Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Digitális Európa: 9,2 milliárd eurós költségvetéssel indítaná útjára az Európai Bizottság Európa első digitális programját

„Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az első Digitális Európa program létrehozására, amelynek keretében 9,2 milliárd eurót fordítana a következő hosszú távú, 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésben a mind sürgetőbb digitális kihívások kezelésére.

A digitális egységes piaci stratégiával az EU a digitális korszaknak megfelelő szabályozási keretet alkotott. Ezt az Unió nemzetközi versenyképességének fokozása és stratégiai digitális kapacitásainak továbbfejlesztése és megerősítése érdekében a Digitális Európa program keretében hasonlóan ambiciózus támogatásokkal és beruházásokkal kell kiegészíteni. Ezek a kulcsfontosságú kapacitások a nagy teljesítményű számítástechnikát, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot és a magas szintű digitális készségeket érintik, illetve ezek széles körű – a vállalkozások és a közszféra általi – használatának és hozzáférhetőségének biztosításával kapcsolatosak, a gazdaság és a társadalom egészében.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „A digitális egységes piac megteremtette a politikai és jogi kereteket ahhoz, hogy az emberek teljes mértékben élvezhessék a digitális átalakulás nyújtotta előnyöket. Célunk az volt, hogy az uniós költségvetés elébe menjen a jövőbeli kihívásoknak: a digitális átalakulást minden javaslatunkban figyelembe vesszük, a közlekedéstől, az energiaágazaton és a mezőgazdaságon át az egészségügyig és a kultúráig. Ennek megerősítésére a ma benyújtott javaslatunk növelné a beruházásokat a mesterséges intelligencia, a szuper-számítástechnika, a kiberbiztonság, a készségek és az e-kormányzat területén – olyan területeken, amelyek mindegyikét az EU jövőbeli versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú tényezőkként azonosították az Unió vezetői.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Az első páneurópai digitális program kiemelkedő lépés Európa digitális átalakulásban játszott globális vezető szerepének megerősítése tekintetében. A mesterséges intelligenciába, a nagy teljesítményű számítástechnikába, a kiberbiztonságba és hasonló kulcsfontosságú stratégiai digitális kapacitásokba fogunk beruházni, és – akárcsak az összes digitális kezdeményezésünk esetében – e program középpontjában is az európai polgárok állnak majd. A program egyik fő pillérét azon beruházások képezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a polgárok elsajátítsák a legújabb digitális technológiákhoz való hozzáféréshez és azok használatához szükséges fejlett digitális készségeket.”

A Bizottság javaslata öt területre összpontosít:

  1. Szuperszámítógépek: 2,7 milliárd euró áll majd rendelkezésre az európai szuper-számítástechnikai és adatfeldolgozási kapacitások növelésére és megerősítésére, amely az egészségügytől a megújuló energiákon át a biztonságos gépjárművekig és a kiberbiztonságig számos terület fejlődése számára kulcsfontosságú. Ezek a források biztosítani fogják a szuper-számítástechnika hatékonyabb és szélesebb körű használatát mind a köz-, mind a magánszektorban, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is. A Digitális Európa program 2022–2023-ra exaszintű képességekkel rendelkező (másodpercenként milliárdszor milliárd, azaz 1018 számítási művelet elvégzésére képes), világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát, 2026–2027-re pedig az exaszintet meghaladó szintű létesítményeket tervez üzembe állítani. Ezáltal az EU saját független és versenyképes technológiai erőforrás birtokába jut, melynek révén lehetőség nyílik kiváló alkalmazások fejlesztésére és a szuper-számítástechnika elérhetőségének és használatának bővítésére. A tervezett kezdeményezések a szuperszámítógépek európai stratégiájára épülnek, amely számos területen elősegíti majd az Unió fejlődését, az egészségügyi ellátástól és a megújuló energiától a biztonságos gépjárművekig és a kiberbiztonságig.
  2. Mesterséges intelligencia: a tervek szerint 2,5 milliárd euró szolgálja majd a mesterséges intelligencia elterjedését az európai gazdaságban és társadalomban. Ez a költségvetés a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítésre épül, amelyet 2018. április 25-én terjesztett elő a Bizottság: a cél a mesterséges intelligencia fejlesztése a mesterséges intelligencia előidézte társadalmi-gazdasági változásokat figyelembevétele mellett és a megfelelő etikai és jogi keretek kialakításával. A Digitális Európa program könnyebb hozzáférést biztosít majd a vállalkozások – különösen a kisebb vállalkozások – és a hatóságok számára a tagállamok mesterséges intelligenciával foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítményeihez, míg a Horizont Európa program keretében a kutatás és az innováció számára nyújtott nagyobb támogatás szavatolja, hogy az Unió továbbra is a mesterséges intelligenciával kapcsolat tudományos és technológiai fejlesztések élvonalában maradjon. A Bizottság közös, mindenki számára elérhető európai „algoritmuskönyvtárak” kialakítását javasolja, amelyek segítenék a köz- és a magánszektort abban, hogy azonosíthassák és megszerezzék az igényeiknek leginkább megfelelő szükséges megoldásokat. A digitális innovációs központokban Unió-szerte tesztelési és tudásszerzési célokat szolgáló, a mesterséges intelligenciával foglalkozó nyílt platformokhoz és ipari adatterekhez férhetnek majd hozzá a kisvállalkozások és a helyi innovátorok.
  3. Kiberbiztonság és bizalom: a javaslat 2 milliárd eurót szán az EU digitális gazdaságának, társadalmának és demokráciájának védelmére a kibervédelem és az EU kiberbiztonsági ágazatának fellendítése, a korszerű kiberbiztonsági berendezések és infrastruktúra finanszírozása, valamint a szükséges készségek és ismeretek fejlesztésének támogatása révén. A javaslat a 2017. szeptemberben előterjesztett kiberbiztonsági intézkedések széles körére, valamint a 2018. májusban hatályba lépett, a kiberbiztonságról szóló első uniós jogszabályokra épül.
  4. Digitális készségek: 700 millió euró biztosítja majd, hogy a jelenlegi és a jövőbeli munkavállalók hosszú és rövid távú képzések, valamint munkahelyi szakmai gyakorlatok keretében könnyen fejlett digitális készségekre tehessenek szert, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban tartózkodnak. A Digitális Európa program keretében a digitális innovációs központok célzott programokat kínálnak majd a kkv-k és a közigazgatási szervek számára, hogy alkalmazottaik megszerezhessék azokat a fejlett készségeket, amelyek a szuper-számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság által kínált új lehetőségek kiaknázásához szükségesek.
  5. A digitális technológiák széles körű használatának biztosítása a gazdaságban és a társadalomban: 1,3 milliárd euró szolgálja majd a közigazgatás és a közszolgáltatások digitális átalakítását, az uniós szintű interoperabilitást és azt, hogy minden vállalkozás, különösen a kkv-k könnyebben hozzáférjenek a digitális technológiákhoz és a know-how-hoz. A kkv-k és a közigazgatási szervek számára a digitális innovációs központok biztosítanak majd „egyablakos” hozzáférést a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez, illetve nyújtanak tanácsot a digitális átalakítási projektek üzleti potenciáljának pontosabb értékeléséhez. A program támogatni fogja a digitális innovációs központok hálózatát, amely Európa-szerte a legszélesebb körű földrajzi lefedettséget biztosítja majd. A digitális innovációs központok mára az európai ipar digitalizálására irányuló stratégia központi elemei közé tartoznak.

A következő lépések

A hosszú távú uniós költségvetésre és ágazati javaslataira vonatkozó gyors megállapodás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós források a lehető leghamarabb konkrét eredményeket mutassanak fel.

Tekintettel a helyzet sürgősségére és a szükséges beruházás mértékére, az uniós beavatkozás igen fontos ahhoz, hogy a fellépések közös finanszírozása és koordinálása olyan léptékben történjen, amely képes megfelelni a digitális átalakulás által támasztott kihívásoknak. Ez biztosítaná az új digitális technológiák jelentette előnyök maradéktalan megosztását.

Amennyiben nem sikerül gyorsan végrehajtani a szükséges beruházásokat, akkor meggyengülhet az EU innovációs kapacitása és ipari versenyképessége.

Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megszületik a döntés, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és a finanszírozás kiszámítható körülmények között valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke.

Háttér-információk
A Digitális Európa új program, amely az EU hosszú távú költségvetési javaslatában az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” fejezet részét képezi. A 2015 májusában elindított digitális egységes piaci stratégiára és annak az elmúlt években elért eredményeire építve, a program fő célja az európai digitális átalakulás a polgárok és a vállalkozások javára történő alakítása.

Az új források lehetővé teszik, hogy az EU több pénzt ruházzon be a digitális gazdaságba és társadalomba. A Bizottság ma egyúttal arra is javaslatot tett, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében 3 milliárd euróra növeljék a digitális infrastrukturális projektek költségvetését. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a legnagyobb európai hozzáadott értéket képviselő projektekre, különösen a határokon átnyúló összeköttetésekre összpontosít. A digitális gazdaság tekintetében hozzájárul annak biztosításához, hogy 2025-ig minden fontos társadalmi-gazdasági szereplő – iskolák, kórházak, közlekedési csomópontok, főbb közszolgáltatási intézmények és digitális szempontból intenzív vállalkozások – hozzáférjenek a jövőorientált szélessávú kapcsolatokhoz (lásd külön sajtóközleményben).

A Digitális Európa program mellett a következő többéves pénzügyi kereten belül a Horizont Európa program révén is tovább kell folytatni és meg kell erősíteni a következő generációs digitális technológiák kutatásának és innovációjának finanszírozását. A két program együtt fog működni: míg a Horizont Európa a kutatás és az innováció terén tesz lehetővé kulcsfontosságú beruházásokat, a Digitális Európa ennek eredményeire építve létrehozza a szükséges infrastruktúrát, és támogatja a telepítést és a kapacitásbővítést, amely a jövőben a mesterséges intelligencia, a robotika, a nagy teljesítményű szuper-számítástechnika és a nagy adathalmazok kutatásához nyújt hozzájárulást.

További információk

Forrás:
9,2 milliárd eurós költségvetéssel indítaná útjára a Bizottság Európa első digitális programját; Európai Bizottság; IP/18/4043; 2018. június 6.

Horizont Európa: Az Európai Bizottság az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs programra tesz javaslatot

„A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, következő hosszú távú uniós költségvetés keretében a Bizottság 100 milliárd eurót javasol kutatásra és innovációra fordítani.

Az új program (Horizont Európa) az előző kutatási és innovációs program (Horizont 2020) eredményeire és sikereire fog építeni, és biztosítja, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon. A Horizont Európa az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs program.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke a következőket mondta: „A kutatásba és az innovációba invesztálva Európa jövőjébe fektetünk be. Az uniós finanszírozás lehetővé tette, hogy különböző országok és tudományágak képviselőiből álló csoportok együttműködjenek, és elképzelhetetlen felfedezéseket tegyenek, ezzel biztosítva Európa világszintű vezető szerepét a kutatás és innováció terén. A Horizont Európa programmal erre a sikerre kívánunk építeni, és továbbra is valódi változást kívánunk elérni a polgárok és a társadalom egészének életében.”

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „A Horizont 2020 keretprogram Európa egyik legnagyobb sikertörténete. Az új Horizont Európa program pedig még ennél is magasabbra teszi a lécet. Ennek részeként növelni kívánjuk az Európai Kutatási Tanács számára biztosított finanszírozást annak érdekében, hogy az EU tudományos életben kivívott globális vezető szerepe megerősödjön, és az uniós kutatás terén új, ambiciózus küldetések kialakításával ismét bevonja a polgárokat. Javaslatot teszünk továbbá egy új Európai Innovációs Tanácsra, amely forradalmasítani fogja az úttörő innováció európai finanszírozását.”

Az Európai Kutatási Tanács (EKT), valamint a Marie Skłodowska-Curie-ösztöndíjak és -csereprogramok révén a Horizont Európa továbbra is a tudományos kiválóság hajtóereje marad, ugyanakkor bevezeti a következő főbb új elemeket:

  • Az Európai Innovációs Tanács, amely hozzásegíti az EU-t ahhoz, hogy a piacteremtő innováció élvonalába kerüljön: javaslata szerint a Bizottság létrehoz egy egyablakos ügyintézési pontot, hogy a legígéretesebb, nagy potenciállal rendelkező és áttörést jelentő technológiákat a laboratóriumtól a piaci alkalmazásig juttassa el, valamint segítséget nyújtson a leginnovatívabb induló vállalkozásoknak és vállalatoknak ahhoz, hogy ötleteiket nagyobb léptékben valósítsák meg. Az új Európai Innovációs Tanács segít majd azonosítani és finanszírozni az olyan gyorsan változó, nagy kockázattal járó innovációkat, amelyek jelentős potenciállal rendelkeznek arra, hogy teljesen új piacokat hozzanak létre. Közvetlen támogatást fog nyújtani az újítóknak két fő finanszírozási eszköz révén: az egyikkel a korai szakaszokra, a másikkal pedig a fejlesztésre és a piaci bevezetésre. A Tanács kiegészíti majd az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT).
  • Új, az egész Unióra kiterjedő kutatási és innovációs küldetések, amelyek a társadalmi kihívásokra és az ipari versenyképességre összpontosítanak: a Horizont Európa keretében a Bizottság a mindennapi életünket érintő kérdések kezelése érdekében új küldetéseket indít, amelyeket merész, ambiciózus célok és uniós hozzáadott érték jellemez. A példák a rák elleni küzdelemtől a tiszta közlekedésen át a műanyagtól megtisztított óceánokig terjedhetnek. Ezeket a küldetéseket a Bizottság a polgárokkal, az érdekelt felekkel, az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal közösen tervezi majd meg.
  • Az innovációs képesség maximalizálása szerte az Unióban: Megduplázódik az azon uniós tagállamoknak nyújtott támogatás, amelyek a nemzeti kutatási és innovációs képességük lehető legnagyobb mértékű kihasználására irányuló erőfeszítéseik tekintetében le vannak maradva. Emellett a strukturális alapokkal és a Kohéziós Alappal megvalósított új szinergiák megkönnyítik a finanszírozás koordinálását és kombinálását, és segítenek a régióknak abban, hogy befogadják az innovációt.
  • Nagyobb nyitottság: A „nyílt tudomány” elve válik a Horizont Európa program működési módszerévé, amely nyílt hozzáférést igényel a publikációkhoz és az adatokhoz. Ez segíteni fogja a piaci bevezetést, és növelni fogja az uniós finanszírozással elért eredmények innovációs potenciálját.
  • Új generációs európai partnerségek és fokozott együttműködés a többi uniós programmal: A Horizont Európa keretprogram ésszerűsíteni fogja azon partnerségek számát, amelyeket az Unió társprogramoz vagy társfinanszíroz olyan partnerekkel, mint az ipar, a civil társadalom és a finanszírozásra szakosodott alapítványok, annak érdekében, hogy növelje az európai szakpolitikai prioritások elérése kapcsán tapasztalt hatékonyságukat és hatásukat. A Horizont Európa program elő fogja mozdítja az egyéb jövőbeli uniós programokkal, például a kohéziós politikával, az Európai Védelmi Alappal, a Digitális Európa programmal és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel, valamint az ITER nemzetközi fúziósenergia-projekttel fenntartott hatékony és operatív kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja, a Közös Kutatóközpont (JRC) a továbbiakban is tudományos tanácsadással, technikai segítségnyújtással és célzott kutatással fog mindehhez hozzájárulni.

A 2021 és 2027 közötti időszakra előirányzott 100 milliárd euró összegű költségvetési juttatás 97,6 milliárd eurót foglal magában a Horizont Európa programra (amelyből 3,5 milliárd eurót az InvestEU alap keretében fognak felosztani) és 2,4 milliárd eurót az Euratom kutatási és képzési programra. Az Euratom program, amely a nukleáris biztonság, a védelem és a sugárvédelem területén folytatott kutatást és képzést finanszírozza, nagyobb hangsúlyt fog fektetni az olyan, nem energiatermelési célú alkalmazásokra, mint az egészségügyi ellátás és az orvosi felszerelések, valamint a nukleáris kutatók mobilitását is támogatni fogja a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében.

A következő lépések
Az általános hosszú távú uniós költségvetésről és ágazati javaslatairól szóló gyors megállapodás döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az uniós pénzeszközök hatására mihamarabb megszülessenek az első kézzelfogható eredmények. Egy esetleges késedelem arra kényszerítené Európa legtehetségesebb elméit, hogy máshol keressenek lehetőségeket. Ez több ezer kutatási munkahely elvesztésével járna, és rontaná Európa versenyképességét. Az alapkutatástól a piacteremtő innovációig lelassulnának a – például az egészségügy, az éghajlat-politika, a környezetbarát közlekedés és a fenntartható mezőgazdaság terén elért – kulcsfontosságú előrelépések; késedelmet szenvednének a rák kezelésére, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására, az intelligens autókra és az egészséges étrendekre vonatkozó megoldások.

Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megállapodás születik, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és kiszámítható körülmények között folyamatos átmenet valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke.

Háttér-információk
A Horizont Európa javaslat a jelenlegi program, a Horizont 2020 sikerére épít. A Horizont 2020 időközi értékelése azt mutatta, hogy a program jó úton halad a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítése, a legnagyobb társadalmi kihívások kezelése és az emberek életének javítása terén. Az értékelés azt is egyértelművé teszi, hogy a program uniós hozzáadott értéket képvisel, ami kimutatható előnyöket jelent a nemzeti vagy regionális szintű támogatáshoz képest. A 2018. májusi állapot szerint a program eddig több mint 31 milliárd euró értékben több mint 18 000 projektet támogatott.

A mai javaslat a Bizottságnak az uniós vezetők május 16-i, szófiai találkozójára készített, „A renewed European Agenda for Research and Innovation – Europe’s chance to shape its future” (Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására) című előterjesztésére is épít, amely rávilágított arra, hogy milyen lépéseket szükséges megtenni Európa globális versenyképességének biztosításához.

Az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációból fakadt. A várakozások szerint a „Horizont Európa” program még több új ismeretet és technológiát generál, előmozdítja a tudományos kiválóságot, pozitív hatást gyakorol a növekedésre, a kereskedelemre és a beruházásokra, valamint jelentős társadalmi és környezeti hatással jár. Minden egyes, a program által befektetett euró akár 11 eurónyi GDP-nek megfelelő hozamot is eredményezhet 25 év alatt. A „beruházási szakaszban” (2021–2027) a kutatásba és innovációba való uniós beruházások közvetlenül várhatóan akár 100 000 munkahelyet is teremthetnek a kutatási és innovációs tevékenységek területén.

További információk
Jogi szövegek és tájékoztatók:

  • A kutatás és innováció uniós finanszírozása 2021 és 2027 között
  • Sikertörténetek az uniós kutatás és innováció területéről

Független magas szintű jelentések:

A Horizont Európa honlapja
További információk a jövőbeli uniós költségvetésről itt olvashatók.”

Forrás:
A Bizottság az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs programra tesz javaslatot; Európai Bizottság; IP/18/4041; 2018. június 7.

Közigazgatás, politika

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladatai, új munkamegosztás az állami vállalatok irányításában

„Az új kormány el fogja választani egymástól az állami vállalatok tulajdonosi joggyakorlását és ezen cégek szolgáltatásainak megrendelői oldalát – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában, hétfőn este.
Palkovics László rámutatott: az energiapolitikáért az új kabinetben ő felel, kivéve egy fontos részterületet, a Paks II. beruházást, amelynek felelőse továbbra is Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter lesz. Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter pedig az állami vállalatokkal foglalkozik majd.

Jelezte: “a miniszter asszonynak az a feladata, hogy a magyar állami vagyont, beleértve az állami vállalatokat is, optimálisan irányítsa.” Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) pedig az a feladata, hogy a fogyasztók érdekében megrendelőként lépjen fel az állami vállalatokkal szemben, és számon kérje a teljesítményüket – húzta alá Palkovics László.

Az innovációs és technológiai miniszter elmondta: ez újfajta munkamegosztást jelent, a szerződéseket újra kell írni, mérhetővé kell tenni a vállalatok teljesítményét. A miniszter példaként a közösségi közlekedést említette, ahol az ITM rendeli meg a szolgáltatást, a Volán, a MÁV irányítása, felügyelete már a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter dolga, de a Volán és a MÁV teljesítésének számonkérése ismét az innovációs és technológiai miniszter feladata lesz.

Az energetikáért felelős miniszterként kiemelte: elfogadható, elérhető áron kell az energiát biztosítani a jövőben is, és az energiaellátás fenntarthatósága is fontos. Az már eldőlt, hogy az atomenergia továbbra is fontos szerepet játszik az ország energiaellátásában, a cél, hogy az országban a széndioxid, az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább csökkenjen, a megújuló energiaforrások, például a geotermikus és napenergia szerepe nőjön.

A mostani korszak, a negyedik ipari forradalom kihívásainak megfelelően a minisztérium fő stratégiai területei közé tartozik a gazdaságirányítási és gazdaságfejlesztési terület, ezt a munkát külön államtitkárság irányítja – sorolta Palkovics László. Kiemelt feladat az innovációs és oktatási terület irányítása, beleértve az ezzel kapcsolatos állami támogatásokat, és a szakképzés irányítása is, további nagyon fontos terület az energetika és klímapolitika, az államnak ezen a területen meghatározó szerepe van – tette hozzá.

Az innovációs és technológiai miniszter a fő stratégiai területek közé sorolta a közlekedés és a logisztika állami irányítását, például a közút- és vasúthálózat fenntartását, valamint az infokommunikációt. Hozzátette, hogy a zöldgazdaság, víz- és szennyvízhálózat, valamint az uniós források koordinációja is a minisztérium alá tartozik.

Arra a kérdésre, ki felelős az országban folytatott gazdaságpolitikáért, Palkovics László úgy válaszolt: a magyar kormány a felelős, de ennek kialakításában a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és az Innovációs és Technológiai Minisztérium is együttműködik, és jelentős szerepe van a Versenyképességi Tanácsnak is.

Palkovics László elmondta: a kormány arra törekszik, hogy a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható összeg 2020-ra érje el a magyar GDP 1,8 százalékát, ez tavaly 1,3 százalék körül volt. Kifejtette: Magyarországon a hozzáadott érték kicsit több mint a felét az itt működő multinacionális vállalatok állítják elő, ezek a cégek a munkavállalók 25 százalékát foglalkoztatják. A főleg kkv-kból álló többi vállalkozás, az itthoni cégek mintegy 97 százaléka a munkaerő 75 százalékát foglalkoztatja, viszont a hozzáadott érték kevesebb mint a felét adják – hívta fel a figyelmet Palkovics László.”

Forrás:
Új munkamegosztást hoznak létre az állami vállalatok irányításában; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. június 4.

Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos: helyi érdekű, lokális beruházások helyett térségfejlesztésre kell törekedni

„Nem helyi érdekű, lokális beruházások garmadáját kell megvalósítani a Modern falvak programban, hanem térségfejlesztésre törekedni – jelentette ki lapunknak adott interjújában a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár jelezte: arra törekednek, hogy a program alapkoncepciója az év végére elkészüljön, és a társadalmi egyeztetések lefolytatása után az első fejlesztések forrásigénye akár 2020-ban, de legkésőbb 2021-ben bekerülhet a költségvetésbe.

– Május 18-tól kormánybiztosként ön felel a modern települések fejlesztéséért. Mire terjed ki a megbízatása?
– Egyrészt a Modern városok program felügyelete, koordinálása tartozik hozzám. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a program első megállapodásait 2015-ben írta alá a szükséges fejlesztésekről, az utolsó szerződés pedig 2017 nyarán született meg a kormány és Hódmezővásárhely között. A kabinet már 2016-ban döntött 50 milliárd forintnyi támogatásról, és ez az összeg azóta százmilliárdos nagyságrendű éves szinten. A Modern városok program koordinálása mellett a Modern falvak program kidolgozása és előkészítése is a feladatom.

– Alig két hét telt el azóta, hogy kinevezték kormánybiztosnak. Át tudta tekinteni a folyamatban levő fejlesztéseket?
– Több mint 260 beruházás tartozik a Modern városok programhoz, ezek közül körülbelül hatvan nagy közlekedési fejlesztés. Jellemzően gyorsforgalmi utak építéséről van szó, de egyéb közlekedési beruházások is bekerültek ebbe a csomagba. A kormány kitűzött egy nagyon világos célt, hogy minden megyei jogú várost el lehessen érni gyorsforgalmi úton. Sőt, határozott szándék az is, hogy a végeken fekvő megyei jogú városokból a határhoz is el lehessen jutni gyorsforgalmi úton. Ez a program fut, 2010 és 2017 között több mint 380 kilométer kétszer két sávos út épült, de a következő években több száz kilométeren lesznek hasonló beruházások. A többi kétszáz fejlesztést kifejezetten helyben fogalmazták meg a városok. A Modern városok program összes költsége meghaladja a 3500 milliárd forintot, és ebből eddig körülbelül 850 milliárd forintot már kifizettek. Az összeg kétharmada hazai forrás.

– Korábban szó volt arról, hogy a fejlesztések egy részét tartalmi szempontok miatt újra kell tárgyalni, több tucat beruházás előkészítés alatt áll, míg egyes programelemek vitás helyzetek, érdekellentétek miatt elakadtak. Mekkora feladatot jelent ez?
– Miután a kormány kétéves periódusban állapodott meg a megyei jogú városokkal, így értelemszerűen vannak olyan települések, ahol már 2015-ben megkezdték egyes fejlesztések előkészítését, de vannak olyan városok, ahol ehhez a munkához csak 2017 nyarától foghattak hozzá. Fontos megjegyezni azt is, hogy a megállapodások megkötése óta megváltozhattak a körülmények és az igények is az egyes programok esetében. A Modern városok program nem merev, fix, hanem folyamatosan pulzál. Komoly csapatjátékról, szerteágazó rendszerről van szó, a fejlesztések rendkívül sok szereplőt érintenek. Ezt a rendszert kell kormánybiztosként koordinálni. Most azon dolgozom, hogy minél hamarabb kiépítsük a szükséges apparátust, amely hatékonyan tudja segíteni a munkát.

– Említette, hogy a Modern városok program összes költsége meghaladja a 3500 milliárd forintot. Tartható lesz az összeghatár?
– Ebben a kérdésben politikai döntésnek kell születnie, hiszen az építőipari áremelkedések ezt a programot sem kímélik. Határozni kell arról, hogy lehetséges-e a hozzárendelt források bővítése, az ütemezés módosítása vagy esetleg a programok közötti átcsoportosítás.
– Többször elhangzott az is, hogy a Modern városok programnál a céldátum 2022. Elképzelhető, hogy lesznek késések a beruházásoknál?
– Nagyon szeretném, ha tartani tudnánk a határidőket, és a lehető legtöbb fejlesztést be tudnánk fejezni az eredeti ütemterv szerint. A legfontosabb azonban nem a céldátum betartása, hanem az eredmény. Éppen ezért felkészültem arra, hogy az utóbbi érdekében, indokolt esetekben módosulhatnak a határidők.

– Tervezi, hogy végiglátogatja a megyei jogú városokat, és személyesen egyeztet a polgármesterekkel?
– Olyannyira, hogy már el is kezdtem az egyeztetéseket. Sőt, határozott célom, hogy az országgyűlési és a választókerületi munka mellett bő egy hónap alatt be is fejezzem a tárgyalásokat a városok vezetőivel.

– Számít arra, hogy ezeken a megbeszéléseken tömegesen kezdeményeznek változtatásokat a polgármesterek?
– Már vannak ilyen kérések, de minden esetben egyedi döntéseknek kell születniük, és fontos az indokoltság mint szempont. Azonban minél több új felvetés jön, az annál inkább kitolja a határidőt, éppen ezért korlátlan számú módosítást nem tartok szerencsésnek.

– A Modern falvak program végrehajtásáért is ön felel. Hol tart jelenleg ez az elképzelés?
– Itt még az alapkoncepció kialakításánál tartunk, amelyet legkésőbb az év végéig szeretnénk letenni a kormány asztalára. Célom, hogy ez olyan legyen, amely minden érintett véleményét tükrözi. Éppen ezért a lehető legszélesebb körben szeretnék társadalmi egyeztetést lefolytatni, hogy a program valóban a vidékfejlesztést szolgálja, és a valós problémákra reagáljon. Még az érintett lakosok véleményére is kíváncsi vagyok, ám azt még ki kell dolgozni, hogy ezeket az ötleteket, javaslatokat hogyan tudjuk becsatornázni. Egy biztos, nem helyi érdekű, lokális beruházások garmadáját kell megvalósítani, hanem térségfejlesztésre törekedni.

– Mi a Modern falvak program stratégiai célja?
– A vidék népességmegtartó erejének növelése. Az urbanizáció intenzitása már a Kádár-korszakban, de főleg a rendszerváltás után rendkívüli módon felgyorsult, amelynek káros hatásai is vannak. Ha az emberek a falvakból városokba költöznek, akkor kis közösségek szűnnek meg, és ezeréves tudás és sok régi hagyomány veszik oda. Fontos probléma az is, hogy ha egy nagyváros népessége hirtelen megnő, akkor ott leszakadó negyedek jöhetnek létre, amire számos példát látni Nyugat-Európában és az USA-ban. A Modern falvak programmal ez a veszély kiküszöbölhető, és a falvakból történő elvándorlást meg lehet állítani, sőt vissza lehet fordítani, ami mindenkinek az érdeke.

– Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint éves szinten 4-500 milliárd forintra lenne szükség a vidék fejlesztésére, és a forrásokat két-három leszakadt régióba kellene összpontosítani. Egyetért ezzel?
– Nem. A Modern falvak program egész Magyarországról szól, ezért a kormány célja, hogy minden magyarországi falu és kisváros érdeke érvényesüljön benne, minden vidéki ember nyertese legyen a kezdeményezésnek. Schmidt Jenővel egyébként az elsők között vettem fel a kapcsolatot, és biztosítottam arról, hogy a TÖOSZ-ra is stratégiai partnerként tekintek a program részleteinek kidolgozásában. Azonban nem tartom célszerűnek, hogy forrásigényekről beszéljünk akkor, amikor még nincs készen a koncepció. Sok munka, egyeztetés, társadalmi párbeszéd és kutatás vár ránk a kollégáimmal a közeljövőben, ennek a folyamatnak az érdekvédelmi szervezetek is részesei lesznek, a végleges programot pedig a kormány fogja elfogadni.

– Mikor és milyen ütemezésben kaphatnak forrásokat a települések?
– Ha az alapkoncepció az év végére elkészül, és megfelelő ütemben lefolytatjuk a társadalmi egyeztetéseket, akkor nem tartom elképzelhetetlennek, hogy lesznek olyan fejlesztések, amelyek forrásigénye már a 2020-as költségvetésbe is bekerülhet. Azonban sok vélemény, döntés kell hogy konszenzussá váljon, így én a 2021-es büdzsében számítok a Modern falvak program első nagyobb kifizetéseire. Reményeim szerint egy olyan fejlesztési program indul a falvak és kisvárosok életében, amelyre még nem volt példa. Ez azonban korszakos gondolkodást igényel, amely átível a parlamenti ciklusokon.”

Forrás:
Példátlan fejlesztések a végeken; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2018. június 8.

Egyszerre van szükség a stabilitásra és a rugalmasságra a költségvetésben – hangsúlyozta Domokos László

„Egyszerre van szükség a stabilitásra és a rugalmasságra a költségvetésben – hangsúlyozta Domokos László az XII. Nemzetközi Adókonferencián elhangzott előadásában. Az Állami Számvevőszék elnöke aláhúzta: a költségvetés stabilizálása és a gazdasági folyamatok megerősítése után a teljesítménynövelésre, valamint a fenntartható kifehérítés folytatására kell helyezni a hangsúlyt. Domokos László felhívta a figyelmet, hogy minden gazdasági döntés során az ország „válságálló-képességét” kell mérlegelni.

Jelenleg is zajlik a 2019-es költségvetés megalkotása – adta meg az előadása aktualitását Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke bejelentette: a Költségvetési Tanács június 7-én reggel kialakította véleményét a jövő évi büdzsé tervezetéről. Domokos László rávilágított: A gazdaságpolitika azon célkitűzései, mint például a versenyképesség növelése, a munkaalapú gazdaság erősítése, hazánk innovációs képességének fejlesztése kihívást jelentenek a költségvetés összeállítása során, és rendkívül fontosak a fenntarthatóság szempontjából.

Megkérdőjelezhetetlen a magyar gazdaság növekedése
Az ÁSZ elnöke leszögezte: a magyar gazdaság jól teljesít. Ezt egyértelműen alátámasztják a 2017-es év makrogazdasági adatai. A GDP növekedési üteme négy százalékos volt, ami 0,9 százalékponttal magasabb a 2017-es költségvetési törvényben előre jelzettnél. A kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított hiányának mértéke a GDP-hez viszonyítva a 2017. évre tervezett 2,4 százalékos értéknél kedvezőbb, 1,9 százalékos lett – idézte fel Domokos László.

Folytatta: Nőtt a foglalkoztatottak száma a 15-74 évesek közt 1,6 százalékponttal, és csökkent a munkanélküliségi ráta ugyanezen korcsoportban 5,1 százalékról 4,6 százalékra 2016-ról 2017-re. A reálkereset 2017. évi növekedése jelentősen meghaladta a korábbi évek reálkereset-emelkedését: a fogyasztói árak 2,4 százalékos emelkedése mellett 10,3 százalékkal nőtt, melyben a keresetek 12,9 százalékos növekedése játszott meghatározó szerepet – sorolta a kedvező adatokat Domokos László.

Folytatni kell a fenntartható kifehérítést
Tovább kell menni a fenntartható kifehérítés útján – hangsúlyozta Domokos László. Mint mondta: az elmúlt években bevezetett adóbeszedési eljárások – mint az online pénztárgéprendszer és az elektronikus közúti árufuvarozó rendszer – beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezért az ÁSZ üdvözli a nyáron élesben is elinduló online számlázási rendszert, ami hozzájárul majd a magyar gazdaság további fehérítéséhez.

Nagy a felelősség ugyanakkor abban, hogy a növekvő adóbevételeket mire és hogyan használjuk fel – figyelmeztetett előadásában Domokos László. Meggyőződésem, hogy a növekvő adóbevételeket az adók és járulékok további csökkentésére érdemes fordítani. Amennyiben a gazdaság jól teljesít, még mindig vannak olyan többletadó-bevételek, amiket a jövőben lehet csökkenteni – hívta fel a figyelmet az ÁSZ elnöke.

Domokos László kitért az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó kérdésére. Előbbivel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az áfa mérséklése hosszú távon nem jelent megtakarítást a lakosságnak, az államkasszának viszont azonnali és szükségképpen pótlandó kiesést okoz. A szja esetében pedig meg kellene fontolni az adónem fokozatos kilenc százalékra való csökkentését, ami elősegítheti a legális foglalkoztatás bővülését – vetette fel az ÁSZ elnöke.

A teljesítménynövelésre kell helyezni a hangsúlyt
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a mennyiségi növekedés után most már minőségi bővülésre van szükség. Az adók és járulékok további csökkentésével növekszik a vállalkozások versenyképessége és több jövedelem marad a dolgozó családoknál. Ugyanakkor legalább ilyen fontos a magyar gazdaság erősítésében, versenyképességünk növelésében, hogy minden egyes forintnak, amit az állam elkölt, világos célokat kell szolgálnia és eredményesnek kell lennie. Meggyőződésem, hogy a költségvetési kiadások „rendbe tétele”, vagyis legalább egy teljesítménymutató hozzárendelése minden egyes elköltésre váró közpénzhez, versenyképességünk egyik legfontosabb záloga – húzta alá Domokos László.

A szabályosság ugyanakkor mindennek az alapja – hangsúlyozta Domokos László. Ezen a ponton utalt arra, hogy az ÁSZ az adókonferencia napján zárta le hét önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság ellenőrzését, amelyek súlyos szabálytalanságokat tártak fel. Az ÁSZ elnöke rámutatott, hogy azoknál a közpénzt használó, illetve közvagyont kezelő szervezeteknél, amelyek nem tartják be az alapvető gazdálkodási szabályokat sem az ÁSZ kezdeményezheti a költségvetési támogatások felfüggesztését.

Domokos László ezután előadásában felvázolta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál végzett számvevőszéki ellenőrzések hasznosulását, valamint bemutatta, hogy a Magyar Nemzeti Bank milyen eszközökkel járult hozzá a költségvetési stabilizációhoz és a gazdasági növekedéshez. Mindemellett felhívta a figyelmet az európai uniós források felhasználásának hatásaira.

Fel kell készülni egy újabb gazdasági válságra
Előadás végén az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: Magyarország gazdasági szekere most szépen halad, a gazdasági folyamatok és az adatok évről évre kedvezőbbek, amely bizakodásra ad okot. Ugyanakkor semmi nem garantálja, hogy nem köszönt be egy újabb pénzügyi válság a térségünkbe – hívta fel a figyelmet Domokos László. A közgazdasági törvényszerűségek és a jelenlegi világgazdasági folyamatok alapján egészen biztos, hogy előbb-utóbb szembe kell néznünk egy újabb gazdasági válsággal. Ezért az anticiklikus gazdaságpolitika eszközeivel tudatosan fel kell készülni egy rosszabb időszakra is, amelyhez a költségvetésben is meg kell a teremteni a megfelelő fedezetet. Egyszerre van szükség a stabilitásra és a rugalmasságra a költségvetésben – hangsúlyozta Domokos László az XII. Nemzetközi Adókonferencián elhangzott előadásában.”

Forrás:
Domokos László: stabilitás és rugalmasság kell egyszerre; Horváth Bálint; ÁSZ Hírportál; 2018. június 7.

Kormányablakká alakult át a Berhidai Okmányiroda

„2018. június 6-án, Berhidán Dr. Vajda Viktória, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Főigazgatója tartott sajtótájékoztatót Veszprém megye immár 14. – a korábbi Okmányiroda átalakításával létrehozott – Kormányablakának megnyitása alkalmából. Berhidán, a Veszprémi út 1-3. száma alatt új Kormányablak várja az ügyfeleket, ahol – az okmányirodai ügyek mellett – a kormányablakokban intézhető ügyek indítására is lehetőség van.
Dr. Vajda Viktória Főigazgató a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a „Magyary Zoltán” Közigazgatás-fejlesztési Programban meghatározott „Jó Állam” kialakítása érdekében a Kormányzat célja az állampolgárok minél teljesebb körű elégedettségének elérése, a szolgáltató jellegű, ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, egy hatékonyan működő, egységes és integrált intézményrendszer létrehozása, az egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása. A cél, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb, a legkönnyebben elérhető módon, akár munkaidőn kívül is el tudja intézni a hivatalos ügyeit. Ennek érdekében kerültek kialakításra országos szinten az egységes arculatot hordozó, egyablakos ügyintézésre lehetőséget biztosító kormányablakok.

A Főigazgató tájékoztatást adott arról, hogy Veszprém megye vonatkozásában 2017. évben közel 470.000 ügyet intéztek a kormányablakokban, ezek mintegy 95 %-a az állampolgárok kérelmére indult eljárás volt. A kormányablakok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, amelyet a folyamatosan végzett ügyfél-elégedettség mérések is igazolnak.

Az ügyfelek és munkatársak részére átadásra kerülő Berhidai Kormányablak a korábban Okmányirodaként működő szervezeti egység helyén, az Okmányiroda átalakításával készült el. Az átalakítási munkálatok 2018 áprilisában kezdődtek meg. A beruházás 26 millió forintot meghaladó költségvetéssel valósult meg, részben állami támogatásból, részben kormányhivatali költségvetési forrás felhasználásával. A fejlesztés eredményeképpen az akadálymentesített Kormányablakban 3 munkaállás – ebből egy fotófülkével ellátott – került az ügyfelek szolgálatába.

Az Okmányiroda Kormányablakká, integrált ügyfélszolgálattá alakításának jelentőségét az adja, hogy felújított, átalakított ügyféltérben a klasszikus okmányirodai (pl. személyazonosító igazolvánnyal, vezetői engedéllyel, lakcímkártyával kapcsolatos) ügyek mellett valamennyi, a kormányablakokban intézhető ügy indítására is lehetőség nyílik. Ez összességében több mint 1.500 ügytípust jelent, ide sorolhatók többek között szociális, családtámogatási, egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási ügyek is. Az azonnal és saját hatáskörben intézhető ügyek mellett ezen ügykörökhöz tartozó kérelmek befogadása, illetőleg az ügyfelek megfelelő tájékoztatása is megtörténik a Kormányablakban.

A sajtótájékoztató zárásaként a Főigazgató kiemelte, hogy a Berhidai Kormányablak kialakításának legfontosabb célja az volt, hogy a város szerepkörének megfelelően még inkább megerősödjön az ügyfélbarát területi közigazgatás, megkönnyítve ezzel a Berhidán és környékén élő állampolgárok hivatalos ügyeinek intézését…”

Forrás:
Kormányablakká alakult át a Berhidai Okmányiroda; Veszprém Megyei Kormányhivatal; 2018. június 6.

Magyaryra emlékeztek Tatán

„Magyary konferenciát szervezett a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatallal, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal és Tata Város Önkormányzatával karöltve Tatán. A találkozón részt vettek megyei közigazgatási szakemberek, a Kormányhivatalt Dr. Vida Dóra főigazgató, Dr. Ströcker Zoltán igazgató és a járási hivatalok vezetői képviselték.
A résztvevők koszorúkat helyeztek el a tatai tó partján Magyary Zoltán szobránál, ahol Borsó Tibor elnök köszöntötte a megjelenteket. A programot az elmúlt nyolc évben már komoly partnerekkel közösen szervezi meg a Társaság – fogalmazott az elnök. Kiemelte: a rendezvény méltó elismerése annak a munkának, amit eddig elvégezett a Népfőiskolai Társaság.

A közigazgatási felsőoktatás megalapításának évfordulója mellett az idei konferenciának kiemelt témája volt Magyary Zoltán születésének 130. évfordulója, valamint Tata és Tóváros egyesítésének 80. évfordulója. Michl József polgármester így fogalmazott: Magyary Zoltán 50 éves korában harcolta ki Tata és Tóváros egyesítését.

A közigazgatási tudós a piarista rendház épületében is gyakran megfordult, együttműködve a piarista atyákkal, akik részt vállaltak a városfejlesztés kidolgozásában. Tata rengeteget köszönhet Magyarynak, akinek a nevét viselő tatai tudásközpont létrehozása megkezdődött már az egykori tiszti klub helyén.

A koszorúzást követően a piarista rendház épületében folytatódott a találkozó. Bencsik János országgyűlési képviselő köszöntőjében hangsúlyozta: Magyary Zoltán munkásságát a hagyomány és a megújulás gondolata vezérelte.

Múltunk ismerete és hagyományaink ápolása adja közösségi életünk alapját, de az új lehetőségeket is meg kell látni és alkalmazni. Magyary szerint a közigazgatásnak az itt élők céljait kell szolgálnia, ehhez pedig meg kellett újítani a kor gondolkodásmódját, igazodva az igényekhez és a változásokhoz. Popovics György, a Megyei Közgyűlés elnöke úgy vélte: a Magyary Zoltán által felkarolt ügyek fontosak, hiszen a közigazgatás kiszolgálja az állampolgárokat, és ha jól működik, akkor az emberek is jobban élnek.

A konferencián a továbbiakban szakmai előadások hangzottak el. Borsó Tibor elnök Magyary Zoltán életművének jelentőségéről és hatásairól beszélt, dr. Téglási András, a NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának dékán helyettese a 40 éves közigazgatási felsőoktatást taglalta. Palich Etelka, a Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöke a kormánytisztviselői életpályamodell tapasztalatait összegezte.

Dr. Veres Zoltán megyei jegyző előadása a Magyary „megyéjéről” szólt, dr. Rabár Ferenc történész pedig Tata és Tóváros egyesítést ismertette a hallgatósággal. A konferenciát Dr. Horváth Attilának, a Magyary Zoltán Szakkollégium igazgatójának Magyary Zoltán szellemi hagyatékának digitalizálásával kapcsolatos előadása zárta.”

Forrás:
Magyaryra emlékeztek Tatán; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal; 2018. június 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Az átállásban segít a NAV ingyenes online számlázóprogramja

„A tesztelés után, július 1-től indul a gazdaságfehérítés újabb eszköze: az online számlázás; a kormány a vállalkozóknak ingyen biztosítja a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) saját fejlesztésű online számlázó programját, amely az adatszolgáltatáson túl számos speciális szolgáltatást is nyújt használóinak – tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t.
A tárcavezető kiemelte, hogy a NAV saját fejlesztésű online számlázóprogramja egy olyan speciális és egyedülálló szolgáltatás, amelyet jellemzően a kis- és középvállalkozások tudnak majd használni. Az ingyenes program biztosítása példaértékű lehet a bürokráciacsökkentésben is – hangsúlyozta. Azon túl ugyanis, hogy jelentősen csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei, az adóhivatali programot használóknak nem kell a számlakiállítással kapcsolatos költséggel sem számolniuk, így például az online számlázást választóknak a jövőben nem kell többé számlatömböt vásárolniuk – tette hozzá.

Az ingyenes program kínálta szolgáltatások közül a pénzügyminiszter kiemelte a számlák közti keresési lehetőséget, a partnerek speciális kezelését, például, hogy a szoftver automatikusan tölti be a vevő adatait. Tovább egyszerűsíti és gyorsítja a számlakiállítást a terméklistából a tételek gyors hozzáadásának lehetősége. A NAV programjának elmaradhatatlan kelléke a szakszerű segítségnyújtás, amely a program használata mellett a számlázási szabályokra vonatkozó tájékoztatásra is kiterjed – húzta alá a tárcavezető.

Varga Mihály elmondta, hogy – tekintettel arra, hogy majd egy hónap van hátra az éles indulásig – az érintetteknek érdemes megkezdeni a felkészülést. Jelenleg több mint 210 ezer vállalkozás használ számlázóprogramot, nekik mindössze annyi feladatuk van, hogy ellenőrizzék azt, hogy az általuk használt program képes lesz-e július 1-jétől az online adattovábbításra. A vállalkozások jelentős többsége még mindig kézi számlát használ. Nekik is segít a NAV ingyenes online számlázó programja, amely a számlatömb mellett a manuális adatszolgáltatást is kiváltja.

Míg a vállalkozások adminisztrációját csökkenti, addig az államkassza bevételét növeli – mutatott rá az online számla lényegére a pénzügyminiszter. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság tanulmánya szerint fele akkora volt 2015-ben az adóelkerülés hazánkban, mint a régió országaiban. Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék. “Az online számlázás bevezetésével 2018-ra akár 10 százalék alá is csökkenhet hazánkban az adóelkerülés mértéke” – jelentette ki a pénzügyminiszter.”

Forrás:
Az átállásban segít a NAV ingyenes online számlázóprogramja; Pénzügyminisztérium; 2018. június 7.
Lásd még: Online Számla; Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Magyar Államkincstár rendszerét közel 30 milliárd forintból fejlesztik

„Három nagy projekt keretében 30 milliárd forint forrásból fejleszti informatikai rendszerét a Magyar Államkincstár a következő három évben.
Mészáros József, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke a 21. század családtámogatása és nyugdíja elnevezésű projekt nyitó rendezvényén elmondta, hogy az informatikai rendszer fejlesztés a társadalombiztosítások területét, a kincstár számlavezetését, illetve a költségvetés és az államháztartás pénzügyi informatikai rendszerét érinti.

Azt is mondta, hogy a három nagy projektet a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program forrásaiból finanszírozzák. A MÁK elnöke elmondta, a családtámogatásokat és a nyugdíjrendszert érintő korszerűsítés pénzügyi kerete nagyjából 12 milliárd forint.

Az elnök prezentációjában arra is kitért, hogy 2010 óta a kormányhivatalok megalakulásával nagy változásokon ment át a közigazgatás. Azt is hozzátette, hogy a MÁK nem tudná ellátni feladatait a kor követelményeinek megfelelően digitalizáció és informatikai fejlesztés nélkül. Ezek a családtámogatások kifizetésétől a nyugdíjkifizetéseken és a vidékfejlesztési támogatások folyósításán keresztül az önkormányzati támogatások kifizetéséig és a közszolgálati dolgozók bérének kifizetéséig terjednek.

Antal Renáta, az államkincstár uniós projektigazgatója elmondta, hogy mintegy 100 millió oldal dokumentumot kell digitalizálni. A családtámogatási iratok digitalizálása befejeződött, a nyugdíj iratok digitalizálása zajlik jelenleg is zajlik. Elmondta, az elbírálási folyamatok fejlesztését is tervezik, minek eredményeképpen rövidül és hatékonyabbá válik az ügyintézés, előtérbe kerül az elektronikus ügyintézés.

A fejlesztés az állampolgárok széles körét közvetlenül érinti, kezdve az aktív korúaktól, a családokon át, egészen a nyugdíjbiztosítási vagy családtámogatási ellátásban részesülő személyekig – vélekedett a projektigazgató. A korszerűsítés hozzájárul az államigazgatás olcsóbb és hatékonyabb működéséhez, valamint várhatóan növeli az elégedettséget az állami szolgáltatásokkal kapcsolatban – összegezte Antal Renáta.”

Forrás:
A Magyar Államkincstár rendszerét közel 30 milliárd forintból fejlesztik; Világgazdaság/MTI; 2018. június 5.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal: a szerverterem ép maradt, adat nem veszett el, és nem sérült a veszprémi tűzben

„A jelenlegi ismeretek alapján a szerverterem ép maradt, adat nem veszett el, és nem sérült a veszprémi tűzben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken.

Péntek hajnalban Veszprém belvárosában kigyulladt a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának egyik telephelye, a háromszintes irodaépület körülbelül háromszáz négyzetméter alapterületű tetőszerkezete teljes terjedelmében égett. A tűzoltók még hajnalban eloltották a lángokat, a katasztrófavédelem jelentése szerint senki nem sérült meg.

A munkálatok közben a tetőszerkezet több ponton beszakadt. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a tűzben nem vesztek el, és nem sérültek adatok.”

Forrás:
Nem veszett el, és nem sérült adat a veszprémi tűzben; Híradó.hu/MTI; 2018. június 8.

Birtokpereket vizsgált a Kúria: nem egységes az eljárás és hiányosan alkalmazzák a digitális eszközöket

„Több jogszabály, köztük a társasházi törvény módosítását is indokoltnak tartja a birtokperek országos vizsgálata nyomán a Kúria – mondta Orosz Árpád, a Kúria tanácselnöke, a joggyakorlat-elemző csoport vezetője a vizsgálat eredményeit összegző háttérbeszélgetésen.

300 ügyet vizsgált meg a Kúria
A jegyző előtt induló, majd a helyi bíróságokra kerülő birtokvédelmi ügyekben a törvényszékek hozzák meg a jogerős döntéseket, kúriai felülvizsgálatra már nincs lehetőség. De a legfőbb bírói fórum egyik alkotmányos kötelezettsége biztosítani az országosan egységes ítélkezési gyakorlatot. Jogállami követelmény ugyanis, hogy hasonló tényeken alapuló esetekben az ország minden bíróságán hasonló döntések szülessenek. Ennek szellemében vizsgált meg a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a 2015-2016-os évből kb. 300 ügyet – mondta Orosz Árpád.

A csoport munkájában kúriai bírák mellett részt vettek alsóbb fokú bíróságok bírái, külső szakember, jegyző, valamint az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség és az ombudsmani hivatal képviselője.

Felesleges postázások és káosz az eljárásokban
A Kúria tanácsvezető bírája szerint fontos a bíró és a jegyző közötti visszacsatolás, de ez nem mindig megfelelő. A bírók határozataikban a szükségesnél jóval kevesebbszer idézik vissza a jegyző eljárását. Az esetek kétharmadában el sem küldik döntéseiket a jegyzőknek, holott ezt ők igénylik és a joggyakorlat egysége szempontjából is hasznos lenn, bár erre jogszabály nem kötelezi a bírókat. A jegyzők túlnyomó többsége viszont még mindig papíralapon, postai úton terjeszti fel az ügyeket a bírósághoz, pedig a megfelelő informatikai rendszer kiépítésével sok időt és pénzt lehetne megtakarítani.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy az országban működő 1700 polgármesteri hivatal közül kevesebb mint 300 alkalmazza eljárásaiban a bizonyos ügyfélcsoportoknál (jogi képviselővel eljárók, gazdálkodó szerveztek) két éve kötelező elektronikus sablonokat. A polgármesteri hivatalok ötödében a vizsgált időszakban még elektronikus hivatali kapu sem volt, ami nemcsak az ügyfelek és a hivatal, hanem a bíróság és a hivatal közötti kommunikációt is jelentősen nehezíti.

A vizsgált ügyekből kiderült, hogy a bíróságok gyakran nem rendelkeznek a még nem jogerős döntés előzetes végrehajthatóságának elrendeléséről, holott a törvény szerint a birtokvédelmi ügyekben ez többnyire kötelező – mondta a kúriai bíró.

A munkacsoport megfontolásra javasolja a jogalkotónak, hogy a társasházi törvény módosításával birtokvédelmi ügyekben egyértelműen szélesebb perbeli jogképességet biztosítson a társasháznak a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben, ami elkerülhetővé teszi, hogy akár százával kelljen társasházi lakóknak perbe lépniük. Indokolt a szabályozásban lehetővé tenni a jegyző előtti egyezségkötést, valamint a kérelem visszavonását is.

Orosz Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy ezekben a perekben az év elején életbe lépett új polgári perrendtartást (Pp) alkalmazva is fenntartható a bíróságok eddigi rugalmas gyakorlata. Például indokolt, hogy a bíró a per elején lehetőséget adjon a felperesnek pontosításra, hiánypótlásra a kissé rendezetlen, nem tökéletesen megfelelő, de minden szükséges elemet tartalmazó kereseteknél. Birtokvédelmi ügyekben a keresetlevél nélkülözhetetlen tartalmi kellékei közé tartozik a határozott, egyértelmű kérelem, az, hogy a felperes mit vár a bíróságtól (például a jegyző döntésének megváltoztatását, birtokvédelmet vagy éppen az erre irányuló kérelem elutasítását), továbbá ennek jogi, illetve ténybeli alapja.

Az új Pp szigorú nyelvi értelmezése néha egyébként is olyan furcsa eredményre vezetne, mint például, hogy törvényszékek járnak el első fokon a birtokperekben, pedig ebben az esetben szükségtelen a jogalkotói beavatkozás. Megfelelő dogmatikai, rendszertani, történeti értelmezéssel levezethető, hogy a jövőben is a helyi bíróságok tárgyalják a birtokpereket – mondta Orosz Árpád.”

Forrás:
Több jogszabály, köztük a társasházi törvény módosítását is indokoltnak tartja a Kúria; Herczeg Márk; 444.hu/MTI; 2018. június 10.

Informatika, távközlés, technika

Palkovics László szerint kevés az innovációra fordítandó összeg

„Bár 2020-ra a kormány már a GDP 1,8 százalékát fordítaná kutatásra és innovációra, a nemrég hivatalba lépett innovációs és technológiai miniszter szerint ez is kevés. Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorának volt vendége.
2010 környékén Magyarország nemzeti össztermékéhez viszonyítva nagyjából 1 százaléknyi forrás jutott kutatás-fejlesztésre, majd ez az arány 2015-re 1,38 százalékra nőtt, 2020-ra a kormány az 1,8 százalékot tűzte ki célul, ám Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel sem volt elégedett. „Ez a szám sem elég jó. Ha az Európai Unió törekvése az, hogy versenyképes legyen akár Ázsiával akár Észak-Amerikával, 3 százalékot kellene 2020-ra elérnünk” – vélekedett.

Azt, hogy akkor miért nem ez utóbbi a kormány célja, a miniszter az ország teljesítőképességével magyarázta. „Ez egy összetett kérdés, a gazdaság növekedéséhez kell viszonyítani azt, hogy milyen gyorsan tudunk egy sokkal lassabban működő struktúrát fölépíteni” – mondta, hozzátéve: a GDP gyorsabban növekszik, mint a kutatás-fejlesztésre fordított összeg. A miniszter szerint az 1,8 százalékos cél elérhető lesz 2020-ig.

Palkovics László kiemelte: nem mindegy, hogy a forrásokat milyen arányban biztosítja a központi költségvetés, illetve a vállalati szektor.
Mára Magyarországon uniós ajánlásra a kutatás-fejlesztésre szánt források kétharmadát a vállalati szektor, maradékát pedig az állam biztosítja, de ezt fenn is kell tartani a következő években, úgy, hogy a teljes ráfordítás összege növekedjen. „Itt van jelentősége például annak, hogy hogyan alakítjuk a következő időszakban azokat az ösztönzőket, ahol a vállalatok érdekeltebbek, hogy még magasabb kutatás-fejlesztési színvonalat érjenek el Magyarországon” – emelte ki a miniszter, aki szerint ezen a területen jó irányba halad a gazdaság, főleg a nagyobb, tőkeerősebb, elsősorban külföldi tulajdonú vállalatok.

„De nem haladunk annyira amennyire kellene a magyar tulajdonú vállalatoknál” – tette hozzá. Az innovációs és technológiai miniszter aláhúzta, hogy saját szellemi termékkel a magyar cégek fenntartható fejlődésüket is biztosíthatnák.”

Forrás:
Palkovics László szerint kevés az innovációra fordítandó összeg; Hlavay Richárd; Infostart/InfoRádió; 2018. június 5.

Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ lesz a Széchenyi István Egyetem GINOP-projektjének eredménye

„A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozását célozza a Széchenyi István Egyetemen az a GINOP-projekt, amelynek résztvevői rendszeresen tartanak szakmai workshopokat, egyeztetéseket arról, hol is tart a program megvalósítása. A központ az egyetem és a gazdaság, társadalom sokoldalú együttműködési hálózatát erősíti. 2020-ig tartó megvalósítása ütemterv szerint halad.
A FIEK-projekt vezetője, Dr. Kovács Zsolt főigazgató köszöntötte a résztvevőket a tegnapi workshopon. Elmondta, hogy szerdán Brüsszelben, V4-konferencián ismertethette Komlósi László professzorral közösen a Széchenyis FIEK-projektet, pozitív visszajelzésekkel. Mind a négy tagországból egy-egy jó gyakorlatot mutattak be a felsőoktatás és az ipar együttműködésére, közöttük a Széchenyi István Egyetem megvalósítás alatt álló Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központját.

Átfogó elemzést készítenek jogesetek bemutatásával az önvezető járművek által érintett jogi problémákról, ismertette Dr. Kecskés Gábor. A FIEK program alprojektekből áll, amelyekből a célok megvalósítását követően Kompetencia Központok jöhetnek létre. Az alprojektek vezetői, illetve képviselői sorra vették a workshopon az eddigi eredményeiket. Dr. Kecskés Gábor az Autonóm járművek jogi kérdéseivel foglalkozó alprojektről számolt be, amelynek célja, hogy átfogó elemzést készítsen jogesetek bemutatásával az önvezető járművek által érintett jogi problémákról, illetve javaslatokat fogalmazzon meg a jogalkotóknak. Egy konkrét, szemléletes példával is élt: milyen jogot kell alkalmazni majd akkor, amikor egy német szoftver, amerikai államterület, japán állampolgárok és svéd jármű lesz érintett egy balesetben?

Az Ipari matematika alprojekt vezetője, Dr. Horváth Zoltán elmondta, hogy az endoszkópos eljárások során a vastag- és végbélpolipokról készített felvételeket úgynevezett „machine learning” és Big Data-módszerekkel elemzik annak érdekében, hogy végül szoftveres segítséggel lehessen dönteni arról, el kell-e távolítani az adott polipot, vagy sem. Ahogy fogalmazott, Rácz professzort még nem sikerült lekörözni a megyei kórházban a diagnosztikus szoftverükkel, de már most, a projekt félidejében egy átlagos orvos találati szintjén állnak. Az Ipari matematika alprojekt másik megcélzott kutatási területe felhő alapú számítási infrastruktúra létrehozása nagy teljesítményű számításokhoz, a harmadik pedig járműipari szimulációs és optimalizációs módszerek, technológiai módszertanok kidolgozása.

A kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképességét támogató szolgáltatások fejlesztése, valamint a Menedzsment Campus területe tartozik Dr. Komlósi László felügyelete alá. Itt a KKV-k számára kidolgozott szolgáltatási portfóliók kialakítása az egyik cél. A Menedzsment Campus pedig a nagyvállalatok és a KKV-k termék- és szervezetfejlesztését segítheti. A termékfejlesztés a FIEK Nyitott laboratóriumai által biztosított prototípussal válik kivitelezhetővé. Ezzel párhuzamosan tervezhető a kisvállalatok szerveztet-fejlesztési igényeinek kiszolgálása is.

A FIEK Nyitott Laborok helyzetéről Dr. Hargitai Hajnalka adott összefoglalót. Piaci igényeket kielégítő, versenyképes, oktatási, kutatási és ipari feladatokat egyaránt ellátó laboratóriumok tartoznak az ernyő alá. A Logisztikai szempontú csomagolásvizsgáló és fejlesztő kompetencia központ, a Talajvizsgáló labor, a Környezetipari nyitott labor, az Open VR labor, az Anyagvizsgáló nyitott labor valamint az Űr- és repülőipari nyitott labor.

Dr. Hargitai Hajnalka hangsúlyozta, hogy a Nyitott Laborok piaci igényeket kielégítő ipari feladatokat is ellátnak. Többek között egy intelligens, mobileszközökre is telepíthető kriminalisztikai alkalmazás kifejlesztését célozza a Komplex forenzikus (kriminalisztikai) informatikai alkalmazások fejlesztése alprojekt, amelyről Dr. Kovács Gábor tartott helyzetértékelést. A fejlesztés eredményeként a bűncselekmények és a közlekedési balesetek helyszíneit a lehető legpontosabban és leggyorsabban dokumentálhatják 3D-s leképezéssel, segíthetik az események későbbi rekonstrukcióját. Ugyanilyen fontos az alprojektben a bűnjelkezelés korszerűsítése. Hogy miért is, azt igazolják a számok: évente 250.000-500.000 bűnjelet kell kezelni és 4-6 évig raktározni, valamint 47 ezer helyszíni szemlét is tartanak Magyarországon.

Az Elektromobilitás alprojekt keretében a Széchenyi István Egyetemen egy olyan Kompetencia Központ jön létre, amely 2020-tól kezdődően képes lesz az e-mobilitással kapcsolatos kutatási, fejlesztési és technológiai feladatok ellátására és az e területen kapott megbízások teljesítésére, ipari termékek fejlesztésére, illetve a fejlesztés támogatására. Az alprojekt részleteiről és eddigi eredményeiről Dr. Vajda István adott tájékoztatást.

Az informatika „polgárosodásásának” korában a dolgok internete (Internet of Thigs – IoT), a mesterséges intelligencia, a beágyazott rendszer, az ipar 4.0, a felhő (cloud) fogalmak beépültek a köztudatba. Az informatika egyre inkább a komplex megoldások irányába fejlődik. A Dr. Kovács János által vezetett Kiberfizikai rendszerek (Mobil IoT) alprojekt célja a gépi látásra alkalmazott intelligens megoldások fejlesztése.

A Virtuális valóság rendszerek alprojekt prezentációja ugyanolyan különleges volt, mint maga az alprojekt. Dr. Csapó Ádám személyesen, Dr. Baranyi Péter virtuálisan volt jelen. Közösen mutatták be, hogy virtuális platformjukra hogyan készülnek VR alapú alkalmazások mind oktatási, mind az Industry 4.0-ban megfogalmazott feladatkörökre. Felmérések igazolják, hogy a diákok sokkal jobban emlékeznek az oktatási célra optimatizált virtuális terekben megjelenő tananyagokra, mint a hagyományosakra. A tananyagszerkezet átlátása is gyorsabb így, és kollaborációs munkákat, projektfeladatokat is hatékonyabban végeznek az eddigi megoldásokhoz képest. A VR-learning ráadásul már nem a jövő zenéje. Kinyílt előttünk a virtuális terek kapuja az oktatásban, csak be kell lépni rajra.”

Forrás:
Gazdaságra, virtuális térre nyílnak a FIEK-kapuk; kisalfold.hu; 2018. június 8.

Magyarország kiemelkedő az önvezető járművek fejlesztésében

„Magyarországon jelenleg több mint 10 ezer fejlesztőmérnök foglalkozik elektronikus – vezető nélküli – járműrendszerek fejlesztésével, ami kiemelkedőnek számít – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Infoparlament konferencián csütörtökön Budapesten.
A miniszter az Informatika a Társadalomért Egyesület idén 8. alkalommal megrendezett kétnapos tanácskozásának megnyitóján kiemelte: az ország jó példát mutatott a járműipar átalakítására. Sikerült eljutni odáig, hogy a járműipar szereplői élen járó kutatásokban vesznek részt, aminél lényegesen többet nem tudnak sem Németországban sem Kaliforniában. Több olyan cég működik Magyarországon, amely innen irányít a Szilícium-völgyben működő rendszereket, mert ott van partnere – jelezte, hozzátéve: az ilyen cégek száma a következő években nőni fog.

Kitért arra, hogy az autonóm járművek egyre jobban elterjednek, az új technológiákkal új szereplők jelennek meg, és új üzleti modellek szükségesek.

Az eredmények közé sorolta a kormány által létrehozott komplex zalaegerszegi tesztpályát, amelyet nem csak járműgyártók, hanem információtechnológiai és más cégek is használhatnak. Az ott felépített mesterséges városban pedig forgalmi helyzeteket szimulálnak, ilyen nem létezik máshol a világon – mondta.

Kiemelte: jelenleg dolgoznak azon a közlekedési felhőn, amely az autonóm járművek közötti kommunikációt, és annak feldolgozását teszi lehetővé.

A pálya tudományos-szakmai környezetéhez létre kellett hozni az egyetemi, kutatóintézeti programokat, szeptembertől autonóm járművek fejlesztésével foglalkozó mesterkurzus indul angol nyelven. Közölte azt is, hogy Magyarországon az ilyen járműveket fejlesztők bizonyos feltételekkel hely és időbeli korlátozás nélkül vizsgálhatnak autonóm járműveket országúti környezetben.

Palkovics László a feladatok között említette, hogy a digitális készségekkel rendelkezők köre az uniós átlaghoz képest alacsony, a vállalatok digitalizáltsági szintjében sem áll jó helyen az ország, miközben az infrastruktúra kiemelkedő. Rövid időn belül nagy ugrást tud megtenni, de ehhez a szakmai közösség segítsége, együttműködése szükséges – mondta.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke megnyitójában elmondta: a 8. Infoparlament fő témája a mobilitás, amely a 21. század meghatározó jelensége. A mobilitás a helyváltoztatásban, a munkavégzésben, vagy az információáramlásban is megjelenik. A tanácskozáson a kormányzati, iparági és civil döntéshozókkal, kutatókkal keresik a válaszokat a mobilitás jelenségének kérdéseire, annak érdekében, hogy Magyarország nyertese lehessen a zajló globális átalakulási folyamatoknak – húzta alá.

Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára közölte: az elektronikus közigazgatásban az eddig megvalósult fejlesztéseket tervezik továbbvinni. A fejlesztések között kiemelte a kormányzati adatközpont létrehozását, ami az eddigi 3000-nél is több szerverszoba megszűntetését jelenti. A központ elkészült, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. menedzselte a kialakítását és üzemelteti is, megfelelve a legkorszerűbb követelményeknek. A magyarorszag.hu személyre szabható ügyintézési felületének kialakítása is elkezdődött – jelezte.

A digitalizáció szintet lépett az új Innovációs és Technológiai minisztérium létrejöttével, nagy várakozásaik vannak a szakképzés vagy a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában – mondta Bíró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára. Kitért arra: szeretnének javaslatokat megfogalmazni annak érdekében, hogy legalább egy magyar egyetem a világ 100 legjobb egyeteme közé kerüljön.”

Forrás:

Magyarország kiemelkedő az önvezető járművek fejlesztésében; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. június 7.

Az Európai Bizottság nagyobb támogatást javasol a nagy teljesítményű infrastrukturális beruházások finanszírozására

„A 2021–2027-re szóló következő, hosszú távú uniós költségvetés részeként az Európai Bizottság ma az „Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz” megújítására tesz javaslatot, melynek keretében 42,3 milliárd euró összegű költségvetés állna rendelkezésre az európai közlekedési (30,6 milliárd EUR), energetikai (8,7 milliárd EUR) és digitális (3 milliárd EUR) infrastrukturális hálózatokba történő beruházások támogatására.

A 2014–2020 közötti időszakhoz [1] képest ez 47%-os növekedést jelent, ami bizonyítja az EU elkötelezettségét egy jól összekapcsolt és integrált Unió mellett, ahol a polgárok és a vállalkozások teljes mértékben élvezhetik a szabad mozgás és az egységes piac előnyeit. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz környezetvédelmi dimenziójának hangsúlyozását javasolja azzal a céllal, hogy az eszköz keretében rendelkezésre álló költségvetés 60%-át az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására fordítsák. Ez segíteni fog az energiaunió megerősítésében, hozzájárul a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez, továbbá megszilárdítja Európa globális vezető szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Maroš Šefčovič energiaunióért felelős alelnök a következőképpen fogalmazott: „A Párizsi Megállapodás óta az ágazatok közötti kapcsolatok kialakítása elengedhetetlenné vált. Az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz még nagyobb szinergiákat hoz létre a közlekedési, energetikai és digitális ágazatok között az energetikai átállás hatásának maximalizálása érdekében. Ezenkívül megemelt költségvetése és más eszközökkel való ötvözése révén lehetővé válik, hogy Európa megőrizze globális vezető szerepét az olyan innovatív projektek kivitelezésében, mint az intelligens energiahálózatok és az energiatárolás.”

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős európai biztos hozzátette: „E javaslat hozzá fog járulni a tiszta energiákra való áttéréshez szükséges infrastruktúra létrehozásához és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések megvalósításához. Az új program segíteni fog továbbá az olyan stratégiai jellegű projektjeink végrehajtásában, mint például a balti államoknak az európai villamosenergia-hálózatokkal való összehangolása, ami alapvető fontosságú egy valós energiaunió létrejöttéhez.”

Violeta Bulc, a közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „A közlekedés olyan terület, ahol az EU kézzelfogható előnyöket biztosít polgárai számára, és ma egy eddig példátlan költségvetésre teszünk javaslatot, mellyel javíthatjuk a mobilitást kontinensünk egészén. Azt szeretnénk, hogy az európaiak a világ legmodernebb, legbiztonságosabb, legtisztább és legjobban összekapcsolt hálózatát vehessék igénybe. Ez a legkevesebb, amit megérdemelnek.”

A Bizottság javaslatának célja a közlekedési, energetikai és digitális ágazat jobb integrálása a dekarbonizáció és az uniós gazdaság digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében. Például a tiszta mobilitási megoldásokhoz – úgymint az elektromos közlekedés – a közlekedési és az energiaágazat közötti jobb integrációra van szükség. További példaként említhetők az önálló mobilitás, az energiatárolás és az intelligens energiahálózatok.

1. Közlekedés: biztonságos, tiszta és összekapcsolt mobilitás

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatni fogja az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitást, összhangban az Európa mozgásban intézkedéscsomag javaslataival és az EU közlekedési infrastruktúrára vonatkozó politikájával. Segíteni fog például a közlekedés dekarbonizációjában azáltal, hogy előtérbe helyezi a környezetbarát módokat (pl. a vasúti közlekedést), továbbá létrehozza az elektromos járművek töltésére szolgáló állomások európai hálózatát. Ezenkívül a Bizottság azt javasolja, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a hálózatok korszerűsítésére, különösen pedig biztonságosabbá és védettebbé tételükre. Az európai szolidaritás konkrét kifejezéseként a költségvetés egy részét (11,3 milliárd euró) a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok számára tartják fenn.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz első alkalommal a polgári-katonai, kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra számára is támogatást fog nyújtani, 6,5 milliárd euró összegben. A cél az európai közlekedési hálózat hozzáigazítása a katonai ágazat által támasztott követelményekhez, emellett pedig a katonai mobilitás javítása az EU-ban. Ez jelentős hozzájárulást jelent majd a teljes körű védelmi unió 2025-ig történő megvalósításához, ami a jelenlegi Bizottság egyik politikai prioritása. A mai javaslat a 2017 novemberi közös közlemény és a 2018 márciusi cselekvési terv nyomán született meg.

2. Energia: megfizethető, biztonságos és fenntartható energia

Az energiaágazatban az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz lehetővé fogja tenni egy valódi energiaunió létrehozását, és a Tiszta energia valamennyi európai számára kezdeményezéscsomag javaslatainak célkitűzéseivel összhangban támogatni fogja az energetikai átállást. Ezáltal lehetővé válik, hogy Európa az élvonalban maradjon a tiszta energiákra való átállás terén, összhangban a Juncker elnök vezette Bizottság azon politikai prioritásával, miszerint az Uniónak világelsővé kell válnia a megújuló energia tekintetében.

Ebből a célból a költségvetésnek egy új ága fogja támogatni a tagállamok közötti együttműködést a megújulóenergia-generálásra vonatkozó, határokon átnyúló projektek terén a megújuló energiát hasznosító, piacképes technológiák stratégiai bevezetésének előmozdítása érdekében. A program továbbra is támogatni fogja a transzeurópai hálózati infrastruktúrákat azáltal, hogy lehetővé teszi a belső energiapiac további integrációját, fokozza a hálózatok határokon és ágazatokon átnyúló interoperabilitását, valamint megkönnyíti a dekarbonizációt és garantálja az energiaellátás biztonságát.

3. Digitalizáció: nagy kapacitású, széles sávú hálózat

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatást fog nyújtani az olyan, legkorszerűbb digitális infrastruktúra létrehozásához, amely lefekteti a működőképes digitális egységes piac alapjait. Az európai ipar digitális átalakulása és az ágazatok – például a közlekedés, az energia, az egészségügy és a közigazgatás – korszerűsítése a megbízható, megfizethető, minőségi, nagy, illetve nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való egyetemes hozzáférés függvénye. A nagy kapacitású hálózatok és infrastruktúra iránt az elektronikus hírközlés terén tapasztalható, egyre növekvő kereslet okán az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz nagyobb jelentőséget fog tulajdonítani a digitális hálózati infrastruktúrának.

A következő lépések

Az általános hosszú távú uniós költségvetésről és ágazati javaslatairól szóló gyors megállapodás döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az uniós pénzeszközök hatására mihamarabb megszülessenek az első kézzelfogható eredmények. A késedelem számos, jelenleg zajló nagyszabású infrastrukturális projektre is jelentős hatást gyakorolna. A közlekedési ágazatban ez olyan kiemelt projekteket érintene, mint a Rail Baltica, Brenner Tunnel, Lyon-Turin és Evora-Merida stb. vasúti összeköttetések. A Rail Baltica projekt esetében például a megépítéséhez szükséges legnagyobb közbeszerzéseket 2021-ben el kell indítani. Ez döntő fontosságú ennek a projektnek a befejezéséhez, amely a balti térségben öt millió ember összekapcsolását fogja lehetővé tenni.

Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megszületik a döntés, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és kiszámítható körülmények között, folyamatos átmenet valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke.

Háttér-információk

A transzeurópai a hálózatok és a határokon átnyúló együttműködés nemcsak az egységes piac működése szempontjából döntő fontosságúak, hanem az energiaunió és a digitális egységes piac megvalósulása, valamint a fenntartható közlekedési módok fejlesztése szempontjából is stratégiai jelentőségűek. Uniós beavatkozás nélkül azonban a magánszereplők és a nemzeti hatóságok nem kapnak elég ösztönzést arra, hogy határokon átnyúló infrastrukturális projektekbe ruházzanak be.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz célja, hogy uniós társfinanszírozás segítségével orvosolja ezt a helyzetet. A finanszírozás odaítélése az Európai Bizottság és az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynöksége (INEA) által irányított pályázati felhívások alapján történik.

Az InvestEU programmal együtt ez az eszköz a beruházási szakadék áthidalásához is hozzájárul Európában, ezáltal pedig munkahelyeket teremt és gazdasági növekedést eredményez.

További információk
Jogi szöveg és tájékoztató
A jövő uniós költségvetése
A transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozóan javasolt kiigazítások

[1] A 2014–2020-as és a 2021–2028-as időszak összehasonlítása folyó áron az EU-27-re vonatkozóan. A növekedés 2018-as, változatlan árakon 29%.”

Forrás:
Uniós költségvetés: A Bizottság nagyobb támogatást javasol az európai polgárok összeköttetését biztosító, nagy teljesítményű infrastruktúrákba való beruházások finanszírozására; Európai Bizottság; 2018. június 6.; IP/18/4029

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okos falvak, okos települések, digitális kisvárosok a láthatáron

„Nem csak az a város okos, ami elsőre annak tűnik. Az innováció a technológiai újdonságok mellett a társadalmi kezdeményezések vagy városi szolgáltatások formáját is öltheti. A jó gyakorlatok és a fenntartható fejlesztések nem kizárólag a nagyobb városok számára elérhetőek, egyre több kisebb település és falu készít okos város stratégiát.

Bioszolár fűtőmű, mezőgazdasági jelzőrendszer, közösségi kert, mobilalkalmazás: a megyeszékhelyek és nagyvárosok mellett már a kisebb településeken és falvakban sem utópia az okos fejlesztés, egyre több helyen a mindennapok megkerülhetetlen részévé válik. Az 500 lakost számláló Zala megyei Nagypálin a bioszolár fűtőmű, a napkollektorok és a napelem telepek mellett két hektárnyi energiafűz járul hozzá a település megújuló energiaforrásaihoz. A település a Zöld út program keretében folyó fejlesztéseinek célja, hogy a közösségi épületeket és a háztartásokat is megújuló energiával lássák el. Az Innovációs Ökocentrumban workshopok, rendezvények, konferenciák és lakossági tájékoztatók keretében osztják meg tapasztalataikat a lakossággal és a szakmabeliekkel egyaránt.

Kiskőrös Smart City stratégiájának egyike eleme a mezőgazdasági termőterületek komplett kontroll- és felügyeleti rendszerének kiépítése. A termelés szempontjából fontos adatok mérésére szolgáló rendszer ellenőrzi a talaj állapotát és nedvességtartalmát, a permetezés szükségességét vagy előre jelzi az időjárási változásokat, például a jégfenyegetettséget. Nem csupán a mezőgazdaságot érinti a fejlesztés alatt álló mobil integrált távfelügyeleti rendszer, hanem többek között a környezetvédelmet és a biztonságot is: a jelzőrendszer az idős, beteg, egészségügyi vagy szociális ellátásra szorulók számára is hasznos funkciókkal bővül.

A Pest megyei Ceglédbercel az Invitech Solutions okos falvak programjának első résztvevője. A 4 000 fős településen a biztonság- és komfortérzetet növelő kamerarendszer és wifi hotspotok kiépítését követően a településnek már saját mobilalkalmazása is van. A Ceglédbercel App segítségével a régió híreiről, az érdekes és hasznos információkról, a helyi szolgáltatásokról és programokról tudnak hatékonyan tájékozódni a lakosok és oda látogató turisták egyaránt. A további tervek között szerepel az applikáció továbbfejlesztése (közösségi célú információk megosztása, azonnali riasztás funkció), az IoT-hálózat kiépítése környezeti szenzorok kihelyezésével (pl. gépjárműforgalom alakulásának nyomon követése), valamint elektromos autó töltőállomások felállítása.

A Digitális Jólét Program 2.0 program keretében Tamási önkormányzata többek között a geotermikus közműrendszer kiépítését tűzte ki céljául. A Tolna megyei település Digitális Kisváros programjának fontos eleme az alulról szerveződő kezdeményezések támogatása, valamint a lakossággal való szorosabb együttműködés kialakítása. Okos településfejlesztési stratégiát készített a gasztro- és borturizmusról ismert Etyek is, a fejlesztések között szerepel például az idegenforgalmi információs infrastruktúra létrehozása, a szelektív köztéri szemétgyűjtés és a kerékpárútvonal kiépítése.

Az innováció nem csak technológiai megoldásokat, hanem társadalmi igényeket is kiszolgáló ötleteket is jelent. Jó példái ennek a közösségi kertek, amik a nagyvárosok mellett már vidéken is megjelentek: a zalaszentgyörgyi Paszuly kertben az óvodások és segítőik művelik a közösségi gyümölcsöst, Héten, a Heted-Hét-Határ kertben pedig elsősorban konyhakerti növényeket és gyümölcsbokrokat gondoznak a helyiek. A zánkai Gyógynövény-völgy Látogató- és Oktatóközpont 7000 m2-es területén pedig több mint 400 féle, többek között a Balaton-felvidéken is fellelhető gyógynövényt ismerhetnek meg az érdeklődők, a központ gyakorlati oktatás helyszínéül is szolgál.

Sokszor az is lehet okos fejlesztés, ami elsőre nem tűnik annak. A sokszínű gyakorlatok és ötletek a technológia, a közösség és a fenntarthatóság összhangjával, a helyi szokások figyelembe vételével lehetnek hosszú távon is hatékonyak.”

Forrás:
Okos falvak a láthatáron; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2018. június 6.

Versenyképességi kihívások: van-e, lesz-e finanszírozható projekt, tehát hogy elég innovatív-e a magyar gazdaság?

„Az Inforádióval és az MNB-vel közös, „Párbeszéd a gazdaságról” című műsorunkban beszélgetett Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának a vezetője, valamint Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője arról, hogy milyen versenyképességi kihívásokkal szembesül a magyar gazdaság.

A felek megegyeztek abban, hogy amikor versenyképességről beszélünk, érdemes szétválasztani azokat a faktorokat, amelyek a hosszú távú, fenntartható növekedést alapozzák meg és azokat, amelyek egy krízishelyzetben a gazdaság rövid távú ütésállóságát biztosítják. Ugyanakkor a kettő között vannak visszacsatolások, hiszen egy gyorsan növekvő gazdaságban mindig lesznek egyensúlyi kihívások, így a rövid távú makrostabilitás is része kell, hogy legyen a hosszú távú versenyképességnek.

Abban szintén egyetértettek a felek, hogy jelenleg a legfontosabb kihívás a munkaerőpiac telítettsége. Madár István elmondta, hogy a versenyképesség legalapvetőbb összetevője az elegendő számban rendelkezésre álló, kellően képzett és folyamatosan fejlődő munkaerő. A minőségének fontosságát jelzi, hogy azok az országok, amelyek képesek voltak kitörni a közepes jövedelem csapdájából, mind az oktatásba és az egészségügybe fektettek rengeteget.

Ugyanakkor szerinte nem is annyira a pillanatnyi munkaerőhiány a probléma, hiszen hiába panaszkodunk a munkaerőpiac feszességére, mégis azt látjuk, hogy a vállalatok egyelőre hónapról hónapra több alkalmazottat találnak. De 2020 tájékán ez a folyamat egyértelműen demográfiai korlátokba fog ütközni a munkaerőképes lakosság fogyatkozása miatt.

A munkaerőpiac Balatoni András szerint klasszikus hátrány az ország számára. A rendszerváltás után sokan váltak inaktívvá, akiknek visszaterelése 2010 óta a kormányzat egyik fő célja. Ebben olyan intézkedések segítettek, mint az effektív nyugdíjkorhatár emelése, vagy az aktív státusszal járó magasabb juttatások a passzív ellátottsághoz képest. Abban, hogy ma 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, van ciklikus tényező is, de ezek a strukturális átalakítások is fontos szerepet játszottak. Ezt sikerként kell elkönyvelni akkor is, ha még mindig vannak feszültségek a rendszerben.
Az kérdés, hogy minderre hogyan reagálnak majd a vállalatok. Kénytelenek lesznek beruházni, tőkével helyettesíteni a munkaerőt, ami a hosszú távú versenyképességet kedvezően érinti majd és ugyanebbe az irányba hat a vállalatok saját képzése is.

Azt szintén mindenki hangsúlyozta, hogy jelenleg forrásbőség van a világban és Magyarországon is, így nem a tőke hiánya lesz az akadálya a technológiai javulásnak. Madár István szerint sokkal inkább az, hogy van-e, lesz-e finanszírozható projekt, tehát hogy elég innovatív-e a magyar gazdaság.

Balatoni András kiemelte, hogy az EU-pénzeken belül a közvetlen gazdaságfejlesztésre szánt összegek arányának a jelenlegi 45% környékéről 60%-ra emelése sokat segíthet, de az EU-pénzek nélkül sem kell majd aggódni. Nagy potenciál van a bankszektorban, ahol jelenleg a hitelek aránya a betétekhez képest rendkívül alacsony, a tőzsdei finanszírozás megjelenése is ez irányba hat és mivel a magyar gazdaságban jelenleg jóval több megtakarítás képződik, mint beruházás, ezért forrás lesz. A hatékonysággal kapcsolatban Balatoni András szerint meg fogunk lepődni, hogy rövid távon milyen javulást látunk majd. Igaz, ez nem az, ami a hosszú távú versenyképesség alapjául szolgálhatna, ugyanis egy, a világ minden táján jelentkező ciklikus hatásról van szó.

Szerinte a magyar gazdaság versenyképességének két fő problémája az állami szféra és a kis- és középvállalati (KKV) szektor alacsony hatékonysága. A KKV szektor Magyarországon nagyon elaprózódott, csak konszolidációval 15-20 százalékkal nőhetne a szektor hatékonysága. Ma egy átlag KKV termelékenysége a nagyvállalati harmada, mivel nagyon le vannak maradva az új technológiák alkalmazásában. Azonban szerinte ez egyben lehetőség is. Ahogy kihagytuk a csekkes fizetést és egyből a bankkártya terjedt el nálunk, vagy ahogy Afrikában még a bankkártya is kimaradt és egyből a mobilfizetés vált népszerűvé, úgy a KKV szektor is óriásit ugorhat termelékenységben, ha a legújabb technológiákhoz juthat hozzá. Ezt a kormányzatnak kell támogatnia.

Ez a szektor ugyanis a V4-ekhez képest is alaposan le van maradva – Madár István szerint míg itt harmad akkora hatékonyságot látunk KKV–nagyvállalat összehasonlításban, addig a V4 többi országában ez az arány fele. Ráadásul a szektor exportteljesítménye még most sem nő. Szerinte terv szintjén nagyszerűen működik, hogy mivel tetőzik a foglalkoztatottság, ezért automatikusan átlavírozunk hatékonyság-növekedésbe, de a gyakorlatban ez jóval komplexebb. Hiába „adjuk oda” a legújabb technológiát a szektornak, ha nincsenek nemzetközileg versenyképes termékeik, akkor a vállalat ettől nem lesz sikeresebb.

Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság sikerének egyik kulcsa a munkaerőpiac drasztikus reformja volt. Ez azonban a KKV szektort egyáltalán nem érte el, itt még mindig elképesztően alacsony hatékonysággal dolgoznak az emberek. Ezeket az erőforrásokat kell tudni átterelni hatékonyabb szektorokba, ami ugyan sok feszültséggel jár majd, de elkerülhetetlen. Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételen.”

Forrás:
Versenyképességi kihívások; Alapblog; 2018. június 8.

Új trendek a szórakoztatóiparban és a médiában: fókuszban a bizalom, egyre több a „szuperversenytárs”

„Konvergencia, kapcsolatok és bizalom – ezek a trendek határozzák meg a szórakoztató-, a média-, a technológia- és távközlési ipar jövőjét a következő években a PwC legújabb kutatása szerint. Az egyes szegmensek közötti hagyományos különbségek elmosódnak, ami új üzleti modellek kialakítására készteti az iparág szereplőit.

A PwC Global Entertainment & Media Outlook 2018-2022 („Globális szórakoztató- és médiaipari kitekintés 2018-2022”) felmérése szerint a folyamatos és gyors iparági fejlődés új, dinamikus szakaszba lépett. A széles körű – bár egyenlőtlenül eloszló – növekedés közepette három fontos tényező látszik, amely az iparágon belül minden vállalatot érint: a konvergencia, a fogyasztókkal való kapcsolattartás és a bizalomépítés. A „Konvergencia 3.0” újradefiniálja a piaci versenyfeltételeket. A korábbi konvergenciahullámoktól eltérően a mostani a „szuperversenytársak” folyamatosan bővülő csoportját hozza létre, valamint olyan specializált, hiánypótló márkák létrejöttéhez vezet, amelyek az egyre igényesebb fogyasztók megnyerését célozzák.

Amint ez a változás kiteljesedik, a szórakoztató-, a média-, a technológiai és a távközlési iparágat korábban elválasztó határok egyre inkább eltűnnek. A nagy internetszolgáltatók és szolgáltató platformok vertikálisan integrálódnak, miközben az online óriásvállalatok horizontálisan, a tartalomipar felé bővítik tevékenységüket. A szegmensek közötti hagyományos különbségek elmosódnak a nyomtatott és a digitális tartalom, a videójátékok és a sport, a vezeték nélküli és a vezetékes hozzáférés, a kábeles és az online közvetítés, valamint a közösségi és a hagyományos média között.

„Mindeközben új üzleti modelleket alakítanak ki, hogy részesedhessenek az új bevételi forrásokból illetve releváns iparági szereplők maradhassanak. A szükséges képességek közé tartozik a ››rajongók‹‹ megszólítása és a fogyasztókkal való hatékonyabb kapcsolattartás, amely az exkluzivitás érzésének kialakítását szolgálja. E változásoknak és a technológia folyamatos fejlődésének köszönhetően a fogyasztói és a közbizalom kiépítése és fenntartása egyre fontosabbá válik, miközben a változás üteme tovább gyorsul” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa…”

Forrás:
Új trendek a szórakoztatóiparban és a médiában: fókuszban a bizalom, egyre több a „szuperversenytárs”; PwC Magyarorság; 2018. június 6.

Pang a pályázati piac: az előlegfizetés tartja mozgásban a fejlesztéspolitikai rendszert

„Pang a pályázati piac az április 8-i országgyűlési választás óta, a 2014–20-as uniós források tervszámai nem újabb döntések nyomán, hanem az előlegkifizetések miatt mozdultak el az elmúlt két hónapban.
A projektek megvalósításához szükséges előlegek elsősorban a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül váltak elérhetővé a kis- és középvállalkozások számára. A Ginop 1-es, beruházási pályázatokat tartalmazó prioritásánál az elnyert összeg 50 százalékát vehetik fel előre, a 2-es prioritásnál, a kutatás-fejlesztési és innovációs fejlesztéseknél azonban a 75 százalékot is elérheti az előleg aránya.

A bőkezű előlegfizetésre a legjellemzőbb példa a kkv-k versenyképes­ségének növelése adaptív technológiai innováció révén (Ginop-2.1.8). Erre a célra 22,3 milliárd forintot különítettek el, a projektenként elnyerhető 5-15 millió forintnak azonnal fel lehet venni a háromnegyedét. A felhívásra 2062-en jelentkeztek 23,7 milliárdos igénnyel, közülük 1579 pályázónak ítéltek oda 18,3 milliárd forintot. Az elnyert forrásból eddig 7,4 milliárdot fizettek ki 841 projektgazdának.

A másik „előlegmágnes” a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (Ginop-1.2.1.), itt 108,9 milliárd forint találhat gazdára. A projektek be­nyújtóinak 25–500 millió forint ütheti a markát, ennek pedig a fele belátható időn belül a kedvezményezett számláján landolhat. E felhívásnál 1136-an jelentkeztek be 178,5 milliárd forintra, közülük 702-en részesültek pozitív elbírálásban, együttesen 119,5 milliárd forintra téve szert. A kifizetésig 502-en jutottak el, összesen 42,7 milliárd forintos átutalásról kaptak értesítést.

Az előző parlamenti ciklus hajrájában akkora lendületet vett a források elosztása, hogy megengedhető az átmeneti lassulás. Eddig ugyanis a 2014–20-as ciklus egészét tekintve 156,9 ezer pályázat futott be.”

Forrás:
Az előlegfizetés tartja mozgásban a fejlesztéspolitikai rendszert; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2018.június 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. június 11.

Trump visszakozott: tényleg a Twitter-üzenetváltásokon csúszott el a közös G7 nyilatkozat?
Az amerikai elnök, már a következő találkozó helyszínére tartó repülőgépe fedélzetéről utasította megbízottját: ne írja alá az USA nevében a nyugati világ vezető hatalmai, a G7-ek kanadai megbeszélésének zárónyilatkozatát. Előtte azonban Twitter-fiókján hozta a világ tudomására csalódottságát és felháborodását. Trump azt írta: Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a szombaton kezdődött kereskedelmi tárgyalásokon mindvégig „puhány és pipogya” módon viselkedett. Majd a háta mögött, az immár az amerikai elnök nélkül megtartott sajtótájékoztatón kezdett a vámtarifák kérdésében „keménykedni” – és ez, Trump szerint, „becstelen és gyenge jellemre vall”.
Azok, akik Donald Trump esetében a „Twitter-diplomácia” kiteljesedését vizionálják, úgy vélik: az impulzív személyiségként megismert amerikai vezető online döntését is egy közösségi médiás fordulat idézte elő. Az amerikai elnökkel legendásan hűvös viszonyba keveredett Angela Merkel szóvivője ugyanis Twitter-fiókján posztolta a világsajtót azóta bejárt fényképet, amelyen – látszólag – Merkel egyfajta számonkérő pózban tornyosul Trump fölé, a többi nyugati vezető feszült gyűrűjében. A fényképet, amelyet a német kancellár a saját Instagram-fiókján is gyorsan közzétett, elemzők egyértelműen az amerikai elnök elszigetelődése, alárendelődése szimbólumának értelmezték.
Csakhogy az elmúlt napokban – az Észak-Koreával meglehetősen viharosan alakuló egyeztetések kapcsán – híva fel a figyelmet néhány magas rangú amerikai tisztviselő: a külkapcsolatokban sok lépés csupán amolyan színjáték. Amit nem szabad mindig névértéken venni.
Valóban, ha kicsit is megnézzük az elmúlt hét eseményeit, bőségesen találunk figyelmeztető jeleket arra, hogy az amerikai elnök korántsem szánta valamiféle jókedvű „családi összejövetelnek” a készülődő G7-es csúcsot.
Aztán két nappal a találkozó előtt kitört a nyílt perpatvar. Természetesen a Twitter csatornáján, és ez megint csak az esetlegesség, hirtelen felindulás illúzióját kelthette sok szemlélőben. Ezúttal a francia Macron, és persze az ügyben különösen érintett kanadai Trudeau jelentette be a közösségi média táborának, hogy a hétvégén erősen megszorongatják majd Trumpot a szövetségeseire kivetett „méltánytalan” vámtarifák miatt. Trump ezt, hasonlóan a közösségi média terében, felháborodottan utasította vissza, és egyebek mellett éppen a kanadaiakat vádolta elfogadhatatlan védővám korlátozással.
Nem sokkal később az elnöki szóvivő hivatalosan is bejelentette: Donald Trump nem marad majd végig a hétvégi megbeszélésen, mert tovább indul Szingapúrba, a Kim Dzsong Un-nal tartandó találkozó helyszínére. Ami jól mutatta: Trump nem méltatja különösen sokra ezt a grémiumot.
Majd egy nappal a G7 előtt az amerikai elnök bedobta a köztudatba: itt volna az ideje, hogy ismét Oroszországgal kibővülve tárgyaljanak a világ vezető nagyjai. A megrökönyödött EU-vezetők felháborodottan utasították vissza az általuk provokatívnak tartott felvetést. Ezt követően kezdődött szombaton a csúcs, a megfigyelők szerint feltűnően jókedvű, sőt szívélyes Donald Trump részvételével. A kereskedelmi tárgyalásokon azonban a vámtarifák kérdésében összecsapó ellentétes érdekek jól mutatták: ez a mosoly talán éppen olyan színjáték volt csupán, mint a korábbi twitteres dörgedelmek.
Trumpot, elsősorban persze a vele szemben ellenséges politikai és média elit, szívesen láttatja egy mindenféle tervszerűség nélkül csapongó vezetőnek. A modern tömegmédia manipulátorának, és egyben termékének. Egy csupán a pillanatnyi érzelmei által vezérelt „poszt-modern” politikusnak, aki néhány szavas Twitter-üzenetekkel alakítja a világ sorsát, döntéseit hasonlóan kérészéletű közösségi média impulzusokra alapozva. Talán itt az ideje felülvizsgálni ezt a leegyszerűsítő képet. Ahogy azt is érdemes reálisan végiggondolni, hogy a közösségi média látványos, dinamikus, színpadias eszköztárára alapozott digitális diplomácia valójában nem „cserélte le” a nemzetközi kapcsolatépítés hagyományos folyamatait, eszközrendszerét. Fejlesztette, kiegészítette, alakította – de nem taszította le trónjáról.
Trump nélkül is egyeztetnek a világ vezető hatalmai; Mandiner; 2018. június 8.
Trump won’t endorse G7 joint statement; RT.com; 2018. június 9.
A német kancellár szóvivőjének Twitter-posztja
Angela Merkel Instagram-posztja

A Közel-Kelet diplomáciáját már egyenesen az online mémek irányítják
Ami most következik, az a látszólagos ellentmondás remek példája lehet. Hiszen éppen néhány sorral feljebb óvtunk mindenkit attól, hogy a diplomácia digitális átalakulását olyannak lássák, ahol az új, a technológiai eszközök teljességgel transzformálják a nemzetközi kapcsolatépítés évezredes gyakorlatát. És itt mintha éppen az ellenpélda következne! Hiszen a hét – másik – vezető e-külkapcsolati híre éppen a Twitter-diplomácia „elszabadulásáról” szól, a színtér pedig a permanensen mozgalmas Közel-Kelet. Az ellentmondás azonban tényleg csak látszólagos, mert ez az eset pontosan rávilágít arra, hogy szakértő kezekben, egy összetett eszközrendszer elemeként, mire képes a diplomácia terén a közösségi média.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a teokratikus köztársaságként működő, ultravallásos Iránt a modernség teljes ellentéteként fogjuk fel. Mi sem áll azonban távolabb a valóságtól ennél. Az iráni állam, és személyesen a hatalmi elitje például előszeretettel használja a nyilvánossággal való párbeszédre a 21. század online csatornáit. Az Internetet, és különösen a közösségi média népszerű, nagy (belföldi- és nemzetközi) elérésű platformjait. Ahogy a minap is történt. A palesztinok gázai „hon-visszafoglaló” menetére véres erőszakkal válaszoló Izraelt Irán legfelső vallási vezetője, Ali Khamenei jelentős olvasótáború Twitter-csatornáján bélyegezte a térség „testét pusztító rákos daganatnak”.
A nemzetközi közvélemény által amúgy is erősen szorongatott Izrael haladéktalanul visszavágott. Ismerve a zsidó állam külügyi (és katonai-) szervezeteinek úttörő szerepét a külkapcsolati tevékenységek digitalizálásában, nem is meglepő, hogy a válaszcsapásra szintén a közösségi média korszerű elérési csatornáit mozgósították. Jól mutatja az izraeliek szakértelmét, hogy nem valamiféle válaszszövegben gondolkodtak, hanem egy sokkal nagyobb erejű, jóval hatásosabb eszközt vetettek be. Egy kis animált képet, köznyelven GIF-et kreáltak és posztoltak ki a washingtoni izraeli nagykövetség Twitter-csatornájára. A vizualitás önmagában is roppant nagy közreadó erő. Éppen a világpolitika jelentős szereplőinek twitteres jelentlétét vizsgáló (általunk a Hírlevélben már korábban bemutatott) felmérés szerint az online kommunikációban a képi tartalmak (fotók, mozgatott fényképek, tehát GIF-ek, illetve videók) szerepe egyre inkább meghatározó. A GIF-ek ráadásul többnyire valamilyen tréfás, szellemes mozzanatot közvetítenek, ami további garancia a népszerűségre a fiatalabb generációk körében. Az izraeliek által, az iráni vádaskodásra válaszként feltett GIF-en egy fiatal nő mondja fintorogva: „Miért vagy állandóan ilyen megszállottan rögeszmés velem kapcsolatban?” Ami talán nem is olyan átütően blikkfangos. Csakhogy ez a nő nem akárki, hanem Regina George, egy filmsorozat egyik hősnője. Márpedig, a modern amerikai tömegkultúrában a sikeres filmsorozatok jelentik az abszolút meghatározó erőt. Közvéleményt, értékítéletet – az egész világot. A 2004-ben indított, Mean Girls (magyarul Bajos csajok) című sorozat köznyelven szólva ikonikus termékké vált. Amit mond, amit mutat – az igazodási alap egész generációk számára. Nem is véletlen tehát: az izraeliek GIF-üzenetét pillanatok alatt felkapta az Internet használóinak tömege, és azóta is járványszerűen terjed a közösségi platformokon.
Middle East diplomacy is being done via GIF now; Avi Selk; The Washington Post; 2018. június 5.
Israel strikes back at Iran with ’Mean Girl’ GIF after Tehran’s threats; Sputnik News; 2018. június 5.

Nem szégyen a propaganda – véli az USA vezető agytrösztje.
„Politikai felforgatás, küzdelem a dezinformáció és az álhírek ellen” címmel nyilvános munkabeszélgetést tartott a minap a Council on Foreign Relations nevű amerikai agytröszt. A téma ma már nem számít újdonságnak, sőt a nyugati média- és szakértői világ talán legfelkapottabb területének nevezhetnénk. Amiért a rendezvény mégis megérdemli a figyelmet, az elsőként is a szervezők személye.
A CFR nem csupán egy az amerikai kontinenst (és kisebb mértékben Nyugat-Európát is) elborító „think tank”-ek között. Ez a legrégebbi és egybehangzó vélekedés szerint legbefolyásosabb amerikai agytröszt ugyanis az, amelyik nagymértékben befolyásolja az Egyesült Államok külpolitikáját, nemzetközi mozgásait, szövetségi rendszereit – lényegében függetlenül attól, hogy éppen melyik párt soraiból kerül ki az ország formális vezetője. Aktív- és hajdani politikusok, képviselők, diplomaták, egyetemi kutatók, és a média elit legnagyobb befolyású figurái alkotják tagságát és szakértői gárdáját.
A hosszú, jó néhány témára kifutó beszélgetésben számos érdekes mozzanat akad, de egy messze kiemelkedik mind közül. A műhelybeszélgetést vezető Richard Stengel, az amerikai politikai közvéleményt nagyban alakítani képest Time Magazin egykori főszerkesztője ugyanis a rendezvény vége felé maga is kifejti, hogy a propagandát nem tartja afféle Istentől elrugaszkodott dolognak. Olyasmi ez, amit minden állam előszeretettel űz, méghozzá nem csupán a külvilág befolyásolására, hanem saját népe „megdolgozására” is. És ez „nem feltétlenül valami rettenetes dolog” – erősíti meg újfent korábbi felütését Stengel.
Ez a beismeréssel felérő néhány mondat szokatlanul cseng a mai kommunikációs áradatban, ahol a „propaganda” mindig és kizárólag az „ellenség” eszköze. Oroszok, észak-koreaiak, irániak, na és persze kínaiak operálnak vele, és maga a tevékenység erkölcsileg megkérdőjelezhető. Nincsen arról szó, hogy a nemzetközi élet eseményeinek figyelői – úgy nagyjából az elmúlt 60-70 év során – ne találkozhattak volna bőségesen az amerikai propaganda megannyi epizódjával. Az már kevésbé széles körben ismert, de a titkosítás alól egyre-másra felszabaduló dokumentumok fényében a kutatók előtt az sem rejtett ma már: az intézményes állami propaganda célpontjai között a teljes hidegháborús korszakban ott szerepelt a saját lakosság is. Az USA-ban, Nagy-Britanniában és Nyugat-Európa más államaiban is. Csak erről eddig nem volt szokás ilyen nyíltan beszélni.
Ez a mostani kishír tehát ezért elgondolkodtató. A felvetés megfogalmazója egyébként nem csupán médiavezető, az amerikai politikaépítés legfőbb háttérintézményének tagja, de az amerikai közdiplomácia legfontosabb vezetője volt jó néhány éven át. Stengel ugyanis az USA Külügyminisztériumának Közdiplomáciai és Közkapcsolati Osztályának élén állt Obama elnöksége alatt. Az ügy pikantériája: ez utóbbi minőségében személyesen ő segítette felállítani és működtetni a Global Engagement Center nevű szervezeti egységet, amelynek feladata – nem fogják kitalálni – a dezinformáció és a propaganda elleni küzdelem.
Council on Foreign Relations Tells Gov’t They Have to Use Propaganda on Americans; Jay Syrmopoulos; Activist Post; 2018. június 4.
A műhelybeszélgetés szöveges átirata teljes terjedelemben elolvasható az alábbi címen: Political Disruptions: Combating Disinformation and Fake News; Council on Foreign Relations; 2018. április 20.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉSEK
Merkovity, Norbert. (2018): A figyelemalapú politika a közösségi média korában. Budapest, NMHH Médiatudományi Intézet.
Megjelent a Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtárának 32. kötete, Merkovity Norbert tollából, aki művében a figyelemalapú politikai kommunikáció 21. századi kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel a politikai szereplők közösségi oldalakon történő megnyilvánulásaira és azok kölcsönhatásaira.
A kötet bemutatja a közösségi média mai szerepét és működését, a politikára és az újságírása valamint a választókra gyakorolt hatását, a figyelem fogalmát a társadalomtudományok különböző alterületein, kitérve a figyelem fogalmának pszichológiai, közgazdaságtudományi és politikatudományi értelmezésére is. A szerző ezek után a figyelemalapú politika mibenlétével foglalkozik a politikai kommunikáció több korszakán át, megvizsgálja a médialogikához és hálózati logikához való kapcsolódását, valamint a téma kutatási kihívásait.
A kötet mindenki számára érthető módon mutatja be a politikai kommunikáció 21. századi működését, annak buktatóival és csapdáival együtt. A mű objektíven, minden lényeges kérdésre kiterjedő részletességgel foglalkozik a politikai kommunikáció lehetséges értelmezéseivel és lehetőségeivel, mely napjainkban, az álhírek és az algoritmusok által generált hírfolyamok világában különösen nagy jelentőséggel bír. A könyv hiánypótló mű mindenki számára, aki érdeklődik a politika és az új média iránt.
A kötet teljes terjedelemben letölthető a Médiaintézet webhelyéről, az alábbi címen: A figyelemalapú politika a közösségi média korában. A politikai kommunikáció lehetséges értelmezése napjainkba; Merkovity Norbert; Médiatudományi Intézet; Médiatudományi Könyvtár; 32. kötet; 2018. június 8. (PDF)

SZAKMAI MŰHELY – Fiatal Diplomaták Fóruma, London
Idén tizedik alkalommal szervezik meg a Fiatal Diplomaták Fóruma elnevezésű szakmai rendezvényt. A július 2-6. közötti eseményre ebben az évben Londonban kerítenek sort.
A nemzetközi szakmai fórum szervezői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy – a világ különböző helyszínein megrendezett – nagyjából egy hetes szakmai programsorozattal segítsék a diplomaták új generációjának fejlődését, a külkapcsolati vezetői réteg kiemelkedését, a majdani „főszereplők” intenzív, személyes kapcsolatépítését.
A londoni fórum az alábbi témák köré szerveződik majd:

  • A 21. század diplomáciája. Nagykövetek és vezető külpolitikai szakértők személyes tapasztalatai.
  • Digitális diplomácia.
  • A brit külpolitika prioritásai.
  • Parlamenti diplomácia.
  • Az agytrösztök szerepe a külpolitika alakításában. A RUSI intézet szakértői.
  • Közdiplomácia és kulturális diplomácia. A British Council tapasztalatai.
  • Global Vote workshop.
  • Smart Diplomacy.
  • A slágertéma: az Egy Övezet, Egy út Kezdeményezés. A londoni kínai nagykövetség tapasztalatai.
  • Közpolitika-fejlesztési workshop.

A rendezvényről további információk elérhetők, illetve a jelentkezési űrlap kitölthető az alábbi webhelyen: Young Diplomats Forum – London 2018 — Global Diplomatic Forum

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. június 4-június 8.

Ajánlati/Részvételi felhívás

RAS rendszer beszerzése és kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.06.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.05.
Rövid meghatározás:
A beszerzés célja két teljes mértékben azonos, két különböző NISZ adatparkban kialakítandó, georedundáns, IP alapú, magas rendelkezésre állású távoli hozzáférési rendszer (RAS) beszerzése, mely a Nemzeti Távközlési Gerinc (NTG) VPN-ek erőforrásainak elérésére biztosít hozzáférést biztonságos, titkosított kapcsolaton keresztül, szabályozott módon, intézményi/felhasználói profilok kialakításával, külső hálózatban lévő menedzselt munkaállomásokról az alábbi felhasználói kör számára…Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ehhez szükséges szoftver – és hardver elemeket.
Lásd bővebben

Egységes betegazonosító rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.06.06.
Ajánlatkérő: Állami Szívkórház
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.10.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Felhívás-Informatikai támogató rendszer beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/106
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.06.05.
Ajánlatkérő: E-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.06.18.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
„Informatikai támogató rendszer beszerzése szolgáltatás-menedzsment és fizetési rendszerüzemeltetési feladatokhoz”
Tárgy: Elektromos gépjárművek töltésére szolgáló töltőberendezések szolgáltatásmenedzsment- és fizetési rendszerét magában foglaló szoftver licenszének, valamint a hozzá tartozó terméktámogatásnak a beszerzése, és további szolgáltatások teljesítése.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Szerver hoszting/2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/105
Közzététel dátuma: 2018.06.04.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Invitech Megoldások Zrt.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Nyertes ajánlattevő feladata az ajánlatkérő informatikai eszközeinek adatközponti elhelyezése és a kapcsolódó infrastrukturális háttér (szerver hoszting szolgáltatás) biztosítása a közbeszerzési műszaki leírásban foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.634.136,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – „A Kohéziós Politika 2004-2014 időszakban elért eredményeinek összefoglalása és a kohéziós politika jövőjére vonatkozó tárgyalások támogatása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/105
Közzététel dátuma: 2018.06.04.
Ajánlatkérő: Miniszterelnökség
Nyertes ajánlattevő: Equinox Consulting Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A feladat Kohéziós Politika megvalósításának három szakterületéhez kapcsolódik, a munkának elsősorban ezeken a szakterületeken elért eredményeken keresztül kell a Kohéziós Politikai eredményességét elemezni, bemutatni. A három szakterület az alábbi:
Nemzetközi gazdaságstatisztika elemzése, térképes szemléltetése a Kohéziós Politika kontextusában
Fenntarthatóság bemutatása a Kohéziós Politika végrehajtásának kontextusában, elsősorban az indikátorok tükrében
Kohéziós Politika végrehajtási eszközrendszerének vizsgálata, más tagállami tapasztalatok
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről az „IFRS analitikus és főkönyvi rendszerek tesztelése” tárgyú közbeszerzési eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/105
Közzététel dátuma: 2018.06.04.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Quantel rendszer diszkalrendszerének cseréje (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/105
Közzététel dátuma: 2018.06.04.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: BROADCAST SOLUTIONS HUNGARY KFT.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 46.769.191,- Ft
Lásd bővebben

Monitoring rendszerek integrációja és munkakörnyezet fejlesztések (EMIR és Doktár alkalmazások fejlesztése) (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/106
Közzététel dátuma: 2018.06.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Visoft Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 88.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről-Egységes fővárosi parkolás-irányítási rendszer kialakítása érdekében egyes parkolási létesítmények IKSZR rendszerrel integrált működésének kialakítása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/106
Közzététel dátuma: 2018.06.05.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató a „Hálózati aktív eszközök beszerzése” tárgyú eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Közzététel dátuma: 2018.06.06.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Rövid meghatározás:
„Hálózati aktív eszközök beszerzése” adásvételi szerződés alapján a BBA-2.6.3/3-2017-00001. számú projekt keretén belül és a 1250/2017. (V.5.) Korm. határozat által biztosított forrás terhére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 89.901.200,- Ft
Lásd bővebben

NGM Workflow – eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Közzététel dátuma: 2018.06.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: EastFlow Technology Kft.
Rövid meghatározás:
Az NGM által használt WorkFlow rendszerhez kapcsolódó fejlesztési feladatok ellátása, szoftverkövetés és gyártói terméktámogatás valamint felhasználói és üzemeltetői támogatás biztosítása a KÖFOP 3.2.9-16-2016-00001 kódszámú, ’A támogatáskezelés menedzsment feltételeinek biztosítása, színvonalának megőrzése az operatív programokat végrehajtók informatikai és infokommunikációs ellátásánál’ című projekt keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 230.951.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről – Adásvételi szerződés asztali számítógépek és monitorok, valamint Standard- és Professional Notebookok szállítására a Fővárosi Vízművek Zrt. részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Közzététel dátuma: 2018.06.06
.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 39.012.300,- Ft
Lásd bővebben

Nemzeti Sportinformációs Rendszer továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Közzététel dátuma: 2018.06.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Tigra Computer- és Irodatechnikai Kft.
Rövid ismertetés:
Nyertes Ajánlattevőnek el kell készíteni a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) műszaki leírásban meghatározott moduljait. A rendszer modulszerűen épül fel. A fejlesztés részét képezi külső rendszerek felé történő interfészek kialakítása, adott esetben migráció korábbi adatállományokból. A rendszer elkészítésén túl feladat a rendszer használóinak oktatása, a szükséges dokumentációk elkészítése. Az NSR a Kormányzati Adatközpontban (KAK) kerül elhelyezésre.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 314.159.265,- Ft
Lásd bővebben

Szoftverfejlesztési szolgáltatás beszerzése műszerek integrálása céljából mobil és fix mérőrendszerekhez (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Közzététel dátuma: 2018.06.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: QUADROFON Bt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.550.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése a Vas Megyei Kormányhivatal GINOP 5.1.1 programja részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Közzététel dátuma: 2018.06.06.
Ajánlatkérő: Vas Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Nádor Rendszerház Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Informatikai eszközök beszerzése a Vas Megyei Kormányhivatal GINOP 5.1.1 -15-2015-00001 Út a munkaerőpiacra című projektje részére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.848.763,- Ft
Lásd bővebben

Hálózatépítés beszerzése a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Közzététel dátuma: 2018.06.06.
Ajánlatkérő: Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Kft.
Érték: 36.650.010,- Ft
Lásd bővebben

A bírósági határozatkereső számára öntanuló mesterséges intelligencia korlátlan ideig használható, 1 db öröklicenc beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/109
Közzététel dátuma: 2018.06.08.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: MONTANA Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor és Szoftverfejlesztő Kft. és MTA SZTAKI Informatikai Kutatólaboratórium
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül) 59.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Billentyűzet video egér hosszabbító technológia
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/109
Közzététel dátuma: 2018.06.08.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.750.550,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről “GPS Transmitter/Fastloc logger műholdas jeladók beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/109
Közzététel dátuma: 2018.06.08.
Ajánlatkérő: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Nyertes ajánlattevő: Wildlife Computers Inc.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
GPS Transmitter/Fastloc logger műholdas jeladó – 37 db, új. Ebből 15 db SPLASH 10-F-321A és 22 db SPOT-253C típusú, édesvízi környezetben alkalmazható, ARGOS rendszerrel kompatibilis jeladó
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.333.531,- Ft
Lásd bővebben

IT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/109
Közzététel dátuma: 2018.06.08.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Enterprise Communications Magyarország Kft.; Duna Elektronika Kft.; Exicom Rendszerház Kft.; Freedom-Tech Informatika Ker. és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.775.795,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Számítástechnikai és irodai eszközök beszerzése – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/105
Közzététel dátuma: 2018.06.04.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka: A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Lásd bővebben

„BBA-5.1.2-2015-00008 számú projekt – A NAV Bűnügyi szakterülete részére adatmentő és elemző eszközök beszerzése” – Általános adatmentő és adatelemző eszközök (szállítása, üzembe helyezése)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/105
Közzététel dátuma: 2018.06.04.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka: A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Lásd bővebben

Tájékoztató_APZ_Mérnök_keret
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/106
Közzététel dátuma: 2018.06.05.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Kft.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre: Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – „Egységes Ellátási Rendszer (EER) létrehozása és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/107
Közzététel dátuma: 2018.06.06.
Ajánlatkérő: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Rövid meghatározás:
Egységes Ellátási Rendszer (EER) tervezése és létrehozása, illetve a rendszer üzemeltetés-támogatása.
A beszerzés a Nyugdíjbiztosítás és családtámogatás korszerű, a 21. században biztonságosan használható technológiákra épülő integrált informatikai rendszerének (EER Egységes Ellátási Rendszer) kifejlesztése és bevezetése. Az átadott rendszernek támogatnia kell a fenti témakörbe eső hatósági ügyek kormányzati előírásoknak megfelelő támogatását, a kapcsolódó pénzügyi és számviteli tevékenységet, valamint az ONYF ügyfelei számára nyújtott valamennyi szolgáltatást annak figyelembevételével, hogy rendszer legyen képes min. 5000 regisztrált felhasználót, min. 750 konkurens felhasználót kiszolgálni és éves szinten min. 750 000 tranzakciót lebonyolítani.
A szerződés/rész eredetileg becsült összértéke (áfa nélkül): 4.579.895.760,- Ft
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre: Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Kiegészítő információk
I. A szerződéskötés elmaradásának indoka: Tárgyi közbeszerzési eljárásban az Ajánlatkérő által aláírt és 2018. május 2-án tartott egyeztetésen a nyertes ajánlattevő (T-Systems Magyarország Zrt.) képviselői részére átadott szerződés aláírását a nyertes ajánlattevő (T-Systems Magyarország Zrt.) az ajánlati kötöttség lejárta előtt, 2014. május 14. napján kelt levelében megtagadta.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Eléri-e célját az önkormányzati adósságrendezés? – elemzés

„Elemzés keretében összegezte és értékelte az Állami Számvevőszék az önkormányzati adósságrendezés tárgykörében lefolytatott ellenőrzések tapasztalatait, kiegészítve azokat a Magyar Államkincstártól származó önkormányzati lejárt tartozások adataiból, valamint az adósságrendezésben részt vett önkormányzatoktól bekért újabb adatokból levont következtetésekkel. Az elemzés rámutatott, hogy az adósságrendezési eljárás célkitűzései nem valósultak meg maradéktalanul. Az adósságrendezések kezdeményezésekor meglévő önkormányzati tartozásállománynak mindössze egyharmadát érvényesítették a hitelezők esetenként, a fennmaradó kétharmad rész tartozásállomány nem került be az eljárásba, ezáltal megmaradt az önkormányzatok végtelenített hitelfüggősége.”

Forrás:
Eléri-e célját az önkormányzati adósságrendezés? – elemzés; Bajnai Zsuzsanna (szerkesztő); Állami Számvevőszék; 2018. május 30. (PDF)

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a magyar e-kiskereskedelem

„545 milliárd forint: ennyi volt 2017-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma. Ezzel először szárnyalta túl az 500 milliárd forintos lélektani határt. 10 év alatt, 46 milliárd forintról 545 milliárd forintra, több mint tízszeresére nőtt a hazai internetes kiskereskedelem. Május 31-el bezárólag a webáruházak is közzétették éves beszámolójukat a 2017. évről. Az eNET immár hagyományosan az Ecommerce Hungary konferenciáján publikálta a legfrissebb adatokat a hazai e-kiskereskedelemről.

2017-ben jelentős növekedést könyvelhetett el az online kiskereskedelmi piac, 27%-kal nőtt az interneten keresztüli értékesítés forgalma a megelőző évhez képest. A hagyományos kereskedelemből is egyre nagyobb szeletet hasít ki: 2017-ben már a teljes kiskereskedelem 6,2%-a online vásárlással történt. Ez azt jelenti, hogy három év alatt több mint másfélszeresére nőtt a kiskereskedelmen belüli aránya. Ha online vásárlásról van szó, verhetetlennek tűnnek a számítástechnika, szórakoztató elektronika, ruházat és sportruházat, játék és ajándék kategóriába tartozó termékek. Évek óta ezek a termékkategóriák érik el ugyanis a legnagyobb online forgalmat. Az ötödik legnagyobb online forgalmat elérő kategória ezúttal a lakberendezés lett, ezzel hátrébb szorítva a korábban TOP 5-ben szereplő háztartási gépeket és fehérárut.

A futárok szállítják ki a csomagok összértékének legnagyobb részét
Továbbra is a futárszolgálatos kiszállítást és a készpénzes utánvétes fizetési módot nyújtják a webáruházak a vásárlóiknak a legnagyobb arányban. A megrendelések összértékének 73%-át a futárszolgálatok és a webáruházak saját futárai kézbesítették 2017-ben. A csomagok kifizetése pedig többségében (még mindig) utánvéttel történt: a megrendelések összértékének 47%-át készpénzben – noha ez a fizetési mód a legkevésbé biztonságos, ha online vásárlásról van szó; 10%-át bankkártyával fizették a futároknak.

Egyre többen vásárolnak online külföldről
Mind az online vásárlók száma, mind a vásárlási gyakoriság folyamatos növekedést mutat az elmúlt években. 2015 óta 900 000 fővel bővült az interneten vásárlók száma idehaza, ebből csak az elmúlt egy évben 300 000 fővel. A magyar online vásárlók azonban nem csak a hazai webáruházakat kedvelik. Még figyelemreméltóbb, hogy a külföldi webáruházak kínálata és csábító árai egyre több online vásárlót csalogatnak sikerrel. 2015 óta 1,5 millió főről 2,7 millió főre nőtt a külföldről is vásárlók száma Magyarországon, ebből csak az elmúlt egy évben fél millió fővel gyarapodott ez a tábor. Ennek okán az eNET idén először becsülte meg, hogy vajon milyen értékben vásárolhattak magyar internetezők külföldi webáruházakból összesen egy év alatt. 2017-ben a magyar online vásárlók hozzávetőlegesen 400 milliárd forint forgalmat generálhattak külföldi webáruházakban, ami megközelíti a 2016. évi teljes hazai online kiskereskedelem forgalmát (427 milliárd forintot). Így az interneten összesen közel 1000 milliárd forintot költöttek el a magyar online vásárlók csak a tavalyi évben. És habár ez nem mind a hazai e-kereskedőknél csapódott le, őket is – sőt az egész magyar gazdaságot – nagymértékben érinti.

Kihívásokkal teli év vége
Az eNET januárban készült kutatásában tett várakozások, miszerint a november-decemberi forgalom arányában csökkenés várható, beigazolódni látszik. Jóllehet a teljes e-kiskereskedelmi forgalom szépen bővült, az utolsó két hónap aránya elmaradt az egyel korábbi évitől. Míg 2016-ban a megrendelések értékének 31%-át adta a november-decemberi forgalom – vagyis a Black Friday és a karácsony – tavaly az év vége a teljes évi forgalom 27%-át tette ki.

Az eNET előrejelzése alapján a következő években is az eddig megszokott gyorsnak tekinthető növekedési trendek fogják jellemezni itthon az e-kiskereskedelmet, és öt év múlva a hazai internetes kiskereskedelem akár két-két és félszeresére nőhet, meghaladva ezzel az 1000 milliárdos belföldi forgalmat.”

Forrás:
Tíz év alatt tízszeresére nőtt a magyar e-kiskereskedelem; eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.; 2018. június 5.

A kínai társadalmi kreditrendszer különös valósága a mindennapokban

„Hírleveleinkben többször is foglalkoztunk a Kínában 2014-ben elindított, a maga teljességében a tervek szerint 2020-ban megvalósuló társadalmi kreditrendszerrel (TKR). A Wired oldalán újabb érdekes – némely esetben európai szemmel erősen szokatlannak tűnő – részletek derültek ki arról, hogy mit is jelent ez a mindennapi életben. A szerző emlékeztet rá, hogy sokan valóságos orwelli rémálom beteljesülését látják benne, míg a múlt heti hírlevelünkben általunk is ismertetett tanulmány szerint nem ez a fő cél. Az állampolgárok megfigyelésére és kordában tartására a kínai államberendezkedésnek számos, eddig sem titkolt eszköze van, ráadásul a TKR jelenleg inkább különböző helyi kezdeményezések „ökoszisztémájaként” írható leginkább le, nem pedig központi kezdeményezésként. A kezdeményezők és úttörők között pedig jelentős szerepet töltenek be üzleti vállalkozások, a maguk többszázmilliós ügyfélállományukkal. Mind a jelenleg ismertetett, mind a múlt heti hírlevélben bemutatott elemzés rámutat ugyanakkor arra, hogy a TKR modelljének kiépülése során elmosódnak a határok a magánszféra és a politikai színtér, az üzleti és az állami szektor, a helyi és a központi hatáskörök között, ami korántsem oszlatja el azokat az aggályokat, miszerint a jelenleg még „csak” üzleti céllal gyűjtött és felhalmozott adatok egyszer az állam kezében is hatékony eszközzé válnak a társadalmi kontroll gyakorlásában, egy „IT-alapú autoriter rendszer” kiépítésében és fenntartásában.

A Wired szakcikke szintén kitér a TKR-ben úttörő szerepet játszó, 2015-ben indult Sesam kreditrendszer bemutatására. A Sesam Creditet az Alibaba e-kereskedelmi óriás pénzügyi leányvállalata, az Ant Financial vezette be, 350-től 950 pontig értékelve ügyfelei megbízhatóságát. Mint arra az elemzés már az elején rámutat, az európai (példa kedvéért brit) gyakorlatban a hitelminősítés során csak a pénzügyi megbízhatóságot értékelik, és azt csupán hitelkártya kiadásakor vagy kölcsön nyújtásakor veszik figyelembe, a kínai gyakorlat ennél sokkal átfogóbban értékeli a helyesnek tartott viselkedést és a „szavahihetőséget”. A szerző ennek illusztrálására néhány konkrét példát mutat be – nem csak a mérésre, hanem a jutalmazásra és a büntetésre is.

Kórházi várólisták átugrása. A kínai kórházakat hatalmas bürokrácia és hosszas várólisták jellemzik. A Sesame Credit a 650 pont felei ügyfeleinek nem csak célirányos kölcsönt kínál, hanem a várakozási idő akár 60%-os csökkentését is ígéri. Ugyanakkor szankcionálhatja is például azokat a pácienseket, akik erőszakosan léptek fel egészségügyi dolgozókkal szemben, vagy olyan szolgáltatókat, amelyek illegális plasztikai sebészeti rendelőket tartottak fenn.

Büntetések a virtuális valóságból. A Sesam Credit ügyvezetője már 2015-ben kijelentette: kreditértékük lefokozására számíthatnak azok, akik napi 10 óránál többet játszanak videojátékokkal, míg jutalmazhatják azokat a gondos szülőket, akik egy rakás pelenkát vásárolnak. De a videojátékoknak ennél közvetlenebb hatása is lehet a kreditpontokra: a példában említett népszerű online játékban, miután a részvételhez hivatalos állami azonosítójukat és kreditértéküket is meg kell adniuk a versenyzőknek, csalás esetén ez utóbbiakat a rendszer akár azonnal csökkentheti, ami ezután a valós életben is nehézségeket okozhat egy későbbi hitelfelvételnél.

K-pop rajongóinak kordában tartása. A K-pop (koreai pop) fanatikus kínai rajongói nem egyszer komoly fennakadásokat okoztak a pekingi reptér működésében, amikor egy koreai sztár érkezésekor benyomultak az utasoknak fenntartott térbe, hogy mielőbb kedvencük közelében lehessenek. (Európában a K-pop csak ritkán tör át, így nehéz elképzelni, hogy Koreában, de Ázsia más részein is milyen hihetetlen népszerűségnek örvendenek a műfaj előadói.) Ezt a fajta kergeséget eddig olcsón megúszták nagy tömegük és amiatt, hogy olcsó és visszatéríthető jegyekkel legálisan is bejuthattak az egyébként számukra tiltott zónákba. Az új szabályozással a hasonló kihágásokat elkövetőket egy éves repülési tilalommal vagy más TKR-büntetéssel sújthatják, más repülőtéri garázdaságokhoz hasonlóan. (Az írás ugyan nem tér ki rá, de a „gyanús” csoportok és egyének azonosítását a közösségi hálós aktivitásuk nagymértékben megkönnyíti – egy K-pop sztár érkezésekor a megfigyelt kört elég leszűkíteni deklarált rajongóikra.)

Jutalmak társkereső oldalakon. Kínában a magas TKR-érték a párkereső oldalakon is nagy előnyt jelent. (Tegyük hozzá: a demográfiai sajátosságok miatt, miszerint a férfiak száma lényegesen meghaladja a nőkét, ez különösen súlyos szempont.) Az egyik népszerű, 140 millió (!) felhasználóval rendelkező kínai társkereső oldal (amelynek tulajdonosai között az amerikai Tinder anyavállalata is ott van) a magas Sesam Credit pontszámmal rendelkezőknek jobb láthatóságot biztosít (vagyis nagyobb eséllyel találnak rájuk), egy másik társkereső pedig feltűnő helyen jelzi is ügyfelük pontszámát, amennyiben az hozzájárul. De voltak egészen furcsa vadhajtások is. Az Alipay létrehozott egy olyan alkalmazást, amely csak nők részvételével szervez felhasználói csoportokat, de 750 kreditpont fölött férfiak is kommentálhatnak rajta. Az esetek többségében ez nyílt szexuális ajánlat volt, ami hamar a „digitális prostitúció” kategóriájába nyomta az alkalmazást (amit azóta leállítottak).

Letét nélküli bérlés. A magas kreditpont lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy letét nélkül vehessenek ki hotelszobát vagy bérelhessenek autót, ami lényegesen könnyebbé teheti a mindennapi életet Kínában. De az ellenkezőjére is van példa: helytelen viselkedéssel (mint pl. bliccelés, hamis termékleírás közzététele a neten, lefoglalt szobák igénybe nem vétele) egy kormányzati kreditrendszerben is pontokat lehet veszíteni, ami komoly utazási és szolgáltatási korlátozásokkal járhat. A kormány az utazási korlátozásokkal sújtottak nevét nyilvánosságra is hozhatja, amire éppen nemrég konkrét példa is volt.

Összejövetelek tiltása. A kormányzat Kínában a TKR-t is igénybe veszi a civil szféra feletti kontrolljának gyakorlásában, az „illegális társadalmi szervezetek” szétzúzására. A civil ügyek minisztériuma bejelentette, hogy feketelistát fog vezetni mindazokról, akik csalónak, megtévesztőnek minősített szervezetekben vesznek részt, csökkentve az ilyen személyek TKR-pontszámát. Az azonban, hogy egy szervezet legális vagy nem legális, nagymértékben politikai megfontolás kérdése. A legálisak közé ráadásul a formailag civil, de valójában a kommunista párt szervezte szervezetek is beletartoznak.

Vásárlások korlátozása. A legfelsőbb bíróság 2015 óta közzé teszi azok listáját, akik elmulasztották befizetni bírói úton kiszabott büntetésüket (milliókról van szó) a Sesam Credittel kapcsolatban. A jelenlegi gyakorlat szerint a Sesam Credit csökkenti ezen ügyfelek pontértékét, korlátozva lehetőségeiket a luxusjavak vásárlásában. (Újabb példájaként az üzleti szféra és az államhatalom közötti átjárhatóságra.) Tekintve azonban, hogy a mobilfizetés rendkívül széles körben elterjedt Kínában, a gyakran adósságban maradókat – még ha ez ma még extrém példának is tűnik – akár attól is eltilthatják, hogy reggelit vagy buszjegyet vegyenek maguknak, vagy akár munkát keressenek.”

Forrás:
The odd reality of life under China’s all-seeing credit score system; Charles Rollet; WIRED UK; 2018. június 5.
Lásd még: Sesame Credit; Wikipédia

Magyar Nemzeti Bank: növekszik a korszerű, digitális fizetési módok szerepe, de a pénzforgalmi szolgáltatások árai Magyarországon relatíve magasak

„Az év folyamán a fizikai elfogadóhelyek és a POS-terminálok száma egyaránt közel negyedével nőtt. Emellett 2017 a kényelmes és gyors érintéses technológia használatában is az áttörés éve volt, amely meghatározóvá vált a hazai kártyás fizetéseknél, a kártyás vásárlási forgalom túlnyomó része már ilyen módon bonyolódott le. Ezt elősegítette az érintéses infrastruktúra bővülése, melynek eredményeként a fizetési kártyák több mint 70, a POS terminálok 80 százaléka támogatja az új technológia használatát. Az internetes kereskedelem fejlődését jelzi a kártya fizikai jelenléte nélkül lebonyolított online fizetési kártyás tranzakciók forgalmának nagymértékű növekedése, bár ezen forgalom aránya az összes fizetési kártyás tranzakcióhoz képest továbbra is viszonylag alacsony.

A pénzforgalmi szolgáltatások árai Magyarországon más országokkal összehasonlítva, a pénzügyi tranzakciós illeték árnövelő hatását kiszűrve is relatíve magasak. Jelentős a tranzakciószámtól és a fizetési megbízás értékétől függő díjak alkalmazásának az aránya különös tekintettel az átutalásokra, amely az elektronikus pénzforgalom költségeit az azt igénybe vevők számára nagymértékben növeli. Ugyanakkor a pénzforgalmi szolgáltatók a tranzakciószámtól és értéktől független csomagárazást más európai országoknál kisebb arányban alkalmazzák. Az MNB 2018-ban részletes elemzést készít a pénzforgalmi szolgáltatások árazásáról, és párbeszédet kezdeményez a pénzforgalmi piac szereplőivel arról, hogy milyen lépésekkel érhető el már rövid távon az ügyfelek számára kedvezőbb, az elektronikus műveletek használatát ösztönző árazás Magyarországon.

Az azonnali fizetési rendszer létrehozása minden érintett közös érdeke, a rendszerre épülő szolgáltatásokkal jelentős mennyiségű készpénzes tranzakció elektronizálása válik lehetővé. A középtávon nemzetközi szinten is széleskörben azonnalivá váló pénzforgalom számos gazdasági folyamat modernizálását teszi lehetővé. 2017-ben a GIRO Zrt. megkezdte az azonnali fizetéseket feldolgozó központi infrastruktúra és a kiegészítő szolgáltatásokat támogató további rendszerek létrehozását, ezzel párhuzamosan pedig a csatlakozó pénzforgalmi szolgáltatóknál is elindultak a fejlesztések. Év végén az MNB elfogadta és közzétette az azonnali fizetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint nyilvánossá váltak a rendszer működésének részleteit leíró szabálykönyvek is. A rendszer biztonságos, megbízható működését támogató likviditáskezelési keretrendszer véglegesítése is folyamatban van.

Az azonnali fizetési rendszerrel megvalósuló valós idejű pénzforgalom hatékonyabbá teszi a pénzügyi szektor működését, valamint növeli a gazdaság versenyképességét. A minél kedvezőbb nemzetgazdasági hatások eléréséhez olyan széleskörben használható fizetési megoldásokra van szükség, amelyek a fizetési helyzetek túlnyomó többségében biztosítják az azonnali fizetés lehetőségét. A központi rendszer funkciói (pl. a számlaazonosítóként használható mobilszámok és e-mail címek, illetve a fizetési kérelem üzenetek) támogatják a modern fizetési szolgáltatások fejlesztését. Az MNB és a piac közös érdeke, hogy e szolgáltatások az ügyfelek számára olcsók legyenek, az árazás szerkezete pedig a tranzakciószám jelentős növekedését ösztönözze. A szükséges beruházások megtérülését nem a magas áraknak, hanem a megjelenő új tranzakciós forgalomnak kell biztosítania. Az MNB határozott elvárása, hogy a piaci szereplőknél már az induláskor elérhetőek legyenek nyílt szabványokon alapuló, átjárható, egyszerűen kezelhető és biztonságos azonnali fizetési megoldások.

Az elmúlt évek technológiai innovációja révén elméletben lehetővé vált, hogy a jegybankok digitális formában is teremtsenek széles körben elérhető jegybankpénzt. A digitális jegybankpénz bevezetése alapvetően változtatná meg a pénzügyi közvetítő szektor működését és több szempontból érinti a központi bankok feladatkörét. Az érintett jegybanki területek közé tartozik a pénzforgalom, amelynek hatékonysága nőhet az új típusú jegybankpénz forgalomba hozatalával, mert a készpénz költséges előállítása és kezelése helyett a digitális formátum társadalmi szinten megtakarítást eredményezhet. Azonban számos kihívás és kockázat is felmerül, nemcsak a pénzforgalom, de a monetáris politika és pénzügyi stabilitás szempontjából is. Az MNB, összhangban többek között az angol, a dán, a svéd jegybank vagy az Európai Központi Bank elemzési munkájával szakmai szempontból fontosnak tartja a kérdés megalapozott vizsgálatát.

Az elmúlt években egyre több virtuális pénz jelent meg, amely központi kibocsátó és működtető intézmény nélkül, legtöbbször a blokklánc technológia felhasználásával a jelenlegi pénzügyi szektortól független szolgáltatásokat kínál…az MNB, együttműködve más állami szereplőkkel, a nemzetközi tendenciákat követve folyamatosan vizsgálja azt a kérdést, hogy kell-e és ha igen, akkor milyen módon szabályozni a virtuális pénzek működését…”

Forrás:
Fizetési rendszer jelentés 2018; Magyar Nemzeti Bank; 2018. június 7. (PDF)

Ha a kör bezárul – a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei

„Elképzelte már, hogy milyen lenne a világ hulladék nélkül? Tudta, hogy becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán egy százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után? És hogy mi történik a többi 99 százalékkal? Hogy a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak? Ez a koncepció nem más, mint a körforgásos gazdaság, amely a fenntarthatóságot kereső új fogyasztók, az egyre kritikusabban csökkenő nyersanyagkészletek, és a negyedik ipari forradalom részeként óriási áttöréseket hozó új technológiai megoldásoknak köszönhetően az elmúlt években az akadémiai kutatásokból átszivárgott a nagyvállalatok stratégiáiba. Nem csoda, hogy Kínától Európáig számos kormány tesz erőfeszítéseket a körforgásos gazdasági átállás elősegítésére, mind támogatások, mind szabályozások formájában.

A körforgásos gazdaság egy olyan rendszer, amelyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei egyben a jövő alapanyagai. Azért körforgásos, mert a mai – jellemzően lineáris – rendszerrel szemben, amikor a termékeket legyártjuk, felhasználjuk, majd kidobjuk, a körforgásos gazdaságban a termékek a kuka helyett – azonos, vagy feldolgozott formában – visszakerülnek a gyártásba. Azonnal eszünkbe juthat az újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés, és számos további példa az elmúlt évekből. Ezek az eszközök mindenképpen mérföldkövek voltak abban, ahogy a hulladékokhoz viszonyulunk, de – az anyagok időbeli elhasználódása, és a felhasználási lehetőségek korlátozottsága miatt – önmagukban nem jelentenek megoldást: olyan hosszú távú gondolkodásra van szükség, mely biztosítja, hogy már a terméktervezés folyamatában tudjuk azt, hogy mi lesz a termékből, miután a felhasználó megválik tőle.

A körforgásos gazdaság tehát több, mint újrahasznosítás – egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás
folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára. Hogy a példák magukért beszéljenek, 6+1 iparág körforgásos gazdasági kezdeményezéseit
mutatjuk be hazánkból és a nagyvilágból…Többek között megvizsgáljuk

  • Hogyan csökkenhet a hulladék és lehet hatékonyabb a karbantartás a dolgok internete (IoT) és az adatelemzés segítségével?
  • Jobban válogatnak-e hulladékot a robotok, mint az emberek?
  • Milyen újdonságokat hoz az additív gyártás és 3D-nyomtatás az anyagfelhasználásba?
  • Hol tart ma az anyagtechnológia az anyagok újrahasznosításában?

…”

Forrás:
Ha a kör bezárul – a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei; PwC Magyarország; 2018. június 7. (PDF)