Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A magyar gazdaság előtt álló újabb kihívásokat csak az innováció segítségével lehet leküzdeni, nyilatkozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára
Tárgyszavak: Cseresnyés Péter, digitális átalakulás, digitalizáció, felnőttképzés, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), kis- és középvállalkozások, közoktatás, kutatás-fejlesztés-innováció, Magyarország, szakoktatás, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
Kutatói vélemény: tegyük közjavakká a vállalatok magánadat-vagyonát!
Tárgyszavak: adatgazdaság, adatközpontú világ, adatpolitika, állam szerepe, digitális platformok, informatikai óriáscégek, közgazdaságtan, küldetésorientált innovációs politika, monopólium, nagyméretű adattömegek, platformgazdaság, szabályozás, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), versenypolitika

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A magyar gazdaság előtt álló újabb kihívásokat csak az innováció segítségével lehet leküzdeni, nyilatkozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára

„A magyar gazdaság jelenleg erős és stabil, de a többi lépcsőfokot, az újabb kihívásokat csak az innováció segítségével lehet leküzdeni – nyilatkozta lapunknak Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára. Elmondta: fontos változtatni azon az arányon, hogy a hozzáadott érték többségét jelenleg a hazai cégekkel szemben a multinacionális vállalatok állítják elő. Lényeges, hogy a vállalatvezetők előtérbe helyezzék a képzést, hiszen ők vannak leginkább tisztában azzal, milyen tudásra van szükség a gazdaságban.

– Valódi gigatárca jött létre, hiszen egy minisztériumon belül kell felügyelni az energia- és klímapolitikát, az infokommunikációt, a közlekedést és a fenntarthatóságot. Hogyan tudnak ennyi mindent egy helyen hatékonyan lebonyolítani, és miért van szükség ennyi terület „összegyűjtésére”?
– Több oka van annak, hogy ez a minisztérium innovációs középponttal és számos szakpolitikai területtel jött létre. Az egyik, hogy teljesen más időszakot élünk, mint 2010-ben, amikor az volt fontos, hogy a gazdasági válságból kihozzuk Magyarországot, és ne kerüljön olyan helyzetbe, mint például Görögország. Jelenleg teljesen mások a viszonyok a gazdaságban, így például a munkaerőpiacon ma már nem azon van a hangsúly, hogyan lehet csökkenteni a munkanélküliséget, hanem azon, hogy hogyan lehet jó és képzett munkaerőt találni az ipari, digitalizációs forradalom előtt álló gazdaságban. Az új kormány legfontosabb teendője, hogy az egyébként stabil alapokon álló és erős gazdaságot olyan pályára állítsa, amelyen a jelenleginél is nagyobb növekedést tudunk produkálni. Ha a minisztériumhoz tartozó területeket nézzük, egy közös alapot mindenképpen találunk, mégpedig az innovációt. Elsősorban ennek a segítségével lehet az új kihívásokat sikerrel leküzdeni. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások, a kkv-k hatékonyabbak legyenek, jobban alkalmazkodjanak a piaci igényekhez. A magyar cégek megerősödéséhez, versenyképességük növeléséhez elengedhetetlen, hogy innovatívak legyenek.

– Ebben azért is fontos lépni, mert a felmérések szerint a termelési és hozzáadott érték többségét mégis a multinacionális cégek állítják elő.
– Valóban, a hatékonyságban fontos lenne előrelépni. Míg a magyar tulajdonú kkv-knál dolgozik a foglalkoztatottak mintegy hetven százaléka, a hozzáadott érték felét az összes cég három százalékát kitevő, a munkavállalók negyedét alkalmazó multinacionális vállalatok állítják elő Magyarországon. Ezen az arányon mindenképpen javítani kell. A hatékonyságot úgy is lehet növelni, hogy új technológiákat vezetnek be a cégek, s állami szinten is arra ösztönözzük a vállalkozásokat, hogy legyenek innovatívak, költsenek minél többet kutatásra és fejlesztésre, saját termékek előállítására és új technológiák bevezetésére, hiszen ezek révén javulhat versenyképességük is.

– Az elképzelések szerint 2020-ra a bruttó hazai össztermék, a GDP 1,8 százalékát kell innovációra költeni. Az állami támogatások mellett hogyan tudják ösztönözni a kisvállalkozásokat arra, hogy innovatívak legyenek?
– Leginkább a jól felfogott saját érdekeik felismerésével. A jelenlegi helyzetben, amikor prosperálnak a magyar cégek, sok kisvállalkozás küszködik azzal, hogyan találja meg a jól képzett és jó teljesítményt nyújtó munkavállalóit. Itt leginkább azt kell elérni, hogy a jövedelmüket, akár a nyereségüket ne csak a bérek növelésére és a toborzásra költsék, hanem saját területükön új technológiákat alkalmazzanak, fejlesszenek ki. Az innováció révén lehet előrébb jutni, új eljárással, műszaki megoldással azt a két-három embert, aki hiányzik a cégtől, könnyebben tudják kiváltani. A beszállítóként működő vállalkozások kitettsége jelentősen mérsékelhető azzal, ha van olyan saját termékük, amelyet a partnerek kizárólag náluk érhetnek el, szerezhetnek be.

– Az igaz, hogy a hazai cégek között is sok a sikeres vállalkozás, de a multiknak mégis sokkal nagyobb a mozgásterük az innováció területén. Hogyan tudják állami szinten elősegíteni a felzárkózást?
– Számtalan állami, pályázati program segíti közvetlenül a vállalkozásokat, de elsősorban arra kell összpontosítanunk, hogyan lehet a K+F tevékenységet a meglevő kutatóbázison élénkíteni. Komoly kapacitások léteznek a különböző kutatóintézetekben, egyetemeken, amelyekkel együttműködve a piaci szereplők fokozhatják innovációs tevékenységüket. Saját tapasztalatból tudok mondani olyan várost, ahol az egyetem és egy helyi cég kutatólaboratóriumot hozott létre bizonyos terület kutatása érdekében, hogy a későbbiekben hasznosítani tudja az eredményeket. A kezdeményezésre azóta több vállalkozási is rákapcsolódott. A hasonló együttműködések a felsőoktatási intézmények és a cégek között stratégiai alapokon, uniós és hazai támogatások mozgósításával célzottan fejleszthetők, szorosabbá fűzhetők, kiterjeszthetők.

– Világos, a legfontosabb célkitűzés, hogy a digitalizáció, az Ipar 4.0 időszakában helyt álljunk. De jelenleg a legnagyobb kihívás a magyar vállalatok számára – ide értve a multikat is –, hogy kellő számban és képzett munkaerőt találjanak. Nemcsak most, hanem a közeli jövőben is. Ön szerint hogyan lehet válaszokat adni korunk kihívásaira?
– A hazai cégek most is sokat áldoznak a technológiaváltásra és arra, hogy kiváltsák a hiányzó munkaerőt. Az új precíziós gépek segítségével nemcsak a minőség növekszik, hanem a hatékonyság is emelkedik az iparban, ezáltal versenyképesebbek lesznek a vállalatok a nemzetközi piacon. A cégek többsége ezen már dolgozik, az építőiparban is olyan eszközvásárlási programokat valósítanak meg, amelyekkel helyettesíteni tudják az élőmunkát. Természetesen a képzésnek, ezen belül a felnőttképzésnek is különleges a szerepe. A tavalyi szakképzési törvény révén megalakult ágazati készségtanácsok abban nyújtanak segítséget, hogy milyen típusú képzésre, mely szakmákban van szüksége a magyar gazdaságnak. Ebben a vállalatok mellett az iparkamara és a tárcánk is részt vesz. Sok múlik a cégek által létrehozott tanműhelyeken, az ágazati képzőközpontokon, amelyet több kkv működtet. Fontos, hogy a vállalatok maguk is törődjenek a munkavállalók és az utánpótlás képzésével, ezzel a központi, iskolarendszerű oktatást is segítve, hiszen igazából ők tudják, hogy milyen tudásra van szükségük.

– Még egy kicsit az oktatásra visszatérve, ebben a négyéves ciklusban mi lesz az újdonság, mit tartanak elsődlegesnek a gazdaság szempontjából?
– A gyors fejlődésre leginkább úgy lehet felkészülni, hogy stabil alapokat szerezzenek a tanulók a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban, a tanulás és a képzés életformává alakul, és élethosszig tart. A cégeket arra ösztönözzük, hogy próbálják érdekeltté tenni azokat a tanulókat, akik a későbbiekben – akár a tanulmányi eredményeik alapján – a munkavállalóik lehetnek. Ez már most is működik, de még inkább teret kellene nyernie. Kiemelten fontosnak tartom annak tudatosítását a társadalomban, hogy a szakgimnáziumok legalább olyan perspektívát tudnak nyújtani a fiataloknak, mint a gimnáziumok, hiszen a piacképes szaktudás megszerzése mellett onnan is egyenes út vezethet a felsőoktatásba.

– Hogyan működhetnek együtt a kkv-k az egyetemekkel?
– Bár ez leginkább a multinacionális vállalatokra jellemző, azonban arra is van példa, hogy egy magyar cég beszállt egy olyan kutatóintézetnek a létrehozásába, amelyik a munkáját hosszú távon segíteni tudja. Véleményem szerint egy közepes vállalkozás már képes ilyen jellegű megbízást adni egyetemeknek. Szükség is van erre, hiszen így a felsőoktatásban rendelkezésre álló tudás közvetlenül hasznosulhat a piaci szereplők érdekében is.

– Mennyire hisz azokban a víziókban, hogy a digitális forradalom eredményeként veszélybe kerülnek munkahelyek, vagyis néhány éven belül lényegesen kevesebb embernek lesz állása, mint jelenleg?
– Erre számtalan kutatás létezik, de ezek között nincs összhang. A történelmi tapasztalat az ellenkezőjére enged következtetni, gondoljunk csak arra, hogy a 19. századi géprombolások idején a munkásokat az a félelem vezérelte, hogy nem lesz állásuk, mert azt a gépek elveszik tőlük. Aztán mégsem így lett, hiszen a termelékenység felfutásával és a gazdasági jóléttel együtt még több állásra lett szükség. Azzal biztosan lehet számolni, hogy az új digitális világban számtalan munkahely jön létre, akár lényegesen több is, mint amennyit a robotizációval elveszítenek a munkavállalók. Minden bizonnyal a robotok kiváltanak automatizálható feladatköröket, de ez nem azt jelenti, hogy a termelésben, pláne a szolgáltatószektorban kevesebb munkaerőre lenne szükség, mint jelenleg. Mivel a jövedelmek a termelékenység növekedésével és a gazdaság erősödésével emelkednek, a lakosság mind több olyan árucikket és szolgáltatást képes megfizetni, amely új munkahelyek kialakulását hozza magával. Bizonyos területeken pedig az emberi tevékenységet nem lehet kiiktatni. Így például az oktatásban, az egészségügyben vagy a szociális területen. Programozókra sem csökken, hanem inkább nő majd a kereslet, pedig egyes vélemények szerint jelenleg itt a legnagyobb a munkaerőhiány.

– Az innovációs minisztériumhoz tartozik a közlekedés is. Itt milyen változásra lehet számítani?
– A legfontosabb irányok maradnak, így például arra törekszünk, hogy minden magyarországi település harminc percen belül elérhető legyen gyorsforgalmi útról, és az autópályák épüljenek ki a határokig. Emellett minden megyei jogú városig gyorsforgalmi út épül 2022-ig. Az autópályák közül az M1-es a legterheltebb, s a helyzet javítása érdekében ezt az autópályát fel kell újítani, azt követően pedig kétszer háromsávosra kell bővíteni, legalább Budapest és Győr között. Fontos cél, hogy a közösségi közlekedés hatékony legyen, a szolgáltatási színvonal emelkedjen, a vasút elsőbbsége különösen az elővárosi és a távolsági forgalomban továbbra is hangsúlyos igény, és lényeges, hogy ne legyenek párhuzamosságok a közúti és a vasúti forgalomban.

– Már épül a Közép-Európában egyedülálló zalaegerszegi tesztpálya. Milyen lehetőséget nyújt Magyarországnak az önvezető autók tesztelésére is alkalmas létesítmény?
– Óriási lehetőség a tesztpálya a magyar kutatás fejlesztésnek, hiszen olyan cégeket, az érintett iparágak vezető vállalkozásait lehet idehozni, amelyek a legújabb technológiákat képviselik. Európa leginnovatívabb tesztpályája épül a kutatási lehetőségek legszélesebb spektrumával, ahol az automata vezetést ovális pályán és akár országhatárokon áthaladva, valós közúti környezetben is ki lehet majd próbálni, mindezt 5G technológiával megtámogatva. A tesztpálya alkalmassá teszi Zalaegerszeget és térségét arra is, hogy a hazánkban tervezett hat Science Park egyikének otthont adjon, ösztönözve a tudomány, a felsőoktatás és a piaci szereplők közötti együttműködést.”

Forrás:
Újabb technológiákkal nőhet a hatékonyság; Putsay Gábor; Magyar Hírlap; 2018. július 7.

Kutatói vélemény: tegyük közjavakká a vállalatok magánadat-vagyonát!

„Az MIT Technology Review oldalán Mariana Mazzucato, a University College London professzora – aki a már a nevében is programadó Institute for Innovation and Public Purpose vezetője is – első olvasatra meghökkentő javaslatot fogalmaz meg: tekintsük az infokommunikációs óriásvállalatok által kezelt magánadat-vagyont közjószágnak, amelyekkel a társadalmi jólétet emelő célok megvalósítását lehet támogatni. Javaslatát azzal támasztja alá, hogy a Google, a Facebook, az Amazon és társai üzleti sikereiket olyan technológiák igénybevételére alapozzák, amelyek eredendően közcélú beruházásként vagy fejlesztésként jöttek létre. A Google algoritmusait például annak idején Nemzeti Tudományos Alapítvány támogatásával fejlesztették ki, de maga az Internet is a védelmi minisztérium alá tartozó DARPA (akkori nevén: ARPA) hálózatából (ARPANET) nőtte ki magát. Hasonlóan közcélú támogatásoknak köszönheti megszületését az érintőképernyős kijelző, a GPS vagy a Siri is. Látszólag persze a Google ingyen szolgáltatást nyújt az embereknek, de a szerző szerint ez nagyon nincs így. Igaz, hogy nem pénzzel fizetünk érte, hanem azzal, amiből a cég a legtöbbet tud profitálni: személyes adatainkkal. A Google profitjának döntő része a reklámfelületek értékesítéséből fakad (aminek értékét, így eladhatóságát is a személyes adatok felhasználása miatti jól célzottság adja), de a személyes adatok közvetlenül is áruvá, értékesíthető javakká válnak. A felhasználó így nem csupán ügyfél, hanem maga is „termékké” válik. A hatalmas piaci bevételek közvetett forrása tehát részben az adófizetők pénze volt, de az aktuális profittermelést is az ő adataik „kitermelése” és hasznosítása teszi lehetővé. A polgárok tehát a szolgáltatások létrejöttekor és fenntartásakor egyaránt fizettek, fizetnek, még ha ez közvetettsége miatt alapvetően nem is tudatosul. Arra viszont jogalapot adhat, hogy ennek haszna legalább részben visszakerüljön a közösséghez.

Egyelőre azonban az a helyzet, hogy az infotechnológiai óriások sikerrel kerülnek el minden olyan szabályozást, amely hasonló piaci részesedés mellett bármely más iparágban magától értetődő volna. A de facto monopolhelyzetre jellemző, hogy az Egyesült Államokban az internetes keresések 70%-át (Európában a 90%-át) a Google végzi, a Facebooknak 2 milliárdnál is több felhasználója van, az Amazon pedig az amerikai piacon eladott könyvek mintegy felét jegyzi, az e-könyveket bele sem számolva. A Facebook, a Google, a Yahoo, az AOL, a Twitter és az Amazon viszi el az amerikai online hirdetések 53%-át, ezen belül a Facebook és a Google 39%-ot. Ilyen domináns helyzetben a cégek rá tudják kényszeríteni feltételeiket a felhasználókra és üzleti partnereikre, mert azoknak nincsenek hasonló léptékű versenytársaik.

Azokat az iparágakat, amelyekben magától értetődően alakulnak ki természetes monopóliumok, mint a vasút vagy a vízszolgáltatás, történelmileg erőteljesen szabályozza az állam a köz érdekeinek védelmében, beleértve akár az árak lefaragását is. A monopolisztikus helyzetű platformszolgáltatók működése ugyanakkor nagyrészt szabályozatlan, ami miatt ezek a cégek rendkívüli extraprofitot könyvelhetnek el. A szerző szerint ebből visszatérítés járna az adófizetőknek. Perverznek nevezve azt a megvalósult gyakorlatot, hogy azok az óriáscégek, amelyek sikereinek előfeltételét közcélú és közfinanszírozott beruházással teremtették meg, azok az alacsony adókulcsok mellett még a közteherviselésből is eredményesen húzzák ki magukat.

Nem könnyű módszertanilag meghatározni, hogy ezek a platformok hogyan és milyen mértékben járulnak hozzá a nemzeti jövedelemhez. A standard neoklasszikus felfogás szerint ezt a reklámbevételekkel lehetne mérni, mivel ez az a mozzanat, amely pénzmozgással jár. Ennek azonban nehéz kimutatni hatását a nemzetgazdaságra és a társadalmi jólétre – már csak azért is, mert amennyiben ez utóbbihoz hozzájárulnak, azt a szolgáltatásaikon keresztül teszik, aminek értéke – mivel közvetlen fizetéssel nem jár – egzakt módon nem mérhető. Ez ahhoz a paradox helyzethez vezet, hogy míg a nemzeti jövedelemhez ezek a platformok elsősorban a társadalmi hasznossággal nehezen jellemezhető reklámbevételekkel járulnak hozzá, addig a felhasználóknak biztosított, lényegesen értékesebb szolgáltatásokkal közvetlenül nem.

A szerző szerint nehéz rá indokot találni, hogy a cégek növekedését és jövedelemtermelését lehetővé tevő adatvagyon miért nem közfenntartású tárhelyeken gyűjtjük és értékesítjük azután a technológiai óriásoknak, ahelyett, hogy mindez gyakorlatilag fordítva működik. (A gyakorlat kialakulásának történetét és módját tekintve természetesen közel sem olyan nehéz rá magyarázatot találni. Szerk.) Az alapvető kérdés azonban nem a megtermelt profit egy részének visszaosztása, hanem annak módjának megtalálásában, hogy a digitális gazdaság a rendelkezésére álló eszközökkel a társadalmi szükségletek és igények kielégítésében is részt vegyen, beleértve a jóléti szolgáltatások fejlesztését is. Ehhez azonban túl kell lépni azon a megszokott vitán, hogy miképpen lehetne szabályozni az infotechnológiai óriáscégeket, és eljutni oda, hogy a szabályozónak legyen elegendő magabiztossága ahhoz, hogy piacformáló és értékteremtő erővel lépjen fel.”

Forrás:
Let’s make private data into a public good; Mariana Mazzucato; MIT Technology Review; 2018. június 27.
A most ismertetett cikk egy szerkesztett részlet a szerző új könyvéből: The Value of Everything. Making and Taking in the Global Economy; Mariana Mazzucato; Allen Lane; 2018
Mariana Mazzucato (a szerző webhelye)
Lásd még: Institute for Innovation and Public Purpose; UCL (University College London)
Skócia saját nemzeti beruházási bankot hoz létre: az innovációhoz a szabad piac nem elég; makronóm.mandiner; 2018. március 12. („A tervet Mariana Mazzucato, a University College London közgazdászának munkássága alapján alkották meg.”)
Mariana Mazzucato az eGov Hírlevél korábbi bejegyzéseiben

Közigazgatás, politika

Motiválttá kell tenni a magyarországi vállalatokat a kutatás-fejlesztés erősítésében

„Motiválttá kell tenni a magyarországi vállalatokat a kutatás-fejlesztés erősítésében, ezért is kerültek a források egy helyre, az új Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) – mondta Palkovics László a minisztérium vezetője hétfőn, egy budapesti konferencián.
Kiemelte: a következő időszak EU-költségvetésének egyik nyertese az innováció lesz, és az ebből adódó lehetőségeket Magyarországnak nemzetközi együttműködésben kell kihasználnia. Utóbbi keretében az Izraeli Innovációs Hatóság alelnöke, Danny Biran, valamint Oliver Schatz, a Bosch ügyvezető igazgatója is előadást tartott azon a Tudományos és Technológiai Konferencián, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) épületében immár harmadik alkalommal szerveztek meg.

A külképviseletek, valamint a hazai kutatás, fejlesztés és innováció intézményei, vállalatai részvételével tartott konferencián Palkovics László szólt arról, hogy miközben a digitalizáció terjedésével átrendeződik a munkaerőpiac, a hozzáadott értékek tekintetében még több munkaerőre lesz szükség.

„A hozzáadott érték nagyjából azonos Magyarországon a nemzetközi és a hazai tulajdonú vállalatok esetében, ugyanakkor előbbi háromszor olyan hatékony, ezért a helyzeten változtatni kell. A magyar cégeknek sokkal inkább új termékekkel kell jelentkezniük, hogy innovációs képességük növekedjen”.

A tárcavezető úgy látta, hogy elérhető a kitűzött célszám és 2020-ra 1,8 százalékra nőhet a kutatás-fejlesztés aránya a GDP-ben. Örvendetesnek nevezte, hogy az EU-ban Magyarország exportjában a legnagyobb a high-tech részaránya, még ha ez a sajátos hazai gazdaságszerkezetből is adódik. Mint mondta, a jövőben kiemelten építeni kell az egyetemekre, amelyek egy másfajta működési módszerrel, az állami fenntartástól a magánszféra felé távolodva képesek kutatásfejlesztési támogatást nyújtani a kis- és középvállalatoknak például termékfejlesztésre.

Palkovics László üdvözölte, hogy a hat science park (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, Győr) fejlesztése zajlik, a további rezsicsökkentés kapcsán az optimalizált energiafelhasználásról beszélt és hangsúlyozta a szakképzési rendszer átalakításának, a felnőttképzésnek a fontosságát. Szerinte hamarosan le fogják tudni zárni az ITM és a Magyar Tudományos Akadémia között kialakult vitát. Hozzátette: nincs szó az akadémia autonómiájának megsértéséről, a dolog kizárólag arról szól, hogyan tudják elhelyezni a kutatás-fejlesztési, kutatási forrásokat. „Egyrészt a párhuzamosságok kérdését kell megoldani, másrészt azt, hogy nem tudunk mindennel azonos módon foglalkozni, bizonyos területekre muszáj lesz fókuszálni” – jegyezte meg.

A konferenciát Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta: az elmúlt években kiépült a tudományos-technológiai diplomáciai hálózat, amelynek használata komoly lehetőség a hazai vállalatok és intézmények számára. „Izraeltől, a világ innovációs fellegvárától sokat tanulhatunk, például azt, hogyan lehet a képzési-akadémiai rendszert a gazdaság nyelvére lefordítani, miként tudjuk ösztönözni a startupokat. A közelgő miniszterelnöki találkozó ennek betetőzése lehet” – vélekedett.

Danny Biran, az Izraeli Innovációs Hatóság alelnöke kitért arra, hogy az izraeli munkaerő 8,3 százaléka a high-tech területen dolgozik és ők termelik a GDP 12 százalékát, az exporthoz pedig 34 százalékkal járulnak hozzá. Hozzátette: a kutatásfejlesztésbe invesztált pénzek nagy része a magánszektorból származik, de az alapkutatásokra a kormányzat is jelentős összegeket fordít.

„Az innovációs hatóság a piaci semlegességet, a szükséges kormányzati kockázatvállalást biztosítja. Fontos kihívás számunkra, hogy növeljük a hight-tech területén dolgozók arányát a nők, az arab lakosság és az ortodox zsidók körében” – fűzte hozzá Danny Biran.

Menczer Tamás, a KKM tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kifejtette: a magyar érdek az, hogy a tehetségünket kihasználva, erőforrásainkat kihasználva tudjunk részt venni a jövő alakításában. Kiemelte, hogy a külképviseletek szakdiplomatáikkal kiemelkedő szerepet játszanak ebben a folyamatban, nekik is köszönhető az „újító szellemű Magyarország-kép” kialakítása. Fontosnak nevezte többek között a kiemelt ipari területeket meghatározó Irinyi-tervet, az 5G-s mobilhálózat kiépítését, valamint az önvezető autókba fektetett forrásokat, utóbbiak kapcsán a zalaegerszegi tesztpálya megvalósítását.

Az önvezető autókról, valamint az autóipar jövőjéről beszélt előadásában Oliver Schatz, a Bosch ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a nagyvállalat az automata vezetéssel foglalkozó egyik legnagyobb központját Budapesten építi ki. Míg Palkovics László arről beszélt, hogy az önvezető autók bevezetése gazdasági, jogi és erkölcsi kérdések megoldását kívánja meg, a Bosch vezetője szerint ezek a járművek a biztonságra épülnek, növelik az emberek egyéni mobilitását, igaz – tette hozzá – elterjedésükkel a városi forgalom is nőhet.

„Az elektromos autókkal jelentősen tudjuk csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és bár 2020-ra már minden ötödik új autó elektromos üzemű lesz, valószínűleg 2050-ben is lesznek még új gyártású belső égésű motorok.” – mondta Oliver Schatz.”

Forrás:
Motiválttá kell tenni a magyarországi vállalatokat a kutatás-fejlesztés erősítésében; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 2.

Palkovics László: Prioritások kellenek, nem fogadható el a kormány számára az MTA két javaslata

„Nem fogadható el a kormány számára az MTA által tett két javaslat, a miniszter továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőben egy helyen tervezzék a kutatásra szánt összegeket.
Legitim igény, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsuk az adófizetők pénzét – nyilatkozta lapunknak az Akadémiával kialakult költségvetési vitával kapcsolatban Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője.

– Meg lehet tartani a tudományos kutatásra vonatkozó autonómiát úgy, hogy a finanszírozásról politikai döntés születik?
– Politikai döntés kutatás-finanszírozásról nem születhet, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) autonómiájára alkotmányos garancia van. Az Alaptörvény kimondja: a tudomány művelőinek teljesítményét a tudomány művelői ítélhetik meg, az MTA köztestülete a szabályait maga határozza meg, és önállóan gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott forrásokkal, valamint a tulajdonával.

– Ha valóban nem akar az ITM beleszólni a kutatási tevékenységbe, akkor mi értelme a rendszer átalakításának?
– Legitim igény, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsuk az adófizetők pénzét. Ezért nem tudom elfogadni az érvet, hogy „majd mi eldöntjük, hogy mit akarunk kutatni, mivel ez az autonómiánk része”. Ez a világon sehol, így az Egyesült Államokban vagy az EU többi országában sincs így.

– Lovász László, az MTA elnöke szerint a minisztériumhoz képest egy akadémián a tudományos szempontokat jobban figyelembe lehet venni.
– Ez igaz, ugyanakkor be kell látni, hogy ha a kutatásokra szánt forrásokat olyan alapon osztjuk el, hogy mindenki azt csinál, amit akar, akkor annak nem biztos, hogy lesz társadalmi hasznossága. Azt szeretnénk, hogy a tudományos szereplőkkel együtt nézzük végig az összes tudományterületet, a magyar nyelvtől egészen a mesterséges intelligenciáig, és állapodjunk meg arról, hova helyezzük a forrásainkat. Az, hogy ezt milyen formában tegyük, már lehet vita tárgya, de arra szükség van, hogy meghatározzunk bizonyos prioritást élvező területeket. Ezt az MTA sem vitatja, Lovász elnök úrral két éve írtunk alá arról egy megállapodást, hogy szükség van a fókuszterületek meghatározására.

– Az MTA utoljára 2005-ben érezhette úgy, hogy a kormány az autonómiáját veszélyezteti, akkor Kóka János gazdasági miniszter kritizálta a köztestület tevékenységét.
– Nem hasonlítanám össze a két esetet. Kóka János akkoriban kiállt és azt mondta, a földdel kell egyenlővé tenni azokat a kutatóintézeteket, amelyek nem eredményesek. Másrészről azt állította, Magyarországon gyakorlatilag nincs komoly tudós ember, mert aki az volt, már meghalt. Tőlem hallott valaki olyat, hogy minősítettem volna bármely kutatóintézet vagy akadémikus kollégám tevékenységét? Az MTA reakciója azonban jelentősen eltér a 2005-ben tapasztalttól. Annak idején az Akadémia elnöke a miniszterrel leült a Friderikusz Mostban, hogy elbeszélgessenek ezekről a kérdésekről, most tüntetések szerveződnek és fenyegető nyilatkozatok hangzanak el.

– Visszatérve a kormány terveire, lesznek-e olyan preferált kutatás-fejlesztési területek, amelyeket a minisztérium határoz meg?
– Ezt majd a tudós emberek döntik el, a lényeg a már előbb említett szempontok figyelembe vétele lesz. Erről szól például az EU Mission Oriented Research and Innovation elnevezésű kutatási programja, amelynek lényege, hogy határozzunk meg irányokat, ahová pénzt akarunk biztosítani. Egyébként az egyetemekkel már korábban megkötöttük azokat a megállapodásokat, amelyek alapján tématerületek szerint osztjuk szét a forrásokat. Érdekes módon az esetükben nem merült fel az, hogy veszélybe kerülne az autonómiájuk, aminek a fő oka, hogy a kutatási stratégiájukban leírták, amit akartak.

– A kormány terveit sokan értelmezték úgy, hogy majd a társadalomtudományi, például a genderkutatásokat akarják visszaszorítani. Van ilyen szándék?
– Nem erről van szó, és nem gondolom, hogy jelenleg óriási összegeket költ az Akadémia vagy az egyetemek genderkutatásokra. A kérdés inkább az, hogy többet akarunk-e költeni mondjuk az agykutatásra, vagy akarunk-e például magyar gravitációs hullám kutatási programot, illetve gyermekgyógyászati kutatási programot indítani.

– Az MTA most előállt a saját javaslataival. Ezeket hajlandó megfontolni a kormány?
– Az általuk javasolt két megoldás nem elfogadható. Az egyik ugyanis arról szól, hogy halasszuk el egy évvel a módosítást, ugyanakkor ez idő alatt semmi nem változna. A másik javaslat volt, hogy az intézethálózat fenntartására jutó húszmilliárd forint maradjon az MTA-nál, de ez meg azt az elvet sértené meg, miszerint a kutatásra szánt összegeket egy helyen akarjuk tervezni a jövőben.

– Ezek szerint minden marad a kormány elképzelései szerint?
– Ha a parlament elfogadja a költségvetési törvényt, elkezdjük kialakítani a kutatás- finanszírozási rendszert, amivel kapcsolatban tovább akarunk tárgyalni az MTA-val. Csak hogy egyértelmű legyen: ez a rendszer nem határozza meg azt, hogy melyik kutató mit kutasson. Azon persze az Akadémiának el kell gondolkodnia, hogy a kutatóintézethálózatát a jelenlegi formában akarja-e tovább működtetni. Én mint miniszter ebbe nem szólnék bele, mint köztestületi tag azonban elmondom a véleményem, még ha nem is egyezik az Akadémia elnökségének egy része álláspontjával. Úgy látom, a hálózatot nem jól működtetjük, ezért meg kellene nézni, hogy máshol milyen megoldások vannak.

– Azt hogyan értékeli, hogy az MTA-ügy miatt Freund Tamás agykutató kilépett a konzervatív tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Köréből?
– Minden tiszteletem Freund Tamásé, de tisztázzuk: ő azért lépett ki, mert Náray-Szabó Gábor, aki szintén tudóstestület tagja, a kormánnyal egyetértően foglalt állást. Ha véleménykülönbözőség van, mindenkinek az egyéni döntésére van bízva, hogy mit lép.

– Rátérve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalra (NKFI), a 24.hu írta meg, hogy hiába döntöttek támogatandó projektek listájáról, nem hirdethetnek eredményt, amíg ön nem engedélyezi. Miért nem járul hozzá?
– Az indok egyszerű, Pálinkás József július 1-jétől nem a hivatal vezetője, és a következő elnök érkezéséig úgy gondoltuk, várunk ezzel. Amennyiben lezajlott a megfelelő értékelési folyamat, változatlan formában fogjuk kihirdetni az eredményeket.

– Ki veszi át a hivatal vezetését?
– Az új vezetőt majd miniszterelnök úr nevezi ki, mégpedig hamarosan. A cél, hogy az NKFI, vagy ahogy nevezni fogjuk, a Nemzeti Innovációs Hivatal alapvetően az innovációval és kevésbé a kutatással foglalkozó hivatalként működjön. Ehhez olyan vezetőre van szükség, aki maga is érti azt, hogy mit jelent a vállalati innováció vagy a start up vállalkozás, továbbá ismeri a vállalatok és az egyetemek kapcsolatát, amellett, hogy kutatói tevékenységet is folytatott. A vezetőváltás oka tehát kifejezetten egyszerű: új feladathoz új emberre van szükség.”

Forrás:
Palkovics László: Prioritások kellenek; Szalai Laura; Magyar Hírlap; 2018. július 6.
Lásd még: Az MTA állásfoglalása az ITM innovációs koncepciójáról és javaslatai a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban; Magyar Tudományos Akadémia; 2018. július 4.
Magyar Tudományos Akadémia – MTA – hivatalos oldal; Facebook; 2018. július 7.

Újabb 21 milliárd forintról született döntés a Vidékfejlesztési programban

„Júniusban újabb 17 pályázati felhívás esetében, 634 kérelem támogatásáról született döntés több mint 21 milliárd forint értékben a Vidékfejlesztési programban – mondta Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az államtitkár kiemelte, hogy az új döntésekkel együtt 1258 milliárd forintra nőtt a program kötelezettségvállalása, ami a teljes keret 97 százaléka.

Közölte: az Agrárminisztérium döntött arról, hogy a fel nem használt forrásokból idén mintegy 50 milliárd forintos kerettel újabb pályázati lehetőséget nyit az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatására. Emellett a tárca újabb 15-20 milliárd forint összegű felhívást hirdet az ökológiai gazdálkodást folytatók számára is.

Szólt arról is, hogy döntöttek a helyi piacok és a közétkeztetés fejlesztésére beérkezett pályázatokról. A felhívás keretösszege 12,6 milliárd forint, amelyre 783 kérelem érkezett be, közel 20 milliárd forintos igénnyel. Az irányító hatóság eddig 336 kérelmet támogatott, mintegy 7,8 milliárd forint értékben. Ennek köszönhetően helyi termelői piacok vagy vásárterek kialakítása, illetve közkonyhák fejlesztése valósulhat meg – mondta.

Kifejtette, emellett újabb 84 pályázó kérelmét támogatták, akik főleg falusi turizmus fejlesztésére több mint 3,3 milliárd forint támogatást fordíthatnak.

Közölte, az élelmiszeripari beruházásokat újabb 2 milliárd forint szolgálja, az állattartó telepek korszerűsítésére újabb 13 kérelem részesült mintegy 1,7 milliárd forint támogatásban.

Arról is beszélt, hogy a kertészeti fejlesztésekre újabb 71 kérelem nyert támogatást, közel egymilliárd forint értékben.

Elmondta, a fiatal mezőgazdasági termelők pályázatai közül is újabb 53 nyert mintegy 660 millió forint támogatást.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg 27 vidékfejlesztési felhívás nyitott, mintegy 300 milliárd forint keretösszeggel, amelyre az elkövetkezendő időszakban folyamatosan lehet pályázni.”

Forrás:
Újabb 21 milliárd forintról született döntés a Vidékfejlesztési programban; Agrárminisztérium; 2018. július 3.

Több mint 2 milliárd forintot nyertek a Pest megyei önkormányzatok vállalkozói parkok kialakítására és fejlesztésére

„Tizenegy Pest megyei önkormányzat nyert el több mint 2 milliárd forintot a települések vállalkozói parkjainak fejlesztésére, korszerűsítésére – jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek.
Hozzátette: a kormány Pest megye fejlesztését szolgáló programjának hatodik felhívására jelentős volt a túligénylés, így a tárca az eredeti támogatási keretösszeget további 70 millió forinttal emelte meg.

A vállalkozói parkok fejlesztésének támogatására irányuló pályázat 2017 decemberében jelent meg, célja az önkormányzatok tulajdonát képző ipari, gazdasági felhasználásra szánt területek vállalkozói parkká történő fejlesztése és az ehhez kapcsolódó alapinfrastruktúra kiépítése.

Az igényelhető legmagasabb támogatási összeg 250 millió forint volt. A beérkezett, szakmailag jól előkészített települési pályázatok mindegyikének támogatása érdekében, azok várható pozitív gazdaságfejlesztési hatására tekintettel a tárca az eredeti 2 milliárd forintos támogatási keretösszeget további 70 millió forinttal megemelte – ismertette az államtitkár.

A megemelt keretből 11 Pest megyei településen mintegy 48,5 hektárnyi, korszerű infrastruktúrával felszerelt vállalkozói park jön létre, hogy a Pest megyei vállalkozásoknak megfelelő telephelyeket biztosítson, elérhetőségüket, működési feltételeiket kedvezőbbé tegye.

A beruházások várhatóan több mint 300 új munkahely létrejöttét segítik elő – tájékoztatott Rákossy Balázs.

A támogatottak listája itt elérhető.”

Forrás:
Több mint 2 milliárd forintot nyertek a Pest megyei önkormányzatok vállalkozói parkok kialakítására és fejlesztésére; Pénzügyminisztérium; 2018. július 5.

Időlegesen sikerült megállítani az uniós szerzői jogi reformot

„Össztűz zúdult az utóbbi napokban az Európai Parlament képviselőire, hogy utasítsák el a mai napon eléjük kerülő, átfogó szerzői jogi reformot. A civil szervezetek és aktivisták az utolsó percben sikerrel jártak, az EP erős többséggel utasította el a tervezetet, amely így visszakerül a tervezőasztalra. A reformnak ezzel persze nincs vége, a jövőben újra szavazhat róla a testület, azonban ebben a formában a szabályozás várhatóan már nem lesz hatályos. A tervezetet 318 nem, 278 igen és 31 tartózkodás mellett utasította el a testület.

Abban egyébként minden fél egyetért, hogy a jelenlegi, rendkívül széttöredezett, tagállamonként változó szerzői jogi szabályozást egy egységes uniós szabályozással kell felváltani. Ez illik a digitális közös piac logikájába is, így leegyszerűsödne a művek publikációja és elkerülhetőek lennének az olyan helyzetek, hogy bizonyos tartalmak és szolgáltatások csak a legnagyobb piacokon (Egyesült Királyság, Németország, stb.) indulnak el, a kis piacok pedig (mint Magyarország) akár éveket várnak a sorukra. Az új szabályozással akár egyszerre indulhatna el egész Európában például egy Spotify-szerű szolgáltatás.

Két kritikus cikkely
Abban azonban már jelentősen eltérnek a vélemények, hogy ez a közös piac hogyan kellene kinézzen. A legnagyobb vitát a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a „linkadó” néven került be a köztudatba, mert előírta, hogy még az egészen parányi infómorzsák átvételéhez is licencelési szerződést kell kötni. Ez a német (és más európai) kiadók régi vesszőparipája, álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az ilyen morzsák átvételén gazdagodott meg és vált jelentős híraggregátorrá, ebből pedig a kiadók semmit nem kaptak vissza. A kiadói nyomásra korábban Németország és Spanyolország is bevezetett linkadót, mindkét esetben masszív kudarc lett a próbálkozás vége.

A 13. cikkely a tartalomszűrők bevezetését írta elő az online platformok számára, amely a jogvédett tartalmakat automatikusan kiszűri. Ez az eredeti szándék szerint a YouTube-ra vagy Facebookra tömegével feltöltött jogvédett tartalom elleni szigorúbb fellépés lett volna, a kritikusok szerint azonban a kis szolgáltatók tömegeit csapta volna agyon, hogy fantasztikusan drága fejlesztésekkel kell szűrniük a feltöltéseket.

Az elmúlt hetekben az aktivisták és civil szervezetek egyre erősödő kampányt folytattak a tervezet ellen, a mozgósítás látványos sikert ért el az eredmény tükrében, a tervezetet támogató pártoknak ugyanis papíron meg lett volna a többségük az elfogadáshoz.

A szerzői jogi reformról kicsit részletesebben, a jogvédők és a kritikusok véleményeit is ismertető cikkünket érdemes fellapozni…”

Forrás:
Elbukott a szerzői jogi reform; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2018. július 05.
Lásd még: Megmenekült az európai internet… egyelőre; Bátky Zoltán; PC WORLD; 2018 július 5.
Az EP-ben leszavazták az új szerzői jogi irányelv kritikus részeit; Dajkó Pál; IT café; 2018. július 5.
Első körben megbukott az uniós szerzői jogi reform; Bitport.hu; 2018. július 5.
What’s at stake in the July 5 #SaveYourInternet vote: The text, explained; Julia Reda (Német Kalózpárt/Európai Parlament); 2018. június 18.

Közigazgatási, politikai informatika

Kúriák és borospincék interaktív térképen

„Új adatokkal frissült a Helyi Művi Értékvédelmi Kataszter (HMÉK). A több mint 50 000 helyi védettség alatt álló művi érték között nem csupán iskolák és szobrok találhatóak, hanem kilátók, háborús emlékművek és borospincék között is lehet böngészni.

Országosan 8200 helyi érték frissült a Lechner Tudásközpont által fejlesztett Helyi Művi Értékvédelmi Kataszterben. A turisták és lokálpatrióták számára egyaránt hasznos alkalmazás aktualizálásában 210 önkormányzat vett részt, az objektumok visszaellenőrzését követően a naprakész adatok megosztásával. Új elemek is bekerültek az online adatbázisba – kúriák, háborús emlékművek, présházak, borospincék is felbukkannak többek között Abony, Alsópetény, Bódvaszilas, Legénd és Lenti helyi értékei között.

A 2017 novemberétől elérhető interaktív térképes felületen több mint 50 000 egyedi védelem alatt álló hazai művi érték között lehet böngészni. A Magyarország teljes területét lefedő térképen az „építmény”, valamint a „szobor, képzőművészeti alkotás és utcabútor” kategóriákon belül település, cím és helyrajzi szám alapján kereshetőek az önkormányzatok által védettség alá helyezett értékek.

Az interaktív kataszter a Helyi Építési Szabályzatokban található adatokat, valamint a helyi értékvédelemről szóló települési önkormányzati rendeletekben rögzített helyi művi értékeket tartalmazza. A településkép védelméről szóló törvény értelmében 2017 decemberétől a települési önkormányzatok a településképi arculati kézikönyvekben és a településképi rendeletekben jelölik meg helyi védett értékeiket. A Lechner Tudásközpont részére megküldött kézikönyv- és rendeletfrissítések alapján a megfelelő kategóriában ezek a helyi értékek is megjelennek a térképes értékvédelmi adatbázisban, így biztosítva annak naprakész állapotát.

A Helyi Művi Értékvédelmi Kataszter az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készült.”

Forrás:
Kúriák és borospincék interaktív térképen; Lechner Tudásközpont; 2018. július 6.
Helyi Művi Értékvédelmi Kataszter (HMÉK)

Új korszak kezdődik az elektronikus archiválásban

„Éveken át zajló szakmai egyeztetések és hosszas várakozás után június végén – nem függetlenül az online számlaadat-szolgáltatás elindulásától – megjelent a digitális archiválás szabályairól szóló új jogszabály, az 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet.
Az új szabályozás mérföldkövet jelenthet a magyarországi adózási digitalizáció történetében. Iparági tapasztalatok alapján az elektronikus számlázás széles körű elterjedésének egyik fő akadálya eddig az (e-számlák esetén kötelező) elektronikus archiválás bonyolultsága és a korábbi, több mint tíz éves szabályozás elavult szövegezéséből eredő gyakorlati problémák voltak.
A rendelet könnyítéseket, egyszerűsítéseket tartalmaz, illetve kibővíti a lehetséges archiválási módokat is. A 2018. július 1-től alkalmazható módszerek az alábbiak:
* fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum saját vagy bizalmi szolgáltató általi archiválása,
* zárt rendszerben történő archiválás,
* EDI alkalmazása esetén EDI-ben történő archiválás,
* hash-kóddal együtt történő archiválás.

Fontos figyelembe venni, hogy az új rendelkezések alkalmazandóak azon dokumentumok esetén is, amelyeknél a megőrzési kötelezettség 2018. július 1. előtt keletkezett, ám azok nem a korábbi szabályoknak megfelelően kerültek archiválásra.

A fenti szabályok gyakorlati aspektusaival kapcsolatban szakértőink egyeztetést folytatnak a jogalkotóval, illetve az adóhatósággal. Ennek eredményeit egy szakmai konferencián hozzuk nyilvánosságra, amelynek időpontjáról hamarosan részletes tájékoztatást küldünk.
A felmerülő – akár az egyeztetéseken felvethető – kérdésekkel kapcsolatban e-számlázásra és e-archiválásra specializálódott szakértői csapatunk készséggel áll rendelkezésükre.”

Forrás:
Új korszak kezdődik az elektronikus archiválásban; Tax & Legal Alert; PwC Magyarország; 599. szám; 2018. július 5. (PDF)
További információ a fenti webcímen.
Lásd még: Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelete a digitális archiválás szabályairól; eGov Hírlevél

Bűnözési adatok interaktív térképen, a bűnmegelőzés támogatása térinformatikai eszközökkel

„A lakosság számára is elérhetővé vált a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) térinformatikai alkalmazás. Ügyfélkapus belépést követően a rendelkezésre álló bűnügyi, társadalmi, gazdasági és statisztikai adatokból olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy mennyivel csökkent a bűncselekmények száma Magyarországon az elmúlt években, hol volt a legalacsonyabb az egy főre jutó ittas vezetések száma, vagy melyik járásban történt a legtöbb lopás.

Magyarországon 2012-ben 451 259 bűncselekmény történt, ám azóta jelentősen csökkent az éves esetszám. 2016-ban összesen 277 166 esetet regisztráltak, melynek 47%-a minősült kiemelten kezelt bűncselekménynek – ezen belül lopásból történt a legtöbb, szám szerint 78 296 darab. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács július 2-án a nyilvánosság számára is elérhetővé tette a Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattárat, melyben nem csupán az ehhez hasonló országos bűnözési adatok, hanem az összefüggéseket feltáró társadalmi-gazdasági statisztikák között is lehet böngészni.

A kiemelten kezelt bűncselekmények közé tartozik az emberölés, testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, embercsempészés, garázdaság, önbíráskodás, kábítószerrel kapcsolatos egyes bűncselekmények, lopás, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság vagy a jármű önkényes elvétele.
A PRE-STAT Adattár együtt elemzi az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS), a rendőrség által használt integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (RobotZsaru) regisztrált bűncselekményekkel kapcsolatos adatait, valamint a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatait (pl.: lakónépesség, lakások száma, személygépkocsik száma).

A PRE-STAT segítségével a felhasználók tematikus térképeket, grafikonokat hozhatnak létre települési, járási, megyei és régiós szinten. Az eddig különböző adatbázisokban fellelhető adatok egy alkalmazásban, interaktív térképeken történő megjelenítése a szigetszerű elemzések helyett az összefüggések komplex vizsgálatát teszi lehetővé. A webes térinformatikai alkalmazással a szezonális bűncselekmények alakulása is vizsgálható térségi szinten. Például Somogy megye Siófoki járásában 2010 és 2017 között minden évben a nyári hónapokban tetőzött a lakásbetörések száma, átlagosan havi 60 esettel. Ezzel szemben a megyeszékhelyen, Kaposváron novemberben és decemberben jellemző leginkább ez a bűncselekmény – 2010 decemberében történt a legtöbb, 35 elkövetés.

A könnyen kezelhető felületen ügyfélkapus bejelentkezést követően a felhasználók néhány kattintással készíthetnek térbeli és időbeli elemzések alapjául szolgáló, lementhető tematikus térképet vagy diagramot. Egyszerűen elemezhető például az ittas vezetések arányának régiók szerinti különbsége: 2011-től 2016-ig minden évben a Dél-Alföldi régióban volt a legtöbb (2015-ben 206 eset jutott 100 000 főre), az Észak-Alföldön pedig a legkevesebb ittas vezetés (itt 2016-ban érte el a maximumot, 100 000 ezer főből 119 regisztrált esettel).

A Lechner Tudásközpont által fejlesztett interaktív térkép a prestat.lechnerkozpont.hu oldalon érhető el, egyes moduljai a rendőri szervek, valamint a bűnügyi elemzéseket végző szervezetek bűnmegelőzéshez kapcsolódó feladatainak tervezését, összehangolását és végrehajtását támogatják, a nyilvános adatok kutatók és egyetemisták munkájához is segítséget nyújthatnak. A felhasználókat kézikönyv is segíti az alkalmazás használatában, amely a PRE-STAT-on kívül itt is elérhető.

A pontszerű, Robotzsaru adatokat megjelenítő modul csak a rendőrségi felhasználók számára érhető el. Ezen belül a rendőri szervek munkatársai utcaszintű térképes felületen tekinthetik meg és különböző szűréseket alkalmazva vizsgálhatják a Robotzsaru rendszerből származó geokódolt bűncselekmény adatokat, melyek egyaránt lehetnek lezárt és még folyamatban lévő ügyek is. A modul háromféle térképi ábrázolással támogatja az elemző munkát: egységes, közeli pontok összevonása és hőtérképes megjelenítéssel.

A PRE-STAT alkalmazásról a Tudásközpont honlapjáról elérhető Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel című kiadványban is olvashatunk. A 2010 és 2015 között regisztrált hazai bűnesetek alapján készült, közel 300 oldalas tanulmány több mint 180 ábrán, térképeken és diagramokon jeleníti meg a kiemelten kezelt bűncselekmények adatait. A magyarországi bűncselekmények térbeli dimenziójának bemutatása mellett a szerzők a bűnmegelőzést célzó informatikai és térinformatikai megoldások hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak is szenteltek egy-egy fejezetet.

A „Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel” projekt eredményeként létrejött térinformatikai alkalmazást a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával a Lechner Tudásközpont fejlesztette.”

Forrás:
Bűnözési adatok interaktív térképen; Lechner Tudásközpont; 2018. július 2.

Informatika, távközlés, technika

Sikeres a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer

„Négyéves a 2014. július 1-vel bevezetett, országosan egységes mobilfizetési megoldást kiszolgáló Nemzeti Mobilfizetési Rendszer. A mobilparkolás az e-matrica és a HU-GO TopUp szolgáltatás mellett 2018. júliustól a mobilfizetéssel történő belépőjegy vásárlást is kiszolgálja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. rendszere.
Huszonhárom viszonteladó partner és 85 parkolási üzemeltetőnél, 291 parkolózónában a Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren (NMFR) keresztül érhető el a 2014. július 1-vel bevezetett országosan egységes mobilfizetési szolgáltatás, amely az elmúlt négy év során 91 593 071 fizetéssel záródó mobilparkolási (vásárlási) tranzakciót bonyolított. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az NMFR-en keresztül az e-matrica és a HU-GO TopUp használatarányos autópályadíj (viszonylati jegy) értékesítést is biztosítja, amelynek négyéves forgalma 26 733 532 444 Ft, míg működésének teljes volumene 6 020 605 tranzakció volt.

A Nemzeti Mobilfizetési Rendszer négyéves forgalma meghaladja a 66 milliárd Ft-ot.

„Évről-évre egyre nagyobb forgalmat bonyolítunk a Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren keresztül, amely azt jelenti, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban fogadja el és vesz részt a készpénzmentes szolgáltatások mindennapi használatában. Azt gondoljuk, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nek nem csak a készpénzmentes szolgáltatások nyújtásában van meghatározó szerepe, hanem a lakosság edukációjában is, hiszen állami vállalatként mi indítottuk el először az országosan egységes mobilfizetési szolgáltatást, ezért további a lakosság nagy részét érintő kényelmi megoldások fejlesztésében gondolkodunk.

A tavalyi évben megkezdett fejlesztéseknek köszönhetően a közterületi parkolás mellett már az úgynevezett zárt téri, azaz magánparkolókat is sikerül a Nemzeti Mobilfizetési Rendszerbe bekötnünk, ezzel tovább bővül szolgáltatási körünk. Elsőként a Margit-sziget északi, a Kopaszi-gát és a Pollack Mihály téri parkolók esetében lehet fizetni a közterületen megszokott mobilfizetési megoldással.

Idén júliustól elérhetővé vált a Budakeszi Vadaspark belépőjegy termékünk is, amely a látogatók számára sorbaállás mentesen, mobilfizetés útján biztosítja a jegyvásárlást és a Vadasparkba történő belépést.

Átadás előtti, utolsó fázisban van, és a végső tesztelést végezzük a Pécs Behajtás – Védett Övezet Projektünknél. Várhatóan már ősszel a projektnek köszönhetően megvalósulhat a pécsi világörökségi rész forgalomcsökkentése, illetve bevezetésre kerülhet az érintett területen a várakozási díj mobilfizetéssel történő megfizetése is” – nyilatkozta Veres Mihály a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 2014. július 1. – 2018. június 30. (4 éves) üzemi statisztikai adatai*:
Összes mobilparkolási tranzakció száma (alkalom): 91 593 071
Összes parkoló ellenőri lekérdezés száma (alkalom): 75 823 526
Összes mobilparkolásból származó forgalom (Ft): 40 057 614 403
Összes autópálya e-matrica, HU-GO TopUp és viszonylati jegy vásárlások száma (alkalom): 6 020 605
Összes autópálya e-matricából, HU-GO TopUp és viszonylati jegyből származó forgalom (Ft): 26 733 532 444
*A Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren keresztül létrejött tranzakciók, az önkormányzatok, és az állam számára megfizetett bruttó díjak.”

Forrás:
Sikeres a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer; Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; 2018. július 6.

A Google feldarabolásán gondolkodnak az EU-szakértői

„A testület szakértői között komoly vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy keményebben kell-e fellépni a Google vagy a Facebook ellen. Visszatérő gondolat, hogy ezeket az óriáscégeket vagy fel kell darabolni vagy meg kell tiltani a számukra a bizonyos üzletekben való részvételt.

Tommaso Valletti, az Európai Bizottság piaci versennyel foglalkozó vezető közgazdásza kijelentette, hogy korábban a Standard Oilt is szétverték és ez a lépés használt a piaci versenynek, éppen ezért lehet, hogy ideje elgondolkodni a Google feldarabolásán is. Emellett azon is el lehet gondolkodni, hogy korlátozzák a társaság belépését bizonyos piacokra. Valletti ugyanakkor elismerte, hogy a társaság feldarabolásának jelenleg nincs meg a törvényi háttere. Még az is könnyen lehetséges, hogy ez a lépés végül mégsem bizonyul jónak.

A szakember hozzátette, hogy hiba volt hat évvel ezelőtt megengedni a Facebooknak azt, hogy felvásárolhassa az Instagramot. Akkor ezzel a legtöbb versenyfelügyelet azért nem foglalkozott, mert az Instagramnak nem volt bevétele. A Facebook mégis érdemesnek tartotta arra, hogy egymilliárd dollárt fizessen érte, napjainkra pedig a platform a világ egyik legfontosabb közösségi hálózatává vált. Valletti kitért arra is, hogy megfigyelte: a Cambridge Analytica botrány után az emberek azt mondják, inkább átmennek az Instagramra.

Viktor Mayer-Schönberger, az Oxfordi Egyetem internetszabályozással foglalkozó professzora közölte, hogy a Google, az Amazon és a Facebook piacterek, amelyek összehozzák a felhasználókat a hirdetőkkel és a vásárlókat az eladókkal. Az Amazon tranzakcióinak egyharmada az alkalmazott algoritmusok segítségével, az úgynevezett központi ajánlóegységen keresztül valósul meg. Az algoritmusoknak az erőssége egyben kockázatot is jelent, hiszen centralizált döntések történnek és ezek nem üzembiztos megoldások.

Scott Galloway, a New York-i Egyetem munkatársa korábban kifejtette, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google már túl nagy méretűek és túl nagy a hatalmuk, ezért akadályozzák a piaci versenyt. Más ágazatokban, például az olajiparban vagy a távközlésben már rég feldarabolták volna az ilyen nagyvállalatokat. A szakember szerint a Nagy Négyest nem azért kellene feldarabolni, mert „rosszak” vagy az innovációik miatt a vetélytársaikat kiütik a versenyből, esetleg összekuszálják a piacokat, hanem azért, mert kapitalizmusban élünk. Justus Haucap a Német Monopóliumbizottság korábbi elnöke viszont azt az álláspontot képviselte, hogy a Google feldarabolása nem járna túl sok eredménnyel és mindenekelőtt a felhasználóknak ártana. Haucap később megismételte, hogy nem oldana meg semmit az IT-óriások feldarabolása.”

Forrás:
A Google feldarabolásán gondolkodnak az EU-szakértői; SG.hu; 2018. július 6.

A Magyar Telekom bemutatója az 5G lehetőségeiről

„Most először láthattunk valódi ötödik generációs (azaz 5G) mobilhálózati kapcsolatot egy hazai távközlési cégnél, és már megvan a hipermodern szolgáltatás első felhasználója: a Magyar Telekom rendszerére a Magyar Telekom csatlakozik. Pontosabban egy repülni nem engedett drón (nehogy lefejezze a nézőket), két zárt pályán futó játékautó (lásd: 80-as évek), és pár Hololens volt a Telekom székházában lévő egyetlen 5G cellára csatlakoztatva a hétfői bemutatón. Erre még nehéz lenne azt mondani, hogy elértük a gazdaságos bevezetéséhez szükséges méreteket.

Persze a bemutató csak egy gondolatébresztő volt, hogy mindenki – főleg az iparban – elkezdjen végre azon agyalni, hogy az 5G képességeivel miként tudja majd növelni a hatékonyságát, hogyan tud vagy sok ezer szenzorral, vagy gigabites sebességgel, vagy ezredmásodperces válaszidejű távvezérléssel értéket teremteni. Pár évünk van ezt kitalálni, hazánkban nagyjából 2020-2022 környékén indulhat el az 5G.

Hogy mennyibe kerül majd az 5G bevezetése, nem igazán akarták elmondani, de ez nem is olyan egyszerű kérdés. Tremmel János hálózatfejlesztési igazgató elmondta, hogy a kiváló minőségű optikai hálózat is fontos eleme az 5G-nek, hiszen erre kell majd csatlakoztatni a bázisállomásokat. Ezt viszont nehéz lenne egy az egyben az 5G költségeihez sorolni, elvégre az üvegszál a vezetékes szolgáltatáshoz is szükséges, most is gőzerővel folyik a hálózat modernizálása. Ezen kívül több olyan része van az 5G-nek, ami a most használt 4G-n megvalósult, és a jövőben még több 5G-hez köthető szolgáltatás elindulhat a jól bevált 4G hálózaton.

Nehéz lesz megmondani, hogy mikor beszélhetünk majd 4,9G-s hálózatról, és mikor 5G-ről – mondta Tremmel János. Azt is hozzátette, hogy az 5G szabványnak még csak körülbelül a harmada készült el, főleg a rádiós egységekkel és a központi elemekkel kapcsolatos részek. A szabványban leírt megoldások zöméről még nem született döntés a nemzetközi szabványosító testületnél.

Eddigi tapasztalataink alapján azt is leszögezhetjük, hogy nem kell annyira rohanni az 5G-vel. Bár a Telekom hálózatán az adatátvitel 90 százaléka már a 4G hálózaton zajlik, ez nem jelenti azt, hogy a korábbi generációknak mindjárt búcsút mondhatunk. Tremmel János a kérdésünkre elmondta, épp most tartunk ott, hogy a hálózatukon – darabszámra – több a 4G-s eszköz, mint bármilyen más generációs. Ez nyilván abból fakad, hogy az úttörő (és vélhetően az átlagnál gazdagabb) előfizetők nemcsak a mobiljukat cserélték le rég 4G-sre, hanem ezek az ügyfelek bődületesen sokkal több adatot is forgalmaznak, mint az olcsóbb telefont használó nagy átlag, akik főleg 3G-t használnak. Elenyészően kevesen vannak, akik még ma is a 24 éves 2G/GSM-re csatlakoznak, de mint Tremmel János elmondta, mindig az utolsó felhasználókat a legnagyobb kihívás meggyőzni, hogy váltsanak…[Index.hu]”

—

„…Az mindenesetre a Telekom mai 5G-s éles demonstrációján is jól látszott, hogy a 4G-vel ellentétben az 5G-t nem elsősorban, illetve nem kizárólag a mobilhálózatokon jelentkező kapacitásigény kiszolgálására képzelik el az operátorok. A cég székházában működő, 3,7 GHz-es spektrumot használó 5G teszthálózaton három esettanulmányt mutattak be: Az első a gyors orvosi beavatkozást megkönnyítő távdiagnózisra fókuszált, a második a (video)játékoknál hasznos kiterjesztett valóságra, a harmadik esetben pedig egy (egyébként a földön parkoló) drónnal végzett kommunikációhoz használtak 5G adatkapcsolatot a szakemberek. Ezeken a területeken az 5G által nyújtott megnövelt sávszélességet és a minimálisra csökkentett válaszidőt egyaránt jól lehet kamatoztatni – igyekezett rámutatni a szolgáltató.

Annyi tehát legalább már látszik, hogy az 5G-s hálózatokat nem elsősorban az előfizetők, hanem a különböző gépek töltik majd meg adattal, ezzel együtt azonban nyilvánvaló az is, hogy minden eddiginél nagyobb fejtörést okoz az egész iparág számára az új technológia implementációja.[HWSW.hu]”

Forrás:
Igazi 5G van a Telekomnál, gyerekjáték használni; Tóth Balázs; Index.hu; 2018. július 2.
A távközlés eddigi legkínzóbb útkeresése az 5G; Koi Tamás; HWSW.hu; 2018. július 2.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyarok a Szilícium-völgy nyomában: tudományos és technológiai parkok rendszere épül ki Magyarországon

„Szinte hetente jelentenek be új kutatás-fejlesztési együttműködéseket vállalatok és egyetemek, és hamarosan hat science park is létesül az országban. Mórucz Norbert, az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének elnöke szerint kiugrási lehetőséget hoz az új irány.
Egy évtizede még az ipari parkokban látták a gazdaság fejlődését, ma már a tudományos és technológiai parkokban. Az előbbiek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket?
A gazdasági válság mutatta meg igazán a problémát, 2008–2010-re az iparipark-rendszer ugyanis jelentősen túlfejlődött. Kétszáz ipari park jött létre az országban, s ezeknek valójában csak a fele működött jól. Szükség volt a szereplők megszűrésére és arra, hogy behozzunk egy olyan új modellt, amely más országokban bevált. Így került fókuszba 2011-ben a tudományos és technológiai park (TTP).

Miben több a TTP, mint egy ipari park?
A TTP a hozzáadott értékre fókuszál, tehát nem összeszerelő üzemekről, véletlenszerűen betelepült cégekről és megtöltött iparterületekről szól, hanem egy komplex megvalósítási helyszínről, ahol korszerű infrastruktúra, megfelelő szolgáltatások állnak rendelkezésre. Továbbá a betelepült vállalatok egymáshoz kapcsolódó, technológiaintenzív tevékenységeket végeznek. Ez a rendszer azt támogatja, hogy Magyarország versenyképes legyen a globális gazdaságban, ahová a vállalatok kutatás-fejlesztési központokat tudnak telepíteni.

A külföldi vállalatokat arról szeretnénk meggyőzni, hogy termékfejlesztést és k+f-tevékenységet is hozzanak Magyarországra, a magyar cégeket pedig abban szeretnénk támogatni, hogy saját fejlesztéseikkel növekedési pályára léphessenek. Ehhez szeretnénk megteremteni a feltételrendszert a TTP-kel, az ezért felelős minisztériumokkal több éve együttműködünk a rendszer számára nyújtandó források tervezésében is. Adókedvezményt, uniós támogatást, kedvező árú ingatlant a környező országok is tudnak biztosítani, viszont a magyarhoz hasonló országos hálózat nincs másutt a régióban.

Nem magyar találmányról beszélünk, mi adta az alapmodellt?
A science park adta az alapmodellt, amely a Stanford Egyetem iparfejlesztési koncepciója. Ott úgy indult, hogy el kellett helyezni a gyártásra érett egyetemi spin off cégeket. Ezt a modellt ma Szilícium-völgy néven ismerjük. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál 2011-ben kezdeményeztük, hogy kerüljön be a TTP-minősítés az ipari parkokat szabályozó kormányrendeletbe, ez 2013-ra megtörtént, 2014 óta lehet pályázni a minősítésre.

Milyen kritériumoknak kell megfelelni a minősítéshez?
A hozzáadott érték és az innováció a kulcs. Egy TTP létrehozásához minimum tíz hektár területre van szükség, öt betelepülő vállalkozásra, amelyek legalább 75 munkavállalót foglalkoztatnak. Továbbá rendelkezniük kell együttműködési megállapodással vagy kutatási szerződéssel valamelyik felsőoktatási intézménnyel vagy kutatóintézettel. Ezenfelül legalább három betelepült cégnek együtt kell működnie kutatási-fejlesztési tevékenységben. Az eredményes címpályázathoz ezenkívül üzleti tervre, költségvetésre, megvalósíthatósági tanulmányra és az ezeket alátámasztó dokumentációra is szükség van.

Hány park rendelkezik ezzel a minősítéssel, és hányra lenne szükség?
Minősítése tizenkettőnek van, két park elbírálás alatt van, további kilenc helyszínen dolgozunk a pályázaton. Az év végére elérhetjük, hogy 23-25 park rendelkezzen minősítéssel, ez már a TTP-rendszer optimális mérete.

Nem fókuszálnak minden ágazatra a TTP-k. Mind más-más profillal rendelkeznek majd?
Az első TTP-k már működő ipari parkok voltak, amelyek tudatos gazdaságfejlesztési koncepcióval rendelkeztek, kiemelt ágazatok szerint határozták meg a partneri kört, technológiai vállalatokat telepítettek, és kapcsolatot építettek ki az oktatási intézményekkel. Ilyen például a zalaegerszegi vagy a szolnoki. A második szakaszt az egyetemi science parkok jelentik, ami a stanfordi modell. A cél, hogy az egyetemek a tudásbázisukat hasznosítsák, és szolgáltatással jelenjenek meg a piacon. Hat egyetem kap ilyen parkot, Debrecenben vélhetően a gyógyszeripar kap nagy hangsúlyt, Miskolcon az anyagtechnológia és az intelligens irányítás, Szegeden a lézerközpont biztosít jó húzóerőt, Pécsen az orvostechnológia, Zalaegerszegen a járműipari tesztpálya adja a profilt, Győrben az Audi révén ugyancsak az autóipar lehet a húzóágazat.”

Forrás:
Magyarok a Szilícium-völgy nyomában; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2018. július 5.

A digitalizáció megköveteli a képzési rendszerek átalakítását

„A gazdaság digitális átalakulása jelentős mértékben megváltoztatja a munkaerőpiaci folyamatokat, ami az eddigieknél sokkal rugalmasabb, gyorsan reagálni képes képzési rendszerek kialakítására készteti a kormányokat – hangzott el a második alkalommal megrendezett Skills Summit rendezvényen, a portugáliai Portóban, 2018. június 28-29-én.
A 2018-as Skills Summit célja az volt, hogy a készségekkel kapcsolatos portfóliók széles skálájáért — beleértve az oktatást, a felsőoktatást, a szakképzést, a foglalkoztatást, a tudományt és az innovációt, a gazdasági fejlődést és a digitális menetrendet — felelős miniszterek és ágazati szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A csúcstalálkozó előmozdítja a nyílt vitát arról, hogy az egyes országok mit tesznek azért, hogy polgáraik minden szükséges képességgel rendelkezzenek a hatékony részvételhez, képesek legyenek sikereket elérni a digitális világban.

„A digitalizáció olyan mértékben és gyorsasággal alakítja át a munkaadók által a munkavállalóktól elvárt készségek körét, hogy az új elvárásoknak megfelelő felkészültség biztosításához az oktatási és képzési rendszer minden szintjét fejleszteni kell” – mutatott rá Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, a magyar delegáció vezetője.

A rendezvényen a világ minden tájáról érkezett résztvevők, köztük több mint 20 állam oktatásért, képzésért felelős miniszterei és államtitkárai az oktatás, szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás, tudomány és innováció tükrében tárgyalták meg a gazdasági fejlődés és a digitalizáció kérdéseit. Az összehívott szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen kormányzati beavatkozásokkal, programokkal biztosíthatóak az eredményességhez, versenyképességhez elengedhetetlen digitális és egyéb készségek.

A konferencián az OECD szakértői elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy állami beavatkozások nélkül a digitalizáció a népességnek csak egy része számára jelent majd előnyt és előrelépési lehetőséget, míg azok, akik nem tudják megszerezni a szükséges készségeket, lemaradnak. Számukra a felzárkózási lehetőséget azok a szabályok és programok teremthetik meg, amelyek az át- és továbbképzés lehetőségét minél szélesebb körben elérhetővé teszik, és egyben ösztönzik is a részvételt.

Pölöskei Gáborné a tárgyalás során elmondta, hogy az ehhez szükséges fejlesztések Magyarországon már elkezdődtek, mégpedig – bár ez meglepőnek tűnhet – a kötelező óvodáztatás kiterjesztésével. A magyar megközelítést az OECD által bemutatott nemzetközi összehasonlító kutatási eredmények is igazolták: ezek tanulságai szerint a hosszabb idejű óvodai részvétel még a felnőttkorban is kimutatható készségtöbbletet eredményez.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: a szakterületet érintő 2017. évi jogszabály-módosítás eredményeként Magyarországon a gazdasági szereplők bevonásával létrejöttek az Ágazati Készségtanácsok, amelyek hatékonyabban segítik majd a munkaerőpiaci igények pontosabb meghatározását és a megfelelő képzési kínálat kialakítását.

A konferencián elhangzott előadások, a szűkebb körű egyeztetéseken feltárt konkrét munkaerőpiaci megoldások és javaslatok alátámasztják az elmúlt időszak hazai fejlesztéseit, így különösen a szakképzés és felnőttképzés terén elindított fejlesztéseket, a gazdaságfejlesztés területén az Ipar 4.0 programot, vagy a Digitális Jólét Program (DJP) közreműködésével létrehozott Digitális Munkaerő Programot (DMP). A megtett lépések együttesen képesek lehetnek felkészíteni a hazai gazdaságot és társadalmat a 2. Skills Summit eseményen előrevetített gazdasági és munkaerőpiaci változásokra.”

Forrás:
A digitalizáció megköveteli a képzési rendszerek átalakítását; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 3.

Ágazati készségtanácsok alakultak

„A szakképzésben tapasztalható új intézkedések egyike az ágazati készségtanácsok megalakulása, melyek 2018. július 1-jétől kezdik meg működésüket. A duális képzés továbbfejlesztésére irányuló intézkedés az ágazati képzőközpontok létrehozásának lehetősége.

2018. január 1-jétől hatályos szakképzést érintő törvénymódosítások elsődleges célja a duális szakképzési lehetőségek további szélesítése, a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának még szorosabbá tétele. Ennek érdekében megalakulhatnak az ágazati készségtanácsok, valamint az ágazati képző központok.

Az ágazati készségtanácsok lehetőséget adnak a vállalati igények szakképzésben történő közvetlenebb megjelenésére, ugyanis ezek a tanácsok befolyásolhatják a szakképzés és felnőttképzés oktatási tartalmának fejlesztését és korszerűsítését.

Az ágazati készségtanácsok javaslatokat tesznek a munkaerőpiaci igények és a képzési kínálat összehangolására, így a gazdasági szempontok még inkább érvényesülnek a képzésben.

Az ágazati készségtanácsok munkáját segíti az online felületen elérhető ágazati szakmai fórum, ahova a gazdasági szeplők széles köre csatlakozhat, javaslatokat, véleményeket, ötleteket fogalmazhat meg.

Az ágazati készségtanácsokhoz kapcsolódik továbbá egy szakértői csoport is, amely kutatásokkal, statisztikai értékelésekkel támogatja az ágazati készségtanácsok munkáját, a megfogalmazott igényeket segít a képzésekben realizálni.

Az ágazati képző központok több gazdálkodó szervezet által létrehozott – a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szereplő – gyakorlati képzőhelyek.

Az ágazati képző központok a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján vehetnek részt az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben.

Az ágazati képző központok létrehozása a hatékonyabb és eredményesebb duális gyakorlati képzés megvalósítását segíti, a folyamatosan gyorsuló gazdasági, technológiai változások is indokolják, hogy a gazdasági szereplők akár egymással együttműködve kapcsolódhassanak be a szakképzés rendszerébe.

Cél a versenyképes gazdaság érdekében a szakképzés színvonalának további emelése.”

Forrás:
Ágazati készségtanácsok alakultak; Szuklits Eszter; Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara; 2018. június 20.

Az idősek sem maradhatnak ki a digitális világból!

„A felnőtt magyar internetezők számára fontos, hogy a családjuk idősebb tagjai is otthonosan mozogjanak a digitális világban. Ennek érdekében a fiatalabb netezők 17 százaléka rendszeresen, 59 százaléka pedig alkalmanként szokta idősebb családtagjait tanítani az internet és a digitális eszközök használatára. A támogatás sikerét jól jelzi, hogy a netet már használó nagyszülők, dédszülők harmada kettő, további közel egyharmada pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. A netezők szerint az idősebbek számára a digitális képességek elsajátításához a közös tanulás a legjobb út, mely egyszerre jelent több együtt töltött időt, közös fejlődést és közös szórakozást is. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása az idősek digitális világgal kapcsolatos viszonyával foglalkozik.

Internet: nem bírnánk nélküled
Az eNET 2018 májusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők nem tudnának meglenni net nélkül: információforrásként (86 százalék); kommunikációs csatornaként (78 százalék); ügyintézéshez (71 százalék), szórakozási, kikapcsolódási lehetőségként; illetve a munkához, tanuláshoz (65-65 százalék) is nélkülözhetetlennek tartják.

De vajon az idősebb generációk hogyan boldogulnak a digitális világban és mennyire használják ki az általa nyújtott lehetőségeket? Tízből kilenc netező szerint ebben a tekintetben az idősebbek le vannak maradva a fiatalok mögött.

Soha nem késő belépni a digitális világba. De hogyan?
Bár a netezők szerint a fiatalok otthonosabban mozognak a digitális világban, ez nemcsak előnyöket, hanem egyben felelősséget is jelent: a válaszadók 83 százaléka tartja fontosnak, hogy a fiatalabb családtagok segítsenek az idősebbeknek a digitális képességek elsajátításában. A közös tanulásnak számos előnyét látják: nemcsak több időt töltenek együtt, de együtt is fejlődnek (73 százalék szerint); mindketten hasznos képességeket sajátítanak el (71 százalék), ugyanakkor mindez közös szórakozást is jelent számukra (67 százalék).

A válaszadók szerint az internet az idősebbek életét elsősorban a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel történő kapcsolattartás (78 százalék), az információkeresés (74 százalék) és az ügyintézés (68 százalék) terén könnyítené meg.

Nem csak a húszéveseké a (digitális) világ!
A fiatalabb (41 év alatti) netezők nem is hagyják, hogy idősebb családtagjaik kimaradjanak a digitális világ nyújtotta lehetőségekből: 17 százalék rendszeresen, 59 százalék alkalmanként szokta őket tanítani az internet és a digitális eszközök használatára, 8 százalék esetében pedig a család más tagja szokta ezt tenni.

A kutatásban résztvevő fiatalabb netezők idősebb rokonai körében az otthoni netet használók aránya 47 százalék, míg a mobilinternetet és az interaktív TV szolgáltatást használóké 13, illetve 12 százalék. Ugyan a nagyszülők, dédszülők és egyéb idősebb rokonok többsége (61 százalék) továbbra is ragaszkodik a vezetékes telefonhoz, mobiltelefon-szolgáltatást (is) 70 százalékuk használ.

A netező nagyszülők, dédszülők eszközhasználat terén is igen aktívnak bizonyultak: 33 százalék egy, 37 százalék kettő, 30 százalék pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. Ezek közül az okostelefon a leggyakoribb (55 százalék), ezt követi az asztali számítógép (54 százalék), a laptop (49 százalék), a tablet (27 százalék) és az okostévé (22 százalék).

A válaszadók szerint netező nagyszüleik, dédszüleik inkább hasznos tevékenységekre használják a netet (43 százalék), 37 százalékuk szerint pedig hasznos tevékenységekre és szórakozásra egyaránt. A napi szinten végzett online tevékenységek közül az idősebb rokonok esetében a böngészés (42 százalék), a közösségi média oldalak látogatása (42 százalék), a csetelés (35 százalék) és a hírolvasás (34 százalék) a legjellemzőbb. A digitálisan igazán aktív nagy- és dédszülők a fentiek mellett számítógépes játékokat is szoktak a családdal játszani (27 százalék) és videótelefon-szolgáltatást is használnak (14 százalék).

A kutatás alapján elmondható tehát, hogy többnyire a fiatalabb rokonok segítségével ma már az idősebb generációk tagjai is sikerrel tartanak lépést a korral, ezáltal ők is egyre nagyobb mértékben aktív résztvevői digitális világunknak.

eNET – Telekom
Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 985, 18 évnél idősebb internetező bevonásával, 2018 májusában végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.”

Forrás:
Az idősek sem maradhatnak ki a digitális világból!; eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.; 2018. július 4.

Hódít a közösségi munkavégzés

„Fiatal vállalkozók, startupok körében egyre népszerűbbek az úgynevezett coworking, azaz a közösségi irodák. Itt egymás mellett, egymástól függetlenül, mégis valódi közösségben ki-ki dolgozik a saját projektjén.

Az elmúlt években a legtöbb iroda Budapesten jött létre, később a nagyobb egyetemi városok is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Technológiaváltás történt az elmúlt években, az ember irodája felköltözött a „felhőbe”, a számítógépére és a laptopjára, amit a táskájában visz magával, és bárhol kinyithatja. Szabadon megválaszthatja, hogy mikor és honnan szeretne dolgozni – mondta Levendel Áron, a Kaptár közösségi iroda alapítója az M1 Forint, fillér című magazinműsorában.

A közösségi irodák azoknak is megoldást jelenthetnek, akik munkájuk során sokat utaznak, vagy nincs elegendő jövedelmük saját iroda bérlésére. Az Y generáció megjelenése a munkaerőpiacon változást indított el – mondta a Kaptár társalapítója.

A bérlők szerint számos előnye van a közösségi térnek. Sándor Máté pénzügyi adatok elemzésével foglalkozik. A szoros határidők miatt előfordul, hogy a szokásos munkarendtől eltérő időben is dolgoznia kell. „Nagyon tetszik a szabadság, az hogy bármikor be tudok jönni, ha úgy alakul, hogy szűkös egy projekt, akkor akár az éjszakába nyúlóan dolgozhatok itt – mondta Sándor Máté, az Alphacruncher adatkutatója.

Személyre szabott szolgáltatások
A coworking irodákban íróasztalt, de akár saját, különálló irodát is bérelhetnek a cégek. A díjak személyre szabhatók, egyedi igényekhez, illetve a szolgáltatásokhoz igazodnak.

„Vannak olyan havi 4-8 és 13 napos, 4K, 8K, 13K csomagjain, amelyek arra van kitalálva, hogy ha valakinek csak hetente néhány napra van csak szüksége a munkavégzésre, ő is megtalálja a számítását” – mondta Levendel Áron.

Mórocz Bálint a Kaptár legnagyobb előnyét az üzleti kapcsolatok kiépítésében látja. „Különleges kapcsolati hálót lehet itt kiépíteni, alapvetően a legnagyobb előnyét abban látom, hogy a vállalkozók szemszögéből közösségi, akár irodai jelleget is képes adni. Az is fontos, hogy itt nemcsak magyarok dolgoznak, de akár külföldiek is bérelnek helyet – értékelte a szolgáltatás előnyeit Mórocz Bálint szoftverfejlesztő.

Inspriáló környezet
Az Asympto Networks nemzetközi telekommunikációs cég az inspiráló környezet miatt választotta ezt a helyszínt.

Nekem az is fontos volt, hogy egy szép, világos térbe érkezzek be, ahol jól érzem magam, ami otthonos, komfortos, megadja azt az alapot, amitől majd én produktív és eredményes leszek – mondta Szabó Rita, a cég operatív vezetője.

A Budapest belvárosában található coworking iroda földszintjén közösségi terek vannak, az emeleten pedig a bérlők dolgoznak. Szintén itt bérel helyet egy pénzügyi innovációval foglalkozó cég is, és számos üzleti partnerrel létesített már kapcsolatot a közösségi programoknak köszönhetően.

„Mi szinte minden nap itt vagyunk a Kubikban, van egy fix asztalunk, ahol dolgozhatunk. A csomagba beletartozik a tárgyaló használata is, valamennyi kávéfogyasztás, és az hogy folyamatosan fogadhatunk vendégeket” – mondta Kertész Judit, a Frontira Kft. ügyvezetője.

A legkülönfélébb tevékenységgel foglalkozó vállalkozások munkatársai járnak ide nap mint nap dolgozni.

„Művészeti és értékesítési koordinátorként felelek a munkámért. A cégünk programokat, előadásokat is szervez, ennek a helye általában itt az előadótérben van, úgyhogy az iroda nemcsak munkahely, egy hétköznapi helyszín, hanem a programjaink helyszínét is adja” – mondta Szabó Andrea, a Műtárgy.com művészeti és értékesítési koordinátora.

Számos közösségi iroda kínál a cégeknek adminisztratív szolgáltatást is, például székhelyszolgáltatást vagy postai ügyintézést. Emellett létezik olyan cég is, amelynek kiterjedt hálózata van világszerte, így a bérlő üzleti útjai során külföldön is talál ideiglenes irodát.”

Forrás:
Hódít a közösségi munkavégzés; Híradó.hu; 2018. július 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. július 9.

Diplomaták a digitális álhír-káosz ellen
Válogatásunk és lapszemlénk gyakori szereplője, szerzője az Oxfordban kutató izraeli szakember, Ilan Manor. Egyik legfrissebb írása újfent a digitális diplomáciai gyakorlat egyre súlyosabb problémáját járja körül: az elektronikus hálózatokon – így a diplomaták által használt platformokon is – viharos gyorsasággal terjedő és terjeszkedő álhírek, manipulatív információk témáját. Az e-külkapcsolatok éles szemű vizsgálója mindenekelőtt egy érdekes megállapítással kezd. Manor úgy véli: a „digitális propaganda” nem csupán mennyiségében, terjedési csatornáiban különbözik a régtől ismert, jó öreg propagandától. Éles differenciát jelent a célrendszere is. A digitális térben terjedő propaganda ugyanis – a közkeletű, ám felszínes vélekedéssel ellentétben – nem a közvélemény befolyásolását célozza meg. Kiagyalói, terjesztői szándéka az, hogy általa megváltoztassák a befogadó közönség valóságérzékelését. Sőt, hogy a propagandaüzenet fogyasztója lassan úgy érezze: objektív valóság tulajdonképpen nem is létezik. A digitális közvélemény hazugságok, féligazságok, elferdített tények olyan örvényébe kerül, amelyből teljesen összezavarodva, biztos támpontjait elveszítve emelkedik ki. Az igazi cél a zavarkeltés; a zavarodottság pedig a bizonytalanság forrása.
Mára jól megfigyelhető az is, hogy a digitális platformok különösen fogékonyak a féligazságokon, torzított információkon alapuló propagandára. Miért? Manor három fő okot azonosít.

Vizualitás. A modern információs sztráda népszerű platformjai alapvetően a képi élményre alapoznak, azaz lényegi elemük a vizualitás. A képi információk ugyanakkor különösen erősen (és közvetlenül) befolyásolják az igazságérzékelésünket: magyarán, annak hiszünk, amit a szemünkkel látunk. Vagy fogalmazhatunk így: amit a szemünkkel látunk – azt szinte azonnal és kérdőjelek nélkül valóságnak fogadjuk el. Vesztünkre! Az információs technológiák olyan könnyen elérhető, könnyen használható képmanipuláló eszközöket kínálnak szinte bárkinek, amivel gyerekjáték a képi információk „megpiszkálása”, változtatása, manipulálása. És a Photoshop csak a jéghegy „polgári” csúcsa; ma már ennél sokkal fejlettebb eszközök is rendelkezésre állnak – ráadásul nem csak a fényképeket, hanem a mozgóképes anyagokat is szinte korlátlanul hamisíthatja ezekkel bárki.
A digitális csatornák sérülékenységének oka az is, hogy ezeken a platformokon lényegében lehetetlen eldönteni, hogy valóságos hús-vér emberek, vagy pedig „gépek”, azaz az információ-terjesztésre fabrikált algoritmusok, botok ontják-e az értesüléseket. Az utóbbi idők politikai kampányaival kapcsolatban sokat emlegetett „botok” olyan programok, amelyek szinte tökéletesen képesek utánozni egy valóságos ember viselkedését. Már pedig, ilyen automatizált programok tömeges bevetésével jelentősen befolyásolható az emberek valóságérzékelése – és annak következményeként megtett döntései is.
A digitális hálózatok ugyanakkor különösen nyitottak a propaganda „kifinomultabb” változataira: az igazán jól megszerkesztett támadó botok, propaganda-algoritmusok képesek arra, hogy jól behatárolható célközönséget árasszanak el a manipulált információval. Képesek ugyanakkor arra is, hogy a pontosan megcélzott közönséget annak beállítódásaihoz (előítéleteihez) passzoló módon megváltoztatott információval bombázzanak. A manipulatív kiberalgoritmusok a célközönség világnézetéhez igazítják az eltorzított információkat.

A külügyi szervezetek, az általuk is mind nagyobb előszeretettel és sikerrel használt digitális csatornák sérülékenységét látva egyfajta versengésbe kezdtek az „igazság” elmondásáért. Tevékenységükben a hangsúly az információ disszeminációjára került, háttérbe szorítva a külkapcsolati munka egyik hagyományos pillérét: a kapcsolatépítést. Manor úgy véli, hogy ez zsákutca. Az információ, a „narratíva” uralásáért folytatott vetélkedés inkább az álhíreknek, az elektronikusan terjesztett propagandának kedvez azzal, hogy relativizálja az igazságot, és magát a valóságot is. Minden igaz, és minden hamis is egy időben – ahol minden csak vélemények kérdése. Az izraeli kutató azt javasolja az e-diplomácia művelőinek, hogy koncentráljanak inkább a „digitális hitelesség” megszerzésére. A hosszú, szívós aprómunkával kiépített online kapcsolatrendszeren alapuló személyes hitel az, ami segíthet a valós információ továbbításában, a manipulációkkal szembeni harcban.
How Diplomats Can Combat Digital Propaganda; Ilan Manor; Global Policy Journal; 2018. június 27.

A mém-diplomácia célkeresztjébe bárki bekerülhet: sok hely van még az aktuális ellenség számára az oroszok mellett is
Szeretjük, figyelemre méltó meglátásokkal rendelkező, és többnyire higgadt elemzőnek gondoljuk a fentebb idézett Ilan Manort, ezért is adjuk gyakran közre gondolatait. A manipulatív információkról szóló legutóbbi fejtegetése azonban – valljuk be őszintén – komoly hiányérzetet is keltett bennünk. Az izraeli kutató ugyanis (nyilván ez afféle szakmai „csőlátás”, hiszen alapvetően a digitális diplomácia témáit vizsgálja) a digitális propagandát, a közéletet megmérgező kibermanipulációt kizárólagosan a politikához köti. Példáiban pedig szinte kizárólag orosz állami és magánaktorok akcióit idézi, pedig az online terek jó néhány más hatalom, elsősorban az USA, és persze Nagy-Britannia informatikai hadviselésének is közkedvelt színterei. Hogy a téma elismert úttörőjét, Izrael Államot ki ne feledjük a felsorolásból.

A lényeg azonban az: a manipulált információk áradása korántsem csupán az emberi társadalmak „politikai alrendszerét” érinti. Behálózza az ma már egész életünket, az egészségügyi információktól kezdve a tudományon át – egészen a sportig. Jó néhány példával szolgál ez utóbbira az éppen most folyó futball világbajnokságot kísérő információfolyam. Nem ritkák a manipulált híreket, ténymorzsákat közzétevő és terjesztő közösségi média bejegyzések. Megjelentek továbbá a közvéleményt az érzelmi viszonyulás eszközével megdolgozó, igazi „harci információelemek” is. Most csak a legutóbbi esetre hívjuk fel a figyelmet, mert több szempontból is tanulságos. Ezúttal nem valami rejtőzködő online „bérmanipulátor” (magyarul troll), hanem egy köztiszteletben álló politikus, a brüsszeli polgármester tett közzé Twitter-fiókján – ép érzékkel csak erősen ízléstelennek nevezhető – manipulált képet, azaz mémet, a hazája számára nagy jelentőségű brazil-belga mérkőzés után. A montázson az Európa fővárosaként emlegetett Brüsszel jelképe, a pisilő fiúcska szoboralakja könnyít magán a lábai előtt fetrengő brazil sztárjátékoson, Neymaron. Philippe Close polgármester talán így szerette volna teljesség tenni a brazilok feletti győzelmet. Akciója ugyanakkor jól mutatja, hogy az igazságért, a narratíva uralásáért folyó online küzdelem nem szorítkozik a politika világára. Az mindenhol megjelenik, ahol érdekek ütközhetnek, vagy éppen feszülnek egymásnak. Egyebek mellett a digitális sportdiplomáciában is.
Philippe Close, brüsszeli polgármester Twitter-fiókjának üzenete

Egy friss amerikai tanulmány szerint az izraeliek világelsők a közösségi média használatban
Éppen az előző cikknél utaltunk rá: Izrael élenjáró a digitális terek, eszközök és platformok diplomáciai célú felhasználásban. Érzékeltettük azt is: az online közvélemények elérése, alakítása olyan foglalatosság, ami bizony sokszor érinti a manipuláció kategóriáját. Különösen akkor, ha az ilyen diplomáciai jellegű közösségi média jelenlét olyan konfliktusok által elválasztott közösségekre irányul, mint éppen az Izraeli Külügyminisztérium legfontosabb ilyen programja. Amely a térség arab közösségeivel igyekszik megismertetni, elfogadtatni az izraeli álláspontot (sőt, magát az izraeli létezést). A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a zsidó állammal ellenséges arab közösség nem csupán a határokon kívüli térségben található: Izrael határain belül is jelentős palesztin népességgel kell(ene) megtalálni – részben az online csatornák révén – a hangot. Ezért aztán különösen érdekes, hogy hogyan alakulnak a közösségi médiafogyasztási szokások a közel-keleti államban.
Az amerikai comScore piackutató cég legfrissebb vizsgálata ugyancsak imponáló adatokról számol be. A mérések szerint az Izraelben élők átlagosan napi 11 órát töltenek a közösségi médiumok felületein, ami gyakorlatilag a duplája a világátlagnak. A közönség nagysága, társadalmi aránya pedig még figyelemre méltóbb: a nyár eleji adatok szerint ugyanis az ottani internethasználók mintegy 94%-a rendszeres használója a közösségi csatornáknak is. A „közösségi médiumok” gyűjtőfogalmán belül azonban jelentős a szórás: a prímet kétségkívül a Facebook viszi, hiszen az internet használók 95%-a időzik rendszeresen ezen a platformon. A YouTube népszerűsége messze elmarad: az online népességnek mindössze 7%-a látogatja a videomegosztó site-ot. A képi információra fókuszáló Instagram jelentősége pedig végképp csekély: csupán az online felhasználók 1%-a használja rendszeresen ezt a szolgáltatást.
A magas felhasználói statisztikai eredmények nyilván nem választhatók el a technológia használatát leíró általános mutatóktól. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van annak, hogy Izraelben a felnőtt lakosság 84%-a rendelkezik okostelefonnal – és ezt az arányt csak Dél-Korea eredményei múlják felül. Az okostelefon elterjedtség nyilvánvalóan összefügg a közösségi média használat magas arányszámaival: a felhasználók jelentős része ugyanis – ahogy másutt is – éppen ezen platformok látogatására használja „tenyérszámítógépét” leginkább.
A magas közösségi média használati adatok érthetővé, egyben indokolttá teszik az izraeli kormány által már vagy bő évtizede követett digitális diplomáciai, vagy online kommunikációs irányt. A jelenlegi kabinet ezen a téren különösen eltökélt, és aktív, amiben nyilván szerepet játszik az is, hogy a miniszterelnök, Netanyahu személyesen is elkötelezettje a közösségi média intenzív felhasználásának kapcsolatépítésre, tájékoztatásra – és ha kell, befolyásolásra is.
US Study Finds Israelis Lead the World in Social Media Usage; Frank Coutinho; The Times of Israel; 2018. július 6.

A futballszurkolók a közösségi média tereiben döntötték meg az Oroszországgal szembeni sztereotípiákat – véli Putyin.
E heti beszámolónk elején már – egy aktuális gyorshír erejéig – szóltunk az oroszországi futball világbajnokság digitális diplomáciai fejleményeiről. Érdemes még egy pillanatra visszatérni ehhez a témához, hiszen az „online közdiplomácia” erejében, lehetőségeiben kezdettől fogva óriási bizodalmat fektetett a nemzetközi porondon szinte folyamatos információs háborúban álló Oroszország vezetése. A képlet alapja végtelenül egyszerű: a Nyugat (amely persze egy kissé képlékeny, és változó fragmentumokból összeálló kategória) szeretné elszigetelni Oroszországot, Oroszország viszont szeretne kitörni ebből a béklyóból, és (ismét) elismert nagyhatalmi szereplőként kíván mozogni a nemzetközi porondon. Ez a konfrontáció – amit sokan Új Hidegháborúnak neveznek – gyakorlatilag az élet minden terét felöleli, a fegyveres harcoktól a sporton át az információs terekben vívott hadműveletekig. A nagy világsportesemények ebben a konfrontációhalmazban megkülönböztetett helyet foglalnak el. A sport mára gyakorlatilag szórakoztatóipari látványossággá (ha úgy tetszik, cirkusszá) vált, amit az elektronikus technológiáknak hála százmilliók, milliárdok kísérhetnek egyidejűleg figyelemmel. Ez pedig egész iparágak (reklám-, sportszer- és más iparok) számára kínál horribilis bevételeket. A technológia által lehetővé tett óriásnézettség azonban nem csupán a hirdetők számára érték: információs, országimázsépítő kapacitása szinte felmérhetetlen. Elsődleges, primér hasznot hajt tehát az egyes országok politikai elitjeinek is. Ebből a szempontból, mondják, a futball még az olimpiánál is nagyobb érték. Nem csoda, ha a mostani világbajnokságnak is ez, az országimázs-építő funkciója volt a legnagyobb tétje.
Nos, a jelek szerint, az orosz politikai vezetés úgy érzi: az ő számításai jöttek be ezen a téren. A rendezvénysorozaton váratlanul, egészen meglepően jó eredménnyel szereplő orosz nemzeti válogatott tiszteletére villámfogadást adó Vlagyimir Putyin úgy nyilatkozott: „Az úgy nevezett civil újságírók, azok az emberek, akik a közösségi médián keresztül dolgoznak, eredményesen járultak hozzá az Oroszországgal kapcsolatban felépített sztereotípiák lebontásához.” Az országba érkező több százezer külföldi szurkoló személyes tapasztalata óriási „kommunikációs erővel” bír ezen a téren. Megfigyelők ugyanakkor kiemelik azt is: a külföldiek valóságos népünnepély hangulatot varázsoltak az orosz városok utcáira, ami pedig a vendégekkel egyébként is szívélyes hazaiakat inspirálta. A nemzetközi futball szövetség elnök, Gianni Infantino egyenesen úgy fogalmazott: „Egy eddig számunkra ismeretlen Oroszország tárult fel előttünk, és szertefoszlott a belénk plántált félelmek egy jó része.”
Football Fans Smashed Stereotypes about Russia through Social Media – Putin; RT.com; 2018. július 6.

Merjünk kicsik lenni, de tartsuk nyitva a szemünket! – jó tanácsok Szingapúr vezető divat diplomatájától
A 21. századi diplomácia szinte naponta ismertet meg minket újabb és újabb fogalmakkal. Párhuzamosan azzal, ahogy – részben a technológiai fejlődés lehetőségeit kihasználva, újabb és újabb társadalmi csoportok válnak a nemzetközi kapcsolatok, a külpolitika új aktoraivá. Van már városdiplomácia, de beszélünk – és joggal – gasztro-diplomáciáról is. A héten megint egy új területet emelünk be: szemlénkben most a divat-diplomácia mutatkozik be.
Agnes Kwek a diplomaták fiatal generációját képviseli. Abban azonban mindenképpen egyedi a helyzete, hogy nem klíma-ügyekkel foglalkozik, vagy kereskedelmi megállapodásokat igyekszik tető alá hozni. Az apró, de minden szempontból figyelemre méltó városállam, Szingapúr érdekeit fogja képviselni, hírnevét öregbíti majd – hivatalos divat diplomataként! A fiatal nő idén szeptemberben foglalja el állomáshelyét: és ugyan hol is lehetne máshol a hivatala, mint Párizsban, a divat hagyományos fővárosában?
A rekordsebességű gazdaságfejlesztésben, az innováció felkarolásában legendás Szingapúr kormánya úgy ítélte meg, hogy a divatipar a jövő egyik ígéretes fejlesztési területe lehet az aprócska városállamnak. Az új, rendhagyó nagyköveti státusz létrehozásától azt remélik: eredményesen közvetíti majd a kicsi, de szellemi tőkéjét erőteljesen fejlesztő ország kreatív kapacitásait a nemzetközi divatszakma döntési központjai felé, ugyanakkor a hazai divatipar fejlesztéséhez szükséges beruházások felkutatásában és hazavonzásában is szerepet játszik majd.
Az újonnan kinevezett divat nagykövet úgy ítéli meg: egy Szingapúr nagyságú ország, még ha fejlesztési nagyhatalom is, piaci korlátainál fogva a globális piacokra kényszerül akkor, ha számottevő fejlődést szeretne a divatszektorban. Hiába a legendás kreativitás is: a szemünket a világ nagy divatközpontjainak mozgásain kell tartanunk. Ott kell lennünk a központban, első kézből kell tapasztalnunk, látnunk a fejlődési trendeket.
Interview with Agnes Kwek, the newly appointed Design Ambassador; Nurfilzah Rohaidi; Gov Insider Asia; 2018. június 29.

Újabb techdiplomaták kerestetnek
Tavaly év végén örömmel adtunk hírt a világ első technológiai diplomatája, a dán Casper Klynge kinevezéséről. Láthattuk már akkor is: az informatikai ipar olyan szédületes fejlődést produkál, illetve óriásvállalatai, az Amazon, a Google vagy a Facebook olyan nemzetközi szinten érvényesülő társadalomformáló erőt képviselnek, hogy súlyuk már egy-egy nemzetéhez mérhető. Innét a felismerés, hogy az IKT-forradalomban az élbolyban játszó (vagy oda bekerülni szándékozó) országok külön erre a területre szakosodott diplomatát, afféle technológiai nagykövetet, technodiplomatát állítanak munkába. Állomáshelyük persze nem kötik őket egy adott helyhez: a dán Klynge, aki természetesen gyakorta fordul majd meg az amerikai Szilícium-völgyben, a világ több más fejlesztési központjában is irodát működtet.
Az első fecske nyomában a franciák is kinevezték a maguk technológiai-, IT-, kiberszabályozási- és hasonló témákra szakosodott diplomáciai képviselőjét. Most pedig – ugye, nem lepődünk meg nagyon – a meseszerű fejlesztésekben legendának számító írek csatlakoznának az egyelőre még szűk klubhoz. Már a tavalyi év végén felmerült a Brit-Ír Kereskedelmi Kamaránál a javaslat arra, hogy Írország is delegáljon külön technológiai témákra szakosodott diplomatát, lehetőleg nagyköveti státuszban, a világ vezető technológiai vállalatainak székhelyére. Ugyanakkor, nyilván már a Brexit változásaira is készülve, Nagy-Britannia is önálló főkonzult nevezett ki, aki a Szilícium-völgyben települt technológiai óriáscégeknél képviseli hazája gazdaság-diplomáciai képviseletét.
Why Ambassadors Are No Longer Just for Nations; Nurfilzah Rohaidi; Gov Insider Asia; 2018. július 4.

SZAKMAI MŰHELY – Szerepjátékkal (is) tanulják a diplomata mesterséget az ázsiai diákok
Az elmúlt héten 10 ASEAN ország másfél száz egyetemistája gyűlt össze Szingapúrban, hogy elmélyítse tudását a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége, azaz az ASEAN nevű regionális együttműködési szervezet működésével, illetve nemzetközi politikájával kapcsolatban.
Szokványosnak azonban semmiképpen sem nevezhető ez a „kihelyezett továbbképzés”, az elméleti előadások, vagy akár a hagyományos szemináriumi munka helyett ugyanis itt a gyakorlati tudásmegszerzésen volt a hangsúly: méghozzá a fiatal generációk számára jól ismert (és ugyancsak népszerű) szerepjáték formájában. A képzelt középkort idéző jelmezekre persze itt nincsen szükség, ahogy tulajdonképpen maga az elnevezés is félrevezető egy kicsit. Szikárabb megnevezéssel ugyanis úgy mondhatnánk: egyfajta szimulációs gyakorlatról van itt szó, igaz annak egy különösen jól előkészített változatáról.
Az érdekes, egyben komoly rangot jelentő képzési formát az együttműködési szervezet háttérintézménye, az ASEAN Alapítvány szervezi. Az együttműködés valamennyi tagállamából várják a résztvevő diákokat, ám – az Ázsiában megszokott, magától értetődő módon – igen komoly felvételi vizsga eredményeként juthatnak el a közös gyakorlatozásig a nemzetközi résztvevők. A jelentkezés ingyenes, és a részvétel költségeit az Alapítvány fedezi. A komoly játékban szereplő csapatok 2015-óta, évente más és más tagországban modellezik a közös együttműködési szervezet működését.
Students Learn About Diplomacy and Policymaking through Role Play at Model ASEAN Meeting; Luke Anthony Tan; The Straits Times; 2018. július 5.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. július 2-július 6.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlati felhívás – Informatikai szoftverrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/126
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.03.
Ajánlatkérő: Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.24.
A közbeszerzés ismertetése:
1.640 ágyszámmal rendelkező, 4.969 óra/hét összes szervezett óraszámú, 1166 számítógép munkaállomással rendelkező járó és fekvőbeteg ellátó intézményben medikai informatikai szoftverrendszer biztosítása, telepítése, bevezetése, karbantartása (szupport, szoftverkövetés, jogszabálykövetés) és üzemeltetése komplex szolgáltatás formájában az intézmény 4 telephelyén.
Lásd bővebben

Rendszerintegrációs platform (ESB) bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/127
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.06.
Lásd bővebben

Crocodile 2 Datex fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.06.
Rövid meghatározás:
„Crocodile 2 Datex fejlesztés”
Vállalkozási szerződés keretében az intelligens közlekedési rendszerek kiépítése (tervezés, kivitelezés, MK egységes Forgalomirányító rendszerébe (FIR) történő integrálás) tárgykörében – az eljutási idő kijelzés rendszerének fejlesztése céljából Bluetooth alapú elektromos eszközök (szkenner) szállítása, telepítése és üzembe helyezése 17 + legfeljebb 5 helyszínen, továbbá szoftverelemek telepítése.
Lásd bővebben

Elektronikus jogi adatbázis beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/129
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.06.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Rövid meghatározás:
Szoftverhasználati szerződés keretében Magyarország és az Európai Unió joganyagát tartalmazó elektronikus jogi adatbázis, jogszabály-nyilvántartó és -visszakereső számítógépes program használatának biztosítása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás/2015

NIF Zrt. – közbeszerzési folyamattámogató rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/125
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Eljárás fajtája: Tárgyalásokat is magában foglaló eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.02.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.31.
Nyertes ajánlattevő feladata a NIF Zrt. közbeszerzési folyamat-támogató rendszerének a fejlesztése, üzembe helyezése, az eredményes próbaüzemet követő élesítése, továbbá a rendszer élesítését követő 36 hónapos időtartam alatt a rendszer nyomonkövetése, valamint – Megrendelő erre vonatkozó eseti megrendelése esetén – a rendszer eseti továbbfejlesztése
Lásd bővebben

Hiánypótló szakmai művek közzététele EFOP345 (883)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/125
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.07.02.
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.18.
A közbeszerzés rövid ismertetése: 25db felsőoktatási tankönyv elektronikus(online) közzétételi joga 2025.01.31-ig, Digitális Tankönyvtárban közzétételre.
Új szakkönyvek,tankönyvek, kézikönyvek elektronikus változatai, elektronikus oktatási anyagok, segédanyagok, amelyek a felsőoktatásban tananyagként vagy oktatási segédletként felhasználhatóak, az elektronikusan már elérhető állományhoz kapcsolódva vagy azt kiegészítve alkalmasak korszerű ismeretek elektronikus eszközökkel történő közvetítésére.
Feladat: Vagyoni értékű jogok szerzői művek elektronikus változatának közreadási vagy közzétételi joga ezen belül a felsőoktatási szféra számára releváns szakkönyvek nem kizárólagos időtartamra 2025.01.31-ig teljes körű nyilvánossággal.
Lásd bővebben

Skidata parkolástechnikai rendszer karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.16.
A közbeszerzés rövid ismertetése: A Budapest Közút Zrt. által (jelenleg 10 helyszínen) üzemeltetett P+R parkolókban, a műszaki leírás 3. pontban részletezett Skidata rendszerű parkolás-technikai rendszerek karbantartása, garanciális és nem garanciális javítása, (eseti hibaelhárítása), valamint a karbantartáshoz szükséges alkatrészek, részegységek biztosítása. A Vállalkozónak a jelenlegi eszközparkon túl, a későbbiekben beszerzésre kerülő integráltan működő hardver / szoftvereszközökkel kapcsolatosan is a fenti szolgáltatások nyújtására képesnek kell lennie.
Becsült érték: 24.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az „1K méretű LCD monitorok beszerzése” tárgyú eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/125
Közzététel dátuma: 2018.07.02.
Ajánlatkérő: HungaroControl Zrt.
Nyertes ajánlattevő: R+R Periféria Kft.
Adásvételi szerződés 298 db 1K méretű, a légiforgalmi irányítás céljait szolgáló LCD monitor beszerzése tárgyában.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 59.724.600,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató hirdetmény – Keszthely BAR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/125
Közzététel dátuma: 2018.07.02.
Ajánlatkérő: Keszthelyi Kórház
Nyertes ajánlattevő: iERP Hungary Kft.
Rövid meghatározás:
Beteg leolvasó (mobil), betegérzékelő karszalag és betegazonosító rendszer szállítása, illesztése- és bevezetése a Keszthelyi Kórház részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 61.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. elj. er. – Adás-vételi szerz. adatátviteli berendezések és a menedzselésüket bizt. hardver és szoftver eszközök, valamint a rendszertámogatási szolgáltatások beszerzésére aggregációs szolgáltatói router beszerzés és gerinc router beszerzés 1. lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/125
Közzététel dátuma: 2018.07.02.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 846.253,- USD
Projekt száma vagy hivatkozási száma: „Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése” elnevezésű GINOP-3.4.3-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú pályázat
Lásd bővebben

Rezgésmonitoring rendszer beszerzése – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/125
Közzététel dátuma: 2018.07.02.
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: Spectronics Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Az „ELI lézer kutatóközpont megvalósítása GINOP-2.3.6-15-2015-00001 (ELI-ALPS) nagyprojekt 2. fázisa (P4)” projekt keretében rezgésmonitoring rendszer beszerzése”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.670.000,- Ft
Lásd bővebben

Betegbiztonság növelését célzó RFID alapú rendszer beszerzése és beüzemelése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/126
Közzététel dátuma: 2018.07.03.
Ajánlatkérő: Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Béker-Soft Informatika Kft.
Rövid meghatározás:
Betegbiztonság növelését célzó RFID alapú rendszer beszerzése és beüzemelése az EFOP-2.2.18-17-2017-00038 azonosítószámú pályázat keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 123.240.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/126
Közzététel dátuma: 2018.07.03.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.000.000,- Ft
Lásd bővebben

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) informatikai rendszereinek üzemeltetése, karbantartása és hibaelhárítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/127
Közzététel dátuma: 2018.07.04.
Ajánlatkérő: Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei
Nyertes ajánlattevő: OMIKRON Informatika Kft
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) informatikai rendszereinek üzemeltetése, karbantartása és hibaelhárítása. Az IT rendszer főbb jellemzői: 348 db munkaállomás, 27 db fizikai és 5 db virtualizált szerver, 143 db switch és 1.972 db hálózati végpont
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): Érték: 44.911.000,- Ft
Lásd bővebben

MATLAB szoftverrendszer – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/127
Közzététel dátuma: 2018.07.04.
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: Gamax Laboratory Solutions Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
ELI lézer kutatóközpont megvalósítása GINOP-2.3.6-15-2015-00001 (ELI-ALPS) nagyprojekt 2. fázisa (P4)” projekt keretében MATLAB szoftverrendszer egyes felhasználási jogainak (licensz) megújítása, illetve további felhasználási jogának (licensz) felhasználóra történő átruházása és átadása, és a kapcsolódó szolgáltatások (szoftverkövetés, helyszíni telepítés és üzembe helyezés) beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.799.603,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről Microsoft Enterprise Agreement
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
Rövid meghatározás:
Adásvételi szerződés, melynek tárgya Microsoft Enterprise Agreement szoftver licencek beszerzése.
A Fővárosi Vízművek 1999 óta folyamatosan rendelkezik Microsoft Enterprise Agreement szerződéssel. A licencek a FV Zrt. személyi számítógépeit, és az összes szerverét lefedik, ezek közé tartoznak az üzemirányítás SCADA szerverei, a közmű-nyilvántartási, munkairányítási rendszerek szerverei is…A szerződés biztosítja az új licencek beszerzését és a már használt verziók szoftverkövetését is.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 398.293,76 EUR
Lásd bővebben

Eredményhirdetmény – Vállalkozási szerződés keretében E-learning keretrendszer kidolgozása az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú „Digitális kompetencia fejlesztése” című kiemelt projektben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zrt.
A közbeszerzés ismertetése:
Képzési keretrendszer kialakítása és folyamatos működtetés biztosítása, valamint videó alapú e-learning tananyagok feltöltése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, „Digitális kompetencia fejlesztése” című kiemelt projektben, a műszaki leírásban foglaltak alapján.
Jelen beszerzés keretei között olyan e-learning tanulás támogató keretrendszer biztosítás történik meg, ami horizontálisan képes támogatni a kiemelt projekt céljait, hozzájárulva annak keretei között esedékes, különböző IKT-alapú képzések megvalósulásához.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 64.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Az MTVA meglévő grafikai rendszerének fejlesztése, valamint AR tracking eszközök szállítása és üzembe helyezése (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Rexfilm Broadcast és Kommunikációs Rendszerek Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 187.521.760,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal részére „Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

LIBRA6i fejlesztési feladatainak megvalósítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt.
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
MVMI Zrt. villamosenergia és földgáz számlázási rendszereivel (LIBRA6i) kapcsolatosan felmerülő NAV online adatszolgáltatás célú fejlesztési feladat megvalósítása” tárgyban, az alábbiakban és a közbeszerzési dokumentumok részeként csatolt műszaki dokumentáció alapján:
A közbeszerzés tárgya, mennyisége, az elvárt szolgáltatások megnevezése:
LIBRA6i alaprendszer meghatározott törvény szerinti szoftverfejlesztési tevékenysége, mely eredményeként a villamosenergia és a földgázszámlázási üzletágban a meghatározott paraméterek szerinti számlák az előírt időkorláton belül automatikusan elküldésre kerülnek NAV meghatározott platformja felé.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.031.800,- Ft
Lásd bővebben

EFOP-2.2.18-17-2017-00040 számú pályázat keretében egységes betegazonosító rendszer beszerzése a Szent László Kórház részére_eredményhirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Szent László Kórház (Sárvár)
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A projekt keretében a kórház egységes betegazonosító rendszer kiépítését tervezi, amely a lehető legnagyobb mértékben integrálódik az intézmény által jelenleg használt medikai és ápolási rendszer (a továbbiakban HIS) által lefedett folyamatokba.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.874.952,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00024 kódszámú, „A 21. század családtámogatása és nyugdíja” című projekthez kapcsolódóan hitelesítést támogató eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: NETLOCK Informatikai és Hálózatbiztonsági Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Tárgya: A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00024 kódszámú, „A 21. század családtámogatása és nyugdíja” című projekthez kapcsolódóan a Magyar Államkincstár hiteles papír alapú konverziós projektjének megvalósításához (TED 2017/S 074-142428 „A nyugdíjágazat irattáraiban lévő iratok feldolgozása, elektronikus másolatok készítése a nyugdíjfolyósítási szolgáltatásokhoz decentralizált módon történő hozzáférés és ügyintézés támogatása érdekében” alprojekthez szükséges hitelesítést támogató eszközök beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.421.616,- FT
Lásd bővebben

Informatikai eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: II.Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc)
Nyertes ajánlattevő: Euro-Profil Rendszerház Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
„Informatikai eszközök beszerzése a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár részére”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.994.775,- Ft
Lásd bővebben

Optikai gerinchálózat kivitelezése az északi és déli területen, egységes biztonságtechnikai rendszer megépítése, telepítése a meglévő épületeken közbeszerzési eljárás eredménye
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Népfőiskola Alapítvány (Lakitelek)
Nyertes ajánlattevő: Grepton Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 297.853.147,- FT
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

GINOP-6.1.2-15 „Digitális szakadék csökkentése” kiemelt projekt Háttér Informatikai Rendszerének szoftver supportja (tájékoztató az eredményről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/128
Közzététel dátuma: 2018.07.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) a GINOP 6.1.2. „Digitális szakadék csökkentése” pályázat keretében megvalósuló projekt támogatásához kívánja a TÁMOP 2.1.2 projektben kifejlesztett, majd a jelen projektben továbbfejlesztett Háttér Informatikai Rendszer (HIR) szoftver támogatásához a jelen közbeszerzést lefolytatni.
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartotta fenn az ajánlatát.
Lásd bővebben

A héten olvastuk: digitális gazdaság – adatszakszervezetek és önvezető gépjárművek – 2018. július 9.

Adatszakszervezetek
A digitális platformok egyre nagyobb befolyása az életünkre számos ellenreakciót vált ki. A 2018. július 8-i eGov Hírlevélben olvashatjuk például a „Kutatói vélemény: tegyük közjavakká a vállalatok magánadat-vagyonát!” című ismeretést. Számos más cikk is kapcsolódik ehhez az eszmei vonulathoz. Utópikusak vagy sem? Mindenesetre egyre erőteljesebben jelentkeznek.

Egy lehetséges válasz a köznépet, átlagembereket képviselő digitális platformok megjelenése lenne. Ezek ugyanazt a szerepet töltenék be mint a szakszervezetek egy korábbi korszakban: összefogva fellépni az érdekekért. Technikailag ez úgy nézne ki, hogy a Facebook felhasználója és a Facebook közé ékelődne egy önkéntes összefogáson alapuló digitális platform, amely az érdekeiket képviselné. Nevezetesen azt, hogy adatokat szolgáltatnak a Facebooknak, amely ebből pénzt csinál, ebből kérnének részt – valamilyen formában. Az elképzelés megfogalmazói nem radikális aktivisták. Eric Posner az egyik szerző, ő az egyik legnevesebb amerikai jogtudós (University of Chicago Law School). Szerzőtársa Glen Weyl. a Microsoft vezető kutatója, és a Princeton Egyetem oktatója.

Radical Markets: Uprooting Capitalism and Democracy for a Just Society; Eric Posner, E. Glen Weyl; Princeton University Press; 2018
A könyv webhelye
Eric Posner webhelye
E. Glen Weyl webhelye

Meg is alakult az első ilyen szervezet Hollandiában, a Datavakbond (Adatszakszervezet), amelyik arra törekszik, hogy tárgyalásos úton megállapodjon a digitális platformokkal (Google, Facebook), hogy mi is történik a tagjai adataival.
Facebook users unite! ‘Data Labour Union’ launches in Netherlands. Reuters, 2018. május 23.

Jaron Lanier egyike az elképzelés megvalósításán dolgozóknak. Ő viszont egy kifejezetten radikális, utópikus gondolkodó, aki a virtuális realitással kapcsolatos kutatások egyik meghatározó alakja volt az 1980-as években. Azután technológiai civilizáció radikális kritikusává vált. Élesen támadja a közösségi média óriáscégeinek működési modelljét.
Jaron Lanier on fighting Big Tech’s ‘manipulation engine’. Financial Times, 2018. július 6.

Az Economist is foglalkozik Posner és Weyl elképzelésével. Úgy gondolják, hogy nem teljesen utópisztikus. Bár kétségkívül kisebb haszonkulcsot jelentene a digitális platformoknak, de lehetséges hogy összességében sokkal nagyobb lenne az üzleti volumen.
Data workers of the world, unite. What if people were paid for their data? The Economist, 2018. július 7.

Automata gépjárművek
A jövő kétségtelenül a hálózatos, önvezető autóké. Hogy mikor lesz az álomból valóság, az erősen bizonytalan. Bemutatunk két szkeptikus véleményt.
Növekszik a kétely a szakemberek (legalábbis egy részük) körében, hogy évek, esetleg évtizedek, telhetnek el addig, amíg az önvezető gépjárművek megbízhatóan el tudják a baleseteket kerülni. Azaz a nagy cégek (pl. Tesla, Waymo) előrejelzései ellenére, ez nem a jelenben megoldható probléma. Ez előrevetíti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások újabb apályát (MI tél) is, és a várakozások újrafogalmazását (realistább alapokon). Ez súlyos helyzetbe hozhatja azokat a cégeket, amelyek tevékenységüket arra alapozzák, hogy az önvezető autók bevezetése a napi használatba gyorsan be fog következni.
Self-driving cars are headed toward an AI roadblock. The Verge, 2018. július 3.

Rodney Brooks az előbbi cikk egy részletét kommentálja meglehetősen indulatosan. Andrew Ng, a mesterséges intelligencia egyik legnevesebb kutatója, azt nyilatkozta a cikkben, hogy az önvezető autók biztonságos közlekedésének problémájának megoldását nem az egyre tökéletesebb műszaki-informatikai rendszerek fogják elhozni, hanem a jól felkészített gyalogosok, akik annak figyelembe vételével közlekednek, hogy ügyelni kell az önvezető gépjárművek sajátos viselkedésére.
Bothersome Bystanders and Self Driving Cars. Rodney Brooks, 2018. július 4.

Szakirodalom

Magyarország, 2017

„A Központi Statisztikai Hivatal 24 éve megjelenő sorozatának 2017-ről szóló kötetében bemutatjuk társadalmunk alapvető jellemzőit, köztük hazánk demográfiai, munkaerőpiaci helyzetét, a megélhetési viszonyokat és az életkörülményeket, valamint a társadalmi jóllét néhány aspektusát. Kitekintünk a nemzetközi környezetre, vizsgáljuk helyünket, kapcsolatainkat a világ és Európa gazdaságával, és részletes áttekintést adunk – a makrogazdasági és az ágazati statisztikák felhasználásával − a magyar gazdaság teljesítményéről. Az előzőeken túl kitérünk a természeti környezet állapotára és az épített infrastruktúra legfontosabb elemeire is.

Megjelenés: 2018.07.04.
Oldalszám: 215
Méret: 6 641 KB (PDF, ingyenesen letölthető)
Ára: 3 500 Ft (nyomtatott változat, rendelhető)
Kapcsolódó adatok

1. Demográfiai helyzetkép

2. Munkaerőpiaci viszonyok, oktatás

3. Életkörülmények

4. Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok

5. Ágazati teljesítmények

6. Környezet és energia

Infografika

Táblák (STADAT)

Tájékoztatási adatbázis

”

Forrás:
Magyarország, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. július 4.

Ügyfélkapu azonosítás használata oktatási környezetben

„ Cikkünkben a központosított oktatáshoz kapcsolódva egy új oktatási azonosító bevezetésének lehetőségét szeretnénk bemutatni. A megoldásunkhoz korábbi kutatásaink eredményei szolgáltatták az alapot. Célunk nem kizárólagosan elvetni a már meglévő törekvéseket, mint például az eduID szolgáltatás, hanem elsőként egy már működő infrastruktúra bevonásának lehetőségét megvizsgálni, másodsorban pedig egyfajta továbbfejlesztési irányt mutatni az említett eduID tekintetében.

Az elkészített tanulmányunkban megfogalmazott hipotézisek alátámasztását egy felméréssel kívánjuk alátámasztani, mely nagymértékben igazolja is feltételezéseinket.”

Forrás:
Ügyfélkapu azonosítás használata oktatási környezetben; Roskó Tibor és Adamkó Attila; Különleges Bánásmód; II. évf., 2016/4.; 81-94. oldalak; ISSN 2498-5368; DOI: 10.18458/KB.2016.4.81 (PDF)

Törvények, rendeletek

Változások a kormánystruktúra jogi szabályozásában

Miniszterelnöki Kabinetiroda
1/2018. (VII. 6.) MK utasítás a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 35. szám; 2018. július 6.; 2880-2932. oldalak (PDF)
Miniszterelnökség
14/2018. (VII. 3.) MvM utasítása Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár; 2018. július 3.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 14/2018. (VII. 3.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 34. szám; 2018. július 3.; 2756-2878. oldalak (PDF)

Egyes operatív programok monitoring bizottsági elnökeinek felmentéséről és a monitoring bizottságok elnökeinek kinevezéséről

„1. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] 29. § (3) bekezdése alapján

a) dr. Homolya Róbertet az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága,

b) Szabó Zsoltot a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program monitoring bizottsága,

c) dr. Kovács Zoltánt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága,

d) Kis Miklós Zsoltot a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága

elnöki tisztségének ellátása alól – 2018. június 3-ai hatállyal – felmentem.

2. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése alapján

a) Schanda Tamás Jánost, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága, valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága,

b) dr. Mosóczi Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága,

c) Weingartner Balázs Józsefet, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program monitoring bizottsága

elnökévé – 2018. június 4-ei hatállyal – kinevezem….”

Forrás:
90/2018. (VII. 2.) ME határozat a 2014–2020 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek felmentéséről és a monitoring bizottságok elnökének kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 90/2018. (VII. 2.) ME határozata a 2014–2020 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek felmentéséről és a monitoring bizottságok elnökének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2018. évi 103. szám; 2018. július 2.; 8939. oldal (PDF)

A Miniszterelnökséghez kerül az Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrum beruházásának felügyelete

„A megvalósítást végző társaság tulajdonosi jogát Kásler Miklós helyett Gulyás Gergely gyakorolja.

Áprilisban hozták létre az Egészséges Budapest Program keretében kialakítandó, a „szuperkórházat” magában foglaló Dél-budai Centrum megvalósítását végző állami tulajdonú, zártkörűen működő részvénytársaságot a 1238/2018. (IV. 25.) kormányhatározattal. Ebben még az állt, hogy a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlója az emberi erőforrások minisztere. A most szerdán megjelent Magyar Közlöny szerint azonban módosult a tulajdonosi jogokat gyakorló személy, mert ezentúl a Miniszterelnökséget vezető miniszter, jelenleg Gulyás Gergely veszi át ezt a feladatot Kásler Miklós minisztertől az 1298/2018. (VII. 4.) kormányhatározat szerint.”

Forrás:
EBP: Elkerül az EMMI-től a Dél-Budai Centrum; Weborvos.hu; 2018. július 5.
298/2018. (VII. 4.) Korm. határozat az Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrum beruházást megvalósító, állami tulajdonú, zártkörűen működő részvénytársaságban fennálló részesedés tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1298/2018. (VII. 4.) Korm. határozata az Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrum beruházást megvalósító, állami tulajdonú, zártkörűen működő részvénytársaságban fennálló részesedés tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 105. szám; 2018. július 4.; 9103. oldal (PDF)

28. szám, 2018. július 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek