Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Gyorsabb közigazgatási ügyintézés a felhőből: immár 36 szakrendszer számára biztosít felhő alapú szolgáltatást a Kormányzati Adatközpont

„Gyorsabbá és már elektronikusan is elérhetővé vált számos közigazgatási ügy intézése annak köszönhetően, hogy immár 36 szakrendszer számára biztosít felhő alapú szolgáltatást a Kormányzati Adatközpont. A kormányzati és közigazgatási intézmények, ezen keresztül például a kormányablakokban intézhető ügyek számára magas rendelkezésre állású adatközpont,
hosztingszolgáltatás és felhőtechnológia vált elérhetővé. A fejlesztés, mely 16,322 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásból valósul meg – összhangban a Belügyminisztérium e-közigazgatás megvalósítását célzó tevékenységével – megreformálja az államigazgatási folyamatokat. Segítségével az állampolgárok számára az ügyintézés gazdaságosabbá válik.

Az uniós finanszírozású projekt eredményeként kiépült Kormányzati Adatközpont (KAK) egy bővíthető, felhő alapú és hoszting szolgáltatásokat is nyújtó, korszerű informatikai géptermi infrastruktúra 1531 m2 alapterületen, amely a legmagasabb biztonsági szintet igénylő rendszerek számára is megfelelő elhelyezést biztosít. A kapacitása közel 8000 terabyte, melynek nagyságát jól érzékelteti, hogy ez 77 millió Révai Nagy Lexikona teljes adattartalmának felel meg.

A KAK hoszting 731 m2 területen önálló, elkülönült környezet, amely képes az ügyfelek által igényelt, jellemzően speciális eszközök, speciális beállítások igényeinek kielégítésére. A hosztingszolgáltatás elsősorban a NAV és az Államkincstár géptermi konszolidációja számára biztosít megbízható, redundáns környezetet.

A beruházásnak köszönhetően kiépült a KAK Felhő, amely korszerű informatikai infrastruktúraszolgáltatásokat nyújt, annak érdekében, hogy a létrejövő e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az új rendszerek létrehozási ideje csökkenjen, az üzemeltetési költségek csökkenése mellett. Az így kialakított alapinfrastruktúra a sokszor elavult szervereket váltja ki, virtualizációt biztosítva. A KAK Felhő biztosítja többek között a nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyigazolvány-, lakcím-, útlevél-nyilvántartások, a kormányhivatalokban használt rendszerek számára is a korszerű hátteret.

A beruházás a „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” – KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00005 azonosító számú projekt keretében valósul meg. A 16,322 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével létrejött projektet a Széchenyi 2020 program keretében valósítja meg a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) alkotta konzorcium.”

Forrás:
Gyorsabb közigazgatási ügyintézés a felhőből; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.); 2019. július 9.

Száznapos kihívás a közszolgálati innováció eszközeként – pezsdítő változások a brit közszolgáltatásokban

„A Nesta innovációs alapítvány saját oldalán jelentette meg esettanulmányokra alapozott jelentését „Szikrázó változások a közszférában: a Száznapos Kihívás” (Sparking change in public systems: The 100 Day Challenge) címmel. Az alapítvány kebelén működő munkacsoport, amely a közemberek kreatívitásának kibontakoztatására alapozott változásoktól vár eredményeket a közigazgatás és a közszolgáltatások megújításában (People Powered Results, PPR), száznapos kihívások formájában tűzte ki célul ha egyelőre nem is a teljes közszféra, de azon belül az egészségügy és a szociális ellátások gyakorlatias jobbítását. A PPR projektek során a résztvevők úttörő jelentőségű, innovatív megközelítéssel kívánnak változásokat elérni összetett rendszerekben úgy, hogy azok okosabban és együttműködőbben működjenek, az állampolgárok és a szolgáltatásokat közvetlenül nyújtók (front-line practioners) széleskörű bevonásával. Az ő tapasztalataik egyedülállóak a tekintetben, hogy hogyan is működnek a rendszerek a gyakorlatban, mégis gyakran alig van befolyásuk és felelősségük a változásokban. A PPR megközelítésben az ő minél szorosabb összekapcsolásuk és felhatalmazásuk (empowering) áll a középpontban.

A száznapos kihívás a PPR-en belül egy olyan strukturált és gyors innovációs folyamatot jelent, amelyet felkészítő támogatással (coaching) ötvöznek a hagyományos, fentről lefelé haladó (top-down) változások kiegészítésére. A módszer új munkamódszert kínál, lehetővé téve a frontvonali munkatársak együttműködését és gyors tapasztalatcseréjét rövid távon is kimutatható eredmények elérése érdekében. A lentről felfelé irányuló (bottom-up) változások hajtóerejének kiaknázása mellett a vezetőket is bevonják a folyamatba, mobilizálva őket a valós idejű és ütemes változások elérése érdekében. A száznapos kihívások intenzív együttműködési és cselekvési szakaszokra bomlanak, támogatva a vezetőket abban, hogy hosszú távú stratégiájuk megvalósítása során mérhető részeredményeket mutathassanak fel. A frontvonali munkatársak és a polgárok ambiciózus célokat tűznek ki maguk elé, kreatív megoldásokat fejlesztve és valós körülmények között tesztelve azokat. A száznapos kihívás módszertana különösen eredményes összetett rendszerek és bonyolult megoldandó kérdések esetén, amikor szervezeti és szakterületi határokat átívelő együttműködésre van szükség.

A jelentés 30 olyan kezdeményezést tekint át, amelyek a PPR és a száznapos kihívások jegyében valósultak meg az egészségügyi és szociális ellátások területén az Egyesült Királyságban. A valós életből vett tapasztalatok alapján a sikernek öt fontos tényezőjét azonosították:

  • Lokalitás – a változásokhoz az adott hely sajátosságaihoz szabott megközelítés alkalmazása.
  • Részvétel – a szolgáltatást nyújtók és az azt igénybe vevők bevonása közös munkába.
  • Ütemesség – gyors tesztelés, gyors tanulás.
  • Cselekvés – ötletek egész sorának tesztelése valós körülmények között.
  • Eredmények – látható eredmények az emberek életének javulásában.

Ahhoz, hogy a szolgáltatást nyújtók és az azt igénybe vevők szintjén gyorsan születhessenek innovatív eredmények, a folyamat során nyolc kiemelt feltételt kell biztosítani:

  • Felkészítő támogatás (coaching). A legjobb ötletek néha onnan jönnek, hogy megkérdezzük az embereket és segítjük őket abban, hogy új utakat keressenek és találjanak, ahelyett, hogy előre megmondanánk nekik ezeket.
  • Adatok. Az előrehaladás kimutatásához fontos tudnunk, honnan indulunk, és hogy jó irányba tartunk-e. Ennek kimutatásához adatokra és információkra van szükségünk.
    Kísérletezés. A fókusz a cselekvésre irányul, az ötletek valós idejű és iteratív tesztelésére.
  • Sürgősség. A száznapos időkeret sürgetőleg hat és biztosítja a lendület fenntartását, ugyanakkor elegendő időt biztosít ambiciózus célok megfogalmazására és új megközelítések tesztelésére.
  • Vezetői támogatás. Minden munkacsoportnak szüksége van egy szervezeti vezető támogatására, aki biztosítja, hogy a tapasztalatok és a meglátások hasznosulni tudjanak a hosszútávú stratégiai tervezésben. A megközelítés kifejezetten támogatja, hogy a vezetők más szervezeti egységek munkatársaival is együtt dolgozzanak, és hogy számolják fel a szükségtelen akadályokat a szolgáltatásokat különböző területeken nyújtók között.
  • Engedély. A száznapos kihívás során a szolgáltatást nyújtók engedélyt kapnak arra, hogy kísérletezzenek az ötletekkel, és ötlettulajdonosi felelősséggel járjanak el ennek során.
  • Vegyes kötődésű munkacsoportok. A megközelítés támogatja a különböző szervezetekhez és közösségekhez tartozók együttműködését, beleértve az adott területek önkénteseit is. Az eltérő hátterű és nézőpontú emberek közös munkája robusztusabb lesz, és lehetővé teszi a problémák holisztikus megközelítését.
  • Célok. A módszertan támogatja a munkacsoportokat abban, hogy saját ambiciózus célokat fogalmazzanak meg, speciális embercsoportokra és várt eredményekre fókuszálva. Ez kellő teret biztosít arra, hogy a résztvevőket egyesítse és motiválja egy közös eredmény érdekében.

A száznapos kihívások megoldása során az eredmények több szinten is jelentkeznek. A jéghegy csúcsát azok a látható változások jelentik, amelyek mérhető változásokat jeleznek alapvető mérőszámokban és klinikai mutatókban. Ezzel együtt a kezdeményezések mélyreható kulturális és gondolkodásmódbeli változásokat is eredményezhetnek, közvetve pedig jótékony hatást gyakorolhatnak a népesség és a közösségek egészére is, életkörülményeik javítása révén.”

Forrás:
Sparking change in public systems: The 100 Day Challenge; Nesta; 2019. július 15.
Sparking change in public systems: The 100 Day Challenge; Nesta, People Powered Results; 2019. július 5. (PDF)
Lásd még:
Rapid Results Institute
„The Rapid Results Institute unleashes the power of front-line teams to create transformative impact on a variety of complex societal issues.”

A transzformációs (DX) projektek sikertényezői

„A vállalati környezetben az elmúlt évtized a szervezetek gyökeres átalakítását ígérő és a háttér-informatikai eszközök cseréjén messze túlmutató, nagyszabású átalakítási projektekről szólt. A globális szoftvergyártók és tanácsadó cégek időtálló üzleti modellek ígéretével kecsegtették a cégeket, az ilyen projektek azonban jelentős terjedelmük, többszállítós kialakításuk és a szervezetre gyakorolt átfogó hatásuk komplexitásába torkollottak. Ez pénzügyi problémákhoz, csúszásokhoz, néhány esetben a projekt teljes kudarcához vezetett.A komplex transzformációs projektekben Európa-szerte olyan sikertényezőket azonosítottunk, amelyekről a téma gazdag szakirodalmában korábban nem olvastunk.

Ezen projekteknél nem egyszerű a kudarc, illetve a siker meghatározása. Sikernek tekinthető-e, ha egy komplex átalakítási projekt a tervezett költségvetés többszöröséért és az eredeti határidő jelentős túllépésével valósul meg?

Rendkívül fontos, hogy a tervezett előnyök realizálását mutató keretrendszer révén a projekt megtérülése folyamatosan nyomon követhető legyen. Egy előre kialakított kilépési feltételrendszer segítségével elkerülhető, hogy a projekt elszakadjon az eredeti céloktól. Valamennyi taktikai döntés kihatással van a megtérülési tervre és az eredeti célkitűzésekre. Mondhatjuk: ha halott lovon lovagolsz, szállj le róla! De miért kellene ezt tennünk, ha elkerülhető?

A legtöbb átalakítási projekt a stratégiai célkitűzések és a kidolgozott megtérülési terv bemutatásával indul. A következő lépés a jövőkép mérhető, csoportos és egyéni teljesítménymutatókra bontása és a kilépési paraméterek meghatározása kell hogy legyen. A projekten dogozó embereknek fel kell ismerniük saját, a napi rutinon túli „miértjüket”. Mi a közös küldetésünk? Milyen stratégiai célt szolgál az elvégzett munka? Célszerű megfogalmazni egy egyszerű, egymondatos célt, amely valamennyi projekttevékenységre alkalmazható.

Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az átalakított cégnek a régi ügyfeleket is ki kell szolgálnia. Az új működési modell tervezete bemenetként szolgál az adattranszformáció tervezéséhez. Ezért egy idő után az adatok elkerülhetetlenül a projekt szűk keresztmetszetévé válnak. Az adatmigráció, az adattisztítás vagy a termékátalakítás kapcsán jelentkező apró kompromisszumok és hibák súlyos problémákat okozhatnak a végrehajtás során. Nem szabad alábecsülni az adatok fontosságát.

Nem láttunk példát arra, hogy a gondos és alapos tervezés feleslegesnek bizonyult volna. Az átalakítási projektek a természetükből fakadóan összetettek.
Több szervezeti egységet és számos külső szállítót érintenek, ezek függőségek bonyolult láncolatát képzik. A főbb szállítókkal folytatott szerződéses tárgyalások döntő momentumok a projektben. A megvalósítás során a zökkenőmentes együttműködést az biztosítja, ha sikerül kölcsönösen előnyös megállapodást elérni a közös tervezéssel, a hatáskör meghatározásával, a szerepek és felelősségek pontos kijelölésével és a pénzügyekkel kapcsolatban.

Nem éri meg elsietni a kick-off megbeszélést. A projekttervezésre szánt minden pluszóra, minden nap legalább kétszeresen megtérül a költségek és az időráfordítás tekintetében.

Figyelembe kell venni, hogy egy szervezet csak akkor lehet sikeres, ha a vezetője élvezi a dolgozók bizalmát. A munkatársaknak egy percig sem szabad azt érezniük, hogy a projekt érdekében végzett munkájuknak nincs értelme. A gyors döntéshozatal és a transzparens kommunikáció segítségével fenntartható a vezetés iránti törékeny bizalom. Ha a döntések és a kommunikáció nem átláthatóak és nem igazodnak az eredeti célokhoz, akkor a projekt tagjai a Pequod hajó legénységének érezhetik magukat, a projektvezetésben pedig Ahab kapitányt láthatják.

A projektnek rendszeresen üzleti értéket is kell teremtenie, különben az új prioritásokat generáló piaci változások, az egyéni vagy szervezeti célok változásai miatt a stakeholderek elveszíthetik a türelmüket. A versenyképes szervezetek dinamikus környezetben működnek. Az érdekelteknek és a projektben részt vevőknek előre látható célokra kell összpontosítaniuk. Maximum hat hónapos etapokból álló tervet készítsünk, amely a sikeres mérföldkövek megünneplésével biztosítja a motiváció fenntartását.

A szervezetet érintő kérdések között tekintettel kell lenni arra is, hogy a vállalatot csak úgy lehet átalakítani, ha az összes érdekelt felet azonos célok elérésére ösztönözzük. Az összhang hiánya közvetett vagy rejtett következményekkel járhat, és a szervezeten lassan és csendesen végiggyűrűzve rombolhatja a csapatszellemet, az elkötelezettséget. A menedzsment ösztönzésének nemcsak a végső, hanem a projekt teljes időtartamához kell igazodnia.

Figyelni kell továbbá arra, hogy mekkora változást képes egy szervezet adott idő alatt befogadni és végrehajtani. A változásra való képességet mindig a szűk keresztmetszetek határozzák meg. Ezek a gátak nem feltétlenül a projektszervezeten belül jelentkeznek. Mindenképpen fontos, hogy felismerjük és mérlegeljük a sávszélesség korlátait a tervezési szakaszban.

Elengedhetetlen a szervezeti középvezetők bevonása és motiválása, hiszen ők tudják, hogy mit kell transzformálni. A cég múltjának és jelenének ismerete nem érhető el a munkaerőpiacon, gyakran ők válnak a változás legszűkebb keresztmetszetévé.

Ismerjük fel mindemellett az egyes projektidőszakokat, amelyekben az erőforrás mennyisége és minősége segíti az előrehaladást. A nagyvállalati környezetben megvalósuló transzformációs projekt „people business”. A siker mindenekelőtt a dolgozók teljesítményétől és hatékony együttműködésétől függ.”

Forrás:
A transzformációs projektek sikertényezői; Kiss Dániel, Zaránd Miklós; Világgazdaság; 2019. július 15. és PwC Magyarország
(Kiss Dániel, a PwC Magyarország igazgatója – Zaránd Miklós, a PwC Magyarország igazgatója)

Közigazgatás, politika

Megjelent a Magyar Falu Program két újabb pályázatának eredménye

„A Miniszterelnökség közzétette a Magyar Falu Program két újabb pályázatának eredményét – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton, a XX. Mesztegnyői Rétesfesztivál és falunapon tartott sajtótájékoztatóján.

Gyopáros Alpár elmondta, hogy az ötezer lélekszám alatti falvakban 186 orvosi rendelő épülhet vagy újulhat meg, összesen 4 milliárd forint értékben, illetve 778 kistelepülésen nyílik lehetőség orvosi eszközök beszerzésére, összesen 2 milliárd forint értékben.

A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a Magyar Falu Program keretében február vége óta hat pályázati kiírás jelent meg. Az első két pályázaton – amelyek révén egyházi és önkormányzati közösségi tereket fejleszthettek a falvak – csaknem ezer kistelepülés nyert összesen 13 milliárd forintnyi támogatást.

Ezeket követte az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó további három kiírás: orvosi szolgálati házak építésére, orvosi rendelők fejlesztésére, építésére, továbbá orvosi rendelők eszközállományának megújítására. Ezek közül kettő esetében lejárt a beadási határidő, a mintegy ezer nyertest tartalmazó lista szombaton jelent meg a kormany.hu oldalon – tette hozzá.

Gyopáros Alpár beszámolója szerint az orvosi eszközök beszerzésére kiírt pályázaton, amelyen 1-től 5 millió forintig lehetett támogatáshoz jutni, csaknem minden jelentkező nyert, a 2 milliárd forintos keret szinte teljesen elégnek bizonyult.

Az orvosi rendelők építésére, felújítására meghirdetett pályázaton a jelentkezőknek csak mintegy fele juthat támogatáshoz. “Mivel itt ekkora volt az érdeklődés, már most ígérni tudom, hogy jövőre újra kiírjuk ezt a pályázatot” – mondta Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy a Magyar Falu Programban fut még egy hatodik pályázat is, augusztusi beadási határidővel, amelyben óvodák építésére, fejlesztésére, férőhely bővítésére tudnak pályázni támogatásért a kistelepülések a rendelkezésre álló 5 milliárd forintos keretből. Hamarosan újabb felhívásokat tesznek közzé.

Gyopáros Alpár kiemelte, hogy a program indulásakor tettek egy ígéretet: gyors lesz a pályázatok lebonyolítása és a nyertesek forráshoz juttatása, hiszen az építőipari árak folyamatosan emelkednek.

Cél, hogy minél előbb forráshoz jussanak a nyertesek, a 100 százalékos támogatást élvező terveik megvalósításához – mondta, hangsúlyozva, hogy a vállalást, miszerint a beadási határidőtől számítva 60 napon belül eredményt hirdetnek, eddig tudták tartani.

“További jó hír, hogy a támogatói okiratok kiadását követően öt napon belül a nyertes pályázó számlájára kerül a támogatási összeg” – tette hozzá, példaként említve az első körben közösségi terek fejlesztésére, rendezvények szervezésére, eszközök beszerzésére 22,5 millió forintos támogatást elnyerő Mesztegnyőt, amelynek számlájára már megérkezett az összeg.

Móring József Attila (KDNP) országgyűlési képviselő arról beszélt, a pályázatok iránti érdeklődés mutatja, sikerült megtalálni a legfontosabb támogatni való célokat, amelyek hozzájárulnak a kistelepülések népességmegtartó erejének, a helyiek komfortérzetének javításához. Elmondta, hogy a választókörzetében orvosi eszközbeszerzésre 40 millió forintot nyert 14 kistelepülés, és 85 millió forint értékben négy orvosi rendelő újulhat meg…”

Forrás:
Megjelent a Magyar Falu Program két újabb pályázatának eredménye; Miniszterelnökség; 2019. július 20.
Orvosi rendelő döntési lista – Magyar Falu Program (PDF)
Orvosi eszköz – döntési lista – Magyar Falu Program (PDF)

Robbanásszerűen nőtt a kórházak adóssága

„Júniusban 5,6 milliárd forinttal gyarapodott a költségvetési intézményként gazdálkodó kórházak lejárt adóssága, ennek eredményeként az első félévben felgyűlt tartozásállomány megközelítette a 43 milliárd forintot a MÁK friss adatai szerint.

A tartozások szerkezete a fizetési hajlandóság romlását jelezi: az összes adósság több mint 40 százaléka, 17,6 milliárd forintnyi számla fizetési határideje több mint két hónapja lejárt, további 21 százalékot is már több mint 30 nappal korábban teljesíteni kellett volna. A 2019-es évet 15 milliárdos adóssággal indító kórházak 6 hónap alatt mintegy 28 milliárd plusz tartozást halmoztak föl – a növekedés havonta átlagosan 4,6 milliárd forint volt, míg 2018-ban 3,5 milliárd, 2017-ben 3 milliárd forint volt.

Az adósságok júniusi “elszállása” már csak azért is figyelemre méltó, mert ebben az időszakban jellemzően éppen hogy rendszerint megtorpan a növekedés, 2018-ban az átlagos 3,5 milliárd helyett júniusban 1,3 milliárddal, 2017-ben az átlagos 3 milliárd helyett 1,2 milliárddal nőtt a kórházak tartozása.

A mostani, 43 milliárdos adósságszintet tavaly csak szeptember közepére érték el a kórházak, így most gyakorlatilag 2,5 hónappal “előbbre” tartunk, mint egy évvel ezelőtt. A 40 milliárd forint fölötti adósságról egy hónapja szakértők már úgy vélték, ez az az összeg, ami már mindenkinek fájni fog.

Durvuló bérverseny áll a háttérben?
Az adósságállomány brutális megugrását, az ilyenkor szokásos megtorpanás helyett többen is az orvoshiány miatt a forrásokat felemésztő bérversennyel magyarázzák. Hallani olyan véleményt is, hogy a júliustól beharangozott új finanszírozási rendszerre való felkészülésként álltak le a kifizetések. A beszállító cégek mindenesetre egyre fájdalmasabban érzik a saját bőrükön, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint tavaly ilyenkor – kommentálta az adatokat lapunknak a beszállítókat képviselő egyik szakmai-érdekvédelmi szervezet, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László. Információi szerint a cégek hiába próbálják kicsikarni a kifizetést, a kórházigazgatóktól azt a tájékoztatást kapják, hogy nincs pénz.

Még mindig hiányzik a szakmai koncepció
A bérverseny, pontosabban a bérjellegű kifizetések megugrása valóban egy lehetséges magyarázat az adósságrobbanásra, manapság tényleg bármekkora összeget megfizetnek a kórházak a külsős orvosoknak, azért, hogy az ellátás működjön, ugyanakkor ezt a teljesítési adatokkal is össze kellene vetni – mondta a Napi.hu-nak Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) leköszönő elnök. A bérverseny kordában tartására az EGVE már öt éve javaslatot készített annak érdekében, hogy az összegek ne léphessenek át egy bizonyos plafont, azonban az elképzelést nem sikerült megvalósítani. Molnár Attila szerint egyfajta hatósági árszint ebben megoldást hozhatna.

A legnagyobb baj azonban a szakember szerint az, hogy még mindig nincs egy olyan szakmai koncepció vagy program, ami alapján pontosan ki lehetne jelenteni, hogy mennyi plusz forrásra lenne szüksége az ágazatnak, azt mire kellene fordítani és ez milyen eredményt hozhatna. Így nem lehet több forrást kérni – hangsúlyozta Molnár Attila.

Nincsenek érdemi lépések a hbcs-korrekció (homogén betegségcsoport, ami alapján a finanszírozást kapják a kórházak) érdekében, pedig bőven lennének olyan módszerek, automatizmusok, amivel be lehet azonosítani és nyomon követni az ellátásokat, pontosan mérni, melyikből mennyit végeznek el. Egy korrekt mérési rendszer pedig a költségekről is megbízható képet nyújtana, és átláthatóvá tenné, hol, mekkora plusz forrást igényel a rendszer. Annyi azonban már most is látszik, hogy a reális költségük alatt finanszírozott, ezért veszteséget, adósságot termelő ellátások kiigazítására a 2020-as egészségügyi büdzsé nem nyújt fedezetet – jegyezte meg Molnár Attila.

Mi a kormány szándéka, hogy engedi az adósság felfutását?
Rásky szerint az a tény, hogy idén ennyire engedték “elfutni” az adósságot, azt vetíti előre, hogy a kormánynak megint kapkodnia kell az év végén, ráadásul, ha az előző évek szintjére akarja év végére visszaszorítani az adósságot, akkor lényegesen több pénzt kell majd pluszforrásként az intézményeken keresztül a cégekhez juttatnia. Az évközi konszolidáció elmaradása, a helyzet rendezésével kapcsolatos késlekedés pedig felesleges izgalmakat kelt a beszállítók körében. Mint fogalmazott, ha egy kormány négy éve ugyanazokat a rossz válaszokat adja ugyanazokra kérdésekre, felvetődik, hogy vajon egyáltalán létezik-e komoly kormányzati szándék a adósságprobléma megoldására.

Van abban valami törvényszerűség, hogy a konszolidáció hírére megugrik az adósság, ilyenkor ugyanis mindenki saját pozícióját erősítendő, többet szeretne kapni a várható támogatásból, egyelőre azonban sem a konszolidációra, sem a finanszírozás belengetett átalakításra nincsenek jelek – erősítette meg kérdésére Molnár Attila, az GVE leköszönő elnöke.

Nem kelt meglepetést az éllovasok listája
A kórházankénti adósságlista nem tartogat különösebb meglepetéseket: a két éllovas változatlanul a Péterfy Sándor utcai kórház és a Honvédkórház, az előbbi 3,3 az utóbbi csaknem 3 milliárdos adóssággal. A Péterfy júniusi növekménye 262, a Honvédkórházé 288 millió forint volt. A fekvőbeteg-ellátásban részt vevő egyetemek közül csaknem 2 milliárdos az adóssága a Debreceni Egyetemnek, 1,3 milliárd forintnyi tartozás halmozódott fel a Szegedi Tudományegyetemen, 1,2 milliárd a Pécsi Tudományegyetemen. A Semmelweis Egyetem gyakorlatilag adósságmentes.

Az országos intézetek közül a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben lépte át a tartozás értéke az egymilliárdot. A nagy megyei kórházak közül a Békés megyeiben 1,8 milliárd forinton, a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiben 1,6 milliárdon, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiben 1,4 milliárdon, a Csongrád megyeiben 1,1 milliárd forinton állt az adósságmutató június végére.

A nagy ellátási területtel rendelkező fővárosi nagykórházak közül a Dél-pesti Centrumkórház (korábban egyesített Szent László Szent István kórház) csaknem 1,6 milliárddal, az Észak-Közép-Budai Centrumként szereplő Szent János kórház több mint 1,6 milliárddal, a Dél-pesti Jahn Ferenc kórház 1,2 milliárddal, a Bajcsy kórház pedig 1 milliárddal tartozott a beszállítóinak.

A nemzeti Népegészségügyi Központ június végi adóssága 1,4 milliárd forintra rúgott.”

Forrás:
Ez már mindenkinek fájni fog – robbanásszerűen nőtt a kórházak adóssága; Szepesi Anita; Napi.hu; 2019. július 19.

Húszszázaléknyi szakdolgozó hiányzik az egészségügyből

„A KSH adatai szerint az egészségügyben 5 százalék körüli a szakemberek hiánya, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése viszont a KSH adatainál kétszer-háromszor több üres álláshelyről tanúskodik.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai egészségügy szakemberhiánya meghaladja az 5 százalékot. A 185 ezer álláshelyen 42 ezer orvos és 104 ezer szakápoló dolgozik. A KSH adatai szerint az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozói álláshelyeknek pedig a 3,4 százaléka betöltetlen. A legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvoshiány 6,2 százalékra rúg, a szakdolgozói állásoknak pedig több mint az 5 százaléka áll üresen.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése viszont a KSH adatainál kétszer, háromszor nagyobb szakemberhiányról tanúskodik.
„A legnagyobb szakemberhiány a közép-magyarországi régióban és Nyugat-Magyarországon érezhető – reagált a KSH adataira Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. – A főváros és a nagyobb városok a leginkább érintettek, ahol a legtöbb munkalehetőség van, és más ágazatok elcsábítják az egészségügyi pályáról a kollégákat.”

A szakmai szervezet tavaly készült országos felmérése szerint, amelyben a hazai fekvőbeteg-ellátók fele megszólalt, az ápolásvezetők 15-20 százalékos szakdolgozói hiányról számoltak be. A válaszadóknak csupán a 4 százaléka gondolta megfelelőnek a szakdolgozói létszámot, a helyzet a legtöbb válaszadó szerint öt éven belül kritikussá válhat a nyugdíjba vonulók és a pályakezdők hiánya miatt. A megkérdezettek több mint 61 százaléka kritikus pontként említette a túlmunka elrendelését, amelyet több intézményben nem tudnak kigazdálkodni.

A válaszadók 88 százaléka nem ért egyet a „bérnővérek” alkalmazásával sem a betegbiztonság, a felelősségi viszonyok, a lojalitás és a bérfeszültség miatt, így 73 százalékuk nem is alkalmazza őket – hangsúlyozta Balogh Zoltán.”

Forrás:
Húszszázaléknyi szakdolgozó hiányzik az egészségügyből; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2019. július 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Nemzetközi érdeklődés a magyar online adóbehajtási megoldások iránt

„Egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés a magyar gazdaságfehérítő találmányok iránt. Ezek alapos tanulmányozása állt a szaúd-arábiai adóhivatal vezetőiből álló magas rangú küldöttség háromnapos budapesti látogatásának a középpontjában, amely szerdán ért véget – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.
Magyarországon az adócsökkentések ellenére folyamatosan nő az államkassza bevétele, e látszólagos ellentmondás egyik legfőbb magyarázata a gazdaság fehéredése, amelyet még az Európai Bizottság is kiemelt, amikor az úgyneveztt adórésről szóló tanulmányában elismerte, hogy szükség van az áfacsalás elleni magyar találmányokra – magyarázta Izer Norbert.

Az államtitkár szerint a feketegazdaság elleni eredményes küzdelem híre egyre távolabbi országokba is eljut. Az idén már Kolumbia figyelmét is felkeltette a magyar online pénztárgép gazdaságfehérítő hatása. A görögök áprilisban tanulmányozták a rendszert, így nem kizárt, hogy hamarosan magyar szisztémájú pénztárgépekbe üthetik bevételeiket a görög boltosok is. Most pedig Szaúd-Arábia, egy teljesen más költségvetési szerkezettel bíró ország érdeklődik az online megoldásaink iránt – hangsúlyozta az államtitkár.

“Míg hazánkban a költségvetés állami bevételének 95 százalékát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal biztosítja az adók beszedésével, addig az ázsiai országban a költségvetés bevételek 80 százaléka nyersolaj exportból származik. Szaúd-Arábia az általános forgalmi adót is csak tavaly vezette be” – ismertette Izer Norbert.

Suhail Abannmi, a szaúd-arábiai adóhivatal vezetője elmondta, hogy a cél nemcsak az, hogy a 2018-ban bevezetett áfát megfizessék az államkasszának a gazdasági élet szereplői, hanem az is, hogy a szaúdi hivatal is segítse az adózókat olyan digitális szolgáltatással, amely az adókötelezettségeik teljesítését a lehető legkönnyebbé teszik.

Izer Norbert szerint a hazai eredmények meggyőzőek, hiszen Magyarországon az adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – a 2012. évi 22 százalékról – 13 százalékra csökkent 2016-ra, és amilyen jól teljesítenek a magyar “gazdaságfehérítő csodafegyverek” (az online pénztárgép, a közúti ellenőrzés elektronikus rendszere, az ekáer illetve az online számla) jövőre akár 10 százaléknál is kevesebb lehet az adóelkerülés mértéke.”

Forrás:
Szaúd-Arábiában is a magyar online megoldások fehéríthetik a gazdaságot; Pénzügyminisztérium; 2019. július 18.

Kétmilliárdos, távoktatási tendert nyert a 4iG

„A 4iG Nyrt. nyerte a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiírt, „Távoktatási licenszek beszerzése” megnevezésű, uniós, nyílt eljárás keretében lefolytatott közbeszerzési eljárást – közölte a társaság a BÉT honlapján. A szerződés értéke nettó 1,9 milliárd forint.

A projekt célja zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment és tananyagszerkesztő rendszer licenszeinek beszerzése – olvasható a közleményben. A licenszek által két felhasználói kör részére biztosított a rendszer használata:

  • 500 darab belső felhasználói (rendszeradminisztrátor, tanfolyam adminisztrátor, tananyagszerkesztő, lektor) licensz biztosítása, 150 konkurens használat lehetőségével.
  • 500 ezer darab külső felhasználói (tanár, tanuló) licensz biztosítása korlátlan tanulási idővel és 10 ezer konkurens (egyidejű) használat lehetőségével.

Forrás:
Kétmilliárdos tendert nyert a 4iG; Világgazdaság; 2019. július 15.

Elindult a vak és gyengénlátó emberek önálló életviteléhez segítséget nyújtó Távszem szolgáltatás nyilvános tesztidőszaka 2019. július 16-án

„Távoli segítségnyújtás látássérült emberek számára – Távszem – A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) a látássérült embereket segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakításának legfontosabb mérföldkövéhez érkezett. A vak és gyengénlátó emberek önálló életviteléhez segítséget nyújtó Távszem szolgáltatás nyilvános tesztidőszaka 2019. július 16-án elindult.

A Távszem projekt célja, hogy a vak és gyengénlátó emberek akadálymentesen használható mobileszközök segítségével az ország minden pontján azonos eséllyel jussanak magas színvonalú internet alapú segítő szolgáltatáshoz. A szolgáltatás iOS és Android rendszerű okostelefonokról egyaránt folyamatosan elérhető lesz az év minden napján, a nap 24 órájában. Az applikáció kialakítása megfelel az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek.

A Távszem alkalmazás belső tesztelése június 17-én megkezdődött. A munkában közel 80 látássérült tesztelő vesz részt, akik a rendszer működésével és az operátorok munkájával kapcsolatos visszajelzéseikkel egyaránt segítik a Távszem szolgáltatás optimalizálását. A július 16-án elinduló nyilvános tesztidőszak során a felhasználók folyamatosan értékelik majd a szolgáltatás minőségét, ezen felül pedig megoszthatják tapasztalataikat és fejlesztési ötleteiket a projekt megvalósítóival.

A Távszem szolgáltatást 13 fő operátor biztosítja, akik egy 24 + 280 órás komplex képzésen vettek részt. A képzés a vak embereknek történő segítségnyújtáshoz szükséges készségek fejlesztésén túl felkészítést adott az operátoroknak a szolgáltatás biztosításához szükséges informatikai, kommunikációs és jogi területeken is.

A Távszem szolgáltatást az MVGYOSZ székházában kialakított, korszerű informatikai eszközökkel felszerelt és a műszakos munkavégzés pihenőidejére is kényelmet biztosító központban nyújtják az operátorok.

Az MVGYOSZ tagegyesületeinek közreműködésével országszerte 800 látássérült személy kap a Távszem használatára alkalmas iPhone készüléket, melyek több mint fele már kiosztásra került. Az MVGYOSZ tagegyesületeinél 21 fő Távszem mentor segíti az okostelefonok használatának betanítását. A zömében látássérült mentorok kiképzése szintén a projekt keretében történt meg 24 + 48 órában.

A projekt megvalósításával a szövetség 45 új munkahelyet teremtett, elsősorban megváltozott munkaképességű személyek részére.

Az EFOP-1.1.5-17-2017-00001 számú Távszem projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg 2018. január 1. és 2020. január 1. között 469.370.589 forint támogatással. A szoftverfejlesztés konzorciumban valósult meg a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (EFOP1.1.5-17-2017-0006).

Részletes tájékoztató: www.tavszem.hu, dr. Nagyné Berke Mónika, a Távszem projekt szakmai vezetője.”

Forrás:
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közleménye (1. rész); OS Országos Sajtószolgálat; 2019. július 16.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közleménye (2. rész); OS Országos Sajtószolgálat; 2019. július 16.

Informatika, távközlés, technika

Indul az eljárás – augusztus 8-án lehet jelentkezni az 5G-s frekvenciákért

„A piaci szereplők észrevételeit is figyelembe véve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) július 18-án véglegesítette és közzétette az ötödik generációs (5G) mobiltechnológia bevezetésének támogatására és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas frekvenciák árverésének részleteit tartalmazó dokumentációt.
A július 3-án megrendezett szakmai konzultáción elhangzott és az azután írásban eljuttatott kérdések, észrevételek feldolgozása után a hatóság több ponton is módosította a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávokban tervezett értékesítés folyamatát rögzítő dokumentumot, amelynek július 18-ai közzétételével hivatalból megindult az árverési eljárás. A módosítások az értékesítés menetében és szabályaiban lényegi változást nem idéznek elő, a legtöbb a dokumentáció tervezetében eddig leírtakat pontosítja, többek között a díjkedvezmények igénybevételével és a hálózatépítés ellenőrzésének menetével kapcsolatban. Ezen kívül a hatóság növelte az árveréskor kérhető szünetek számát és hosszát annak érdekében, hogy a résztvevők alaposabban megfontolhassák majd a döntéseket. A dokumentáció szövegét az NMHH néhány napon belül angol nyelven is publikálja honlapján. Érdemi módosítás, hogy a szolgáltatók a dokumentáció tervezetében foglaltakhoz képest egy nappal később, augusztus 8-án nyújthatják be jelentkezésüket az NMHH Ostrom utcai székházában.

A jelentkezések bontása közjegyző jelenlétében történik, majd a benyújtott dokumentumok alaki és tartalmi érvényességi vizsgálatára kerül sor, és ha szükséges, a hatóság hiánypótlást rendel el. Az alakilag megfelelt, árverési nyilvántartásba vett résztvevők listáját az NMHH várhatóan szeptember elején, a nyilvántartásba vétel napján teszi közzé honlapján. A jelentkezők szeptember 23. és október 11. között frekvenciasávonként négy külön naptári napon licitálhatnak majd a következő sorrendben: először a 2600 MHz-es, majd a 3600 MHz-es, azután a 700 MHz-es és végül a 2100 MHz-es frekvenciasáv blokkjaira lehet licitálni. A résztvevők számára az NMHH ezt megelőzően próbaárverést is tart. A hatóság az árverési eljárást lezáró döntését a tervek szerint október közepén hozza nyilvánosságra.

A 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok blokkjainak 15 évre szóló, egyszer 5 évvel hosszabbítható értékesítésével a hírközlési hatóság fő célja, hogy a hazai mobilhálózatok és különösen azok használói kiaknázhassák a technológiai fejlődést, és ezzel az NMHH hozzájáruljon a magyar gazdasági potenciál növeléséhez.

Mi az az 5G?
Az 5G, vagyis az ötödik generációs technológia megoldásai olyan új alkalmazások elterjedését támogatják, amelyek olyan – a jelenlegi technológiákkal egyszerre nem teljesíthető – képességeket várnak el a hálózatoktól, mint a nagyságrendekkel több eszköz kiszolgálása nagyon alacsony késleltetéssel és sokkal magasabb adatátviteli sebességgel, mindezt az eddigieknél megbízhatóbb és biztonságosabb környezetben. Ezek teszik lehetővé a jövőben az önvezető autók, a távműtétek vagy a szenzorok tömegeinek használatát is.”

Forrás:
Indul az eljárás – augusztus 8-án lehet jelentkezni az 5G-s frekvenciákért; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. július 18.
Lásd még:
Az 5G bevezetését támogató és további vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt árverési eljárás folyamata és dokumentumai; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. július 18.
Az 5G bevezetését támogató és további vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt árverési eljárás DOKUMENTÁCIÓJA; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2019. július 18. (PDF)

Magyarország is csatlakozott az Európai Unió kvantumkommunikációs-infrastruktúra kezdeményezéséhez

„A három ország (Lengyelország, Magyarország, Portugália) nyilatkozatot írt alá, együüt fognak dolgozni más uniós tagállamokkal a kvantumkommunikációs infrastruktúra (QCI) fejlesztésére és bevezetésére az egész EU-ban a következő tíz évben. A QCI célja az európai képességek növelése a kvantumtechnológiák, a kiberbiztonság és az ipari versenyképesség területén. Belgium, Németország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia és Spanyolország már aláírta a kvantumkommunikációs infrastruktúráról szóló nyilatkozatot 2019. június 13-án Bukarestben, a Digital Assembly alkalmából: The future is quantum: EU countries plan ultra-secure communication network.

Forrás:
Hungary, Portugal and Poland sign up to EU quantum communication infrastructure initiative; European Commission, Digital Single Market; 2019. július 19.
Lásd még:
High Performance Computing and Quantum Technology (Unit C.2); European Commission, Digital Single Market

Játékkal a netbiztonságért – Happy Onlife

„Valljuk be: a netbiztonság nem a legszórakoztatóbb területe az internethasználat témakörének. Arról szól, hogy az önfeledt szörfölés és mindent-kipróbálás helyett bizonyos lépéseket meg kell fontolni, például korlátozni kell a parttalan keresgélést és a bárkivel történő kapcsolatba lépést. Olyasmi, mint az autókban a biztonsági öv: bizonyos fokig korlátoz, olykor kényelmetlen, de adott pillanatban életet menthet.

Az Európai Bizottság tudományos szolgáltató központja, a Joint Research Center (JRC) által fejlesztett Happy Onlife nevű játék célja az, hogy szórakoztató formában fejlessze a netbiztonságot megalapozó készségeket. A játék fejlesztőit az a felismerés inspirálta, hogy bár a közvéleményben, fejlesztéspolitikai szándékokban, stratégiákban nagy teret kap a biztonságos nethasználat kérdése, a gyakorlati megvalósítás gyakran mégis nehézségekbe ütközik, mert hiányoznak azok az eszközök, amelyek kézzel foghatóan segítenek a cél elérésében. Ez a játék a 8–12 éves korosztályt célozza, de az internettel most ismerkedő felnőttek is játszhatják. A web-verzió 2015 augusztusában indult, és webes felületen is játszható.

A Happy Onlife becsült játékideje kb. 20 perc. Játszható asztali gépen, okostáblán, és az összes mobil platformra letölthető. Lehet használni online módon (egyedül vagy párban), táblás társasjáték formájában (ehhez minden eszköz letölthető, kinyomtatható), akár iskolai óra keretében, vagy bármely kisközösségben (akár szülők és gyerekek együtt). Az alapja egy hagyományos (dobókockás, pontszerző, kvíz jellegű) társasjáték, amelyben a szerencsének viszonylag kis szerepe van (olykor egy lépést hátra kell lépni, vagy adott kockára lépéskor valamilyen feltételezett biztonsági „fegyelmezetlenségért” pontlevonás jár, de ugyanígy lehet pontokat is kapni helyes viselkedésért). A játékosok haladnak előre a pályán, közben különféle kérdéseket kapnak, és 4 felkínált válasz közül kell megjelölniük, melyik garantálja leginkább a biztonságot. (Például: „Ha online játékot játszol, mi a helyes?” Válaszlehetőségek: 1/ a saját nevedet használod 2/ egy felvett nevet/becenevet használsz 3/ az egyik barátod nevét használod 4/ kesztyűt viselsz.)

Lehetőség van a játék további alakítására, újabb kérdések megfogalmazására, a nyílt forráskód pedig lehetővé teszi saját módosított játékverzió kidolgozását is.

A fejlesztők egy letölthető 60 oldalas szöveges kiadványt is összeállítottak, amelyben 17, a biztonsággal kapcsolatos tudatosság növelését célzó csoportos aktivitás, illetve projekt megszervezéséhez adnak ötleteket, rövid „forgatókönyvet”. Vagyis afféle módszertani kézikönyvet kínálnak, amely a téma sokoldalú feldolgozását segíti.

A Happy Onlife arra való, hogy tematizálja, kibontsa az internetbiztonság témakörét, szórakoztató formában alkalmat teremtsen a legfontosabb témák azonosítására, megvitatására (online játék, zaklatás, ismerkedés a virtuális térben, digitális identitásunk kezelése, stb.)

Néhány kör játék természetesen önmagában nem alkalmas a téma egészének feldolgozására. Főként a helyes viselkedés szabályait ismerteti meg, de a miérteket, illetve a felelőtlen viselkedés következményeit nem taglalja. A játék éppen abból a szempontból a leghasznosabb, és ezért is érdemes a játékot csoportban szervezni, mert a válaszlehetőségek megbeszélése a megszerezhető pontszámoknál is értékesebb hozadék.

A játék jelenleg angol, spanyol, holland, portugál, olasz, görög nyelven érhető el, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ jelenleg dolgozik a magyar nyelvű verzió elkészítésén. Addig is, amíg ez elkészül, a netbiztonság témája játékos módon összekapcsolható a fenti nyelvek tanulásával is.”

Forrás:
Játékkal a netbiztonságért – Happy Onlife; Tót Éva; Digitális Pedagógiai Módszertani Központ; 2019. július 16.
(a szerző a DPMK senior digitális pedagógiai fejlesztője)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Már bankkártyával is kiegyenlíthető a helyszíni pótdíj – Budapesti Közlekedési Központ (BKK)

„Az elmúlt években számos fejlesztés történt a fővárosi közösségi közlekedés szolgáltatásainak bővítése és korszerűsítése érdekében. Újabb lépésként a helyszíni pótdíj megfizetése már azonnali bankkártyás fizetéssel is teljesíthető, ugyanis Budapest jelentősebb közösségi közlekedési útvonalán, csomópontjában a jegyellenőrök hordozható mPOS bankkártya terminállal rendelkeznek. A szolgáltatás május eleje óta tartó tesztidőszaka alatt kedvező visszajelzések érkeztek az utasok részéről.

Már az első napok tapasztalatai is azt mutatták, hogy az utazóközönség részéről van igény erre a fizetési módra, ugyanis az első hónapban több mint 1800 db bankkártyás tranzakciót hajtottak végre. A szolgáltatás bevezetésének egyik oka, hogy egyre kevesebben hordanak maguknál készpénzt, helyette a biztonságosabb, bankkártyás fizetést részesítik előnyben. Az utasoknak a terminálon keresztül történő fizetés esetén a helyszíni pótdíj összegén felül semmilyen további költségük nem keletkezik.

A szolgáltatás tesztelése az első 40 készülékkel 2019. május 6-án indult. A folyamatot és az eredményeket értékelve 2019. június 13-tól a jegyellenőrök újabb 40 db POS-terminált kaptak, így összesen 80 terminállal már Budapest valamennyi frekventált közösségi közlekedési útvonalán, megállójában találhatnak a jegyellenőröknél bankkártyás fizetésre alkalmas készüléket az utasok.”

Forrás:
Már bankkártyával is kiegyenlíthető a helyszíni pótdíj; Budapesti Közlekedési Központ (BKK); 2019. július 17.

Egyre többen váltanak a hagyományos papíralapúról elektronikus számlakezelésre Magyarországon

„Az első félévben 22 százalékkal több számlát fizettek elektronikusan a Díjneten, mint egy éve. Az e-számla-fizetési platformon idén januártól június végéig 3,2 millió számlát rendeztek, 22 százalékkal többet, mint 2018 első félévében – közölte a társaság.

Nemcsak a befizetések száma, hanem a kiegyenlített számlák összértéke is jelentősen nőtt 2019 első félévében: 30,4 milliárd forint értékű számlát rendeztek a Díjneten keresztül, 24 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az esetek túlnyomó többsége bankkártyás tranzakció volt – közölte a társaság.

Nemcsak a befizetések száma, hanem a kiegyenlített számlák összértéke is jelentősen nőtt 2019 első félévében: 30,4 milliárd forint értékű számlát rendeztek a Díjneten keresztül, 24 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az esetek túlnyomó többsége bankkártyás tranzakció volt – közölte a társaság.

A Díjnet összesített adataiból kiderül, hogy egyre többen váltanak a hagyományos papíralapúról elektronikus számlakezelésre: a szolgáltatók a tavalyi első félévben 4,6, idén már 4,9 millió e-számlát küldtek meg a Díjneten keresztül a regisztrált felhasználóknak. Szinte az összes szolgáltató esetében nőtt a díjnetesek aránya. A UPC ügyfeleinek 31, a Díjbeszedő Holdingtól számlát kapók majdnem 28 százaléka használja az e-számla-fizetési platformot.

A regisztrált felhasználók száma mintegy tíz százalékkal nőtt egy év alatt, már mintegy 700 ezer ügyfél él a Díjnet szolgáltatásaival.

A platform 30 cég számláit és számlafizetését kezeli, országos és regionális szolgáltatókét egyaránt. Köszönhetően az NKM Áramszolgáltatóhoz történő egyszerű átregisztrálásnak, a fővárosiak már az összes közüzemi számlájukat egy helyen tudják ingyenesen kezelni. A rezsidíjak mellett lehetőség van internet-, kábeltévé- és telefonszámlák, valamint távfelügyeleti és biztosítási díjak kiegyenlítésére, tavaly november óta pedig már adományozásra is.
Magyarországon folyamatosan teret hódít az e-számlafizetés, amelynek aránya öt év alatt megduplázódott a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint. Ugyanakkor még mindig jelentős a lemaradás az uniós átlaghoz képest, ahol az elektronikus számlakiegyenlítés aránya eléri a 70 százalékot.

A Díjnetet használók a számlákat elektronikus formában kapják, amelyek beérkezéséről e-mailben figyelmezteti őket a rendszer. A számlák kiegyenlítésére számos lehetőség van: a rendszerben bemutatott számlák bankkártyás fizetéssel, internetbanki átutalással, iCsekk mobilalkalmazással, illetve csoportos beszedési megbízással és egyedi átutalással is kiegyenlíthetőek. Akár a számla beérkezéséről tájékoztató e-mailből közvetlenül lehet kezdeményezni a fizetést, a tavaly decemberben indított szolgáltatás nagyon népszerű a felhasználók körében. A Díjnet emellett ingyenesen biztosítja a múltbéli fizetési tranzakciók megtekintését és a számlák letöltését a bemutatásukat követő 18 hónapig.”

Forrás:
Mégis bealkonyul a sárga csekknek?; Szepesi Anita; Világgazdaság; 2019. július 17.

A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait

„A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait – mutat rá a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda, kivételt kizárólag jogszabályi felhatalmazás, illetve speciális, egyedi cél jelenthet. A jogi iroda a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság korábbi állásfoglalására hivatkozva a távirati irodának kifejtette, hogy személyes adatokat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból lehet gyűjteni, s csak annyit, amennyire szükség van. Az okmányok fénymásolása adatkezelésnek minősül, így azt csak az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) és a célhoz kötött adatkezelés elvének betartásával tehetik meg a munkáltatók.

Így a helyes gyakorlat a személyazonosító okmányok bemutatása során az lehet, hogy az alkalmazott adatainak felvételekor a munkáltató részéről két ügyintéző megtekinti az okmányokat, megállapítják azok helyességét, majd erről egy feljegyzést készítenek, amelyet a munkavállaló aláír.

Az okmányok fénymásolását ugyanakkor bizonyos esetekben jogszabály írja elő – fogalmazott a BDO Legal adatvédelmi szakértő partnere. Simon Emese Júlia szerint ilyen például az apákat megillető pótszabadság adminisztrálása, amelynek során a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatáról a munkáltató jogosult másolatot készíteni és azt megőrizni.

Továbbá ugyancsak jogszabály írja elő a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadók részére, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapítására vezetett nyilvántartás részeként megőrizzék a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos okiratok másolatát. Jogszerű indok a másolatkészítésre, ha banki ügyintézés miatt van szükség az aláírásra jogosult munkavállaló iratainak elektronikus továbbítására, vagy az okmányokat külföldi kiküldetés miatt a vízum intézése érdekében kell fénymásolni. A másolatkészítés általános jelleggel ugyanakkor nem tekinthető jogszerűnek.

A BDO Legal emellett arra figyelmeztet, hogy bár a NAIH az alkalmazottak okmányainak jogellenes másolása miatt eddig nem szabott ki bírságot, azonban erre a GDPR szerint húszmillió euróig van lehetősége.”

Forrás:
Az iratok fénymásolása is jogszabályhoz kötött ; Magyar Nemzet; 2019. július 21.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 22.

Kína is egy konfrontatívabb Twitter-diplomáciával kísérletezik
Ami csak egy személyes hóbortnak tűnt, az láthatóan mind nagyobb teret nyer a nemzetközi kapcsolatok hagyományosan visszafogottnak mondott (vagy legalábbis annak gondolt) világában. Az utóbbi időben a külpolitika minden frontján „asszertívabbá” váló Kínai Népköztársaság a digitális diplomáciában is új terepeket igyekszik „belakni”. Donald Trump nem várt követőkre lelt.

A külföldön állomásozó kínai nagykövetek és követségi beosztottak egymás után nyitják meg Twitter-fiókjaikat, és az általuk most felfedezett közösségi média eszközt a jelek szerint korántsem dísznek szánják. Az elmúlt napokban Zhao Lijian, a pakisztáni kínai nagykövetség első beosztottja hívta fel erre a nemzetközi szakmai körök figyelmét azzal, ahogy szokatlanul éles, twitteres pengeváltásban kelt a kínai kormány védelmére: a téma a KNK ujgur nemzeti kisebbséget érintő politikája volt, ami a nyugati emberjogi kritikák fókuszába került az utóbbi időkben. A szóváltás meglehetősen magas szintre emelkedett azzal, hogy az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, Susan Rice is bekapcsolódott a vitába, „szánalmas rasszistának” nevezve a kínai diplomatát. Az amerikai kormánytisztviselő haragját az váltotta ki, hogy Zhao az Egyesült Államok viszonyainak megannyi rasszistának tekintett mozzanatára utalva javasolta: először mindenki a maga háza körül sepregessen, mielőtt kritizál.

Az ügy hátteréhez érdemes felidézni, hogy Kínában – ahol egyébként a közösségi platformok használata imponáló méreteket öltött – a hatóságok jó pár éve blokkolják a nyugati világban népszerű fontosabb közösségi médiumokat, mindenekelőtt a Facebookot és a Twittert. Ugyanakkor a kínai diplomácia mostanában kezdi felfedezni az ezekben az eszközökben rejlő potenciálokat. Szakértők véleménye szerint a kínai külügyi apparátusok egyre kifinomultabb módokon, és egyre hatékonyabban használják ki az IKT-technológiákban rejlő lehetőséget arra, hogy elérjék a külföldi közvéleményeket, és kisugározzák a világba „Kína történetét”.

2014-re gyakorlatilag valamennyi kínai nagykövetség kiépítette saját Facebook fiókját, és a nyugati világban elterjedt közösségi média alkalmazás használata azóta is aktív. Most viszont, a követségi Twitter-fiókok sorozatos megnyitásával a kínai digitális diplomácia egy újabb lépcsőfokra kíván fellépni. Jól látható ugyanis, hogy az új eszközöket nem csupán a „legyen már egy ilyenünk is” szemléletű divat-fejlesztések motiválják: a Twitter használatba vétele mögött alaposan átgondolt, a specifikus lehetőségeket (a használó célcsoportokat) minuciózusan számba vevő kommunikációs stratégiát sejtenek a szakemberek. Míg ugyanis a fél évtizeddel korábban használatba vett Facebook alapvetően arra szolgált, hogy a közösségi médiafogyasztók széles közönségéhez eljuttassa a kínai kulturális diplomácia fontosabb üzeneteit, azaz átfogóan segítse az országimázs építését, addig a Twitternek markánsan más szerepet szánnak. A nem a külképviseletekhez, hanem az ott állomásozó diplomatákhoz kapcsolódó Twitter-fiókok funkciója jól láthatóan az, hogy – miközben egy személyesebb aurát szándékoznak kölcsönözni a kínai diplomáciának – a kínai politikákat érő nyugati kritikák azonnali és hathatós visszaverésének eszköze legyenek. Szakértők hangsúlyozzák: egyértelműen úgy látszik, hogy a közösségi média harciasabb alkalmazása, beleértve a sokszor kifogásolható szóhasználatot, nem valamiféle félreértésről, baklövésről árulkodnak. Ez egy átgondolt stratégia, ráadásul nem is hatástalan – ha hinni lehet a követők érdeklődésének, akiknek a száma például hirtelen megsokszorozódott a fent említett csörte nyomán.
China’s envoys try out Trump-style Twitter diplomacy; Lily Kuo; The Guardian; 2019. július 17.

Uncle Sam számít rád! – a Mesterséges Intelligencia jövendő geopolitikai frontvonalában is
Egy a rendszerváltásokat, majd a Szovjetúnió felbomlását követő rövid időszak, a geopolitikai szakírók egy része által „unipoláris pillanatként” említett korszak után kikristályosodni látszik egy jól ismert, ám sok szempontból mégis újszerű helyzet: az Amerikai Egyesült Államok ismét olyan állami szereplőkkel kénytelen szembenézni, amelyek – legalábbis potenciálisan – méltó erőt képesek az amerikai erőnek nekiszegezni. Markáns ideológiák, és világosan definiált érdekek feszülnek a leginkább az „amerikai álomban” testet öltő amerikai ideológiának, illetve a „nélkülözhetetlen nemzet” koncepciójában megfogalmazódó amerikai érdeknek.

Ebben a multipoláris világrendben – amelynek egyik fő ismertető jegye a szabályok nélküliség, az ad hoc jelleg, a pillanatonként változó hatalmi konfigurációk rendszere – a nemzetbiztonság szempontjából nézve a Mesterséges Intelligencia fejlesztések válnak a legfontosabb technológiai komponenssé. Ebben az összefüggésben különösen érdekes olvasmány az egyik vezető geopolitikai webhelyen közzétett felhívás, amit egy korábban alig ismert amerikai kormányzati szervezet jegyez.

A Mesterséges Intelligencia ügyi Nemzetbiztonsági Bizottság (National Security Commission on Artificial Intelligence) egy szövetségi hatáskörű tanácsadó szervezet, amelynek feladata az, hogy szakmai háttérmunkával támogassa az Egyesült Államok kormányát abban, hogy meghatározza: az ország nemzetbiztonsági intézményrendszerének milyen eszközrendszerre van szüksége ahhoz, hogy megőrizhesse az USA vezető szerepét a világban. Ahogy ezt a nyilvánvalóan összetett feladatot most nagyon is közérthetően megfogalmazták: az ország MI-kompetenciája döntően befolyásolja majd az „amerikai életforma” minden aspektusát. Meghatározza a tanulás, a munka világát – és természetesen a hadviselést is, a jövendő csatatereit.

A Bizottság négy külön munkacsoportban dolgozik majd, továbbá három önálló projekt is a hatáskörébe tartozik. Ezek a munkaszervezetek arra fókuszálnak, hogy hogyan lehet megőrizni Amerika vezető szerepét az MI-kutatások területén; hogyan lehet biztosítani azt, hogy a nemzetbiztonsági célzatú MI-alkalmazások területén az USA változatlanul az élen járjon; hogy milyen módon lehet hatékonyan felkészíteni a nemzetbiztonsági intézményrendszer munkatársi gárdáját az MI-központú jövőre; valamint hogy hogyan lehet fenntartani egy eredményes együttműködést és egyben versengést a nemzetközi porondon. A három speciális projekt pedig a következő témákat fogja majd össze: etikai kérdések, adatpolitikai kérdések, a köz- és a magánszféra lehetséges együttműködésének kérdése. A felhatalmazás alapján a Bizottságnak két Kongresszusi Jelentésben kell majd összefoglalnia és előterjesztenie következtetéseit és javaslatait.

A Bizottság – miközben természetesen munkája végzéséhez igénybe veszi majd különféle szakmai testületeik inputját – számunkra talán szokatlan módon a legszélesebb szakmai közvéleményhez fordult most együttműködésért, elképzelésekért, javaslatokért. A társadalmi párbeszéd jegyében, szakmai hozzájárulásokat (a szigorúan vett tanulmányoktól az esszéjellegű, szcenárió alapú elemzésekig bármit) várnak az alábbi fontosabb témákban, illetve problématerületeken:

  • Hogyan érinti (változtatja meg) az MI a hadviselés jellegét? Minőségileg mást jelent-e az MI a korábbi időszakok haditechnikai fejlesztéseihez képest? Hogyan befolyásolja (változtatja meg) az MI a stratégiai rivalizálást (beleértve a fegyveres harcnál alacsonyabb szintű szembenállásokat)?
  • Mi lenne a következménye annak, ha az USA nem fejlesztene ki a nemzetbiztonsági kihívásokra válaszoló masszív MI-képességeket?
  • Milyen katonai és milyen civil MI-képességeket kellene kifejlesztenie az USA szövetségi kormányának ahhoz, hogy hatékonyan tudja oltalmazni az amerikai érdekeket? Vajon a különböző kormányzati struktúráknak különböző (önálló) MI-képességeket kellene kifejleszteni?
  • Milyen (új) MI-hez kapcsolódó szaktudásokkal és szakmai készségekkel kellene rendelkeznie a nemzetbiztonsági intézményrendszerben dolgozó munkaerőnek? Hogyan tudná biztosítani a szövetségi kormányzat a megfelelően képzett munkaerőt, és ennek mekkora hányada kellene, hogy katonai besorolású legyen, és mekkora hányada lenne polgári alkalmazott, vagy polgári alvállalkozó? Hogyan tudná a kormányzat kinevelni a saját MI-vel foglalkozó munkaerőbázisát?
  • Konkrétan az MI-kutatások melyik szegmensére kellene fókuszálnia a nemzetbiztonsági intézményrendszernek? Ehhez új intézményeket kellene létrehozni, vagy a meglévő intézményi rendszer átalakításával lenne biztosítható? Hogyan kellene együttműködnie a kormányzatnak, az oktatási és kutatóintézeteknek és a civil szektornak?
  • Milyen infrastruktúrát kellene kiépítenie az Egyesült Államoknak ahhoz, hogy megőrizhesse vezető szerepét az MI területén? Kinek kellene azt kiépítenie és hogyan, illetve mik a kiépítést akadályozó legfőbb tényezők? Mik a kapcsolódó etikai problémák?
  • Milyen közbeszerzési, ill. beszerzési eljárások szorulnak megváltoztatásra ahhoz, hogy a kormányzat biztosítani tudja az USA MI-igényeit?
  • Milyen adatokra volna szükség a nemzetbiztonsági célú MI-alkalmazások és eszközök kifejlesztéséhez? Hogyan kellene ezt az adattömeget összegyűjteni, tárolni, védeni és megosztani? Ez milyen etikai és biztonsági kérdéseket vet fel?
  • Milyen nemzetközi normák kialakítására kellene törekednie az USÁ-nak? Lehetséges egyáltalán az MI-normák kialakítására és betartatására szolgáló mechanizmusok kidolgozása?
  • Tekintve, hogy a világ számos országa foglalkozik MI-fejlesztésekkel, az USÁ-nak milyen alapállást kellene felvennie velük kapcsolatban: együttműködésre lenne célszerű törekednie, vagy éppen elzárkózásra? Konkrétan melyik részterületekkel kapcsolatban volna célszerű akár az egyik, akár a másik hozzáállás? Lehetséges, hogy a fenti dichotómia alapvetően hamis? Ha igen, akkor mik volnának a lehetséges alternatívák?

Egy valami biztos: a nagy dolgok nagy ideákkal kezdődnek. És a jelek szerint az ötletek skrupulusok nélküli, nyílt keresése, a problémák, akár a nemzet egész létét meghatározó problémák megoldásának abszolút gyakorlatias megközelítése máig a legfőbb védjegye maradt az „amerikaiságnak”.
In Search of Ideas: The National Security Commission on Artificial Intelligence Wants You; Robert Work, Eric Schmidt; War on the Rocks; 2019. július 18.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.
A hamis hírek nagyon is valódi háborúhoz vezethetnek
Néhány hét óta egymás után érik a – többnyire rejtélyes – támadások a Perzsa-öbölben haladó nemzetközi hajóforgalmat, és a hírekben megszólalók szinte kivétel nélkül az Iráni Köztársaságra mutogatnak. A feltörekvő nemzetközi szereplőkkel általában nem túl megértő nyugati szakértők most azt állítják: szinte bizonyosan nem Irán áll a robbantások, torpedótámadások mögött. Hanem (a világtörténelemből jól ismert) félrevezető akciókról van szó: amikor egy harmadik fél követ el cselekményeket úgy, hogy egy ellenfélre terelje a gyanút. És a valódi elkövetők mások, talán a szaudiak lehetnek, a szépen terjedő álhírekből pedig könnyen igazi háború lehet.
How Fake News Could Lead to Real War; Daniel Benjamin, Steven Simon; Politico; 2019. július 5.

Az USA felnőtt lakóinak 20%-a követi elnökét – legalábbis a Twitteren
Donald Trump közösségi média megszólalásait gyakran minősíti (minősíthetetlennek) a fősodratú média, de a jelek szerint az állandó Twitter-csatározások, goromba posztolások nagyon is jól illenek a modern közember kommunikációs világába. Miközben a szakma politikai és média elit riasztó példaként említi az amerikai elnök közösségi média megszólalásait, a választópolgárok nagyon is díjazzák Trump szabadszájúságát. A Pew Research legújabb kutatásai szerint az USA felnőtt népességének 20%-a követi a Trump-féle posztokat.
Donald Trump followed by nearly 20% of US adult Twitter users; Steven Musil; CNet; 2019. július 15.

Egy ország, két rendszer, sok probléma. Baj van a kínai soft power-rel?
Szakértők és újságírók egyre gyakrabban pedzegetik: baj van a kínai soft powerrel. Most a mértékadó Foreign Policy fejti ki cikkében, hogy a kínai kultúrára, gazdasági fejlődésre, általában a több ezer éves civilizáció örökségére alapozott kínai országimázs terjesztés mind kevésbé eredményes – legalábbis ami Tajvan és Hongkong megcélzott közvéleményét illeti. Érdemes azonban figyelembe venni: a friss kutatások szerint Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsia jelentős részein Kína vonzereje egyre számottevőbb.
One Country, Two Systems, Lots of Problems; Derek Grossman; Foreign Policy; 2019. július 21.

Explózió: avagy az online adattömeg szédítő növekedése
Az adatok már ma is a diplomáciai háttérműveletek éltető alapanyagát szolgáltatják. A big datára alapozott eszközök, részben már MI-alkalmazások a digitális diplomácia eszközrendszerének gerincét képezi: az információ gyűjtéstől és feldolgozástól kezdve, a szoftverrel támogatott külügyi döntéshozatalig sok területen. És a nyersanyag, az adat szédítő tempóban növekszik tovább, a nap minden percében. Ami – ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen év alatt 367 millióval nőtt az internethasználók száma – nem is meglepő.
Why Big Data Keeps Getting Bigger; Jeff Desjardins; The Visual Capitalist; 2019. július 16.

ÚJ MEGJELENÉS: Az ötödik hadszíntér
Az ötödik hadszíntér: így hívja a Pentagon, az amerikai hadügy az életünk mindennapjainak színterévé váló kiberteret. Az általunk ajánlott, frissen megjelent könyv a kiberbiztonság két sok évtizedes tapasztalatot felhalmozott amerikai szakértője tollából került ki. Clarke és Knake végigvezetnek minket a kiberhadviselés sötét bugyrain, ahol jól fésült állami alkalmazottak és rafinált, képzett bűnözők egyaránt lecsaphatnak az emberre. Legyen az az „ember” egy állami hivatal, netán titkosszolgálat, nagyvállalat, vagy tényleg mi magunk. A szerzőpár munkája talán abban jelent újdonságot a manapság sorjában megjelenő hasonló munkákhoz képest, hogy hangsúlyozottan hirdeti: a még mindig rejtélyes, szokatlan, sötét kibertér sem olyan, ahol feltétlenül el kell vesznünk. Kulcsszava a „reziliencia”: azaz, a kibertérben is megvédhetjük magunkat. Clarke és Knake elmondja, szerintük hogyan.
Richard A. Clarke – Robert K. Knake (2019): The Fifth Domain. Defending Our Country, Our Companies and Ourselves in the Age of Cyber Threats. London, Penguin Press.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. július 15-július 19.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

K1945 adathálózat (WAN) szolgáltatás biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/137
Közzététel dátuma: 2019.07.18.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.21.
Vezetékes és vezeték nélküli IP alapú menedzselt, adathálózat (WAN) szolgáltatás biztosítása
Ajánlatkérő elvárásainak megfelelő adathálózati szolgáltató kiválasztása, amely zökkenőmentesen biztosítja Ajánlatkérő számára a működéséhez szükséges, Ajánlatkérő telephelyeit összekötő adat és backup hálózat üzemeltetését, az alábbiakban leírt paraméterekkel.
Az ajánlatkérő teljes adathálózata bérelt vonali, IP alapú és internet VPN kapcsolaton alapuló hálózatot fog képezni. Az adathálózat kivitelezését és beállításait, az FKF Nonprofit Zrt. igényei szerint, nyertes ajánlattevő végzi. Nyertes ajánlattevő munkája nem terjed ki ajánlatkérő belső hálózatára.
A bérelt vonali IP alapú hálózat elvárásai vonatkoznak mind az elsődleges, mind a tartalék hálózatra.
Az ajánlatkérő a bérelt vonali internet szolgáltatás kapcsán folyamatosan teljesített, az Ajánlatató saját hálózaton nyújtott DDOS (Distributed Denial of Service) hálózati szintű védelmi szolgáltatást igényel.
Lásd még

Meglévő eRAD PACS rendszer, DICOM archívum support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/136
Közzététel dátuma: 2019.07.17.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.26.
Vállalkozási szerződés „Az alkalmazott eRAD PACS rendszer és DICOM archívum informatikai rendszer új verziójú licenszek, valamint kapcsolódó modulok, hozzá tartozó működés-támogatási, hibajavítási, jogszabálykövetési, szoftverkövetési, továbbfejlesztési szolgáltatások megrendelése” tárgyban a közbeszerzési Műszaki leírásban részletezettek szerint.
Minimálisan 40 modalitás integrálása, a leletező, betekintő és teleradiológiai felhasználók száma legyen korlátlan a Rendszerben, az alábbiak szerint:
a) 1 db eRAD szoftver 8. verzióra történő licensz frissítés10 évre, évi ötszázezer study
b) 1 db DICOM interfész offline háttértár licensz biztosítása 10 évre
c) 1 db Szerverek konfigurálási, üzembe helyezési szolgáltatás
d) 36 hónapra eRAD havi support szolgáltatás
e) 36 hónapra Offline háttértár DICOM szerver interfész support szolgáltatás
A beszerzés magában foglalja a szoftverfrissítés elektronikus úton történő teljesítését (program/elektronikus licence/termékkulcs letöltés), a szükséges engedélyek beszerzését, továbbá az installálást (telepítést) és 50 fő betanítását.
Lásd még

Hálózati dokumentumszkennerek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/136
Közzététel dátuma: 2019.07.17.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.14.
404 db dokumentumszkenner és 337 db USB printer szerver beszerzése
Opciós mennyiség 10%, amelynek lehívási feltételeit a szerződéstervezet tartalmazza.
Lásd még

AF: Tréningek és módszertanok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/134
Közzététel dátuma: 2019.07.15.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.07.
1) A „Tréningek és módszertanok beszerzése” elnevezésű közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő az alábbiakban ismertetett szolgáltatás megvalósítására kér ajánlatot vállalkozási szerződés megkötése érdekében:
2) A nyertes ajánlattevő feladata az Új Karrier Program – Tréning módszertanok, on-line önismereti teszt, szimulációs programok tartalmi kidolgozása, tréning szolgáltatás nyújtása.
2/1) A KÖFOP-2.1.5.-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” elnevezésű projekt megvalósítása során, az úgynevezett Új Karrier Program, mint projektelem különböző kompetenciafejlesztő szolgáltatások révén hozzájárul a közszolgálat személyzetfejlesztéséhez, míg az outplacement szolgáltatások révén a belső közigazgatási munkaerő-áramlást biztosítja.
2/2) A nyertes ajánlattevő főbb feladatai: 5 db módszertan kidolgozása; a módszertanok belső szakemberek részére történő oktatása (3*3 nap); az 5 módszertanon alapuló tréningtematikák kidolgozása és 3 napos tréningek megtartása a célcsoport (tervezetten 180 fő) részére; 1 db online önismereti teszt valamint 4 db online szimulációs program kidolgozása.
Lásd még

Bankkártya-elfogadói szolgáltatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/134
Közzététel dátuma: 2019.07.15.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.12.
A nyertes ajánlattevő feladata az ajánlatkérő értékesítési hálózatában működő fizikai és virtuális bankkártya-elfogadóhelyeken a bankkártyás fizetés feltételeinek biztosítása.
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

Űrfelvételek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/136
Közzététel dátuma: 2019.07.17.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.06.
„Magyarország területére vonatkozó, közeli infravörös és vörösél-sávot tartalmazó nagyfelbontású űrfelvételek beszerzése kettő időablakban” a műszaki leírásban részletezettek szerint.
Magyarország teljes területére vonatkozó, 2019. 04. 20. – 2019. 06. 20. között (1. időablak) és 2019. 07. 01. – 2019. 08. 15. között (2. időablak) készült, közeli infravörös (Near-Infrared, NIR) és vörösél- (Red Edge) sávot tartalmazó űrfelvételek szállítása. Az űrfelvételek készítésének mindkét időablakban Magyarország teljes területére kell kiterjednie.
Lásd bővebben

Előzetes tájékoztató

Előzetes táj.: Deverto rendszerek támogatási szolg
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/134
Közzététel dátuma: 2019.07.15.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-nél működő Deverto NTG rendszerre és Deverto IP Centrex rendszerre (együtt Deverto rendszerek) vonatkozó szoftver- és üzemeltetés-támogatási szolgáltatások (továbbiakban támogatási szolgáltatás) nyújtása.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Projektor beszerzése az Óbudai Egyetem részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/137
Közzététel dátuma: 2019.07.18.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Lumen Multimédia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Projektor 5 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 875.000,- Ft
Lásd még

TEE – Webkamera telepítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/137
Közzététel dátuma: 2019.07.18.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: CRITERION Biztonságtechnikai Zártkörűen működő Részvénytársaság.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.000.000,- Ft
Lásd még

Kórházi informatikai rendszer szolgáltatásai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/137
Közzététel dátuma: 2019.07.18.
Ajánlatkérő: Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A kórházban meglévő és működő e-MedSolution orvos-szakmai rendszerszoftver karbantartása és jogszabálykövetési szolgáltatásainak követése, a meglévő rendszer funkcióinak bővítése az alábbiak szerint:
A. A meglévő és már bevezetett e-MedSolution és Alkalmazás futtatás környezet karbantartása és követése:
a. 1650 db. e-MedSolution integrált webes kórházi rendszer nevesített licenc a szerződéskötéskor az intézményben használt modulokkal, interfészekkel és funkcionalitással –
b. 100 db e-Medsolution háziorvosi licenc;
c. 195 db Progress adatbázis kezelő licenc;
d. 1 db e-MedSolution alkalmazás futtatási környezet.
B. e-MedSolution/Progress/ Alkalmazás futtatás környezet bővítése, karbantartása és követése – dr. Baka József Diagnosztikai, Onkoradiológiai, Kutatási és Oktatási Központ telephely
a. 150 db nevesített e-MedSolution licenc a futtatáshoz szükséges adatbázis kezelő licencekkel, alkalmazásfuttatási környezettel együtt;
b. 1 db e-MedSolution alkalmazás futtatási környezet;
c. Integrációs interfészek
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 184.750.344,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről-TSM üzem. tám.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/137
Közzététel dátuma: 2019.07.18.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: i-Cell Mobilsoft Zárkörűen Működő Részvénytársaság
A nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat támogatására kialakított hatósági informatikai rendszer üzemeltetés támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.705.000.000,- Ft
Lásd még

Laptopok és PC-k beszerzése, eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/136
Közzététel dátuma: 2019.07.17.
Ajánlatkérő: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Laptopok és PC-k beszerzése keretmegállapodás keretében maximum 12 hónap időtartamra
I. rész
MS Windows / linux operációs rendszer futtatására alkalmas személyi számítógépek beszerzése
Maximum 18.000.000 Ft + ÁFA keretösszeg
II. rész
iOS / MacOS operációs rendszer futtatására alkalmas személyi számítógépek beszerzése
Maximum 10.000.000 Ft + ÁFA keretösszeg
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.000.000,- Ft
Lásd még

Kohorsz adatgyűjtés EFOP1.9.4-VEKOP-16-2016-00001
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/136
Közzététel dátuma: 2019.07.17.
Ajánlatkérő: KSH Népességtudományi Kutató Intézet
Nyertes ajánlattevő: Inspira Research Piackutató és Tanácsadó Kft.
Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatfelvételének komplex adatgyűjtési feladatainak ellátása az EFOP 1.9.4-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 237.642.648,- Ft
Lásd még

Oktatási eszközök 2. – EFOP
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/135
Közzététel dátuma: 2019.07.16.
Ajánlatkérő: Berettyóújfalui Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Lumen Multimédia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;S-Sport International Korlátolt Felelősségű Társaság
Oktatási- és sport- és egyéb eszközök szállítása különböző EFOP-os pályázatok keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.635.109,- Ft
Lásd még

„HP típusú plotterek karbantartása 2019.”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/135
Közzététel dátuma: 2019.07.16.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal nyomdájában működő 3 db Hewlett-Packard (HP) multifunkciós eszköz teljeskörű karbantartása
Hewlett-Packard (HP) designjet T2300, üzembe helyezés éve 2012, mennyiség: 1 db,
Hewlett-Packard (HP) designjet T730, üzembe helyezés éve 2018, mennyiség: 1 db,
Hewlett-Packard (HP) Latex 115, üzembe helyezés éve 2018, mennyiség: 1 db.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 234.000,- F
Lásd még

Skidata parkolástechnikai rendszer karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/135
Közzététel dátuma: 2019.07.16.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Creativ Bartex Solution Kft.;Creativ Bartex Solution Kft.
A Budapest Közút Zrt. által (jelenleg 10 helyszínen) üzemeltetett P+R parkolókban, a műszaki leírás 3. pontban részletezett Skidata rendszerű parkolás-technikai rendszerek karbantartása, garanciális és nem garanciális javítása, (eseti hibaelhárítása), valamint a karbantartáshoz szükséges alkatrészek, részegységek biztosítása. A Vállalkozónak a jelenlegi eszközparkon túl, a későbbiekben beszerzésre kerülő integráltan működő hardver / szoftvereszközökkel kapcsolatosan is a fenti szolgáltatások nyújtására képesnek kell lennie.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.800.000,- Ft
Lásd még

Vezetékes hanginfrastruktúra szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/135
Közzététel dátuma: 2019.07.16.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási szerződés keretében Vezetékes hanginfrasturktúra szolgáltatás igénylése a következő bontásban
1. Alközponti rendszer felmérése, átállása és beüzemeltetése (egyszeri projekt),
2. Asztali készülékek beszerzése (IP- és mobil alapú) (eszközbeszerzés)
3. Hangrögzítő rendszer beszerzése (rendszerbeszerzés)
4. Alközponti rendszer teljes üzemeltetése a szerződéses időszak alatt (szolgáltatás 24 hónap)
5. Az M3 és M4 metróvonalhoz kötődő alközponti rendszer teljes üzemeltetése a szerződéses időszak alatt (szolgáltatás 24 hónap)
6. Ezzel összefüggő számla- és költségbontás (szolgáltatás 24 hónap)
7. Bejövő ügyfélszolgálati hívások kezelése (szolgáltatás 24 hónap)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 795.675.056,- Ft
Lásd még

Teleradiológiai távleletező szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/135
Közzététel dátuma: 2019.07.16.
Ajánlatkérő: Zala Megyei Szent Rafael Kórház
Nyertes ajánlattevő: ICONOMIX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Teleradiológiai távleletező szolgáltatás nyújtása a Zala Megyei Szent Rafael Kórház részére 24 hónapra az alábbiak szerint:
A tervezett leletszám:
1. rész: CT + MR: 28 000 / 24 hónap +20%
2. rész: Szív MR: 200/ 24 hónap + 20%
3. rész: Rtg: 34 500/24 hónap +30%
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 134.625.000,- Ft
Lásd még

Informatikai üzemeltetési és fejlesztési szolg.ok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/134
Közzététel dátuma: 2019.07.15.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Sys IT Services Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai üzemeltetési és fejlesztési szolgáltatások. Nyertes ajánlattevőnek a szerződés hatálya alatt az alábbi tevékenységeket kellellátnia: Service Desk IT biztonság Infrastruktúra monitoring Incidens menedzsment Változás menedzsment Konfigurációmenedzsment Kiadás menedzsment Probléma menedzsment Riportálás Számítógépes alapinfrastruktúra üzemeltetés Hálózat üzemeltetése Hálózati nyomtató, multifunkciós eszköz üzemeltetés Szerverüzemeltetés Alkalmazásüzemeltetés Számítógépes alapinfrastruktúra bővítés Szoftver, licenc tevékenységek Rendszerfejlesztés IT oktatási szolgáltatás Projekt menedzsment
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 19.040.000.000,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Kbt.103.§(5)bek. hird, Bajai Szt. R. Kh., MedWorKs
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/136
Közzététel dátuma: 2019.07.17.
Ajánlatkérő: Bajai Szent Rókus Kórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Jelen közbeszerzés tárgya szolgáltatási szerződés a Bajai Szent Rókus Kórház ajánlatkérőnél meglévő MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer jogszabály-követésére, frissítésére, egyedi fejlesztésére és karbantartására három éves időtartamban, valamennyi felhasználóra a szerződéstervezetben foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 68.400.000,- Ft
Lás még

Önkéntes előzetes átláthatóság Kbt. 137. § (2) bek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/136
Közzététel dátuma: 2019.07.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
A műszaki leírás I. pontjában szereplő rendszertámogatási feladatok folyamatos, míg a műszaki leírás II. pontjában szereplő, a rendszerhez kapcsolódó ügyviteli és szakértői szolgáltatások Megrendelő általi eseti – műszaki leírásban meghatározott folyamat szerinti – megrendelés alapján történő végrehajtása a PKR rendszer vonatkozásában, a dokumentációban meghatározottak szerint. A közbeszerzése mennyisége – A rendszertámogatási feladatok vonatkozásában a szerződés megkötésétől számított 36 hónapos időtartam. – A rendszerhez kapcsolódó ügyviteli és szakértői szolgáltatások vonatkozásában összesen 120 nap – 50 %. (A – 50 % azt jelenti, hogy a 120 napból legalább 60 szakértői nap ügyviteli és szakértői szolgáltatást igénybe fog venni ajánlatkérő.)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 114.015.600,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetm
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/135
Közzététel dátuma: 2019.07.16.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő érdekkörében, illetve kezelésében működő IKSZR szoftver rendszerelemek 12 hónapos (+opcionálisan további 12 hónap időtartamra) üzemeltetése, amely üzemeltetési és karbantartási feladatok teljes köre kizárólag a forráskód birtokában, és kizárólag a GVSX Szolgáltató Kft., mint az alapszoftver és mint a FÖRI IKSZR szoftver rendszerelemek tekintetében is kizárólagos joggal rendelkező Vállalkozó által végezhetők el. (Üzemeltetési feladatok).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 64.680.000,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/134
Közzététel dátuma: 2019.07.15.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft.
A Pécsi Tudományegyetem, a 2015-ben bevezetett Kutatói Adminisztrációs Rendszerének (KAR) és Szellemi Termék Adminisztrációs Rendszerének (SzTAR) szállítói üzemeltetési támogatására kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, és a közbeszerzési eljárás eredményeképpen szerződést kötni 36 hónapos határozott időtartamra. Az üzemeltetési támogatáson kívül Ajánlatkérő a szerződés időtartama alatt felmerülő fejlesztési igényeinek függvényében a rögzített fejlesztési keretóraszám erejéig igénybe kíván venni fejlesztői közreműködést is azzal, hogy Ajánlatkérő a vállalkozási szerződést úgy kívánja megkötni, hogy a keretóraszám 70%-ára megrendelési kötelezettséget vállal.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.250.000,- Ft
Lásd még

Eredménytelen közbeszerzések

Általános fejlesztési keretmegállapodás (KBF/377/2017) – eredmény tájékoztató 2019. II. negyedév
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/137
Közzététel dátuma: 2019.07.18.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Általános fejlesztési keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása ajánlatkérőnél felmerülő igények szerinti mennyiségben és összetétel szerint.
500 000 000 HUF keretösszeg kimerüléséig.
Tekintettel arra, hogy a határidőig beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja az ajánlatkérő jelen beszerzéshez biztosított fedezetét, ajánlatkérő nem hirdet nyertest, az ajánlatkérést eredménytelennek nyilvánítja.
Lásd még

Szakirodalom

Keressük az igazságot a Facebook Libra körüli hype mögött

„Az új globális digitális pénzről tett bejelentése komoly médiafigyelmet és rendkívül ellentmondásos fogadtatást kapott. Ebben a blogban csak egy pillanatképet lehet bemutatni, mert rendkívül gyors a változtatás. A Facebook és a Cambridge Analytica személyes és társadalmi adatainak használatával kapcsolatos közelmúltbeli botrány etikai megfontolásokat hozott előtérbe. A Pénzügyi Stabilitási Tanácsának (FSB) idei elemzése szerint a nagy technológiai cégek azért képesek különböző ingyenes szolgáltatásokat nyújtani, mert az ily módon elért adatokat más üzleti céljaikra tudják felhasználni. A mit sem sejtő ügyfelek a szolgáltatásuk igénybevételéért cserébe személyes adataikkal fizetnek.

Nyár elején elindult egy új, blockchain elemekre épülő, pénzügyi infrastruktúra kialakítását célzó Libra nevű projekt, megjelent a kapcsolódó White Paper is. Ha a tervek megvalósulnak, akkor ugyanolyan egyszerű lesz pénzt küldeni, mint üzeneteket vagy fotókat megosztani másokkal. A Libra további küldetése, hogy csökkentse a nemzetközi pénzküldés költségeit és nehézségeit, valamint segítse a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést korábbi (KickPay, Telegram és WeChat) kezdeményezésekhez hasonlóan. A konzorcium, a Libra Szövetség, egy független, non-profit genfi székhelyű szervezet, amelynek alapító tagjai többek között:

  • fizetési szolgáltatók: MasterCard, PayPal, PayU, Stripe és VISA;
  • technológiai cégek és piacterek: Booking Holdings, eBay, Farfetch, Facebook Calibra, Lyft, Spotify, Uber és MercadoPago;
  • telekommunikációs cégek: Iliad és Vodafone;
  • blokklánc fejlesztő cégek: Anchorage, BisonTrails, Coinbase és Xapo;
  • kockázati tőkebefektetők: Andreessen Horowitz, Breakthrought Initiatives, Ribbit Capital, Thrive Capital és USV;
  • akadémiai-, non-profit szervezetek: Creative Destruction Lab, Kiva, Mercy Corps és Women’s World Banking

A fenti felsorolásban a technológiai cégek között látható található a Facebook pénzügyi szolgáltatást nyújtó leányvállalata, a Facebook Calibra, amely megoldása teszi majd lehetővé a fejlesztőknek, hogy az online alkalmazásaikba beépítsék a pénzküldés lehetőségét.

A Calibra első szolgáltatása egy digitális pénztárca lesz, amely a WhatsApp és a Messenger alkalmazásokban, illetve különálló applikációként és elérhetővé válik jövőre. A szolgáltatás indításakor a tárca segítségével a Libra érmét küldhetjük, fogadhatjuk és tárolhatjuk. A Facebook tervei között szerepel, hogy a későbbiekben a Calibra tárca a számlák kifizetésére, QR-kód alapú vásárlásra és közlekedésre is alkalmassá váljon.

A Libra Szövetség partnerei közül mindegyik legalább 10 millió dollárt fizetett ezért a kiváltságért. Fontos megemlíteni, hogy nincs jelentős tradicionális pénzügyi szolgáltató, noha egyes hírek szerint a Facebook az Egyesült Államok legnagyobb bankjait komolyan kapacitálta a részvételre. Noha a projekt várható indulása csak jövőre lesz esedékes, a bejelentéssel párhuzamosan elindult a tesztüzem, amelyen keresztül a fejlesztők számára elérhetővé vált a programozói kód. Ráadásul az amerikai törvényhozás sincs elragadtatva az ötlettől, vezető politikusok és gazdasági döntéshozók ítéli el a Librát. A Financial Times Alphaville szerkesztősége is kevéssé lelkesedik a kezdeményezés iránt, sőt még egy cikksorozatot is indítottak azzal a céllal, amelyben szakértők sora magyarázza azt, hogy szerintük milyen közkeletű tévedések vannak a Librával kapcsolatban. Érdemes Jemima Kelly kifogásait pontról pontra megnézni!

Első mítosz: Egy blokklánc technológia működteti a Librát
A Libra működését a Libra Blockchain támogatja, amely egy decentralizált programozható adatbázisnak tekinthető. Valójában a Libra blokklánc nem igazi blokklánc, mivel a blokkláncra kötelezően jellemző elemek hiányoznak mögüle. Például, míg a Bitcoin esetében a tranzakciók láncszerűen követik egymást, addig a Libra esetében sem blokkról, sem láncról nem beszélhetünk. Valójában a Libra Blockchain egy egyedi adatstruktúra, amely az idő előrehaladtával rögzíti az ügyletek állapotát. A Facebook azt mondja, hogy mivel a blokklánchoz kapcsolódó kriptográfia technológiát használja, mint például a Merkle fa, a bizánci konszenzus, ezért blokkláncnak kell nevezni. Az Alphaville szerzői szerint nem a Facebooknak kell eldöntenie, hogy mit jelent a blokklánc. Ráadásul szerintük a Librának nincs is szüksége a blokklánc technológia alkalmazására ahhoz, amilyen célt el akar érni.

Második mítosz: a Libra decentralizált
A Libra azt állítja magáról, hogy egy decentralizált rendszer, de a kritikusok szerint ez nem igaz. Ellentétben a Bitcoin és más digitális pénzekkel, a Libra nem fogja használni a proof of work-ot a bányászok ösztönzésére, hogy munkájukkal működtessék a hálózatot. Ehelyett a Facebook és a Libra egyesület másik 27 alapító partnere saját node-okat fog működtetni, amelyek validálják a Libra tranzakciókat. A Facebook vezető szerepet tölt be a Szövetségen belül, de a végső döntéshozatali fórumot a Libra Tanács biztosítja, amely tanácsban az alapító tagok egy-egy képviselővel vannak jelen. A Libra a jövőben egy decentralizáltabb engedély nélküli rendszer irányába fog alakulni, de erről jelenleg még nincsenek publikusan elérhető részletek.

Harmadik mítosz: A Libra varázsütésre csökkentheti a határokon átnyúló fizetési díjakat
Ezek a díjak magasak, nemcsak a technológiai kérdések miatt, hanem a politikai és szabályozási szempontok miatt is, amelyek a pénz egyik területről a másikba történő áthelyezésének bonyolult folyamatához kapcsolódnak. Bár igaz, hogy sok bank továbbra is túlzott mértékű díjakat számít fel a határokon átnyúló átutalásokért és a hazautalásokért, ma már több vállalat dolgozik azon, hogy ezeket a díjakat alacsonyabb szinten tartsák, mint például a TransferWise és a Revolut. Nincs okunk azt hinni, hogy a Libra tovább csökkentheti ezeket a költségeket. És mindaddig, amíg az emberek továbbra is központi banki pénzt használnak elsődleges fizetési eszközként, mégis valahogy át kell váltaniuk ezt a pénzt Librára, ami költséggel jár.

Negyedik mítosz: A Libra arról szól, hogy segítsen az alulbankolt társadalmi rétegeken
A Facebook azt akarja, hogy mindenki azt gondolja, hogy ők mindent megtesznek azért, hogy növeljék a pénzügyi inklúziót a fejlődő országokban. A Világbank adatai szerint ugyanakkor a felnőtt lakosság körében még mindig van 1,7 milliárd ember (a felnőtt lakosság kb. 31%-a), akik jelenleg nem tudnak még az alapszintű pénzügyi szolgáltatásokhoz sem hozzáférni. Bár közülük „csak” közel fél milliárd rendelkezik mobiltelefonnal és internet hozzáféréssel, a szám még így is jelentősnek mondható.

De az sem világos, hogy az a személy, akinek nincs banki kapcsolata, hogyan tudja majd megvásárolni a Librát, különösen akkor, ha a Libra minden vonatkozó szigorú szabályt be akar tartani, ugyanis a szabályozók célja, hogy a felhasználók ne vehessenek részt illegális pénzmosási tevékenységben. A Libra nem valószínű, hogy segíti a gyorsan leértékelődő valutákkal rendelkező országokban élő embereket, mivel ezek az országok hajlamosak tőkekontroll intézkedéseket bevezetni annak érdekében, hogy megakadályozzák a bankjaik megrohanását. A Facebook még soha nem mutatott nagy érdeklődést az alulbankolt rétegek iránt, ezért jogos a kérdése, hogy miért lettek hirtelen ilyen segítőkészek.

Az ötödik mítosz: Libra legitimálja a Bitcoint
A Libra „alacsony volatilitású kriptopénz”-nek nevezik magát, de éppen úgy, ahogy a Libra Blockchain sem igazi blokklánc, úgy a Libra sem igazi kriptopénz. A jelenleg ismert stablecoin-okhoz képest a Libra abban eltér majd, hogy nem egy adott devizához kötik az értékét, hanem a legstabilabbnak ítélt devizákban tartott (pl. amerikai dollár, euro, angol font, svájci frank, japán jen), alacsony volatilitású eszközök (bankbetétek, rövid lejáratú állampapírok) meghatározott kosarához. A Libra, mint kriptovaluta esetében cél az értékállóság megteremtése, a tőke megőrzése, ezért a Libra az ún. stablecoin-ok közé fog tartozni. Tehát sokkal jobban hasonlít a Winklevoss testvérek által kibocsátott Gemini dollárhoz. És valószínűleg az nem véletlen, hogy az ikrekhez hasonlóan, akik köztudottan hosszú távú riválisai Mark Zuckerbergnek, a Libra névválasztás is egy csillagjelre utal. A „blockchain” és a „kriptopénz” szavak használata inkább a PR-érték, mint valódi tartalom, mint sok hasonló kezdeményezés esetében.

A Facebook egyik célkitűzése vélelmezhetően az, hogy ha a Libra kibocsátását a nemzetközi szabályozók és hatóságok elfogadják, akkor ezáltal legitimálni tudja a Facebook adatfelhasználásával kapcsolatos kritikákat. Érdemes a Libra körüli fejleményeket szoros figyelemmel követni.”

Forrás:
Keressük az igazságot a Facebook Libra körüli hype mögött; Kerényi Ádám; A Világgazdasági Intézet blogja; 2019. július 16.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz vezető Zöld New Deal problémái a közigazgatás szemszögéből (Egyesült Államok)

A Zöld New Deal (Green New Deal) néven megfogalmazott elképzelések célja, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a New Deal az 1930-as években korszerűsítette az akkori Egyesület Államokat, az akkori problémákra adott válaszként, határozott politikával találjanak megoldást a kibontakozó éghajlati válság és a súlyos társadalmi egyenlőtlenségek problémájára. Az elképzelést heves szakmai és politikai vita övezi. Az American Society for Public Administration virtuális szimpóziumot szervezett a témában. A viszonylag rövid szakmai anyagok a szervezet kiadásában megjelenő Public Administration Review speciális szekciójában (Bully Pulpit) mindenki számára elérhetőek. A gazdag kínálatból abban a reményben válogattunk, hogy itthon is hasznosak lehetnek az ott megfogalmazott gondolatok.

The Green New Deal: Pathways to a Low Carbon Economy; Public Administration Review Bully Pulpit Symposium; 2019. július

Introduction
1. Policy Translation of the Green New Deal: An Introduction to the Symposium, Nives Dolsak and Aseem Prakash

International Experiences with Carbon Transition
2. The Fall and Rise of the Green New Deal, Edward B. Barbier
3. Moving Forward with a Green New Deal: Lessons from East Asia, Mary Alice Haddad
4. The Green New Deal Should Focus on Economic Opportunities: Lessons from the German Energy Transition, Sebastian Sewerin, Nicolas Schmid, Bjarne Steffen, Martin Beuse, Florian Egli, Anna Geddes, Léonore Haelg, Lynn Kaack, Abhishek Malhotra, and Tobias S. Schmidt

6. The Green New Deal: Insights for Theory and Practice from the United Kingdom, Donal Brown, Stephen Hall, Benjamin K. Sovacool, and Tom Bailey
7. The EU Emissions Trading Scheme and the Green New Deal, Sanjay Patnaik

Subnational Dimension of the Green New Deal
8. Learning from Cities for the Green New Deal, Sara Hughes
9. Green Public Procurement as tool for the Green New Deal, Ana-Maria Dimand
10. Framing the Green New Deal for Local Governance, Rebecca J. Romsdahl
11. The Civics of a Green New Deal, Carmen Sirianni
12. Lessons from Canadian Climate Policy Efforts for America’s Green New, Deal, Brett Cease, Mark Purdon, and Ross Astoria

Climate Equity and Justice
13. Green New Deal Policies Should Be Fueled by Frontline and Grassroots Power, Angela Adrar, Olivia Burlingame, Anthoy Rogers-White and Fernando Tormos-Aponte
14. Climate Justice and the Green New Deal: Organizational Culture in Regulatory Agencies, Jill Lindsey Harrison
15. Supporting Frontline and Vulnerable Communities in a Green New Deal, Sanya Carley, Caroline Engle, David Konisky, and Savannah Sullivan
16. Learning from the New York Experiment: Managing a Just Transition to a Low-Carbon Future, J. Mijin Cha
17. Globalizing the Global Green New Deal: Harmful Extractives in the Clean Energy Shift, Susan Park, Teresa Kramarz, Craig Johnson, and Stacy D. VanDeveer

Policy Lessons from Past Experiences
18. Undoing the Bad Legacies of the New Deal: The Case of Agriculture, Ritwick Ghosh
19. The Green New Deal: From Annual Crops to Perennial Agriculture, Lennart Olsson
20. The New Deal a Fitting Implementation Model for the Green New Deal?, Luke Fowler and Monica Hubbard
21. The Green New Deal Needs Nuclear Energy, James Conca and Judith Wright

Behavioral Dimensions of Carbon Transitions
22. If You Build It, Will they Come? Lessons Learned for Implementing the GND at the Household Level, Paul C. Stern, Kimberly S. Wolske, and Thomas Dietz

24. Flying Less is Critical to a Safe Climate Future, Kimberly Nicholas and Seth Wynes

Generating Policy Support for the Green New Deal
25. Learning from the Welfare State: Political Challenges in the Transition to a Low Carbon Economy, Andreas Duit
26. Creating Environmental Coalition: Lessons from FDR’s New Deal, William Grady Holt
27. The Case for a Green New Deal without a Carbon Tax, Alex Lenferna
Forrás:
The Green New Deal: Pathways to a Low Carbon Economy Public Administration Review Bully Pulpit Symposium; Public Administration Review; 2019. július 16.
Lásd még:
American Society for Public Administration; Wikipédia
Green New Deal; Wikipédia

Az autonóm járművek és az automatizált közlekedési rendszerek társadalmi-politikai kérdései

„…A tematikus számban publikált tanulmányok a Széchenyi István Egyetem vezetésével konzorciálisan megvalósuló EFOP-3.6.2-16-2017-00016 – „Autonóm járművek dinamikája és irányítása az automatizált közlekedési rendszerek követelményeinek szinergiájában” (2017-2020) című projekt „Autonóm járművek gazdasági és társadalmi hatásai” című altémája keretében készültek. A részterületet elemző, gazdasági és szociológiai profilú interdiszciplináris megközelítést alkalmazó kutatócsoport célja, az ilyen irányú technológiák és az ezekre épülő innovációk lehetséges gazdasági és társadalmi következményeinek az átfogó, a nemzetközi és a magyarországi vonatkozásokat összekapcsoló, empirikusan megalapozott vizsgálata. A hazai szakirodalomban ilyen összetettségű és komplexitású elemzés – tudomásunk szerint – mind ezidáig még nem jelent meg a témakörben…

Tartalom
ELŐSZÓ: CSIZMADIA ZOLTÁN és RECHNITZER JÁNOS

TANULMÁNYOK
RECHNITZER JÁNOS | A járműipar kihívásainak társadalmi és gazdasági dimenziói
TÓTH PÉTER | Az autózás mint társadalmi-technikai rendszer
CSIZMADIA ZOLTÁN | Az autonóm, önvezető technológiák elterjedésének társadalmi következményei – kérdések, dilemmák és szempontok
PÁTHY ÁDÁM | Az autonóm járművek társadalmi elfogadottságára, illetve a technológiával kapcsolatos várakozásokra irányuló empirikus kutatási előzmények a nemzetközi szakirodalomban
SZEMERÉDI ESZTER | Autonóm járművek – biztonság, használat és észlelt hasznosság
GYIMESI ÁRON | Az autonóm gépjárművek hatása a kormányzati költségvetésre és a foglalkoztatásra

ISMERETTERJESZTŐ TANULMÁNYOK
LADOS MIHÁLY – TÓTH MARCELL LÁSZLÓ | Autonóm járművek az okos városokban
SZUJÓ KRISZTINA | Ipar 4.0 – út a digitalizált jövő felé. Az Ipar 4.0-ra való felkészültség vizsgálata globális és európai vonatkozásban
MAJOROS KÁROLY TAMÁS | Az e-mobilizáció térnyerésének jellegzetességei…”

Forrás:
Tematikus szám az EFOP-3.6.2-16-2017-00016 „Autonóm járművek dinamikája és irányítása az automatizált közlekedési rendszerek követelményeinek szinergiájában” projekthez kapcsolódóan; Tér – Gazdaság – Ember; Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar; ISSN: 2064-1176; VII. évfolyam 1. szám; 2019. március (PDF)

Hogyan tanuljunk az előre nem látott eseményekből és balesetekből – utólag? (CAST Handbook)

„A kézikönyvben kifejtett CAST (Causal Analysis based on System Theory) olyan strukturált megközelítés, amely nem a felelősség megállítására törekszik, hanem azt próbálja kideríteni, hogy a felmerült probléma bekövetkezését miért nem tudták megakadályozni azok a rendszerek és struktúrák, melyeknek pontosan ez lett volna a feladata. A vizsgálat során megszerzett ismeretek alapján ezeknek a megelőzést biztosító struktúráknak a megerősítésére tesznek javaslatot.”

Forrás:
CAST HANDBOOK: How to Learn More from Incidents and Accidents; Nancy G. Leveson; 2019 (PDF)
Lásd még:
Postmortem Culture: Learning from Failure; John Lunney and Sue Lueder; Site Reliability Engineering. How Google Runs Production Systems, Chapter 15; ISBN 149192912X, 9781491929124; O’Reilly Media; 2016
Partnership for Systems Approaches to Safety and Security (PSASS); MIT – Massachusetts Institute of Technology

A digitális transzformáció (DX) miatt a munkavállalók szakképzettségi hiányosságait egyre inkább belső továbbképzéssel és átképzéssel orvosolják a vállalatok

„A bizalom növelése, az innováció és a továbbképzés kulcsfontosságú a jövő munkahelyén
Hogyan hidalnák át a vezérigazgatók világszerte a munkavállalóik szakképzettségi hiányosságait? Miként segítheti a technológia a munkahelyi produktivitást? Ki a felelős az automatizálás miatt elbocsátott munkavállalókért? Ezekre a kérdésekre is választ ad a PwC Talent Trends 2019: Upskilling for a Digital World tanulmánya, amely 3200 első számú vezető válaszai alapján készült.

Világszerte a vezérigazgatók 79 százaléka aggódik amiatt, hogy a munkavállalók alapvető készségeinek hiánya veszélyezteti vállalatuk jövőbeli növekedését – állapította meg a PwC kutatása. Ez az arány 2014-ben még 63 százalék volt, ami azt mutatja, hogy a készségek hiányával kapcsolatos aggodalom az új technológiák megjelenésével összhangban nőtt az elmúlt öt évben.

A felmérésben résztvevők válaszai alapján a készségek hiánya a világ minden részén a fő aggodalmak között szerepel. A japán (95%) és a közép- és kelet-európai (89%) vezérigazgatók aggódnak a leginkább, míg olaszországi (55%) és törökországi (45%) kollégáiknak van a legkevesebb álmatlan éjszakájuk a készségek hiánya miatt. Azok közül, akik a leginkább nyugtalanok, 55% mondta, hogy vállalatuk emiatt nem képes hatékonyan innoválni, 52%-uk pedig a humántőke-költségeik vártnál gyorsabb növekedését említette.

A továbbképzés és az átképzés feljebb kerül a vezérigazgatók prioritásainak listáján
A felmérés szerint a vezérigazgatók elképzelése a szakképzettségi hiányosságok áthidalásának módjáról változóban van. A vezérigazgatók közel fele (46%-a) véli úgy, hogy a jelentős mértékű átképzés és továbbképzés a legfontosabb kezdeményezés a potenciális szakképzettségi szakadékok megszüntetésére, és mindössze 18%-uk mondja azt, hogy az iparágukon kívülről vennének fel munkaerőt. Az idei magyarországi vezérigazgató felmérés válaszadóinak 23%-a választaná az át- vagy továbbképzést, illetve 16%-uk toborozna más iparágból.

Ez ellentétben áll a korábbi években végzett felmérésekkel, amelyek szerint a vezérigazgatók megvizsgálták annak lehetőségét, hogy más – különösen az innovációban már előrébb járó – ágazatokból vegyenek fel akár alkalmi munkaerőt.

„Bár a munkavállalók átképzése más lehetőségekhez képest – ilyen például az elbocsátott dolgozók végkielégítése és a szükséges készségekkel rendelkező új munkatársak felkutatása – jelentősebb befektetést igényel, mégiscsak vonzóbb megoldás, ami ráadásul kedvező fogadtatásra talál a munkavállalók körében” – mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation csapatának igazgatója.

Egy több mint 12 000 munkavállaló részvételével végzett globális felmérés szerint például a munkavállalók örömmel töltenek havonta két napot a munkaadójuk által a digitális készségeik fejlesztése érdekében nyújtott képzéssel.

Elmozdulás a „jó munka” és a bizalom felé
A továbbképzésre történő hangsúlyáthelyezés hátterében az automatizálás és a mesterséges intelligencia (MI) növekvő alkalmazása áll. Noha ezek a technológiák elkerülhetetlenül kiszorítanak egyes munkavállalókat, a vezérigazgatók eltérő véleményen vannak a változás mértékéről és sebességéről.

Egyértelmű, hogy a digitális felkészítésbe történő beruházás csak egy része annak, ami a jövő munkaerejének megteremtéséhez szükséges, mivel a munkavállalók új készségek elsajátítására való ösztönzése erős tanulási kultúrát feltételez, amely elválaszthatatlan része egy minőségi munkahelynek.

„A munkáltatóknak meg kell felelniük a »jó munka« iránti egyre növekvő igénynek, ami az eredményes és megelégedettséget okozó munkaélményt jelenti, amely megfelel bizonyos minőségi elvárásoknak. A technológia lehetővé teszi a hatékonyság növelését és a költségek kézben tartását, ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a munkával eltöltött időt produktívabbá és teljesebbé tegyük” – tette hozzá Bencze Róbert.

A „jó munka” megteremtéséhez a vállalatoknak jó minőségű munkaerő-adatokra lesz szükségük – és míg a vezérigazgatók 86%-a szerint a megfelelő állományi adatok létfontosságúak, mindössze 29%-uk tartja megfelelőek a saját adatait.

A vezérigazgatók tudatában vannak annak, hogy az automatizálás munkaerőre gyakorolt hatása a közbizalmat is befolyásolja. A válaszadók fele úgy látja, hogy a vállalati szektor iránti bizalom hiánya veszélyezteti a növekedést, és tisztában vannak vele, hogy e bizalomhiány kezelése a közvélemény szempontjából döntő kérdés.

Ennek fényében a vezérigazgatók megosztottak abban, hogy az automatizálás és az MI következtében elbocsátott munkavállalókkal szemben ki tartozik felelősséggel: 66% úgy véli, hogy a kormányoknak ösztönzőket kellene biztosítania az MI fejlesztésére és használatára, míg 56%-uk úgy gondolja, hogy az államnak védőhálót kellene biztosítania az elbocsátott munkavállalók számára. Ez a vita a jövőben várhatóan folytatódni fog.

„A munkahelyi modellt az évtizedek óta fennálló viszonylagos stabilitás helyett az állandó változás jellemzi, és nincs biztos nyugvópont. A vállalatoknak számos akadályt kell még leküzdeniük. A siker érdekében a bizalom kiépítése és fenntartása kulcsfontosságú lesz – mind a munkavállalók, mind a kormányok és a társadalom egésze között” – foglalta össze Bencze Róbert.

Az elemzésben megfogalmazott néhány javaslat a vezérigazgatók számára:

  • A munkavállalókkal kapcsolatos elemzéseknek javulniuk kell.
  • A cégvezetőknek sokkal világosabbá kell tenniük átképzési stratégiájukat és azt, hogy az valójában mit jelent a munkavállalóik számára.
  • A változó munkahely a munkahelyi menedzsmentben is új megközelítést igényel.

Forrás:
Még mindig a munkaerő-problémák miatt álmatlanok a vezérigazgatók; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2019. július 16.
Talent trends 2019. Upskilling for a digital world. Part of PwC’s 22nd Annual Global CEO Survey trends series; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2019. június 20. (PDF)