Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. december 28-december 31.

  • 732/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes egyszerűsített közjegyzői eljárási szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 298. szám; 2020. december 31.; 11769. o. (PDF)
    Lásd még:Az igazságügyi miniszter 21/2020. (XII. 31.) IM rendelete a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 298. szám; 2020. december 31.; 11770-11775. o. (PDF)
  • 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 296. szám; 2020. december 30.; 11562-11563. o. (PDF)
  • 2050/2020. (XII. 30.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása keretében a kulturális ágazatban a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági problémák enyhítésére szolgáló támogatás biztosításáról szóló 1879/2020. (XII. 4.) Korm. határozat módosításáról1
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 296. szám; 2020. december 30.; 11578. o. (PDF)
  • 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések egyszerű bejelentéssel történő megvalósíthatóságának kiterjesztéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11217-11218. o. (PDF)
  • 688/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a családi gazdaságok nyilvántartásba vételének sajátos szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 12218. o. (PDF)
  • 689/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt elektronikus úton megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11219. o. (PDF)
  • 690/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a Budapesten és Pest megyében működő állami fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók irányításának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 1120-1121. o. (PDF)
  • 691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató, valamint az ennek irányítása alá tartozó egyéb egészségügyi szolgáltató irányításának veszélyhelyzeti rendjéről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 1121-11223. o. (PDF)
  • 692/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az állam tulajdonában álló gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, valamint egyéni védőeszközök járvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges hasznosításáról, továbbá az állami, egyes önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények kötelezettségvállalásának egyes szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11224-11225. o. (PDF)
  • 693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának támogatásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 1126-1127. o. (PDF)
  • 694/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az országos gyógyintézetek és az országos társgyógyintézetek működésének, valamint irányításának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 1127-11229. o. (PDF)
  • 695/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az Országos Kórházi Főigazgatóságról szóló 506/2020. (XI. 17.) Korm. rendelettől eltérő, veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról szóló 517/2020. (XI. 25.) Korm. rendeletmódosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11230. o. (PDF)
  • 696/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11230. o. (PDF)
  • 2030/2020. (XII. 29.) Korm. határozat a koronavírus elleni nemzeti oltóanyag fejlesztésének támogatásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 294. szám; 2020. december 29.; 11324. o. (PDF)

 

Fontos változások a bürokráciacsökkentő csomag részeként: január 1-jével egyszerűsödik az ügyintézés az állampolgárok és a cégek számára

„A 2010-ben megkezdett bürokráciacsökkentés részeként 2021. január 1-jével tovább egyszerűsödik az ügyintézés az állampolgárok és a cégek számára – tudatta a Miniszterelnökség közleményben vasárnap.

Az újonnan hatályba lépő jogszabályok nemcsak a vállalkozók és az állampolgárok terheinek csökkentéséhez járulnak hozzá, hanem a szankciótörvény életbe lépésével a közigazgatás a bírságolás helyett elsősorban az állampolgárok és vállalkozások önkéntes jogkövető magatartását ösztönzi – írták.

Hozzátették: a bürokráciacsökkentő csomag fontos elemét adják az adminisztratív terhek mérséklését szolgáló változtatások, amelyek célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások – tekintettel a járványhelyzetre is – online, akár otthonról, minél szélesebb körben tudják az elektronikus szolgáltatásokat igénybe venni.
Immár 449 kormányhivatali ügykörben nyújthatók be a kérelmek elektronikus űrlap segítségével, így már online nyújtható be a csecsemőgondozási vagy a gyermekgondozási díj iránti kérelem is.

Kiemelték, hogy a gazdaság versenyképességének javítása érdekében csökkennek az egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok adminisztratív terhei is.
Egyszerűsödik például a vállalkozás, gazdasági társaság bankszámla megnyitása, valamint megszüntetése során szükséges ügyintézés, hiszen 2021-től nem kell külön felkeresni az adóhatóságot, a gazdasági kamarát és a jegyzőt.

Az egyéni vállalkozóknak pedig – hasonló megfontolásból – lehetőségük lesz a kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a NAV-nál az egyéni vállalkozási tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kezdeményezni.
Az ingatlanvásárlók számára könnyebbséget jelent, hogy egyszerűbbé válik a jelzálogjog bejegyzése.

Az építtetők számára pedig az jelent könnyebbséget, hogy megszűnik az építésügy hatósági engedélyek meghosszabbítására irányuló eljárás, és az eddig kezdeményezhető hosszabbítás ideje beleolvad az alapengedély hatályába. Ezzel az építkezés megkezdésére 4 év, a befejezésére további 6 év áll majd rendelkezésre – írták.
Országosan több ezer települési szintű – tíz féle kereskedelmi és szolgáltatói – közhiteles nyilvántartás integrálásával létrejött az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer (OKNYIR) is.

Ennek köszönhetően az állampolgárok gyorsabban és hatékonyabban tájékozódhatnak az egyes kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet végzőkről, azok nyilvános adatairól (többek között az üzlet helye, nyitvatartás, az árusított termékek köre).

A közigazgatási szabályszegések egységes, átlátható és következetes szankcionálása is megvalósul a január 1-jétől életbe lépő szankciótörvénynek, és a hozzá kapcsolódó 88 további jogszabály módosításának köszönhetően.
Az új, ügyfélbarát szabályozás szemléletváltást is jelent a közigazgatásban, hiszen a büntetés helyett az a célja, hogy az állampolgárok és vállalkozások önkéntes jogkövető magatartását ösztönözze, ezáltal megelőzze a jogsértéseket.

Ennek érdekében azzal szemben, aki közigazgatási szabályszegést egy éven belül első alkalommal követ el, a hatóság a legtöbb esetben figyelmeztetést alkalmaz.

Fontos alapelv a fokozatosság is, így a közigazgatási bírságot csak mérsékelt összegben szabják ki akkor, ha az ügyféllel szemben e szankciót 3 éven belül még nem alkalmazta egy hatóság sem. Mindezek alól kivételt jelentenek többek között az emberi életet, testi épséget vagy a környezetet veszélyeztető jogszabálysértések, továbbá a kiskorúak védelmét célzó jogszabályok megsértése; az ilyen esetekben továbbra is szigorúbban lép fel a hatóság.

A fokozatosság érdekében létrejön egy olyan nyilvántartás, amely a közigazgatási szabálysértések elkövetőit és a hatóságok velük szemben alkalmazott szankcióit tartalmazza – tudatta a Miniszterelnökség a közleményben.”

Forrás:
Egyszerűsödik az ügyintézés az állampolgárok és a cégek számára; Világgazdaság; 2021. január 3.

684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről

„…2. § Az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum) 13. § f ) pontjának megfelelően felügyeli az e-közigazgatási, az informatikai, valamint a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra fejlesztéseket érintő magas szintű politikai döntések végrehajtását, amelynek részeként
a) felügyeli a 2021–2027-es programozási időszak uniós forrásainak felhasználására irányuló, digitalizációt támogató – különösen a Digitális Európa Program, valamint a többéves pénzügyi keret keretében –, valamint egyéb, az Európai Unió támogatásával – így különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében – megvalósuló e-közigazgatási, informatikai, valamint közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra fejlesztési területeket érintő programok kidolgozását és azok végrehajtását,
b) az a) pontba nem tartozó esetekben figyelemmel kíséri az e-közigazgatási, az informatikai, valamint a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztési elképzelések, költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott programok kidolgozását és azok végrehajtását,
c) az a) és b) pont szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek végrehajtásának összehangolása, egységes magas színvonalon, valamint határidőre történő megvalósítása érdekében
ca) együttműködik az egyes projektekben érintett miniszterekkel, a miniszterek által kijelölt szervezetekkel, egyéb intézményekkel, tőlük a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben információt, felvilágosítást kérhet és szolgáltat,
cb) a Statútum 13. § e) pontjának megfelelően egyetértési jogot gyakorol az egyes projektekkel kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során, illetőleg szükség esetén intézkedési javaslatot tesz.
3. § (1) A miniszter a Statútumból fakadó e rendelet szerinti feladatait a Digitális Kormányzati Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (a továbbiakban: Társaság) bevonásával látja el.
(2) A Társaság
a) konzorciumvezetőként vagy konzorciumi tagként részt vesz a 2. § a) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektekben,
b) a Kormány döntése alapján közreműködik a 2. § b) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek végrehajtásban,
c) az érintett szervezet felkérésére közreműködhet a 2. § b) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek végrehajtásban,
d) az a) és b) pont szerinti projektek vonatkozásában projektmegvalósítási követelményeket határoz meg, projektmegvalósítási módszereket és ajánlásokat dolgoz ki,
e) az a) és b) pont szerinti projektek vonatkozásában projektmenedzsment, tanácsadási, szakértői és képzési tevékenységeket láthat el,
f ) a feladatai ellátása érdekében együttműködik az egyes minisztériumokkal és a feladatellátásban érintett egyéb szervezetekkel, intézményekkel, valamint
g) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály részére meghatároz…”

Forrás:
684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek megvalósításáról és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 292. szám; 2020. december 28.; 11171-11172. o. (PDF)
Lásd még:
301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről
94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről

Közigazgatás, politika

Hasznot hajtó adatok

„„Mindenki számára tisztességes feltételekkel indítsuk be a magyar és az európai adatgazdaságot”

A nemrégiben felállított Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) jogi, közgazdasági, informatikai és közpolitikai szempontrendszer alapján is foglalkozik a hazai közadat-vagyonnal. Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Kft. – NAVÜ ügyvezetője, és egyben a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője szerint a nemzeti adatvagyon olyan kincs, amit nem szabad elkótyavetyélni.

Milyen mértékben függ össze Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája és az adatvagyon témaköre? Utóbbinak csak az a célja, hogy segítse az előbbit?

– A NAVÜ-nél definiált feladataink jelentős része összefügg hazánk MI stratégiájával, de vannak ettől független elemei is. A mesterséges intelligenciára épülő megoldások üzemanyaga a tiszta, hozzáférhető, jól hasznosítható adat, ezek összessége az adatvagyon, és ezt nekünk kell minőségbiztosítani, többek között a hazai MI stratégia végrehajtása érdekében. Ki kell tudnunk szolgálni adatokkal az ott megfogalmazott célokat, köztük az MI Labot, az adattárcát és a különböző transzformatív projekteket. Ezen túlmenően viszont a köz- és magánadat-vagyon hasznosításához szélesebb körben is megfelelő szakmai platformot szeretnénk biztosítani.

– Melyek most a NAVÜ legsürgetőbb feladatai?

– Elsősorban egy teljesen új jogi szabályrendszert kell megalkotnunk, mert az adatvagyon, egyrészt egy dinamikusan növekvő jelentőség, másrészt a sajátságos működése miatt jelenleg egyetlen meglévő jogi kategóriába sem fér bele. A másik fontos feladat azoknak a pilotprojekteknek az elindítása, amelyekkel meg tudjuk mutatni, hogy a közadat hasznosítása nem csak néhány jogász és informatikus belügye. Olyan pilotokat tervezünk, amelyekkel az államigazgatás – a versenyszférához hasonlóan – kezdeményező és személyre szabott szolgáltatásokat tud majd kínálni. Nagyon sok területen, a beruházásoktól a pályaorientációig lesznek kezdeményezéseink, amelyek a közadatok felhasználásával segítik majd a magyar polgárokat, vállalkozásokat.

– Milyen adatok tartoznak a nemzeti adatvagyon fogalmába, és hol találhatók ezek?

– Jogász, ügyvéd lévén úgy fogalmaznám meg, hogy a nemzeti adatvagyon alatt a központi közigazgatás, az állami szervek és az önkormányzatok által, a közfeladatok ellátása körében előállított adatokat értjük. Ide tartoznak például a nagy állami alapnyilvántartások (személy-, lakcím- és gépjármű-nyilvántartás, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási adatok), de az adózási adatok vagy éppen a térinformatikai adatbázisok is. Ha csak ezeket a magas szintű, nagy adatbázisokat nézzük, valamivel több mint száz rendszerről beszélhetünk. Ha viszont részletesen lebontom, mondjuk a horgászjegy-nyilvántartás szintjéig, úgy már közel 1500 adatbázisról van szó.

– Mennyire tiszták ezek az adatok, sokat kell még velük dolgozni?

– Csak elméletben létezik olyan nyilvántartás, amiben csak hibátlan adatok lennének, de ez nem is elvárás. Szerencsére az adatok a rendszeres használat során tisztulnak: a hibák, az eltérések ilyenkor kiderülnek, amiket már könnyebben lehet korrigálni, így az adatminőség folyamatosan javul. Szeretném jelezni, hogy a hasznosításhoz egyébként már most is megfelelő az adatminőség. Azt a sajátos közigazgatási gátlást kell lebontanunk, hogy a nem tökéletes adatvagyont is, amennyiben megfelelő mértékben tiszta, minél hamarabb használatba kell vonni.

– A jelenlegi tervek szerint hogyan lesz forgalomképes, miként teremt hasznot a közadat-vagyon?

– Azt gondolom, hogy a forgalomképesség kapcsán legalább annyira úttörő szerepet kell játszanunk, mint a jogi keretek megteremtésében. Egyelőre nem igazán lehet felmérni, hogy pontosan mennyit ér a közadat-vagyon, hiszen a megszokott értékelési metódusok csak korlátosan alkalmazhatóak rá: nincs mivel összehasonlítani, a hozamát pedig nehéz megbecsülni, hiszen még senki nem forgalmazta, az úgynevezett ún. újraelőállítási értékét is nehéz megmondani egy adott esetben többszáz éve épülő adatbázisnak. Az viszont biztos, hogy a hasznosítás során sokféle módszer alkalmazható. Vannak olyan adatkörök, amelyeket érdemes minél szélesebb körben elérhetővé tenni, mert így hoznak nagyobb, még ha csak áttételes hasznot is. Egy másik példaként hadd hozzam a népegészségügyi vagy élelmezési adatokat, ahol viszont kiemelten nem a közvetlen értékesítés profitja számít, hanem az, hogy tíz éves távlatban kevésbé terheljük meg az OEP-kasszát.

Gépi jogok és kötelezettségek

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogfejlődés Gál András Levente véleménye szerint még az évtized vége előtt elvezet oda, hogy a természetes és jogi személy fogalma mellett megjelenik a technológiai személy fogalma is. Az autonóm módon működő, tanulni képes gépek és rendszerek felelősségi rendszerét, illetve az esetleg okozott károkat valamilyen világos módon mindenképpen kezelni kell majd.

Általánosságban viszont azt mondhatjuk, hogy a legtöbb adat olyan, hogy érdemes lehet érte ellenértéket kérni. Például mondjuk az autópályák kamionforgalmának elemzése hasznos lehet egy vállalkozásnak, amelyik szolgáltató egységet szeretne nyitni az utak mentén. Célunk, hogy ezzel az adatvagyonnal a patrióta gazdaságpolitika elvei szerint gazdálkodjunk, és elsősorban a hazai kkv-kat hozzuk helyzetbe.

– Előadásaiban gyakran kritizálja az európai adatpolitikát. Mi tart a legnagyobb problémának?

– Az mindenképpen üdvözlendő, hogy mára az Európai Unió is felismerte, hogy az adatgazdaság terén Európa jelenleg vesztésre áll az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Viszont sajnos egyelőre még több kérdés is van, amelyekhez szerintem aggályosan közelít az európai politika. Ilyen például, hogy ki szabályozza az adatvagyont? Mint általában a nemzetközi magánjogban, két szint a meghatározó, a nemzeti és a globális. Mivel itt elsősorban magánjogi jószágról van szó, az alapvető szabályzónak a nemzetállamoknak és nem az Uniónak kellene lennie. A nemzeti szabályozásokat érdemes közelíteni egymáshoz, míg az EU-nak inkább a globális érdekérvényesítésben kellene segítenie, nem pedig közös szabályozást előírnia. Vagy vegyük az európai adattér témáját, amely kapcsán nyilvánvaló, hogy minél nagyobb adatmennyiségekkel dolgoznak az MI-megoldások, annál pontosabbak lesznek. De mindebből még nem következik egyenesen, hogy ingyen és feltétel nélkül közös kezelésbe kellene vonni a nemzeti adatvagyonokat. Azt mondhatom tehát, hogy amennyiben az európai adattér pontos elszámolás és feltételrendszer mellett jön létre, akkor nagyon is támogatjuk azt, de az 50-es évek mintájára megvalósuló adat-beszolgáltatásból inkább nem kérünk. Ahogy azzal sem értünk egyet, ha oda nem illő, közpolitikai narratívákat – például nyílt társadalom eszméjét – erőltetnek bele egészen más kérdéskörbe, mondjuk éppen a digitalizációba, amely sajnos rendre megjelenik az EU dokumentumaiban.”

Forrás:
Hasznot hajtó adatok ; IT Business; 2020. december 25.

Digitális Vatikán. A 21. századi technológia esélyei és veszélyei között

„Amikor az évtized elején a Konklávé, a bíborosok testülete az argentin Jorge Mario Bergoglio személyében megválasztotta a katolikus egyház új fejét, sokan forradalmat vizionáltak. A Ferenc néven hivatalba lépett pápa majd másfél évezred óta az első nem európai származású vezetője lett egyházának, és fiatalos dinamizmussal látott neki az irányítási struktúrák modernizálásának. Az eseményeket figyelő kommunikációs szakemberek egy része egyenesen úgy fogalmazott: az új egyházfőre várt az a feladat, hogy gyökeresen megújítsa a tájékoztatás, a hívekkel való kapcsolattartás „megcsontosodott, avítt szellemű” masinériáját. A szerkezeti és szervezeti reformok valóban látványosra sikeredtek, ami összefüggött a katolicizmus központjának sajátos jogi státuszával is. A Vatikánvárosi Állam ugyanis egyedülálló nemzetközi jogalanyisággal bír: nevével ellentétben csak nagyon korlátozottan vesz részt a nemzetközi kapcsolatok építésében. A pápaságnak évszázados államigazgatási hírnevet szerző diplomácia feladatát az Apostoli Szentszékhez tartozó Pápai Államtitkárság látja el, ami tulajdonképpen nem „állami” szerv, hanem a mindenkori pápa munkaszervezete. A tájékoztatással összefüggő részlegek sokasága valóban nehézkessé tette a kapcsolatépítést, tájékoztatást, a központi kommunikáció összetett és sok eszközre támaszkodó folyamatát. A megújítás koncepciójából sokat sejtetett, hogy Ferenc pápa egy filmes szakembert nevezett ki erre a roppant hatalmat jelentő posztra. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik az is: miközben a katolikus egyház hagyománytisztelete, konzervativizmusa legendás, egyáltalán nem áll távol tőle az újító hajlam. Valójában az egyház mindig is tudatában volt a korszerű technológiák roppant jelentőségének a kapcsolatépítésben, a tanok terjesztésében, szakmai nyelven szólva a kommunikációban. Az elektronikus tömegtájékoztatás hajnala óta tisztában van az innováció fontosságával, és szisztematikusan állította tömegkapcsolati munkája szolgálatába előbb a rádiót, majd a televíziót is. AZ IKT-korszak legelején kötelezte el magát a számítástechnika páratlan lehetőségeinek kihasználása mellett: 1989-ben a kor legmodernebb számítógépeivel látták el a Vatikán sajtószolgálatát, és az 1990-es években speciális szoftverek egész sorát állították rendszerbe az információ kezelése, tárolása és terjesztése céljaira. A fontosabb pápai beszédeket műholdas közvetítő rendszereken továbbították a hívek tízmillióinak szerte a világban. Az információs és kommunikációs technológiák felhasználásának újabb jelentős lépésével zárult a hosszúra nyúlt 20. század, amikor a korunk legnagyobb hatású egyházfőjének tekintett II. Pál pápa kezdeményezésére elindult a www.vatican.va, a Vatikán hivatalos online portálja. A pápaság végérvényesen felköltözött az online terekbe.

Ferenc pápa működésének kezdete a Vatikán kommunikációs tevékenységének megújításával esik egybe. A Pápai Tömegtájékoztatási Tanács 2013. januárjában, tehát valójában az új egyházfő megválasztása előtt néhány hónappal már kitűzte a további modernizáció irányait. A tájékoztatás addigi szétaprózott műhelyeit és hivatali egységeit egy új, egységes tömegtájékoztatási hálózatba szervezték, Aleteia néven. Ugyanakkor a tömegtájékoztatás, tömegkapcsolat-építés és a diplomácia digitalizációjának nagy korszaka már egyértelműen Ferenc pápa működéséhez kapcsolódik. A katolikus egyház közösségi média ökoszisztémájának kiépülése, széleskörű társadalmi kommunikációs sikere jellemzi a 2010-es évtizedet. Olyan infokommunikációs rendszer épült ki alig néhány év alatt, ami drámai mértékben növelte meg az egyház társadalmi elérését, ráadásul éppen a hittől leginkább elforduló fiatal generációk közegében. E folyamatban csúcsosodott ki a Vatikán bő háromnegyed évszázada zajló közösségi diplomáciai nyitása is: a mobiltechnológiák, a közösségi média tereinek „belakása” az elektronikus tömegtájékoztatási eszközök tudatos kapcsolatépítő szerepének digitális kiteljesedését hozta el. Érdemes arra is emlékezni: a világ külügyi szervezeteinek innovációra hajlamos élbolya is éppen ekkortájt kezdi el a digitális diplomácia eszköztárának kiépítését és használatba vételét. A Vatikán technológiai fejlesztései lényegében szinkronban mozognak a digitalizáció élharcosának számító amerikai, brit és francia diplomácia technikai újításaival.

A közösségi média tereinek felfedezése egyébként Ferenc pápa elődjének működéséhez köthető: 2008-ban, tehát szinte a médium indulásával egy időben önálló jelenlétet épít ki a Vatikán az azóta szédületes karriert befutott YouTube platformon. 2012-ben, hivatali idejének legvégén ugyan, de mégis az előző egyházfő, XVI. Benedek nevéhez fűződik az a történelmi „tett” is, hogy útjára indítja a @Pontifex rövid című hivatalos pápai Twitter fiókot. Ferenc pápa hivatalba lépésével aztán szédítő tempóban ível fel a Twitter használata – és a népszerűsége. Ma már 9 különböző nyelven érhető el a pápa Twitter-folyama, és a legfrissebb adatok szerint a követői összlétszáma eléri az 50 millió főt. Ez több mint tízszerese az egyébként szintén eredményesen twitterező francia Macron elnök követőinek, de például az olasz miniszterelnök népszerűségét százszorosan haladja meg. A Twiplomacy index felmérése szerint a világon a második legtöbb követővel büszkélkedő politikusi fiók a pápáé, csak a mikroblogon különösen aktív Donald Trump előzte őt meg. A világpolitika vezetővel való összevetés azért is indokolt, mert a Vatikán a közösségi média ökoszisztémáján belül a Twittert egyértelműen a (köz-) diplomácia eszközének tekinti. Jól mutatja ezt, hogy a pápai fiókot a külügyekért felelős Államtitkárság közvetlenül felügyeli. A közösségi média univerzum fejleményeihez igazodva, 2016-ban a fiatalok körében egyre népszerűbb Instagramon is fiókot nyitott Ferenc pápa. Népszerűsége itt is töretlen: nagyjából 5 millió követőjével a politikai szereplők között a negyedik a népszerűségi sorrendben.

A katolikus egyházfő ugyanakkor a technodiplomácia, azaz a technológiai fejlődés nemzetközi szabályozását, az etikai normák közös kialakítását célzó kapcsolatépítés területén is nagyon aktív. Már a Laudato Si kezdetű, második enciklikájában hangsúlyozta Ferenc pápa a technológiai átalakulás társadalmi vetületeinek fontosságát. Stratégiája az, hogy a technológiai (különösen a mesterséges intelligencia) fejlesztések témájában közvetlenül tárgyal a világ digitális cégóriásaival. Közös gondolkodásra szeretné késztetni őket, hogy a digitalizáció forradalma ne pusztító erővé váljon, különösen a szegényebb néprétegek rovására.

A fény mindig árnyékkal jár – ezt az igazságot a kibertérben épülő „Digitális Vatikán” is kezdi azonban már megtapasztalni. 2020 tavaszán több egymást követő kibertámadás is érte a Vatikán, illetve a Hong Kong-i egyházmegye internetes hálózatait. Az elkövetőket a Mustang Panda hackercsoport tagjaiként azonosították, illetve az ő támadó eszközeik egy változatát használó RedDelta (hivatalos klasszifikáció szerint TA416-os APT) egységként. A vélhetően azonos, vagy egymással szoros átfedésben dolgozó támadókat a kínai államhoz kötötték az incidenst felderítő elemzők. A sorozatos behatolásokra néhány hónappal a Kína és a Vatikán közötti, 2018-ban kötött történelmi súlyú szerződés megújítása előtt került sor. A feltételezés az: a Kínában élő 12 milliós katolikus közösség sorsát rendezni hivatott diplomáciai aktus előtt szerették volna a kínaiak titokban megszerezni a Vatikán tárgyalási stratégiájának elemeit.

Másfajta incidensek ugyanakkor jól mutatják a kibertér fenyegetéseinek rétegezettségét. A Vatikáni Apostoli Könyvtár az emberiség kultúrkincsének egyik kiemelkedő gyűjteménye. Néhány éve megkezdődött a mintegy 80 000 dokumentumot felölelő becses anyag digitalizációja. Az online hozzáférés biztosításával párhuzamosan azonban megindultak a gyűjtemény elleni kibertámadások is. Havonta átlagosan 100 kiberincidenst észlelnek, és ez a szám érezhetően növekszik. Van, aki lopni akar, és van, aki az egyedülálló információhordozók manipulálását célozza – a „történelem megmásításának” sötét reményével. Erősödő fenyegetést jelentenek továbbá a zsarolóvírusok is, hiszen itt óriási értékekről van szó. A könyvtár most összefogott a Cambridge-i Egyetem matematikusai által alapított Darktrace céggel, amely mesterséges intelligencia rendszereket fejleszt, kifejezetten a kibervédelemben való alkalmazásra. Az újonnan munkába állított MI-alkalmazás a nap 24 órájában monitorozza a könyvtár rendszereit, keresve a szokatlan működési mintákat. Észleli a csekély rendellenességeket is, ami könnyen elkerülhetné az emberek figyelmét. Így már az adatlopásra, vagy a fizikai károkozásra törekvő kiberbeavatkozások kibontakozása előtt elindíthatja a szükséges ellenlépéseket.

A digitalizáció elkötelezett hívének tekinthető Ferenc pápa figyelmét nem kerülte el a technológiai transzformációban rejlő kettősség, vagy annak legalábbis a lehetősége. Már a 2019 tavaszán közreadott Christus Vivit! kezdetű apostoli buzdításában a digitalizálódó kultúra veszélyeire hívta fel a figyelmet. Mert azt jó szemmel ismerte fel, hogy az IKT-technológiák ma már nem eszközt, hanem életformát kínálnak. Ennek a gondolatnak még erőteljesebb formában adott hangot a néhány hete közreadott Fratelli tutti című, a testvériségről és a közösségi érzésről szóló harmadik enciklikájában. Világos fejjel látja a közösségi médiában rejlő roppant potenciált. A digitális világ, és „különösen az internet hatalmas lehetőségeket kínál a kapcsolatépítésre és a szolidaritásra. Ez valami eredendően jó, Isten ajándéka” – fogalmaz a pápa. De, éppen a járványos időszak tapasztalataira támaszkodva azt is hozzáteszi: a közösségi médiából „hiányoznak a gesztusaink, az arckifejezésünk, a csend pillanatai, ahogy az illatok, vagy a kezek reszketése, mindaz, ami az emberi párbeszédünk része”. „A digitális kapcsolódás nem épít igazi közösséget; ellenkezőleg csak elfedi az egyén önző különállását.” Rámutat arra is: erős érdekek állnak e jelenségek mögött. Elitek és nagyvállalatok húznak hasznot a gyengeségeinkből.

Ferenc pápa, aki maga nem szívesen használ elektronikus kommunikációs eszközöket (jobban szereti a papírt, szükség esetén a telexet), a vallástól egyre jobban elforduló nyugati világban akar utat találni a közösségi média tereibe „felköltöző” generációkhoz. Közben pedig látja: mennyire keskeny ez az ösvény.”

Forrás:
Digitális Vatikán; Nyáry Gábor; Ludovika.hu; 2020. december 23.
(További szakirodalmi hivatkozások találhatók az eredeti cikkben.)

Közigazgatási, politikai informatika

December 31-én lezárult a közigazgatás központi informatikai infrastruktúra korszerűsítése

„A közigazgatási szervezetek informatikai rendszerei korszerűsítésre kerültek, melynek köszönhetően idő-és költségmegtakarítást érhetnek el a kormányzati intézmények. A projekt 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című program során. A „Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3)” elnevezésű projekt keretében a NISZ Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség konzorciuma volt a felelős.

December 31-én zárul le a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00020 azonosítószámú, Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3) megnevezésű európai uniós finanszírozású projekt.

A projekt elsődleges célja az volt, hogy a magyar kormányzati informatikai rendszer működése egységessé váljon. Ezt elsősorban az e-ügyintézés technológiai hátterét adó informatikai környezet továbbfejlesztésével, az infokommunikációs szolgáltatások korszerűsítésével, a mindenkori minisztériumi szervezeti változásokat rugalmasan követő infokommunikációs szolgáltatások fejlesztésével érte el.

Az ügyintézés elektronizálásának térnyerésével egyre több papíralapú folyamat kerül digitális alapokra, ami ugrásszerűen növeli a mozgatandó, illetve tárolandó adatok mennyiségét. A kormányzati intézményekben jelenleg használt elektronikus kommunikációs formák nem alkalmasak az egyre növekvő méretű állományok, adat-, hang- és képfájlok költséghatékony megosztására, karbantartására és biztonságos tárolására. Ezen feladatok központosított ellátásával jelentős költségcsökkenés érhető el Mindezek mellett az intézményi munkavégzést segítő, többféle, de hasonló funkciókat ellátó alkalmazások egységesítése is költségmegtakarítást eredményezett.

A Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3) projektet a Széchenyi 2020 program keretében valósította meg a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) mint projektvezető, és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) mint a műszaki és projekt minőségbiztosítási feladatok ellátója. A megítélt támogatás összege 2.500.000.000 forint, amelyet az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszírozott a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében.”

Forrás:
December 31-én lezárul a közigazgatás központi informatikai infrastruktúra korszerűsítése; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2020. december 30.

Tovább folytatódott a minisztériumok informatikai háttérrendszerének egységesítése

„Idén decemberben befejeződött az a több éves fejlesztési projekt, amelynek során a központi közigazgatás informatikai rendszerei egységes alapokra kerültek. Összesen 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásból valósult meg a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00020 számú, a „Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése” (KKIR3) nevű program.

Elsődleges célja az volt, hogy a magyar kormányzati informatikai rendszer működése egységessé váljon. A NISZ Zrt. projektvezetése és a KIFÜ minőségbiztosítása mellett végzett program a céljait elsősorban az e-ügyintézés technológiai hátterét adó informatikai környezet továbbfejlesztésével, az infokommunikációs szolgáltatások korszerűsítésével, a mindenkori minisztériumi szervezeti változásokat rugalmasan követő infokommunikációs szolgáltatások fejlesztésével érte el.

“A KKIR3 elődprojektjei elsősorban a központi kormányzati infrastruktúra fejlesztésére koncentráltak. Ezek eredményeire épített a KKIR3, amelynek tervezése 2015 októberében, kivitelezése 2017-ben kezdődött meg” – mondta a projektzáró sajtótájékoztatón Dömötör Csaba, a NISZ Zrt. projektmenedzsment-igazgatója. A többcélú KKIR3-ban is voltak infrastruktúra-elemek, de a fő fókusz már az alkalmazásokon és a szolgáltatásokon volt. Az államigazgatás 2015-ös szervezeti átalakításait az állami informatikai szolgáltatónak is követnie kellett. Az aktuális és későbbi, intézményi integrációkat minél zökkenőmentesebben és költséghatékonyabban kellett támogatni. Fontos szempont volt a központi államigazgatási szervek, minisztériumok mindennapi munkájának, együttműködésének támogatása, egyszerűsítése is.

A négy nagyobb projektelemet Bogó Viktor, a NISZ Zrt. vezető projektmenedzsere részletezte. Említette például a felhasználókezelés és -kiszolgálás egységesítését központi törzsadattárral és szolgáltatási portállal. „Kis túlzással egyetlen kattintással teljes szervezetek jogosultságait lehet csoportosan mozgatni”, mondta erről.

Főbb projektelemek (éles üzemben működnek):

1. Az ellátási környezet korszerűsítése
* egységes minisztériumi felhasználókezelés és -kiszolgálás
* minisztériumok közötti csoportmunka
* ügyfélszolgálati azonosító rendszer

2. Az alkalmazások szolgáltatások korszerűsítése
* alkalmazások felhasználásának optimalizálása
* alkalmazások virtualizálható környezetbe helyezése

3. A központi infrastruktúra bővítése, korszerűsítése
* szerver- és tárolórendszerek fejlesztése az intézményi integráció miatti megnövekedett kapacitásigény kielégítésére
* hálózati elemek fejlesztése a megnövekedő sávszélesség- és IT-biztonsági igény kielégítésére

4. Az ellátotti kör irodai tevékenységének támogatása
* hang- és nyomatszolgáltatási fejlesztések (IP-telefonszolgáltatás bővítése, „follow-me printing” szolgáltatás)

A KKIR3 eredményei:
* minisztériumok közötti kommunikációs csatornák egységesítése
* elektronikus postafiókok leterheltségének csökkentése
* közös dokumentumok gyorsabb véleményezése
* zökkenőmentesebb átszervezések
* egyszerűbb intézményi integrációs folyamatok
* csökkenő működtetési költségek”

Forrás:
Tovább folytatódott a minisztériumok informatikai háttérrendszerének egységesítése; Bitport.hu; 2020. december 28.
(Spzonzorált cikk)

Informatika, távközlés, technika

Elindult a Mesterséges intelligencia (MI) kihívás

„Mesterséges intelligencia (MI) kihívás elnevezéssel kampányt indított az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az MI Koalíció azzal a céllal, hogy 2021 végére egymillió ember nyerjen átfogó áttekintést az MI technológiában rejlő lehetőségekről, illetve közülük legalább százezren online alapozó formájában ismerjék meg az MI-vel kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat – közölte az MTI-vel Jakab Roland, az MI Koalíció novemberben újraválasztott elnöke.

Elmondta: annak érdekében, hogy a gazdaságot és a társadalmat felkészítsék a mesterséges intelligencia által kiváltott változásokra, társadalmi ismeretterjesztésre van szükség. Az MI kihívás keretében december 1-jétől az ai-hungary.com oldalon elérhető online alapozón bárki részt vehet, a laikus érdeklődők és az üzleti szféra képviselői számára egyaránt hasznos kiindulási alapként szolgál. A kampány áttekintést nyújt az MI legfontosabb ismérveiről, és a felhasználási esetek bemutatásával rávilágít arra, hogyan segíti a technológia mindennapjainkat, valamint a vállalati hatékonyságot – tette hozzá.

A jelenlegi, nagyjából három óra alatt teljesíthető alapozó szintet a közeljövőben további specifikus lépcsőfokok követik, amelyek szélesebb körű, egyben egyéni érdeklődéshez igazított ismereteket adnak. Jakab Roland tájékoztatása szerint az MI kihívást 2021 végéig hirdették meg, azonban folyamatosan bővítik, és hozzáigazítják a technológiai vívmányokhoz.

Kitért arra: az idei év legnagyobb eredménye Magyarország MI Stratégiájának megalkotása volt, amely az ITM és a Koalíció mintegy ezer szakértőjének közös munkája. Az intézkedési tervben meghatározták azokat a lépéseket, amelyek segítségével Magyarország a saját javára fordíthatja a technológia által nyújtott előnyöket.

A sikeres végrehajtás kulcsa a megfelelő intézményrendszer kialakítása, így a szeptemberi bejelentést követően két héttel már meg is kezdte működését a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ). Hozzátette: megalakult az MI Nemzeti Laboratórium is, feladata az MI területén a vonatkozó alapkutatások folytatása mellett az alkalmazott kutatások számának növelése lesz, így a kutatói szféra sokkal inkább a piaci elvárásokhoz igazodhat. Létrejött emellett az MI Szabályozási és Etikai Tudásközpont (MISZET), amely az új technológiával összefüggő sajátos jogi keretek, illetve az adatvagyon-gazdálkodással összefüggő szabályozás alapjaira tesz majd javaslatot a döntéshozók részére – ismertette az elnök.

A következő év feladatairól elmondta: tavasszal indul az MI Innovációs Központ, amely az MI alkalmazások széles körű elterjesztésével kívánja növelni a magyar vállalatok versenyképességét. Ennek keretében konzultációs szolgáltatást és olyan információs csomagot kínálnak majd, amely az érdeklődő kkv-k számára iránytűként szolgál, hogy saját tevékenységükhöz milyen MI-alapú megoldások léteznek, és azok hogyan szolgálják személyre szabott igényeiket.

Az MI Koalíció 293 tagszervezetet, több mint ezer szakértőt tudhat tagjai között, akik 6 munkacsoportban dolgoznak, a szervezet folyamatosan bővül. Az MI Koalíció elnöksége a tagszervezetek képviselői előtt fél évente plenáris ülésen értékeli a megelőző időszak eredményeit, illetve kijelöli a középtávú feladatokat.”

Forrás:
Elindult a mesterséges intelligencia kihívás; TEOL.hu; 2020. december 26.

A legfőbb kínai politikai tanácsadó szerv a mesterséges intelligencia etikai kérdéseiről tanácskozott

„A mesterséges intelligencia használata során felmerülő etikai és jogi kérdésekről tanácskozott szerdán a legfőbb kínai politikai tanácsadó szervnek számító Kínai Népi Politikai Konzultációs Konferencia (CPPCC).

A mintegy kétezer tagot számláló testület ülésén elnöklő Vang Jang a mesterséges intelligencia fontosságát hangsúlyozta az ország tudományos fejlődése szempontjából, ugyanakkor kiemelte, hogy az ennek kapcsán felmerülő etikai és jogi kérdéseket megfelelően kell kezelni.

Tucatnyi tanácsadó javaslatot terjesztett elő, amely szerint szabályozni kell az olyan kérdéseket, mint például az arcfelismerés, a beszédszintézis és az önvezető járművek működése.
Emellett szerintük szigorítani kell a vállalatok kötelezettségeit az adatvédelem és a személyes információk védelme terén.”

Forrás:
A legfőbb kínai politikai tanácsadó szerv a mesterséges intelligencia etikai kérdéseiről tanácskozott; Origo.hu; 2020. december 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Félmilliárd forintból digitalizálják az 1895 óta kiállított anyakönyveket a családfakutatás megkönnyítésére

„A családtörténeti kutatások elősegítése érdekében digitalizálja a kormány az 1895 óta kiállított anyakönyveket – erről tanúskodik a Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat.

A határozat célja a nemzeti, közösségi és egyéni identitás erősítését és megőrzését elősegítő családtörténeti kutatások elősegítése és támogatása.

A dokumentum értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2022. március 31-ig létre kell hoznia a Családtörténeti Kutatóközpontot a Magyar Nemzeti Levéltár keretein belül. Ennek a központnak lenne a feladata a családtörténeti források feltárása és digitalizálása, az eredeti iratok digitális másolataihoz való elektronikus hozzáférés elősegítése, a családtörténeti kutatásokat elősegítő tartalom- és szolgáltatásfejlesztések megvalósítása, mindezek élményszerű bemutatása, valamint a családtörténeti kutatások módszertani támogatásának díjmentes szolgáltatásként történő ellátása. Térítés ellenében családtörténeti kutatásokat is végezne.

A kormány minderre 443 455 000 forintot biztosít a 2022. évi központi költségvetésből, továbbá 2023-tól évi 112 455 000 forintot a Családtörténeti Kutatóközpont működtetésére.

Mindemellett az Emmi azt is feladatul kapja, hogy gondoskodjon az 1895–1980 között keletkezett állami anyakönyvek közlevéltárban őrzött másodpéldányainak digitalizálásáról.

Erre további 500 millió forintot bocsát rendelkezésre a kormány.

A téma iránt érdeklődők egyébként itt érik el a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának családfakutatási tájékoztatóját.”

Forrás:
Félmilliárd forintból digitalizálják az 1895 óta kiállított anyakönyveket a családfakutatás megkönnyítésére; Index.hu; 2020. december 24.
Lásd még: 1989/2020. (XII. 23.) Korm. határozat a családtörténeti kutatások elősegítéséhez és a családtörténeti források széleskörű bemutatásához szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár

Hosszú az út a tisztán elektronikusan felvehető jelzáloghitelekig. A közeljövő banki digitalizációjáról a bankszövetség alelnöke beszélt

„ Ahogy a kormányzati és adóügyeknél egyre nagyobb teret nyer az elektronikus ügyintézés, úgy a bankok esetében is növekszik az igény hasonlóra – főként most, a koronavírus-járvány idején. A közeljövő banki digitalizációjáról a bankszövetség alelnöke beszélt.

Deklarált kormányzati cél az elektronikus banki ügyintézés kiterjesztése. Novemberben Varga Mihály pénzügyminiszter be is jelentett egy 6 pontos intézkedéscsomagot, melynek több eleme is az elektronikus dokumentumkezelés megvalósítására épül. A terület – gondoljunk csak egy jelzáloghitel felvételére – bonyolult, sokszereplős, ám a digitális átalakuláshoz szükséges megoldások szigetszerűen már adottak. Főleg a jogszabályalkotón múlik ezek integrálása, és hogy mikor lesznek tisztán elektronikus folyamatok a bankoknál.

A jelen helyzetről és a közeljövő banki digitalizációjáról Becsei Andrást, a Magyar Bankszövetség alelnökét kérdezte az InfoRádió.

Mennyire jellemző a Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatáson (BKSZ) keresztüli dokumentumforgalom a bankok és ügyfeleik között?

A BKSZ egy nagyon jó megoldás mind az állampolgárokkal, mind a cégekkel történő biztonságos elektronikus üzenetváltásra. A Bankszövetség digitalizációs 22 pontjának egyik sarokköve az E-ügyintézési törvény által kialakított kormányzati elektronikus ügyintézési megoldások implementálása a banki folyamatokba. Az ide tartozó javaslatok egyik hangsúlyos eleme a BKSZ-használat lehetővé tétele a pénzügyi intézmények és ügyfeleik közötti kommunikációban, azonban ez egyelőre nem valósult meg.

BKSZ – biztonságban és nyomon követhetően utaznak az adatok

Az úgynevezett Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatást az állam biztosítja a NISZ Zrt-n keresztül. Célja a megbízható és bizonylatolt elektronikus üzenetküldés és fogadás megvalósítása. A BKSZ végpontjai a tárhelyszolgáltatások, az ügyfélkapuk (vagy KÜNY tárhelyek), cégkapuk és hivatali kapuk.

A jelenlegihez hasonló pandémiás helyzetben számos előny származna a BKSZ használatából, de más élethelyzetben is jelentős adminisztrációs terhet vehetnénk le ezzel mind a lakosságról, mind a vállalkozásokról, nem is beszélve a papír alapú kommunikáció környezetkárosító hatásáról. Elég azt elképzelni, hogy mennyivel kényelmesebb lehetne, ha az ügyfeleknek nem kellene a tértivevényes küldemények átvétele miatt postára menniük, hanem a BKSZ-en keresztül kapnák meg elektronikusan a bankjuktól érkező küldeményeket. Ez az igény egyre nagyobb.

A bankok jelenleg nem küldhetnek semmit a gazdálkodó szervezetek cégkapuira. Ha ez megváltozna, az robbanást jelentene az elektronikus ügyintézésben?

A cégkapu minden cég számára egy már most meglévő, hivatalos elektronikus elérhetőség, így a cégek ideális célcsoportot képeznek a BKSZ-en keresztüli kommunikációra. Jelenleg azonban ez az elektronikus elérhetőség csak a „hivatalok” számára nyitott. Az aktuális szabályozás szerint sem más cégek, sem magánszemélyek nem küldhetnek küldeményeket cégkapura. A felhasználói kör kiterjesztése esetén milliónyi dokumentum terelődhet át elektronikus útra a jelenlegi papíros formában történő elküldés és manuális feldolgozás helyett.

Mennyire jellemző a BKSZ-en kívüli csatornák használata a banki ügyintézésben?

Az elektronikus útnak jelenleg is vannak megoldásai a pénzügyi szektorban. Ezek jellemzően a pénzintézetek által működtetett netbank rendszerek. A fent említett BKSZ használatának ott van kiemelten fontos jelentősége, amikor vagy nem rendelkezik az ügyfelünk ilyen elektronikus csatornával, vagy még nem ügyfelünk, illetve olyan esetekben, amikor a hatályos jogszabályok előírják a kézbesítés bizonyítását a pénzintézetektől (azaz tértivevényes küldeményben kell megkeresnie a banknak az ügyfelet).

Mi a bankszövetség tapasztalata az elektronikus aláírások használatával kapcsolatban? Jól használják az ügyfelek az elektronikus aláírásokat, változtatott ezen valamit a világjárvány?

Az elektronikus aláírások használata Magyarországon még gyerekcipőben jár. Az első pandémiás zárlati időszak döbbentett rá többeket, hogy nincs alternatívája a papír alapú kommunikációnak. Első megoldásként többen – mind magánemberek, mind cégek – az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés) szolgáltatáshoz nyúltak, melynek vannak ugyan korlátai, de legalább minden ügyfélkapuval rendelkező személy igénybe tudta venni. Ezt követően látható az a trend, hogy a cégek igyekeznek a bizalmi szolgáltatóktól beszerezni elektronikus aláíráshoz használatos tanúsítványokat. Magánszemélyek esetén az elektronikus aláírásoknál továbbra is meghatározó az AVDH, amelyet célszerű integrálni a banki folyamatokba, ezzel növelve a banki ügyintézés hatékonyságát. Sajnos az elektronikus személyi igazolvány által biztosított minősített elektronikus aláírás lehetőségével nem sokan élnek.

A BKSZ megnyitásán túl mi lenne még kívánatos mondjuk a következő évben?

A Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatás igénybevételének a lehetősége azért is lenne fontos a bankoknál, mert jellemzően mind az azonosításra, mind a dokumentum hitelesítésre vannak már megoldások, amelyek a BKSZ kiterjesztése esetén érnék el a valódi céljukat. Ugyanakkor ki kell emelni a közelmúlt jelentős fejlesztéseit is. 2021-től használható lesz ingyenesen ügyfélátvilágításra a KAÜ (Központi Azonosítási Ügynök). Kormányhatározat született az Adatváltozás-Kezelési Szolgáltatás bevezetéséről is, melynek az a célja, hogy egy olyan állami szolgáltatás kerüljön kialakításra, ami biztosítani tudja, hogy jelentősen csökkenjenek a lakosság, ezáltal a pénzintézetek adminisztratív terhei. Itt lényegében arról van szó, hogy egy állampolgár által bejelentett adatváltozás (pl. lakcím, személyazonosító igazolvány), automatikusan eljusson a megváltozott adatokat jogszerűen kezelő céghez anélkül, hogy az állampolgárnak ezt – jelen gyakorlat szerint – az egyes ügyfélszolgálatokat körbejárva személyesen kelljen bejelentenie.

Amiben szeretnénk még előre lépni, hogy minden olyan közhiteles nyilvántartást közszolgáltatásként, ingyenesen elérjenek a pénzintézetek, ami az ügyfélátvilágítás során, közérdekből, valamint a lakosság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében szükséges. Azt gondoljuk, hogy mikor a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem támogatása a cél, és mindemellett a lakosság adminisztratív terhei is csökkenthetőek, indokolt az adatlekérdezés ingyenes biztosítása. A BKSZ alkalmazhatóságának kiterjesztése állampolgári és piaci irányba, jelentősen felgyorsítaná Magyarország digitális fejlődését, bízunk benne, hogy a jövőben ezzel kapcsolatban is hasonló pozitív jogszabályok születnek mint a KAÜ, vagy az Adatváltozás-Kezelési Szolgáltatás esetén.

Mennyire vannak felkészülve a bankok backoffice folyamataikkal az elektronikus módok kiszolgálására, például arra, hogy az elektronikus dokumentumok megmaradjanak az elektronikus térben, hogy tényleg ne kelljen papírt használni?

A pénzintézeti szektor a folyamatait a mindenkori jogszabályi környezetre tekintettel alakítja ki. Ahogy az papírmentes működést támogató eljárások elkezdtek megjelenni az uniós és hazai jogszabályokban, úgy kezdtek átalakulni a pénzügyi intézmények ezzel kapcsolatos belső folyamatai. Több pénzintézetnél zajlanak dokumentumkezelés-, dokumentumtárolás-fejlesztési projektek, ennek a munkának az elmúlt egy év még nagyobb lendületet adott.

És például az elektronikus aláírások ellenőrzésére mennyire vannak felkészülve a bankok?

Az aláírások ellenőrzése komplex feladat és ez az ellenőrzés jellemzően még manuálisan történik. Az ellenőrzést külön nehezíti a heterogén szoftverkörnyezet, különböző Windows- és Adobe Reader-verziók, a bizalmi szolgáltatók különböző dossziétípusai. A manuális, szabályzatokon alapuló ellenőrzés mellett kezdenek megjelenni olyan alkalmazások a tagintézményeinknél, melyekkel egy központi szolgáltatáson keresztül, az ellenőrzést végző felhasználó gépén futó szoftverek verziójától függetlenül lehet aláírást ellenőrizni, akár teljesen automatizált módon is.

A cégek aláírásának ellenőrzése még egy szinttel bonyolultabb, mert ott az aláírás érvényességén, az aláíró személyén túl a képviseleti jogosultságokat is ellenőrizni kell a cégjegyzékadatok alapján. Annak ellenére, hogy a cégképviselők elektronikus aláírása már hosszú évek óta bejelenthető a cégnyilvántartásba, jellemzően a cégek nem élnek ezzel a lehetőséggel, így egyedileg kell meggyőződni a cégképviselő és az elektronikus aláírást végző személy azonosságáról.

Van-e már olyan megoldás a piacon, ami tisztán elektronikus módon teszi lehetővé például egy jelzáloghitel felvételét?

A jelzáloghitelezési folyamat elemei lépésről-lépésre digitalizálódnak, azonban ennél a hiteltípusnál számos jogszabály módosítása szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi 3-6 hetes folyamat időigénye az általunk ideálisnak tartott 1-2 hétre csökkenjen. Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a statisztikai alapú értékbecslés alkalmazása a nagy tranzakciószámú, könnyen összehasonlítható lakások esetén kiválthatja a helyszíni értékbecslét, ezzel gyorsítva a folyamatot.

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény nemrég módosított 13. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a felek akár digitálisan, pl. aláírópadon kössék meg a szerződést, a jelzálogjogok ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése azonban továbbra is szükségessé teszi a papíralapú szerződéskötést. Ezt a folyamatot támogathatja egy friss törvényjavaslat, amely lehetővé teszi, hogy a közjegyző által készített egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat alapján kerüljön sor a jelzálogjog bejegyzésére. A jelenleg kialakítás alatt álló e-ingatlan-nyilvántartás várakozásaink szerint szintén olyan innovatív megoldásokat tartalmaz majd, amelyek támogatják a bankok jelzáloghitelezési folyamatait.

Mi lenne a legfontosabb fejlesztés, hogy eljussunk a tisztán elektronikus módon felvehető jelzáloghitelhez?

A közjegyzők szerepét felül lehet vizsgálni a folyamatokban, kialakítható egy olyan lakáshitel adatbázis, amely egységesen, egyszerűsítve tartalmazná a hazai jelzáloghitelekre vonatkozó információkat. Egy ilyen adatbázis kialakítása a most még idő- és költségigényes közjegyzői folyamatot ésszerűsítheti. ”

Forrás:
Hosszú az út a tisztán elektronikusan felvehető jelzáloghitelekig; Infostart / InfoRádió; 2021. január 3.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. január 4.

2020: a digitális feltámadás éve – legalább is a diplomáciában

A mögöttünk maradt év különleges jelzőket csalt elő a visszatekintő publicistákból, bármi volt is a cikket jegyző szakterülete. Nincsen ez máshogyan a digitális diplomácia kérdéseivel foglalkozó szakemberek esetében sem. A téma egyik legnagyobb szaktekintélye, az Oxfordban kutató izraeli Ilan Manor is átfogó írásban foglalta össze benyomásait a 2020-as esztendőről, és a szuperlatívuszok bizony gyakorta előkerültek az egyébként mértéktartóan fogalmazó professzor helyzetértékelésében is.

Ami különösen abban az összefüggésben válik érthetővé, ha szem előtt tartjuk: a diplomáciai funkciók „technologizálódása”, az IKT-forradalom eszközeinek (elsősorban természetesen a mobilkommunikációs eszközöknek, illetve a közösségi média platformoknak) a beemelése a nemzetközi kapcsolatok napi alakításáért felelős szakmai szervezetek gyakorlatába éppen a 2010-es évtized végére látszott valamelyest veszíteni a kezdeti lendületéből. A bizonyos értelemben persze már évtizedes előzményekre visszatekintő digitalizáció 2008 tájékán olyan lendülettel „vette be” a diplomácia közmondásosan hagyománytisztelő, újításoktól húzódozó „fellegvárait”, hogy a folyamat diszruptív jellegét még szkeptikusok sem igen vonták kétségbe. A digitális technológiák gyors adaptálása elsősorban a diplomáciai kommunikáció területét jellemezte. Az átalakulás valóban forradalminak látszott: a Facebook, a YouTube, majd később az Instagram platformjainak diplomáciai célú felhasználása – hogy a nemzetközi kapcsolatépítésben és ápolásban elsődleges csatornának számító Twitterről már ne is beszéljünk – drámaian kiszélesítette a diplomáciai folyamatokban résztvevő aktorok körét. A széles publikumot aktívan bevonó közdiplomácia (amely egyirányú, a hivatalos diplomatáktól a külföldi publikumok felé áramló információközlésre már bő fél évszázada használta az újabb és újabb elektronikus tömegközlési eszközöket) a kétirányú valós idejű kommunikációt lehetővé tevő közösségi média platformok révén teljesedett ki igazán. Az eszközrendszer és a szereplők körének gyors bővülése természetesen jelentősen átalakította a diplomáciai közbeszéd tartalmát is, hogy a – sokak számára egyenesen sokkoló – stiláris változásokról már ne is beszéljünk.

A 2010-es évek végére azonban ez a szédületes sebességű és mélységű nyitás, ha megtorpanásról talán nem is beszélhetünk, de egyértelműen veszíteni látszott a kezdeti lendületből. A tématerület kutatói, köztük Ilan Manor is mind többet foglalkoztak a digitális technológiák diplomáciai célú alkalmazásának buktatóival. Egyértelműen felszínre kerültek a gyors technológiai transzformáció szűk keresztmetszetei: az intézményi-szervezeti struktúrák korlátai, a speciális szaktudások és képességek gyakori hiánya, a kifejezetten a digitalizációra fordítható külügyi források szűkössége, és természetesen a szervezeti kultúra merevségéből fakadó gátak. Ennek ellenére azonban a digitális technológiák térhódítása tovább folytatódott, a diplomáciai működések (diplomáciai funkciók) más terepein. A big data technológiák a diplomáciai információszerzés és feldolgozás területén segítik ma már néhány legendásan élvonalbeli külügyi szervezet reagálási képességeit. Egyfajta csendes forradalom (egyebek mellett a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásával) formálja át a konzuli működés eszközrendszerét és folyamatait.

Ebbe a kimértebb, kiegyensúlyozottabb, visszafogottabb technológiai fejlesztési időszakba robbant aztán bele a mögöttünk maradt járványos esztendő, amely – érthető módon – pillanatok alatt a feje tetejére állította a diplomácia szokásos ügymenetét és folyamatait is. A fizikai kapcsolatok ritkítása, majd szinte teljes korlátozása, a globalizált világ jelképének is tekinthető nemzetközi forgalom leállítása egy pillanat alatt lehetetlenítette el a diplomácia hagyományos eljárásait. A mindaddig a digitális átalakítástól húzódozó külügyi apparátusok is lényegében napok alatt voltak kénytelenek felköltözni az online terekbe. A terminológiai sokszínűséggel már korábban is szívesen játszó terület hamar megszülte a legújabb elnevezést: a legszélesebb körben használni kezdett videokonferencia-platform neve alapján a „Zoom diplomácia” beköszöntét üdvözölték a szakemberek. Mondanunk sem kell, az ilyen távkonferencia rendszerek alkalmazására a legtöbb külügyi szervezet aligha volt felkészülve. Hiányzott a diplomáciai kapcsolattartásban elemi követelménynek számító, megbízható (diszkrét) kapcsolattartás technológiai háttere is, de különösen a személyi állomány speciális (kvázi video szereplői) képzettsége szorult még erőteljes fejlesztésre.

A kezdeti időszak során sokakban csalódást keltett a technológiai kapcsolattartás „tökéletlensége”. A diplomáciai kapcsolatok során (az egyszerű társas érintkezésben, informális beszélgetéseknél is fontos, a nagy horderejű tárgyalásoknál pedig egyenesen életbe vágóan lényeges) finomságok, a testbeszéd, a mimika, a térbeli elhelyezkedés, a hangsúlyok által közvetített üzenetek többsége ugyanis ebben a technicizált közegben óhatatlanul elvész. A sok szempontból keservesen hosszúra nyúlt, és a nemzetközi kapcsolatok terén ugyancsak mozgalmasnak bizonyult év végére azonban, nyilván a személyes tapasztalatok és képességek gyarapodásával előtérbe kerültek az online terekbe terelt diplomáciai működés nyilvánvaló előnyei is. Szinte megmosolyogtatónak tűnhet, de a diplomáciai testületek sokasága most ismerte fel igazán az online technológiák által kínált megoldások egyik legfontosabb erényét: az eszközhasználattal járó kényelmességet. Hivatalosabban persze fogalmazhatjuk úgy is: az online kapcsolattartási eszközök által biztosított időhatékonyságot. Diplomaták sokasága számolt be arról, hogy a Zoom-konferenciákra épülő hivatalos megbeszélések rendszere milyen jelentős mértékben segítette a hatékony időgazdálkodásukat. Különösen a multilaterális formációkban dolgozó diplomaták érzékelték, hogy szokásos munkarendjükhöz képest (amely akár egy városon belül is szinte folyamatos helyváltoztatást tételez fel a személyes kontaktuson alapuló hagyományos eljárásokban) milyen hatékonyan képesek felhasználni a rendelkezésükre álló időt. A többnyire nagyon sűrű programbeosztású nagykövetek szintén az új rendszer elsődleges haszonélvezői lettek.

A szakemberek számára talán még ennél is érdekesebb és meglepőbb, hogy az online terepre kényszerült diplomaták jelentős része a videokonferencia-alapú hivatalos kapcsolattartásnak immár nem a hátrányait emeli ki (bizonyos finomságok, nem verbális jelzések óhatatlan elsikkadását), hanem teljesen újdonságnak számító pozitív hozadékait domborítja ki. Az ilyen megbeszélések ugyanis kevésbé formálisak; a megszólalás rendjét a technológia adottságaihoz igazodva alakítják ki, ami sok esetben kedvez a csoportkohézió kialakulásának; a személyek térbeli elhelyezkedésének – nyilvánvaló módon – nincsen szerepe az online konferencia-térben, szöges ellentétben a fizikai kontaktuson alapuló hagyományos tárgyalásokkal. Ez az aprónak látszó mozzanat pedig alapvetően képes (legalább részben) kiegyensúlyozni az eltérő erőviszonyokat.

Mindezek fényében a gyakorló diplomaták jó része – és velük ért egyet a kutató Ilan Manor is – azt valószínűsíti, hogy a járványos időszak végével is megmaradnak immár a diplomácia munka online eszközei. Ésszerű feltételezés egy olyan „hibrid diplomáciai” rendszerben gondolkodni, ahol a munkafolyamatok egy része visszatér a hagyományos (személyes kapcsolaton alapuló) formákhoz, miközben a diplomáciai munka egy másik része immár a digitális, online keretek között folytatódik majd.
2020: The Year of Digital Resurgence; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2020. december 24.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Egy milliárdos elérés: rekord évet zárt az izraeli digitális diplomácia

Rekord évet zárt a digitális fejlesztésekben hagyományosan úttörő szerepet játszó izraeli külpolitika. A tárca beszámolója szerint a 2020-as évben (nyilván nem függetlenül a hagyományos kapcsolattartási formák kényszerű visszaszorulásától) különösen dinamikusan fejlődött a közel-keleti ország diplomáciájának online tevékenysége. A minisztérium által működtetett közösségi média platformok összességükben mintegy 1 milliárd felhasználót értek el világszerte. A platformok egész ökoszisztémáját kiépítő izraeli diplomácia közel 800 különféle csatornát ölel fel. Ezek kezelését, tartalommal való ellátását összesen 300 diplomata végzi folyamatosan, részben a központosított tartalom előállító szervezeti egységben, részben pedig az egyes külképviseleteken. Az izraeli digitális közdiplomácia nagyjából 50 különböző nyelven készít és továbbít tartalmakat. Munkájuk célközönségét elsősorban természetesen a környező arab világ közösségei alkotják. Ugyanakkor (az ország külpolitikai prioritásaival nyilvánvaló összhangban) folyamatosan növekszik az izraeli digitális diplomácia fárszi nyelven terjesztett tartalmainak a köre is. Ebből a szempontból mérföldkőnek számít a tavalyi év, amikor nyárközepére elérte az 500 ezer követőt a minisztérium perzsa felhasználóknak szóló Instagram platformja. A tárca arab nyelvű Facebook, Twitter, Instagram és YouTube fiókjait, illetve csatornáit pedig már hagyományosan mintegy 1,5 millió követő olvassa, a térség 22 arab nyelvű országából, évi több száz millió letöltést generálva.
Israel’s digital diplomacy reached 1 billion people in 2020; Aryeh Savir; J-Wire Digital Jewish News; 2021.január 1.

A NATO és a brit hatóságok az USA kormányszerveivel karöltve dolgoznak a SolarWind kármentésen

Az év utolsó hónapjában napvilágra került (és sok szempontból mindeddig páratlan méretűnek és mélységűnek tartott) kiberakció, az ún. SolarWind-ügy tovább bonyolódik, ami persze nem is olyan meglepő. A SolarWind nevű texasi számítástechnikai cég ugyanis sok ezer kormányzati szervnek szállított olyan rendszerfelügyeleti szoftvereket, amelyeket eredeti módon (a rendszerfrissítéseken keresztül) támadott meg egy a szakértelme és képességei alapján állami hátterűnek vélelmezett hackercsoport. A nyugati világ politikai és szakmai elitjeinek egy része az orosz külföldi hírszerzés (az SzVR) akcióját gyanítja az ügy hátterében. A szakemberek kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a kibertámadás célja nem a károkozás, hanem az információszerzés volt. Azaz, hogy a nemzetközi jog definíciója szerint kémkedési ügyről beszélhetünk.

Az akció fontos jellemzője, hogy – a rendszerekbe való beszivárgás kifinomult módszereinek köszönhetően – a károk puszta felderítése, a vélhetően eltulajdonított információk körének azonosítása is hosszú hónapokat, talán éveket fog igénybe venni. Tekintettel a (bizonyítottan, vagy vélhetően) megtámadott intézmények nemzetközi körére, több szereplő is jelezte, hogy aktívan bekapcsolódik a károk felmérésébe. A NATO közleményben jelezte, hogy átfogó vizsgálat keretében méri fel az érintett hálózatokat, illetve becsüli fel a lehetséges kockázatokat. Ugyanakkor a brit kormány (amely maga is kiterjedt alkalmazója a SolarWind cég által forgalmazott, és a mostani akcióban kompromittálódott Orion szoftvernek) szintén aktívan bekapcsolódik a kármentesítés munkálataiba.
UK Government, NATO Join US in Monitoring Risk from Hack; Ryan Gallagher, Kitty Donaldson; Bloomberg; 2020. december 14.

A kínai külügyminiszter a „felhő diplomácia” sikeréről

A kínai CGTN televízió állomás év végi nagyinterjúban szólaltatta meg az ország külügyminiszterét. Wang Yi, aki a külügyi tárca vezetése mellett az Államtanács tagja is, részletesen értékelte a kínai külpolitika teljesítményét a koronavírus járvány által meghatározott 2020-as évre vonatkozóan. A (döntően a COVID-válsághoz kapcsolódó) külpolitikai tevékenységek számos aspektusára és részletére kitérő beszélgetés különösen érdekes része a Kínai Népköztársaság digitális diplomáciájának fejlesztéseit érintette. A terminológiai sokszínűséggel jellemzett területre egyébként a miniszter egy újabb szakkifejezést alkotva a kínai „felhő diplomácia” sikeréről beszélt. Kiemelte: az online kapcsolattartás, a videokonferencia platformokon át zajló diplomáciai tárgyalások a globális karantén helyzet ellenére is biztosították az ország külpolitikájának érvényre juttatását. Az online terekbe, vagy, ahogy a miniszter fogalmazott, a felhőbe felköltözött diplomácia szokatlan aktivitását mutatja a kiemelkedő digitális diplomáciai események nagy száma is. Az év folyamán az országot vezető Hszi Csin-ping főtitkár-államfő 87 videokonferencia tárgyalás folytatott külföldi államok, vagy multilaterális szervezetek vezetőivel. A személyes megbeszéléseken túl 22 jelentősebb bilaterális vagy nemzetközi diplomáciai eseménybe kapcsolódott be az online terekben a globális szinten feltörekvő ország vezetője.
Wang Yi talks to CGTN in year-end interview: China’s role in a COVID-hit world; Su Yuting; CGTN; 2021. január 2.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. december 28-december 31.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

AF – MPF – Kulcsszolgáltató rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/251
Közzététel dátuma: 2020.12.28.
Ajánlatkérő: MPF Felügyeleti Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.08.
Jelen közbeszerzés tárgyát képezi a kulcsszolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott műszaki dokumentációban foglaltak alapján, a szerződéstervezet rendelkezéseinek megfelelően.
A projektben kriptográfiai módszerekkel, arra alkalmas céleszköz felhasználásával szükséges megoldani azt a problémát, amikor független adatforrások az általuk birtokolt adathalmazokon szeretnének összefüggéselemzést végezni bizalmas vagy érzékeny adatok felfedése nélkül.
Lásd bővebben
(MPF Felügyeleti Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság)

Különféle informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/251
Közzététel dátuma: 2020.12.28.
Ajánlatkérő: Természettudományi Kutatóközpont
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.29.
I. rész: Szerverek és munkaállomások (8 tétel)
II. rész: Laptopok és informatikai kiegészítők (60 tétel)
Lásd bővebben

Informatikai eszközös és kapcsolódó feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/251
Közzététel dátuma: 2020.12.28.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XV. Kerületi Polgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.13.
A Budapest XV. kerületi Polgármesteri Hivatal informatikai kiszolgáló infrastruktúrájának fejlesztése, konszolidálása. Új kiszolgáló rendszerelemek (szerverek, hálózati eszközök, gyors elérésű hálózati adattároló, licencek) beszerzése, implementálásuk a Hivatal meglévő informatikai infrastruktúrájába, valamint a meglévő szolgáltatások áttelepítése, migrálása az új kiszolgáló hardverelemekre.
Becsült érték: 68.100.000,- Ft Pénznem: HUF (ÁFA nélkül)
Lásd bővebben

EÉR rendszer üzemeltetés és support – felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/251
Közzététel dátuma: 2020.12.28.
Ajánlatkérő: Miniszterelnöki Kormányiroda
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.21.
Az elektronikus értékesítési rendszer (EÉR) alkalmazásszintű üzemeltetési feladatainak, valamint fejlesztői és szakértői támogatást biztosító feladatainak (support) ellátása.
Lásd bővebben

MÁK részére géptermi eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/251
Közzététel dátuma: 2020.12.28.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.14.
Lásd bővebben

IDOL support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/251
Közzététel dátuma: 2020.12.28.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Teljesítés helye: 1021 Budapest, Budakeszi út 85-87.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.12.
Lásd bővebben
(IDOL. Unified text analytics, speech analytics, and video analytics)

„Honlap akadálymentesítése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/251
Közzététel dátuma: 2020.12.28.
Ajánlatkérő: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.14.
1. rész: Az AJBH a 2021.03.31-én lejáró Liferay licenc előfizetésének meghosszabbítása érdekében
2. rész: Az AJBH jelenlegi a Liferay Enterprise Edition Limited 6.2 verziójának lecserélése új verziójú Liferay DXP 7.3 verzióra
Lásd bővebben

SZTAKI és Wigner FK – felhő fejlesztési projekt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/251
Közzététel dátuma: 2020.12.28.
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.21.
Adásvételi szerződés, melynek tárgya SZTAKI és a Wigner Fizikai Kutatóközpont felhő infrastruktúrájának megújítása, bővítése és fejlesztése
Control szerverek 3 db; Compute szerverek 6 db; GPU szerverek 4 db; GPU gyorsító kártya 0 db; NVMe storage szerverek 6 db; SAS storage szerverek 3 db
Lásd bővebben

IT alapinfrastruktúra üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/252
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2020.12.29.
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.19.
Várkert Bazár, Lovarda, Főőrség, Palota úti garázs, IT alapinfrastruktúra üzemeltetési szerződés
Ajánlatkérő által üzemeltetett épületekben jelenleg több, mint 90 aktív eszköz és több, mint 500 végpont található, amelyek jelenlegi IT infrastruktúra üzemeltetésben érintettek.
Becsült érték: 55.313.212,- Ft (ÁFA nélkül)
Lásd bővebben

Távoktatási e-learning rendszer licenszek-Felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/252
Közzététel dátuma: 2020.12.29.
Ajánlatkérő: Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.05.
A GINOP-6.1.2-15-2015-00001 azonosító számú, „Digitális szakadék csökkentése” elnevezésű kiemelt projektben távoktatási e-learning rendszer licenszek szállítása, rendszer bevezetése, felhő alapú infrastruktúrán történő működtetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
Hozzáférési licensz biztosítása (TESZOR: 63.11.13 Alkalmazási program szolgáltatása) 5000 db felhasználó részére.
Lásd bővebben

EMIR alkalmazás fejlesztése 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/253
Közzététel dátuma: 2020.12.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.26.
Nyertes Ajánlattevő feladata az NMHH telephelyén üzemelő 1 db EMIR (Egységes Mérésügyi Információs Rendszer) adatbáziskezelő cseréje, migrációja az alábbiak szerint:
Feladat a jelenleg Oracle 18c adatbáziskezelőn működő teljes adatbázis kiváltása a PostGre SQL legújabb stabil Ubuntu linux platformján működő verziójának támogatásával oly módon, hogy az EMIR rendszer funkcionalitásában a korábbival egyenértékűen, azzal megegyeződen működjön.
Lásd bővebben

Levelezőrendszer licence megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/253
Közzététel dátuma: 2020.12.30.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.29.
550 db HCL CEO COMMUNICATIONS USER ANNUAL SW S&S RNWL
Lásd bővebben

KAÜ szoftver support ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/253
Közzététel dátuma: 2020.12.30.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.04.
Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szoftverre vonatkozó szoftverkövetési, üzemeltetéstámogatási, fejlesztési és konzultációs szolgáltatások
Lásd bővebben

SAP CRM rendszerek fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/253
Közzététel dátuma: 2020.12.30.
Ajánlatkérő: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.22.
Lásd bővebben

KIR projekt (Hw és Sw) beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/253
Közzététel dátuma: 2020.12.30.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.20.
Oracle adatbázis és support; Szerverek, tárolók és terméktámogatás
Becsült érték: 36.772.563,- Ft (ÁFA nélkül)
Lásd bővebben

Live Guide Klímavédelmi alkalmazás fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/253
Közzététel dátuma: 2020.12.30.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.13.
A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II.10.) Korm.rendelet 5. § (1) bekezdésben jelzett -LiveGuide klímavédelmi rendszer moduljainak továbbfejlesztése.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Cisco SW szoftverek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/253
Közzététel dátuma: 2020.12.30.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.11.
Lásd bővebben

Várkert Bazár informatikai rekonstrukció
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/254
Közzététel dátuma: 2020.12.31.
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.05.
A Várkapitányság Nonprofit Zrt. kezelésében és működtetésében álló Várkert Bazár rendszereinek üzletmenet folytonosságának biztosításához elengedhetetlenné vált a vezetékes és vezeték nélküli aktív hálózati eszközök modernizációja.
A becsült értéken belül, a Területátadáshoz kötött feladatok teljesítésére rendelkezésre álló keretösszeg: 4.000.000,- Ft.
Ajánlatkérő a fenti Keretösszeg 70 %-ának kimerítésére vállal kötelezettséget.
Lásd bővebben

Support II. 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/254
Közzététel dátuma: 2020.12.31.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.13.
Support feladatok ellátása öt részben a műszaki leírásban rögzítettek szerint.
Lásd bővebben

Központi archiválás-mentés kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/254
Közzététel dátuma: 2020.12.31.
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.02.
A 2019-ben működését megkezdő Várkapitányság Nonprofit Zrt. elődtársaságai révén eltérő megfontolások mentén, eltérő módon kialakított informatikai rendszereket vett át: a heterogén rendszerek mentési és archiválási megoldásai is eltérő megoldásokat alkalmaztak. Az üzemeltetési biztonság növelése, átláthatóbb kezelésének elérése érdekében a rendszerek egységes struktúrába való átalakítása már megkezdődött. Jelen felhívás egységes, központi mentési és archiválási rendszer kialakítására beszerzését tűzte ki célul.
Lásd bővebben

Mentőszoftver gyártói támogatás megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/254
Közzététel dátuma: 2020.12.31.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.01.
A meglévő Arcserve mentési megoldásához tartozó szoftver (azaz Mentőszoftver) gyártói támogatásának megújítása.
Lásd bővebben

Ortofotó 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/254
Közzététel dátuma: 2020.12.31.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.01.
Digitális légifényképezés tervezése, engedélyeztetése, végrehajtása, az elkészült felvételek légiháromszögelése, domborzatmodell kiegészítések és 1.405 db digitális ortofotó-szelvény előállítása Magyarország 31 478 km² területére.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Összesítés a közvetlen megrendelésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/251
Közzététel dátuma: 2020.12.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: APONIUS Consulting Kft.
2020. 3. n.évi közvetlen megrendelése
Közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátása és szaktanácsadás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 189.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/252
Közzététel dátuma: 2020.12.29.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: BigApple2001 Bt
Adásvételi szerződés “Nagyteljesítményű szkennerek beszerzése 2020.” tárgyban
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 5.243.900,- Ft
Lásd bővebben

Szerver hardver beszerzés (KBF/492/2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/253
Közzététel dátuma: 2020.12.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Magyar Nemzeti Bank részére keretszerződés keretében, egyedi lehívással szerver hardverek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Részletesen a műszaki követelményspecifikációban és a szerződéstervezetben meghatározottak szerint.
Mennyiség: legfeljebb nettó 176 000 000 HUF keretösszeg erejéig
Lásd bővebben

EPER szakrendszerhez támogatási szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/254
Közzététel dátuma: 2020.12.31.
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Nyertes ajánlattevő: GEOVIEW SYSTEMS Számitástechnikai Korlátolt Felelősségü Társaság
Az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer (a továbbiakban: EPER) szakrendszeréhez alkalmazástámogatás szolgáltatás beszerzése. EPER rendszer támogatása, fejlesztési és paraméterezési kapacitás biztosítása 24 hónap időtartamban. EPER támogatás biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 183.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SZGRK17 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/254
Közzététel dátuma: 2020.12.31.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: számos vállalat
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezetfeladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére Általános kliens oldali informatikai eszközök beszerzése.
2. rész: „Általános kliens oldali informatikai eszközök beszerzése”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.587.985.014,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A szakpolitikai laboratóriumok lehetőségei és korlátai

„A Policy Design and Practice hasábjain megjelent elemzés (online publikálva: 2020. december 22.) a szakpolitikai laboratóriumok (policy labs) alapvető jellemzőit írja le, majd értékeli a bennük rejlő lehetőségeket és használhatóságuk lehetséges korlátait is (The limits of policy labs: characteristics, opportunities and constraints). A szerző három korábbi kutatási jelentés eredményeit dolgozza fel, amelyek közül egy a világ 20 jól ismert laboratóriumját mutatja be, egy másik 52 laboratóriumot Ausztráliából és Új-Zélandból, a harmadik pedig szintén ebből a két országból mutat be mélységi esettanulmányban öt laboratóriumot. Mint bevezetőjében írja, az elmúlt évtizedekben a kormányzatok, egyetemek, nonprofit és forprofit szervezetek számos szakpolitikai laboratóriumot hoztak létre szerte a világban. Ezek célja, hogy segítsenek választ találni olyan társadalmi problémákra, amelyek a hagyományos bürokrácia rutineljárásaira alapozva megoldhatatlannak bizonyulnak. Ennek érdekében mozdítják elő az innovációt a közszférában, amelyet elsősorban a stabilitás, a bürokrácia és az elszámoltathatóság jellemez. Ebből eredően növekvő számban jöttek létre új módszerek és tervezési szakpolitikák tesztelésére hivatott laboratóriumok, ami egyben számos kérdést is felvet ezek alapvető jellemzőivel, lehetőségeivel és korlátaival kapcsolatban.

Mindjárt az első kérdés az, hogy miért ilyen népszerűek ezek a laboratóriumok? Általános szakmai konszenzus van afelől, hogy korunk nagy és összetett társadalmi kihívásainak megválaszolásához új szervezeti formák és módszertanok szükségesek, amihez a szakpolitikai laboratóriumok megfelelő eszközt jelentenek, a bürokráciához képest nyitottabb és agilisabb működés ígéretével. Ezzel együtt a kormányzatok az összetett problémák nyomása alatt és az ebből fakadó kihívások megválaszolása érdekében kiemelt figyelmet fordítanak az innovációra és az ezt lehetővé tevő új szervezeti formákra. A laboratóriumok növekvő számában szerepet játszhat a divat és az utánzás is, a szakértői hálózatokból érkező gondolatok terjedése mellett. A szervezeti formákat tekintve az elemzés a laboratóriumokat négy kategóriába osztja:

  1. Kormányzati irányítású szervezeti egységek, amelyek egy közigazgatási szervezeten vagy kormányzati ügynökségen belül működnek, kormányzati finanszírozással.
  2. Kormányzati vezetésű szervezeti egységek, amelyek egy közigazgatási szervezeten vagy kormányzati ügynökségen belül működnek, részben kormányzati finanszírozással.
  3. Kormányzati támogatottságú szervezeti egységek, amelyek alapítása vagy működése kívül esik a közigazgatáson, de jelentős kormányzati finanszírozást kapnak, főleg szerződéses alapon.
  4. Függetlenül működő szervezeti egységek, amelyek alapításában vagy működtetésében a versenyszféra vagy a civil szféra vesz részt, kormánytól független finanszírozással.

A vizsgált minta legnagyobb része az 1. vagy a 3. kategóriába esik. Bár néhány közülük elég nagy, a fele legfeljebb öt, negyede legfeljebb két embert foglalkoztat. Jellemzően fiatal szervezetek – a vizsgált laboratóriumok több mint fele az elmúlt két évben alakult. Nagy hangsúlyt tesznek a szervezeti autonómiára, valamint a szakértelmet és legitimitást biztosító képességekre. Legtöbbjük munkája több állami hivatalhoz vagy szervezeti egységhez, valamint több szakpolitikai területhez is kapcsolódik, és ritkán vannak alávetve specifikus teljesítménymérésnek, szigorú értékeléseknek. Mindezek a jellemzők segítenek abban, hogy a laboratóriumok meghaladják a bürokratikus szervezetekre jellemző olyan korlátokat, mint a kockázatkerülés vagy a változásoknak való ellenállás.

A méretüket tekintve nem lehet tipikus nagyságról beszélni, a szórás jelentős. Nincs kimutatható összefüggés a méret és a működés élettartama között sem. Mindazonáltal még a nagyobb laboratóriumok is kicsinek számítanak a hagyományos közigazgatási szervezeti egységekhez képest. Közös jellemzőjük a munkaerő szerződéses foglalkoztatása, ami a munkaerő felvételét és elengedését is rugalmassá teszi. A közigazgatáshoz viszonyított státuszát tekintve (azon belül, kívül vagy köztes megoldással) sem lehet tipikus vagy optimális megoldást említeni. Bármelyik esetben jellemző ugyanakkor nagy részükre az, hogy a laboratóriumnak van egy állandó szakértői magja, amely rövidtávon szerződtetett személyzettel egészül ki. Mindent összevetve a rugalmasság fontosabb jellemzője a laboratóriumoknak, mint a méretük vagy a státuszuk.

Az ausztráliai és új-zélandi esetekben a laboratóriumok több, mint fele szociális, jóléti és lakhatási kérdésekkel foglalkozik, de a közigazgatás működése, az oktatás, az egészségügy és az őslakók ügyei is kiemelt súlyt tesznek ki. Az innováció terén dominánsok a felhasználói és ügyféltapasztalatokra, valamint a „frontvonalra” építő szakpolitikai fejlesztések és reformok. A laboratóriumok által használt módszertanok közül a leggyakoribb az emberközpontú tervezés, a bizonyítékalapú és az agilis módszertani keretrendszer, ezek közül is legtöbbször az emberközpontú tervezés (Human-Centered Design, HCD). A HCD rendkívüli népszerűsége ugyanakkor esetenként oda vezet, hogy nagy tanácsadó cégek csak a jobb eladhatóság érdekében hoznak létre ilyen szervezeti egységeket (vagy vásárolnak fel ilyen profilú kisebb cégeket), így kormányzati tendereknél kérdés, hogy valóban ez jellemzi-e a módszertanukat, vagy csak a divatosság kedvéért hozzák hírbe magukat vele.

A laboratóriumokban rejlő lehetőségek elsősorban abból fakadnak, hogy a kívülállóság lehetővé teszi a nem hagyományos struktúrát és a rugalmas munkafolyamatokat, valamint azt az agilis működést, ami a változás „ügynökeivé” tudja tenni őket. A kis méret és a kevésbé kötött elszámolás pedig nem csak a nagyobb agilitást, hanem a nagyobb kockázatvállalást is lehetővé teszi. Az ausztrál és új-zélandi példák azt mutatják, hogy ezek a laboratóriumok valóban új megközelítéseket és módszereket tudtak javasolni társadalmi problémák megoldásához. Az empátia, a kíváncsiság és az ésszerűség értékeire alapozva új megoldásokat tudnak kovácsolni nem csak hogy az emberek számára, hanem velük együtt. A szakpolitikai laboratóriumoknak a részvételi alapú és tervezés-orientált megközelítése hajtóerőt jelent a közszférán belüli innovációnak. Ahol az állampolgárok bevonása a tervezési folyamat minden szakaszában kimutatható előnyökkel jár, ott az erős támogatást jelent a laboratóriumoknak. Ugyanakkor megoldandó feladat az is, hogy a kikovácsolt megoldások hogyan terjeszthetők el a szakpolitika-formálás folyamatában, és hogyan lehet azt „eladni” a döntéshozóknak. Ez csak akkor működhet jól, ha a teljes szakpolitikai tanácsadó rendszer támogató jellegű, és a laboratóriumokat elismerik a közösségi innováció hajtóerejének.

A korlátokat tekintve meg kell említeni a laboratóriumok működési kapacitását, valamint, hogy az általuk előnyben részesített módszertanok gyakran ütköznek a szabványos szakpolitikai folyamatok és bürokratikus struktúrák korlátaiba. Kevés konkrét példa van tervezési módszertanuk szabványosítására és méretre szabására. A tervezési képességek fejlesztése és elterjesztése komoly kihívást jelent a közszféra számára. Az állampolgárok bevonásával történő, etnográfiai kutatásokat és interjúkat is alkalmazó újszerű tervezési módszertan, a prototípusok és az iterációs folyamat túlmegy a szokványos és dokumentum-alapú jelentéseken. Felmerül a kérdés, hogy ezek az új módszerek mekkora hozzáadott értéket tudnak biztosítani, ha hozzá kell igazítani azokat a közszféra hagyományos bürokratikus folyamataihoz és sűrített közigazgatási menetrendjéhez. Ha ez az összeillesztés nem sikeres, könnyen tűnhetnek hamis ígéreteknek a laboratóriumok javaslatai, mivel ez esetben nem vezetnek valódi változásokhoz. A társ-tervezés és a HCD használata néha csak taktikai átcímkézést jelent a közigazgatás részéről, és inkább csak az innovációs hitelesítéshez használják, mint valódi újdonságok létrehozásához. Az ellenállás különösen erős lehet középvezetői szinten. Felsővezetői szinten pedig a választások jelentenek időbeli korlátot, mivel még a cikluson belül akarnak innovatív eredményt felmutatni, ami a kísérletezésnek korlátokat szab. További korlátot jelent a laboratóriumok sérülékenysége is, mivel kis méretük és kívülálló státuszuk miatt könnyen lehet őket bezárni, finanszírozásukat megvonni vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyni eredményeiket.

A laboratóriumok példája jól mutatja, hogy a közszolgálati innováció mennyire be van szorulva az innováció iránti és a stabilitás iránti igények közé. Az elemzés fontos tanulsága, hogy a laboratóriumok önmagukban nem képesek megoldást szállítani a szakpolitikai tervezés kihívásaira. Ahhoz, hogy valóban az innováció és a szakpolitikai fejlesztések bajnokai lehessenek (sőt, már a túlélésükhöz is), erős támogatásra van szükségük a közigazgatás felsővezetői szintje és a politikusok részéről.”

Forrás:
The limits of policy labs: characteristics, opportunities and constraints; Jenny M. Lewis; Policy Design and Practice; 2020. december 22.
Lásd még:
Human-centered design; Wikipédia

Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990-2020

„A Comitatus Társadalomkutató Egyesület gondozásában – a magyar önkormányzati rendszer 30 éves évfordulója alkalmából – megjelent a „Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990-2020” című könyv (továbbiakban: Almanach).

Az Almanach bemutatja Veszprém megye területi és igazgatási beosztásának változásait, beleértve az új községgé, illetve várossá nyilvánításokat, a megye elhagyásokat, a kistérségi beosztásokat és a járási közigazgatási rendszert, továbbá a jegyzői kart.

Az Almanach fő részét képezi az az adattár, amely a településeket betűrendben mutatja be néhány jellemző adattal, így képet alkothatunk a település népességének, az épített lakások számának változásáról, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alakulásáról, valamint a legutóbb publikált település-fejlettségi pontszámról, az adott település országos sorrendben elfoglalt helyéről. Az adattár tartalmazza a jelenlegi 217 Veszprém megyei település polgármesterének a nevét választásról választásra (az időközi választásokra is tekintettel)…”

Forrás:
Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990-2020. Tények, adatok, értékelések, elemzések; Zongor Gábor (szerk.); Comitatus Társadalomkutató Egyesület; 2020 (PDF)

A helyi önkormányzás válogatott bibliográfiája (2018-2020)

„Ez a munka az elmúlt tíz esztendőben megjelent szakirodalmak bibliográfiai adatainak közzétételével (lehetőség szerint annotáltva), valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája előtt és bevezetése után született döntések (határozatok és vélemények) jegyzékének közzétételével indult meg. A bibliográfia a helyi önkormányzatiság jelentősebb válogatott hazai szakirodalmát tartalmazza annotált módon a 2018-2020. év vonatkozásában. Megtudhatjuk, hogy az adott témáról többek között milyen könyvek, cikkek, tanulmányok jelentek meg.

A bibliográfiát összeállította és annotálta: Dr. Koi Gyula PhD. tudományos munkatárs (ELKH TK Jogtudományi Intézet).”

Forrás:
A helyi önkormányzás válogatott bibliográfiája (2018-2020); Koi Gyula; Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány; ISBN 9786150096650; 2020 (PDF)

Két fontos kiadvány az önkormányzati rendeletalkotásról

„A KÖFOP-2 1.2 – VEKOP – 15. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat – fejlesztés.” Kutatási Program keretében 2018-ban elkészült az „ÖNKORMÁNYZATI JOGALKOTÁS, SZABÁLYOZÁS ÉS DEREGULÁCIÓ (Empirikus kutatások eredményeinek hasznosítása) című összeállítás, amely mintegy tíz szerzői ív terjedelemben kísérletet tett arra, hogy bemutassa a helyi önkormányzati rendeletalkotás környezetét, jogi hátterét, a helyi jogalkotásra vonatkozó felhatalmazások típusait, a rendeletalkotási eljárási rendjét, valamint (de lege ferenda igénnyel) a dereguláció lehetséges útjait, módozatait.

A jogi háttér felrajzolása az Alaptörvény tárgyat érintő rendelkezéseinek értékelésével kezdődött, folytatódott a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény (Jat.) szabályainak „tükörkénti” bemutatásával, majd a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet rendelkezéseinek a felidézésével. Nemkülönben fontos helyt kapott az „alapozó” fejezetek sorában a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) is, amely már konkrét rendelkezései kapcsán „közelített” rá a helyi jogszabályalkotás tárgyköreire.

E vizsgálat végzése során világosan kirajzolódott számos olyan problémaforrás, amelyek nyilvánvalóan és bizonyíthatóan terhelték és terhelik az önkormányzatok helyi jogszabályalkotási gyakorlatát, alkalmasint annak kifejezett akadályát is jelentették. Ezek sorában messze kiemelkedtek a felhatalmazások kapcsán előbukkanó dilemmák, éspedig több dimenzióban is. Ezek bemutatására azonban a hivatkozott 2018-as összefoglalóban nem kerülhetett sor, lévén, hogy arra annak a műnek sem a rendeltetése, sem pedig a terjedelme nem teremtett módot. Ezt a hiányt ez a mostani összeállítás hivatott pótolni, s teszi ezt úgy, hogy ezen kívül még más komponenseket is bevon az elemzései körébe. Az összefoglaló „kutatási zárójelentés” 22 fejezetben mintegy 500 önkormányzati rendelet-tárgyat elemez, egyiket szűkszavúbban, másikat bővebben. Gyakorlatilag a mai teljes hatályos helyi önkormányzati rendeletanyagot átfogja, elemzi és értékeli, s teszi ezt úgy, hogy mindegyik fejezet „bevezetőjeként” az adott fejezet legjellemzőbb ismérveit bemutatja azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet mind az elkerülendő, mind pedig a követendő tendenciákra.

A munka szerkezete jól áttekinthető, az egyes jogszabályokat ágazatonként vizsgálja. A rendeletalkotási gyakorlat áttekintése is egységes szerkezeti kereteket követ, azt következetesen viszi végig, így jól összehasonlíthatók az ágazatok közötti különbségek is, s jól nyilvánvalóvá válnak, hogy a helyi szabályozásban – gyakran a központi jogalkotás bizonytalansága miatt – milyen kihívások és pontatlanságok (gyakran súlyos törvénysértések) jelentek meg.”

Forrás:
Megjelent Dr. Kiss László: Az önkormányzati rendeletalkotás jelene és jövője című könyve; Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány; 2020. december 23.
Önkormányzati rendelet-tár. (A helyi jogalkotás megújulásának lehetőségei); Kiss László; Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány; 2020. december 23. (PDF)
Önkormányzati jogalkotás, szabályozás és dereguláció. (Empirikus kutatások eredményeinek hasznosítása); Kiss László; Dialóg Campus; 2020 (PDF)

Emelkedő ráfordítások mellett alacsony az innovációs hatékonyság Magyarországon (MNB Termelékenység cikksorozat – 3. rész)

„Az MNB idén megjelent első Termelékenységi jelentése Magyarország innovációs rendszerének hatékonyságát is vizsgálja. A jegybank elemzői rámutatnak arra, hogy az innovációs célú kiadások emelkedtek Magyarországon, azonban ezek felhasználásának hatékonysága mérséklődött. Különösen a szabadalmazási tevékenységekben, illetve a (hazai) tudásintenzív szolgáltatások használatában rejlenek kiaknázatlan lehetőségek. Az innovációs együttműködések javítása, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok fejlesztési tevékenységeinek országhatáron belüli megerősítése is javít-hatja a hatékonyságot. Minden fejlesztendő területre nézve kulcsfontosságú, hogy a kkv-k innovációs hajlandósága javuljon.

Magyarországon a növekvő ráfordítások ellenére nem tudnak egyértelműen javulni a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények. Az innovációs folyamat kezdeti és későbbi szakaszaiban kimutatható ráfordítások növekedtek az elmúlt időszakban Magyarországon, azonban a kimenetek (eredmények) tekintetében a kutatás-fejlesztési tevékenységeknél stagnálást láthatunk, míg a piaci innovációs eredmények sem tudnak gyorsabban javulni, mint a ráfordítások növekménye. Különös figyelmet igényel, hogy egyre inkább csökken az innováló vállalatok aránya: jelenleg a 10 fő feletti vállalatok közel negyede végez innovációt Magyarországon, miközben uniós átlagban ez a vállalatok felére jellemző…”

Forrás:
Emelkedő ráfordítások mellett alacsony az innovációs hatékonyság Magyarországon; ifj. Becsey Zsolt; Magyar Nemzeti Bank; MNB Termelékenység cikksorozat 3. rész; 2020. december 23. (PDF)
Lásd még:
Termelékenységi jelentés; Magyar Nemzeti Bank; 2020. november
Soós Gábor Dániel; Kulcs a tartós gazdasági növekedéshez; Magyar Nemzeti Bank; Termelékenységi cikksorozat 1. ; 2020. december 11. (PDF)
A gyors felzárkózás motorja a javuló munkatermelékenység; Szoboszlai Mihály; Magyar Nemzeti Bank; Termelékenységi cikksorozat 2.; 2020. december 22. (PDF)

Törvények, rendeletek

714/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény végrehajtásáról

„…1. § A Kormány a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása (a továbbiakban: Nyilvántartás) vezetésére és az ezzel összefüggő adatfeldolgozói feladatok ellátására a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) jelöli ki.

3. § (1) Az ügyfél részére személyes ügyintézés során, az erre irányuló kérelme alapján, a Nyilvántartásban tárolt rá vonatkozó döntés adatairól vagy arról, hogy rá vonatkozóan a Nyilvántartásban adat nem szerepel, a kormányablak azonnal tájékoztatást nyújt.

(2) A nyilvántartó szerv természetes személy és gazdálkodó szervezet ügyfél részére az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon hozzáférést biztosít a Nyilvántartás (1) bekezdés szerinti adataihoz, valamint az arra vonatkozó adatokhoz, hogy melyik hatóság mely időpontban kérdezett le a Nyilvántartásból rá vonatkozó adatokat…”

Forrás:
714/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény végrehajtásáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 297. szám; 2020. december 30.; 11649-11650. o. (PDF)
Lásd még: 713/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 297. szám; 2020. december 30.; 11583-11649. o. (PDF)

Az Alaptörvény és annak módosításai, valamint az Alaptörvény egységes szerkezetű szövege (Az Alaptörvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2020. december 23-án hatályos szövege.)

Forrás:
Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben); Magyar Közlöny; 2020. évi 291. szám; 2020. december 28.; 10688-10898. o. (PDF)

A Kormány 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelete az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról

„…2. § (1) Az NMHH az adatokat véglegesen hozzáférhetetlenné tévő adattörlő alkalmazás (a továbbiakban: alkalmazás) használatának lehetőségét térítésmentesen biztosítja a fogyasztó részére.
(2) Az NMHH az (1) bekezdés szerinti alkalmazást a hivatalos honlapján teszi letöltéssel elérhetővé, valamint gondoskodik a letöltési oldalon az alkalmazás használatához szükséges közérthető használati útmutató közvetlen elérhetőségéről

3. § (1) A 2. § szerinti alkalmazás a jogszerű felhasználás megkezdését követően a kereskedő által biztosított címkén szereplő beváltó kóddal aktiválható, és a felhasználó számára elektronikus levélben eljuttatott adattörlő kóddal egyetlen eszköz adatainak egyszeri törlésére nyílik lehetőség az NMHH 2. § (2) bekezdése szerinti használati útmutatóban leírt részletes szabályok szerint. A törlést követően a fogyasztó elektronikus levélben törlési igazolást kap.
(2) Az NMHH az alkalmazás biztosításával összefüggésben gondoskodik a címkék előállításáról, annak aktiváló kóddal való ellátásáról és sorszámozásáról.

4. § (1) Az NMHH a címkéket térítésmentesen juttatja el a Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) részére.
(2) Az NMHH sorszám szerint nyilvántartja a BFKH-nak átadott és a kereskedő által az értékesítés során felhasznált és fel nem használt címkéket.
(3) Az NMHH a nyilvántartás megőrzéséről a címke (1) bekezdés szerinti átadásától számítva 10 évig gondoskodik…”

Forrás:
A Kormány 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelete az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 298. szám; 2020. december 31.; 11748-11751. o. (PDF)

16/2020. (XII. 30.) PM rendelet a törzsadat-nyilvántartás vezetésének részletes szabályairól és a törzsadat-nyilvántartás műszaki követelményeiről

„… 2. § (1) A Magyar Állam Kincstár (a továbbiakban: Kincstár) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/G. § (1) bekezdésében meghatározott törzsadat-nyilvántartást az e rendelet szerinti törzsadat-nyilvántartó informatikai rendszerben működteti (a továbbiakban: törzsadat-nyilvántartó rendszer).

(2) A Kincstár az 1. mellékletben meghatározott minimum követelményeket biztosítja a felhasználói munkaállomások számára a törzsadat-nyilvántartó rendszer használatához.

3. § (1) A törzsadat-nyilvántartó rendszerhez olyan, a Kincstár által működtetett szakrendszerek csatlakoztathatók (a továbbiakban: csatlakoztatott szakrendszer), amelyekben jogszabályi felhatalmazás alapján olyan adatkezelést szükséges végezni, amely adatokat részben vagy egészben a törzsadat-nyilvántartó rendszer tartalmazza.

(2) A törzsadat-nyilvántartó rendszert úgy kell kialakítani, hogy a törzsadat-nyilvántartás adattartalmának biztosítása érdekében – a Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszon keresztül – közhiteles nyilvántartásokkal adatkapcsolatot teremthessen…”

Forrás:
16/2020. (XII. 30.) PM rendelet a törzsadat-nyilvántartás vezetésének részletes szabályairól és a törzsadat-nyilvántartás műszaki követelményeiről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 295. szám; 2020. december 30.; 11484-11490. o. (PDF)
Lásd még:
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról; Nemzeti Jogszabálytár

34/2020. (XII. 30.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonsági Szabályzatának kiadásáról

„…2.1. A Minisztérium Biztonsági Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezik

a) azon eljárások és módszerek összességéről, amelyekkel biztosítható, hogy a minősített nemzeti vagy külföldi adatot illetéktelen személy ne ismerhessen meg,

b) a nemzeti és külföldi minősített adathordozók (iratok) készítésének, nyilvántartásának, továbbításának és irattári kezelésének szabályairól,

c) mindazon fizikai, személyi, adminisztratív és elektronikus biztonsági intézkedésről, amelyeket a Minisztériumban és a külképviseleteken alkalmazni kell,

d) a Minisztériumban és a külképviseleteken, valamint a külképviseletekhez tartozó ingatlanokban alkalmazandó egyéb biztonsági előírásokról.

2.2. A Szabályzat hatálya a Minisztérium valamennyi belföldi szervezeti egységére, és a külképviseletekre terjed ki.

2.3. A Szabályzat hatálya kiterjed valamennyi, a Minisztérium alkalmazásában álló személyre – ideértve a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kormánytisztviselőket, a tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselőket, a kormányzati ügykezelőket, valamint a Minisztériummal (ideértve a külképviseleteket is) szerződéses viszonyban álló, a Minisztérium területén munkát végző személyre, valamint a gyakornokra és mindazon felhasználóra, aki munkavégzése során minősített adatokat használ fel vagy kezel…”

Forrás:
34/2020. (XII. 30.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonsági Szabályzatának kiadásáról; Nemzeti Jogszabálytár
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 71. szám; 2020. december 30.; 6839-6872. o. (PDF)

683/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

„…4. § (2) A Rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A DKÜ)
„e) központi beszerző szervként – az e rendeletben meghatározott keretek között – az érintett szervezetek javára eljárva, központosított beszerzés keretében vagy járulékos beszerzési szolgáltatás nyújtásával, – kizárólagos joggal – lefolytatja az érintett szervek informatikai beszerzéseit,”
(3) A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A DKÜ)
„g) az érintett szervezetek tekintetében – az e rendeletben meghatározott keretek között, kizárólagos joggal – kormányzati központosított szoftverlicenc-gazdálkodást valósít meg.

12. § A Rendelet a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. A DKÜ szoftverlicenc-gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköre
14/A. § (1) A miniszter a 3. § (1a) bekezdése szerinti feladatait a DKÜ bevonásával látja el, aki az e címbe tartozó feladatait az e rendeletben foglalt egyéb előírások megtartása mellett látja el.
(2) A DKÜ
a) az érintett szervezetek tekintetében központosított szoftverlicenc-gazdálkodási rendszert alakít ki és működtet,
b) az a) pont szerinti feladatai ellátása érdekében szoftverlicenc nyilvántartást hoz létre és tart fent,
c) az a) pont szerinti feladatai ellátása keretében szoftverlicenc-menedzsment és licencoptimalizálási tevékenységet végez, illetőleg gondoskodik a szoftverlicencek céltudatos felhasználásáról és az érintett szervezetek szükségletei hatékony kielégítéséről.”…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 292. szám; 2020. december 28.; 11165-11171. o. (PDF)
Lásd még:
301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről; Nemzeti Jogszabálytár