Skip to main content

11. szám, 2017. március 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Ónodi-Szűcs Zoltán: az elégedetlenség abból származik az egészségügyben, hogy nem ott, nem azt a gyógyítást végzik, és nem azzal, amivel kellene

„Jobb, átláthatóbb, biztonságosabb
Az elégedetlenség abból származik az egészségügyben, hogy nem ott, nem azt a gyógyítást végzik, és nem azzal, amivel kellene – állítja Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, aki az idei év egyik legnagyobb feladatának a betegelőjegyzés beindulását tartja kórházakban és a szakrendelőkben.

Csaknem pontosan egy évvel ezelőtt beszélgettünk. Akkor azzal a mondattal kezdtem az interjút: nagy bátorság lehetett elvállalni az egészségügyi ágazat irányítását. Az Ön válasza pedig az volt: sok éves tapasztalata, hogy ha sikerült feltárni a tényeket és arra építeni az érvrendszert, sikerül megoldani a problémákat is. Most is bevált a recept?
Sosem építünk légvárakat. Mindig tényadatra alapozzuk érvrendszereinket és megpróbáljuk meggyőzni a vitapartnereket. A bértárgyalásoknál például a Visegrádi négyek országainak bérhelyzetéből indultunk ki, mutattuk be a jövedelmi viszonyaikat, nem pedig Nagy-Britanniából. Sokat segít, ha meg tudjuk mutatni, hogyan működik az egészségügy. Ha valaki nem tudja, hogyan működik egy autó, nehezen tudja megjavítani. Az egészségügy összetett rendszer, vannak sajátos szabályai, igényei, ha ezeket nem vesszük figyelembe, bármit csinálunk vele, csak rontunk rajta.

Jó partnernek bizonyul a Nemzetgazdasági Minisztérium? Hiszen náluk van a kassza kulcsa.
Az NGM nagyon jól viszonyul az ágazathoz, de ezt mondhatom a Miniszterelnökségről is, hiszen a kiemelt kormányüléseken többször is támogatták előterjesztésünket. Úgy tapasztalom, ha nyílt lapokkal játszunk, és tényekre alapozzuk az érveléseinket, szövetségeseket szerezhetünk a többi tárcánál is.

Ezek szerint nem bánta meg, hogy elvállalta az ágazat irányítását?
Abszolút nem. Ez egy valódi és jó kihívás, ahol persze az ember kap hideget-meleget. Soha senki nem vitatta, azokat a célokat, amelyeket el szeretnénk érni, legfeljebb az a kérdés: lehet-e olyan sebességgel változtatni, amellyel én szeretnék.

És lehet?
Bizonyos dolgokban igen, más ügyekben lassítani szükséges.

Tekintsünk vissza a másfél évvel ezelőtti beiktatására, amikor ötpontos programot hirdetett meg, köztük az egészségügyi és szociális ágazat kettéválasztását, az alapellátás megerősítését, a gyógyítási minimumfeltétek rendbetételét, a fővárosi egészségügyi ellátás körülményeinek javítását, a kancellária rendszer felállítását. Miben és mennyire sikerült előrehaladnia és mit szeretne megoldani a következő egy évben?
Kezdjük a kancellária rendszerrel, ami egy munkacím volt, de valójában egyfajta területi ellátásszervezésre épülő új betegellátási rendszer. Ez az elképzelésem 2018 áprilisáig lekerült a napirendről, addig a végrehajtása nem kezdődhet el.

Jövő áprilisban már országgyűlési választás lesz és az is elképzelhető, hogy egy új kormány új emberei veszik át az egészségügy irányítását.
Egy másik kormány másik ágazatirányítójának is látnia kellene, hogy ha nincs ellátásszervezés, nem lesz érdemi változás az ágazatban. Ma ugyanis nem működik érdemi ellátásszervezés, hiszen a döntések jórészt az intézmények érdekében történnek. Ha visszatekintünk, láthatjuk, hogy ezt a GYEMSZI korábbi vezetőjének, majd GYEMSZI főigazgatóként nekem sem sikerült megoldanom. Örököltünk egy olyan helyzetet, egy merev intézményi struktúrát, amelyben rendkívül nehéz rávenni bárkit is arra, hogy főként a megváltozott lakossági igényeket szolgáljuk ki.

Nem gondolja, hogy ez ügyben lassítania kellett volna?
Nincs köztes lépés. Egy neves közgazdász szerint óriási az információs asszimetria a beteg, az orvos és a biztosító között. És amíg ez így van, akinek több információja van, azzal élni is fog.

Nézzük az alapellátást, ez is fontos pontja volt az Ónodi-Szűcs Zoltán programnak.
Fontos lépésnek tartom, hogy a háziorvosi rendelőkben végre működni fog a betegekről vezetendő törzskarton rendszer. Megegyeztünk az adattartalmában is, a jogszabály készül. Természetesen két-három év fog eltelni, mire elegendő mennyiségű adat lesz benne, hiszen nem lehet egyszerre minden pácienst behívni orvosi vizsgálatra. Nagy élmény számomra, hogy a háziorvosok közül sokan pártolják ezt a rendszert, és részt vettek az előkészítő vitában is. Ők nem csak pénzt kértek, hanem valóban akarnak változtatni a rendszeren.

De kaptak pénzt is.
Az elmúlt évek egyik nyertese az alapellátás, még akkor is, ha sokan ezt nem így érzik. Akik a törzskarton rendszer mellé álltak, azt is tudják, hogy önmagában a pénztől nem lesz jobb az egészségügy.

Hány üres háziorvosi körzet van?
A tartósan üres praxisok száma 300 körül mozog. Egy része azonban virtuálisan üres, ugyanis néhány önkormányzat nem érdekelt abban, hogy betöltse azt, jobban jár, ha helyettesítésekkel oldja meg a lakosság ellátását. Tehát kérdésére a pontos válasz az, hogy 150 a ténylegesen betöltetlen körzetek száma, ami persze változó szám. Azt azonban kijelenthetjük, hogy senki sem marad ellátás nélkül.

Nem mindegy, hogy valaki a megszokott orvosához fordul, ha baja van, vagy helyettes doktorok látják el.
Egészen biztosan javít majd a helyzeten, hogy az idén duplájára emeltük a háziorvosok által igényelhető praxistámogatás összegét. Lehet pályázni letelepedési támogatásra, illetve praxisvásárlásra is. Erre megvan a pénz a költségvetésben, a pályázat hamarosan megjelenik.

Hogyan áll a szociális és egészségügyi feladatok kettéválasztása?
Először meg kell teremtenünk a szociális szférán belül azt a minőséget, ami megfelel az egészségügyben nyújtott ellátásnak, azt követően adjuk át a feladatot a tárgyi és személyi feltételekkel együtt. Nem lesz különbség egy krónikus ágyon végzett ápolás és egy szociális szférában nyújtott emelt szintű ápolás között.

Régóta igen súlyos gond, hogy hiányzik az ország összes egészségügyi intézményében egységesen kötelező gyógyítási minimumfeltétel rendszer. Önnek mennyiben sikerült előbbre lépni e tekintetben?
A minimumfeltételekről jogszabály rendelkezik, azonban mi szeretnénk átdolgozni azt. A szakmai kollégium tagozatainak nem mindegyike vett részt az új feltételrendszer kidolgozásában kellő aktivitással. A szakmák kétharmadával készültünk el, és azt remélem, valamennyi orvosi szakterület nagyon hamar elkészül ezzel a valóban fontos feladattal. Ugyanis csak az új minimumfeltételek hatályba lépésével lehet szabályozni, hogy a betegeket, hol, milyen tárgyi és személyi feltételek között lehet ellátni.

Talán nem túlzást azt állítani, hogy az elmúlt fél évben korábban talán soha nem tapasztalt átalakítások történtek az egészségügy igazgatási rendszerében, változott a háttérintézmények felügyelete, emberek százai mozogtak az egyik helyről a másikra, többen hátat fordítottak az ágazatnak, vagy elküldték őket.
Leszögezném, hogy egyetlen fontos terület sem került más minisztériumba az EMMI-től. Minden terület továbbra is az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz, illetve a minisztériumhoz tartozik. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ került egy kvázi független, ombudsmani pozícióba január elsejével. További változás, hogy amíg korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőjét a miniszterelnök nevezte ki, most – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő esetében – az emberi erőforrás miniszter a kinevező. Azt már látni, hogy a változtatásokkal egyszerűbbé váltak a döntési mechanizmusok, kevesebb helyet kell megjárni egy-egy ügynek. Az sokkal inkább kérdés, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közötti feladatmegosztás hogyan nézzen ki. Erről a Miniszterelnökséggel is egyeztetünk. Nyilván minden változástól mindenki fél, én is féltem tőle, de a rendszer működik.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is helyén van? Visszaemlékszem, hogy Ön sokáig küzdött önállóságának fönnmaradásáért.
Ez nem szándék kérdése. Amúgy pedig nem olyan dolog történt, amit még senki nem tett volna a világon. Sok országban törekvés, hogy az állam egy-egy állampolgárának összes bevételét és a rá fordított közkiadását egyben lássa. Egy szuperkincstár víziója az, hogy az emberek TAJ-száma mögött az összes pénzmozgás, a gyógyszerfelhasználás, a táppénz, a nyugdíj egy helyen legyen. Informatikai eszközökkel pedig megoldható, hogy egy adatbázishoz több szervezet is hozzáférjen. Az egyiknek a jogosultság azért fontos, hogy tudja, jár-e a táppénz a betegnek, a másiknak, hogy jogosult-e az egészségügyi ellátásra. Az OEP helyébe lépő Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő csak egy szereplő ebben a szisztémában. Amúgy az OEP-től a pénzbeli ellátások kerültek a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, a gyógyító-megelőző és a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz kassza ott maradt. Az OTH hatósági jogköreinél pedig új szabályok lesznek.

Többen vélik úgy, hogy az OTH- nak önállónak kellett volna maradnia.
Pedig sosem volt önálló, eddig is a minisztérium háttérintézményeként működött. Korábban sem a parlamentnek, hanem az egészségügyért felelős miniszternek volt felelős a szervezet, a változás most annyi, hogy nem a minisztériumon kívül, hanem azon belül működik.

Ha ugyanazokat a feladatokat, ugyanazokkal a hatóságokkal kell ellátni, miért kellett ezt a hatalmas átszervezést meglépni?
A kormány törekvése és döntése, hogy a bürokrácia költségei ne terheljék az adófizetők pénzét – ami teljesen akceptálható. Volt egy 20 százalékos költségcsökkentés, amit sokféle módon oldottak meg. Volt, ahol üres állásokat szüntettek meg, volt, ahol nyugdíjba mentek emberek és nem vettek föl senkit a helyükre.

A megmaradt emberekkel képesek lesznek ellátni a feladatot?
Ezt egy év múlva, a következő beszélgetésünkben kellene megkérdeznie.

Államtitkári programjának fontos eleme volt a budapesti egészségügyi modell, hogy a fővárosban élők ellátása fölzárkózzon a megyékben élők ellátásának színvonalára. Ugyanis az elmúlt európai uniós ciklus a vidéket preferálta.
A főváros egészségügyének fejlesztésére első körben szükséges több mint 50 milliárd forint megvan, azt remélem, hogy az első pozitív változásokat az év végén már fogják érezni a budapestiek. A dél-budai zöldmezős beruházással készülő, mintegy 1000 ágyas centrumot ott kell fölépíteni, ahol a legjobban megközelíthető a betegek számára. A kormány döntése értelmében a dél-budai „szuperkórház” a Dobogó nevű területen valósul meg, autópálya-lehajtókat is terveznek hozzá. A főváros azon részén élők mellett ennek az intézménynek kell ellátnia a Dunántúl északi részének lakosságát a legmagasabb szinten.

További centrumokat is kialakítunk. Észak–Pesten ez a Honvédkórház lesz, melyet egy új szárnnyal bővítenek majd. Dél-Pesten az Egyesített Szent István, Szent László kórház és az Országos Kardiológiai Intézet bázisán egy új épület fölhúzásával jön létre a második centrum, amelybe – a tervek szerint – integrálnák a Péterfy Sándor utcai kórház Baleseti Intézetét és a Merényi Kórház traumatológiáját. Az Egészséges Budapest Programról egyébként márciusban dönt a kormány.

A megújult kórházak és rendelők, az új diagnosztikai géppark nagyon fontos előrelépés. Ám a működtetéshez nincs elegendő pénz. Pedig jól teljesít a gazdaság, lenne miből pótolni az ágazatból hiányzó forrásokat is.
Ezek a kritikák érzetekre alapozódnak. Szerencsés lenne e helyett megnézni a tényleges gyógyítási költségeket. Megjegyezném, hogy amíg 2009-ben 719 milliárd forintot költöttünk gyógyító-megelőző ellátásokra, idén már 1121 milliárdot költünk. Ha nem jönnek ki idén ennyi pénzből az intézmények, hogyan jöttek ki nyolc éve a lényegesen kevesebből?

Talán nem hagyható figyelmen kívül az új technológiákkal együtt járó költségnövekedés, az infláció.
Mutassa meg azt a kosarat, ami azt bizonyítja, hogy az egészségügyben hatvan százalékos infláció volt. Ilyen kosár nincs. Az elégedetlenség inkább abból származik, hogy nem ott, nem azt csináljuk és nem azzal, amivel kellene. De már vannak pozitív példák: ahol megpróbálunk rendet teremteni, ott pénzt is rendelünk hozzá. Ilyen a kórházi várólisták ügye. E területen kevés pénzből, sok ütközés árán, rendet lehetett csinálni. És mára, például a szürkehályog műtétek rövidségében – Olaszország után – a második helyen állunk Európában, majd az angolok követnek bennünket.

Mire számít a 2018-as költségvetésben?
Szeretném, ha tovább emelkednének az ágazat forrásai. A megkezdett egészségügyi béremelés miatt az igény nagyobb lesz az ideinél. Gőzerővel működik az ösztöndíjrendszer, most ott tartunk, hogy tavaly csupán 398 orvos kért hatósági bizonyítványt a külföldi munkavállaláshoz, pedig ez korábban jóval 800 fölött volt. A szakdolgozóknál is láthatóan csökkent végre az elvándorlás, ami óriási eredmény.

Mit tart 2016 legnagyobb sikereinek és mit szeretne elérni ebben az évben az egészségügyi ágazatban dolgozók munkakörülményeinek, jövedelemhelyzetének és a betegek ellátásának javítása érdekében?
Sikernek tartom, hogy le tudtunk zárni minden TIOP-os Európai Uniós fejlesztést. Több mint 500 milliárd forintból újult meg a vidéki egészségügyi infrastruktúra. Az egyik legnagyobb siker azonban a béremelés. A kormányzati béremeléseknek köszönhetően az átlagosnál jóval nagyobb mértékben ugrott az egészségügyben dolgozók bére. Több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesült jelentős béremelésben és a béremelések folytatódnak. Siker a tárgyalás a kamarákkal, a tetemes, csaknem 300 milliárd forintos többletforrás a költségvetésben, a várólisták csökkenése, az e-Health projekt elindulása. Tudtunk forrást szerezni a betegelőjegyzés fejlesztésére is, a betegbiztonságra milliárdokat fektettünk be. Sikernek érzem, hogy ősztől elindul az MSc-szintű egyetemi ápolóképzés. Adunk hozzá ösztöndíjat is, a munkaadó pedig pénzt kap a helyettesítési költségekre. Az orvoshiány kapcsán, el kell érni, hogy egyre több olyan eljárást végezhessenek el a főiskolát, vagy egyetemet végzett ápolók, amelyek korábban orvosi diplomához voltak kötve. Az ápoló azonban sosem veszi át az orvos munkáját, csak a kompetenciák meghatározásával tehermentesíti őt. Sok olyan ország van az Európai Unióban, ahol kevesebb az orvos, mint nálunk, mert jól képzett ápolók tehermentesítik őket. Ezen túl az idei év egyik legnagyobb feladatának azt tartom, hogy a kórházakban és a szakrendelőkben beinduljon a betegelőjegyzés, hiszen a beteg érzete sokat tudna javulni ettől. Az előjegyzési naplókból lehetne monitorozni, hogy hol van hiány, hol van többletkapacitás, ehhez lehetne aktualizálni az ellátást. Például Debrecenben, a Kenézy Kórház call centerében hatan dolgoznak annak érdekében, hogy a betegeknek egy héten csak egyszer vagy kétszer kelljen bemennie az egészségügyi intézménybe, és ez alatt megkapják a szükséges ellátást. Ott a beteg a megadott rendelési időpont kezdetétől számítva átlagosan 18 perc után elhagyja a rendelőt. Ezt kellene elérni mindenhol, ami főként szervezés kérdése.

Tervei megvalósításában mennyire számít az orvosi szakma véleményére, támaszkodik-e a MOTESZ javaslataira, támogatására?
A műhelymunkák sajnos nem olyan virágzóak manapság, mint 20 évvel ezelőtt voltak. Olyan szakmai javaslatokat szeretnék kapni, olyan vitákra lennék nyitott, amelyek jobbá, átláthatóbbá, biztonságosabbá teszik az ellátórendszer működését. Jól látszik, hogy csak pénz bevonásával nem lehet eredményeket elérni. Éppen ezért égetően szüksége van az egészségügyi területen is a kormányzatnak az olyan szakmai támogatásra, amilyet többek között a MOTESZ is nyújt.”

Forrás:
Jobb, átláthatóbb, biztonságosabb; Nógrádi Tóth Erzsébet; Medicina Fórum/Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége; 2017. március

Hivatalos küldeménykövető rendszert fejleszt a Magyar Posta

„A Magyar Posta könyvelt küldeménykövető rendszert fejleszt.
A fejlesztés az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásában 2,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból és a posta 1,9 milliárd forint saját forrásából 2018 közepére valósul meg.

A sajtótájékoztatóval egybekötött projekt indító csütörtöki rendezvényen Bártfai-Mager Andrea, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos elmondta: a posta kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek változó igényeire, a projekt megvalósításával követhetővé, átláthatóvá válik a könyvelt küldemények folyamata, a cég nagy lépést tesz a digitalizációban, többi között kivezeti a papíralapú tértivevényt.

Bártfai-Mager Andrea szólt arról, hogy a postai piac liberalizációjával a Magyar Postának egyre erősödő valódi piaci versenyben kell helytállnia, az átalakuló piaci környezetben meghatározó a digitalizáció, az online kommunikáció, az e-kereskedelem terjedése.

A kormánybiztos hangsúlyozta: a Magyar Posta stratégiai célja, hogy a piacvezető pozícióját megtartsa, erősítse, amit nehezít a logisztikai területen országosan meglévő humánerőforrás hiány. Szerinte ennek kezelésében a béremelés segíthet, és emlékeztetett arra, az állami vállalatoknál 2019-ig több lépcsőben megvalósuló, átlagos 30 százalékos béremelés célja, hogy az állami vállalatok dolgozói stabil életpályát lássanak maguk előtt. Hozzátette: a Magyar Postának is lehetősége lesz jó szakemberek felvételére, megtartására.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a Magyar Posta fejlesztéseivel bizonyíthatja, hogy egy állami vállalat nem feltétlenül piacképtelen, veszteséget termelő cég a valódi versenypiacon.

Elmondta, a kormány kiemelten foglalkozik azzal, hogyan lehet a XXI. században az állami szereplő is versenyképes a piacon, a 2014 óta képviselt állami bürokráciacsökkentés pedig a növekedés, a fejlődés akadályát kívánja megszüntetni.

Az államtitkár kifejtette: a Magyar Posta a legtöbb telephellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon, olyan direkt kapcsolatot teremt az állampolgárok és az állami szereplők között, amely elvezethet oda, hogy a magyar állam valóban versenyképes legyen, mert – szerinte – jelenleg még nem az, de Magyarország erősödik abban is, hogy visszaszerezze versenyképességi pozícióját.

Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a társaság célja a szolgáltatás modernizálása, amihez a digitális eszközök segítséget nyújtanak. Ismertette, hogy a projekt végrehajtása során a könyvelt küldemények mindenki számára követhetőek lesznek a feladástól az átvételig. Mintegy 8 ezer munkatárs kap mobileszközt, a postahelyeken digitális aláíró padokat helyeznek ki, a forgalmasabb területeken kézbesítők mobilnyomtatókat visznek magukkal.

A Magyar Posta tájékoztatása szerint az új rendszer segítségével átláthatóbbá válik a teljes folyamat és kiküszöbölhető lesz az információhiányból származó bizonytalanság, emellett a rendszer biztosítani fogja az e-személyi igazolvány funkcióinak kihasználását.”

Forrás:
Hivatalos küldeményköveto rendszert fejleszt a Magyar Posta; Magyar Posta Zrt.; 2017. március 9.
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Március 8-ától pályázhatnak digitális fejlesztésekre a hazai kis- és középvállalkozások

„„A jövő a gazdaságban is a digitalizációról szól, ezért a kormány összesen 62,8 milliárd forint keretösszegű támogatással segíti a hazai kis- és középvállalkozások digitális fejlesztéseit, hiszen egy sikeres cég működéséhez elengedhetetlen a megfelelő minőségű informatikai háttér” – mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A hazai kis- és középvállalkozások digitalizációját elősegítő három pályázatra 2017. március 8-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket.
Az NFM a vállalkozások minél nagyobb számban való részvétele érdekében ezúton felhívja az érintettek figyelmét, hogy holnaptól három pályázatra lehet beadni a kérelmeket.

A 48,2 milliárd forint forrású GINOP 3.2.2 konstrukció keretében Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztésekre, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatására adhatók be támogatási kérelmek. A vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes kölcsönre az agrárágazat kivételével bármely szektorban tevékenykedő vállalkozás pályázhat, amely a közép-magyarországi régión kívül működik. A pályázat egyszerűsített elbírálású, a követelményeknek megfelelő pályázatok beérkezési sorrendben kapnak támogatást a keret kimerüléséig.

A GINOP 3.2.4-8.2.4 („Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása”) pályázat vállalati felhőszolgáltatások elindítását támogatja, összesen 4,5 milliárdos keretösszeggel.

A GINOP 3.1.2-8.2.4 kódszámú pályázat 10,1 milliárd forintból az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások nemzetközi piacra juttatásához nyújt segítséget.

A pályázatokról bővebb információkat a palyazat.gov.hu hivatalos weboldalon találnak:

”

Forrás:
Március 8-ától pályázhatnak digitális fejlesztésekre a hazai kis- és középvállalkozások; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. március 7.

Közigazgatás, politika

Új okmány lesz a kormány új születésnapi ajándéka

„A belügyminiszter egy parlamenti kérdésre adott válaszából derült ki, miért változtatták meg a jogosítványok meghosszabbításának az időpontját. Minden okmányunk a születésnapunkon jár majd le a jövőben.

Mint megírtuk, egy új jogszabálynak köszönhetően a meghosszabbított jogosítvány a jövőben nem az eddig megszokott öt vagy tízéves orvosi alkalmassági engedély időpontjáig, hanem a jogosítvány tulajdonosának az azt megelőző legutolsó születésnapjáig lesz érvényes. Szélsőséges esetben ez akár 11 hónappal is megrövidítheti az öt, vagy tízéves időszakot. Ennek ellenére a jogosítvány meghosszabbításának költsége nem változik.

Pintér Sándor belügyminiszter a szocialista Hiller István írásbeli kérdésére, amely azt firtatta, mi indokolta a változást, azt írta válaszában, hogy „a 2017. január. 1-jén hatályba lépett jogszabályi rendelkezések egységesen a polgár születési idejének hónapjával és napjával megegyezően állapítják még a személyazonosító okmány és az úti okmány érvényességi idejét. Ezzel összhangban került sor a vezetői engedélyek érvényességi idejének – orvosi érvényességi időn belül – a jogosult születésnapjával megegyező megállapítására.”
A módosítások eredményeképpen valamennyi, személyazonosításra is alkalmas okmányérvényességi ideje – a könnyebb ügyintézés érdekében – az ügyfelek születésnapján jár le, ezzel elősegítve az okmányok érvényességi idejének nyomon követhetőségét.”

Forrás:
Új okmány lesz a kormány új születésnapi ajándéka; InfoRádió; 2017. március 9.

Erdély: magyar doktori iskola közigazgatás-tudományból

„Közigazgatás-tudományi doktori iskolába hirdet meg öt helyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara a magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel megkötött partnerségnek köszönhetően – számolt be a sajtónak Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja. Közigazgatás-tudomány szakterületen eddig csak Bukarestben és csak román nyelven lehetett doktorálni, így ez az új doktori iskola a közigazgatásban dolgozó erdélyi magyarok számára biztosít négy féléves doktori képzési lehetőséget. Tonk Márton dékán és Szenkovics Dezső dékánhelyettes beszámolt arról is, hogy a kar ebben a tanévben közel félmillió eurós befektetést eszközöl a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank Padok Alapítványától származó összegből…
Közigazgatás-tudományból doktori iskolába hirdet meg felvételit a Sapientia EMTE kolozsvári kara, amire március 27-én, hétfő délután 4 óráig lehet jelentkezni. Az iratcsomók átvizsgálása, illetve a hiánypótlás április 28-ig tart, majd május 20. és 25. között zajlik Kolozsváron a jelentkezők meghallgatása. Amennyiben az előzetesen meghirdetett öt hely nem telik be, új felvételit szerveznek. A jelentkezőknek jelképes beiratkozási díjat (9000 forintot), a sikeres vizsgázóknak pedig jelképes tandíjat (félévenként 30 ezer forintot) kell kifizetniük. A doktori iskola a magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Sapientia EMTE kolozsvári kara között tavaly ősszel megkötött partnerségnek köszönhetően indulhat be. A képzés helyszíne Kolozsvár, és mivel a jelentkezők várhatóan a közigazgatásban már dolgozó és megfelelő alap- és mesterképzéssel rendelkező szakemberek, az előadásokat tömbösítve, hétvégén tartják.
…
Értesüléseink szerint közigazgatás-tudományi doktori iskola eddig csak Bukarestben és csak román nyelven működött; a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen „csak” politikatudományból és kommunikációból lehet doktorálni a Politika-, Közigazgatás és Kommunikációs Kar által szervezett doktori iskola keretében…”

Forrás:
Magyar doktori iskola közigazgatás-tudományból; Nagy-Hintós Diana; Szabadság; 2017. március 11.

A járási hivatalok rendszere a Dunakeszi Járásban

„Ügyfelet nem küldünk el, függetlenül attól, hogy jó helyen jár-e vagy sem. Utazni az ügyiratnak kell, nem az ügyfélnek ─ fogalmazta meg a vezérelvet Bíró Attila. A Dunakeszi Járási Hivatal vezetője elmondta, 2018 első negyedévében maga a járási hivatal is új épületbe kerül, és a vadonatúj kormányablakot a vasútállomás több mint tíz éve üresen álló épületében alakítják ki.

„A Dunakeszi járás kicsi és nagy egyszerre” – fogalmazott Bíró Attila. A Dunakeszi Járási Hivatal vezetője elmondta: területileg viszonylag kicsi, hiszen csak négy település tartozik hozzá ─ Dunakeszi, Fót, Göd és Csomád ─, azonban 84 ezer fős lakosságával Pest megye egyik legnagyobb járása. A főváros peremkerületeiben élők előszeretettel keresik fel olyan ügyekben, amelyek országos hatáskörrel intézhetőek el. Az okmányiroda forgalmának 20–25 százalékát a budapesti lakosoknak köszönheti – mivel Dunakeszin jelenleg még nincsen kormányablak. A helyszín, ahol a hivatal működik, ugyanis nem alkalmas arra, hogy új integrált ügyfélközponttá alakítsák.

2018 első negyedévében maga a járási hivatal is új épületbe kerül, és a vadonatúj kormányablakot a vasútállomás több mint tíz éve üresen álló épületében alakítják ki.
A kívülről patinás épület megőrzi eredeti szépségét, belül pedig egy 21. századi elvárásoknak megfelelő kormányablakot alakítanak ki, a törzshivatalnak pedig a vasútállomás mellett egy irodaépületet építenek. A kormányablak engedélyezési tervei rendelkezésre állnak, most indult el a közbeszerzési eljárás, és ezzel párhuzamosan indul az irodaépületre is engedélyezési eljárás ─ beszélt az új épületkomplexum terveiről Bíró Attila.

A januári változásokat követően kialakult a járási hivataloknak egy hármas rendszere – ismertette a szakember. Létrejött egy megyeszékhely szerinti járási hivatal ─ Pest megyében az Érdi Járási Hivatal lett kijelölve ─, és létrejöttek az úgynevezett atipikus járási hivatalok. Ez azt jelenti, hogy bizonyos hatásköröket nemcsak a saját, hanem 2-3 másik járásra vonatkozóan is ellátnak. És természetesen maradtak a klasszikus járási hivatalok. Ebbe a csoportba tartozik a Dunakeszi Járási Hivatal is. Négy osztállyal működik: a hatóságival, gyámügyivel, a földhivatalival és okmányirodaival. A hatósági osztály új feladatkörei az áldozatsegítés és az igazságügyi segítségnyújtás, illetve a fogyasztóvédelem. Létszámfejlesztéssel ezek a pluszfeladatok nem jártak ‒ szögezte le a Rádió Orient vendége.

A továbbiakban megtudtuk a hivatalvezetőtől, hogy a települési ügysegédi rendszerre nagy szükség van, mert Fóton, ami egy 21 ezres város, jelen pillanatban nincsen semmilyen kirendeltsége a járási hivatalnak, és az ügysegéd heti két alkalommal utazik oda, foglakozik az ügyfelekkel, tájékoztat, átveszi a kérelmeket, visszaviszi az elintézett ügyek iratait. Csomád egy kis település 1800 lakossal, ott is heti két alkalommal dolgozik az ügysegéd. Nagyon sok idős ember él ott, akik igénylik, hogy ne kelljen Dunakeszire bejárniuk ügyet intézni.

Munkánkban az a vezérelv, hogy ügyfelet nem küldünk el, függetlenül attól, hogy jó helyen jár-e vagy sem. Ha olyan esettel fordulnak a hivatalhoz, amely nem tartozik a hatáskörébe, akkor elvesszük a kérelmet, megadjuk a kellő tájékoztatást, segítünk kitölteni a kérelmeket, és továbbítjuk az illetékes helyre. Utazni az ügyiratnak kell, s nem az ügyfélnek.
Még ügyfélbarátabb lett az okmányirodánkban az időpontfoglalás, ami a központi számon, az iroda saját számán és e-mail címen is történhet – közölte a Bíró Attila.„Azt ajánljuk, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, mert az a biztos, ha konkrét időpontra érkezik valaki, akkor 5 percen belül elkezdik az ő ügyét intézni.” Időpont nélkül viszont hosszabb várakozási időre is számítani kell. A dunakeszi hivatal nemcsak ügyfélbarát, hanem gyermekbarát is. Minden szervezeti egységnél van játszósarok, a hatósági és gyámügyi osztály a 2. emeleten működik, de ha gyermekkel érkeznek, akkor az ügyintéző megy a földszintre az erre kialakított ügyfélfogadó helyre. Az okmányirodában soronkívüliséget élveznek a gyermekkel érkező ügyfelek ─ zárta gondolatait a járásihivatal-vezető.”

Forrás:
Hamarosan Dunakeszin is nyílik a kormányablak; OrientPress; 2017. március 9.

Veszprém megye: a járásokat érintő változások

„Noha a bérrendezés jelentősen javította a kormányhivatali munka népszerűségét, továbbra is vannak olyan munkakörök, amelyek hiányszakmának számítanak ‒ mutatott rá Takács Szabolcs, aki a a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság elnökeként március elsején vehette át az Év civil együttműködője díjat. Veszprém megye kormánymegbízottja a Rádió Orienten a járásokat érintő változásokról is tájékoztatott.

Takács Szabolcs a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság elnökeként vehette át Az év civil együttműködője djat március elsején. A rangos elismerést 2012-ben alapította a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnoka. A szervezet minden évben egy-egy olyan katonai és civil szervezet munkáját köszöni meg és ismeri el, amely nagyban segítette a Parancsnokság tevékenységét. A kormánymegbízott elmondta: a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság elismerése különösen nagy eredmény, hiszen megyei védelmi bizottság először vehetett át civil együttműködői díjat. Mint fogalmazott,

„igyekeztek minden segítséget és támogatást megadni a Parancsnokságnak, s ez a jövőben sem lesz másként.”
Hozzátette: a veszprémi szervezet jelentős részt vállalt a toborzásban, a katonai állomány és az önkéntes tartalékosi állomány létszámának növelésében, emellett Veszprém megyében több alkalommal hajtott végre gyakorlatot a központi parancsnoksággal közösen.

A veszprémi kormánymegbízott kitért arra, hogy a kormányhivatalok megalakulása óta már több integrációt hajtottak végre, 2017. január 1-jével mintegy újabb 900 hatáskör került megyei szintről járási hatáskörbe. Minden átalakításnak az volt a célja, hogy az állampolgárokhoz közelebb kerüljön a feladatellátás. A fogyasztóvédelmi ügyek alapvetően minden járásban elintézhetők. Vannak azonban olyan ügyek, amelyek az úgynevezett kiemelt járásokhoz tartoznak, így például a nyugdíjügyekkel Veszprém megyében, Pápán és Tapolcán foglalkoznak . A jóval nagyobb hatáskörrel rendelkező megyeszékhely szerinti járási hivatalokban intézhetőek el a vadászati, halászati, erdészeti hatósági ügyek, valamint a környezet- és természetvédelmi feladatok. A szerkezeti struktúra is átalakult – hívta fel a figyelmet a szakember: a kormányhivatal összlétszámának 70 százaléka a járási, 30 százaléka megyei szinten dolgozik. A 11 helyett 7 főosztály látja el a feladatokat, öt szakmai és kettő funkcionális.

„Ettől az évtől még koncentráltabb irányítás, vezetés és szervezés valósul meg, ezáltal gyorsabb és hatékonyabb a feladatok megoldása”
─ tájékoztatta a Rádió Orient hallgatóit a szervezeti változásokkal kapcsolatban Takács Szabolcs.

Megtudhattuk, hogy a struktúraváltozás létszámbeli változásokat is hozott magával, a veszprémi kormányhivatalnál 1381 főről 1515-re emelkedett a dolgozók száma januárban. A kormánymegbízott kitért arra is, hogy a járási hivatalok alkalmazottai megfelelően fel tudtak készülni az új feladatokra, hiszen „jórészt gyakorlott kollégákról van szó”. A kibővült feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzésében különböző belső képzések, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett külső képzések vannak a segítségükre, illetve a Közigazgatás-fejlesztési operatív program nevű projekten belül olyan képzéseken vesznek részt a dolgozók, amelyek a kibővített hatáskörhöz igazodnak. Sok esetben e-learninges képzés folyik a munka zavartalansága érdekében.

Takács Szabolcs kiemelte, hogy a megnövekedett feladatokhoz bérrendezés is járult. Versenyképes jövedelmet kapnak a dolgozók, vonzó lett a kormányhivatali munkakör, ezt mutatja az állások iránt érdeklődők nagy száma is. Bevezették a teljesítményértékelést, ami ösztönzően hat minden hivatali dolgozóra, hogy jó munkát végezzen, aktív legyen és gyors, hatékony, pontos feladatellátást hajtson végre. A kismértékű fluktuáció miatt azonban mindig szükség van utánpótlásra is. Sok fiatal pályakezdő is jelentkezik, akik közül igyekeznek kiválasztani azokat, akikről látszik, hogy hosszú távon képzelik el a jövőjüket a közigazgatásban. Bevezettek egy területi ösztöndíjprogramot is, amelyen belül mentorok segítik a pályakezdőket, illetve ők tesznek javaslatot arra, hogy kiket foglalkoztassanak tovább. Hiányszakmák azonban a kormányhivatalokban is vannak – mutatott rá a szakember:

„Járványügyi felügyelői, tiszti főorvosi, hatósági állatorvosi munkakörbe folyamatosan hirdetnek állásokat.”
Jogászokra is szükség van, nemcsak Veszprém megyében, hanem országszerte is, a jogászvégzettség ugyanis sok feladatkörhöz megfelelő képesítést nyújt, ezért fontos, hogy a kormány támogassa a vidéki jogászképzést, és ez talán segíthet újra megtölteni a vidéki egyetemeket ─ zárta a beszélgetést Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja,”

Forrás:
Hiányszakmák a kormányhivatalokban is vannak; OrientPress; 2017. március 10.

Teljes egészében megújult a kaposvári vasútállomás, kormányablakot is kialakítottak

„Kaposvár, 2017. március 9. – Kaposváron – a műemlékvédelmi szempontok szerinti felújításnak köszönhetően – már eredeti szépségében pompázó pályaudvar fogadja a vasúton utazókat, a kaposváriakat, somogyiakat és a városba érkező sok ezernyi turistát, színházlátogatót. A MÁV az állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat fejlesztési programja keretében, európai uniós forrásból valósította meg a rekonstrukciót mintegy 1,6 milliárd forintból. A Pfaff Ferenc, a MÁV egykori legendás főépítésze által tervezett, 1898-1899-ben emelt épületben új szolgáltatásként Kormányablakot is kialakítottak a Miniszterelnökséggel egyeztetve.

A csütörtöki átadási ünnepségen és a Kormányablak megnyitóján beszédet mondott dr. Zöld-Nagy Viktória, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, dr. Neszményi Zsolt, a Somogy Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Szita Károly Kaposvár polgármestere, Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Peresztegi Imre, a ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója.

A MÁV-nak az Új Széchenyi Terv KÖZOP és IKOP forrásából finanszírozott, 20 állomást érintő, 9,8 milliárd forintos költségvetésű rekonstrukciós programja 2013-ban indult. A projekt egyik fő eleme – a pécsi állomásépület már elkészült felújítása mellett – a kaposvári vasútállomás 2130 négyzetméter alapterületű, műemléki védettségű főépületének felújítása, akadálymentesítése és a Kormányablak kialakítása.

Az épület rehabilitációja, a műszaki szempontból indokolt szerkezeti és épületgépészeti munkák a vasúti szolgáltatások modern technikai és üzletpolitikai követelményei szerint, az európai állomásfejlesztési trendeknek megfelelően zajlottak. Megújult az épületegyüttes homlokzata, korszerűbbé váltak az utasterek, az utas-kiszolgálás és a vasúti infrastruktúra működéséhez szükséges irodák, technikai helyiségek, az utas-információs rendszer. Videokamerás megfigyelés gondoskodik a biztonságról, a szolgáltatások megközelítése akadálymentessé vált. Újjáépült egyebek között az épületfűtés, az elektromos-, víz- és csatornahálózat, a tűzvédelem, sőt LED technikájú díszvilágítás is készült.

A megszépült építmény a MÁV egyik gyöngyszemévé vált a nemrégiben felújított pécsi és balatonszentgyörgyi vasútállomásokkal együtt. Néhány héten belül az utasok újra használatba vehetik az állomásfejlesztési program keretében felújított keszthelyi állomást is, őszre pedig befejeződhet a tapolcai állomás rekonstrukciója, valamint a Kormányablakok kialakítása a Keleti és a Nyugati pályaudvaron.

Háttérinformációk
A Pfaff Ferenc tervei alapján készült állomási épületet 1900-ban adták át és 2011 óta műemlék. Az 1895-1905 között épített nagy felvételi épületek jellemző stílusjegyeivel, a kornak és a vasútüzem akkori technikai színvonalának megfelelő funkciókkal tervezték. Ez olyan jól sikerült, hogy típustervként – kisebb-nagyobb módosításokkal – még két másik állomáson, Szatmárnémetiben (ma Satu Mare /Románia) és Versecen (ma Vrsac /Szerbia) is felhasználták. A három épület hasonlósága a helyreállítás tervezésénél sokat segített, mivel már csak hiányosan állt rendelkezésre az 1940-es évek elején a belső díszítéseitől szinte teljesen megfosztott kaposvári épület eredeti tervanyaga. A verseci épület belső tereiben viszont sok eredeti részlet a mai napig megtalálható.

Fennállása óta most először nyílt alkalom az épület egészére kiterjedő teljes felújításra, műemléki helyreállításra. 1942-ben, 1959-ben és 1997-ben végeztek jelentősebb átalakításokat, kisebb felújítás pedig az 1980-as években történt.

A helyreállítás terveit a MÁV Zrt. Műszaki Tervezési Főosztályának tervezői készítették. Nyílt közbeszerzési eljárás nyerteseként a ZÁÉV Építőipari Zrt. szerződött a munkálatok elvégzésére. A vasútállomás mintegy 1,6 milliárd forintból újult meg európai uniós forrásból.

A helyreállítási munkákról
A MÁV a felvételi épület felújítását, belső átalakítását és műemléki helyreállítását az eredeti építészeti értékek kiemelésével végezte el. A beruházás keretében az utasforgalmi terek majdnem teljesen visszanyerték eredeti formájukat, díszes megjelenésüket. Helyreállították az eredeti belső nyílászárókat, falburkolatokat, illetve három helyiségben a mennyezet díszítőfestését is. Emellett természetesen a mai kor színvonalának megfelelő hangos és vizuális utastájékoztató berendezéseket telepítettek.

A Miniszterelnökséggel egyeztetve az épület egykori restijének helyén új szolgáltatásként Kormányablakot is kialakítottak. Az utasok kényelmét szolgálja továbbá az új pénztár és akadálymentes mosdó is. A vasútüzemet kiszolgáló dolgozók, szakszolgálatonként összevonva, új, korszerűen kialakított helyiségekbe költözhetnek. Az elavult épületgépészeti és elektromos rendszereket is újakra cserélték. Külső és belső vagyonvédelmi, videókamerás rendszer gondoskodik az épület és a benne tartózkodók biztonságáról. Az épületet kívül és belül is akadálymentesítették. A vágányok mentén futó perontető a korabeli tervek alapján épült újjá. A tetőszerkezeteket megerősítették, a tetők új cserépfedést kaptak.

A felújítás részeként a felvételi épület előtti keskeny városi előtér is újjászületett. Új térburkolat, zöldfelületek, utcabútorok, valamint fedett kerékpártárolók készültek. Kaposvár városa a vasbeton közvilágítási oszlopoknak, az épülethez jobban illeszkedő, öntöttvas kandeláberekre cserélésével járult hozzá a megfelelő esztétikum és összkép kialakításához.

A felújított vasútállomás illeszkedik a szintén támogatást kapott kaposvári intermodális csomóponthoz, amely közvetlenül az állomás mellett ad majd helyet a buszpályaudvarnak.”

Forrás:
Teljes egészében megújult a kaposvári vasútállomás; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2017. március 9.

A Digitális Jólét Program válasza a DESI-indexre

„Magyarország egy helyet rontva a 21. helyre került az uniós országok között az Európai Bizottság által a digitális gazdaság és társadalom fejlettségének mérésére bevezetett összetett mutató, az ún. DESI index (Digital Economy and Society Index) alapján. A napokban nyilvánosságra hozott legfrissebb index 2015-ös (esetenként régebbi) adatok alapján készült, így az elmúlt esztendő közpolitikai, szabályozási és fejlesztéspolitikai eredményeit még nem tükrözi.

A DESI index öt fő dimenzió mentén értékeli az egyes tagállamok teljesítményét: összekapcsoltság, humán tőke (digitális készségek), internethasználat, digitális technológiák integráltsága, valamint digitális közszolgáltatások. Magyarország összességében a 21. helyen áll; jól teljesít az összekapcsoltság területén, ami főként a nagy sebességű vezetékes szélessáv (NGA) és a 4G elterjedtségének, valamint a szélessávú internethasználat növekedésének köszönhető. A digitális készségek szintje ugyanakkor továbbra is elmarad az unió átlagos szintjétől, a legfőbb kihívást pedig változatlanul a vállalkozások csekély mértékű IKT használata és a digitális közszolgáltatások fejletlensége jelenti.

A DESI index ugyanakkor jól mutatja, hogy mennyire időszerű volt 2015-ben az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon, majd annak eredményeire építve a Digitális Jólét Program (DJP) meghirdetése. A DJP egyik legfontosabb célja éppen az, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A kormány határozott törekvése, hogy Magyarország a digitális átalakulás versenyében Európa legsikeresebb, legjobb teljesítményre képes országai közé tartozzon. A nemzetgazdasági szintű versenyképesség előfeltétele, hogy a KKV-k és a munkavállalók megfelelő digitális kompetenciákkal rendelkezzenek.

A DJP eddigi és tervezett tevékenységei is kifejezetten azokra a területekre fókuszálnak, amelyeken a DESI index gyenge eredményt mutat, illetve fejlesztési igényt jelez. Noha infrastruktúra terén nem tapasztalható lemaradás, a digitális gazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő minőségű digitális infrastruktúra elérhetősége; a Szupergyors Internet Program keretében 2018 végére minden háztartásnak és vállalkozásnak módjában áll majd legalább 30 Mbps sávszélességgel csatlakozni az internethez. Annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből, a DJP áfacsökkentéssel, Digitális Jólét Alapcsomaggal és települési ingyenes wifi-szolgáltatással igyekszik segíteni. A kormány mindenkinek szeretne esélyt teremteni arra, hogy léphessen egyet előre digitális tudásában, képességeiben, és ennek elérése érdekében ingyenes képzéseken vehessen részt. A kormány célja, hogy a következő években a digitalizációval több új, magas hozzáadott értéket termelő munkahely jöjjön létre, mint amennyi munkahely a digitális átalakulás során megszűnik. Ezt a célt szolgálja a 2016 őszén a Kormány által elfogadott Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, amely a teljes oktatási rendszert hivatott felkészíteni a digitális világra. A stratégia végrehajtása megkezdődött. Még az idei évben elindul a Digitális Munkaerő Program is, melynek célja a digitális munkaerőhiány enyhítése.

A magyar gazdaság versenyképességének előfeltétele az is, hogy a meghatározó szektor, a kis- és középvállalkozások, illetve a munkavállalók megfelelő, az átlagot meghaladó digitális kompetenciával rendelkezzenek. Az Európában modellértékű Modern Vállalkozások Programja (MVP) ebben a folyamatban meghatározó szerepet tölt be. Annak érdekében, hogy a hazai startup vállalkozások és KKV-k minél nagyobb arányban állják meg a helyüket a nemzetközi digitális gazdaságban a kormány elfogadta a Magyarország Digitális Startup Stratégiáját, amely 2020-ig fogalmazza meg vízióját a digitális vállalkozások Magyarországáról és a Stratégia alapján a kormány javaslatára az Országgyűlés máris döntött az angyalbefektetők adókedvezményéről. Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája pedig elsősorban a hazai informatikai KKV-k, illetve az állami érdekkörben létrejött fejlesztések külpiacra vitelét és versenyképességét támogatja. A közigazgatási szolgáltatások digitalizációját szolgáló fejlesztések keretében megvalósul a leggyakoribb 10 közigazgatási ügykör elektronikus intézhetőségének teljes körű kiépítése, a kormányzati telefonos és elektronikus ügyfélszolgálat egységesítése és kiterjesztése. A kormányzat hatékony elektronikus működése érdekében lendületet kapott a nyílt forráskódra épülő informatikai megoldások elterjesztése, és ehhez kapcsolódóan a polgárok számára egy díjmentesen igénybe vehető szoftver alapcsomag kialakítására kerül sor.

Ezeknek a programoknak, illetve a Digitális Jólét Program egészének a hatásai várhatóan a következő évek DESI indexében is tükröződnek majd.”

Forrás:
Egy index és ami mögötte van; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2017. március 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Több mint 2,6 milliárdos levéltári közigazgatási szolgáltatásfejlesztés indul

„Több mint 2,6 milliárd forintos európai uniós forrásból finanszírozott levéltári közigazgatási szolgáltatásfejlesztés indul – jelentették be a szerdai sajtótájékoztatón, Pécsett.
Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a Közigazgatás Fejlesztési Operatív Programból (KÖFOP) 2018 végéig megvalósuló fejlesztésről kiemelte: annak köszönhetően a napi ügyintézéshez szükséges, más nyilvántartásban nem fellelhető levéltári jogbiztosító iratok hozzáférhetővé válnak az állampolgárok számára közvetlen elektronikus módon vagy a kormányablakok szolgáltatásain keresztül.

Ezek között említette a kárpótlások, a nyugdíjjogosultság megállapításához, az ingatlan-nyilvántartással, az építési és gyámügyekkel kapcsolatos, valamint számos más közigazgatási eljárás intézéséhez szükséges dokumentumokat.

Mikó Zsuzsanna elmondta, hogy a 2007 és 2013 között megvalósult e-levéltár program folytatásaként lehetővé válik a többi között az adatállományokat megfelelő módon tároló és hozzáférhetővé tevő több mint 250 munkaállomás, azok szerverparkjainak és tárolási infrastruktúráinak bővítése a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. biztonságos központi rendszerén keresztül.

Példaként hozta fel a hadigondozottak kárpótlását lehetővé tévő, az elmúlt években hozott törvényeket, majd kijelentette: a levéltárak kötelessége, hogy segítsék az ilyen ügyekhez való hozzáférést az állampolgárok számára.

Megjegyezte, hogy a fejlesztések megvalósulásával a levéltárak által őrzött kulturális örökséget „a ma állampolgára számára” is hozzáférhetővé teszik.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az eseményen azt mondta, az identitás és a történetírás szempontjából is „korunk nagy levéltáros szakmai kihívása”, hogy napjaink hivatalos elektronikus levelezései megmaradjanak az utókor számára.

A politikus a program finanszírozására kitérve felidézte: a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban kulturális fejlesztésekre fordítható mintegy 74 milliárd forintos forrás az Európai Bizottság „eredeti szándékaival szemben” a 2014-2020-as időszakban több mint 100 milliárdra nőtt.

A forrásmegoszlásról szólva kiemelte, hogy az összegből közösségfejlesztési és kulturális célokra 66 milliárd forintot sikerült „közel vinni” a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) a települési önkormányzatokhoz.

Hozzátette, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kezelt Emberi Erőforrás Operatív Program révén csaknem 25 milliárd forint jut hasonló célokra, a vidékfejlesztési programban hárommilliárdos, a KÖFOP keretéből pedig több mint 2,63 milliárdos forrás áll rendelkezésre.”

—-

„A Magyar Nemzeti Levéltár új fejlesztésének célja a lakossági ügyintézés megkönnyítése.
A napokban megkezdődik a Magyar Nemzeti Levéltár „Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatás fejlesztése” projekt megvalósítása. A Közigazgatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósuló programjára az intézmény 2.630.000.000 forint vissza nem térítendő támogatást kapott.

A projekt célja az állampolgárok és a közigazgatási intézményrendszer számára nyújtott szolgáltatások egyszerűsítése, elektronizálása és országos kiterjesztése. A Magyar Nemzeti Levéltár új fejlesztése olyan elektronikus szolgáltatáscsomagot alakít ki, amelynek a segítségével a hivatali ügyek intézéséhez automatikusan biztosítja a kérelmező vagy az ügyintéző szervek részére a szükséges igazoló iratanyagot.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt megvalósításának az időtartama: 2017.01.25 – 2018.12.31.”

Forrás:
Több mint 2,6 milliárdos levéltári közigazgatási szolgáltatásfejlesztés indul; Magyar Nemzeti Levéltár; 2017. március 9.
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00011; Magyar Nemzeti Levéltár; 2017. március
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Informatika az építésügyben és a közigazgatásban

„Vidám hangulatban telt a LED – Lechner Education tudásmegosztó estje, ahol az e-építésügyet érintő izgalmas fejlesztések és a kapcsolódó, Lechnert érintő szervezeti újítások módszertani hátterébe pillanthattak be az érdeklődők.

Március 7-én este telt házzal zajlott a LED – Lechner Education második eseménye. Az elektronikus építésügy témájában rendezett előadások a jelenleg zajló lechneres fejlesztések hátterét mutatták be. A változások nem csupán gyorsabb, hanem átláthatóbb és hatékonyabb ügyintézést tesznek majd lehetővé úgy a rendszerekkel napi szinten dolgozó szakmabeliek, mint a lakosság számára.

Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója nyitotta meg a programot Építésügyi informatika a gyakorlatban című előadásával. A teljes építésügyi beruházási folyamat elektronizálásának kulcselemei többek között az élethelyzet alapú ügyintézés és a projektszemlélet. A létrejövő rendszer célja, hogy a felhasználó egyszerűen, egy rendszerben tudja intézni az építkezés soklépcsős folyamatát. András egy kolléga közreműködésével helyben modellezte is a folyamatot, bemutatva a felhasználó számára is logikus lépések láncolatát.

Az E-közmű fejlesztésének kihívásairól és eddigi eredményeiről Juhász Géza, a Tudásközpont Projekt Koordinációs Igazgatóságának projektvezetője beszélt. Elmondása szerint az építési engedélyhez szükséges közműnyilatkozat elkészítése július 1-jétől egyszerűbbé és költséghatékonyabbá válik, az e-közmű online felületén, digitális térkép segítségével a lakosság és a tervezők könnyen tájékozódhatnak egy-egy ingatlan közműellátottságáról vagy a tervezési területen található közművezetékek nyomvonaláról és azok üzemeltetőiről.

Géza a 4TR rejtelmeibe is bevezette az érdeklődőket, ami a terület- és településrendezéssel, illetve a terület- és településfejlesztéssel összefüggő tervezés teljes folyamatának támogatását foglalja magában. Az alkalmazással az építési lehetőségeket meghatározó szabályozások, helyi védettségek és tervezési dokumentumok könnyen elérhetővé válnak minden érintett számára.

Dr. Karlócai Balázs, az IdomSoft szolgáltatási igazgatója a központi közigazgatási rendszerek kapcsolatait mutatta be. Az IdomSoft Zrt. egyik jelenlegi nagy projektje ezen rendszerek interoperábilis működésében kulcsszerepet játszó Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz, amihez a Lechner Tudásközpont számos informatikai fejlesztése kapcsolódik. Az interoperabilitásának megvalósulásának szintjei és gátjai mellett Balázs bemutatta az e-közigazgatás kulcselemeit is.

A rendezvény záró előadását a Training 360 Kft. munkatársa, Guthy Miklós tartotta, akitől a jelenlévők megtudhatták, hogy a szoftverfejlesztés során jelentkező kihívások kezelését hogyan segíti az agilis módszertan alkalmazása. A „jó” szoftverek előállításához nem elég a megfelelő kódolást elsajátítani, a menedzsmentnek és az összefogó módszertannak különösen nagy szerepe van az innovációban, hangsúlyozta Miklós. A szoftverfejlesztést támogató agilis módszertant a Lechner Tudásközpont Magyarországon az elsők között alkalmazza…”

Forrás:
Informatika az építésügyben és a közigazgatásban; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2017. március 8.
Prezentációk
Both András: Építésügyi informatika a gyakorlatban (zip) (Az előadás anyaga kicsomagolás után a start.html fájllal indítható. Google Chrome böngészőbem csak az „Axure RP Extension for Chrome” nevű bővítmény feltelepítése után futtatható.)
Juhász Géza: 4TR és E-közmű fejlesztése a Lechnerben (pdf)
dr. Karlócai Balázs: Központi közigazgatási rendszerek kapcsolatai (pdf)
Guthy Miklós: Agilis szervezetmodell a Lechnerben (pdf)

Tovább hódít az elektronikus személyi igazolvány (eSzemélyi)

„Az új okmánnyal már ügyfélkapu-regisztrációt is lehet otthonról kezdeményezni.

Csaknem 1,4 millió elektronikus személyi igazolványt (eSzemélyi) váltottak ki a magyar állampolgárok 2016. január 1-je és 2017. január 31. között – tudta meg lapunk a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től (NISZ).
Kérdésünkre közölték, hogy az eSzemélyi használhatóságával kapcsolatban eddig csak pozitív állampolgári visszajelzések érkeztek. Problémát csak az okmányok olvasására alkalmas eszközök száma jelent. Ebben az évben az egészségügy kilencvenezer kártyaolvasót szerez be, így minden orvos rendelkezni fog okmányolvasóval. Emellett az év során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálataira összesen hatszázötven darab eSzemélyi-olvasó kerül.

A NISZ tájékoztatása szerint január 1-jétől az új okmánnyal már ügyfélkapu-regisztrációt is lehet otthonról kezdeményezni, vagy elektronikus felületen ellenőrizni az igazolvány érvényességét. Az egyik legnagyobb újítás lehet a havi MÁV-bérlet vásárlása az új személyivel. Február közepétől a Budapest–Pusztaszabolcs útvonalon már így is lehet bérletet venni. A kisebb újítások között szerepel a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám utólagos módosításának lehetősége.”

Forrás:
Tovább hódít az elektronikus igazolvány; Baranya Róbert; Magyar Hírlap; 2017. március 9.

Magyar Posta Zrt. – Magyar Posta Hivatalos küldeménykövető projekt – Sajtóháttér

„A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00026 azonosítószámú, Hivatalos küldeménykövető megnevezésű kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés lényege, hogy a postai könyvelt levélküldemények (belföldi és bejövő nemzetközi ajánlott, tértivevényes levelek és hivatalos iratok) minden ügyfél számára követhetőek legyenek a feladástól az átvételig.

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00026 azonosítószámú, Hivatalos küldeménykövető megnevezésű kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés lényege, hogy a postai könyvelt levélküldemények (belföldi és bejövő nemzetközi ajánlott, tértivevényes levelek és hivatalos iratok) minden ügyfél számára követhetőek legyenek a feladástól az átvételig. A kialakítandó szolgáltatás keretében, azonosítók megadásával egy informatikai rendszeren keresztül érik el az ügyfelek a könyvelt postai levélküldeményeikkel kapcsolatos státuszriportokat, illetve a küldemény életútjáról összeállított információkat. Az új rendszer segítségével átláthatóbbá válik a teljes folyamat és kiküszöbölhető lesz az információhiányból származó bizonytalanság.

A levélküldemények kézbesítését végző, nagyságrendileg 8000 kollégát mobil elektronikus kézbesítő készülékekkel, míg a postákat a postahelyen történő küldeményátvétel érdekében aláírópadokkal látjuk el. Ezek segítségével a kézbesítők a személyes kézbesítésű könyvelt küldemények átvételét is már elektronikus adatbázisba tudják rögzíteni, amely a feladók számára információt közöl arról, hogy a címzett átvette-e a küldeményt vagy sem. Az ügyfelek a személyes kézbesítésű levélküldemények átvételekor már nem papíralapon, hanem elektronikus eszközön történő aláírással veszik át a küldeményeket. A küldeményazonosító ismeretében a Magyar Posta digitális csatornáin (posta.hu, mobilapplikáció) nyílik lehetőség a küldemények életútjának követésére.

A nagy volumenű levélküldemények kézbesítését végző munkatársak számára Budapesten és a megyeszékhelyeken a fejlesztés eredményeképpen mobilnyomtatót biztosítunk, amely lehetővé teszi a küldeményértesítő helyszínen történő nyomtatását sikertelen házhoz kézbesítés esetén.

Az adatgyűjtés és feldolgozás költségeinek csökkentésével, illetve a belső folyamatok elektronikus megoldással történő kiváltásával a projekt javítja a közigazgatás működési hatékonyságát is. Ennek leglátványosabb eleme, hogy a Magyar Posta kivezeti a belföldi papíralapú tértivevényeket, és bevezeti a tértivevénnyel feladott levelek és hivatalos iratok átvételéről szóló elektronikus visszaigazolást. A közigazgatási szerv a feladott tértivevényes levelek és hivatalos iratok azonosítószámai alapján elektronikus felületeken láthatja majd azt is, hogy ezek a küldeményei a postázást követően milyen státuszban vannak és a küldemény átvételét igazoló kézbesítési információt (az átvételre jogosult aláírásképével együtt) elektronikus formában kapja vissza.

Emellett a rendszer biztosítani fogja az e-személyi igazolvány funkcióinak kihasználását. A fejlesztés eredményeként lehetőség lesz a jelen pillanatban kizárólag papír alapon indítható meghatalmazások elektronikus módon történő intézése ügyfélkapu regisztrációval vagy ÉnPostám kártyával rendelkező ügyfelek számára a posta.hu oldalon elérhető ÉnPostám felületen, vagy az elektronikus eszközzel ellátott kézbesítőknél.

A fejlesztés keretében továbbá a Magyar Posta bevezet egy új levélterméket, a regisztrált közönséges küldeményt, amely feladásának feltétele az elektronikus feladójegyzék használata. Ennek kézbesítése ugyan nem személyes átvételhez kötött, de a kézbesítő a levél postaládába helyezésekor elektronikus eszközön rögzíti a kézbesítési eseményt, amelynek alapján az ilyen típusú küldemények feladói részére kézbesítési statisztikákat tudunk rendelkezésre bocsátani.

A fent felsorolt fejlesztésekkel megvalósul a postai küldeményekkel kapcsolatos folyamatok modernizálása, megújítása, továbbá az elektronikus ügyintézési folyamatok kiterjesztése az azonosított levélküldemények esetében.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg, 2,4 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásból. A Magyar Posta saját forrásából további, nagyságrendileg 1,9 milliárd Ft-ot fordít a projekt megvalósítására.”

Forrás:
Magyar Posta Zrt. – Magyar Posta Hivatalos küldeménykövető projekt – Sajtóháttér; Magyar Posta Zrt.; 2017. március 9.
Lásd még: Én Postám; Magyar Posta Zrt.

Informatika, távközlés, technika

Okos gyorsforgalmi út és 5G-hálózat egészíti ki a zalaegerszegi tesztpályát

„Májusban teszik le a zalaegerszegi, önvezető járművek vizsgálatára is alkalmas járműipari tesztpálya alapkövét, amelyhez kapcsolódva Zalaegerszeg és Balatonszentgyörgy között is „okos” autóútként épül meg az R76-os gyorsforgalmi út – közölte a tesztpálya kormánybiztosa, több tárca államtitkárával közösen tartott zalaegerszegi sajtótájékoztatóján.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára azt mondta: a Zalaegerszegen mintegy 40 milliárd forintból megvalósuló járműipari tesztpálya az egyik eleme lesz a tervezett „közép-európai tesztzónának”. Ennek része az M7-es autópálya és Zalaegerszeg között tervezett R76-os gyorsforgalmi út, amely „okos” elemekkel kiegészítve épül meg, illetve a zalai megyeszékhely Smart City, vagyis okos város programhoz kapcsolódó fejlesztése.

A tesztpálya kormánybiztosa kifejtette: jelenleg is dolgoznak a leendő R76-os műszaki tartalmának meghatározásán, ami a járműgyártók, informatikai cégek és más beszállítók javaslatai alapján készül. Hozzátette, hogy nemcsak a Balatonszentgyörgy és Zalaegerszeg között tervezett gyorsforgalmi út, hanem az M7-es autópálya – a kommunikációs elemeinek átalakításával – is része lehet az önvezető járművek tesztelésének.

A R76-os az elképzelések szerint olyan út lesz, amely többet nyújt majd „az út és az autó közötti kommunikációnál”. Egyebek mellett az intelligens közvilágítás és forgalomirányító lámpák, a leválasztható sávok és olyan területek is a kísérlet részei lehetnek, ahol például megszűnik az autók és a műholdak közötti jel, Zalaegerszegen pedig „világító utak”, innovatív térburkolat egészíti majd ki a tesztkörnyezetet.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy így Zalaegerszeg lehet az új generációs távközlési szolgáltatások, az 5G-hálózat első magyarországi helyszíne is.

Az NFM államtitkára úgy fogalmazott: az okos városok programjában Zalaegerszeg meghatározó szereplő lehet. Egyelőre keresik azt a várost, ahol az új generációs távközlési szolgáltatások elsőként kipróbálhatók, a kormány a szaktárca javaslata alapján azonban május közepéig, a tesztpálya alapkőletételéig dönteni fog a helyszínről.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormányzat szándéka az ipar, azon belül is a járműipar, illetve a kutatás-fejlesztés további erősítése. A mintegy 40 milliárd forintból megvalósuló zalaegerszegi tesztpálya Európában is egyedinek számít, hiszen az elméleti és laboratóriumi próbákat, a gyakorlati helyzetek szimulálását egyaránt lehetővé teszi.

„Zalaegerszeg ezzel felkerül a járműgyártás világtérképére” – jelentette ki.

A fejlesztés első részeként a jövő év tavaszára elkészül az autonóm járművek vizsgálatára alkalmas pálya, a következő lépésként pedig – legkésőbb 2018 végére – a nagysebességű tesztelésekre szolgáló, továbbá a különböző útviszonyokat és egy intelligens várost szimuláló terület is készen lesz. A leendő felhasználók közül eddig a járműgyártók európai szövetségével, illetve 22 céggel írt alá megállapodást a kormány, a partnerek között járműipari vállalatok, alkatrész-beszállítók és telekommunikációs cégek is szerepelnek.

Vigh László országgyűlési képviselő, a tesztpálya miniszteri biztosa közölte: május 19-én teszik le a próbapálya alapkövét, és a tervek szerint 2017 őszén a leendő R76-os gyorsforgalmi út építése is megkezdődhet. A 165 milliárd forintos útépítés révén végre időben közelebb kerül Zalaegerszeg a 235 kilométerre fekvő fővároshoz, ami a megyeszékhelyen élők, az itt működő cégek érdeke is.

Manninger Jenő, az új gyorsforgalmi út által érintett keszthelyi térség országgyűlési képviselője szerint a tesztpálya és az útépítés egész Zala megye, elsősorban is a keleti részének fejlődésére lesz nagy hatással. A sármelléki nemzetközi repülőteret is érintő intelligens gyorsforgalmi út és a további informatikai programok révén Zala kiemelt fejlesztési célpont lett, és ezáltal bekerülhet az igazán fejlett térségek közé.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere kijelentette: a város szempontjából stratégiai kérdés az R76-os. A végső, Pacsát és Sármelléket is bekapcsoló nyomvonalat hét változat közül, a legolcsóbbként és egyben a legésszerűbbként választották ki, elkészültével nemcsak a járműipari tesztpályát, de a tervezett nemzetközi logisztikai központot és kamionterminált is szolgálja majd Zalaegerszegen.”

Forrás:
Okos gyorsforgalmi út és 5G-hálózat egészíti ki a zalaegerszegi tesztpályát; kormany.hu; 2017. március 10.

Ezer okos vízórát szerelnek fel Miskolcon április közepéig

„Ezer okos vízórát szerelnek fel a MIVÍZ munkatársai április közepéig, önkormányzati intézményekben és bérlakásokban. Miskolc kiemelt partnere az okos mérést tesztelő országos mintaprogramnak. Az okos mérők adatai egy központba érkeznek be, de a lakosság akár okos telefonon is ellenőrizheti saját fogyasztását és a hibákról is azonnal értesülhet.

– A szennyvíziszapot felhasználjuk energiatermelésre, a lefojtott szeméttelepünkből származó gázt a közelben lévő lakótelep fűtésére használjuk, valamint van egy biomassza telepünk is – Kriza Ákos még tavaly novemberben Budapesten beszélt azokról a fejlesztésekről, amelyeknek köszönhetően Miskolc egyre inkább energiatakarékos és környezetbarát város. A polgármester akkor azt mondta, 2008-hoz képest a szén-dioxid kibocsátás 40 százalékkal csökkent Miskolcon.

Ekkor mutatták be azt az ún. okos mérőt is, melynek segítségével nem kell mérőóraállást diktálni, hiszen a mérők küldik el a havi óraállást a szolgáltatónak. Miskolc kiemelt partnere az okos mérést tesztelő országos mintaprogramnak.

Ma már a MIVÍZ telephelyén programozzák, vagy – ahogy a szakemberek mondják – okosítják a mérőórákat. 177 közintézményben és csaknem 500 bérlakásban lesznek ilyen okos órák. Az órát leolvasni sem kell, a jeladóval az adatok és az esetleges hibák is egyenesen a központba futnak be. De a fogyasztó akár okostelefonon is ellenőrizheti ezeket.

Viszokai János, a MIVÍZ Kft. szolgáltatási igazgatója rámutatott, ha például egy család elmegy több hétre nyaralni, és ekkor történik egy csőtörés vagy a csapot nyitva hagyják és csöpög, akkor erről kaphat információt, és meg tudja tenni a kellő intézkedéseket. Hozzátette, ehhez pusztán regisztrálnia kell a felhasználónak.

Az okos mérőkkel a jövőben az önkormányzat is folyamatosan figyelni tudja a tulajdonában lévő cégek és bérlakások víz-, gáz- és távhő-fogyasztását.
– Ez gyakorlatilag egy első lépés. Az a célunk, hogy középtávon a teljes várost el tudjuk látni ilyen okos mérőkkel és ezen keresztül folyamatos energetikai menedzsmentet és szolgáltatási színvonal javulást tudjunk elérni – emelte ki Vécsi György polgármesteri biztos.

A Központi Okos Mérés Kft. több mint 60 ezer okos mérőórát helyez üzembe az országban. A szakemberek március második felében, április elején szerelik fel a lakossági okos mérőket Miskolcon. Ez a lakosság számára ingyenes.”

Forrás:
Ezer okos vízórát szerel fel a MIVÍZ április közepéig; Miskolc Televízió/minap.hu; 2017. március 9.

30 megabites hálózat épül Kecskeméten, Szolnokon és Siófokon

„Az építési engedélyek birtokában akár már májusban megkezdheti az internet hálózat kiépítését az Opticon Kft. a kecskeméti, a szolnoki és a siófoki járásban – tájékoztatta az MTI-t a projektvezető.

A több mint 1,3 milliárd forintos beruházással megvalósított projekt mintegy 766 millió forint európai uniós támogatásban részesült.

Prokk Attila elmondta: jelenleg az egyeztetési, tervezési és engedélyeztetési eljárások folynak, ezt követően megkezdődhetnek a kivitelezési munkák a második, illetve a harmadik negyedévben.

Tájékoztatása szerint a hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat keretében 2018 augusztusáig több mint 6700 háztartásban teszik elérhetővé a legalább 30 Mbps sebességű internet hozzáférést. Az Opticon Kft. a kecskeméti, a szolnoki és a siófoki járás háztartásaiban optikai vezetéket épít ki, a gyéren lakott területeken pedig megfelelő sávszélességet biztosító rádiós hálózatot telepít.

A fejlesztések nagymértékben javítják a vidéki régiók szélessávú szolgáltatásokkal való ellátottságát, így csökkenhet a digitális szakadék az elmaradottabb és a fejlettebb területek között – jelezte a projektvezető.

A kecskeméti székhelyű, internet-, telefon- és televíziós szolgáltatást is biztosító Opticon Kft. nettó árbevétele 2015-ben 1,085 milliárd forint, míg 2016-ban az előzetes beszámoló alapján 551 millió forint volt. A vállalkozás adózott eredménye 2015-ben 45 millió lett, 2016-ban pedig várhatóan 21 millió forint. A cégnek 2015-ben 33, tavaly pedig 37 alkalmazottja volt.”

Forrás:
Internet hálózatot épít a kecskeméti járásban az Opticon Kft; keol.hu/MTI; 2017. március 11.

Újabb lépés, hogy Kaposvár még zöldebb város lehessen

„Közel 22 milliárd forintot fog Kaposvár elkölteni a következő három évben arra, hogy még zöldebb és energiafüggetlenebb város legyen. Erről írt alá a város együttműködési szerződést az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel pénteken a Városházán.

– A lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérése a célunk, szeretnénk, ha a kiszolgáltatottságunk csökkenne, és továbbra is tartani szeretnénk azt, hogy a szolgáltatási díjak tekintetében Kaposvár az ország egyik legolcsóbb városa – emelte ki Szita Károly polgármester az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel kötött újabb együttműködési szerződés aláírásakor.

A korábbi beruházásokat követően – mint például a fölgázzal működő buszflotta vagy a hulladék-újrahasznosító, a napelemes parkvilágítás, a távfűtés korszerűsítése és a biogázüzem – a város folytatni fogja épületeinek energetikai korszerűsítését. A közvilágítás teljes mértékben energiatakarékos lesz, méghozzá olyan LED-es technológiát alkalmaznak egész Kaposváron, amelyhez az „okos város” program kapcsán számos kiegészítő funkció is elérhetővé válik majd. Ez a fejlesztés már megkezdődött: az eddig lecserélt 2435 új lámpatestnek köszönhetően mintegy 21 millió forintot spórol évente az önkormányzat.

Hamarosan nyolc elektromos töltőállomás épül a városban, elektromos autókat vásárolt az önkormányzat, és ősztől két, magyar gyártmányú elektromos busz is forgalomba fog állni Kaposváron. A Németh István Programban szerepel napelempark is, a közintézményekre napenergiát hasznosító panelek kerülnek majd, így a számos beruházásnak köszönhetően még zöldebb lehet majd a somogyi megyeszékhely. A szennyvíztelep megújításához pedig éppen a napokban írták alá a több mint 5 milliárdos támogatási szerződést.

– Megújuló energiára van szükségünk ahhoz, hogy a céljainkat tartani tudjuk, azokhoz a legjobb technológia kell, hogy a rendelkezésünkre álljon, ehhez pedig az MVM kiváló partner. Ismerik ezeket a technológiákat, segíteni tudnak abban, hogy mire van szükségünk a városban, tanácsokat tudnak adni a fejlesztéseinkhez, hiszen náluk megvan az a szaktudás, amire nekünk szükségünk van – jegyezte meg Szita Károly, aki hozzátette, az energiaellátás biztonsága mellett fontos az is, hogy milyen áron tudja azt egy város elérni és szolgáltatni.

Az együttműködési szerződés aláírásakor Csiba Péter, az MVM elnök-vezérigazgatója is kiemelte a nagyvárosokkal való együttműködés fontosságát.

Szita Károly a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként egy másik együttműködési megállapodást is aláírt Csiba Péterrel. Ennek értelmében ahogy már az előző esztendőben, úgy idén is 10 millió forinttal támogatja az MVM a megyei jogú városokat. A szövetség célja Kaposváréhoz hasonlóan az, hogy minél környezetbarátabb, energiatakarékosabb települések legyenek Magyarországon.”

Forrás:
Újabb lépés, hogy Kaposvár még zöldebb város lehessen; Kaposvár Most.hu; 2017. március 10.

A Szupergyors Internet Program keretében 230 ezer háztartásban már elérhetővé vált a szupergyors Internet

„2016. december 31-éig a tervezett 178 ezer helyett a program tervezettnél gyorsabb előrehaladásának köszönhetően közel 230 ezer háztartásban valósultak meg a Szupergyors Internet Program keretében elindított fejlesztések. A távközlési szolgáltatók ebben az ütemben önerőből, pályázati támogatás nélkül fejlesztették hálózataikat, lehetővé téve, hogy az előfizetők lényegesen gyorsabb, korszerűbb internet szolgáltatáshoz juthassanak.

„A jövő a digitalizáció, és a Kormány elkötelezett, hogy a hazai munkavállalók és vállalkozások a digitális átalakulás nyerteseivé válhassanak. Mindehhez alapvető feltétel egy országosan elérhető, korszerű, minimálisan 30 Mbps sávszélességű hálózat, amely most 230 ezer lakossági és vállalati előfizető számára hozzáférhetővé vált” – mondta Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

A Kormány vállalta, hogy két évvel az Európai Unió 2020-as véghatárideje előtt, 2018 végéig minden magyarországi háztartás, vállalkozás, közintézmény számára, amely igényli, elérhetővé teszi a szupergyors, legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító internetet. A közel 1 millió háztartás korszerűsítése felerészben a szolgáltatók önerős vállalásából, felerészben európai uniós és hazai támogatásból valósul meg.

Az önerős fejlesztésekről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ötvenöt távközlési szolgáltatóval írt alá megállapodást összesen 470 279 háztartás hálózati fejlesztésére. A megállapodásban a szolgáltatók vállalták a fejlesztések határidőre történő befejezését és a folyamatos adatszolgáltatást az előrehaladást ellenőrző Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség felé.

A Kormány a megállapodásban foglalt építkezéseket könnyítő jogszabályi környezetet alakított ki, közműadó kedvezményben részesítette a fejlesztéseket, folyamatos szakmai támogatást biztosít a szolgáltatók számára.

A további, közel 500 ezer háztartás szupergyors internettel való ellátását a Kormány összesen 75 milliárd forinttal támogatja.”

Forrás:
A Szupergyors Internet Program keretében 230 ezer háztartásban már elérhetővé vált a szupergyors internet – Az országban 170 járásban folynak hálózatépítési és kapacitásfejlesztési munkák; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. március 8.

30 éves a NIIF Program – Meghívó

„A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF) és a HUNGARNET Egyesület tisztelettel meghívja a hazai felsőoktatási, köznevelési (Sulinet), kutatási és közgyűjteményi akadémiai hálózat és az arra épülő alkalmazások történetét bemutató rendezvényére.

Dátum: 2017. március 31. (péntek) 13:00 – 17:30
Helyszín: Óbudai Egyetem (Budapest III. Bécsi út 96/B) F09 terem.

A rendezvény házigazdája: Dr. habil Tick József docens, az Óbudai Egyetem innovációs főigazgatója, az NJSZT iTF elnöke, a HUNGARNET Egyesület elnöke
Levezető elnök: Dr. Bakonyi Péter, a HUNGARNET ügyvezető elnöke
A program szervezője: Nagy Miklós, a HUNGARNET főtitkára

A program:
13:00 – 14:00 Érkezés, regisztráció, kötetlen beszélgetés (ÓE aula)

I. rész
14:00 – 14:05 Tick József: Megnyitó
14:05 – 14:15 Vámos Tibor: Köszöntő
14:15 – 14:30 Bakonyi Péter: Az NIIF Program helye a kutatóhálózati világban
14:30 – 14:45 Nagy Miklós: Az NIIF Intézetről…
14:45 – 15:30 Kerekasztal-beszélgetés
moderátor: Nagy Miklós
résztvevők: Tószegi Zsuzsa SzTNH; Csaba László MTA SzTAKI; Manno Sándor MTA SzTAKI; Stefán Péter KLIK

15:30 – 15:50 Kávészünet

II. rész
15:50 – 16:05 Kokas Károly SzTE KKK: Könyvtárak az akadémiai hálózaton
16:05 – 16:20 Martos Balázs IszT: Az akadémiai hálózat (HBONE) születése
16:20 – 16:35 Tétényi István MTA SzTAKI: A nagysebességű akadémiai hálózat
16:35 – 16:50 Mohácsi János KIFÜ, NIIF Program: Akadémiai hibridhálózat, Sulinet
16:50 – 17:05 Máray Tamás KIFÜ, NIIF Program: Alkalmazások az akadémiai hálózaton
17:05 – 17:20 Kongó Krisztián KIFÜ: Az NIIF Program folytatása
17:20 – 17:30 Bakonyi Péter: Zárszó

A rendezvény nyitott minden érdeklődő számára. Részvételi szándékát kérjük, hogy itt jelezze.”

Forrás:
30 éves a NIIF Program – Rendezvénymeghívó; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. március 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szlovákia: Szeredre jön az Amazon – 1000 új munkahelyet teremt

„Új logisztikai központot nyit Szered (Sereď) mellett az Amazon webáruház, a beruházásról többéves tárgyalások után döntött az amerikai társaság azt követően, hogy a logisztikai központ megnyitására a csehországi Brno mellett nem kapott engedélyt. A központban ezer embert fognak alkalmazni.

Az Amazon szeredi logisztikai központját őszig akarják üzembe helyezni, több mint 60 ezer négyzetméteren, ami körülbelül nyolc focipályának megfelelő terület. Országos szinten az egyik legnagyobb ilyen csarnokról lesz szó, a nagyobb logisztikai központoknak számító csarnokokat a tervezett alapterület körülbelül harmadán szokták megépíteni. A csarnokot a logisztikai tevékenységre szakosodott Mountpark Logistics EU társaságtól fogja bérelni. A beruházásról elsőként a Sme napilap tájékoztatott.

Támogatás nélkül
Nem ez lesz a cég első szlovákiai érdekeltsége, 2011 februárjában nyitott meg Pozsonyban egy központot, ahol 850 gazdasági szakértőt, menedzsert, ügyfelekkel való kapcsolattartásért felelős szakértőt és elemzőt foglalkoztat. Az új logisztikai központban a következő három éven belül akarják fokozatosan alkalmazni az ezer embert, nem hivatalos információk szerint viszont az alkalmazottak száma a továbbiakban a háromezret is elérhetné. Az Amazon ezeket az értesüléseket egyelőre nem akarta pontosítani, mint ahogy a tervezett beruházás összegét sem hozták nyilvánosságra. „Az, hogy logisztikai központunkat Szlovákiában építjük meg csak azt igazolja, mennyire hiszünk a beruházásoknak ebben a régióban. Egészen biztos, hogy elég olyan alkalmazottat találunk a térségben, akik nyitottak lesznek az új lehetőségek iránt” – közölte tegnap Roy Perticucci, az Amazon európai igazgatója.

Gond a munkaerővel?
A szlovákiai központba kerülnek majd azok a termékek, amelyeket nem tudtak kézbesíteni vagy amelyeket különböző oknál fogva visszaküldtek a kliensek. Azokra a pozíciókra, amelyek nem igényelnek különösebb gyakorlatot, már idén nyáron kiírják az álláshirdetéseket, a leendő alkalmazottak bérét viszont még titokban tartják.

Ami biztos, hogy a társaság nem kínálhat túl alacsony fizetéseket, ugyanis a régió már most elég, jól fizetett állást kínál. A Galántai járásban januárban csak 3,2 százalékos volt a munkanélküliség, ugyanabban az időszakban az állástalanok száma országos szinten 8,7 százalék volt. A régió lakóinak a kiépített úthálózatnak köszönhetően ráadásul nem okoz gondot Nagyszombatba, Nyitrára vagy a fővárosba utazni jobban fizetett munkalehetőség után.

Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet (IZ) igazgatója szerint a társaságnak komoly gondja lehet a szakképzett munkaerő beszerzésével. „Ha megnézzük a környék nagy munkáltatóit, Nagyszombatban a Peugeot Citroënnek vannak problémái munkaerővel, Nyitrán a Jaguar el sem kezdte a gyártást, s már jelezte, kevés ember van a munkaerőpiacon. Nagyon kockázatos olyan régióba beruházni, ahol gond van a munkaerővel” – állítja a szakértő.

Bírálatnak kitéve
Az 1995-ben alapított Amazon a világ legnagyobb internetes áruházai közé tartozik. Európában több mint 40 ezer alkalmazottja van, harminc logisztikai központot üzemeltet. Idén Európában további 15 ezer ember alkalmazását tervezik. Az Amazon forgalma éves szinten túllépi a százmilliárd dollárt.

A társaság nemegyszer volt kitéve kritikának a rossz munkafeltételek miatt. 2015-ben például a New York Times arról írt, hogy az Amazonnak „indokolatlanul magas” elvárásai vannak az alkalmazottaktól. A lap szerint jutalmat fizet azért, ha valaki jelenti felettesének, hogy egy alkalmazott nem végez minőségi munkát, s elvárják azt is, hogy a szolgálati e-mailekre éjfél után is válaszoljanak. A cég alkalmazottai sztrájkoltak is, magasabb fizetések és jobb munkafeltételek miatt legutóbb tavaly decemberben Németországban. Jeff Bezos, a társaság igazgatója minden bírálatot elutasított. Állítja, alkalmazottjainak nagyon jó munkafeltételeket kínál, beleértve az attraktív fizetést, különböző előnyöket és a szakmai továbbfejlődés lehetőségét. ”

Forrás:
Szeredre jön az Amazon – 1000 új munkahelyet teremt; Demecs Péter; ujszo.com; 2017. március 7.

A középkorban változott ekkorát utoljára a bankolás?

„Az európai bankárok kicsit tartanak a PSD2-től. Szirénének, csábítás és pénzügyek az Európai Fizetési Csúcson.

Nagy szavak hangoztak el a Payment Services Directive 2-t (PSD2) tárgyaló Európai Fizetési Csúcson. Patrick Tans, a KBC banki termékekért felelős rangidős vezetője szerint hétszáz éve nem állt ekkora kihívás a bankok előtt…Tans attól tart, hogy a PSD2-vel a bankok elveszítik a kontrollt a felhasználói élmény felett. Pedig a pénzintézetek az 1400-as évek óta a kezükben tartották ezt a területet. Nehéz nem felidézni azt a FinTechRadar Konferencián elhangzott gondolatot azonban, hogy a fintechek ma már jobb appokat, kényelmesebb szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Az ügyféladatok azonban még a bankoknál vannak, az ezekhez való hozzáférést azonban teljesen meg fogja változtatni a PSD2 életbe lépése.

A PSD2-vel meg kell osztanunk a felhasználói tartalmakat az új belépőkkel és több olyan kezdeményezés van indulóban, amelyeket arra terveztek, hogy a felhasználókat az adataik feladására csábítsák – mondta Tans a Finextra tudósítása szerint. A szakember szerint azonban valami előnye is lehet az új irányelvnek, új ügyfeleket hozhat a pénzintézeteknek..

Philippe Lepoutre, a Societe Generale nem volt még ennyire sem optimista. Szerinte a PSD2 bebörtönzi a bankokat, mert mindenképpen kell fizetési szolgáltatást nyújtaniuk, ha hitelesek akarnak lenni az ügyfelek szemében. A pénzintézeteknek azt kell kitalálniuk, ezt a kötelezettséget hogyan tudják a létező üzleti modelljükbe beépíteni. Lepoutre szerint a bankoknak arra kell fókuszálniuk, amikben speciális tudásuk van, a periferiális területekre pedig fintech partnereket kell keresniük.

A partnerség más kontextusban is elhangzott. Michael Salmony, az Equens Worldline tanácsadója szerint a külső partnerek kreativitásának kiteljesítését segítő rendelkezés a PSD2. “Ahogy az infrastruktúra megnyílik, kreatív ötletek fognak felbukkanni.” Persze, arra semmi garancia nincs, hogy európai partnerek bukkannak fel ezekkel az ötletekkel. Ázsiában, különös tekintettel Kínára, nagy erőkkel dübörög a fintech, onnan is érkezhetnek versenyzők az európai piacra.”

Forrás:
PSD2: a középkorban változott utoljára ekkorát a bankolás; FinTechRadar; 2017. március 9.
Korábbi cikkeink a PSD2-ről

Szakirodalom

Elkészült a településképi arculati kézikönyv mintája

„Elkészült a településképi arculati kézikönyv mintája, amelynek alapján az önkormányzatok és a helyi építészek ki tudják dolgozni az adott település saját szemléltető füzetét. A városoknak és falvaknak szep­tember végéig kell összeállítaniuk a településkép védelmét szolgáló, a helyi sajátosságokat és adottságokat feltüntető kézikönyvüket.

Digitális formában elkészült az a települések számára mintául szolgáló Településképi arculati kézikönyv, amely egy kitalált magyar helyiség, bizonyos Magyarszéphely példáján keresztül mutatja be az önkormányzatok által az őszig kia­dandó kézikönyvekben megjeleníthető tartalmi és formai elemeket. A mintakézikönyv tartalmilag összhangban van a vonatkozó kormányrendelettel, grafikai megjelenítésével pedig inspirálni kívánja a településeket a kötetek minél szebb és igényesebb kidolgozására. Az arculati kézikönyvek a magyarországi települések sajátos, egyedi jellegét, különösen pedig védendő értékeiket hivatottak bemutatni. A minta és a már korábban elkészült útmutató alapján tudják az önkormányzatok elkészíteni saját arculati könyvüket, amit a településkép védelméről szóló törvény értelmében szeptember 30-ig kell megtenniük.

– Tekintettel arra, hogy az arculati kézikönyv a jogi szabályozás és szakmai szándékaink szerint is a települések legbelsőbb ügye, figyeltünk arra, hogy ne egy konkrét, valós települést állítsunk példaként az érdeklődők és a szakmagyakorlók elé – írta a Magyarszéphelyről szóló kiadványhoz írt köszöntőjében Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára. A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont a Kormány.hu oldalon elérhető mintakézikönyvet ugyanakkor folyamatosan fejleszteni fogja az érkező visszajelzések alapján.

A Kormány.hu oldalon szakmai továbbképző oktatóanyagot is közzétettek, amely a főépítészeket, a helyi jegyzőket és polgármestereket, valamint a kézikönyv kidolgozásában részt vevő többi szakembert segítheti. A bemutató lépésenként foglalja össze a törvény végrehajtásával járó önkormányzati és főépítészi feladatokat. A Miniszterelnökség és a tudásközpont emellett szakmai továbbképzéseket is szervez.

– A Miniszterelnökség hosszú távú segítséget kíván nyújtani az építészeknek a településkép védelméről szóló törvény végrehajtásában, hogy ez a munka a települések számára a legkedvezőbb eredménnyel záruljon – hangsúlyozta.

Az arculati kézikönyvek fontosságáról Füleky Zsolt lapunknak azt mondta: a jogalkotó szándéka nem agyonszabályozott környezet, nem jogi akadálypálya kialakítása, hanem az, hogy érthető, szemléletes formában ismertesse a helyiekkel, hogy az adott településrészen milyen építészeti minőséget és arculatot várnak az új házat építőktől. – Minden falu és város elemi érdeke, hogy a fiatal népesség helyben maradjon. Ennek fontos eleme a helyi kultúra őrzése és ápolása, aminek szerves része a település épített és táji környezete mind örökségként, mind fejleszthető adottságként – fogalmazott.”

Forrás:
Megjelent az első arculati kézikönyv; Pintér Balázs; Magyar Idők; 2017. március 6.
Mától elérhető a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtására vonatkozó oktatóanyag; Miniszterelnökség; 2017. március 1.
Elkészült a Településképi Arculati Kézikönyv minta; Miniszterelnökség; 2017. március 1.
Magyarszéphely Településképi Arculati Kéziköny, szakmai előkészítő anyag 1.0; Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága és Lechner Tudásközpont; 2017 (pdf)

Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében, 2016

„Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából
Kutatóműhely: Ariosz Kft.
Az adatfelvétel időpontja: 2016.10.05 – 2016.11.02.
Módszer: Személyes megkérdezés standard kérdőívvel
Mintanagyság: 2020 háztartás, illetve személy
…
A háztartások 10%-a (közel 400 ezer háztartás) tervez számítógépet vásárolni a következő évben. 2016 már a 6. olyan év, hogy több laptopot terveznek venni, mint desktopot. A laptoppal rendelkező háztartások részaránya a 2011-es 21%-ról mostanra már 40%-ra nőtt. Az ellátottságban a legnagyobb arányú növekedést a lapostévé és az okostelefon esetében mértük. Tablet jelenleg a háztartások 14%-ában található, és ez a szám a tervek alapján jövőre újabb 4 százalékponttal növekedhet.
…
Lelassult a háztartások fizetős tévével és mobiltelefonnal való ellátottságának növekedése, ugyanakkor megállt a vezetékes telefon igénybevételének csökkenése. Az internettel rendelkező háztartások aránya 2015-höz képest nem változott jelentősen, a növekedési ütem itt is lassult.
…
A háztartások 92%-ában van mobiltelefon, ami nem változott 2015-höz képest, és 2013-hoz képest sincs érdemi növekedés. A telefonhasználóknak azonban 2016-ban már a többsége okostelefonos volt. Az okostelefonok térhódításának üteme lelassult: 2014-ben és 2015-ben is a növekedés 9-9 százalékpontos, 2016-ban ellenben már csak 4 százalékpontos volt.
…
A háztartások internetes ellátottságának növekedése megállt: továbbra is a háztartások 68%-ában tudnak hozzáférni valamilyen eszközön (számítógépen vagy okostelefonon) keresztül az internethez, mint 2015-ben. A helyhez kötött internet penetrációja 2015-höz képest nem változott szignifikánsan, ahogy a „Small Screen” mobilinternet sem változott, miközben a „Large Screen” MBB használata 10%-ról 6%-ra szorult vissza. Az internethasználó személyek aránya, erősen lassuló mértékben ugyan, de 10 éve növekszik. A tendencia egyre inkább a több-képernyős (pc-s és okostelefonos) internethasználat felé mutat… ”

Forrás:
Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében 2016; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2017. március 9. Részletes adatok a pdf-ként letölthető 138 oldalas prezentációban!

Horizontális, szervezetközi teljesítménycélok mérhető, nyilvános célszámokkal a hatékony közigazgatásért

„Új-Zéland „Eredmények” programjának tanulságai a horizontális közigazgatási megoldások terén

Az IBM közigazgatási kutatásokat a gyakorlattal összekötő „Center for The Business of Government” műhelye közzétette oldalán beszámolóját Új-Zéland kormányzatának „Eredmények” elnevezésű programjáról. A jelentést bemutató összegzés kiemeli: a közigazgatási reformok területén élenjáró új-zélandi adminisztrációnak is szembesülnie kellett vele, hogy a horizontálisan jelentkező megoldandó feladatok pusztán vertikális fejlesztésekkel nem oldhatók meg hatékonyan. Ez utóbbi téren közel három évtizede fogtak bele komoly reformokba, speciális, adott feladatokra szabott állami ügynökségeket hozva létre. A specializálódás jelentősen javította a hatékonyságot és az elszámoltathatóságot, ugyanakkor tovább súlyosbított egy másik problémát – azoknak a horizontális ügyeknek a megoldását, amelyek túlnyúlnak egy-egy ügynökség hatáskörén. A továbblépés érdekében Új-Zéland kormánya 2012-ben a közigazgatási reform új hullámát indította el. Ennek során jól meghatározott társadalmi és gazdasági problémák megoldására tűztek ki szervezetközi teljesítménycélokat (cross-agency performance goals), mérhető célszámokkal. A jelentés bemutatja az ötéves időtartamra tervezett program megközelítését, kereteit és eredményeit. Emellett praktikus betekintést biztosítanak ahhoz, hogy más kormányok is meg tudják fogalmazni saját hasonló céljaikat.

A kormány tíz olyan problémát választott ki, amelyek megoldása megkívánja az egyes állami ügynökségek szervezeti határainak átmetszését. Az érintett szervezetek vezetői kollektív felelősséget vállaltak az előrelépésre az alábbi ügyekben.

  • A munkanélküli segélyben egy évnél hosszabb ideig részesülők (a tartós munkanélküliek) számának csökkentése.
  • Az iskolai előkészítő oktatásban résztvevők számának növelése.
  • A gyermekkori immunizáció erősítése, a reumás láz előfordulásának csökkentése.
  • A gyermekek elleni erőszakos cselekmények számának csökkentése.
  • A 18 évesek között a középfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése.
  • A 25 és 34 év közöttiek körében a magasabb szintű kereskedelmi végzettségűek arányának növelése.
  • A bűnelkövetések számának csökkentése, ezen belül az erőszakos bűncselekmények és a fiatalkorú bűnözés visszaszorítása.
  • A bűnügyi visszaesők arányának csökkentése.
  • A vállalkozások számára egyablakos online ügyintézés megteremtése valamennyi kormányzati tanácsadás és támogatás elérésére, amelyek a vállalkozások működtetéséhez és növekedéséhez szükségesek.
  • Az összes közigazgatási tranzakció könnyebb elérése és végigvitele digitális környezetben.

Az eredeti célokat 2017 közepéig kell elérnie az érintett ügynökségeknek, az előrehaladásról azonban hathavonta jelentést kell készíteniük. Ezekből már látható, hogy az új megközelítés figyelemreméltóan sikeresnek bizonyult, drámai javulást eredményezve mind a tíz területen. A siker arra késztette a kormányt, hogy máris megfogalmazzon újabb tíz célt a következő öt évre.

Az egyik kulcskérdés az, hogy miképpen határozzák meg az adott megoldandó problémákat. Olyan, viszonylag szűk határok közt értelmezhető, folyamatos nehézségekről van szó, amelyekben a kormányzat korábban rendre elakadt. A kiválasztott problémák nyilvános bejelentése növelte a köztisztviselők elkötelezettségét, mivel olyan kérdésekről volt szó, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberek életét. A jól célzott választás miatt a hivatalnokok jobban magukénak érezték a feladatokat és nagyobb erőfeszítésekre ösztönözték őket, mintha csak rutin ügyintézésről lett volna szó.

Kérdés volt az is, hogy hogyan tehetők számonkérhetővé az egyes ügynökségek vezetői az eredményekért vagy azok elmaradásáért. Először „első az egyenlők között” alapon neveztek meg fő felelőst, majd minden résztvevő szervezet vezetőjének egyéni felelősségét alakították ki. Egyik sem működött jól. Végül a kollektív felelősség modellje vált be, ahol a szankciókat és a jutalmakat egyaránt a szervezetközi csoport közös teljesítménye alapján állapították meg. Ez hozzásegített az együttműködés erősítésében, mivel a vezetők nem csupán saját partikuláris teljesítményük javításában lettek érdekeltek.
A szervezetközi együttműködés sikerének első számú feltétele a bizalom megteremtése volt. Fontos volt az is, hogy legyen egy ’quick win’ típusú, gyors eredményt lehetővé tevő célkitűzés is. Fontos tapasztalat volt, hogy akkor működött a leghatékonyabban az együttműködés, ha két-három szervezetnek kellett összedolgoznia, a többieket csupán szükség esetén bevonva. Ez ellentétben áll azokkal a korábbi megközelítésekkel, amelyek ilyen esetekre az összes lehetséges érintett bevonását tanácsolták. Tapasztalatok szerint a résztvevők körének bővítése esetén kevésbé sikerült megfelelően elvégezni a feladatot.

A jelentéseket hathavonta kell elkészíteni, rendkívül látványos és jól áttekinthető módon, színkódokkal ellátva, az erre kialakított saját felületen. Az egyoldalas pillanatfelvétel jól mutatja a trendeket, és hozzáférést biztosítanak az adott terület sikertörténeteihez. A kezdeményezés egészséges versenyt indított el, és az ügynökségek rendre elkezdték kialakítani saját jól áttekinthető jelentési rendszerüket. 2016 végére 89 írásos és 12 videofelvételes beszámoló volt látható az erre szolgáló központi honlapon.”

Forrás:
Insights from New Zealand’s „Results” Programme; John M. Kamensky; IBM Center for The Business of Government; 2017. március 6.
Interagency Performance Targets: A Case Study of New Zealand’s Results Programme; Rodney Scott, Ross Boyd; IBM Center for The Business of Government, Collaborating Across Boundaries Series; 2017 (pdf)

Törvények, rendeletek

Tervezet a nemzeti szabványosításról

„A tervezet 2017. március 14-én 16.30 óráig véleményezhető a franciska.katalin.kovacs@ngm.gov.hu; adam.nagy@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.”

Forrás:
Tervezet a nemzeti szabványosításról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. március 8. (Zip)