Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Felkészülés az éghajlatváltozásra: sebezhetők vagyunk, de nem kiszolgáltatottak!
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, éghajlatváltozás, Fancsik Tamás, fenntartható fejlődés, Klímabarát Települések Szövetsége, Kovács Lajos, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), Magyarország, Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR), önkormányzatok, Pálvölgyi Tamás, Települési Alkalmazkodási Barométer (TAB), térinformatika
Miniszterelnökség: a jó közigazgatás néha alakítja is a folyamatokat
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Jó Állam Fejlesztési Koncepció, konferencia, Kovács Zoltán,közigazgatási hatékonyság, Magyarország, Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, Miniszterelnökség, Moór Gyula Program, önkormányzatok átszervezése, szakrendszerek integrációja
Domokos László: az állammenedzsment továbbfejlesztésére van szükség
Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, állami tulajdon, Domokos László, integritás, korrupció, költségvetés, közigazgatási hatékonyság, közpénzügyek, Magyarország, szervezés- és vezetéstudomány

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

A raktárkészleteket is beköthetnék a NAV-hoz
Tárgyszavak: adatbázisok összekapcsolása, adóügyek, digitális kormányzati szolgáltatások, készletnyilvántartás, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Parragh László, szabadságjogok, személyes adatok védelme

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Előterjesztés a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről
Tárgyszavak: Igazságügyi Minisztérium, információszabadság, közadatok, közérdekű adatok, Magyarország, nyílt adatok, szabadságjogok, szabályozás, társadalmi véleményezés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Felkészülés az éghajlatváltozásra: sebezhetők vagyunk, de nem kiszolgáltatottak!

„A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Klímabarát Települések Szövetsége 2015. augusztus 26.-án sajtóbeszélgetést szervezett „Felkészülés az éghajlatváltozásra: sebezhetők vagyunk, de nem kiszolgáltatottak!” címmel. A sajtóbeszélgetés célja az újságírók és a közvélemény tájékoztatása az éghajlatvédelem alkalmazkodási kulcsterületeiről, a tervezett stratégia alkotási és elemzési/értékelési lépésekről.

Dr. Fancsik Tamás, az MFGI igazgatója, a sajtóbeszélgetés házigazdája bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az utóbbi időkben megtapasztalt hőhullámok, viharok, szélsőséges időjárási eseménynek és ezek tovagyűrűző következményei ráirányítják a figyelmet arra, hogy mennyire sebezhetők vagyunk. Jelentős mértékben függünk az éghajlati szempontból sérülékeny infrastruktúrától: például az áram- vagy a telekommunikációs szolgáltatások hiánya, az út és vasúthálózat használhatatlansága, az élelmiszer-lánc, az egészségügyi ellátórendszer működési zavarai súlyos anyagi és emberi áldozatokkal járhatnak. A klímabiztos helyi és ágazati tervezésnek erre a függőségre is választ kell adnia.

Dr. Pálvölgyi Tamás az MFGI igazgatóhelyettese, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője kifejtette, hogy hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Az éghajlatváltozás káros hatásai nagy térbeni változatossággal, „mindenkinek a kertkapujában” jelentkeznek. Az egyes települések, térségek pedig társadalmi–gazdasági viszonyaik függvényében eltérően képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz. A szélsőséges időjárási jelenségek gyarapodására, a tovagyűrűző helyi kedvezőtlen hatásokra csak egy átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós válasz. A települési/térségi klímastratégiák helyzetértékelésének alapjául a Nemzeti Alkalmazkodási Központ által kidolgozott Települési Alkalmazkodási Barométer (TAB) kérdőív szolgál, illetve továbbá a helyi sérülékenység-vizsgálatokhoz nyújt átfogó módszertani segítséget az EGT/Norvég alap támogatásával fejlesztett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR). létrehozása. A helyi szintű klímastratégiáknak – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához hasonlóan – három fő elemet kell tartalmazniuk, a megelőzést (mitigációt), az alkalmazkodást és a klímatudatosság javítását.

Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a felkészülésben kiemelkedő szerepe és felelőssége van az önkormányzatoknak. Ki kell alakítani a rugalmasan alkalmazkodó településtervezést és település-üzemeltetést: a városrészek átszellőzésének biztosítása, a csapadékvíz-elvezetés, az utak, épületek, közüzemek „klímabiztossá” tétele nem halogatható! Ugyanakkor a kockázatok kezelésére, a felkészülés és az alkalmazkodás tervezésére nincsenek másolható, sablonmegoldások: a településeknek, térségeknek, ágazatoknak saját sérülékenység-vizsgálatot, önálló stratégiát és kockázatkezelési lépés-sorozatot kell kidolgozniuk. Ennek első és mind sürgetőbb lépése a helyi klímastratégia elkészítése, továbbá olyan helyi érdekegyeztető fórum életre hívása, amely a települési döntéselőkészítés tanácsadó szerveként napirenden tartja az éghajlatváltozás helyi kérdéseit. A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretében hamarosan források nyílnak meg az önkormányzatok, központi költségvetési szervek, civil szervezetek részére, a klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek megteremtése érdekében. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Klímabarát Települések Szövetsége szakmai és szervezési háttértámogatást biztosít az önkormányzatoknak a klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés valamint szemléletformálás terén.”

Forrás:
Felkészülés az éghajlatváltozásra: sebezhetők vagyunk, de nem kiszolgáltatottak!; Magyar Földtani és Geofizikai Intézet; 2015. augusztus 26. (pdf)
Lásd még: Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK); Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI)
Klímabarát Települések Szövetsége
94/2014. (III. 21.) Korm. rendelet a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer működésének részletes szabályairól
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR); Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Miniszterelnökség: a jó közigazgatás néha alakítja is a folyamatokat

„Az erős, szolgáltató állam megvalósulása a magyar társadalom és a magyar vállalkozások egészének érdekében áll.

Az állam reformjának egyik célja, hogy a közigazgatás ne csak passzív szemlélője legyen a folyamatoknak, hanem időnként annak alakítójává váljon – jelentette ki Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén, szombaton Miskolcon.

Az erős, szolgáltató állam megvalósulása a magyar társadalom és a magyar vállalkozások egészének érdekében áll – tette hozzá, kiemelve az integrált ügyfélszolgálatok és az elektronikus ügyintézés kiterjesztését.

Az államtitkár hangsúlyozta, 2018-ra a szélessávú internet Magyarország minden fehér foltján elérhető lesz. Az elektronikusan intézhető ügyek száma meghaladja majd az ezret, míg jelenleg 423 ügytípust lehet a kormányablakokban – mint integrált ügyfélszolgálatoknál – ügyintézni – mondta.

Rámutatott: az informatikai rendszer kialakításában most körülbelül „félúton” tartanak, annak teljes kiépülése „nagy előrelépés lesz a közigazgatásban”.

Kitért arra, hogy a kormány a centralizációs lépésekben nem kívánja tagadni a piacgazdaság vagy a demokrácia értékeit, hanem szerepet kíván vállalni ott, ahol a piac nem képes önkorrekcióra, önszabályozásra.

Magyarázata szerint az átalakítások érdekében a Jó Állam Program három eleme: az igazságügy átalakítását célzó Moór Gyula Program, az önkormányzati reform, valamint a közigazgatást megújító Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program. Ezek keretében már az elmúlt időszakban is számos intézkedés történt az államigazgatás hatékonyságának növelése érdekében – ismertette.

Az önkormányzati programból kiemelte: átalakították az önkormányzati szervezetrendszert, illetve adósságkonszolidáció történt. 1200 milliárd forintot vállalt át az állam az önkormányzatoktól, amely már a működőképességet veszélyeztette.

Az önkormányzati reform része lett a szolgáltatási feladatellátás és intézményfenntartás, így az egészségügy-, oktatás-, szociális-, kulturális- és környezetvédelem átrendezését is magában foglalta – tette hozzá.

A Magyary Program pedig azt állította fókuszába, hogy az államapparátus a lehető legkevésbé terhelje meg a gazdaság jövedelemtermelő részét. Átalakult a központi államigazgatás, a csúcsminisztériumi rendszer, és létrehozták a területi középszintet – mondta.

Véleménye szerint a járások tekintetében nincs politikai vita, az állam a korábbi felfogásokkal szemben nem a régiós intézmények irányába tolta a rendszert, hanem azt szerette volna elérni, hogy minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. 198 járás, kerület jött létre, egy szűnt meg összevonás miatt.

A jövőt illetően megjegyezte: a megkezdett intézkedések folytatásaként már a tartalmi elemekre kell koncentrálni. Ma a közigazgatásban 3400 ágazati szakrendszer működik és ezek nem átjárhatóak. Ezt kell megoldani – jegyezte meg.”

Forrás:
Miniszterelnökség: a jó közigazgatás néha alakítja is a folyamatokat; ma.hu/MTI; 2015. szeptember 5.

Domokos László: az állammenedzsment továbbfejlesztésére van szükség

„A sikeres költségvetési konszolidáció eredményeinek megőrzéséhez és a gazdasági növekedés felgyorsításához az állammenedzsment továbbfejlesztésére van szükség – jelentette ki az Állami Számvevőszék elnöke szombaton Miskolcon. Domokos László az 53. Közgazdász Vándorgyűlés záró plenáris ülésén megtartott előadásában leszögezte: a közpénzek minden egyes forintja elé eredményességi célt kell kitűzni, és annak elérését meg kell követelni.

Domokos László előadásában kifejtette: a költségvetési szervek irányítását, az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását, valamint a közpénzeknek a magánszférához kerülő szabályos és célszerű felhasználását ellenőrző állammenedzsment fejlesztésének két fontos pillére van, a közpénzek eredményes és hatékony felhasználásának megkövetelése, valamint a korrupciómentes, tisztességes gazdálkodás.

Hangsúlyozta: a közpénzek minden egyes forintja elé eredményességi célt kell kitűzni, és annak elérését meg kell követelni, és ennek ki kell terjednie az uniós pénzekre és a központi költségvetési kiadásokra, az adókedvezményekre és a közvagyon-hasznosításából származó, ahhoz kötődő bevételekre is – tette hozzá az ÁSZ elnöke.

Az alaptevékenységet támogató kiszolgáló területeken célszerű lenne az üzleti életben alkalmazott gazdálkodási technológiák bevezetése – mondta Domokos László. Fontos célnak nevezte az adórendszer működtetésének javítását, a kivetett adók behajtását, valamint az adóbeszedési és adóellenőrzési feladatok, illetve az erőforrások összehangolását is. Az állam gazdasági szerepvállalásának kiterjesztése csak akkor lehet sikeres, ha az állam jó tulajdonossá válik – fogalmazott az ÁSZ elnöke.

Kitért arra, a korrupciós kockázatok kezelésére 2011 óta minden évben integritás-felmérést készít a költségvetési szervek körében az ÁSZ. Az idei adatok szerint a felmérésben tavalyhoz képest kétszer annyi szervezet vesz részt, mint 2014-ben, a kedvező tapasztalatok alapján a felmérést 2016-tól a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra is kiterjeszti a számvevőszék – jelentette be Domokos László. Az ÁSZ integritás-felméréséről ide kattintva bővebben is olvashat.

Az ÁSZ elnöke a 2014-es zárszámadásról szólva elmondta, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tartalma megfelel a törvényi előírásoknak, bár az ellenőrzés sok szabályszerűségi és megbízhatósági hibát talált. Domokos László példaként említette, hogy volt olyan költségvetési szerv, amely hónapokon keresztül hatályos szervezeti és működési szabályzat (szmsz) nélkül működött.

Sajnálatos, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél még mindig súlyos gazdálkodási szabálytalanságok fordulnak elő, általában véve azonban javult a gazdálkodás szabályszerűsége – összegezte Domokos László, hozzátéve, utóbbi annak is köszönhető, hogy az ÁSZ az elmúlt években szisztematikusan ellenőrizte a belső kontrollrendszer működését a központi költségvetési szerveknél. A 2014-es zárszámadás ellenőrzéséről itt olvashat részletesen.

Az előző év költségvetési folyamatainak makrogazdasági összefüggéseiről készített tanulmányt idézve a számvevőszék elnöke kifejtette, az állammenedzsment jelentőségét jól mutatja, hogy 2014-ben az állam a Magyarországon megtermelt jövedelem 52,3 százalékát osztotta újra. Ezt az arányt maga a kormányzat is magasnak tartja, ezért a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban 48,3 százalékra csökkentették – tette hozzá az ÁSZ elnöke. A 2015-ös makrogazdasági folyamatok elemzéséről itt bővebben is olvashat.”

Forrás:
Domokos László előadása a Közgazdász Vándorgyűlésen; Állami Számvevőszék; 2015. szeptember 5.

Közigazgatás, politika

8000 milliárd forint felett az uniós kifizetések

„A mai nappal a kormány kifizette a 2007-2013-as fejlesztési időszak forrásainak 98%-át. Így már biztosra mondható, hogy jóval a december végi határidő előtt teljesítjük a 100%-os forráslehívást, a kormány legfontosabb fejlesztési vállalását, amelyet 2010-ben tett.

A 2007-2013-ig tartó uniós időszakban 8200 Mrd Ft-os keretösszeg állt hazánk rendelkezésére, ebből már kevesebb, mint 200 Mrd Ft kifizetése van hátra.

Emlékezetes, hogy 2013 nyarán még nagyarányú, 25-30%-os forrásvesztéssel számolt az Európai Bizottság a hazai uniós források lehívása kapcsán. A Miniszterelnökség 2013-ban azzal az elvárással vette át a fejlesztéspolitika irányítását, hogy az uniós kifizetéseket felgyorsítsa. Ennek megfelelően 25%-ponttal növeltük egy év alatt (2013-ról 2014 végére) a rendelkezésére álló uniós támogatások kifizetési arányát. 2013-ban 1700 Mrd, 2014-ben 1850 Mrd Ft-ot fizettünk ki, idén ez idáig 1268 Mrd Ft kifizetésénél járunk.

A küszöbén állunk tehát annak a korábbi célkitűzésnek, hogy Magyarország első legyen az Európai Unió tagállamai közül, amely elsőként éri el a teljes forráslehívást.”

Forrás:
8000 milliárd forint felett az uniós kifizetések; Miniszterelnökség; 2015. augusztus 31.

Megnyílt a Baross utcai kormányablak

„Előreláthatóan 2016 márciusáig összesen 33 kormányablak jön létre a fővárosban, ebből 3 a pályaudvarokon, 30 pedig a kerületekben – jelentette be György István, Budapest kormánymegbízottja a józsefvárosi, Baross utcai kormányablak átadásán szerdán. Mint mondta, jelenleg 3 első generációs és 12 második generációs kormányablak működik a fővárosban.

György István a megnyitón mondott beszédében közölte, a kormányablakok felállása óta a fővárosban több mint 880 ezer ügyet intézett több mint 800 ezer állampolgár. Kiemelte, nehéz időszakot él most Budapest, hiszen nagy számú kormányablakot kell aránylag kis területen létrehozni. Hangsúlyozta, az átalakítások miatt komoly logisztikai feladat hárul a kormányhivatalra és a kerületi hivatalok vezetőire.

A 2016 júniusától beinduló közigazgatási életpályamodell javíthat majd a dolgozók helyzetén – tette hozzá.

Mától 135 helyen működik új típusú, második generációs kormányablak országszerte – mondta az átadón Baltay Tímea kormányablakokért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, ezen a héten Ráckeve, Rakamaz és Tiszavasvári után ez a negyedik megnyitó.

Baltay Tímea elmondta, a fejlesztés célja, hogy az állampolgárok ügyeiket egyszerűen és hatékonyan intézhessék. Felidézte, erre a 21. század elején több csatornán is lehetőségük nyílik, hiszen a kormányablakok létrehozása mellett fejlődik a települési ügysegédi rendszer, valamint az e-közigazgatás is. „A cél az elégedett állampolgár, ennek érdekében idén 278-ra szeretnék bővíteni a kormányablakok számát” – vázolta. Kifejtette, az ügyfélszolgálati irodában intézhető ügykörök száma szintén ilyen dinamikus fejlődést mutat, jelenleg 423 féle ügytípus intézhető, de ez a kör folyamatosan bővül.

Az átadó ünnepségen Vas Imre, Józsefváros országgyűlési képviselőjeként köszönetet mondott mindenkinek, aki segítette a kormányablak kialakítását. „Erre gondoltunk, amikor 2010-ben elfogadtuk a kormányablakokról és kormányhivatalokról szóló első törvényjavaslatot. Ez volt a cél, hogy egy helyen lehessen minden ügyet elintézni” – fogalmazott.

„Gyors és hatékony megújuláson ment keresztül az elmúlt években Józsefváros. Ez a megújulás érinti az intézményrendszert valamint a közterületeket is” – mondta Egry Attila, a VIII. kerület alpolgármestere. „A mai napon a kormányablak átadása ennek a megújulásnak egy következő állomása” – tette hozzá. Elmondta, ez a kormányablak korábban okmányirodaként működött, 2013-ban és 2014-ben több mint százezren intézték itt hivatalos ügyeiket, ez Budapest egyik legforgalmasabb irodája.

Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal elnöke (KEK KH) szintén kiemelte a kormányablak leterheltségét. Mint mondta, az e-közigazgatás fejlesztése folyamatos, a jövőben számos ügyet már akár otthonról is elintézhetünk, azonban ez sosem zárja majd ki teljesen a személyes ügyintézést.”

Forrás:
Megnyílt a Baross utcai kormányablak; OrientPress; 2015. szeptember 2.

Október közepére befejeződik az előző uniós ciklus támogatásainak kifizetése

„Már kevesebb mint 200 milliárd forint van hátra ahhoz, hogy Magyarország 100 százalékban lehívja a 2007-2013-as időszak fejlesztési forrásait. Ez azt jelenti, hogy így már 8000 milliárd forint felett vannak az uniós kifizetések. A Miniszterelnökség államtitkára a Ma Reggelben azt mondta: a következő uniós ciklusban 12 ezer milliárd forint támogatást kap Magyarország. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: ennek a 60 százalékát, vagyis több mint 7 ezer milliárd forintot gazdaságfejlesztésre költenek.

Október közepére befejeződik a 2007-2013-as uniós támogatások kifizetése – közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Hozzátette: amit a kormány azt követően fizet ki, azt már nem az Európai Bizottság finanszírozza, hanem a magyar költségvetés túlvállalása lesz, ami azért kellett, hogy a 100 százalékos lehívási szintet el lehessen érni.

Október közepére befejeződik a 2007-2013-as uniós támogatások kifizetése – közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Hozzátette: amit a kormány azt követően fizet ki, azt már nem az Európai Bizottság finanszírozza, hanem a magyar költségvetés túlvállalása lesz, ami azért kellett, hogy a 100 százalékos lehívási szintet el lehessen érni.

Az előző uniós költségvetési időszakban elindított, összesen 70 ezer fejlesztésből ugyanis számtalan olyan lehet, amely valamilyen okból bedől. Ha a kormány csak azokra a forrásokra szerződött volna, amiket Brüsszelből kap, akkor nem teljesülhetett volna az összes támogatás lehívása – magyarázta Csepreghy Nándor. Ebből a 70 ezer támogatott fejlesztésből nagyjából még 5 ezer nincs teljesen lezárva, azt követően pedig – mivel ezek utófinanszírozott beruházások – fizeti ki a megfelelő támogatásokat a kormány a befektetőknek, a kormánynak pedig az Európai Unió – fejtette ki.

Az idei év végéig nagyjából 2700 milliárd forint értékben nyílnak meg pályázatok a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus 12 ezer milliárd forintos keretének terhére – közölte a helyettes államtitkár.[Híradó.hu]”

—–

„Az ősz második felére befejeződhet a 2007. és 2013. közötti uniós fejlesztési időszak forrásainak lehívása – közölte a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken Miskolcon.
Vitályos Eszter elmondta, a forráskeret 98 százalékát már kifizették a pályázóknak.

Az Európai Bizottság még 2013-ban 600-800 milliárd forintos forrásvesztésre figyelmeztette Magyarországot, az intézményrendszer átalakításával és a fejlesztéspolitikában bevezetett reformokkal azonban mára a bizottság sem látja teljesíthetetlennek az akár száz százalékos forráslehívást sem – hangsúlyozta az államtitkár.[Miniszterelnökség]”

Forrás:
Október közepére befejeződik az előző uniós ciklus támogatásainak kifizetése; Híradó.hu; 2015. szeptember 3.
Ősszel zárulhat az előző uniós ciklus forráslehívása; Miniszterelnökség; 2015. szeptember 4.

Megnyílt az enyingi kormányablak

„Enyingen, a Batthyány-kastély felújított szárnyában adta át a Fejér Megyei Kormányhivatal hetedik kormányablakát Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár és Simon László kormánymegbízott szeptember 3-án. Az esztendő végétől már 11 integrált ügyfélszolgálat áll Fejérben az emberek rendelkezésére, széles körű közigazgatási szolgáltatásokkal.

Az eseményen Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője hangsúlyozta: a cél az egyablakos ügyintézés, amellyel az ügyfelek időt és energiát takarítanak meg, a közigazgatást pedig hatékonyabbá válik. A kormányablakok hatáskörébe jelenleg 423 ügykör tartozik, vagyis az eddigi, 110 okmányirodai feladatkörbe tartozó ügyeken túl mostantól Enyingen is további 302 fajta ügyet kezdeményezhetnek az állampolgárok.

A kormányablakok tevékenysége azt bizonyítja, hogy Fejér megyében jelentős az igény az integrált ügyfélszolgálatok közigazgatási szolgáltatásaira. Immár több mint 243 ezer ügyfélnek 312 ezer ügyben segítettünk az integrált ügyfélszolgálatokkal, az első két kormányablak 2011-es átadása óta – mondotta Simon László.

Az enyingi beruházás a Fejér megyei kormányablakok komplex akadálymentesítése projekt hetedik átadott helyszíne, amely a korábban okmányirodaként működő kastélyszárny átalakításával valósult meg. Az új kormányablak 5 ügyfélkiszolgáló munkaállomással, komfortosabb ügyféltérrel, kibővült ügykörrel kezdte meg a működését, a feladatokat 7 kormánytisztviselő látja el. A beruházás összköltsége bruttó 23 millió 84 ezer forint, melyből az uniós támogatás 9 millió 91 ezer forint.

Fejér megyében további öt helyen nyit még kormányablakot a kormányhivatal, ezek közül négyet még az idén átadnak. Szeptember 4-én Móron, szeptember 8-án Adonyban, később majd Gárdonyban és Fehérváron, a Koch László utcában. Az esztendő végétől tehát már 11 integrált ügyfélszolgálat áll Fejérben az emberek rendelkezésére.

Az átadó ünnepségen elhangzott: folyamatosan számolják fel a korábbi rendszert, amelyben az ügyfélnek kellett végigjárnia a hivatali labirintusokat. A cél, hogy az ügyiratok mozogjanak a hivatalok között, és a kérelmek minél nagyobb része otthonról, elektronikusan is legyen benyújtható. Ne az embereknek kelljen a különféle hivatalokhoz és azok nyitva tartási idejéhez igazodniuk, hanem a jól képzett ügyintézők, az ügyek megoldási lehetőségei kerüljenek minél közelebb az emberekhez. Nemcsak beruházásokat adunk tehát át, hanem a közigazgatás szemléletét is formáljuk – emelte ki dr. Simon László kormánymegbízott.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára avató beszédében elmondta: hazánkban az enyingi a 136. integrált ügyfélszolgálat, a cél az, hogy 278 működjön, vagyis a közigazgatás az emberekhez, vállalkozásokhoz közelebb kerüljön, hatékonyabban, rugalmasabban szolgáljon. Magyarország versenyképességének záloga az, hogy e célt miként sikerül megvalósítani – mondotta az államtitkár. Fontos szerepe lesz ebben az e-közigazgatás fejlesztésének is.

Kovács Zoltán kiemelte: Fejér megyében jók az ügyfélelégedettségi mutatók. Fontos, hogy valamennyi kormányhivatalban, járási hivatalban ügyfélbarát hozzáállás fogadja az embereket, vállalkozásokat, hatékony, rugalmas legyen az ügyintézés. A törvényhozás is kiemelt feladatnak tartja a bürokrácia csökkentését, 92 törvény módosítását tervezi a Kormány. Az ügyintézési határidők csökkennek, az eljárásrendeket is egyszerűsítik majd az új jogszabályok, építve az alulról érkezett észrevételekre.

Az enyingi kormányablak-átadó ünnepségen a nemzeti színű szalagot Kovács Zoltán államtitkár, Simon László kormánymegbízott, Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője, Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke, Viplak Tibor, a város polgármestere és Zámbó Tiborné, a járási hivatal vezetője vágta át.”

Forrás:
Megnyílt az enyingi kormányablak; OrientPress; 2015. szeptember 3.

A Századvég az adóügyek átszervezéséről

„A Századvég Gazdaságkutató fontosnak tartaná az adóhatóság adóelkerülést és adócsalásokat minimalizáló, prevenciós tevékenységének erősítését, és ez irányban is dolgozik megfelelő javaslatcsomag előkészítésén – mondta Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

A vezérigazgatót azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Századég Alapítvány Varga Mihály gazdasági miniszter felkérésére augusztusban bekapcsolódott a „Adórendszer reformja” című projektbe. A projekten dolgozó munkacsoportnak tagja többek között a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Belügyminisztérium (BM) és az Ernst and Young mellett a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is.

A Tállai András, az NGM államtitkára vezette munkacsoport résztvevői véleményezésre megkapják az állami adóhatóság szerepének újragondolásával, a szervezeti struktúra reformjával összefüggésben készülő háttértanulmányokat – mondta Márton Péter.

Tájékoztatása szerint az elmúlt napokban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szakértői a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) alkalmazottainak és felsővezetőinek, valamint a legnagyobb adózóknak kiküldendő kérdőíveket véleményezték. E felméréssel a munkacsoport pontosabb információkat kaphat majd a NAV szervezeti ellentmondásairól, valamint külső megítéléséről – tette hozzá.

Amint arról Varga Mihály pénzügyminiszter egy hete beszámolt: önálló adóügyi államtitkárság létrehozásáról „folyik gondolkodás” az NGM-ben.

Az adóhatóság korábbi elnöke, Vida Ildikó lemondásának bejelentésekor a nemzetgazdasági tárca közleményében kiemelte: a magyar gazdaság korszakhatárhoz érkezett, az egyensúly megteremtése után tartós növekedési pályára állt, a cél már nem a válságkezelés, hanem a gazdasági növekedés ütemének erősítése. Az új gazdasági korszakhoz megváltozott szerkezetű adó- és vámhivatalra van szükség. Az új elnök kinevezésére az átalakítást érintő legfontosabb döntések meghozatala után kerül sor – tették hozzá.

Az NGM akkori tájékoztatása szerint az adózás rendjének megújításáról szóló terveket az Államreform Bizottság már több alkalommal tárgyalta. A kormány a jelenleginél feladatorientáltabb, ügyfélbarátabb adóhivatalt kíván létrehozni, amely jobban illeszkedik a gazdaság új szerkezetéhez.”

Forrás:
Századvég: a prevenciós tevékenységet kellene erősíteni az adóhatóságnál; Híradó.hu/MTI; 2015. szeptember 4.

Domokos László interjú: nem járunk úgy, mint 2002-ben

„Megvan a fedezet a közszférabeli béremelésekre és az adók jövő évi csökkentésére. Nem kell attól tartani, hogy a jóléti intézkedések megingatják az állam pénzügyeit, s a lépések olyan káros hatással járnak, mint mondjuk 2002 után – erről is beszélt lapunknak az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László lényegesnek nevezte, hogy immár nem hitelfelvétel, hanem a magyar gazdaság teljesítménye adja a különféle lépések anyagi fedezetét.

– Kiadások egész sora várhat az államkasszára a következő időkben: miközben csökkennek egyes adókulcsok, újabb juttatásokról és a közszféra egyes munkavállalói köreinek béremeléséről szólnak a tervek, a döntések, a kormányzati bejelentések. A számvevőszék szerint megvan az ilyen intézkedések fedezete?
– Előrebocsáthatom, hogy a helyzet megítéléséhez kellő ismerettel rendelkezik az Állami Számvevőszék, a szervezet ugyanis az utóbbi időben több átfogó szakmai munkát is elkészített. Az év elején véleményt adtunk közre az azóta megszavazott jövő évi büdzsé akkori tervezetéről, a napokban pedig megismerhette a nyilvánosság a tavalyi költségvetés végrehajtásának áttekintése után tett megállapításokat és elemzési tapasztalatokat. Eközben részletesen megvizsgáltuk 2015 első felének gazdasági eseményeit is. Összegzésképpen azt mondhatom: jelenleg az állam bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak, s nem fenyeget annak veszélye, hogy a kormányzati döntések, tervek miatt az egyensúly megbillenhet. Lényeges, hogy mindennek az alapját a gazdasági növekedés, nem pedig hitelfelvétel adja.

– Ha jól értem, nem járunk úgy, mint a 2002-es választások után, amikor a frissen megalakult Medgyessy-kormány valóra váltotta egyes választási ígéreteit, és jóléti intézkedéseket hozott. Némely vélemények szerint az akkori felelőtlen lépések egyik következménye például, hogy ma nem fizethetünk idehaza euróval. Mennyiben más a helyzet most, mint bő egy évtizeddel ezelőtt?
– Az utóbbi években, 2010 óta a stabilizáció állt a fókuszban: a legfontosabb célok között a költségvetés hiányának mérséklése és az államadósság féken tartása szerepelt. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a válsággazdálkodás időszaka befejeződött, s Magyarország túllépett a krízisen. A fegyelmezett állami pénzköltés és a kedvező gazdasági folyamatok most kellő mozgásteret kínálnak akár nagyobb lépések megtételéhez is. Korábban hiányoztak a hasonló alapok.

– Ha már itt tartunk, mi jellemezte az elmúlt esztendő közpénzügyi és gazdasági folyamatait? A 2014-es büdzsé kapcsán mit állapított meg a számvevőszék?
– Mindenekelőtt azt, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Fény derült néhány kisebb hiányosságra, összességében azonban az látszik, hogy a kormány kézben tartotta a költségvetési folyamatokat. E következtetést megalapozza, hogy 2014-ben 3,6 százalékkal növekedett a magyar bruttó hazai termék (GDP) – az unióban ez volt az egyik legjobb adat. Hozzátehetjük azt is, hogy a múlt évben a GDP-nk elérte a válság előtti mértékét és újra közelített az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. Kiemelhető ezeken túl, hogy tavaly rekordmértékben, 11,7 százalékkal bővültek idehaza a beruházások. Mindeközben a költségvetés hiánya bőven három százalék alatt maradt: a kedvező egyenleg elsősorban a vártnál erőteljesebb gazdasági növekedésből és a féllegális gazdaság visszaszorításából származó állami többletbevételeknek volt köszönhető.

– A gazdaság állapotát bemutató összegző értékek, az úgynevezett makroszámok szépen mutatnak. A kérdés ilyen esetben azonban mindig az: az adatokból kiolvasható kedvező folyamatokat az utca embere a saját bőrén, pénztárcáján is megérezheti?
– Erről csak annyit mondhatok, hogy tavaly a bérek és a nyugdíjak értéke emelkedett, s a háztartások a korábbinál többet költöttek a boltokban, a szolgáltatóknál. Az sem mellékes, hogy 2014-ben már 4,1 millióan dolgoztak idehaza, kétszázezerrel több embernek volt legális munkája, mint azelőtt. Mindeközben az állam több olyan intézkedést vezetett be vagy tartott fenn, amely a gazdaság mozgásba hozását, a lakosság jólétét segítette. Elég csak megemlíteni például a munkahelyvédelmi akciótervet, a növekedési hitelprogramot vagy éppen a tisztességtelen devizahitelek visszamenőleges rendezéséért tett lépéseket. S ha már 2002 szóba került: a múlt évben három választást tartottak idehaza, az állam pénzügyi helyzete azonban – sem a voksolások előtt, sem azok után – nem rendült meg. A rendszerváltozás óta a tavalyi volt az első választási év, amelyben nem hajtottak végre felelőtlen választási költségvetést.

– Másképpen mondva: nem volt fedezet nélküli, szavazatszerző osztogatás.
– A meghozott intézkedések pénzügyi alapja rendelkezésre állt. Ezt bizonyítják a tavalyi adatok mellett az idei első fél év folyamatai is. Bővülő export, emelkedő átlagkereset, javuló munkaerőpiaci számok – friss elemzésünk szerint ezek voltak az első hat hónap fő jellemzői. S hozzátehető az is: a féléves értékek alapján az idei költségvetési célok nincsenek veszélyben. Még úgy sem, hogy bizonyos tényezők kockázatot hordoznak magukban.

– Mire gondol?
– Elsőként is az államadósság kérdését kell szóba hoznom: az ország tartozása június végén valamivel több mint 25 ezer milliárd forint volt, az összeg öt százalékkal nagyobb a 2014. végi értékhez képest. Emellett az önkormányzatok támogatása a tervezettnél nagyobb ütemben halad, ez ügyben 8–15 milliárdos többletkiadás merülhet fel. Ezeken túl nem biztos, hogy az állami szervezetek minden várt összeget befizetnek majd a közkasszába, emiatt 18-20 milliárdos hiátus keletkezhet. S kockázatot hordoz magában az is, hogy az uniós pénzek nem olyan ütemben érkeznek meg, mint ahogy Magyarország megvalósítja a közösség által támogatott programokat. Megjegyzem: azt, hogy a közösségi források lassú folyósítása gondot okoz, az unió maga is elismeri. A problémát részben orvosolja, hogy az éves hiány uniós módszertan szerinti kiszámításánál azokat a 2015-re járó bevételeket is figyelembe vehetjük majd, amelyek csak a jövő év elején érkeznek meg. A számítási korrekció lényeges, hiszen az országok nemzetközi megítélésben rendkívül fontos, hogy egy-egy évben az állami költségvetés hiánya az elfogadható határon belül marad-e. Jelenleg úgy néz ki, ez ügyben Magyarország idén is jól szerepel majd”

Forrás:
Nem járunk úgy, mint 2002-ben; Magyar Idők; 2015. szeptember 5.

A jövő év végéig kiírják az összes vidékfejlesztési pályázatot

„Az összes vidékfejlesztési pályázatot meghirdeti 2016 végéig a kormány – értesült a Magyar Idők. Az első öt kiírást már szeptemberben közzéteszik, míg az év végéig tucatjával jelennek meg a különböző beruházást támogató felhívások.

Öt pályázat meghirdetésével indul a vidékfejlesztési program, az első felhívások még ebben a hónapban megjelennek – tudta meg a Magyar Idők. Az első kiírás várhatóan a közösségi fejlesztési stratégiák előkészítésének támogatásáról szól majd. A helyi közösségek, Leader-egyesületek a koncepciók kidolgozásához összesen egymilliárd forintra pályázhatnak.

– A korábbi időszakkal ellentétben, amikor „felesleges” beruházásokra és kiadványokra folyt el a pénz, most jól átgondolt, valóban a helyi közösségek érdekeit, a vidék megtartóerejének növelését szolgáló fejlesztéseket szeretne támogatni a kormány – mondta lapunknak Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ehhez kapcsolódóan október végén jelenik majd meg a Leader-projektek megvalósítását célzó pályázat. Az elnyert összeg 15 százalékát működési költségeik finanszírozására fordíthatják az akciócsoportok.

November elsején 176 milliárd forintos kerettel nyílik meg az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program. Az államtitkár szerint az új felhívás több újítást is tartalmaz az előző hétéves ciklusban megismert feltételekhez képest. Eszerint a pályázók – a kötelezően teljesítendő minimumelvárások mellett – a gazdaságuk adottságához mérten vállalhatnak különböző kötelezettségeket, ezzel növelve a pályázat pozitív elbírálásának esélyét, illetve a támogatás összegét. – Mivel korábban a szántóföldi növénytermesztésre vonatkozó AKG támogatások jelentős hányadát a nagygazdaságok nyerték el, így az idei évtől itt is bevezetjük a területalapú támogatásoknál már ismert degresszivitás elvét. Vagyis azok a gazdálkodók, akik 1200 hektár feletti területen gazdálkodnak – függetlenül attól, hogy mekkora területre kérnek AKG támogatást – hektáronként csak az elnyerhető összeg felét kaphatják meg – hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt. Szintén új elem, hogy az ökológiai gazdálkodók könnyített feltételek mentén, az agrár-környezetgazdálkodási programtól függetlenül kaphatnak támogatást. Erre a célra mintegy 84 milliárd forint áll rendelkezésre.

Ősszel jelenik meg a szaktanácsadást támogató felhívás. Az államtitkár szerint itt első körben a szaktanácsadói képzést szeretnék ösztönözni, majd később a rendszer fejlesztésére lehet pénzt nyerni. Kis Miklós Zsolt szerint a valódi pályázati dömping november és december tájékán indul be, akkor sorra jelennek majd meg a különböző beruházási célokat támogató felhívások. A pályázatok elsősorban három célterületet fognak érinteni: a kertészetet, az állattenyésztést és az öntözésfejlesztést, míg az egyre kevesebb embert foglalkoztató szántóföldi növénytermesztésre kevesebb jut majd. A támogatás 80 százalékát a mikro- és kisvállalkozások kaphatják meg, míg a fennmaradó 20 százalékért versenyezhetnek a nagyobb gazdaságok. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy nem csökkentik a foglalkoztatottak létszámát, az új munkahelyek létrehozásával pedig többletpontok szerezhetők. Egy beruházás legfeljebb 500 millió forintos támogatást nyerhet el, a támogatási intenzitás pedig – a közép-magyarországi régiót kivéve – ötvenszázalékos lesz. Az idei és a jövő évi pályázati sorrendet magában foglaló éves fejlesztési keret a napokban készül el és kerül a kormány elé. Ez utóbbi vélhetően pályázatok sokaságát tartalmazza majd, hiszen Kis Miklós Zsolt szerint a kormányzati szándék arra irányul, hogy 2016 végéig lehetőség szerint minden vidékfejlesztési pályázatot meghirdessenek…uniós pá”

—

„Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára első kézből tájékoztatta a Heves megyei önkormányzatokat és gazdálkodókat a Vidékfejlesztési Program lehetőségeiről a szeptember 3-án Egerben szervezett szakmai fórumon. Az államtitkár a program keretében elsőként megjelenő pályázatokról is beszámolt.

A szakmai fórumon Kis Miklós Zsolt a Vidékfejlesztési Program összetettségére hívta fel a figyelmet. A 2014-2020 közötti támogatási időszakban rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keret nem csak a gazdálkodóknak agrárfejlesztésre, hanem az önkormányzatoknak, a vidékfejlesztés helyi szereplőinek fejlesztéseihez, valamint a környezetvédelemre, a környezetgazdálkodásra is biztosít forrást.

A programon belül elsősorban a kis- és közepes, elsősorban családi agrárgazdaságokat támogatja a kormány. Ennek keretében főként azok a munkaerő-igényes ágazatok kerülnek előtérbe, amelyek munkahelyeket teremtenek a mezőgazdaságban.

Az önkormányzatok esetében elsősorban a vidéki alapszolgáltatásokat javító beruházások támogatására lehet számítani, mint például a tanya- és falugondnoki szolgálatok eszközfejlesztésére, illetve alapvető infrastruktúrafejlesztésekre.

Kis Miklós Zsolt elmondta, Magyarország Vidékfejlesztési Programját már más tagállamok is elismerően forgatják, így nem kizárt, hogy példaértékűek lesznek a benne foglalt intézkedések.

A szakmai fórumon elhangzott, hogy az agrár-környezetgazdálkodási program keretében jelenik meg az első pályázati felhívás szeptemberben, amelyet rövid időn belül újabbak követnek. A tervek szerint 2016 végéig a Vidékfejlesztési Program összes pályázata meghirdetésre kerül.”

Forrás:
A jövő év végéig kiírják az összes vidékfejlesztési pályázatot; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2015. szeptember 1.
Példaértékű a magyar vidékfejlesztési program; Miniszterelnökség; 2015. szeptember 3.

Még kérdéses, hogyan változik a NAV

„A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakítása időszerű, de az közömbös kérdés, hogy államtitkárság vagy minisztérium lesz belőle. A 23 ezer dolgozói kérdőív pedig tényleges névtelenség esetén lehet csak hasznos.

Nem az a probléma, hogy államtitkárság vagy minisztérium lesz-e az adóhivatalból, hanem az, hogy milyen hatékonyan tudja beszedni a közterheket – hangsúlyozták azok az adószakértők, akiket a hatóság átalakítása körül kialakult bizonytalanságokról kérdeztünk. A több mint egy hónapja vezető nélkül működő szervezet körül kialakult helyzetet tovább bonyolítják a különböző politikai kijelentések. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter például nemrégiben cáfolta azt a sajtóban hete óta terjedő hírt, hogy önálló tárca lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalból (NAV). A tárcavezető szombati sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy kezdeményezi a miniszterelnöknél, fontolják meg a minisztériumon belül egy államtitkárság kialakítását az adóhivatalból. Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, múlt hét óta egyeztetnek szakmabelikkel arról, hogy több átalakítás is szükséges lenne az adóhivatalnál. Elmondta, hogy a NAV valamennyi, 23 ezer munkatársának anonim elégedettségi kérdőívet kell kitöltenie, amit értékelnek, ez fontos szempontja lesz az átalakításoknak. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Idők című napilapnak tegnap úgy nyilatkozott, az elmúlt időszak arra tanította meg őket, hogy az adóhivatalt erős kézzel kell irányítani, politikai értelemben meg kell tudni védeni. Szerinte szükség van egy politikusra, aki kifejezetten a NAV-ért felelne, nem tartja kizártnak annak lehetőségét, hogy önálló államtitkárság jöjjön létre.

Egy évig nem voltak adóellenőrzések
„Ha valóban bizalmi alapon működik majd a kitöltés, és anonim marad, akkor hasznos lehet, hogy mind a 23 ezer NAV-dolgozót megkérdezik” – mondta lapunknak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Szerinte ha jó kérdőívet állítanak össze, sokat tanulhatnak belőle az átalakítás felelősei. Tapasztalatai alapján azonban ritkán fordul elő, hogy valóban névtelenek maradnak ilyenkor a kitöltők. Az okleveles adószakértő felhívta a figyelmet, hogy a NAV 2010–11-es átszervezésénél közel egy évig gyakorlatilag nem voltak adóellenőrzések, fontos, hogy az újabb átalakításoknál ez ne ismétlődjön meg.

„Teljesen közömbös, államtitkársággá alakul-e a szervezet, és az irányítja majd az apparátust, vagy továbbra is elkülönülve zajlik a munka. A bajok forrása az, hogy hatékonyan kellene beszedni az adót, ezen pedig egy ilyen átalakítás nem segít” – jelentette ki az alelnök.

Szerinte a probléma forrása, hogy elképesztő terheket ró mindenkire, aki érintett az adózásban, mert rengeteg az adminisztráció. Mint mondta, a nemzeti jövedelem 5-6 százalékát viszi el a közterhekre rakódó adminisztrációs teher. Pankucsi Zoltán ezzel kapcsolatban hétfőn annyit jegyzett meg, hogy ügyfélbaráttá tennék a hivatalt.

A fiktív számlákkal van a legtöbb baj
Vadász Iván szerint az említett átalakítás egyik legfontosabb részének kellene lennie, hogy javítsák a hatóság belső képzéseit. Sok eljárás során kiderül, hogy nem elég képzettek a NAV munkatársai. Hozzátette, a legtöbb problémát egyébként a fiktívszámlás ügyek jelentik. „A legfontosabb, hogy az ilyen jellegű ügyek semmilyen körülmények között ne kerüljenek kormányhivatalokhoz. Ez kilátástalan helyzetbe taszítaná a magyar adórendszert” – jelentette ki Vadász Iván.

Több más adószakértővel is beszéltünk, akik egyetértettek az alelnökkel abban, hogy óriási adminisztrációs teher rakódik a NAV-ra és természetesen az adózó állampolgárokra. A legtöbben nem szerettek volna névvel nyilatkozni hivatali ügyekről. Egy, a NAV ügyeit jól ismerő szakértő szerint nagy gondot jelent a számítógépes rendszer elmaradottsága, sok elektronikusan beérkező, főleg a határon átnyúló adózással kapcsolatos információt nem képesek hatékonyan feldolgozni a munkatársak. Elmondta, az online pénztárgépek, az áruforgalom-ellenőrző rendszer és az, hogy hamarosan szinte minden számla adatait bekötik az adóhatósághoz, szinte megoldhatatlan probléma elé állítja az ott dolgozókat. Mint mondta, a július óta elnök nélkül működő hivatalnál hamarosan új vezetőre lesz szükség, mert sok döntésnek nincs felelőse.”

Forrás:
Még kérdéses, hogyan változik a NAV; Horváth Attila; Magyar Nemzet; 2015. szeptember 2.

Közigazgatási, politikai informatika

A raktárkészleteket is beköthetnék a NAV-hoz

„Az online pénztárgépek elvét követve a cégek készletnyilvántartását is beköthetnék az adóhivatalhoz – véli a kereskedelmi és iparkamara elnöke. Parragh László szerint a hatóság a mainál jóval több informatikai megoldást alkalmazhatna, s a szervezet működésének átalakításakor módosítani kellene a bizonyítási szabályokon és az adminisztrációs előírásokon is. Az adóhivatal hatékonyabb munkája megteremthetné az anyagi alapot a közterhek újabb csökkentéséhez.

Kormányzati szereplők mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képviselői is részt vesznek abban a munkacsoportban, amely az adóhivatal átalakításának lehetséges módozatait tekinti át. – Az MKIK a vállalkozók tapasztalatainak, kívánalmainak közvetítésével igyekszik segíteni a testület tevékenységét – mondta a Magyar Idők kérdésére a kamara vezetője. Annak kapcsán, hogy melyek lehetnek a hatósági munka kritikus pontjai, Parragh László több tényezőre hívta fel a figyelmet. Elsőként azt mondta: úgy tűnik, mintha az adóhivatal mellett elment volna az idő. Az MKIK elnöke ezzel arra utalt, hogy a technika fejlődésében rejlő lehetőségeket a hatóságnak is ki kellene használnia. – Az online pénztárgépek rendszere beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de a számítástechnika vívmányait újabb színtereken is hasznosítani lehetne – fogalmazott Parragh László, hozzátéve: a kasszákhoz hasonlóan a cégek készletnyilvántartásait is be lehetne kötni az adóhivatalhoz. Így az ellenőrök a közúti áruszállítást ellenőrző rendszer segítségével nyomon követhetnék a beszerzést, az online pénztárgépek adatai alapján szemmel tarthatnák az értékesítéseket, az új megoldással pedig pontos képet kapnának arról, hogy az adott cég raktárában mennyi termék van. A revízió alkalmával így elegendő lenne csak a készleteket ellenőrizni. A feketézés, a visszaélés lehetősége a mainál is szűkebb volna.

– Lényeges lenne emellett az adminisztrációs terhek enyhítése is – mondta a kamarai elnök. Ennek szerinte az volna az egyik legegyszerűbb módja, ha a jövőben nem kellene azokat az adatokat megadniuk a gazdasági szereplőknek, a polgároknak, amelyek az állam valamely hatóságánál már megvannak. – Ha például ingatlanügyi adatra van szükség, az adóhivatal vegye fel a kapcsolatot a földhivatallal, amennyiben pedig bérügyi, munkaügyi információ szükséges, az adóigazgatás tekintse át a munkáltató beadványait vagy forduljon a társadalombiztosítási, vagy más hatósághoz – fogalmazott Parragh László. – S az is nagy előnyökkel járhatna – jegyezte meg –, amennyiben az adóhivatal a mainál hatékonyabban elemezné az adatbázisokat.

Harmadik szempontként az elnök a bizonyítási teher ügyét említette meg. – Elsősorban a hatóságnak kelljen bizonyítania, hogy valamely cég vagy magánszemély megszegte a szabályokat – mondta. Sokszor az adóhivatal könnyebben szerzi be a szükséges dokumentumokat, így számos esetben elég lehetne az adófizető nyilatkozata is. Végezetül Parragh László arra hívta fel a figyelmet: nemzetgazdasági érdek, hogy az adóhivatal minél hatékonyabban működjön. Az illegális viszonyok visszaszorítása, a visszaélés lehetőségének szűkítése az adóbevételek emelkedésével is járhat. Ha pedig így lesz, az MKIK vezetője szerint a megnyíló pénzügyi mozgásteret újabb adócsökkentésre kellene felhasználni.”

Forrás:
A raktárkészleteket is beköthetnék a NAV-hoz ; Magyar Idők; 2015. szeptember 5.

Informatika, távközlés, technika

Az intelligens város nem létezik?

„Vannak olyan szakértők, akik szerint okosváros helyett „csak” okosabb városokról beszélhetünk.

A San Franciscóban tartott júliusi IoT-konferencia egyik panelbeszélgetésén a smart city fejlesztések voltak fókuszban. A szakértők azt járták körbe, hogy egyáltalán mi is az az okosváros, és ennek kapcsán felmerült a kérdés: létezhet-e egyáltalán?

Az M2M Now egyik újságírója moderálta a beszélgetést, és az elsődleges témafelvetés arra irányult, hogy miként támogathatja a Big Data és a tömeges adatelemzés az intelligens települések megteremtését. Ezek után pedig meglepő gondolattal nyitotta meg a panelt.

Szerinte a városok eredendően buták. Az infrastruktúra nagy része ősrégi alapokra épül, amelyeket nem arra terveztek, hogy a települést hálózatokba integrálják. Amilyen „dolgokat” pedig mérni lehetne az okoseszközökkel, azok is elavultak.

Fontos eldönteni azt is, hogy mi a pontos definíciója az intelligens városnak. Az erről gondolkodó vezető portálok is csak amolyan „tudom, ha látom” magyarázatokat adnak. A Cisco két kutatója viszont így definiálta a smart city-t: olyan bővíthető megoldások alkalmazása, amelyek az informatika és a kommunikációs technológiák igénybevételével hatékonyságjavulást, költségcsökkenést és az életszínvonal növekedését érik el.

Ez egy jó kiindulási alap, de ma az okosvárosokhoz kapcsolódó projektek többsége még mindig a mérésekről szól. Mérni kell a forgalmat – de hogyan lehet ezt megtenni, ha az autók 95%-a nem csatlakozik az adott rendszerhez? Mérni kell a víznyomást – hiszen annak ellenére, hogy milyen régóta van kiépített vízvezetékrendszer, még mindig előfordulhatnak szivárgások. Mérni kell a rákkeltő anyagokat – mert még mindig nem tudtunk megszabadulni az azbeszttől, az ólmos festékektől és társaiktól.

Nem arról van szó, hogy a moderátor teljesen lemondott volna a Dolgok Internetéről. Nagyon hasznosnak tartja, hogy az IoT és az M2M (gépek közötti technológia) segítségével rengeteg hétköznapi problémára új megoldást lehet találni. Ezzel együtt szerinte fontos megérteni, hogy a népszerű, nagybetűs Smart City valószínűleg még jó sokáig vagy talán soha nem fog megvalósulni, legalábbis a jelenleg elképzelt utópisztikus formában biztosan nem.

Ahogy a panelbeszélgetés egyik szakértője fogalmazott: a fő probléma, amivel az IoT szembenéz, hogy a komplexnek tartott tényezők (például technológia) kidolgozásánál nehézségekre számítottak, de viszonylag könnyen vették az akadályokat. Viszont minden más – könnyebbnek gondolt – területen (üzleti modellek kidolgozása, folyamatok tervezése, megvalósítás) nem várt nehézségekkel találkoztak. ”

Forrás:
Az intelligens város nem létezik?; M2M Zóna; 2015. augusztus 31.
Lásd még: Smart Cities or Smart Silos…What is the State of the Smart Cities Market?; James Brehm; M2M Now; 2015. július 22.

Szeptember 1-től védettebbek a hírközlési szolgáltatások felhasználói

„A hatóság erősebb védernyőt ad a felhasználóknak, kiszámíthatóbb jogi környezetet a szolgáltatóknak

Az új szabályozás erősíti az előfizetők és a felhasználók jogi védelmét, figyelembe veszi a rendelet több mint három évvel ezelőtti kiadása óta eltelt időben bekövetkezett piaci és technológiai változásokat, valamint a hatósági munka tapasztalatait. Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) rendelet két lépcsőben, 2015. augusztus 1-jén, illetve november 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a szolgáltatóknak legkésőbb 2015. szeptember 1-től, illetve 2015. december 1-től kell alkalmazniuk. A rendeletben rögzített számtalan újdonság közül a 4+3 legfontosabb változás alább olvasható.

A szeptember 1-jétől kötelező 4 legfontosabb módosítás
1. Megalapozottabban lehet dönteni a szerződéskötésről, nyomon követhetőbbek lesznek a módosítások
A könnyebben áttekinthető kínálatból, az átláthatóbb ÁSZF (általános szerződési feltételek) alapján, valamennyi előre látható költség előzetes ismeretében még megalapozottabb döntést lehet hozni egy adott szerződés megkötéséről. Az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók összegyűjtik és honlapjukon egy táblázatban, egységesen összehasonlítható formában közzéteszik az általuk kínált minden internet-hozzáférési szolgáltatás jellemzőjét és ajánlataik paramétereit.

A szerződés változásai annak megkötése után is jól nyomon követhetők. A kétoldalú szerződésmódosításra csak a felek ténylegesen egyező akarata esetén kerülhet sor, az előfizetők hallgatásával nem lehet „észrevétlenül” módosítani. A ráutaló magatartással, határozatlan időre kötött szerződéseknél az előfizetők előzetes beleegyezésére lesz szükség ahhoz, hogy akkor is módosuljon a szerződés, ha az előfizetők egyáltalán nem nyilatkoznak vagy valamilyen ráutaló magatartást tanúsítanak. Határozatlan idejű szerződés egyoldalú módosításakor a szolgáltatók csak akkor változtathatják a szolgáltatás díját, ha azt meghatározott költségnövekedés (pl. magasabb műsor-szolgáltatási díj) vagy az infláció indokolja. Az emelés indokáról a módosításról szóló értesítésben az előfizetőket tájékoztatniuk is kell.

Az előfizetés helyének áthelyezési igényének teljesítésekor a rendelet lehetővé teszi, hogy azt az előfizetők díjtartozása esetén is elutasíthassák a nagyobb tartozásfelhalmozás megakadályozása érdekében.

2. Méltányosabbá válik a szerződések felmondása az előfizetők számára, több idő a hívásmegszakításra
A mobiltelefon-, mobilinternet-, műholdas és földfelszíni digitális televízió szolgáltatásra kötött szerződéseknél, ha a szolgáltatás a szerződésben megjelölt földrajzi címen nem vagy nem megfelelően működik, az előfizetők a szolgáltatásnyújtás megkezdésétől számított 14 napon belül felmondhatják a szerződést, és csak az addig ténylegesen igénybe vett szolgáltatás díját kell kifizetniük. A szerződés megszűnésének költségeit – például kiszállási díj – a szolgáltatóknak kell állniuk; azt csak abban az esetben kell az előfizetőknek viselniük, ha a szerződés az ő hibájukból szűnik meg, például díjtartozás miatt. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az előfizetők a szerződés megszűnésekor a szolgáltató tulajdonában lévő eszközt – például médiaboxot – bármelyik ügyfélszolgálaton visszaadhassák, és a visszaadásról egyúttal igazolást is kötelesek adni, a felmondás elfogadását pedig továbbra sem tehetik az eszköz leadásától függővé.
Hívásindításkor a hívás díjmentes megszakítására a telefonszolgáltatók ezentúl kötelesek legalább 5 másodpercet biztosítani a hívó fél számára a korábbi 3 másodperc helyett a hangpostára irányítás előtt.

3. Bővül a szolgáltatók kötbérfizetési kötelezettsége
Automatikusan kötbér jár majd az előfizetőknek a hibaelhárításról és a szolgáltatás újbóli elérési lehetőségéről szóló értesítés késésekor vagy elmaradásakor (korábban ilyen kötbér csak a hiba behatárolásáról szóló értesítésnek vagy magának a hibaelhárításnak a késése vagy elmaradása esetén járt az előfizetőknek). A szolgáltatóknak kötbérfizetéskor az eddigieknél részletesebb tájékoztatást kell adniuk: a kötbér mértékéről, számításának, kifizetésének módjáról, az alapul szolgáló szerződésszegő magatartásról; hogy az előfizetők pontosan tudják, hogy milyen okból és miért pont akkora összegű kötbér kifizetésére kerül sor.

4. Erősödik a kiskorúak káros tartalmakkal szembeni védelme
Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók kötelesek a honlapjukon könnyen megtalálható helyen: a főoldalon, az egyes internetcsomagokat bemutató vagy a gyermekvédelemmel foglalkozó aloldalakon közzétenni a káros tartalmakat szűrő, egyszerűen és gyorsan telepíthető szoftverek elérhetőségét és a használatukra vonatkozó tájékoztatást. Számukra ez eddig is ajánlott volt a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal felhívása szerint. A tartalomszűrőkről szóló tájékoztatást az ÁSZF-nek is tartalmaznia kell.

A december 1-jétől alkalmazandó 3 legfontosabb változás
1. Szabályozottabb körülmények lépnek életbe a szerződéskötéskor és a módosítások során
A rendelet pontosítja a ráutaló magatartás meghatározását a szerződéskötési esetekben. A szolgáltatók a nem írásban történő szerződéskötéskor is kötelesek egy, a szerződés lényeges tartalmáról szóló írásos dokumentumot átadni az előfizetőknek. Az előfizetők évente egyszer ingyenesen kérhetik a szolgáltatóktól a szerződés – bármely időpontban hatályos – lényeges tartalmáról szóló dokumentum átadását. A szolgáltatóknak a meghirdetett akciós feltételeket és azok módosításait szerepeltetniük kell az ÁSZF-ükben, hogy azok részletei mind az akció időtartama alatt, mind az után egy helyen könnyen megtalálhatók legyenek.

Az előfizetőknek pedig a szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül lehetővé kell tenniük a szolgáltató számára a szolgáltatás bekötését, ellenkező esetben megszűnik a szerződés.
Határozott idejű szerződéskötéskor a szolgáltatóknak a szerződés megkötése előtt tájékoztatniuk kell az előfizetőt a határozott idejű szerződés teljes időtartama alatt jelentkező, az előfizetőket minimálisan terhelő minden költségről, hogy a szerződést az előfizetők tudatos választással, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével köthessék meg. A határozott idejű szerződés lényeges tartalmi elemeit – például az alapvető díjszabást, a szerződés időtartamát – a szolgáltatók csak akkor módosíthatják egyoldalúan, ha valamilyen jogszabályi változás vagy a hatóság döntése erre kötelezi őket, és a határozott idejű szerződést nem lehet majd ráutaló magatartással módosítani.

2. Kedvezőbbé válik az elszámolás a kártyás szerződés megszűnésekor, több lesz a felmondási lehetőség
Kártyás előfizetésnél a szolgáltatók a fel nem használt összeget kérésre kötelesek lesznek visszafizetni, ha a szerződés azért szűnt meg, mert a felhasználó nem töltötte fel az egyenlegét a szerződés szerinti gyakorisággal.

Határozott idejű szerződések esetén bővül a jogkövetkezmények nélküli felmondási esetek köre: az előfizetők akkor is jogkövetkezmények nélkül felmondhatják a határozott idejű szerződést, ha a szolgáltatás minősége hosszabb időn keresztül rendszeresen rossz, a szolgáltató a szerződés lényeges tartalmát jogsértően módosítja – például díjat emel –, vagy a szerződésben szereplő műsorcsatornák közül akár csak egyet is jogsértően kivesz.

3. A kis üzleti előfizetőknek nagyobb védelem, a nagyoknak több szabadság jár
A kisebb üzleti előfizetők, például a mikro- és kisvállalkozások szerződéseiben a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésektől térhetnek el, annak érdekében, hogy a kis szervezetek a fogyasztókhoz hasonló erős előfizetői jog- és érdekvédelemben részesülhessenek. A nagyobb üzleti előfizetők számára – jobb érdekérvényesítő képességük miatt – az eltérés lehetősége jóval szélesebb körben válik megengedetté.

Az NMHH elnökének rendelete egyértelmű partneri helyzetet hoz létre szolgáltató és felhasználó között. Hatékonyabb fellépési lehetőséget teremt a tisztességtelen, az előfizetőknek és a piacnak egyaránt ártó szolgáltatói gyakorlatokkal szemben anélkül, hogy szükségtelenül korlátozná a piacot és az innovációt. Bátorítja a valódi versenyt, emellett javítja a hírközlési piac áttekinthetőségét, frissíti, modernizálja a szabályozást, így a szolgáltatók számára is világos kereteket, korrekt szabályozási környezetet biztosít”

Forrás:
Szeptember 1-től védettebbek a hírközlési szolgáltatások felhasználói; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2015. augusztus 25.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bekapcsolódik az intelligens közlekedési rendszerek európai fejlesztésébe

„Az Európai Unió Intelligens Közlekedési Rendszerekkel foglalkozó szervezetének az ETICO ITS Europe augusztus végi partnertalálkozójának központi témája a szervezet tagjait érintő 2016-2017 évi európai uniós projektek voltak.

A Horizont 2020 (H2020) Keretprogram az Európai Unió eddig legnagyobb költségvetéssel – mintegy 80 milliárd euróval – rendelkező programja 7 éves időtávlatra (2014-2020 között). Az ERTICO ITS Europe által Brüsszelben szervezett workshopon a H2020-as cikluson belüli, 2016-2017 évi intelligens közlekedési rendszerekkel (ITS) kapcsolatos projektek kerültek napirendre. A projektek potenciális megvalósítói több mint száz vállalatból kerülnek ki, melyek között szerepel a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM Zrt.) mellett a Continental, az IBM, a Huawei, a FIA, a Transport for London, Swarco is.

Négy nagy intelligens közlekedési rendszer témájú csoport köré szerveződnek a projektjavaslatok, – a logisztikai és szállítmányozás szektor számára kiemelten fontos – „ITS for Freight Transport and Logistic” területhez, – a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t leginkább érintő – „Mobility as a Service” projekthez, az e-mobilitáshoz, valamint az autóipar által kezdeményezett automatizált járművekkel és autonóm vezetéssel kapcsolatos rendszerekhez és szolgáltatásokhoz.

„A tagságunkkal kettős szerepet töltünk be az ERTICO ITS programokon belül: egyrészt a H2020-as nemzetközi projektekben kívánunk konzorciumi partnerség keretein belül aktívak lenni, másrészt szakmai támogatást nyújtunk a hazai városok ITS fejlesztésihez. A korábbi ERTICO látogatások során városvezetőkkel és a helyi közlekedési társaságok vezetővel már történtek egyeztetések arról, hogy az NM Zrt. aktív szerepet vállal a városok ITS nemzetközi „arénába” jutásában. Az ERTICO ITS Europe révén elérhető projektek olyan financiális forrásokat biztosítanak és a lakosságot is érintő innovatív technológiai megoldások bevezetésére adnak lehetőséget Magyarországon, mint például az intelligens közlekedési megoldások (ITS-ek) bevezetése” – nyilatkozta a Dávidházy Gábor a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. stratégiai igazgatója. A partnertalálkozón megkezdődtek a tárgyalások a lehetséges konzorciumi tagságokról a közösségi közlekedést és a mobilfizetést érintő projektekben történő részvételről.

Az ETICO ITS Europe még az idén folytatja a már megkezdett magyarországi tárgyalásait az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésében érintett városokban, amelyek az NM Zrt. szervezésében és szakmai támogatásával zajlanak.”

Forrás:
Számolnak a magyar tudással az Európai Unió intelligens közösségi rendszereinek fejlesztése során; Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; 2015. szeptember 4.
Lásd még: Mobility-as-a-service: Turning transportation into a software industry; VentureBeat; 2014. december 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Európai Bizottság: az oktatás és képzés 2020-ig érvényes keretrendszerének új, befogadóbb jövőképe

„A Bizottság által ma közzétett együttes jelentés tervezete arra szólít fel, hogy az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés 2020-ig érvényes keretrendszerét meg kell szilárdítani a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében.

A Bizottság ma arra tesz javaslatot, hogy az oktatás és képzés 2020-ig érvényes keretrendszerében legyen szorosabb az európai együttműködés. A Bizottság és a tagállamok által készített közös jelentés tervezete arra szólít fel, hogy – a 2015-ben elkövetett párizsi és koppenhágai merényletek nyomán a radikalizálódás visszaszorítására indított széles körű erőfeszítések részeként – társadalmilag befogadóbbá kell tenni az európai oktatási és képzési rendszereket.

A jelentésben megfogalmazott javaslat szerint a szakpolitika prioritásait célirányosabbá kell tenni ahhoz, hogy jobban kezelhetők legyenek a legégetőbb társadalmi kihívások. A jelentésben meghatározott hat új prioritás közé tartozik többek között a készségek és a foglalkoztatási kilátások javítása, a nyitott, innovatív és digitális oktatási környezetek biztosítása, valamint az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az aktív polgári szerepvállalás alapvető értékeinek gondozása.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa így nyilatkozott: „Az európai fiatalok ugyanazon kihívások előtt állnak, amelyekre közös válaszokat kell adnunk. A radikalizálódás veszélye is mutatja, hogy minden közösségben sürgősen javítanunk kell az oktatási kilátásokat. A korai iskolaelhagyás és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében határozottabban fel fogunk lépni az oktatási miniszterekkel, és célunk az is, hogy az iskolai osztályokban Európa-szerte előmozdítsuk a sokszínűséget.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos hozzáfűzte: „A fiatalok foglalkoztatását a Bizottság prioritásként kezeli. Ahhoz, hogy munkát találjanak, a fiataloknak minden eddiginél nagyobb szükségük van releváns és magas színvonalú készségekre. A strukturális munkaerőhiány felszámolása érdekében az oktatás és a képzés terén megvalósuló jobb együttműködés elő fogja segíteni a képzettségi és kompetenciaszintek növelését, ami az európai fiatalok számára megkönnyíti majd a munkaerőpiacra való sikeres belépést.”

A Tanács várhatóan az év végéig elfogadja a jelentést, amely a hosszabb távú hatások előmozdítása céljából – a korábbi hároméves ciklusok helyett – ötéves időszakokra kíván új prioritásokat meghatározni. A Bizottság által javasolt hat új prioritás a következő:

releváns és magas szintű készségek és kompetenciák, valamint az eredmények középpontba állítása a foglalkoztathatóság, az innováció és az aktív polgári szerepvállalás érdekében,

befogadó oktatás, egyenlőség, megkülönböztetésmentesség, valamint a polgári kompetenciák javítása,

nyitott és innovatív oktatás és képzés, amely teljes mértékben kihasználja a digitális kor vívmányait,

az oktatóknak nyújtott határozott támogatás,

a készségek és képesítések átláthatósága és elismerése a tanulási és foglalkozási mobilitás megkönnyítése érdekében, valamint

fenntartható beruházás, az oktatási és képzési rendszerek teljesítménye és hatékonysága.

Háttér-információk
A 2009 májusában létrehozott „Oktatás és képzés 2020” keretrendszer a tagállamoknak, a Bizottságnak és az oktatási intézményeknek fórumot biztosít a bevett módszerek, az információk és a szakpolitikai reformokkal kapcsolatos szakvélemények cseréjéhez. Ezt az együttműködési keretet a Bizottság koordinálja.

Az „Oktatás és képzés 2020” az egész életen át tartó tanulás folyamatában a tanulás minden formájára és szintjére kiterjed, többek között a koragyermekkori nevelésre, az iskolai oktatásra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra.

A Bizottság és a tagállamok 2014-ben megkezdték a szóban forgó keretrendszer félidős áttekintését a 2012 óta elért eredmények értékelése, illetve annak érdekében, hogy elősegítsék az oktatás és képzés terén megvalósuló európai együttműködés új prioritásainak kidolgozását. Ennek részeként 2014-ben sor került egy független értékelés és több nemzeti jelentés készítésére, valamint konzultációk folytak nemzeti tisztviselőkkel, az európai szociális partnerekkel és más, az oktatás és képzés területén tevékeny érdekeltekkel. Az elemzés következtetéseit az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszeréről szóló közös jelentés tervezete is tükrözi, amelyet a Bizottság ma terjeszt elő.

A Bizottság novemberben a 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelőt is közzéteszi, amely évente elemzi az Európa 2020 stratégia keretében meghatározott oktatási célok elérésében elért eredményeket. A legfőbb célok közé tartozik a korai iskolaelhagyással és a felsőfokú képzés befejezésével kapcsolatos nehézségek megoldása.

Mindezeken túlmenően a Bizottság hamarosan az uniós ifjúsági jelentés tervezetét is megjelenteti, amelyben beszámol az ifjúságpolitika tárgyában 2013 és 2015 között folytatott európai együttműködésről. Ez a jelentés olyan kiemelt kérdésekre fog kitérni, mint például az ifjúsági munkanélküliség, a társadalmi befogadás és a fiatalok szerepvállalása.

További információk:
Az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszerről szóló közös jelentés (angolul)
Az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszerről szóló szolgálati munkadokumentum (angolul)
Az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszerrel kapcsolatos, 2009. májusi tanácsi következtetések
A párizsi merénylet utáni eseményeket ismertető adatlap”

Forrás:
Az oktatás és képzés 2020-ig érvényes keretrendszerének új, befogadóbb jövőképe; Európai Bizottság, IP/15/5568; 2015. szeptember 1.

Felgyorsulnak a bankok közötti átutalások

„A napközbeni átutalásokat feldolgozó InterGIRO2 rendszer fejlesztésével a jelenlegi napi öt helyett a jövőben naponta tíz ciklusban, óránkénti rendszerességgel kerülnek feldolgozásra a bankközi forint átutalások, így az átutalások átfutási ideje átlagosan a felére, a jelenlegi 2 óráról 1 órára csökken. Ezen kívül a rendszer a jelenlegi működéshez képest 1 órával korábban, már 7:30-tól elkezdi az utalások feldolgozását, és a tranzakciók beküldésére rendelkezésre álló nap végi befogadási határidő is meghosszabbodik fél órával, 17:00 óráig.[GIRO Zrt.]”

—-

„…A fejlesztésben a Giro Zrt., a Magyar Nemzeti Bank és a bankok vettek részt. A jelenlegi jogi határidő négy óra az átutalások esetében, azonban már most is átlagosan 2 óra 5 perc alatt végbe megy a folyamat.

További változás lesz, hogy az este vagy éjszaka benyújtott átutalásokat a Giro Zrt. másnap reggel egy órával korábban juttatja el a címzettekhez, így az átutalt összegek már a bankfiókok nyitásakor az ügyfelek rendelkezésére állnak. Délután pedig fél órával meghosszabbodik az átutalási megbízások napközbeni benyújtására rendelkezésre álló időszak.

A Giro Zrt. által bevezetett módosításokról szóló javaslat az MNB és az érintett pénzintézetek teljes körű bevonásával készült el, több hónapos előkészítő munkával – közölte a cég még áprilisban az MTI-vel…”

Forrás:
Sajtóközlemény a belföldi bankközi átutalási forgalom gyorsulásának szeptemberi bevezetéséről; GIRO Zrt.; 2015. április 16.
Gyorsulnak az átutalások; mno.hu/MTI; 2015. szeptember 5.

Kérdéses a távhőcégek jövője

„Információink szerint továbbra sem zajlanak egyeztetések az önkormányzatokkal a távhőcégeik átadásáról.

Holott Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter még májusban bejelentette, hogy megkezdődtek a helyhatóságokkal azok a tárgyalások, amelyek nyomán mintegy kilencven, önkormányzati távhőszolgáltató vállalat kerülhet állami érdekkörbe. Így az új nemzeti közműszolgáltató holding egyszerre kínál majd olcsó gázt, áramot és távhőt.

A miniszter által beharangozott egyeztetéseknek azonban a nyilatkozat óta nyomuk sincs. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől származó értesüléseink szerint ma még arról sem tudni semmit, hogy miként veszi majd kézbe az állam az önkormányzati cégeket. A kormányzatnak ugyanis vélhetően nincs pénze a több mint százmilliárd forintra tehető helyhatósági vagyont képviselő távhővállalatok felvásárlására. Ingyen pedig a jelenlegi jogszabályok szerint nem adhatják át a társaságokat a polgármesteri hivatalok.

Hozzáértők úgy vélik: nincs értelme a különböző adottságú távhőtársaságok egy cégbe integrálásának, mert az nem javítja majd a működésük hatékonyságát. Ellenkezőleg, minél nagyobb és bonyolultabb szervezeti rendszerben üzemelnek a szolgáltatók, annál nagyobb káosz alakulhat ki, s annál több pénzbe kerülhet a fenntartásuk. A szakértők szerint valamennyi közműszolgáltatásnak önkormányzati kézben kellene maradnia, mert a polgármesteri hivatalok megfelelő ellenőrzés mellett jobban tudják irányítani ezeket a vállalkozásokat, mint ahogyan az egy távoli „vízfej”-központból megoldható.

Egyes szakértők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kormány létrehoz egy központi távhőholdingot, s annak az „alvállalkozóivá” válnak majd a helyi távhőszolgáltatók. Ezzel azonban óriási terhet venne a nyakába a kormány, még akkor is, ha csak üzemeltetési jogot szerezne a távhő cégekben. Az ilyen vállalatoknak ugyanis évről évre hatalmas összegű kintlévőségei keletkeznek. Szakmai becslések szerint a közmű számlák 15–25 százalékát nem fizeti be a lakosság, s ez éves szinten több tízmilliárd forint hiányt jelent. Ehhez pedig hozzáadódik az évente jelentkező mintegy hatvanmilliárd veszteség, amely a rezsicsökkentés miatt keletkezik a távhő ágazatban.”

Forrás:
Kérdéses a távhőcégek jövője; Illés József; Magyar Nemzet; 2015. szeptember 4.

Szakirodalom

A BIG DATA ökoszisztémája

„…„Szakmai és laikus szemmel egyaránt élvezet volt olvasni ezt a könyvet. Rendkívül fontos dolgokat tárgyal, amelyek nagy hatással lesznek a jövőnkre.”
Bozsóki István osztályvezető, ITU (az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete)

„Nagyon érdekes és inspiráló a Big Data jelenséghez kapcsolódó témák számomra szokatlan nézőpontból való megközelítése. Nemcsak laikusoknak, hanem tapasztalt tudósoknak is ajánlom ezt a könyvet. A tét nagy!”
Fekete György computer scientist, NASA, Éghajlati Szimulációs Központ, Maryland

„A mű enciklopédikus módon és igényességgel tekinti át az ICT szolgáltatási piac kibontakozó, és a jövőben egyre inkább meghatározó szegmensét. Nagyon pontos meghatározást ad és világos képet alkot a Big Data jelenségről.”
Pető Gábor adatközpont-vezető, MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont, Adatközpont

„Kiváló útitárs ez a könyv: nagyszerű tudománynépszerűsítő elődöket követve érdekesen, közérthetően, sok példát használva beszél az adatok modern világáról, a kibontakozó»adat-aranylázról«.”
Szalay Imre elnök, Project Management Institute, Hungarian Chapter
…
Megjelenés: 2015, Oldalszám: 216 oldal, Formátum: B/5, ISBN: 978-963-2798-30-1, Témakör: Informatika, Sorozat: edition 2.0, Eredeti ár: 3500 Ft, Webshop ár: 2625 Ft”

Forrás:
A BIG DATA ökoszisztémája; Bőgel György; TYPOTeX
Részlet a könyvből (pdf)

Magasfeszültség : Városi szolgáltatások

„Áramkimaradás, csőtörés, szeméthegyek – a közművek veszélyesek. A városvezetőknek és a szolgáltató vállalatok menedzsereinek azonban további rémálmai lehetnek, mivel e téren nem lebecsülendők az üzleti és a kormányzati kockázatok. A közműszolgáltató szektorral kapcsolatban zajló gazdasági és politikai konfliktusokra manapság különösen élénken reagál a társadalom.

A Magasfeszültség a kormányzati és vállalatszervezési ellentmondások alapjait kutatja az eltérő közigazgatási szintek, valamint a szolgáltató közműtársaságok szemszögéből. Minthogy egyik érdekkör sem önmagában létezik, lényeges a céghálózatok terjeszkedésének hatása, illetve az európai integrációban változásban lévő ágazatpolitikák folyamatai. A konfliktusok halmozódása ezen a pályán sokszor legalább annyira rázós helyzeteket teremt, mint egy-egy súlyosabb üzemzavar. De miként műszakilag a technikai hibákra, a közösségi kockázatokra is többféle válasz adható…

Méret: B5, Terjedelem: 280, Kötés: kartonált, ISBN: 978-615-5376-60-3, Ár: 3980 Ft”

Forrás:
Magasfeszültség : Városi szolgáltatások; Horváth M. Tamás; Dialóg Campus; 2015. május 20.

A prefektúra felé? – a területi államigazgatás újabb reformjának margójára

„2010-ben vette kezdetét Államreform néven az a folyamat, amely a magyar területi államigazgatás átalakítását tűzte ki célul. Ez a terület a magyar közjog sokáig elhanyagolt, átfogó koncepciót nélkülöző területe volt. A reform egy, a korábbi szabályozást részben hátrahagyó, szemléletváltó új modellt alakított ki. Az új szerv, a megyei és fővárosi kormányhivatal a megújuló struktúra sarokköve, mely az elmúlt időszakban újabb átalakításon ment keresztül.
…
A változások – ahogy az egész reformfolyamat – célja egy hatékonyabban működő, gyorsabb reakcióidővel dolgozó kormányhivatali rendszer létrehozása, a neoweberi elemeket hordozó Magyary Program „Jó Állam” koncepciójának részeként hatékony közigazgatás kialakítása. Egyértelműen tetten érhető az erős kormányzati befolyás kiépítése és (a rendszerváltás utáni időszak majd egészére jellemző) ágazati dezintegráció visszaszorítása. Való igaz, hogy az intézkedések egészen feszes tempóban egyre mélyebb (európai szinten is egyedülállóan mély) integrációt alakítanak ki, de kérdéses, hogy az egyre inkább „területi megaszervvé” (17) váló, teljesen hivatali felépítésűvé váló kormányhivatalok mennyire tudják biztosítani a célként megjelölt hatékonyságot.

Hogyan viszonyul a nemzetközi trendekhez a reformfolyamat? Ha modellalkotási szempontként az általános hatáskörű területi államigazgatási szervet vesszük alapul, három fő irányvonalat határozhatunk meg: az ágazati dekoncentrációs modellt, ahol nincsen ilyen szerv, illetve a vegyes és a prefektusi modellt, amelyek közül utóbbi erősen centralizált, az előbbi pedig a kettő között helyezkedik el. A hazánkban kialakult rendszer a harmadik modell általános jegyeit hordozza. A kormányhivatal vezetője politikai tisztségviselő, ebből kifolyólag a kormányzat szakmai akarata mellett a politikait is közvetíti. A dekoncentrált ágazati szervek feletti széles irányítási jogosultság a kormánymegbízott kezében – sőt az integráción keresztül a szervi vezetési jogkör – szintén a rendszer sajátja. Ugyanígy megvalósítja a magyar szabályozás a prefektusi modellre jellemző azon motívumot is, hogy az önkormányzati szervezetrendszer törvényességi felügyelete az általános hatáskörű szervhez van utalva (18). Bizonyos szempontból (a korábbi folyamatokkal szembeni ellenhatásként) túl is lépett a megszokott centralizáción: ilyen léptékű, abszolút szervezeti integrációra nincs sok példa a nemzetközi színtéren sem, ahogy a kormányciklustól el nem térő megbízatási idejű politikai vezető is atipikus a kormányzat területi képviseleti szervének élén (19).

Összességében egy sajátos, a magyar jogfejlődés eredményeire is támaszkodó, de alapvetően új, a centralizációt előtérbe helyező modellt alkot a hatályos szabályozás. Az idei év átalakításai még igen frissek, és érdemi hatásvizsgálat hiányában nem alkothatunk róla megalapozottan ítéletet, de előremutató, hogy valóban szisztematikus fejlesztésen megy át a területi államigazgatás rendszere. Az bizonyos, hogy valóban sikerült megvalósítani az erős kormányzati befolyást, a „Jó Állam” igényeinek megfelelően – a kérdés csak az, eléri-e mindez a célját, a megújult és hatékony kormányhivatali rendszer kialakítását…[Az eredeti cikket kísérő jegyzetapparátust elhagytuk. Szerk.]”

Forrás:
A prefektúra felé? – a területi államigazgatás újabb reformjának margójára; Cseh Kristóf; Ars Boni; 2015. szeptember 2.

A fejlesztő állam megszületése, virágzása és hanyatlása Japánban. A racionális szamurájoktól az abenomicsig

„A második világháború utáni japán gazdasági csoda egyik kulcselemeként a fejlesztő állam modellje szolgált. A hosszú fejlődési folyamatban kiformálódott modell később mély hatással volt számos ázsiai országra. A 19. század utolsó harmadában, a Meidzsi-korszakban kulcsszerepet játszottak az „alapító hivatalnokok”. Az első világháború utáni új generáció – a „hivatalnokok reformnemzedéke” – Mandzsúria fejlesztési modelljét valósította meg. A kialakított intézményi struktúra, az „1940-es rendszer” a háborúban is rendkívül hatékonyan működött. Japán háború utáni reménytelen helyzetében azonban megmaradt egy „titkos fegyver”: az előző évtizedekben kialakított fejlesztő állam intézményi modellje és az azt működtető hivatalnoki kar. A célok ugyan változtak, de az eszközök készen álltak. A fejlesztő állam modellje igen fontos szerepet játszott a „japán csodában”, majd Ázsia elmúlt évtizedekbeli látványos előretörésében. A kilencvenes években azonban ez a pálya saját korlátaiba ütközött, a kiutat máig nem tudták megtalálni. A sikerben és a kudarcban egyaránt fontos szerepe van a sajátos japán állami szerepvállalásnak.”

Forrás:
A fejlesztő állam megszületése, virágzása és hanyatlása Japánban. A racionális szamurájoktól az abenomicsig; Muraközy László; Közgazdasági Szemle; 62. évf. 2. sz.; 2015. február; 172-199. oldalak (pdf)

A gépek korszaka – újratöltve [Recenzió]

„Erik Brynjolfsson–Andrew McAfee: The Second Machine Age : Work, Progress, and Prosperity in a Time of Brilliant Technologies
W.W. Norton and Company, New York, 2014, 320 o.

Könyvükben Brynjolffson és McAfee egy gondolatkísérletet mutatnak be a technológiai fejlődés és a munkaerőpiac kapcsolatáról. Képzeljük el: egy napon eljutunk oda, hogy egy vállalat már olyan robotokat képes gyártani, amelyek minden emberi tevékenységet el tudnak végezni, beleértve az újabb hasonló robotok gyártását is. Ezáltal a robotok szinte végtelen kínálata jelentkezne, és a robotok iránti kereslet is tartósan nagy maradna, hiszen a gazdasági logikát alapul véve a vállalatok érdekeltek lennének az ilyen „dolgozók” alkalmazásában. A robotok nem fáradnak ki, nem kérnek béremelést, nem tartanak cigarettaszünetet, és nem betegszik meg a gyerekük. Más szavakkal, sokkal olcsóbb a fenntartásuk és üzemeltetésük, mint a „megbízhatatlan” emberi munkaerőnek.
…
A szerzők tehát a technológiai fejlődésnek ezt a közel sem egyértelműen csak pozitív hatású területét igyekeznek körüljárni kifejezetten gazdasági szempontból. Ennek érdekében érvelésük egyszerre több gondolati íven fut. Egyrészt megpróbálják azonosítani azokat a jelenségeket, amelyek a közelmúltban összefüggésbe hozhatók az automatizáció és robotika fejlődésével. Másrészt igyekeznek felvázolni, hogy e területek fejlődése középtávon milyen pályán folytatódik. Harmadrészt pedig összefüggéseket keresnek az eltérő jelenségek között, és a változásokat egységes
narratívába rendezik. ”

Forrás:
A gépek korszaka – újratöltve; Király Gábor, Köves Alexandra; Közgazdasági Szemle; 62. évf. 3. sz.; 2015. március; 341-348. oldalak (pdf)

Az államok nevéről

„A magyar állam alkotmányos neve 2012. január 1-től Magyarország. Ez az elnevezés a 2011. április 25-i alkotmány rendelkezése alapján az 1989 és 2011 között használt Magyar
Köztársaság nevet váltotta fel. A névváltozás apropóján e tanulmányban az államok nevével kapcsolatos elméleti összefüggéseket elemzem, alkalmasint kitérve a magyar állam átnevezésének egyes kérdéseire is. Először államok elnevezésének jelentőségére mutatok rá, majd az államnevek rendszerét, nyelvi jellegét és funkcióit tárgyalom. Elemzem az államok el-, át- és megnevezésének kérdéseit, végül az államnevek fajtáit tekintem át, bemutatva az azok kapcsán felvetődő főbb elméleti kérdéseket.”

Forrás:
Az államok nevéről; Takács Péter; Állam és Jogtudomány; LVI. évfolyam, 2015/1. szám; 44-74. oldal (pdf)

Törvények, rendeletek

Előterjesztés a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről

„A tervezet véleményezési határideje: 2015. szeptember 7.

A véleményeket a jefhat.egyeztetes@im.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Előterjesztés a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről; Igazságügyi Minisztérium; 2015. szeptember 4. (zip-fájl)

36. szám, 2015. szeptember 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek