Skip to main content

32. szám, 2012. augusztus 6.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Módosul a közigazgatási tevékenységek költségalapú meghatározása érdekében kiírt felhívás beadási határideje

„Meghosszabbítottuk az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Közigazgatási tevékenységek költségalapú meghatározása” című, ÁROP-1.2.19 kódszámú felhívás beadási határidejét.
A projektjavaslat benyújtására 2012. augusztus 10-ig nyílik lehetőség.

Kapcsolódó dokumentumtárak
ÁROP-1.2.19 Közigazgatási tevékenységek költségalapú meghatározása”

Forrás:
Módosul a közigazgatási tevékenységek költségalapú meghatározása érdekében kiírt felhívás beadási határideje; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. július 27.

A MAG Zrt. kezelésébe kerülnek az Új Széchenyi Terv ÁROP, EKOP és egyes ROP pályázatai

„2012. július 29-től a Kormány 176/2012-es rendelete alapján a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. a VÁTI Nonprofit Kft. jogutóda az Új Széchenyi Terv keretébe tartozó pályázatok esetében. A rendelettel a MAG Zrt. kezelésébe kerülnek az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Program, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, valamint a Regionális Operatív Programok eddig a VÁTI által kezelt pályázatai. Az új közreműködő szervezet kijelölésének célja, hogy a szolgáltatások minősége javuljon, a pályázatkezelési átfutási idők csökkenjenek, valamint hatékonyabb pályázatkezelési rendszer valósulhasson meg.

A pályázatkezelés átadás- átvétele folyamán a pályázatok kezelése folyamatos lesz, az ügyfélmegkeresésekre 3 munkanapon belül ad a közreműködő szervezet tájékoztatást. Az érintett ügyfelek projektjükkel kapcsolatban, 2012.08.01-től az alábbi elérhetőségeken kérhetnek tájékoztatást, segítséget:
E-mailes ügyfélszolgálat: info@magzrt.hu
Telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 200-617
…”

Forrás:
A MAG Zrt. kezelésébe kerülnek az Új Széchenyi Terv ÁROP, EKOP és egyes ROP pályázatai; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. július 31.

Felmentik Gál András Levente kormánybiztost

„Gál András Levente, Jó Állam Fejlesztési Koncepció Végrehajtásának Összehangolásáért Felelős Kormánybiztos hétfőn levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, melyben kifejti, hogy az általa ellátott feladatok szeptember 1-jéig várhatóan olyan előrehaladást érnek el, melyek már nem indokolják a továbbiakban ennek a kormánybiztosi tisztségnek a fenntartását, ezért ettől az időponttól kéri felmentését.

Gál András Levente álláspontja szerint a feladatok és a hatáskörök a rendes ügymenetben is elláthatók lesznek, különös tekintettel a Magyary Program legújabb változatának augusztus végi megjelenésére. Indoklásában a kormánybiztos kitér arra is, hogy mindig feladathoz indokolt rendelni tisztséget. Gál András Levente köszönetét fejezi ki Orbán Viktor miniszterelnök bizalmáért és azért, hogy ilyen kritikus időkben és jelentős ügyekben szolgálhatta Magyarországot – áll Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének közleményében.

A miniszterelnök a hétfői napon megkapta Gál András Levente levelét, és – megfontolva a kormánybiztos érveit – elfogadta lemondását, 2012. szeptember 1-jei hatállyal. Orbán Viktor egyben köszönetet mondott Gál András Leventének a magyar közigazgatás újjászervezése érdekében végzett munkájáért – derül ki a közleményből.”

„…Lázár János kinevezésével átalakul a kormányzás eddigi szerkezete. Lázár, aki az egyik legerősebb politikai pozíciót, a kormánypárti frakcióvezetőséget adta fel az államtitkárságért, egyértelműen saját hatáskörben kívánja irányítani az eddig különböző kormánybiztosok alá tartozó területeket.

Gál lemondásával heten maradtak kormánybiztosi pozícióban:

  • Andrew G. Vajna, nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos
  • Fónagy János, a közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos
  • Fürjes Balázs, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos
  • Matolcsy György, magyar-orosz és magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos
  • Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed és a fertődi Esterházy-kastély megújításáért felelős kormánybiztos
  • Medgyesy Balázs, EU Duna Régió Stratégiával összefüggő kormányzati tevékenység irányításáért felelős kormánybiztos
  • Vígh László, a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásért felelős kormánybiztos”

Forrás:
Orbán Viktor – kérésére – felmenti Gál András Levente kormánybiztost; Miniszterelnökség; 2012. július 31.
Gál András Leventét is leváltották; Index.hu; 2012. július 31.

Nagyobb állami szerepvállalás és új feladatmegosztás a közoktatásban szeptember 1-jétől

„2012. szeptember 1-jével létrejön az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amely feladatait a tankerületen keresztül látja el.

Jövő év (2013) január 1-jétől az óvodák kivételével általános szabályként állami fenntartásba kerülnek az oktatási intézmények. Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, melybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítása, bérfinanszírozás, valamint a taneszköz-ellátás és a külső szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) támogatása.

A fenntartói feladatok átvételével a kormány felszámolja azokat a különbségeket, amelyek az elmúlt évtizedekben az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségei miatt alakultak ki a köznevelési rendszerben. A nagyobb állami szerepvállalás, az új feladatmegosztás igazságosabb, kiszámíthatóbb és kiegyensúlyozottabb viszonyokat teremt, nagyobb biztonságot nyújt a gyerekeknek és a pedagógusoknak.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felépítése – követve a kormányrendeletben foglaltakat – Központból és tankerületi hálózatból áll, melyben a megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, illetékessége a megye egész területére kiterjed.

A tankerületek működése nem jár többletkiadással, mivel a megyei intézményfenntartó központok átszervezésével – azok jelenlegi státuszaiból és tárgyi erőforrásaiból -, valamint a települési önkormányzatoknál a fenntartói feladatokat szervező és irányító munkatársak átvételével jön létre.”

Forrás:
Nagyobb állami szerepvállalás és új feladatmegosztás a közoktatásban szeptember 1-jétől; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2012. július 31.

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában

„…1 Következtetés és ajánlások
1.1 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság általános megközelítését, egyetért a javasolt felhatalmazási alap kiválasz­tásával, és elvben helyesli a javaslat célkitűzéseit, amelyek szorosan követik az EGSZB egyik véleményét. Az adatvédelem jogi státuszát illetően az EGSZB úgy véli, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Alapjogi Charta 8. cikkében és az EUMSZ 16. cikkének (2) bekezdésében rögzített jog kell, hogy határt szabjon az adatok belső piaci keretben történő feldolgozásának és átadásának.

1.2 Azzal kapcsolatban, hogy a javaslat a rendeletet tartja a legalkalmasabb jogi eszköznek a kitűzött célok elérésére, az EGSZB nem alakított ki egységes álláspontot, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alaposabban mutassa ki és támassza alá, hogy miért helyesebb – sőt, elengedhetetlen – ezt az eszközt választani, nem pedig az irányelvet.

1.3 Az EGSZB azonban sajnálja, hogy a személyes adatok védelméhez való jog kinyilatkoztatott elveivel kapcsolatban túl sok a kivétel és a korlátozás.

1.4 A digitális gazdaság új összefüggésében az EGSZB osztja az Európai Bizottság azon véleményét, amely szerint „az egyének jogosultak arra, hogy tényleges ellenőrzést gyakoroljanak személyes adataik felett”, azt szeretné továbbá, ha ez a jog kiterjedne azokra a különböző felhasználási módokra, amelyek esetében számos (legális vagy néha illegális) eszközzel gyűjtött adatok és a megszerzett adatok feldolgozása alapján állapítanak meg egyéni profilokat.

1.5 Mivel alapvető jogokról van szó, a konkrét területeken rendelet útján végrehajtott harmonizációnak ugyanakkor lehe­tővé kellene tennie a tagállamok számára, hogy nemzeti jogukban az említett rendeletből hiányzó, vagy az abban előírt­aknál kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el.

1.6 Az EGSZB ezenkívül nem tudja elfogadni azokat a szinte következetes utalásokat, amelyek nem kifejezetten az EUMSZ 290. cikkének hatálya alá tartozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkoznak.

1.7 Az EGSZB mindazonáltal üdvözli,hogy a javaslat mind a vállalkozások (adatvédelmi tisztviselők), mind a tagállami közigazgatási szervek (független felügyelő hatóságok) szintjén hatékony intézményi keretet kíván létrehozni a jogi rendelke­zések eredményes működésének garantálására. Nagyra értékelte volna azonban, ha az Európai Bizottság a polgárok tényleges szükségleteinek és kívánalmainak jobban megfelelő, illetve a gazdasági és társadalmi tevékenység bizonyos területeinek jelle­gétől függően rendszerezettebb megközelítést választ.

1.8 Az EGSZB úgy véli,hogy a javasolt szöveg sokféle­ képpen javítható és pontosítható, és több cikkel kapcsolatban is pontos példákat ad, amelyek támpontot adnak a jogok ponto­sabb meghatározásához, általában a polgárok és különösen a munkavállalók védelmének megerősítéséhez, a hozzájárulás jellegének tisztázásához, az adatfeldolgozás jogszerűségéhez, és különösen az adatvédelmi tisztviselők feladataihoz és a foglal­koztatással összefüggő feldolgozáshoz.

1.9 Az EGSZB emellett úgy véli,hogy a javaslatba olyan, figyelmen kívül hagyott elemek is bekerülhetnének, mint a hatály kiterjesztése, az érzékeny adatok feldolgozása vagy a csoportos keresetek.

1.10 Az EGSZB tehát úgy ítéli meg, hogy expressis verbis a rendelet hatálya alá kell kerülniük a keresőmotoroknak, amelyek bevételeik nagy részét látogatóik személyes adatainak összegyűj­tése, sőt profiljuk megalkotása révén a célirányos reklámokból szerzik. Ugyanígy a rendelet hatálya alá kellene kerülniük a tárhelyeket biztosító szerverhelyeknek, valamint egyes szoftver- tárhelyeknek (számítási felhő vagy cloud computing), amelyek kereskedelmi célokra gyűjtenének adatokat a felhasználóikról.

1.11 A rendelet hatálya alá kellene kerülniük a közösségi hálózatokon közzétett személyes adatoknak, amelyeknek – a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog értel­mében – lehetővé kellene tenniük az érintett általi adatmódosí­tást, vagy az érintett kérésére személyes oldalának és más, az említett adatokat átvevő vagy azokra észrevételt tevő, igen gyakran látogatott honlapokra utaló hivatkozások törlését. Ehhez a 9. cikket módosítani kellene.

1.12 Végezetül az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg újra a javaslat egyes, általa elfogadhatat­lannak ítélt vetületeit olyan érzékeny kérdésekkel kapcsolatban, mint a gyermekek védelme, a kifogásoláshoz való jog, a profil­ alkotás, a jogok bizonyos korlátozása, az adatvédelmi tisztviselő kinevezéséhez szükséges 250 munkavállalós küszöb, vagy az „egyablakos ügyintézés” szabályozásának módja…”

Forrás:
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi rendelet) (COM(2012) 11 final – 2012/011 (COD)) (2012/C 229/17); Az Európai Unió Hivatalos Lapja; 2012. július 31. (pdf)

Kiegészítés az 1.6 ponthoz:

„290. cikk
(1) A jogalkotási aktusokban felhatalmazás adható a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják.
A felhatalmazást tartalmazó jogalkotási aktusokban kifejezetten meg kell határozni a felhatalmazás céljait, tartalmát, alkalmazási körét és időtartamát. Az adott szabályozási terület alapvető elemei kizárólag a jogalkotási aktusban szabályozhatók, és ezekre vonatkozóan nem adható felhatalmazás.
(2) A jogalkotási aktusban kifejezetten meg kell határozni a felhatalmazás gyakorlásának feltételeit, amelyek a következők lehetnek:
a) az Európai Parlament vagy a Tanács úgy határozhat, hogy a felhatalmazást visszavonja;
b) a felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor léphet hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a jogalkotási aktusban előírt határidőn belül nem emel ellene kifogást.
Az a) és b) pont alkalmazásakor az Európai Parlament tagjainak többségével, a Tanács pedig minő­sített többséggel jár el.
(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok címében fel kell tüntetni a „felhatalmazáson alapuló” kifejezést.”

Forrás:
Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Egységes Szerkezetbe Foglalt Változata; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; 2010. március 30. (pdf)

Megjelent a korrupció megelőzése és a közigazgatás áttekintése érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a ”Korrupció megelőzése és a közigazgatás áttekintése” című, ÁROP-1.1.21 kódszámú felhívás dokumentációja.
A rendelkezésre álló keretösszeg 480 millió forint.

A projektjavaslat benyújtására 2012. augusztus 1. és 2012. augusztus 31. között van lehetőség.”

„…A korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat rögzíti a 2014-ig teljesítendő korrupció megelőzési intézkedéseket. Az ennek mellékletét képező Program általános képet nyújt a korrupció jelenlegi helyzetéről hazánkban, a szükséges beavatkozási pontokról, valamint meghatározza a konkrét részletes feladatokat.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program külön nevesíti az elszámoltathatóság megteremtésének, a korrupció felszámolásának szükségességét, hangsúlyozza továbbá a személyi felelősség, az érdemi hatásvizsgálat és a szervezeti együttműködés, valamint a következetes szankcionálás fontosságát. A kormányhatározatban megfogalmazott feladatok megvalósításában a központi államigazgatási szerveken kívül szükség van az érintett közigazgatási intézmények, továbbá a korrupció elleni fellépésben tevékeny szerepet vállaló társadalmi és üzleti szervezetek részvételére.
A konstrukció másik pillére annak áttekintése, hogy előre kijelölt szakpolitikai területeken milyen a kormányzati működés helyzete.

Az ÁROP-1.1.10 kódjelű kiemelt projektben kerül kidolgozásra, kipróbálásra, majd bevezetésre a Kormány által tárgyalandó jogszabálytervezetek korrupciós hatásainak előzetes vizsgálatát szolgáló módszertan. E tudásra jelen kiemelt projekt is támaszkodni fog (például a képzések során).

Részletes célok és eredmények
A projekt 2, egymástól elkülöníthető pillérből áll: a) a hivatali korrupció megelőzéséből, valamint
b) egyes szakpolitikai területeken a kormányzati működés helyzetének az elemzéséből.

A projekt hozzájárul a közbizalmat rendkívüli mértékben romboló és a közpénzek átláthatatlan és pazarló elköltéséhez vezető hivatali korrupciós mechanizmusok visszaszorításához. Elősegíti a korrupciós jelenségeket megelőző mechanizmusok általánossá válását, továbbá hozzájárul a közigazgatási kultúraváltáshoz azáltal, hogy megváltoztatja a korrupcióhoz, mint jelenséghez való szervezeti és személyi hozzáállást.

A projekt célja továbbá legalább 3 szakpolitikai területen a kormányzati működés helyzetének, belső motivációs mechanizmusainak a pontos feltérképezése, s az alapján javaslatok megfogalmazása az eredményességi szempontú javításra…”

Forrás:
Megjelent a korrupció megelőzése és a közigazgatás áttekintése érdekében kiírt felhívás; Nemzeti fejlesztési Ügynökség; 2012. augusztus 1.

A járások kialakításának problémái

„…Az „állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és egyben szervezeti” egységeit alapvetően önkormányzati tulajdonú ingatlanokban alakítják ki. Azok továbbra is a településeké maradnak, de a járási hivatalok ingyenes használatába kerülnek. Hasonló a helyzet az ingóságokkal is, vagyis: azokat szintén viheti az állam. A költségvetési törvény tervezetéből az derül ki, hogy a járási rendszer felállítására a kormány nem akar túl sokat költeni.

Szegeden valószínűleg a helyhatóság által két-háromszázmilliós költséggel létesített okmányiroda lesz a járási központ, tehát ott a közüzemi számlákat nyilván az új hivatalnak kell állnia. Botka szerint ugyanakkor kérdéses, mi lesz akkor, ha valamilyen felújításra lesz szükség. Az a tulajdonost vagy a létesítmény üzemeltetőjét terheli? A polgármester úgy látja, „a rendszerbe belekódolták a konfliktusok lehetőségét”.

Minden állami feladat, amit eddig az önkormányzatoknak kellett elvégezniük, csak veszteséget jelentett, mert a normatív támogatások a tényleges költségeket jó ideje nem fedezik – állítja Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere. Ő nem bánja, hogy az okmányirodáktól, illetve a gyámhivatali és a szociális ügyek jelentős részétől megszabadulnak. Szerinte az sem kifogásolható, ha az új járási hivatalok a feladataik ellátásához szükséges eszközöket – számítógépeket, irodabútorokat – is igénybe veszik.

Jövőre az önkormányzati rendszer jelentősen átalakul: a járások átvesznek egy sor államigazgatási feladatot, s részben az általános iskolákat is államosítják, tehát közvetlenül a központi büdzséből fizetik a pedagógusok bérét, illetve onnan biztosítják az oktatáshoz szükséges eszközöket. Az intézményeket viszont háromezer főnél népesebb településeken továbbra is a településeknek kell fenntartaniuk. Egyes vélemények szerint azonban aggályos, hogy az önkormányzatoknak olyan létesítményt kell majd üzemeltetniük, amelyeknek a vezetőjét az állam jelöli ki, s az ott folyó tevékenységre sem lesz ráhatásuk.

Egyelőre azt sem tudni, hogy a településektől hány embert vesznek át a járások, s mekkora apparátust finanszíroz az állam. A költségvetési törvény tervezetében azonban 6,8 milliárd forint szerepel a leépítésekkel kapcsolatos költségek támogatására, ezért valószínű, hogy a kormány az önkormányzati szférától több ezer köztisztviselő elbocsátását várja el.

Miután kevesebb lesz a feladat, a települések minden eddiginél kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak majd. A rendelkezésre álló források csaknem ezermilliárddal csökkenhetnek: az önkormányzati rendszerben a büdzsé tervezete szerint a jelenlegi 3200 milliárd helyett csak 2200 milliárd szerepel jövőre. Ebből legalább ötszázmilliárd a központi költségvetési kapcsolatokból származó források csökkenése. Megszűnik egyebek mellett a közoktatási és az igazgatási normatíva, egyetlen fillért sem hagynak vissza a helyben képződő személyi jövedelemadóból, s az állam viszi a gépjárműadó hatvan százalékát is. Elsősorban a gazdagabb városok örülhetnek viszont annak, hogy az iparűzési adót nem sarcolják meg, de ahol ilyen címen az átlagosnál magasabb bevételre tesznek szert, a településüzemeltetési feladatok ellátására alig számíthatnak állami forrásokra.

Szeged tíz és fél milliárdot bukik, miközben az állam csak hét és fél milliárdnyi kiadást generáló feladatot vállal magára – jelentette ki Botka László. Információi szerint Debrecen két és fél milliárdot, Kaposvár kilencszázmilliót veszít. Schmidt Jenő szerint kollegája jól számol, mert a tehetősebbektől tényleg többet vesznek el. A TÖOSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy például a közoktatási normatívák korábban a tényleges költségek háromnegyedét fedezték, de mára ötven százalékra csökkent ez az arány. Az állam pedig szerinte bizonyosan nem akar veszíteni a rendszer átalakításán, tehát onnan von el, ahonnan lehet. A polgármester úgy látja, Tab is veszíteni fog, mert – egyebek mellett a 260 milliós iparűzésiadó-bevételből – évi nyolcvanmilliót fordítottak a közoktatásra.

Az önkormányzati rendszert sújtó forráskivonás kapcsán pedig Schmidt azt emelte ki, hogy eddig évente – nem kis részben hitelekből – hét-nyolcszázmilliárdot fordítottak fejlesztésre, de végre mindenkinek meg kell tanulnia, hogy nem létezik a „nagy testvér”, aki a bajba jutott településeket mindig kisegítené. Ma már szinte lehetetlen hitelhez jutni, ezért szerinte új szemléletmódnak kell érvényesülnie: az önkormányzati büdzsét „konyhapénzként” kell kezelni, tehát azt kell beosztani, ami van. A polgármester ezért úgy látja, most újra kell számolni, hogy mi mennyibe kerül, és ha valamire nem jut, azt mindenkinek tudomásul kell vennie. Ugyanakkor maga is aggályosnak tartja, hogy még nem tudják, az új feladatfinanszírozási rendszer a gyakorlatban mit jelent majd.

A rendszer átalakítása jó alkalmat kínált volna arra, hogy lefektessék az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás szabályait – hangsúlyozzák más forrásaink. Ez azonban egyelőre nem történt meg, ezért továbbra sem sikerült tiszta helyzetet teremteni a tekintetben, hogy mit kell állniuk a helyhatóságoknak, s tételesen mit finanszíroz az állam.

Miből fizetnek?
Bőven 1200 milliárd forint fölé emelkedett az önkormányzatok adósságállománya az utóbbi néhány évben, de a megyei intézmények államosításával a helyzet javult. A helyhatóságok kintlevőségei azonban még ennek ellenére is meghaladják az ezermilliárd forintot, amelynek nagyobb része a devizalapú kötvénykibocsátásból származik.

Az adósságállomány meghatározó részét a 3200 települési önkormányzat közül száz hozta össze, s ezek közt van a főváros és több kerülete, illetve számos nagyobb város. S bár a hitelből befolyt pénzt nemegyszer olyan feladatok finanszírozására fordították, amelyeket jövőre az állam lát el, nem számíthatnak arra, hogy a tartozástól is megszabadulnak. A megyéknek az intézményfenntartással összefüggésben keletkezett hiteleit az állam magára vállalta, a települések esetében azonban nem ez lesz a helyzet. Az állam ugyanis ezúttal úgy veszi át önkormányzati feladatok sorát, hogy a tartozásokról nem rendelkezik. Ami tulajdonképpen logikusnak is tűnik, mert az egyes intézmények tulajdonjoga most nem változik: az okmányirodák vagy az általános iskolák például változatlanul a helyhatóságok kezében maradnak – miként a korábban ezek fejlesztésére, esetleg működtetésére felvett hitelek is.

A költségvetésből azok a városok, amelyek nagy bajban vannak, kaptak persze bizonyos segítséget, így jutott nekik pár milliárd az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések számára elkülönített forrásból is. Ez azonban a rendszeren belül feszültséget kelt, hiszen az önkormányzatok legalább harmada évek óta fegyelmezetten gazdálkodik, s ezek – amelyek között vannak valóban kedvezőtlen adottságú városok és községek is – nem veszik jó néven, amikor saját hibájából bajba került önkormányzatnak nyújtanak mentőövet. Jövőre egyébként elvileg egyetlen önkormányzat sem kerülhet bajba, mert az új szabályozás szerint a költségvetésben működési hiányt sehol nem tervezhetnek. Vagyis: mindenütt addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ér. Kérdéses azonban, hogy mi lesz a korábbi hitelekkel, illetve a kibocsátott kötvényekkel, hiszen a forráselvonás –például a személyi jövedelemadó eddig helyben maradó nyolc százalékának, illetve a gépjárműadó hatvan százalékának központosítása – éppen azokat a nagyobb településeket sújtja, amelyek jelentős adósságot halmoztak fel. ”

Forrás:
Keveset akar költeni, inkább rekvirál a kormány; Lencsés Károly; Népszabadság; 2012. augusztus 2.

Nehezebb az önkormányzati hitelfelvétel

„Az önkormányzati hitelfelvétel szabályozása jelentősen megváltozott az év elején, és kissé romlott a nem teljesítő hitelek aránya is, ez szigorította a finanszírozás feltételeit. A szektor azonban a TakarékBank szerint továbbra is kínál piaci lehetőségeket, főként az infrastruktúra- és a projektfinanszírozásban.

Lassan újraéled az önkormányzati finanszírozási piac, bár a hitelezés feltételei alapvetően változtak a válság előtti évekhez képest: előbb lényegében megszűnt a devizaalapú finanszírozás, majd tovább szigorodtak a feltételek. A finanszírozás jelentősebb bővítését nehezíti, hogy idén az önkormányzati szektorban a korábbi 1-2 százalékról 4 százalék fölé nőtt a nem teljesítő hitelek aránya, amit az elemzés a devizában fennálló jelentős mértékű kötvényállomány törlesztésének megkezdésével magyaráz.

Az önkormányzatok ennek ellenére továbbra is az egyik legbiztonságosabb szektornak számítanak, a nem teljesítő hitelek aránya ugyanis negyedakkora, mint a háztartásoké vagy kisvállalkozásoké, ahol 16-17 százalék körüli arányok jellemzőek. A magyar önkormányzatok GDP-hez viszonyított adósságállománya pedig 2011-ben 4-4,5 százalék volt, ami nem éri el az Európai Unió és az eurózóna átlagát.

Hosszú lejáratú hitelt szinte kizárólag fejlesztési célra tudnak felvenni az önkormányzatok, ezek közül pedig elsősorban az önkormányzat kiadásait csökkentő, vagy a bevételt termelő beruházások részesülnek előnyben. Mivel a jelentősebb beruházási célok megvalósításához az önkormányzatok többnyire különféle forrásból származó támogatásokat vesznek igénybe, élénk a kereslet az ehhez szükséges önerő, illetve a támogatás megelőlegezése iránt.

Szabó Levente, a TakarékBank Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az utóbbi időszakban az önkormányzatok elsősorban az infrastruktúra fejlesztéséhez, ezen belül víz- és hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó beruházásokat támogató pályázatokhoz igénylik az önerő finanszírozását, valamint a támogatási források előfinanszírozását. A körülmények változását jelzi szerinte, hogy míg a válság előtt az önkormányzati finanszírozáshoz ritkán kapcsolódott tárgyi fedezet, ma már ők sem idegenkednek attól, hogy hitelükhöz ilyen biztosítékot ajánljanak fel.

„A település saját bevételeihez viszonyított hitelállománya és annak összetétele is befolyásolja a hitelképességet, hiszen például egy jelentős devizahitellel rendelkező önkormányzat esetében, a saját bevétel minimális megingása is jelentős problémákat okozhat” – emelte ki Szabó Levente.

Fontosnak tartja azt is, hogy az önkormányzat rendelkezik-e szabad, forgalomképes ingatlanvagyonnal, amely nemcsak hitelfedezetként jöhet szóba, hanem esetleges hasznosítása vagy értékesítése esetén, részben a hitel törlesztésének forrásaként is szolgálhat. Az önkormányzati finanszírozásban a közeljövőben a pályázatokhoz kapcsolódó önerő finanszírozása és a támogatások előfinanszírozása kerül a középpontba.”

Forrás:
Nehezebb az önkormányzati hitelfelvétel; HVG.hu/MTI; 2012. augusztus 2.

Súlyos teher a városoknak : A kormány és a települések is a másik pénzét költenék

„Több száz milliós többletterhet is jelenthet néhány nagyobb városnak, hogy a korábban megyei fenntartású múzeumokat és könyvtárakat nekik adja a kormány. Úgy tudjuk, folynak a tárgyalások, hogyan könnyíthetne rajtuk az állam.

A kormány és a városok is úgy mentenék meg a közművelődési intézményeket és a közgyűjteményeket, hogy ne nekik kelljen fizetniük érte – ez a két fél tárgyalásainak fő konfliktusa ezekben a hetekben. Információink szerint a kultúráért felelős államtitkárság az első őszi parlamenti ülés előtt szeretne kész megoldási javaslattal kiállni.

A legtöbb megyeszékhelyen 200 millió forint körüli többletkiadást jelenthet a korábban megyei intézmények megjelenése a helyi költségvetésben, de a hagyományosan nagy múzeumi központokban, mint Pécs vagy Szeged, a 300 milliót is jócskán meghaladhatja a végösszeg. 2011-ben, az utolsó olyan évben, amikor a megyéké voltak a múzeumok, Csongrádban például 312, Baranyában 240 milliót költöttek rájuk, azóta pedig jelentősen nőttek a költségek.

Döntően múzeumokról, könyvtárakról van szó a mostani egyeztetéseken. Ezek azok az intézmények, amelyek tavalyig a megyei önkormányzatokhoz tartoztak, ám 2012-re állami fennhatóság alá kerültek. Hamar kiderült azonban, hogy az államnak sem az első számú prioritása ezek fenntartása, így néhány hónappal az első fenntartócsere után áthelyezték az intézményeket a városi önkormányzatokhoz. A vita azon folyik, ki fizessen a működtetésükért.

A probléma egyszerű: a múzeumokat, könyvtárakat kevesen látogatják ahhoz, hogy gazdaságos legyen fenntartani, de túl nagy a presztízsük ahhoz, hogy bezárják őket – vázolták az egyik, várhatóan az érintettek körébe kerülő önkormányzatnál. A tét most épp ezért az, hogy mennyivel, illetve – ami legalább ennyire fontos – milyen kritériumok alapján elosztva támogassa az állam az intézményeket megkapó városokat.

A 2013-as büdzsében 5,5 milliárdot különítettek el a települések ilyen terheinek könnyítésére. A kormány már előkészítette az intézményrendszer átalakítását, a végrehajtás konkrét lépéseinek kidolgozásáról pedig információnk szerint kora őszi parlamenti döntést szeretnének. Úgy tudjuk, több nagyobb város vezetőivel folynak már a tárgyalások, ám a végső döntéseket a kormány fogja meghozni.

Az már eldöntöttnek látszik, hogy a gyűjtemény nagysága, a látogatószám, valamint az adott intézmény mutatóinak megyén belüli aránya alapján súlyozhatnak az egyes városoknak, valamint intézményeknek adott segítség között. Kiszivárgott már egy olyan, nem megerősített elképzelés, amely szerint 20–35–30 százaléknyi arányban vennék figyelembe a három mutatót, ám ez véglegesnek annyira nem tekinthető, hogy végösszegnek nem jön ki a 100 százalék. Ha mégis hasonló koncepció valósulna meg, azzal a megyeszékhelyek járnának jól a kisebb települések kárára, amelyek helyben fontos, ám országos vagy megyei szinten kevésbé jelentős gyűjteményt tartanak fent.

Eközben az elmúlt napokban a megyéktől az államhoz átkerült más intézményekben, döntően iskolákban, színházakban kisebb viharokkal, de befejeződött az átalakítás egyik legfőbb lépése, az új vezetők kinevezése. Néhány komolyabb tiltakozást kiváltó ügyre, mint például a szigetszentmiklósi Batthyány Gimnáziumé, ugyan felfigyelt a közvélemény, de a legtöbb helyen békés az átmenet. Többször elhangzott korábban az az ígéret, hogy sok helyen a régi igazgató maradhat a helyén, ha új pályázatot nyújt be. Végül országos összesítésben az intézmények mintegy kétharmadában maradt az a vezető, aki a fenntartóváltás előtt volt.”

Forrás:
Súlyos teher a városoknak; Sztojcsev Iván; Világgazdaság; 2012. augusztus 2.

Új statisztikai törvény készül

„Jövőre húszéves lesz a jelenlegi jogszabály, ezért is indokolt az új statisztikai törvény megalkotása; szintén indokolja az új törvény megalkotását, hogy az Európai Unió tagállamaiban bővülnek a nemzeti statisztikai hivatalok feladatai – közölte a Magyar Hírlappal a Központi Statisztikai Hivatal. A szöveg tervezete a hivatal szerint két-három hónap alatt elkészíthető, ezért a fejlesztési tárcától távozó Vízkelety Mariann elnökhelyettes lesz a felelős.

Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárát, Vízkelety Mariannt kérte fel arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyetteseként készítse elő az új, európai normáknak megfelelő statisztikai törvényt – közölte még június végén a Miniszterelnökség.

A napilap megkeresésére Vízkelety Mariann nem kívánt reagálni, ugyanakkor a KSH sajtóosztálya több kérdésre is válaszolt a készülő jogszabály kapcsán. Mint válaszukban írták, Vízkelety Mariann kiváló közigazgatási és jogi szakember, szakmai múltja és tapasztalata elősegíti a szükséges módosításoknak a hazai jogi környezetbe történő átültetését. Hozzátették, az előkészítés és a végrehajtás koordinációja elnökhelyettesi minőségben is „sikeresen teljesíthető”.

A jogszabályt nem a statisztikai hivatal alkotja meg. „Az intézmény az előkészítésben, tervezésben vesz részt” – szögezték le. A hivatal szerint elsősorban azért van szükség új statisztikai törvényre, mert az Európai Statisztikai Rendszer működésének alapelveit tartalmazó kódexet a közelmúltban módosította az európai statisztikai rendszer bizottsága. Ebből eredően a hazai törvény módosítása uniós kötelezettség.

De – folytatták – az sem mellékes szempont, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabály jövőre két évtizedes lesz, a statisztikai munka feltételeiben azóta végbement fejlődés is indokolja a törvény újragondolását. A napilap kérdésére, hogy miben lesz más az új törvény, azt írták, a módosítások fókuszában „az adminisztratív adatok statisztikai célú felhasználásának részletes szabályozása lesz, illetve ennek kapcsán a nemzeti statisztikai hivatalok feladatkörének bővítése”.”

Forrás:
Új statisztikai törvény készül, a mostani már 20 éves; HVG.hu/MTI; 2012. augusztus 3.

Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések

„A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát. A három civil szervezet szerint az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az Országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.

A Polgári Törvénykönyv jelenleg kimondja, hogy nem minősül üzleti titoknak az állami és az önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, vagy az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos adat.

Ezt a szabályt azonban a kormány által a Parlament elé benyújtott T/7971. számú javaslat kihagyná az új Ptk-ból. Bár mind az Alaptörvény, mind az információszabadságról szóló törvény utal arra, hogy a fenti adatok közérdekből nyilvánosak, súlyos problémákhoz vezethet, ha hiányzik a Polgári Törvénykönyvből az erre vonatkozó szabályozás: így ugyanis a jogalkalmazók azt hihetik, hogy az új Ptk-ban meghatározott “üzleti titkok” kivételt jelentenek nyilvánosságot biztosító szabályok alól. Ez, azon túl, hogy tovább szűkítheti az átláthatóságot és jelentősen növeli a korrupciós kockázatokat, jogértelmezési zavarokat idézhet elő, hiszen ellent mond az Alaptörvény közpénzügyi fejezete rendelkezéseinek. Fennáll a veszélye, hogy a közérdekű adatok megismerése iránt indított polgári perek tucatjai jutnak el alkotmányjogi panasz formájában az Alkotmánybírósághoz.

A három civil szervezet szerint elengedhetetlen, hogy a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan az új Ptk-ba is kerüljön olyan szabály, amely egyértelműen leszögezi, hogy az üzleti titok fogalmába nem érthetőek bele a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok. Ezért arra kérik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának elnökét, hogy gyakorolja törvényben biztosított jogkörét, és tegyen javaslatot a Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy az üzleti titok jelenlegi törvényi szabályozása megmaradjon.

Az aláíró szervezetek által elküldött levelet elolvashatja itt.”

Forrás:
Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések; K-Monitor; 2012. augusztus 3.

Informatika, távközlés, technika

Magyarok csinálták a MasterCard mobilfizetési megoldását

„A világ több országában fizethetnek a mobiltelefonjukkal készpénz vagy bankkártya helyett az emberek fiatal magyar mérnökök fejlesztéseinek köszönhetően. A Cellum siófoki Mobilkommunikációs Kutatóközpontjából kikerült találmányok között szerepel a MasterCard Mobile fizetési megoldás, a mobilparkolási alkalmazás, a Vöröskereszt mobil adományozási rendszere és a biztonságos taxis fizetés technológiája is. A kutatóközpont a most lezáruló három éves európai uniós projekt befejezése után is tovább működik.

Három évvel ezelőtt, 2009 augusztusában jött létre a Cellum csoport Mobilkommunikációs Kutatóközpontja Siófokon…A kutatóközpont létrehozásának ötletét az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja is támogatta, és az elmúlt három év igazolta, hogy érdemes volt beruházni a kutató-fejlesztő bázis létrehozásába….A siófoki Mobilkommunikációs Kutatóközpontban 15 IT-szakember dolgozik, többségük 30 év alatti…A siófoki központban fejlesztették a sok nagyvárosban sikeresen működő mobiltelefonos parkolási applikációkat (CellPark), és az autópályamatrica-vásárlást könnyítő (CellToll) rendszert is. A legnagyobb sikert azonban annak az a bankoktól és szolgáltatóktól független, biztonságos mobilfizetési rendszernek a kifejlesztése jelentette, amelyet a nemzetközi sajtó áttörésként értékelt a mobilfizetési technológiák területén. A távoli elérését biztosító fizetési megoldást azóta a világ egyik legnagyobb pénzügyi technológiai cége, a MasterCard is alkalmazza. A MasterCard Mobile Magyarországon sikeresen működik, a technológia ősztől Bulgáriában is elérhető lesz, és további nyolc országban bevezetés előtt áll.

Ugyancsak a siófoki szakemberek tudását dicséri a közelmúltban bemutatott mobil adományozási rendszer, amelynek segítségével civil szervezeteknek küldhetünk biztonságosan és egyszerűen adományt, készpénz és bankkártya használata nélkül…A Rádió Tele5 taxikban pedig nyáron vezették be a Cellum által kidolgozott biztonságos taxis fizetési rendszert.”

Forrás:
Magyarok csinálták a MasterCard mobilfizetési megoldását; HVG.hu; 2012. július 30.

Van, ahol ingyen átállítják a szegények televízióit

„Augusztusban indul a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által szervezett digitális átállás tesztprogram szerelési szakasza Sopronban és Barcson – írja a Világgazdaság.

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a hatóság állami segítséggel, ingyenesen átállítja a szociálisan leginkább rászorultak televíziókészülékeit a hagyományos analógról, a jobb minőségű digitális adás vételére.

A tesztprogram értékelése alapján döntés születik az országos támogatási program pontos menetéről. Az NMHH korábban jelezte: a támogatási rendszerben a digitális földfelszíni vételhez kártyafüggetlen set-top boxokat kívánnak alkalmazni. Ezek beszerzési ára a piacon nagyobb tétel esetén 8-10 ezer forint körül mozog, és folyamatosan csökken.

A lap úgy tudja, hogy az NMHH több tízmilliárd forintot szán az átállás költségeire. A digitális átállásnak a korábbi tervek szerint 2011 végéig kellett volna lezajlania, majd egy ideig úgy tűnt, idén kerülhet sor rá – jelenleg annyit lehet tudni, legkésőbb 2014 vége a határidő.”

Forrás:
Van, ahol ingyen átállítják a szegények televízióit; Pénzcentrum.hu; 2012. július 31.

Átlagosan 25 ezer forintba kerül a digitális átállás

„A teszt időszakban egy rászoruló háztartás esetében átlagosan bruttó 25 ezer forintba (állami támogatás) kerül a digitális átállás, derül ki a Telefonközpontnak adott hatósági válaszból.

A napokban jelentette be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy a digitális átállás keretében augusztus elején két teszt körzetben megkezdi a szociálisan leginkább rászorulók televíziókészülékeinek átállítását a hagyományos analógról a jobb minőségű digitális adás vételére.

Sopronban és a Barcsi kistérségben a hatóság összesen 4255 szociálisan rászorult háztartást keresett fel és közülük 506-an igényeltek valamilyen támogatást. A Telefonközpont kérdésére a hatóság megerősítette, hogy a többi háztartásban már volt valamilyen előfizetés, azaz a szociálisan rászorult háztartások közel 90 százalékában nem csupán a három jelenleg elérhető analóg földfelszíni televízió (m1, TV2, RTL Klub) adását tudták venni.

A támogatást kérő 506 háztartás közül 448-ban választották a meglévő tévé „átalakítását” a digitális földfelszíni adások vételére. A hatóság válasza szerint ez a lefolytatott közbeszerzési eljárás nyomán átlagosan nettó 19,500 Ft-ba kerül, beleértve a vevődekóder (set-top-box), illetve ha kell az antenna felszerelését is. A hatóság válasza szerint „a szerelők egyébként minden estben kötelesek a beszerelt eszközök használatát bemutatni az igénylőknek, illetve meggyőződni arról, hogy az ezzel kapcsolatos ismereteket az igénylő elsajátította.” Kérdésünkre válaszolva a hatóság közölte, „a tesztprogramban használt digitális vevődekóderek alkalmassá tehetők a fizetős műsorok nézésére, vagyis rendelkeznek beépített Conax CAS7 rendszerű smart kártyaolvasó modullal” – ami azt jelenti, hogy a felhasználók igény estén előfizetéses csomagra is elő tudnak fizetni.

Azok a háztartások, amelyek nem kérték a készülék „átalakítását”, valamelyik szolgáltató kedvezményes, a tesztprogram keretében kialakított havidíjas műsorcsomagját választották, náluk a kiválasztott szolgáltató köti be a digitális vételhez szükséges eszközöket szintén az elkövetkező hetekben. A Telefonközpontnak adott válasz szerint ezek a háztartások nagyságrendileg hasonló összegű támogatást kapnak. Némileg meglepő, hogy a programra mindössze két szolgáltató jelentkezett, a Magyar Telekom (T-Home) és a Hello HD.

A szolgáltatóknak egyébként azt kellett vállalniuk, hogy

  • üzembe helyezik a vevődekódert és esetlegesen az antennát is, valamint kötelesek ezeket az eszközöket a támogatásra jogosult felhasználó tulajdonába adni
  • alapdíjon kell biztosítani a közszolgálati műsorok vételét
  • a választható műsorterjesztői nyilvántartásba való felvétel napjától számított 3 évig a szolgáltatást a választható szolgáltatónak változatlan áron kell nyújtani.

…
A hatóság tavaszi Digitális átállás monitoring jelentése (ez egyébként az alábbi ábrák forrása is) szerint az átállás az összes magyarországi háztartás 14%-át, 572 ezer háztartást érint elsődlegesen – ezekben a háztartásokban nincs ugyanis más vételi mód…”

Forrás:
Átlagosan 25 ezer forintba kerül a digitális átállás; Telefonközpont blog; 2012. augusztus 3.

A brit kormány szélessávú politikáját bírálták

„Komoly kritikát fogalmazott meg a szigetország felsőházának távközlési bizottsága a brit kormánnyal szemben. A testület fél éven át vizsgálta a helyi viszonyokat és a jelenlegi helyzetet elkeserítőnek találta.

Lord Inglewood, a bizottság elnöke kijelentette: hiányzik a kabinet megfelelő stratégiája a szélessávú hálózatok kiépítésére, illetve fejlesztésére. A meglévő koncepcióban pont egy ilyen stratégia nem szerepel. A hálózatépítés összetett kérdéseit nem gondolták át alaposan és tisztázatlan, hogy a jelenlegi politika előre viszi-e ezen a területen az országot vagy sem. A Broadband for all – an alternative vision című dokumentum készítői rámutattak arra is, hogy a mostani politika, ahelyett, hogy betemetné, inkább még jobban elmélyíti a meglévő digitális szakadékot.

A londoni kormány azt tervezi, hogy 2015-ig Nagy-Britanniában legalább 2 megabites kapcsolatok lesznek és a háztartások 90 százaléka számára elérhetővé válnak akár a 30 megabites vonalak is. A projekt költségeit főként a telekommunikációs cégeknek kellene viselniük, ugyanakkor a brit kulturális, média- és sportminisztérium 530 millió fonttal támogatja az infrastruktúra kiépítését.

A távközlési bizottság szerint a kabinet túlzottan a megabitek bűvöletében él, ahelyett, hogy fejlesztené a hálózati infrastruktúrákat és így biztosítaná, hogy azok a jövőben is megfeleljenek a felhasználói, illetve a vállalati igényeknek. A testület fontosnak tartotta kiemelni, hogy mindenképpen nyílt hozzáférésű infrastruktúrákat kellene létrehozni, ahol megvalósulhat a szabad piaci verseny és ahol a felhasználók az internetszolgáltatók összes ajánlatával szembesülhetnek. Jelenleg ugyanis ez egyáltalán nem valósul meg. Egyelőre kérdéses, hogy a brit kabinet mit fogad meg a tanácsokból, javaslatokból.”

Forrás:
A brit kormány szélessávú politikáját bírálták; Berta Sándor; SG.hu; 2012. augusztus 2.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Bankkártyák milliói veszélyben: ez a legújabb módszer

„Egybehangzó lapértesülések szerint kisebb bankkártya-pánik jelei tapasztalhatóak Nagy-Britanniában. Egy friss vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy több millió bankkártya-adat van veszélyben, mivel bűnözők egy viszonylag egyszerű módszerrel támadást követhetnek el boltokban kihelyezett POS-terminálok ellen (POS: Point of Sale, azaz a vásárlás helye. Olyan berendezés, mely a bankkártyával történő fizetésre, illetve készpénzfelvételre szolgál).

A csalási technológia lényege, hogy a bűnözők egy átlagos bolt átlagos POS-termináljánál fizetnek egy átalakított bankkártyával. A nap végén visszatérnek ugyanabba a boltba, ugyanahhoz a terminálhoz, ismét fizetnek egy trükkös kártyával, amelynek segítségével megszerzik az összes aznapi vásárló bankkártya adatait, köztük az azonosításhoz szükséges PIN-kódokat. Ilyen átalakított bankkártyákhoz viszonylag egyszerűen hozzá lehet jutni az interneten, Kínából, vagy akár Közép-Európából is.

A hírek szerint az ügyben érintett a POS-terminálokat gyártó Verifone, amely a szigetország termináljainak 75 százalékát szállítja. A csalás lehetőségére egy szoftverbiztonsággal foglalkozó cég hívta fel a figyelmet. A Verifone közleményében kiemelte, hogy a csalás csak régebbi kártyaolvasóiknál lehetséges, és a lehető leghamarabb -még mielőtt konkrét bűncselekményeket követnének el- frissítik a szóban forgó készülékek (amiből több százezer is lehet) szoftverét.
Magyarországon egyelőre nem jelentkezett ez a probléma – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Márki László, a kártyarendszerekkel-és szolgáltatásokkal foglalkozó Cardnet Zrt. fejlesztési és üzemeltetési igazgatója. A szakember szerint nem lehet egyértelműen kizárni, hogy nálunk nem lesz szükség beavatkozásra a készülékgyártó részéről, azonban a hazai piacon meglehetősen kevés készülék lehet érintett, ráadásul a probléma Nagy-Britanniában is csak a tesztelések során jelentkezett, így a magyar vásárlóknak nincs okuk aggodalomra, a kártyás fizetés továbbra is biztonságosnak számít.

Mire kellenek az adatok?
A kártyaadatok megszerzése a csalók számára akkor lehet értékes, ha úgynevezett klónozásos technikával dolgoznak, azaz az adatokat bankjegykiadó automaták, POS-terminálok használatakor, egy illegális adatszerző eszközzel megszerzik, a klónozott kártyákat pedig máshol – leginkább egy távoli országban- használják fel.

A klón annyit jelent, hogy az egyszer létező kártyát valamiféleképpen megtöbbszörözik, és az eredeti és a klónja – annak felderítéséig – egyszerre létezik. És természetesen, amíg le nem bukik, más is fizet a mi kártyánkkal, pontosabban annak egy másával. A visszaélés különleges veszélye, hogy a visszaélés során a kártyabirtokos zsebében végig ott az eredeti kártyája és mit sem sejt arról, hogy közben mások a számláját használják.

A klónozásos kártyacsalásnál különösen fontos ellenszer a mobilbank szolgáltatás: azaz a napi limit beállítása, illetve az sms-értesítés, amely tudatja, ha olyan tranzakciót hajtottak végre, amelyet nem a tulajdonos kezdeményezett. Ha olyan pénzmozgást tapasztalunk, amit nem mi kezdeményeztünk, ne habozzunk, azonnal hívjuk fel bankunk ügyfélszolgálatát.

A bolti vásárlás során ugyanakkor ritkán kerülnek illetéktelen kézbe bankkártya-adatok, de a vásárlásnál nagyon fontos, hogy védjük PIN-kódunkat. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy lehetőleg takarjuk el a PIN-padet, azaz a numerikus billentyűzetet, amikor az üzletben megadjuk a kódot. Szakemberek ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a kártyás vásárlás sokkal biztonságosabb, mint a készpénzfelvétel, ráadásul díjmentes is.”

Forrás:
Bankkártyák milliói veszélyben: ez a legújabb módszer; Pénzcentrum.hu; 2012. július 31.

Lengyel postai szolgáltató lép a magyar csomagküldő piacra

„Egész Európára kiterjedő, összesen 300 millió eurós, befektetési programja részeként a lengyel Integer.pl csoport 300 önműködő csomagküldő terminált helyez üzembe Magyarországon, amellyel a nap 24 órájában az év 365 napján elérhetővé válik az automatizált csomagküldő szolgáltatás. Az Integer.pl csoport a magyar csomagszállítások volumenének növekedésére számít, és partnereket keres tervezett fejlesztésének megvalósításához. A magyar postai piac éves volumene megközelíti a 8,5 milliárd forintot, amelynek 80 százaléka a vállalkozások közötti forgalomból származik.

Az Integer.pl a világ vezető csomagküldőterminál-gyártója és Lengyelország legnagyobb magánkézben lévő postai szolgáltatója, amely 600 csomagküldő terminálból álló hálózatot működtet Lengyelországban, Oroszországban és Ukrajnában. Az Egyesült Államokbeli PineBridge Investments nevű globális magántőke-alappal karöltve a cég arra törekszik, hogy összesen 300 millió eurós tőkebefektetéssel három éven belül egy 16 ezer easyPack terminálból álló hálózatot alakítson ki Európában és a Független Államok Közösségében.

„Magyarország előkelő helyen szerepel célpiacaink között, Oroszországgal, Ukrajnával, Csehországgal és Szlovákiával együtt” – szögezi le Rafał Brzoska, az Integer.pl csoport elnök-vezérigazgatója. A magyar expressz csomagszállítási piac a várakozások szerint gyorsabban fog nőni az EU-16-ok átlagánál, részben a gyorsabb gazdasági növekedésnek, részben a kompetitív költségelőnyöknek köszönhetően.

A gazdasági nehézségek ellenére a futár-, gyorspostai és csomagküldő szolgáltatások iránti kereslet folyamatosan nő Magyarországon, a piac összértéke 4,9, forgalma 5,5 százalékkal bővült 2011-ben. Az, hogy a piaci érték növekedése alulmúlta a forgalombővülést, az erős árversenynek, valamint annak tulajdonítható, hogy a sztenderd kategóriában egyre nő a vállalatoktól a végső fogyasztók felé irányuló kereskedelem. A gazdaságos szolgáltatások terén tapasztalható növekedés messze meghaladta a prémium szolgáltatások bővülését, és a következő években e trend folytatódására kell számítani.

Az Integer.pl számításai szerint a hálózat kiépítése az első három évben jelentős anyagi támogatást igényel, és csak ezután válhat önfenntartóvá. A cég beruházása nem csak a berendezések üzembe helyezésére terjed ki, hanem a legnagyobb magyarországi piaci szereplőkkel kialakítandó IT-integrációra, valamint az ügyfeleknek szóló megoldással összefüggő erőteljes marketing-tevékenységre is. Az Integer.pl olyan magyar partnereket keres, melyek közre tudnak működni a hálózat gyors kiépítésében, mint például a postai vagy futárpostai szolgáltatók.”

Forrás:
Lengyel postai szolgáltató lép a magyar csomagküldő piacra; HVG.hu; 2012. július 31.

A digitális piac mint a növekedés motorja

„…2. A növekedés fellendítése a digitális technológia segít­ségével

2.1 A hasznos infrastruktúrákat mihamarabb ki kell terjesz­teni Európa egész területére, a tengerentúli országokat és terü­leteket is ideértve (3). A szolgáltatóknak valamennyi térségben, még az elszigetelt övezetekben is biztosítaniuk kell az egye­temes hozzáférést. Az EGSZB megítélése szerint a digitális egységes piacba vetett bizalom megerősítéséről szóló COM(2011) 942. számú közlemény feltehetően nem lesz elegendő.
2.2 Alapvető feltétel a társadalom valamennyi tagjának hozzáférése a hardverekhez és szoftverekhez, (4) valamint az ezek használatára irányuló képzés. A népesség egynegyede időskorú, és szükség van e gazdasági erő integrációjára. Az EGSZB úgy véli, hogy a hozzáférhetőséget a menetrenden belül prioritássá kell emelni.
2.3 Az ikt-kra (információs és kommunikációs technoló­giák) vonatkozóan az ágazattal, a kkv-kkal és a civil társadalom más érdekelt feleivel közösen szabványokat kell kidolgozni (5) annak érdekében, hogy biztosítsuk az ikt-khoz kapcsolódó alkalmazások és szolgáltatások teljes interoperabilitását és kompatibilitását, valamint az uniós politikákat támogató korsze­rűsített ikt-szabványosítási politika létrehozását (az Európai Parlament 2010. október 21-i állásfoglalásának (6) 69. és 72. pontja). Az EGSZB véleménye szerint hasznos a szabványosí­tásban részt vevő kkv-k és társadalmi szereplők pénzügyi támo­gatása.
2.4 Meg kell valósítani az európai hálózatok összekapcso­lását, előmozdítva ezáltal a digitális gazdaság megteremtését és bővítve az áruk és szolgáltatások kínálatát (CESE 490/2012. sz. vélemény – TEN/469).
2.5 Az EGSZB szerint uniós szinten meg kell szervezni a kínálat kölcsönös átjárhatóságát. A szabványosítás lehetővé teszi majd az európai érdekek új nemzetközi piacokon történő érvényesítését.
2.6 Az EGSZB korábban már állást foglalt a nyílt és háló­zatsemleges internet mellett (7).
2.7 A belső piacnak – szabadon hozzáférhető és nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásával – minden esetben biztosítania kell a felhasználást annak érdekében, hogy felsza­badítsa a keresletben rejlő lehetőségeket.
2.8 Az EGSZB támogatja az interfészekre vonatkozó közös szabványok kidolgozását.
2.9 Az EGSZB úgy véli, hogy sikeres közigazgatási együtt­ működést kell megvalósítani a tagállamok között, és nélkülöz­hetetlen a határokon átnyúló elektronikus közszolgáltatások megnyitása, amit elősegíthetne az IMI-hez (belső piaci informá­ciós rendszer) való általános hozzáférés. Mindezt többoldalú európai kormányzás keretében kell megvalósítani (8).
…
2.15 2015-re az álláshelyek 95%-ában szükség lesz az internettel kapcsolatos kompetenciákra. Az EGSZB el szeretné kerülni, hogy a megtett intézkedéseknek olyan kedvezőtlen hatásaik legyenek a munka világára, mint például a következők:
— a munkavállalóknak folyamatosan szoros határidőkkel kell dolgozniuk, és „kvázi rendőri” felügyeletnek vetik alá őket,
— nyomott áron fizetett és a társadalmi konfliktusok esetén fellépő közvetítőket, azaz a szakszervezeteket megkerülő távmunka, ami egyaránt káros az egyének és a kollektív jogok számára.
Az EGSZB szerint a digitális gazdaságban – ugyanúgy, mint máshol – csak a tisztességes foglalkoztatás megengedett, mivel ez lehetővé teszi a globális kereslet növekedését.

3. A növekedés elősegítése a digitális gazdaságba vetett bizalom révén
…
4. A termelékenység és az inkluzív növekedés kialakítása
…
4.4 A közszféra
4.4.1 A GDP 20%-át kitevő közbeszerzési szerződések biztonságos jellegét is szavatolni kell.
4.4.2 Az EGSZB szerint szükséges, hogy a közigazgatási hatóságok a biztonságos elektronikus azonosítás és az elektro­nikus aláírás alkalmazásával az interneten keresztül bárki számára, azaz a magánszemélyek, a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a közbeszerzési szereplők számára is gyorsan elérhetők legyenek.
4.4.3 Ami a közszférát illeti, a tagállamok az Európai Bizottsággal közösen végzik a szolgáltatási irányelv végrehajtá­sával kapcsolatos „kölcsönös értékelést”. Az EGSZB javasolja, hogy a szolgáltatási irányelvet a digitális egységes piac számára teremtett lehetőségek tekintetében is értékeljék.
4.4.3.1 Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a digitális belső piac a jogbiztonságnak és a technológiának köszönhetően széle­síteni tudja a közszférabeli kínálatot: az intelligens közszolgál­tatásokra irányuló megoldásoknak köszönhető gazdaságosság zökkenőmentes határokon átnyúló közbeszerzéseket eredmé­nyezhet.
4.4.4 A közszféra információinak további felhasználá­sáról szóló irányelv (23) Európai Bizottság általi felülvizsgálata egyszerűbbé teheti a vállalatok és a magánszemélyek munkáját (lásd a TEN/478. számú véleményt – szerkesztés alatt).
5. A digitális technológia mint a fenntartható növekedés mozgatórugója
…”

Forrás:
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A digitális piac mint a növekedés motorja (feltáró vélemény) (2012/C 229/01); Az Európai Unió Hivatalos Lapja; 2012. július 31. (pdf)

Tart a végső visszaszámlálás a Magyar Postánál

„Kérlelhetetlenül számolja a piacnyitásig hátralévő másodperceket a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatóságának recepcióján elhelyezett óra. Aki belép, láthatja, hogy a posták versenyének startlövéséig már fél év sincs hátra. Geszti László vezérigazgató szerint azonban csapata készen áll. Ezen pedig szerinte az sem változtat, hogy ellenlábasaik a legkülönfélébb híresztelésekkel próbálják lejáratni a magyar versenyzőt.

– Igaz, hogy menni akar? Mert a pletykák szerint egy ideje a lemondást fontolgatja.
– Nem akarok sehova elmenni. Erről nincs szó. Amit vállaltam, meg fogom csinálni. Ha évekig tart, akkor is. Hatvanegy éves vagyok, ami behatárolja a lehetőségeket. De nincs szándékomban feladni. Ez csak egy pletyka.

– Pedig azt beszélik, már két jelölt is van a Posta élére. Nyitrai Zsolt, a kormányzati konzultációk korábbi biztosa, illetve Krupanics Sándor, a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. elnök-vezérigazgatója.
– A Schell-Interag vezérigazgatója voltam 1987-ben, amikor valaki elterjesztette, hogy egy hónapon belül amerikai nagykövet leszek. Azóta eltelt 25 év, és még mindig nem kaptam meg a kinevezést. Mi több, még öt évig vezettem tovább a vállalatot. Nem szabad felülni a szóbeszédnek.

– Mégis tartja magát a pletyka, hogy a tulajdonos csak azért nem fogadja el a lemondását, mert a Posta vezetése előtt kellemetlen intézkedések végrehajtása áll. Ezekkel pedig nem akarnak foltot ejteni egy új vezérigazgató hírnevén.
– Ez butaság, a Posta nem áll semmilyen kellemetlen intézkedés előtt. A feladat az, hogy az elkényelmesedett állami cégből kereskedelmi vállalatot csináljunk. Ezt gyakorlatilag megvalósítottuk. A kultúraváltás folyik, és tudjuk, hogy jönni fog a konkurencia. Ennek a tudatosságnak pedig előnye is van. Máris vissza tudtuk fogni például a ráfordításokat.

– Létszámcsökkentésről sem kellemetlen dönteni? Egyáltalán kinek higgyenek a postások, annak, aki 430, vagy annak, aki hétezer fős karcsúsítás közeledését híreszteli?
– Egyiknek sem. A Posta központi és a regionális irányításában 3400 ember dolgozott az év elején. A pletykákból annyi igaz, hogy ezt a létszámot tényleg csökkentettük tíz százalékkal. De ebben nincs semmi különös, az irányításban dolgozók csapata időszakosan minden nagyvállalatnál felduzzad. Sikeres, nagy cégek gyakorlata, hogy négyévente pályáztatja meg a vezetői állásokat, és négyévenként metszi vissza a túlburjánzó szervezeti hajtásokat. Ez olyan, mint amikor a vérbő emberre rárakják a piócákat. A Posta meglépte, amit kellett, de újabb rendkívüli fogyókúrára nem készülünk.

– Ha nem a karcsúságától, akkor mitől lesz versenyképes a vállalat?
– A vállalat ma is versenyképes, ma is piacvezető. De itt el kell oszlatni egy tévedést. Az emberek azt hiszik, hogy a liberalizáció és a verseny jövő januárban kezdődik. A valóság az, hogy a posták versenye már régóta tart. A változás fél év múlva az lesz, hogy a liberalizáció a levélpiacot is eléri. Az aktuális feladat a logisztika erősítése. Azt pedig tudomásul kell venni: a világ elektronizálódik és ezzel a hagyományos levelezés jelentősége visszaszorul. Mégis magyar sajátosság, hogy ebben az országban több millió embernek még bankszámlája sincs. Ezért a hivatalos levelezés itt még sokáig fennmarad, a levélforgalom lassabban esik vissza, mint külföldön.

– A kiegészítő tevékenységeket nem említette. Elindulnak idén a Posta részvételével életre hívott negyedik mobiltelefon társaság szolgáltatásai?
– Ebben az üzletben a Posta tízszázalékos részesedéssel van benne. Ezt a részesedést is inkább az országos értékesítési hálózat testesíti meg, mint a társaság tőkeereje. Az indulást pillanatnyilag perek hátráltatják, ennek ellenére a szolgáltatások biztosan be fognak indulni. Arra azonban nem tudok válaszolni, hogy ez decemberben, vagy máskor történik majd meg.

– Arról a híresztelésről mi a véleménye, hogy az állami döntéshozás szintjén állítólag túl körülményesnek gondolják a mobilszolgáltató indítását és inkább eladnák a társaságot? Illetve, hogy a vevő éppen az a vietnami cég lehetne, akit korábban kizártak a szolgáltatásra kiírt versenyből?
– Nem vagyok ennyire jól értesült. Ilyenről nem hallottam. Azt tudom, hogy a negyedik szolgáltatónak igenis van helye a piacon. Ausztriában négy mobilszolgáltató, és mellettük öt virtuális szolgáltató osztozik a hétmilliós piacon. És egészen jól megélnek. Négy ilyen céget tehát Magyarország is elbír. Az új piacra lépőnek pedig nagy előnye lesz, hogy a régi technikákat nem kell kiépítenie.

– Mi volt, és mi a szabály ma a Posta leányvállalatainak közbeszerzési kötelezettségét illetően?
– A három leányvállalat éppen úgy közbeszerzés kötelezett volt és az is marad, mint az anyacég. Ezzel nem volt semmi probléma. A közbeszerzés alkalmazását az állami vállalatok, így a Posta számára törvény teszi kötelezővé. Előnye, hogy a vállalatokat nem érheti az a vád: valamit a fű alatt akarnak csinálni. A szabadpiaci versenyben viszont a piac a legjobb szabályozó.

– A Postát mégis korábban és mostanában is érték vádak közbeszerzései miatt. Most éppen arról szólnak a hírek, hogy a kézbesítők biztonságát szolgáló riasztó, és támadás esetén a postásnál lévő pénzt megfestő rendszerek fejlesztése zajlik a fű alatt. Hallott ilyesmiről?
– Hozzám ilyen fejlesztésről szóló előterjesztés még nem futott be. Pedig én vagyok ennek a vállalatnak a vezetője. A Postánál nagyon szigorú tervezési előírások élnek. A legkisebb beszerzéshez is bizottsági jóváhagyás kell. Olyanról hallottam, mert ebbe valóban belevágtunk, hogy a szolgálati gépkocsikat felszereljük műholdas helyzet meghatározó rendszerrel. Amitől költségcsökkentést várunk. Ezt megalapozza, hogy a korábbi gyakorlatomban egy ilyen fejlesztéssel nyolc százalék üzemanyag-megtakarítást értünk el. De másról nem hallottam.

– Arról sem, hogy a Posta fontolgatná pénzszállító cége, a JNT Security Kft. eladását?
– Nem. Ennek semmi alapja sincs. A JNT teljesen jól illeszkedik a Postához. Speciális piaci szegmensben működik, amelyben jól mozog. Eladása helyett éppen tevékenysége fejlesztésében gondolkodunk.

– Pedig sokan tudni vélik azt is, hogy a vevő a Közgép Zrt. egyik tulajdonosa lenne…
– Ennek nagyon örülök. Mégis, csak az amerikai nagykövetté válásom történetét tudom megismételni. Üdvözlöm azokat, akik ilyeneket terjesztenek. És, hogy ne legyen félreértés, leszögezem: a JNT-től éppen úgy nem akarunk megválni, mit a másik két leányvállalatunktól, a Postaautó Duna Zrt.-től és a lapterjesztésben alvállalkozóként közreműködő Pokéz Kft.-től.

– Orbán Viktor rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a Magyar Posta nem veszi ki a részét a bankrendszer hazai tulajdoni hányadának erősítéséből. A miniszterelnök rossz érzésének enyhítésére nem merült fel a gondolata egy postai bank életre hívásának?
– Én erről nem tudok. A Postának megvan a saját pénzforgalmi tevékenysége, évi 300 milliárd forint értékben ad el állampapírt. Ezzel az egyik legnagyobb értékesítőnek számít és a jövőt is ezen a területen képzeljük el. A nem papíralapú, dematerializált értékpapírok forgalmazása felé szeretnénk tovább lépni. Arra készülünk, hogy a Postánál elhelyezett megtakarításokat állampapír fedezetű befektetési számlaként kezeljük. Erre az elhatározás már megvan, de néhány feltételt még meg kell teremtenünk. Például azt, hogy minden, a pénzforgalmi feladatok ellátására alkalmas postahivatal be legyen kapcsolva az egységes elektronikus informatikai rendszerünkbe. Ez körülbelül másfél-kétmilliárd forintba kerül majd. Betétet gyűjteni, vagy hitelt kihelyezni viszont a jövőben sem akarunk. Ez elvezet a bankszerű működéshez.

– Ősszel vége lesz az Erste Bank és a Posta együttműködésének?
– Az Erstével tízéves szerződésünk van, ami az idén valóban le fog járni. A jövőbeli együttműködésről még tárgyalunk. De ennek részleteiről az Erste nélkül nem beszélnék. Az okokról pedig annyit mondhatok, hogy felesleges összeesküvés elméleteket gyártani. A hosszú távú szerződések el szoktak fáradni. A mi kapcsolatunk megújítása attól függ, hogy milyen ajánlatokat tudunk egymásnak tenni.

– Mindezek után megfogalmazódhat olyan tulajdonosi elvárás a Postával szemben, aminek végrehajtása elől félreáll és leköszön?
Egyszer sem érkezett hozzám olyan kérés, aminek teljesítése vállalhatatlan lett volna. Engem és vezetőtársaimat hagynak dolgozni. Semmiféle olyan befolyás nem ért, ami a vállalat ésszerű átalakítása ellen szólt volna. Amíg ez nem változik, dolgozom tovább.

Névjegy
Geszti László diplomáját a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen szerezte. Pályafutását a külkereskedelemben kezdte, majd 1981-ben belépett a Shell magyarországi vállalatához, amelynél először igazgatóként, vezérigazgató-helyettesként, majd 1985-től elnök-vezérigazgatóként dolgozott. 1993–1999-ig az olajipari külkereskedelmet folytató Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalatnál töltött be vezetői pozíciókat, majd 1999-ben kinevezték a Mol kereskedelemért felelős ügyvezető igazgatójává. Később vezette az olajipari divíziót, majd 2003-tól 2006 végéig a horvát INA vezérigazgató-helyettese és alelnöke volt. 2007 és 2009 között a Mol-csoport kiskereskedelmi üzletágát, majd 2009 nyarától 2010. március 31-ig ismét az INA-t vezette, utóbbit akkor már elnökként irányította. A Magyar Posta vezérigazgatói posztját 2011. szeptember elsején vette át.”

Forrás:
Tart a végső visszaszámlálás a Magyar Postánál; Kapitány Szabó Attila; Népszabadság; 2012. augusztus 4.

Üzleti közösségi oldal szlovák és a magyar kisvállalkozások számára

„Februárban kezdte meg élesben a működését az Innoinfo nevű üzleti közösségi oldal, melynek célja, hogy könnyebben találjanak egymásra a szlovák és a magyar kiscégek. Egyelőre kevesebben regisztráltak a vártnál, ám a szervezők reményei szerint a közeljövőben akár tízezer cég is itt keres magának üzleti partnert.

Az internetes oldalra (www.innoinfo.eu) gyakorlatilag bárki regisztrálhat, a honlapot működtető Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) semmilyen feltételt nem szabott, még kamarai tagságot sem – tájékoztatta a Napi Gazdaságot a szervezet. A regisztrációt a kiscégek igényeinek megfelelően alakították, így az nem igényel sem túl sok időt, sem informatikai felkészültséget, sőt, arra is van lehetőség, hogy a már létező céges Facebookos profilt egy mozdulattal áthúzzuk a rendszerbe.

Az alapvető céges információk megadása után mindenki feltöltheti a vállalkozására, illetve annak tevékenységére vonatkozó információkat, saját arculatára formálhatja az adatlapját (például hírek, események, képgalériák és szavazások közzétételére is van lehetőség), ám ez utóbbi lépés akár ki is hagyható. A legfontosabb, hogy ezután akár több szempont alapján is kereshetnek üzleti partnert a kkv-k: akár kulcsszó, tevékenységi csoport vagy konkrét tevékenység alapján. A BKIK szerint ennek köszönhetően egy magyar gyártó könnyedén talál majd szlovák beszállítót az oldal segítségével, de akár úgy is, hogy feltölti a saját lapjára, hogy milyen vállalkozást keres és a leendő partner találja meg őt. A rendszer egyetlen hátránya, hogy egyelőre nem ellenőrzik a feltöltött adatokat; a BKIK-tól megtudtuk, hogy dolgoznak a problémán, ám ennek részleteiről addig nem akarnak nyilatkozni, amíg el nem indul ez a modul.

A cégek kommunikálni is tudnak egymással: van egy – Facebookhoz hasonló – Hírfolyam elnevezésű üzenőfal, amely a BKIK szerint a szakmai eszmecserére, újdonságok megosztására biztosít platformot, de egyben egy folyamatos kommunikációs csatornát is nyújt. A kamara tájékoztatása szerint azonban jelenleg is folynak olyan fejlesztések, amelyekkel újabb kommunikációs csatornákat nyithatnak meg.

Visszafogott érdeklődés, optimista remények
A februári kezdés óta eltelt fél év alatt 700 vállalkozás regisztrált az oldalra, ami valamivel elmarad a BKIK által várttól. Tájékoztatásuk szerint azonban „koránt sincsenek elkeseredve” az oldal népszerűsítésének érdekében ősszel például egy nagyobb szabású médiakampányt is indítanak. Ennek köszönhetően azt remélik, hogy a jövő év elejére létrejöhet egy több ezres felhasználói kör, ám a végső céljuk, hogy elérjék a tízezres felhasználói létszámot.

Arra a kérdésünkre, hogy hány konkrét üzleti kapcsolat jött létre az Innoinfo projektnek köszönhetően kitérő választ kaptunk, a BKIK nincsenek ilyen adatai, mivel a vállalkozók „nem feltétlen jelenítik meg a portálon, ha egy üzlet sikeresen megköttetett az Innoinfo segítségével.” Ugyanakkor a szervezet hangsúlyozta, hogy az indulás óta csak pozitív visszajelzéseket kaptak, ennek is köszönhető, hogy nemrég elérhetővé tették a portált román nyelven is (így már négy nyelven: magyarul, szlovákul, angolul és románul is elérhető az oldal), azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a román kkv-k felé nyissanak ezzel.

Szerbia sem marad ki
Még nem indult el, de már készülőben van egy hasonló honlap, amellyel a szerb kkv-k felé nyitnának egy kommunikációs csatornát a magyar cégeknek – tájékoztatta a Napi Gazdaságot Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke. Bár sok konkrétumot a programról most még nem tudott elárulni, annyit elmondott, hogy a népszerűsítés érdekében elküldik a környékbeli megyei kamaráknak a honlap hírét, így is segítve annak népszerűsítését. Jójárt reményei szerint hálósodó rendszer lesz, tehát a kkv-k egymás üzleti partnereinek is felhívják a figyelmét a honlapra, így pedig akár létrejöhet egy pár ezres taglétszám, sőt „siker esetén ez elérheti a tízezret is”.”

Szerkesztői megjegyzés:
A webhely a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló program keretében valósult meg. Vezető partner: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, kKülföldi partner: SOPK, Besztercebánya. A A projekt teljes költségvetése: 255 562 EUR, ebből az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a kormányzati támogatás 206 366 euró volt.

Forrás:
Ezt nézze meg, mielőtt Szlovákiába indul!; Dzindzisz Sztefan; Napi Gazdaság; 2012. augusztus 4.

Irodalom és digitális kultúra Szigligeten

„A József Attila Kör Irodalmi Egyesület 24. alkalommal rendezi meg hagyományos irodalmi táborát a szigligeti Alkotóházban. Idén kiemelt téma lesz az irodalom és a digitális kultúra kapcsolata.

A József Attila Kör Irodalmi Egyesület 2011. augusztus 28. és szeptember 2. között, 24. alkalommal rendezi meg hagyományos irodalmi táborát a szigligeti Alkotóházban. Az idei tábor kiemelt témája az irodalom és a digitális kultúra kapcsolata lesz. Ebben a témakörben a kerekasztal-beszélgetések az e-könyvek helyzetét, jövőjét, a szerzőiség és a szerzői jog 21. századi kérdéseit, valamint a digitális archívumok, könyvtárak és múzeumok kihívásait mutatják be a meghívott szakértők segítségével. Ennek megfelelően délutáni vendégelőadónk György Péter, esztéta, médiakritikus lesz…”

„…A fő témában három tematikus beszélgetést tartunk:

  • A könyv utópiája? Az e-könyv
  • Copy:right? A szerző és a szerzői jog a 21. században
  • Digitális archívumok, adatbázisok, múzeumok…”

Forrás:
Irodalom és digitális kultúra Szigligeten; Mandiner.Balaton; 2012. augusztus 2.
JAK-TÁBOR — Program és jelentkezés; József Attila Kör; 2012. augusztus 1.

Szakirodalom

Ausztrália: Megjelent a „Kalauz a Közösségi Felhők Irányításának Helyes Gyakorlatához”

Egy előzetes vázlat után, néhány hónapos konzultáció eredményeit beépítve, megjelent az ausztrál szövetségi közigazgatás számára összeállított Kalauz a Közösségi Felhők Irányításának Helyes Gyakorlatához. Célja, hogy útmutatásul szolgáljon a kormányzati szervezetek számára. Keretrendszereket határoz meg formális (írásban rögzített) megegyezések felhasználásával, melyeket világosan meghatározott szerepeket és felelősségeket tartalmazó irányítási struktúrák által kezelnek.

Maga a dokumentum része az informatikai felhő kormányzati alkalmazását szabályozó dokumentumoknak, amelyek a stratégiától kezdve minden részletre kiterjednek.

Háttér: közösségi felhő
Olyan infrastruktúra, amelyet valamilyen közös szempontból összetartozó szervezet használ. A közös használat alapjául szolgálhatnak például közös szabályozási követelmények, vagy a közös biztonsági igény, vagy azonos műszaki követelmények. A közösségi felhő célja, hogy a résztvevő szervezetek úgy élvezhessék a nyilvános felhő előnyeit, hogy egyben a magán felhők által biztosított nagyobb biztonság és más hasonló jellemzők is elérhetőek számukra. A közösségi felhő megvalósítása történhet a szervezet székhelyén, vagy távoli helyszínen. Kezelését végezhetik a résztvevő szervezetek, vagy egy harmadik fél (managed service provider – MSP)

Forrás:
Community Cloud Governance – An Australian Government perspective : Better Practice Guide; Australian Government Information Management Office; 2012. augusztus 1. (pdf)
community cloud; Whatis.com; 2012. február
Cloud Computing; Department of Finance and Deregulation, Australian Government Information Management Office (további dokumentumok)

Kihívások a villamosenergia-hálózat biztonsága területén

A villamosenergia-ipar egyre növekvőbb mértékben alkalmazza az információtechnológiát a létező infrastruktúráiban. Az informatika használata számos előnnyel jár, azonban megnöveli a hálózat sebezhetőségét a hálózat- és információbiztonság területén. Az Egyesült Államok Számvevőszéke dokumentumában áttekinti az aktuális helyzetet és a szövetségi kormányzat feladatait.

Forrás:
Challenges in Securing the Electricity Grid, GAO-12-926T; Government Accountability Office; 2012. július 17.