Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Egy ország versenyképessége nagyban fog függeni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától – Ősszel érkezik az MI-akcióterv

„A mesterséges intelligencia által dominált előttünk álló időszakban egy ország versenyképessége nagyban fog függeni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától – nyilatkozta lapunknak Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója.

– Hogyan áll jelenleg a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció akcióterve?
– Akciótervünk várhatóan az ősz folyamán készül el az MI Koalícióban működő hat munkacsoport több mint húsz projektcsapatának munkája eredményeképpen. Büszkén jelenthetjük, hogy immár 193 tagunk közel nyolcszáz szakértője áll rendelkezésre a feladat végrehajtásához. Az intézkedéscsomag pedig az idei év végére vagy jövő év elejére tervezett MI-országstratégia gerincét alkotja, és több fontos elemet tartalmaz.

– Mint például?
– Egyrészt szükség lesz egy olyan keretrendszerre, amelynek segítségével szabályozott és gördülékeny módon tudnak majd együttműködni MI-témában az egyes piaci szereplők a kutatóintézetektől az üzleti szférán át az egyetemekig, illetve az állami szektorig. Óriási hangsúlyt fektetünk a társadalmi érzékenyítésre is, mivel alapvető szempont, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté az MI-technológia gazdasági és társadalmi átalakulásra gyakorolt hatásai. Ehhez kapcsolódóan gondolkozunk egy MI Akadémia létrehozásán, amelyen keresztül a formális és nem formális MI-képzéseket kívánjuk rendszerezni. Emellett gazdasági szempontból szintén rendkívül fontos, hogy az alkalmazott kutatási szférát még szorosabban összekössük a vállalkozásokkal, hogy az egyes kutatói projektekből nagyobb hatékonysággal valósuljanak meg üzletileg életképes és piac által validált megoldások.

– Hogyan tudják ezt bemutatni a vállalkozásoknak?
– A hazai MI-használati modelleket bemutató www.miagyakorlatban.hu folyamatosan bővül, és dolgozunk egy központi MI-weboldal létrehozásán is, ahol a témában minden releváns információ helyet kap. Az üzleti partnerkeresés, az elérhető kurzusok, az MI-témájú kutatások ugyanúgy megtalálhatók lesznek rajta, mint a vonatkozó szabályozások, események és ismeretterjesztő, szórakoztató tartalmak.

– Korábban felhívta a figyelmet, hogy az adatvagyon szerepe különösen kiemelkedő. Mit értett ezalatt?
– A mesterséges intelligencia által dominált előttünk álló időszakban egy ország versenyképessége nagyban fog függeni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától. Ennek feltétele egy szabályozási környezet kialakítása, amihez tisztázni kell az adat és adatbázisok jogi fogalmait, kezelését és vagyonelemként való értelmezhetőségét mind a közszféra, mind a magánszféra számára. Ennek célja, hogy a jelenlegi, nem egyértelműen szabályozott területeket – kié az adat, mire lehet használni, hogyan értékelhető tőkeelemként – tisztázza, és lehetővé tegye az adatgazdák számára, hogy valóban elkezdjenek értéket teremteni általa, és érdekeltté váljanak az adatipar fellendítésében.

– És mi a helyzet az adatok hasznosításával?
– Az adatvagyon szabályozását célzó jogszabály előkészítésén munkacsoportjaink nem véletlenül dolgoznak már, hiszen a vonatkozó PSI (public sector information) uniós irányelv ugyancsak abba az irányba mutat, hogy a közpénzen fenntartott intézmények hatáskörében keletkező, nem személyhez kötött adatokat – például meteorológiai vagy közlekedési adatok – a lehető legszélesebb körben kell hasznosítani. Ehhez kapcsolódik, hogy úton van az IVSZ-szel (Szövetség a digitális gazdaságért) közösen végzett felmérésünk, amely a hazai MI-térképet hivatott felrajzolni, beazonosítva az ezen
a területen tevékenykedő szereplőket. Ennek során pontosabb képet kapunk az adatgazdákról, a fejlesztőkről, kutatókról, akiket a Koalíción keresztül tudunk összefogni. A térképet hivatalosan a szerdán kezdődő Menta Konferencián mutatjuk be.

– Rengeteg olyan önállóan használható eszköz van, amelyek már mesterséges intelligenciával működnek.
– Az MI a teljes gazdaságot felforgatja, és már most számtalan helyen javítja a hatékonyságot kifinomult ajánlási, előrejelző és felismerési funkciói révén. A korábban említett honlapon pontosan ezeket az MI által hajtott hazai technológiákat vonultatja fel. Így van már olyan megoldás, amely röntgenképekből tudja az embernél sokkal pontosabban és kevesebb jelből diagnosztizálni a tüdő- vagy emlőrákot, vagy gondoljunk a Hallatlan Alapítvány halláskárosultakat segítő megoldására, amely élő beszédet képes jelnyelvvé alakítani egy okosszemüvegen megjelenő avatar segítségével.
A Nemzeti Audiovizuális Archívumban ugyanakkor már alkalmaznak olyan képfelismerő rendszert, amely az MI-vel gyorsítja hazánk fotó- és videóörökségének rendszerezését. Mobilszolgáltatóknál lehet érdekes a digitális térben meghozott vásárlási szándék valós idejű detektálása és megvalósulásának ösztönzése MI segítségével. A telefonos ügyfélszolgálatot működtető társaságok nemcsak az ügyfélszolgálati munkatársakat tudják kiváltani valamilyen szinten ezzel a technológiával, hanem adott esetben másnapra az összes telefonbeszélgetés leiratát és összefoglalóját is megkaphatják. A bankok a hitelbírálati folyamatot tudják felgyorsítani azáltal, hogy az MI virtuális hitelbírálóként elemzi a beadott kérelmeket, és előzetes ajánlást készít a hús-vér munkatársaknak a pozitív vagy negatív előjelű döntéshez. De említhetek olyan algoritmust is, amely egy kocsmában szól előre, hogy mikor kell újrarendelni a sört, vagy amely a közösségi médiában zajló beszélgetésekből rajzol fel trendeket a piaci szereplőknek. Ebből is látható, hogy a felhasználási területek szinte végtelenek, és még csak az út elején járunk.

– Kiváltja ez a technológia az emberi munkát?
– Rendívül fontos azonban hangsúlyozni, hogy az MI-forradalom hatására a technológiát használó emberek váltják ki a technológiát nem használó embereket, nem a technológia az embert.

– Nemzetközi összevetésben hova pozicionálná hazánkat? Más országokban hogy áll az MI hatékony felhasználása, illetve ennek elemzése?
– Uniós szinten valóban kulcsszerep jut a témának, gondoljunk csak Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnök bejelentésére, aki hivatalba lépésének első száz napja alatt ígéri a mesterséges intelligencia emberi és etikai vonatkozásait érintő, összehangolt európai megközelítés jogszabályba foglalását. Az Európai Bizottság egyébként egy korábbi ajánlásában ez év közepét jelölte meg ideális időpontként, hogy a tagállamok rukkoljanak elő részletes MI-tervvel. Több országban már készült nemzeti MI-stratégia, így többek között Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság letette már az asztalra átfogó koncepcióját. Mi a hollandokhoz, spanyolokhoz vagy szlovénekhez hasonlóan néhány hónapon belül tervezzük nyilvánosságra hozni az októberre esedékes akcióterv elemeinek kibővítésével a saját stratégiai elképzeléseinket. Számos helyen ugyanakkor még nyoma sincs ilyen dokumentumnak – ilyen Görögország, Bulgária vagy akár Olaszország –, így összességében nemzetközi összehasonlításban nem állunk rosszul. Jellemző ugyanakkor, hogy az egyes országok előszeretettel jelölnek ki fő csapásirányokat az MI területén belül. Finnországban például az egészségügy és gyártás, Japánban a robottechnika, Izraelben a biztonságtechnika kap nagyobb hangsúlyt. Nálunk is érdemes lehet hasonló specializációt meghatározni.

– Együttműködnek más országokkal is?
– Folyamatosan ápoljuk a külkapcsolatokat, hogy a már bevált jó gyakorlatokat hazai környezetben is hasznosíthassuk. A svéd RISE-intézettel és az angol Turing Institute-tal nem véletlenül szorgalmazzuk a kapcsolatok mélyítését, hogy át tudjuk ültetni a magyar modellbe a már bejáratott elemeket.”

Forrás:
Ősszel érkezik az MI-akcióterv; Zováthi Domokos; Magyar Hírlap; 2019. szeptember 16.

Tuzson Bence: adatalapú közigazgatásnak kell kialakulnia, és be kell vonni a mesterséges intelligenciát az állam működésébe és az állami döntések előkészítésébe

„ A digitalizációtól és az okos városoktól “olyan fejlesztéseket szeretnénk látni”, amelyek megerősítik a családokat, a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv), valamint képesek a magyar kultúra megerősítésére, kiterjesztésére – hangsúlyozta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

Tuzson Bence a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett Civitas Sapiens ’19 – Okos város szakmai konferencián tartott nyitóelőadásában közös társadalmi célnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb országa legyen.

Közölte: ennek megvalósulásához több területen is komoly előrelépésre van szükség, amelyek közül a családtámogatást, a kkv-k, továbbá “az összetartó erő, a kultúra” megerősítését említette az államtitkár.

Tuzson Bence fontosnak nevezte, hogy a “szigetszerű” korszerűsítések helyett komplex, nagy fejlesztésekre valósuljanak meg, hogy “Magyarországnak ne legyenek olyan területei, amelyek lemaradnak”. Arra is kitért, hogy ma már a falvakban élő emberek igényei nagyon hasonlítanak a városlakókéhoz.

“Arra kell törekednünk, hogy minden fejlesztés abba az irányba hasson, hogy az állam szolgáltatásait a lehető legkisebb településen is el lehessen érni” – hangoztatta Tuzson Bence, arra is kitérve, hogy ehhez szükséges a közigazgatásról gondolkodás megváltozása is.

Álláspontja szerint adatalapú közigazgatásnak kell kialakulnia, azért, hogy az államnak – a megfelelő jogi garanciák mentén – a szükséges mennyiségű adat álljon rendelkezésre, annak érdekében, hogy megfelelően megalapozott, “jó döntéseket tudjunk hozni”. Az adatok jó elemzésével lehet megfelelően szolgálni az állampolgárokat, valamint a kormányzat számára folyamatokat is előre lehet jelezni – mondta.

Tuzson Bence előadásában kiemelte, hogy be kell vonni a mesterséges intelligenciát az állam működésébe és az állami döntések előkészítésébe. “Annak az adatmennyiségnek, amely az okos városok és a közigazgatás rendszerén keresztül előáll, olyan irányba kell hatnia, hogy megváltoztassuk a kormányzati döntéshozatal rendszerét. Annak alapját a jól feldolgozott és folyamatokat előrejelző adatok is szolgálják – hangoztatta.

Tuzson Bence az okos városok és az okos otthonok esetében is a komplex fejlesztések szükségességét hangsúlyozta, annak érdekében is, hogy előbbieket az okos állammal össze lehessen kapcsolni “nem sziget-, hanem kontinensszerűen”.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a digitalizáció kihívásairól tartott előadásában a többi között arról beszélt, hogy a kormánynak a hazai kkv-k számára megfelelő tőkét kell biztosítania a digitális fejlesztések megvalósításához. Azt mondta: a legkülönfélébb ágazatokban dolgozó vállalkozásoknak is fel kell ismerniük, miként tudják a digitális eszközök munkájukat segíteni, ezért a digitalizációra a versenyképesség megőrzése miatt is költeni kell. A kormány a kkv-k digitalizációjáért több kiemelt és pályázati programot indított – emlékeztetett a politikus, aki ismertette a kabinet több más, köztük a digitális kompetenciák fejlesztését szolgáló programjainak eredményeit is. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára előadásában a tárca és Monor okos város kialakítását célzó együttműködését mutatta be. A kísérleti projekt a jövőben modellként szolgálhat a többi magyar település digitális fejlesztéséhez.

Koltay András, az NKE rektora köszöntőjében egyebek mellett szólt arról, hogy sok magyar egyetemen még mindig “idegenkednek” a digitalizációtól. A magyar felsőoktatás versenyképessége megőrzéséhez ezen a “megcsontosodott” megközelítésen változtatni kell – hangsúlyozta a rektor. Jelezte, olyan oktatás-módszertani reformot terveznek az NKE-n, amely a digitális- és okostechnológiákat a képzések javára fordítja, és a mindennapok részévé teszi. A digitalizáció kockázataira térve Koltay András azt is hangsúlyozta: a technológiának minden esetben az ember javát és méltóságát kell szolgálnia. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy az NKE-n elindul a “digitális térségfejlesztési szakember” szakirányú továbbképzés.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjének köszöntője szerint hagyományteremtő céllal rendezték meg a csütörtöki konferenciát, jövőre is megtartanák.

Vitathatatlannak nevezte, hogy a digitalizáció kikezdi az ezer éves magyar állam fundamentumait, toposzait, azonban ezekre az erőteljes hatásokra fel kell készülniük a magyar kkv-knak, egyetemi oktatóknak, műhelyeknek és állami vezetőknek.

A hat szekcióban 35 előadó és kerekasztalbeszélgetés-résztvevő, valamint 28 okosváros-termékkiállító közreműködésével megrendezett tanácskozás helyzetképet ad a hazai és nemzetközi okos város trendekről, betekintést nyújt több, már jelenleg is alkalmazott modell működésébe.

A konferencia a Miniszterelnökség fővédnöksége alatt, az ITM szakmai támogatásával, a DJP, a NKE és a Lechner Tudásközpont szervezésében valósul meg.”

Forrás:
A digitalizációtól a családok, a kkv-k és a magyar kultúra megerősítését várjuk; Miniszterelnökség; 2019. szeptember 20.

A közszolgálat megújítása: A mai problémákra ne a tegnap eszközeivel válaszoljunk!

„Az elsősorban ausztrál közigazgatási vezetőknek címzett Mandarin szakportál „Reinventing how the public service works” címmel mutatja be az ANZSOG (Australia and New Zealand School of Government), a Monash Sustainable Development Institute és a GovLab (NYU Governance Lab) jelentését, ami a „Mai problémák, tegnapi eszköztár” (Today’s problems, yesterday’s toolkit) címmel jelent meg az ANZSOG gondozásában. Ebben bevezetésképpen rámutatnak arra a mélyen fekvő problémára, ami a kormányzatba és a közigazgatásba vetett bizalom hanyatlása jelent a fejlett világban. Ausztráliában a demokrácia működésének elégedettségi indexe a 2007-es 86%-ról 41%-ra esett vissza, de az Egyesült Államokban még súlyosabb a helyzet: ott a válaszadóknak csak 17%-a mondta azt, hogy a kormányzat jól végzi a dolgát. A recenzió szerint átütő erejű az az érzés az emberek között, hogy a kormányzat nem úgy cselekszik, ahogy azt a nagy szakpolitikai problémák megoldása igényelné. Ez részben onnan fakad, hogy a ma legnagyobb kihívásait is a tegnap eszközeivel akarjuk megválaszolni, miközben a XXI. század összetett problémái olyan korszerű eszköztárat és intézményeket igényelnek, amelyek képesek alkalmazni, támogatni és jutalmazni az innovációt.

A bemutatott jelentés amellett érvel, hogy napjaink szakpolitikai kihívásainak megválaszolásához „közszolgálati vállalkozókra” (public entrepreneurs) és olyan intézményekre van szükség, amelyek adatvezérelt, részvételen alapuló gyakorlatot alkalmaznak. Értelmezésük szerint a közszolgálati vállalkozó:

  • tudja, hogyan definiáljon cselekvésre ösztönző, specifikus problémákat;
  • képes használni részvételen alapuló, emberközpontú gyakorlatokat;
  • használni tudja az adatelemzési módszereket és ért a komplex problémák számszerűsítéséhez;
  • megtanul közösen megoldást tervezni azokkal, akiknek segíteni próbál;
  • mérhető megoldásokat vezet be olyan együttműködő csoportokkal és partnerekkel, amelyek különböző tudományágakat és szektorokat kötnek össze.

A közösséget érintő problémákban rejlő kihívásokat nehezíti, hogy gyakran maga a probléma és annak megoldási szándéka is nehezen érthető, valamint mindkettőt vitákkal terhelt politikai környezetben kell megfogalmazni. Ilyen rosszul definiált köz-probléma az egyenlőtlenség, a szociális kirekesztettség vagy a klímaváltozás is. A közproblémák megoldásának módjára a szerzők öt lépéses folyamatot javasolnak, amely lépések mindegyikéhez új módszerek és eszközök szükségesek (ezeket zárójelben tüntetjük fel):

  • Definiálj cselekvésre ösztönző specifikus problémákat. (Probléma-meghatározás.)
  • Használj részvételen alapuló és embercentrikus gyakorlatokat a probléma-meghatározás finomításához, úgy, ahogy ez az emberek mindennapi életében felmerül. (Emberközpontú etnográfia, rendszerszintű gondolkodás.)
  • Használj adatelemzési módszereket az összetett problémák számszerűsítéséhez. (Adattudományok, bizonyíték-szintézis.)
  • Tervezd a megoldást közösen az érintettekkel, a kollektív intelligencia beemelésével. (Nyílt innováció, magatartás-vizsgálat.)
  • Vezess be mérhető megoldásokat. (Hatásértékelés, együttműködő csoportok felépítése, partnerség.)

A fentiekből következik, hogy a közszolgálati vállalkozónak öt alapvető készséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a közszolgálati munka hatékonysága és legitimációja erősödjön:

  • Probléma-meghatározás, specifikusan és cselekvés-orientáltan, az érdekeltek, szakértők és különböző oldalak képviselőinek bevonásával.
  • Részvételi tervezéshez szükséges készségek, részvételen alapuló és embercentrikus gyakorlatokkal, a problémák további feltárásához és azonosításának finomításához.
  • Adatvezérelt és tapasztalat-alapú módszerek alkalmazásának képessége az összetett problémák számszerűsítésének megértésére.
  • Nyílt innovációs készségek, együtt tervezve azokkal, akiknek a segítésére a megoldás születik, a kollektív intelligencia bevonásával.
  • Megvalósítási és együttműködési képesség, közösen munkálkodó csoportokkal és partnerekkel, tudományágakat és szektorokat átívelve.

A jelentéshez információkat szolgáltató felmérés Ausztrália és Új-Zéland köztisztviselőire terjedt ki. A közel 400 válaszadó 90%-a ausztrál volt, 55%-uk a szövetségi kormányzatból, 80%-uk közép- vagy felsővezető. A kérdések arra irányultak, hogy mi az, amit tudnak, mi az, amit tanulnak vagy tanulni szeretnének és végül: hogyan használják innovációs készségeiket az őket foglalkoztató intézménynél. A kutatás kilenc készségre fókuszált: probléma-meghatározás, emberközpontú tervezés, adatelemző gondolkozás, nyílt innováció, magatartás-vizsgálat (behavioural insights), karcsú (lean) és agilis megközelítés, hatásértékelés, bizonyíték-szintézis, rendszerszintű gondolkodás. A kutatás szerint kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindegyik esetében komoly hiányosságok mutatkoznak a köztisztviselői karban.

A jelentés ajánlása szerint ezeknek a képességeknek, készségeknek a fejlesztésére kombinált (blended), gyakorlatias és probléma-alapú tréningeket kell biztosítani a szervezeteken belül, kiaknázva az új technológiákban rejlő lehetőségeket is. Ehhez tíz gyakorlati szempontot érvényesítését javasolják:

  • Hibrid megoldások: a személyes és online tréningek kombinálása.
  • Kvantitatív és kvalitatív készségek: a digitális, adatkezelési és tervezési készségek együttes fejlesztése.
  • Tanulókból tanárok: a tréningeket elvégzők váljanak tapasztalt mentorokká.
  • Az emberek felmérése: mit akarnak tudni és hogyan akarják azt megtanulni.
  • Mérethatékonyságra törekvés: innovatív ügynökségek felépítése, sok ember különböző szerepkörben tréningezésére.
  • Szektor-specifikus innovációk: közprobléma-megoldások adott szakterületre fókuszálva.
  • Személyi edző (coach) legyél, ne csak tréner: képessé tenni az embereket arra, hogy ötletükből megvalósult megoldás legyen.
  • Közös tréning civileknek és köztisztviselőknek: legyen több problémamegoldó.
  • Használd a civileket trénerként: a nyilvános módszertani tudás (public know-how) beemelése az innováció erősítésére.
  • Probléma-megoldó készségek tréningezése: a vállalkozó közszolgálatiság erősítése.

A jelentés szerint bár az új innovációs készségek lendületet kaptak, de nem váltak részévé a mindennapi kormányzati gyakorlatnak. Ahhoz, hogy a köztisztviselők közszolgálati vállalkozókká váljanak (márpedig erre szüksége van a közszférának), a következőkre van szükség:

  • új, XXI. századi eszköztár kifejlesztése a problémamegoldásra, és új utak kitaposása ahhoz, hogy ezen eszköztárak a gyakorlatban is működjenek;
  • hatékonyabb tréning, coaching és mentorprogramok kifejlesztése, a világviszonylatban legjobb gyakorlatokból táplálkozva;
  • intézményi szintű kísérletezés bátorítása, az innovációs készségek megosztására és alkalmazására.

A szerzők szerint, ha a kormányzat felruházza a közszolgálatban dolgozókat arra, hogy a ma problémáira mai eszközökkel keressenek és találjanak olyan megoldásokat, amelyek a legégetőbb problémákat orvosolják, az a megrendült közbizalmat is helyreállítja.”

Forrás:
Reinventing how the public service works; Maria Katsonis; The Mandarin; 2019. augusztus 20.
Today’s problems, yesterday’s toolkit; ANZSOG, Monash Sustainable Development Institute és NYU Governance Lab; 2019. augusztus (PDF)

Közigazgatás, politika

Civitas Sapiens’19: okos városokról a Ludovika Campuson

„2 ország, 6 szekció, 35 előadó, 28 okos város termékkiállító – számokban ez volt a Civitas Sapiens ’19 – Okos város szakmai konferencia, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont. A többszáz látogatót vonzó eseményen elhangzott, hogy a kormány a digitalizációtól és az okos városoktól „olyan fejlesztéseket szeretne látni”, amelyek megerősítik a családokat, a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint képesek a magyar kultúra kiterjesztésére is. A rendezvényen együttműködési megállapodás aláírására is sor került a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Digitális Jólét Program között.

„Az okos városok fejlődésének azt a célt kell szolgálnia, hogy Magyarországon ne szigetszerű, hanem komplex fejlődés valósulhasson meg és az állam szolgáltatásait a lehető legkisebb településen is el lehessen érni”- hangsúlyozta Tuzson Bence. A Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára elmondta: közös társadalmi cél, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává váljon, amihez több területen komoly előrelépésre van szükség. Véleménye szerint Magyarországon is ki kell alakulnia az adatalapú közigazgatásnak, hogy az államnak a szükséges mennyiségű adat álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy megfelelően megalapozott döntéseket hozzon.

„Az okos város ügye, a digitális technológiák hatékony használata a jó államhoz és a jó közigazgatáshoz is elvezető út”- fejtette ki Koltay András. Az NKE rektora elmondta, hogy szeretnék az egyedülálló és páratlan lehetőségeket biztosító Ludovika Campust és magát az intézményt is olyanná fejleszteni, hogy az egyetemi polgárok és a campusra látogatók is igénybe vehessék a legmodernebb digitális szolgáltatásokat. A rektor szerint, ha a magyar felsőoktatás versenyképes akar lenni Európában és a világban is, akkor változtatnia kell a digitalizációra vonatkozó szemléletén. „Az NKE szeretne ebben élen járni: olyan oktatás-módszertani reformot végrehajtani a következő években, amely ezeket a technológiákat a képzések javára, az egyetemi oktatás hasznára fordítja”- hangsúlyozta. Elhangzott, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és az Edutus Egyetemmel együttműködésben az NKE-n indul el a digitális térségfejlesztési szakember szakirányú továbbképzés, mely „nyilvánvaló jele az intézmény elköteleződésének a digitalizáció iránt.

A Digitális Jólét Program 2.0-ban külön hangsúllyal szerepel az Okos Város – Smart City fejlesztések témaköre. Célja, hogy a települések, a polgárok, a vállalkozások és a közösségek minél szélesebb körben ki tudják használni az Okos Város-fejlesztések kínálta lehetőségeket. A Digitális Jóléti Program szakmai vezetője kiemelte: a mai rendezvény hagyományteremtő jelleggel azért valósult meg, hogy horizontális kapcsolatrendszer alakuljon ki a szereplők között. „Aktív és intellektuális közreműködésre van szükség mind az állami, mind a privát szféra szektorainak képviselői között” – jegyezte meg Gál András Levente.

A rendezvényen a Digitális Jólét Program és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetői együttműködési megállapodást írtak alá, hogy a közös munka eredménye beépülhessen a képzési rendszerbe, elősegítve a kutatómunkát és szakmai műhelyek létrejöttét. Az együttműködés az okosváros-fejlesztés mellett olyan területeken valósulhat meg, mint például a digitális közszolgálat fejlesztése, a digitális állam és kibervédelem, az adatpolitika vagy a hálózatkutatás.

A konferencián szó volt a többi között a magyarországi digitalizációs folyamatokról, valamint a hazai és külföldi okos város fejlesztésekről is. Az egész napos konferencián interaktív szekciókban és tematikus workshopokon bővíthették tudásukat a résztvevők.

A konferencia a Miniszterelnökség fővédnöksége alatt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatásával, a Digitális Jólét Program, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Lechner Tudásközpont szervezésében jött létre.

Az okos város fejlesztésekről bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin októberi számában olvashatnak.”

Forrás:
Civitas Sapiens’19: okos városokról a Ludovika Campuson; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. szeptember 19.

Jövő egyeteme hackathon: 24 órás innovációs ötletverseny az NKE-n

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyarországon először 24 órás innovációs ötletversenyt rendez a jövő egyeteméről. A Design Terminallal közösen szervezett eseményen a közösségi tér és az információcsere témakörében várnak innovatív megoldásokat a jelentkezőktől a szervezők.

A 24 órás ötletversenyen, azaz hackathonon az egyetem hallgatói innovatív ötletüket fejlesztik mentorok közreműködésével. A hackathonra olyan újításokkal jelentkezhetnek a csapatok, amelyek a „jövő egyetemének” építését indítják el a közösségen belül. Az újítás lehet a campus tereinek jobb közösségi kihasználásához, valamint a hallgatók és oktatók közötti információcseréhez kapcsolódó szervezeti megoldás, technológiai fejlesztés vagy más újszerű projektjavaslat.

A 24 órás ötletversenyre pályázó csapatoknak a jelentkezéskor a felhívásban meghatározott egyik kihívásra kell ötletet kidolgozni, amit a verseny során mentorok, szakértők segítségével fejleszthetnek tovább, és az így tökéletesített projekttervet, a rendezvény zárásaként, a szakmai zsűri előtt kell röviden prezentálniuk. A felhívásra az nke.designterminal.org oldalon lehet jelentkezni 2019. október 20-ig.

A november 13-14-i eseményre 2-4 fős csapatok jelentkezhetnek, az aktív NKE nappali tagozatos alapképzéses vagy mesterképzéses hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók közül. Az ötleteket erősíti, ha a kidolgozás során több szempontot mérlegelnek a csapattagok, ezért javasolt a hallgatóknak vegyes összetételű csapatokat alkotniuk, melyeknek tagjai legalább két különböző kart képviselnek.

A versenyen értékes díjakat nyer az első három helyezett csapat:

1. HELYEZETT
300.000 Ft értékű repülőjegy utalvány a csapatnak
Brain Bar napi belépőjegyek a csapattagoknak
Szakmai konzultáció

2. HELYEZETT
150.000 Ft értékű repülőjegy utalvány a csapatnak
Brain Bar napi belépőjegyek a csapattagoknak

3. HELYEZETT
Brain Bar napi belépőjegyek a csapattagoknak

A részletes kihívások:

Az egyetemi campus, mint közösségi tér
Hogyan lehet a campus által adott tereket, lehetőségeket jobban kihasználni, annak érdekében, hogy előszeretettel töltsék ott idejüket a hallgatók, oktatók?
Milyen új közösségi terek kialakításával lehet jobban kihasználni a rendelkezésre álló helyszíneket, vajon milyen új eszközök telepítésére, fejlesztésére lehet szükség a jövő egyetemén?
Milyen programokkal, közösségi szerveződésekkel, eseményekkel, szolgáltatásokkal lehet a hallgatói életet felpezsdíteni, az egyetemi hagyományokat újragondolni a campuson belül és kívül egyaránt?
Hogyan lehet elősegíteni, hogy a külön szakokra járók megismerhessék egymást, és életre szóló barátságok köttethessenek?
A Ludovika Egyetemi Campus mellett, várjuk ötleteiteket a bajai campus és az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar központjához kapcsolódó fejlesztésekre is.

Információcsere
Milyen eszközökkel és megoldásokkal lehetne az információcserét egyszerűbbé tenni a hallgatók, illetve oktatók között?
Milyen tudásmegosztási lehetőségekre számíthatunk a jövő egyetemén, hogyan fog zajlani, hogyan lesz egyszerűbb az oktatás a jövőben?
Hogyan tehetjük lehetővé, hogy a különböző szakok hallgatói többet megtudjanak egymás tanulmányairól és megismerhessék egymás szakterületeit?”

Forrás:
Jövő egyeteme hackathon: 24 órás innovációs ötletverseny az NKE-n; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. szeptember 17.

Augusztusban mintegy 6 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak lejárt adóssága

„Augusztusban mintegy 6 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak lejárt adóssága, ezzel a nyolcadik hónap végére átlépte az 53 milliárd forintot – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból. Az idei, havi átlagban 5 milliárd körüli adóssággyarapodás rekordmértékű. Durván romlott a fizetési hajlandóság, az 53 milliárdos adósság felét már több mint két hónapja ki kellett volna fizetni a beszállítóknak.

Augusztusban, a nyári hónapokra jellemző lassuló adóssággyarapodás helyett robbanásszerűen, mintegy 6 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetési forrásból gazdálkodó kórházak lejárt fizetési határidejű tartozása, s a nyolcadik hónap végére átlépte az 53 milliárd forintot. Így 2018 december végéhez képest az idei növekedés immár 38 milliárd forint a MÁK friss adatai szerint. Az elszabaduló adósság hátterében az ágazati szereplők egyöntetűen a már naptárhatást is semlegesítő, féktelen bérversenyt látják.

A jelenlegi növekedési ütem mellett év végére 70 milliárdhoz közelíthet a tartozásállomány.

Íme, a lista
A részletes adatok ezúttal sem rejtenek meglepetést, a lista élén a szokásos nevek: legnagyobb adós a Honvédkórház 3,7 milliárdos tartozással, ebből közel 2 milliárd kifizetésével több mint két hónapja csúszik az intézmény.

A gyógyító-megelőző ellátásban résztvevő egyetemek közül a Debreceni Egyetem az éllovas 2,8 milliárddal, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen alulról közelíti a tartozásállomány a 2 milliárd forintot.

A 100 kórházból további 15 intézményben haladja meg az egymilliárdot a kifizetetlen számlák értéke. A Péterfyben 3,7 milliárdnál is többel tartoznak a beszállítóknak, a Dél-pesti Centrumkórház (leánykori nevén Egyesített Szent István Szent László Kórház) 2,6 milliárd forint lejárt határidejű számla kifizetésével adós.

A megyei nagykórházak közül a Békés megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézmények viszik a pálmát 2,4 és majd’ 2 milliárd forinttal.

Augusztusban a legnagyobb növekedést (627 millió forint) a Dél-pesti Centrumkórház valamint Honvédkórház (449 millió forint) produkálta.

A feltorlódó kórházi számlák mellett az állami szervek adósságaira a jelek szerint mégis jutott forrás, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) lényegében adósságmentesen zárta az augusztust, pedig két hónapja még az NNK-ban 1,4 milliárddal, márciusban pedig az OMSZ még egymilliárddal tartozott beszállítóinak.

Romlik a fizetési hajlandóság
A fizetési hajlandóság durva romlására utal, hogy míg az év elején, februárban a beszállítók “csak” a lejárt számlák negyedének kifizetésére vártak több mint két hónapja, augusztus végére ez az arány 50 százalékra ugrott fel év közbeni folyamatos növekedés mellett. Tavaly augusztusban az adósság 45 százalékát tették ki a 60 napnál régebben lejárt számlák, mintegy 19 milliárd forint értékben, az idei összeg az 50 százalékos részesedés mellett meghaladja a 26 milliárd forintot.

Több pénz kell az egészségügybe, a többletforrások szükségességéről, az ellátások valós értéken való finanszírozásnak szükségességéről mind az MNB, mind a Pénzügyminisztérium (PM) versenyképességi elemzése megemlékezik, az új finanszírozás indulására 2019 júliusától számítottak is az ágazat szereplői, ám a belengetett új rendszerről eddig egyetlen konkrét információ sem látott napvilágot. Továbbra sincs – vagy nem publikus – semmilyen szakmai koncepció, vagy program, ami alapján pontosan ki lehetne jelenteni, hogy mennyi plusz forrásra lenne szüksége az ágazatnak, azt mire kellene fordítani és ez milyen eredményt hozhatna – mondta lapunknak a közelmúltban Molnár Attila, egészségügyi szakértő.

Ugyan a múlt héten, a járóbeteg-ellátók éves szakmai konferenciáján az egészségügyi kormányzatot képviselő Csányi Endre helyettes államtitkár beszélt egy fenntartható struktúra kialakításának tervéről, ám azt már nem árulta el, hogy ez az intézményrendszerre, vagy a finanszírozásra vonatkozik, s milyen szempontok alapján készül. Ugyanitt Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója egy új finanszírozási rendszer előkészítését említette, s azt fejtegette, hogy ellátás-alapú, eredményorientált rendszerben gondolkodnak, amelyben az intézmények nem több kapacitásért (tvk), hanem több ellátási feladatért pályázhatnának. Az átalakítás fedezete pedig elméletben az a 40 milliárd forint, ami már ez év elejétől rendelkezésre áll, s amit a Pénzügyminisztérium a kórházak eladósodásának megakadályozására, a finanszírozás anomáliáinak kiigazításra dedikált. Az eladósodás jelenlegi üteme mellett azonban ez az összeg nem hogy az átalakításra, a konszolidációra sem lesz elegendő.

Fenntarthatatlan problémagóc
Évtizedes gond a kórházi adósság felhalmozódása, ami az államháztartáson belül mára az egyetlen, pénzügyileg fenntarthatatlan problémagóccá vált, s mint ilyen, éles kontrasztban áll az ország makrogazdasági mutatóval. A rekord alacsony államdósság és a GDP rekordmértékű növekedése közepette még inkább meglepő, hogy ennyire hosszú ideje nem sikerült megtalálni a megoldást az adósságnövekedés megállítására – kommentálta a friss adatokat lapunk kérdésére Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója.

Az adósságkezelés érdekében az ad hoc kormányzati intézkedések, forrás átcsoportosítások helyett a szakmai szervezet hosszútávú, rendszerszintű változást szorgalmaz, a megoldás kidolgozásához a kórházi beszállítók szakmai segítséget, együttműködést kínálnak – mondta Rádai. Az igazgató azt mindenesetre biztatónak tartja, hogy mind a kormány versenyképességi tanulmányában, mind az MNB hasonló témájú elemzésében rögzítik, milyen fontos a szerepe a lakosság egészségi állapotának versenyképességi szempontból.

Kik járnak rosszul?
A kórházi beszállítók késleltetett kifizetése pont azt a kkv-szektort érinti legrosszabbul, akiket a kormányzati kommunikáció támogatott pozícióban tüntet fel, és akik nélkül nem képzelhető el a versenyképességi fordulat – erről már Rásky László, a kórházi beszállítók másik részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt lapunknak. A beszállítók ki nem fizetésének óhatatlanul negatív a hatása a betegellátásra, ha pedig a magyar egészségügyben a betegek hátrányosabb helyzetbe kerülnek, az szintén gátolja a versenyképességi fordulatot – fűzte hozzá a szakszövetség főtitkára.

Arról nem is beszélve, hogy az orvostechnikai termékgyártókat a romló fizetési hajlandóság mellett a nagyon alacsony magyar árszint is sújtja. Ugyanis egyedül az egészségügyben engedi meg a közbeszerzési törvény, hogy kizárólag az ár legyen az értékelési szempont. Ez a szabályozás Rásky szerint óriási árnyomás alá helyezi a piaci szereplőket, akik nem csak hogy nem jutnak időben a pénzükhöz, hanem a termékeiknek még olcsóbb, névtelen, akár bizonytalan minőségű, a betegbiztonságot nem szolgáló, távol-keleti egészségügyi eszközökkel kell versenyezni.”

Forrás:
Újabb gyászos hír jött a kórházakból – borulhat a kormány terve; Szepesi Anita, 2019. szeptember 18.

Sokan komoly karriert futottak be a közigazgatási ösztöndíjasok közül

„Nagyon magas, mintegy 80 százalékos a továbbfoglalkoztatási arány a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramban részt vevők körében, sokan komoly karriert futottak be – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az M1 szombat reggeli műsorában.

Orbán Balázs hozzátette, a régebbi ösztöndíjasok között van közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, kabinetfőnök, főosztályvezető, osztályvezető.

Az államtitkár emlékeztetett: 2010 után indult a közigazgatási ösztöndíjprogram azzal a céllal, hogy a 30 év alatti, diplomás, nyelveket beszélő fiatalok megtalálják a helyüket a közigazgatásban. 2018-ban úgy döntöttek, hogy átalakítják a programot, megemelték az ösztöndíj összegét, az ösztöndíjasok szakmai fejlődését a program ideje alatt egy mentor segíti.

A 2019-es évfolyam hétszeres túljelentkezése azt mutatja, ez jó döntés volt – mondta Orbán Balázs. Közlése szerint a jelentkezők között vannak, akik multinál kezdtek, de úgy gondolják, hogy sokkal vonzóbb a köz érdekében tevékenykedni, vannak, akik vidékről szeretnének szerencsét próbálni, s olyanok is, akik külföldről jönnének haza.

Előfeltétel a felsőfokú végzettség, a nyelvismeret és a 30 év alatti kor. A jövő év elején induló programra október közepéig lehet jelentkezni. Utána egy többkörös folyamatban választják ki az ösztöndíjasokat. A 10 hónapos programban 7 hónapot valamelyik központi közigazgatási szervnél lehet eltölteni, 3 hónapot pedig külföldön – ismertette az államtitkár.”

Forrás:
Sokan komoly karriert futottak be a közigazgatási ösztöndíjasok közül; Híradó.hu/MTI; 2019. szeptember 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Európai Kiberbiztonsági Hónap Magyarország – 2019. október 1 – 31.

„Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2012 óta minden év októberében nemzetközi kampányt szervez kiberbiztonsági hónap témában
(European Cyber Security Month – ECSM).

Az októberi nemzetközi kiberbiztonsági kampány (ECSM) célja a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések széles körben történő megismertetése. Ennek érdekében minden év októberében a legváltozatosabb ötletekkel, módszerekkel és eseményekkel igyekeznek felhívni az állampolgárok figyelmét a kiberbiztonság fontosságára.
A kampány 2012 óta minden évben megrendezésre kerül, az Európai Uniós tagállamok intézményei szervezésében és az ENISA koordinálásával.

Az idei kampány kiemelt témái:

  • 1-2. hét:
    • Kiber-higéniai készségek
    • A téma célja, hogy segítséget nyújtson az embereknek a szükséges napi rutin kialakításában és fenntartásában, valamint az online biztonság megőrzéséhez szükséges ellenőrzések és általános viselkedés megismeréséhez.
  • 3-4. hét:
    • Feltörekvő technológiák
    • Őrizzük meg a technológiával kapcsolatos korábban kialakított bölcsességünket és a biztonsági tudatosságunkat a feltörekvő technológiák korában is.
    • A kampány egyetemes üzenete: a kiberbiztonság közös érdek!

Magyarország immár negyedik alkalommal csatlakozik az Európai Kiberbiztonsági Hónaphoz. A kampánnyal összefüggő feladatokat, valamint az érintett nemzeti és EU-s felekkel való kapcsolattartást, egyeztetést a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) látja el. 2018-ban Magyarország az összesen 27 különböző típusú esemény megvalósításával ismételten bekerült a legaktívabb és legtöbb eseményt szervező országok közé (összesen 33 ország vett részt a kampányban). Intézetünk célja, hogy idén is minél szélesebb réteget megszólító és változatos programot tartalmazó kampányt valósítsunk meg közösen a partnereinkkel, melyben minden korosztály megtalálhatja az érdeklődésének és korosztályának megfelelő eseményeket, tudatosító anyagokat.

A kiberhónapról és különféle tudatosító kampányainkról további hasznos információkat kaphat az NBSZ NKI közösségi portálos felületein: facebook.com/nki.gov.hu, facebook.com/kiberhonap, instagram.com/nki.gov.hu.

Az európai szintű ECSM kampányról és az októberre tervezett nemzetközi eseményekről az alábbi linken lehet tájékozódni: cybersecuritymonth.eu

Forrás:
Európai Kiberbiztonsági Hónap Magyarország – ECSM Hungary; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2019. szeptember

Változott az eBEV-nyugták kézbesítése

„A benyújtott elektronikus űrlapokkal kapcsolatos elfogadó, elutasító eBEV-nyugták kézbesítése módosult.

A korábbi gyakorlattól eltérően már nem minden, az ügyben eljárni jogosult képviselő vagy meghatalmazott ügyfelünk, hanem kizárólag az űrlapot benyújtó személy kap visszaigazoló nyugtát a tárhelyére.”

Forrás:
Változott az eBEV-nyugták kézbesítése; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2019. szeptember 18.
Szerkesztői megjegyzés: Amennyiben tényleg fontos az ügyfélbarát és ügyfélközpontú közszolgáltatás, akkor annak eldöntését, hogy egy adott vállalkozás vezetője akar-e visszaigazoló nyugtát kapni a külsős könyvelőcég által, az ő megbízásából benyújtott űrlapról, akkor azt lehetne az állampolgárra bízni, és nem fölülről eldönteni.

Jelentős digitális fejlesztések zajlanak az iskolákban

„Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően szélessávú, biztonságos wifi-hálózat épült ki az állami iskolákban, valamint 100 ezer informatikai eszközt is beszereztek a tanulóknak és a pedagógusoknak – ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára elmondta, az elmúlt másfél évben több mint 45 ezer notebookot, 24 ezer tanulói tabletet, 3000 interaktív panelt vásároltak, és folyamatban van még ötezer projektor beszerzése.

A tervek szerint az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével az okos tankönyvek új generációját is elérhetővé teszik, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy megszűnnének a papíralapú könyvek – ismertette az államtitkár.

Maruzsa Zoltán emlékeztetett, több éve zajlik már a digitális napló bevezetése, és ma már alig van iskola, amelyben ne használnák a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert (KRÉTA). Komoly figyelmet fordítanak továbbá a pedagógusok digitális felkészítésére is, az elmúlt egy évben 40 ezer tanár vehetett részt informatikai oktatáson – mondta az államtitkár.

Solymár Károly Balázs, az ITM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára közölte, a kormány az összes állami fenntartású általános és középiskolában wifi-hálózatot épít ki, a munka első fázisa pedig már le is zárult 2594 intézményben. A második ütemben a közép-magyarországi régióban végeznek fejlesztéseket, amelyek 2020 tavaszára zárulnak le.

Emellett háromezer iskolában megduplázták – 90-ről 180 megabit/másodpercre – a sávszélességet 2017 óta – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Kiemelte, a hálózat biztonságáról is gondoskodtak, komoly tartalomszűrő rendszert építettek ki, amely megóvja a tanulókat a káros – pornográf és erőszakos – tartalmaktól, de az iskolák további szűrőket állíthatnak be.

Solymár Károly Balázs azt hangoztatta, hogy az elmúlt évek kormányzati munkájának eredményeképpen a magyar gazdaság a leggyorsabban bővül az Európai Unióban, a növekvő pálya megtartásához viszont egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a digitalizációra.

A digitális tudás átadását pedig nem lehet elég korán kezdeni, a kormány ezért fogadta el 2016-ban a digitális oktatási stratégiát – fűzte hozzá.”

Forrás:
Jelentős digitális fejlesztések zajlanak az iskolákban; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. szeptember 19.

Informatika, távközlés, technika

EIVOK-11. Információbiztonsági Szakmai Fórum – HTE Információbiztonsági szakosztálya – EIVOK

„2019.10.03. 17:00 – 2019.10.03. 19:00
Hely: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Épület 1083 Budapest, Üllői út 82. O 114-115 MULTI terem

A HTE Információbiztonsági szakosztálya – EIVOK vezetősége nevében tisztelettel meghívom az EIVOK tizenegyedik információbiztonsági szakmai fórumára.
A rendezvény része az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) által szervezett nemzetközi kampánynak (European Cyber Security Month – ECSM), illetve nemzeti szinten az NKI által koordinált Kiberhónap (www.kiberhonap.hu) eseménysorozatának.

Program:

16.30 – 17.00 Regisztráció

17.00 – 17.10 Megnyitó

17.10 – 17:40 Bemutatkozik a BME Kriptográfiai és Rendszerbiztonsági Laboratóriuma
Buttyán Levente
Laboratory of Cryptography and Systems Security
CrySyS Vezetője

17.40 – 18.10 Közösségi hálózatok és kockázatai
Dr. Bányász Péter
NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Közszervezési és Infotechnológia Tanszék
Tanársegéd

18.10 – 18.40 Kerekasztal beszélgetés – az eltűnt pendrive nyomában

18.40 – 19.00 Az információbiztonsági tudatosság érettségi szintjének mérése szervezetekben – egy kutatás előzetes eredményei
Tarján Gábor
MBA, CMC, CISA, CISM, CGEIT

19:00 – Kötetlen beszélgetés

A rendezvény ingyenes, de regisztráció köteles, jelentkezni itt:
https://www.hte.hu/eivok-regisztracio
CPE pontszerzési lehetőség!
Az előadáson való részvétel esetén 2 CPE pont szerezhető.

Budapest, 2019. szeptember 7.

Tisztelettel:
Hrucsár Mária
elnök”

Forrás:
EIVOK-11. Információbiztonsági Szakmai Fórum ; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2019. szeptember 7.

Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át Miskolcon

„ Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át a Miskolci Szakképzési Centrumban csütörtökön, ahol egyúttal letették a “21. századi szakképző iskolák” országos fejlesztési program keretében megújuló informatikai technikum alapkövét is.

Az eseményen Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter azt mondta: Miskolcon egy elkészült és egy most induló szakképzési infrastruktúra-fejlesztés szolgálja a fiatalok gyakorlatorientált felkészítését, a szakképzési centrumban 21. századi multifunkcionális tér, digitális közösségi alkotóműhely jött létre, amelyet a digitális világ legkorszerűbb eszközeivel szereltek fel.

A tárca vezető kitért arra, hogy a minisztérium által tavaly meghirdetett 21. századi iskolafejlesztési program keretében három helyszínen, köztük Miskolcon indul pilot program, amelynek célja a minőségi, modern szakképző környezet megteremtése, a szakképzés vonzerejének növelése, ezzel is biztosítva a gazdaság számára a szükséges, képzett munkaerőt.

Palkovics László elmondta: a felsőoktatásért is felelős innovációs tárca arra törekszik, hogy a szakképzést a mérnökképzés előszobájává fejlesztve támogassa a fiatalok pályaválasztását, a képzett szakemberekre azért van szükség, mert a jól végzett szakmunka nemcsak a családnak jelent biztos jövőt, de hozzájárul a gazdaság fenntartható növekedéséhez, Magyarország sikeréhez is.

“Célunk, hogy minden magyar fiatal olyan készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljön ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is, ezért dolgoztuk ki a szakképzés 4.0 stratégiát, amely a szakképzés és felnőttképzés rendszerszintű megújításának és továbbfejlesztésének alapelveit, fő irányait rögzíti.”

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azon dolgozik, hogy a hazai szakképzés és a felsőoktatás megfelelő válaszokat adjon a kor világméretű kihívásaira – szögezte le.

Miskolcról szólva úgy fogalmazott: a borsodi megyeszékhely minden szükséges adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy az országhatáron is túlmutató jelentőségű gazdasági, ipari, innovációs, oktatási, tudományos és kulturális központtá váljon.

Alakszai Zoltán, Miskolc jegyzője azt emelte ki, hogy “Miskolcon visszavonhatatlanul elkezdődött a 21. század”, elkészült az ország egyik legjobban felszerelt digitális közösségi alkotóműhelye, amely kaput nyit a mai kor technikáját alkotó módon használó miskolci fiatalok tehetsége előtt.

“Tudatosan készülünk arra, hogy a fiatalok kreatív tudására és széles körű információtechnológiai ismereteire támaszkodva új dimenzióba helyezzük a város fejlődését, erősítsük azt a gazdaságfejlesztési irányt, ami a város hosszú távú jövőjét meghatározza” – mondta, hozzátéve: a városok, régiók között ma nagy a verseny, nem csak a befektetőkért, hanem a jól képzett munkaerőért is.”

Forrás:
Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át Miskolcon; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. szeptember 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Project Management Institute felvásárolta a Disciplined Agile-t

„Az akvizíció eredményeként a projekt menedzserek és csapataik számára mostantól még többféle választható munkamódszer áll rendelkezésre

A projektmenedzsment terén tevékenykedő szakmai szervezeteket tömörítő, vezető, nemzetközi, non-profit szövetség, a Project Management Institute (a továbbiakban “PMI”) 2019. augusztus 10-én bejelentette, hogy megvásárolta a Disciplined Agile-t (a továbbiakban “DA”). A DA eszköztár a világon az egyetlen átfogó ismeretanyagon (body of knowledge, “BOK”) alapuló agilis útmutató, amely lényegre törő, gyakorlati útmutatást nyújt ahhoz, hogy mind az önállóan dolgozó szakemberek, mind csapatok vagy vállalkozások kiválaszthassák az adott feladatnak legjobban megfelelő munkamódszert. A DA legfontosabb elvei az ügyfélközpontúság, a hagyományokhoz, szabályokhoz való merev ragaszkodás helyett a pragmatikus megközelítés, agilis és ún. “lean” opciók sorának biztosítása, a feltételeken és a környezeten alapuló gyakorlat alkalmazása, valamint az anyagok, alkatrészek, információk, adatok (azaz bármilyen értéket képviselő dolog) akadálytalan áramlásának biztosítása a vállalkozás egészében. A DA eszköztár alkalmazása lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy bármilyen módszert vagy keretrendszert – legyen az hagyományos, Scrum vagy SAFe – testre szabhassanak, annak érdekében, hogy olyan kimenetet érjenek el, amely kiemeli őket versenytársaik közül.

A két szervezet összeolvadása kiemelkedő és páratlan értéket biztosít a szervezetek hatókörébe tartozó azon érdekcsoportok számára, amelyek elkötelezettek az alkalmazottak, a csapatok és a vállalkozás agilitásának javítása iránt.

A Disciplined Agile számos előnyt kínál:

  • A PMI tagszervezetei számára olyan új, megalapozott, hatékony és hiteles megoldások és tanúsítási módozatok válnak elérhetővé, amelyeknek köszönhetően kiemelkedhetnek versenytársaik közül, és több lehetőség nyílik meg előttük.
  • A jelenleg is agilis módszertant alkalmazó szakemberek egy letisztultabb, megalapozottabb, egyedi, az agilis és lean elvek mentén kialakított és a környezethez és feltételekhez igazított folyamatokkal támogatott megközelítést kapnak kézhez, amelynek alkalmazásával jobb kimeneteket érhetnek el, mint a szigorúan előre tervező, előíró megközelítések használatával.
  • A vállalkozások szerte a világon egy, az egyedi feltételeket és igényeket még inkább figyelembe vevő módszert alkalmazhatnak a vállalati agilitás elérésére.
  • A PMI és a DA partnerei számára a hatókörükbe tartozó érdekcsoportok és ügyfelek számára kínálható kibővült termékpaletta áll rendelkezésre.
  • A PMI és a DA tagszervezetei egyaránt hozzáférhetnek mindkét szervezet keretrendszeréhez és online tartalmaihoz csakúgy, mint a kiterjedt, sokszínű közösség képviselte gazdag ismeretanyaghoz.

Sunil Prashara, a PMI elnök-vezérigazgatója szerint “az akvizíció olyan újabb, fontos lépés a PMI számára, amely révén újfajta munkamódszereket biztosíthat a munka egyre inkább agilissá váló világában és nagy mértékben bővítheti a projektmenedzsereknek és az agilis módszereket alkalmazó szakembereknek kínált termékkörét. A PMI ezáltal még nagyobb értéket tud majd biztosítani tagjai számára, és átfogó termékpalettával, szolgáltatásokkal, képzéssel és tanúsítással tudja támogatni a projektmenedzsereket, agilis vezetőket és csapataikat, függetlenül attól, hogy azok pályafutásuk mely szakaszában vannak éppen – néha már azelőtt, hogy egyáltalán tudatában lennének annak, hogy szükségük van erre. A gazdasági életben betöltött különleges szerepének köszönhetően a PMI, függetlenül attól, hogy az adott szakember vagy vállalkozás által alkalmazott megközelítés hagyományos vagy agilis-e, a projektből vagy a termékből indul-e ki, minden szakember és az általuk kiszolgált szervezetek számára is kiemelkedő értéket képviselő támogatást biztosít.”

Mark Lines, aki Scott Amblerrel együttműködve kidolgozta a Disciplined Agile-t, hozzátette: „Manapság szinte minden üzleti vállalkozás arra törekszik, hogy minél agilisabb legyen. Az ‘univerzális’ megoldások esetenként jó kiindulási pontként szolgálnak ehhez számukra, de egy idő után elakadnak, és nem tudnak továbblépni. A Disciplined Agile megközelítés azon alapul, hogy minden szervezet egyedi, a többitől eltérő jellemzőkkel rendelkezik, és nincsen két olyan szervezet, ahol a munkamódszerek teljesen megegyeznének. A Disciplined Agile módszer az adott szervezet aktuális állapotából és körülményeiből indul ki, és lehetővé teszi a szakemberek és szervezeteik számára, hogy egyedi igényeiknek megfelelő megoldásokat dolgozhassanak ki a számukra legmegfelelőbb munkamódszer megtalálása céljára.”

Az akvizíciós ügylet lezárását követően késedelem nélkül megkezdődik a két szervezet integrálása, amelynek előrehaladásáról a PMI tájékoztatást nyújt majd tagszervezeteinek és a vele kapcsolatban álló érdekcsoportoknak. ”

Forrás:
A Project Management Institute felvásárolta a Disciplined Agile-t; Üzleti Sajtószolgálat (OTS); 2019. augusztus 12.
Eredeti hír: Project Management Institute Announces Acquisition of Disciplined Agile; Business Wire; 2019. augusztus 9.
Lásd még: Disciplined Agile and PMI FAQ; Scott Ambler; Disciplined Agile (DA); 2019. augusztus 30.

A 2019. év kilenc hónapja alatt a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer mintegy 21 milliárd forint forgalmat bonyolított

„Jelentős forgalmat bonyolított az év kilenc hónapja alatt a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által üzemeltettet Nemzeti Mobilfizetési Rendszer. A mobilparkolást, az e-matricát és a HU-GO díjtermékeket kiszolgáló rendszeren keresztül 2018. végétől több állatkertben és vadasparkban is elérhető a sorban állás és plusz költségek megfizetése nélküli elektronikus belépőjegy szolgáltatás, illetve 2019. június elejétől a digitalizált fővárosi közösségi közlekedési jegy-megoldás a BKK Mobiljegy. A 2019. év kilenc hónapja alatt a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer mintegy 21 milliárd forint forgalmat bonyolított.

Két és fél hónappal a bevezetését követve a BKK Mobiljegy forgalma fokozatos felhasználói érdeklődést mutat. A 2019. június 3. és szeptember 16. közötti időszak alatt összesen 18 315 elektronikus közösségi közlekedési jegyet értékesített a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. A Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren keresztül elérhető BKK Mobiljegy mellett 2019. év harmadik negyedének végéig mintegy 2 millió e-matrica és HU-GO díjtermék, valamint 22,6 millió parkolási tranzakció valósult meg.

„2013-ban kezdtünk azon dolgozni, hogy elinduljon a HU-GO megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizetési rendszer, amelynek átadását követve valósítottuk meg a Nemzeti Mobilfizetési Rendszert is. A két sikeresen bevezetett közlekedést támogató megoldás és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakítása után a 2016-tól a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformon, a lakosság kényelmét szolgáló közösségi közlekedést támogató digitális projekten kezdtünk el dolgozni, amelynek első elérhető díjterméke a 2019. júniusban elindított BKK Mobiljegy. A többek között a fővárosi közösségi közlekedést is támogató Közlekedési Mobiljegy megoldást az elkövetkező hónapokban több városban is be kívánjuk vezetni” – nyilatkozta Veres Mihály a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 2019. január – 2019. szeptember 16. közötti üzemi statisztikai adatai*:
Közlekedési Mobiljegy (db): 18 315
E-matrica és HU-GO (db): 1 990 000
Mobilparkolás (db): 22 626 585
*A Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren keresztül létrejött tranzakciók, az önkormányzatok, a BKK Zrt. és az állam számára megfizetett díjak.”

Forrás:
Nagy az érdeklődés a BKK Mobiljegy iránt; Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; 2019. szeptember 18.

Tízmilliárd forintos keretösszeggel megjelent az Új gyakornoki program pályázati felhívás

„ Tízmilliárd forintos keretösszeggel megjelent az Új gyakornoki program pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Az új program szintén az Ifjúsági Garancia rendszer részeként valósul meg, a korábbi Gyakornoki program pályakezdők támogatására című felhívás tapasztalataira épülve egyszerűsített költségelszámolás alkalmazásával biztosítja a jövőben a szakképzésből kilépő fiatalok munkatapasztalathoz jutását és a támogatás aktív és hatékony felhasználását – emelte ki az államtitkár.

Az Új gyakornoki program a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó, azaz új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás esetén bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok – legfeljebb 6 ember – foglalkoztatásához, valamint a vállalati gyakornoki kapcsolattartói – két gyakornokonként maximum 1 ember – tevékenység ellátásához kapcsolódóan hat hónapon keresztül. Lehetőséget teremt továbbá megváltozott munkaképességű gyakornok foglalkoztatása esetén a munkavégzés segítésével foglalkozó személy – 1 fő – foglalkoztatására. A felhívás biztosítja a gyakornoki munkavégzéshez szükséges feltételek kialakítását is, amelynek költségei egyszerűsített költségelszámolás keretében a gyakornok és a vállalati gyakornoki kapcsolattartó személyi jellegű ráfordításainak 40 százalékos mértékéig elszámolhatók – ismertette Rákossy Balázs.

A konstrukció keretében várhatóan 12 000 gyakornok foglalkoztatása valósul meg – ismertette az államtitkár. Hozzátette: a támogatási kérelmeket november 26. 10 órától lehet benyújtani.”

Forrás:
Tízmilliárd forintos keretösszeggel megjelent az Új gyakornoki program pályázati felhívás ; Pénzügyminisztérium; 2019. szeptember 17.
Lásd még: A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Új gyakornoki program” című (GINOP-5.2.4-19 kódszámú) felhívás; 2019. szeptember 16.

A rugalmasság a magyar munkáltatók ellensége

„ A munkavállalók mindössze 3,7 százaléka dolgozhat hivatalosan is távmunkában. A munkaadók rugalmatlanságát jól jelzi, hogy az alkalmazottak 82 százaléka úgy látja, főnöke a közeljövőben sem ad lehetőséget a távoli munkavégzésre.

Megdöbbentően kevesen, alig több mint 144 ezer alkalmazott dolgozott távmunkában tavaly a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. A foglalkoztatottság további növeléséhez is érdemben hozzájáruló atipikus foglalkoztatási formára a munkavállalók mindössze 3,7 százalékának adott lehetőséget főnöke, s az érintetteknek csak a fele nyilatkozott úgy, szabályozva van a távoli munkavégzés. A dolgozók alig hat százalékának volt olyan munkahelye, ahol engedélyezték a távoli munkavégzést. Ráadásul a beosztottak kilátásai sem túl kedvezőek: a felmérésben részt vevők 82 százaléka kizártnak tartotta, hogy a közeljövőben lehetőséget kapjon például az otthoni munkavégzésre, pedig a hazai szabályozás lehetővé teszi a rugalmasságot. Ennél is többen, 85 százalékuk látja úgy, hogy a munkaszervezés nem is tenné lehetővé ezt a rugalmasságot. A távmunka szintén a munkaerőpiacra bevonni kívántaknak, tehát a kisgyermekeseknek, a fiataloknak és az időseknek kedvezne, illetve a kistelepüléseken élők lehetőségeit is szélesítené. Ezzel szemben a férfiaknál jellemző az eltérő helyszínű munkavégzés. A 144 ezer távmunkában alkalmazott közül 79 ezren ráadásul azért kaptak lehetőséget, mert a munkaköre teljes mértékű önállóságot tesz lehetővé. Mindössze 17 ezer beosztott kapott könnyebbséget családi okokból vagy az egészségi állapota miatt, míg 33 ezren a főnök utasítására végzik el a távolból feladataikat.


A munkavállalók viszont szeretnék a nagyobb rugalmasságot: több mint 63 százalékuk szerint feladatukat távmunkában is el tudnák végezni, ám csak 130 ezer alkalmazott lát esélyt arra, hogy a közeljövőben még rugalmasabb lesz a munkaadó. A dolgozók háromnegyede úgy véli, a munka és a magánélet könnyebben lenne összeegyeztethető. Arról is egyetértés alakult ki a munkavállalók körében, hogy kevesebb stresszel jár a munka, nincs annyi zavaró tényező, jobban megtervezhető a beosztás, és egyáltalán nem mosódnak el a távmunka és a szabadidő határai.

Magyarországon így a munkáltató késleltetheti a távmunka új korszakát, az úgynevezett IKT-alapú (információs és kommunikációs technológiákon alapuló) rugalmas munkavégzést, amely nem összekeverendő a hagyományos távmunkával. Az Európai Unióban robbanásszerűen terjedő módszer lényege, hogy okostelefonon, tableten, laptopon bárhol elvégezheti a dolgozó munkáját.”

Forrás:
A rugalmasság a magyar munkáltatók ellensége ; Nagy Kristóf; Magyar Nemzet; 2019. szeptember 21.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 23.

Kiberdiplomáciai részleget állítanak fel az Észt Külügyminisztériumban

Az észt kormány szeptember 12-én hagyta jóvá az önálló kiberdiplomáciai részleg megalakítását az ország külügyi apparátusán belül. A kibertér biztonságának kérdései ma egyre több állam külpolitikai célrendszerében sorolódnak mind előbbre és előbbre – kommentálta az intézményfejlesztési lépést Urmas Reinsalu, ész külügyminiszter. A nyugati szövetségen belül ugyanakkor Észtországot a kiberbiztonság kérdéseinek egyfajta szakértőjeként tisztelik, ezért aztán logikus lépésnek tűnt a tématerület magasabb szintre emelése a külügyi intézményrendszerben. Az új minisztériumi részleget Heli Tiirma-Klaar rendkívüli nagykövetasszony fogja vezetni. A diplomata eddig különleges megbízatásban, kiberbiztonsági nagykövetként irányította a kibertérrel kapcsolatos észt politikák képviseletét a nemzetközi porondon. Az új minisztériumi részleg még az ősszel feláll, és a munkatársak zöme a kiberbiztonsági kérdésekkel már eddig is foglalkozó szakértők és diplomaták közül kerül majd ki.

A kiberdiplomácia alapvetően az államok kibertérbeli viselkedésére fókuszál, és ennek keretében a közösen kidolgozott normák betartatása, bizalomépítő intézkedések kidolgozása és végrehajtása, valamint a kibertérre alkalmazható nemzetközi jogszabályok érvényre juttatása áll figyelmének középpontjában. A témát figyelemmel kísérők jól tudják: Észtország, mint az ENSZ BT nem állandó tagja, eddig is a kiberbiztonság témáit igyekezett elsősorban képviselni a Világszervezetben. Nem véletlenül.

A nyugati szövetséghez tartozó apró balti államot, 2007-ben, a helyi orosz etnikummal elmérgesedő ún. szobor-ügy nyomán, összehangolt kibertámadás érte. A politikai és polgári infrastruktúra megbénítását célzó akciókkal, amelyet a szakemberek zöme a szomszédos Oroszországhoz köt, Észtország az „első kiberháború” elszenvedője lett. Az elmúlt bő évtizedben az ország, első kézből szerzett információira támaszkodva, a világ egyes számú kiberbiztonsági szaktekintélyévé nőtte ki magát. A digitális terek biztonsága már csak azért is foglalkoztatja erősen az észteket, mivel a közszféra folyamatok döntő része (számítások szerint mintegy 99%-a) mára a digitális terekbe költözött. Ez döntően az X-Road-nak nevezett, interoperabilitáson alapuló rendszernek köszönhető, ami biztonságos VPN-hálózaton keresztül biztosítja az információmegosztást a különböző állami intézmények között. A magasan fejlett e-kormányzati rendszereknek egyébként, és az észtek jól tudják ezt, a külpolitikai intézményrendszer is a része.

Tiirma-Klaar asszony személyében pedig ugyancsak energikus vezetője lesz majd ennek a fontos külügyi területnek. Bizonyára nem véletlen, hogy a tekintélyes Politico magazin a 2019-es év 28 legmeghatározóbb döntéshozója közé választotta az észt diplomatát. A szakember meggyőződése, hogy az elkövetkező 10 év sorsfordító lesz a világháló történetében. „A nagy kihívás az: meg tudjuk-e őrizni a globális Internet nyitottságát – vagy pedig részekre fog szakadni (nagyjából a fő geopolitikai törésvonalak mentén, tesszük hozzá mi)”. A nemzetközi porondon már ma is nagyjából két filozófia, két szabályozási koncepció ütközik a kibertér szabályozása vonatkozásában:

  • a nyugati világ meghatározó hatalmai, elsősorban az Egyesült Államok a kibertér szigorúbb szabályozása mellett törnek lándzsát; a nemzetközi fórumokon ezt a megközelítésmódot támogatja a kiberügyekben erején felüli elismertségnek örvendő Észtország is. A felfogás lényege, hogy a nemzetközi közösség szigorúan korlátozza az egyes államokat abban, hogy hogyan használhatnak botneteket, rosszindulatú féregprogramokat, illetve általánosságban hogyan használhatják ki a szoftveres sebezhetőségeket arra, hogy más államok (vagy akár belső politikai ellenfeleik) ellen támadást indítsanak.
  • Ezzel szemben jelentősen eltérő szabályozási koncepciót képvisel a feltörekvő Kína és Oroszország (illetve a körülöttük kikristályosodó Sanghaji Együttműködési Szervezet); ők a kiberszuverenitás elvét középpontba állítva, kevesebb beavatkozási teret szeretnének engedni más államoknak a kibertérben végrehajtott műveleteket illetően.
  • Mindkét hatalmi csoportosulás kidolgozta már, és az ENSZ elé terjesztette a maga globális szabályozási koncepcióját. Az észt kiberdiplomácia már az elmúlt időszakban is a fajsúlyos lobbisták körébe tartozott a Világszervezetben, és ezt a tevékenységét a mostani intézményi fejlesztés nyilván tovább erősíti.

Az új kiberdiplomáciai részleg felállítását egyébként minden jel szerint alaposan átgondolták, és megfelelően előkészítették az észtek. A minisztérium idén júliusban első alkalommal rendezte meg a Tallini Kiberdiplomáciai Nyári Egyetemet. A rendezvényen 26 ország 80 diplomatája, szakértője és felsőoktatási kutatója vizsgálta a kibertér biztonságával kapcsolatos alábbi részterületeket:

  • az ún. kiber-reziliencia („kiber-ellenállóképesség”) erősítése;
  • elrettentés a kibertérben;
  • az internet igazgatása és szabadsága.

A fórum, túl azon, hogy alkalmat adott számos ország szakembereinek eszmecseréjére, egyben már az ősszel felállítandó új minisztériumi részleg munkatársainak felkészítését is szolgálta.
Estonian Foreign Ministry to set up a cyber diplomacy department; Sten Hankewitz; Estonian World; 2019. szeptember 14.

A digitális kiszivárogtatások hatására változik a diplomaták online „beszédmódja”
Ha szóba került a digitális diplomácia témája, akkor már eddig is megfigyelhető volt, hogy váratlanul megkeményedik a beszélgetésben résztvevő diplomaták arca, kissé összeszűkül a szemöldökük, elgondolkodóvá válik a tekintetük. Amiről szó van: az elmúlt évek nagy nemzetközi visszhangot kapott (még pontosabban: nagy nemzetközi viharokat kavart) kiszivárogtatási ügyei nem maradtak hatás nélkül a külszolgálati információcserére. Különösen a WikiLeaks néven ismert ügy, amerikai diplomáciai „táviratok” (valójában többnyire elektronikus levelek, azaz a ma már mindannyiunk által használt e-mailek) tízezreinek nyilvánosságra kerülése nem csupán az USA diplomáciájára mért súlyos csapást. A külpolitika alakítói szerte a világban elgondolkodtak az eseten, a hajdan szentnek és sérthetetlennek gondol diplomáciai információ áramlás biztonságán. Most pedig a közelmúltban újabb bombaként robbant a Darroch-ügy: a Washingtonban állomásozó brit diplomata, Kim Darroch nagykövet bizalmas jelentései kerültek ki a sajtóhoz, amelyekben finoman szólva erős kritikával illette Donald Trump amerikai elnök kormányzását. A kiszivárogtatás végül a diplomata posztjába került. Mindezek hatására gyökeresen átalakul a diplomáciai kommunikáció eszközrendszere, tartalma, egész menete. A diplomáciai távirat (vagy, még pontosabban, a külügyi munkában világszerte alkalmazott rejtjeltávirat), az alkalmazásába vetett univerzális bizalom megingásával, rohamosan kezdi elveszíteni korábbi egyeduralkodó szerepét. A mintegy száz esztendőn át egyeduralkodó hivatalos kommunikációs csatorna eszközök egész sorának (állandó és ad hoc megoldásoknak) adja át a helyét. A témában nyilatkozó külföldi diplomaták egy része azonban hangsúlyozza: a kommunikációs „paradigma váltás” valójában már jó ideje, és a hírhedtté vált kiszivárogtatási ügyektől függetlenül megkezdődött. Bizalmas külügyi információk, amelyeket korábbi időkben rejtjeltáviratokba ültetve továbbítottak, most WhatsApp mobilalkalmazás üzenetbe ágyazva osztják meg a bennfentesek bizalmas körében. Érzékeny híreket egyre gyakrabban osztanak meg magán e-mail fiókokon keresztül, így kerülve ki az elektronikus lehallgatást. A hivatalból kiadott laptopok a hivatali íróasztal fiókjában maradnak, és a diplomaták szívesebben küldenek üzeneteket – akár más államok képviselőinek is – a repülőtéri nyilvános számítógépes terminálok anonimitásából. Ez az újfajta „decentralizált titkolózás” nem csupán az idegen hatalmak kémkedésétől, vagy potenciális emberi jogi aktivisták kiszivárogtatásától igyekszik megvédeni a diplomata adatforgalmát. A glóbusz két vezető hatalma, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia esetében az elmúlt években végletekig polarizálódott belpolitika is óvatosságra készteti a külügy embereit: nem egy diplomata véli úgy, hogy az óvatlan megfogalmazás, akár házon belül is, könnyen az ember karrierjébe kerülhet.

Amit a fenti jelenségek kapcsán összegzésre méltónak tartanak a szakemberek, az a bizalom rohamos térvesztése a diplomáciai testületek munkájában. Más diplomaták ugyanakkor kiemelik: valójában viszonylag egyszerűen biztosítható a hivatalos kommunikáció biztonsága. A titkosító algoritmussal működő WhatsApp alkalmazás népszerűsége töretlenül növekszik köreikben. És az ősrégi személyes megbeszélések szerepe is felértékelődik.
Leaks are Changing How Diplomats Talk; Tom McTague, Prashant Rao; The Atlantic; 2019. július 18.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az Indonéz Külügy az ENSZ Big Data laborjával fog közös digitális diplomáciai fejlesztésekbe
A múlt héten, az indonéziai Dzsakartában tartott regionális digitális diplomáciai konferencia figyelemre méltó nemzetközi megállapodásokat is eredményezett. Retno Marsudi, az indonéz diplomácia vezetője számolt be róla, hogy a vezetése alatt álló testület hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a Pulse Lab névre hallgató digitális kutatóintézettel. Az ENSZ szakosított kutatóhelye azt a feladatot vállalta, hogy automatizált információ monitorozó és gyűjtő rendszert fejleszt az Indonéz Külügyminisztérium számára. A szoftver elsősorban a világban generált, Indonéziával kapcsolatos hírek és adatok figyelésére szolgál majd. A Pulse Lab ugyanakkor bekapcsolódik a külügyi szervezet teljes levelezési forgalmának digitalizálásába. A digitalizációs programokhoz kapcsolódó megállapodást kötöttek az indonézek a genfi DiploFoundation alapítvánnyal is. Az e-diplomácia elismert szakértői a dzsakartai diplomaták digitális képzésében vállalnak majd szerepet.
Foreign Ministry Partners With UN Big Data Lab, Australia in Digital Diplomacy; Nur Yasmin; Jakarta Globe; 2019. szeptember 10.

A vízumszabályok erősen hátráltathatják az MI-kutatásokat a világban
A Mesterséges Intelligencia programokat előmozdítani hivatott kanadai ipari összefogás, a Partnership on AI legutóbbi jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ legtöbb országában alkalmazott (merev és korlátozó) vízumszabályozás erős gátjává válhat a Mesterséges Intelligencia fejlesztéseket szolgáló globális munkaerőmozgásban. A kutatási jelentés érdekessége, hogy nem csupán az államok, de az iparágban működő tudományos szakemberek számára is ajánlásokat fogalmaz meg a szakmai mozgások felgyorsítására. A kormányok elsősorban a vízum elbírálási rendszerek egyszerűsítésével, egyértelműsítésével, valamint speciális MI-iparági vízumlehetőségek bevezetésével segíthetik a különlegesen képzett munkaerő nemzetközi áramlását. A tudományos szakembereknek ugyanakkor átgondoltabb (a laikus számára is érthető) vízumkérelmek benyújtását ajánlják, valamint a fogadó állam szakmai (tudományos) szervezeteinek előzetes értesítését, bevonását a kérelmezési folyamatba.
Visa Laws, Policies, and Practices: Recommendations for Accelerating the Mobility of Global AI/ML Talent; Partnership on AI; 2019. szeptember (a jelentés letölthető PDF-ben)

Brit képviselők szerint a szigetországban tanuló kínai diákokat saját nagykövetségük manipulálja
Brit képviselők egy csoportja szerint az országukban tanuló kínai egyetemisták, adott esetben akaratukon kívül, a londoni Kínai Nagykövetség manipulációinak eszközévé válnak. Az ügy hátterébe tartozik, hogy a brit egyetemeken az utóbbi években felerősödtek az ún. identitáspolitikai témákhoz kapcsolódó konfliktusok. Miközben diákok egyes csoportjai az általuk konzervatívnak, esetleg egyenesen rasszistának tartott előadók rendezvényeit igyekeznek megakadályozni (nem ritkán erőszakkal), addig a szigetországban tanuló kínai diákok a saját nemzeti identitásukhoz kapcsolódó kérdésekben demonstrálnak mind gyakrabban. A kínai fiatalok, akiknek körében (akárcsak otthon) látványosan erősödik a nemzeti (vagy, ahogy bírálói mondanák, a nacionalista) öntudat, elsősorban azokban az ügyekben próbálnak nyomást gyakorolni, ahol szerintük sérelmet szenved a Kínai Népköztársaság területi egységének külpolitikai alapelve. Brit politikusok azonban úgy vélik, hogy a diákok akciói mögött valójában a nagykövetség „propagandistái” állnak, ők manipulálják, részben a digitális diplomácia eszköztárával, a fiatalokat.
Chinese students in Britain are being ‘manipulated and used’ by their embassy, MPs told; Camilla Turner, Fin Kavanagh; The Telegraph; 2019. szeptember 3.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. szeptember 16-szeptember 20.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Előzetes tájékoztató

Keretmegállapodás kommunikáció
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/178
Közzététel dátuma: 2019.09.16.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Keretmegállapodás a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozó szervezetek számára, a rendeletben szabályozott kommunikációs tárgyú feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások ellátására.
A keretmegállapodás alapján megkötendő, a konkrét beszerzésre vonatkozó egyedi szerződések műszaki tartalma, értéke és mennyisége előre nem meghatározható, az mindenkor a tényleges beszerzési igény felmerülésétől függ. Az elvégzendő tevékenységek köre jellemzően, de nem kizárólagosan kiterjed a következő feladatok ellátására: kutatási feladatok, stratégiai tervezés és tanácsadás, grafikai tervezés, integrált reklámügynökségi szolgáltatások, PR ügynökségi szolgáltatások, online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások, valamennyi kommunikációs tevékenységhez kapcsolódó gyártási feladat kiemelten a film-és videó anyag gyártás, a nyomtatási anyagok, nyomdai tevékenység, a fotózás, a promóciós eszközök és installációk gyártása, médiatervezés és vásárlás, rendezvényszervezés és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások összességére vagy ezek bármelyikére vagy ezek bármelyikének kombinációjára.
Lásd még

Ajánlati/Részvételi felhívás

Számítógép-kiírópapírok és nyomdai termékek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/178
Közzététel dátuma: 2019.09.16.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.14.
A központosított közbeszerzés keretében nyomott és nyomatlan számítógép-kiírópapírok, nyomdai termékek és kapcsolódó szolgáltatások szállítása a 168/2004.(V. 25.) Korm. rendelet szerinti intézmények részére a 14/2012. (VI. 8.) NFM utasítás szerinti „Papíripari termékek és irodaszerek” kiemelt termékkörben, 3 500 000 000,- HUF keretösszegben.
Lásd még

“Pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/179
Közzététel dátuma: 2019.09.17.
Ajánlatkérő: AIPA Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.14.
Pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtása, ennek keretében 1 db, a Modern Városok Program keretében Kecskemét Megyei Jogú Város (továbbiakban: Kecskemét MJV) részére a Magyar Állam által biztosított visszatérítendő forrásból kockázati tőkealap felállítása, kezelése. A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje (értéke): 15 milliárd HUF.
Lásd még

MTVA meglévő AVID és SGL rendszerének supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/179
Közzététel dátuma: 2019.09.17.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.10.14.
Nyertes ajánlattevő (AT) feladata az Ajánlatkérő MTVA (AK) meglévő AVID (I. rész) és SGL (II. rész) rendszereinek támogatása.
Lásd még

Állami nagyrendszerekkel kapcs. lakossági vélemény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/182
Közzététel dátuma: 2019.09.20.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.04.
Az Állami nagyrendszerekkel kapcsolatos lakossági vélemények lebonyolítása során az ajánlatkérővel egyeztetve kell tovább fejleszteni a Jó Állam Véleményfelmérés kutatási modelljének és mérési eszközének fejlesztése, tesztelése című projekt keretében létrehozott és az előző években továbbfejlesztett mérőeszközt. Ennek érdekében át kell tekinteni a releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat, és az elmúlt évtizedben a témában lebonyolításra került empirikus adatfelvételeket és azok eredményeit, érvényességi és megbízhatósági korlátjait.
A kifejlesztésre kerülő, előzetesen tesztelt mérőeszközt 2500 fős mintán szükséges lekérdezni, melynek reprezentatívnak kell lenni a 18 évesnél idősebb, magyarországi lakcímmel rendelkező felnőtt lakosságra nem, életkor, lakhely és iskolai végzettség szempontjából. A 18 évnél idősebb korosztályt érintő címlistás adatfelvétel során biztosítani kell a lekérdezés előre haladásának napi szintű riportolásának lehetőségét, a címlistához elvárt a négyszeres pótcímezést. A mintát úgy kell kialakítani, hogy a reprezentativitás biztosított legyen két egyenként 1250 fős almintán is a fenti kritériumok mentén.
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

Aktív eszközök beszerzése P+R parkolókhoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/180
Közzététel dátuma: 2019.09.18.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.30.
A Budapest Közút Zrt. új P+R parkolók létesítéséhez, valamint meglévő parkolók hálózati üzembiztonságának fejlesztését tervezi. A parkolók folyamatos üzemének biztosítása érdekében elengedhetetlen az informatikai hálózat megbízható üzeme.
A közbeszerzés célja tervezetten kb. 126 darab hálózati eszköz beszerzése.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Képzés (1.) és kapcsolódó szolgáltatás (2.)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/178
Közzététel dátuma: 2019.09.16.
Ajánlatkérő: Veszprém Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: RÁvezető Projekt Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;IDEONA Zártkörűen Működő Részvénytársaság;IDEONA Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Continental Travel Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
A KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15-2016-00002 azonosító számú „A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése” című projekt megvalósítása keretében képzési szolgáltatások megrendelése (1. számú rész), valamint szálláshely szolgáltatás és előadó- és oktatóterem bérletének, valamint étkeztetés (catering) feladatok ellátása tárgyú szolgáltatás megrendelése (2. számú rész).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 953.744.362,- Ft
Lásd még

SZMR semlegességmérő képességének fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/178
Közzététel dátuma: 2019.09.16.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Vállalkozási szerződés – Ajánlatkérőnél üzemelő szélessávú internet szolgáltatások minőségi paramétereit mérő rendszer hálózatsemlegességi mérő képességének szoftverfejlesztéssel történő korszerűsítése tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.000.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az elj. eredményéről KSZDR fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/179
Közzététel dátuma: 2019.09.17.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A nyertes ajánlattevő feladata az úgynevezett Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer (KSZDR) kialakítása, mely egyebek mellett képes legalább 6 000 fős regisztrált felhasználói szám és a műszaki leírásban ismertetett, nagy mennyiségű adattömeg (köztük pl. személyes adatok) kezelésére. A teljes fejlesztés eredményeként megvalósul a korszerű emberi erőforrás-menedzsment kialakítását és működését, a HR stratégiai cselekvési készséget erősítő, vezetés-irányítást támogató web alapú informatikai rendszer, a munkakör alapú humánerőforrás-gazdálkodás részeként elkészül a közszolgálati szervek munkaköri katasztere. Az érintett szervezetek személyügyi adatainak egységes szerkezetű és tartalmú, a KSZDR-be történő továbbíthatóságát egy elektronikus nyilvántartás és interfész, a Közszolgálati Személyügyi Interfész (KÖSZI) biztosítja. A nyertes AT feladatait képezi ezért a KSZDR és a KÖSZI rendszertervezése és a rendszerfejlesztése is.
„Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása” (rendszertervezés és fejlesztés) vállalkozási szerződés keretében a KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 azonosító jelű, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” elnevezésű kiemelt projekt keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 831.590.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/179
Közzététel dátuma: 2019.09.17.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs zártkörűen működő Részvénytársaság;EXTOR Elektronikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Zártcélú Rendészeti Hálózat (zRH) számára AEG gyártmányú berendezés bővítéséhez szükséges 48V-os tápegység és 3kVA-es UPS eszközök beszerzése az alábbiak szerint. 48V-os tápegység összesen 50 db, melyből 39 db fix mennyiség, 11 db opcionális mennyiség. 3kVA-es UPS berendezés összesen 56 db, melyből 44 db fix mennyiség, 12 db opcionális mennyiség.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 77.994.000,- Ft
Lásd még

NEK applet szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/179
Közzététel dátuma: 2019.09.17.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ID&Trust Korlátolt Felelősségű Társaság
A NEK applet szoftver felhasználásának engedélyezése és az eSZIG kliens XP-s verziójának szoftvertámogatására és karbantartására irányuló szolgáltatások nyújtása keretmegállapodás keretében nettó 70.000.000,-Ft keretösszeg erejéig az alábbiak szerint:
1. 4.000.000 db NEK applet licenc beszerzése
2. XP platform 12 hónapos szoftvertámogatása és karbantartása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd még

FŐKÉTÜSZ Kft. szervezeti működésének fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/179
Közzététel dátuma: 2019.09.17.
Ajánlatkérő: BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: IFUA HORVÁTH & PARTNERS Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft.
FŐKÉTÜSZ Kft. szervezeti működésének fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 33.700.000,- Ft
Lásd még

EJBCA szoftverekhez licensz követés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/180
Közzététel dátuma: 2019.09.18.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: E-Group ICT Software Informatikai Zrt.;E-Group ICT Software Informatikai Zrt.
Meglévő EJBCA szoftverekhez licensz követés és támogatási szolgáltatások (support) beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 78.000.000,- Ft
Lásd még

Oktatói Pool 2019-II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/180
Közzététel dátuma: 2019.09.18.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: OKTKER-NODUS Kiadó Oktatási, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vendégoktatások szervezése és olyan „oktatói pool” biztosítása, amelyből 2 egymást követő szemeszterben a részt vevő felsőoktatási intézmények az általuk meghatározott kurzusokra releváns gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételét biztosíthatják képzéseikben.
Ajánlatkérő (a továbbiakban: „AK”) kiköti, hogy a megvalósítás ideje alatt, az érintett intézményekkel folytatott konzultációk alapján mindösszesen 1163 db vendégoktatási alkalom megtartását tervezi megrendelni.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.427.500,- Ft
Lásd még

MTVA Harmonic szerverének megújítása 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/181
Közzététel dátuma: 2019.09.19.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – az MTVA egységesített adáslebonyolító stúdióját kiszolgáló szerverrendszer 2019-es megújításához tárgyban
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 189.805 USD
Lásd még

SE közcélú vezetékes távközl. szolg. tájékoztatója
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/181
Közzététel dátuma: 2019.09.19.
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Comnica Korlátolt Felelősségű Társaság
Semmelweis Egyetem részére közcélú (hangalapú) vezetékes távközlési szolgáltatás beszerzése.
A beszerzés tervezett mennyisége: 8.400.000 perc/3 év.
A megadott percmennyiséget analóg, ISDN2, ISDN30 vonalakon keresztül kell szolgáltatni.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 196.535.433,- Ft
Lásd még

Visual Apolló rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/181
Közzététel dátuma: 2019.09.19.
Ajánlatkérő: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Multi Informatikai Kft
A Visual Apolló vállalatirányítási rendszer üzemeltetési, karbantartási, frissítési, fejlesztési, migrációs és minden egyéb, a program használatát támogató feladatainak ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.000.000,- Ft
Lásd még

Eredményhirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/182
Közzététel dátuma: 2019.09.20.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Key Telecom Korlátolt Felelősségű Társaság
Szerződés meghatározása: megbízási szerződés
Tárgya: Megbízási szerződés GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáihoz kapcsolódó független mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.436.000.000,- Ft
Lásd még

PACS rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/182
Közzététel dátuma: 2019.09.20.
Ajánlatkérő: Szent Lázár Megyei Kórház
Nyertes ajánlattevő: Siemens Healthcare Korlátolt Felelősségű Társaság
Egyedi szerződés a Szent Lázár Megyei Kórházban üzemelő syngo.Plaza PACS (képarchiváló) rendszer fejlesztésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 71.809.000,- Ft
Lásd még

TEE Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/182
Közzététel dátuma: 2019.09.20.
Ajánlatkérő: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Hajdú Tamás György egyéni vállalkozó
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.120.900,- Ft
Lásd még

TÉRFIGYELŐ KAMERARENDSZER II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/182
Közzététel dátuma: 2019.09.20.
Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Opti-Cost Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Kaposvár város térfigyelő rendszere, illetve a hozzátartozó kiszolgáló és biztonságtechnikai rendszerek kivitelezése az alábbi tartalommal:
– a beruházás előző ütemében telepített átjátszópontok bővítése, módosítása
– kritikus helyeken lévő kamerák, átjátszó pontok és napelemek szabotázsvédelme,
– a rendőrségi TIK-szoba informatikai rendszerének bővítése,
– a tervdokumentáció szerinti helyszíneken térfigyelő kamerák, illetve vezeték nélküli adatátviteli eszközök telepítése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 71.045.931,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/182
Közzététel dátuma: 2019.09.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: 4Sales Systems Üzleti Rendszerfejlesztő és Tanácsadó Kft.
A közbeszerzési eljárás elnevezése:
„Közbeszerzésekkel kapcsolatos informatikai tanácsadás”
Nyertes Ajánlattevő feladata a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. által, az érintett szervezetek javára kiírásra kerülő beszerzési, és közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során az adott eljárás tárgya szerinti független informatikai szakértelem, szakemberek biztosítása. A szakemberek feladata a beszerzési, közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a bírálóbizottság, különösen a bírálóbizottság műszaki szakértelemmel rendelkező tagja munkájának támogatása.
Keretösszeg:
Nettó 35.000.000,- Ft keretösszeg és további opcionálisan lehívható nettó 14.000.000,- Ft keretösszeg, azaz összesen nettó 49.000.000, – Ft keretösszeg.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.000.000,- Ft
Lásd még

Tablet PC beszerzés – 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/182
Közzététel dátuma: 2019.09.20.
Ajánlatkérő: NKM Áramhálózati Kft.
Nyertes ajánlattevő: Smartphone Hungary Kft.
Keretszerződés alapján 780 db táblaszámítógép (irodai dokkoló eszköz, passzív érintőceruza, gépkocsi gyári töltő, nyakba akasztható vállpánt vagy oldalpánt és hordtáska kiegészítőkkel), valamint plusz 60 db gépkocsi gyári töltő és 100 db pótakkumulátor szállítása, melyből 300 db táblaszámítógép és kiegészítői megrendelésére kötelezettséget vállalnak Ajánlatkérők.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 704.688.400,- Ft
Lásd még

Szakirodalom

A magyar önkormányzatok korlátai a helyi gazdaságfejlesztésben

„A tanulmány elsősorban elméleti megközelítéssel arra keres választ, hogyan lehetséges a helyi gazdaságfejlesztés neoliberális kormányzási modelljét a hazai önkormányzati keretek között alkalmazni. A helyi gazdaságfejlesztés nemzetközi szervezetek által is támogatott, mainstreamnek tekintett irányítási modellje a decentralizációra, többszereplős kormányzásra, partnerségre épül, ami feltételezi az önkormányzatok erős kompetenciáit és mérlegelési mozgásterét. A tanulmány áttekinti a helyi gazdaságfejlesztés elméleteit, céljait, kormányzási modelljeit, intézményeit, majd szembesíti ezeket a magyar önkormányzatok 2010 előtti és utáni helyzetével. Megállapítja, hogy a magyar önkormányzatok ugyan a rendszerváltás után jelentős önállósághoz jutottak, de folyamatosan vesztettek jelentőségükből és kapacitásaikból, ezért az uniós forrásokkal támogatott helyi fejlesztéspolitika kínálta lehetőségekkel csak korlátozottan tudtak élni. A 2010 utáni kormányzási fordulat nyomán megjelent masszív centralizáció az önkormányzatokat gyökeresen új feltételek közé helyezte. A közszolgáltatási kompetenciák jelentős részének elvesztése, a rendkívüli módon szűkült pénzügyi és mérlegelési mozgástér még kevésbé teszi lehetővé a helyi erőforrásokra, partnerségi együttműködésre épülő, integrált szemléletű helyi gazdaságfejlesztési modell alkalmazását Magyarországon, bármennyire is megfogalmazott elvárás kormányzati szinten a helyi gazdaság versenyképességének növelése.”

Forrás:
A magyar önkormányzatok korlátai a helyi gazdaságfejlesztésben; Pálné Kovács Ilona; Tér és Társadalom; 33(2), o. 3-19.; DOI: 10.17649/TET.33.2.3088; 2019

A magyar közigazgatás az „Európai Közigazgatási Térségben”

„A tanulmány arra próbál választ találni, hogy hol helyezhető el a magyar közigazgatás az Európai Közigazgatási Térségben. Ehhez azonban először azt szükséges tisztázni, hogy mit értünk e fogalom alatt és ennek hogy változott a tartalma. Ehhez azonban át kell tekinteni az európai közigazgatás és közigazgatási jog jelentéstartalmát és azokat az intézményi kereteket is, amelyekben az Európai Unió (a továbbiakban: EU, Unió)tagországai közigazgatását értékelhetjük. Mindezeket követően kerülhet csak sor a címben szereplő tárgykör kifejtésére. Ennek során az egyik legfontosabb kérdés annak megválaszolása,hogy létezik-e a tagországok közigazgatásának egy közös európai értékrend alapján történő konvergenciája?KULCSSZAVAK:Európai Közigazgatási Térség, európai közigazgatás, európai közigazgatási jog, közigazgatási konvergencia, intézményi önállóság”

Forrás:
A magyar közigazgatás az „Európai Közigazgatási Térségben”; Balázs István; Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás; (1). pp. 68-85.; ISSN 2063-9066; 2019

Általános közigazgatási rendtartási és közigazgatási perrendtartási jogeset- és példatár

„A közigazgatási eljárásjogi példatár jogesetekkel és tesztfeladatokkal segíti az Ákr. és a Kp. elsajátítását. A feladatok egy része korábbi vizsgadolgozatokból átvett rövidebb, részben tesztfeladat. Ezek döntő többsége az Ákr-hez kapcsolódik, és alapvetően a vizsgára való felkészülést szolgálja. A jogesetek többsége BH-ban vagy pl. alkotmánybírósági döntésben közzétett közigazgatási hatósági ügy feldolgozásával készült. Ez a jogesettár elsődlegesen az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar joghallgatóinak tansegédlete, de jól használható esetleg más egyetemek jogászképzésében vagy közigazgatási alap- és szakvizsgára való felkészüléshez is.”

Forrás:
Általános közigazgatási rendtartási és közigazgatási perrendtartási jogeset- és példatár; Fazekas Marianna (Szerk.); ELTE Eötvös Kiadó; ISBN 978-963-312-297-6; Kézirat lezárva: 2018. szeptember 1., Változatlan kiadás, 2019; 2019. szeptember (PDF)

Projektmenedzsment kulturális és oktatási szakemberek részére

„Annak ellenére, hogy egy hídépítési projekt legalább annyira különbözik egy kulturális rendezvénytől, mint egy szervezetfejlesztési projekt egy politikai kampánytól, mégis megismerhetők és elsajátíthatók azok a projektmenedzsment elvek és módszerek, amelyek alkalmazásával bármelyik projekt eredményesebbé tehető. Az általános szervezetirányítási kompetenciák, vezetési ismeretek és tapasztalatok jelentősen hozzájárulhatnak egy projekt sikeres irányításához, de mivel a projektek alapvetően különböznek a hagyományos tevékenységektől, eltérő megközelítést és megoldásokat igényelnek. Ezért célszerű elsajátítani azokat az elméleti ismereteket és gyakorlati módszereket, amelyeket a projektek kezdeményezése, tervezése,megvalósítása és zárása során alkalmazhatunk. Ugyanakkor, éppen az egyes projekttípusok különbözősége miatt, a hazai szakirodalomban fellelhető, elsősorban műszaki, beruházási projektek tervezésére kivitelezésére irányuló tudásanyag kevésbé használható olyan szakemberek számára,akik kulturális vagy oktatási szervezetekben látnak el projektmenedzseri vagy közreműködői feladatokat. Mert, bár bizonyos elvek és módszerek minden projekt-típusban érvényesek és alkalmazhatók, a gyakorlatban nem mindegy, hogy egy híd megépítéséről vagy egy kulturális fesztivál megszervezéséről van szó. Bizonyos tevékenységek, módszerek elengedhetetlenek egy létesítmény-projekt során, de nem értelmezhetők egy kulturális vagy oktatási projekt esetében. Eltérő a projektcélja, mások a szereplők, az eljárások, a kockázatok. Ezért tartottam szükségesnek egy olyan ismeretanyag összeállítását, amely a kulturális és oktatási projektek jellemzőinek figyelembevételével készült – kulturális és oktatási szakembereknek.”

Forrás:
Projektmenedzsment kulturális és oktatási szakemberek részére; Keczer Gabriella; Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsõoktatási Kiadó; ISBN: 978-615-5455-84-1; 2018 (PDF)

Törvények, rendeletek

1534/2019. (IX. 18.) Korm. határozat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Kompetencia Központjának létrehozásáról

„A Kormány

1. egyetért a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Kompetencia Központjának létrehozásával, a kijelölt helyszínen, a tulajdonosi, vagyonkezelési és szervezeti struktúrával együtt;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Kompetencia Központjának létrehozásához szükséges jogszabályi feltételek kialakításáról;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: 2019. december 31.

3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy felügyelje a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által meghatározott tudományos és üzleti terv végrehajtását;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: folyamatos

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Kompetencia Központjának működtetése érdekében – az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – gondoskodjon a 2020–2025. évben szükséges 3 139 000 000 forint költségvetési forrás biztosításáról a központi költségvetés XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében az alábbi évenkénti bontásban:

a) 2020. évben 457 000 000 forint,
b) 2021. évre 545 000 000 forint,
c) 2022. évre 745 000 000 forint,
d) 2023. évre 540 000 000 forint,
e) 2024. évre 472 000 000 forint,
f) 2025. évre 380 000 000 forint.

Felelős: pénzügyminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: az a) alpont esetében a felmerülés ütemében

a b)–f) alpont esetében az adott év központi költségvetésének tervezése során”

Forrás:
1534/2019. (IX. 18.) Korm. határozat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Kompetencia Központjának létrehozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1534/2019. (IX. 18.) Korm. határozata a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Kompetencia Központjának létrehozásáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 155. szám; 2019. szeptember 18.; 6343-6455. o. (PDF)