Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Gál András Levente: A DJP2030, azaz a Megfelelő állam koncepciója az egész államrendszert felpörgetni képes motor lesz

„„A jó állam a digitális jólétet szolgálja”- fogalmazott Gál András Levente a Digitális Kerekasztal előadásán. A Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője az NKE EHÖK és az InfoTárs Egyesület közös szervezésében megvalósuló rendezvényen hangsúlyozta: fel kell készülni arra, hogy a jövő állama alapvetően digitálisan működik majd.

A megjelenteket köszöntve Cziczás Péter, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke kiemelte: az előadássorozat célja, hogy betekintést adjanak a hallgatóknak – a közszférával párhuzamba hozva – a digitális világ és az IT szektor különböző kérdéseibe. A Digitális Jólét Program tevékenységét bemutatva Gál András Levente hangsúlyozta: minden közigazgatási program és akció egy adott történelmi narratívában születik. Az egyetem díszpolgára szerint a DJP a nemzeti konzervatív kormányzatok szempontjából történeti távlatból is egy tanulandó esettanulmány lesz. „Amikor elkezdi a kormány bármilyen módon értelmezni vagy szabályozni a közösségi média és az állampolgárok viszonyát, abban a pillanatban ezt sokan tolerálhatatlannak és az intim szférába való beavatkozásként élik ”- állapította meg. Szerinte erre volt jó példa az ún. internetadóval kapcsolatos tüntetés. „Orbán Viktor miniszterelnök kormányzati innovációja, hogy egyértelművé tette: pont azzal tartozunk az ezeréves magyar államnak, hogy egy ilyen komoly történetben, a digitalizációban testtartást váltunk a korábbi begubózás helyett”- emelte ki, majd hozzátette, hogy a globális digitális folyamatokkal kapcsolatban a kormány kezdeményezővé vált az utóbbi években. Az előadó elmondta, hogy a Digitális Jólét Program 2.0-ban tiszta, nemzetközileg is értelmezhető struktúrát írtak le. „Minden mögött van egy jó digitális infrastruktúra, amelyre épül a digitális állam, a digitális gazdaság és a digitális kompetencia”- mondta. Kitért arra is, hogy a Digitális Jólét Programmal mintegy 60 stratégiát, koncepciót alkottak meg. Elhangzott, hogy Palkovics László ITM miniszter nem ágazati stratégiákat vár, hanem az egész államrendszert felpörgetni képes motort, ami a DJP2030, azaz a Megfelelő állam koncepciója lesz.

Gál András Levente szerint soha egyetlen vallás sem tudta elérni azt az együttműködési frekvenciát és kiterjedtséget a magánemberekkel, amire ma a közösségi média képes. „Ma már a digitális jólét vagy digitalizáció nem pusztán versenyképesség, hanem szuverenitás kérdése is, amely komoly kihívást jelent az államnak”- fogalmazott a szakember. A digitális államkormányzás témakörében továbbra is érvényes a 2010/2011-es Magyar Program négy pillére, amivel az „analóg” közigazgatás értelmezhető: szervezet, feladat, eljárás és személyzet. Ezekre épül a tiszta adat, a hasznos robot és az érthető hálózat, mint a digitális államkormányzás három fő alkotója. „Feladatunk, hogy a mindent átíró nagy digitális újraelosztásban győztesek legyünk”- jelentette ki. A DJP szakmai vezetője elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek aktív szerepe van az utánpótlás-nevelésben, majd arra biztatta a jelenlévőket, jelentkezzenek az ifjúsági szervezetekkel kötött stratégiai megállapítások által megvalósuló programokba.

A Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke arról beszélt, hogyan jelenik meg a digitalizáció az NKE-n. Kiss Adrienn szerint a tananyagok esetében már egyértelműen tetten érhetőek a fejlesztések és az oktatók is használják a digitális vívmányokat. Elhangzott, hogy a hallgatók részéről nagy igény van ezen kompetenciák fejlesztésére, és az eszközök oktatásban való használatára. Hasonlóan véleményt fogalmazott meg Bozsoki Dániel elnök és Urbán Anikó Eszter alelnök az InfoTárs Egyesület részéről. Szerintük maga a Digitális Kerekasztal rendezvénysorozat is azt mutatja, hogy a hallgatók szeretnék bővíteni a digitális kompetenciákkal kapcsolatos ismereteiket. A programsorozat a következő félévben is szeretnék folytatni a szervezők.”

Forrás:
Magyarország jövője és a digitalizáció; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. október 30.

Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (II. rész)

Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk az Európai Bizottság idei e-kormányzati összehasonlító elemzését (eGovernment Benchmark 2019), ami betekintést nyújt az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli használatába a vizsgált országokban, amely körbe az EU 28 tagján kívül Izland, Norvégia, Svájc, Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia és Törökország is beletartozik, összesen 36 ország ( „EU28+”). Az ott bemutatott felmérési eredményeken kívül jelen összefoglalóban további megállapításokat ismertetünk a jelentésből.

A digitális kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő állampolgárok tapasztalatainak módszeres leírásával (user journey) a következő fontosabb szakaszok azonosíthatók: megfelelő szolgáltatás megtalálása -> online információk a szolgáltatásról -> szolgáltatás online elérhetősége -> szolgáltatás folyamatának megismerése -> belépés az e-közigazgatási térbe -> idő- és energiamegtakarítás -> segítségkérés a szolgáltatással kapcsolatban -> rendelkezés a személyi adatokról -> szolgáltatás fejlesztése visszajelzésekkel -> digitális postafiók használata.

A fenitek alapján az európai digitális közigazgatási szolgáltatások a következőképpen értékelhetők:

  • A felhasználók általában könnyen megtalálják az adott szolgáltatást a főbb kormányzati weboldalakon, és szinte minden információt meg is kapnak azokról online módon.
  • A szolgáltatás folyamatának leírása üzleti felhasználóknak gyakran világosabban van leírva, mint az állampolgárként felhasználóknak.
  • A szolgáltatások jó kétharmada érhető el online, ami még jelentős teret hagy a fejlesztésnek.
  • Az e-közigazgatási szolgáltatások kb. egyharmadánál akadályokba ütközik a felhasználó, ha mobilkészüléken próbál ügyet intézni, míg kétharmada mobil-barátnak mondható.
  • A digitális biztonság nem kielégítő, a közszolgálati weboldalak sérülékenyek.
  • Kedvező fejlemény az egységes országos online azonosító használatának biztosítása, ami a felhasználóknak megbízható és hiteles azonosítást tesz lehetővé.
  • Az alapvető támogató funkciók jól megalapozottak, erősödnek az okos támogató funkciók is, lehetővé téve kérdések feltevését a felhasználóknak a folyamat során is.
  • A részben előre kitöltött nyomtatványok rendelkezésre állása (olyan információkkal, amelyek már a hatóságok rendelkezésére állnak) a szolgáltatások enyhe többségénél biztosított csak, ami további fejlesztési lehetőséget jelent a további időmegtakarítás érdekében.
  • A személyes adatok elérése általában rendben van, de még kívánnivalót hagy maga után annak biztosítása, hogy a felhasználó ráláthasson adatainak felhasználására.
  • A hatóságok jellemzően lehetőséget adnak a visszajelzésekre és panaszokra is.
  • A digitális postafiókok használatával tovább lehetne fejleszteni a hatóságokkal való kommunikációt.

Visszatérve a múlt heti hírlevélben ismertetett kulcs-referenciamutatókra, a magyar értékeket a következőkben foglaljuk össze a jelentés alapján az EU28+ átlagával, valamint az előző évi adatokkal összevetve.

Az értékelésből látható, hogy jelentős az elmaradásunk az állampolgároknak határon túl biztosított szolgáltatásokban, kisebb mértékben ugyanazen téren a vállalkozások részére, valamint az átláthatóságban. Jobban állunk viszont az EU28+ átlagánál az alapvető segítő tényezőkben, különösen az e-dokumentumok, valamint a 100%-os értéket mutató digitális postafiók mutatójában. A részmutatókat tekintve jelentős fejlesztési lehetőség van a mobilbarátságban, a közintézmények működésének átláthatóságában, a személyes adatok ellenőrizhetőségében, az állampolgároknak nyújtott határon túli szolgáltatásnyújtáson belül az online elérhetőségben, a használhatóságban és az e-azonosítókban, a segítő tényezők közül pedig a közhiteles forrásokban. Az előző évhez képest a legnagyobb előrelépést a digitális postafiók, az e-dokumentumok és a személyes adatok ellenőrizhetősége mutatóiban, valamint az átláthatóság terén sikerült előre lépnünk.

Visszatérve az általános európai helyzetképhez, a jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a 2017-es Tallini Nyilatkozat öt alapelve mentén (alapértelmezett digitalizáció, bevonás és elérhetőség; adatokat csak egyszer kelljen megadni; megbízhatóság és biztonság; nyitottság és átláthatóság; alapértelmezett interoperábilitás). Elsőként emeli ki a folyamatos befektetést a készségek és az elérhetőség fejlesztésébe, megvalósítva ezzel a bevonáson alapuló digitális társadalmat. E téren biztatónak mondja a jelentés, hogy az európai internethasználók kétharmada már igénybe vett e-közszolgáltatást, ugyanakkor 2016 óta alig nőtt az alapvető digitális képességekkel rendelkezők száma – jelenleg is 40%-nál nagyobb azok aránya, akik nem képesek igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. Ha ezen nem sikerül változtatni, hamar stagnálás állhat be az e-kormányzati szolgáltatások terjedési ütemében. Az államnak ezért alapvető fontosságú feladata, hogy folyamatosan befektessen az állampolgárok és a vállalkozások fogadóképességének, készségeinek fejlesztésébe.

Második ajánlásként fogalmazza meg a jelentés a ragaszkodást a felhasználócentrikus tervezéshez. E téren jó nyomon halad az európai gyakorlat, de van még tér a fejlesztésre, akár rövid távon érvényesülő eredményekkel is. Harmadik helyen említik a szerzők – a bizalom erősítése érdekében – a helyes egyensúlyt az adatok újrafelhasználása és azok átláthatósága, ellenőrizhetősége között, ami nélkül aligha valósítható meg a „csak egyszer” alapelve. Negyedik pontban az e-szolgáltatásokat biztosító kormányzati weboldalak kiberbiztonságának jelentős javítását fogalmazza meg ajánlásként a jelentés. Az ötödik ajánlás a kereslet és kínálat összhangba hozását emeli ki az e-közigazgatási szolgáltatások terén, ami a dokumentum szerint jó irányba halad, de szükséges ennek ütemét hozzáigazítani ahhoz, amilyen gyorsan alakítják át az új technológiák napjaink gazdasági és társadalmi viszonyait.

Forrás:
eGovernment Benchmark 2019: trust in government is increasingly important for people; Európai Bizottság; 2019. október 18.
eGovernment Benchmark 2019 Insight Report (PDF)
eGovernment Benchmark 2019 Background Report (PDF)
eGovernment Benchmark 2019 country factsheets (PDF)
eGovernment Benchmark 2019 Infographics (PDF)
Source data file (.XLSX)

Mesterséges Intelligencia (MI) politika és Kína: az államilag irányított fejlesztés valósága

„Amikor Kína bejelentette, hogy az a céljuk, hogy Kína a Mesterséges Intelligencia (MI) területén 2030-ra vezető szerepre tegyen szert – elméleti, technológiai és alkalmazási területeken egyaránt, akkor ez nemcsak a világ figyelmét keltette fel, hanem a DigiChina vállalkozásét is. A DigiChina, vagy teljes nevén a Stanford-New America DigiChina Project, több intézmény és szakértő együtt működése, melynek keretében a kínai nyelvű források fordítása és elemzése révén próbálják megérteni a kínai digitális szakpolitikai fejleményeket. Egyebek mellett az adatkormányzásra, Mesterséges Intelligenciára (MI), internetjogra és a geopolitika technológiai vonatkozásaira összpontosítanak.

A Stanford-New America DigiChina Project egyik első jelentős fordítása a The New Generation Artificial Intelligence Development Plan (AIDP) néven ismert dokumentum volt 2017-ben, amelyet a kínai közigazgatási szakemberek hoztak létre, és a kínai Államtanács dokumentumaként ismert.

A mai nappal pedig a Stanford-New America DigiChina Project megjelentette első, speciális jelentését, melynek címe: AI Policy and China. Realities of State-Led Development. A jelentés 14 különböző területen dolgozó szakértő munkája, számos új eredményt és felismerést tartalmaz.”

Forrás:
Special Report: AI Policy and China – Realities of State-Led Development; New America; 2019. október 29.
AI Policy and China – Realities of State-Led Development; Graham Webster
(szerk.); Stanford-New America DigiChina Project; Special Report No. 1; 2019. október 29. (PDF)
Lásd még:
Full Translation: China’s ‘New Generation Artificial Intelligence Development Plan’ (2017); New America (az említett első fordítás)
Stanford Program on Geopolitics, Technology, and Governance (GTG); Stanford University, Freeman Spogli Institute’s Cyber Policy Center

Közigazgatás, politika

Műhelykonferencia: Az online platformok felelősségéről

Meghívó

„Az online platformok felelősségéről”

című műhelykonferenciára, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) rendez annak apropóján, hogy angol és magyar nyelvű kiadásban is megjelent Koltay András könyve az internetes platformok társadalmi nyilvánosságra gyakorolt hatásáról:

„New Media and Freedom of Expression” (Hart Publishing, Oxford, 2019), valamint
„Az új média és a szólásszabadság” (Wolters Kluwer, Budapest, 2019).

Időpont: 2019. november 21. (csütörtök) 17.00 óra
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Hunyadi terem (1089 Budapest, Ludovika tér 2.)

A műhelykonferencia előadói:

  • Dr. Koltay András egyetemi tanár, rektor (NKE)
  • Dr. Menyhárd Attila egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
  • Dr. Péterfalvi Attila egyetemi docens (NKE ÁNTK), elnök (NAIH)
  • Dr. Varga Zs. András egyetemi tanár (PPKE JÁK), alkotmánybíró
  • Dr. Ződi Zsolt tudományos főmunkatárs (NKE ITKI)
  • Dr. Török Bernát egyetemi docens (NKE ÁNTK), intézetvezető (NKE ITKI)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Részvételi szándékát, kérjük, az alábbi hivatkozásra kattintva jelezze:
https://ludevent.uni-nke.hu/e/Az_online_platformok_felelossegerol

Forrás:
Az online platformok felelősségéről; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI)

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára, a Nemzeti mintaterv-katalógusról

„– Hosszabb távon több száz tervet szeretnénk a Nemzeti mintaterv-katalógusba felvenni, hogy az ország minden szegletére legyen megfelelő építészeti megoldás. Fontos szempont, hogy a helyben maradást építészetileg, műszakilag és anyagilag is segítsük – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Füleky Zsolt. A Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára arról is beszélt, hogy az új szabályozási rendszer, a településképi arculati kézikönyvektől kezdve a családi házas építkezést könnyítő egyszerű bejelentésig, az önkéntes jogkövetésen alapul. – Nem a túlszabályozás és a tiltás van előtérben, az efféle jogalkotás mindig csak fut a renitensek után – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem élnek vissza többen a helyzettel, mint amennyien korábban tették.

– Hogyan fogalmazná meg, mi a lényege a 2016-ban bevezetett, a családi házaknál és a házbővítéseknél a hosszadalmas építési engedélyeztetést felváltó egyszerű bejelentésnek?
– Az egyszerű bejelentés egyik legfontosabb hozománya talán az, hogy a tervezésre több idő fordítható, mert az építtetők nem a hatósági ügyintézéssel töltik az időt. Az elmúlt időszakban néhány régióban és városban nagyon megindultak az építkezések, nem utolsósorban az egyszerű bejelentésnek köszönhetően. Minket azonban a mennyiségen túl az is érdekel, hogy a feltöltött tervek mennyire tükrözik a XXI. századot, mennyire mutatják, hogy Magyarországon vagyunk és mennyire látszik rajtuk, hogy több idő maradt a megtervezésükre. A saját célra családi házat építőknek most még könnyebbé tettük az építkezést többek között azzal, hogy ha nem akarják, nem kötelező elektronikus építési naplót vezetniük.

– Bő három éve kezdték el új szemlélettel kezelni az építésügyi szabályokat. Nem ütött vissza azóta sem a megengedő szemléletmód, a jogkövető polgárokat feltételező szabályrendszer?
– Az önkéntes jogkövetésre építettük az egész szabályozási rendszert. Ez paradigmaváltást jelentett, ami a szakma lelkiismeretességére is alapozott. Nem a túlszabályozás és a tiltás van előtérben, az efféle jogalkotás mindig csak fut a renitensek után. Mi valami igazán egyszerűen alkalmazhatót szerettünk volna, olyat, ami a felelős állampolgárok építkezését, tenni akarását szolgálja, ugyanakkor tetten éri a szabályszegőket. E szemlélet kedvező fogadtatásra talált, megkönnyítette a csokkal építkező családok helyzetét is. Egyszerű bejelentésnél az elkészült terveket közvetlenül fel lehet tölteni az elektronikus építési naplóba, nem kell a pecsétre várni, és mindent nyomon lehet követni egy online felületen. Ami nagyon fontos: az látszik, hogy nem élnek vissza a helyzettel többen, mint korábban tették.

– Egyszerűsödtek a családi házas építkezések, településképi arculati kézi­könyvek és hozzájuk tartozó rendeletek készültek az ország szinte valamennyi településén. Legutóbb a Nemzeti mintaterv-katalógus első lépését tették meg azzal, hogy építészeti ötletpályázaton díjaztak vázlatterveket. Miért fontos egy ilyen tervtár?
– Az ötletpályázaton elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan dolgozik ma Magyarországon egy építész, milyen stílusjegyeket visel magán az általa tervezett épület az adott tájegységből, és hogyan felel meg alkotása a XXI. század műszaki kihívásainak. Szerettük volna tudni, hogy mi változott térszervezésben az elmúlt századhoz képest. Mennyiben változtak a szokásaink? Mik az elvárásaink ma egy otthonnal szemben? A pályázati felhívásra több mint 270 családiház-terv érkezett, ezekből 93-at tartottunk olyannak, hogy azokból sok kényelmes otthon épülhet fel.

– Miért tartották fontosnak, hogy a főleg a 70-es és 80-as években elterjedt kockaházak átalakítására is tervek szülessenek?
– Ezeknek a házaknak elvitathatatlan érdemük, hogy először lehetett papucsban átmenni a szobából a fürdőbe vagy a konyhába, vagyis először került az összes funkció egy légtérbe. Persze ötven-hetven év elteltével minden megváltozott, a mai ember máshogy él, nem szeretne a konyhán keresztül a fürdőszobába lépni. Ezért is képezik fontos részét a katalógusnak a kockaházak átalakítását szolgáló tervek. Úgy is mondhatnám, hogy ami a településnek az arculati kézikönyv, az lesz az épülő házaknak a mintaterv-katalógus.

– Többféle életstílushoz alkalmazkodva vártak pályaműveket. Lehetett tervezni háztáji gazdálkodást folytató családnak megfelelő épületet, generációs együttélésre vagy otthoni munkát végzőknek alkalmas házat, vagy olyan otthont, amelyből ingázó életmódra rendezkedhet be a család.
– A mai igényeknek, élethelyzeteknek megfelelő terveket vártunk. Ma már vidéken, illetve falun is mindenki olyan komfortosan szeretne élni, mint a nagyvárosban, ami természetes. Rengeteg változás ment végbe az elmúlt néhány évtizedben: ugyanúgy autót használunk, van világháló, amerikai konyha. Ezekkel a szempontokkal egyúttal impulzusokat szerettünk volna adni a budapesti irodában tervezőknek is, hogy milyen szempontok szerint építkeznek vidéken.

– Jól értem, hogy szinte csak pesti építészek indultak a pályázaton?
– A pályázatok bontásakor örömmel tapasztaltuk, hogy nemcsak a fővárosi nagy irodák vettek részt a megméretésben, hanem az ország minden szegletéből, sőt a határon túlról is érkeztek nagyon jó minőségű tervpályázatok. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a bejegyzett, jogosultsággal rendelkező magyar építészek több mint fele a fővárosban vagy Pest megyében él. Ez adottság, ami kihatással van sok mindenre.

– Hogyan fogadtatták el a minta­terv-katalógust az építésztársadalommal, az építészkamarával? Hiszen sokan közülük úgy látták, tőlük veszi el a munkát, ha elkészül egy ilyen tervtár.
– A legtöbben valóban nagyon szkeptikusan fogadták a katalógus ötletét. Alapvetően két dologgal tudtuk meggyőzni az építészeket. Egyrészt a mintaterv régi hagyományokra tekint vissza Magyarországon, másrészt nálunk gazdaságilag fejlettebb országok, mint Dánia vagy Németország is sikeresen alkalmaznak efféle katalógusokat. Ez nem az építészszakma háttérbe szorítása, hanem segítség azoknak, akik anyagi okokból nem tudnak hozzájutni egy színvonalas tervhez: nekik is lehetőséget szeretnénk adni az építkezésre, jó példát mutatni, iránymutatást adni. Az építészkamarával abban is megállapodtunk, hogy amikor ezeket a terveket az érdeklődők letöltik, akkor igénybe kell venniük egy építész segítségét, aki adaptálja a háztervet a helyi előírásoknak és a telek adottságainak megfelelően. Vagyis mintát adunk, ezért is a mintaterv kifejezés.

– Megoszlanak a vélemények a terjedő „letisztult” formákkal dolgozó, lapostetős házakról. Egy-két ilyet mégis bevettek a díjazottak közé. Miért?
– Alapvetően nem akartunk semmilyen építészeti stílus fölött pálcát törni. Az elbírálásnál arányosságra törekedtünk. Olyan szakmai grémiummal válogattuk ki a nyertes 93 megoldást, amely jó tanár módjára hagyta a fiatal hallgatónak a saját stílusában való kibontakozását, azzal együtt, hogy tartson szem előtt meg nem kérdőjelezhető alapelveket – az arányosságot, a tömegalakítást, az anyaghasználatot, a színvilágot. Az alapelvek tehát örökérvényűek, és ha a terv kerek egész, az előírásoknak megfelel, a többiben szabadsága van a tervezőnek, lehet akár lapostetős is a házterve. Idehaza létezik bizonyos előítélet ezekkel szemben, aminek ideoló­giai okai is vannak, mert a hasonló épületeknek embertelen korszaka is volt. A helyi arculati kézikönyv feladata az is, hogy megmutassa, mely településrészen lehet létjogosultsága egy lapostetős háznak.

– Tartják a célkitűzést, vagyis januártól használhatják majd a katalógust az építkezni szándékozó családok?
– Igen, januárban a díjazott megoldások jelentős részét szeretnénk rendelkezésre bocsátani. A katalógus tesztver­ziója már működik, és elkezdődött a tervek feldolgozása. Nagy feladat előtt állunk, mert olyan kiviteli terv szintű dokumentumokat szeretnénk készíttetni, amelyekhez költségbecslés és a kivitelezési idő becslése is hozzátartozik, sőt 3D-s látványtervek, az üzemeltetés költségei is. Szeretnénk a terveket tájegységenként csoportosítani jellemző formavilág és építési karakterek szerint, azt szeretnénk, hogy akár irányítószámra keresve megtalálhassuk a helyi adottságoknak, az ízlésünknek és a pénztárcánknak megfelelő megoldást.

– Tulajdonképpen mit jelent az építkezni szándékozóknak mindez?
– Jól működő megoldásokat szeretnénk nyújtani nekik, nemcsak az építészeti tervekkel, hanem a teljes mérnöki háttérrel. Hosszabb távon több száz mintatervet szeretnénk a katalógusba felvenni, hogy az ország minden szegletére legyen megfelelő építészeti megoldás. Fontos szempont volt, hogy a helyben maradást építészetileg, műszakilag, anyagilag is segítsük. Ez a fajta segítség – a komplex tervezési dokumentáció elkészítésével – akár egymillió forint vagy több pénz megspórolását is jelentheti egy építkezni vágyó családnak. Bízunk benne, hogy a Magyar falu programnak, illetve a falusi csoknak nagy lendületet ad majd a katalógus léte.”

Forrás:
Jut idő a megfelelő tervezésre; Pintér Balázs; Magyar Nemzet; 2019. október 30.

Konferencia: „Az új technológiák és a jog”

„A Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezett konferencia célja interdiszciplináris keretek között áttekinteni a technológiai fejlődés következtében megjelenő új kihívásokat és az ezekre adható jogi válaszokat. Az innováció egyre inkább az egyes gazdasági ágazatok működését határozza meg, ez azonban felveti a stabil jogi környezet meglétének az igényét is. Éppen ezért az előadók a technológiai fejlődés és a jogi szabályozás közötti kölcsönhatásokat elemzik a különböző területeken és jogágakon keresztül. Továbbá az új technológiák használatával kapcsolatos szabályozási kérdésekre, valamint a lehetséges megoldásokra szeretnék felhívni a figyelmet.

Időpont: 2019. november 14., 10:00–12:00
Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza JTI Tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., T.0.25. (T épületszárny fszt. 25.)
Nyelv: magyar

PROGRAM

  • Ambrus István (egyetemi docens, ELTE ÁJK): A mesterséges intelligencia büntetőjogi aspektusai
  • Ződi Zsolt (tudományos munkatárs, TK JTI, vezető kutató, NKE ITKI): A pénzügyi robot-tanácsadók szabályozási problémái
  • Kecskés Gábor (tudományos munkatárs, TK JTI): Az önvezető járművek és az intelligens rendszerek környezeti fenntarthatósági aspektusai – jogászi szemmel
  • Rácz Lilla (tudományos segédmunkatárs, TK JTI): A személy és a dolog fogalmának (lehetséges) változásai a mesterséges intelligencia és a cryptopénzek világában
  • Mezei Kitti (tudományos segédmunkatárs, TK JTI): A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban
  • Timár Balázs (tudományos segédmunkatárs, TK JTI): A közszolgálatiság és a technológia szerepe az álhírek elleni küzdelemben

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Mezei Kittinek”

Forrás:
Konferencia: „Az új technológiák és a jog”; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet

Gyorsabb, kiszámíthatóbb lesz a közigazgatási bíráskodás, nem lesznek önálló közigazgatási bíróságok

„ A kormány úgy döntött, hogy nem vezeti be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert, ám egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást – mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-nek.

Varga Judit közölte, a kormány még tavasszal döntött úgy, hogy határozatlan időre elnapolja a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszer felállítását. Komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.

A most készülő törvénytervezet – minimális átalakítás mellett – világos keretet biztosít majd a közigazgatási bíráskodásnak, gyorsítja a jogorvoslatok lezárását és kiszámíthatóbbá teszi a joggyakorlatot – emelte ki a miniszter. Hozzátette: a tervezetet az Országgyűlés őszi ülésszakán benyújtják a parlamentnek.

A közigazgatási bíráskodásra vonatkozó kormányzati elképzelések megfelelnek az európai és nemzetközi normáknak, a Velencei Bizottság is elfogadhatónak minősítette azokat tavasszal, kiállt tehát minden jogi próbát, ezért a kormány döntésében a nemzetközi vita nem játszott szerepet – mondta.

A törvénytervezet szerint a polgárok érdekeit jobban kiszolgálni képes jogorvoslati fórumrendszert alakítanának ki, a mostani szerteágazó közigazgatási jogorvoslati rendszer helyett. A tervezet egyértelműbb és világosabb kereteket ad, és egységesebbé teszi a bírói joggyakorlatot is – ismertette.

A részletekről szólva elmondta: tovább szélesedik azon ügyek köre, amelyek esetében a hatósági eljárás egyfokú lesz, és ezután közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett közigazgatási határozat ellen. A közigazgatási bírósági felülvizsgálati rendszer pedig kétszintű lesz: első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a sérelmezett határozatokat, majd – a törvény által biztosított esetekben – ezután lehet a Kúriához fordulni jogorvoslatért – számolt be róla Varga Judit.

A miniszter közölte: a törvénytervezetben szerepel az is, hogy a bíróságok ítélkezésének egységesítése érdekében nemcsak a közigazgatási, hanem a büntető és a polgári ügyszakban is közvetlenül a Kúriához lehet majd fordulni, jogegységi eljárást kezdeményezni, ha egy jogkérdésben valamely bíróság eltér a Kúria döntésétől.”

Forrás:
Gyorsabb, kiszámíthatóbb lesz a közigazgatási bíráskodás, nem lesznek önálló közigazgatási bíróságok; Igazságügyi Minisztérium; 2019. október 31.

Most dől el a Balaton jövője: a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználási tervének szakmai egyeztetése

„A Balaton partvonalát meghatározó eddigi jogszabályt új váltja fel, amelynek terveit a napokban kapta meg, és november 8-ig véleményezheti a 44 Balaton-parti település, valamint a Balatoni Szövetség (BSz) – közölte Balassa Balázs, a balatoni önkormányzatokat tömörítő BSz elnöke az MTI-vel kedden.

A leveleket a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága postázta. A BSz szerdán kezdi felmérni, hogy a tóparti önkormányzatoknak van-e a térséget érintő észrevételük az új partvonal-tervekkel kapcsolatban. A csak települést érintő észrevételeket maguknak kell jelezniük a tervkészítők felé.

Megjegyezte, kissé rövidnek tartják a hátralévő hét munkanapot egy ilyen kérdés egyeztetésére, attól tart, így nem lehet teljes körű az önkormányzatok észrevételeinek begyűjtése.

A Balaton vízparti területeinek új közcélú területfelhasználási tervét a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága készítette elő a Lechner Tudásközpont közreműködésével. A tervek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény felhatalmazása alapján készültek el.

A Balaton-parti települések vízpartját eddig meghatározó jogszabályt majdan felváltó új vízparti szabályozás tervei 93 szelvényen mutatják be a jövőbeni vízparti területfelhasználást, amelyek bárki számára elérhetők.[Napi.hu]”

—-

„A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény felhatalmazása alapján a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága a Lechner Tudásközpont közreműködésével előkészítette a Balaton-parti települések vízpart-rehabilitációs tanulmánytervét felváltó, a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználási tervét. A vízparti terv mind a 44 parti településre, összesen 93 szelvényen szabályozza a vízparti területek területfelhasználását….

A vízparti terv szakmai anyagával kapcsolatos véleményeit legkésőbb november 8-ig küldheti meg a teruletrendezes@me.gov.hu email címre, valamint postai úton a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságára (1357 Budapest, Pf.:6.).[E-építés]”

Forrás:
Most dől el a Balaton jövője; Szász Péter; Napi.hu; 2019. október 29.
Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználási tervének szakmai egyeztetése; E-építés portál
A terv ide (ZIP, 249 MB!) kattintva érhető el.

A kórházak adósságára hívja fel a figyelmet az Orvostechnikai Szövetség

„Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) közleményében arra kéri a kormányt, hogy tegyen azonnali intézkedéseket az egészségügyi intézmények lejárt adósságának rendezése érdekében.

Az OSZ szerint az egészségügyi ellátórendszer lejárt adósságállománya mára meghaladta a 60 milliárd forintot.

Ez a volumen már nemcsak a beszállító cégek működését, de sok esetben a fennmaradásukat veszélyezteti. Az egészségügy alulfinanszírozottságának tovagyűrűző hatásai miatt a betegellátás is veszélybe kerülhet – olvasható a közleményben. A szövetség szerint ugyan a felhalmozódott adósság egy részét a kormány időről időre rendezte, de rendszerszintű változtatásokra eddig nem került sor.

A végrehajtandó intézkedéseket mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a Pénzügyminisztérium versenyképességi programja tartalmazza. Ráadásul ma Magyarország tudja felmutatni az egyik legnagyobb gazdasági növekedést az Európai Unióban, így elvileg a forrásigényes intézkedések pénzügyi fedezete is a kormány rendelkezésére áll – áll a közleményben.

Az OSZ emlékeztet arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint is nagy terhet jelent a beszállító cégeknek az esetenként 12 hónapot is elérő fizetési késedelem.

A késedelmes fizetés különösen azokat a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat sújtja, amelyeket a Kormány kiemelten kíván támogatni.

Ezért az OSZ arra kéri a kormányt, hogy a tovább nem halogatható és a magyar egészségügy rendszerszintű átalakításához szükséges lépéseket tegye meg. Szerintük ez a változás elsősorban az egészségügyi ellátásokat igénybe vevő magyar emberek érdeke, miközben megoldást nyújtana az egészségügyben dolgozók és az egészségügyet termékekkel, szolgáltatásokkal ellátó vállalkozások problémáira is.”

Forrás:
A kórházak adósságára hívja fel a figyelmet az Orvostechnikai Szövetség; Világgazdaság/MTI; 2019. október 28.
Az Orvostechnikai Szövetség közleménye

Közigazgatási, politikai informatika

Záporoztak a kérdések a hetedik Digitális Bíróság Nyílt Napon

„Újabb neves intézmény képviselői ismerhették meg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) digitális fejlesztéseit. Kedden a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kutatóintézetének delegációja érkeztek a Magyar Igazságügyi Akadémiára (MIA), ahol már hetedik alkalommal rendezték meg a Digitális Nyílt Napot. Az esemény célja, hogy a bírósági dolgozók mellett társszervek és más intézmények is átfogó képet kapjanak az újításokról.

Ezúttal is a bírósági elektronizáció valamennyi vívmányát megismerhették a vendégek. Egy interaktív prezentáció keretében szó esett a bírósági digitalizáció történetéről, illetve, arról, hogy az OBH mekkora utat tett meg a fejlesztések területén. Ezt követően a résztvevők élesben is megismerkedhettek a Digitális Bíróság működésével. Élesben láthatták a beszédleíró működését, amellyel a tárgyalás anyagát lehet rögzíteni, így a bíró által diktált szöveg azonnal szerkeszthető szöveggé alakul át, a megspórolt idő pedig másra fordítható, mely gyorsítja az ügyek intézését. Emellett a jelenlévők megtudhatták, hogyan működik a távmeghallgatás és a Digitális projekt keretében kifejlesztett új informatikai rendszer, az ITR (Ítélkezést Támogató Rendszer).

Szintén nagy hangsúly került az eseményen a kényelmi megoldások bemutatására, amelyek nem csak egyszerűbbé teszik, hanem fel is gyorsítják az ügyintézést, illetve az eljárások menetét. Mindeközben a pertartam kalkulátorral az ügyfelek rögtön az eljárás megindításakor megtudhatják, hogy egy adott bíróságon várhatóan mennyi idő alatt születhet döntés az ügyükben.

A Digitális Bíróság Nyílt Napon kiderült az is, hogy szintén a digitális vívmányoknak köszönhetően már bárki a számítógépéről is lefolytathatja az ügyintézést. A beadványait elektronikus űrlapon az Ügyfélkapun keresztül nyújthatja be, amelyet követően a Bírósági Elektronikus Tájékoztató és Figyelmeztető Rendszer sms-ben vagy e-mail-ben értesíti az érintetteket a tárgyalás kitűzéséről, a tárgyalás elhalasztásáról, a szakértői vélemény beérkezéséről vagy arról, ha a másik fél fellebbezést nyújtott be.

Ugyanígy szó esett még a Bírósági Fizetési Portál előnyeiről, illetve az E-aktáról, ami lényegében a papír alapú akta modern változata és lehetőséget biztosít az iratok online betekintésére.

Az új rendszerek bemutatásakor záporoztak a különböző kérdések, amelyekre az OBH előadói adták meg a válaszokat. Az esemény sikerét mutatja, hogy a tervezett időkeret kevésnek bizonyult, az NKE kutatóinak értékelése szerint pedig a rendezvény rendkívül impresszív és hatékony volt.”

Forrás:
Záporoztak a kérdések a hetedik Digitális Bíróság Nyílt Napon ; Magyarország Bíróságai; 2019. október 30.

A Lechner Tudásközpont a térinformatika nemzetközi porondján

„Októberben a Lechner Tudásközpont térinformatikai szakemberei több külföldi fórumon képviselték hazánkat. A szakmai elismerések sem maradtak el: Palya Tamás, a Lechner geoinformatikai szakértője elnyerte az EuroGeographics minőségügyi tanúsítványát.

2019. október 1. és 3. között rendezték meg az EuroGeographics – az európai térképészeti szervezetek ernyőszervezete – minőségügyi szakértői munkacsoportjának (QKEN) őszi plenáris ülését. Az ülés házigazdája a svájci térképészeti intézet, a Swisstopo volt. Palya Tamás, a Lechner Tudásközpont geoinformatikai szakértője 2010 óta tagja, 2015-től vezetőségi tagja a munkacsoportnak, 2016-tól pedig az alelnöki feladatokat látja el. Ez idő alatt a munkacsoportok vezetése mellett számos előadást tartott az adatminőség-vizsgálat és a minőségmenedzsment magyar földügyi és térképészeti tapasztalatairól. Munkája elismeréseként az őszi plenáris ülésen megkapta a szervezet minőségügyi tanúsítványát.

2019. október 6-9-én pedig az EuroGeographics éves közgyűlését tartották Manchesterben, ahol a Lechner Tudásközpontot Varga Felicián, az Ingatlannyilvántartási és Geodéziai Igazgatóság vezetője, dr. Sik András, a térbeli szolgáltatások igazgatója, dr. Szilvási László jogtanácsos és Lucas-Harbula Éva, az Ingatlannyilvántartási és Geodéziai Igazgatóság szakmai vezetője képviselte. Összesen 39 országból 48 tagszervezet 130 képviselője vett részt a közgyűlésen.

Az EuroGeographics elnöke és a házigazdák bevezető előadásai után először Manchester városáról, majd a Geospatial Commission munkájáról hallhattak előadásokat a résztvevők. A következő prezentáció Manchester tágabb környezetét mutatta be – Greater Manchester – a jelenlegi térbeli információs rendszerekkel, megoldandó problémákkal, illetve a jövőre vonatkozó tervekkel együtt, majd a blokkot a drónokról tartott látványos előadás zárta.

A szakmai összejövetel különösen érdekes részét alkották a panelbeszélgetések, ugyanis hasonlóan Magyarországhoz más országokban is fontos kérdés az INSPIRE, GDPR, PSI direktíváknak való megfelelés, az e-kormányzat, e-kataszter megteremtése, Nemzeti Téradat-infrastruktúrák kialakítása, fejlesztése, a távérzékelés, a Copernicus program eredményeinek minél hatékonyabb felhasználása.

A kerekasztal beszélgetések a nyílt adat, üzleti átalakulások, innováció témaköreiben folytak. Ezekből jól érzékelhető volt, hogy a többi tagszervezet kihívásai és nehézségei is hasonlóak a hazaihoz: a finanszírozás – különösen a nyílt/ingyenes adatok kérdései miatt – más országokban is kényes kérdés.

A következőkben a résztvevők értékes információkat kaphattak Szymon Lewandowski (Európai Bizottság) előadásából, aki ismertette a nyílt adat és közszféra adatainak újrahasznosításáról szóló direktíva legfontosabb pontjait, valamint az Európai Unió támogatási és pályázati lehetőségeit.

Stefan Jensen a pán-európai téradatokról beszélt: bemutatta az európai alapadatokkal kapcsolatos problémákat, lehetséges megoldásokat, majd Gordon Campbell (ESA) ismertette a földmegfigyelés újdonságait és a következő években várható fejlesztéseket.

2019. október 10-11-én rendezték meg az idei EFGS (European Forum for Geography and Statistic) konferenciát szintén Manchesterben, az EuroGeographics éves közgyűléséhez kapcsolódó eseményként. A szakmai összejövetel célja az volt, hogy találkozási pontot nyújtson a térinformatikával és a statisztikával foglalkozó szakembereknek, és így támogassa két terület minél jobb együttműködését.

A gazdag programban ott szerepelt Palya Tamás, Mihály Szabolcs és Remetey-Fülöpp Gábor közös előadása is The sustainable development goals in Hungary and the geospatial data availability, vagyis A fenntartható fejlődés céljai és a térinformatikai adatok elérhetősége címmel. A poszter-előadás a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság önkéntes munkacsoportjának a fenntartható fejlődési célok és a térinformatikai adatok kapcsolódásának területén folytatott munkáját ismertette. A konferencián – amely bemutatta a térinformatika és a statisztika együttes használatának jó gyakorlatait – az Európából, Amerikából, Ázsiából és Ausztráliából érkező több mint 200 szakember között Magyarországot Palya Tamás képviselte.”

Forrás:
A Lechner Tudásközpont a térinformatika nemzetközi porondján; Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2019. október 28.

Már a személyi azonosítót és a lakcímet is tartalmazza az újonnan kiállított eSzemélyi tároló eleme

„ Már a személyi azonosítót és a lakcímet is tartalmazza az újonnan kiállított eSzemélyi tároló eleme

Már az igénylő személyi azonosítója és a lakcíme is rögzítésre kerül az újonnan kiállított állandó személyazonosító igazolványok (eSzemélyi) tároló elemén, ezáltal ezek az adatok is kiolvashatóak az eSzemélyi chipjéből, viszont az okmány felületén nem jelennek meg. Ezáltal az ügyintézés gyorsabbá, gördülékenyebbé válhat.
Az eSzemélyi tároló eleme már tartalmazza a polgár személyi azonosítóját és a lakcímadatát is (beleértve az állandó magyarországi lakóhelyet, a tartózkodási helyet, illetve a külföldi címet) a 2019. október 28-ától igényelt állandó személyazonosító igazolványok esetében. A korábban igényelt okmányoknál a lakcímadat az állampolgár kérelmére utólag is felírható.
A személyi azonosító és a lakcím kizárólag az eSzemélyi tároló eleméből olvashatóak ki megfelelő eszközzel, ezek az adatok – hasonlóan a társadalombiztosítási azonosító jelhez (TAJ) és az adóazonosító jelhez – az okmány felületén nem láthatóak.

Lakcímváltozás bejelentése esetén a személyes ügyintézés során nemcsak a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát) cserélik ki, hanem a személyazonosító igazolvány tároló elemén is rögzítik az új lakcímet, amennyiben a polgár rendelkezik eSzemélyivel. Lakcímadat utólagos rögzítésére csak személyes ügyintézés során van lehetőség. Amennyiben a külföldi cím változásának bejelentése elektronikus úton történik, az új külföldi cím nem kerül automatikusan a személyazonosító igazolvány tároló elemére, erre csak személyes ügyintézés útján van lehetőség.
Fontos, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt nem váltja ki az eSzemélyi, a lakcímkártyára abban az esetben is szükség lehet az ügyintézés során, ha ezen adatok már rögzítésre kerültek az eSzemélyi tároló elemén.”

Forrás:
A Belügyminisztérium közleménye (1. rész); MTI Országos Sajtószolgálat; 2019. október 28.
A Belügyminisztérium közleménye (2. rész); MTI Országos Sajtószolgálat; 2019. október 28.

„Műszakija” lehet a tulajdoni lapnak

„ Saját adatbázist hoztak létre az ingatlanérték-becslők, akiknek műszaki és egyéb fontos információk nélkül, a NAV-tól kapott minimális adatsorból kellene dolgozniuk.

Bankhitelhez, vagyonmegosztáshoz, öröklésnél, eladásnál, vásárlásnál és még számos helyzetben fontos az érintett ingatlanok pontos forgalmi értékének ismerete. Az értékbecsléshez azonban csak egyetlen hivatalos forrás áll rendelkezésre, amelynek a használata ajánlott, az igazságügyi szakértőknek kötelező: ez a NAV eladási adata. Ám ez csupán az ingatlan méreteit tartalmazza, az épület vagy a lakás állapotát, műszaki paramétereit, fekvését, megközelíthetőségét nem. Pedig még ugyanabban a házban sem ugyanannyit érnek a földszinti és az emeleti, az utcai és az udvari lakások, akkor sem, ha az alapterületük azonos – mutatott rá a Világgazdaságnak Mészáros Ferenc, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének (MIOSZ) elnökségi tagja, az értékbecslési divízió vezetője.

Megoldás lehetne egy műszaki adatlap, amelyet az ingatlan tulajdoni lapjához kellene csatolni. Ezen szerepelne a megalapozott értékbecsléshez szükséges minden információ. Ez 2022 őszére elvileg az értékbecslők rendelkezésére áll, ha addigra elkészül és teljeskörűen használható lesz az e-ingatlan-nyil­vántartás. A több mint tizenhárommilliárd forint uniós támogatású projekten a Lechner Tudásközpont dolgozik. A végeredmény egy naprakész, teljes körű adatsor lesz, amelyből még az is kiderül, hogy egy telek beépítése régészeti feltáráshoz kötött-e. Ám a MIOSZ vezetősége néhány hónapja úgy értesült, hogy a műszaki adatlap nem lesz a rendszer része, a tudásközponttól pedig még nem kapott választ a Világgazdaság az ezt firtató kérdésére.

A szövetség közben kidolgozott egy átfogó szabályozási javaslatot, kitérve az ingatlanok részletes műszaki állapotának és jogi helyzetének felmérésére.”

Forrás:
„Műszakija” lehet a tulajdoni lapnak ; Sándor Tünde; Világgazdaság; 2019. október 31.

Kibervédelmi intézet: sokat javult Magyarország kiberbiztonsági felkészültsége

„Magyarország jól áll a kiberbiztonság területén, a távközlési világszervezet (ITU) legutóbbi kiberbiztonsági helyzetértékelése alapján az ország a felkészültséget tekintve a 19. helyre került a két évvel ezelőtti 51. helyről, ami jelentős előrelépés – mondta a Bencsik Balázs, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének igazgatója a közmédiának kedden Budapesten, az Európai Kiberbiztonsági Hónap (ECSM) részeként megrendezett Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencián.

Az igazgató úgy fogalmazott: Magyarország nem áll rosszabbul, mint bármelyik európai uniós állam, ugyanakkor nálunk is erősíteni kell azoknak a szakembereknek a képzését, akik a kiberbiztonságot érdemben tudják javítani.
Bencsik Balázs elmondta: a konferencia fő célja, hogy a kormányzati, állami szektor, valamint a kritikus infrastruktúrákat üzemeltető szolgáltatók képviselői egyeztessenek az aktuális kiberbiztonsági helyzetről, trendekről, és prognózist adjanak a jövőre. Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója a konferenciát megnyitva jelezte: Magyarország negyedszer csatlakozik az Európai Kiberbiztonsági Hónaphoz.

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) minden évben más témát jelöl ki. A főigazgató felidézte, hogy idén a kiber-higiéniai képességek kialakítása, fejlesztése és a feltörekvő technológiák alkalmazása áll az októberi kiberbiztonsági hónap középpontjában.
Hangsúlyozta, a rendezvények felhívják a figyelmet arra, hogyan válhat a kiberbiztonsági tudatosság az emberek mindennapi életének részévé.

A feltörekvő technológiák alkalmazásáról szólva rámutatott: folyamatosan jelennek meg új technológiák, ugyanakkor ezeknek a biztonsági kérdéseit is szinte azonnal meg kell oldani. A kiberbiztonság nemcsak közös érdek, hanem közös felelősség is – hangsúlyozta Szabó Hedvig.

A konferenciához kapcsolódva komplex kiberbiztonsági versenyt is szervezett a kibervédelmi intézet. Bencsik Balázs elmondta: a versenyre háromfős csapatokban várták a fiatalok nevezését, a legjobb egyetemek hallgatói gyűltek össze. A múlt heti elődöntő után került sor a keddi döntőre, ahová 10 csapat került be. A verseny célja egyebek mellett az, hogy megkeressék azokat a fiatal tehetségeket, akik a jövőben állami kiberbiztonsági szervezeteknél vagy különböző vállalatoknál dolgozhatnak majd, illetve akik egy komolyabb biztonsági incidens esetleges bekövetkezésekor segíteni tudnak a problémák megoldásában – emelte ki az igazgató.”

Forrás:
Kibervédelmi intézet: sokat javult Magyarország kiberbiztonsági felkészültsége; Növekedés.hu/MTI; 2029.október 29.

Informatika, távközlés, technika

A globális digitális platformokkal szemben Németország saját, európai adatinfrastruktúrát szeretne

„Szerintük ezzel lehetne csökkenteni az európai vállalatok kitettségét ellenséges gazdasági érdekeknek.

Hamarosan bejelentheti Peter Altmaier német gazdasági és energiaügyi miniszter azt a Gaia-X néven emlegetett mestertervet, amely a nagy globális felhőszolgáltatók kiváltását célozza európai szinten.

A Bloomberg birtokába került tervezet elkészítésébe többek között a Bosch, az SAP, a Deutsche Telekom, a Deutsche Bank és a Siemens is beszállt. A terv alapvetése az, hogy mivel az adat a jövő legfontosabb erőforrása, Németországnak és Európának olyan adatszolgáltatási infrastruktúrára van szüksége, amely biztosítja az adatok szuverenitását, és lehetővé teszi az adatok szélesebb körű és biztonságos megosztását.

Szabványok biztosítanák az átjárhatóságot
A dokumentum szerint a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi háborúk miatt sokkal kritikusabban kellene kezelni a globális felhőszolgáltatók terjeszkedését. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az európai vállalatok elveszíthetik ellenőrzésüket az ügyfeleikkel vagy a gyártási tevékenységükkel kapcsolatos adataik felett.

A legnagyobb kihívás Európa számára az Egyesült Államok és Kína. Amerikában például tavaly a Trump-adminisztráció ismét úgy szabályozta a felhőszolgáltatókat, hogy kötelesek kiadni a helyi hatóságoknak az adatközpontjaikban tárolt adatokat függetlenül attól, hogy az adott adat fizikailag hol van. Így lényegében az amerikai hatóságok az európai adatközpontokban tárolt adatokhoz is bármikor hozzáférhetnek.

Korábban is létezett ilyen amerikai szabályozás. Az évtized elején még jobbára csak teoretikus kérdés volt, hogy ki felügyelheti a felhőben tárolt adatokat. Ma már azonban, amikor Európa kétfrontos küzdelmet vív gazdasági súlyának megőrzéséért, a kérdés létfontosságúvá vált.

A Gaia-X terv egyelőre csak a közös szabványokon keresztül hozná létre az európai felhőszolgáltatók egyfajta virtuális hálózatát. A lényeg az lenne, hogy így biztosítsák az összeköttetést a különböző felhőszolgáltatások között. Ez lehetővé tenné például az EU-s szintű adatmegosztás, például hogy egy önvezető megoldásokat fejlesztő európai startup akár európai szinten is hozzáférjen a különböző közlekedési hatóságok által gyűjtött információkhoz.

A Bloomberg által megszerzett dokumentum szerint már a jövő év elején létrehoznának egy szervezetet, amely vállalatszerűen üzemeltetné azt a platformot, melyen keresztül a különböző szolgáltatások között megvalósulhatna ez az adatcsere.

A franciák és a németek egyébként elvi szinten egyetértenek a helyzet értékelésében. Mint a Bloomberg írja, néhány hónapja Agnes Pannier-Runacher francia gazdasági miniszterhelyettes is hasonló szellemben nyilatkozott: azok a vállalkozások, melyek lemondanak adataik ellenőrzéséről, komoly kockázatot jelentenek az EU versenyképességére és szuverenitására.

Nem új az ötlet
A németek és a franciák közel egy évtizede küzdenek azért, hogy legyen valamiféle egységes európai fellépés. Mivel azonban az EU malmai lassan őrölnek, ezzel párhuzamosan megkezdték a belső szabályozásuk átalakítását is. A francia kormány a helyi vállalatok közösen fogott bele az ún. “Made in France” felhőinfrastruktúra kiépítésébe, hogy a stratégiailag fontos adatok az ország határain belül maradjanak. A németek is ugyanezt akarták elérni, amit megfejeltek Európa egyik legszigorúbb adatvédelmi szabályozásával.

De voltak radikálisabb elképzelések is: a hollandoknál például egy időben még az is felmerült, hogy az amerikai cégeket zárják ki a kormányzati IT-beszerzésekből.

A Gaia-X-nek tehát bőven van előképe az európai gazdaságpolitikában. A kérdés csak az, hogy egy ilyen, alapvetően német vállalatoktól érkező kezdeményezésre hogyan reagál a többi EU-s tagállam. Az ugyanis nem derült ki a dokumentumból, hogy más tagállamok kormányzatait bevonták-e az előkészítésbe. A német gazdaságnak leginkább kitett közép-európai országok nem feltétlenül lelkesednek egy olyan kezdeményezésért, amely akárcsak rövid távon is tovább növeli a kiszolgáltatottságukat.”

Forrás:
Közös szabványokkal építenének páneurópai ellen-Amazont a németek; Bitport.hu; 2019. október 29.
Lásd még: Europe Is Starting to Declare Its Cloud Independence; David Meyer; Fortune; 2019. október 30.
German Economy Minister launches Euro cloud initiative, falls off stage; Alex Alley; Data Centre Dynamics; 2019. október 29.
Amazon Brushes Off European Challenge to Its Cloud Business; DataCenter Knowledge; 2019. október 29.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Innováció a vállalati versenyképesség és a növekedés szolgálatában – Magyarország helyzete és jövőképe (konferencia)

„Kezdete: 2019. november 20. 10:00 – Vége: 2019. november 20. 17:00
Szent II. János Pál terem

Schumpeter (1934) szerint a gazdasági növekedés kulcsszereplője az innovatív vállalkozó, aki a nagyobb nyereség elérése érdekében a termelési tényezők mindig újabb kombinációit keresi és alakítja ki.

Az innováció akkor tud tehát a leghatékonyabban hozzájárulni az ország fejlődéséhez, ha annak kezdeményezője, megvalósítója és alkalmazója a vállalati szféra, illetve a vállalkozó maga. A piaci ösztönzőkön túl különböző szakpolitikai lépésekkel, jogszabályi, adózási könnyítésekkel is erősíthetők a vállalkozók innovatív törekvései. Ilyenek lehetnek például a kutatás-fejlesztési vagy a szabadalmi adókedvezmények, a külföldi vállalatok kutatási központjainak létrehozását, a vállalatvezetési ismeretek elterjedését szolgáló kormányzati lépések, vagy akár a szellemi jogok védelmének erősítése is. Ebből a rövid felsorolásból is látható, hogy a konferencia választott témája a gazdasági szempontú elemzés mellett, jogi megközelítést is igényel. Ennek jegyében a konferencia meghívott előadói között közgazdászok és jogászok is helyet kapnak.
Az innováció vállalati versenyképességre és a növekedésre gyakorolt hatását három szemszögből kívánjuk megvilágítani.

1. Milyen kapcsolat mutatható ki a vállalati versenyképesség és a gazdasági növekedés között?
2. Hol tartanak ma a magyar vállalatok az innováció terén, és ez hogyan hat eredményességükre?
3. A jelenlegi jogi és adózási szabályozás milyen formában támogatja a vállalatok innovációs tevékenységét és ezáltal hatékonyságát?”

Forrás:
Innováció a vállalati versenyképesség és a növekedés szolgálatában – Magyarország helyzete és jövőképe [konferencia]; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 4.

Soft Power 30: Magyarország lejjebb csúszott a békés érdekérvényesítés nemzetközi erősorában
A múlt héten napvilágot látott a 2019. évi Soft Power 30 index. A Portland globális stratégiai kommunikációs tanácsadó cég és az USC Center on Public Diplomacy amerikai egyetemi kutatóhely közös munkájával kidolgozott mérőrendszer a modern közdiplomácia eredményességét hivatott visszajelezni. Azt tehát, hogy az egyes államok milyen hatásfokkal képesek nemzeti céljaikat, értékeiket kivetíteni a nemzetközi térbe – méghozzá békés eszközökkel. Mondhatjuk úgy is: ez a mérőrendszer, és a segítségével felállított ország rangsor azt mutatja: mennyire tud érvényesülni egy-egy ország vonzereje a globális porondon. Legalább is: ez volna a cél.
A 2015-ben indított Soft Power 30 projekt meglehetősen összetett kutatásmódszertanra alapozva igyekszik a valóságot lehetőleg minél jobban tükröző képet adni az egyes országok ilyen békés nemzetközi érdekérvényesítő képességéről. Az alkalmazott mérőszámok két nagy kategóriába sorolhatók: a felmérés egyfelől „objektív” (jórészt statisztikai) eredménymutatókból generál bizonyos rangsorokat, másfelől pedig – tudatosan kezelve a soft power koncepció eredendően szubjektív jellegét – reprezentatív mintán alapuló véleménykutatásokból eredő adatokkal egészíti ki (bizonyos értelemben korrigálja) a nyílt forrásokból beszerezhető, statisztikai adathalmazt. Az összesített eredményben egyébként jóval nagyobb súllyal (65%) szerepelnek a statisztikák, míg a közvéleménykutatásokból származó adatok csupán egyharmad körüli súllyal esnek a latba. És ez mindjárt kérdéseket vethet fel, hiszen a „vonzerő” hangsúlyozottan a külső percepción alapuló, eredendően szubjektív erőforrás.
Az „objektív” eredménymutatók csoportján belül egyébként 6 alkategóriában gyűjti a felmérés az eredményadatokat: a kormányzás, a digitalizáció, a kultúra, a vállalkozások, a külkapcsolatok és az oktatás területeiről gyűjt statisztikai eredményadatokat. Az egyes alkategóriáknak más és más súlyt rendel a csoporton belül is. A kormányzással összefüggő mérőszámok messze a legnagyobb súllyal szerepelnek itt, ugyanakkor a kultúra (és hasonló módon az oktatás is) a legkevésbé számítanak bele az adott ország soft power erejének érvényesülésébe. Ami, mondhatnánk, különös. Hasonlóan járnak el a felmérés készítői a másik, a „szubjektív” eredménymutatók gyűjtése során is: az ilyen adatokat generálni hivatott reprezentatív felmérésben megint csak a politikum (az ország külpolitikai aktivitásának percepciója) messze a többit meghaladó súllyal szerepel, és csupán fele akkora, vagy egyenesen töredék jelentőséget kap egy-egy ország kultúrája, az általa kínált jellegzetes termékek (helyi unikumok), vagy a nemzeti kulinária, sőt még az adott ország élhetősége is.
Mondjuk úgy: ez a módszertani megközelítés legalábbis számos kérdést felvet. Érdemes azt is megjegyezni: természetesen jó néhány mérési rendszer, több fajta index létezik az egyes országok soft power teljesítményének, tehát a békés eszköztáron alapuló nemzetközi vonzerejének a mérésére. A legismertebbek közé tartozik a Monocle Soft Power Index (egy IfG nevű brit kutatócég és a Monocle médiavállalat közös mérése), valamint a spanyol külügyi intézet, az Elcano által készített Global Presence Report. Általánosságban úgy tartják, hogy az ilyen metrikák mindegyike (egyébként a Portland rendszeréhez nagyon hasonló elvi koncepción alapul a Monocle felmérése is) inkább egy-egy ország soft power kapacitásait, erőforrásait számszerűsíti, semmint ezek tényleges hatását a külvilágra. Valójában tehát nem a tényleges vonzást, hanem csupán az arra alkalmas vonzerőt mutatják.
A Portland most közzétett indexrendszere, ahogy az elnevezése is mutatja, a világ soft power teljesítményben élenjáró 30 országát mutatja. A mostani, a 2019-es jelentés Magyarország számára kedvezőtlen fejleményeke mutat: az ország (amely tavaly még a 25. helyen állt) a Portland rendszerében most visszaesett a 28. helyre. A kísérő tanulmány szövege szerint ez elsősorban a közoktatás gyenge szereplésének tudható be (ugyanakkor viszont a digitális transzformáció terén – mondják a kutatók – kiemelkedően teljesített az ország). Talán még meglepőbb, de a kultúra alkategóriájában szintén az abszolút sereghajtók közé utasítja a Portland felmérése Magyarországot. Ami azt jelenti, hogy nem csak a kulturális nagyhatalmak, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország kerül ebből a szempontból elénk, de például Brazília, Új-Zéland, Szingapúr, vagy Dánia is. Az adatok mélyebb elemzése tehát további gondolatokra sarkalhatja az embert. Érdemes elgondolkodni azon: vajon a közoktatásunk színvonala valóban a 30-as országboly legvégére sorolja-e az országot (és egyáltalán: egy külföldi ország-percepciójában mennyire fontos az – általa meg nem élt – közoktatás eredményessége)? Hasonlóan: meggondolandó, hogy a kultúra színvonala – beleértve egyébként a felmérők szerint a teljes idegenforgalmat is – tényleg-e 30-as ország csoport legvégére sorolja-e Magyarországot? A „kultúra” egyébként a relatíve kis súlyú alkategóriák között szerepel a Soft Power 30-ban, miközben az ember hajlamos feltételezni, hogy a külföldi átlagember és az átlagos véleményvezér is elsősorban az országba látogatva, kultúrájába belekóstolva kerülhet leginkább annak soft power bűvkörébe.
A Portland kommunikációs cég Soft Power 30 nemzetközi indexe
A Magyarország 2019. évi soft power rangsorolására vonatkozó adatok

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A fiatalok körében népszerű rövid videó közösségi alkalmazás a dezinformálás új terepe
Múlt héten már írtunk a kínai fejlesztésű közösségi alkalmazás, a TikTok rohamosan növekvő népszerűségéről – és annak árnyoldalairól is. Az egészen rövid, alig 15 másodperces „video selfie”-k közzétételére és megosztására szolgáló közösségi alkalmazásban a nemzetközi terrorszervezetek is felismerték a lehetőséget. Most a Poynter nemzetközi újságíró platform szakértői vetették fel: a deklarált céljai szerint a kamasz korosztályok kreativitását fejleszteni kívánó, és persze gondtalan szórakozással kecsegtető TikTokot lassan elárasztják a politikai tartalmak – és az álhírek. A félrevezető információk köre széles, és a klímatémáktól kezdve az oltásellenes propagandán át a nyíltan pártpolitikai hamisításokig egyre több hamis tartalmat ölel fel. A különös veszély egyebek mellett abban rejlik, hogy a TikTokot szinte kizárólagosan használók – a kiskamaszok, kamaszok – a leginkább védtelenek a manipulatív információkkal szemben.
Dance and sing while spreading a hoax — this is what TikTok looks like now; Christina Tardáguila; Poynter; 2019. október 31.

Vietnami diplomaták a digitalizáció eszköztárának alkalmazását sürgetik szakterületükön
Az ASEAN+3 regionális szervezet diplomáciai képzési intézményeinek Hanoiban tartott éves konferenciáján hangsúlyosan merült fel a digitális korszak kihívásaihoz való igazodás szükségessége. Nguyen Nguyet Nga nagykövetasszony, a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet vietnami nemzeti bizottságának elnökhelyettese, a diplomataképző intézmények dékánjai előtt sürgette a vietnami külügyi szolgálat munkatársait a digitalizációban rejlő lehetőségek megragadására. A nagykövetasszony hangsúlyozta azt is: az új IKT-technológiák használatba vételével egy időben szükséges a digitális diplomácia tartalmakkal kiegészíteni a diplomaták felkészítését célzó tanterveket is. Ugyanakkor a digitális eszköztár használatával felmerülő új veszélyekkel is számolniuk kell a külszolgálati alkalmazóknak, s erre megint csak a képzések adhatnak támpontokat. Vietnam erősödő nemzetközi szerepvállalása (2020-ban ASEAN elnökséget tölt be az ország, valamint az ENSZ BT nem állandó tagjai közé is belép) különösen indokolttá teszi a diplomáciai testület felzárkóztatását a külkapcsolatok digitalizálódó terepéhez.
Vietnamese diplomats urged to adapt to digital era; Vietnam+; 2019. október 23.

Az NKE-n tartott előadást a NATO kiberharcosainak magyar parancsnoka
A kibertérről, mint újfajta hadszíntérről, és ehhez kapcsolódva a NATO kibervédelmi terveiről, illetve egy esetleges kiberháború valószínű forgatókönyveiről tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Vass Sándor, mk. dandártábornok, a nyugati védelmi szövetség kibervédelmi igazgatója.
A NATO-hoz tartozó Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságán tavaly hozták létre az önálló kibervédelmi csoportfőnökséget (Cyberspace Operation Center), amelynek élén kezdettől a magyar tábornok áll. A parancsnok felvázolta a kibervédelem koncepcionális alakulását a szervezeten belül. Mint elmondta: első mérföldkőként a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóját tartják számon, ahol megszületett a politikai szándékot tükröző kibervédelmi stratégia. 2016-ban, Varsóban a kibervédelem katonai alkalmazási elveinek „1.0-ás”dokumentuma látott napvilágot. A NATO kimondta: a szövetségnek a kibertérben éppen úgy kell megvédenie magát, mint a szárazföldön, a levegőben, vagy a tengereken. Ez a hadszíntér azonban, szögezte le a magyar parancsnok, merőben más kihívásokat jelent. Probléma az anonimitás, nehéz a támadók egyértelmű azonosítása. A támadások észrevétlenül előkészíthetők, gyorsan megindíthatók. A kibertér állandóan éles hadszíntér, ráadásul az elrettentés sem működik itt úgy, mint a fizikai dimenziókban.
Az NKE-n tartott előadást a NATO kiberharcosainak parancsnoka; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. október 8.

Médiaközpontot nyitott Szaud-Arábia: a cél a hiányzó digitális diplomácia eszközrendszer megteremtése
Új médiaközpont felállítását jelentette be Ahmed Al-Tawayan, a szaudi kormányzati kommunikáció erősítésére indított szervezet vezetője Kairóban, a térség arab tájékoztatási szervezeteit összefogó Misk Média Fórumon. Az új tájékoztatási központ a Szaudi Külügyminisztérium kommunikációs stratégiájához illeszkedik, és az ország gazdasági, kulturális erejének projektálása az elsődleges feladata. Célterülete, célközönsége hármas: a hazai közvélemény mellett kiemelten figyel a térség országaira, de természetesen globális elérésre is törekszik majd. A médiaközpont mintegy 30 nyelven állít elő és közvetít tartalmakat. A szaudi tájékoztatási szakember kiemelte: az arab világ egyik legsúlyosabb problémája, hogy a nagy globális kérdésekhez kapcsolódóan eljuttassa üzenetét a nemzetközi közvéleményhez. Ebben a digitális diplomácia játszhatná a kulcsszerepet, ám éppen ez az a technológiai potenciál, ami ma még fájdalmasan hiányzik a Közel-Keletet és Észak-Afrikát tömörítő MENA régió országaiban.
Egypt- Saudi’s new media centre: a rising portal in the world of digital diplomacy; MENAFM.COM; 2019. október 27.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. október 28-november 1.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Szerver infrastruktúra fejlesztése – Software
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/207
Közzététel dátuma: 2019.10.28.
Ajánlatkérő: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.22.
Szerver software elemek beszerzése:
* 8 db Windows Server Datacenter Core Lic SAPk OLP 16Lic NL CoreLic Qlfd
* 6 db SQLSvrStdCore LicSAPk OLP 2Lic NL CoreLic Qlfd
* 1 db WinSvrSTDCore LicSAPk OLP 16Lic NL CoreLic
* 300 db WinSvrCAL LicSAPk OLP NL UsrCAL
Lásd még

ITS terepi eszközr. üzemeltetés és fenntartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/207
Közzététel dátuma: 2019.10.28.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.22.
A fővárosi ITS rendszer szerződésbe bevont elemei:
* Forgalom- és buszsávfigyelő vizuális rendszer terepi elemei;
* Parkolás-irányítási rendszer terepi elemei;
* Eljutási idő meghatározó és kijelző rendszer (rendszámolvasó kamerák, VJT táblák, adatátvitelirendszer, szoftverek és hardverek);
* Forgalmi mérőhelyek, meteorológiai mérőeszközök;
* Teherforgalmi behajtás-ellenőrző rendszer terepi eszközei;
* Optikai kábelhálózat, alépítménnyel együtt.
1. Forgalom- és buszsávfigyelő kamerák: 555 db
2. Változtatható jelzésképű táblák (VJT): 47 db
3. Meteorológiai mérőeszközök: 2 db
4. Optikai hálózat hosszúsága: kb. 180 km
Lásd még

Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. online adatgyűjtő
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.25.
1. 7/24 órás üzemeltetési feladatok 36 hónapra, 7/24 ügyfélszolgálattal
* A több , mint 5500 külső adatkapcsolati végpontot kezelő ND online adatgyűjtő rendszer alkalmazás üzemeltetése,
* Dohányregisztrátori adatszolgáltatási igények megvalósító adattárház, BI rendszer üzemeltetése,
* ND online adatgyűjtő rendszer, az ND mobil alkalmazás szerver alkalmazás üzemeltetése,
* ND Microsoft Power BIVIR rendszer alkalmazás üzemeltetése
* SAP Business One karbantartás és támogatás
2. Infrastruktúra megújítás, migráció 12 hónap alatt
* A KOF környezetben futó rendszer platform (operációs rendszer, adatbázis kiszolgáló, terminálszerver) és szükség szerint alkalmazás megújítása, a futó rendszerek a megújított környezetbe történő migrációja. Cél, hogy 3 éves időszakban, a KOF IAAS szolgáltatás felett, a rendszert kiszolgáló minden elem gyártói támogatással rendelkezzen.
A feladat végrehajtásához szükséges licenc szállítási feladatok
A megújításhoz szükséges, KOF IAAS szolgáltatások feletti licencek leszállítása.
3. Opcionális fejlesztési órakeret biztosítása maximum 10000 fejlesztői óra biztosításával
* Maximum 10000 fejlesztői óra biztosítása, amely az ND online adatgyűjtő rendszernek, valamint az adatszolgáltatási igényeket kielégítő BI alkalmazásnak és Vállalatirányítási rendszer (továbbiakban VIR) továbbfejlesztésére használható fel a szerződés teljes időtartama alatt.
Lásd még

Informatikai rendszer beszerzése, supportja_Hévíz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: Hévíz Város Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.29.
Ajánlatkérő a projekt keretében teljeskörű központi IT infrastruktúra modernizációt végez. Az alábbi eszközök cseréje vált szükségessé: szerverek, központi tároló, adatközponti hálózati aktív elemek, szünetmentes áramforrás, mentési megoldás, virtualizációs megoldás.
A szállított rendszer pontos tervezése, az eszközök specifikálása, a frissített rendszer tervezése Ajánlattevő feladata. A szállított rendszerre az Ajánlatkérő és Ajánlattevő, együttesen Felek 36 hónapos támogatási megállapodást kötnek.
Lásd még

Komm.ügynökségi feladatok ellátása_MFB Zrt.részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.25.
Az MFB Zrt. pénzügyi termékeihez kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása vállalkozási keretszerződés keretében
Becsült teljes érték vagy nagyságrend, áfa nélkül: 290.484.000,- Ft
Lásd még

Keretmegállapodás Kommunikáció
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.11.
Keretmegállapodás a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozó szervezetek számára, a rendeletben szabályozott kommunikációs tárgyú feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások ellátására.
Lásd még

IBM gyártói szoftver licence támogatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/210
Közzététel dátuma: 2019.10.31.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.28.
IBM gyártói szoftver licence támogatás beszerzése (ELA)
Lásd még

Táblagépek és tartozékok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/210
Közzététel dátuma: 2019.10.31.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.14.
35 db táblagép és tartozékaik beszerzése
Lásd később

Eljárást megindító felhívás

Fejlesztéspolitikai VIR fejlesztés
Fejlesztéspolitikai VIR fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/207
Közzététel dátuma: 2019.10.28.
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.12.
e: MicroStrategy (MSTR) licenc beszerzése és support szolgáltatás nyújtása, valamint MicroStrategy (MSTR) funkcióbővítés.
Részajánlattétel biztosított az alábbiak szerint:
1. rész: MicroStrategy (MSTR) licencek beszerzése és support szolgáltatás nyújtása
2. rész: MicroStrategy (MSTR) funkcióbővítés
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Informatikai szakrendszer rendelk. bocs., üzemelt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/207
Közzététel dátuma: 2019.10.28.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyelet
Nyertes ajánlattevő: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
VSZ Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület Felügyelet részére ügyviteli-, és intézkedést támogató informatikai szakrendszer rendelkezésre bocsátására és üzemeltetésére.
A szakrendszer alkalmazásának célja: Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyelet jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtása során a közterületen intézkedő közterület-felügyelők tevékenységének mobil eszközök kiszolgálásával (PDA, mobil nyomtató) történő támogatása a jogszabály által a közterület-felügyelet kompetenciájába utalt valamennyi eljárás során; az intézkedésekhez kapcsolódó adatforgalom biztosítása a PDA eszköz, a hordozható nyomtató, valamint a közterület-felügyelet ügyeleti szolgálata és ügyviteli rendszere között; a keletkezett adatok ügyviteli rendszerben történő nyilvántartásának, feldolgozási folyamatának teljes körű biztosítása az alábbiakban részletezettek szerint, on-line egyedi-, és tömeges, kötegelt adatforgalmi (adatlekérdezés és adatfeltöltés) kapcsolat biztosítása a Belügyminisztérium meghatározott nyilvántartásai között; a vezetői és az ügyeleti munka támogatása a szolgálat ellátásával, az intézkedések számával, státuszával, eredményével, a kivetett szabálysértési-, és közigazgatási bírságokkal, feljelentésekkel, szabályszegési eljárásokkal, figyelmeztetésekkel, valamint kerékbilincseléssel kapcsolatos adatok szolgáltatásával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 50.400.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/207
Közzététel dátuma: 2019.10.28.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
ÜKM (Üzenet Kezelő Modul) és az Országos Névjegyzék, valamint ezen rendszerek belső és külső adatkapcsolatainak üzemeltetése és fejlesztése maximum 2000 fejlesztői keretóra mértékéig
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.500.000,- Ft
Lásd még

Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma:2019/207
Közzététel dátuma: 2019.10.28.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató – fejlesztő és általános szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2020.
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.190.000,- Ft
Lásd még

DEK-703 Digitális vizuáltech – táj. elj. eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság;EURO ONE Számítástechnikai Zrt.;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára digitális vizuáltechnológiai eszközök beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: Interaktív táblák, eszközök
2. rész: Projektorok
3. rész: Megjelenítő terminál
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 21.068.600,- Ft
Lásd még

Negyedéves tájékoztató – TMÜ kreatív és gyártás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: MEDIATOR GROUP Reklámügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. részére komplex kommunikációs ügynökségi feladatokhoz ellátására
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.750.000.000,- Ft
Lásd még

Negyedéves tájékoztató – TMÜ média és kutatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.;Media Dynamics Kft.
Keretmegállapodás a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. részére médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.500.000.000,- Ft
Lásd még

LTO6 adatszalagok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MACOMP Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság
Jelen közbeszerzési eljárásban kiírt adathordozó beszerzésére vonatkozó keretösszeg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap egy éves igényét figyelembe véve került meghatározásra. Ajánlatkérő által az elmúlt egy év adathordozóinak jellemző felhasználásait az Ármeghatározó táblázatban (és jelen műszaki leírásban) szereplő mennyiség tükrözi, de az Ajánlatkérő nem az ott megjelölt mennyiség megrendelését vállalja, hanem a megjelölt maximális keretösszeg (azaz nettő 8.000.000,- Ft összeg) szerint kíván Eseti megrendeléseket küldeni a nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő szállító felé.
Tervezett mennyiség: 1100 db azzal, hogy Ajánlatkérő egy éves igényének figyelembe vételétével került megjelölésre.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.000.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató – KMJV PH informatikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.;WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
„Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére informatikai eszközök beszerzése”
I. rész: számítógépek (hardver, operációs rendszer, irodai programcsomag), monitorok
– 50 db asztali számítógép konfiguráció (számítógép, operációs rendszer, irodai programcsomag),
– 4 db notebook számítógép konfiguráció (notebook, operációs rendszer, irodai programcsomag)
– 21 db 21,5”-os LED monitor
II. rész: központi hálózati tűzfalak, switch-ek, szünetmentes tápegységek és storage háttértár
– 2 db központi hálózati tűzfal (cluster)
– Backbone (összesen: 3 db) és végponti (összesen: 10 db) hálózati aktív elemek (switch-ek) és kiegészítők a műszaki leírásban foglaltak szerint
– 2 db menedzselhető UPS szünetmentes eszköz és kiegészítők (2 db rack pdu, 6 db power cord)
– 8 db storage háttértár
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.123.625,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről -DMS supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az ajánlatkérő a közbeszerzéssel a DMS iktató- és dokumentumkezelő rendszer szoftverkövetési (jogszabály- és verziókövetés) szolgáltatásait és technikai támogatását kívánja biztosítani – a műszaki leírásban részletesen bemutatott műszaki-szakmai tartalommal – a közbeszerzési szerződés megkötését követő naptól kezdődően 3 (azaz három) évre.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.804.000,- Ft
Lásd még

Táj. hird – Adásvételi szerződés – diszpécseri fal
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MIKROPO Vizuáltechnika Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Adásvételi szerződés diszpécseri megjelenítő fal és hozzá kapcsolódó rendszerelemek vonatkozásában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.740.000,- Ft
Lásd még

Welcome 3 irányítási rendszer továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Beks Kommunikációs Technika Kft.
A Welcome 3 havária fürdőirányítási rendszer továbbfejlesztése (szoftverfejlesztése), beüzemelése, a szükséges infrastruktúra kialakítása, a meglévő eszközök integrálásával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 145.000.000,- Ft
Lásd még

Informatikai eszközök beszerzése 2019, eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.
I. rész: Számítógép-alkatrészek és monitorok
II. rész: Laptopok, asztali PC-k
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.000.000,- Ft
Lásd még

Eljárás eredményének közzététele.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: Békés Megyei Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: SmartFreq Korlátolt Felelősségű Társaság
90 db informatikai eszköz (asztali számítógép, szkenner, szoftver) és 240.000 RFID
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.806.996,- Ft
Lásd még

Eredményről szóló tájékoztató: Adatközp. IT eszköz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Levéltára
Nyertes ajánlattevő: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Adatközponti IT eszközök (szerver, diszkes tárolórendszer, automatizált szalagos tárolórendszer, hálózati eszközök) és kapcsolódó
szolgáltatások (szállítás, telepítés, beüzemelés, konfigurálás, rendszerintegráció, adat- és alkalmazás migrálás) beszerzése levéltári környezet kiszolgálására.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.900.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: Tiszaújváros Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: OMINET Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Tiszaújváros közigazgatási területén 7 helyszínen 35 darab térfigyelő kamera és a hozzájuk tartozó tartóoszlopok elhelyezése, az összeköttetést biztosító optikai kábelszakaszok kialakítása és az üzemeltetést biztosító hardver-szoftver elemek beüzemelése a megkötésre kerülő szerződés és kiviteli tervdokumentáció szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.412.788,- Ft
Lásd még

MedWorks integrált eü. informatikai rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
1 db MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer jogszabálykövetéssel, frissítése és karbantartása 36 hó időtartamban, valamennyi felhasználóra, a jelen felhíváshoz csatolt szerződéstervezetben és mellékleteiben, valamint a közbeszerzési dokumentációban foglaltak szerint, melyek egyben a beszerzés tárgyát képező szolgáltatásra vonatkozó műszaki leírást is tartalmazzák.
A felhasználás 3 telephelyen történik, kb. 250 egyidejű felhasználó kiszolgálására alkalmas kell hogy legyen a rendszer, melynek specifikációja a KD-ban részletezettek szerinti.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.800.000,- Ft
Lásd még

Informatikai alkatrészek, eszközök, kellékanyagok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/209
Közzététel dátuma: 2019.10.30.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi keretszerződés – Az MTVA meglévő számítógépeihez informatikai alkatrészek és karbantartási anyagok beszerzése a szerződés időtartama alatt összesen nettó 20.000.000,- Ft keretösszegig eseti megrendelések (lehívások) teljesítésével.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.000.000,- Ft
Lásd még

SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – support – szolgáltatások beszerzése – negyedéves táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/210
Közzététel dátuma: 2019.10.31.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
Keretmegállapodás keretében SAP szoftver licencek, valamint SAP nagyvállalati terméktámogatási Support szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 68.197.797,57 Ft
Lásd még

TEE – 2019. évi IT beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/210
Közzététel dátuma: 2019.10.31.
Ajánlatkérő: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
29 féle különböző informatikai eszköz és szoftver beszerzése, összesen 331 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.746.450,- Ft
Lásd még

Szünetmentes áramforrások beszerzése és telepítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/210
Közzététel dátuma: 2019.10.31.
Ajánlatkérő: Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.954.020,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

MedWorkS integrált egészségügyi inform. rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/210
Közzététel dátuma: 2019.10.31.
Ajánlatkérő: Csornai Margit Kórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Ajánlatkérő tulajdonában álló, korábban már leszállított, bevezetett és jelenleg is használt MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer folyamatos jogszabálykövetése, frissítése, egyedi fejlesztése, és karbantartása a szerződés hatálya alatt, valamennyi felhasználóra
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.520.000,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Megj. és szünetmentes áramforr. – AF visszavonása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Keretmegállapodás kötése a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezetek részére megjelenítő eszközök és szünetmentes áramforrások beszerzésére, valamint kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
Ajánlatkérő a Kbt. 53. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a 2019/S 158-390216 iktatószámon (KÉ-14794/2019) közzétett ajánlati felhívást jelen hirdetmény útján visszavonja.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Ajánlatkérő a Kbt. 53. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a 2019/S 158-390216 iktatószámon (KÉ-14794/2019) közzétett ajánlati felhívást jelen hirdetmény útján visszavonja.
Lásd még

FFRI rendszer fejlesztési feladatai – 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/208
Közzététel dátuma: 2019.10.29.
Ajánlatkérő: Magyar Gáz Tranzit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vállalkozási keret megállapodás a Magyar Gáz Tranzit Zrt. által üzemeltetett földgázszállító vezetékhez kapcsolódó FFRI rendszer fejlesztési feladatainak ellátására a közbeszerzési dokumentum műszaki tartalmának megfelelően a 2019. évben
A Magyar Gáz Tranzit Zrt gázszállító rendszerén Szada kompresszorállomás, Balassagyarmat mérőállomás, Vecsés indító-fogadó állomás, Rád-, Romhány szakaszoló állomást felügyelő és irányító FFRI rendszer fejlesztési feladatainak ellátása.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
További információk:
EKR műszaki hiba miatt módosításra került a részvételi felhívás, azonban a módosított felhívás a módosított részvételi jelentkezési határidő lejártát követően jelent meg a TED-en.
Lásd még

Szakirodalom

Platform alapú munka

„A közösségi gazdaság megjelenése és térhódítása, valamint a digitalizáció terjedése a munkavégzési formák diverzifikálódásához, új típusok megjelenéséhez vezet. Az Infojegyzet a platform alapú (vagy internetes) munkavégzés formáját, jellemzőit tekinti át és rámutat az azzal kapcsolatos,egyes munkaügyi kérdésekre is.”

Forrás:
Platform alapú munka; Kardos Krisztina; Infojegyzet; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; 2019/41.; 2019. október 29. (PDF)

Törvények, rendeletek

257/2019. (X. 30.) Korm. rendelet a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról

„A Kormány
a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 5. pontjában, a 2. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 7a. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosítása

1. § A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF rendelet)„Hatálybalépés”alcíme a következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § (1) A kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 257/2019. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR2.) hatálybalépésének napjától 2019. október 31-ig hatályos (a továbbiakban: 2019. október 31-ig hatályos) 1. számú melléklet 1–3. pontja szerinti beszerzési igény vagy a DKÜ rendelet szerinti kormányzati informatikai beszerzési igény kielégítésére alkalmas, e rendelet szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés létrejöttére irányuló központosított közbeszerzési eljárás a MódR2. hatálybalépésétől nem indítható.

(2) A MódR2. hatálybalépésének napján hatályban lévő, valamint a MódR2. hatálybalépésének napján folyamatban lévő központosított közbeszerzési eljárások eredményeként létrejövő, a 2019. október 31-ig hatályos 1. számú melléklet 1–3. pontja szerinti beszerzési igény kielégítésére alkalmas keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések tekintetében – a DKÜ rendelet 30/A. § (1) bekezdés rendelkezései szerint – a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság helyébe jogutódként a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: DKÜ) lép.

(3) A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
a) a DKÜ rendelet 30/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések esetében 2019. november 1-jéig,
b) a DKÜ rendelet 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések esetében azok létrejöttével egy időben
teljesíti a jogutódlással együtt járó kötelezettségeit, így különösen gondoskodik a keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések DKÜ részére történő átadásáról, valamint – a DKÜ által meghatározottak szerinti módon – az azok alkalmazásához kapcsolódó dokumentumok, adatbázisok, adatállományok, kimutatások, elszámolások, továbbá a szerződéses mellékkötelezettségek pénzügyi biztosítékai és az azok fölötti rendelkezési jog teljes körű átadásáról.

(4) E rendelet 2019. október 31-ig hatályos rendelkezéseit a DKÜ rendelet 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések alkalmazásakor a DKÜ rendeletben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.”

2. § Hatályát veszti a KEF rendelet 1. számú mellékletének 1–3. pontja.

2. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) 13. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Ha a DKÜ a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra az (1) bekezdés b) pontja szerint visszaadta, az érintett szervezet a beszerzési igényét, ha az a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, köteles a keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíteni.”

(2) A DKÜ rendelet 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a DKÜ eljárása eredményeképpen egy vagy több ajánlattevővel olyan keretmegállapodás jön létre, amely az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló visszterhes szerződés(ek) minden feltételét nem, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza, annak alapján – a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti konzultáció vagy a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti verseny újranyitás eredményeként – olyan keret jellegű szerződés is köthető, amely alapján az adott közbeszerzés közvetlen megrendelés(ek) útján is megvalósítható, feltéve, hogy e keret jellegű szerződés a közvetlen megrendelés(ek) eredményeképpen létrejövő visszterhes szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza.”

(3) A DKÜ rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére közbeszerzési díjat fizet. A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére közbeszerzési díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét a 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával elégíti ki.”

(4) A DKÜ rendelet 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdéstől eltérő beszerzési igénye kielégítésére irányuló, saját hatáskörben megvalósuló beszerzési eljárást az érintett szervezet a Kormány – a kezdő naptól számított 150. napig megadott – egyedi döntése alapján indíthat.”

(5) A DKÜ rendelet 30. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (6) és a (7a) bekezdés szerinti beszerzési igény kielégítésére irányuló beszerzési eljárások megindítása tekintetében a Kormány véghatáridőt határozhat meg.”

(6) A DKÜ rendelet 8. alcíme a következő 30/A. és 30/B. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) A KEF rendeletnek a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 257/2019. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépésétől 2019. október 31-ig hatályos (a továbbiakban: 2019. október 31-ig hatályos) 1. számú mellékletének 1–3. pontja szerinti beszerzési igény kielégítésére alkalmas, a Módr2.
a) hatálybalépésének napján hatályban lévő KEF rendelet szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések tekintetében 2019. november 1. napján,
b) hatálybalépésének napján folyamatban lévő központosított közbeszerzési eljárások eredményeként létrejövő KEF rendelet szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések tekintetében, annak létrejöttének napján a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) helyébe jogutódként – e rendelet szerinti központi közbeszerző szervként – a DKÜ lép, és a KEF rendelet 2019. október 31-ig hatályos 1. számú mellékletének 1–3. pontja szerinti beszerzési igény kielégítése e rendelet szerint történik.

(2) A jogutódlást követően az (1) bekezdés szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések alkalmazására az e rendelet szerinti valamennyi érintett szervezet jogosulttá válik. A jogutódlást követően azon érintett szervezetek, amelyek a KEF rendelet 2019. október 31-ig hatályos rendelkezései szerint nem tartoztak a KEF rendelet hatálya alá, az (1) bekezdés szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések alkalmazása tekintetében a KEF rendelet szerinti önként csatlakozónak minősülnek.

(3) A jogutódlást követően a DKÜ az (1) bekezdés szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések elérhetőségét és alkalmazását – az érintett keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés vonatkozásában – Portálon keresztül elérhető, DKÜ által működtetett elektronikus rendszer alkalmazásával biztosítja.

(4) A jogutódlást követően az (1) bekezdés szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések az e rendeletben foglaltakkal való összhang megteremtéséhez szükséges mértékben és módon – a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – módosulnak, illetve módosíthatók, és esetükben sem a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet előírásait, sem a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet előírásait nem kell alkalmazni.

30/B. § (1) A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések a 4. § (2) bekezdés e) pontja alapján kötött, a 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodásnak vagy más keret jellegű szerződésnek minősülnek.

(2) A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések alkalmazása során a közbeszerzési díj megfizetésére – a KEF rendelet 12. és 14. § rendelkezéseire is figyelemmel – a keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések – jogutódlás bekövetkeztekor hatályos – előírásai szerint kerül sor, azzal, hogy a közbeszerzési díj a DKÜ-t illeti.

(3) A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodásokban vagy más keret jellegű szerződésekben hivatkozott központosított közbeszerzési portál (KEF Portál) alatt a keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések alkalmazása során a 30/A. § (3) bekezdése szerinti elektronikus rendszert kell érteni.

(4) A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések alkalmazása során adatszolgáltatásra – a KEF rendelet 23. § (1) bekezdése és 28. § (4) bekezdése szerinti rendelkezéseire is figyelemmel – a keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések – jogutódlás bekövetkeztekor hatályos – előírásai szerint, a 13. § (8)–(11) bekezdése alkalmazásával kerül sor.

(5) A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések alkalmazása során a szerződéses mellékkötelezettségek teljesítésére, illetve az azok pénzügyi biztosítékának nyújtására – a keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések – a jogutódlás bekövetkeztekor hatályos – előírásai szerint kerül sor, azzal, hogy az azokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek a DKÜ-t illetik, illetőleg terhelik.

(6) A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések tekintetében a DKÜ gondoskodik a keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések 30/A. § (4) bekezdése szerinti módosításáról, ha az az e rendeletben foglaltakkal való összhang megteremtéséhez szükséges.”

4. § A DKÜ rendelet 27/D. §-ában a „168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF rendelet)” szöveg lép.

5. § Hatályát veszti a DKÜ rendelet 13. § (6) bekezdése.

3. Záró rendelkezések
6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § 2019. november 1-jén lép hatályba…”

Forrás:
257/2019. (X. 30.) Korm. rendelet a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 257/2019. (X. 30.) Korm. rendelete a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 174. szám; 2019. október 30.; 7238-7240. o. (PDF)