Skip to main content

26. szám, 2013. június 24.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Helyzetgyakorlatokkal is készülnek a problematikusabb ügyfelekkel való foglalkozásra a kormányablakok leendő ügyintézői

„ A kevéssé barátságos ügyfelekre is próbálja felkészíteni a közigazgatási minisztérium a leendő kormányablak-ügyintézőket, ezért helyzetgyakorlatokkal készülnek.

Helyzetjátékkal gyakorolnak a kormányablak-ügyintézők képzésükön. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) szerdán mutatták be újságírók előtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésén oktatandó modult, amelyet az egyablakos ügyintézésben dolgozóknak kell elsajátítaniuk.

Az interaktív oktatófilmben az ügyintézők párbeszédet folytatnak az ügyfelekkel, akiket a Bárka Színház színészei játszanak. A tananyag ügyféltípusokat, illetve altípusokat tartalmaz, összesen 16-ot.

A feladat az, hogy az ügyintézők mindenkinek megfelelő választ adjanak, még akkor is, ha az ügyfél nem barátságos az ügyintézővel. Az oktatóanyagban az ügyintézők kipróbálhatják azt is, amit az életben már nem, azt, hogyan ne kezeljék az ügyfelet.

A képzés részeként rövidesen bevezetendő szimulációs gyakorlaton értékelik majd az ügyintézőjelöltek hozzáértését, és készségeiket ennek alapján fejlesztik tovább.

Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a bemutató előtt az egyablakos ügyintézésről szólva azt mondta, a kormánynak az volt a célja, hogy az állampolgárnak ne kelljen keresgélnie, melyik ügyben, melyik ügyfélszolgálat, mikor tart nyitva. Legyen elég azt tudnia, hol van a legközelebbi kormányablak, mert ott mindent egy helyen el tud intézni, országosan egységesen, munkanapokon reggel 8 és este 8 óra között. Közölte, hogy az év végéig megkezdik újabb több mint 300 kormányablak kialakítását. Néhány már októberben megnyitja kapuit – tette hozzá.

A kormányablakokban várhatóan háromezer munkaállomáson hatezren dolgoznak majd, és a mostani ügykörök száma is jelentősen megnő, a jelenlegi 63-ről július 1-jével 150-re, később pedig több mint 2500-ra. Ahhoz, hogy ezt a feladatot a leendő ügyintézők jól és ügyfélbarát módon tudják majd ellátni, szükséges a komoly képzés, amelynek az egyik legfontosabb eleme az új szemlélet, és az megfelelő stílusú kommunikáció elsajátítása.

Balatoni Monika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, a kormányablakok azok a találkozási pontok, ahol a polgárok lemérik, hogy az ügyeikhez, személyes dolgaikhoz hogyan viszonyul az állam. Ezért nem mindegy, milyen felkészültségű és hozzáállású ügyintézőkkel találkoznak – mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelekkel való találkozáshoz, a nehezebb helyzetek kezeléséhez megfelelő készségekre, empátiára, türelemre is szükség van. Szavai szerint az ügyintézőknek a szakmai tudáson túl minden egyes helyzetben pszichológiai döntéseket kell hozniuk, és ehhez ad segítséget a most bevezetendő képzési modul.”

Forrás:
A bunkó kuncsaftokra gyúrnak a kormányablak-ügyintézők; HVG.hu/MTI; 2013. június 19.

A felejtés jogát támadják a levéltárosok

„Komoly vita folyik a Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa által bejelentett adatvédelmi reformról, amelynek egyik fő alkotóeleme lenne az úgynevezett felejtés joga.

Az Európai Bizottság alelnöki tisztét is betöltő politikus már tavaly novemberben jelezte, hogy olyan korszerű adatvédelmi jogot szeretnének, amely a jelenleginél jobban megfelel az internetes kor kihívásainak. Amennyiben a cégek meg akarják szerezni valakinek a személyes adatait, akkor előtte az illetőnek ehhez hozzá kell járulnia. A felhasználót tájékoztatni kell arról, hogy mi történik majd az adataival és miként törölheti őket az adott vállalat rendszeréből. Emellett felmerülhet egy lejárati dátum bevezetése, mely időpont után a megszerzett információk már nem lennének felhasználhatók.

Az elképzelést nehéz lesz megvalósítani és számos bírálat éri. „Az e-mail, a Facebook, a Twitter a 21. század kommunikációs formái. Amennyiben valaki a jövőben meg akarja érteni a mai társadalmat, akkor bizonyos nyomoknak kutathatóknak kell lenniük” – jelentette ki Jean-Philippe Legois, a Francia Levéltárosok Szövetségének elnöke. A szervezetnek 1700 tagja van, a levéltárosok attól tartanak, hogy az új szabályozás nagyon megnehezítheti a munkájukat. Az általuk nyilvánosságra hozott petíciót már közel 50 000 támogató írta alá, de a levéltárosok pontosan tudják, hogy nagyon kis befolyással rendelkeznek.

Az Európai Unió Spanyolországban teszteli az új szabályozást, többek között Mario Costeja esetében. A férfi szeretne olyan hivatkozásokat eltávolítani a világhálóról, amelyek egy 1998-ból származó újságcikkre utalnak. Ebben az anyagban arról lehet olvasni, hogy a házát elárverezték, miután nem tudta kifizetni a társadalombiztosítási járulékát. A Google megtagadta a törlést, arra hivatkozva, hogy a keresőket nem lenne szabad pusztán a magánszférát érintő okokból jogszerű tartalmak cenzúrájára rábírni. A társaság továbbá rámutatott, hogy a cikk megjelentetése összhangban volt a spanyol joggal. Az ügy most az Európai Bíróság előtt van.

Jan-Philipp Albrecht, a német Zöldek európai parlamenti képviselője megérti a levéltárosok aggodalmait, de a kampányukat túlzásnak tartja. Ő kompromisszumos megoldást szeretne, amely egyaránt biztosítja, hogy az emberek ellenőrizhessék az adataikat és azok felhasználását, miközben a levéltárosok is elvégezhessék a munkájukat.”

Forrás:
A felejtés jogát támadják a levéltárosok; Berta Sándor; SG.hu; 2013. június 20.

Adósság és hiány nélküli önkormányzati rendszer jön létre Magyarországon

„A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint működőképes, adósság és hiány nélküli önkormányzati rendszer jön létre egy éven belül Magyarországon. Tállai András pénteken Békéscsabán, a városi polgármesterek randevúján az MTI-nek nyilatkozva annak a véleményének is hangot adott, hogy ezekre az eredményekre a többi ország is fel fog figyelni.
…
Tállai András az MTI-nek azt mondta, a kormány és a Belügyminisztérium határozott szándéka az önkormányzati reform további javítása és finomítása, az önkormányzatok és az érdekszövetségek valós jelzéseinek és problémáinak figyelembevételével.

Az önkormányzati reform jelenlegi állásáról szólva kifejtette: az önkormányzatok a törvényt végrehajtották. A legnagyobb feladat az új hivatali struktúra kialakítása volt. Az átalakítással a hivatalok száma hétszázzal csökkent. Megalakult 1314 új hivatal, ebből 565 önálló, a kétezer fő alatti települések 749 közös hivatalt hoztak létre.

Az államtitkár a reformok közül kiemelte a törvényességi felügyeleti rendszer létrehozását, amelyet a kormányhivatalok 2012 óta gyakorolnak, s kedvezőek a tapasztalatok. Közlése szerint az önkormányzati társulások és a többcélú kistérségi társulások átalakulása jelenleg is zajlik, a folyamat július elsején fejeződik be.

Tállai András az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról szólva elmondta: az ötezer lakos alatti 1710 településen az befejeződött, az állam tőlük 74 milliárd forint adósságot vállalt át. Az ötezer fő felettieknél eddig 277 önkormányzattal történt megállapodás, július 28-ig minden önkormányzattal aláírják a szerződést. Az önkormányzatokat az állam mintegy 700 milliárd forinttal konszolidálja, az összeg járulékokkal és kamatokkal együtt elérheti az ezer milliárd forintot.

Az államtitkár a feladatfinanszírozásra történő áttérés pénzügyi feszültségeiről szólva kiemelte: a kormány a 2013-as költségvetésben 45 milliárd forintot különített el a problémák kezelésére. Az első 17 milliárd forint kifizetéséről a napokban született döntés. Az összeg alanyi jogon igényelhető. Első körben hatmilliárd forintot igényelhetnek azok a települések, ahol a 2011-es iparűzési adó egy lakosra jutó összege nem éri el a 15 ezer forintot, az önkormányzatok kétharmada tartozik a körbe. Gyermekétkeztetésre 1700 önkormányzat igényelhet négymilliárd forintot.

A Megyei Intézményfenntartó Központtól átvett intézmények üzemeltetéséhez 108 önkormányzat első körben hárommilliárd forintot igényelhet. A pótfinanszírozási alapból szociális és gyermekjóléti feladatokra is lesz központi kiegészítő forrás, a feltételek kidolgozása még folyamatban van – tette hozzá az államtitkár”

Forrás:
Adósság és hiány nélküli önkormányzati rendszer jön létre Magyarországon; Belügyminisztérium; 2013. június 14.

Interjú Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral

„…Itt egy olyan apparátust kellett átvennem, amit nem én alakítottam ki. Egy olyan kormányzati struktúrában kell dolgoznom, aminek rengeteg előnye mellett sok hátrányát is élvezhetem. Ez embert próbáló feladat.

Milyen hátrányokra gondol?
A kormány nagyon nagy minisztériumokból áll. Ezért az ügyek megoldási képessége, például a nagy rendszerek átalakításának kivitelezése, az hagy maga után kívánnivalót. Ha 2014-ben elnyerjük a választópolgárok bizalmát, ezt újra kell gondolni. Súlyos hiba volt, hogy 2010 és 2012 között nem létezett központi politikai koordináció, lényegében nem volt Miniszterelnöki Hivatal vagy Miniszterelnökség. Ez erősen akadályozta bizonyos ügyek sikeres megoldását.

Például?
Például az egészségügyi államtitkár az orvosokról beszél, amikor az aktuális problémákat veszi elő, holott politikai szempontból az a kérdés, hogy mi van a betegekkel. Ha pedig az oktatási államtitkárt hallgatom, úgy érzem, mintha a pedagógusok szakszervezeti lobbiját hallanám, miközben a politika számára az fontos, hogy a szülők és a gyerekek mit gondolnak az iskoláról. A társadalompolitikai célokat egy központi politikai koordináció mellett kell végrehajtani. Ez egy korrekciós pont lehet 2014-től.

Nagyon súlyos hibának tartom, hogy 2010-ben nem változtatta meg a kormány a fejlesztéspolitika szervezeti rendszerét. Ez rányomta a bélyegét az EU-s pénzek kifizetésére, ami a gazdasági növekedés egyik mozgatórugójának kellett volna lennie. Ugyanez vonatkozik az állami cégek működtetésére és a vagyongazdálkodásra is.

Ha már fejlesztéspolitika: havonta jár ki Johannes Hahnhoz, a fejlesztéspolitikai biztoshoz. Miért kell ennyit Brüsszelbe repkedni?
Fontos, hogy fejlesztési ügyekben legyen havi koordináció a bizottság és a kormány között, ez eddig szintén elmaradt. Arra törekszem, hogy Brüsszelben az érintettekkel szót tudjak érteni, és talán mert Hahn a szomszédba valósi, osztrák, eddig minden ügyet meg tudtunk beszélni. Őket az érdekli, hogy milyen intézményrendszer osztja majd el a pénzt 2014-től. Mi azt akarjuk, hogy az NFÜ helyett a minisztériumok határozzák meg, hogy mire költsük el azt a 7 ezer milliárd forintot, ami 2020-ig érkezik. Ezért az irányító hatóságok az NFÜ-től hozzájuk kerülnek, és a Miniszterelnökségen lesz a központi koordináció.

Petykó Zoltánt (az NFÜ május elején lemondott elnöke) tényleg ön kergette el? Ez a benyomás él az NFÜ-nél sokakban.
Szorgalmaztam, hogy legyenek a fejlesztéspolitikában változások. Mindig a határozott és gyors változások híve vagyok, és kétségtelen, hogy ez időnként személyi kérdésekben ölt testet. A miniszterelnök kifejezetten elégedetlen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tevékenységével.

Brüsszelben gondolom a befagyasztott támogatási pénzekről is alkudoznak, amiről mi írtunk először. Hogy áll ez az ügy?
Ez még a nyári szünet előtt rendeződik. Amit az EU kért, azt már megcsináltuk.

Úgy tudom, hogy a gyors megoldás érdekében belemegyünk egy büntetésbe, és ennek mértékéről van még vita. Tényleg?
Akár 20-25 százalékos büntetési tétel is jöhetne, ők 5-öt ajánlottak, én ezt le akarom alkudni 2-re. Itt tartunk Hahn úrral. Ő azt mondja, hogy örüljünk, hogy nem 25. Ez nem túl szofisztikált tárgyalás. Azt mondja 5, én meg mondom, hogy nem lehetne-e kevesebb, és kacsintok egyet. Egyelőre ennyit értettem meg Brüsszelből, hogy ezt ott így kell csinálni…”

Forrás:
Lázár János: Simicska egy kisegér; Magyari Péter, Király András; 444.hu; 2013. június 21.

Darák Péter a bírósági nyilvánosság szabályainak újragondolásáról

„…Darák Péter szerint különböző szakmai szervezetek jelzései alapján egyértelmű, hogy megérett az idő a bírósági nyilvánosság szabályainak újragondolására. Vajon helyes-e az a szabályozás, amely bizonyos helyzetekben drasztikus korlátozások árán védi a személyes adatokat vagy engedhető nagyobb nyilvánosság? – vetette fel a főbíró, aki szerint nemzetközi összehasonlításban, de a józan ész alapján is indokolatlannak tűnik például a jogi személyek elnevezésének anonimizálása csakúgy, mint a már jogszerűen ismertté vált más nevek újbóli védelme.

A magyar szabályozás által megkövetelt túlzott anonimizálás egyébként is értelemzavaróvá teheti az adott közlést, ugyanúgy, mint ahogy gyakran abszurddá válik például egy rendőrségi fotó, videó is, amelynek minden szereplője, hatósági személy és feltételezett elkövető egyaránt ki van takarva – vélekedett a főbíró. Arra a felvetésre, hogy mindezek ellenére a Kúria tavaly őszi jogegységi döntése megerősítette, az intézkedő rendőrökről készült felvételek csak beleegyezésükkel hozhatók nyilvánosságra, a főbíró kiemelte: a jelenlegi szabályozás alapján csak ez lehet a gyakorlat. A probléma többféle fontos alapjogot is érint, ezért a helyzeten törvénymódosítással lehet változtatni.

A napokban született egy alkotmánybírósági döntés, amely egyebek mellett az igazságszolgáltatási vezetők döntéseivel – például pályázatok eredménytelenné nyilvánításával – kapcsolatos indoklási kötelezettséggel is foglalkozott. Erről Darák Péter azt mondta: természetes jogállami követelmény a döntések feltételrendszerének teljes nyilvánossága, és ennek a Kúria eddig is megfelelt. Az elmúlt időszakban a legfelsőbb bírói fórumon egy pályázatot nyilvánítottak eredménytelennek – a nyugdíjazások nyomán 20 helyet pályáztattak, majd ezt 13-ra kellett módosítani -, de ennek nyilvánosan indokát is adták, néhány hónap alatt ugyanis kétszer változtak a bírák nyugdíjszabályai…”

Forrás:
Itt a „keleti nyitás” az igazságszolgáltatásban is; HVG.hu/MTI; 2013. június 23.

PRISM: az adatvédelem fontosságát hangsúlyozzák a képviselők

„Európa nem engedheti meg, hogy Amerika az európaiak után kémkedjen, ezért is van szükség minél hamarabb az adatvédelmi uniós jogszabályra. Ebben egyetértett az állampolgári jogi szakbizottság legtöbb tagja azon a szerdai vitán, ahol Viviane Reding európai biztossal a PRISM amerikai megfigyelési botrány részleteit vitatták meg. Reding szerint az adatvédelmi szabályoknak az EU-ban működő összes vállalatra ki kell terjedniük, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.

Nem engedhetjük meg, hogy az amerikaiak uniós polgárok után kémkedjenek, még ha biztonsági okokból történik is az, fogalmazott Veronique Mathieu néppárti, francia képviselő. A német szocialista Birgit Sippel arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai hatóságok az adatokat nemcsak a terrorizmus elleni küzdelemre, hanem a bevándorlás korlátozására is felhasználhatják.

„Szövetségeseink nem barátként, hanem gyanúsítottként kezelnek minket”,fogalmazott Sophia in’t Veld liberális, holland képviselő, aki szerint az EU-nak végre a sarkára kellene állnia és egyértelművé tennie, hogy hol húzódnak a határok.

„Ha sikerül tető alá hoznunk, az uniós adatvédelmi szabályozás lesz az etalon”, szögezte le Vivane Reding. Az igazságügyi európai biztos június 14-én tárgyalt a megfigylési ügyről Eric Holder amerikai főügyésszel. A felmerülő kétoldalú kérdésekkel egy transzatlanti szakértői csoport foglalkozik majd, tette hozzá.

Több képviselő is felvetette, hogy a szakértői csoportnak az EP előtt is be kell számolnia a munkájáról. Kik ezek a szakértők? Mikor fognak ülésezni? – érdeklődött Judith Sargentini (zöldpárti, holland). Timothy Kirkhope (konzervatív‑reformer, brit) az alapos tényfeltárás fontosságára hívta fel a figyelmet.”

Forrás:
PRISM: az adatvédelem fontosságát hangsúlyozzák a képviselők; Európai Parlament; 2013. június 20.

Közigazgatási, politikai informatika

Elindult a Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer

„Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló projekt – amelynek végrehajtására 1,25 milliárd forint forrás áll rendelkezésre – a kárfelelősségi rendszer hatékony működtetését szolgálja. Megbízható elektronikus adatkapcsolatot biztosít a kárenyhítési eljárásban együttműködő szervezetek között, illetve adatbázist biztosít a döntésekhez.
Évente mintegy 100 milliárd forintos árbevételkiesést okoz a kedvezőtlen időjárás a magyar mezőgazdaságnak – mondta Poprády Géza, a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elnevezésű projektet bemutatva kedden a Vidékfejlesztési Minisztériumban.

A VM közigazgatási államtitkára hozzátette: a mezőgazdasági tevékenység számos kockázatot rejt magában és ezek közül az egyik legjelentősebb tényező az ember által nem befolyásolható elem, a szélsőséges időjárás. A kormányzat eltökélt abban, hogy megoldást találjon a mezőgazdasági termelést érintő kockázatok kezelésére. Ebbe illik bele az új, egységes kárfelelősségi rendszer, amely a múlt év január 1-jétől működik.

Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke az MTI-nek elmondta: a projekt célja, hogy az utóbbi időben tapasztalható – vélhetően a klímaváltozással összefüggő – gyakran szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk, mint az aszály, a jégverés, a fagy, a víz és a vihar enyhítését egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá tegye.

A mostani kárenyhítési rendszer három pilléren nyugszik: egyrészt a gazdálkodók befizetései, másrészt az államnak, a gazdákéval azonos mértékű anyagi szerepvállalása, harmadrészt pedig a piaci szereplők – azaz a biztosítók – szerepvállalása adják a kárenyhítés anyagi fedezetét.

A múlt évben az első két pillér forrásai összesen 8,4 milliárd forintot tettek ki. Ez fedezetet nyújtott a bejelentett károk – ezek száma 2012-ben mintegy 30 ezer volt – enyhítésére. A múlt évben a kárenyhítési rendszernek 74 ezer gazdálkodó volt a tagja, míg az idén ez 77 ezer körül mozog – tette hozzá.

A kárenyhítésre az idén rendelkezésre álló forrás mértékét az MVH elnöke még nem tudta megmondani, mivel az egységes kérelem még június 10-ig benyújtható. Ennek keretében jelenik meg ugyanis a kárenyhítésben való részvétel is.

Palkovics Péter úgy vélte, az üzleti biztosítók érdeklődése nő az ilyen irányú biztosítási konstrukciók iránt. A gazdálkodók ugyanis csak úgy kaphatják meg a 100 százalékos kárenyhítést, ha rendelkeznek üzleti biztosítással is. Az üzleti biztosítás megkötését azzal is ösztönzik, hogy 65 százalékos díjtámogatás jár a biztosítási díjhoz.

A most bemutatott projekt, a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer konzorciumi formában valósul meg. A konzorcium vezetője az MVH, tagjai pedig az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) mellett a VM, továbbá együttműködő partner még a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.”

„…Az MKR, EKOP 1.1.12. azonosítószámú, 1 250 000 000 forint összegű projekt célja a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által létrehozott egységes, egyrészt egy állami, másrészt egy piaci pilléren nyugvó kárfelelősségi rendszer követelményeit teljes körűen kielégítő informatikai fejlesztés megvalósítása. Továbbá kiemelt cél az állampolgárok és a vállalkozások felé nyújtandó szolgáltatások színvonalának javítása, korszerűsítése, a mezőgazdasági termelők, valamint a közreműködő szervezetek adminisztrációs terheinek csökkentése, ezáltal az eljárási határidők betartásának biztosítása és az eljárási hibák kockázatának minimalizálása a végrehajtási folyamatokban.
…
A FÖMI projektben betöltött szerepe alapján, belvíz, árvíz valamint aszály esetén űrfelvételekből, távérzékeléses eljárásokkal levezetett tematikus kártérképeket szolgáltat a rendszer részére, melyen beazonosíthatóak lesznek a károsodott területek információi. Ezek az elemzések a kárenyhítési kérelmek elbírálását támogatják, sok esetben a helyszíni ellenőrzés teljes kiváltásával…”

„…A megvalósuló projekt eredményeképpen a rendszerben jelenleg is részt vevő mezőgazdasági termelők, illetve szervek adminisztrációs terhei várhatóan nagymértékben csökkennek majd. A szervek mostani papíralapú eljárását, egy korszerű informatikai megoldásokkal támogatott rendszer váltja fel. A mezőgazdasági termelők számára pedig biztosított lesz, hogy a kárenyhítési rendszerben szereplő területadataikat egyszerűbben, az Egységes Kérelemhez hasonló módon adhassák meg, kiküszöbölve az ismétlődő adatmegadást. Az így biztosított elektronikus adatbejelentő rendszer a korábban már megadott adatokat felhasználva segíti majd a kitöltést, és a számítások elvégzésével csökkenti a résztvevők adminisztratív terheit…”

Forrás:
Korszerű adatkommunikáció az új mezőgazdasági kockázatkezelési informatikai rendszerben; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2013. június 4.
Elindult a Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer; Földmérési és Távérzékelési Intézet; 2013. június 6.
Európai Uniós támogatással valósul meg a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer ; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
EKOP-1.1.12 – Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Terjedőben az online bankkártyás fizetés a közigazgatási ügyintézésben

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által vezetett projekt eredményeként március vége óta egyre több eljárásban van mód online bankkártyás fizetésre (VPOS) a közigazgatási ügyintézésben. Az Új Széchenyi Terv támogatásával megvalósított rendszer már az első időszakban igazolta az előzetes elvárásokat.

Az otthonról, interneten keresztül intézhető bankkártyás fizetésre elsőként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Igazságügyi Fizetési Portálján nyílt lehetőség. 2013. március 26-tól így intézhető a cégbeszámolók benyújtásához kapcsolódó fizetési kötelezettségek teljesítése. Az éles indulás óta eltelt közel három hónap tapasztalatai jók, a rendszerek a május végi benyújtási határidő miatt átmenetileg megugró terhelést is hatékonyan kezelték.

Az interneten keresztüli bankkártyás fizetési mód következő lépésben az okmányirodákban vált elérhetővé. A lehetőség bevezetésével 2013. április 23. óta teljes körű az erkölcsi bizonyítvány igényléséhez, a személyigazolvány pótláshoz és a gépjárművekhez kapcsolódó elektronikus ügyintézés. Az online fizetés bárhonnan, a nap 24 órájában kezdeményezhető. A szolgáltatás kedvező fogadtatását, fokozatos elterjedését mutatja, hogy mostanáig több mint 1500 VPOS fizetés valósult meg összesen mintegy 4,3 millió forint értékben.

Az eddigi tapasztalatok alapján a cégbírósági és az okmányirodai használat mellett más területeken is jelentős igény mutatkozhat a bevezetésre. A fejlesztési tárca és háttérintézményei a már meglévő és további elektronikus fizetési módok elterjesztésére törekszenek a korszerű és gyors közigazgatási ügyintézés érdekében.”

Forrás:
Terjedőben az online bankkártyás fizetés a közigazgatási ügyintézésben; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. június 20.

A katasztrófavédelmi informatikai rendszerek döntéstámogató szerepének és biztonságának növelése

„ Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében valósul meg az a projekt, amelynek célja a katasztrófavédelem informatikai és térinformatikai rendszerének fejlesztése és egységesítése, az elavult eszközök és technológiák kiváltása, a döntési képesség javítása, a katasztrófavédelmi reagálás gyorsítása.

A projekt fő elemei: a szerverkonszolidáció mellett a katasztrófavédelmi igazgatóságok szervere működésének erősítése szünetmentesítéssel és klimatizálással, továbbá fix és mobil vezetési pontok és egységes térinformatikai rendszer kialakítása, valamint a kapcsolódó speciális fejlesztések.

A projekt eredményeképpen komplex térinformatikai rendszer épül fel, emellett sok más mellett javul a megyei központok áthidaló képessége egy esetleges áramszünet esetén.

A fejlesztés eredménye az is, hogy katasztrófák során a vezetésért és irányításért felelős személyek döntéséhez szükséges információk áramlása felgyorsul, ami növeli a lakosság élet- és vagyonbiztonságát.

A fejlesztések Magyarország lakosságának biztonságát növelik.”

Forrás:
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye; MTI Országos Sajtószolgálat; 2013. június 21.
EKOP-1.1.10 A katasztrófa-védelmi informatikai rendszerek döntéstámogató szerepének és biztonságának növelése; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Már egy telefonhívással javítható az adóbevallásunk

„Telefonon is van lehetőség egyes adóügyek intézésére, ilyen például a papíralapon benyújtott személyi jövedelemadó bevallás javítása – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken.

Az szja-bevallás benyújtását követően az adóhatóság átnézi, és szükség esetén javítja a nyomtatványokat. A kisebb elírások kivételével a javításhoz szükséges a bevallást beadó magánszemély közreműködése is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy be kell mennie az adóhivatalba. A NAV telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerének köszönhetően azonban a javítás elintézhető egyetlen hívással is – közölte az adóhatóság.

Az ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer szolgáltatásainak igénybevételéhez egy egyedi azonosító kód (PIN-kód), az ügyfélazonosító szám szükséges. Az ügyfélazonosító szám olyan véletlenszerűen képzett nyolcjegyű szám, amely a telefonáló azonosítását szolgálja. Az azonosító szám képzését az ügyfél vagy képviselője papíralapon vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan beküldött TEL elnevezésű nyomtatványon illetékmentesen kérheti – áll a közleményben.”

Forrás:
Már egy telefonhívással javítható az adóbevallásunk; Menedzsment Fórum; 2013. június 21.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Párizs lazítja a digitális szabályozást

„Büntetni? Nevelni? Büntetve nevelni? Milyen „filozófiai” alapon célszerű szabályozni az internetes letöltéseket? Hogyan lehet megvédeni a veszélyes tartalmaktól a nagyközönséget? Hogyan lehetne továbbra is érvényesíteni a francia kulturális modellt, amely az úgynevezett kulturális kivételen alapul? Ennek az a lényege, hogy bár a piacgazdaságban a kultúra áru, mégsem ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint más javakra. Többek között ezekre a kérdésekre kísérelt meg válaszolni az úgynevezett Lescure-jelentés, amelyet néhány héttel ezelőtt hoztak nyilvánosságra Párizsban.
…
Az internetes letöltések szabályozása, gazdasági és szerzői jogi problémái hosszú évek óta foglalkoztatják a döntéshozókat és a közvéleményt. A korábbi, jobboldali államfő, Nicolas Sarkozy a határozott, büntetés-orientált fellépés híveként hozta létre 2009-ben az internet szabályozásával foglalkozó állami intézményt, a Hadopi-t (Haute Autorité pour la diffusion des œuvres et la protection des droits sur internet), amely a büntetések egész skáláját akarta bevetni az illegális letöltések visszaszorítása érdekében. A Hadopi, amely megalakulás óta a szakmai és a politikai viták kereszttüzében dolgozott, legsúlyosabb büntetésként az internet-csatlakozás megszüntetését kívánta bevezetni Franciaországban. Ilyen lépésre a gyakorlatban nem került sor, egyebek mellett azért sem, mert az akkori ellenzék erősen bírálta az intézkedést.

Tavalyi hatalomra jutásuk óta az egész netes közösség fokozott izgalommal várta a szocialista kormány javaslatait a probléma rendezésére. Ilyen körülmények között született meg kilenc hónapi munka után a Lescure-jelentés, amelynek javaslatcsomagja hosszabb időre és akár európai szinten is utat mutathat a megengedőbb, kevésbé büntetés-orientált szabályozás irányába.

A több mint 500 oldalas, 2 kilós dokumentum az alábbi 3 részre bontható, a 80 javaslat közül csak a legfontosabbakat emelem ki.

1. A legális online kínálat és a hozzáférés bővítése. Itt a legfontosabb javaslat az, hogy a mozikban vagy a televízióban bemutatott filmek minél korábban legálisan is hozzáférhetők legyenek a neten.

2. Az alkotók díjazása és a kulturális termékek finanszírozása. Ebben a fejezetben elsősorban a szerzői jogok megerősítéséről van szó, és arról, hogy még több pénzt kell adni az állami filmközpontnak (CNC) a francia filmek (elő)finanszírozása érdekében. A legátütőbb javaslat szerint a büntetések helyett az okostelefonok, az asztali számítógépek, a laptopok, a tabletek, az e-olvasók és a játékkonzolok megadóztatásából kellene pótolni a bevételeket. Ennek mechanizmusáról tovább folynak a viták, mert ez határozza meg az intézkedés működőképességét: ha minden eladott eszköz árának 1 százalékát kellene befizetni egy speciális alapba, az 86 millió eurót tenne ki évente. Összehasonlításul, a francia kulturális javak piacának összértékét évi 8 milliárd euróra taksálják, ennek a felét a könyvek teszik ki.

3. A szerzői jogok hatékonyabb védelme. Ez a rész kapta a legnagyobb visszhangot, mert itt tesznek javaslatot az illegális letöltések szankcióira. Eszerint megszüntetnék a Hadopit, jogosítványai nagy részét az Audiovizuális Hatóság (CSA) venné át. A fokozatos büntetés megmaradna, de a legsúlyosabb szankció, az internet-hozzáférés leállítása megszűnne, és a pénzbüntetések mértéke is csökkenne. A küzdelem a felhasználók helyett elsősorban az illegális tartalmak gyártói ellen folyna, a cél az ő elrettentésük lenne.

Fleur Pellerin, a digitális ügyekkel foglalkozó miniszter szerint az igazi változás az lesz, ha egyáltalán nem figyelik többé az internet felhasználóit Franciaországban. Ezt eddig az állam megbízásából magáncégek végezték, a jövőben az Audiovizuális Hatóság venné át ezt a feladatot. A legutóbbi amerikai Snowden-botrány fényében – amelynek során kiderült, hogy a washingtoni kormány a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) segítségével hozzáfért amerikaiak és külföldiek internetes és mobiltelefonos kommunikációjához – igen figyelemreméltó a francia politikus kemény álláspontja.

A Lescure-jelentés számos előremutató intézkedést javasol, de nem meri meglépni a legbátrabb tettet, azaz a letöltések teljes legalizálásának lehetőségét. A felhasználók oldaláról továbbra is a fix tarifa megfizetését tartják a megfelelő megoldásnak, ennek mértékét havi 5 és 40 euró közötti összegre taksálják. Az összeg megfizetésének több variációját is kidolgozták: vagy minden előfizetőtől levon a szolgáltató egy bizonyos összeget a letöltések fejében (azoktól is, akik nem veszik igénybe ezt a szolgáltatást), vagy ez utóbbiak mennyisége után fizetnének a felhasználás arányában.

A dokumentum legnagyobb jelentősége abban áll, hogy tudatosítja a közvéleményben a digitális szektor kiemelt jelentőségét a kulturális művek terjesztésében, és ezzel utat nyit az alkotók, a kulturális ipar és a közönség trialógusához.”

Forrás:
Párizs lazítja a digitális szabályozást; Rózsa Mihály; tagokvagyunk blog; 2013. június 19.

Védtelenek a gyerekek az online reklámoktól

„Milyen formában jelennek meg a reklámok az interneten? Hogyan különböztethetők meg az egyéb tartalmaktól? Vajon a gyerekek tudják-e, hogy hirdetést látnak és képesek-e megfelelően kezelni ezeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Stuttgarti Média Főiskola (HdM) munkatársai.

Dr. Petra Grimm professzor, a kutatócsoport vezetője és kollégái megállapították, hogy a 7 és 12 év közötti internetezők csak nagyon nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a hirdetéseket és a szerkesztőségi tartalmakat. Különösen a televízióadók honlapjainak esetében figyelhető ez meg, ezeken a portálokon ugyanis keverednek a műsorajánlók és a klasszikus termékreklámok. A játékokban is nehezen ismerik fel a hirdetéseket; gyakori, hogy a reklámok több mint a fele más oldalra vezette a látogatókat, akik utána nehezen találtak vissza az őket eredetileg érdeklő platformra.

Elmondható, hogy a 10 évesnél idősebb gyerekekben már kialakul egy bizonyos fokú szkeptikus magatartás a hirdetésekkel szemben. Ez a saját terméktapasztalataikon alapul, de ugyanakkor a jelenség, az ajánlatok és a különböző stratégiák megkülönböztetése, a köztük való döntés még így is meghaladja a képességeiket és túlterheli őket. A megkérdezett gyerekek szinte mindegyike tartott attól, hogy valami olyan ajánlatot fogad el, amiről később kiderül, hogy átverés volt. Ez az aggodalom szintén a rossz tapasztalatokra vezethető vissza, ezért már a 7-12 évesek nagyon megfontoltan közelítenek az olyan hirdetések felé, amelyeknél bizonyos összeget kellene feláldozniuk a kipróbálásért. Többségük egyáltalán nem érdeklődik a szerencsejátékok iránt, ugyanakkor a személyes adataikat szívesen megadják, ellentétben a fiatalabb társaikkal.

A szakemberek szerint nagyon fontos lenne, hogy már az általános iskolákban felhívják a gyerekek figyelmét a reklámokra, a becsapós ajánlatokra, ezzel párhuzamosan pedig be kellene tartatni a reklámetikai normákat, csak így együtt érhető el ugyanis, hogy a jövő nemzedéke előrelépjen ezen a területen.”

Forrás:
Védtelenek a gyerekek az online reklámoktól; Berta Sándor; SG.hu; 2013. június 19.

Új munkahelyeket hozhat az internet

„Új lehetőségeket és új munkahelyeket hozhat magával az internet „minden a hálón” korszaka a Cisco Systems nemzetközi tanulmánya szerint, amelyet szerdán ismertettek a Cisco regionális vezetői a közép-európai térség fővárosait felölelő telekonferencia keretében rendezett sajtótájékoztatón.

A Cisco Systems a kutatást a világ GDP-jének 70 százalékát adó 12 országban, 7500 üzleti és informatikai vezető megkérdezésével végezte. A kérdezettek 33 százaléka szerint az IoE (Internet of everything) meghatározó hatással lesz a globális munkahelyteremtésre; 47 százalékuk az új típusú munkahelyeknek és nagyobb szakértelmet igénylő pozícióknak köszönhetően a bérek emelkedését is várja az ágazatban. A számítógépes hálózatok 90-es években kezdődött robbanásszerű terjedése, a gazdaság hálózatra kapcsolása óta a mindent a hálóra törekvés térnyerése jelenti a legnagyobb előrelépést az internet fejlődésében, ami egyúttal gyökeresen át is fogja alakítani a piaci környezetet – hangzott el a tájékoztatón.

Az új kor az eszközök, adatok és emberek összekapcsolásával új gazdasági értékteremtő forrást valósít meg. Kialakulását olyan technológiai újítások, mint a mobilitás, a számítástechnikai felhő, illetve a dolgok internete, az Internet of Things (IoT) alapozták meg. „A következő egy évtizedben a vállalatok versenyképessége attól függ majd, hogy mennyire tudják magukévá tenni az IoE koncepcióját és hogyan alkalmazzák azt nemcsak technológiájukban és működésükben, hanem az ügyfelekkel és partnerekkel folytatott kapcsolataikban is” – fogalmazott Michael Ganser, a Cisco közép-európai alelnöke.

Joseph Bradley, a Cisco internetes üzleti megoldások csoportja kutatási igazgatója a tájékoztatón három gazdasági ágazatot nevezett meg a technológia terjedésének első közvetlen haszonélvezőjeként: a feldolgozóipart, az energiaipart és a kiskereskedelmet. Az IoE terjedése gyökeres átalakulást hoz a piaci versenyben azzal, hogy kiegyenlíti a részvételi esélyeket a nagy- és a kisvállalatok között és csökkenti a piaci belépés költségeit – mutatott rá. Az IoE adaptálása ezért az évszázad kitörési lehetőségét képviseli a kelet-közép-európai térség számára – fogalmazott.

Ennek alátámasztására Joseph Bradley egy román start-up vállalat példáját hozta fel, amelyik egy ötletes IoE-alkalmazással tette ismertté magát szinte egyik napról a másikra: a sípályán elhelyezett irányítható kamerák, a síelő mobiltelefonja és GPS-adatok összekapcsolásával, profi videofelvételt készítenek a lesiklásról, amit azonnal a síelő rendelkezésére is bocsátanak letöltésre, illetve megosztásra a közösségi hálón. A Cisco elsőként készített olyan tanulmányt, amely az IoE világgazdasági hatását és potenciális pénzügyi értékét igyekszik felmérni és számszerűsíteni. Az elemzés kimutatta, hogy az IoE teljes körű feldolgozóipari, energiaipari és kiskereskedelmi alkalmazásával 2013-ban elméletileg közel duplázható lenne a termelési érték.”

Forrás:
Új munkahelyeket hozhat az internet; Menedzsment Fórum/MTI; 2013. június 20.
Internet of Everything; Cisco Systems

Szakirodalom

Regionalizáció és regionalizmus Lengyelországban

„…jelen dolgozat Lengyelország regionális átalakulásával, az 1998-as közigazgatási reform részeként megvalósuló felülről vezérelt (top-down) regionalizáció folyamatával, eredményeivel, valamint az alulról szerveződő, azaz bottom-up régióalkotási törekvésekkel foglalkozik, amelybe sajátos etnikai elemek is keverednek. A témaválasztást indokolja, hogy az államszocialista, de különösen az ún. visegrádi országok közül Lengyelország hajtotta végre elsőként a korábbi struktúrákat lebontó, nagy változásokkal együtt járó közigazgatási reformját, mely során – a többi államtól eltérően – mély, s valódi decentralizációt valósított meg. Az azóta eltelt több mint egy évtized elegendő időtávlatnak bizonyul ahhoz, hogy a kezdeti, természetszerű bizonytalanságokat és döccenőket átvészelő, megszilárduló közigazgatási rendszer működési tapasztalatait összegezzük, s a reform végigvitele mellett érvelők által kitűzött célokat az eredményekkel összevessük. A közigazgatási rendszer átalakulásának, az uniós fejlesztéspolitika lengyel vonatkozásainak, a térfejlődés és a regionális politika összefüggéseinek témájában számos vizsgálat és elemzés készült hazánkban is…, s a lengyelországi nemzetiségi struktúra, a kisebbségek témakörét is több írás érinti… Jelen dolgozat keretében e témaköröket is összegezve egy hazánkban még kevéssé ismert regionális folyamat, az etnikai elemekkel is megtűzdelt felső-sziléziai regionalizmus bemutatására és elemzésére vállalkozunk. Az államhatalom mélyebb decentralizációjára irányuló, a decentralizált állam regionalizált unitáriussá, végső soron pedig föderálissá történő átszervezését szorgalmazó törekvések joggal tarthatnak számot az érdeklődésre, egyrészt azért, mert az elképzelések politikatudományi relevanciával bírnak, másrészt pedig azért, mert a csehszlovák és a jugoszláv föderációk felbomlása óta a térség legnagyobb léptékű államszerkezeti átalakítását célozza, amely egyúttal szakít a kelet- közép-európai államok központosított unitárius hagyományaival is. Lengyelország – csakúgy, mint a közigazgatási reformok esetében – élen járhat a történelmi múltból fennmaradt félelmekből táplálkozó, a nemzeti és államegységet védő centralizált struktúrák lebontásában, a nyugati típusú modern állam megteremtésében.”

Forrás:
Regionalizáció és regionalizmus Lengyelországban; Baranyai Nóra; Pécsi Tudományegyetem, Interdiszciplináris Doktori Iskola; 2013. június 21. (pdf)

A dinamikus szervezeti képességek érvényesülése irányítatlan változások idején

„…2. A dolgozat tárgya, fókusza
Jelen disszertáció tárgya a vállalatok dinamikus szervezeti képességeinek kutatása, értékelése. A dinamikus szervezeti képességek kutatása, felismerése, alkalmazása azonban bonyolult és nehéz feladat. Ezek a képességek a vállalati szervezetnek olyan rejtett képességei, amelyek jellegüknél fogva még a kutatók számára is nehezen felismerhetőek. A vállalatok különbségei éppen a dinamikusan változó környezeti kihívásokra adott válaszképességekben, a belső dinamikus képességekben találhatóak. Ezek felismerése, erősítése jelentheti a másolhatatlan versenyelőnyök megteremtését.

A legújabb kutatási áramlatban éppen arra keressük a választ, vajon mitévők legyenek a vállalatok akkor, amikor a megszokott körülmények, környezeti tényezők váratlanul, robbanásszerűen megváltoznak, irányítatlanokká válnak, és a jól bevált menedzsment technikák nem (vagy csak részben) alkalmazhatók.

Az empirikus kutatást a hazai rendszerváltást sikeresen abszolváló, közel 50 társaságból álló vállalatcsoportnál a Dunaferr konszernnél végeztem el. A szocialista nagyvállalat metamorfózisa piacvezérelt stratégiai konszernné, minden elemében hűen tükrözte az irányítatlan változások jellegzetességeit, a dinamikus szervezeti képességek szerepét, érvényesülését. Reményeim szerint az esettanulmányok kellő alapot, magyarázatot nyújtanak a dolgozat fókuszában álló kérdések megválaszolásához, és következtetések levonásához.

3. Az értekezés célkitűzései
Értekezésemben az alábbi kérdések megválaszolását tűztem ki célul.

  • Mit értünk dinamikus szervezeti képességen?
  • Milyen menedzsment elméletekből fejlődött ki a dinamikus szervezeti képességek irányzata? Milyen a korábbi menedzsment elméletek által nyitva hagyott kérdéseket tárgyal?
  • Melyek a dinamikus szervezeti képességek legújabb dilemmái, és az egyes koncepciók korlátai?
  • Miért célszerű a dinamikus szervezeti képességek érvényesülését a robbanásszerű változások, válságok idején elemezni?
  • Hogyan reagálnak a vállalatok az irányítatlan környezeti változásokra, azok lehetőségeire, veszélyeire?
  • Hogyan mozgósítja dinamikus szervezeti képességeit a vállalat?
  • Melyek lesznek a versenyelőnyt biztosító képességek hajtóerői?
  • Milyen szervezeti konfigurációk irányába fejlődnek a mikrogazdasági alakzatok? Megvan-e az új szervezeti „varázspálca”?”

…

Forrás:
A dinamikus szervezeti képességek érvényesülése irányítatlan változások idején; Czinkóczi Sándor; Pécsi Tudományegyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola; 2013. június 24. (pdf)

Kistérségi társulások a közoktatásban

„…ma Magyarországon nem kevés azoknak a közoktatási intézményeknek a száma, melyek nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően működnek, s erről nem mindig a fenntartó önkormányzat tehet. Rákényszeríti őket szűk költségvetésük, s a lehetőségeiket figyelembe nem vevő, körülményeiket nem ismerő jogszabályalkotók. A hazai irányítási rendszerben az önkormányzatok felelősek az oktatásért, iskoláinkat több mint 2400 iskolafenntartó önkormányzat működteti. Az iskolát fenntartó önkormányzatok jelentős része igen kicsi település, melyek számára az iskola fenntartása ugyancsak megterhelő feladat, ami összességében egy igen gazdaságtalanul működtetett intézményhálózat fenntartását eredményezi mind helyi, mint országos szinten. Az önkormányzati törvény szerint azonban a feladat-ellátási felelősség nem jelent egyben iskola-fenntartási kötelezettséget, feladatukat az önkormányzatok elláthatják más önkormányzattal való megállapodás útján is. Bár a jogi lehetőséget már az 1990. évi önkormányzati törvény megteremtette, a gyakorlat azt igazolta, hogy a társuló önkormányzatoknak nincs elég támpontjuk a megállapodások megkötéséhez. Ez az egyik oka, hogy nehezen jönnek létre az önkormányzati együttműködések, így a társulási törvény ezekre a kérdésekre koncentrálva határozta meg a társulási megállapodások alapvető tartalmi és formai kellékeit, valamint a megállapodások típusait. Az Országgyűlés 1997-ben a helyi önkormányzatok társulási rendszerének továbbfejlesztése érdekében módosította az önkormányzati törvényt, amely a helyi önkormányzatok társulási jogának gyakorlati érvényesítését, a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítését szolgálta…

Sajnálatos módon egyre nő a különböző településtípusok iskoláiban nyújtott tanulói teljesítmények közötti különbség, azaz az elmaradottabb térségek, községek iskoláiban a gyerekek hátrányosabb helyzetben vannak, mint a fejlettebb térségek nagyobb városainak iskoláiban. Településszerkezetünk sajátosságai miatt a kisiskolák csak akkor tudják behozni hátrányaikat, ha társulnak egymással. A tanuló- és tanárlétszám egy bizonyos kritikus nagysága szükséges ugyanis ahhoz, hogy az iskola elég széles választékot tudjon nyújtani a gyerekek érdeklődésének kielégítéséhez, a különféle adottságok képességgé, tehetséggé fejlesztéséhez, általában a differenciáláshoz, tovább hogy szakszerű ellátást tudjon biztosítani a speciális szükségletekkel rendelkezőknek…

Az eddig megalakult közoktatási társulások működése igazolja létjogosultságukat. Ezen kistérségi társulások célja, hogy úgy szervezzék meg a közoktatással összefüggő körzeti jellegű szolgáltatásokat, hogy a közoktatási közfeladatok ellátása során a szakmaiság és gazdaságosság biztosítása mellett a szolgáltatást a gyerekekhez, pedagógusokhoz, a nevelési- oktatási intézményekhez és azok fenntartóihoz optimális közelségbe vigye…”

Forrás:
Kistérségi társulások a közoktatásban; Reinhardtné Barkóczy Emese; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola; 2013. június 25 (pdf)

Törvények, rendeletek

2013. évi LXXXI. törvény egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról

„1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
…
2. Az összerendelési nyilvántartással összefüggő törvénymódosítások
18. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:…
…
3. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
…
4. Az elektronikus kapcsolattartással összefüggő törvénymódosítások…”

Forrás:
2013. évi LXXXI. törvény egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2013.évi 96. szám, 2013. június 13.; 54721-54734. oldalak (pdf)

Módosuló rendeletek a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésével kapcsolatban

Forrás:
A Kormány 196/2013. (VI. 13.) Korm. rendelete a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2013.évi 96. szám, 2013. június 13.; 54739-54748. oldalak (pdf)

Kormányhatározat az ózdi digitális művelődési központ támogatásáról

„A Kormány
1. jóváhagyja az 1. melléklet szerint a TIOP-1.2.1/B-12/1 azonosító számú, „Nemzeti Kulturális Térinformációs rendszer Szolgáltató és Tanácsadó Multifunkcionális Módszertani Központ” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot,
2. elfogadja az 1. pont szerinti projektjavaslat kiemelt projektként történő nevesítését az 1. mellékletben szereplő maximális elszámolható közkiadással,
3. hozzájárul, hogy az 1. pont szerinti kiemelt projekt támogatási szerződését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága megkösse.
…
Támogatást igénylő neve
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Akciótervi nevesítés elszámolható közkiadás összege (Ft)
1 599 991 000

Projekt rövid bemutatása
A fejlesztéssel létrejövő infrastruktúra az egykori Ózdi Vasgyár átalakított Erőmű épületében kerül elhelyezésre. Számos iroda-, oktatási-, közösségi helyiség kerül kialakításra, amely fejlesztés jóvoltából megkezdődhet a digitális tananyagfejlesztés, a digitális módszertani oktatás, valamint kialakításra kerül a digitális Kárpát-medence kiállítás.

Támogathatóság feltételei
a) A projekt megvalósításához szükséges telekösszevonásra irányuló eljárást eredményesen le kell zárni.
b) Az építészeti terveket az engedélyezési (szakhatósági) eljárások eredményes lezárásához szükséges szakági tervekkel (különösen tűzvédelem, gépészet, statika) ki kell egészíteni.
c) Szükséges a kiállítótér rajzi bemutatása, belsőépítészeti koncepciókkal, látványképekkel.
d) Javított időbeli ütemezést kell készíteni: a kivitelező kiválasztása a jóváhagyott kiviteli tervek és a támogató által elfogadott közbeszerzési kiírást követően történhet; a tendereztetést
az előkészületi idővel ki kell egészíteni, a műszaki ellenőrt be kell iktatni, a tervellenőrt és a felelős műszaki vezetőt el kell hagyni (GANTT diagram javítása).
e) Ki kell dolgozni az egyes eszközök mennyiségi indokolását (pl. plazma televíziók, táblagépek (tabletek), szoftverek mennyisége).
f) Az indikátorérték felülvizsgálata, pontosítása szükséges. „A kialakított szolgáltatásokat évente igénybevevők száma” sorban 6000 fő szerepel, amelyet nem támaszt alá indokolás. A fenntarthatósági számításokban és az üzleti tervben is ennél lényegesen nagyobb – és reálisabb – szám szerepel, közel 180 000 fő/év.”

Forrás:
A Kormány 1338/2013. (VI. 13.) Korm. határozata a TIOP-1.2.1/B-12/1 azonosító számú („Nemzeti Kulturális Térinformációs rendszer Szolgáltató és Tanácsadó Multifunkcionális Módszertani Központ” című) kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2013.évi 96. szám, 2013. június 13.; 54784-54785. oldalak (pdf)

KIM jogszabálytervezet: Képzések és továbbképzések az elektronikus információbiztonság területén

„Előterjesztés: ……. /2013. (……..) KIM rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott vezetői és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyek képzésének és továbbképzésének tartalmáról

Képzések és továbbképzések az elektronikus információbiztonság területén

Az Országgyűlés 2013. április 15-én elfogadta az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt, ami meghatározza az információbiztonság területén elvégezendő oktatási feladatokat és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jelöli ki a képzési, továbbképzési követelmények és oktatási programok kidolgozásáért felelős intézménynek. A július 1-jén hatályba lépő törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet tervezete rögzíti a törvényben meghatározott vezetői, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős és az azzal összefüggő feladatok ellátásában részt vevő személyek képzésének és továbbképzésének tartalmát. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelettervezete három képzési formát nevesít (képzés, tanfolyami képzés és továbbképzés) és meghatározza szervezésükkel kapcsolatos főbb szabályokat, ezen belül a képző szerv és a továbbképzést végző szerv kötelezettségeit.

Rögzíti a rendelettervezet az elektronikus információbiztonsági vezető képesítés megszerzésére vonatkozó szabályokat (részvétel és jelentkezés feltételei, a képzés időtartama és tárgykörei, mentességi szabályok). Az elektronikus információbiztonsági vezető képesítés megszerzésére irányuló felsőfokú oktatási intézményben történő szakirányú továbbképzést nem kellene megszereznie annak a személynek, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott, akkreditált nemzetközi képzettséggel vagy e szakterületen szerzett 5 év szakmai gyakorlattal. Ezt a szakirányú továbbképzést a törvény hatálybalépését követő öt éven belül (2018. július 1-ig) kellene megszerezniük az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyeknek.

A tervezet előírja, hogy a tanfolyami képzésben az elektronikus információs rendszer biztonságával összefüggő feladatok ellátásában részt vevő személy és a szervezet vezetője, a törvény által előírt éves továbbképzésen az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy, az elektronikus információs rendszer biztonságával összefüggő feladatok ellátásában részt vevő személy, és a szervezet vezetője köteles részt venni. Tartalmazza a tervezet továbbá a tanfolyami képzés és a továbbképzés követelményeit (részvétel és jelentkezés feltételei, a tanfolyami képzés időtartama és tárgykörei, a tanfolyami képzés vizsgakövetelményei).

Az észrevételeket június 24-ig a kormanyiroda@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
……. /2013. (……..) KIM rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott vezetői és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyek képzésének és továbbképzésének tartalmáról; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. június 18. (pdf)

Tervezett rendelet az elektronikus információs rendszerek kormányzati eseménykezelő központjáról

„Az elektronikus információs rendszerek fejlődésével kialakult annak az igénye, hogy az azokban bekövetkezett szándékos, vagy véletlenszerűen kialakuló, de károkozó események ellen megfelelő fellépés történjen. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény létrehozta a kormányzati eseménykezelő központot, meghatározta az ágazati eseménykezelő központok létrehozásának feltételeit. Az eseménykezelő központok feladatainak meghatározása hozzájárul a nemzeti adatvagyon hatékony védelméhez, az e-kormányzás, valamint az adminisztrációs feladatok automatizálása és az elektronikus közszolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához, a társadalom biztonságérzetének növeléséhez.

A véleményezés végső határideje: 2013. június 25.

A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Az elektronikus információs rendszerek kormányzati eseménykezelő központjának, ágazati eseménykezelő központjainak, valamint a létfontosságú rendszerek és létesítmények eseménykezelő központja feladat- és hatásköréről szóló Korm. rendelet tervezete; Belügyminisztérium; 2013. június 21. (Zip)

Uniós rendelet az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA)

Forrás:
Az Európai Parlament és a Tanács 526/2013/Eu rendelete (2013. május 21.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 165 56. évfolyam, 2013. június 18.; 41-58. oldalak (pdf)