőnek mondható, a 30 000-et maghaladó állandó érdeklődővel. Mintegy fele ennyien követik csupán a képviselet Twitter fiókját, ám a célközönségek (elsősorban a diplomáciai testületek tagjai, a szakértői és lobby-csportok, valamint az újságírók) tájékoztatásában jól használható, gyors, naprakész eszköznek bizonyult. Külön érdemes felhívni a figyelmet: a képviselet közösségi média stratégiájában hangsúlyosan jelennek meg a vizuális információk közvetítésére alkalmas csatornák. Természetesen a korábban említett eszközök is gazdag képi illusztrációval kísérve jelenítik meg a tartalmakat, ám e mellett külön Flickr fiók, és dedikált Youtube csatorna segíti a külképviseletet a képi- és mozgóképes információk naprakész megosztásában.
United States Mission in Geneva
A képviselet által kezelt fiókok a közösségi médiában: Facebook-fiók, Twitter-fiók, Flickr, YouTube

Az IT a külkapcsolatok speciális terepén: humanitárius diplomácia online kurzus
A humanitárius diplomácia elsődleges célja, hogy mozgósítsa, és adott esetben összehangolja a humanitárius erőfeszítéseket és erőforrásokat, valamint az ezek felhasználásában részvevő kormányzati és más szereplőket. Az utóbbi évek drámai eseményei nyomán nem kétséges, hogy ez a tevékenység sokszor rendkívül összetett helyzetekben igyekszik gyógyírt biztosítani az emberi szenvedések legalább részleges, vagy időleges enyhítésére. A helyzetek komplexitása, az érintett szereplők alkalmankénti nagy száma azt eredményezte, hogy a humanitárius programok szervezése és koordinálása külön specializált ágazatként jelenik ma már meg. Nem kétséges, hogy szakembereit is specializált képzéseken szükséges felkészíteni.
Az IT-forradalom egyik legfontosabb területe a külügyi világban is az oktatás. Ennek érdekes példája az, ahogyan az online képzési eszközök gyors, hatékony megoldást kínálnak a diplomáciai szféra hasonlóan hirtelen felbukkanó, és halasztást nem tűrő specializált igényeinek biztosítására.
A humanitárius diplomácia sajátos szakmai tudáskészletének elsajátítására hirdet internet alapú (online) képzési kurzust a Nemzetközi Vöröskeresztek és Vörös Félholdak Szövetsége. A tananyag felöleli a kapcsolódó nemzetközi jogi ismeretek elsajátítását, a szükséges tárgyalástechnikai ismereteket, kommunikációs készségeket. A 13 hetes képzés térítéses (ösztöndíj igényelhető). Jelentkezési határidő: 2018. január 15.
További részletek és jelentkezés:
Humanitarian Diplomacy; Diplo Foundation; 2017. november 5.

A szelfie-királynő. A jordán uralkodó hitvesének közdiplomáciai szerepvállalása
Az arab világot mindmáig erős kettősség jellemzi a közösségi médiumok használatában. A térség hatalmi elitjei gyakorta igyekeznek korlátozni, vagy egyes helyzetekben ellehetetleníteni az új médiumok használatát. Másfelől azonban a közösségi médiumok jelentős szerepet játszottak például a közelmúlt társadalmi forrongásainak szervezésében és koordinálásában (nevezetesen az ún. Arab Tavaszként elhíresült megmozdulások idején). Mind fontosabb szerepet kap továbbá a Facebook, vagy a Twitter az igen jelentős méretű arab diaszpóra kommunikációjában, sőt érdekérvényesítő-érdekkényszerítő mozgalmában.
E hagyományos képen egyértelműen változtatni látszik néhány újkeletű fejlemény: az utóbbi időben az arab világ vezetői közül mind többen nyitnak saját közösségi média fiókot. Ott találjuk a sorban az egyiptomi Sisi elnököt, de a szaudi uralkodó család tagjai sem maradnak ki, ahogy a jordán király, vagy a dubai sejk sem. A történet külön érdekessége, hogy a legnépszerűbb arab vezető egy nő – a jordániai király felesége. Egyszerű nejnél többről van itt szó, ugyanis Rania formálisan társuralkodó. Közdiplomáciai szereplése ugyanakkor nem a primér államügyekhez kapcsolódik, hanem az átfogó társadalmi kérdésekhez, globális problémákhoz kötődik. Ehhez a királynő rendkívül aktívan, és nem is ügyetlenül használja a korszerű IT-eszközöket, otthonosan mozogva a Facebookon, vagy az Instagramon. De, természetesen saját Youtube csatornával is rendelkezik, ám az igazi eleme a Twitter: mikroblogjának népszerűsége óriási, mintegy 8 és fél millióan követik rendszeresen posztjait. Ezekben a látvány mindig erős hangsúlyt kap; a korszellemnek megfelelően szívesen és gyakran fényképezi önmagát is.
Queen Rania’s Selfie; Ilan Manor; Diploblog.com; 2017. október 27.

SZAKMAI MŰHELYEK
Adatdiplomácia: a big data a külpolitikában (konferencia)
Hírlevelünk olvasóinak jó előre felhívtuk a figyelmét egy érdekesnek ígérkező rendezvényre. A Finn Külügyminisztérium, a Diplo Foundation szakmai agytröszttel karöltve egy napos szakmai eseményen igyekezett körüljárni korunk egyik legizgalmasabb (és feltétlenül legdivatosabb) témáját: a nagytömegű adatok, azaz a big data alkalmazásában rejlő lehetőségeket.
Az október 9-én, Helsinkiben megtartott műhelybeszélgetéseken a központi helyen a big data fogalom elhelyezése szerepelt a diplomáciai gyakorlat lehetséges területein. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nagy tömegű adatok (illetve azok statisztikai feldolgozása) négy fő területen támogathatja a külügyi apparátusok munkáját:

  • a válsághelyzetek előrejelzése terén;
  • a diplomáciai jelentések megalapozásában;
  • a gyakorlati tevékenységek hatékonyságának javításában;
  • az adatok vizualizálásának támogatásában.

Az eseményről bővebb beszámoló az alábbi helyen olvasható, illetve a konferencia rövid összefoglalója letölthető:
Data Diplomacy: Big Data for Foreign Policy; Diplo Foundation; 2017. november 5.
Data diplomacy: Big data for foreign policy. Summary of a half-day event at the Ministry of Foreign Affairs of Finland (pdf)

Összeállította: Nyáry Gábor

Szakirodalom

Digitális szegénység – Információs Társadalom, 2017. XVII. évf. 2. szám

„Az Információs Társadalom új, „Digitális szegénység” tematikus számának létrejöttét az „Újragondolt szegénység” címmel a Blinken OSA Archívum 2016. szeptemberében rendezett kétnapos konferencia szolgált, melyet abból az alkalomból szerveztek, hogy Kemény István irathagyatéka az OSÁ-ba került, és nyilvánosan kutathatóvá vált. Ugyan a digitális szegénység magyarországi természetrajzáról a konferencián csak egyetlen előadás – Rab Árpád előadása – hangzott el, nyilvánvaló, hogy ma már a szegénység vizsgálata sem lehet teljes, ha csupán a hagyományos életviszonyokra irányul. A digitális eszközök és szolgáltatások a szegény és kirekesztett rétegek életére is hatással vannak – kérdés, hogy e hatások csökkentik-e a távolságot a társadalom perifériáján élők és más rétegek tagjai között. A lapszám szerzői különböző nézőpontokból és fogalmak segítségével keresik a választ erre a kérdésre.

TARTALOM
Aki (információ)szegény, az a legszegényebb? Az információs szegénység megjelenési formái
Csótó Mihály
A tanulmány áttekinti az információs szegénység fogalmának kialakulását, valamint jelentéstartalmának fejlődéstörténetét, az információs szegénység értelmezési keretének és hatókörének folyamatos bővülését az 1970-es évektől elindulva. A különböző megközelítések és elemzések alapján elmondható, hogy az információs szegénység egy olyan állapot, amelyet jelentősen meghatározhat ugyan a gazdasági értelemben vett szegénység, vagy a különböző információs technológiák hatékony használata, de legfőbb jellemzőjeként a cselekvésképtelenség, az egyén által a mindennapi élet kihívásaira adott válaszok elmaradása azonosítható.
PDF letöltése

A megrekedt magyar modernizáció kiútkeresése a sokrétű digitális megosztottság útvesztőjéből
Molnár Szilárd
A modernizációs folyamat az utóbbi 40 évben megrekedt a magyar társadalomban. Ennek egyik fő oka a foglalkoztatás szerkezeti struktúrájának változatlansága. Ahhoz, hogy itt változásokat érjünk el, a digitális megosztottság felszámolásában kell az új és helyes hangsúlyokat megtalálnunk. Ennek elősegítése érdekében finomítjuk a digitális megosztottság értelmezési keretét, majd erre támaszkodva megállapítjuk, hogy egyelőre rosszak a magyar információs társadalom felzárkóztatási programjainak beavatkozási irányai. A hozzáférési és használati szakadék csökkentését elsősorban nem az árak miatti problémák megoldásával kell kezelni. Sokkal fontosabbnak látszik a digitális kompetenciák, készségek szintjének növelése a már internetezők körében, a digitális eszközöknek oktatásban betöltött szerepének növelése, valamint a digitális javakhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének drasztikus növelése.
PDF letöltés

A szegénység a digitális korban
Csepeli György
A szegénység fogalma a hazai szociológiában többször újra- és átértelmezett fogalom, mára már a megismerést korlátozó jelentésekkel, úgy, hogy a szegénység az elmúlt két évtizedben rohamosan terjed Magyarországon. A KSH adatai szerint ma Magyarországon a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben. A cikk áttekinti a szegénység fogalmának változásait, és kiemeli azokat a hátrányokat és lehetőségeket, melyeket a digitális technológiák jelentenek a fiataloknak.
PDF letöltés

Győztes vesztesek – az információs társadalom ifjúsága
Székely Levente László
Az elmúlt negyedszázadban Magyarországon három, egymással egybefüggő rendszerszintű változás ment végbe. A rendszerváltás, a globalizáció és az információs társadalmi átmenet egyaránt kihatott a gazdasági, társadalmi és a kulturális alrendszer egészére. Az írás ezen rendszerszintű változások mentén mutatja be a 15-29 évesekre vonatkozó nagymintás ifjúságkutatások eredményeit. Az ifjúság átfogó megismerését célzó nagymintás ifjúságkutatás arra is alkalmas lehet, hogy megvizsgálhassuk a digitális megosztottságot és az ehhez kapcsolódó hátrányos helyzetet ebben a speciális, sokszor az információs társadalmi átmenet nyerteseiként azonosított csoportban.
PDF letöltés

Harmadik generációs információs írástudás-fejlesztés a gyermeki életesélyek javításáért
Rab Árpád Szörény, Z. Karvalics László
A cikk a digitális szegénység problémakörének kutathatóságát állítja fókuszba. Nem kérdéses, hogy a versenyképesség fő tényezője nem a technológia, hanem az emberi tényező. Hogyan segíthetnek az infokommunikációs technológiák a szegénység és az információs szegénység felszámolásában? Hogyan csökkenthető a digitális megosztottság, és mi a szerepe ebben a folyamatban a különböző információs írástudásoknak? A súlyos kérdéseket konkrét kutatási terv és nemzetközi kitekintés egészíti ki.
PDF letöltés

Digitális esélyegyenlőség – Az eMultiCoop Szociális Szövetkezet
Sólyom Barbara
Jelen esettanulmány a digitális esélyegyenlőtlenség mérséklésére irányuló kezdeményezések munkájába kíván betekintést engedni a Nógrád megyei Szécsény térségében működő eMultiCoop Szociális Szövetkezet tevékenységén keresztül. Tanulmányunkban bemutatjuk a Szövetkezet létrejöttét és működését, főbb jellemzőit és jövőbeli terveit. Empirikus kutatásunk során meglévő szervezeti dokumentumok, mélyinterjúk és egy fókuszcsoport segítségével igyekeztünk választ találni kérdéseinkre.
PDF letöltés

Forrás:
Digitális szegénység – Információs Társadalom; XVII. évf. 2. szám; 2017

Elkészült és véleményezhető az Országos Területrendezési Terv, valamint a Balatoni Kiemelt Üdülőövezet Területrendezési Tervének és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének felülvizsgálatának módosításának elkészített környezeti értékelése

„A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága társadalmi egyeztetésre bocsátja az Országos Területrendezési Terv (OTrT), a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve (BKÜ TrT) és a Budapesti Agglomeráció területrendezési terve (BATrT) felülvizsgálatának és módosításának a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet szerint elkészített környezeti értékelését, amely az alábbi helyen érhető el:
http://trt.e-epites.hu
A véleményeket, lehetőleg szerkeszthető formában, az elkövetkező 30 napban az alábbi e-mail címen fogadják: teruletrendezes@me.gov.hu

  • Az Országos Területrendezési Terv, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének egyeztetési anyagához tartozó környezeti értékelés innen tölthető le: Letöltés (ZIP, 595 MB)
  • Az Országos Területrendezési Terv, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének egyeztetési anyaga innen tölthető le: Letöltés (PDF, 3 MB) és Letöltés (DOCX, 4 MB)
  • Az Országos Területrendezési Terv egyeztetési anyagának térképi mellékletei innen tölthetők le: Letöltés (ZIP, 252 MB)
  • A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve egyeztetési anyagának térképi mellékletei innen tölthetők le: Letöltés (ZIP, 44 MB)
  • A Balaton vízparti területének térképi mellékletei innen tölthetők le: Letöltés (ZIP, 73 MB)
  • A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve egyeztetési anyagának térképi mellékletei innen tölthetők le: Letöltés (ZIP, 37 MB)

Forrás:
Környezeti értékelés véleményezése; Lechner Tudásközpont, Térport; 2017. október 26.

Hét hajtóerő a közigazgatás átalakításához – az IBM közigazgatási kutatóközpontjának ajánlásai

„Az IBM kormányzati ügyekkel foglalkozó központja (IBM Center for The Business of Government) működésének huszadik évfordulóján nagyszabású kutatási kerekasztalt szervezett 2017 tavaszán kormányzati szereplők, a tudományos élet és nonprofit szervezetek részvételével, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai és az alapvető trendek alapján azonosítsák azokat a fő hajtóerőket, amelyek sikeres és eredményes közigazgatási átalakításokhoz vezethetnek, a közszféra operatív vezetőinek címezve a megállapításokat és javaslatokat, munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében.

Az IBM összegzésképpen mindent összevetve hét hajtóerőt azonosított, amelyeket – részletes kifejtve azokat – friss jelentésükben ismertetnek. A hét hajtóerő egyben a jelentés hét fejezetét is alkotja:

  • Rálátás Az adatok, tapasztalatok és elemzések felhasználása megfelelő rálátást biztosít ahhoz, hogy jó irányba befolyásolja a döntéshozatalt, a cselekvést és az eredményeket.
  • Gyors reagáló képesség (agilitás). Az újszerű közigazgatási működési megoldások, felhasználói tapasztalatok és a programok eredményeinek agilis, gyors és könnyed adaptációja.
  • Hatékonyság. Vállalkozói megközelítés alkalmazása a jobb eredmények, a hatékony működés és az áramvonalas közigazgatás érdekében.
  • Kockázatok. A kockázatok csökkentése, a kiberbiztonság és az ellenállóképesség erősítése eleve összhangban van a kormányzat küldetésével.
  • Emberek. Az emberi erőforrások „művelése”. A dolgozók felvételének, fejlesztésének és megtartásának folyamatfejlesztése, az adatok és technológiák alkalmazása a szintváltáshoz.
  • Elkötelezettség. A polgárközpontú közigazgatás elősegítése valósidejű, interaktív visszajelzésekkel, ami elkötelezetté, a programok és szolgáltatások társ-alkotójává és társ-kivitelzőjévé teszi őket.
  • Digitalizáció. Az új technológiai és infrastruktúra-modellek optimalizálása, a felhasználói élményre fókuszálva, valamint az innováció ösztönzése a közigazgatási működés modernizálásához.

A jelentés praktikus és megvalósítható ajánlásokat biztosít a közigazgatási vezetők számára, amelyek forrásszűkével jellemezhető időkben is eredményeket biztosíthat a kormányzat számára.”

Forrás:
Seven Drivers of Government Transformation: The Center Looks Ahead; Dan Chenok; IBM Center for The Business of Government; 2017. november 1.
Seven Drivers Transforming Government; IBM Center for The Business of Government (a jelentés letölthető egyben és fejezetenként is)

Törvények, rendeletek

Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke (2017. harmadik negyedév)

„Az Önkormányzatok Elektronikus Hatásköri Jegyzékét az eljáró önkormányzati szervek szerint állítottuk össze. A képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, a jegyző, az ügyintéző feladat- és hatáskörét ágazatoknak megfelelően külön fájlok tartalmazzák, amelyek címekre tagozódnak. A címeken belül az egyes eljáró szerveket rövidítésekkel jelöltük: m=megye; f=főváros; fk=fővárosi kerület; mjv=megyei jogú város; v=város; k=község. Az oszlopban lévő * jelzi, hogy az adott hatáskörrel mely szerv rendelkezik. Az ágazatok az Önkormányzatok Elektronikus Hatásköri Jegyzéke szerkesztési sajátosságaiból fakadóan nem követik a minisztériumi struktúrát…”

Forrás:
Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke (2017. harmadik negyedév); Belügyminisztérium, 2017. október 30. (Zip, 17,88 MB)
Szerkesztői megjegyzés: Az „elektronikus” jelző a terjesztés módjára utal, és nem a tevékenység megvalósításának eszközére.

A Magyar Államkincstárrról (és néhány kapcsolódó rendelkezés)

Forrás:
310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet a Magyar Államkincstárról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelete a Magyar Államkincstárról; Magyar Közlöny; 2017. évi 175. szám; 2017. október 31.; 28690-28698. oldalak (pdf)
311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadásához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelete az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadásához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 175. szám; 2017. október 31.; 28698-28704. oldalak (pdf)

29/2017. (X. 31.) EMMI rendelet az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működéséhez kapcsolódó miniszteri rendeletek, valamint egyéb, gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendelet módosításáról

Forrás:
29/2017. (X. 31.) EMMI rendelet az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működéséhez kapcsolódó miniszteri rendeletek, valamint egyéb, gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Az emberi erőforrások minisztere 29/2017. (X. 31.) EMMI rendelete az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működéséhez kapcsolódó miniszteri rendeletek, valamint egyéb, gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 176. szám; 2017. október 31.; 28739-28746. oldalak (pdf)