Skip to main content

42. szám, 2019. október 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Prioritás a fenntartható kórházfinanszírozás

„ Prioritásnak nevezte az egészségügyért felelős államtitkár a fenntartható kórházfinanszírozást, amelyeknek szolgálnia kell a betegellátás minőségének javulását és az ellátáshoz való hozzáférés erősítését.

Horváth Ildikó a Hungaromed szakkiállítás keretében rendezett Medicina fórumon kedden tartott előadásában azt mondta: „bármit csinálunk azért, hogy stabilabbá tegyük az ellátórendszert, az az emberek számára több egészségnyereséget kell hogy hozzon”.

Az államtitkár a kórházi adósságok alakulásáról szólva elmondta, az intézmények nagy többsége stabilan gazdálkodik, néhányuk azonban görget maga előtt adósságot. Mint mondta, ennek hátterében számos területet azonosítottak, ilyen a kórházi ágyak kihasználtsága és a szakorvosi migráció következtében kialakuló orvosi bérspirál, de véleménye szerint érdemes felülvizsgálni az egyes intézmények területi ellátási kötelezettségét, és azt, hogy az amortizáció és eszközpótlás hogyan épülhet be a finanszírozásba.

Elmondta: az orvosok 70 százaléka közfinanszírozott intézményben dolgozik, 30 százalékuk kettő vagy több helyen is, de van olyan orvos, aki egyszerre tíz helyen dolgozik Magyarországon.

Horváth Ildikó a finanszírozási megoldások lehetőségei között említette a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a szakmaspecifikus centralizációt, az alap- és járóbeteg-ellátás erősítését, beleértve a praxisközösségek kiterjesztését.

Az államtitkár szerint komoly hangsúlyt kell fektetni a népegészségügyi szűrésekre, az azokon való nagyobb lakossági megjelenésre. Hozzátette: a kormány erre törekszik.

Az államtitkár előadása után tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői is a népegészségügyi szűrések fontosságát emelték ki, kitérve arra, hogy ebben mind a lakosságnak, mind az orvosoknak, intézményeknek van felelőssége. Egyetértettek abban is, hogy ezt a munkát csak csapatban, más szakemberekkel együtt lehet hatékonyan végezni.

Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozatának vezetője szerint nagyon rossz a magyar lakosság „egészségműveltsége”, egészségértése.

Véleménye szerint az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) bevezetése segíti az orvosokat a betegek utánkövetésében, de adott esetben szembesíthető a beteg azzal is, ha gyógyszereit nem váltotta ki.

Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alapellátási igazgatója arról beszélt, hogy sokan kétkedéssel fogadták a praxisközösségek megalakulását, azonban a mindennapi munka bebizonyította, hogy alaptalan volt ez a félelem. Mint mondta, a Három generációval az egészségért pályázat 5,8 milliárd forintos keretére 79 érvényes szerződést kötöttek praxisközösségek. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy míg a koszorúérműtétek utáni 30 napos halálozási arányok jók, a gondok a műtét utáni egy évben jelentkeznek. Ennek hátterében az áll, hogy a megműtött betegek igen kis aránya – 7-8 százaléka – kapcsolódik csak be a rehabilitációba, elhanyagolják gyógyszereik rendszeres szedését, vagy „elvesznek” a gondozási rendszerből.

Úgy vélte, tudatosítani kell az emberekben, hogy nekik is van felelősségük a túlélésben, és kapnak segítséget a dohányzásról való leszokáshoz vagy túlsúlyuk csökkentéséhez is.

Az államtitkár szerint már most el kell kezdeni a 2030-ig szóló egészségstratégiát tervezni, és a betegutakat jól szolgáló informatikai rendszereket kell működtetni.

Müller Cecília országos tisztifőorvos azt hangsúlyozta, hogy mindenki éljen a lakosságközeli népegészségügyi szűrések lehetőségével. Elmondta, mára 116 egészségfejlesztési iroda (efi) működik 109 településen, ahol népegészségügyi szempontból fontos lakosságközeli ellátásokat nyújtanak a háziorvosi szolgálatokkal együtt. Megjegyezte, sok helyen a lelki egészség témakörével is bővültek az efik által kínált egészségmegőrző programok.”

Forrás:
Prioritás a fenntartható kórházfinanszírozás; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. október 9.

Miért nincs javulás a magyar digitális kormányzati teljesítmény mérőszámaiban – a tetemes ráfordítások ellenére?

„…Kutatási témámban magyarázatot kerestem arra a dilemmára, hogy a közigazgatásban IKT fejlesztésekre fordított összegek, miért nem jelennek meg látványosan (egy felfelé ívelő tendenciát mutatva) az elektronikus kormányzat fejlettségét mérő indikátorok hazánkra vonatkozó pontértékeiben. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor fontosnak tartottam feltárni, hogy az az összefüggésrendszer, amely az Operatív Programok (OP-k) mögött meghúzódó Európai Uniós célok, valamint az OP-kalapján végrehajtott projektek (indikátorok, fejlesztések hatása) között fennáll, milyen mértékben illeszthető, a nemzetközi szakirodalomban ismert „alignment”, azaz illesztés mennyire lehet jelen, ebben a folyamatban. Az illesztést, mint lehetséges projekt sikerességi tényezőt vizsgáltam.”

Forrás:
Az elektronikus kormányzat fejlődése Magyarországon az elektronikus Közigazgatási Operatív Program és az Államreform Operatív Program tapasztalatai alapján; Aggod-Fekó Adrienn; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-XI-05 14:00, helye: NKE Ludovika Főépület, Hunyadi terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)
A doktori (PhD) értekezés letöltése (PDF)
Lásd az illesztés problémájához: „Az elmúlt 15 évben számos tanulmány foglalkozott a stratégiai illesztés témájával, azonban a legtöbb még mindig kezdetleges szinten van. A kutatások esettanulmányokon, felméréseken és empirikus megközelítésen keresztül mutatják be az üzleti és információs technológiai teljesítmény szoros kapcsolatát,valamint azt, hogy a vállalatok nem tudnak versenyképesek lenni, ha az üzleti és IT stratégiák nem illeszkednek. Az üzleti és technológiai illesztés meghatározza, hogy az információs technológiai misszió, célkitűzések, tervek milyen szinten támogatják és támogatottak az üzleti misszió, célkitűzések és tervek által(Aversano, Grasso, Tortorella, 2012).
A szakirodalomban az IT és szervezeti változások, az illesztés koncepciója napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap. Az alap elképzelés lényege, hogy egy szervezetben stratégiailag illeszteni kell egymáshoz a területeket (IT, üzleti, egyéb).”

Közigazgatás, politika

A települési arculati kézikönyvek jövőt mutatnak Magyarország és a mai kor építészei számára

„ Települési arculati kézikönyveink jövőt mutatnak Magyarország és a mai kor építészei számára – hangsúlyozta a települési arculati kézikönyvekről szóló nemzetközi konferencia megnyitóján kedden Budapesten a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.

Tuzson Bence a Metszet folyóirat által szervezett konferencián rámutatott: egy kort általában az alapján ítélnek meg, hogy milyen az építészete, ezért nem mindegy, mi épül Magyarországon, nem mindegy, hogyan fognak kinézni a magyar települések.

Mint hozzátette, komoly példaként tekintettek az írországi arculati kézikönyvekre, de ehhez képest is megpróbáltak előbbre lépni, ezért kötelező erejű jogszabályba emelték a kezdeményezést.

Ritka az ennyire sikeres program: mióta megszületett az arculati kézikönyvekkel kapcsolatos jogi szabályozás, a települések is aktívvá váltak, és már több mint 95 százalékos arányban megalkották saját települési arculati kézikönyveiket – hangsúlyozta Tuzson Bence.

Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár felidézte, hogy 2015-ben más európai országok példájára megalkották a Nemzeti Építészetpolitika című kiadványt, amely a szakma alapvető kérdéseire kereste a választ.

Ekkorra már rendelkezésre álltak az írországi példák, és elkészült a Balaton-felvidéki építészeti útmutató, ezért elkezdték annak módját kutatni, hogyan tudják a jó példákat országosan kiterjeszteni, hogyan lehet olyan jogszabályrendszert megalkotni, amely a szépet, az esztétikusat próbálná bemutatni – emlékeztetett.

„Azért fogtunk neki az arculati kézikönyveknek az egész országra való kiterjesztésébe, mert hiszünk a jó példák erejében” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Füleky Zsolt elmondása szerint a kézikönyvek a Kárpát-medencében rendelkezésre álló klimatikai, tájegységi adottságokra, szellemi-kulturális örökségre alapozva igyekeznek jó példákat felmutatni.

A szabályrendszert határozottan kettébontották: a települési arculati kézikönyvekre bízták, hogy miként kell kinéznie egy épülő vagy felújítandó épületnek, a műszaki paramétereket pedig a helyi építésügyi szabályzatra.

Az arculati kézikönyvek tehát egyfajta „dress code-ként” kell működjenek az adott településen – összegzett Füleky Zsolt.

Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke felidézte, hogy a MÉK-nek kettős szerepe volt a munkában: a területi kamarák végezték el a kézikönyvek szakmai véleményezését, de tagjaik sok helyen részt vettek azok megalkotásában is.

Mindezt megkönnyítette az is, hogy a Miniszterelnökség erkölcsi és anyagi segítséget is nyújtott a településeknek a kézikönyvek elkészítéséhez – közölte.

Noll Tamás építész elmondása szerint nemcsak Magyarországon érezték úgy, hogy a modern építészet nem mindig találja a választ a megfelelő környezet kialakításának problémájára, ezért a munka során nemzetközi, például írországi példákra is lehetett alapozni.

Az első „prototípus”, a Balaton-felvidéki kézikönyv 2013-ra készült el, ezután a kormány is felkarolta a kezdeményezést – emlékeztetett Noll Tamás, hangsúlyozva: a szabályozás oldaláról már sok minden a helyére került, jó lenne, ha az építtetők is éreznék ennek a jelentőségét.”

Forrás:
A települési arculati kézikönyvek jövőt mutatnak Magyarország számára; Miniszterelnökség; 2019. október 9.

A globális technológiai cégek vizsgálatára van szükség – mondta az igazságügyi miniszter

„ A 21. század egyik legnagyobb kihívása annak a változásnak a jogi lekövetése, amely csaknem húsz éve zajlik körülöttünk – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Zalakaroson, egy szakmai fórumon.

Varga Judit a 43. Jogász Vándorgyűlésen azt mondta: a hatalmas techcégek „elképesztő mennyiségű adatot tudnak rólunk”, hiszen az életünk egy általuk irányított online térben zajlik.

Éppen ezért fontos feladat a globális technológiai cégek alapos vizsgálata, amelyek mára „olyan gazdasági és informális hatalomra tettek szert, amelyekhez hasonlóra néhány évtizeddel ezelőtt csak államok lettek volna képesek” – tette hozzá.

Kifejtette: az alaptörvény védi a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül. Az Alkotmánybíróság pedig már 1992-ben megfogalmazott véleményében azt írta, az alkotmány a szabad kommunikációt biztosítja, és nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga, vagyis minden véleménynek helye van.

„Ha egy állam úgy válogatna a vélemények között, amint azt ma a technológiai óriások megteszik, mindenki cenzúrát kiáltana” – mondta Varga Judit.

Hozzátette, hogy nem a gyalázkodó, az emberi méltóságot és a közösségek méltóságát sértő tartalmakat szeretnék megvédeni; az alaptörvény is kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások megsértésére.

„Nem kevesebbért küzdünk, mint azért, hogy a techóriások se alakíthassanak ki véleménymonopóliumot, tartsák tiszteletben a szólásszabadságot, és a vélemények között ne ideológiai alapon válogassanak” – közölte.

Varga Judit szólt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium új feladatköreként az európai uniós politikák összehangolásával is foglalkozik. Azáltal, hogy az igazságügyi tárcához tartozik a klasszikus igazságügy és az európai ügyek, a miniszternek „Magyarország ügyvédjeként” is helyt kell állnia, ha arról van szó, hogy az ország közjogi és anyagi érdekeit érvényre juttassa az uniós intézményekben – tette hozzá.

Kiemelte: „kötelességünk fellépni azért”, hogy az Európai Unió szervei ugyanazzal a lelkesedéssel és alapossággal kérjék számon a jogállamiság elvének érvényre jutását nemcsak minden tagállamban, de saját intézményeik esetében is. A Trócsányi László biztosi jelölésével kapcsolatban folytatott eljárás során „nem a jogszabályok betartásával járt el” a testület, nem politikai döntést kellett volna hoznia – jelentette ki Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy hivatali elődei alatt megvalósult a jogrendszer teljes megújítása, elkészült az alaptörvény, valamint az államszervezetet megújító törvények és a két nagy anyagi jogi kódex: a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv. Emellett az Országgyűlés elfogadta az eljárásjogi kódexeket, megújult a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás és a büntetőeljárás, valamint új törvény készült a választottbíráskodásról és a nemzetközi magánjogról is.

„Ne gondolja senki, hogy a nagy kodifikációk befejezésével munka nélkül maradt volna a minisztérium” – mondta, hozzátéve: a kódexek hatályosulását folyamatosan vizsgálják és gyűjtik a gyakorlati tapasztalatokat.

Az utólagos hatásvizsgálat mellett a nagy kódexekhez hasonló jelentős feladat lesz Magyarország jogi versenyképességének növelése érdekében a fizetésképtelenségi eljárás megújítása – jelezte Varga Judit.”

Forrás:
A globális technológiai cégek vizsgálatára van szükség; Igazságügyi Minisztérium; 2019. október 11.

Több forráshoz juthatnak az egészségügy eredményesen és fenntarthatóan működő intézményei

„Vétek lenne változatlan struktúra mellett plusz forrást biztosítani a kórházaknak, de azok az intézmények, amelyek hajlandóak fenntarthatósági lépéseket tenni – ahogy idén úgy jövőre is – osztozhatnak 40 milliárd forinton.

Szükség van plusz pénzre az egészségügyben – ismerte el a Hungaromed keretében megrendezett Medicina Fórumon immár tízedik alkalommal előadó Banai Péter Benő. Azonban a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt is hozzátette: ha az éves költségvetés tervezésekor valamennyi minisztérium finanszírozási igényét automatikusan elfogadnák, 60 százalékra kellene emelni a személyi jövedelemadó kulcsát.

Mivel az ország büdzséje behatárolja a lehetőségeket, a hatékonyságot javító intézkedéseket díjazná a kassza kulcsát őrző tárca, amelynek szakpolitikusa ugyanakkor furcsállta, hogy olykor az erre irányuló intézkedések sem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Példaként az egynapos sebészetet említette, ahol – hallgatva a szakmai érvekre – forrást biztosítottak a TVK-mentesítésre, és bár nőtt az ebben a formában operált betegek száma, továbbra is ugyanannyian, ugyanannyi ideig fekszenek a kórházi ágyakon. Banai Péter Benőt gondolkodóba ejtette az az adat is, hogy a gyógyulás esélye háromszorosa az egyik intézményben, mint a másikban.

Miközben az épületek, az infrastruktúra javítására még a pénzügyi tárca szerint is sokkal több pénzt elbírna, ugyanakkor hiába teljesít kiugróan jól a magyar gazdaság, nincs az a növekedési ráta, amely egy időben biztosít fedezetet a felújításokra, beruházásokra és a béremelésekre. Ez utóbbira egyébként lényegesen többet költöttek, mint bármely más ágazatban, és ez a közszféra azon szegmense, ahol a legtovább, 2022-ig ismert a fizetések emelésének mértéke.

Egyelőre marad a fegyelmezett gazdálkodás – szögezte le az államtitkár –, még akkor is, ha évek óta sikerül is tartani a 3 százalék alatti hiánycélt, kiugróan jó gazdasági növekedés mellett, ráadásul az utóbbi esetében már a várható lassulással is számolni kell. Azt ugyan még a pénzügyi tárca is belátja, hogy az egészségügy 4-5 százalékos GDP arányos részesedése Európában nem sok, ugyanakkor Banai Péter Benő szerint nem szabad abszolutizálni ezt a mutatót, önmagában ettől ugyanis semmi nem lesz jobb, egyébként a visegrádi országokhoz viszonyítva ebben sem állunk rosszul. Az egészségügyi célú források emelése pedig csak más a többi területen végzett csökkentéssel, vagy adóemeléssel érhető el – emlékeztetett a szakpolitikus.

A Pénzügyminisztérium egyelőre nem elégedett az egészségügy teljesítményével, a munkaerőhiányt ugyanis a demográfiai okok mellett az is meghatározza, hogy a rossz egészségi állapot miatt igen alacsony az 55 év felettiek foglalkoztatási aránya. Az egészségben töltött évek száma alacsony, annak ellenére, hogy az átlagos kórházi tartózkodási idő ugyanúgy magas, mint az orvos-beteg találkozásoké, ami strukturális problémákra utal, ezért szerkezeti és szervezeti változásokat sürget a tárca, amelyek irányát meg is fogalmazták a Versenyképesebb Magyarországért Programban.

A szükséges szolgáltatások biztosítása érdekében – elsősorban az ágazati munkaerőhiány mérsékléséért – támogatta a pénzügyi vezetés is a nagyarányú béremelést, emellett 2010 óta évről évre több pénz jut az egészségügyre, kiemelten az alapellátásra, népegészségügyre, de gyógyszerekre is. A 2020-ra tervezett 184 milliárd forintos többlet nominálisan és reálértékben is forrásbővülést jelent az ágazat számára – mondta a szakpolitikus. Hozzátette azt is, hogy a lakosság egészségi állapotának javítását nem csak az egészségügyi ágazat többletfinanszírozásával lehet elérni, például bizonyos sportcélú költések egészségcélú kiadásként számolhatók el.

Egyelőre nem sikerült megoldást találni a kórházi adósságállomány eliminálására, ami közös felelősség, úgy az államnak, mint az intézményvezetőknek is van teendője. Míg Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a keddi Medicina Fórumon az intézményi adósságok egyik okaként az amortizáció fedezetének hiányát említette, Banai Péter Benő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, az államháztartási, számviteli szabályok nem tesznek különbséget a költségvetési szervek között, minisztériumoknak, iskoláknak, kórházaknak ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük, nincs speciális amortizációs szabály az egészségügyben.

A pénzügyi tárca a minőséget állítja az egészségügy átalakításának fókuszába, a versenyképességet pedig úgy ágazati, mint mikroszinten is mérni kell – mondta a szakállamtitkár. Utóbbi értelmében az egyes kórházak adatait is összehasonlíthatóvá kell tenni, és a minőséget preferálva azokat helyzetbe hozni, ahol jobbak az eredmények.”

Forrás:
Több pénzre számíthat a hatékony és eredményes egészségügy; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2019. október 10.

Átfogó egészségügyi ágazati stratégia hiányában még mindig csak a diagnózisnál tartunk

„Átfogó ágazati stratégia hiányában továbbra is csak arról eshetett szó a Budapesten zajló Hungaromed kiállításon, hogy mi az, amin változtatni kellene.

Az ellátás minőségét és az ahhoz való hozzáférést kellene javítania a finanszírozásnak is – így fogalmazott Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a Hungaromed kiállítás második napján, kedden megrendezett Medicina Fórumon, ahol a szakpolitikus azt is felvázolta, mi okozza az intézmények eladósodását.

Partnerséget, ötleteket, kritikai véleményeket is vár az ágazatvezetés a szereplőktől a fenntartható kórház finanszírozás kidolgozásához, amely jelenleg prioritás a döntéshozók számára – így kezdte előadását az államtitkár. Az intézmények fenntartásra szánt, egy esztendei költségvetés 6-8 százalékát teszi ki rendszerint az év végi konszolidáció, amellyel egyensúlyban tartható a rendszer. Az eladósodás okai közé sorolta a rendszeres kódkarbantartás, valamint az amortizáció fedezetének hiányát, és a területi ellátási kötelezettség és a teljesítményvolumen-korlát közötti ellentmondásokat.

Növeli az adósságállományt a szakorvoshiány nyomán kialakuló bérspirál is. Az orvosok 90 százaléka egy vagy két munkahelyen dolgozik, de 30 százalékuk kettő, illetve annál több intézményben vállal állást – derült ki az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) adataiból, amelyek azt is felfedték, hogy van olyan kolléga, akinek a neve tíz munkahelyen szerepel. Bár ez utóbbi adat kapcsán Horváth Ildikó nyitva hagyta a felmerülő kérdéseket, azt azonban megjegyezte, jobb lenne, ha nem az orvosok töltenék utazással az időt, hanem a betegek érkeznének az ellátás helyszínére. Annak ellenére, hogy mindezek mellett a forintárfolyam ingadozásai is befolyásolják a szolgáltatók gazdálkodását, a kórházak többsége stabilan gazdálkodik, és csak kisebb hányaduk görget maga előtt adósságokat – szögezte le Horváth Ildikó. Beszámolt arról is, hogy megtörtént az intézményekben az őszinte, és részletes problémafeltárás, amelynek nyomán munkacsoportok tekintették át, hogy melyek azok a területek, ahol könnyen és gyorsan, illetve ahol hosszabb távon lehet változtatni a finanszírozáson annak érdekében, hogy több egészségnyereséget, és gyorsabb diagnózist biztosítsanak a betegeknek.

A struktúra és a finanszírozás rossz kapcsolatának eredménye, hogy kuszák a betegutak, és kevésbé hangsúlyosak a lakóhely közeli ellátások, holott a finanszírozási ösztönzőknek azt kellene szolgálniuk, hogy optimális helyen és időben lássák el a pácienseket. Ezzel szemben ma a betegek kórházi felvételét könnyíti a rendszer, miközben evidencia, hogy az ágyak száma és a bent töltött idő nem hoz egészségnyereséget. Bár a minőségi betegellátás ösztönzése hosszú távon befolyásolja a szolgáltatók gyógyító tevékenységét, egyelőre hiányzik minderről a visszacsatolás a rendszerben.

A problémákra a szakmaspecifikus centralizáció, és a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítása jelenthetne megoldást az államtitkár szerint, aki emellett szorgalmazza az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) megerősítését, hogy szervezetten, egységes kórházláncként tudjon működni a teljes állami szektor.

Bővülő alapellátás, több egészségértés

Az ember- és betegközpontú ellátórendszer kialakítására törekvő szakpolitika a járóbeteg-szakellátást és az alapellátást erősítené, pályázatokkal is ösztönözve a minél szélesebb spektrumú összefogást. Miközben a Három generációval az egészségért (3G) pályázat keretében 81 pályázó nyert összesen 5,4 milliárd forintos támogatást praxisközösségek kialakításához (végül 79 praxissal kötöttek együttműködési szerződést), a lakkosság közeli ellátások körének bővítését szolgálja az egészségfejlesztési irodák (EFI) hálózata is.

Az országban jelenleg 116 járás 109 településén 116 EFI működik, ám ezek nem mindegyike alkalmazkodott a lakossági igényekhez. Hogy ez változzon, standardokon és evidenciákon alapuló módszertant biztosít az irodáknak a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Erről már Müller Cecília országos tisztifőorvos beszélt, felsorolva, hogy az EFI-k kiemelt feladatai közé tartozik idén a közösségi- és egyéni egészségfejlesztés, az egészségkommunikáció-erősítés, a szervezett népegészségügyi szűréseken való részvétel ösztönzése, valamint a drog- és dohányzás-prevenció.

A lakosság egészségértésének hiányára Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Alapellátási tagozatának elnöke hívta fel a figyelmet, aki szerint helyben van szükség olyan szakemberekre, akik fejlesztik az ismereteket az óvodákban, iskolákban, munkahelyeken.

A 3G pályázat nem csupán arra mutatott rá, hogy a háziorvosok nyitottak az együttműködésre a prevenciós aktivitás és a gondozási tevékenység megerősítése érdekében, de arra is, hogy a praxisokban is van lehetőség a szakmai kiteljesedésre, a felelősségteljes gyógyításra, ezzel vonzóvá téve a hivatást a fiatal generációk számára – emelte ki Vajer Péter, az ÁEEK alapellátási igazgatója.

EESZT és/vagy regiszter?

Bár a betegutakat az államtitkár szerint egyelőre nem rövidítette le, a betegbiztonságot és a complience-t egyaránt növelte az alapellátásban az eeszt– vélte Szabó János. Mindehhez Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója azt tette hozzá, hogy bár a napi klinikai gyakorlatban kihasználják a felhőalapú rendszer nyújtotta lehetőségeket, de mindez nem pótolja a szakmai regiszterek fejlesztését, amelyek nemcsak a szakmának, de az egészségpolitikának is megmutatják a szükséges beavatkozási pontokat.

A kardiológiai ellátásban egyébként jól ismerik azokat az adatokat, amelyek az előrelépés irányát mutatják. Ugyanis bár az akut szívkatéteres ellátásokhoz való hozzáférés nyomán a 30 napos halálozási adatok kiválóak, az egyéves túlélés tekintetében a legrosszabbak között szerepelünk Európában. Ennek magyarázata, hogy az akut beavatkozáson áteső betegek mindössze 7,5-8 százaléka kapcsolódik be a rehabilitációba, elvész a kardiológiai gondozóhálózatban, és emellett nagyon rossz a gyógyszerszedési hajlandóság is. Horváth Ildikó szerint ezen az ambuláns rehabilitáció lehetőségének kiszélesítésével lehetne változtatni, vagy akár azzal, hogy ösztönző finanszírozás bevezetésével már az akut ellátó teameket érdekeltté tegyék abban, hogy rehabilitáció felé irányítsák a pácienseket, amelyben végül az efi-k is szerepet vállalhatnának.

Mint malac a jégen

A problémák tekintetében úgy tűnik, nincs vita az ágazati szereplők között, ám a Hungaromed kiállításon elhangzott államtitkári expozé továbbra sem kínált átfogó megoldási javaslatokat az egészségügy számára. Pedig a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) kedd délelőtti konferenciáján éppen ezt hiányolták leginkább a résztvevők.

Nehéz úgy tervezni, hogy a költségvetés köszönőviszonyban sincs a szükségletekkel, és az év második felében a kórházvezetők „csúsznak, mint malac a jégen”. Ezzel nyitotta előadását Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki kifejtette: kevesebb aktív ellátó mellett komplexebb, hatékonyabb rendszer kialakítására van szükség, ahol eredményorientált intézmények minőségi munkát nyújtanak. Mindez csak adatokra támaszkodva valósulhat meg, és bár ezekből rengeteget gyűjtenek össze az ellátórendszer valamennyi szintjén, azok validitása egyelőre megkérdőjelezhető, hiszen „nem feltétlenül merjük vállalni az igazat a retorzióktól tartva”. Ezen változtathatna egy olyan, az egészségügyre adaptált szabályozás kialakítása, amelyeknek a kórházak képesek megfelelni. Amíg ugyanis ilyen nincs, addig számon kérni sem lehet a hiányosságokat és esetleges szabálytalanságokat.

A csapatmunkára nemcsak a gyógyításban, hanem a stratégiatervezésben is szükség van, amiből a szakmát kihagyni nem lehet – hangsúlyozta az elnök.

Stratégia nélkül nem fog menni!

Az elmúlt négy esztendő egyhelyben toporgása után nem bír ki újabb ilyen éveket az ágazat – szögezte le előadásában Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász, a MEMT alelnöke. Mint már oly sokszor, most is elmondta: muszáj stratégiát alkotni!

Miközben a kormány álláspontja az, hogy amíg pazarló a rendszer, nem biztosítanak több forrást az egészségügy számára, a vezetők akadályozzák a szükséges lépések megtételét, emellett 2014-18 között lefejezték az ágazati irányítást is, így nincsenek szakemberek, akik ellenőrzik a betegutakat és az ellátási folyamatokat. Bár a szakember úgy vélte, egy-egy alulról jövő, szakmai kezdeményezéssel el lehet indítani kedvező folyamatokat, ugyanakkor a rendszer kereteit csak a szakpolitika tudná megadni, márpedig ma nem látjuk, hogy merre kell menni: sem miniszteri, sem kormányzati szinten nincs egészségügyi stratégia.

Bár az ágazat jövő évi költségvetése látványos, lendületes forrásbővítést ígér a 2019-es tervezett büdzséhez képest, az idei zárási adatokhoz viszonyítva már elvész ez az előny, hiszen a kórházak eladósodását nem sikerült megállítani – állapította meg Sinkó Eszter, aki szerint ennek egyik legfőbb oka a bérek korlátlan emelése. A szakemberhiány miatt a menedzsmentekkel szemben zsarolópozícióba kerülnek az orvosok, így azokban az intézményekben, ahol nincs hightech, vagy onkológiai ellátás, a finanszírozás 80 százalékát a bérekre költik.

Megfelelő stratégia híján továbbra is magas marad a kezelhető és megelőzhető halálozások száma, ami arra utal, hogy nem a megfelelő helyen, időben és protokoll mentén látják el a betegeket. Mindeközben szűkül az állami ellátórendszer, egyre több szakrendelés csak a magánszférában érhető el.

Kiégés, paraszolvencia, érdekérvényesítés

A túlterheltség és túlszabályozottság miatt eluralkodott a közöny és a frusztráció – vélte Badacsonyi Szabolcs, az MKSZ alelnöke a MEMT konferenciájának kerekasztala mellett, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiégett kollégák több hibát vétenek az ellátás során, ami betegbiztonsági problémákhoz vezet. Szerinte a burn out áll a gyakori munkahelyváltások hátterében is.

A paraszolvencia kérdését Gaál Péter, a MEMT elnöke vetette fel az ágazatot terhelő problémák sorában, aki szerint téves elképzelés az, hogy a bérek emelésével kivezethető a hálapénz, ugyanis azt a betegek oldaláról is kezelni kell. Úgy vélte, kormányzati szándék is szükséges a paraszolvencia megszüntetésére, és bár 2010-14 között volt szándék arra, hogy foglalkozzanak a kérdéssel, végül a miniszterelnökség politikailag túl kockázatosnak ítélte a beavatkozást, így elvetette azt.

Míg Badacsonyi Szabolcs szerint a hozzáférés szűkössége generálja a paraszolvenciát, ennek kapcsán azt is kifejtette, hogy a fiatal orvos generáció már nem hajlandó elfogadni az egészségügy évtizedes berögzült kliséit. Mindez konfliktusokat generál az intézményekben, választás elé állítva a menedzsmentet: a főorvost, vagy tíz rezidensét veszítse el.

Milyen az orvostársadalom érdekérvényesítő képessége? – merült fel a kérdés a beszélgetés során, és Gaál Péter arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az orvosok a kiemelt társadalmi csoportok közé tartoznak, az egészségügy GDP arányos kiadásai messze 10 százalék alatt maradnak, ami a WHO besorolása alapján is arra utal, hogy az ágazat egyáltalán nem élvez prioritást más szektorokkal szemben. Mindennek szerinte az az oka, hogy a politikusokat és családtagjaikat kezelő orvosok elsősorban saját, szűkebb környezetük számára igyekeznek előnyöket kivívni a személyes kapcsolatokon keresztül, semmint az ágazat egésze számára követelni reformokat, vagy nagyobb részesedést a költségvetésből. Márpedig a politikusok számára is egyszerűbb egy néhány tíz-, vagy százmilliós beruházást, eszközbeszerzést elindítani, mint egy több száz milliárd forintos ráfordítást igénylő struktúraátalakítást elindítani.”

Forrás:
Muszáj ágazati stratégiát készíteni!; Tarcza Orsolya; Medical Online. 2019. október 9.

A kórházi adósságok kifizetése adott esetben személyi következmények érvényesítése után várható

„…A kórházak adósságával kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette: az adósság kifizetése alapos vizsgálat, adott esetben személyi következmények érvényesítése után várható. Az a cél, hogy ez legyen az utolsó év, amikor ilyen helyzet előáll – tette hozzá Gulyás Gergely, aki szerint az adósság okainak feltárása után az intézményvezetői felelősséget is kell majd érvényesíteni.”

Forrás:
Miniszterelnökség; 2019. október 10.
Lásd még: „…néhány gazdasági kérdésre is válaszolnia kellett Gulyás Gergelynek. „A kórházi adósság helyzetével ez lehet az utolsó év, amikor előáll, hogy utólag kellett pótolni a kasszát. Az adósság felelősét minden esetben meg kell találni, ha az az intézményvezető, akkor vezetőváltásra van szükség. Strukturális hibák is lehetnek” – mondta a a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Napi.hu is megírta, hogy augusztusban mintegy 6 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak lejárt adóssága, ezzel a nyolcadik hónap végére átlépte az 53 milliárd forintot – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból. Az idei, havi átlagban 5 milliárd körüli adóssággyarapodás rekordmértékű. Durván romlott a fizetési hajlandóság, az 53 milliárdos adósság felét már több mint két hónapja ki kellett volna fizetni a beszállítóknak…”
Napi.hu; 2019. október 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális adatszolgáltatás: tartanak a kisebb vállalkozások a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ figyelmétől

„December elsejétől egy hónapon át regisztrálnak a hazai szálláspiaci szereplők közül utolsó körben a kempingek, üdülőházak, közösségi és egyéb szálláshelyek, falusi szálláshelyek, vagyis többek között a „zimmer frei” magán-szobakiadók a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK).

A magyar turizmus legjelentősebb és legátfogóbb informatikai fejlesztésének eredményeként október elejétől már a panziók digitális adatszolgáltatása is megkezdődött a szállodák júliustól folyamatosan érkező napi jelentései mellett. A legkisebbek pedig januártól kötelesek az egységesített szálláshelykezelő szoftver használatával teljesíteni az előírt adatrögzítést.

Az NTAK célja, hogy naprakészen mutassa az országban található összes szálláshely adatait. A korszerű rendszer nagyban segíti majd a célzott turisztikai marketinget és a jövőbeni fejlesztések tervezését, de ennél is nagyobb rövid és hosszú távú előnyének ígérkezik a jelentős piactisztulás az azonnal láthatóvá váló valós bevételek gyűjtésével és professzionális elemzésével.

Iparági hírek szerint a legkisebb piaci szereplők közül többen aggódnak, hogy számukra túl nagy terhet jelent az NTAK-hoz való csatlakozás. A mindennapi gyakorlatban a magánszobák, kisebb falusi vendégházak – jellemzően idősebb generációhoz tartozó – kiadói régóta bevált módon, általában telefonos bejelentkezés alapján, papíron jegyzik fel az érkezőket saját vendégkönyvükbe, és ez alapján utólag szolgáltatnak adatot az önkormányzatnak és az adóhatóságnak. Sok helyütt még nem használnak számítógépet, mert nem volt igény az internetes kapcsolattartásra vagy a szolgáltatás bevezetésére a szálláshelyen, ezért akadnak, akiknek a technikai háttér kialakítása, illetve a kapcsolódó tudás elsajátítása okoz nehézséget, míg mások bevallottan attól tartanak, hogy „túlságosan” láthatóvá válik a tényleges bevétel, ha naponta szigorú rend szerint kell arról számot adni.

A kisebb – maximum nyolcszobás és 16 férőhelyes – szálláshelyeknek a Magyar Turisztikai Ügynökség külön segítséget nyújt. Az érintett szolgáltatóknak ingyenes vendégnyilvántartót, Az én vendégszobám elnevezésű alkalmazást biztosítanak, amelyet a regisztrációkor igényelhetnek a vállalkozók. Ezenkívül hetek óta az NTAK információs honlapján, az ügyfélszolgálatán, illetve országos tájékoztató roadshow keretében, továbbá egy új kisfilmmel is segítik a szolgáltatókat az átállásban.”

Forrás:
Tartanak a kicsik az NTAK figyelmétől; Thurzó Katalin; Magyar Nemzet; 2019. október 11.

Az NKE-n tartott előadást a NATO kiberharcosainak parancsnoka

„A NATO kibervédelmi terveiről, a kibertérben történő események következményeiről és egy kiberháború kitörésének lehetséges forgatókönyveiről is beszélt a szövetség kibervédelmi csoportfőnökségének parancsnoka a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Vass Sándor, mk. dandártábornok, kiberműveleti igazgató a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon tartott előadást a Magyar Hadtudományi Társaság felkérésére.

A NATO SHAPE, azaz a Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága a belgiumi Mons-ban működik, ezen belül vezeti a tavaly augusztus óta létező kibervédelmi csoportfőnökséget (Cyberspace Operation Center) Vass Sándor. A dandártábornok az NKE jogelőd intézményében, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kétéves összfegyvernemi alapképzést végzett – mutatta be az előadót az eseményt szervező Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, Szenes Zoltán. Az NKE professzora szólt arról is, hogy Vass Sándor jelentős nemzetközi tapasztalatokat szerzett, dolgozott a brüsszeli magyar katonai képviseleten, de egy évet eltöltött a Washingtoni Nemzetvédelmi Egyetemen is, majd hazatérése után a Honvéd Vezérkarnál volt csoportfőnök. „A kiber mindig él” – utalt Szenes Zoltán a tábornok előadásának fő gondolatmenetére, amely megmutatja: a nap minden percében zajlik valamilyen tevékenység a kibertérben, és ez nem mindig ártó szándék nélküli.

Előadásának elején Vass Sándor kiberharcosként definiálta magát, majd rögtön leszögezte: a NATO számára a kibertér műveleti terület, egyfajta hadszíntér. Ennek megjelenési formája az elmúlt évek NATO csúcsain is tetten érhető, hiszen már a 2008-as bukaresti csúcson megszületett a politikai szándékot tükröző legfelsőbb kibervédelmi dokumentum. 2016-ban, a varsói csúcson a kibervédelem katonai vonalának 1.0-ás dokumentum verziója is megszületett. Vass Sándor azt mondta: a varsói csúcson nagy áttörés volt annak kimondása, hogy a NATO-nak olyan módon kell megvédeni magát a kibertérben, mint a földön, levegőben, vagy akár a tengeren. Érdekes kérdés az is, mitől más a kibertér az előbb említetteknél? A kibertérben támadni többcélú módon lehet, hiszen támadható személy, eszköz, de akár egy ország is. A támadás gyors, egy Enter lenyomásával elindítható, ráadásul nem sejthető az akció indításának időpontja. A kibertérben tevékenykedő ártó szándékú cselekmények elkövetői anonimak, nem lehet őket megtalálni. Nincs kikapcsolt kibertér, így a támadás lehetősége folyamatos, ráadásul itt nincs elrettentő erő, mint mondjuk egy atombomba esetén – sorolta a kibertér sajátosságait a dandártábornok. „Még nem jelentettek be krízishelyzetet kibertéri esemény miatt” – szögezte le Vass Sándor, majd hozzátette: az esély megvan rá, hogy a jövőben lesz ilyen.

Lesz-e kiberháború? Az előadás fő kérdésének megválaszolására elsőként a sajtón keresztül mutatott utat Vass Sándor, aki szerint nagyon fontos a retorika, azaz, hogy a különféle sajtóorgánumok milyen kifejezéseket használnak. Sokszor feltűnik például a kiberesemények megnevezése kapcsán a „háború” kifejezés a sajtóban. Míg az Egyesült Államokban a „kibercsapás”, addig Oroszországban a „kibertámadás” kifejezés a használatos. A briteknél „electronic war” szófordulat a jellemző. A sajtóban az Iszlám Állam terrorszervezet elleni műveletek kapcsán „támadó kiberkapacitás” kifejezést olvashattunk, Irán esetén a már említett „kibercsapás” szót használta a sajtó, amely sok esetben „államilag szponzorált műveletekről” beszél. A csoportfőnök szerint mindenki eldöntheti, hogy a nemrégiben Szaúd Arábiában, 35 ezer számítógép leállásával végződött konfliktus, vagy a Sonytól való adatlopás és a hasonló események tekinthetőek-e már háborúnak? Lesz-e kiberháború? Vass Sándor a már korábban idézett: „Cyber is always on”, azaz a „Kiber mindig él” mondatban foglalta össze válaszát. Mint mondta: a hangsúly a „lesz”-en és azon van, hogy mit tekintünk háborúnak.”

Forrás:
Az NKE-n tartott előadást a NATO kiberharcosainak parancsnoka; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. október 8.

E-ügyintézési Szakmai Nap a Ludovika Campuson

„„Folyamatosan változik a felület, az ügykínálat és az egyes alkalmazások is, ehhez frissesség modernség és jó hozzáállás kell” – hangzott el az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szakmai napon, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar szervezett a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. támogatásával. A hasznos információk megszerzése mellett az egyetemi polgárok akár az aktuális okmányügyeiket is elintézhették a rendezvény ideje alatt.

A szakmai napon az e-közigazgatás népszerűsítéséről, valamint az e-ügyintézés jelenéről és jövőjéről hangzottak el előadások. Emellett kitelepült a rendezvényre a Kormányzati Ügyfélvonal – 1818, valamint egy mobilizált okmánybusz is, ahol az NKE hallgatói, oktatói, dolgozói aktuális ügyeiket gyorsan és könnyen intézhették. „Úgy gondolom, sikeresnek mondható a program, ami jól látszott az érdeklődők számában is”- nyilatkozta honlapunknak Orbán Anna. AZ ÁNTK mesteroktatója elmondta: a résztvevők teljes összefoglalót kaphattak az e-ügyintézés jelenlegi helyzetéről és arról, hogy mi várható a következő 10 évben. Orbán Anna hangsúlyozta, hogy az elektronikus ügyintézéshez digitális és ügyintézési kompetenciával is rendelkeznie kell az ügyfélnek. „Szerintem mind a két készséget együttesen kell fejleszteni, és ez lenne az elektronikus ügyintézés oktatásának az egyik szerepe”- fogalmazott a mesteroktató, aki szerint a jelenlegi hallgatók között kevesen ismerik a lehetőségeket, illetve még kevesebben élnek vele. „Úgy gondolom, ha erre idejében felhívjuk a figyelmüket, és megadjuk a segítséget, akkor ezt ők családjuk és barátaik körében is tovább tudják adni, ezáltal fejlődhet az elektronikus ügyintézés kultúrája”- vélekedett. Véleménye szerint az elektronikus ügyintézésnél az egyik legfontosabb dolog a tájékoztatás: egyszerű, érthető nyelven minden olyan információt elérhetővé kell tenni, ami szükséges a folyamathoz. „Kellenek hozzá a befogadó-készségek, ehhez komoly marketingtevékenységre, oktatásra, képzésre és bizalomerősítésre van szükség.”

Németh Ágota Márta, a NISZ Zrt. vezető e-közigazgatási szakértője kiemelte: a hallgatók lesznek a jövő ügyintézői és közigazgatási vezetői, nekik képben kell lenniük az e-közigazgatás területén történtekkel. „Most szembesülünk azzal a problémával, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek ügyintézői nehezen alkalmazkodnak ezekhez az új jogszabályi feltételekhez”- jegyezte meg.”

Forrás:
E-ügyintézési Szakmai Nap a Ludovika Campuson; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. október 8.

Informatika, távközlés, technika

Boldog 25. születésnapot, World Wide Web Konzorcium!

„Sir Tim Berners-Lee, a W3C igazgatója és a World Wide Web feltalálója, 25 évvel ezelőtt, 1994. október 1-én alapította meg a World Wide Web Konzorciumot, azzal a céllal, hogy a Web hosszú távú fejlődését biztosítsa. Magyarország 1995 óta tagja a Konzorciumnak, a W3C Magyar Irodának a SZTAKI ad otthont.

Azóta, a W3C tagjainak és közösségének segítségével, büszkén mondhatjuk ki, hogy a mindenki számára elérhető web létrehozásán dolgoztunk, a Weben, amely legyen adva bármilyen hardver, szofver, hálózati infrastruktúra, natív nyelv, kultúra, földrajzi elhelyezkedés, fizikai vagy mentális képesség; mindenkinek jó.

Boldog 25. születésnapot, Web Konzorcium!

2019 egy olyan évet jelöl, amikor a lakosság fele az online világban is jelen van, amikor 30 éves lett a web és a World Wide Web Konzorcium a 25. évfordulóját ünnepli. Nagy utat tett meg a Web, de még milliónyi lehetőség fekszik előtte. Társadalmunk, világunk, és a Web számos kihívással néz szembe, így sokkal inkább mint ezelőtt bármikor, a Web Konzorciumnak kötelessége továbbvinni küldetését, hogy a web mindenki számára használható legyen.

Reméljük, minél többen csatlakoznak a Web Konzorcium 25. évfordulójának megünneplésében, megosztják jókívánságaikat és elmondják saját történeteiket is (#webstories). A W3C blogbejegyzésében még több információ eddigi eredményeinkről, és arról hogy mit, hogyan és miért teszünk.”

Forrás:
25 éves a World Wide Web Konzorcium!; W3C Magyar Iroda; 2019. október 8.

Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM): BPDC Busniess Promotion & Development Campus (BPDC)

„ A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egyik kiemelt célja az innovatív termékeket, szolgáltatásokat exportálni kívánó magyar vállalkozások külföldi piacra juttatása. Ennek érdekében, összhangban a Nemzeti Exportstratégia célkitűzésekkel a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások külpiaci tevékenységének előmozdítása érdekében a KKM – szoros együttműködésben az Innovációs és Technológiai Minisztériummal – a Washingtoni Nagykövetség útján Washingtonban létrehozta a BPDC Business Promotion & Development Campust (BPDC).

A BPDC célja a hazai start-up cégek és innovatív kisvállalkozások észak-amerikai piacokon történő megjelenésének elősegítése. A washingtoni BPDC innovációs központnak helyet adó épület ünnepélyes átadására 2019. június 12-én került sor. Az Innovációs Központ a jövőben a hazai start-up vállalkozásoknak szakmai támogatást, tárgyalóhelyiséget és szálláslehetőséget is biztosít.

Fontos, hogy a Magyarország számára kiemelt jelentőségű amerikai piaci környezettel, üzleti szokásokkal, minél több magyar vállalkozás megismerkedhessen az Egyesült Államokban. A BPDC keretében a hazai cégek szerződött amerikai partnerek bevonásával kifejezetten az amerikai piacra lépést elősegítő, üzleti tanácsadást is magában foglaló programokban vehetnek részt. A BPDC keretében 2019 őszén pilot jelleggel az amerikai partnerek bevonásával kiválasztott hazai start-up cégek és KKV-ék egy hosszabb, 5-6 hetes akcelerátor programban, és egy rövidebb, 2-3 hetes KKV programban vehetnek részt díjmentesen.

Kérjük, hogy az érdeklődő vállalkozások forduljanak a Külgazdasági és Külügyminisztérium Exportfejlesztési Koordinációs Főosztályához a következő elérhetőségeken: E-mail: exportkoord@mfa.gov.hu; Tel: 458-1686”

Forrás:
BPDC Busniess Promotion & Development Campus (BPDC); Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ; 2019. október 8.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kidolgozta a nemzetközi digitális adózási szabályozás első tervezetét

„”…A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kidolgozta a nemzetközi digitális adózási szabályozás első tervezetét. A szervezet arra ugyanakkor nem tett javaslatot, hogy mekkora lenne az ideális minimális globális adókulcs.

Az OECD adókoncepciója két pilléren nyugszik. Az első, hogy a vállalatokat azokban az államokban is meg kell adóztatni, ahol ugyan nincsenek jelen fizikailag, de bevételt termelnek. Ez elsősorban a digitális óriáscégekre igaz. Ezzel párhuzamosan viszont – és ez a második pillér – azokban az országokban kevésbé kell megadóztatni őket, amelyekben a társaságok csupán jelen vannak, például ott van a székhelyük vagy ott jegyeztetik be a szellemi tulajdonukat. A cél a kettős adóztatás elkerülése. Meg kell határozni azt is, hogy milyen bíróságok járjanak el a vitatott kérdésekben, a jogbizonytalanság ugyanis egy nagyon komoly probléma.

A mostani dokumentum szerint az adózás nem csupán a jelenlegi székhelyet venné figyelembe, hanem azt is, ahol a felhasználók és az ügyfelek a cégek szolgáltatásait igénybe veszik, illetve, ahol azokért fizetnek, vagyis, ahol a gazdasági tevékenységükre és az értékteremtésükre sor kerül. A tervezetet a szervezet tagállamainak különböző, egymással is versenyző felvetéseiből gyúrták össze, mint kompromisszumos megoldáscsomagot. Az anyag érdekessége, hogy nem kizárólag az IT-óriásokra vonatkozna, hanem a kis- és közepes vállalkozásokra is. A dokumentumot a tervek alapján a G20-as országok pénzügyminisztereinek jövő héten Washingtonban rendezendő találkozóján mutatják majd be.

Angel Gurría, az OECD főtitkára kijelentette, hogy megpróbálnak közösen választ találni a digitalizálási korszak adózási kihívásaira és nagyon jól haladnak. Az elkészített tervezetben több mint 130 állam kormányainak, magángazdaságainak, civil társadalmának, tudományos szereplőinek és a felhasználóknak a javaslatait egyesítették. Amennyiben a nemzetközi digitális adózásról 2020-ig nem sikerül megállapodni, akkor nő az egyéni adózási gyakorlatok alkalmazásának a kockázata, amely viszont negatívan hatna a most is gyengélkedő globális gazdaságra. Ezt pedig nem kellene engedni.

Az OECD főtitkársága a washingtoni találkozón szintén be fogja mutatni a folyamatban lévő munkákat prezentáló új adójelentését is.

Forrás:
OECD – több adót kell fizetniük az IT-órásoknak; SG.hu; 2019. október 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okostelefonon lehet majd dolgozatot írni

„ Az ország 3500 általános és középiskolájának valamennyi tantermébe vezeték nélküli internetet kötnek be, a munkával jövőre végezhetnek a szakemberek. – A fejlesztés révén lehetővé válik, hogy a diákok az internetről töltsék le az órán a tananyagot, a dolgozatot, akár a saját okostelefonjukon is – mondta lapunknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Solymár Károlytól megtudtuk azt is, hogy ötezer iskolában az internet is gyorsabb lesz. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: korábban soha nem volt ilyen horderejű hálózatfejlesztés a magyar közoktatásban.

– Egyre többet hallani manapság arról, hogy a munkaerőpiac átalakul, a folyamathoz pedig az oktatásnak is alkalmazkodnia kell: olyan tudást kell adni a fiataloknak, amellyel a digitális megoldásokkal teli világban is boldogulhatnak. Hogyan áll az alsóbb fokú magyar oktatás az ehhez szükséges, minden bizonnyal komoly informatikai fejlesztésekkel?
– Nyilvánvaló, hogy a digitalizáció miatt rövid időn belül megváltozhatnak a munkaerőpiaci elvárások. A gyárakban nemsokára már nem mechanikus munkavégzésre és az ehhez kapcsolódó tudásra lesz szükség: az összeszerelést gépek végzik majd el, így a munkásoknak új, összetettebb feladatokat kell ellátniuk. Ehhez viszont elengedhetetlen lesz, hogy az alkalmazottak képesek legyenek kezelni a modern technikát, értsék a digitális megoldásokat, átlássák az informatikai folyamatokat és tudjanak is a modern technika működési elveit követve gondolkodni. Idővel a legalapvetőbb szakmában dolgozóknak, például az ácsoknak, de akár a pékeknek is szükségük lesz megfelelő informatikai tapasztalatra, ezért már az általános és a középiskolákat is fel kell szerelni olyan informatikai megoldásokkal, amelyek alkalmassá teszik az intézményeket arra, hogy a képzést digitális módszerekkel biztosíthassák a fiatalok, azaz a jövő munkavállalói számára.

– Ehhez nyilván elengedhetetlen a gyors internet.
– Valóban, két országos beruházássorozat is zajlik azért, hogy az általános és a középiskolákban megfelelő legyen az internetelérés. Az egyik fejlesztésben azt tűztük ki célul, hogy szupergyors internetet használhassanak a diákok: a kisebb iskolákban másodpercenként száz megabites sebességet garantálunk, a nagyobbakban pedig egy gigabitest. A második fejlesztést azért indítottuk el, hogy minden osztályteremben legyen wifi, vagyis vezeték nélküli internetelérési lehetőség. Ezzel a programmal igen jól haladunk. Budapesten és Pest megyében az iskolák harminc százalékában fejezte be a munkát a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a legtöbb vidéki iskolában pedig már működik az osztálytermekben a wifi. A fejlesztéssel összességében 3500 iskolába viszünk vezeték nélküli internetet.

– Adódik a kérdés: miért fontos, hogy az osztálytermekben legyen internet? Mennyiben segíti ez a tanítást?
– Leginkább azzal, hogy a vezeték nélküli internet tág, szinte korlátlan teret ad a tanárnak ahhoz, hogy az óráit színesebbé, érdekesebbé tegye. A világhálóról – például a kifejezetten erre a célra kialakított kormányzati felületről – megannyi segédanyag letölthető, ezeket a pedagógus levetítheti az órán. Valójában csak az iskola és a tanár hozzáállásán múlik, hogyan él a lehetőséggel.

– De mi garantálja, hogy a gyerekek az órán a tananyagra figyelnek majd, nem pedig a világhálón szörföznek különféle, akár veszélyes tartalmakat böngészve?
– A tanulók nem szorulnak wifire ahhoz, hogy mással töltsék el az időt – amőbázáshoz, levelezéshez például nem kell a modern technika, elegendő hozzá egyetlen papírlap. De a hálózat biztonságos, egyrészt garantált a vírusvédelem, másrészt pontosan meghatározható, hogy mi érhető el és mi nem. Akár arra is van mód, hogy az iskolai wifin keresztül csupán oktatási anyagokhoz férhessenek hozzá a diákok.

– Milyen készülék segítségével?
– Az nemigen várható el, hogy az állam minden tanulónak táblagépet vásároljon és gondoskodjon azok karbantartásáról. Ellenben ma már a diákok nagyobb részének lapul a zsebében, táskájában okostelefon, tablet, s ez a jövőben még inkább így lesz. Az általunk kiépített iskolai wifin keresztül a diákok saját készülékeiket használhatják a tanórán, a vezeték nélküli internet segítségével például a telefonjukon tanulmányozhatnak bizonyos oktatási anyagokat vagy akár így tölthetik ki az aktuális tesztet, dolgozatot.

– A gondolat több szempontból is érdekes. Egyes helyeken ugyanis felmerült a gondolat, hogy a gyerekek ne vihessék be a telefonjukat az órákra. Nincs itt némi ellentmondás?
– A wifi kiépítése lehetőségek széles körét hordozza magában, de hogy ezeket az oktatásügy miként használja ki, az alapos átgondolás után határozható meg. Az biztos, hogy a digitalizáció megváltoztatja a világot, előbbre pedig az jut, aki alkalmazkodik az új feltételekhez. Nekünk az a feladatunk, hogy megteremtsük a technikai hátteret. Ezzel kapcsolatban egyébként elmondhatom, hogy a mostani két országos fejlesztési program jelentőségét pontosan megmutatja az a tény, hogy ilyen horderejű hálózatfejlesztés még nem volt a magyar oktatásban. A beruházások részben uniós társfinanszírozással fedezett összes költsége csaknem harmincmilliárd forintot tesz ki, amihez évente újabb tízmilliárdos tétel társul. Utóbbiból az újonnan létesített, kiépített hálózatok további fejlesztésének költségét fedezzük.

– Szavaiból arra lehet következtetni, hogy a hazai oktatási intézmények internetes hálózatai komoly fejlesztésre szorultak. Pedig a mai politikai szócsaták alapján az ember azt hihetné, hogy 2010 előtt a balliberális döntéshozók bőven áldoztak az oktatásra.
– Egy évtizede, 2010 tájékán a legtöbb iskolában lassabb internet volt, mint amilyennel a gyerekek abban az időben az otthonukban böngészhettek a világhálón. Ráadásul nem volt egységes hálózat sem, az iskolák több helyen különböző kerülőutakat választottak azért, hogy használható internethez jussanak. Ezt a helyzetet kellett kezelni, a hálózatfejlesztés több hulláma után jutottunk el a mostani beruházásokhoz. A munkákkal a tervek szerint jórészt jövőre végzünk majd.”

Forrás:
Okostelefonon lehet majd dolgozatot írni; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2019. október 10.

Már nem biztos, hogy meg tudja venni az autópálya matricát a benzinkúton

„Októbertől már csak a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.-nél lehet 2019-re érvényes éves, országos e-matricát vásárolni, a szolgáltató viszonteladói körében, például benzinkutakon nem. Az ilyen típusú pályamatricát az ematrica.nemzetiutdij.hu weboldalon vagy a NÚSZ 19 ügyfélszolgálati irodájában vásárolhatják meg az autósok – közölte a társaság pénteken.
A 2020-ra érvényes, országos e-matricák értékesítésében ugyanakkor a NÚSZ viszonteladói hálózata is részt vesz majd.

A NÚSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a D2 díjkategóriába tartozó – hétnél több személy szállítására képes, illetve 3,5 tonnánál kisebb össztömegű áruszállító – járműveknél már nem éri meg idénre éves országos e-matricát venni, ehelyett havi országos pályamatrica vásárlását javasolják. Utóbbival jobban járnak az autósok, egy hónapra ugyanis 9560 forintba, míg egy évre 42 980 forintba kerül a D2-es matrica.

A szolgáltató közölte azt is, hogy az autósok körében gyakori a díjkategória tévesztés, ami pótdíj fizetést von maga után. Az idei első fél évben több mint 15 százalékkal nőtt azoknak a magyar autósoknak a száma, akik a D2 kategóriába tartozó járművükre D1-es – azaz személygépjárműre érvényes – országos, havi vagy 10 napos matricát vásároltak. Hozzátették, hogy tavaly a NÚSZ Zrt. a téves besorolás miatt több tízezer fizetésre felszólító levelet küldött belföldi ügyfeleinek.
A NÚSZ Zrt. azt javasolja az autósoknak, hogy matricavásárláskor mindig a forgalmi engedélyben található adatoknak megfelelőn vásárolják meg az e-matricát.

Az ematrica.nemzetiutdij.hu oldalon az autósok tájékoztatást kapnak a megfelelő kategória kiválasztásához, probléma esetén pedig fordulhatnak a NÚSZ telefonos ügyfélszolgálatához is.”

Forrás:
Már nem biztos, hogy meg tudja venni az autópálya matricát a benzinkúton; Világgazdaság; 2019. október 11.

Smart City Forum 2019

„2019. november 28., Művészetek Palotája

Egyre inkább megkerülhetetlen kérdéssé válik a fenntarthatóság, amely különösen fontos a mind nagyobb lakosságszámot tömörítő városok esetében. Az okos város koncepciója ennek szellemében ma már jóval több, mint egymás mellé tett technológiai megoldások összessége, túlmutat az infrastrukturális fejlesztéseken. Valójában a smart city koncepció vízióként határozhatja meg a jövő településfejlesztési irányait, a városok életét, tekintve, hogy a bolygó lakosságának akár kétharmada is városok lakója lehet három évtized múlva.

A smart gondolatkör ma már nem kizárólag a kényelemről, a „kütyükről”, az elektromos autókról, az e-közigazgatásról vagy éppen a megújuló energiáról szól, az egyre komplexebb rendszerek pilotprojektei a világ egyre több pontján váltanak át széles körű alkalmazásba.

A Napi.hu és a Lounge Communication novemberi konferenciáján az okos városok legfontosabb szakértői és fejlesztői adnak betekintést e komplex rendszerek működésébe, illetve a magyarországi fejlesztések állásába.

Moderátor: Leszák Tamás, a Lounge Communication ügyféligazgatója, szakújságírója

Kiemelt témakörök:

Okosváros-koncepciók Magyarországon

Okos Budapest – mit hoz és mikor a Smart Budapest keretstratégia?

Az elmúlt évek okosváros-fejlesztései

Smart City Strategy Index – nemzetközi trendek vs magyar valóság

Hol van a helye és szerepe az oktatásnak/embernek az IoT átszőtte okosvárosokban?

Hogyan vezet út a parkolóból a városmenedzselésig?

Digitalizációval a jövőért – A városok, az ipar és az energetika digitális jövője

E-mobilitás – Jedlik Ányos Terv 2.0

Sharing Economy – eredmények, tapasztalatok, fejlesztési irányok – panelbeszélgetés”

Forrás:
Smart City Forum 2019; Napi.hu; 2019. október

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. október 14.

A Facebook 15 éve, avagy mit adott Mark Zuckerberg a diplomáciának?

Mindenekelőtt fényes perspektívát, hatalmas reményeket – de valahogy csupán felemás eredményeket. Legalábbis így összegezte év eleji elemzését a Lowy Institute, a nemzetközi kapcsolatok nagyhírű ausztrál kutatóközpontja, visszatekintve a digitális diplomácia ikonszerű közösségi média platformjának másfél évtizedes karrierjére. Pedig, az Ausztrál Külügy- és Külkereskedelmi Minisztérium webportáljának most október elején frissített közösségi média oldala több mint impresszív: azzal jogosan büszkélkedne bármely, akár közepes ország, vagy éppen nagyhatalom külügyi igazgatási szervezete is. A minisztérium ma már rendszeres és aktív használója a Facebook mellett aTwitternek, az Instagramnak, a Youtube-nak, a Flickr-nek, és a LinkedIn-nek, tehát a közösségi média univerzum csaknem minden fontos – és a nemzetközi politikában előszeretettel használt – eszközének. Önálló fiókjainak száma jóval meghaladja a félszázat – és ebben a számban csupán a központi igazgatás, tehát a minisztérium és közvetlen háttérintézményei szerepelnek. Az ország külképviseletei, természetesen, saját közösségi média fiókokkal rendelkeznek (azok is rendszerint többel). A digitalizációban az ausztrál külügy, formálisan és számszerűen tehát bizonyosan az élen jár. Az imponáló számszerű fejlődés azonban valójában vegyes képet takar, véli az ausztrál külügyi innovációk stratégiai megalapozásában mindig jeleskedő Lowy Intézet elemzése. Nézzük, hogy miért!

A Facebook mindenekelőtt óriási kihívás elé állította az új technológiákat örömmel felkarolni akaró külügyi apparátusokat. Egyik pillanatról a másikra rá kellett döbbenniük: a közösségi média korában már nem a diplomaták jelentik a külpolitikai értesülések egyedüli forrását, ahogy a nemzetközi kapcsolatok bonyolításában sem ők immár az egyedüli szereplők. A hierarchiákhoz és hagyományokhoz ragaszkodó diplomáciai testületeknek először túl kellett jutniuk a fenti felismerések okozta megrázkódtatáson.
A kezdeti álmok, hogy tudniillik a közösségi média révén játszi könnyedséggel juthat el majd a diplomácia korábban elérhetetlen célcsoportok megszólításához, többnyire naiv elképzelésnek bizonyultak csupán. A „szívek és lelkek” online megnyeréséért indított amerikai külügyi kezdeményezések (amelyek révén a Közel-Kelet hagyományos Amerika-ellenes közhangulatát szerették volna megfordítani) látványos kudarcai jól jelzik, hogy a Facebook kipattanásával és „csatasorba állításával” korántsem jutott a diplomácia a régi problémákat egy csapásra megoldó, áhított varázsvessző birtokába.

A nehézségek több forrásból táplálkoztak. Nehezen leküzdhető akadályt jelentett persze már az új eszközök bevezetése is: a szervezeti ellenállás, az intézményi inercia (amivel, bizony, a társadalmi innovációban általában élen járó angolszász világban is bőven találkozhatunk), komoly hátráltató tényezőnek bizonyult. Ugyanakkor kezdetben nem sejtett nehézségeket okozott a Facebook (és persze a többi közösségi platform) eredendő sajátossága, azaz a hálózatos jellege, ami az esetek többségében egyáltalán nem kedvezett a digitális diplomácia elvárásainak, optimista célrendszerének. Ezen a megállapításon, első hallásra, hajlamosak volnánk meghökkenni, hiszen valami „technoromantikus” felfogásból éppen ezt a jellemvonást vélnénk az online terekbe merészkedő diplomaták nagy lehetőségének. Hát, akkor nézzük, mi történt!

A közösségi média bevezetésével kacérkodó külügyeket akkor érte az első kellemetlen meglepetés, amikor a Facebook, 2006-ban bevezette a Newsfeed-nek, azaz a magyarul csak „Falnak” nevezett újítását. A központi szerepet kapó hírfolyam egy olyan, személyre szabott tartalomszerkesztést vezetett be a hátterében futó algoritmusok révén, ami egy csapásra jelentősen csökkentette annak (statisztikai) valószínűségét, hogy a digitális közember elé kerüljenek a digitális diplomaták által generált információk.
Hasonlóan nem várt, kellemetlen meglepetést hozott a Facebook következő nagy újítása, a „like” gomb, és a lájkolás intézményének bevezetése 2009-ben, ami tulajdonképpen tényleg forradalmi változásnak bizonyult. A tetszésnyilvánítás eme új eszközének köszönhetően az ún. interakció mérőszámok kerültek a figyelem középpontjába, és innét – mint arra a Lowy Intézet kutatói rámutatnak – egyenes út vezetett a „szelfi diplomácia” megjelenéséhez. Megjelentek a nemzetközi politika szereplőit az online interakciók (tehát posztjaik lájkolása) alapján minősítő rangsorok. Csak a vak nem látta azonban, hogy ezek az ún. „hiúság mérőszámokon”, angolul vanity metrics-en alapuló rangsoroknak vajmi kevés közük van a nemzetközi közélet szereplőinek tényleges súlyához.

A Facebook mobil alkalmazásának megjelenése újabb módosulásokat hozott a digitális diplomatákra vonatkozó játékszabályokban. Az információ áramlása – a folyamatos „pörgetésnek”, tehát a személyes hírfolyam szakadatlan figyelésének köszönhetően – hihetetlenül felgyorsult. Ehhez a végletekig gyors tempóhoz csak nehezen tudott felzárkózni a közösségi média terekben mozgó diplomata szakma.
Az Ausztrál Külügy- és Külkereskedelmi minisztérium központi közösségi média portálja; Social media. Social media accounts managed by DFAT in Canberra, Australia
Facebook’s first 15 years and lessons for diplomacy; Damien Spry; The Interpreter; Lowy Institute; 2019. február 6.

Lindsay nagykövet ismét megmutatta: a brit FCO úttörő a közösségi média használatban
Az utóbbi napokban, hetekben nehéz úgy benézni egy-egy közösségi média hírfolyamba, hogy záros határidőn belül ne botlanánk egy fura csoportképbe. Különböző szakmák művelői fekszenek a földön, körülöttük mesterségük gondosan elrendezett eszközei, szép, geometrikus elrendezésben. A Tetris Challenge-nek nevezett új közösségi elfoglaltság lényege, hogy az önmagukat így bemutatók aztán kihívják valamelyik másik szakma képviselőit: mutassák meg ők is, mit tudnak! Előzményei már tavaly megjelentek a neten, hogy aztán a mostani divatot a zürichi rendőrök szeptember eleji képes bemutatkozása indítsa el. Hóbort ez is, természetesen, mint oly sok hasonló játék, de sokak szerint nem is a rosszabbak közül való. Tulajdonképpen egyfajta ismeretterjesztésnek is felfogható: ismert, és kevésbé közismert szakmák művelői mutatják be mesterségük eszközeit. A kor szellemének és igényeinek megfelelően alapvetően látványos és könnyen emészthető, képi formában. Ami pedig a legfontosabb: nincs benne bántó szándék, nincsen erőltetett humor – és mégis virálisan terjed! És ez, Digitáliában, mindennél fontosabb.

Az új össznépi játékhoz kapcsolódva, a Budapestre akkreditált brit nagykövet most megmutatta, hogy így, vagy úgy, de végül is a diplomata is csak ember, egy sajátos szakma művelője. Iain Lindsay, aki 2016-óta képviseli hazáját a magyar fővárosban, már eddig is szokatlan (de szimpatikus) hozzáállásáról, innovatív „újításairól” vált ismertté. A rendkívül nagy tapasztalattal rendelkező hivatásos diplomata például fontosnak tartotta, hogy tanuljon, megtanuljon magyarul. Gesztusnak is példaértékű, ugyanakkor a vérbeli diplomata profizmusára is vall: kapcsolatot építeni, ápolni, ma már, a közdiplomácia, a public diplomacy korában a helyi nyelv ismerete nélkül ugyancsak nehéz. Lindsay nagykövet pedig a public diplomacy híve, ami manapság a közösségi média tereinek „belakását”, rutinszerű napi használatát tételezi fel. Nem véletlen az sem: tavaly például meglehetősen kötetlen fogadáson ismerkedett a magyar közösségi média szféra mind befolyásosabb véleményvezéreivel, az ún. influenszerekkel. Persze, a nagykövet maga is ügyesen használja a hivatali Facebook, vagy Instagram fiókja lehetőségeit. Március 15-én például a csaknem tökéletes magyar nyelven elszavalt Nemzeti dallal köszöntötte nemzeti ünnepén a fogadó ország közönségét. Közösségi média jelenléte a nagy könyvbe kívánkozó példa arra, hogyan lehet (és hogyan kell) egy diplomatának élnie a modern tömegtársadalmak kommunikációs technológiáival úgy, hogy abban legyen valóságos tartalom, szakmai méltóság és tartás – és ugyanakkor egy csipet emberi könnyedség, humor. Most, a Tetris Challenge játékhoz csatlakozva, a többi szakmához hasonlóan elrendezve saját mestersége tárgyait mutatta be, hogy mik is a közösségi média használat egyszerű, de elengedhetetlen kulcstényezői a digitális diplomáciában:
Posztolj rendszeresen!
Építs a vizualitásra!
Néha egy csepp humor nem árt!
Amit közreadsz – tehát saját magad – legyen hihető, azaz hiteles!
Az interakciókat, hozzászólásokat pedig soha ne hagyd megválaszolatlanul!
Iain Lindsay nagykövet Tetris Challenge posztja a Facebookon

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A Facebookozás nem csak a gyalogátkelőn lehet életveszélyes
Jól ismert, riasztó látvány ma már a kis híján a robogó gépkocsik alá gyalogló, önfeledt médiahasználó a nagyvárosok utcáin. Az elektronikus mobileszközökre tapadt tekintetű felhasználóra azonban nem csupán a városi tömegközlekedés dzsungelében leselkedhet halálos veszély. A kézben tartott miniatűr számítógépek, mert hiszen ma már azok az ún. okostelefonok is, a harctéren mozgó, bevetésen levő katonák figyelmét is elvonhatják. Márpedig ez, véli a Wired magazin katonai szakírója, potenciálisan életveszélyes lehet a csatamezőn is. A digitalizáció rohamosan meghódítja a világ jelentősebb hadseregeit: az apró, kézben tartható, robosztus mobileszközök a korábbiakhoz képes elképzelhetetlen mennyiségű, frissességű (lényegében valós idejű), és pontosságú információval láthatják el a harcfeladatok teljesítő katonákat. A kis alegységeket éppen úgy, mint magukat az egyes katonákat. Már pedig a gyors, pontos, lényegi információn – ha valamilyen fontos körülményre, veszélyre utalnak – életek múlhatnak. De, ugyanakkor halálok is. A mobileszközök folyamatos figyelése, kezelése ugyanis éppen úgy elvonhatja a katona figyelmét a rá leselkedő közvetlen veszélyekről, mint a nagyvárosi zebrán a busz elé lépő, Facebookozó civilét. A megoldást jelenleg is keresik az amerikai hadsereg fejlesztői. Kézenfekvő megoldásnak tűnhet, ha a feladatokat megosztják: a terepen mozgó alegység egy tagja figyeli a mobil eszközön áramló információkat, a többiek viszont a környezetet tartják szemmel.
The Dangers of Distracted Fighting; John Spencer; Wired; 2019. szeptember 18.

Persona Grata – bemutatkozik az Izraeli Külügyminisztérium podcast csatornája

Az innovációkban élenjáró izraeli külügyi szervezet szisztematikusan építi a diplomáciai munka digitális eszköztárát. A diplomáciai protokoll jól ismert kifejezésével játszva „Persona Gratá”-nak elnevezett podcast csatornájuk a Külügyminisztérium, a fontosabb háttérintézmények, és persze a diplomáciai szervezet aktív szereplői révén igyekszik ezen az egyre népszerűbb online eszközön keresztül népszerűsíteni az ország külpolitikai szervezetrendszerét. Mert a podcast, noha ez sokaknak meglepő lehet, hiszen csak „amolyan rádió féle”, valójában népszerűségének egyfajta reneszánszát éli. Az alig egy éve indult Persona Grata csatornának hamar ázsiója támadt a szakmai körökben, amit nyilván annak is betudhatunk, hogy a beszélgetésekben néha igazi csúcsszereplők szólalnak meg. Mint például a minisztérium digitális diplomáciai osztályát vezető Yiftah Curiel, vagy a kutatásokban afféle sztár Ilan Manor.
Persona Grata – A Podcast on Israeli Diplomacy; SoundCloud

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

Okosváros megoldások kisvárosokban – finn tapasztalatok

„A Technology Innovation Management (TIM) Review oldalán finn kutatók arra keresték a választ elemzésükben (Towards a Smart City Concept in Small Cities), hogy az okosváros koncepciók és megoldások, amiket többnyire nagyvárosi környezetben alkalmaznak és tanulmányoznak, hogyan lehet megvalósítható kisebb településeken is.

Mint bevezetőjükben írják, napjainkban a Föld lakosságának 55%-a él városi körülmények között, és 2050-re ez várhatóan 68%-ra nő majd. Kulcsfontosságú tehát, hogy napjaink olyan kihívásaira, mint a globalizáció, a klímaváltozás vagy a digitalizáció, a városok is megtalálják a maguk megfelelő válaszát. A változások sebessége és összetettsége ugyanis komoly kihívást jelent a vezetésben, a szervezeti struktúrákban, a kutatás-fejlesztésben, az oktatásban és képzésben, valamint az értékláncokban egyaránt. Az ökoszisztéma-alapú fejlesztés lehet az egyik – és a szerzők által is preferált – módja a a változás-menedzsment segítésének országos és helyi kormányzati, valamint vállalati szinten.

A szerzők a Világgazdasági Fórum (WEF) jelentéséhez hasonlóan (World Economic Forum report – Fourth Industrial Revolution for the Earth Series, 2018) Klaus Schwab terminológiáját követve, a tudományos és technológiai innováció napjainkban tapasztalható gyorsulását „negyedik ipari forradalomnak” nevezik (mára meglehetősen elterjedt módon). Mint írják, a korszerű technológiák egyszerre jelentenek nagy lehetőséget és váltanak ki aggodalmat az irányítás, a szabályozás és az etika terén. A Mesterséges Intelligencia és a nagy adattömegek (big data) kombinációja (nem beszélve magának az adattömegnek az exponenciális növekedéséről) lenyűgöző világot vetít elő a kommunikáció, az együttműködés és a kölcsönhatások terén – nem csak az emberek között és a gépek között, hanem az emberek és a gépek között is. A cikkben többször is hivatkozott Ipar 4.0 Keretrendszer (ami nevében utal a negyedik ipari forradalomra) meghatározza az értelmezési keretet a digitalizációhoz és a tárgyak internetéhez (Internet of Things, IoT), részletes és szilárd keretet adva az okosvárosokkal kapcsolatos fejlesztési munkákhoz. Ez azért is fontos, mert az adatgyűjtés, azok bemutatása, értelmezése és elemzése alapvető fontosságú az okosváros-szolgáltatások megteremtésében és értékláncba helyezésével.

Az okosváros-koncepció az urbanizáció és az infokommunikációs technológiák területén született tanulmányok keresztmetszetében fogalmazódott meg, kreativitással és emberi dimenzióval vegyítve. Új utakat mutat a városi funkciók és a városi élet megszervezéséhez, környezetvédelmi célokat is megvalósítva, digitális eszköztárral támogatva. A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy az okosváros-fejlesztések nem egyszerűen technológiai eszközöket igényelnek, amelyek lehetővé teszik a változásokat, hanem új gondolkodásmódot is a városok, az üzleti világ, a polgárok és a tudomány képviselői, vagyis a fejlesztésben érdekeltek (stakeholders) körében. A közös célok megvalósítására irányuló együttműködés megfelelő hátteret teremt a társ-innovációhoz és a társ-alkotáshoz. Ez egyben a szerepek újragondolását is jelenti. A polgárokat nem egyszerűen felhasználóknak kell tekinteni, hanem aktív szerepet betöltő érdekelteknek, akik résztvevők, együttműködők és fejlesztők is lehetnek a városi intézményes tevékenységekben. A technológiát pedig nem egyszerű eszközként, hanem dinamikus fejlesztési képességnövelőként (dynamic enabler) érdemes felfogni. De ebben a keretrendszerben a vállalkozó sem egyszerűen csak szolgáltatást biztosító, hanem együttműködő partner is. Ezek az új szerepfelfogások az okosvárosok formálta új ökoszisztémával együtt teremtik meg az újfajta fejlesztési kereteket a városi térségekben.

Ebben a keretrendszerben kulcsfontosságú, hogy az okosváros-fejlesztések nem egyszerűen csak digitális szolgáltatások bevezetését jelentik, hanem olyan erőt is, amely átalakítja a város intézményes struktúráját, irányítását és feladatait csakúgy, mint az érdekeltek közötti kölcsönhatásokat és együttműködéseket, élhetőbb város kialakítása céljából. Maga a koncepció ugyanakkor némileg homályos, attól függően határozva meg magát, hogy az „okosságot” milyen szövegösszefüggésben értelmezzük. Az okosváros koncepciójának legalább a következő dimenziókat magába kell foglalnia:

  1. okos gazdaság (innováció, vállalkozó szellem, rugalmasság, termelékenység),
  2. okos mobilitás (fenntartható erőforrásgazdálkodás és közlekedési hálózat),
  3. okos irányítás (következmények a részvételre, döntéshozatalra és a városirányítási struktúrák átláthatóságára nézve),
  4. okos környezet (vonzó természeti feltételek, kevés szennyezés, fenntartható energia- és erőforrásgazdálkodás),
  5. okos életminőség,
  6. okos emberek (képzettség, kreativitás, oktatás, rugalmasság).

Az okosváros fogalma ilyen módon sokféle jelenséggel társítható, de ami talán leginkább közös a fenti dimenziókban, az a fenntarthatóság. Az okos folyamatok, az együttműködési gyakorlatok és a munkavégzés módjának fontosságát és szerepét kiemelő megközelítés más, mint a tisztán technológiai szemléletű fejlesztés. A viszonylag tágan meghatározott keretrendszer ellenére az okosváros szakirodalom viszonylag koherens, és azt sugallja, hogy az ilyen módon megvalósuló urbanizáció és digitalizáció a termelést és a fogyasztást kevésbé globálissá és inkább helyivé teszi.

Az okosváros koncepciót három különböző szinten lehet értelmezni: a marketing (felhasználó-központúság), a stratégiai menedzsment és fejlesztés (illeszkedés a város stratégiai irányaihoz), valamint a technológiai fejlesztés (mesterséges intelligencia, tárgyak internete, gépi tanulás, szofisztikált adatgyűjtés és feldolgozás) összefüggésében. A koncepciónak ez a három szintje formálja az okosváros ökoszisztémáját, ami az okos tereket terjeszti ki az emberek személyes környezetétől kezdve a város nagyobb közösségéig.

A szerzők három finn kisváros esettanulmányán keresztül mutatják be az okosváros-alapú átalakítások lehetőségeit.

A 67 ezer fős Hämeenlinna az okos mobilitásra tette a hangsúlyt, aminek pilot projektjét ökoszisztéma-fejlesztéssel kialakított közösségi megosztáson alapuló elektromos kerékpározással valósítottak meg. A fejlesztésben részt vettek a városi hatóságok, helyi vállalkozások, a helyi egyetem és más oktatási intézmények, valamint a város lakói is. A kerékpár-megosztást működtetők célja az volt, hogy versenyképes megoldást mutassanak fel az egyéni autózással, de a megszokott közösségi közlekedéssel szemben is. A felhasználók mobil-applikációval ellenőrizhetik, hogy elérhetők-e adott helyen a kerékpárok, majd ki is bérelhetik azokat ilyen módon. A szolgáltatás többféleképpen is támaszkodik nyílt adatokra. Közvetlen adatszolgáltatással láthatóvá teszik a használóknak a biciklik elérhetőségét, a közvetett adatszolgáltatás pedig az üzemeltetőt segítik abban, hogy biztosítsa a jobb elérhetőséget és a karbantartást. A városfejlesztők pedig információt kapnak a kerékpárutak és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztéséhez.

A 20 ezer fős Riihimäki okos specializációra támaszkodva emelte ki a digitalizáció és robotika adaptációját a helyi vállalkozások, a helyi társadalom, az oktatási környezet és a városi szolgáltatások általános versenyképességének javítására. A robotikát általános stratégiai irányként határozta meg a városvezetés, elkötelezve magát a hosszú távú fejlesztésre és megvalósításra, az élet- és munkakörülmények széles skáláján. A fejlesztéshez az európai Ipar 4.0 Keretrendszer biztosítja az országhatárokon átívelő összehasonlíthatóságot és kompatibilitást. Az európai egységes piac lehetőségeit kihasználva pedig új vállalkozásokat vonzottak a városba. A megvalósításba szereplők széles körét vonták be (vállalkozások, városlakók), kiemelt hangsúlyt téve az oktatásra és képzésre, az óvodáktól és iskoláktól kezdve a felnőttképzésig, az élethosszig tanulás jegyében. Az oktatás szintén jó terepet biztosít az innovációnak is, lehetőséget adva valós életkörülmények között tesztelni a pilot termékeket. A fejlesztések eredménye pedig nem csak az üzleti életben hasznosul, hanem az egészségügyben, szociális ellátásokban, oktatásban és közlekedésszervezésben is.

A 28 ezer fős Forssa – kiaknázva azt a földrajzi adottságát is, hogy a három legnagyobb finn várostól hasonló távolságra van – a hulladékfeldolgozást és újrahasznosítást helyezte a középpontba. A városban működik az ország legnagyobb mezőgazdasági és biogazdálkodási kutatóintézete, valamint a regionális egyetem hasonló célú alkalmazott kutatási részlege. A hulladék feldolgozására és újrahasznosítására irányuló gazdasági ökoszisztéma (circular economy business ecosystem) helyi megvalósítása a kilencvenes években kezdődött, az EU hulladékkezelési direktívájának bevezetésekor. Az önkormányzat biztosította a tevékenységhez szükséges földterületet, ahová ilyen profilú cégek költöztek be egymás után, majd kihasználva a szinergiákban lévő lehetőségeket, az egymáshoz közelségüknek köszönhetően ökoszisztémákba szerveződtek. A város „körforgásos gazdasági” ökoszisztémája ma a legjobbnak számít Finnországban. A körforgásos szemlélet a város saját intézményeiben és a helyi iskolák nevelési munkájában is hangsúlyosan jelenik meg.

Az esettanulmányok közös tanulságaként a szerzők megállapítják, hogy a közszférának alapvető fontosságú szerepe van az eredményes ökoszisztéma-alapú fejlesztésekben. Ez azért is fontos, mert a tapasztalatok szerint az ökoszisztéma-alapú fejlesztés fogékonyabbá teszi a városokat a digitalizáció és a növekvő adatmennyiség jelentette kihívások megválaszolására.”

Forrás:
Towards a Smart City Concept in Small Cities; Heikki Ruohomaa, Vesa Salminen, Iivari Kunttu; TIM (Technology Innovation Management) Review; 2019. szeptember