Skip to main content

51-52. szám, 2019. december 16.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2020. január 6-án fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az európai zöld megállapodás felvázolja, hogy miként tehetjük Európát 2050-re az első klímasemleges kontinenssé úgy, hogy egyúttal fellendítjük a gazdaságot, javítjuk az emberek egészségét és életminőségét, ápoljuk a környezetet, és senkiről sem feledkezzünk meg

„Az Európai Bizottság a mai napon bemutatta az európai zöld megállapodást, amely nem más, mint egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük.

Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Az európai zöld megállapodás az új növekedési stratégiánk. Olyan növekedésre törekszünk, amely többet ad, mint amennyit elvesz. Az új stratégia kijelöli számunkra az utat, hogy miként alakítsuk át életmódunkat, munkamódszereinket, termelésünket és fogyasztásunkat úgy, hogy egészségesebb életet élhessünk és innovatívabbá tegyük vállalkozásainkat. Az átállás folyamatába mindannyian bekapcsolódhatunk és a kínálkozó új lehetőségek nyerteseivé válhatunk. Azáltal, hogy elsőként és gyorsan cselekszünk, segítséget nyújtunk a gazdaságunknak ahhoz, hogy globális vezető szerepet tölthessen be. A bolygónk és a rajta folyó élet védelmében, Európa természeti örökségéért, a biológiai sokféleségért, erdőinkért és tengereinkért minden erőnkkel azon leszünk, hogy sikerre vigyük a stratégiánkat. Azzal, hogy megmutatjuk a világ többi részének, hogyan lehetünk egyszerre fenntarthatók és versenyképesek, más országokat is meggyőzhetünk arról, hogy csatlakozzanak hozzánk ezen az úton.”

Frans Timmermans ügyvezető alelnök hozzátette: „Éghajlati és környezeti vészhelyzetben vagyunk. Az európai zöld megállapodás lehetőséget kínál arra, hogy gazdasági modellünk átalakítása révén javítsuk polgáraink egészségét és jólétét. Tervünk meghatározza, hogyan csökkentsük a kibocsátásokat, miként állítsuk helyre természeti környezetünk egészségét, hogyan védjük meg a vadon élő állatainkat és növényeinket, miként teremtsünk új gazdasági lehetőségeket, és miként javítsuk polgáraink életminőségét. Ebben mindannyiunknak fontos szerep jut, és minden iparág és ország részese lesz ennek az átalakulásnak. Nekünk kell biztosítanunk azt is, hogy az átmenet méltányos átállási folyamat keretében valósuljon meg, és hogy az európai zöld megállapodás céljainak megvalósítása során senkiről se feledkezzünk meg.”

Az európai zöld megállapodás meghatároz egy ütemtervet, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést. A stratégia felvázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos és inkluzív legyen.

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi, de mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart.

Politikai célként azt fogalmaztuk meg, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé kívánunk válni, és annak érdekében, hogy ezt a célt jogszabályi formába öntsük, 100 napon belül előterjesztjük az első európai „éghajlat-politikai jogszabályt”. Éghajlatpolitikai és környezetvédelmi céljaink elérése érdekében a Bizottság előterjeszt egy 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiát, egy új iparpolitikai stratégiát, egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, egy, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Haladéktalanul megkezdjük a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát, és reális ütemtervet dolgozunk ki a 2050-re meghatározott célunk eléréséhez.

Az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel. A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség, ami a 2018. évi GDP mintegy 1,5%-ának felel meg. Ilyen nagyságrendű beruházáshoz az állami és a magánszektor mozgósítására egyaránt szükség lesz. A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében a Bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. Az Unió hosszú távú költségvetésének legalább 25%-át az éghajlat-politikára kell fordítani, Európa klímabankjaként pedig az Európai Beruházási Bank is további támogatást fog nyújtani. A Bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

Az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással szembeni küzdelem közös törekvésünk, de az egyes régiók és tagállamok eltérő helyzetekből indulnak. A méltányos átállási mechanizmus azokat a régiókat fogja támogatni, amelyek nagymértékben függnek a fokozottan szén-dioxid-intenzív iparágaktól. A mechanizmus az átmenetnek leginkább kiszolgáltatott polgároknak nyújt támogatást, hozzáférést biztosítva számukra átképzési programokhoz és az új gazdasági ágazatokban létrejövő munkalehetőségekhez.

2020 márciusában a Bizottság elindít egy „éghajlati paktumot”, amellyel lehetőséget biztosít a polgároknak, hogy hallathassák hangjukat és szerepet vállaljanak az új fellépések megtervezése, az információk megosztása, az alulról szerveződő tevékenységek elindítása és a mások által követhető megoldások bemutatása terén.

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás globális kihívást jelent és globális választ igényel. Az Unió változatlanul kiáll majd a környezetvédelem terén megfogalmazott céljai és standardjai mellett a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal foglalkozó ENSZ-fórumokon, és megerősíti zöld diplomáciáját. A G7-eket, a G20-akat, a nemzetközi egyezményeket és a kétoldalú kapcsolatokat egyaránt igénybe fogjuk venni ahhoz, hogy másokat is rávegyünk erőfeszítéseik fokozására. Az Unió emellett a kereskedelempolitikát is a fenntarthatóság biztosításának szolgálatába állítja, és partnerségeket épít ki balkáni és afrikai szomszédaival, hogy segítse őket saját átmeneteikben.

A következő lépések

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a Bizottságnak a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseit, és segítsék azok megvalósítását. A későbbiekben a Bizottság elő fogja terjeszteni az európai zöld megállapodás ütemtervében jelzett intézkedéseket.

Háttér-információk

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás egzisztenciális fenyegetést jelent Európa és a világ számára. E kihívás leküzdése érdekében Európának új növekedési stratégiára van szüksége, amely az Uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, amelyben 2050-re nem lesz nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, amelyben a gazdasági növekedés független az erőforrás-felhasználástól, és amelyből egyetlen ember és egyetlen hely sem marad ki.

Az Európai Unió eddig is jelentős eredményeket ért el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén úgy, hogy közben fenn tudta tartani a gazdasági növekedést is. A kibocsátás 2018-ban 23%-kal volt alacsonyabb, mint 1990-ben, és ugyanebben az időszakban az Unió GDP-je 61%-kal nőtt. Azonban ennél többre van szükség. Kiterjedt tapasztalatára alapozva az Unió vezető szerepet vállal a zöld és inkluzív gazdaság megteremtésében.

A zöld megállapodásról szóló közlemény kijelöli a következő hónapokban és években teendő intézkedéseket. A Bizottság jövőbeli munkáját a polgárok cselekvést szorgalmazó elvárásai és a megkérdőjelezhetetlen tudományos adatok vezérlik. Ez utóbbiakat a legátfogóbban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES), a Global Resources Outlook (erőforrásokra vonatkozó globális áttekintés) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) a környezet állapotáról és a kilátásokról szóló 2019-es jelentései tartalmazzák. Ennek megfelelően javaslataink a tényeken fognak alapulni, kidolgozásukat széles körű konzultáció fogja megelőzni.

Az európaiak túlnyomó többsége (95%) fontosnak tartja a környezet védelmét. Az európaiak 77%-a úgy véli, hogy a környezetvédelem hozzájárulhat a gazdaság fellendítéséhez. Az uniós polgárok környezetvédelmi kérdésekről alkotott véleményével foglalkozó Eurobarométer felmérés eredményei megerősítik, hogy a közvélemény széles körben támogatja az uniós szintű környezetvédelmi szabályozást és a környezetbarát tevékenységek uniós finanszírozását.

További információk

”

Forrás:
Az európai zöld megállapodás felvázolja, hogy miként tehetjük Európát 2050-re az első klímasemleges kontinenssé úgy, hogy egyúttal fellendítjük a gazdaságot, javítjuk az emberek egészségét és életminőségét, ápoljuk a környezetet, és senkiről sem feledkezzünk meg; Európai Bizottság; Sajtóközlemény; IP/19/6691; 2019. december 11.
A sajtóközlemény PDF-ben

Az európai országok nyíltadat-érettsége 2019-ben

„Az Európai Bizottság által működtetett Európai Adatportál december 2-án tette közzé a 2015 óta immár ötödik alkalommal elkészített nyíltadat-érettségi felmérését (Open Data Maturity Report 2019), ami az EU 28 országa mellett az EFTA négy országára (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) is kiterjed (a továbbiakban: EU28+). A jelentés nemzetközi összehasonlításra alkalmas viszonyítási alapot biztosít az egyes országok teljesítményének értékelésére a nyílt adatok felhasználása és hasznosítása terén, időben és térben egyaránt. Az értékelés négy dimenzió mentén méri a nyíltadat-gazdálkodást: szakpolitika, portál, hatás és minőség. A 2019-es jelentés összességében a következő trendeket és eredményeket azonosította.

1. Gyorsítástól a konszolidációig. A nyíltadat-érettség az első, 2015-ös mérést követően jelentősen emelkedett, egészen a 2017-es csúcsig. A 2018-as mérésben az addig alkalmazott két dimenziót (szakpolitika, portál) kiegészítették a hatás és a minőség értékelésével, amivel összetettebb képet lehet alkotni a fejlődésről. Összességében elmondható, hogy 2018-ban és 2019-ben az extenzív fejlődés mellett egyre inkább az intenzív fejlődésre került át a hangsúlyt, az érettség így a gyorsulási szakasz után a konszolidáció fázisába lépett.

2. Mennyiségtől a minőségig. A korai években az EU28+ országai arra törekedtek, hogy minél több adatot tegyenek nyílttá, megfelelő hozzáférést biztosítva a közigazgatásban a felszabadított adatkészletekhez. Nem voltak jellemzőek ugyanakkor az adatbázisok széleskörű hasznosítását lehetővé tevő adaptív megoldások. Napjainkban ezzel szemben egyre nagyobb hangsúly van a felhasználók számára elérhetővé tett adatok értékén és minőségén. A nyílt adatokkal foglalkozó munkacsoportok elkötelezettek lettek a felhasználók felé, meghallgatva visszajelzéseiket és törekedve szükségleteik kielégítésére.

3. Közzétételtől a hatásgyakorlásig. Az értékes adatok jobb újrahasznosítást tesznek lehetővé, ezáltal nagyobb hatást gyakorolhatnak a társadalomra és a gazdaságra is. Az EU28+ országai ezért már nem csak arra törekednek, hogy eleget tegyenek közzétételi kötelezettségeiknek, amit a közszféra információinak további felhasználásáról szóló uniós irányelv (Public Sector Information Directive, 2003) ír elő, hanem a lehető legtöbbet igyekeznek kihozni az adatok biztosította lehetőségekből, a nagyobb hatásra törekedve. Ezért nagyobb erőfeszítéseket tesznek annak megértése és megragadása érdekében, hogy miképpen lehet értéket teremteni a nyílt adatokkal, betekintést nyerve a felhasználók igényeibe és szükségleteibe. Ennek érdekében rendezvényeket szerveznek a felhasználók közösségeinek bevonásával, nyomonkövetési keretrendszert dolgoznak ki, elégedettségi felméréseket készítenek, valamint tanulmányozzák a nyílt adatok hasznosításának társadalmi és gazdasági hatásait.

4. A nyílt adatoktól az adatmegosztásig. Az adatok nyílttá tételén túl a kormányzatok a korábbinál nagyobb figyelmet biztosítanak az adatmegosztásnak. Vannak ugyanis esetek, amikor az adatokat a szerzői vagy személyiségi jogok védelmében, vagy a bizalmas adatkezelés érdekében, biztonsági megfontolásból nem lehet nyíltan elérhetővé tenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne olyan modellt találni, amellyel az értékteremtés megvalósítható – ezeket a gyakorlatokat nevezzük összefoglalóan adatmegosztásnak. Az EU28+ országaiban ezért arra törekednek, hogy más kormányokkal és szervezetekkel együttműködve hatékony megoldásokat fejlesszenek ki a biztonságos adatmegosztásra, tiszteletben tartva a szellemi tulajdont és a magánszféra védelmét.

5. Átfogó kép a 2019-es nyíltadat-érettségről. Az ezévi eredményekről a következő általános megállapításokat fogalmazza meg a jelentés:

  • Írország, Spanyolország és Franciaország megőrizte vezető helyét Európában.
  • Az EU 28 országának átlagos érettsége 66%, ami 1 százalékpontos emelkedést jelent 2018-hoz képest. A vizsgált 32 ország fele e feletti, fele ez alatti értéket produkált.
  • Az EU28+ átlaga valamivel alacsonyabb, 62% – 20 ország értéke van efölött, 12 alatta.


Magyarország a lista végén található, Szlovákiához közeli eredménnyel, csupán a messze lemaradó sereghajtókat (Izland, Lichtenstein) előzve meg.

6. Az EU28+ országainak csoportosítása a nyíltadat-érettség szerint. A 2019-es jelentés a 2018-assal megegyező kategóriákba sorolja a vizsgált 32 országot. Ezek – a legjobban teljesítőktől a kevésbé jó eredményt elértek felé haladva – a következők: trend-irányítók (trend-setters), gyorsított pályán haladók (fast-trackers), követők (followers) és kezdők (beginners). Az eredmények a következő képet rajzolják ki:
A négy csoport között élesebb a szétválasztás, mint az előző évben. A csoportokon belül ugyanakkor – a kezdőket leszámítva – nem jelentősek a különbségek.

  • A trend-irányítók közé csak három ország tartozik: Írország, Spanyolország és Franciaország.
  • A gyorsított pályán haladó országok köre a tavalyi 16-ról 8-ra szűkült.
  • A trend-irányítók és a gyorsított pályán haladók erőssége abból fakad, hogy jelentősen tudnak támaszkodni a korábban elért eredményeikre. Másfelől ez növeli a rést a követők és a kezdők felé.
  • 2019-ben a legnagyobb csoportot (14 országgal) a követők alkotják (2018-ban még a gyorsított pályán haladóké volt a legnépesebb kategória).
  • Míg a fenti három kategóriában a csoporton belüli különbségek nem jelentősek, a kezdők körében – ahová Magyarország is tartozik, Svájccal, Portugáliával, Máltával, Szlovákiával, Izlanddal és Lichtensteinnel együtt – sokkal nagyobbak az eltérések.

7. Nyíltadat-érettség a négy dimenzió mentén. Az EU28 átlaga a fentebb említett négy dimenzió mentén a következőképpen alakult 2019-ben:

  • A legjobb átlagérték a szakpolitikák terén alakult ki, 74%-kal. Ebben az évben az egyes kormányzatok sokat fektettek be annak érdekében, hogy a nyílt adatok közzététele és újra-felhasználása hatékonyabb legyen a közigazgatás minden szintjén.
  • Az országos közadatportálok szintén fejlettnek mondhatók, 67%-os átlagos értékkel. 2019-ben az országok növekvő mértékben törekedtek a felhasználói viselkedés elemzésére, hálózati analitikai eszközöket is felhasználva erre.
  • A minőség 65%-os átlagos értéke azt mutatja, hogy bár történtek erőfeszítések az adatok és meta-adatok minőségének javítására, még jelentős tér van a további fejlődésre.
  • Még inkább igaz ez a hatásra, 57%-os értékkel, ami ismételten felhívja a figyelmet a nyomonkövetés és mérhetőség szükségességének stratégiai megközelítésére.

A jelentés az általános európai tendenciák mellett külön adatlapokon mutatja be az egyes országok eredményeit is. Magyarország esetében az időbeli változás nem kedvező: míg 2015-ben a 12., 2016-ban a 25., 2017-ben a 28. helyen álltunk, addig 2019-ben a 30-on (2018-ból nincs adat). Az egyes dimenziók mentén a következőt láthatjuk a 2019-es adatok tükrében, az uniós átlaghoz képest:

Magyarország EU-28 átlaga
Szakpolitika 33% 74%
Portál 34% 67%
Hatás 25% 57%
Minőség 37% 65%
Összesítés 32% 66%

Az ország-adatlap kitér az egyes dimenziók összetevőire is. A szöveges értékelésben a dokumentum rámutat arra, hogy 2016-ban a kormányzat közzétette a nemzeti adatpolitikáról szóló fehér könyvet, de még nem születtek végleges formában konkrét nyíltadat-stratégiák és akciótervek. A jelentés szerint a stratégiai tervezés folyamatban van, beleértve az adatkezeléssel foglalkozó kormányzati szerv létrehozását is, ez azonban még a kidolgozás szakaszában van, egyelőre kormányzati jóváhagyás nélkül. A nemzeti közadatportál (Közadatkereső) több, mint tíz éve működik, funkciói ugyanakkor csak korlátozottan felelnek meg a mai sztenderdeknek és elvárásoknak. Az új adatportál fejlesztése tesztelési fázisban van. Mindeközben Magyarországon növekvő igény van a közadatok újra-felhasználására, amire jó példát jelentenek a térinformatikai adatok. Ezeket az adatkészleteket több szektor is eredményesen hasznosítja, és jelentős hangsúlyt kap a stratégiai tervezésben és működésben is. A közszférán belüli adathasznosítás is új lendületet nyert, amire a jelentés jó példaként említi a KSH megállapodását több közintézménnyel. A nyílt adatok közzétételének és újrahasznosításának megértése és előmozdítása terén ugyanakkor mérsékelt az aktivitás – a kevés jó kivétel között említi a jelentés az Infotér konferenciát, ahol külön szekció foglalkozik az adatpolitikával, kormányzati és civil résztvevőket egyaránt bevonva. Szintén jó példaként említi a magyar adatlap az országos és regionális közlekedési társaságok menetrendjeinek nyilvános közzétételét (némely esetben gépi olvasásra olvasható módon), ami a környezetbarát közlekedés segítése mellett lehetővé teszi külső szereplők rácsatlakozását is, új termékek, szolgáltatások, applikációk kifejlesztésével a jobb közlekedés-tervezés érdekében.

A jelentés testre szabott ajánlásokat is megfogalmaz, minden említett csoport érettségének és jellemzőinek figyelembevételével. Fontos elemként emeli ki általánosságban az adatgondnokság intézményének megteremtését, valamint tréningek és útmutatók biztosítását a közszolgálatban dolgozók részére országos, regionális és helyi szinteken. Az érettség alapján elkülönített csoportok eredményeinek közelítésében pedig kulcsszerepe kell, hogy legyen az egyes országok közötti együttműködésnek, a tudás és a tapasztalatok megosztásának, az adatgazdálkodásban rejlő lehetőségek legjobb kiaknázására.”

Forrás:
The Open Data Maturity Report 2019 is out now!; European Data Portal; 2019. december 11.
A jelentés PDF-ben
Measuring open data maturity; European Data Portal; 5. kiadás; 2019 (PDF)
(„The purpose of this document is to present an overview of the yearly open data maturity assessment adopted by the European Data Portal (EDP).”)
Open Data in Europe; Interaktív eredménytábla (dashboard) az egyes országok szerint, több évre visszamenőleg

Az európai zöld megállapodás: Kérdések és válaszok

„Miért van szükség európai zöld megállapodásra?

A Bizottság célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. E cél elérése érdekében azonnali fellépésre van szükség. Az európai zöld megállapodás javítani fogja az emberek egészségét és életminőségét, védi természetünket és vadon élő állatainkat, és egészséges bolygót biztosít a következő nemzedékek számára. Új növekedési stratégiát határoz meg egyes, a legfontosabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai problémák közé tartozó kérdések kezelése révén. A környezetre vonatkozó távlati vízió elfogadásával az iparágak és a vállalkozások nagyobb szabályozási bizonyosság mellett kezdhetik meg a korszerűsítést és a környezeti hatások csökkentését célzó jelentős beruházásaikat. Az első ízben az EU-ban kifejlesztett innovációk és megoldások a nemzetközi üzleti siker kulcsai lesznek. Egy ilyen átalakulás ellenállóbbá teszi az Unió gazdaságát a jövőbeli környezeti és éghajlati kockázatokkal szemben.

Mi az európai zöld megállapodás?

A zöld megállapodás ismerteti azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a Bizottság a következő években fokozatosan terjeszt majd elő. Ezek közül a következőket 2020 elején teszi közzé a Bizottság:

  • Javaslat egy méltányos átállási mechanizmus kialakítására. A következő többéves pénzügyi keret részeként a mechanizmus keretében Méltányos Átállási Alap jön létre.
  • Javaslat egy éghajlat-politikai jogszabály elfogadására, azaz a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi cél „törvénybe iktatására”, amelynek nyomán az EU visszafordíthatatlanul rálép a klímasemlegesség felé vezető útra.
  • Közlemény arról, hogy a Bizottság szerint mit kell tennie az Uniónak a biodiverzitás védelme és előmozdítása érdekében mind az EU-n belül, mind a nemzetközi színtéren. A dokumentum egyúttal a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény részes feleinek 2020 novemberében, Kunmingban (Kína) sorra kerülő fontos nemzetközi konferenciájára való felkészülést is szolgálja.
  • Cselekvési terv a körforgásos gazdaság kiterjesztésének előmozdítására és a fenntartható termékek részarányának növelésére. A terv az iparpolitikai stratégiát kíséri majd.

A zöld megállapodásról szóló közlemény nyomán részletes elemzések kezdődnek, amelyek megalapozzák majd a gazdasági ágazatok legtöbbjét érintő, később előterjesztendő kezdeményezéseket. A Bizottság fokozatosan nyújtja majd be ezeket, melyek közül többet – a köztük lévő szoros összefüggések miatt – együtt kell kidolgozni és előterjeszteni. A legfontosabbak az alábbiak:

  • Javaslat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését érintő 2030-as uniós klímacél megemelésére az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleinek 2020. novemberi konferenciája előtt.
  • Javaslatok az EU energiaágazatára és ipari létesítményeire vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer szükség esetén történő felülvizsgálatára, annak a közúti közlekedésre, a hajókra és az épületekre történő esetleges kiterjesztésére, valamint a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokra vonatkozó tagállami célkitűzések felülvizsgálatára.
  • A tiszta és intelligens mobilitás stratégiája, amelynek keretében egy sor olyan intézkedést fog a Bizottság előterjeszteni, amelyek célja a szárazföldi, vízi és légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése lesz. Ezek között a tisztább üzemanyagokra, az elektromos töltési infrastruktúrára, az adózásra, az úthasználati díjakra és a vasúti árufuvarozás ösztönzésére vonatkozó intézkedések szerepelnek majd. A stratégia a tervek szerint 2020 második felében készül el.
  • A vegyi anyagok kezelésére vonatkozó stratégia 2020 második felében kerül előterjesztésre. Ez – a levegő- és vízszennyezéssel kapcsolatos egyéb kezdeményezésekkel együtt – hozzá fog járulni a von der Leyen elnök politikai iránymutatásaiban szereplő szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósításához.
  • „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia az élelmiszer-termelési és -elosztási rendszer fenntarthatóságának javítását célozza. 2020 elején a Bizottság közleménye indít majd széles körű konzultációt, amelyet a későbbiekben konkrét intézkedések követnek.
  • A gazdaság környezetbarátabbá tételére irányuló fenntartható köz- és magánberuházások mozgósítását célzó stratégiák és intézkedések.

Mely gazdasági ágazatokat érinti az európai zöld megállapodás?

A folyamatba a gazdaság valamennyi ágazata be fog kapcsolódni. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős részéért néhány ágazat – így a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és az energiatermelés – felelős. Más ágazatok, mint például a pénzügyi ágazat, abban fognak szerepet játszani, hogy a magántőkét fenntarthatóbb beruházások felé irányítsák.

Hogyan történik majd az európai zöld megállapodás finanszírozása?

Az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez jelentős további beruházásokra lesz szükség. A Bizottság becslései szerint a 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez évente további 260 milliárd eurós beruházásra lesz szükség, ami a 2018. évi GDP mintegy 1,5%-ának felel meg (1). Mind az állami, mind a magánszektornak sok éven keresztül fenn kell tartania a beruházások ezen szintjét.

A Bizottság a finanszírozási hiány megszüntetésének elősegítése érdekében 2020 elején fogja előterjeszteni a Fenntartható Európa beruházási tervet. A terv a fenntartható beruházások támogatására szolgáló célzott finanszírozást a jobb szabályozási keretre irányuló javaslatokkal ötvözi majd. A fenntartható projektek portfóliójának kiépítéséhez ugyanakkor elengedhetetlen lesz a projektgazdák támogatása technikai segítségnyújtás és tanácsadási szolgáltatások révén. Az uniós költségvetés (és azon kötelezettségvállalása, hogy 25%-ot fordít az éghajlat-politikára) és az Európai Beruházási Bank tevékenységei a nemzeti finanszírozási forrásokkal együtt fogják támogatni a Fenntartható Európa beruházási tervet.

A magánszektor is ösztönzést kap majd a zöld átállás finanszírozásához. Hosszú távú jelzésekre van szükség ahhoz, hogy a pénz- és tőkeáramlásokat a zöld beruházások felé irányítsuk. A Bizottság 2020 harmadik negyedévében zöld finanszírozási stratégiát terjeszt elő, amely a fenntartható magánfinanszírozás előmozdítását és mozgósítását célzó intézkedésekre összpontosít.

Mikor fogják előterjeszteni a zöld megállapodásról szóló közleményben foglalt konkrét szakpolitikai intézkedéseket?

Az európai zöld megállapodásról szóló közleményhez csatolt ütemterv indikatív ütemezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Bizottság mikor terjeszti elő a legfontosabb kezdeményezéseket. A Bizottság első munkaprogramja több részlettel szolgál majd a 2020-ra tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. Más intézkedéseket a jelenlegi Bizottság hivatali ideje során fokozatosan dolgoznak ki, és ezek a jövőbeli programokban is szerepelnek majd.

Hogyan biztosítják majd, hogy a zöld átállás társadalmilag igazságos legyen, és senki se maradjon ki belőle?

2020 elején a Bizottság méltányos átállási mechanizmust terjeszt elő azzal a céllal, hogy a következő többéves pénzügyi keret időszakában 100 milliárd euró összegű beruházást segítsen elő az éghajlatváltozás okozta gazdasági és társadalmi kihívásoknak leginkább kitett régiókban. Ehhez különböző finanszírozási forrásokat használ és egyesít majd: az uniós költségvetést, a társfinanszírozás révén a nemzeti költségvetéseket, az EBB-t és ösztönzőkön keresztül magánforrásokat. A mechanizmus része lesz egy Méltányos Átállási Alap, amely a kohéziós politika keretében működik majd. Ez testre szabott technikai segítségnyújtással és szabályozási rugalmassággal fog kiegészülni, amely a régiók sikeres átállásához szükséges.

A mechanizmus célja a klímasemleges gazdaságra való átállás által leginkább érintett régiók támogatása. Ezek a régiók nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól vagy az intenzív szén-dioxid-kibocsátással járó folyamatoktól. A mechanizmus a polgárok védelmére, a munkavállalók átképzésére és a klímasemleges gazdasági tevékenységek kialakításának elősegítésére helyezi a hangsúlyt.

A mechanizmus kulcsfontosságú részét képezi majd az érintett tagállamokkal és régiókkal folytatott együttműködés. Átállási terveket kell kidolgozni annak biztosítása érdekében, hogy a mechanizmus a megfelelő kérdésekre összpontosítsa támogatását, és hogy a helyi közösségek teljes mértékben magukénak érezzék a folyamatot. A méltányos átálláshoz azonban nagyobb erőfeszítésre van szükség, amely szakpolitikáink és eszközeink teljes spektrumára kiterjed.

Hogyan javítja majd a zöld megállapodás polgáraink egészségét és életminőségét?

Az európai zöld megállapodás olyan konkrét intézkedéseket is tartalmaz, amelyek közvetlenül javítják a polgárok egészségét és jólétét. Ezek közül a legfontosabbak a levegő- és vízszennyezés kezelésére, valamint a veszélyes vegyi anyagok által okozott szennyezés kezelésére irányuló intézkedések. Ezek közvetlenül érintik az emberi egészséget.

A légszennyezés miatt még mindig évente több mint 400 000 ember hal a kelleténél korábban, mivel számos városi terület nem tartja be az elfogadott uniós levegőminőségi előírásokat. A vízszennyezés Európa-szerte széles körben aggodalomra ad okot, mivel a káros vegyi anyagok és a tápanyagok koncentrációja sok helyütt még mindig magas. Az EU-ban továbbá hárommillió potenciálisan szennyezett terület található, ezért a talajszennyezés továbbra is veszélyt jelent az emberi egészségre. A veszélyes vegyi anyagoknak vagy a vegyi anyagok kombinációjának való kitettség továbbra is az egyik fő oka az emberi egészséget érintő problémáknak, például a ráknak, a reproduktív betegségeknek, a légzőszervi bántalmaknak, valamint a környezetkárosodásnak (pl. a rovar- és madárpopulációk csökkenésének). Ez jelentős költségeket okoz az egészségügyi ellátáson, a szennyeződésmentesítési munkákon, az elveszett munkanapokon, az épületekben okozott károkon, valamint a mezőgazdasági terméskiesésen keresztül.

A biodiverzitás megőrzésére irányuló kezdeményezések közvetett előnyökkel is járnak majd azáltal, hogy az ökoszisztémák helyreállításán, a faültetésen és a szénben gazdag ökoszisztémák, például a tőzegmohalápok védelme révén hozzájárulnak a természet védelméhez. A mezőgazdasági üzemek szintjén a növényvédő szerek mennyiségének és kockázatainak csökkentése érdekében tett intézkedések a lakosság számára közvetlen haszonnal is járnak azáltal, hogy csökkentik a potenciálisan veszélyes vegyi anyagoknak való kitettséget. Az európai zöld megállapodás továbbá rámutat az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések fokozásának értékére. Ezek az intézkedések enyhítik az árvizek vagy aszályok okozta hatásokat, és javítják az épített és a természeti környezet minőségét, ha az intézkedéseket „zöld infrastruktúra” és természetalapú megoldások révén valósítják meg.

Hogyan biztosítja a környezet és az óceánok védelmét a zöld megállapodás?

Egészségünket és környezetünk minőségét számos veszély fenyegeti. A kockázatok nagyságrendje és a jelenlegi hatások jelentősek, és néhányuk kezeléséhez sürgős fellépésre van szükség. A legsürgetőbb kérdések közé az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az erőforrás-felhasználás, valamint a levegő-, a víz- és a vegyi szennyezés tartozik.

Az éghajlatváltozás számos környezeti hatással jár az erdőtüzektől és az óceánok elsavasodásától kezdve a gleccserek olvadásán át a biodiverzitás csökkenéséig. A nemzetközi partnerekkel közös uniós fellépés segíthet ezek korlátozásában. Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy kibocsátását 2020-ig 20%-kal, 2030-ig pedig 40%-kal csökkenti az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Az EU volt az első olyan jelentős fél, amely kötelezővé tette 2030-ig tartó időszakra szóló célkitűzéseit, és ezt az energiamegtakarításra és a megújuló energiára vonatkozó további célkitűzések, valamint olyan jogszabályok egészítették ki, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését ösztönözték. A kibocsátáscsökkentést célzó politikák intenzitásának azonban globális szinten háromszorosára kell emelkednie ahhoz, hogy teljesüljön a 2°C-os határérték, és ötszörösére, hogy az 1,5°C-os célkitűzés megvalósuljon. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) megállapította, hogy a nettó szén-dioxid-kibocsátás tartós megszüntetése és a szén-dioxidtól eltérő egyéb üvegházhatást okozó gázok okozta nettó sugárzási kényszer csökkentése több évtizedre feltartóztatná az emberi eredetű globális felmelegedést (2).

Globális felszíni átlaghőmérséklet az 1850–2018 közötti időszakban

Forrás: Ed Hawkins (2018. december 4.): Felmelegedést megjelenítő sávok (1850–2018), a WMO (World Meteorological Organization) éves globális hőmérsékleti adatkészletének felhasználásával. 2018. évi frissítés.

Tudományos bizonyítékok(3) támasztják alá, hogy a biodiverzitás és a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások gyorsan romlanak, és az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult a talajromlás és a biodiverzitás csökkenése. A Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat felsoroló vörös listája több mint 105 700 faj globális védettségi helyzetét értékelte. Ezek közül több mint 28 000 fajt fenyeget a kihalás veszélye: a kétéltűek 40%-át; az emlősök 25%-át, a tűlevelűek 34%-át, a madarak 14%-át, a cápák és ráják 30%-át, a zátonyok élővilága és a korallok 33%-át és egyes rákfélék 27%-át. Az európai zöld megállapodás keretében az EU stratégiát dolgoz ki a biodiverzitás csökkenésének megállítására az EU-ban és nemzetközi szinten egyaránt. Ez segíteni fog a biodiverzitás csökkenésének megállítására irányuló nemzetközi erőfeszítések összehangolását célzó, 2020 őszén Kunmingben (Kína) megrendezésre kerülő konferencián képviselendő uniós álláspont kialakításában.

Az európai zöld megállapodás azt is vizsgálja, hogyan lehetne kevesebb erőforrást felhasználni és kevesebb hulladékot termelni, például olyan műanyaghulladékot, amely gyakran a világ tengereibe és óceánjaiba kerül. A Bizottság a műanyagokat érintő, magasabb szintű körforgásos gazdaság Unión belüli előmozdítását célzó tervet fog előterjeszteni. Az ipari forrásokból származó szennyezés csökkentése és a túlzott mennyiségű tápanyagot tartalmazó mezőgazdasági földterületekről való elszivárgás mérséklése szintén hozzájárul a vízminőség és ezen belül a part menti régiók vízminőségének javításához.

Hogyan részesülnek a fogyasztók a zöld megállapodás előnyeiből?

A fogyasztók fenntarthatóbb termékeket vásárolhatnak, amelyek javíthatók, tartósak és újrahasznosítottak lesznek, és kevesebb energiát használnak fel. Ez hozzájárulhat a termékek egész élettartamára vetített költségek csökkenéséhez. A fogyasztók részletesebb és pontosabb tájékoztatása lehetővé teszi, hogy a vásárlók megalapozottabb döntéseket hozzanak, és ezáltal elősegíti a tisztább termékekre való átállást és az egészségesebb környezet megteremtését.

Az épületek korszerűsítésére és energiafelhasználásuk javítására irányuló egyéb intézkedések csökkenthetik az energiafogyasztást és az energiaszámlákat. Ez különösen annak az 50 millió háztartásnak jelenthet segítséget, amely nehezen tudja kigazdálkodni a fűtésszámlát.

Hogyan vehetnek részt a polgárok a zöld megállapodás céljainak megvalósításában?

A polgárok több módon is részt vehetnek a folyamatban. Először is, a Bizottság az új jogalkotási javaslatairól általában széles körű egyeztetést folytat online nyilvános konzultációk keretében. Ezeket egyre gyakrabban minden uniós nyelven közzéteszik, és a konzultációk a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” weboldalán mindenki számára hozzáférhetők. A polgárok véleménye különösen üdvözlendő. Másodszor, a polgárok kapcsolatba léphetnek nemzeti (és regionális) hatóságaikkal és európai parlamenti képviselőikkel is, akik tárgyalni fognak az új európai jogszabályok tartalmáról. Harmadszor, a Bizottság az éghajlat-politikai jogszabályra irányuló javaslattal együtt útjára indítja az „éghajlati paktumot”. Ezt úgy alakítják ki, hogy a nyilvánosság hallathassa hangját a zöld megállapodáshoz kapcsolódó új szakpolitikák kialakításában. Teret biztosít majd emellett az információk és tapasztalatok megosztására, hogy mások is tanulhassanak abból, amit a zöld megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében egyesek tettek.

Hogyan profitálhatnak a vállalkozások a zöld megállapodásból?

Az európai zöld megállapodásban vázolt átállás lehetőséget kínál a vállalkozásoknak arra, hogy korszerűsítsék működésüket és versenyképesebbé váljanak. Az iparvállalatokat a többéves pénzügyi keret beruházási és innovációs programjain belül nyújtott támogatásokon keresztül fogják ösztönözni arra, hogy új, piacvezető, környezetbarát technológiákat és fenntartható megoldásokat fejlesszenek ki. Az európai zöld megállapodás (és az azt követő intézkedések) által meghatározott stratégia kiszámíthatóságot és olyan szabályozási keretet biztosít az ipari vállalkozások számára, amely új beruházásokat szabadít fel, megakadályozza meg nem térülő eszközöket létrejöttét, és ösztönzi az innovációt. A fenntarthatósági szempontú magánfinanszírozás mozgósítására irányuló bizottsági intézkedések az ipar beruházási igényeinek kiszolgálását is segíteni fogják. Emellett a körforgásos gazdaságra való átállás kiterjesztése és a másodlagos nyersanyagok piacának növelése várhatóan csökkenteni fogja az ipar kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függését.

Hogyan fogják biztosítani, hogy az európai vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba?

Az EU már ma is rendelkezik olyan szabályokkal, amelyek megakadályozzák a „kibocsátásáthelyezést”, azaz egyes gazdasági tevékenységeknek és azok kibocsátásának az EU-ból kevésbé ambiciózus klímapolitikát folytató országokba/régiókba történő áthelyezését. Ezek a szabályok a kibocsátáskereskedelmi rendszer részeként működnek, és ingyenes kibocsátási egységeket biztosítanak a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett iparágak számára. Emellett a zöld megállapodás keretében a Bizottság bejelentette, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli ingyenes kiosztás alternatívájaként meg fogja vizsgálni az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus bevezetésének lehetőségét. Az EU továbbra is hangsúlyozni fogja a fenntarthatóság szükségességét szabadkereskedelmi megállapodásaiban, és a közelmúltban tisztviselőt nevezett ki, akinek feladata annak értékelése lesz, hogy az Unió nemzetközi partnerei betartják-e ezeket a rendelkezéseket.

Képes lesz-e az EU arra, hogy világszerte megállítsa a környezetkárosodást?

Az Unió számos, környezetvédelmi kérdések egész sorával foglalkozó nemzetközi egyezmény részes fele. E jogi kereteken belül a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés révén előrelépés tapasztalható az elfogadható megoldások kialakítása felé vezető úton. A folyamat az együttműködésre és a bizalomra épül. Az EU aktívan részt vesz a zöld diplomáciában bilaterális szinten és az olyan nemzetközi fórumokon egyaránt, mint a G7 és a G20, valamint átfogó külpolitikája keretében támogatja a harmadik országok fenntartható fejlődését.

Elég ambiciózus-e a zöld megállapodás ahhoz, hogy megállítsa és visszafordítsa az éghajlatváltozást?

Az európai zöld megállapodás az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós célkitűzések jelentős növelését szorgalmazza. Ez összhangban áll azokkal a tudományos megállapításokkal, amelyek szerint a Föld átlagos felszíni hőmérséklet-emelkedését 1,5°C alatt kell tartani. Önmagában azonban az EU nem tudja visszafordítani az éghajlatváltozás megfigyelt hatásait. Ezért rendkívül fontos a harmadik országokkal való együttműködés. Emellett az EU tanúbizonyságot tehet felelősségtudatáról és elkötelezettségéről, és igyekezhet másokat is meggyőzni arról, hogy fokozzák erőfeszítéseiket.

Mit tesz a Bizottság a saját szénlábnyomának csökkentése érdekében?

Környezeti hatásának csökkentése és a példamutatás érdekében a Bizottság 2005 óta része a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszernek (EMAS). A rendszer jelenleg a Bizottság nyolc fő európai székhelyére terjed ki(4), amelyek hét tagállamban találhatók. Ez körülbelül 35 000 főt és 1,6 millió négyzetmétert érint.

Brüsszelben – amelyre vonatkozóan a Bizottság hosszú távú, ellenőrzött adatokkal rendelkezik – az egy főre jutó eredmények a következő változásokat mutatják 2005 és 2018 között:

  • az épületek energiafogyasztása 65%-kal csökkent, ami 110 millió eurót meghaladó halmozott megtakarítást jelent;
  • az épületek szén-dioxid-kibocsátása 87%-kal csökkent;
  • a járműflotta kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása 53%-kal csökkent (a gyártói adatok alapján);
  • a vízfelhasználás 61%-kal csökkent;
  • a papírfelhasználás 71%-kal csökkent;
  • a nem veszélyes hulladék mennyisége 28%-kal csökkent.

A Bizottság EMAS irányítóbizottsága 2019-ben globális cselekvési tervet fogadott el, amely 227 folyamatban lévő vagy új intézkedést tartalmaz többek között az erőforrás-felhasználás (energia, víz, papír), a szén-dioxid-kibocsátás, a hulladék és a biodiverzitás területén.

E remek teljesítmény ellenére a Bizottság továbbra is arra törekszik, hogy csökkentse környezeti hatását, és jó példával járjon elöl. Így 2020-ban átfogó cselekvési tervet fog előterjeszteni a zöld megállapodásban ismertetett elvek és ajánlások saját magára vonatkozó végrehajtására. Ebben azt tűzi ki célul, hogy 2030-ra maga is klímasemlegessé váljon.

Mit tehetnek a polgárok és a vállalkozások a szénlábnyomuk csökkentése és a fenntarthatóság megvalósítása érdekében?

A polgárok és a vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy mennyi energiát használnak fel például az épületeikben és a járműveikben. Több lehetőség kínálkozik energiahatékonyabb termékek, eszközök és járművek vásárlására vagy használatára, valamint az épületek szigetelésével az energiahatékonyság javítására. Már rendelkezésre állnak az információk a tájékozottabb döntéshozatalhoz . A potenciális energiamegtakarítás ellenére azonban sok polgár és vállalkozás nem fektet be, még akkor sem, ha ezzel pénzt takaríthat meg.

A vállalkozások környezeti teljesítményük javítása érdekében csatlakozhatnak az EMAS rendszerbe, és felhasználhatják a Bizottság által kidolgozott módszertant szervezetük környezeti lábnyomának meghatározására.

A fogyasztók és a háztartások jobban támaszkodhatnának az áruk (hűtők, fagyasztók stb.…) és a személygépkocsik energiahatékonyságáról az interneten és a boltokban rendelkezésükre álló információkra. Számos nemzeti hatóság és régió pénzügyi ösztönzőket kínál az épületek energiahatékonyságának javítására, illetve erőfeszítéseket tesz a hatékonyabb termékek és járművek népszerűsítésére.”

Forrás:
Az európai zöld megállapodás: Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; QANDA/19/6690; 2019. december 11.
A dokumentum PDF-ben
Lábjegyzetek:
(1) Ezek konzervatív becslések, mivel nem veszik figyelembe például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz vagy más környezeti kihívásokhoz, például a biodiverzitáshoz kapcsolódó beruházási igényeket. Emellett nem foglalják magukban az átállás társadalmi költségeinek kezeléséhez szükséges közberuházásokat sem.
(2) Lásd az 1,5°C-os globális felmelegedés hatásairól szóló IPPC-különjelentés (Összefoglaló a politikai döntéshozók számára) A.2.2. pontját.
(3) IPBES. 2019. A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform biodiverzitásról és ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló globális értékelő jelentésének összefoglalója a politikai döntéshozók számára. S. Díaz, et al.
(4) Brüsszel (Belgium), Luxembourg (Luxemburg), Közös Kutatóközpont – Ispra (Olaszország), Közös Kutatóközpont – Geel (Belgium), Közös Kutatóközpont – Karlsruhe (Németország), Közös Kutatóközpont – Petten (Hollandia), Közös Kutatóközpont – Sevilla (Spanyolország) és az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság – Grange (Írország).

Közigazgatás, politika

Debrecenben a tízmilliárdos városi tőkealapról szavaznak

„Az önkormányzat két tagot jelöl abba a háromfős bizottságba, amelyik javaslatot tesz a támogatandó projektekre.

Lényegében elkezdheti működését a Debrecen Városi Tőkealap egy négyoldalú együttműködési megállapodással, melyhez a debreceni közgyűlésnek meg kell adnia a felhatalmazást az önkormányzat számára.

Októberben írtunk már arról, hogy az MFB Csoporthoz tartozó MFB Invest Zrt. az önkormányzattal és a város gazdaságfejlesztő cégével (EDC Kft.) együttműködve, 10 milliárd forintos keretösszeggel, 12 év futamidővel, 7 éves befektetési periódussal tőkealapott hozott létre döntően debreceni, hajdú-bihari kis- és középvállalatok erősítésére (az átlagos befektetési méret 200 millió és 1 milliárd forint között alakulna).

Az idén októberben nyilvántartásba vett tőkealapot az MFB cége, a Logos-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli (vezérigazgató: Várady Zoltán Zsolt). A tőkealap a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások országhatáron belül megvalósított projektjeinek finanszírozásában vállalna szerepet iparági korlátozás nélkül.

A helyi vállalkozók olyan ígéretes beruházásokhoz kaphatnak tőkejuttatást – szerepel az előterjesztésben – , melyekből közvetve vagy közvetlenül Debrecen városa is profitál (foghíjtelki fejlesztések, tömbrehabilitációk, energiatakarékos berendezések üzembe működtetése stb.). A források beruházásra, technológiai és termékfejlesztésre, kutatásra, a gyártás és értékesítés mennyiségének növelésére, piaci terjeszkedésre, marketingre, forgótőke-finanszírozásra egyaránt használhatók. A tőkejuttatás célja lehet tőkeemelés meglévő vállalkozásban vagy akár közös vállalkozás alapítása is.

A Debrecen Városi Tőkealap befektetési döntéseit a Logos-Ventures vezérigazgatója hozza meg egy háromtagú testület, az úgynevezett befektetési bizottság javaslatát követően. E bizottság tagjait 2 éves időtartamra az alapkezelő nevezi ki; két tagját a debreceni önkormányzat, egyet az MFB jelölése alapján (az újrajelölés megengedett).
Az előterjesztés szerint az önkormányzat elsőként Szobonya Pétert (az EDC volt gazdaságfejlesztési csoportvezetőjét, aki jelenleg a Debreceni Nemzetközi Iskola munkatársa) és Kovács Ádámot (a polgármesteri kabinetiroda vezetőjét) jelöli a testületbe.

„A bizottság munkáját és a megfelelő társaságok kiválasztását helyi szakemberek segítik, amelynek révén teljes mértékben érvényesülhet a helyi gazdasági élet szereplőinek érdeke és hely- és szakismerete” – áll az előterjesztésben, a feladatot az EDC végzi majd.

A közgyűlés csütörtökön egyebek mellett arról dönt, hogy megadja-e a felhatalmazást Papp László polgármester számára arra, hogy a vázolt cél érdekében együttműködési megállapodást kössön az MFB Invest, a Logos-Ventures és az EDC vezetőjével.”

Forrás:
Szavaznak a tízmilliárdos debreceni tőkealapról; Cívishír.hu; 2019. december 9.
A hír folytatása:

„…A debreceni közgyűlés december 12-én megadta a felhatalmazást ahhoz, hogy az önkormányzat négyoldalú együttműködési megállapodással kössön a Debrecen Városi Tőkealap beindítása érdekében. Mint arról már bővebben is írtunk, az MFB Csoporthoz tartozó MFB Invest Zrt. az önkormányzattal és a város gazdaságfejlesztő cégével (EDC Kft.) együttműködve, 10 milliárd forintos keretösszeggel, 12 év futamidővel, 7 éves befektetési periódussal tőkealapot hozott létre döntően debreceni, hajdú-bihari kis- és középvállalatok erősítésére.
…
A közgyűlés beépítette és elfogadta továbbá Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen) azon javaslatát, hogy az EDC évente számoljon el a közgyűlés tulajdonosi, illetve pénzügyi bizottsága felé a Debrecen Városi Tőkealap tevékenységéről.

Varga Zoltán (DK) kérdésére (eléggé felkészült-e az EDC egy ilyen feladatra), Papp László polgármester határozott igennel felelt. Megismételte: már a nagy multicégek idevonzása során is megfogalmazódott, hogy ezen vállalatok termelési láncába helyi cégeket is bekapcsoljanak. Akár kockázati tőke bevonásával finanszírozáshoz juttatva a debreceni és megyei kis- és középvállalati szektort. Lényegében ezt a szerepet vette magára az MFB Invest Zrt., bízva abban, hogy a város felívelő gazdasági pályája által maga is előnyös befektetésekhez jut hozzá.
…
Papp László megjegyezte, az EDC egyik fő feladata az elmúlt években is az volt, hogy „a kicsit lusta hazai kkv-szektort, amelyik magától nem feltétlenül mozdul rá a lehetőségekre”, informálják, tájékoztassák azokról. Kiemelte, a tőkealap működése során az önkormányzat az EDC-n keresztül sincs döntéshelyzetben, helyette az előkészítés folyamatára van ráhatásuk. – Az önkormányzatnak támogató, ösztönző, segítő szerepre kell törekednie ezekben az ügyekben – hangoztatta álláspontját. ”

Forrás:
Tízmilliárddal tolnák meg a kissé lusta debreceni vállalkozói szektort; Cívishír.hu; 2019. december 12.
Lásd még:

„…Az országban elsőként Debrecenben indokolttá vált egy vállalkozásfejlesztési magántőke alap, a Debrecen Városi Tőkealap elindítása. A tőkealap 10 milliárd Ft keretösszeggel, 12 év futamidővel, 7 éves befektetési periódussal indul, az átlagos befektetési méret a tervek szerint 200 millió Ft és 1 milliárd Ft között alakul. A tőkealap célja a helyi, sokrétű gazdaság azon vállalatainak és szegmenseinek megerősítése, amelyek a város gazdasági működésének gerincét, a gazdaságfejlesztés organikus alapját adják, azaz a tőkealapból helyi vállalkozások ígéretes fejlesztési, beruházási lehetőségek megvalósításához kaphatnak tőkejuttatást. A tőkealap kizárólag Magyarországon bejegyzett, döntően Debrecen és Hajdú-Bihar megyei székhelyű, növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások országhatáron belül megvalósított projektjei finanszírozásában kíván szerepet vállalni.

Az MFB 2019. szeptember 23-án létrehozta a Debrecen Városi Tőkealapot (székhelye: 1027 Budapest, Kapás utca 6-12.), mint alternatív befektetési alapot. 2019. szeptember 27-éig megtörtént a befektetési jegyek jegyzése, illetve az MNB a tőkealapot 2019. október 8-án nyilvántartásba vette. A tőkealapot az MFB 100 %-os tulajdonában álló Logos-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: alapkezelő) kezeli. A zökkenőmentes működés érdekében az MFB, az alapkezelő, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és az EDC együttműködési megállapodás keretében kívánják rögzíteni a szerződő feleknek a tőkealap működtetésével összefüggő feladatait.

A tőkealap befektetési döntéseit az alapkezelő vezérigazgatója hozza a háromtagú konzultatív testület, a Befektetési Bizottság javaslata, illetve ajánlása alapján. A bizottság megvitatja, szakmailag értékeli az elé terjesztett befektetési döntések tervét és javaslattal él az alapkezelő vezérigazgatója felé. A bizottság tagjait kétéves határozott időtartamra az alapkezelő – vezérigazgatója útján – nevezi ki: két tagját az önkormányzat, egy tagját az MFB jelölése alapján. A bizottságba az önkormányzat részéről elsőként Szobonya Pétert és dr. Kovács Ádámot jelölte a közgyűlés.

Az önkormányzat – közvetett módon – a tőkealap számára szakmai erőforrást biztosít, amely közreműködik a beérkező kérelmek előszűrésében és minősítésében. Az önkormányzat a feladatot az EDC útján látja el.

Az önkormányzat részéről az együttműködési megállapodás megkötése, illetve a Befektetési Bizottságban való részvétel nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással, a tőkealap befektetéseivel kapcsolatban felmerülő költségek a tőkealap-kezelőt és a befektetéssel érintett vállalkozásokat terhelik. …”

Forrás:
2019. decemberi közgyűlés; Debrecen.hu; 2019. december

Minden önkormányzathoz eljut az ÁSZ

„Az Állami Számvevőszék célul tűzte ki, hogy mind a 3200 települési önkormányzathoz eljusson az ellenőrzéseivel, valamint a széleskörű tanácsadó tevékenységével” – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke egy mai sajtótájékoztatón. Ennek érdekében az ÁSZ kidolgozta az úgynevezett ÖKOMER ellenőrzési módszert, amellyel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség. Az ÁSZ az új módszerrel végezte el a 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező községi önkormányzat ellenőrzését. Az ÁSZ alelnöke leszögezte, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya fenntartható és rendszerszintű beavatkozást nem igényel, egyes településeken ugyanakkor tárt fel egyedi kockázatokat az ÁSZ.

2018 áprilisában hozta nyilvánosságra a 132 nagyközségi önkormányzat, 2019. márciusában pedig a 322 városi önkormányzat ellenőrzéséről szóló jelentését – idézte fel a sajtótájékoztatón Warvasovszky Tihamér. Az ÁSZ alelnöke bejelentette: az ÁSZ 2019. december 12-én lezárta a 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező községi önkormányzat ellenőrzését és nyilvánosságra hozta az erről szóló jelentését. Az ÁSZ alelnöke emlékeztetett: „Magyarország Alaptörvénye értelmében hazánk a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.” Mint mondta: ez az alapelv az államhatalmi szervek és a végrehajtást végző állami szervek mellett a helyi önkormányzatok gazdálkodására is kiterjed, azok pedig kötelesek a mindennapi működésükben érvényesíteni ezt a szemléletet.

Az új ellenőrzési módszerrel minden önkormányzathoz eljut az ÁSZ

Warvasovszky Tihamér kiemelte: az önkormányzati adósságkonszolidáció után, illetve a 2013-tól bevezetett új feladat-finanszírozási rendszer keretein belül továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a pénzügyi egyensúly megteremtésére és hosszú távú fenntartására. Rendkívül lényeges az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok feltárása, az ezzel kapcsolatos folyamatok, trendek bemutatása – húzta alá Warvasovszky Tihamér, majd hozzátette: az ÁSZ kialakította az önkormányzatok kockázati megfigyelő rendszerét (ÖKOMER), melynek keretében folyamatosan értékeli az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát, eladósodásuk kockázatát, valamint, hogy vagyongazdálkodásuk során biztosítják-e a vagyon értékének megőrzését.

Az ÁSZ alelnöke a sajtótájékoztatón rámutatott: az új ellenőrzési módszerrel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség az önkormányzati alrendszerben, továbbá az Állami Számvevőszék településtípusonként értékelheti egyszerre nagyszámú, akár több száz önkormányzat pénzügyi- és vagyongazdálkodását. „Mindezt úgy, hogy az összegző értékelésünk mellett rá tudunk világítani az egyes, konkrét településeknél jelentkező egyedi kockázatokra” – húzta alá Warvasovszky Tihamér. A 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező községi önkormányzat ellenőrzéséről szólva az ÁSZ alelnöke kiemelte: az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya a feladatok és a feltételek lényeges változása nélkül fenntartható, rendszerszintű beavatkozást nem igényel.

Jelentés a 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező községi önkormányzatról

Az ellenőrzés részleteiről szólva Holman Magdolna, főtitkár az eseményen elmondta: az ÁSZ a Magyar Államkincstár által kezelt központi információs rendszerében szereplő adatok, a 2016. és 2017. évi önkormányzati éves beszámolók adatai alapján végezte el az ellenőrzést. Ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott, az ÁSZ új ellenőrzési módszere nem jelent többletterhelést az érintett önkormányzatoknak.

Kiemelte: az érintett 220 község állandó lakosainak száma 2017. január 1-jén mintegy 628 ezer fő volt. Az önkormányzatok bevételei 2017-ben összesen meghaladták a 140 milliárd forintot, kiadásaik pedig összesen megközelítették a 116 milliárd forintot.

Holman Magdolna megerősítette: az értékelt 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező községi önkormányzat gazdálkodása stabil, a pénzügyi egyensúly és a vagyon értékének megőrzése biztosított volt. Az önkormányzatok a vagyonnövekedés mellett pozitív és növekvő pénzügyi pozícióval rendelkeztek, az adósságkonszolidációt követően a gazdálkodásuk fenntarthatósága biztosított volt. Mint mondta: 2017-re vonatkozóan az ellenőrzés az egyes önkormányzatok szintjén is beazonosította a pénzügyi gazdálkodás, az eladósodás és a vagyongazdálkodás kockázatait. Az ÁSZ összesen 84 település – melyek területén közel 247 ezer ember él – önkormányzata felé fordult figyelemfelhívással, megjelölve abban a kockázatos területeket – foglalta össze Holman Magdolna.

A feltárt kockázatok kezelniük kell az érintett önkormányzatoknak

Az ÁSZ jelentéséből kiderül: az önkormányzatok szintjén beazonosított kockázatok súlyát figyelembe véve, 2017-ben a 90 napon túl fennálló szállítóállomány miatt 12 önkormányzat (Bogács, Csengőd, Jászdózsa, Jobbágyi, Kengyel, Mályi, Nyíracsád, Nyírkáta, Szedres, Tápiógyörgye, Táplánszentkereszt, Zákányszék) osztályzata lett elégtelen, közülük három esetben (Jászdózsa, Kengyel, Nyírkáta) fennáll az adósságrendezési eljárás megindításának veszélye is. Ezeknél a településeknél a beazonosított kockázat kezelése azonnali likviditás-menedzsmenti lépeseket tesz szükségessé, mert a kockázatok fennállása veszélyezteti az önkormányzat feladatellátását – hívta fel a figyelmet az ÁSZ főtitkára.

A beazonosított kockázatok tekintetében 43 önkormányzat kapott elégséges osztályzatot. Náluk a működési egyensúly felborult, mivel az érintett önkormányzatok többet költöttek, mint amennyi bevételük keletkezett, ezáltal veszélybe került az önkormányzati feladatok ellátásának fenntarthatósága is. Közepes, vagy annál jobb az osztályzata 165 önkormányzatnak, közülük többségben voltak azon önkormányzatok, amelyeknél pénzügyi egyensúlyt veszélyeztető lényeges kockázatot nem tárt fel az ÁSZ ellenőrzése. Az egyedi kockázatok miatt figyelemfelhívó levéllel érintett önkormányzatoknak – figyelemmel a 2018-2019-ben bekövetkezett változásokra – a kockázatokat a 2019. év tekintetében értékelni kell, és az értékelés alapján kell megtenniük a szükséges lépéseket – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára.

A 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező községi önkormányzat ellenőrzéséről készült jelentés teljes terjedelemben itt érhető el.”

Forrás:
Minden önkormányzathoz eljut az ÁSZ; Horváth Bálint; Állami Számvevőszék; 2019. december 12.

Az Európai Zöld Megállapodás – az Európai Bizottság közleménye

„A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az európai zöld megállapodás

1.Bevezetés – egy sürgető kihívás egyedülálló lehetőséggé alakítása

Ez a közlemény európai zöld megállapodást vázol fel az Európai Unió (EU) és polgárai számára. A Bizottság e közleménnyel megerősíti elkötelezettségét az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, amely e generáció meghatározó feladata. A légkör felmelegedőben van, az éghajlat változása évről évre érzékelhető. A Föld nyolcmillió fajából egymilliót kihalás fenyeget. Az erdőket és az óceánokat szennyezés pusztítja 1 .

Az európai zöld megállapodás ezekre a kihívásokra ad választ. Új növekedési stratégiaként az EU-t olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő.

Célja továbbá az EU természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ugyanakkor az átállásnak méltányosnak és inkluzívnak kell lennie. Az embereket kell előtérbe helyeznie, és figyelmet kell fordítania azokra a régiókra, iparágakra és munkavállalókra, amelyek számára a legnagyobb kihívásokat fogja hordozni. Mivel az átállás jelentős változásokat hoz majd magával, a szakpolitikai lépések eredményességéhez és elfogadottságához szükség lesz a nyilvánosság aktív részvételére és bizalmára. Az uniós intézmények és a tanácsadó szervek hathatós közreműködésével új szövetségben kell egyesítenünk a polgárokat a maguk sokszínűségben a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, valamint a civil társadalom és az ipar szereplőivel.

Az EU egységes közösségként képes arra, hogy átalakítsa, és ezáltal fenntarthatóbb pályára állítsa gazdaságát és társadalmát. Ebben előnyére válik, hogy globális vezető szerepet tölt be az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések, a fogyasztóvédelem és a munkavállalói jogok terén. A szennyezőanyag-kibocsátás további csökkentése ugyanakkor kihívást jelent. A közberuházások növelése mellett fokozott erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a magántőkét is az éghajlat- és környezetvédelmi fellépések felé tereljük, és megakadályozzuk a fenntarthatatlan gyakorlatok rögzülését. Az EU-nak élen kell járnia a fenntartható megoldásokat támogató koherens pénzügyi rendszer kialakítására irányuló nemzetközi erőfeszítések összehangolásában. E kezdeti beruházások arra is lehetőséget kínálnak, hogy Európát szilárdan a fenntartható és inkluzív növekedés új pályájára állítsuk. Az európai zöld megállapodás valamennyi ágazatban fel fogja gyorsítani és támogatni fogja a szükséges átállást.

A zöld megállapodás környezetvédelmi törekvéseit Európa nem tudja egyedül megvalósítani. Az éghajlat változása és a biológiai sokféleség csökkenése globális okokra vezethető vissza, nemzeti határok nem korlátozzák. Az EU a befolyása, a szakértelme és a pénzügyi erőforrásai révén ösztönözheti szomszédjait és partnereit arra, hogy tartsanak vele a fenntartható úton. Az EU a jövőben is a nemzetközi erőfeszítések élén fog állni, és szövetségre kíván lépni mindazokkal, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Tudatában van ugyanakkor annak, hogy ellátásbiztonságát és versenyképességét akkor is meg kell őriznie, ha mások nem hajlandók cselekedni.

Ez a közlemény az európai zöld megállapodás megvalósításához szükséges fő szakpolitikák és intézkedések kezdeti ütemtervét mutatja be. A szükségletek alakulásától és a szakpolitikai válaszok megfogalmazásától függően aktualizálásra fog kerülni. Az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez minden uniós fellépésnek és szakpolitikának hozzá kell járulnia. A kihívások összetettek és egymásba fonódnak. A rájuk adott szakpolitikai válasznak ezért határozottnak és átfogónak kell lennie, továbbá törekednie kell az egészség, az életminőség, a reziliencia és a versenyképesség terén elérhető előnyök maximalizálására. A lehetséges szinergiák szakpolitikákon átívelő kihasználásához intenzív koordinációra lesz szükség 2 .

A zöld megállapodás szerves részét képezi a jelenlegi Bizottság azon stratégiájának, amely az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének és a fenntartható fejlődési céloknak 3 , valamint a von der Leyen elnök politikai iránymutatásaiban 4 bejelentett egyéb prioritásoknak a megvalósítására irányul. A Bizottság a zöld megállapodás keretében új hangsúlyt fog adni a makrogazdasági koordináció európai szemeszterének, hogy az figyelembe vegye az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljait: a gazdaságpolitika középpontjába a fenntarthatóságot és a polgárok jólétét, az uniós szakpolitikai döntéshozatal és fellépés középpontjába pedig a fenntartható fejlődési célokat fogja helyezni.

Az alábbi ábra a zöld megállapodás különböző elemeit szemlélteti.

1. ábra: Európai zöld megállapodás (A képre kattintva lehet az eredeti nagyságában nézni.)

2.Az uniós gazdaság átalakítása a fenntartható jövőért

2.1.Jelentős átalakulást hozó szakpolitikák kidolgozása

Az európai zöld megállapodás céljainak megvalósítása érdekében újra kell gondolni a tiszta energiaellátásra irányuló szakpolitikákat a gazdaság, az ipar, a termelés és a fogyasztás, a nagyléptékű infrastruktúra, a közlekedés, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, az építőipar, az adópolitika és a szociális ellátások terén. E célok eléréséhez mindenképpen rá kell világítanunk a természetes ökoszisztémák védelmének és helyreállításának, az erőforrások fenntartható felhasználásának és az emberi egészség javításának fontosságára. Az átalakító hatású változások e területeken a leginkább szükségesek és potenciálisan a leghasznosabbak az EU gazdasága, társadalma és természeti környezete számára. Az EU-nak elő kell mozdítania a szükséges digitális transzformációt, és be kell ruháznia annak eszközeibe, mivel ezek a változások nélkülözhetetlen katalizátorai.

A szóban forgó cselekvési területek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és kölcsönösen erősítik egymást, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések között adott esetben kompromisszumokra lesz szükség. A zöld megállapodás következetesen alkalmazni fogja az összes szakpolitikai ösztönzőt: a szabályozást és a szabványosítást, a beruházást és az innovációt, a nemzeti reformokat, a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet és a nemzetközi együttműködést. A szociális jogok európai pillére a fellépésekhez nyújtott útmutatással biztosítani fogja, hogy senki ne maradjon ki.

Az új intézkedések önmagukban nem lesznek elegendőek az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. A Bizottság az új kezdeményezések elindítása mellett a tagállamokkal együttműködve fokozni fogja az EU erőfeszítéseit annak érdekében, hogy betartassák, illetve eredményesen végrehajtsák a zöld megállapodás szempontjából releváns már meglévő jogszabályokat és szakpolitikákat.

2.1.1.Az EU 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlatvédelmi törekvéseinek fokozása

A Bizottság már egyértelműen felvázolta arra vonatkozó jövőképét, hogy miként valósítható meg a klímasemlegesség 2050-re 5 . Erre a jövőképre kell alapozni azt a hosszú távú stratégiát is, amelyet az EU 2020 elején terjeszt majd az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye elé. A Bizottság a hatékony és méltányos átállás feltételeinek egyértelmű meghatározása, a befektetők számára szükséges kiszámíthatóság kialakítása, valamint az átállás visszafordíthatatlanságának biztosítása érdekében 2020 márciusáig javaslatot fog előterjeszteni az első európai éghajlat-politikai jogszabályról. Ez jogszabályi erőre emeli a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó klímasemlegességi célkitűzést. Az éghajlat-politikai jogszabály azt is biztosítani fogja, hogy minden uniós szakpolitika hozzájáruljon a klímasemlegességi célkitűzés megvalósításához, és abból minden ágazat kivegye a részét.

Az EU a klímasemlegesség érdekében már megkezdte a gazdaság korszerűsítését és átalakítását. 1990 és 2018 között 23 %-kal csökkentette az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és eközben a gazdaság 61 %-kal nőtt. A jelenlegi szakpolitikákkal azonban 2050-ig csak 60 %-kal csökkenthető az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Sok még a tennivaló, kezdve azzal, hogy a következő évtizedben ambiciózusabb éghajlat-politikát kell végrehajtani.

A Bizottság 2020 nyaráig hatásvizsgálattal ellátott tervet terjeszt elő annak érdekében, hogy felelősségteljes módon legalább 50 %-ra növelje, sőt, 55 % felé közelítse az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig való, 1990-es szinthez viszonyított csökkentésére vonatkozó uniós célszámot. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás e további csökkentése érdekében a Bizottság 2021 júniusáig felülvizsgálja – és szükség esetén módosításra javasolja – az összes releváns éghajlatvédelmi szakpolitikai eszközt. A felülvizsgálat témaköre a kibocsátáskereskedelmi rendszert 6 – többek között az európai kibocsátáskereskedelem új ágazatokra való esetleges kiterjesztését –, a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok kibocsátásának csökkentésére irányuló tagállami célszámokat 7 , valamint a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról szóló rendeletet 8 foglalja magában. A Bizottság a megfelelő aktualizálás érdekében javasolni fogja az éghajlat-politikai jogszabály módosítását is.

Ezek a szakpolitikai reformok az egész gazdaságban hozzá fognak járulni a hatékony szén-dioxid-árazás biztosításához. Ez ösztönözni fog a fogyasztói és az üzleti magatartás megváltoztatására, és elősegíti a fenntartható köz- és magánberuházások növekedését. A különböző árképzési eszközöknek ki kell egészíteniük egymást, és együttesen koherens szakpolitikai keretet kell biztosítaniuk. Alapvetően fontos továbbá, hogy az adópolitika is összhangban legyen az éghajlatvédelmi célkitűzésekkel. A Bizottság javasolni fogja az energiaadó-irányelv 9 környezetvédelmi kérdésekre összpontosító felülvizsgálatát, valamint a Szerződések azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek alapján az Európai Parlament és a Tanács az egyhangúság helyett minősített többségi szavazással, rendes jogalkotási eljárás keretében fogadhat el javaslatokat e területen.

Ameddig nemzetközi partnereink közül sokan nem osztják törekvéseinket, addig fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata is – vagy azért, mert a termelést az EU-ból más, a kibocsátáscsökkentésre kevésbé törekvő országokba helyezik át, vagy azért, mert az uniós termékeket nagyobb szénlábnyomú importtermékekkel váltják ki. Ha ez bekövetkezik, a globális kibocsátás nem fog csökkenni, ami hiábavalóvá teszi az EU és iparágai által a Párizsi Megállapodás globális éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérése érdekében tett erőfeszítéseket.

Ha a világ országai még akkor is eltérő szintű törekvéseket fogalmaznak meg, amikor az EU növeli éghajlatvédelmi törekvéseit, a Bizottság a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése érdekében konkrét ágazatokat érintő javaslatot fog előterjeszteni az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról. Ez biztosítaná, hogy az importtermékek ára pontosabban tükrözze széntartalmukat. Az intézkedés kialakítása meg fog felelni a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak és az EU egyéb nemzetközi kötelezettségeinek. Az intézkedés az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátásáthelyezés kockázatát mérséklő intézkedéseinek 10 alternatívája lenne.

A Bizottság új, ambiciózusabb uniós stratégiát fog elfogadni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról. Ez alapvető fontosságú, mivel az éghajlatváltozás a mérséklésére irányuló erőfeszítések ellenére továbbra is jelentős feszültséget fog okozni Európában. Mindenképpen fokozni kell az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat, a rezilienciaépítés, a megelőzés és a felkészültség terén tett erőfeszítéseket is. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással – többek között a természeti alapú megoldásokkal – kapcsolatos munka eredményeit továbbra is érvényesíteni kell a köz- és magánberuházásokban. Fontos lesz annak biztosítása, hogy a befektetők, a biztosítók, a vállalkozások, a városok és a polgárok Unió-szerte hozzáférhessenek az adatokhoz, és olyan eszközöket dolgozhassanak ki, amelyek éghajlatváltozási szempontokkal bővítik kockázatkezelési gyakorlataikat.

2.1.2.Tiszta, megfizethető és biztonságos energiaellátás

Az energiarendszer további dekarbonizációja elengedhetetlen a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlatvédelmi célkitűzések teljesüléséhez. Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 75 %-a a gazdasági ágazatok energiatermeléséből és -felhasználásából származik. Az energiahatékonyságot prioritásként kell kezelni. Olyan energiaágazatot kell kialakítani, amely főként megújuló energiaforrásokon alapul, és amely a szén gyors kivezetésére és a gáz dekarbonizációjára törekszik. Az EU energiaellátásának ugyanakkor biztonságosnak és megfizethetőnek kell lennie a fogyasztók és a vállalkozások számára. Ehhez elengedhetetlen annak biztosítása, hogy az európai energiapiac teljes mértékben integrált, összekapcsolt és digitalizált legyen, a technológiai semlegesség tiszteletben tartása mellett.

A tagállamok 2019 végéig benyújtják felülvizsgált energia- és klímaterveiket. Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelettel 11 összhangban e terveknek ambiciózus nemzeti hozzájárulásokat kell meghatározniuk az uniós szintű célokhoz. A Bizottság értékelni fogja a tervek törekvéseit, valamint azt, hogy szükség van-e további intézkedésekre, amennyiben a törekvések szintje nem elégséges. Ez illeszkedni fog a 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvések fokozásához, amellyel összefüggésben a Bizottság – ha szükséges – 2021 júniusáig felülvizsgálja a vonatkozó energiaügyi jogszabályokat, és javaslatot tesz azok módosítására. Amikor a tagállamok 2023-ban megkezdik nemzeti energia- és klímaterveik aktualizálását, annak során figyelembe kell venniük az új éghajlatvédelmi törekvéseket. A Bizottság továbbra is biztosítani fogja minden vonatkozó jogszabályt szigorú betartatását.

A tiszta energiára való átállást a fogyasztók bevonásával és érdekében kell megvalósítani. A megújuló energiaforrások alapvető szerepet fognak játszani ebben. Elengedhetetlen lesz a tengeri szélenergia-termelésnek a tagállamok közötti regionális együttműködésen alapuló növelése. A megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és az egyéb fenntartható megoldások ágazatokon átívelő intelligens integrációja hozzá fog járulni ahhoz, hogy a dekarbonizáció a lehető legalacsonyabb költségek mellett valósuljon meg. A háztartások megújuló energiaforrások bevezetésével összefüggő többletterheit már a megújuló energiaforrások költségeinek gyors csökkenése és a támogatási politikák jobb kialakítása is enyhítette. A Bizottság 2020 közepéig intézkedéseket fog előterjeszteni az intelligens integráció elősegítése érdekében. Ezzel párhuzamosan meg fogja könnyíteni a gázágazat dekarbonizációját, többek között a dekarbonizált gázok fejlesztésének fokozott támogatásával, a versenyképes dekarbonizált gázpiac előretekintő kialakításával, valamint az energetikai metánkibocsátás kérdésének kezelésével.

Foglalkozni kell az energiaszegénység kockázatával azon háztartások esetében, amelyek nem engedhetik meg maguknak az alapvető életszínvonal biztosításához szükséges fő energiaszolgáltatásokat. Az energiaszámlák csökkentése és a környezet védelme hatékony programokkal, például az épület-korszerűsítést célzó lakossági finanszírozási programokkal biztosítható. A Bizottság 2020-ban iránymutatással fogja segíteni a tagállamokat az energiaszegénység problémájának kezelésében.

A klímasemlegességre való átálláshoz intelligens infrastruktúrára is szükség van. A határokon átnyúló és a regionális együttműködés fokozása hozzá fog járulni a tiszta és megfizethető energiára való átállás előnyeinek megvalósításához. A klímasemlegességi célkitűzéssel való összhang biztosítása érdekében felül kell vizsgálni az energetikai infrastruktúrára vonatkozó szabályozási keretet, beleértve a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendeletet 12 is. E keretnek elő kell mozdítania az olyan innovatív technológiák és infrastruktúrák bevezetését, mint az intelligens energiahálózatok, a hidrogénhálózatok vagy a szén-dioxid-leválasztás, -tárolás és -hasznosítás, valamint az energiatárolás, emellett lehetővé kell tennie az ágazati integrációt is. Néhány meglévő infrastruktúra és eszköz korszerűsítésre szorul ahhoz, hogy a célnak megfelelő és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens maradjon.

2.1.3.Az ipar mozgósítása a környezetbarát és körforgásos gazdaság érdekében

A klímasemleges és körforgásos gazdaság megvalósításához az ipar teljes körű mozgósítására van szükség. Egy ipari ágazat és az összes értéklánc átalakításához 25 év – egy generációnyi idő – szükséges. Ha célunkat 2050-ig el akarjuk érni, a következő öt évben döntéseket és intézkedéseket kell hoznunk.

1970 és 2017 között az éves globális nyersanyag-kitermelés megháromszorozódott, és azóta is nő 13 , ami jelentős globális kockázatot jelent. A teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 50 %-ban, a biológiai sokféleség csökkenése és a vízhiány pedig több mint 90 %-ban az erőforrások kitermelésére, illetve az anyagok, tüzelőanyagok és élelmiszerek feldolgozására vezethető vissza. Az EU ipara megkezdte az átállást, de még mindig az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 20 %-áért felelős. Továbbra is túl „lineáris”, és túlságosan függ a kitermelt, forgalmazott és áruvá feldolgozott, végül hulladékká vagy kibocsátássá váló új anyagok forgalmától. Felhasznált anyagainak csupán 12 %-a származik újrafeldolgozásból 14 .

Az átállás lehetőséget kínál a fenntartható és munkahelyteremtéssel járó gazdasági tevékenységek bővítésére. Az alacsony kibocsátású technológiák, valamint a fenntartható termékek és szolgáltatások világpiaca jelentős lehetőségeket tartogat. A körforgásos gazdaság hasonlóképpen nagy lehetőségeket kínál új tevékenységek és munkahelyek számára. Az átalakulás azonban túl lassan zajlik, és az előrehaladás nem széles körű, és nem is egységes. Az európai zöld megállapodás támogatni és gyorsítani fogja az uniós ipar átállását az inkluzív növekedés fenntartható modelljére.

A Bizottság 2020 márciusában uniós ipari stratégiát fogad el a zöld átállás és a digitális transzformáció kettős kihívásának kezelésére. Európának ki kell aknáznia a digitális transzformációban rejlő potenciált – ez kulcsfontosságú katalizátor a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Az ipari stratégia és a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv elő fogja segíteni az EU gazdaságának korszerűsítését, és mind uniós, mind globális szinten támogatni fogja a körforgásos gazdaság kínálta lehetőségek kiaknázását Az új szakpolitikai keret egyik fő célja, hogy az EU-ban és azon túl is előmozdítsa a klímasemleges és körforgásos termékek vezető piacainak fejlődését.

Az energiaigényes iparágak – például az acélipar, a vegyipar és a cementipar – nélkülözhetetlenek az európai gazdaság számára, mivel számos kulcsfontosságú értéklánc beszállítói. Ezen ágazat dekarbonizációja és korszerűsítése elengedhetetlen. Az energiaigényes iparágakkal foglalkozó magas szintű munkacsoport által közzétett ajánlások azt mutatják, hogy az ipar elkötelezett e célkitűzések mellett 15 .

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv magában foglal majd egy „fenntartható termékpolitikát” is, amely elő fogja segíteni az összes termék közös módszertanon és elveken alapuló körforgásalapú tervezését. Prioritásként fogja kezelni az anyagfelhasználás csökkentését és az anyagok újrafeldolgozás előtti újrahasznosítását is. Ösztönözni fogja az új üzleti modelleket, és minimumkövetelményeket fog előírni a környezetkárosító termékek uniós piacokon való forgalomba hozatalának megakadályozására. Szigorítani fogja a kiterjesztett gyártói felelősséget is.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv az összes ágazat átállását szabályozni fogja, intézkedései azonban főként az olyan erőforrás-igényes ágazatokra fognak összpontosítani, mint a textilipar, az építőipar, az elektronika és a műanyagipar. A Bizottság nyomon fogja követni a 2018. évi műanyagstratégiát, amely többek között olyan intézkedésekre összpontosít, mint a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok és a – például textilek és a gumiabroncsok kopásából származó – nem szándékos műanyagkibocsátás kezelése. A Bizottság követelményeket fog kidolgozni annak biztosítására, hogy 2030-ra az uniós piacon minden csomagolóanyag gazdaságosan újrahasznosítható vagy újrafeldolgozható legyen, szabályozási keretet fog kidolgozni a biológiailag lebomló és bioalapú műanyagokra vonatkozóan, és intézkedéseket fog végrehajtani az egyszer használatos műanyagok tekintetében.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv tartalmazni fog továbbá olyan intézkedéseket, amelyek arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy kínáljanak újrahasznosítható, tartós és javítható termékeket, és tegyék lehetővé azok választását a fogyasztók számára. Elemezni fogja a „javításhoz való jog” szükségességét, és vissza fogja szorítani az eszközök tervezett elavulását, különösen az elektronikai termékek esetében. A fogyasztóvédelmi politika hozzá fog járulni ahhoz, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak, és aktív szerepet játsszanak az ökológiai átállásban. E tekintetben az áruk és szolgáltatások bérbeadásán és megosztásán alapuló új üzleti modellek is szerepet kaphatnak, amennyiben valóban fenntarthatók és megfizethetők.

A megbízható, összehasonlítható és ellenőrizhető információk szintén fontos szerepet játszanak abban, hogy a vásárlók fenntarthatóbb döntéseket hozhassanak, emellett csökkentik a „zöldrefestés” kockázatát. A „környezeti állításokat” tevő vállalatoknak alá is kell támasztaniuk azokat, mégpedig a termékek környezeti hatásainak értékelésére szolgáló szabványos módszertan alapján. A Bizottság a szabályozási és nem szabályozási erőfeszítéseinek fokozásával fel fog lépni a hamis környezeti állítások ellen. Az EU-ban értékesített termékek jellemzőire vonatkozó információk elérhetőségét a digitalizáció is javíthatja. Egy elektronikus termékútlevél például információval szolgálhatna a termék eredetéről, összetételéről, javítási és bontási lehetőségeiről, valamint életciklus végi kezeléséről. A hatóságoknak, köztük az uniós intézményeknek jó példával kell elöl járniuk, és zöld közbeszerzési eljárásokat kell folytatniuk. A Bizottság további jogszabályokat és iránymutatásokat fog előterjeszteni a zöld közbeszerzésre vonatkozóan.

A fenntartható termékpolitika jelentős mértékben csökkentheti a hulladék mennyiségét is. Ha a hulladék képződése nem előzhető meg, ki kell használni annak gazdasági értékét, és el kell kerülni vagy minimálisra kell csökkenteni a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását. Ehhez új jogszabályokra van szükség, amelyek a túlcsomagolásra és a hulladékkeletkezésre vonatkozó célszámokat és ellenintézkedéseket is tartalmaznak. Ezzel párhuzamosan létre kell hozni a másodnyersanyagok és melléktermékek szilárd és integrált egységes piacát, amelynek előnyeit az uniós vállalatok is élvezhetik. Ehhez olyan szorosabb együttműködésre van szükség az értékláncok között, mint például a Műanyagkörforgási Szövetség esetében. A Bizottság a kötelező újrafeldolgozott tartalmú másodnyersanyagok (például a csomagolóanyagok, a járművek, az építőanyagok és az akkumulátorok) piacának fellendítése céljából mérlegelni fogja jogi követelmények előírását. A Bizottság továbbá a lakossági hulladékgazdálkodás egyszerűsítése és a vállalkozások tisztább másodnyersanyagokkal való ellátása érdekében javaslatot fog tenni egy uniós szelektív hulladékgyűjtési modell bevezetésére. A Bizottság szerint az EU-nak fel kell hagynia az Unión kívülre irányuló hulladékexporttal, és ezért felül fogja vizsgálni a hulladékszállításra és az illegális kivitelre vonatkozó szabályokat.

Az erőforrásokhoz való hozzáférés stratégiai jelentőségű biztonsági kérdést is jelent a zöld megállapodás céljainak megvalósítására irányuló uniós törekvések szempontjából. Az átállásnak tehát előfeltétele, hogy az elsődleges és a másodlagos forrásokból származó kínálat diverzifikálása révén biztosítsuk a fenntartható nyersanyagellátást, különös tekintettel a tiszta technológiákhoz, illetve a digitális, űr- és védelmi alkalmazásokhoz szükséges kritikus nyersanyagokra.

Az EU iparának az éghajlatvédelem és az erőforráshatékonyság terén élenjáró vállalkozásokra van szüksége ahhoz, hogy 2030-ig kifejleszthesse az áttörést hozó technológiák első kereskedelmi alkalmazásait a kulcsfontosságú ipari ágazatokban. A kiemelt területek közé tartozik a tiszta hidrogén, az üzemanyagcellák és más alternatív üzemanyagok, az energiatárolás, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás. A Bizottság például támogatni fogja az áttörést hozó tiszta acéltechnológiákat, hogy 2030-ig megvalósuljon a karbonsemleges acélgyártás, és meg fogja vizsgálni, hogy a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség forrásainak egy része felhasználható-e erre a célra. Tágabb értelemben az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének innovációs alapja is segíteni fogja az ilyen nagyléptékű innovatív projektek megvalósítását.

Az iparral való együttműködés új formáinak előmozdítása és a stratégiai értékláncokba történő beruházás elengedhetetlen. A Bizottság folytatja az akkumulátorokra vonatkozó stratégiai cselekvési terv végrehajtását, és továbbra is támogatja az Európai Akkumulátorszövetséget. A Bizottság 2020-ban jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni annak érdekében, hogy minden akkumulátor gyártása biztonságos, körforgásos és fenntartható akkumulátor-értékláncban történjen, beleértve az elektromos járművek növekvő piacának ellátását is. A Bizottság támogatni fog más szövetségépítő és nagymértékben erőforrás-összevonó kezdeményezéseket is, például olyan, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek formájában, amelyeknél a célzott és határidőhöz kötött állami támogatás segítheti az új innovatív értékláncok kiépítését.

A digitális technológiák számos különböző ágazatban kulcsfontosságú katalizátorként járulnak hozzá a zöld megállapodás fenntarthatósági céljainak eléréséhez. A Bizottság meg fogja vizsgálni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az olyan digitális technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az 5G, a felhőalapú számítástechnika és a peremhálózati megoldások, valamint a dolgok internete felgyorsíthassák és maximalizálhassák az éghajlat- és környezetvédelmi szakpolitikák hatását. A digitalizáció új lehetőségeket kínál a levegő- és a vízszennyezés távellenőrzésére, illetve az energia és a természeti erőforrások felhasználásának nyomon követésére és optimalizálására is. Európának ugyanakkor olyan digitális ágazatra van szüksége, amely a fenntarthatóságot helyezi a középpontba. A Bizottság mérlegelni fogja azt is, hogy mely intézkedésekkel javíthatná az egész ágazat – a széles sávú hálózatok, az adatközpontok és az IKT-eszközök – energiahatékonyságát és körforgásos gazdasági teljesítményét. A Bizottság értékelni fogja, hogy átláthatóbbá kell-e tenni az elektronikus hírközlési szolgáltatások környezeti hatásait, szigorítani kell-e az új hálózatok kiépítésére vonatkozó szabályokat, és előnyös lenne-e az olyan áruvisszavételi rendszerek támogatása, amelyek a feleslegessé vált eszközök – mobiltelefonok, táblagépek és töltők – visszaküldésére ösztönzik az embereket.

2.1.4.Energia- és erőforrás-hatékony építés és korszerűsítés

Az épületek építése, használata és korszerűsítése jelentős mennyiségű energiát és ásványi nyersanyagot (például homokot, sódert, cementet) igényel. Az épületek felelnek az energiafogyasztás 40 %-áért. Ma az épületállomány éves korszerűsítési aránya 0,4 % és 1,2 % között mozog a tagállamokban. Az EU energiahatékonysági és éghajlatvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez ezt az arány legalább a kétszeresére kell növelni. 50 millió fogyasztónak ugyanakkor már most is anyagi nehézséget okoz otthona fűtése.

Az energiahatékonyság és a megfizethetőség kettős kihívásának kezelése érdekében az EU-nak és a tagállamoknak be kell indítaniuk a köz- és magánépületek korszerűsítési programját. A korszerűsítési arány növelése nem könnyű, a korszerűsítés azonban mérsékli az energiaköltségeket, és csökkentheti az energiaszegénységet. Fellendítheti továbbá az építőipart, és lehetőséget kínál a kkv-k és a helyi munkahelyek támogatására.

A Bizottság szigorúan be fogja tartatni az épületek energiahatékonyságára vonatkozó jogszabályokat. Ez a tagállamok hosszú távú nemzeti épület-korszerűsítési stratégiáinak 2020. évi értékelésével kezdődik 16 . A Bizottság meg fogja kezdeni annak vizsgálatát is, hogy az épületek kibocsátása bevonható-e az európai kibocsátás-kereskedelembe, az annak biztosítására irányuló átfogóbb erőfeszítések részeként, hogy a különböző energiaforrások relatív árai megfelelően ösztönözzenek az energiahatékonyságra. A Bizottság felül fogja vizsgálni továbbá az építési termékekről szóló rendeletet 17 . Ennek biztosítania kell, hogy az új és korszerűsített épületek tervezése minden szakaszban figyelembe vegye a körforgásos gazdaság szükségleteit, illetve az épületállomány fokozott digitalizációjához és éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatához kell vezetnie.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság 2020-ban együttműködést kíván kialakítani az érdekelt felekkel egy új épület-korszerűsítési kezdeményezés kidolgozása céljából. A kezdeményezés az épület-korszerűsítés akadályainak megszüntetése érdekében nyílt platformba tömöríti az épületfenntartókat és az építőipart, az építészeket és a mérnököket, valamint a helyi hatóságokat. Az InvestEU keretébe tartozó innovatív finanszírozási programokat is magában foglal majd. Ezek olyan lakásszövetkezeteket vagy energetikai szolgáltató vállalkozásokat célozhatnának – többek között energiahatékonysági szerződésekkel –, amelyek jelentős szerepet tudnának vállalni az épület-korszerűsítésben. Az egyik alapvető cél az lenne, hogy a jobb finanszírozási feltételek és a méretgazdaságosság kihasználása érdekében nagyobb blokkokba szervezzék az épület-korszerűsítési erőfeszítéseket. A Bizottság továbbá törekedni fog azon nemzeti szabályozási akadályok felszámolására, amelyek hátráltatják a bérelt és több tulajdonosú épületeken végrehajtott energiahatékonysági beruházásokat. Különös figyelmet fog fordítani a szociális lakások korszerűsítésére, ezzel segítve a rászoruló háztartásokat az energiaszámlák kifizetésében. Hangsúlyt kell fektetni az iskolák és kórházak korszerűsítésére is, hiszen az épülethatékonyság útján megtakarított pénz az oktatás és a közegészségügy támogatására fordítható.

2.1.5.A fenntartható és intelligens mobilitásra való átállás felgyorsítása

A közlekedés az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egynegyedéért felelős, és ez az arány egyre nő. A klímasemlegesség eléréséhez a közlekedésből származó kibocsátások 90 %-os csökkentésére van szükség 2050-ig. A közúti, vasúti, légi és vízi közlekedésnek egyaránt hozzá kell járulnia a csökkentéshez. A fenntartható közlekedés megvalósítása azt jelenti, hogy a felhasználókat kell előtérbe helyezni, és jelenlegi mobilitási lehetőségeiknél megfizethetőbb, hozzáférhetőbb, egészségesebb és tisztább alternatívákat kell biztosítani számukra. A Bizottság e kihívás megválaszolása és az összes kibocsátási forrás kezelése érdekében 2020-ban fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiát fog elfogadni.

Erőteljes lendületet kell adni a multimodális szállításnak. Ez növelni fogja a közlekedési rendszer hatékonyságát. Prioritásként kell kezelni, hogy a szárazföldi áruszállítás 75 %-át kitevő közúti áruforgalom jelentős része átkerüljön a vasútra és a belvízi utakra. Ehhez a vasutak és a belvízi utak jobb kezelésére és kapacitásuk növelésére van szükség – a vonatkozó intézkedésekre a Bizottság 2021-ig javaslatot fog tenni. A Bizottság mérlegelni fogja továbbá annak lehetőségét, hogy korábbi javaslatát visszavonva új javaslatot terjesszen elő a kombinált árufuvarozásról szóló irányelv 18 felülvizsgálatára annak érdekében, hogy az irányelv hatékony eszközévé váljon a vasúti és a vízi szállítást – és így a rövid távú tengeri fuvarozást – magában foglaló multimodális árufuvarozási műveletek támogatásának. A légi közlekedés területén újra kell kezdeni a valóban egységes európai égboltra vonatkozó bizottsági javaslat elfogadására irányuló munkát, mivel ez hozzá fog járulni a légi közlekedésből származó kibocsátások jelentős csökkentéséhez.

Az automatizált és összekapcsolt multimodális mobilitás egyre nagyobb szerepet fog játszani, csakúgy, mint a digitalizáció által lehetővé tett intelligens forgalomirányítási rendszerek. Az uniós közlekedési rendszert és infrastruktúrát alkalmassá kell tenni az olyan új, fenntartható mobilitási szolgáltatások támogatására, amelyek csökkenthetik a forgalmi torlódásokat és a környezetszennyezést, különösen a városi területeken. A Bizottság a finanszírozási eszközei, például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz révén hozzájárul az intelligens forgalomirányítási rendszerek és a mobilitási szolgáltatási megoldások kifejlesztéséhez.

A közlekedés árának tükröznie kell a közlekedés környezeti és egészségi hatásait. A fosszilis tüzelőanyagok támogatását meg kell szüntetni, ezért a Bizottság az energiaadó-irányelv felülvizsgálatával összefüggésben alaposan meg fogja vizsgálni a jelenlegi – többek között a légi és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagokra vonatkozó – adómentességeket, valamint a joghézagok bezárására kínálkozó legjobb lehetőségeket. Ehhez hasonlóan a Bizottság javasolni fogja az európai kibocsátáskereskedelemnek a tengeri ágazatra való kiterjesztését, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a légitársaságok számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek csökkentését. Ezt a globális szintű fellépésekkel is össze fogja hangolni, különösen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében. A Bizottság emellett újból politikai vita tárgyává teszi, hogy miként lehetne eredményesen úthasználati díjakat bevezetni az EU-ban. Felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy tartsák fenn az euromatrica-irányelvre vonatkozó eredeti bizottsági javaslat 19 magas szintű ambícióját, de készen áll arra, hogy szükség esetén visszavonja azt, és alternatív intézkedéseket javasoljon.

Ezzel párhuzamosan az EU-nak fokoznia kell a fenntartható alternatív közlekedési üzemanyagok gyártását és forgalmazását. 2025-re mintegy 1 millió nyilvános elektromos és egyéb töltőállomásra lesz szükség az európai közutakon várható közlekedő 13 millió kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműhöz. A Bizottság támogatni fogja a nyilvános elektromos és egyéb töltőállomások kiépítését ott, ahol tartós ellátási hiányosságok mutatkoznak, különösen a távolsági utazások és a kevésbé sűrűn lakott területek esetében, és a lehető leghamarabb új finanszírozási felhívást tesz közzé ennek támogatására. Ezekre a lépésekre a nemzeti szinten hozott intézkedések kiegészítéseként kerül majd sor A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy milyen jogalkotási lehetőségei vannak a különböző közlekedési eszközökben alkalmazott fenntartható alternatív üzemanyagok gyártásának és forgalmazásának fellendítésére. A Bizottság felül fogja vizsgálni továbbá az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló irányelvet 20 és a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló rendeletet is, hogy felgyorsítsa a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek és hajók terjedését.

A közlekedési szennyezést drasztikusan vissza kell szorítani, különösen a városokban. Összefüggő intézkedésekkel kezelni kell a kibocsátás és a városi torlódások problémáját, és javítani kell a tömegközlekedést. A Bizottság szigorítani fogja a belső égésű motorral felszerelt gépjárművek légszennyezőanyag-kibocsátására vonatkozó előírásokat. A Bizottság azt is javasolni fogja, hogy 2021 júniusáig vizsgálják felül a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló jogszabályokat, hogy ezáltal 2025-től megnyíljon az út a kibocsátásmentes mobilitás felé. Ezzel párhuzamosan mérlegelni fogja az európai kibocsátás-kereskedelem közúti közlekedésre való alkalmazását, a járművekre vonatkozó jelenlegi és jövőbeli szén-dioxid-kibocsátási előírásokat kiegészítve. Intézkedéseket fog hozni a tengeri közlekedéssel kapcsolatban is, többek között szabályozni fogja a legszennyezőbb hajók uniós kikötőkbe való bejutását és a part menti villamos energia használatára fogja kötelezni a kikötött hajókat. Ehhez hasonlóan a repülőgépekhez és a repülőtéri műveletekhez kötődő szennyezőanyag-kibocsátás kezelésével a repülőterek közelében is javítani kell a levegőminőséget.

2.1.6. A termelőtől a fogyasztóig: méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer kialakítása

Az európai élelmiszerek híresek arról, hogy biztonságosak, táplálóak és jó minőségűek. Itt az ideje, hogy a fenntarthatóság globális standardjává váljanak. Jóllehet megkezdődött a fenntarthatóbb rendszerekre való átállás, a világ gyorsan növekvő népességének élelmezése a jelenlegi termelési szerkezet mellett továbbra is kihívást jelent. Az élelmiszertermelés még mindig levegő-, víz- és talajszennyezést eredményez, hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez és az éghajlatváltozáshoz, valamint jelentős mennyiségű természeti erőforrást használ el – miközben az élelmiszerek jelentős része hulladékként végzi. Ezzel együtt többek között a rossz minőségű étrend felelős az elhízásért és bizonyos betegségek, például a rák kialakulásáért.

Az élelmiszer-értéklánc valamennyi szereplője számára új lehetőségek nyílnak meg. Az új technológiák és a tudományos felfedezések – az emberek egyre nagyobb tudatosságával és fenntartható élelmiszerek iránti keresletével párosulva – minden érintett számára előnyösek lesznek. A Bizottság 2020 tavaszán ismerteti majd „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát, és széleskörű vitát kezdeményez az érdekelt felekkel az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszára kiterjedően, amely kikövezheti az utat egy fenntarthatóbb élelmiszer-politika kialakításához.

Az európai gazdálkodók és halászok kulcsszereplők az átállás irányításában. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia erősíti majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése terén tett erőfeszítéseiket. A közös agrárpolitika és a közös halászati politika továbbra is kulcsfontosságú eszközök lesznek az említett erőfeszítések támogatásához, miközben méltányos megélhetést biztosítanak a mezőgazdasági termelők, a halászok és családjaik számára. A Bizottság közös agrárpolitikára vonatkozó, 2021 és 2027 közötti időszakra szóló javaslatai azt irányozzák elő, hogy a közös agrárpolitika teljes költségvetésének legalább 40 %-a, valamint a Tengerügyi és Halászati Alap legalább 30 %-a éghajlat-politikai intézkedéseket finanszírozzon.

A Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együttműködve legalább a javaslatokban szereplő ambíció megvalósítását kívánja elérni. Mivel a felülvizsgált közös agrárpolitika indulása valószínűleg 2022 elejére halasztódik, a Bizottság annak biztosításán fog dolgozni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiai tervek már a kezdetektől fogva teljes mértékben tükrözzék a zöld megállapodásban és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában megfogalmazott ambíciókat. A Bizottság gondoskodni fog róla, hogy ezeket a stratégiai terveket szigorú éghajlatpolitikai és környezetvédelmi kritériumok alapján értékeljék. E terveknek olyan fenntartható gyakorlatok alkalmazásához kell vezetniük, mint például a precíziós gazdálkodás, a biogazdálkodás, az agroökológia, az agrárerdészeti rendszerek, továbbá a szigorúbb állatjóléti előírások. A megfelelésről a teljesítményre való hangsúlyáthelyezéshez az intézkedéseknek – például az ökorendszereknek – jutalmazniuk kell a gazdálkodók magasabb szintű környezet- és éghajlatpolitikai teljesítményét, ideértve a karbongazdálkodást és a szén-dioxid talajban való megkötését, valamint a jobb tápanyag-gazdálkodást a vízminőség javítása és a kibocsátások csökkentése érdekében. A Bizottság együtt fog dolgozni a tagállamokkal a fenntartható tengeri élelmiszerekben mint a kis szénlábnyomú élelmiszerek forrásaiban rejlő lehetőségek fejlesztésén.

A stratégiai tervekben magasabb ambíciószintet kell meghatározni a peszticidek használatának és kockázatának, valamint a műtrágyák és antibiotikumok használatának jelentős csökkentése érdekében. A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott párbeszédek alapján azonosítani fogja azokat az intézkedéseket, közöttük jogalkotási intézkedéseket, amelyek e csökkentések megvalósításához szükségesek. A biogazdálkodás alatt álló területeket is növelni kell Európában. Az EU-nak innovatív módszereket kell kidolgoznia a termés kártevőkkel és betegségekkel szembeni védelmére, valamint meg kell fontolnia az új, innovatív technikák potenciális alkalmazását az élelmiszerrendszer fenntarthatóságának javításában, biztosítva ugyanakkor, hogy azok biztonságosak legyenek.

„A termelőtől a fogyasztóig” stratégia hozzá fog járulni a körforgásos gazdaság megvalósításához is. A stratégia arra fog törekedni, hogy a szállítással, tárolással, csomagolással és élelmiszer-pazarlással kapcsolatos intézkedésekkel csökkentse az élelmiszer-feldolgozó és -kiskereskedelmi ágazat környezetre gyakorolt hatását. Ezek közé fognak tartozni az élelmiszercsalás elleni intézkedések, többek között az uniós szintű jogérvényesítési és vizsgálati kapacitások megerősítése, valamint az új, innovatív élelmiszer- és takarmánytermékeket – mint például az algaalapú tengeri eredetű élelmiszerek – meghatározó folyamat elindítása.

Végezetül „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia a fenntartható élelmiszerek fogyasztásának ösztönzését, valamint a mindenki számára megfizethető egészséges élelmiszerek népszerűsítését célozza. A vonatkozó uniós környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő importált élelmiszerek nem léphetnek az uniós piacra. A Bizottság olyan intézkedésekre fog javaslatot tenni, amelyek segítik a fogyasztókat az egészséges és fenntartható étrend megválasztásában és az élelmiszer-pazarlás csökkentésében. A Bizottság új módszereket keres majd a fogyasztók megfelelőbb tájékoztatására – többek között digitális eszközök segítségével – például az élelmiszerek származását, tápértékét és környezeti lábnyomát illetően. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia javaslatokat tesz majd arra vonatkozóan is, hogy miként javítható a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzete.

2.1.7.Az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megóvása és helyreállítása

Az ökoszisztémák alapvető szolgáltatásokat, vagyis élelmet, ivóvizet, tiszta levegőt és élőhelyet biztosítanak. Mérsékelik a természeti katasztrófák, a kártevők és a betegséget hatásait, és segítenek az éghajlat szabályozásában. Az EU azonban nem teljesíti a 2020-ra kitűzött legfontosabb környezetvédelmi célkitűzései némelyikét, például a Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében vállalt aicsi célokat. Az EU-nak és globális partnereinek meg kell állítaniuk a biológiai sokféleség csökkenését. A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform 2019. évi globális értékelő jelentése 21 világszerte a biológiai sokszínűség csökkenéséről számolt be, melyet elsősorban a következők okoznak: a termőföld és a tenger hasznosításában bekövetkezett változások, a természeti erőforrások közvetlen kiaknázása, valamint az éghajlatváltozás, amely a biológiai sokféleség csökkenésének harmadik legfontosabb mozgatórugója.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény feleinek 2020 októberében, a kínai Kunmingban rendezendő konferenciája lehetőséget kínál majd a világ számára arra, hogy szilárd globális keretet fogadjanak el a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására. Az EU vezető szerepének biztosítása érdekében a Bizottság 2020 márciusáig előterjeszti biodiverzitási stratégiáját, amelyet 2021-ben konkrét intézkedések követnek majd. A stratégiában körvonalazódik majd a Felek Konferenciáján az EU által képviselendő álláspont: globális célszámok a biológiai sokféleség védelme érdekében, valamint a biológiai sokféleség Unión belüli csökkenésének fő okait kezelő kötelezettségvállalások, amelyeket a biológiai sokféleség csökkenésének fő okait kezelő, mérhető célkitűzések támasztanak alá.

A biodiverzitási stratégia meghatározza majd az említett célkitűzések elérését szolgáló konkrét intézkedéseket. Ide tartozhatnak olyan számszerűsített célkitűzések is, mint például a Natura 2000 hálózatra építve a nagy biodiverzitású, védett föld- és tengeri területek kiterjesztése. A tagállamoknak meg kell erősíteniük a határokon átnyúló együttműködést annak érdekében, hogy eredményesebben tudják megóvni és helyreállítani a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket. A Bizottság meg fogja határozni azokat az intézkedéseket, többek között jogszabályokat, amelyek segíthetik a tagállamokat a sérült ökoszisztémák helyzetének javításában és jó ökológiai állapotuk helyreállításában, ideértve a szénben gazdag ökoszisztémákat is. A biodiverzitási stratégia az európai városok környezetbarátabbá tételére és a városi környezet biológiai sokféleségének növelésére is megfogalmaz majd javaslatokat. A Bizottság fontolóra veszi egy természet-helyreállítási terv felvázolását és a finanszírozás lehetséges módjait, ezekkel is segítve a tagállamokat e cél elérésében.

Valamennyi uniós szakpolitikának hozzá kell járulnia Európa természeti tőkéjének megőrzéséhez és helyreállításához 22 . A 2.1.6. szakaszban felvázolt „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia foglalkozik majd a peszticidek és a műtrágyák mezőgazdaságban való alkalmazásával. A közös halászati politika keretében folytatódik majd a halászat ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásainak csökkentését célzó munka, különös tekintettel az érzékeny területekre. A Bizottság emellett támogatni fogja a védett tengeri területek összekapcsoltságának fokozását és e területek megfelelő igazgatását.

Az éghajlatváltozás eredményeképpen egyre nagyobb nyomás nehezedik az erdei ökoszisztémákra. Javítani kell az EU erdőterületeinek minőségét és mennyiségét annak érdekében, hogy az EU klímasemlegességet valósíthasson meg és egészséges környezetet teremthessen. A fenntartható újraerdősítés és erdőtelepítés, valamint a pusztuló erdők helyreállítása növelheti a szén-dioxid elnyelését, ezzel együtt javíthatja az erdők rezilienciáját és elősegítheti a körforgásos biogazdaságot. A 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiára építve a Bizottság új uniós erdőgazdálkodási stratégiát fog kidolgozni, amely az egész erdőciklusra kiterjed, és előmozdítja az erdők által kínált számos szolgáltatást.

Az új uniós erdőgazdálkodási stratégia fő célkitűzései közé tartozik majd a hatékony erdőtelepítés, valamint az erdők megóvása és helyreállítása Európában a szén-dioxid-elnyelés növelésének elősegítése, az erdőtüzek előfordulásának és kiterjedésének csökkentése, valamint a biogazdaság ösztönzése érdekében, a biológiai sokféleségnek kedvező ökológiai elvek teljes körű tiszteletben tartása mellett. A közös agrárpolitika alá tartozó nemzeti stratégiai terveknek arra kell ösztönözniük az erdőgazdálkodókat, hogy munkájukkal megőrizzék és növeljék az erdők fenntarthatóságát. A világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépés fokozásáról szóló közleményre 23 építve a Bizottság szabályozási és egyéb intézkedéseket fog hozni az erdőirtással és erdőpusztulással nem járó importált termékek és értékláncok előnyben részesítése érdekében.

A fenntartható kék gazdaságnak központi szerepet kell majd játszania az EU termőföldjeit terhelő sokféle igénybevétel enyhítésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Egyre inkább elismerik az óceánok szerepét az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban. Az ágazat ehhez a vízi és tengeri erőforrások felhasználásának javításával, és például olyan új proteinforrások termelésének és felhasználásának előmozdításával járulhat hozzá, amelyek enyhíthetik a mezőgazdasági földterületekre nehezedő nyomást. Az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák tartós megoldásaihoz általánosságban nagyobb figyelmet kell fordítani a természetalapú megoldásokra, köztük az egészséges és ellenálló tengerekre és óceánokra. A Bizottság elemezni fogja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület óceánokról szóló különjelentésének 24 megállapításait, és a tengereket illető intézkedési javaslatokat fogalmaz majd meg. E javaslatok kitérnek majd a tengeri területek fenntarthatóbb kezelésének módszereire, nevezetesen ahhoz próbálnak segítséget nyújtani, hogy jobban kiaknázzuk a megújuló tengeri energiában rejlő, egyre növekvő lehetőségeket. A Bizottság zéró toleranciát fog alkalmazni a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szemben. Az ENSZ 2020-ban Portugáliában rendezendő óceánkonferenciája jó alkalmat biztosít majd az EU számára az óceánokkal kapcsolatos kérdésekre irányuló fellépés fontosságának hangsúlyozására.

2.1.8.Szennyezőanyag-mentességi célkitűzés a toxikus anyagoktól mentes környezetért

A toxikus anyagoktól mentes környezet kialakításához több intézkedésre van szükség a szennyezés megelőzése, eltávolítása és az eredeti állapot helyreállítása érdekében egyaránt. Európa polgárainak és ökoszisztémáinak védelme érdekében az EU-nak jobban kell nyomon követnie, jelentenie, megelőznie és orvosolnia a levegő, a vizek, a talaj és a fogyasztási cikkekből szennyezését. Ennek elérése érdekében az EU-nak és a tagállamoknak rendszerszinten össze kell hangolniuk valamennyi szakpolitikájukat és szabályozásukat. Az említett összekapcsolódó kihívások kezelése érdekében a Bizottság 2021-ben a levegőre, vízre és talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet fogad majd el.
….
2.2.A fenntarthatóság általános érvényesítése minden uniós szakpolitikában

2.2.1.Zöld finanszírozás és beruházás, valamint a méltányos átállás biztosítása

Az európai zöld megállapodásban meghatározott célok megvalósításához jelentős beruházásokra van szükség. A Bizottság becslése szerint a 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához évi 260 milliárd EUR pótlólagos beruházásra lesz szükség 27 , ami a 2018. évi GDP mintegy 1,5 %-ának felel meg 28 . Ezt a beruházási szintet tartósan fenn kell tartani. E beruházási kihívás nagyságrendje az állami és a magánszektor mozgósítását egyaránt szükségessé teszi.

A Bizottság a pótlólagos finanszírozási szükségletek fedezése érdekében Fenntartható Európa beruházási tervet fog előterjeszteni. A terv a fenntartható beruházások támogatására elkülönített finanszírozást egy olyan a szabályozási keret javítására vonatkozó javaslattal ötvözi majd, amely elősegíti a zöld beruházásokat. Ugyanakkor alapvető fontosságú, hogy beütemezzük a tervezett fenntartható projekteket. A projektgazdákat technikai segítségnyújtás és tanácsadás segíti majd a projektek meghatározásában és előkészítésében, valamint a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésben.

Az uniós költségvetésnek kulcsszerepe lesz. A Bizottság javaslata 25 %-ban határozta meg az éghajlati szempontok valamennyi uniós programban való érvényesítésére vonatkozó célszámot. Az uniós költségvetés a bevételi oldalon is hozzájárul majd az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez. A Bizottság által javasolt új bevételi források (saját források) egyike az újrafeldolgozatlan műanyag-csomagolásból származó hulladékon alapul. Második bevételi forrásként az jöhetne szóba, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árveréseiből származó bevétel 20 %-t az uniós költségvetés kapja.

Az InvestEU Alap legalább 30 %-a hozzá fog járulni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Ezenfelül a projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak vetik majd alá az éghajlattal kapcsolatos, a környezetvédelmi és a társadalmi célkitűzésekhez való hozzájárulásuk felmérése érdekében. Az InvestEU program lehetőséget teremt a tagállamoknak arra is, hogy uniós költségvetési biztosítékot vegyenek igénybe például ahhoz, hogy saját területükön és régióikban éghajlattal kapcsolatos kohéziós politikai célkitűzéseket valósítsanak meg. Az InvestEU a nemzeti fejlesztési bankokkal folytatott együttműködést is megerősíti, ami ösztönözheti az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében folytatott tevékenységük általános ökologizálását. Ezenkívül az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatának részeként a Bizottság át fogja tekinteni az innovációs és a modernizációs alap szerepét, amelyek nem kapnak finanszírozást az EU hosszú távú költségvetéséből. A cél szerepük megerősítése és hatékonyságuk fokozása lenne az innovatív és klímasemleges megoldások EU-szerte történő alkalmazása útján. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata során mérlegelés tárgya lesz a kibocsátási egységekből származó további jövedelmeknek az uniós költségvetéshez történő kiosztása is, a méltányos átállás finanszírozásának megerősítése érdekében.

A Bizottság együttműködik majd az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoporttal, a nemzeti fejlesztési bankokkal, valamint más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is. Az EBB azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2025-re megduplázza, vagyis 25 %-ról 50 %-ra emelje saját éghajlattal kapcsolatos célszámát, és ezzel Európa klímabankjává váljon.

A Fenntartható Európa beruházási terv részeként a Bizottság javaslatot tesz majd a Méltányos Átállási Alapot is magában foglaló méltányos átállási mechanizmusra, ezzel biztosítva, hogy senki ne maradjon ki. Az átállás csak akkor lehet sikeres, ha azt méltányos és inkluzív módon hajtjuk végre. Azok a leginkább veszélyeztetettek, akik a leginkább ki vannak téve az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás káros hatásainak. Ugyanakkor az átállás irányítása jelentős strukturális változásokat fog eredményezni az üzleti modellekben, a készségigényekben és a relatív árakban. Társadalmi és földrajzi körülményeiktől függően az egyes polgárokat különböző hatások fogják érni. Az egyes tagállamok, régiók és városok nem azonos induló helyzetből kezdik meg az átállást, és reagálási kapacitásaik sem azonosak. Ezek a kihívások minden szinten erőteljes szakpolitikai válaszokat tesznek szükségessé.

A méltányos átállási mechanizmus azokra a régiókra és ágazatokra összpontosít majd, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagoktól vagy szén-dioxid-kibocsátást okozó folyamatoktól való függőségül miatt a legerőteljesebben érint az átállás. A mechanizmus az uniós költségvetés és az EBB csoport finanszírozási forrásaira támaszkodva fogja mozgósítani a szükséges magán- és közforrásokat. A mechanizmus csak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes tevékenységekre való átállás előmozdításához adhat majd támogatást. Az átállásnak leginkább kiszolgáltatott polgárok és munkavállalók védelmére is törekszik majd, átképzési programokhoz, új gazdasági ágazatokban létrejövő munkahelyekhez vagy energiatakarékos lakhatáshoz való hozzáférés felkínálásával. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal és a régiókkal, hogy segítse őket saját területükre vonatkozó átállási tervek kidolgozásában.

A mechanizmus kiegészíti az uniós költségvetés jelentős hozzájárulását, amely az átálláshoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi program, továbbá egyéb alapok, például az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz keretében valósul meg.

Az átállás hosszú távú finanszírozási igényeinek kielégítése érdekében a Bizottság az érintett partnerekkel együtt – a Fenntartható Európa beruházási terv részeként – folytatni fogja a mozgósítható további források és a kapcsolódó innovatív módszerek feltárását.

A szociális szempontból méltányos átállás szükségét az uniós és nemzeti szintű politikáknak is tükrözniük kell. Ide tartoznak az olyan beruházások is, amelyek megfizethető megoldásokat kínálnak a szén-dioxid-árazási politika által érintettek számára, például a tömegközlekedés révén, valamint az energiaszegénység kezelését és az átképzés ösztönzését célzó intézkedések. Az éghajlat- és környezetvédelmi politikák méltányosságának érzékeltetéséhez koherenciára és holisztikus megközelítésre van szükség, ahogy azt a különböző közlekedési módok adóztatásáról folytatott vita is jól szemléltette. A vállalkozásokat és munkavállalóikat az aktív szociális párbeszéd segíti a változásokra való felkészülésben és azok sikeres végrehajtásában. Az európai szemeszter makrogazdasági koordinációs folyamata támogatni fogja a nemzeti szakpolitikákat ezekben a kérdésekben.

A magánszektor kulcsszereplő lesz a zöld gazdaságra való átállás finanszírozásában. Hosszú távú jelzésekre van szükség annak érdekében, hogy a pénzügyi és tőkeáramlások a zöld beruházások felé irányuljanak, és elkerüljék a meg nem térülő eszközöket. A Bizottság 2020 harmadik negyedévében előterjeszti majd megújított fenntarthatósági szempontú finanszírozási stratégiáját, amely meghatározott tevékenységekre fog koncentrálni.

Először is a stratégia megerősíti majd a fenntarthatósági szempontú beruházások alapjait. Ehhez konkrétan arra lesz szükség, hogy az Európai Parlament és a Tanács elfogadja a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek osztályozására szolgáló taxonómiát. A fenntarthatóságot még inkább be kell építeni a vállalatirányítási keretbe, mivel számos vállalkozás még mindig túlzott mértékben a rövid távú pénzügyi teljesítményre helyezi a hangsúlyt, és kevésbé koncentrál hosszú távú fejlődésére és a fenntarthatósági szempontokra. Ugyanakkor a vállalkozásoknak és a pénzügyi intézményeknek nagyobb mértékben kell majd nyilvánosságra hozniuk az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos adataikat, hogy a befektetők teljes körű tájékoztatást kaphassanak beruházásaik fenntarthatóságáról. A Bizottság ezért felül fogja vizsgálni a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet. A környezeti kockázatok és mérséklési lehetőségek megfelelő igazgatása, továbbá a kapcsolódó tranzakciós költségek csökkentése érdekében a Bizottság támogatni fogja a vállalkozásokat és más érdekelt feleket is abban, hogy a természeti tőkére vonatkozó standardizált számviteli gyakorlatokat dolgozzanak ki az EU-n belül és nemzetközi szinten egyaránt.

Másodszor több lehetőséget kell teremteni a befektetők és a vállalkozások számára azzal, hogy megkönnyítik számukra a fenntartható beruházások azonosítását és biztosítják a vonatkozó információk hitelességét. Ezt például a lakossági befektetési termékek egyértelmű címkézése és egy uniós zöldkötvény-standard kidolgozása útján lehetne megvalósítani, amely a legkényelmesebb módon könnyítené meg a fenntarthatósági szempontú beruházást.

Harmadszor kezelni kell az éghajlati és környezeti kockázatokat, és integrálni kell azokat a pénzügyi rendszerbe. Ez azt jelenteni, hogy jobban integrálni kell az ilyen kockázatokat az uniós prudenciális keretekbe, és értékelni kell a zöld eszközökre jelenleg alkalmazandó tőkekövetelmények alkalmasságát. Meg fogjuk vizsgálni azt is, hogy pénzügyi rendszerünk hogyan járulhat hozzá az éghajlati és környezeti kockázatokkal szembeni reziliencia növeléséhez, különösen azokban az esetekben, amikor természeti katasztrófák miatt bekövetkező fizikai kockázatról és kárról van szó.

2.2.2.A nemzeti költségvetések ökologizálása és megfelelő árjelzések küldése

A nemzeti költségvetések kulcsszerepet játszanak az átállásban. A környezetbarát költségvetés eszközeinek szélesebb körű alkalmazása segíteni fog abban, hogy a közberuházásokat, a fogyasztást és az adópolitikát a káros támogatásoktól a zöld prioritások felé irányítsuk. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve át fogja világítani a zöld költségvetési gyakorlatokat, és azok teljesítményét referenciamutatókhoz fogja viszonyítani. Így könnyebbé válik majd annak értékelése, hogy az éves költségvetések és a középtávú pénzügyi tervek milyen mértékben vesznek figyelembe környezeti szempontokat és kockázatokat, és a bevált módszerek is könnyebben megismerhetők lesznek. Az európai gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata a közberuházások minőségének kontextusában kitér majd a zöld közberuházásokra is. Ez adatokat szolgáltat majd az EU költségvetési irányítása javításának módszereiről folytatott vitához is. A vita eredménye alapul szolgál majd minden lehetséges jövőbeli lépéshez, többek között ahhoz is, hogy miként kezeljék a zöld beruházásokat az uniós költségvetési szabályok keretében, miközben megmaradnak az államadósság fenntarthatóságát veszélyeztető kockázatok elleni biztosítékok is.

A jól megtervezett adóreform fellendítheti a gazdasági növekedést és javíthatja az éghajlati sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességet, valamint hozzájárulhat egy méltányosabb társadalom kialakulásához és a méltányos átálláshoz. A megfelelő árképzési jelzések küldésével, valamint a termelők, felhasználók és fogyasztók fenntartható magatartásának megfelelő ösztönzésével közvetlen szerepet játszanak. Nemzeti szinten az európai zöld megállapodás megteremti majd a hátteret a széles alapokon álló adóreformokhoz, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetéséhez, az adótehernek a munkavállalók felől a szennyezés felé való áthelyezéséhez, valamint a szociális szempontok figyelembevételéhez. Szükségszerű, hogy a Bizottságnak a hozzáadottérték-adó mértékéről szóló, jelenleg a Tanács által tárgyalt javaslata gyorsan elfogadásra kerüljön, hogy a tagállamok célzottabban alkalmazhassák a héa mértékét a magasabb szintű környezetvédelmi törekvések tükrözésére, például a biogyümölcsök és -zöldségek támogatására.

Értékelés alatt állnak a releváns állami támogatási iránymutatások, többek között a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás. Az iránymutatásokat 2021-ig felül fogják vizsgálni az európai zöld megállapodás szakpolitikai célkitűzéseinek tükrözése érdekében, a klímasemlegességre való költséghatékony, 2050-ig megvalósuló átállás támogatása céljából. Az új iránymutatások megkönnyítik majd – különösen a legszennyezőbb – fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a belső piacon. A felülvizsgálat alkalmat ad arra is, hogy megszüntessük a környezetbarát termékek bevezetése előtt álló piaci akadályokat.

2.2.3.A kutatás mozgósítása és az innováció előmozdítása

Az európai zöld megállapodás céljainak megvalósítása szempontjából kritikus jelentősége van az új technológiáknak, a fenntartható megoldásoknak és a diszruptív innovációnak. A tiszta technológiák terén elért versenyelőny megtartása érdekében az EU-nak jelentősen növelnie kell az új technológiák széles körű bevezetését és demonstrációját minden ágazatban a teljes egységes piacon, hogy új innovatív értékláncok épüljenek ki. Ez a kihívás túlmutat az egyes tagállamok eszközein. Az Európai horizont – a többi uniós programmal szinergiában – elsődleges szerepet fog játszani a nemzeti köz- és magánberuházások mozgósításában. Az Európai horizont költségvetésének legalább 35 %-a olyan új éghajlat-politikai megoldásokat fog finanszírozni, amelyek fontosak a zöld megállapodás végrehajtása szempontjából.

Az Európai horizont program keretében elérhető eszközök teljes tárháza támogatni fogja a szükséges kutatási és innovációs erőfeszítéseket. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó négy küldetés segít majd nagyszabású változásokat előidézni olyan területeken, mint például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az óceánok, a városok és a talaj. A küldetések az érdekelt felek széles körét fogják majd össze, köztük régiókat és polgárokat is. Az iparral és a tagállamokkal kialakított partnerségek a közlekedéssel kapcsolatos kutatást és innovációt fogják támogatni olyan területeken, mint például az akkumulátorok, a tiszta hidrogén, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó acélgyártás, a körforgásos bioalapú ágazatok és az épített környezet. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által működtetett tudományos és innovációs társulások továbbra is ösztönzik majd az együttműködést a felsőoktatási intézmények, a kutatószervezetek, valamint az éghajlatváltozással, a fenntartható energiával, a jövő élelmiszereivel, továbbá az intelligens, környezetbarát és integrált városi közlekedéssel foglalkozó vállalkozások között. Az Európai Innovációs Tanács finanszírozást, tulajdoni részesedést és üzleti gyorsítószolgáltatásokat kínál majd a nagy potenciállal rendelkező induló vállalkozások és kkv-k részére, hogy azok a zöld megállapodást szolgáló, áttörést hozó innovációt valósíthassanak meg, amelyeket aztán gyorsan fel lehet futtatni a globális piacokon.

A konvencionális megközelítés nem lesz elegendő. A kísérletek hangsúlyozásával, valamint az ágazatokon és tudományágakon átívelő együttműködéssel az EU kutatási és innovációs menetrendje olyan rendszerszintű megközelítést fog alkalmazni, amely a zöld megállapodás céljainak eléréséhez szükséges. Az Európai horizont program a helyi közösségeket is bevonja majd a fenntarthatóbb jövő kidolgozásába olyan kezdeményezések keretében, amelyek a társadalmi húzóerő és a technológiai tolóerő ötvözésére törekednek.

Az adathalmazok elemzésén alapuló innovációhoz hozzáférhető és interoperábilis adatokra van szükség. Ezek az adatok – digitális infrastruktúrával (pl. szuperszámítógépekkel, felhővel és ultragyors hálózatokkal) és mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldásokkal kombinálva – megkönnyítik a tényalapú döntéshozatalt és bővítik a környezeti kihívások megértéséhez és kezeléséhez rendelkezésünkre álló kapacitást. A Bizottság támogatni fogja az arra irányuló erőfeszítéseket is, hogy a digitális transzformáció minden előnyét felhasználják az ökológiai átállás támogatására. Az azonnali prioritások közé fog tartozni az EU környezeti katasztrófákra vonatkozó előrejelzési és reagálási képességének jelentős javítása. Ennek érdekében a Bizottság összefogja majd az európai tudományos és ipari kiválóságot azzal a céllal, hogy kifejlesszék a Föld nagyon nagy pontosságú digitális modelljét.

2.2.4.Az oktatás és képzés mozgósítása

Az iskolák, a képzési intézmények és az egyetemek megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy tájékoztassák a diákokat, szülőket és a szélesebb értelemben vett közösséget a sikeres átálláshoz szükséges változásokról. A Bizottság európai kompetenciakeretet dolgoz majd ki, melynek segítségével fejleszthető és értékelhető lesz az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás, készségek és attitűdök. Háttéranyagokat is biztosít majd, és a tanárképzési programok uniós hálózataiban előmozdítja a bevált gyakorlatok cseréjét.

A Bizottság azon dolgozik, hogy új finanszírozási forrásokat bocsásson a tagállamok rendelkezésére az iskolák épületeinek és működésüknek fenntarthatóbbá tételéhez. Megerősítette az együttműködést az Európai Beruházási Bankkal és erősebb kapcsolatokat teremtett a strukturális alapok és az új pénzügyi eszközök között azzal a céllal, hogy 2020-ban 3 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson az iskolai infrastruktúrába.

Az ökológiai átállás előnyeinek kiaknázásához proaktív átképzésre és továbbképzésre van szükség. Az Európai Szociális Alap+-ról szóló javaslat szerint az alap fontos szerepet játszik majd abban, hogy az európai munkaerő megszerezze a hanyatló ágazatokból a növekvő ágazatokba való átálláshoz és az új folyamatokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges készségeket. A zöld gazdaságban való foglalkoztathatóság javítása érdekében frissítésre kerül a készségfejlesztési program és az ifjúsági garancia.

2.2.5.Zöld eskü: a károkozás elkerülése

Minden uniós fellépést és szakpolitikát össze kell fogni annak érdekében, hogy az EU sikeres és méltányos átállást valósíthasson meg fenntartható jövőnk érdekében. A Bizottság minőségi jogalkotási eszközei szilárd alapot biztosítanak ehhez. A hatásvizsgálatok a nyilvános konzultációk, a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások azonosítása, valamint a kkv-kat és az innovációt érő hatások elemzése révén – a zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban – hozzájárulnak ahhoz, hogy az eredményes szakpolitikai döntéseket a lehető legkevesebb költséggel hozzák meg. Az értékelések szisztematikusan felmérik a jelenlegi jogszabályok és az új prioritások közötti koherenciát is.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a rendelkezésre álló platformok 29 segítségével járuljanak hozzá a jogszabályok egyszerűsítéséhez és a problémás esetek azonosításához, ezzel is támogatva a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy azonosítsa és kiigazítsa a meglévő jogszabályok következetlenségeit. A Bizottság figyelembe fogja venni ezeket a javaslatokat az európai zöld megállapodással kapcsolatos értékelések, hatásvizsgálatok és jogalkotási javaslatok elkészítése során.

Ezenkívül a minőségi jogalkotási politika legutóbbi számbavételének eredményeire építve a Bizottság javítani fogja azokat a módszereket, amelyekkel a minőségi jogalkotási iránymutatás és annak támogató eszközei a fenntarthatósági és innovációs kérdéseket kezelik. A cél annak a biztosítása, hogy a zöld megállapodás minden egyes kezdeményezése a lehető leghatékonyabb és a legkevésbé terhes módon érje el célkitűzéseit, és hogy az összes többi uniós kezdeményezés is megfeleljen a károkozás elkerülésére vonatkozó zöld eskünek. E célból az összes jogalkotási javaslatot és felhatalmazáson alapuló jogi aktust kísérő indokolás külön szakaszt szentel majd annak a kérdésnek, hogy az egyes kezdeményezések milyen módon felelnek meg ennek az elvnek.

3.Az EU mint globális vezető
…
4.Itt az ideje közösen cselekedni: az európai éghajlati paktum

Az európai zöld megállapodás sikeréhez elengedhetetlen a nyilvánosság és az összes érdekelt fél bevonása és elkötelezettsége. A közelmúlt politikai eseményei arról tanúskodnak, hogy a gyökeres változást hozó politikák csak akkor működnek, ha a polgárokat teljes mértékben bevonják azok kialakításába. Az embereket aggasztja, hogy mi lesz a munkahelyükkel, hogyan fogják fűteni otthonaikat és miként fognak kijönni a jövedelmükből, az uniós intézményeknek pedig együtt kell működniük velük, ha azt szeretnék, hogy a zöld megállapodás sikeres legyen és tartós változást idézzen elő. A polgárok biztosítják a hajtóerőt az átálláshoz, és ennek a jövőben is így kell lennie.

A Bizottság 2020 márciusáig útjára indítja az európai éghajlati paktumot, amely három különböző módon igyekszik bevonni a polgárokat az éghajlat-politikai fellépésekbe. Egyrészt ösztönözni fogja az információmegosztást és ötleteket ad, valamint elő fogja segíteni, hogy a közvélemény megértse, milyen fenyegetésekkel és kihívásokkal kell szembenézni az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás miatt, és miként lehet küzdeni ezek ellen. Ez a Bizottság által folytatott civil párbeszédek mintájára több csatornán keresztül és számos eszköz alkalmazásával fog megvalósulni, többek között a tagállamokban tartott események alkalmával. Másrészt meg kell teremteni azokat a valódi és virtuális tereket is, ahol az emberek egyénileg és közösen is hangot adhatnak ötleteiknek, kibontakoztathatják kreativitásukat és közösen nagyratörő terveket dolgozhatnak ki. A résztvevőket arra ösztönöznék, hogy kötelezzék el magukat konkrét éghajlat-politikai célok mellett. Harmadrészt a Bizottság kapacitásépítési tevékenységet fog folytatni az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos alulról szerveződő kezdeményezések elmozdítása érdekében. Információs, útmutató és oktatási modulok segíthetik a bevált gyakorlatok cseréjét. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a zöld átállás kiemelt témája legyen az Európa jövőjéről szóló vitának.

Az éghajlati paktum építeni fog a Bizottság rendezésében Unió-szerte zajló civil párbeszédekre és civil fórumokra, valamint a szociális párbeszédért felelős bizottságok szerepére. Továbbra is tenni fog a regionális és helyi közösségek, köztük az energiaközösségek megerősítéséért. Erősödni fog a kohéziós politika városi dimenziója, és a javasolt Európai Városfejlesztési Kezdeményezés segítséget nyújt majd a városoknak ahhoz, hogy a lehető legjobban hasznosítsák a fenntartható városfejlesztési stratégiák kidolgozása terén kínálkozó lehetőségeket. A Polgármesterek Szövetsége továbbra is központi szerepet tölt be. A Bizottság e testülettel együttműködve továbbra is segíteni fogja azokat a városokat és régiókat, amelyek ambiciózus kötelezettséget kívánnak vállalni az éghajlat- és energiapolitika terén. A Polgármesterek Szövetsége továbbra is a változást előidéző bevált gyakorlatok helyi alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok megosztásának alapvető színtere lesz.

A Bizottság törekszik arra is, hogy mérsékelje az intézményként és munkáltatóként kifejtett környezeti hatását. 2020-ban átfogó cselekvési tervet terjeszt elő annak érdekében, hogy maga is teljesítse a zöld megállapodásban foglalt célkitűzéseket és 2030-ra klímasemlegessé váljon. A Bizottság felszólítja az összes többi uniós intézményt, szervet és ügynökséget, hogy működjenek együtt vele, és hozzanak hasonló ambiciózus intézkedéseket.

Az éghajlati paktum létrehozása mellett a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy az európai zöld megállapodással kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi tervezési eszközt következetesen alkalmazzák. Az említett eszközök közül a legfontosabbak a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek, valamint a közös agrárpolitika végrehajtására vonatkozóan javasolt nemzeti stratégiai tervek. A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a tervek megfeleljenek a célnak és a tagállamok hatékonyan végrehajtsák azokat, és adott esetben alkalmazni fogja a rendelkezésére álló eszközöket, például az európai szemeszter eszközét.

Az uniós alapok – köztük a vidékfejlesztési alap – elősegítik majd, hogy a vidéki térségek élni tudjanak a körforgásos gazdaságban és a biogazdaságban rejlő lehetőségekkel. A Bizottság vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú elképzelései tükrözni fogják ezt. A Bizottság emellett kiemelt figyelmet szentel majd a legkülső régióknak az európai zöld megállapodással kapcsolatos szerepére, tekintetbe véve az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottságukat, valamint különleges értékeiket: biológiai sokféleségüket és a megújuló energiaforrásaikat. A Bizottság folytatja a „Tiszta energia az EU szigetei számára” kezdeményezéssel kapcsolatos munkát, hogy az EU valamennyi szigete vonatkozásában kidolgozza a tiszta energiára való átállás felgyorsításának hosszú távú kereteit.

A Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell a szakpolitikák és a jogszabályok hatékony végrehajtásáról és eredményességéről is. A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata döntő jelentőségű lesz az egyes tagállamok helyzetének feltérképezése szempontjából. A Bizottság továbbá előterjeszt majd egy, az európai zöld megállapodást kiegészítő új környezetvédelmi cselekvési programot. Ebben szerepel majd egy olyan új nyomonkövetési mechanizmus, amely azt hivatott biztosítani, hogy Európa ne térjen le a környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése felé vezető útról. A Bizottság ki fog alakítani egy olyan jelzőrendszert is, melynek célja az európai zöld megállapodás célkitűzései felé tett haladás nyomon követése.

A Bizottság fontolóra fogja venni az aarhusi rendelet felülvizsgálatát, hogy azok a polgárok és nem kormányzati szervezetek, amelyek kétségbe vonják valamely környezeti hatással bíró határozat jogszerűségét, jobban érvényesíteni tudják az uniós szintű közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz fűződő jogukat. A Bizottság lépéseket fog tenni annak érdekében is, hogy valamennyi tagállamban javuljanak a nemzeti bírságok előtti igazságszolgáltatáshoz való joguk érvényesítésének lehetőségei. A Bizottság emellett elő fogja mozdítani az Unió, a tagállamok és a nemzetközi közösség azon tevékenységeit, amelyek célja a környezeti bűnözés elleni küzdelem fokozása.

Az európai zöld megállapodás új növekedési stratégiát határoz meg az EU számára. Támogatja, hogy az EU olyan igazságos és virágzó társadalommá váljon, amely választ ad az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás jelentette kihívásokra, és ezzel javítja a jelenlegi és jövőbeli generációk életminőségét. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy hagyják jóvá az európai zöld megállapodást, és teljes mellszélességgel álljanak ki az abban foglalt intézkedések mellett.”

Forrás:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK: Az európai zöld megállapodás; Európai Bizottság, COM/2019/640 final; 2019. december 11.
Szerkesztői megjegyzés: Terjedelmi okokból elhagytuk a lábjegyzeteket. Ezek megtekinthetők a dokumentum előbbi webcímén.
A mellékletet ( Melléklet az európai zöld megállapodásról szóló közleményhez. Ütemterv – Kulcsfontosságú intézkedések) következő számunkban fogjuk közölni.

Közigazgatási, politikai informatika

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT): könnyebb lesz a hozzátartozók receptjeinek kiváltása

„ Jövőre jóval könnyebb lesz kiváltani a kiskorú gyermekek, nehezen mozgó vagy mozgásképtelen betegek e-receptjeit, mert attól kezdve a hozzátartozóknak nem lesz szükségük papíralapú igazolásra a gyógyszerek vásárlásához, ugyanis az EESZT állampolgári portál szolgáltatásai lehetővé teszik az elektronikus meghatalmazást.

A meghatalmazás és a törvényes képviselet rögzítése bármely kormányablakban kérhető majd, és a lakossági portálon online is rögzíthetik azt.

A év elejétől a magánegészségügyi szolgáltatók és fogorvosok is csatlakoznak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatbázisához, ezzel megtörténik az ország teljes lefedettsége, és az EESZT-hez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók száma 25 ezerre nő. Mindez elősegíti a hatékony és azonnali információcserét a köz- és magánellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók között, növeli a betegbiztonságot, tovább erősíti a beteg kórelőzményeinek megismerését, és biztosítja a rendszer átláthatóságát.

Az EESZT minden szempontból megfelel a digitális kor elvárásainak, az ezt használó orvosok, egészségügyi szakdolgozók és gyógyszerészek a saját, megszokott informatikai rendszerükön keresztül érhetik el a szolgáltatásokat, ezáltal gyorsabbá, hatékonyabbá válik a betegek ellátása. A digitális önrendelkezés keretén belül pedig bárki dönthet úgy, hogy szabályozza a rá vonatkozó egészségügyi adatok láthatóságát, és az azokhoz történő hozzáférést az egészségügyi ellátórendszer számára.

Ma már több mint 500 millió egészségügyi adat érhető el a rendszerben. Az EESZT 2020-ig tartó továbbfejlesztése során valósul meg a kórházakban az utóbbi években keletkezett releváns zárójelentések és leletek visszamenőleges feltöltése a Térbe vagy a telemedicina szolgáltatások bekapcsolása.”

Forrás:
Könnyebb lesz a hozzátartozók receptjeinek kiváltása; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. december 14.

Mesterséges intelligenciával támogatott virtuális bírók, kiberbíróságok és cseten kihirdetett ítéletek jönnek Kínában

„Mesterséges intelligenciával támogatott virtuális bírók, kiberbíróságok és cseten kihirdetett ítéletek jönnek Kínában – írja az Asia Times.

Kína a bíróságok életében is bevezetné a digitalizációt, ami nem állna meg abban, hogy a bírósági iratokat digitalizálnák, hanem nagyobb szerephez jutna a blokklánc rendszer, vagy a felhő alapú számítástechnika.

Az egyik legfőbb újítás, hogy egyre szélesebb körben bevonnák a mobil bíróságokat,amik a WeChat nevű kínai közösségi oldalon már most is működnek. Tavaly márciusi indulásuk óta nagyjából 3 millió ítélet született meg a közösségi oldalon – közölte a Legfelsőbb Bíróság.

A virtiuális bíróságok sem lennének teljesen újak, Hangcsou környékén már használják olyan ügyeknél, amiknek van digitális vetülete. Egy ilyen bírósági tárgyalás úgy néz ki, hogy a felek videócseten prezentálják az ügyüket a virtuális, mesterséges intelligenciával felruházott bíró botnak. Ez a bíró tesz fel kérdéseket és vezeti le a tárgyalást, majd ítéletet hoz, amiről csetüzenetben tájékoztatja az érintetteket. A Hangcsou virtuális bíróságán online kereskedelmi vitákat, szerzői jogi eseteket tárgyalnak, online lehet elindítani a panaszt, majd videóban jelentkezhetnek be a meghallgatásukra a felek.

A bíróságok szerint ha az olyan, általában egyértelmű és könnyen kezelhető eseteket mint ezeket virtuális bírókra bízzák, azzal nagyon sok teher lekerül a hús-vér bíróságokról annak ellenére is, hogy még ezeket az ügyeket is ellenőrzik, és ha szükség van rá, akkor közbeavatkoznak. A bíróságok digitalizálására a szakértők szerint azért van szükség, mert az online kereskedelem és mobilos tranzakciók elterjedésével ugrásszerűen megnőtt a jogi estek száma is.

A digitalizálás gyorsabb ügyintézést is jelen, így nem kell annyit várni, hogy kiderüljön, kinek is van igaza egy-egy ügyben. Hangcsou után Peking is bevezette, hogy bizonyos ügyeket digitális bíróságok tárgyaljanak. A WeChat bíróságokat 12 tartományban és régióban vezetik be, és a hagyományos tárgyalásoknál is nagyobb szerepet szánnak a digitalizációnak és az online megoldásoknak. Ez az elképzelés egyébként teljesen egybe is vár Hszi Csin-ping kínai elnök azon elképzelésével, hogy Kínából a világ vezető technológiai nagyhatalma lesz. ”

Forrás:
Csetüzenetben hirdetnek ítéletet a kínai bíróságok; Juhász Edina; Index.hu; 2019. december 10.

Saját fejlesztésű üzenetküldő szolgáltatást tervez a német központi közigazgatás

„A cél egy független azonnali üzenetküldő kifejlesztése.

Áprilisban vált ismertté, hogy a francia kabinet megalkotta a Tchap nevű szoftvert azért, hogy a helyi hivatalnokok azt alkalmazzák a WhatsApp és más azonnali üzenetküldő megoldások helyett. A Tchap végpontok közötti titkosítást használ és az alapja a Riot nyílt forráskódú projekt, ami a Matrix protokollra épül. Az adatok megosztása kizárólag francia szervereken keresztül történik.

A francia elképzelés rendkívül megtetszett a német kormánynak, amely most egy hasonló programon dolgozik. A szövetségi belügyminisztérium tájékoztatása alapján a cél egy biztonságos, platformfüggetlen és hivatalokon átnyúló azonnali üzenetküldő szolgáltatás létrehozása. A szövetségi kabinet álláspontja alapján ugyanis csak egy ilyen megoldás ésszerű. A szaktárca azt is közölte, hogy már nyáron elkezdődött egy koncepcióterv kidolgozása, míg egy további előkészítése jelenleg is zajlik. Ezután indulhatnak el a kísérleti projektek.

Ulrich Kelber szövetségi adatvédelmi biztos támogatta az ötletet, mondván: Németországnak hasonló utat kellene követnie, mint Franciaországnak. Sőt, adott esetben, a két fél között meg lehetne valósítani a területen egy együttműködést is és annak keretében Franciaországgal közösen lehetne kifejleszteni egy adatvédelmi szempontból megfelelő azonnali üzenetküldő szoftvert, amely később összeurópai megoldásként – a jelenleg elérhető szolgáltatások és termékek valódi alternatívájaként – is szóba jöhetne. ”

Forrás:
WhatsApp-alternatívát keres a német kormány; SG.hu; 2019. december 10.
Lásd még korábbi cikkünket: A francia közigazgatás saját üzenetküldő alkalmazást fejleszt; eGov Hírlevél

Informatika, távközlés, technika

Közös vállalkozást hozott létre az Autóipari Próbapálya Zala Kft. és az osztrák AVL

„ A zalaegerszegi járműipari tesztpálya közös vállalkozást hozott létre az osztrák AVL autóipari kutatóvállalattal, az együttműködés célja, hogy a létesítmény pénzügyi fenntarthatóságát, jövőbeni hasznosítását a legnagyobb professzionalitás mellett lehessen biztosítani – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter hétfőn Zalaegerszegen.

Palkovics László kifejtette: az AVL-ZalaZone Kft. felel a tesztpálya üzleti célú értékesítéséért, ezen belül egyebek közt az ipari promócióért és marketingért, az üzletfejlesztésért, valamint a tesztek végrehajtásához szükséges feltételek biztosításáért. A november elsejétől működő közös cégben az AVL Hungary Kft.-nek 74 százalékos, az állami tulajdonban lévő Autóipari Próbapálya Zala Kft.-nek 26 százalékos tulajdoni részesedése van.

Az AVL-ZalaZone a tesztpálya képviselőjeként készíti a tesztelési árajánlatokat és az ügyfélszerződéseket, de a tesztpálya kutatási célú felhasználását, valamint a tesztpályához kapcsolódó, ipari vállalatoknak kínált tesztelési szolgáltatásokat továbbra is az Autóipari Próbapálya Zala Kft. menedzseli – közölte a miniszter.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy a járműgyártás nélkülözhetetlen szerepet tölt be a hazai high-tech környezet megteremtésében. Megemlítette, hogy az év első tíz hónapjában Japánból és Dél-Koreából tíz nagy, az elektromos járműiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett az országba, ezek összértéke csaknem 3 milliárd euró. A kormány szándéka, hogy az új beruházásokkal folyamatosan növeljék a kutatás-fejlesztési kapacitások arányát – fűzte hozzá.

Emlékeztetett, hogy a kormány 2016 nyarán döntött zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozásáról. A 42 milliárd forintos beruházás első ütemének átadása Zalaegerszeget és térségét feltette az autóipar európai térképére, ugyanakkor kiemelt feladatot jelent, hogy a létesítmény pénzügyi fenntarthatóságát biztosítsák.

A tesztpálya üzleti célú értékesítését végző AVL-ZalaZone Kft. létrehozásával „a tesztelésre alkalmas infrastruktúra egyesül a globális járműipari piaci ismerettel, a professzionális menedzsment tapasztalattal és a fejlesztőmérnöki kompetenciákkal” – fogalmazott Palkovics László.

Helmut List, az osztrák AVL autóipari kutatóvállalat elnöke elmondta: az AVL ahhoz nyújt segítséget, hogy növeljék a ZalaZone tesztpálya kihasználtságát.

A húsz évvel ezelőtt készült európai tesztpályák építésénél még nem vették figyelembe az autonóm, önvezető autózás kívánalmait, ezzel szemben a zalaegerszegi tesztpályán a legkorszerűbb eszközök, a legújabb technológiák az önvezető járművek tesztelést is lehetővé teszik az autógyártók és járműfejlesztők számára – fejtette ki.

Az AVL konszern világszerte 50 helyszínen 10 ezer, Magyarországon pedig 500 munkatársat foglalkoztat. A zalaegerszegi telephelyet 30 fővel tavaly nyitották meg, és várhatóan elsőként hoznak létre céges fejlesztőközpontot a tesztpálya közvetlen közelében.”

Forrás:
Közös vállalkozást hozott létre a zalaegerszegi tesztpálya és az osztrák AVL; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. december 10.

Több mint 1 milliárdos büntetést kapott a Vodafone

„ A társaság vitatja a GVH döntését és bírósághoz fordul.

Ismétlődő jogsértés miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1,176 milliárd forintra büntette a Vodafone-t – közölte a versenyhivatal szombaton az MTI-vel. A Vodafone közölte: nem ért egyet a döntéssel és bírósághoz fordul.

A GVH közleménye szerint a Vodafone Magyarország Zrt. 2015 szeptembere és 2016 augusztusa között a „Csatlakozz Európa legnagyobb 4G partnerhálózatához!” és a „Csatlakozz Európa legnagyobb 4G hálózatához!” szlogenekkel népszerűsítette szolgáltatását.

A versenyhivatali eljárás során a szolgáltató nem tudta igazolni, hogy hálózatán keresztül valóban Európa területének a versenytársainál nagyobb része volt elérhető. A hatóság döntése alapján így a kérdéses hirdetések megalapozatlanul állították a vállalkozás piacelsőségét a szolgáltatás egy lényeges jellemzőjét, a hálózati lefedettséget tekintve, vagyis az érintett állítások a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköztek – fűzte hozzá a GVH.

A hivatal a bírság kiszabásakor kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a vállalkozás az elmúlt tíz évben összesen 12 alkalommal folytatott tisztességtelen, jogsértő kereskedelmi gyakorlatot a fogyasztókkal szemben, és ezek között több piacelsőségi állítás is volt. A hatóság ugyanakkor bírságcsökkentő tényezőként értékelte a cég önkéntes vállalását versenyjogi megfelelési programjának fejlesztésére – tették hozzá.

A Vodafone az MTI-vel közölte, hogy a legmesszebbmenőkig nem ért egyet a versenyhivatal döntésével és jogorvoslatért bírósághoz fordul.”

Forrás:
Több mint 1 milliárdos büntetést kapott a Vodafone ; Infostart; 2019. december 14.

Pénzt is tudnak termelni tulajdonosuknak az elektromos autók

„ Energiatárolóként is használhatók az elektromos autók – vélekedett az InfoRádióban a Budapesti Elektromos Művek vállalatfejlesztési igazgatója. Jászay Tamás egy szakmai konferencián azt is elárulta, a rendszerrel a tulajdonosok pénzt is kereshetnek.

Az elektromobilitás e-fogyasztás, de tárolás is egyben, vagyis azokat az akkumulátorokat, amelyek az autókban vannak, azon kívül, hogy az autót hajtják, másként is fel lehet használni – mondta az InfoRádióban Jászay Tamás, a Budapesti Elektromos Művek vállalatfejlesztési igazgatója.

„Például az autóflották részévé válhatnak az energiarendszernek úgy, hogy vagy tárolnak, vagy visszatáplálnak a hálózatra, ezzel segítve a rendszernek azt a rugalmasságát, amire szükség van a megújuló energiatermelés bizonytalanságainak kiegyenlítésére” – fogalmazott Jászay Tamás. Szerinte anyagi ösztönzéssel lehet rávenni az elektromos autók tulajdonosait arra, hogy bekapcsolódjanak a rendszerbe, és ne csak a saját érdekeiket nézzék.

„Egy autós, ha napi 8 órában rendelkezésre bocsátja az autóját ahhoz, hogy részt vegyen ebben a rendszerszintű szabályozásban, akkor évente 70 ezer forintot tud ezzel keresni, tehát például az üzemagyagköltség egy részét fedezni tudja, önmaga is érdekeltté válik a rendszer működésében” – hívta fel a figyelmet.

A rendszer talán ma még futurisztikusnak tűnik, de flották esetében könnyebben megvalósítható: csak applikációk kellenek hozzá. „Ma is vannak olyan akkumulátorok, például az Elműé vagy az Alteóé, amelyek pontosan ezt csinálják, csak ott egy-egy nagy akkumulátorról van szó, az autók esetében meg sok kicsiről.”

Az applikáción kívül szabályozási kérdések is felvetődnek Jászay Tamás szerint, de a lehetőség adott, meg kell szervezni, és megfelelő számú autót, 8 ezret kell hozzárendelni. Ma Magyarországon körülbelül 16 ezer zöld rendszámos autó fut.

Hasonló rendszereket a világban másutt jelenleg tesztelnek, Németország az első, amely már a működtetésnél tart, ott az autósok tényleg keresnek ezzel pénzt.”

Forrás:
Pénzt is tudnak termelni tulajdonosuknak az elektromos autók; Infostart/InfoRádió; 2019. december 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Intelligens város – a városlakók véleménye az új technológiák használatáról

„A települések lakosait általában nem kérdezik meg, hogy akarnak-e új technológiákat a környezetükben.

Susan J. Winter, a Marylandi Egyetem professzora azt tanulmányozza, hogy az emberekkel egyeztet-e valaki az új technológiák használatáról, illetve arról, hogy milyen rendszereket vezetnek be és miért éppen azokat rendszeresítik. Többek között azt sem kérdezik meg a felhasználóktól, hogy akarnak-e például önállóan közlekedő buszokat a városukban. Pedig az okosvárosok szociotechnikai hatásait mindenképpen figyelembe kellene venniük a tervezőknek, a döntéshozóknak és a vezetőknek.

Winter a projekt során együttműködik a Nyugat-Baltimore-ban lévő kutatókkal. A kooperáció nem véletlen, hiszen ott önállóan közlekedő buszokat üzemeltetnek azért, hogy növeljék a forgalom hatékonyságát és csökkentsék a költségeket. A professzor összegezte a tapasztalatokat. A legfontosabb és legérdekesebb megállapítása az volt, hogy elsősorban a szegény emberek körében nagy a technológiák elutasítottsága, például az okosbuszok alkalmazásával kapcsolatban. A helyi lakosokat ugyanis senki sem kérdezte meg arról, hogy akarják-e egyáltalán ezeket a járműveket.

Az álláspont egyébként nem a technikaellenességnek köszönhető, hanem annak, hogy a buszvezetés egy régi szakma és sokan nem szeretnék, ha az autonóm buszok miatt ezek az emberek elveszítenék a munkájukat. A helyiek kétharmada afroamerikai és a többségük attól tartott, hogy ha nem lesznek buszvezetők, azaz semmilyen hivatalos személy nem lesz a járművön, akkor még nagyobb lesz a bűnözés és több a rasszizmusból elkövetett erőszakos bűncselekmény. Bármilyen furcsának tűnhet, a buszvezetők a biztonságot jelentik a helyiek számára. Ők az önállóan közlekedő buszok helyett inkább ingyenes WLAN-hozzáféréseket szeretnének, hogy a hosszú utazásaik alatt kényelmesebben tudják eltölteni az időt.

A szakember rámutatott, hogy a felhasználók és a technológiák egymás mellett fejlődnek, de ugyanakkor ott vannak a vállalatok is, amelyeknek elsősorban a részvényeseik felé vannak kötelezettségeik, ezáltal sokszor nem a közjót tartják szem előtt. Ezért ha egy város egy társaság technológiáját vásárolja meg, akkor meg kell kérdeznie magától, hogy az jó-e az embereknek is. S lehetőleg a kérdést mindenkinek fel kell tenni. Az időseket, az édesanyákat és a krónikus betegeket ugyanis csak ritkán veszik figyelembe, pedig ők is a településeken élnek és vannak igényeik. Amennyiben szélesebb körű a kommunikáció, akkor a technológiák elfogadása is nagyobb lesz. Végül fontos, hogy sose a technológia legyen a középpontban, hanem az csupán eszköz legyen egy cél eléréséhez.”

Forrás:
Vizsgálják az okosvárosok szociotechnikai hatásait; SG.hu; 2019. december 8.

Új korszak a Magyar Posta életében: digitális platformon a kézbesítési rendszer

„ Az elektronikus kézbesítő rendszer bevezetése új korszakot jelent a postai szolgáltatások körében – hangsúlyozta Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn a Magyar Posta projektzáró sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Kiemelte, a postai elektronikus kézbesítési rendszer kiépítése az elmúlt évek legnagyobb magyarországi vállalati digitalizációs projektje, amely a teljes levélforgalom 20 százalékát érinti.

Az elektronikus kézbesítő rendszer teljesen új, digitális alapra helyezi a levélfeldolgozás és kézbesítés folyamatát, az ügyfelek digitális eszközökön írják alá az ajánlott levelek átvételét, követhetik a feladott levél útját – mondta a tárca nélküli miniszter.

Bártfai-Mager Andrea szólt arról, hogy a projekt megvalósítása kihívást jelentett a posta számára, mert egész Európában legfeljebb hasonló elven működő rendszer létezik, de ugyanilyen nincs. Az új rendszert a meglévő, rendkívül bonyolult informatikai infrastruktúrához kellett illeszteni, a Magyar Postánál 650 alkalmazás fut párhuzamosan, 2800 szolgáltatási ponton, ehhez fogható méretű vállalati informatikai rendszer szinte nincs is ma Magyarországon – jegyezte meg.

A rendszer támogatja a közigazgatás digitális átállását is, a postai digitális eszközök alkalmasak az eSzemélyi igazolvány elfogadására. A PDA-kon akár kézi aláírás nélkül, az okmányhoz igényelhető eAláírás PIN kód megadásával is elismerhető a könyvelt küldemények átvétele, elég csak az eSzemélyit hozzáérinteni a PDA-hoz és megadni az eAláíráshoz tartozó PIN-kódot – mondta Bártfai-Mager Andrea.

A tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, elvárás a postával szemben az eredményes, hatékony, ügyfélközpontú működés. A Magyar Posta az elmúlt egy évben jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy mind az ügyfelek, mind a tulajdonos elvárásainak megfeleljen.

Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a projekt modern, előnyös, támogató és innovatív. Modern, mert könnyen kezelhető a digitális lehetőség, amely kiváltja a papíralapú folyamatot. Előnyös, mert a lakosság online valós időben követheti a küldemény útját. Támogató, mert segíti a közigazgatási eljárást. Innovatív, mert a legmodernebb technológia alkalmazásával tudja elvégezni feladatát, és az igényekhez igazodó további fejlesztésre ad lehetőséget.

A projekt zárásaként a Magyar Posta „Megújul a postai kézbesítés” bélyeget bocsátott ki 175 ezer példányban.

A Magyar Posta 2019 szeptember elsejétől működteti az ország teljes területén a könyvelt levélküldemények kézbesítéséhez fejlesztett elektronikus rendszert.

A projekt 2,377 milliárd forint uniós vissza nem térítendő támogatásban részesült, a Magyar Posta 1,821 milliárd forint saját forrást tett hozzá.

Az elektronikus kézbesítési rendszer működtetéséhez 8000 PDA-t, mintegy 3000 mobil nyomtatót és több mint 4000 digitális aláírópadot szereztek be. A projekt keretében 15 ezer postai munkavállalót képeztek ki. A fejlesztés eredménye, hogy az elektronikus kézbesítési rendszerrel elérhető Magyarország címhelyeinek 97 százaléka, ami mintegy 4,56 millió címhely – közölte a Magyar Posta.”

Forrás:
Új korszakba lépett a postai szolgáltatás; Tárca nélküli miniszter; 2019. december 9.
Lásd még: „Magyarország egyik legnagyobb vállalati digitalizációs projektjét valósította meg 2017-2019 között a Magyar Posta az elektronikus kézbesítési rendszer üzembe helyezésével és országos kiterjesztésével. A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Az adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretén belül a Magyar Posta Zrt. által vezetett konzorcium a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00026 azonosító számú Hivatalos küldeménykövető című kiemelt projektje, amelynek célja a postai azonosított levélküldemények követésének kialakítása. A projekt 2,377 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, a Magyar Posta 1,821 milliárd forint saját forrást tett hozzá.”
Digitális platformon a postai kézbesítési rendszer; Magyar Posta, sajtóközlemény; 2019. december 9.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. december 9-december 14.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Szakfordítási, lektorálási szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/238
Közzététel dátuma: 2019.12.10.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.06.
Szakfordítási, lektorálási szolgáltatás nyújtása egyes részei (I. rész – Angol, német és magyar nyelvű fordítások, II. rész – Harminchét idegen nyelv és magyarnyelvű fordítások) a kötendő keretmegállapodás szerinti közvetlen megrendelések keretében
Érték áfa nélkül: 360.460.704,- Ft
Lásd bővebben

3Dtechnológiájú eszközök, szoftverek, IT eszközök3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/239
Közzététel dátuma: 2019.12.11.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.30.
3D technológiájú eszközök, szoftverek és IT eszközök beszerzés a Pécsi Tudományegyetem GINOP-2.3.2-15-2016-00022 jelű pályázata keretein belül – 2. a közbeszerzési dokumentációban meghatározott paraméterekkel 28 ajánlati részben.
Lásd bővebben

MTVA meglévő HARMONIC rendszerének supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/239
Közzététel dátuma: 2019.12.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.07.
Az MTVA által használt HARMONIC video szerverekhez gyártói és first line támogatás nyújtása a szerződéskötéstől 2022. október 31-ig terjedő időszakban szolgáltatási szerződés keretében.
Lásd bővebben

AF – Különféle informatikai és kutatási eszközök 2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/239
Közzététel dátuma: 2019.12.11.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.08.
Különféle informatikai és kutatási eszközök beszerzése a GINOP-2.2.1-15-2017-00097 projekt keretében II. ütem
összesen 38 db informatikai eszköz beszerzése
Lásd bővebben

Contact Center rendszer funkcióinak bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/240
Közzététel dátuma: 2019.12.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.14.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére Elektronikus Ügyfélkapcsolati Rendszere a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.) Országos Telefonos Ügyfélszolgálatánál (OTÜ) működő Avaya Aura R7 Contact Center (CC) rendszerében kerül megvalósításra. A NAV által elvárt további szükséges eszközök és rendszer funkciók külön kerülnek beszerzésre funkcionális bővítés keretében. A funkcionális bővítés kiterjed a Hanganalitika, Workforce Management (WFM) és Tudásbázis rendszerek tervezésére, fejlesztésére és bevezetésére – az ahhoz kapcsolódó dokumentumok elkészítésével, a szükséges eszközök és headsettek leszállításával, valamint a rendszer ajánlatkérő által történő üzemeltetéséhez szükséges oktatással és a funkcionális bővítés keretében fejlesztett, szállított rendszerre vonatkozóan – annak éles üzemi üzembe állításának időpontjától – határozott idejű emelt szintű rendszertámogatás biztosításával.
Lásd bővebben

VEKTOR fejlesztése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/240
Közzététel dátuma: 2019.12.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.14.
A fejlesztés célja a NAV hatáskörébe került végrehajtási feladatok informatikai hátterének megújítása egy, a hatékony végrehajtási feladatvégzést biztosító, a tömeges feldolgozást automatizmusokkal, az ügyintézői munkavégzést gyorsabb információ megjelenítéssel támogató rendszer (VEKTOR: Végrehajtási Eljárást Koordináló és Támogató Operatív Rendszer) és a VEKTOR működéséhez szükséges adattárház funkciók megvalósításával.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

PACI, RADIR, WEBNOM, ODS, THOR üzemeltetése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/238
Közzététel dátuma: 2019.12.10.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.19.
PACI, RADIR, WEBNOM, ODS, THOR üzemeltetése 2020
Hibajavítás és hibaelhárítás nyújtása a PACI, RADIR, WebNom, THOR, ODS rendszerek tekintetében az Oracle -PL/SQL- és PosgreSQL adatbázis-, JBOSS alkalmazás-, JAVA JRE szerver rendszerkomponenseire, az ETL folyamatokra és az adattárházra vonatkozóan, az érintett rendszereken követő módosítások elvégzése, általános szakmai és üzleti konzultáció a fenti rendszerekkel kapcsolatban. A közbeszerzés 12 hónapra vonatkozó havi átalánydíjas üzemeltetési tevékenységet, rendelkezésre állást tartalmaz az öt szolgáltatásra vonatkozóan. A jelen pontban megjelölt rendszerek gázkereskedelmi folyamatokra kialakított szerződéskezelő és árazás támogató, nyilvántartó, gázpiaci igény bejelentő és kereskedelmi visszaigazolást készítő, Gázpiaci NFKP aukciós rendszerek.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

MTVA TV stúdiójának hangpult beszerzése 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/237
Közzététel dátuma: 2019.12.09.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Broadcast Solutions Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés – MTVA TV stúdiójának hangpultjának és kiegészítő elemeinek beszerzése 2019 tárgyban
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 155.162.958,- Ft
Lásd bővebben

Telefonközpont fejlesztések KBF/00633/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/237
Közzététel dátuma: 2019.12.09.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A jelen közbeszerzés árubeszerzéssel vegyes szolgáltatásmegrendelés, melyben a fő tárgy az árubeszerzés.A beszerzés tárgya az Ajánlatkérő központi épületeit (Székház, Logisztikai központ) és a bérelt irodaterületeket kiszolgáló Avaya telefon alközponti és kapcsolódó rendszerek technológiai frissítése, új 36 hónapos gyártói támogatás beszerzése, illetve a mellékállomásokhoz kapcsolódó felhasználási jog (licence) beszerzése, a bővíthetőség megtartása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 53.203.409,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/238
Közzététel dátuma: 2019.12.10.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Rohde & Schwarz Österreich GesmbH
RDF – Rádió iránymérő hálózat kialakítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.579.055,- EUR
Lásd bővebben

Vezetékes adatátviteli vonalak biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/238
Közzététel dátuma: 2019.12.10.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság;Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási szerződések keretében vezetékes távközlési/adatátviteli vonalak biztosí-tása egyes részei (I. rész: telephelyi internetvonalak, valamint a telephelyeket összekö-tő vonalak létesítése, II. rész: Parlamenti képjel vonalak létesítése) az Ajánlatkérő (AK) részére a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban (KD) meghatározottak szerint, 48 hónapos határozott A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 235.560.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató írásbeli konzultáció eredményéről- FUTÁR – IKSZR közötti interfész megvalósítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/238
Közzététel dátuma: 2019.12.10.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
Interfész fejlesztése és szállítása FUTÁR-IKSZR interfész fejlesztése, a FUTÁR és az IKSZR rendszerek közötti adatátadás követelményei: Biztosított adatkörök: – menetrendi tervadatok o törzsadatok o hálózati és menetrendi adatok o GTFS alapú modellben – forgalmi tényadatok a menetrendi adatokra illesztve, valós időben illetve késleltetéssel, az adott adatkör rendelkezésre állásától függő ütemezéssel o menet- és megállóhelyi tényadatok o járműpozíciók o érkezési/indulási idő becslések o menet-módosítások – utasszám-adatok o utasszámok menetekre illesztve Technológiai elvárások: – egykapus, egységes interfész és modell minden adatkörre – queue alapú folyamatos push – Kafka queue végpont – az egyes adatok álljanak azonnal rendelkezésre a fogadó rendszer számára, amint a forrásrendszerbe megérkeznek – tisztított tényadatok a nagyobb pontosság érdekében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 49.800.000,- Ft
Lásd bővebben

„KÖFOP záró kiadvány” előállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/238
Közzététel dátuma: 2019.12.10.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Europrinting Kft
Nyomdai szolgáltatás, melynek tárgya: „KÖFOP záró kiadvány” előállítása.
Projekt száma vagy hivatkozási száma: KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00052
Mennyiség: 6000 db, amely leszállítását két részletben, eltérő határidőre kéri ajánlatkérő (300 db és 5700 db). Műszaki jellemzők: 12 oldalas, 210 x 148 + 5 mm kifutó méretű, borító és belív: selyemfényű műnyomó.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 196.200,- Ft
Lásd bővebben

Szavazatszámláló rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/238
Közzététel dátuma: 2019.12.10.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Globomax Zártkörű Részvénytársaság
Adásvételi szerződés melynek tárgya „Szavazatszámláló, jegyzőkönyvvezető és audiovizuális rendszer beszerzése”. (EKR rövidített név: „Szavazatszámláló rendszer beszerzése”)
Nyertes Ajánlattevő feladata Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) épületében található 2 darab – az épület különböző részeiben elhelyezkedő – gyenge- és erősáramú infrastruktúrával ellátott tárgyalóterem felszerelése szavazatszámláló és jegyzőkönyvvezető, valamint audiovizuális rendszerrel (a továbbiakban: Rendszer), összesen 56 darab szavazóberendezéssel – mely a szavazatszámláló és jegyzőkönyvvezető rendszer részét képezi – (a nagyobb teremben 35 darab szavazóberendezés, a kisebb teremben 21 darab szavazóberendezés), valamint az említett 2 darab tárgyalóterem közül a nagyobb terem felszerelése a szavazatszámláló rendszerhez kapcsolódó audiovizuális rendszerrel (2 darab kijelzővel és 2 darab mobil mikrofonnal).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.346.000,- Ft
Lásd bővebben

Ügyfélhívó kijelzők beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/239
Közzététel dátuma: 2019.12.11.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és számos megyei kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
509 darab, minimum 41”, maximum 43,0” képátmérőjű professzionális ügyfélhívó kijelző (LFD) beszerzése a fővárosi és megyei kormányhivatalok által működtetett kormányablakokba, a kormányhivatalok digitalizációs képességeinek biztosítása érdekében szükséges források biztosításáról szóló 1542/2016. (X. 13.) Korm. határozat végrehajtása érdekében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 57.517.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató – MVGYOSZ 322 db iPhone beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/239
Közzététel dátuma: 2019.12.11.
Ajánlatkérő: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: IMG Solution Kft.
322 db iPhone beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.742.000,- Ft
Lásd bővebben

egészségügyi informatikai rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/239
Közzététel dátuma: 2019.12.11.
Ajánlatkérő: Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet
Nyertes ajánlattevő: Enterprise Communications Magyarország Kft.
Kórház által jelenleg is alkalmazott egészségügyi informatikai rendszerének (Enterprise Multi Medikai Alkalmazás – EMMA-), teljes körű támogatási tevékenysége, ezen belül support tevékenység, jogszabálykövetés, karbantartás, szoftver üzemeltetés
Az egészségügyi informatikai rendszert 59 darab terminál licence jog biztosításával 150 fő felhasználó kívánja használni.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Kormányablak Képző Központ kialakítása-eredménytáj
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/239
Közzététel dátuma: 2019.12.11.
Ajánlatkérő: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: GARA-ÉP-KER KERESKEDELMIÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
A feladat az épület olyan módon történő átalakítása, felújítása, hogy az alkalmas legyen oktató – képző és irattári funkció ellátására.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.772.033,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató Autodesk liszenszek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/240
Közzététel dátuma: 2019.12.12.
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: VARINEX Informatikai Zrt.
Vállalkozási szerződés 39 db AutoDesk AEC Collection Multi user szoftver liszensz biztosítására 12 hónap időtartamra.
A szerződés keretén belül nyújtott szolgáltatások:
• Az AutoDesk AEC Collection Multi user szoftverek használati jogának biztosítása;
• Licence kezelő telepítése és konfigurálása;
• Az AutoDesk AEC Collection Multi user szoftverek hálózati telepítőkészletek elkészítése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.121.000,- Ft
Lásd bővebben

IT Szolgáltatásmenedzsment és műszaki képzések
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/240
Közzététel dátuma: 2019.12.12.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont Kft.;Training360 Korlátolt Felelősségű Társaság
IT Szolgáltatásmenedzsment és műszaki képzések a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00005 azonosítószámú, a ’Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében’ című projekthez kapcsolódóan: I. rész. IT Szolgáltatásmenedzsment képzések a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00005 azonosítószámú, a ’Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében’ című projekthez kapcsolódóan II. rész: Műszaki képzések a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00005 azonosítószámú, a ’Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében’ című projekthez kapcsolódóan
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.716.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – informatika
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/240
Közzététel dátuma: 2019.12.12.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Colorspectrum Kereskedelmi Termelő és Szolgáltató Kft.;EURO ONE Számítástechnikai Zrt.;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai eszközök beszerzése_I a BCE részére
1.rész
5 db egyforma nagyteljesítményű nyomtató 36 hónapos TÜSZ szolgáltatással és üzembehelyezéssel
Preferált típus: Konica Minolta bizhub 227 vagy azzal az 1. rész II.2.4. pontjában felsorolt műszaki paraméterek tekintetében egyenértékű termék
2.rész
1 db laptop
Preferált típus: DELL Inspiron 7786 vagy azzal a 2. rész II.2.4 pontjában felsorolt műszaki paraméterek tekintetében egyenértékű termék
3.rész
1 db számítógép
Preferált típus: iMac vagy azzal a 3. rész II.2.4 pontjában felsorolt műszaki paraméterek tekintetében egyenértékű termék
2 db laptop
Preferált típus: MacBook Air vagy azzal a 3. rész II.2.4 pontjában felsorolt műszaki paraméterek tekintetében egyenértékű termék
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.433.854,- Ft
Lásd bővebben

Vállalati kutatások field munkáinak lebonyolítása2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/241
Közzététel dátuma: 2019.12.13.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: PSYMA-HUNGARY Pszichológiai Piac- és Közvéleménykutató Korlátolt Felelősségű Társaság
Különböző vállalati kutatások field munkáinak lebonyolítása az EFOP-3.6.2.-16-2017-00017 projekt keretein belül a közbeszerzési dokumentumokban és a műszaki leírásban meghatározottak szerint, 1-2. ajánlati részben.
1. Regionális innovációs rendszerfelmérés (500-as minta)
2. Regionális vállalkozás felmérés (900-as minta)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.080.000,- Ft
Lásd bővebben

Eszk. besz. a BGE GKZ Tudáskp részére_eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/241
Közzététel dátuma: 2019.12.13.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;XEROX Magyarország Kft.
Összesen 103 db hangtechnikai berendezés, fényképezőgép és ezek tartozékai kategóriájú eszköz beszerzése (1. rész), valamint 1 db A/3 színes többfunkciós nyomtató és 1 db A/4 többfunkciós nyomtató beszerzése (2. rész), valamint 1 db programozható robot és a hozzá tartozó töltőállomás beszerzése (3. rész) árazatlan költségvetési kiírás alapján az EFOP-4.2.1-16-2017-00016 számú projekt keretében a BGE GKZ Innovációs és Tudásközpont kialakításához
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.116.655,- Ft
Lásd bővebben

Interreg HU-HR CBC stratégia és programértékelés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/241
Közzététel dátuma: 2019.12.13.
Ajánlatkérő: PANNON Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás
Nyertes ajánlattevő: HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.;Logframe Tanácsadó Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 a végéhez közeledik. Az Együttműködési Program Közös Stratégiájának dátuma 2014-re nyúlik vissza. Azóta jelentős változások történtek mind az EU mind pedig a nemzetek szintjén: az EU és tagállamai új, megoldásra váró társadalmi-gazdasági kihívások elé néznek. Számításba véve a területi együttműködések jelentőségének növekedését (sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve az integrált megközelítésekre, az intézményi együttműködésekre és a közös szolgáltatásokra), valamint a tervezési folyamatokban való részvétel egyre erőteljesebb jelentőségét, amely egyértelműen kimutatható az újonnan létrejövő EU politikákban, elengedhetetlenné vált egy új stratégia kidolgozása, amely tükrözi a mostanában megjelenő kihívásokat és szükségleteket.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.000,- EUR
Lásd bővebben

Interreg eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/241
Közzététel dátuma: 2019.12.13.
Ajánlatkérő: Csurgó Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: KELET-TANÉRT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.;PROCOMP Számitástechnikai és Elektronikai Korlátolt Felelősségü Társaság
Adásvételi szerződés – HUHR/1601/2.1.2/0011 azonosító számú INTERREG V–A Magyarország–Horvátország együttműködési program 2014-2020 „Preradović and Csokonai – celebration of romantic poets of the cross-border area” (Preradović and Csokonai) című projekt keretében megvalósuló eszközbeszerzés
1. részajánlati kör: Informatikai eszközök
2. részajánlati kör: Színházi kép- és hangtechnikai és egyéb berendezések
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.595.602,- Ft
Lásd bővebben

Multifunkciós eszköz és asztali nyomtató beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/242
Közzététel dátuma: 2019.12.14.
Ajánlatkérő: Heves Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Printerház Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
– 1. rész: 1 db multifunkciós eszköz beszerzése a TOP-5.1.1-15-HE1-2016-00001 projekt keretében
– 2. rész: 1 db multifunkciós eszköz és 4 db asztali nyomtató beszerzése a TOP-5.1.2-15-HE1-2016-00001 projekt keretében
– 3. rész: 1 db multifunkciós eszköz és 7 db asztali nyomtató beszerzése a TOP-5.1.2-15-HE1-2016-00003 projekt keretében
– 4. rész: 1 db multifunkciós eszköz beszerzése a TOP-6.8.2-15-EG1-2016-00001 projekt keretében
– 5. rész: 7 db multifunkciós eszköz beszerzése a GINOP-5.2.1-14-2015-00001 projekt keretében
– 6. rész: 3 db multifunkciós eszköz beszerzése a GINOP-5.1.1-15-2015-00001 projekt keretében
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.916.900,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/242
Közzététel dátuma: 2019.12.14.
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: UniOffice Rendszerház Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Elnevezés: IBM Notes támogatás – 2019.
IBM Notes alapú rendszerek beszerzése során a GEOINFO projektben kialakított általános üzemeltetési és védekezési modulokhoz történő támogatás valósul meg:
1. Iratkezelés, KÉR kapcsolat, elektronikus levelezés
2. Csoportmunka (IBM Sametime, Connections)
3. Kárelhárítási modulok
Diszpécser modul; Környezeti káresemények – Vízminőségi káresemények; Helyi vízkárelhárítás készültégi fokozatok; Helyi vízkár napi jelentések; Gázló jelentés; Védekezési erőforrások; VIZIG ügyeletesek
4. L.VAR (VAR-LND)
5. Startlap
6. A VIR és Marathon Terra közötti kapcsolat kialakítása
7. OMIT portál
8. TelVIR – Mobil applikációk
Országos Domino/Notes alapú Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR) támogatása
A szükséges alkalmazási ismeretek oktatása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.599.680,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/242
Közzététel dátuma: 2019.12.14.
Ajánlatkérő: Kelet-Pesti Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Business and Games Kft.
4 szállítási helyszínre, összesen: 127 db Tablet 2GB RAM, 16GB tárhely + 10″ tablet tok asztali tartó funkcióval
4 db Laptop (hibrid laptop (i3/4GB RAM/ 128 SSD/FULL HD))
Microsoft Windows 10 4 db VR munkaállomás és kiegészítő perifériák
4 db Interaktív megjelenítő eszköz sound barral, gurulós állvánnyal és típuskompatibilis, órai használatot megkönnyítő feladatgeneráló szoftverrel. A megjelenítő felület átmérőjének legalább 75 hüvelyknek kell lennie.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.770.760,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Hirdetmény Kbt. 103.§ (5) bek. alapján – KK Kréta
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/238
Közzététel dátuma: 2019.12.10.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Neptun KRÉTA rendszer gazdálkodási modulcsoportjához technológiai és jogszabályi követési, valamint terméktámogatási szolgáltatások nyújtása a Klebelsberg Központ számára 2019
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 271.980.000,- Ft
Lásd bővebben

MAR továbbfejlesztése és támogatása 2019-2021.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/241
Közzététel dátuma: 2019.12.13.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ATOLL Developers Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Mérlegelemző és Adósminősítő Rendszer (MAR) fejlesztése és működtetésének támogatása 2019-2021.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.000.000,- Ft
Lásd még

OMSz IVIR üzemeltetése, fejlesztése 2019- 2022
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/242
Közzététel dátuma: 2019.12.14.
Ajánlatkérő: Országos Mentőszolgálat
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az Országos Mentőszolgálat Integrált Vállalat Irányítási rendszerének támogatása vállalkozási keretszerződés keretében, nettó 397.951.977 Ft keretösszegben. Megrendelő a keretösszeg 70% -nak lehívására vállal kötelezettséget.
Az IVIR az OMSZ stratégiai és operatív menedzsmenti döntési feladatainak meghozatalát elősegítő rendszer, amely elősegíti a prehospitális sürgősségi ellátáshoz való egyenletes és folyamatos hozzáférés biztosítását Magyarország lakosai részére a szolgáltatások azonosan magas színvonalon történő nyújtásával.
AK működtetéséhez és elsődlegesen fő feladatainak ellátásához szükséges modulrendszert alkalmaz, amely szoftveres megoldást kínál a logisztika, a humánerőforrás, a pénzügy, a számvitel, a controlling és egyéb területek kezelésére.
Jelen közbeszerzési eljárásban az alap átalánydíjas támogatási szolgáltatások, üzemeltetés támogatási szolgáltatások, és eseti szakértői támogatás tevékenységek kerülnek beszerzésre (részletes követelmény KKD-ban)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 397.951.977,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

eredmény tájékoztató – KBF/551/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/241
Közzététel dátuma: 2019.12.13.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Az aktuáriusi tevékenységet támogató Prophet Professional (az életbiztosításokkal és a nem-életbiztosításokkal kapcsolatos számítások végzéséhez) dobozos szoftver és a DCS, az UL Library, az International Library, a GI Reserving Library, a Dynamic and Stochastic Module és a Maths Plugin nevű kiegészítői vagy azzal egyenértékű szoftver(ek) és két fő számára egyidejű használatot biztosító (konkurens) használati licence szállítása 5 év támogatással.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Lásd bővebben

Táj. az elj. eredményéről-Számítógépes perifériák
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/242
Közzététel dátuma: 2019.12.14.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A számítógépes perifériák beszerzés célja, hogy az IdomSoft Zrt. működési feltételeit garantálja, emellett pedig biztosítsa a folyamatban lévő fejlesztésekhez elengedhetetlen hardveres eszközöket.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen,mivel az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Európai adatvédelmi jogi kézikönyv, 2018-as kiadás

„…Ez a kézikönyv összefoglalja az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács által meghatározott jogi előírásokat az adatvédelemhez kapcsolódóan. A kézikönyv olyan jogi szakembereknek nyújt segítséget, akik nem az adatvédelem területén dolgoznak; ügyvédeknek, bíráknak vagy más gyakorló jogi szakembereknek, valamint egyéb – például nem kormányzati (NGO) – szervezeteknél dolgozó munkatársaknak, akik munkájuk során adatvédelemmel kapcsolatos jogi kérdésekkel találkozhatnak.A kézikönyv elsődleges hivatkozási alapul szolgál a vonatkozó uniós jogszabályok és az emberi jogok európai egyezménye (EJEE), valamint az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezménye (108. Egyezmény) és az Európa Tanács más jogi eszközei tekintetében.”

Forrás:
Európai adatvédelmi jogi kézikönyv, 2018-as kiadás; Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács; 2019 (PDF)
A kiadvány más nyelveken
Szerkesztői megjegyzés: „A kézikönyv kézirata 2018 áprilisában készült el.Az aktualizált változatok a későbbiekben elérhetőek lesznek az FRA honlapján: fra.europa.eu, az Európa Tanács honlapján: coe.int/dataprotection, az Emberi Jogok Európai Bírósága honlapján az „Ítélkezési gyakorlat” (Case-Law) menüpont alatt: echr.coe.int és az európai adatvédelmi biztos honlapján: edps.europa.eu.”
A kiadvány készült: 2019. december 3.

Törvények, rendeletek

A Belügyminisztérium 2020. I. félévi jogalkotási munkaterve

„…

  • A Schengeni Információs Rendszer fejlesztésével összefüggő, továbbá egyéb, jogharmonizációs célú törvények módosításáról
  • A nemzeti adatvagyon körébe tartozó egyes nyilvántartások megújításához szükséges egyes törvények módosításáról
    A szabályozás célja a Nemzeti Adatvagyon Szolgáltatásfejlesztés projekt keretében megújuló személyiadat és lakcím-nyilvántartást kezelő szakrendszer működésének támogatása, ami a közigazgatás, illetve a közszolgáltatások hatékonyságának növeléséhez, az ügyfélközpontú, szolgáltató állam működéséhez járul hozzá.
    A jogszabálytervezet várható közzétételének időpontja: 2020. március 16.
  • A polgárok biztonságát erősítő törvények módosításáról
    A szabályozás alapvető célja a jogalkalmazási tapasztalatok alapján felmerülő szabályozási igények teljesítése, továbbá az időközben társadalmi elvárásoknak való megfelelés
    A jogszabálytervezet várható közzétételének időpontja: 2020. április 16.

…”

Forrás:
A Belügyminisztérium 2020. I. félévi jogalkotási munkaterve; Belügyminisztérium; 2019. december 10. (PDF)

Megjelent a a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2020. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról

„A Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 224. számában jelent meg a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2020. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról.

A Közbeszerzési Értesítő itt, az Elnöki Tájékoztató itt érhető el.”

Forrás:
Új elnöki tájékoztató jelent meg az értékhatárokról; Közbeszerzési Hatóság; 2019. november

7 útmutató aktualizálásáról döntött a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács

„2019. november 20-án tartotta idei utolsó rendes ülését a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács. A napirenden lévő útmutatók mindegyikét elfogadta a Tanács, így aktualizálásra került a következő hét útmutató:

– Az építési tárgyú közbeszerzési eljárások szabályairól szóló útmutató

– A nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató

– A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló útmutató

– A hiánypótlás szabályairól szóló útmutató

– A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató

– Az alvállalkozókkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató

– A kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában elnevezésű útmutató

A fenti útmutatók a 2019. november 26-i Közbeszerzési Értesítőben jelentek meg.”

Forrás:
7 útmutató aktualizálásáról döntött a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács; Közbeszerzési Hatóság; 2019. november