Skip to main content

23. szám, 2019. június 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az első közszolgálati, minősített vezetési tanácsadók (Certified Management Consultant – CMC) !

„Kiosztották az első közszolgálati CMC minősítéseket

A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (VTMSZ) május 23-i közgyűlése ünnepélyesen köszöntötte azt a hat vezetési tanácsadót (management consultant), akik – sikeres minősítési eljárást követően – először szereztek Magyarországon közszolgálati minősítést.

  • HEGEDÜS Márta (Homo Regius Kft.),
  • DR. KÁDÁR Krisztián (Königsberg Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft.),
  • KOVÁCS László (IFUA Horváth&Partners Kft.),
  • MEZEI Szabolcs (PwC Magyarország Kft.),
  • DR. SÁNTHA György (eGov Tanácsadó Kft.) és
  • VARGA Péter (Millefolium Stratégia Kft.)

olyan szakemberek Magyarországon, akik azontúl, hogy rendelkeznek a nemzetközileg is elismert minőstett vezetési tanácsadó (Certified Management Consultant – CMC) címmel, rendszeresen jelentetnek meg közigazgatási tárgyú publikációkat, hallgatóként vagy oktatóként részt vesznek közigazgatási továbbképzéseken, továbbá több mint 60 hónapos közigazgatási projekttapasztalattal rendelkeznek, amit öt különböző közigazgatási szerv írásban is igazolt.

Mindez azért is fontos, mert bár a vezetési tanácsadó szakma közel egy évszázados múltra tekint vissza a világon, Magyarországon a vállalatok körében még mindig nem kellő mértékben tudatosult, hogy szervezetüket érintő változásokkal vagy pl. a digitális transzformációval összefüggő kihívások leküzdéséhez olyan szakemberektől kaphatnak segítséget, akik szakmai felkészültségükről, munkatapasztalataikról és etikai elhivatottságukról egy nemzetközi standardokat követő akkreditációs eljárás során előzetesen már tanúbizonyságot adtak.

A közszolgálati CMC minősítés ezen felül azon közigazgatási szervek számára lehet érdekes, akik fontosnak tartják, hogy a közigazgatás-fejlesztési projektekbe olyan külső szakértőket vonjanak be, akik – amellett, hogy a legkorszerűbb ismeretekkel rendelkeznek –, ismerik a közigazgatást, megértik az apparátus által beszélt szaknyelvet, továbbá akik tekintetében alappal várható el azt a magasabb szintű szakmai és etikai elkötelezettség, amely a felmerülő kihívások eredményes kezeléséhez szükséges.

Érdemes végül megjegyezni, hogy a VTMSZ-nek nem csak természetes, de jogi személyek is tagjai lehetnek. A jelenleg közel egy tucat tagszervezetnek (ismert tanácsadócégeknek) fontos szerepe lehet abban, hogy lépésről-lépésre magasabb szakmai és etikai szintre fejlődjön a tanácsadás – az az a „tudásátadás” – magyarországi kultúrája. Utóbbinak ugyancsak fontos szerepe lenne az információs társadalom kiteljesedésében.
…
Szintén ünnepélyes keretek között került sor az idei évi új CMC oklevelek átadására is:

  • BÁRTFAI István – eGov Tanácsadó Kft.
  • BIELIK Attila – eGov Tanácsadó Kft.
  • DONÁTH Attila
  • KISS Tibor – Centera Kft.
  • KONTRA József – eGov Tanácsadó Kft.
  • MEZEI Ferenc – eGov Tanácsadó Kft.
  • Remete Gergő – PwC Magyarország Kft.
  • ÜRÖGI Tamás – IFUA Horváth&Partners Kft.

”

Forrás:
Sikeresen zárult közgyűlésünk! Új CMC-k! Új közszolgálati CMC-k!; Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSZ); 2019. május 24. (a cikkünk alapjául szolgáló tájékoztató)
Lásd még:
Aktualitások; Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSZ)

Egyre közelebb kerülünk az okos e-közigazgatáshoz

„Egyre bővül az elektronikus ügyintézési szolgáltatások köre és ezek használata is. A Belügyminisztérium május 22-i adatai szerint már 3,95 millió ügyfélkaput nyitottak az állampolgárok, a cégkapuk száma nagyjából 550 ezer, és mind a 12 ezer állami és önkormányzati szerv rendelkezik hivatali kapuval. A dokumentumforgalom az idén tavasszal már elérte a havi 17 milliót, ami azt jelenti, hogy a biztonságos kézbesítési szolgáltatáson (BKSZ) keresztül a háromféle kapu között ilyen volumenben áramlanak a hivatalos üzenetek az állam, az ügyfelek és az állami szervek között. Ez évente összesen több mint 200 millió üzenetváltással jár, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb a digitálisan transzformált állam súlya a mindennapokban.

Eleinte csupán félmillió ember és könyvelő használta az ügyfélkaput, amióta azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti az állampolgárok adóbevallását, csaknem nyolcszorosára nőtt a regisztráltak száma. Ez hűen tükrözi, hogy sokan nyitnak a digitális megoldások felé, ha azok valóban könnyebbséget hoznak az életükbe – mondta a Világgazdaságnak Sántha György, az eGov Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója.

Mint hozzátette, vannak már jól működő rendszerek, amelyekkel rengeteg időt és energiát lehet megspórolni, de ezeket még nem ismeri igazán a lakosság. Ilyen például a személyre szabott ügyintézési felület (SZÜF), amely tavaly januárban indult, és amelyen keresztül 680-féle ügyet lehet intézni.

A Szuf.magyarorszag.hu oldalról nagyjából 3700 hivatali szervet lehet elérni, itt az e-Papír szolgáltatás is működik, amelyen keresztül havonta 80 ezer kérelem érkezik. 2015 óta működik a központi érkeztető rendszer (KÉR), amelyhez azóta 580 szerv csatlakozott. Évente 3,2 millió papírküldemény érkezik a rendszerbe, amit 24 óra alatt feldolgoznak és mintegy 2000 címre elektronikus formában továbbítanak.”

Forrás:
Egyre közelebb kerülünk az okos e-közigazgatáshoz; Világgazdaság; 2019. május 28.

Az Európai Bizottság iránymutatása a nem személyes adatok szabad áramlásáról

„Az Európai Bizottság a mai napon új iránymutatást tett közzé a nem személyes adatok szabad áramlásának az uniós adatvédelmi szabályokkal való kölcsönhatásáról.

A digitális egységes piaci stratégia részeként a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló új rendelet, amely a tagállamokban már hatályba lépett, lehetővé teszi az adatok indokolatlan korlátozások nélküli tárolását és kezelését az EU egész területén. A mai iránymutatás célja segíteni a felhasználókat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – abban, hogy megértsék az új szabályok és az általános adatvédelmi rendelet közötti kölcsönhatást, különösen olyan esetekben, amikor az adatkészletek személyes és nem személyes adatokat egyaránt tartalmaznak.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „2025-re az EU27 adatgazdasága várhatóan a GDP 5,4%-át fogja kitenni, ami 544 milliárd eurónak felel meg. Ugyanakkor ez a hatalmas potenciál csak akkor érvényesülhet, ha biztosított az adatok szabad áramlása. A kényszerű adatlokalizációs korlátozások felszámolásával több embernek és vállalkozásnak kínálunk esélyt arra, hogy teljes körűen kiaknázzák az adatokban rejlő lehetőségeket. A mai iránymutatás egyértelműen rávilágít arra, milyen kölcsönhatásban van a nem személyes adatok szabad áramlása szigorú adatvédelmi szabályainkkal.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Gazdaságunk növekvő mértékben adatvezérelt. A nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet és az általános adatvédelmi rendelet átfogó keretet biztosít a közös európai adattérhez és az adatok Európai Unión belüli szabad áramlásához. A ma közzétett iránymutatás elő fogja segíteni, hogy a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások jobban átlássák a két rendelet közötti összefüggést.”

Az egy évvel ezelőtt hatályba lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló új rendelet együtt biztosítják az adatfeldolgozás stabil jogi és üzleti környezetét. Az új rendelet megakadályozza, hogy az uniós országok olyan jogszabályokat vezessenek be, amelyek indokolatlanul írják elő az adatok nemzeti területen belül tartását. A maga nemében ez az első ilyen szabályozás a világon. Az új szabályok növelik a jogbiztonságot és a vállalkozások iránti bizalmat, és megkönnyítik a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára, hogy új innovatív szolgáltatásokat fejlesszenek ki, a belső piacon a legjobb adatfeldolgozási ajánlatokat fogadják el, valamint üzleti tevékenységüket a határokon túlra is kiterjesszék.

A mai iránymutatás gyakorlati példákkal szolgál arra, hogyan kell alkalmazni a szabályokat abban az esetben, ha egy vállalkozás személyes és nem személyes adatokat egyaránt tartalmazó adatkészleteket kezel. Megmagyarázza a személyes és nem személyes adat, illetve a vegyes adatkészlet fogalmát; számba veszi a szabad adatáramlásra, valamint az adatlokalizációs előírások megakadályozására vonatkozó (a GDPR és a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet szerinti) alapelveket; továbbá kitér az adathordozhatóságnak a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet szerinti fogalmára. Az iránymutatás tárgyalja a két rendeletben meghatározott önszabályozási követelményeket is.

Háttér-információk

A Bizottság 2017. szeptemberében (Jean-Claude Juncker elnöknek az Unió helyzetéről tartott beszédében elhangzottaknak megfelelően) ismertette a nem személyes adatok szabad áramlásának keretét, melynek célja az európai adatgazdaságban és a digitális egységes piaci stratégiában rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatása. Az új rendelet a tegnapi naptól, május 28-ától alkalmazandó. Az új szabályok részeként a Bizottságnak iránymutatást kellett közzétennie e rendelet és az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) kölcsönhatásáról, különösen a személyes és a nem személyes adatokat egyaránt tartalmazó adatkészleteket illetően.

A nem személyes adatok szabad áramlását érintő szabályok összhangban van a személyes adatok EU-n belüli szabad mozgására és hordozhatóságára vonatkozó, már meglévő szabályokkal. Ezek:

  • biztosítják a határokon átnyúló adatáramlást: Az új szabályok megállapítják az EU-n belüli adattárolásra és -feldolgozásra vonatkozó keretet, és megakadályozzák az adatlokalizálási korlátozásokat. A tagállamoknak minden fenntartott vagy tervezett adatlokalizálási korlátozásról tájékoztatást kell adniuk a Bizottságnak, amely megvizsgálja, hogy indokoltak-e ezek a korlátozások. A két rendelet egymást kiegészítve biztosítja a személyes és a nem személyes adatok teljes körű szabad áramlását, megteremtve ezáltal a közös európai adatteret. Vegyes adatállomány esetében az abban foglalt személyes adatokra a GDPR személyes adatok szabad áramlását garantáló rendelkezése alkalmazandó, míg a nem személyes adatokra a nem személyes adatok szabad áramlásának elve az irányadó.
  • biztosítják az adatok szabályozói ellenőrzés céljából való rendelkezésre állását: A hatóságok ellenőrzési célból hozzáférhetnek az adatokhoz függetlenül attól, hogy azokat az EU-n belül hol tárolják vagy kezelik. A tagállamok szankcionálhatják azokat a felhasználókat, akik az illetékes hatóság kérésére nem biztosítanak hozzáférést más tagállamokban tárolt adataikhoz.
  • ösztönzik a felhőszolgáltatásokra vonatkozó magatartási kódexek létrehozását, amelyek megkönnyítik a felhőszolgáltatók közötti, 2019. november végéig történő váltást. Ez rugalmasabbá teszi a felhőalapú szolgáltatások piacát, és megfizethetőbbé teszi az Unión belüli adatszolgáltatásokat.

További információk

”

Forrás:
A Bizottság iránymutatást tesz közzé a nem személyes adatok szabad áramlásáról; Európai Bizottság; IP/19/2749; 2019. május 29.

Közigazgatás, politika

Cselekvési tervjavaslatot fogadott el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFTT)

„Cselekvési tervjavaslatot fogadott el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFTT) a természeti örökség védelméről és a természeti erőforrások fenntartható használatáról csütörtöki budapesti ülésén.
Az NFFT – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia időtávjának feléhez érkezve – három plenáris ülésén tárgyalta a természeti erőforrások és azok ökoszisztéma-szolgáltatásainak helyzetét és trendjeit – ismertette Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki egyúttal az NFTT vezetője is.

A tanács 2018. október 26-án a területhasználat,
idén március 12-én az éghajlatváltozás,
majd csütörtöki ülésén a hulladékkezelés, gazdálkodás kérdéseit, problémáit
tűzte napirendjére.

A testület az általa elfogadott állásfoglalásban rögzítette, hogy azonnali és érdemi változtatásokra: fenntarthatósági fordulatra van szükség annak érdekében, hogy a természeti értékeinket, a nemzet közös örökségét megóvhassuk, s az ökoszisztéma-szolgáltatások elveszítése ne veszélyeztesse rövid és hosszú távon a jó élet lehetőségeinek kialakítását.

Rámutattak: a fenntarthatósági fordulat nem öncélú. A fenntarthatóság elveinek érvényesítése alapvető és mással nem helyettesíthető feltétele, hogy a nemzet közös alapértékeit, az alaptörvény rendelkezéseit teljesítsék. Azaz, hogy olyan stratégiai célkitűzések teljesülhessenek, mint, hogy Magyarország az Európai Unió öt legjobb életminőségét biztosító országának egyike legyen, és a keresztény kultúrán alapuló értékeknek megfelelhessen, továbbá innováción alapuló, versenyképes gazdasága legyen.

A fenntarthatósági fordulat egyik legfontosabb eszköze a gazdaságpolitikai stratégiák, ösztönzők, adók és szabályok hozzáigazítása a szűkössé vált természeti erőforrások világához.
A tanács javasolja a környezetileg káros támogatások leépítését, az ökológiai adók szerepének növelését (az összes újraelosztás növelése nélkül), új, a fenntarthatósági átmenetet segítő támogatási formák bevezetését.

A cselekvési tervjavaslat szerint a fenntarthatósági fordulat stratégiai elemei a területhasználat reformja, a körforgásos gazdaság és a karbonszegény gazdaság kell legyenek. A fenntarthatósági fordulat kulcsterületei a különösen nagy területhasználattal és a jelentős anyagfelhasználással bíró ágazatok: többek között az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és az energiagazdaság. Ezekben az ágazatokban a fordulatot az ösztönzők és a korlátok megfelelő áthangolásával, általános szemléletformálással, valamint a környezeti lábnyom csökkentését szolgáló innovációk, technológiai fejlesztések támogatásával lehet elérni – rögzítették.

Az ülésen Makai Martina, az innovációs tárca helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a körforgásos gazdaság alapvető célja, hogy azok az erőforrások, amelyek rendelkezésre állnak és amelyeket a természetből elvesznek, azokat ne egyszerűen csak elvegyék, hanem lehetőség szerint a későbbiekben újra is hasznosítsák azokat.

Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület.
A fenntarthatóság egyes részelemeit védő intézményeken (például Országos Környezetvédelmi Tanács, Jövő Nemzedékek Szószólója) túl az NFFT az egyetlen, melynek a fenntartható fejlődés ágazatokon átnyúló, horizontális vizsgálata a feladata.

A jelenleg 34 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A tanács tagjainak negyedét társadalmi, civil szervezetek delegálják. A tanács élén az Országgyűlés mindenkori elnöke áll.”

Forrás:
Cselekvési tervjavaslatot fogadott el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFTT); Világgazdaság/MTI; 2019. május 30.
Cselekvési tervjavaslat természeti örökségünk védelméről és a természeti erőforrások fenntartható használatáról; Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFTT); 2019. május 30. (.pdf)

Az Európai Bizottság tájékoztató iránymutatása a nem személyes adatok szabad áramlásáról – Kérdések és válaszok

„1. Mi az iránymutatás célja?
Az iránymutatás a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendeletben foglalt kötelezettségnek tesz eleget, amely szerint a Bizottságnak iránymutatást kell közzétennie az e rendelet és az általános adatvédelmi rendelet között – különösen a személyes és a nem személyes adatokat egyaránt tartalmazó adatkészletek tekintetében – fennálló kölcsönhatásról. Célja, hogy segítse a felhasználókat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – a két rendelet kölcsönhatásának megértésében.

Az Európai Adatvédelmi Testület által kidolgozott, a hatályos általános adatvédelmi rendelettel összefüggő dokumentumokkal összhangban ezen iránymutatási dokumentum célja annak tisztázása, hogy mely szabályok alkalmazandók a személyes és a nem személyes adatok kezelése során. Hasznos áttekintést nyújt a személyes és a nem személyes adatok Unión belüli szabad áramlásának központi fogalmairól, miközben gyakorlati szempontból, konkrét példákon keresztül elmagyarázza a két rendelet közötti kapcsolatot.

2. Kinek a javát szolgálja az iránymutatás?
Az iránymutatás az olyan magánvállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások, szervezetek és egyéb entitások számára bír különös jelentőséggel, amelyek szakmai tevékenységük során adatokat dolgoznak fel. Ez mind a személyes, mind a nem személyes adatok előállítását, gyűjtését, tárolását, továbbítását és egyéb kezelését magában foglalja. Még a csak nem személyes adatokat feldolgozó vállalkozások is hasznosnak találhatják az iránymutatást, mivel a dokumentum olyan helyzeteket is bemutat, amikor az adatokra lokalizációs követelmények vagy bizonyos feltételek mellett adatvédelmi szabályok vonatkozhatnak.

Az iránymutatás arra is biztosítékot nyújt, hogy a polgárok személyes adataik védelméhez való jogát mindig tiszteletben tartják, olyankor is, amikor az adataik más típusú adatokkal keverednek, vagy adataikat megfelelően anonimizálják.

Ezen túlmenően az iránymutatás az olyan hatóságok számára is informatív, amelyek rendszeresen dolgoznak fel adatokat, és közvetlenül részt vesznek az adatfeldolgozással kapcsolatos jogalkotási és közigazgatási szabályok létrehozásában.

3. Mely témákra tér ki az iránymutatás?
A nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet és az általános adatvédelmi rendelet hatályának bemutatása mellett az iránymutatás e két uniós szabályrendszer közötti kölcsönhatást is meghatározza. Kifejti, hogy milyen összefüggés van a két rendelet között az adatok szabad áramlása tekintetében. Emellett bemutatja a nem személyes adatok és a személyes adatok fogalmát, és tisztázza, hogy mely szabályokat kell követni a vegyes – azaz a személyes és a nem személyes adatokat egyaránt tartalmazó – adatkészletek feldolgozása során. A dokumentum emellett ismerteti az adathordozhatóság fogalmát, valamint azt, hogy e tekintetben hogyan viszonyul egymáshoz az általános adatvédelmi rendelet és a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet. A vállalkozások számára áttekintést nyújt az adathordozásra és az adatfeldolgozási szolgáltatók közötti váltásra vonatkozó magatartási kódexekről, valamint ismerteti az olyan önszabályozás szerepét az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés igazolásában, mint a magatartási kódexek és a tanúsítási mechanizmusok. Annak érdekében, hogy képet lehessen alkotni arról, hogy a két rendelet hogyan járul hozzá az EU-n belül az adatok szabad mozgásához, az iránymutatás ismerteti a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet szerinti adatlokalizálási követelmények, valamint az általános adatvédelmi rendelet szerinti szabad mozgás elve fogalmát.

4. Mik azok a nem személyes adatok?
A nem személyes adatok – az általános adatvédelmi rendelet meghatározása szerint – különböznek a személyes adatoktól. A nem személyes adatok eredetük szerint két csoportra oszthatók:

  • olyan adatok, amelyek eredetileg nem azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkoztak, például a szélturbinákra telepített érzékelők által generált, az időjárási viszonyokra vonatkozó adatok vagy az ipari gépek karbantartási igényeire vonatkozó adatok; vagy
  • olyan adatok, amelyek eredetileg személyes adatok voltak, de később anonimizálták őket.

Az iránymutatás amellett, hogy több példát is említ a nem személyes adatokra, a jobb érthetőség kedvéért az anonimizált és álnevesített személyes adatok fogalmát is kifejti, valamint ismerteti a személyes és a nem személyes adatok közötti határokat.

5. Melyek a vegyes adatkészletek?
A legtöbb valós helyzetben az adatkészletek valószínűleg személyes és nem személyes adatokat egyaránt tartalmaznak. Ezeket gyakran „vegyes adatkészletnek” nevezzük. Azon adatkészletek többségét, amelyeket az adatgazdaságban használunk, és amelyek a technológiai fejlesztéseknek, például a dolgok internetének (azaz a digitálisan összekapcsolódó dolgoknak), a mesterséges intelligenciának vagy a nagy adathalmazok elemzését lehetővé tévő technológiáknak köszönhetően széles körben gyűjthetők, éppen e vegyes adatkészletek teszik ki.

A vegyes adatkészletekre példa a vállalatok adónyilvántartása, amelyben szerepel a vállalat ügyvezető igazgatójának neve és telefonszáma. Ide tartozhatnak a vállalatok IT-problémákat és azok megoldásait tartalmazó, az egyes IT-incidensekről készült jelentések alapján összeállított tudásadatbázisa, vagy a kutatóintézmények anonimizált statisztikai adatai és a kezdetben gyűjtött nyers adatok, például az egyes válaszadók által a statisztikai kérdőívek kérdéseire adott válaszok.

6. A személyes és a nem személyes adatokat külön kell feldolgozni?
Nem. Sem a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet, sem az általános adatvédelmi rendelet nem teszi kötelezővé a vegyes adatkészletek felosztását vagy a személyes és a nem személyes adatok külön történő feldolgozását. Ez a legtöbb esetben nagy kihívást jelentene és célszerűtlen – sőt akár lehetetlen is – lenne. Az iránymutatás ezért az alkalmazandó szabályokat a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelettel (annak 2. cikke (2) bekezdésével) összhangban fejti ki, míg a vegyes adatkészletek esetében:

  • az adatkészlet nem személyes adatokat tartalmazó részére a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet alkalmazandó,
  • az adatkészlet személyes adatokat tartalmazó részére pedig az általános adatvédelmi rendelet szabad áramlásra vonatkozó rendelkezése vonatkozik.

Ha a nem személyes adatokat tartalmazó rész és a személyes adatokat tartalmazó rész „elválaszthatatlanul összekapcsolódónak” minősül, akkor az általános adatvédelmi rendeletből eredő adatvédelmi jogok és kötelezettségek teljes körűen alkalmazandók a teljes vegyes adatkészletre, még akkor is, ha a személyes adatok csak az adatkészlet kis részét teszik ki.

Az iránymutatás az „elválaszthatatlanul összekapcsolódó” fogalmát is kifejti, és gyakorlati példákkal szolgál a fenti szabályok alkalmazására vonatkozóan.

7. Van-e ellentmondás a két rendelet között?
Az általános adatvédelmi rendeletben és a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendeletben nincsenek egymásnak ellentmondó kötelezettségek. Míg az általános adatvédelmi rendelet magas szintű adatvédelmi szabályokat biztosít, és a személyes adatok szabad áramlásáról rendelkezik, a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet a nem személyes adatok szabad áramlását szabályozza. Mindkét rendelet lehetővé teszi valamennyi adat szabad áramlását az EU-n belül.

Továbbá a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet nem tartalmaz kötelezettségeket a vállalkozások számára, így a nem személyes adatok feldolgozásának gyakorlati részletei az adott vállalkozás döntésétől függenek. A nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet nem korlátozza a vállalkozások szerződési szabadságát, ami lehetővé teszi számukra, hogy megválasszák az adataik feldolgozásának helyét.

8. Miért terjed ki az iránymutatás az önszabályozásra is?
A nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet célja a nem személyes adatok Unión belüli szabad áramlásának lehetővé tétele. Az érdekelt felek különböző csoportjai magatartási kódexeket dolgoznak ki az adatoknak a vállalkozások közötti kapcsolatok keretein belül történő hordozására és a szolgáltatóváltásra vonatkozóan, valamint az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatvédelemmel összefüggésben. Emellett a felhőalapú szolgáltatások kiberbiztonsági tanúsítása érdekében is folyik munka. Ezáltal az önszabályozás lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy innovatívabbak legyenek, megteremtsék a bizalmat a szakterületükön, és potenciálisan javuljon a piaci változásokra való reagálási képességük.

További információk

”

Forrás:
A Bizottság iránymutatást tesz közzé a nem személyes adatok szabad áramlásáról – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; MEMO/19/2750; 2019. május 29.

Közigazgatási híd a jobb jövőért ( Interreg V-A Románia-Magyarország Program)

„Öt település – Élesd, Sólyomkővár, Margitta, Berettyóújfalu, Szarvas – összefogásával jött létre az a projekt, amely a „Közigazgatási híd a román-magyar határmenti városok között” címet viseli. Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program keretein belül finanszírozott pályázat a helyi közigazgatás kapacitásának növelését, a közigazgatás, a közösségek közötti kommunikáció erősítését, valamint a határon átnyúló tapasztalatcserék javítását célozza meg. A 15 hónapon keresztül tartó pályázati időszak részeként már több workshopot bonyolítottak le, május 28-án pedig egy nagykonferenciára került sor a Liget Wellness és Konferencia Hotelben.

– A mai nap az elmúlt félév összefoglalásának is tekinthető. Meghívtuk valamennyi település képviselő-testületét, vagyis mondhatnánk azt is, hogy egy öttelepüléses, összevont ülést tartunk. Emellett bemutatjuk a városi fejlesztést is, ami az eszközbeszerzésre vonatkozik. Mi a képviselő-testület szavazórendszerének kialakítását illesztettük be a projektbe, amit a legutóbbi ülésen már ki is próbáltunk. A délután során ezt a többi partnerrel közösen meg is tekintjük – adott keresztmetszetet a rendezvényről Hodálik Pál alpolgármester.

Kitért arra is, hogy az eszközbeszerzés részeként 10 laptopot is vásároltak, amely az 50 év feletti korosztály digitális kompetenciájának fejlesztését szolgálják majd. Emellett elkészül egy átfogó tanulmány is a közigazgatás átláthatóságáról, amely nem csak a határ két oldalán fellelhető jó gyakorlatokat és nehézségeket taglalja, hanem megoldási javaslattal is szolgál a problémákra.

Szólt arról is, hogy a konferencia három témát ölel fel. Értekeznek az uniós lehetőségekről, a pályázati kilátásokról, és előtérbe kerülnek Szarvas jövő évi és távlati tervei is. Természetesen azt is górcső alá veszik, hogy melyek azok a pályázatok, amelyeken a későbbiekben ugyancsak közösen tudnának résztvenni.

Azt is elismerte, hogy sok minden a fehér asztal mellett dől el, s nem egyszer új lehetőségek is megnyílnak egy-egy találkozásnál. Példaként említette a legutóbbi, margittai workshopot, amikor egy újságíró ajánlotta fel a segítségét. Javaslatot tett, hogy amennyiben a Békés megyei település szervez számukra egy study tourt (tanulmányút – szerk.), öt határon túli megye szakújságíróit mozgatja meg a térség népszerűsítése érdekében.

Prievaráné Mácsár Eszter projektasszisztens elmondta, a partnerek összesen tíz találkozót szerveznek, és két közös kötetlen helyi tanácsi gyűlést. Ezen kívül olyan tevékenységeket dolgoznak ki, amelyek hozzájárulhatnak a helyi kihívások kezeléséhez. A költségvetés teljes összege 362500 euró.

– Berettyóújfalunak már számos sikeres ROHU-s pályázata volt. Nagyvárad közelségének és Margitta testvértelepülésnek köszönhetjük, hogy Szarvassal is kapcsolatba kerültünk. Korábban Élesddel is volt már EU-s projektünk. Ebből a keretből az önkormányzat nagyterme újul meg, ezzel párhuzamosan pedig egy TOP-os forrásból az épület homlokzatának felújítása, illetve nyílászárócseréje is történik – árulta el a saját oldalukról Bónácz János alpolgármester.

Bíznak abban is, hogy a városok között személyes kötődések alakulnak ki, s további szálakon tudják folytatni a megkezdett közös munkát.”

Forrás:
Közigazgatási híd a jobb jövőért; Hegedűs Éva; Newjság; 2019. június 1.

Egyszerűsíti az unió a pályáztatást

„Még mindig van mit faragni az ­uniós forrásokkal kapcsolatos bürokrácián, a tanácsadó cégek szakemberei a mai napig gyakran megizzadnak egy-egy vállalkozás pályázati anyagának összeállításakor. Az Euró­pai Bizottság is nyitott a folyamat további egyszerűsítésére, így a soron következő uniós költségvetéshez kapcsolódóan napirenden van Brüsszelben az adminisztratív terhek csökkentése is.

Javában tart a felkészülés az új, hétéves európai uniós pénzügyi időszakra. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság tervei között az is szerepel, hogy csökkentenék az uniós források felhasználásával kapcsolatos adminisztratív terheket. Az, hogy ebből mit sikerül megvalósítani 2021 és 2027 között, az a költségvetés elfogadása után derül majd ki, az EU döntéshozatali rendszerében a végső szó azonban nem a brüsszeli testületé: a teljes büdzsét és az annak felhasználását meghatározó szabályozást az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő tanács fogadja el az összes állam egyetértésével.

Fél évig is elhúzódhat az elbírálás
A bürokráciacsökkentés sarkalatos pontja lehet a következő időszaknak, mert az uniós fejlesztéspolitikára jellemző túlszabályozás, a hatalmas adminisztráció és az ehhez szükséges apparátus egyre nehézkesebbé teszi a gyors döntéseket, a hatékony intézkedéseket. A GoodWill Consulting pályázati tanácsadó cég értékesítési igazgatója szerint az adminisztrációs szigornak vannak ésszerű indokai is, hiszen nagy összegű fejlesztési forrásokról beszélünk, így a szabályozottság ekkora pénzmennyiség szétosztásánál elengedhetetlen. A támogatási rendszer megfelelő működtetéséhez pedig szükséges az uniós és a magyar szabályozás jogharmonizációja, így e szempontból nem lehet különbséget tenni, hogy hol következik be esetleges túlszabályozás. Ez tehát nem csupán a magyar hatóságokon múlik – húzta alá Madarász András.

A szakértő tapasztalata szerint ügyfeleik legtöbbször a pályázati elbírálások hosszú idejére panaszkodnak, ami akár a hat hónapot is túllépheti. – Szerencsére ebben is észlelhető javulás, de még találkozunk több hónapos felülvizsgálatokkal. A korábbi években mi is tapasztaltuk az ügyfeleink szkepticizmusát, akik azért nem kívántak pályázni, mert ódzkodnak a többéves engedélyezési procedúrától. Ez azonban csupán városi legenda, amely se régen nem volt, se most nem igaz. A hatóságoknak meg kellene érteni azt, hogy egy-egy pályázónak gyakran a fejlesztés az egyetlen esélye a versenyképességre. Így számukra hátrányos lehet, ha a beruházásaikat kénytelenek elhalasztani az elbírálásra való várakozás miatt – emelte ki az igazgató, aki szerint a pályázati kedvet is lehetne növelni az elbírálások gyorsításával.

Még mindig túl sok az ad hoc kiírás
A pályázati ütemezést és átláthatóságot mindenképpen javítani kellene, a pályázati rendszerben ugyanis ezek lényeges szempontok – véli Madarász András. – Évek óta küzdünk azért, hogy a pályázati kiírások megjelenésének menetrendjével legyenek tisztában a pályázók, a menetrendekben ne legyenek csúszások és átütemezések, hiszen – különösen a vállalkozásoknál – hosszú távú fejlesztéseket csak úgy lehet megtervezni és megvalósítani, ha előre látják, ismerik, hogy ezekhez milyen forrást tudnak majd használni – emelte ki az igazgató. Így azt sem tartják szerencsésnek, amikor a vállalkozók az éppen megjelent pályázathoz illesztik a beruházásai­kat. Sokkal kedvezőbb lenne, ha a fejlesztéseiket a cég működéséhez tudnák illeszteni, és egy előre látható pályázati menetrend alapján a hozzá kapcsolódó forrásokat be tudnák vonni.

Az értékesítési szakember ­jelezte ugyanakkor azt is, hogy az elmúlt években a tervezhetőségben tapasztaltak pozitív változásokat, de a pályázati határidőkben még mindig vannak csúszások, illetve hosszú távú, a kiszámíthatóságot segítő menetrendek sem mindig állnak rendelkezésre. Sok esetben a pályázati tanácsadókat is meglepi egy-egy kiírás ad hoc megjelenése. A sok kellemetlenség és nehézség ellenére az utóbbi időben egyre több esetben tapasztalható, hogy az uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó adminisztratív terhek csökkennek – emelte ki Madarász András, aki szerint még a tanácsadóknak is komplex feladatot adó előminősítéseket kell elvégezni ahhoz, hogy egyáltalán meg tudják határozni, vajon a vállalkozás alkalmas-e arra, hogy elinduljon a pályázaton. Ehhez ugyanis rengeteg gazdasági, illetve projektelőírásnak kell megfelelni.

Az energetika ma is hangsúlyos szektor
A sors fintora, hogy éppen akkor várható a pályázati procedúra egyszerűsödése, amikor az Európai Bizottság egy másik javaslata szerint a ­kohéziós források összege Magyarországon a megemelkedő nemzeti társfinanszírozás mellett majdnem 10 százalékkal csökkenne. Magyarul, kevesebb ­uniós pénzhez juthatunk. Erről Madarász András úgy tartja, hogy vannak olyan szektorok, amelyek fejlesztési keretéből semmiképpen sem szabadna elvonni forrást. Ilyen terület például a gazdaságfejlesztés vagy az agrárium, ahol a vállalkozások folyamatos fejlesztése a versenyképesség szempontjából elengedhetetlen.

– Akár a vidékfejlesztési, akár a gazdaságfejlesztési programokra gondolunk, látnunk kell, hogy népszerűségben, kihasználtságban a legjelentősebb programoknak számítanak, és nagymértékben hozzájárulnak Magyarország versenyképességéhez is. További fontos terület az energetika, különösen a klímaváltozás okozta új kihívások miatt. Nem véletlen, hogy az energetikai pályázatok népszerűsége is töretlen, bár a kiírások igen szigorúak. Ezzel szemben azon fejlesztési keretek, amelyek például a bürokratikus működést táplálják, mindenképpen csökkenthetők, továbbá érdemes újragondolni azoknak a pályázatoknak az átcsoportosítási lehetőségét, amelyek a célterületük vagy a feltételrendszerük miatt egyáltalán nem népsze­rűek – mondta Madarász András, megjegyezve azt is, hogy a társfinanszírozott forrásokon kívül kedvezőek a tisztán hazai költségvetési forrásból származó pályázatok, amelyek növelik a kiszámíthatóságot.”

Forrás:
Egyszerűsíti az unió a pályáztatást; Bódy Géza; Magyar Nemzet; 2019. június 1.

A falvakban otthonteremtők valamennyien jogosultak lesznek az 5 millió forintos áfa-visszatérítésre jövő év elejétől

„A falvakban otthonteremtők valamennyien jogosultak lesznek az 5 millió forintos áfa-visszatérítésre jövő év elejétől – mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa pénteken az MTI-nek.
Gyopáros Alpár emlékeztetett: Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány elfogadta a 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet. E terv egyik pontja szerint 2020. január 1-jétől azok a falvakban élők, akik új házat vásárolnak, építenek vagy meglévő házukat felújítanák, bővítenék, ötmillió forintig visszaigényelhetik az áfát.

A kormánybiztos szerint az új támogatás amellett, hogy segíti az építőipar további bővülését, hozzájárul a kistelepülések ingatlanállományának megújulásához és a falvak népességmegtartó erejének növeléséhez is.
Hozzátette: a gazdaságvédelmi akcióterv segíti a Magyar falu programja céljainak megvalósulását is.

Gyopáros Alpár kitért arra: hasonló, a vidéket támogató program a júliustól igényelhető falusi csok, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt vidéki használt lakás vagy ház vásárlásához, korszerűsítéséhez, valamint meglévő lakás vagy ház felújításához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez 2486 településen. A falusi csok legmagasabb értéke 1 gyermeknél 600 ezer, 2 gyermeknél 2,6 millió, 3 gyermeknél pedig 10 millió forint.

A most bejelentett áfa-visszatérítés abban különbözik a falusi csoktól, hogy nem kell igényelni, és nem kötik gyermekvállaláshoz a támogatást, vagyis mindenkire vonatkozik, aki kistelepülésen új lakóingatlant épít, illetve használt lakóingatlant bővít, felújít. Ez újabb több millió forintos támogatást jelent a falvakban otthonteremtőknek – tette hozzá Gyopáros Alpár. A támogatás részleteit a következő hónapokban fogják kidolgozni.”

Forrás:
Ők lesznek jogosultak az 5 millió forintos áfa-visszatérítésre; Világgazdaság/MTI; 2019. május 31.

Közigazgatási, politikai informatika

A kisebb cégeknél 30 százalékos bejelentett forgalombővülést hozott az online pénztárgép bevezetése

„Az online pénztárgépek jelentősen megnövelték a kis cégek bejelentett forgalmát. A szálláshely-szolgáltatási, valamint a vendéglátási szektor kisvállalkozói 30-40 százalék többletbevételt értek el az online pénztárgépek használatával – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.
A forgalomnövekedés mellett az államkasszának is jelentős összeget hozott az online kassza bevezetése, ezért nem véletlen, hogy az Európai Unió tagállamain túl a magyar fejlesztésű online rendszer például Kolumbia és Szaúd-Arábia figyelmét is felkeltette – tette hozzá az államtitkár.

Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma 2012 és 2016 között a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatot összevonva 30-40 százalékkal növekedett. A fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt mind a két szektorban, a nagy cégek esetében viszont csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban találtak kapcsolatot az online pénztárgépek bevezetése és a bejelentett forgalom alakulása között – részletezte az adatokat Izer Norbert.

A hazai fejlesztésű online pénztárgéprendszer technológiáját tekintve egyedülálló a világon – jelentette ki az államtitkár. Minden egyes kasszában úgynevezett adóügyi ellenőrző egység működik, amely rögzíti, tárolja és rendszeresen továbbítja az adóhivatalhoz a pénztárgép adatait. Az információk elsősorban az értékesítésekről szólnak, de a rendszer rögzít számos műszaki mutatót és bizonyos eseményeket is, így például a ki- és bekapcsolást.

A hazai eredményekről szólva felidézte, hogy 2014. szeptember 1-től kötelező az online pénztárgépek használata. A rendszert jelenleg mintegy 210 ezer kassza alkotja, a gépekből átlagosan napi 10,3 millió nyugta fut be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatelemzőihez. Az eddig beérkezett adatok mennyisége több mint 160 terabájtot tesz ki, az adatbázis több mint 30 milliárd nyugtát tartalmaz.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az online pénztárgépek és más, az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedések nyomán 2013 és 2016 között 22 százalékról 13 százalékra csökkent az áfarés, vagyis az az összeg, amely a csalások és más okok miatt nem folyik be a költségvetésbe. Így a költségvetés több százmilliárd forint bevételhez jutott.”

Forrás:
A kisebb cégeknél 30 százalékos forgalombővülést hozott az online pénztárgép bevezetése; Pénzügyminisztérium; 2019. május 31.

Okosváros-fejlesztések – bárhol az országban

„Szakítva az eddigi gyakorlatban szigetszerűen megvalósuló okosváros-fejlesztési megoldásokkal, a felhőalapú, modulárisan felépülő, az adott települések igényeihez igazítható, panel jellegű szolgáltatások kialakítása a célja a Belügyminisztérium Monoron és a központi platformon megvalósuló okosváros-mintaprojektjének. Monor dinamikusan fejlődő Pest megyei település, mérete és szerkezete révén kiválóan alkalmas arra, hogy az okosváros-fejlesztések integrációjának központja legyen. A Belügyminisztérium által összefogott okosváros-fejlesztések célja, hogy a kialakított megoldások a lehető leggyorsabban, hatékonyan el tudjanak terjedni Magyarországon, és hasznosítani tudják a központi informatikai infrastruktúrát. Hajzer Károly informatikáért felelős államtitkár elmondta: négy fő elv mentén határozták meg az okosvárosok kialakításának célját: a szolgáltatások minőségének javítása, takarékosabb energiafelhasználás, a lakosok életminőségének javítása és gazdaságilag önfenntartó rendszerek kiépítése.

A központi platformszolgáltatás keretében az állam biztosítja a jövőben az okosvárosok működésének hátterét. Ennek részeként készül majd el a települési térinformatikai platform és a települési középület-kataszter, ezek képezik a helyi fejlesztések alapját. Szintén az állam biztosít majd egy települési mobilalkalmazást egyre bővülő tartalommal. Ezek segítségével közvetlenebb kapcsolat és ügyintézés alakulhat ki a lakosság és az önkormányzat között. A monori fejlesztés célja, hogy az okosmegoldásokat más városokba is átemelhető módon valósítsák meg.

A központi infrastruktúrára épülő okosváros-megoldások gyakorlatilag minden oldalról támogatják a város lakosainak és a városi infrastruktúrát üzemeltetőknek a hétköznapjait. A közlekedést segítő megoldásként telepíthető az okos-gyalogátkelő, amely szenzorokkal ellátva érzékeli, ha valaki átkelni készül és várakozik, és erre figyelmezteti az autósokat – többek között a fényerősség szabályozásával. Ugyanígy a világításszabályozásra épül a kerékpárutak és a járdák haladásszenzoros kialakítása is, amelynek segítségével csak abban a zónában világít erősebben az utcai lámpa, ahol épp járókelő vagy kerékpáros közlekedik. Az önkormányzatok jellemzően a legjelentősebb épületüzemeltetők, és ebben a tekintetben fontos, hogy megbízható, pontos és folyamatosan nyomon követhető adataik legyenek az általuk fenntartott intézmények működéséről. Ezek az adatok ma már meg tudják mutatni az üzemeltetőnek, hogy hol milyen energiafogyasztás történt megadott időszakban – így adott esetben egészen pontosan kalkulálhatóvá válik bármilyen energiahatékonysági beruházás megtérülése. Az ingatlanmenedzsment-rendszer szintén hasznos a karbantartások ellenőrzése, az erre fordított összegek hasznosulásának nyomon követése kapcsán. Mindez persze szenzorokat és digitális infrastrukturális hátteret is feltételez, amelyet az adott megoldáshoz igazítva kell kialakítani. A monori pilot-program célja, hogy az itteni tapasztalatokat hasznosítva a további bevezetéseket megkönnyítse a települési önkormányzatoknak. A fejlesztési elemeket úgy alakítják ki, hogy más településeken gyorsan testre szabhatók, paraméterezhetők legyenek az adott város, adott önkormányzat igényeinek megfelelően.”

Forrás:
Okosfejlesztések – bárhol az országban; Világgazdaság; 2019. május 30.
(Szponzorált tartalom)

Informatika, távközlés, technika

Az azonnali fizetési rendszer indulását 2020. március 2-re halasztják

„Az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját biztosító Giro Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank határidőre elkészült a rendszer működését megalapozó technikai feladatokkal. Ahhoz, hogy a rendszerhez csatlakozás és a biztonságos működés valamennyi pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában biztosítható legyen, július 1-jétől a rendszer éles próbaüzeme kezdődik, a lakossági és vállalati ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető.

Az azonnali fizetési rendszer létrehozásáról 2017 elején hozta meg a szükséges döntéseket a Magyar Nemzeti Bank, amelynek célja a hazai pénzforgalmi szektor, a pénzügyi infrastruktúra és ezen keresztül a magyar gazdaság versenyképességének növelése. A döntés értelmében az év minden napján, 24 órában, legfeljebb 5 másodperc alatt lehet majd átutalásokat teljesíteni úgy, hogy az átutalás kezdeményezése során lehetőség lesz a jelenlegi hosszú számlaszámok helyett a kedvezményezett más azonosítóját (például mobiltelefonszám, e-mail cím) megadni.

A példa nélküli beruházás a hazai bankszektor informatikai rendszereinek átalakítását igényli, ezért a jegybank folyamatosan nyomon követte a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését. Ennek fényében indokolt, hogy a vonatkozó rendeletben meghatározott 2019. július 1-i időpontban csak a rendszer éles próbaüzeme induljon meg, a lakossági és vállalati ügyfelek számára pedig a teljes indulásra egy későbbi időpontban kerüljön sor.

Az MNB és a GIRO Zrt. oldaláról az infrastruktúra teljes mértékben készen áll az éles üzemi működésre, ugyanakkor a piaci szereplők oldalán azonosított kockázatok miatt a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2019. május 28-i ülésén úgy döntött, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása, az elektronikus fizetésbe vetett bizalom megőrzése és a szolgáltatással tervezett ügyfélélmény elérése érdekében az ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető.

A döntést megalapozó rendeletmódosítás értelmében a 2020. március 2-i határidőre minden érintett pénzforgalmi szolgáltatónak teljes funkcionalitással készen kell állnia a szolgáltatás nyújtására.”

Forrás:
Az infrastruktúra készen áll, az ügyfelek számára 2020. március 2-ától lesz elérhető az azonnali fizetés; Magyar Nemzeti Bank; 2019. május 31.

Együttműködés a járműipar és az elektromobilitás területén a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) és a Koreai Közlekedési Intézet (KOTI) között

„A járműipar és az elektromobilitás területére kiterjedő tudományos együttműködési megállapodást kötött a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) és a Koreai Közlekedési Intézet (KOTI) hétfőn Budapesten.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a KTI és a koreai nagykövetség által rendezett „Smart Mobility for Smart City” elnevezésű konferencián felidézte: Magyarország és a Koreai Köztársaság idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30 évfordulóját. A két ország kapcsolatait a tanácskozáson aláírt megállapodással még tovább fejlesztik: a magyar és a koreai közlekedési intézet a járműipari, elektromobilitási és az okosvárosok témákban dolgoznak majd együtt – mondta.

Felidézte, egy hete adták át a ZalaZone Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya első ütemét. Szavai szerint a pályán közös kutatásokat tudnak végezni az aláírt megállapodásban rögzítetteknek megfelelően.

Kitért arra, hogy a jelenleg is zajló mobilitási forradalomban az egyik legnagyobb kihívás az autók meghajtása. A koreai cégek magyarországi befektetései erre is fókuszálnak, Korea világelső az elektromos autók technológiájában – mondta. Szólt arról is, hogy az önvezető járművek alkalmazása ma már nem jelent technológiai kihívást, sokkal inkább jogi és erkölcsi kérdésekre kell választ találni.

Csö Kju Szik, a Koreai Köztársaság nagykövete azt emelte ki, hogy Korea és Magyarország támogatják egymást a smart mobility jövőjében. Az együttműködésnek ez az új területe megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat a következő 30 évben, Korea és Magyarország a legjobb partnerek lesznek a 4. ipari forradalomban – tette hozzá. Elmondta, hogy részt vett a zalaegerszegi tesztpálya avatásán. A két ország gazdasági együttműködése számos területen elmélyült, Korea Magyarország 2. legfontosabb befektetője lett. A két ország kereskedelmi forgalma 2018-ban 40 százalékkal, 2,7 milliárd dollárra emelkedett egy év alatt – ismertette.

Korea versenyképes a technológiák piacképessé tételében, Magyarország a kutatás-fejlesztésben erős – mondta, hozzátéve: a két ország nem versenytárs, hanem kiegészítik egymást.

L. Simon László országgyűlési képviselő, a parlament Magyar-Dél-Koreai Baráti Tagozatának elnöke is azt emelte ki, hogy az idei évben ünnepelik a két ország diplomáciai kapcsolatainak 30. évfordulóját. A két ország kapcsolatai az elmúlt években dinamikusan fejlődtek, politikai-gazdasági-kulturális területen egyaránt elmélyültek – mondta.”

Forrás:
Együttműködési megállapodást kötött a magyar és a koreai közlekedési intézet; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 27.

Megvalósul a KTI és Koreai Közlekedési Intézet (KOTI) együttműködése – beszámoló a konferenciáról

„2019. május 27-én, a Dél-Korea és Magyarország között fennálló diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulójának rendezvénysorozatán a Koreai Közlekedési Intézet (KOTI), az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM), valamint a KTI közreműködésével konferenciát tartott „Smart Mobility for Smart City Seminar” címmel. A rendezvény keretében együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá dr. Erb Szilvia, a KTI ügyvezetője és dr. Jaehak OH, a KOTI elnöke. A szándéknyilatkozat megalapozza a kutatóintézeteink közötti szorosabb együttműködést, amely a közös szemináriumok tartásán túl kiterjed a kutatás-fejlesztés, a megvalósítási tapasztalat, a tudás és a szellemi erőforrások cseréjére, valamint a közös projektek lehetőségére.

A dél-koreai együttműködést Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ITM, a KTI Mobilitás Kutatóközpontjának és a KOTI képviselőinek szűkebb körű egyeztetésén személyesen is támogatta.

Dél-Korea kiemelkedő piaci szereplője mind az autóiparnak, mind pedig az energiamenedzsment eszközök és technológiák fejlesztésének. Magyarország ugyanakkor számukra nem a piaci versenyt, hanem a stratégiai együttműködést és a K+F+I területek közös tovább fejlesztésének lehetőségét jelenti.

A konferencia a Koreai Nagykövetség, Korea Kormányának (Korea Transportation Safety Authority), a KOTI Koreai Közlekedési Intézet, Magyarország Kormányának (Innovációs és Technológiai Minisztérium) és a Közlekedéstudományi Intézet Mobilitás Kutatóközpont együttműködésével került megrendezésre. A szeminárium két fő témakör köré csoportosult. Az első ülésen az elektromobilitás, míg a délutáni ülésen az összekapcsolt és automatizált vezetés és a „smart mobility” rendszerek kerültek előtérbe. A rendezvényt követő napon a KOTI és a koreai automatizált közlekedés kiépítésében közreműködő CHEMTRONICS cég képviselői külön egyeztettek a Mobilitás Platform alapításáért és működéséért is felelős Mobilitás Kutatóközponttal a jövőbeni együttműködési lehetőségek és Palkovics László miniszter által is elővetített közös projektek kezdeményezése miatt. A Mobilitás Platform munkacsoportjainak, a KTI Mobilitás Kutatóközpontjának és a KTI teljes szervezetének a tevékenysége egyaránt kölcsönösen előnyös lehetőségeket tartogat a közös munkára.”

Forrás:
Megvalósul a KTI és Koreai Közlekedési Intézet (KOTI) együttműködése; KTI Közlekedéstudományi Intézet; 2019. május 30.
A szeminárium teljes programja (.pdf)
Az előadások PDF formátumban hamarosan elérhetőek lesznek.
Lásd még:
KTI Mobilitás Kutatóközpont
Mobilitás Platform

2 milliárd Chrome-ot használó kezdhet gondolkodni új böngésző keresésén

„A Google a héten újabb részleteket hozott nyilvánosságra Chrome böngészője egy belső programozási felületének azon átalakításával kapcsolatban, ami februárban már nagy vihart kavart. Ez ugyanis jelentős mértékben korlátozhatja majd a reklámblokkolók működését a szoftveren – és az új információk szerint fogja is, igaz, csak azoknak, akik nem előfizetői a cég valamilyen vállalati szolgáltatásának.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben a jelenlegivel azonos szinten és módon kizárólag a vállalati Google-fiókkal rendelkező felhasználók szűrhetik majd a reklámokat, mindenki más azonban kénytelen lesz megelégedni a blokkolás egy korlátosabb formájával. Ez a legnépszerűbb blokkolók közül az Adblock Plus-t nem fogja érinteni, de pl. a uBlock Origin és társai működésképtelenné válnak majd – ha csak készítői nem módosítják azokat úgy, hogy a jövőben az ABP-hez hasonlóan működjenek.Ez egyben egyébként azt is jelenti, hogy a reklámblokkolók kevésbé tudják majd intelligensen és egyedileg szűrni a reklámokat, és kénytelenek lesznek kvázi előre deklarálni azt, hogy mi az, aminek megjelenését nem akarják engedélyezni. A Google korábban ezen változás bevezetését a működésben azzal indokolta, hogy az összetett ad-hoc jellegű szűrések lelassítják a böngésző működését, amit el akar kerülni.Jelenleg még nem lehet tudni, hogy az új, csak korlátosabb blokkolást lehetővé tevő változások mikor jelennek meg a Chrome böngésző stabil kiadásaiban, de erre vélhetően az idei év vége, jövő év eleje előtt nem kerül majd sor.”

Forrás:
Korlátozni fogja a reklámblokkolók működését a Chrome-ban a Google; PC Forum; 2019. május 29.
Lásd még: Google Just Gave 2 Billion Chrome Users A Reason To Switch To Firefox; Kate O’Flaherty; Forbes; 2019. május 30.
Hacker News; 2019. június 2. (Ez utóbbi hivatkozáson számos további információ, lehetséges felhasználói reakciók, más megoldások, azok előnyei és hátrányai.)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Idehaza is hódít a precíziós mezőgazdaság

„Hazánkban a növénytermesztő gazdaságok nyitottak a precíziós technológiákra, saját bevallásuk szerint 23 százalék jelenleg is precíziós gazdálkodást folytat (azaz modern technológiákat és digitális eszközöket használ a gazdálkodáshoz). Az elmúlt egy évben jelentős mértékben, 75 százalékról 93 százalékra nőtt a gazdálkodási folyamatai során digitális eszközöket használó vállalkozások aránya, amely megfelelő alapot jelenthet a precíziós gazdálkodás (további) terjedéséhez. A precíziós megoldások bevezetését elősegítő legfőbb tényezőnek a finanszírozási támogatások, illetve a gyártóktól és forgalmazóktól a bevezetéshez és üzemeltetéshez kapott segítség bizonyulhat. Az eNET második alkalommal vizsgálta a precíziós gazdálkodás hazai helyzetét.

A termelés hatékonyságát növelő precíziós technológiák egyre meghatározóbbá válnak világszerte. A BIS Research előrejelzése szerint 2022-ig évente átlagosan 13 százalékos növekedés várható a globális precíziós gazdaság piacán, ekkorra 7,6 milliárd dollárra becsülik a piac értékét. A Roland Berger elemzése szerint a precíziós gazdálkodás terén Észak-Amerikáé a vezető szerep, de jelentős Európa, illetve az ázsiai és dél-amerikai térség részesedése is.

A precíziós technológiák európai terjedése szempontjából fontos lépés volt az Európai Parlament 2016. júniusi állásfoglalása, mely szerint az új technológiák használatát szorgalmazni kell a gazdálkodók körében, ezért fel kell számolni a precíziós gazdálkodás alkalmazása előtt álló akadályokat.

Hazánkban tízből hat gazdaság nyitott a precíziós eszközök aktív használatára
Az eNET 2019. évi tematikus kutatása szerint a precíziós gazdálkodás fogalmának ismerete általánosnak mondható a hazai növénytermesztő társas és egyéni vállalkozások körében: a gazdálkodók 79 százaléka hallott már róla és tudja is, hogy mit jelent. A gazdaságok 61 százaléka nyitott a precíziós eszközök aktív használatára.

Precíziós gazdálkodást saját bevallásuk szerint a megkérdezett vállalkozások 23 százaléka folytat, arányuk az egy évvel korábbihoz képest (21 százalék) nem bővült érdemben. A precíziós gazdálkodást folytató vállalkozások 79 százaléka elégedett a bevezetett megoldással.

Az eNET a 2019-es kutatás során a precíziós gazdálkodás fogalmát az alábbi módon határozta meg annak érdekében, hogy minden megkérdezett ugyanazt értse alatta: „A precíziós gazdálkodás során a termelő a területi változatosságot figyelembe vevő (helyspecifikus) információk alapján műveli a földjét, adatokat gyűjt a talajról, a munkafolyamatokról, valamint a hozamokról, és ezeket az információkat hasznosítja is a következő időszakokban. A precíziós gazdálkodás egyik fő jellemzője, hogy a gazdálkodás minden szakaszában kiemelt szerepet kapnak a modern technológiák és a digitális eszközök. A precíziós gazdálkodás segítségével növelhető a termelékenység, a termésbiztonság, a jövedelmezőség, a gazdák időt és pénzt spórolhatnak, és csökken a környezetterhelés.”

A kutatás során bemutatott precíziós gazdálkodással kapcsolatos technológiák közül a GPS (58 százalék), a sorvezető (47 százalék) és az automatikus kormányzás (24 százalék) használata bizonyult a legelterjedtebbnek. A vállalkozások a legnagyobb arányban drónt (13 százalék), RTK-t (real-time kinematic, azaz valós idejű mozgásirányítási rendszereket) (13 százalék) és automatikus kormányzást (12 százalék) vezetnének be. A gyártóknak és forgalmazóknak tehát elsősorban ezekre a területekre, megoldásokra érdemes fókuszálniuk hazánkban.

A kutatás során bemutatott precíziós gazdálkodással kapcsolatos technológiák: automatikus kormányzás, CAN-bus (a járművek különböző szabályozó egységeit összekötő hálózat), drón, GPS (globális helymeghatározó rendszerek), műholdas távérzékelés, robotpilóta, RTK (valós idejű kinematikus rendszerek), sorvezető, szenzorok, telemetriás gépfelügyeleti rendszerek.

Bár saját bevallásuk szerint a vállalkozások 23 százaléka folytat precíziós gazdálkodást, a tíz bemutatott technológia közül a gazdaságok kétharmada állította, hogy legalább egyet használ. Ez alapján a vállalkozások egy része vélhetően vagy nincs tisztában azzal, hogy az általuk használt megoldás(ok) precíziós technológiá(k), vagy a megoldás(ok) gazdaságukban történő használatát még nem tekintik precíziós gazdálkodásnak.

Rohamosan nő a digitális eszközök gazdálkodás során történő használata
Digitális eszközöket a gazdaságok 93 százaléka használ gazdálkodási folyamatai során. Az előző évhez képest minden eszköz használata jelentős mértékben nőtt: a legnagyobb arányban az asztali számítógépeké/laptopoké (60 százalékról 86 százalékra), de a tabletek (33 százalékról 51 százalékra), illetve az okostelefonok használata is dinamikusan növekedni tudott (56 százalékról 73 százalékra). Mindez kedvező hatást gyakorolhat a precíziós technológiák bevezethetőségére.

A bevezetés fő gátjai az anyagi források és az alkalmazáshoz szükséges tudás hiánya
A precíziós technológiák bevezetését elősegítő legfőbb tényezőnek egyértelműen a vissza nem térítendő támogatások bizonyultak, ezek elnyerése esetén a gazdaságok közel fele (48 százalék) vezetne be (további) precíziós technológiát. A bevezetést elősegítő további lényeges ösztönzők a speciális banki hitelek (19 százalék), és a visszatérítendő pályázati támogatások (16 százalék).

A finanszírozás mellett a bevezetéshez és üzemeltetéséhez kapott segítség is fontos: 12 százalék alkalmazna ilyen megoldást, ha segítséget kapna a beüzemeléshez; 10 százalék akkor, ha képzéseken elsajátíthatná az alkalmazáshoz szükséges tudást; 7 százalék pedig abban az esetben, ha a gyártó/beüzemelő rendszeresen ellenőrizné az eszközöket.

A(z) (állami) támogatások, források és a banki hitellehetőségek; valamint a gyártóktól és forgalmazóktól a bevezetéshez és üzemeltetéshez kapott segítség nagyban hozzájárulhatnak a precíziós gazdálkodás (további) terjedéséhez hazánkban.”

Forrás:
Idehaza is hódít a precíziós mezőgazdaság: kütyükkel a jobb hozamért; eNET Internetkutató Kft.; 2019. május 30.
Szerkesztői megjegyzés: Az eNET Kft. maga is részese a digitális mezőgazdasági ökoszisztémának.

Az élelmiszeripar is digitális forradalom előtt áll

„A turisztika, az építőipar és a logisztika mellett az élelmiszeripart is a digitális forradalom előtt álló területnek nevezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Debrecenben, a Modern Vállalkozások Programja Élelmiszeripar 4.0 nyitóelőadásában.
Solymár Károly Balázs azt mondta, hogy ezek azok az ágazatok – különösen a kkv-k – , amelyek a digitalizáció területén még gyengén állnak, noha az elmúlt 2-3 évben „meglepő fejlődés következett be a digitális eszközök, alkalmazások terén”. Megjegyezte azt is, hogy a magyarországi élelmiszeripari nagyvállalatok a digitalizációt tekintve a kkv-k szintjén vannak, miközben az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelt fontosságúnak nevezte a digitalizációt, amely növeli a hatékonyságot, a versenyképességet. Solymár Károly Balázs megemlítette azt is, hogy a 3D nyomtatás már megjelent az élelmiszeriparban is, ahol „60 százalékkal növelhető lenne a termelés, ha megfelelően használnák a digitális eszközöket”, és ezzel mérsékelni lehetne az ágazatban a munkaerőhiányt is.

Kitért rá, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (ginop) keretében 32,8 milliárd forint pályázati forrás van, „soha ennyi forrás még nem állt rendelkezésre digitális gazdaságfejlesztésre”.

Informatikai fejlesztésekre további 6,3 milliárd, versenyképes munkaerő biztosítására 23,7 milliárd, pénzügyi eszközök fejlesztésére pedig további 75,7 milliárd forint támogatásra lehet pályázni – sorolta.

Megemlítette, hogy a Modern Vállalkozások Program keretében kamarai tanácsadó hálózat segíti a vállalkozásokat, és bevezették a digitálisan felkészült vállalkozás minősítést is, amellyel jelenleg 6791 hazai kkv rendelkezik.

A vállalati komplex infokommunikációs fejlesztésekre, a vállalati menedzsmentet támogató rendszerek kialakításra rendelkezésre álló forrásoknak csak a 75 százalékára érkezett igény, még lehet pályázni – jelezte a helyettes államtitkár megjegyezve, hogy a beérkezett pályázatoknak csupán 1,8 százaléka származik az élelmiszeriparból. Utóbbi kapcsán meglepőnek nevezte, hogy például Békés megyéből, amely kifejezetten élelmiszeripari megye, egyetlen pályázat sem érkezett.

Solymár Károly Balázs azt mondta, hogy az Ipar 4.0 pályázat forrásainak a fele kimerült, azt újranyitják: a versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizációjára akár 100 millió forint vissza nem térítendő támogatásra is pályázhatnak a cégek.

Bejelentette: a digitalizációt tekintve a közép-magyarországi régióra is kiterjesztik a támogatásokat. Az Ipar 4.0 továbbfejlesztéseként pedig ágazati digitális stratégiákat dolgoznak ki, egyebek között az élelmiszeriparra is.”

Forrás:
Az élelmiszeripar is digitális forradalom előtt áll; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. május 29.

Fenntartható fejlődési célokat is támogatniuk kell az okosváros-fejlesztéseknek

„A fenntarthatóságnak a négy erőforrás és tőke – társadalmi, humán, környezeti és gazdasági – egyensúlyára kell épülnie.
Fenntartható fejlődési célokat is támogatniuk kell az okosváros-fejlesztéseknek – hangsúlyozza Makai Martina, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. E fejlesztések révén Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa között lehet.

Az ENSZ 193 állama 2030-ig érvényes programot fogalmazott meg a fenntartható fejlesztésekről, 17 általános célkitűzést és 169 eszközcélt kiemelve. Ezek között megtalálható a tisztán előállított energia, a fenntartható városok, a vizek védelme, a felelős fogyasztás és az ipari infrastruktúra további innovációja, valamint az éhezés csökkentése is. A célok jelentős részét támogatják a ma ismert okosváros-fejlesztések. Részben a nemzetközi céloknak való megfelelés, részben pedig az életminőség észrevehető javítása a célja a hazai okosváros-programnak, amelyben a fenntarthatóságnak kiemelt szerepe van. Az életminőség javítása a fenntartható gazdasági módszerek, az innovatív munkaerő és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás eredőjeként valósulhat meg, s mindhárom pillér bázisaként szolgálhatnak különböző okosváros-fejlesztések.

A fenntarthatóságnak négy erőforrás és a tőke (társadalmi, humán, környezeti és gazdasági) egyensúlyára kell épülnie, és ezt az egyensúlyt az állam stratégiaalkotással, valamint szabályozással tudja elősegíteni. Tehát az új felfogású közlekedés, a tiszta energia előállítása és az energiafelhasználás optimalizálása, az innovatív oktatás és a modern közszolgáltatások mind a fenntarthatóság szolgálatába állíthatók, legyen szó közösségi autómegosztásról, intelligens tömegközlekedésről vagy éppen mesterséges intelligenciára épülő közszolgáltatások bevezetéséről. A fenntartható célokat szolgáló okosváros-fejlesztések megtalálásához a kormányoknak számítaniuk kell a társadalom kreatív erőire.

„Integrált településfejlesztési stratégia és gondolkodás mellett kell kidolgozni az összetett koncepciókat. A fenntartható településen az okosváros-fejlesztésekről szóló döntések a helyi vezetéshez a lehető legközelebb születnek meg. Magyarországon az ITM mellett a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a Lechner Tudásközpont, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és számos más kormányzati és civil intézmény végzi a különböző koncepciók kialakítását” – mondta a helyettes államtitkár.

A városokban okosépületek, intelligens gyárak, hatékony energiatermelők és hatékony és intelligens közlekedés és közszolgáltatások kialakítása manapság az elsődleges prioritás. Ennek érdekében Magyarországon folyamatosan támogatják az e-mobilitást mind az egyéni, mind pedig a közösségi közlekedésben.

Makai Martina hangsúlyozta: „A városi élet ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében tavaly év végéig másfél milliárd forintot folyósítottunk mintegy 1598 elektromos gépkocsi beszerzésének a támogatására, 2013 és 2019 között mintegy 56 milliárd forintot fordítottunk uniós forrásokból lakossági energetikai programokra, az elektromobilitás támogatására és nemzetközi klímafinanszírozásra. Ebben a munkában pedig kiemelten számítunk az innovatív fejlesztésekkel foglalkozó vállalatok részvételére, legyen szó technológia- vagy tudástranszferről, szakértői konzultációról vagy akár kivitelezésről.””

Forrás:
Életminőség-javítás fenntartható eszközökkel; Világgazdaság; 2019. május 30.
(Szponzorált tartalom.)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 3.

Kik azok a „kiber-diplomaták”? Válaszol a téma úttörője, az észt Tiirmaa-Klaar asszony
Bár rendszeresen és módszeresen igyekszünk „rendet vágni” a technológiai kor diplomáciáját övező elnevezés-dzsungelben, messze még az idő, amikor már nem szükséges rövid kitérőt tenni a terminológiák magyarázatára. A napokban egy érdekes interjú látott napvilágot. A The Next Web szerkesztője ezúttal a nemzetközi kapcsolatok egy mindmáig meglehetősen speciális területét igyekezett körüljárni: a kiber-diplomáciát. Bevezető figyelmeztetésünk nem volt ok nélküli: a „kiber-diplomácia” kifejezésen mi – és szerencsére a most bemutatott cikk írója sem – a digitális diplomácia valamiféle szinonimáját értjük. Hanem a kibertérhez kapcsolódó diplomáciai elméleteket, koncepciókat, gyakorlatokat. Röviden: a kibertér diplomáciáját.

Összességében megállapíthatjuk: a kibertér fontossága mára tudatosulni látszik a világpolitika valamennyi fontosabb szereplőjénél. A sokak által, egyébként találóan és jogosan az „5. geopolitikai dimenzióként” említett kibertérrel kapcsolatos globális politikai hozzáállás azonban még nagymértékben kiforratlan. Miközben a nemzetközi kapcsolatok hagyományos dimenzióiban jól értelmezhető, és jól szabályozott rendszerek uralkodnak, addig az online világgal kapcsolatban még olyan „egyszerű” kérdésben sincsen konszenzus, még kevésbé kötelező erejű nemzetközi szabályozás, hogy mi számít például „hadi cselekménynek”, a fegyveres akciókkal egyenértékű agressziónak?

Heli Tiirmaa-Klaar, hivatalosan a kiberügyek rendkívüli és meghatalmazott észt nagykövete éppen ezt a szabályozatlanságot, pontosabban annak különös veszélyét emeli ki: feladatát elsődlegesen abban látja, hogy – más országbeli, hasonló megbízatású kollégáival – azon munkálkodjon, hogy a kibertér ne válhasson egyfajta digitális Vadnyugattá. Ennek megfelelően a hozzá hasonló kiber-diplomatáknak ma a legfontosabb prioritása az: meghatározni, hogy mi megengedhető az online terekben, a digitális dimenzióban, és mi az, ami nem. Röviden szólva tehát az: mik azok a viselkedési formák, amik a kibertérben büntetést vonnak maguk után? A szabályozás kidolgozására és nemzetközivé tételére az elmúlt időszak két nagy port kavart esetét említi az észt politikus. A WannaCry és a NotPetya néven elhíresült számítógépes kártevők ugyanis eredetileg Ukrajnát célozták meg, és az elkövetők vélelmezhetően oroszok voltak. Ugyanakkor az elektronikus kártevők szélsebesen bejárták az egész világot: kórházak működését bénították meg az USÁ-ban, gyáraknak okoztak károkat Tasmániában, de orosz kőolajipari cég is az áldozataik között szerepelt. Tiirmaa-Klaar éppen ezért azt tartja fontosnak, hogy a felelős nemzetközi szereplők (államok) bevonásával egyfajta „online fegyverzetkorlátozási megállapodást” dolgozzanak ki, a kiber-hadviselés visszaszorítására, de legalább kordában tartására. Az EU külügyi szervezete, az EU External Action már legalább rendelkezik valamiféle elemi eljárásrenddel, a kibertérben bekövetkező agresszív cselekmények szankcionálására. Ennek kidolgozásában egyébként éppen az észt politikusnő játszott fontos szerepet.

A ma még szokatlan témával foglalkozó specialistáknak azonban nincsen könnyű dolguk. Tiirmaa-Klaar nem rejti véka alá: a diplomáciai testületek „hagyományos” területein működő szakemberek sokszor erős gyanakvással tekintenek a kiberügyekkel kapcsolatos nemzetközi munkálatokra. Sokszor a speciális szaktudás – illetve hát, annak a hiánya – is központi szerepet játszik a kiber-diplomáciai tárgyalások nehézkes, elhúzódó folyamatában. A differencia egyértelmű: míg a hagyományos fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon többnyire diplomaták tárgyalnak más országok diplomatáival, és csupán elvétve vonnak be más szakértőket is, addig a kibertér békéjének, szabályozottságának kidolgozása erősen technikai egyeztetés. Tiirmaa-Klaar úgy fogalmaz: a kiber-diplomata mindenekelőtt egyfajta közvetítő. Feladatának lényeges mozzanata, hogy kapcsolódást teremtsen a kormányzati szféra, a magánszektor, és a civil állampolgárok között, az online dimenzió élhetővé és biztonságossá tétele érdekében.
What the hell is a ’cyber diplomat’?; Már Másson Maack; The Next Web; 2019. május 24.
Heli Tiirmaa-Klaar; Twitter

Nem használja ésszerűen a közösségi médiát az ENSZ
A közösségi média újszerű lehetőségeinek kiaknázására, mondanunk sem kell, nem csak a nemzetállamok külügyi szervezetei törekszenek. A nemzetközi kapcsolatok „multilaterális aktorai”, tehát a nagy nemzetközi szervezetek is egyre aktívabb szereplői a digitális diplomáciának, ahogyan azt az átalakulás ütemét évről évre feltérképező nagy nemzetközi kutatások, az ún. Twiplomácia jelentések is jól demonstrálják. Elsősorban természetesen az ENSZ, illetve annak szakosított szervezetei járnak élen az IKT-technológiák meghonosításában, a közösségi média jelenlét erősítésében. A Világszervezet igen komoly anyagi és emberi ráfordításokat tett az elmúlt évben azért, hogy számottevően megújítsa közösségi média jelenlétét. Egyértelműen felismerték ugyanis, hogy – különösen a világ turbulensebbé váló geopolitikai környezetében – az ENSZ látókörébe kerülő nagy társadalmi kérdések, globális ügyek megkövetelik a tájékoztatás, az érvekkel történő alátámasztás, és a párbeszéden alapuló közönségkapcsolatok egyfajta digitális forradalmát. A bizakodó képen azonban most némileg árnyal egy frissiben megjelent, szakmailag is figyelemre méltó tanulmány.

Matthias Hofferberth, a San Antonió-i Texasi Egyetem munkatársa készített átfogó anyagot az Egyesült Nemzetek Szervezetének közösségi média-használatáról. A szakember ebben meglehetően elmarasztalóan nyilatkozik az ENSZ jelenlegi közösségi média-gyakorlatáról. Hofferberth az alábbi kérdések vizsgálatát tűzte ki célul a dolgozatban:

Hogyan közelít az ENSZ a közösségi médián keresztül közönségéhez?
Milyen témák jelennek meg a Világszervezet közösségi média kommunikációjában?
Általánosságban milyen jelentősebb diskurzusokat kezdeményez és tart fenn az online terekben?

Az amerikai kutató úgy véli, hogy a világszervezet jelenlegi közösségi média alapú tájékoztatása, kapcsolatépítése kevéssé hatékony. Ahogy Hofferberth fogalmazott, az ENSZ ahelyett, hogy lebilincselné a közönségét, sokkal inkább kioktatóan, „felülről” beszél vele. Pedig egy jó ENSZ-„Twiplomácia” jelentős mértékben javíthatna az egyes államok kapcsolatain és ezáltal közvetve a világ helyzetén is.

Az ENSZ hivatalosan 2008 óta van fent a Twitteren, jelenleg mintegy 11,1 millió követik a nemzetközi kapcsolatokban meghatározónak számító mikroblog platformon. Ehhez jönnek még a szervezet különböző szakosított szervezetei és a hozzá kapcsolódó személyek. Az aktuális állapot alapján azonban – állítja a kutató – a Twittert elsősorban nem párbeszéd kezdeményezésére alkalmazza az ENSZ, hanem az a szervezet és a tagjainak az elismertségét visszhangzó oldalként szolgál. Az online szolgáltatás innovatív alkalmazása nyomokban sem fedezhető fel.
Nem használja ésszerűen a közösségi médiát az ENSZ; SG.hu; 2019. május 28.
Tweeting to Save Succeeding Generations from the Scourge of War? The UN, Twitter and Communicative Action; Matthias Hofferberth; 2019 (.pdf)

Nepál tiltakozik: nem szeretné, ha az amerikai nagykövet a közösségi médián elegyedne szóba polgáraival
A közdiplomáciáról gyakorta adunk híreket, ám egy szempont – pedig nem is lényegtelen – valahogyan nem túl gyakran kerül terítékre. Arról van ugyanis szó, hogy a mérce a diplomáciában sem mindig egyenlő. A közdiplomácia, és különösen annak digitalizált, online terekben és csatornákon szárnyaló vonulata sem feltétlenül esik azonos megítélés alá. Ami az egyik félnek nyílt tájékoztatás, elfogulatlan kapcsolatépítés más országok közvéleményével, az a másik fél szemében néha valami egészen más: információs befolyásolási kísérlet, beavatkozás egy másik ország belügyeibe. A megfogalmazás persze – hiszen diplomáciáról van szó, még a digitalizált világban is – többnyire nem ilyen nyers, nem ilyen nyílt. Az éleződő konfliktus, a digitális dimenziókra átterjedő geopolitikai konfrontáció azonban jól érezhetően erősödik a világ közdiplomáciai folyamataiban.
Ezzel a szemérmességgel most szakított a nepáli kormány. Amikor Randy Berry, az Egyesült Államok Nepálban akkreditált nagykövete, a követség hivatalos honlapjára feltett video üzenetben adta hírül, hogy a jövőben heti rendszerességgel fog „közvetlen online párbeszédet” kezdeményezni az ország lakosaival, akkor annak súlyos rendreutasítás lett a következménye. A nagykövet bejelentése szerint az amerikai diplomáciai képviselet, hétről hétre, biztosítani fogja a lehetőséget, hogy a helyi lakosok kérdéseket tegyenek fel, amiket a nagykövet igyekszik majd megválaszolni.
A hagyományos királyságot csupán néhány évvel ezelőtt eltörölt ország kormányzata – amely a szomszédos Kínai Népköztársasággal ápol baráti viszont – szokatlanul éles közleményben tiltakozott az amerikaiak által tervezett „közvetlen diplomáciai” akció ellen. A külügyminiszter, Kumar Gyawali leszögezte: egy ilyen párbeszéd csak felesleges feszültségeket szítana. Ha a nagykövetség szeretne valamit megtudni, akkor forduljon – a hivatalos csatornákon át – a kormányhoz – tanácsolta a nepáli külügyek vezetője.
A kezdeményezés egyébként a helyi közösségi média felületeken is élénk párbeszédet, erőteljes vitát generált. Berry nagykövet, a maga kommentjében azt hangsúlyozta: a diplomácia egyik alapvető funkciója, hogy megszólítsa az embereket, igyekezzen megérteni a véleményüket, vágyaikat. Hogy kapcsolatot építsen velük. Ez a diplomaták munkája, ezért vagyunk itt – hangsúlyozta az amerikai diplomata. A helyi hozzászólók jelentős része azonban annak a véleménynek adott hangot, hogy egy ilyen közvetlen párbeszéd nem egyezik a diplomácia elveivel és szokásaival.
A nyugati diplomáciai közfelfogással egybevágó, magától értetődőnek gondolt elveket tehát, a jelek szerint nem mindenütt osztják a világban. Főleg ott, ahol a világelsőségért folytatott küzdelem újabb felvonása bontakozik: Kína érdekszférájában.
Nepal Objects to US Envoy’s Move to Engage with People on Social Media; NDTV; 2019. május 23.

INFLUENCEREK – Dan Scavino, a Fehér Ház Közösségi Média Igazgatója
Nem, nem azokról lesz szó! Témánkhoz, a digitalizációhoz illeszkedve, kicsit játszunk ugyan a szavakkal, de újonnan elindított rovatunkban nem a közösségi média világ ünnepelt (többnyire tizenéves) „megmondó embereit” szeretnénk bemutatni. Ha azokról lenne szó, akkor amúgy is a „véleményvezér” régi, jól bevált magyar szavával jelölnénk őket.
Ezzel ellentétben, a tervünk itt az, hogy időről időre bemutassunk olyan embereket, akik a digitális diplomácia területén meghatározóak, jelentős befolyást gyakorolnak a technológiai-koncepcionális trendek, vagy éppen az alkalmazott eljárások (digitális „minták”) alakulására. Vagy akár a kapcsolódó szakpolitikákra. Lesz köztük kormánytisztviselő (jellemzően valamelyik külügyi szervezet digitális diplomáciai részlegének vezetője), tudományos szakember, illetve a technológiai szektorban működő szakértő. Az elsőnek bemutatott ilyen szereplő jól példázza, hogy az igazán meghatározó szürke eminenciások mennyire el szokták kerülni a közfigyelmet.

Donald Trump a közösségi médiahasználatáról, sokszor meggondolatlannak tartott, sokszor nyers nyelvezetű, de kétségtelenül újdonságot jelentő Twitter-tirádáiról vált igazán közismertté a világ legeldugottabb zugában. Tudott az is – egyébként helyesen -, hogy az amerikai elnök szinte mindig saját maga írja, illetve teszi közzé gyakran vitriolos, szinte mindig figyelemfelkeltő üzeneteit. Ezért aztán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az USA elnökének közösségi média jelenléte, állandó aktivitása valamiféle egyéni akció. Ahogy mondani szokták, amolyan „one man show”. Mi sem áll ettől távolabb. Noha igaz, hogy Trump lelkes, aktív (és gyakran vélhetően önfejű) kommunikátor, mindazonáltal a közösségi média jelenlétét háttéremberek csoportja tervezi, szervezi, támogatja. Ezek élén áll Dan Scavino, aki a Fehér Ház Közösségi Média Igazgatójának tisztét tölti be.
A médiavégzettséggel rendelkező, ám valójában inkább menedzsment feladatokat ellátó szakember 2015-től kapcsolódott be Donald Trump elnöki kampányába. 2016 elején aztán a kampány közösségi média kommunikációjának irányításával bízták meg. A győzelem után, az év legvégén kérte fel őt Trump a Fehér Ház közösségi média ügyeinek igazgatásával. A posztot 2017 eleje óta tölti be (egyben az elnöki tanácsadó tisztjét is viseli), s így ő a leghosszabban folyamatosan szolgáló tanácsadó Trump elnök közvetlen kabinetjében.
Dan Scavino White House Director of Social Media; Belgrade Initiative 4 Digital and Public Diplomacy; 2019. május 24.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

A kínai társadalmi kreditrendszer zavaros valósága (Kína digitális világa)

„Eheti hírlevelünkben folytatjuk a Logic magazin 7. számának bemutatását, amely Kína digitális átalakulását, a kínai internet világát veszi górcső alá több tanulmányon keresztül. E héten Shazeda Ahmed elemzését ismertetjük, aki a kínai társadalmi kreditrendszerrel (TKR) kapcsolatban széles körben elterjedt információk valóságtartalmát értékeli, rámutatva gyakori félreértésekre is (The Messy Truth about Social Credit). Mint írja: a világsajtóban a jellemző megközelítés az, hogy a TKR-t egyfajta orwelliánus disztópiaként festik le, miközben a valós kép egyszerre összetettebb és inkoherensebb is.

Amit a TKR-hez kapcsolódó, egyre több cikk rutinszerűen ismétel: a polgárok „pontozásos” értékelése, a „digitális diktatúra” kiépítésének szolgálatában, ahol a „nagy adatok” találkoznak a „Nagy Testvérrel”. Bár, mint látni fogjuk, a szerző korántsem zárja ki, hogy ebbe az irányba fejlődik tovább a rendszer, jelen állapotát tekintve a híradások tele vannak ténybeli tévedésekkel és téves értékelésekkel. A szerző szerint a félreértések oka alapvetően az, hogy Európában vagy az Egyesült Államokban saját félelmeiket vetítik ki a kínai társadalomra és az ottani folyamatokra, gyakran igen távol attól, ami valójában Kínában történik. Ezt csak felerősítik azok a hangok, amelyek új fegyverkezési versenyt hirdetnek az Egyesült Államok és Kína között a mesterséges intelligencia terén, valamint hogy a totális megfigyelő állam akár exportálható modell is lehet a világ más térségeibe. A szerző szerint ezek a félelmek túlzó értékeléseken nyugszanak.

Az egyik gyakori téves információ az, hogy a megfigyelési technológiákkal szerzett adatok egyetlen központi adatbázisba kerülnek, ahol minden rögzíthető aktivitást átfogó pontrendszer szerint, egységesen értékelnek, és így mindenkire egyformán kiterjedő pontozási rendszer működik. Ezzel szemben a TKR nem egy egységes rendszer, hanem több – jellemzően helyi, gyakran vállalati körből kiinduló – rendszerek összességének gyűjtőfogalma, amely rendszereknek vannak közös vonásaik, de el is térnek több pontban egymástól. Olyan széleskörű szakpolitikai projekt, amely intézkedés-csomagokkal bátorít egyéneket, vállalkozásokat, jogi intézményeket és a közigazgatást is arra, hogy megbízhatóságra törekedjenek. Közös jellemzőjük a jutalmazás és a büntetés párhuzamos alkalmazása, amelynek érdekében feketelistát állítanak össze a jogsértőkről, ugyanakkor „vörös listát” is azokról, akik jó példával járnak elöl.

A TKR a valóságban tehát jóval kevésbé átfogó, mint ahogy az a híradásokból sejlik. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lenne képes sérteni a jogokat vagy a szabadságot, tekintve, hogy a kínai állam ettől függetlenül is kifinomult és mindent átható megfigyelési rendszert működtet, amely rendszeresen megrövidíti a polgári jogokat. Jelen állapotában ugyanakkor a TKR a szerző szerint nem ezt a célt szolgálja, és nem célja az orwelli társadalmi kontroll kiépítése, hanem olyan szakpolitikai eszköztárat jelent, amelynek célja a bizalom növelése a vállalatok és ügyfeleik, valamint a polgárok és az állam között. Indokoltságát elsősorban gazdasági szempontokkal igazolják, mivel alapműködésének középpontjában olyan területek állnak, mint az élelmiszerbiztonság, a hitelezés biztonsága, a hamisított termékek értékesítésének akadályozása. Olyan jogsértések vagy tisztességtelen üzleti magatartások ellen védenek, amelyek még nem érik el a bűncselekmények szintjét, de károkat okoznak az embereknek, intézményeknek. Mint a szerző később példákkal is illusztrálja, az üzleti életben ez a fajta szankcionálás nem egyedülálló, például az Egyesült Államokban is létezik hasonló gyakorlat.

A TKR olyan magatartásokat szankcionál feketelistára kerüléssel, mint amikor – példának okáért – valaki vissza tudná fizetni az adósságát, de mégse teszi, vagy vonakodik végrehajtani egy vele szemben már meghozott bírósági ítéletet. Aki feketelistára kerül, azt eltilthatják köztisztviselői munkaköröktől, megtilthatják neki a repülőgépjegy-rendelést vagy nem kaphat jegyet a távolsági vonatok kényelmes hálókocsijaiba. A TKR újdonsága az, hogy míg feketelisták korábban is léteztek, azoknak nem volt visszatartó hatásuk, a TKR-rel viszont „fogakat” kapott a rendszer. Ennek eszközeként a különböző hatósági szervek megosztják egymással feketelistás információikat, de hasonló adatmegosztás működik állami szervek és a vállalati szféra között is, különös tekintettel az infokommunikációs cégekre. Az adatmegosztás motorja az Országos Fejlesztési és Reformbizottság (National Development and Reform Commission). Az együttműködési egyezmények nem csak arra terjednek ki, hogy a vállalatok adatokat adnak át az államnak, hanem arra is, hogy az onnan kapott feketelisták alapján korlátozásokat vezetnek be a listákon szereplőkkel szemben. A szerző ugyanakkor rámutat arra, hogy alig tudunk valamit arról, hogy valójában hogyan is működik az adatmegosztás, így semmi nem zárja ki azt, hogy a TKR a ma ismertnél átfogóbb rendszerként működjön a jövőben.

A büntetések mellett a jutalmazásoknak is fontos szerepe van a TKR-ben. Akik a vörös listán szerepelnek, azok olyan kedvezményeket kaphatnak az együttműködő cégeken keresztül, hogy például jármű- vagy lakásbérlésnél nem kell kauciót fizetniük, jobb helyeket kapnak a vonaton vagy telekommunikációs szolgáltatásokból kaphatnak engedményeket. Olyanok kerülhetnek fel a vörös listára, akik rendben és időben fizetik számláikat, törlesztik hiteleiket, de vannak városok, ahol az önkéntes munkát vagy a véradást is hasonlóan jutalmazzák.

A fekete- és vörös listák gyakorlata helyenként eltérő lehet. Van olyan város, ahol a népszerű TikTok videómegosztó reklámszüneteiben a feketelistára került személyek neve és fényképe jelenik meg, máshol térképen ábrázolják a feketelistás személyek, vállalatok és szervezetek helyét, egy WeChathez kapcsolódó applikációval. Az állami hatóságok és a cégek részvétele a TKR-programokban ugyanakkor részleteiben kevéssé ismert, többnyire csak a ceremoniális aláírások kerülnek a nyilvánosság elé. A szerző szerint – a külföldi sajtó állításaival ellentétben – az együttműködésben nem a jól ismert óriáscégek vesznek részt, hanem elsősorban helyi vállalkozások. (Tegyük hozzá: kínai viszonylatban a „helyi” jelző sokmilliós piacokat is jelenthet.) A TKR hatékonyságáról nehéz pontos képet alkotni, de a meglévő információk alapján valószínűsíthető, hogy elég nagymértékben éri el a célját. (Az elemzésben említett példa szerint a Sesam Credit ügyfelei közül a hiteleiket korábban nem fizetőknek 46%-a mégiscsak törleszteni kezdett a feketelistára kerülése után.)

Mint az elemzés rámutat, hasonló – bár rejtettebb – hitelezési feketelistázás az Egyesült Államokban is működik, egy 1970-es jogszabály (Fair Credit Reporting Act) alapján. Hasonló listák vannak forgalomban azokról, akik túl gyakran küldenek vissza termékeket, visszatérítést igényelve, vagy volt már korábban peres ügyük lakásuk bérbeadójával, függetlenül az eljárások eredményétől. Akik ilyen listákon szerepelnek, úgy szembesülhetnek lehetőségeik korlátozásával, hogy gyakran nem is sejtik, milyen nyilvántartásban szerepelnek ennek okaként. A szerző szerint az amerikai és kínai rendszerek közös jellemzője, hogy gyakran aránytalanul nagyok a szankciók, valamint hogy nincs megfelelő jogorvoslati lehetőség a listára kerüléssel szemben. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése mindkét országban szükséges és jogos igény, hozzátéve, hogy az amerikai gyakorlat ebben jóval előrébb jár. Ez elsősorban civil szervezeteknek és jogsegélyszolgálatoknak köszönhető, amelyeknek Kínában jóval kevesebb mozgásterük van.
Végül az elemzés összegzésképpen rámutat: a TKR jelenlegi állapotában sokkal kevésbé fejlett és kifinomult, mint ahogy azt a külföldi sajtóban lefestik. Ugyanakkor megvan rá a lehetőség, hogy ha a feketelistázáshoz felhasznált adatok köre szélesedik, és a technológiai cégek is nagyobb mértékben vesznek részt a folyamatban, átható erejű „keresőfényeket” biztosítva az akadálytalan adatáramláshoz és azok összevonásához, a feketelista-adatok pedig piaci kereskedelem tárgyává is válhatnak, a rendszer jóval közelebb kerülhet a médiában lefestett disztópikus képhez.”

Forrás:
The Messy Truth About Social Credit; Shazeda Ahmed; Logic Magazine; Issue 7: China; 2019

Virális politika: Politikai kommunikáció a Facebookon

„…A közösségi oldalak a politikának is fontos terepeivé váltak. Az elmúlt néhány év közéleti diskurzusai tele vannak a közösségi média politikát átformáló hatásaival kapcsolatos interpretációkkal, találgatásokkal, reményekkel, vádakkal, félelmekkel. Barack Obama 2008-as győzelme óta alig van olyan politikai történés, mellyel kapcsolatban ne vetődne fel a közösségi média abban játszott szerepe. Az aktuális kontextustól függően tekintették már forradalmi eszköznek, választási csodafegyvernek, a politikai- és médiaelitek duopóliumát megtörő alkalmazásnak, az állampolgári közvetlen politikai részvétel vagy éppen a deliberáció megteremtőjének, miközben mások az álhírek terjedésének fő felelőseként, vagy éppen a hatalmukkal visszaélő, azt politikai célokra felhasználó multinacionális cégek hálózataként jelenítették meg e platformokat. A disszertáció szűkebb témájának számító politikusi kommunikációra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban is számtalan spekuláció cirkulál a közbeszédben, különösen Donald Trump 2016-os amerikai elnökké választása óta. Azt azonban kevesen tagadják, hogy közösségi oldalakon zajló politika valamiképpen hatással van a politikai élet egészére, azon belül is a politikusok kommunikációjának működésére.

Különös módon e kevesek közé tartozik az empirikus szakirodalom jelentős része. Miközben a közéleti diskurzus a politika közösségi oldalak miatti megváltozásának különböző elképzelései felett lamentál, a szakirodalomban a korai internet és politika kapcsolatát vizsgáló kutatásokat meghatározó „politics as usual” felfogás uralkodott el. Különösen igaz ez a disszertáció által vizsgált területre, a politikusok kommunikációjának szakirodalmára. A kutatások jelentős része szerint a közösségi oldalak elterjedése a várakozások ellenére sem eredményezett jelentős változást a politikai kommunikáció működésében.

Disszertációmban amellett érvelek, hogy e konklúzió annak köszönhető, hogy a szakirodalom jelentős részét nagyon szűk fókusz jellemzi, és egy-egy aspektus részletes vizsgálata köti le, miközben fontos, a politikai kommunikáció működését alapjaiban érintő kérdések szinte teljesen figyelmen kívül maradnak. A közösségi oldalak politikai kommunikációra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások ritkán tesznek kísérletet arra, hogy a politikai kommunikáció egésze felől vizsgálják e platformok szerepét, ehelyett ezen a terepen is az internet és politika kapcsolatát kutató szakirodalom régi kérdéseit és elméleti megközelítéseit alkalmazzák.
…
A disszertáció tehát a politikusi kommunikációval kapcsolatos állampolgári reaktivitás működését, illetve annak hatásait vizsgálja. A kérdés relevanciáját a politikai kommunikáció szerkezetének átalakulása indokolja. Érvelésem szerint a közösségi oldalak elterjedésének egyik lényeges következménye az állampolgári kommunikáció a politikai kommunikáció egészében való felértékelődése…
…
A disszertáció a 2014-es magyarországi országgyűlési választások kampánya során vizsgálja a virális politika működését. A kutatás központi kérdése, hogy milyen tartalmak a legsikeresebbek a választók reakcióinak, azaz lájkjainak, kommentjeinek és megosztásainak kiváltásában a legnépszerűbb magyar közösségi oldalon, a Facebookon. Az empirikus vizsgálat arra a kérdésre is választ keres, hogy milyen hatással vannak e reakciók a politikusok választási eredményére, van-e bármilyen kimutatható hatása a Facebook-kampánynak. E kérdésekkel összefüggésben a politikusok Facebookhasználatának mintázataira is kitér az elemzés. Bár a vizsgált eset nem a legalkalmasabb annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy vannak-e jelei a politika viralizálódásának, azaz a politikusok állampolgári kommunikációhoz való igazodásának, a disszertáció a képviselőjelöltek itt vizsgált mintájára vonatkoztatva ezzel kapcsolatban is tesz előzetes megállapításokat… ”

Forrás:
Virális politika: Politikai kommunikáció a Facebookon; Bene Márton Ákos; Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-VI-05 10:00, helye: BCEE 2001; 2019
Doktori disszertáció (.pdf)

Hatósági kockázatkommunikáció az élelmiszerláncban

„…Összességben elmondható, hogy a folyamatosan változó körülmények miatt kényszerként jelentkezett a XX. század végétől kezdve, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet munkamódszerét, felépítését megváltoztassuk. Európában az áttörést egy, az 1990-es évek második felében jelentkező prionbetegség, a szarvasmarhák szivacsos agyvelő elfajulása (BSE) által okozott széles körű társadalmi feszültség jelentette. Ennek hatására az élelmiszerlánc-biztonság kérdése felkerült az újságok címlapjaira, és éveken át húzódó viták kezdődtek azzal kapcsolatban, hogy hogyan oszlik meg a felelősség az élelmiszerlánc szereplők között, milyen mértékű állami kontroll szükséges, illetve az élelmiszerek biztonságának felügyeletét tagállami vagy európai szinten kell-e szabályozni. Magyarország ekkor még kívülállóként szemlélte ezeket az eseményeket, ugyanakkor az akkori tapasztalatokat nekünk is komolyan kellett venni, ráadásul a későbbi jogharmonizációs folyamat eredményeképpen a közösségi jogalkotás hatásai végül országunkban is közvetlenül érvényre jutottak. Az európai élelmiszerjog egyes alapelvei (nyomonkövethetőség elve, kockázatelemzés elve, termőföldtől az asztalig elv), valamint a 2000-es években hazánkban is bekövetkező „élelmiszerbotrányok” (mint például a guar gumi krízis, dioxinos állati termékek, melamin, hamisítások) arra ösztönözték a magyar döntéshozókat, hogy új alapokra helyezzék az élelmiszerláncfelügyeleti szolgálat működését. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénnyel és a teljes láncot lefedő integrált hatóság létrehozásával olyan új elemeket emeltünk be a hazai élelmiszerjogba, amelyek a kockázatelemzés elveinek a gyakorlatba történő átültetését nagymértékben elősegíthették, illetve egységes komplex rendszerként tekintettek az agrár-élelmiszer vertikum és a közegészségügy összefüggéseire. Ezek közül dolgozatomban a partnerségi modellről és annak hatásairól, valamint a kockázatkommunikációs tevékenység tudatos megszervezéséről szeretnék beszámolni, szekunder és primer kutatásom révén pedig javaslatot teszek a kockázatkommunikációs tevékenység továbbfejlesztésére, amely ma talán még fontosabb feladat, mint ahogyan azt a 2008. évi XLVI. törvény előkészítése során gondolhattuk volna…”

Forrás:
Hatósági kockázatkommunikáció az élelmiszerláncban (2018); Süth Miklós; Kaposvári Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-VI-04 11:30, helye: Egyetemi Tanácsterem (7400 Kaposvár, Guba Sándor. u. 40., új épület, I. emelet)
Doktori disszertáció (.pdf)

Algoritmusok használata néhány poszt-szocialista ország közigazgatásában

„…A kutatásunk kulcsszava az alGOVritmus, amely olyan, a kormányzatok által használt automatizált döntési, kiválasztási mechanizmusokat takar, melyek eredménye az állampolgárokat valamilyen módon érinti. Különös hangsúlyt fektettünk azon algoritmusokra, amelyek közvetlenül érintik az egyén jóllétét. Olyan folyamatokról vagy szabályrendszerekről van szó, amelyek kalkulációkon, számítógépes műveleteken keresztül emberi mérlegelés nélkül hoznak eredményt.

A kutatás az ePaństwo Alapítvány (Lengyelország), a KohoVolit.eu (Csehország és Szlovákia), az IDFI (Grúzia), a K-Monitor (Magyarország) és a CRTA (Szerbia) munkatársai által 2018 novembere és 2019 áprilisa között gyűjtött adatokra és az általuk végzett elemzésekre támaszkodik…

A kutatás során a közigazgatás számos területen találtunk példát algoritmusok alkalmazására és automatizált döntéshozatalra, többek között a sebességkorlátozások betartásának ellenőrzésénél, bírák és tisztviselők kirendelésénél, ellenőrzések és felülvizsgálatok tárgyának kiválasztásánál, szociális juttatások elosztásánál, csalások felderítésénél vagy éppen közbeszerzések nyerteseinek a kiválasztásánál, de csak egyetlen példát találtunk mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás alkalmazására ezen a területen. Érdekesség, hogy az általunk megkeresett intézmények között voltak, amelyek számára a példáink ellenére nem volt világos, hogy mit értünk algoritmus alatt, mások viszont kimerítő választ adtak. Ezekkel egy külön blogposztban fogunk foglalkozni.

A kutatásban részt vevő országok egyikében sem találtunk közigazgatási algoritmusokra vonatkozó szakpolitikai irányelveket vagy szabályozási koncepciót. Noha készültek a visegrádi országokban a mesterséges intelligencia használatának támogatására vonatkozó stratégiák, egyik állam sem alkotott még olyan szabályozást vagy akár etikai irányelvet, amely automatikus döntéshozatal átláthatóságát és ellenőrizhetőségét szavatolná.

Szintúgy nem találtunk olyan jogi szabályozást, amely átfogóan tárgyalná az állam kötelezettségeit és az állampolgárok jogait ezen a területen. Ahol találtunk algoritmusokra vonatkozó szabályokat, ott is egy-egy algoritmus valamely aspektusára vonatkozó szabályról van szó, mint például egyes eljárások bírókhoz való rendelésének esetében, vagy Magyarországon az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, kérelmek elbírálásának vonatkozásában.
…
Megállapítottuk, hogy az automatizált döntéshozatal céljából megalkotott szoftverek nem átláthatók, és az algoritmusokhoz vagy azok forráskódjához való hozzáférés csak a legritkább esetben lehetséges. Egyetlen vizsgált országban sem találtunk olyan intézményt, amely nyilvántartja, vagy felügyeli az adott országban működtetett automatizált döntéshozatali rendszereket.
…
Javaslatok
A kutatással szerettünk volna hozzájárulni a témában zajló szakmai vita élénküléséhez és ahhoz, hogy a közeljövőben megtörténjenek azok a szakpolitikai döntések, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szabályozási környezet kövesse az automatizált döntéshozatal és az algoritmusok területén lezajlott gyors változásokat. Alább következzen néhány olyan intézkedés, amely szerintünk jelentős előrelépést jelentene a közigazgatási algoritmusok szabályozásának területén.

1) Algoritmusok használatára vonatkozó irányelvek megalkotása: Szülessenek meg az algoritmusokra vonatkozó alapvető irányelvek, amely reflektál arra, hogy az algoritmusok nem elszigetelten működnek, sokféle hatásuk lehet.

2) Kormányon belüli koordinációs testület felállítása: Fontosnak tartjuk, hogy a meglévő intézményrendszeren belül kijelöljék azt az intézményt, amely felelős az az automatizált döntéshozatalra vonatkozó koordinációs munkáért.

3) Az automatizált döntésekre vonatkozó egyértelmű és átfogó jogi környezet megteremtése: Meg kell teremteni az automatizált döntéshozatal jogi definícióját, figyelembe véve annak összetett természetét és sokrétű felhasználhatóságát. A jogi szabályozásnak ki kell terjednie az algoritmus forráskódjának átláthatóságára, illetve működésének leírására, beleértve a felhasznált adatok körét és a működést befolyásoló tényezők felsorolását.

4) Etikai iránymutatások: Az etikai iránymutatásoknak követniük kell a közigazgatásra vonatkozó általános elvárásokat, mint a diszkriminációmentesség, az egyén jogainak tiszteletben tartása, beleértve az azzal kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogot, hogy mely adatokat milyen célból dolgoznak fel.

5) A civil társadalom és külső szakértők bevonása az algoritmusok megalkotásának teljes folyamatába: A közigazgatási algoritmusok megalkotása során, azok összetettsége miatt elengedhetetlen a multidiszciplináris megközelítés. A társadalmi szervezetek és a külső szakértők szerepe fontos továbbá az algoritmusok működésének ellenőrzése és monitorozása során is, annak értékelésében, hogy az algoritmusok megfelelően szolgálják-e az eredetileg kitűzött célokat.

6) Az algoritmusok hatásvizsgálatának bevezetése: Amennyiben az algoritmusok hatásvizsgálata az automatizált döntéshozatali megoldások megalkotásának kötelező része volna, világossá válna minden esetben, hogy mi a kormány vagy az adott szerv célja az algoritmus megalkotásával, később pedig értékelhető volna, hogy mennyiben érte el célját, mely társadalmi csoportokra van hatással.

7) Átláthatósági passzus alkalmazása szoftvercégekkel kötött szerződéseknél és a forráskódhoz való nyílt hozzáférés biztosítása: Csak a forráskódhoz való hozzáféréssel ellenőrizhető tényleges az algoritmus működése. Csak kivételes esetekben engedélyezhető azok zártan kezelése (pl. amikor nemzetbiztonsági érdekből indokolható).

8) Az algoritmusok működését magyarázó útmutatók kiadása: Az iránymutatásokra nemcsak az általános tájékoztatás miatt van szükség, hanem annak érdekében is, hogy az azzal dolgozó tisztségviselők is teljességgel megértsék a munkájukat támogató algoritmus működését, céljait és az esetleges kockázatokat.

9) Felülvizsgálati és jogorvoslati rendszer kidolgozása: Biztosítani kell, hogy a közigazgatási algoritmusok működésével kapcsolatos problémák vagy szabálytalanságok megoldására létezzenek alacsonyabb szintű felülvizsgálati és jogorvoslati rendszerek.Szükségesnek tartjuk az algoritmusok rendszeres „műszaki vizsgáztatását” is, amelyek során külső, független szakemberek vizsgálják az algoritmusok pontos és elfogulatlan működését. A vizsgálatok eredménye az szerv honlapján publikálandó.”

Forrás:
Te találkoztál már közigazgatási algoritmussal?; Merényi Miklós; K-Blog; 2019. május 29.
alGOVrithms. State of the Play. Report on Algorithms Usage in Government-Citizens Relations in Czechia, Georgia, Hungary, Poland, Serbia and Slovakia.; ePaństwo/Visegrádi Alap; 2019. május 20. (.pdf)
alGOVrithms. The Usage of Automated Decision Making. Policy Recommandations for Policy Makers; ePaństwo/Visegrádi Alap; 2019. május 20. (.pdf)

Törvények, rendeletek

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK – Iránymutatás a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló rendeletről (COM/2019/250 final)

„Az alábbi két dokumentumban hivatkozott Iránymutatás hivatalos szövege:

Számos formátumban és nyelven elérhető változatok”

Forrás:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK – Iránymutatás a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló rendeletről (COM/2019/250 final); Európai Bizottság; EUR-Lex; 2019. május 29.

1303/2019. (V. 27.) Korm. határozat a Gödön megkezdett Adatközpont-beruházás állami érdekű hasznosításáról

„A Kormány

1. egyetért az MVM NET Adatközpont Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Adatközpont Kft.) által a Göd külterület 015/7 helyrajzi számon megkezdett adatközpont (a továbbiakban: Adatközpont) állami érdekű kormányzati adatközpontként történő kialakításával kapcsolatos koncepcióval és az építészeti – értve ezalatt különösen az építési, gépészeti, villamossági, biztonságtechnikai és mindezek rendszerfelügyeleti rendszereinek megvalósítási feladatait – beruházásnak a belügyminiszter által meghatározott műszaki-szakmai igényekkel összhangban az Adatközpont Kft. 7. pont szerinti közreműködésével történő előkészítésével;

2. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján gondoskodjon a Göd 015/7 helyrajzi számú ingatlannak az Adatközpont Kft. tulajdonába kerülése érdekében szükséges, legfeljebb a független szakértő által megállapított forgalmi értékének megfelelő mértékű tőkeemelés biztosításáról;

Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: 2019. június 30.

3. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján – az MVM Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság közreműködésével – gondoskodjon az Adatközpont Kft. 100%-os tulajdonának – legfeljebb a független szakértő által megállapított forgalmi értéken – az állam javára nem pénzbeli juttatás formájában, osztalékként történő átadásáról, azzal, hogy a tranzakció eredményeként az MVM Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság által teljesítendő pénzbeli osztalékfizetési kötelezettség csökkentésre kerül az Adatközpont Kft. üzletrészének független szakértő által meghatározott értékével;

Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: 2019. június 30.

4. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az 1. pont szerinti építészeti beruházás az infrastruktúra-fejlesztésekkel összefüggésben, a belügyminiszter által meghatározott kormányzati célokkal és állami követelményekkel összhangban valósuljon meg;

Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, belügyminiszter
Határidő: folyamatos

5. az Adatközpont előkészítésének kormányzati felelőseként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert jelöli ki, a belügyminiszter bevonásával;

6. az Adatközpont a Beruházás Előkészítési Alap felhasználásáról szóló 233/2018. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (2) bekezdés a), c), e), f), n), o) és p) pontja szerinti, 2019. évi pénzügyi teljesítéssel érintett előkészítési fázisaira – a kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi tranzakciós illetékkel és kincstári díjakkal együtt – összesen 1 000 000 000 forint költségvetési forrást biztosít a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. Központi kezelésű előirányzatok cím, 2. Központi tartalékok alcím, 4. Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoport terhére, azzal, hogy a teljes előkészítést legkésőbb 2020. március 31. napjáig kell megvalósítani;

7. egyetért azzal, hogy az Adatközpont 6. pont szerinti előkészítési fázisainak megvalósítója az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendeletben kijelölt Beruházási Ügynökség legyen, a beruházás szakmai megvalósítása során a Beruházási Ügynökség együttműködik az Adatközpont Kft.-vel;
…
12. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy

a) készítsen jelentést a Rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettség teljesítése érdekében a 6. pontban meghatározott előkészítési fázisok végrehajtásának állapotáról, valamint a felhasznált forrás összegéről,

b) az Adatközpont megvalósítására lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján készítsen előterjesztést a Kormány részére az Adatközpont megvalósításáról, a kivitelezéshez kapcsolódó kötelezettségvállalás összegének és a kifizetések ütemezésének, valamint az üzemeltetési költségek bemutatásával;

Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: az a) pont tekintetében 2020. április 30.
a b) pont tekintetében az Adatközpont-beruházás megvalósítását célzó feltételes közbeszerzési eljárást követően

13. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az Adatközpont részeként megvalósuló építési beruházás lezárását követően gondoskodjon az Adatközpont Kft. felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a Belügyminisztérium kijelöléséről;

Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: az Adatközpont részeként megvalósuló építési beruházás lezárását követően azonnal

14. felhívja a belügyminisztert, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával dolgozza ki és terjessze a Kormány elé

a) az Adatközpont megvalósítása és működtetése érdekében szükséges jogszabályi környezet kialakítására, valamint

b) az a) alpont szerinti Adatközpont működtetéséhez és az oda betelepítendő informatikai rendszerek migrációjának végrehajtásához szükséges források biztosítására vonatkozó előterjesztést;

Felelős: belügyminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2021. március 31.

15. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a belügyminiszter és az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával vizsgálja meg az állami tulajdonú gazdasági társaságok adatközpont-infrastruktúráját, igényeit, valamint az Adatközpont teljes kialakítását követően felmerülő működési költségeket, arra is tekintettel, hogy annak forrásai csak a 2022. évi központi költségvetést terheljék.

Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, belügyminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter”

Forrás:
1303/2019. (V. 27.) Korm. határozat a Gödön megkezdett Adatközpont-beruházás állami érdekű hasznosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1303/2019. (V. 27.) Korm. határozata a Gödön megkezdett Adatközpont-beruházás állami érdekű hasznosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 89. szám; 3153-3155. oldalak (.pdf)