Skip to main content

1. szám, 2012. január 2.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Interjú a a Fővárosi Kormányhivatal Ügyfélszolgálati Főosztályának vezetőjével

„Ferdinandy Györgyi április óta vezeti a Fővárosi Kormányhivatal Ügyfélszolgálati Főosztályát, amely alá a négy budapesti kormányablak tartozik. A budapesti ügyfélforgalomról a főosztályvezető elmondta, „összesen 37 ezer ügyfélen vagyunk túl, az ügyek száma azonban ennél magasabb, hiszen egyszerre többet is el tud intézni az állampolgár, így 44 ezer ügyet intéztünk idén.”

A kormányablakok munkatársairól szólva Ferdinandy Györgyi elmondta, rendkívül képzett munkatársakat foglalkoztatnak, akik felsőfokú végzettséggel és középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkeznek. „Az átlagéletkor harminc év alatti, ami azért előnyös, mert ők egy olyan szemléleti kívánalomnak felelnek meg, ami a jó állam alapkoncepciójára épül, vagyis, hogy első az ügyfél és az a legfontosabb, hogy ő elégedetten távozzon a közigazgatás helyszínéről” – tette hozzá a főosztályvezető.

Az intézhető ügyek számáról a Rádió Orient vendége elmondta, ma már 61-féle ügyet intézhetnek el az állampolgárok a kormányablakokban, de ezen kívül, ha bármilyen hatósági ügyben megkeresik őket, nekik kell tudniuk alapos, teljes körű tájékoztatást adniuk. Hozzátette: „előfordul, hogy ez nem azonnal történik, ilyenkor az ügyintéző felhívja az illetékes hatóságot és ezután válaszol az ügyfél kérdésére. Eddig tizenhatezer-hatszáz olyan, a mi hatáskörünkbe tartozó kérdés érkezett hozzánk, amelyre válaszoltunk, s ezen kívül kilencezer olyan kérdésben segítettünk, amely más hatósághoz tartozott.”

A Top ügyek vezetője a budapesti kormányablakoknál is a családi-pótlék igénylés, Ferdinandy Györgyi elmondta, mintegy négyezer-kétszáz kérelem érkezett hozzájuk. Ezt követi holtversenyben az anyasági támogatás igénylése és ügyfélkapu létesítése. „A legnépszerűbbek tehát a családtámogatási kérelmek, de népszerű még az egyszerűsített honosítási eljárás és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése” – tette hozzá a Rádió Orient házigazdája.

Az e-közigazgatásról a főosztályvezető úgy véli, mindenképpen az elektronikus ügyintézés a jövő útja. Hozzátette: meg kell hagyni mindkét utat, hiszen amíg valaki szeret mindent az interneten elintézni, addig mások jobban bíznak a személyes kapcsolaton alapuló ügyfélszolgálatban. „Minden szakigazgatási szervnek megvan a maga informatikai rendszere, amelyeket ennek előfeltételeként össze kell hangolni. Erre folyik egy komoly fejlesztés európai uniós forrásokból.””

Forrás:
Ferdinandy Györgyi: a jövő útja az e-közigazgatás, OrientPress, 2011. december 19.

Társulásokra ösztönöz a jogszabály

„ Az Országgyűlés hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást.

A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg.

A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának.

A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat.

További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.

A javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalan-ellátás.

A változások közé tartozik az is, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat-, és a hatáskör elkerül a jelenlegi „szintről”, így például a hajléktalan-ellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.

A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el. Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után.

A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ami a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsős – nem képviselő – tagjaira is vonatkoznak majd. A törvény „megerősíti” a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például – meghatározott esetekre – vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet.

Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi/megyei kormányhivatal indítványára is. A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli.

Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik.

A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.”

Forrás:
Társulásokra ösztönöz a jogszabály, kisalfold.hu/MTI, 2011. december 19.

Ilyen lesz az új önkormányzati rendszer

„Az új önkormányzati rendszerben nem lesznek finanszírozási problémák – mondta Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az új önkormányzati törvény elfogadása kapcsán tartott sajtótájékoztatón kedden a Parlamentben. Mint fogalmazott, az új önkormányzati rendszer nem fogja ismerni a működési hiány fogalmát a költségvetésben, nyugodt és biztonságos rendszer jön létre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az önkormányzatoknak lesz idejük a felkészülésre, mivel a törvény nagy része – mint az új feladatfinanszírozási rendszer, az új közös önkormányzati hivatali struktúra és hivatali rendszer – 2013. január elsejével lép hatályba. A törvény utolsó részeként az összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályok csak a 2014-es önkormányzati választásokat követő napon lépnek majd hatályba – tette hozzá Tállai András.

Az új önkormányzati rendszerről szóló törvény 157 paragrafusából öt súlyponti elemet emelt ki az államtitkár. Az első, hogy a törvény újraszabályozza az állami és az önkormányzati feladatrendszert, az állam a jövőben több feladatot vállal majd. Ezzel párhuzamosan egy új feladatfinaszírozási rendszer fog létrejönni, amelynek egyértelmű célja, hogy Magyarország minden településén biztosítsák az önkormányzati szolgáltatások működőképességét.

A harmadik lényeges elem – folytatta -, hogy egy új önkormányzati hivatali struktúra jön létre. Így a jövőben nem működhet önálló önkormányzati hivatal a kétezer lakos alatti településeken – mondta Tállai András, kiemelve: ez nem azt jelenti, hogy hivatal nem működik majd. Számításaik szerint ez körülbelül négyszáz önkormányzatot érint majd.

Fontos része a törvénynek továbbá az önkormányzatok kötelezettségvállalási rendszere, miszerint a jövőben a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás rendszere megszigorodik – ismertette. Ennek részletes szabályozását viszont a stabilitási törvény tartalmazza majd – tette hozzá az államtitkár. Az új önkormányzati törvény ötödik súlyponti elemeként a törvényességi felügyeleti rendszer megújítását, kialakítását emelte ki Tállai András.

Szerinte az új törvénynek köszönhetően sikerülhet a felgyülemlett problémák, gondok hátrahagyása, de egyúttal a magyar önkormányzati rendszer értékeinek megtartása. A törvény tartalmazni fogja, hogy Magyarország minden településén van önkormányzati képviselő-testület, és polgármestert választanak. Ezen felül a törvény szól még a lakosság önszerveződő szervezeteinek megtartásáról és erősítéséről, továbbá új fogalomként behozza az önfenntartó-képesség erősítését is – hangsúlyozta az államtitkár.

Tállai András azt mondta: egyértelmű cél, hogy a közszolgáltatások színvonalát az önkormányzatok területén is tudják növelni. „A minőség, a gyorsaság és az ügyfélcentrikusság kell, hogy jellemezze a szolgáltatásokat” – fogalmazott Tállai András.

Giró-Szász András kormányszóvivő a helyi önkormányzati törvény elfogadása kapcsán azt mondta: a kormány célja az alrendszerek átalakításával az, hogy azok hasznosabban és eredményesebben működjenek. Másrészt pedig, hogy a párhuzamosságokat és a feleslegességeket kivezetve költséghatékonyabban működjenek, ne generáljanak adósságot és ezáltal a magyar gazdaság és a magyar társadalom érdekét szolgálják.

Az önkormányzati rendszer hatástalanná, hatékonytalanná vált, elérkezett teljesítőképességének határához, működőképessége napi gondokkal küzdött, ezért volt szükséges hozzányúlni – fejtegette a kormányszóvivő.”

Forrás:
Ilyen lesz az új önkormányzati rendszer, HVG.hu/MTI, 2011. december 20.

Fontos fejlemény a végtörlesztés ügyében!
Hírlevélben kaptuk az alábbi információt:

„NYITVA VAN AZ ARANYKAPU! – de az utolsó 72 óra sorsdöntő lehet végtörlesztés ügyben …

A  Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a lakossági deviza-jelzáloghitel állománnyal rendelkező pénzügyi intézmények képviseletében eljáró Magyar Bankszövetség képviselői között zajlott egyeztetésekről Budapesten, 2011. december 15-én felvett Tárgyalási jegyzőkönyv alapján, alig, hogy hatályba lépett az  akár 7,5 millió forintig terjedően is nyújtható, adómentes vissza nem térítendő végtörlesztési támogatás, valamint a kamatmentes hitel lehetőségét biztosító szabályozás,  újabb éles fordulatot vett a végtörlesztés ügye.

Az új szabályok és a rendkívül rövid határidők szűkítik, illetve lezárják a korábban elfogadott Szja. törvényben jelzett  végtörlesztéssel kapcsolatos kedvezmények igénybevételének lehetőségét. A Cafeteria TREND Magazin decemberi számának lapzártáját követően a végtörlesztéssel kapcsolatosan beindult jogalkotási folyamat részeként láthatóvá vált, hogy a fent jelzett Egyeztetés végrehajtását (is) szolgáló, Dr.Matolcsy György Nemzetgazdasági miniszter úr által 2011. december 21-én abefektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló T/5067/37. számú egységes javaslathoz a  zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslat alapján előálló jogszabály alapvető jogokat és kötelezettségeket érinthet.

Bár a 2011. december 23-i parlamenti szavazással elfogadott joganyag csak Kövér László Házelnök úr általi és Schmidt Pál Köztársasági elnök úr általi aláírást követően jelenhet meg kihirdetés céljából  a Magyar Közlönyben, a betűpontos, egységes szerkezetbe foglalt törvényszöveg ismerete nélkül is szükségesnek látjuk a szabályok előzetes bemutatását. Különösen azért, mert a bezáródni látszó kapurésbe beékelődni látszik – a közszféra munkavállalói vonatkozásában – a Kormány küzdelmes erőfeszítéseinek eredményeként egy újabb lehetőséget biztosító szabályozás, melyről (a sajtóértesülések szerint az MTI birtokába került levélben) Orbán Viktor Miniszterelnök úr figyelemfelhívó levele tájékoztatja az érintett munkatársakat.

Először a nem csak a közszférára, de minden munkáltatóra és munkavállalóra irányadó, a végtörlesztést gyorsan lezáró azon szabályt ismertetjük, ami szerint a pénzügyi intézmény csak akkor köteles normatív árfolyam alkalmazásával elintézni a végtörlesztést,  ha a hitelfelvevő a pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig

1. a végtörlesztéshez szükséges teljes összegre szükséges forintösszeget maradéktalanul átutalja, vagy

2. az 1. pont szerinti összegre, illetőleg annak az átutalással nem fedezett hányadára a végtörlesztéshez hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által szabályszerűen kiállított, feltétlen és visszavonhatatlan, legkésőbb megfelelő igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig teljesítendő folyósítási kötelezettséget  vállaló írásbeli nyilatkozattal  igazolja a

végtörlesztéshez szükséges fedezetet. Ez a szabály önmagában a munkáltatói juttatásokat még nem érinteni, csak a végtörlesztési jogra és az árfolyamra ad előírást.

Ami azonban már radikálisan érinti a munkáltatókat és a munkavállalókat, az az, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következő 84/U. §-sal egészül ki:

„84/U. § (1) A 72. § (4) bekezdésének az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított o) pontját [azaz az adómentességet] az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépését követően, de legkésőbb  2011. december 31-ig folyósított, a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes kölcsön adókötelezettségének megállapítására lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény hatálybalépésének napjától az említett rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a munkáltatói kölcsön biztosítása  a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott  juttatást semmilyen formában nem valósít meg).”

Eszerint a végtörlesztéshez adandó, adható kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön kamatengedménye kapcsán keletkezett, keletkező jövedelem  csakis akkor adómentes, ha a munkáltatói kölcsön folyósítása 2011. december 31-ig ténylegesen megtörténik és sem a kölcsön nyújtása, sem a kamatengedmény nem valósít meg előre hozott juttatást.

Szintén komoly szűkítése a végtörlesztés munkáltatói támogatásának az, hogy  az adómentességet csakis az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel a Szja. tv. 1. számú melléklet 2.8. pontjául megállapított rendelkezés szerint

„az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja és a 2011. december 31. közötti időszakban folyósított,  a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény hatálybalépésének napjától  biztosított vissza nem térítendő támogatás a következő évek javadalmazását nem érintheti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósíthat meg).„

E szabály tehát azt jelenti, hogy csak és kizárólag akkor adómentes a végtörlesztéshez (akár 7.500.000,-Ft-ig) nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ha annak tényleges folyósítása 2011. december 31-ig megtörténik és nyújtása nem törvénybe ütköző. Törvénybe ütköző, azaz tilos a következő években nyújtani tervezett cafeteria/VBKJ keretre vonatkozó, előrehozott nyilatkozattal igényelni és biztosítani ilyen juttatást.

A lehetőségek teljes és végleges lezárást jelenti, hogy 2012. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv. 72. § (4) bekezdés o) pontja és I. számú melléklet 2.8. pontja. Így 2012. január 1-től nem lesz adómentes (illetve ilyen jogcímen juttatásként nem nyújtható) a végtörlesztéshez munkáltatói vissza nem térítendő támogatás és nem lesz adómentes a végtörlesztéshez munkáltatótól kapott kölcsön kamatengedménye sem.

A fenti törvénymódosításokkal összhangban meghatározták a közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek a munkaadójuk által nyújtható kölcsönök összegét is, amelyet a végtörlesztéshez vehetnének fel. A hitel összegét a gyerekek száma alapján rögzítették, így egy gyermek esetén 6 millió, két gyermek esetén 8 millió, három gyermek esetén 10 millió forint, minden további gyermek után 1 millió forint vehető fel. A közszféra dolgozóira is azonban az említett igénylési és törlesztési határidők vonatkoznak!

Másrészt azonban az adómentes vissza nem térítendő támogatáshoz a költségvetési források szűkössége miatt aligha hozzájutni képes, közszférában dolgozók számára előnyt jelenthet, hogy a Kormány – mint az a fent jelzett nyilvánossághoz eljutottakból következtethető – további segítséget kíván nyújtani a közszférában, illetve a többségi tulajdonú állami vállalatoknál foglalkoztatottak devizahitelének rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez – kedvezményes kamatozású forinthitel biztosításával.

Eszerint, aki élni kíván a végtörlesztés lehetőségével, jogvesztés terhe mellett jeleznie kell e szándékát a neki devizahitelt nyújtott banknál legkésőbb 2011. december 30-ig és köteles jelezni szándékát munkahelyi vezetőjénél is. E két jelzés együttes feltétel, mindkettőnek meg kell valósulnia a jelzett határidőkig és bármelyik elmaradása jogvesztő. A jelzésnek bizonyíthatóan kell megtörténnie. A papír alapú írásbeliség a legáltalánosabban és legkézenfekvőbben bizonyítható.

A hitelintézetek által a közszféra alanyai számára  nyújtható kedvezményes kamatozású hitellel kapcsolatos minden további információt január hónapban fogják tudatni az érdekeltekkel a közszféra munkahelyi vezetői. A közszféra alanyai számára a Kormány által kieszközölt, a végtörlesztéshez adható kedvező banki kölcsön összege nem fog beleszámítani sem a munkabérébe, sem egyéb juttatásba, azokat nem helyettesítheti, a várható analóg szabályozás szerint, melyről és a végrehajtás szabályairól a későbbiekben tájékoztatni fogjuk Önöket.

Mivel a valamennyi munkavállalóra kiterjedő szabályozás szerinti lehetőségek hamarosan lezárulnak, kérjük, küldjék meg ezen értesítésünket HR-es kollégáik, munkatársaik és ismerőseik számára, hiszen az utolsó 72 óra sorsdöntő lehet végtörlesztés ügyben.

Dr. Renneczéder Éva ügyvéd,

reneva@mail.datanet.hu
senior cafeteria és munkajogi tanácsadó
a CET – devizahitelesek öngondoskodását
segítő szakmai szervezet alapító tagja”

Lásd: a parlamenti zárószavazás előtti módosító javaslat

Tállai: csaknem 25 milliárdot utalt a kincstár az önkormányzatoknak

„Csaknem 25 milliárd forint többlettámogatást utalt át a kormány döntése alapján a Magyar Államkincstár az önkormányzatoknak. A pénz szerdán vagy legkésőbb csütörtökön az érintett helyhatóságok számláján lesz – közölte a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Tállai András szerdai sajtótájékoztatóján felidézte a kormány múlt heti döntését, amely alapján mintegy húszmilliárd forint többlettámogatást kapnak a helyhatóságok a büdzsé önkormányzati fejezetén belüli maradványokból. Több mint nyolcmilliárd forintot kap 17 önkormányzat fejlesztések támogatására, 403 helyhatóság részesül folyószámlahitel-visszafizetési hozzájárulásban összesen hétmilliárd forint értékben, ezen felül pedig négymilliárd forint támogatást biztosítanak 1.212 hátrányos helyzetű önkormányzatnak. Szociális alapú tűzifa-vásárlási támogatásra 858 milliót szavazott meg a kabinet.

Az államtitkár elmondta, döntés született arról is, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak szóló keretből további 1.644 önkormányzatot támogatnak 4,6 milliárd forint összegben.

Tállai András közölte: 2011-ben összesen 54,3 milliárd forint egyedi támogatásban részesültek az önkormányzatok, amire „az elmúlt húsz évben nem volt példa”. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy a kormány nem hagyja cserben az önkormányzatokat.”

Forrás:
Tállai: csaknem 25 milliárdot utalt a kincstár az önkormányzatoknak, Belügyminisztérium/MTI, 2011. december 28.

Biztonságos működést ígér a megyei intézményeknek az államtitkár

„Hatvanötezer embert érint, hogy január elsejétől a megyei intézmények központi, állami irányítás alá kerülnek.

Január elsejétől az iskolák, közművelődési intézmények, művelődési házak, szociális és gyermekvédelmi intézmények, amelyeket eddig a megyei önkormányzatok működtettek, átkerülnek a megyei kormánymegbízott irányítása alatt működő megyei intézményfenntartó központokhoz. A speciális irányítást igényelő egészségügyi intézményeket a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz tartozó GYEMSZI szervezet fogja működtetni. Azért megyei szinten szervezték a fenntartással kapcsolatos szervezeteket, mert ott van megfelelő ismeretanyag és rálátás, magyarázta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Szabó Erika a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Az átalakítás biztonságot és garanciát jelent az intézményben dolgozók számára, nem lesznek kiszolgáltatva a megyei önkormányzat anyagi körülményeinek, tette hozzá Szabó Erika. A munkavállalók biztosak lehetnek abban, hogy az intézmény nem szűnik meg, a fizetésüket megkapják, és az ellátottak is nyugodtak lehetnek, hogy továbbra is meglesz az ellátásuk, sőt az állam arra törekszik, hogy országosan egységes színvonalat biztosítson.

Az elbocsátásokkal, intézmény-összevonásokkal kapcsolatos híreket az államtitkár ijesztgetésnek nevezte, és hangsúlyozta, nem terveznek olyan radikális lépést, amely annak a közel 65 ezer közalkalmazottnak a munkahelyét érintené, akik ezen a területen dolgoznak. A cél egy biztonságos, átlátható, állam általi irányítási rendszer kiépítése volt.

A kormányhivatalok, kormányablakok létrehozását és eddigi egyéves működését az államtitkár a kormány egyik legsikeresebb projektjének tartja. Tavaly tavasszal egy széttagolt, átláthatatlan, bürokratikus területi közigazgatást örökölt a kormány, 33 szakigazgatási szerv különböző minisztérium alatt működött, és semmilyen összhang, koordináció nem volt a munkájukban, jellemezte a helyzetet Szabó Erika. Idén január elsejétől 14 szakigazgatási szervet a megyei közigazgatási hivatalokhoz kapcsoltak, és létrehozták a fővárosban, valamint a megyékben a kormányhivatalokat. A közigazgatási hivatalokban 1500-an dolgoztak, a kormányhivatalok létrejöttével pedig országosan 23 ezer kormánytisztviselőt foglalkoztatnak, akik összehangolt munkát végeznek, s a kormánymegbízott irányítja a hozzá tartozó szervezeteket. Alaptalannak bizonyult az a legfőbb aggodalom is, hogy a szakigazgatási szervek nem tudják megfelelő szakmailag színvonalon ellátni a feladatokat, de semmilyen fennakadás nem volt a munkaügyi központok, a földhivatalok, az egészségbiztosítási pénztárak működésében.

Az egyablakos ügyintézés kialakítását 2013 végéig tervezik, mondta el Szabó Erika. Országosan mintegy háromszáz helyen alakítanak ki kormányablakot mint ügyfélszolgálati helyszínt. Amikor ezek létrejönnek, megszűnik az összes eddigi ügyfélszolgálat, és mindent egy helyen lehet majd elintézni. A kormány döntése alapján nyolc európai uniós forrás fogja biztosítani a rendszer kiépítését. Diplomás, nyelveket beszélő, akkreditált képzésben résztvevő munkatársakat készítenek fel, akik minden ügyhöz érteni fognak, amelyet a kormányablaknál el lehet intézni.

A napokban kerül nyilvánosságra a járásokkal kapcsolatos munkaanyag is. A tervezet szerint országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 járási központ lesz, amelyek a jelenleg több helyre széttagozódott államigazgatási feladatokat végzik majd.”

Forrás:
Biztonságos működést ígér a megyei intézményeknek az államtitkár, Hiradó.hu, 2011. december 29.

Szabó Erika évértékelése: eddig 62 milliárd forint a megtakarítás

„A közigazgatási átalakítások célja a jó állam megszületése. Az elmúlt egy év tapasztalatairól a Rádió Orient műsorában Szabó Erika beszélt. A Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára elmondta, a kormányhivatalok kialakításával a kormányzat hatékonyabb működést akart elérni. A központi költségvetés számára eddig 62 milliárd forintot sikerült megtakarítani. „A kormányhivatalok jelenleg kétharmad annyi pénzből működnek, mint a korábbi rendszerben” – hangsúlyozta az államtitkár.

A kormányablakokban az elmúlt egy év során több mint 200 ezer ügyfél fordult meg. Szabó Erika elmondta, az állampolgárok jelenleg 61 ügyet intézhetnek a kormányablakokban. A rendszer 2013-ra teljesedik ki egészében: megvalósul az egyablakos ügyintézés, azaz az egyetlen ügyfélszolgálati helyszín a kormányablak lesz.

A Rádió Orient vendége kiemelte, a szakigazgatási szervek kiválóan működtethetőek a kettős irányítási rendszerben. „A korábban tapasztalható széttagoltság helyett területi szinten egy szervezeti rendszer állt fel. Így az ágazat minden gond nélkül végezheti szakmai igazgatási jogköreit”.

A megyei intézmények átadása az államnak lehetővé teszi a megyei önkormányzatok konszolidációját, illetve az állami közszolgáltatások egységes működtetését. A megállapodások aláírása a napokban zajlik. Szabó Erika elmondta, az átalakítás több 10 ezer foglalkoztatottat fog érinteni. „Törvény rendelkezik arról, hogy az állam köteles a feladatok mellett a dolgozókat is átvenni. Így az állami működtetés védelmet jelent számukra” – emelte ki.

A megyei intézmények konszolidációja során az állam 187 milliárd forint adósságot vállal át az önkormányzatoktól. „Az átvétellel az állam garanciát vállal a jó működtetésre” – hangsúlyozta a közigazgatási rádió vendége, majd hozzátette: a megyei önkormányzatok területfejlesztési központok lesznek. „A korábbi regionális területfejlesztési központok helyett a jövőben a megyék kezébe kerül a döntési lehetőség” – beszélt az államtitkár a megyei önkormányzatok várható feladatairól.

A járási központok létrehozásával az államnak az a célja, hogy minél közelebb hozza a szervezetrendszert az állampolgárokhoz. Most véget ér a káosz – emelte ki az államtitkár. „A kistelepülésen élőktől nem szeretnénk az új rendszerben sem szolgáltatást visszavenni, így minden településen lesz ügyfélszolgálati idő, amikor a járási hivatal munkatársa kimegy és segít ügyeik intézésében.” – tette hozzá.

Szabó Erika a rádió műsorában elmondta, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával (KEK KH) közösen hangolják össze a kormányhivatalok informatikai rendszerét, illetve alakítják ki a járási hivatalok informatikai struktúráját. „A hatósági eljárási törvényből minden ügyintézést lassító tényezőt kivettünk. Célunk, hogy a jövőben ne csak az ügyindítás, hanem az ügyintézés is elektronikus úton elérhető legyen”.”

Forrás:
Szabó Erika évértékelése: eddig 62 milliárd forint a megtakarítás, Csongrád Megyei Kormányhivatal (OrientPress), 2011. december 23.

Köszöntötték a nyíregyházi Kormányablak húszezredik ügyfelét

„A Nyíregyháza belvárosában található Kormányablak roppant népszerű. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányablak ügyfélforgalma nemrég átlépte a 20 000-es számot. A 20 000-ik ügyfelet Vinnai Győző,Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei kormánymegbízott köszöntötte a Kormányablakban a sajtó jelenlétében.

A Hősök tere 2. szám alatt található irodában Fejszák Anita lett a szerencsés jubileumi ügyfél, aki éppen Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelt a Kormányablakban. Ajándékba pedig az Alaptörvény díszpéldányát, Márai Sándor Füveskönyvét és egy csokor virágot kapott a Nyíregyházi Főiskola hallgatója.

Vinnai Győző kormánymegbízott elmondta: a megyei kormányablakok a 2013-tól tervezett járási kormányhivatalok előfutárai. Nem mellékesen pedig az országban ez a legtöbb ügyet intézett Kormányablak.”

Forrás:
Vinnai Győző kormánymegbízott köszöntötte a nyíregyházi Kormányablak húszezredik ügyfelét, Nyíregyháza Online, 2011. december 21.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Külön iPad-alkalmazást fejlesztenek David Cameronnak

„Személyre szabott, saját iPad-alkalmazást kap hamarosan a brit miniszterelnök, hogy még pontosabban és gyorsabban képet alkothasson az éppen folyamatban lévő kormányzati ügyekről.

A The Times szerdai értesülése szerint a brit kabinetiroda programozói dolgoznak azon az új alkalmazáson, amely az egészségügyi várólisták hosszától a legfrissebb bűnözési statisztikákon át a munkanélküliségi számokig minden aktuális kormányzati adatot egy pillanat alatt hozzáférhetővé tesz majd a közismerten táblagépfüggő David Cameron számára.

A várhatóan márciusra elkészülő „Cameron-app” emellett valós idejű információgyűjtést is végez majd a Google, a Twitter és sok más forrás szűrésével.

A konzervatív párti brit miniszterelnökről köztudott, hogy mindenhova – még külföldi útjaira is – magával viszi iPadjét, azon olvassa az újságokat, sőt utazásai során kedvenc tévésorozatait is letölti táblagépére, nehogy lemaradjon egy-egy epizódról.”

Forrás:
Külön iPad-alkalmazást fejlesztenek David Cameronnak, HVG.hu/MTI, 2011. december 28.

300 ezer embert zárhat ki az Ügyfélkapu

„Január elsején mintegy 300 ezer felhasználó ügyfélkapu bejelentkezési jelszava lejár. Az érintett felhasználóknak év végéig módosítaniuk kell jelszavuk lejárati dátumát, különben nem tudnak majd belépni – közölte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH).

Kétszer elfelejteni
Eredetileg már októberben jelszót kellett volna cserélni, azonban még a felhívás után is 560 ezeren elmulasztották ezt megtenni. Ezért, hogy az érintettek továbbra is használni tudják ügyfélkapujukat, a KEKKH év végéig meghosszabbította a jelszavak érvényességét.

A helyzet kicsit javult, de még mindig mintegy 300 ezer ügyfélkapu tulajdonosnak kell módosítania belépési jelszava lejárati időpontját legkésőbb 2011. december 31-ig. A jelszavak leghosszabb megadható érvényessége két év. Amennyiben valakit kizár a rendszer, már csak személyesen, egy okmányirodában igényelhet új jelszót.

Bonyolult
Nem csoda, hogy ilyen sokan nem tették még meg a szükséges lépéseket, hiszen a magyarorszag.hu címről elérhető elektronikus rendszer felülete elég bonyolult. Nem könnyű megadni jó jelszót sem: a legnagyobb biztonság érdekében tartalmazniuk kell kisbetűt, nagybetűt és legalább két számot, sőt, bár a súgó szerint csak @ jelet nem tartalmazhat, valójában nem adhatunk meg más speciális karaktereket, például #-t sem.

Ugyanez a túlbonyolított rendszer jellemző a belső felületre is. Az üzemetletetők feltalálták például a „tartóstárat”: alapból minden, a rendszeren keresztül beérkező dokumentum törlődik, csak azok maradnak meg, amiket átmozgatunk ide. Ráadásul itt is csak 30 megabájt áll rendelkezésre, ami pdf dokumentumokkal könnyen túlléphető.”

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közleménye 2011. október 26-án:

„Meg kell hosszabbítani a 2012. január 1-jéig érvényes ügyfélkapus jelszavak lejárati dátumát
2011. október 26.
Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy a 2012. január 1-jén közel félmillió felhasználó ügyfélkapu bejelentkezési jelszava lejár. Kérjük, ellenőrizzék ügyfélkapus jelszavuk lejárati dátumát, és amennyiben esedékes, hosszabbítsák meg azt, az ügyfélkapu zavartalan használata érdekében.

Az ügyfélkapu jelszó lejárati dátuma ellenőrizhető a www.magyarorszag.hu portálon, az ügyfélkapuba történő bejelentkezést követően a „Saját adatok” menüpont alatt. A jelszó lejárati dátuma módosítható a „Jelszóváltoztatás” menüpontban.

Az ügyfélkapuval, illetve a jelszó lejáratának dátumával kapcsolatban további tájékoztatást kaphatnak a https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu internetes segítség-oldalon, vagy a Kormányzati Ügyfélvonalon keresztül a 1818-as 24 órában helyi tarifával hívható telefonszámon, vagy a 1818@ugyfelvonal.hu e-mail címen.”

Forrás:
300 ezer embert zárhat ki az Ügyfélkapu, Index.hu, 2011. december 29.
Meg kell hosszabbítani a 2012. január 1-jéig érvényes ügyfélkapus jelszavak lejárati dátumát, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, 2011. október 26.

Az NFÜ bevezeti a közbeszerzési folyamatok elektronikus ellenőrzését

„A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan dolgozik a pályázati rendszer fejlesztésén, így különösen az eljárásrendi folyamatok gyorsításán, illetve az ügyfeleket középpontba helyező pályázóbarát működés megteremtésén. E tevékenység következő lépése, hogy az NFÜ mától, 2011. december 23-tól bevezeti a közbeszerzés folyamat papírmentes ellenőrzését, nyomon követését biztosító fejlesztést.

A közbeszerzés modul alapját a 4/2011. (I.28.) Kormányrendelet jelenti, amely rendelet szabályozza a közbeszerzési eljárások ex-ante, valamint utólagos közbeszerzési jogi ellenőrzési folyamatát, továbbá a közbeszerzési eljárások lefolytatása eredményeképpen született szállítói szerződések módosítása kapcsán előírt ellenőrzés lefolytatásának folyamatát. A rendelet előírja, hogy minden európai uniós társfinanszírozással megvalósuló közbeszerzési eljárást ellenőrzésnek kell alávetni, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó pályázat benyújtásra került-e az intézményrendszerhez.

A modul kiemelkedő előnye, hogy – felhasználóbarát módon – információt szolgáltat a közbeszerzési eljárások és az esetleges szerződésmódosítások ellenőrzésének előrehaladásáról, illetve sok esetben mentesít a dokumentumok papír alapon történő benyújtásától.

A már meglévő pályázatszámhoz kapcsolható közbeszerzésire vonatkozó adatfeltöltést a Pályázati e-ügyintézés (Pályázó Tájékoztató) felületen teheti meg a Pályázó, míg a pályázatszámhoz nem kapcsolható közbeszerzések kezelése az SSO felületen történő regisztrációt követően (https://sso.nfu.hu/regisztracio), az NFÜ oldalra (http://www.nfu.hu) való belépés után a „Közbeszerzés” ikonra kattintva érhető el.

Ezúton szeretnénk felhívni szíves figyelmüket, hogy a fejlesztés bevezetését követően egy ún. átmeneti időszak lép életbe, amely 2012. február 28-ig tart. Ezen időszak alatt Önnek lehetősége nyílik továbbra is papír alapon beküldenie a közbeszerzéseihez kapcsolódó dokumentációt, illetve használhatja a most bevezetésre kerülő eszközt. Amennyiben egy adott ügyhöz kapcsolódóan a dokumentációt papír alapon és elektronikusan is benyújtja az intézményrendszer részére, úgy az elektronikusan benyújtott anyagok az irányadóak és jelentik a lefolytatott eljárás alapját. 2012. március 1-jétől kezdődően kizárólag az elektronikus benyújtásra van mód. ”

Forrás:
Az NFÜ bevezeti a közbeszerzési folyamatok elektronikus ellenőrzését, Nemzeti fejlesztési Ügynökség, 2011. december 23.

Informatika, távközlés, technika

Meggondolta magát a fejlesztési tárca: lesz internet az alapítványi iskolákban

„Mégsem változik január elsejétől a Közháló Program, így nem maradnak internetszolgáltatás nélkül a magán- és alapítványi iskolák. Úgy tudjuk, Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára csütörtök este beszélt az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnökével, akinek azt mondta: január 31-ig minden változatlan marad, az év többi részében pedig megvizsgálják a közháló működését, többek között azt, van-e az iskoláknak másik internetszolgáltatója.

Az egyesület tagjai és azok az intézmények, amelyek közfeladatot látnak el, valószínűleg továbbra is a programban maradhatnak.

Ahogy arról csütörtökön beszámoltunk, a téli szünet előtti utolsó tanítási napon értesítette a fejlesztési tárca a nem állami és nem önkormányzati fenntartású iskolák igazgatóit arról, hogy az intézményükben 2012. január 1-től megszüntetik a „közháló” – régi nevén Sulinet – szolgáltatást, ezentúl az intézményeknek kell gondoskodniuk az internethozzáférésről.”

Forrás:
Meggondolta magát a fejlesztési tárca: lesz internet az alapítványi iskolákban, eduline.hu, 2011. december 23.
Lásd még:
Tiltakozik az alapítványi iskolák egyesületének elnöke a Közháló lekapcsolása ellen, eduline.hu/MTI, 2011. december 23.
Egy hónap haladék az alapítványi iskoláknak, Index.hu, 2011. december 28.
A Közhálóval kapcsolatos esetleges további cikkeket a Közháló címkére kattintva lehet majd elolvasni.

Hackerek játékává válhatnak a vasutak

„Sérülékenyebbé teheti a vasutat a mobil kommunikációra váltás. Egy német professzor szerint az új generációs, mobilneten keresztül vezérelt irányítási rendszer hibái miatt lelassulhat a közlekedés – adta hírül a BBC.

A vasúti váltórendszereket hagyományosan zárt, analóg vezérlőközpontokból lehet állítani. A kétezres évek kezdetére Európában harmincöt, egymással nem kompatibilis rendszert használtak a vasúttársaságok. Küszöbön áll azonban a GSM-R nevű új szabvány bevezetése, amelyet a vasutat kiszolgáló cégek közösen dolgoztak ki. A GSM-R lehetővé tenné, hogy az egyes váltóközpontok együtt tudjanak működni, az üzemeltetők pedig több cégtől szerezhessék be a pótalkatrészeket.

Az új szabvány a hagyományos, 2G-s mobilkommunikációnak egy biztonságosabbá tett verziójára épül. A GSM-R rendszeren a mozdonyvezető és az állomások beszélhetnek egymással, a mozdony pedig automatikusan elküldheti sebességét és helyét a vezérlőközpontba. A központ ezeknek az információknak ismeretében engedi meg a vonatnak, hogy folytassa útját a pályán. A rendszer elvben minden szükséges adatot kezel, így a sínpár mentén elhelyezett jelzők és szemaforok feleslegessé válnak.

A könnyen elhagyható pendrive-ok a rendszer gyenge pontjai
A Darmstadti Egyetemen kutató Katzenbeisser professzor szerint a rendszer elvben biztonságos, azonban a biztosításra használt titkosító kulcsok még gondot okozhatnak a jövőben. A huszonnyolc éves múltra visszatekintő Chaos Communication Congress hackerkonferencián tartott előadásában a professzor elmondta, hogy a titkosító kulcsok cseréje nem megoldott az új rendszerben. Azaz, ha egyszer kiszivárognak a kulcsok, úgy a vasutaknak az összes GSM-R-t használó szerelvényen és központban egyesével kellene cserélnie a kulcsokat. Csak ront a helyzeten, hogy telepítés előtt a kódot pendrive-okra másolják, így a feltételezett támadóknak nem is kell feltörni a rendszert, elég egy pendrive-ot ellopniuk.

Még a legrosszabbat feltételező forgatókönyv szerint sem követné vonatkatasztrófa a kulcsok kijutását. A professzor szerint azonban a vasúti közlekedés jelentősen lelassulna, amíg el nem hárítják az adatszivárgás okozta problémákat. A brit vasúti infrastruktúrát üzemeltető Network Rail szerint a GSM-R „stabil, biztonságos rendszer.” Ezen túl a cég nem fűzött kommentárt a német professzor aggályaihoz.”

Forrás:
Hackerek játékává válhatnak a vasutak, [origo], 2011. december 29.

Civil műholdakkal kerülnék meg az internetcenzúrát a hackerek

„A berlini találkozón kifejtett ambiciózus terv számtalan akadályba ütközhet: a kevés pénz mellett az államok sem néznének jó szemmel egy tőlük független kommunikációs csatornát.
A Berlinben ma záródó hackerkonferencián (Chaos Communication Congress – 28C3) egy csapat azt mutatta be, hogy egy saját műholdas kommunikáció segítségével miképp gondolják felvenni a harcot az egyre nagyobb mértékben erősödő internetes cenzúra ellen – számolt be róla a BBC.

Az elkötelezett informatikusok, biztonsági szakemberek Hackerspace Global Grid néven szerveznek már jó ideje egy projektet, melynek fő célja egy civil műholdas kommunikációs rendszer megteremtése – ha néha el is felejtjük, de a műholdas rendszerek a megépítés hatalmas költségei és a szabályozások miatt döntő részben állami kézben vannak, illetve a kevés számú magánvállalkozás fölött is igen szigorú a hatósági kontroll.

Az egyik fő aktivista, Nick Farr szerint olyan erős az ellenőrzésre való törekvés, hogy a civileknek egy esélyük maradt: a világűrbe kivinni a netes kommunikációt, hogy megmaradjon az információszabadság – Farr itt elrettentő példaként a készülő, egyelőre elhalasztott bevezetésű új amerikai szerzői jogi törvényt (Stop Online Piracy Act – SOPA) hozta fel, mely igen nagy szabadságot adna a weboldalak blokkolására…”

Forrás:
Civil műholdakkal kerülnék meg az internetcenzúrát a hackerek, Dajkó Pál, IT café, 2011. december 30.

Kilátás felhősödésre

„Az iparági szakértelemre épülő, egy-egy terület szereplőit szabványos, felhőalapú megoldásokkal támogató szolgáltatók megjelenése jövőre a magyar piacon is a nyilvános felhőben elérhető szolgáltatások térhódítását hozhatja. A nagyobb verseny kedvezőbb díjakat és alacsonyabb áron elérhető magasabb szolgáltatási szinteket ígér. A felhasználóknak is meg kell még barátkozniuk a kevésbé testre szabható cloud megoldásokkal, és a vállalati IT-vezetőknek is fel kell készülniük egyfajta szerepváltásra.
…
Hazai várakozások
– A cloud egy fogyasztási modell, amelyben a szervezet az üzleti működést támogató IT-erőforrásokat újszerű módon biztosítja – mutatott rá Szekrényes Zoltán, a HP Magyarország technológiai konzultációs üzletágának vezetője. – A vállalatok nem felhőt akarnak vásárolni, hanem ugyanazokat a szolgáltatásokat használni, mint korábban, csak a felhőben ezt egyszerűbb és költséghatékonyabb módon, beruházások nélkül, rugalmasan és használati alapú díjazás mellett tehetik meg. A cloud-kínálat az IaaS szolgáltatásokkal jelent meg a piacon, amely leginkább a fejlesztő és tesztelő felhasználók, illetve a webtartalom-szolgáltatók körében terjedt el. A piac további fejlődését döntően befolyásolja majd, hogy a kis- és középvállalatok (nem IT-userek) megtalálják-e a nyilvános felhőben azokat a szolgáltatásokat, amelyeket szívesen használnának. A siker a szolgáltatás tartalmától függ, nem a formától.
…
A magyar piacon a lakosságot követően egyre több kisvállalat is nyilvános felhőben elérhető szolgáltatásokat kezd használni. A szélesedő kínálat mellett ez a körülmény is arra fogja ösztönözni a közép- és nagyvállalatokat, hogy komolyan fontolóra vegyék a felhőalapú megoldások bevezetését.

– A következő évben aligha számíthatunk arra, hogy a vállalatok IT-költségvetését szorító korlátok fellazulnak – tette hozzá Budai Károly. – A szervezetek továbbra is csak a legszükségesebbre költhetnek, és a megtakarításban a felhőszolgáltatások sokat segíthetnek. A nyilvános felhőben a díjszámítás használatalapú, így alkalmazása gazdaságos lehet, az időszakonként jelentkező, például tesztelésből, havi zárásból adódó igények kiszolgálásakor, illetve a szervezeti változások követésekor is. Itt elsősorban a SaaS és PaaS jellegű szolgáltatások iránti kereslet növekedésére számítunk. A magánfelhő megoldások a szabványos munkakörnyezetek alkalmazása és a magasabb fokú automatizálás által teszik olcsóbbá az üzemeltetést. Ezen a téren az IaaS jellegű, például desktop kiszolgálást, vagy a sokféle alkalmazás rendszeres tesztelését optimalizált erőforráson végző megoldások lehetnek népszerűek. A méretgazdaságosság azonban meghatározó, így a magánfelhő kialakításába tipikusan a nagyobb vállalatoknak érdemes belefogniuk.”

Forrás:
Kilátás felhősödésre, Kis Endre, Computerworld, 2011. december 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ózdi digitális kultúrgyár keltené új életre a rozsdás vasművet

„…A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ingyenes kiadványa novemberben kiemelt nemzeti programként számolt be a MaNDA ózdi regionális központjának a létrehozásáról. December 2-án Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár ennek szellemében írt alá szándéknyilatkozatot Lovas Lajossal, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (röviden MaNDA) főigazgatójával, valamint a kormányzati támogatást állítólag Ózdnak kijáró Riz Gábor országgyűlési képviselővel és Fürjes Pál ózdi polgármesterrel (mindkettő Fidesz-KDNP).

A város fejlődését és hanyatlását meghatározó egykori vasgyár felújított épületeiben kapna helyet a Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ. Ma a vasgyárnak csak egy része van használatban (különböző kis cégek telepedtek meg itt), a többi „holdbéli táj”. Itt folyna tehát a kulturális örökség „nagyüzemi digitalizálása” és az itteni raktárakban kapna helyet a köz-, egyházi és magángyűjtemények jelenleg országszerte méltatlan körülmények között tárolt része.
…
Sok pénzért partnert keresek
„Ózd keresett magának egy partnert, akivel közös projektet tud megvalósítani, mi pedig kerestünk valakit, akivel konzorciumban uniós forrásokat (TÁMOP, TIOP) tudunk elérni” – magyarázza a történetet Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója.

Az archívum kap ugyan költségvetési támogatást, de ez csupán az intézmény működtetésére és a törvényben előírt feladatok ellátására elég, a külső digitalizációs helyszín létrehozása viszont nem. Lovas hangsúlyozta: Ózdon a közgyűjtemények számára is hozzáférhetőek a TÁMOP, a Svájc Alap, a Norvég Alap és az Új Széchenyi-terv forrásai. A közép-magyarországi régióban, ahol a MaNDA is székel, ezek a források kiapadtak. „Kellett tehát egy terület, ahol kiemelt forrásokhoz lehet jutni, hogy digitalizálás nagy mennyiségben beindulhasson.”

Az, hogy ezekből az uniós alapokból össze lehet kalapozni a működéshez szükséges milliárdokat, valamint a remélt piaci bevételek is befolynak-e a magán- és intézményi gyűjtemények digitalizációjából, meglehetősen kérdéses. Ahogy az is, hogy minderre alkalmas hely-e Ózd. A kétkedők a távolságra, a város nehézipari hagyományára hivatkoznak, hiányolják a szakmai programot és a helyi szakértői, értelmiségi bázist. Műtárgybiztonsági szempontból aggályosnak tartják, hogy a kulturális örökség részét képező gyűjteményeket egy helyszínen tárolják, illetve ide-oda utaztassák. Eddig ugyanis digitalizáció ott folyt, ahol a gyűjtemények is voltak, most pedig ez a „rend” (ami egyébként egymáshoz nem kapcsolódó archívumokat teremtett) borulna fel.

Kilencmilliárdos első ütemre
A digitalizáció és logisztikai központ egyébként csak a magja lenne a vasgyár területén megvalósuló két ütemre bontott, kreatív ipari fejlesztésnek. Ennek első ütemében összesen 30 ezer négyzetméteren jönne létre a digitalizációs központon kívül még egy látogatóközpont, egy kulturális kutató központ és egy kulturális informatikai központ, együttesen 9 milliárd forintból. (Az összeg magába foglalja a kulturális értékek digitalizációjával kapcsolatos szoftver és hardver eszközök költségét is.)

Fórizs Zoltán, a MaNDA projektvezetője, aki szerint Ózd nyolc éven belül Európa egyik digitális központja lesz, 1,6 milliárd forint forrását már megtalálta az Agora típusú kulturális infrastruktúra fejlesztés-programon belül. (A tervek szerint az építkezés 2013-ban kezdődik majd, a kulturális létesítmények pedig 2014-ben nyílnának meg.)

A második ütemben a volt finomhengermű gyárcsarnokában multimédia és divattervező stúdiók, infocégek és design műtermek is helyet kapnának a digitalizációs tevékenységhez kapcsolódó további raktár- és egyéb terek mellett. Ez az utóbbi az ózdi kreatív ipar felvirágzását alapozhatná meg…”

Forrás:
Ózdi digitális kultúrgyár keltené új életre a rozsdás vasművet, Bödő Anita, HVG.hu, 2011. december 19.

Magyar ötletportál indul fiatal feltalálóknak

„…Sok kicsi sokra megy
A új találmányok finanszírozásának korábban ismeretlen módszerét Amerikában találták ki: a Kickstarter nevű ötletbörze oldalon akár egy-két dollárral is lehet támogatni egy ötletet. Ha egy kezdeményezés el tudja nyerni felhasználók ezreinek támogatását, a néhány dolláros befektetésekből már komoly tőkére tehet szert – támogatói pedig elsőként vásárolhatják meg a vadonatúj terméket vagy szolgáltatást.

Januártól a magyar feltalálók számára is elérhető lesz hasonló üzleti modell a Kezdheted.hu indulásával. A szolgáltatáson a pénzügyi támogatásra vágyó vállalkozások projektjüket képekkel, videóval illusztrálva mutathatják majd be.

A Kickstarter és a magyar Kezdheted is félúton található a befektetőkeresés és a támogatásgyűjtés között: a kisebb adományok gyakran csak támogatást jelentenek, vásárlási szándék nincs mögöttük. Az ügyes ötletgazda azonban arról is meggyőzheti a projekt lapját végigolvasókat, hogy nekik azonnal szükségük van a termékre. Az amerikai Kickstarter egyik tagja például nemcsak az induláshoz szükséges tőkére tett szert, de tizenötezer vásárlót is verbuvált furcsa, ipodos óraszíjának.

Jó tett helyébe jót is várnak
Az ötletbörzébe beszálló feltalálónak két dolgot kell nagyon pontosan megbecsülnie: egyrészt, hogy mennyi pénzre van szükség a terv megvalósításához, másrészt pedig, hogy mennyi idő alatt akarja azt összegyűjteni. A magyar Kezdheteden legfeljebb kilencvennapos pénzgyűjtő projekteket lehet majd létrehozni, de akár hatvan- vagy harmincnaposra is rövidíthető a kampány hossza. Egy saját rajongótáborral rendelkező kezdő zenekar például már harminc nap alatt is össze tudja kalapozni a rajongóitól egy lemezfelvétel árát – különösen, ha az adakozók meg is kapják a dalokat – egy bonyolultabb, újszerűbb projektnek viszont szüksége lehet a kilencven nap minden órájára. Az eredeti szolgáltatásnál fontos korlátozás, hogy csak a nyertes projektek jutnak pénzhez, ha egy dollár is hiányzik a határidő lejártakor, akkor egy fillért sem kap az ötletgazda.
…
Megkötések nélkül működik az ötletbörze
A Kezdheted.hu nem köti meg az alkotókat, a rajzfilmtől az ékszertervezésen keresztül a technikai újítások legyártásáig mindenre lehet majd projektet hirdetni az oldal indulását követően. Magyarországon pedig valószínűleg van annyi kézműves, újító ötletekkel rendelkező technológus és fiókokban lapuló félkész terv, amennyi az oldal felfuttatásához szükséges. A biciklistáskákat gyártó Bagaboohoz hasonló új márkák tűnhetnek fel, ha elegen vállalnak pár ezer forintnyi kockázatot.

Ha csak a butarobot-versenyt is szervező Fablab alkotói, a fülbevalóba rejtett divatos pendrive-ot kiötlő Kitchen Budapest köré csoportosuló alkotók és a Wasárnapi Művész Piac kiállítói használják fel a Kezdhetedet arra, hogy a rizikósabb, eszközigényesebb terveiket megvalósítsák, akkor is csodákat lehet várni az oldaltól. Ötven-hatvan rajongó már elég lehet ahhoz, hogy egy darabonként drága ékszerből nagyobb szériát gyártson le a művész, pár száz rajongó elérheti, hogy a kedvenc csapatának új albuma igazi stúdióhangzással rendelkezzen. És ami ezeknél is fontosabb, az egy példányból létező, műanyagból kifaragott prototípusok – mint például a Glif iPhone állvány – tömeggyártásba kerülhetnek…”

Forrás:
Magyar ötletportál indul fiatal feltalálóknak, [origo], 2011. december 19.

Megszavazták a mobilparkolás államosítását

„Az Országgyűlés megszavazta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében a jövő évtől egy állami cég értékesíthet a jövőben mobiltelefonnal fizethető parkolójegyet, autópályamatricát, a későbbiekben pedig tömegközlekedési menetjegyeket is.

A parkolási díjak és autópálya-matricák díjának mobiltelefonról való fizetését eddig magáncégek végezték, a piac legnagyobb szereplője, az EME Zrt. tavaly 2,7 milliárdos forgalmat bonyolított, adózott nyeresége pedig csaknem százmillió forintot tett ki.

Jövő ősztől csak állami cég kezelheti a mobilfizetéseket
A pénteken elfogadott törvényjavaslat értelmében azonban 2012 októberétől csak állami cég végezheti Magyarországon a parkolási és útdíjak beszedését mobiltelefonon keresztül. A törvény szerint 2013-tól a személyszállítással kapcsolatos szolgáltatások esetében – például tömegközlekedési vonaljegyekért, vasúti jegyekért – csak állami tulajdonú társaságon keresztül lehet majd fizetni mobiltelefonon keresztül.

Ugyanakkor az állami üzemeltetésű egységes rendszer használata alól az informatikáért felelős miniszter egyedileg, határozott időre szólóan felmentést adhat a jövőben a nemzeti rendszer használata alól a személyszállítással foglalkozó társaságoknak, illetve olyan társaságoknak, amelyek bizonyítottan költséghatékonyabb szolgáltatást tudnak nyújtani az állami mobilfizetési szolgáltatásnál.

Azonos üzleti modellel dolgoznak
A képviselők pénteken 260 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadták el Láng Zsolt II. kerületi fideszes polgármester erről szóló javaslatát, amely egy zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása révén sarkalatos törvénynek minősül. A mobilfizetési rendszerrel foglalkozó állami társaság bevételét a szolgáltatóktól kapott továbbértékesítési árrés és az ügyfelektől kért kényelmi díj jelenti majd, hasonlóan a jelenleg tevékenykedő magáncég üzleti modelljéhez.”

Forrás:
Megszavazták a mobilparkolás államosítását, [origo], 2011. december 23.

Kényszerhelyzetben az iskolák – vége a Tisztaszoftver programnak

„Nem finanszírozza tovább az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását az állam, ezt a tételt Magyarország következő évi központi költségvetésébe már nem is tervezték be. Az amúgy is jelentős forráshiánnyal küzdő középiskolák és felsőoktatási intézmények számára a Linux jelentheti az alternatívát. Márciustól csak illegálisan használhatják a Microsoft termékeit, kivéve, ha maguk fizetnek érte.

A Tisztaszoftver program, amit még az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszterként indított el eredetileg Campus program néven, oktatási intézmények, tanárok és diákjaik számára biztosított Microsoft szoftvereket, Windowst, Office-t, illetve különböző szervermegoldásokat. A nagy mennyiségben beszerzett, épp ezért kedvezményes licencek díját az állam állta.

Nemrég viszont ugyancsak az Orbán-kormány (de már a mostani, második) „a versenysemlegesség szem előtt tartása, a piaci verseny elősegítése miatt” a Microsoft-licencek támogatásának beszüntetéséről döntött. „Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is” – utalt a tisztaszoftver.hu-n megjelent pár soros minisztériumi közlemény arra, mit tehetnek azok az iskolák, akik továbbra is szeretnének számítógépet alkalmazni az oktatásban vagy az oktatásszervezésben, és nem kívánják az open source megoldások előretörése ellenére még most is piacvezető Windows, illetve a Microsoft más programjait, például az Office-t illegálisan használni.

Az NFM közleménye hozzátette, a jövő évi költségvetésben a Tisztaszoftver program költségeit már nem tervezték be, így az érintett oktatási intézmények csak 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket. Az iskoláknak tehát alig több mint 2 hónapjuk van, hogy megoldást találjanak a problémára.”

Forrás:
Kényszerhelyzetben az iskolák – vége a Tisztaszoftver programnak, Szalay Dániel, Computerworld, 2011. december 24.

Szakirodalom

Az informatika fejlődési irányai

„Növekszik az igény az analitika, a mobil számítástechnika, a felhő és a nyílt forráskódú technológiai megoldások iránt az IBM trendriportja szerint.

Huszonöt iparág több mint négyezer IT-szakembere szerint több olyan iparág képe is átformálódik a közeljövőben, melyben a nagy mennyiségű adatok gyors feldolgozása alapvető szempont.

Az IBM 93 ország szakembereinek megkérdezésével készített év végi trendriportja szerint a jelenleg legszélesebb körben használt technológia az üzleti analitika – az ilyen típusú szoftverek szinte minden, szervezeten belüli üzleti folyamatban jelen vannak. A válaszadók többsége úgy véli, hogy az analitikai megoldások iránti kereslet további növekedése a szoftverfejlesztés dinamikájában is megmutatkozik majd. Erősödni fog továbbá az Apache Hadoophoz és a Linuxhoz hasonló nyílt forráskódú platformok jelentősége is.
…
A felmérés legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 87 százaléka szerint a nyílt forráskódú platformok és technológiák kiemelt szerepet játszanak majd az alkalmazásfejlesztésben.

A következő két évben a szervezetek 75 százaléka kötelezi el magát a felhőtechnológia mellett a felmérés szerint, és a megkérdezettek 51 százaléka nyilatkozta, hogy a felhő már most helyet kap vállalatuk mobilstratégiájában.

A közösségi megoldások üzleti alkalmazásában a kulturális különbségek fontos szerepet játszanak. Indiában 57, az Egyesült Államokban 45, Kínában pedig 44 százalékos a közösségi technológiák elfogadottsága. A legelutasítóbb Oroszország – 19 százalékkal.”

Forrás:
A nyílt forráskódú platformoké a jövő, hvg.hu, 2011. december 19.
The 2011 IBM Tech Trends Report, IBM developerWorks, 2011. november 15.

Az Alaptörvény és a közigazgatás című konferencia előadásai letölthetőek

A 2011. december 15-én megrendezett Az Alaptörvény és a közigazgatás című konferencia előadásainak prezentációi letölthetőek pdf-formátumban:

Dr. Cserny Ákos előadása: Az állam az Alaptörvényben
Dr. Stumpf István előadása: Állam az Alaptörvényben
Dr. Csink Lóránt előadása: Alaptörvény és közigazgatás
Dr. Simon István előadása: Alaptörvény – Közpénzügyi értékelvek, gazdaság
Prof. Dr. Lentner Csaba előadása: Közpénzügyi értékelvek, gazdaság – a közgazdász szemszögéből
Dr. habil. Lakatos László előadása: A különleges jogrendek szabályozása, a közigazgatás kapcsolata a különleges jogrendekkel
Prof. Dr. Patyi András előadása: Közigazgatás – Alkotmány – Bíráskodás, Közigazgatási hatalomgyakorlás és bírói jogvédelem az Alaptörvényben

Forrás:
Az Alaptörvény és a közigazgatás című konferencia előadásai letölthetőek, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2011. december 16.

Belső ellenőrzés az önkormányzatoknál. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai

„ Az önkormányzati belső ellenőrzés nem tölti be rendeltetését, ténylegesen nem járul hozzá, hogy az önkormányzatok gazdálkodása szabályos, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen. Az önkormányzatok többségében a belső ellenőrzés rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen nem értékeli, illetve nem fejleszti az önkormányzat kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. Ennek okai részben az önkormányzati és az államháztartási törvény ellentmondásaiban lelhetők fel, részben pedig a belső ellenőrzés helytelen alkalmazására, szerepének félreértelmezésére vezethetők vissza. Az Állami Számvevőszék – figyelemmel a nemzetközi standardokra is – évek óta kiemelt súlyt helyez az önkormányzatok belső ellenőrzése működésének értékelésére. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján megalapozott javaslatokat lehet tenni az indokolt jogszabályi változtatásokra, különös tekintettel az önkormányzati törvény átfogó reformjára.”

Forrás:
Belső ellenőrzés az önkormányzatoknál. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai, Sepsey Tamás, Pénzügyi Szemle, 2011. december 21., 2011/4., 401-418. oldalak (pdf)

Átláthatóság és elszámoltathatóság a pártfinanszírozásban

„Átláthatóság és elszámoltathatóság a pártfinanszírozásban

Konferencia-összefoglaló
Hogyan javítható a pártok gazdálkodása és a kampányfinanszírozás átláthatósága és elszámoltathatósága? – ezen a címen rendezte 2011. szeptember 9-én az Állami Számvevőszék az „Átláthatóság és elszámoltathatóság a sarkalatos törvényekben” elnevezésű konferenciasorozatának első programját.

Az Állami Számvevőszék – a sarkalatos törvények előkészítése kapcsán rendezett – konferenciasorozatának célja, hogy a törvények előkészítésében résztvevőkkel megismertesse az adott törvény témakörében szerzett ellenőrzési tapasztalatait. Ugyanakkor lehetővé kívánta tenni, hogy tudományos kutatók és civil szervezetek is kifejthessék véleményüket a szabályozás fontos kérdéseirõl, ideértve az ÁSZ által feltárt problémák megoldásának lehetőségeit is.

A konferencián előadást tartott Domokos László ÁSZ-elnök, Földes Ádám, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Fodor István, a Bölcsek Tanácsa volt tagja, Horváth Balázs felügyeleti vezetõ, az ÁSZ igazgatóhelyettese, Bienerth Gusztáv, a Nézõpont Intézet Kuratóriumi elnöke. A konferencián politikus és közgazdász szakembereken kívül szép számmal vettek részt az ÁSZ munkatársai és egyéb érdeklődők is.”

Forrás:
Átláthatóság és elszámoltathatóság a pártfinanszírozásban, Kelemen F. Balázs és Tököli László, Pénzügyi Szemle, 2011. december 21., 2011/4., 551-554. oldalak (pdf)

Állami adósság és állami vagyon

„A szerző az államadósság és az állami vagyon közötti helyettesítési lehetőségeket vizsgálja. Megállapítása szerint helyettesítési lehetőség áll fenn 2–4 éves időhorizonton belül. Ha kevesebbet költenek a vagyoni eszközök felújítására, akkor rövid távon csökkenthető az eladósodottság, de ez megbosszulja magát később. A szerző javasolja az önkormányzatok mellett a központi állam szintjén is előírni vagyoni mérleg készítését. A vagyontörvény cégeket sorol be az állami tulajdon aránya szerint, a túlzott magánosítási törekvésekkel szemben ennél nagyobb biztosítékokat jelentene a nemzeti törzsvagyon kategóriájának a megalkotása. Az idesorolt vagyonelemeknél célszerű lenne előírni a vagyon állagának megfelelő fenntartást, időszakonkénti beszámoltatással, akkor is, ha az adott eszköz magántulajdonban áll. A szerző javasolja: több évre szóló stratégiai szerződéseket kellene megkötni az állam és a nemzeti törzsvagyon egyes fontosabb elemeit kezelő cégek között. A tíz új kelet-európai EU-tagállamban a több ország számára fontos létesítmények jelentős hányadát közösen kellene megépíteni, majd működtetni (energetikai alaphálózatok, a legfontosabb nemzetközi vasúti vonalak, az autópálya-alaphálózat, nagyobb kikötők stb.) A régiós tulajdon és a közös üzemeltetés mintául szolgálhatna később az EU egésze számára is.”

Forrás:
Állami adósság és állami vagyon, Giday András, Pénzügyi Szemle, 2011. december 21., 2011/4., 462-470. oldalak (pdf)

Az államháztartás finanszírozása

„Megjegyzések Bánfi Tamás – Balogh László (szerk.): Adózó munkaadók és adózó munkavállalók a korrupciómentes gazdaságban című tanulmánykötethez

Napjaink egyik rendkívül izgalmas és fontos gazdaságpolitikai kérdését veti fel a tanulmánykötet: hogyan lehet fenntartani a magyar állam finanszírozását, hogyan lehet elkerülni az államcsődöt a külsõ eladósodottság kizárásával? A szerzők válasza egyszerű és lényegre törő: korrupciómentessé kell tenni a gazdaságot, új munkahelyek teremtésével növelni kell a foglalkoztatottságot és a növekedést, meg kell adóztatni mind a munkaadók, mind a munkavállalók teljes körét. A kötet minden egyes tanulmánya új elgondolásokat és ezzel, mint ahogy a szerzők is fogalmaznak, vitatható közelítéseket is közre adnak. Kérdés, hogy csak a gyakorlat oldaláról mechanikusan vizsgálva például az optimális adórendszert, vagyis eltekintve az elméleti megfontolásoktól, az adórendszernek a termelés hatékonyságára gyakorolt hatásától, az úgynevezett Ramsey- (1927) szabálytól, helyes következtetésekre juthatunk-e? Ennek szellemében vitatkozom a tanulmányok egyes felvetéseivel, illetve továbbgondolom az egyes gazdaságpolitikai javaslataikat.”

Forrás:
Az államháztartás finanszírozása, Móczár József, Pénzügyi Szemle, 2011. december 21., 2011/4., 541-550. oldalak (pdf.)

Felelősség a közvagyonnal való gazdálkodásért avagy jogágak véletlen találkozása a boncasztalon

„A tanulmány a közvagyonnal történő gazdálkodás körében elkövetett kötelezettségszegésért való felelősséget vizsgálja. A jogalkalmazók számára egyre több kihívást jelent a felelősség megállapítása, amely két fő okra vezethető vissza. Az egyik a gazdasági folyamatok egyre növekvő összetettsége, amely a különböző (egyre bonyolultabb) döntéshozatali mechanizmusokban jelenik meg, illetve a másik a jogrendszerben jelen levő pontatlanságok és kollíziók. A felelősségek egyértelmű meghatározásához szükséges a felelősség – mint rendszer – újragondolása és a különböző jogágak közötti harmonizációja. Az új alaptörvény erre megfelelő keretet biztosít a jogalkotók számára. A közvagyonnal történő gazdálkodás során felmerülő felelősségi kérdések szempontjából a vagyonkezelői jog újraszabályozása alapvető jelentőségű.”

Forrás:
Felelősség a közvagyonnal való gazdálkodásért avagy jogágak véletlen találkozása a boncasztalon, Kapa Mátyás, Pénzügyi Szemle, 2011. december 21., 2011/4., 471-480. oldalak (pdf)

Kockázatos infrastruktúra-fejlesztési projektek a felsőoktatásban

„Az Állami Számvevőszék befejezte a felsőoktatás oktatási infrastruktúra-fejlesztési programjának ellenőrzését. Az ellenőrzés kiterjedt a köz- és magánszféra együttműködésében – PPP-konstrukcióban – megvalósult projektek átfogó értékelésére is.

A program középtávú ágazati célja az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozás infrastrukturális feltételeinek mielőbbi megteremtése volt. A felsőoktatási intézményekkel kötött szerződések alapján a fejlesztéseket és az üzemeltetést a magánszféra finanszírozta, melynek ellentételezéseként az állami megrendelő a projekt futamideje alatt bérleti-szolgáltatási díj fizetését vállalta. A projektek jelentős állami kötelezettségvállalást eredményeztek.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése számos, az előkészítéssel és megvalósítással kapcsolatos hiányosságot állapított meg. Többek között nem előzte meg hosszú-és középtávú stratégia kidolgozása a kormányzati döntést, nem készítettek munkaerő-piaci felmérésre alapozott létszámbecslést, nem szabályozták megfelelően a kötelezettségvállalás mértékét, valamint nem teljesítették a gazdaságossággal, eredményességgel kapcsolatos célkitűzéseket sem. Összességében nem érvényesítették megfelelően az állam érdekeit, és indokolatlanul nagy kockázatot vállaltak.

A Számvevőszék javaslatokat fogalmazott meg a nemzeti erőforrás és a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy tegyenek intézkedéseket a felelősség megállapítására, és a kapacitás-kihasználtság tükrében gondoskodjanak a fejlesztések közép- és hosszú távú hasznosításáról, valamint arról, hogy ne induljanak új fejlesztések a teljes körű átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító jogszabályi környezet kialakítása nélkül.

A jelentést innen töltheti le…”

Forrás:
Kockázatos infrastruktúra-fejlesztési projektek a felsőoktatásban, Állami Számvevőszék, 2011, december 20.

ÁSZ jelentések a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok pénzügyi helyzetéről

A jelentések (19 megye és 23 város) letölthetők innen: Jelentések

Forrás:
Állami Számvevőszék, 2011. december 21. és 30.

Törvények, rendeletek

A Kormány határozata az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról

„A Kormány egyes közigazgatási szervek nemzetközi szabványon alapuló elektronikus kommunikációjának egységesítése, az együttműködés hatékonyságának javítása, valamint a költséghatékony nyílt forráskódú irodai szoftverek részarányának növelése érdekében az alábbi intézkedések végrehajtásáról döntött.

1. A Kormány
a) elrendeli, hogy – a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított szervek kivételével – a Kormány irányítása alatt álló szervek (a továbbiakban: a Kormány irányítása alatt álló szervek) az általuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő szoftverekkel (a továbbiakban: irodai szoftverek) előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra (a továbbiakban: Szabványok) épül.
b) elrendeli, hogy a Kormány irányítása alatt álló szerveknek bármely külső féllel folytatott kommunikációjuk során képesnek kell lenniük a Szabványoknak megfelelő formátumú dokumentumok fogadására, valamint gondoskodniuk kell az általuk irodai szoftverekkel előállított és nyilvánosan elérhetővé tett dokumentumaik Szabványok szerinti elérhetővé tételéről is.
…
4. A Kormány felhívja az 1. pont a) alpontja szerint érintett minisztereket, hogy a felügyeletük alatt álló szervek tekintetében intézkedjenek arról, hogy nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szerezzenek be, és a megtett intézkedésekről tájékoztassák a nemzeti fejlesztési minisztert.”

Forrás:
A Kormány 1479/2011. (XII. 23.) Korm. határozata az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 159. szám, 2011. december 23., 39086. oldal (pdf)

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

Forrás:
Magyar Közlöny, 2011. december 28., 2011. évi 161. szám, 39436-39478. oldalak (pdf)

Módosul az Ügyfélkapu jelszavainak lejárati ideje!

„A Kormány az elektronikus közszolgáltatásokról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a következő 39. §-sal egészül ki:
„39. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően létesített ügyfélkapuhoz tartozó jelszó megújítás hiányában – a 9. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2012. évben, az ügyfélkapu regisztráció időpontjával megegyező hónap azonos napján jár le.””

Forrás:
A Kormány 346/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevõinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet módosításáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 163. szám, 2011. december 29., 40184. oldal (pdf)
Lásd még:
Index.hu, 2011. december 30.

Kormányrendelet a Nemzeti Jogszabálytárról

„…2.§ (1) Az önkormányzati rendelet kivételével a Nemzeti Jogszabálytárban egységes szerkezetű szöveggel közzé kell tenni valamennyi, a lekérdezés napján hatályos jogszabálynak
a) a lekérdezés napján hatályos szövegét,
b) a lekérdezés napját megelőző valamennyi időállapotát a lekérdezés napját megelőző öt évre visszamenőleg és
c) a lekérdezés napját követő három időállapotát.
…
3.§ (1)
A lekérdező kérelmére a Nemzeti Jogszabálytár – az önkormányzati rendelet kivételével – tájékoztatást ad valamennyi, a lekérdezés napján hatályos jogszabálynak a lekérdezés napját megelőző – a kérelemben megjelölt, a 2. § szerint közzé nem tett – időállapota egységes szerkezetű szövegéről a lekérdezés napját megelőző legfeljebb 20 évre visszamenőleg.
…
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az (1) és (2) bekezdés szerinti jogszabály pontos megjelölését és a kérelmező elektronikus levélcímét, melyre a tájékoztatás megküldését kéri. A kérelmet elektronikus űrlap igénybe vételével, a Nemzeti Jogszabálytár honlapján keresztül kell eljuttatni a szolgáltató részére.

6.§ (1) A Nemzeti Jogszabálytárban biztosítani kell a közzétett jogszabály és a közjogi szervezetszabályozó eszköz kibocsátójára, számára és címére, a kibocsátás évére, valamint szövegében történő többszempontú keresés lehetőségét. A Nemzeti Jogszabálytár tartalmazza a törvény kihirdetésének időpontját. A 9. § szerinti közszolgáltatási szerződésben a felek további keresési szempontokat is meghatározhatnak.
(2) A Nemzeti Jogszabálytárban biztosítani kell a közzétett jogszabály szövegében az egyes időállapotok szerinti keresés lehetőségét.
…
8 § (1) A Nemzeti Jogszabálytár a www.njt.hu honlapon működik, és a kormany.hu kormányportálról, valamint a kormányzati portálról is elérhető…”

Forrás:
A Kormány 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a Nemzeti Jogszabálytárról, Magyar Közlöny, 2011. évi 163. szám, 2011. december 29., 40069-40070. oldalak (pdf)

2011. évi CXCX. törvény a nemzeti mobil fizetési rendszerről

A törvény számozása (CXCX) hibás! Valószínűleg változni fog.

Forrás:
2011. évi CXCX. törvény a nemzeti mobil fizetési rendszerről, Magyar Közlöny, 2011. évi 164. szám, 40710-40712. oldalak (pdf)