Skip to main content

10. szám, 2012. március 5.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A Nefmi irányíthatja a megyei közgyűjteményeket

„A korábban a megyei önkormányzatokhoz tartozó közgyűjtemények közvetlen minisztériumi irányítás alá kerülését tartalmazza egy, hamarosan a kormány elé kerülő javaslat.

L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke kedden Pécsen tartott sajtótájékoztatón elmondta: elkészült az első olyan szakmai anyag, amely megfogalmazza a kormánynak, hogy az érintett múzeumokat, könyvtárakat és levéltárakat ne a megyei kormányhivatalok, hanem közvetlenül a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tartsa fenn. Hozzátette, hogy reményei szerint ezen elképzelés élvezi majd a kormány támogatását, s az intézmények átadása április 1-ig, de legkésőbb ez év végéig megtörténik.

L. Simon László pécsi látogatása során Páva Zsolt fideszes polgármesterrel, Márta Istvánnal, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. igazgatójával és több országgyűlési képviselővel együtt kereste fel a baranyai megyeszékhely több kulturális intézményét. A bizottsági elnök a megyei közgyűjteményekre vonatkozó döntés szükségességét azzal magyarázta, hogy az így egységes szakmai protokollok szerint megszervezett feladatellátás az intézmények, a lakosság és a politikusok számára is garantálja a stabil működést, a gyűjtemények megmaradását.

L. Simon László úgy vélte: az egységes intézményfenntartói háttérrel jobbak lesznek „a költségvetési kilátások” is, lehetőség nyílik a megfelelő működési források biztosítására. A bizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a régihez hasonlóan az új alkotmány is hangsúlyos elemként kezeli a magyar állampolgárok kulturális javakhoz való hozzáférését. Szerinte törekedni kell a kulturális különbségek csökkentésére, de nemcsak földrajzi értelmében, hanem a fogyatékkal élők tekintetében is. Példaként Pécset hozta fel, ahol a Pécsi Nemzeti Színház egy előadása már jeltolmácsolással is megtekinthető”

Forrás:
L. Simon: a Nefmi irányíthatja a megyei közgyűjteményeket, HVG.hu/MTI, 2012. február 28.

Május 1-re lesz az államé minden városi kórház

„A következő ütemben, várhatóan május elsejéig az összes, aktív fekvőbeteg ellátást is nyújtó városi kórházat átveszi az állam, de ennek során is elsődleges szempont, hogy a betegek a legrövidebb időn belül juthassanak biztonságos és jó minőségű ellátáshoz – közölte az egészségügyi államtitkárság kedden.

Az egészségügyi szolgáltatóknál az állam központi szerepvállalása már elkezdődött, közölte az államtitkárság, ennek első lépéseként, január elsejével a fővárosi és a megyei kórházak a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fenntartása alá kerültek. A következő ütemben, várhatóan május elsejéig az összes, aktív fekvőbeteg ellátást is nyújtó városi kórházat, majd – a kormány szándéka szerint – 2013. január 1-jéig a városi kórházakat és a járóbeteg-szakrendelőket is átveszi az állam.

Mindemellett az államtitkárság hangsúlyozta, hogy a GYEMSZI munkatársai az elmúlt hónapokban felmérték a hazai kórházak kapacitásait, a humánerőforrás helyzetet, illetve megvizsgálták a betegutakat. Ezek ismeretében néhány héttel ezelőtt az államtitkárság és a GYEMSZI képviselői személyesen is ellátogatottak az integráció, illetve a funkcióváltás szempontjából elsősorban érintett aktív ellátást végző fekvőbeteg intézményekbe. A fekvőbeteg struktúra májusi átalakításával kapcsolatos javaslatait a GYEMSZI átadta az ágazati vezetésnek, illetve az Országos Tisztiorvosi Hivatalnak. A hivatal ennek megfelelően legkésőbb március 31-ig készíti el az ezekre vonatkozó határozatokat és működési engedélyeket – olvasható a közleményben.

Mint kiemelték, az államtitkárság az egészségügyi struktúraátalakítás során „szakmai szempontok alapján hozza meg döntéseit”. Az intézkedések célja, hogy a betegutak és a biztonságos betegellátás tekintetében „a jelenleginél egy jóval hatékonyabban működő egészségügyi ellátórendszer jöjjön létre, amelynek minőségi szolgáltatásaihoz anyagi helyzetétől függetlenül, szükséglete szerint egyforma eséllyel fér hozzá az ország valamennyi polgára” – fogalmazott az államtitkárság.”

Forrás:
Május 1-re lesz az államé minden városi kórház, HVG.hu/MTI, 2012. február 28.

Menedzser kezében a szentendrei válságkezelés

„A menedzser-alpolgármester szerint hatásos lesz a szentendrei válságkezelés. Sőt, lesznek követői. A bankok egyelőre nem kommentáltak.

Szentendre gondolt egy nagyot, és pártfüggetlen pénzügyi menedzsert kért fel külsős alpolgármesternek, méghozzá a hitelező bankjával együttműködve. Ilyen még nem volt Magyarországon. Ahogy napvilágra került a hír, Dietz Ferenc polgármestert számos település vezetője és az önkormányzati szövetség is felhívta, hogy gratuláljon a nem szokványos döntéshez. Egy hét alatt sikerült azt a tévhírt is helyre tenniük, hogy a bank diktálna nekik.

Az is látszik már, hogy a projekt a többi önkormányzatnak is követendő példa lehet. Ha sikeres lesz. A menedzser-alpolgármester szikrányit sem kételkedik ebben.

Hol szorított a szentendrei cipő?
A reorganizációra nemcsak a város gazdálkodásának rendbe tétele motiválta a szentendrei önkormányzatot, hanem az is, hogy csak banki hozzájárulással juthatnak hozzá a 2008-ban jegyzett (akkor még a pénzügyi szakértők által is támogatott, nagyon jó ötletnek tűnő) 3,5 milliárdos svájcifrank-kötvényük még fel nem használt 2,5 milliárdos részéhez. Erre pedig nagy szükségük lenne, mivel szűkösek a forrásaik. Hiányoznak a korábbi kormányzati (MSZP-s) ciklusokban elvont állami pénzek. A bankok nem akarnak újabb hitelt adni, mert nem tudni, hogyan alakulnak az önkormányzati adóbevételek (gépjárműadóból, szja-ból és helyi adókból mennyi maradhat majd helyben).

Ki szerették volna használni, hogy 2014-ig még sokféle uniós pályázaton indulhatnak. A város eddig 5 milliárdos fejlesztésbe fogott (óvoda-, rendelőbővítés, csatornázás, útépítés stb.). Ehhez persze kell az önerő, ezért is bocsátottak ki kötvényt. A bank pénzét a beruházások megtérüléséből tervezik visszafizetni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, mindenképp lépniük kellett – mondta el az FN24 megkeresésére Dietz Ferenc polgármester.

Nem ördögtől való a menedzser-alpolgármester ötlete
Első körben a BDO tanácsadó céget kérték fel arra, hogy világítsa át az önkormányzat működését. Javaslatukra számos ponton ésszerűsítettek (kevesebb bizottság, hivatali létszámleépítés, új vagyongazdálkodás stb.), és kénytelenek voltak a lokálpatrióta támogatásokból (pl. polgárőrség támogatása, HPV-vírus elleni védőoltás, első osztályosoknak ingyenes tankönyv, 80 év felettieknek ingyenes közgyógyellátás) is visszavenni a törvényi minimumra. De látszott, ez nem elég ahhoz, hogy fenntartható fejlődési pályára álljanak, muszáj átszervezni a város cégeit, átgondolni a szerződéseit is.

Végül a BDO javaslatára döntöttek úgy, hogy menedzsert fogadnak fel, és azért alpolgármesternek, hogy valódi érdemi ráhatása legyen az önkormányzat gazdálkodására. Külsős szakértőként ez megoldhatatlan lett volna. Ez a polgármester szerint egyáltalán nem azt jelenti, hogy az önkormányzatnál ne szakemberek lennének, de ők elsősorban költségvetési és hatósági szemléletűek. A vállalati menedzserszemlélet, a reorganizációs tapasztalat eddig hiányzott. Ezt pótolja a menedzser-alpolgármester.

A kihívás vonzotta
Válság-, illetve építkező menedzsmenttel foglalkozott az elmúlt 25-30 évben Polányi Sándor. A szentendrei önkormányzat rendbeszedését azért vállalta el, mert igazi kihívásnak érzi, hogy olyan szervezetnél teheti próbára a tudását, amely alapvetően nem profitcéllal működik. Vonzotta az újszerű feladat: hogyan lehet a bürokratikus szemléletű önkormányzati gazdálkodást hatékonnyá tenni?

Elmondta, korábbi munkájában (egy telekommunikációs cégnél) számos önkormányzat vezetőjével volt kapcsolatban. Már akkor az derült ki számára, hogy tíz-, százmilliárdos szervezeteket vezetnek úgy, hogy ehhez csak nagyon ritkán van menedzseri segítségük. Ezt nagyon furcsállotta. Úgy véli, éppen ideje ezen változtatni. A számokat még nem nagyon ismeri, így nem tudja, mekkora a baj. Viszont igen kedvezőnek ítéli az összefogást, ami tapasztalata szerint gazdálkodó szervezeteknél is kiinduló alap a sikeres reorganizációhoz.
…
9 hónap alatt születhet újjá az önkormányzat
Polányi Sándor megbízatása mindössze 9 hónapra szól. Az első hónapban kidolgozza az akciótervet és annak testületi elfogadása után közreműködik a végrehajtásában is. A menedzser-alpolgármester szerint ha 9 hónap nem elég a feladat végrehajtására, akkor két év sem.

A város arra is gondolt, hogy később is szükség lesz a menedzsmentszemléletre, ezért ez idő alatt a szakértőnek ki kell nevelnie az utódját is, aki vagy szintén alpolgármesteri, vagy aljegyzői pozícióban fog majd őrködni a gazdálkodáson.

Ragadós példa lehet
Polányi már most sok pozitív visszajelzést kapott amiatt, hogy elvállalta, menedzserként nem profitorientált cégnek, hanem egy helyi közösségnek nyújt segítséget a pénzügyek rendezésében. Úgy véli, ha Szentendrén sikeres lesz a reorganizáció (márpedig sikeres lesz – szögezte le), akkor az irányt mutathat a többi önkormányzatnak is, hogyan tudnak segíteni magukon. Úgy véli, a többi önkormányzat is rá fog kapni a külsős menedzser alpolgármesterek alkalmazására. Ha így lesz, akkor ez az újfajta megközelítés az egész országban pozitív változásokat hozhat. Annak előnyeit pedig, hogy az önkormányzatok hatékonyabbak lesznek, és jobb szolgáltatásokat nyújthatnak, a lakosság is élvezheti majd. Ha lejár a szentendrei megbízatása, ő maga is szívesen elvállalja más városok ráncba szedését is.

A mennyiért kérdésére azt mondta, a köz érdekében nyomott áron. Ez azt jelenti, hogy a piaci ár felét, az önkormányzati ár kétszeresét kérte Szentendrén. A díj felét egyébként a megbízását támogató Raiffeisen fizeti.

400 milliót kell megspórolnia
Szentendre 11 milliárdos költségvetéséből 400 milliós megtakarítást kell elérnie hosszú távon Polányinak. A terveket csak egy hónap múlva teszi le az asztalra, de első ránézésre a következőket gondolja: a pénzgazdálkodás profivá tételével, a hivatal párhuzamosságok megszüntetésével és a beruházások gazdaságossági és a város érdekeit szem előtt tartó előszűrésével el lehet érni ilyen mértékű hosszú távú megtakarítást.

Egy bulgáriai telekommunikációs céget említette példaként, ahol klasszikus költségcsökkentési lépések nélkül is nyereségesbe fordult a veszteséges cég amiatt, hogy hatékonnyá szervezték a működést. Hasonló szemlélettel kívánja az önkormányzatot is fenntartható pályára állítani.

Fájni fog-e az ott lakóknak?

Kérdésünkre, hogy a lakosságnak fog-e fájni a reorganizáció, elmondta: lehetséges, hogy a lakosság is átmenetileg meg fogja érezni az átszervezést. De úgy tisztességes a reorganizáció, ha mindenki egy kicsit érzi meg (nem pedig kevesen, de nagyon) – tette hozzá. A lakosságnak is egy kicsit be kell szállnia a megoldásba, nemcsak az önkormányzatnak és a banknak. Még annyit mondott, lehet, hogy nem pénzügyileg, hanem bizonyos szolgáltatásoknál fogják megérezni a változásokat.

A polgármester szerint Szentendre irányt mutathat a többi önkormányzatnak a jövőre vonatkozóan. Itt arra utalt, hogy 2013-tól a hatósági feladatok elkerülnek az önkormányzatoktól, és sokkal hangsúlyosabb lesz a városmenedzsment, amihez megfelelő szakemberek is kellenek majd. Ha úgy tetszik, Szentendre előre menekült.

A bankok egyelőre távolságtartóak
Arra is kíváncsiak voltunk, vajon mennyire mozgatta meg a bankok fantáziáját az új felfogású önkormányzati válságkezelés. A konkrét esetet egyik válaszoló bank sem kommentálta, és arra sem reagáltak, hogy gondolkodnak-e hasonló konstrukcióban.

Az úttörő Raiffeisen szerint a megoldás azért újszerű, mert máshol még nem történt meg a probléma felismerése/elfogadása. Szentendrén viszont a képviselő-testület felismerte, hogy a város anyagi helyzete bizonytalanná vált, a válság elhárításához szervezeti szintű átalakításokra van szükség. A bank pedig partner kíván lenni ebben: nem elzárja a csapokat, hanem előre menve, a várossal együttműködve segíti a reorganizációt. Hangsúlyozták: az irányvonalakat közösen tűzték ki, de a bank nem szól bele a konkrét intézkedésekbe. Ennek felügyeletére az önkormányzat jogosult.

Bíznak benne, hogy a reorganizációval hosszú távon biztosítható lesz a pénzügyileg fenntartható működés, és ilyen értelemben jó példát mutathat a szentendrei megoldás. Hogy máshol is alkalmazzák-e majd, arra azt válaszolták: egyedileg kell megvizsgálni minden esetet és megtalálni a felek számára leginkább működőképes konstrukciót.”

Forrás:
Biztos siker az unortodox válságkezelés, Tamásné Szabó Zsuzsanna, FN24, 2012. február 28.

Nincs még döntés a járások száma ügyében

„…„Politikailag vállalhatatlan, ha 19 kerületi polgármesterünk mellé még kineveznénk 23 hivatalvezetőt, és mindezt csak Budapesten” – mondta a hvg.hu-nak az egyik neve elhallgatását kérő kormányzati forrás arról, milyen politikai szempontok merültek fel a kabinet és a fővárosi kerületi vezetők között a 2013-ra tervezett járási rendszer kialakításáról. A név nélkül nyilatkozó szakpolitikus arra utalt, hogy a budapesti fideszes politikusok korábban bírálták a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tervezetét, amely a fővárost 7 közigazgatási körzetre osztaná fel, és azt kérték, hogy a járások határai igazodjanak a kerületi beosztáshoz – a 23 kerületből 19-et fideszes polgármester irányít.

A KIM január elején bocsátotta társadalmi egyeztetésre a kormany.hu-n a járások határait tartalmazó térképeket, és törvényalkotási programjában februárra ígérte a körzetek feladatairól, jogköreiről és anyagi hátteréről szóló törvénytervezetet, de a kormányon, a Fidesz-frakción belüli éles viták és az önkormányzati szövetségek kritikái miatt csúszik a javaslat parlamenti beterjesztése. A kormánypártok szezonindító február 8-10-i egri frakcióülésén több vidéki képviselő élesen bírálta a járásokról szóló terveket, a határok számát és meghúzását, a központok kijelölését. Az Origo információi szerint nemcsak vidéken, hanem Budapesten is feszültségeket okozott a határok meghúzása: a XII. kerületet vezető Pokorni Zoltán a fővárosi kormánymegbízottat, Pesti Imrét bírálta, amiért nem kérte ki előzetesen a polgármesterek véleményét.

„Ha a 23 kerületi polgármester ‘befeszít’, és azt mondják, hogy ‘márpedig 23 kerületi hivatalnak kell lenni’, akkor nem tudok mit csinálni, a frakcióban engem leszavaznak” – vázolta a KIM vezetője, Navracsics Tibor a köztévé kedd reggeli műsorában, milyen ellentétek feszülnek a kormány és a polgármesterek közül. A miniszter azt mondta, racionalitási szempontból nem ért egyet azzal, hogy 23 kerületi hivatal legyen. Lázár János frakcióvezető a kormánypárti képviselőcsoportok múlt hétfői ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta, a vita az egri tanácskozást után is folytatódott, végül a budapesti polgármesterek elérték, hogy a KIM újratervezze a fővárosi beosztást, így 7 helyett 23 járás lesz Budapesten.

A hvg.hu több kormányzati és kormánypárti forrásból is úgy értesült, a vita még tart, a KIM továbbra is igyekszik meggyőzni a polgármestereket, hogy legyen kevesebb járás. Kormányzati forrásunk szerint az utóbbi egy hét alatt több kerületi vezető belátta, hogy értelmetlen és pazarló lenne ennyi járást kialakítani, így nem kizárt, hogy végül a KIM álláspontja győz. Információink szerint jelenleg 8 járás létrehozását tervezik, a kabinet és a helyi erők között közvetítő Pesti Imre kormánymegbízott a kerületi vezetők több mint felét, 13 polgármestert már az ügy mellé állított.

Újjáéledt vita
„A polgármesterek most úgy érzik, újból meg kell vívniuk azt a harcot, amit az önkormányzati rendszer átalakítását kidolgozó Belügyminisztériummal és a főpolgármesterrel tavaly már megvívtak” – mondta az egyik fővárosi kerület fideszes képviselője, aki szerint a járások miatti konfliktus inkább a kormánypárton belüli politikai erőpróba, mintsem közigazgatásról folyó szakmai vita.

A Belügyminisztérium 2011 júniusában három javaslatot mutatott be. Mindegyik felvetés a kerületek jogköreinek csökkentését szorgalmazta. Az első verzió központosítással, azaz a kerületek megszüntetésével és a fővárosi önkormányzat jelentős megerősítésével számolt. Egy másik forgatókönyv szerint megmaradna a mostani, a főváros és a kerületek alkotta kétszintű rendszer, de több, ma még a kerületeknél lévő hatáskört megkapna a főváros. A harmadik lehetőség az úgynevezett city-koncepció: eszerint a belső kerületek egyetlen, nagy kerületet alkotnának, a külső kerületeket pedig 5-6 kerületté gyúrnák össze. A főpolgármester a tervezet nyilvánosságra kerülése után több interjújában jelezte: nem akarja megszüntetni ugyan a kerületeket, de számára a második, a hatáskörök átcsoportosításával, a főpolgármesteri hivatal megerősítésével járó terv fogadható el, a „23 kiskirályság” fenntartása ésszerűtlen, lebénítja a városüzemeltetést.

Ezen tervek ellensúlyozására jött létre a 23 kerületi vezetőt összefogó – tehát a három MSZP-s és a független polgármestert is magába foglaló – Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ), amely egy negyedik variációt dobott be. Ez a kerületek megerősítésével és a fővárosi önkormányzat gyengítésével számolt. Ősszel a BÖSZ azt is felvetette, hogy a főpolgármestert 2014-ben ne a szavazók, hanem a kerületi polgármesterekből álló fővárosi közgyűlés válassza meg. A vita végül eredménytelenül zárult, az önkormányzati törvénybe már egyik koncepció sem került be. Ugyanakkor a főpolgármester-választás mikéntjének ügyét elnapolták, az ügy a választási eljárásról szóló, idén a parlament elé kerülő – várhatóan a képviselői mandátum és a polgármesteri állás összeférhetetlenségét kimondó – törvény parlamenti szavazásakor fog ismét előkerülni.

Míg a BÖSZ tavaly nyári megalakulásakor Tarlós István „súlytalan gittegyletnek” nevezte a szervezetet, ami szerinte a politikai ellenlábasának nevezett Pesti Imre kormányhivatalnok bábáskodásával alakult meg, a mostani vitában a polgármesterek a fővárosi kormánymegbízottat hibáztatják a központosító tervek miatt. „Semmi másról nem szól ez az egész, minthogy Imre könnyebben tud majd 7 sameszt a kezében tartani, mint 23-at” – bírálta ingerülten a kormánymegbízottat az egyik kerület fideszes polgármestere, aki szerint a 200 ezer feletti lélekszámú fővárosi járások „kezelhetetlenül nagyok” lennének.

Harc a túlélésért
Több fideszes forrásunk szerint még csak nem is a körzetek számáról, hanem a járásvezetői posztok párton belüli szétosztásáról szól a vita. Míg a KIM elsősorban közigazgatási szakembereket szeretne kinevezni a hivatalok élére, a Fideszen belüli önkormányzati lobbi – melynek több tagja az összeférhetetlenség kimondása után kiesik a parlamentből – viszont saját embereit helyezné így el. Információink szerint azzal érvelnek, hogy a 19 megyei kormányhivatal közül 13 élére tavaly szintén fideszes vagy KDNP-s parlamenti képviselő került.

A kormánypártokban jelenleg is folyik a választókerületi elnökök kinevezése, ugyanis a választási rendszer átalakítása és a parlament létszámának 386-ról 199-re csökkentése miatt az egyéni választókerületek száma 70-nel csökken, így a párttisztségeket is ehhez kell igazítani.

Mivel a Fideszben bevett szokás, hogy a választókerületi elnökök lesznek a képviselőjelöltek, ezért nagy harc folyik a parlamentből 2014-ben kiesők elhelyezésért – a két frakcióban ezért is lobbiznak sokan azért, hogy a KIM a tervezett 175-nél több kerületet alakítson ki országosan és a fővárosban.

Fejnehéz reform
Információink szerint jövő hét hétfőn újabb egyeztetés kezdődik a KIM, a polgármesterek és a kormánymegbízott részvételével. Kormányzati forrásból úgy értesültünk, a minisztérium több vitás kérdésben azzal nyugtatta meg a polgármestereket, hogy az államigazgatási feladatok áttelepítése az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz nem jelenti a kerületekben működő okmányirodák bezárását.

A múlt héten az egyik polgármester azért panaszkodott a hvg.hu-nak, hogy az irodák átvétele nemcsak létszámleépítést jelent majd a kerületekben, hanem azt is, hogy a lakosságnak egy másik kerületbe kell majd átutaznia az ügyintézésért, ráadásul a kormány bérelhet vagy építhet új irodaépületeket a kormányablakok kialakításához. Mint korábban megírtuk, a fideszes polgármesterek azért is tartanak az átalakítástól, mert attól félnek, hogy az iskolák államosítása után a hivatalaikból a maradék feladatokat (így az anyakönyvi ügyintézést, építési engedélyezést) is elvonja a kormány. Ráadásul néhány évvel ezelőtt az akkor még ellenzékben lévő Fidesz „falurombolásnak” nevezte az MSZP-SZDSZ-kormány közigazgatási reformját, amely egyébként nem tartalmazta a járások feltámasztását.

„Csak olyan irodákat vonunk össze, amelyekben az ügyintézés során nem kell, vagy csak ritkán szükséges az állampolgárokkal találkozni. Ilyen például az ÁNTSZ vagy a gyámügyek kezelése. Az a célunk, hogy közelebb vigyük az ügyintézést a polgárokhoz, nem az, hogy mindenáron pénzt spóroljunk meg” – mondta a KIM egyik vezető munkatársa a hvg.hu-nak; szerinte a közel 1500 jegyzői hatáskört a polgármesterekkel egyeztetve vizsgálják át és nézik meg, mit lehet összevonni és mit szükséges helyben továbbműködtetni. „Ha a polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adják össze a fiatal párokat, akkor maradjon náluk az anyakönyvi ügyintézés, meg fogunk egyezni a feladatmegosztásról” – mondta KIM-es forrásunk. A tárcánál egyébként arra számítanak, hogy a reform „fejnehéz” lesz, azaz az elbocsátások, végkielégítések, vagy ellenkezőleg, új kormányablakok kialakítása miatt eleinte sokba kerül, később viszont a racionalizálás megtérülhet.

Információink szerint a központosítástól leginkább a sűrű irodai hálózatot kialakító II. kerület vezetője tartott. Úgy tudjuk, Láng Zsolt azon polgármesterek közé tartozik, akiket Pesti meggyőzött és megnyert az ügynek. Láng meghatározó tagja a BÖSZ-nek, hatással van a többi polgármesterre is, így álláspontja meghatározó lehet a parlamenti frakcióban is.”

Forrás:
HVG.hu, 2012. február 28.

A békéscsabai kormányablak tízezredik ügyfelét köszöntötték

„Erdős Norbert megyei kormánymegbízott és Schreiber Gabriella a békéscsabai kormányablak vezetője köszöntötte kedden délelőtt a békéscsabai kormányablakban a tízezredik ügyfelet.

A békéscsabai Márton Ferenc február 22-én nyitott ügyfélkaput adóbevallási ügyben. A 20 éve egyéni vállalkozó rádió- és tévéműszerész elmondta, öt perc alatt végzett a hivatalban, az ügyintézők barátságosak, segítőkészek voltak.

Erdős Norbert kiemelte, a tavaly január 3-án megnyitott békéscsabai kormányablakban a legnépszerűbbnek a román határ közelségének köszönhetően az egyszerűsített honosítási kérelmek benyújtása számított. Tavaly 1430-an keresték meg a hivatalt, hogy magyar állampolgárok szeretnének lenni.

A legtöbben Nagyszalontáról érkeztek, de sokan jöttek Aradról, Nagyváradról és egészen kis falvakból is. A második leggyakoribb ügyintézői kör az ügyfélkaput nyitóké volt, a múlt évben 637-en, idén már 216-an fordultak a kormányablakhoz ilyen kéréssel.”

Forrás:
A békéscsabai kormányablak tízezredik ügyfelét köszöntötték, beol.hu, 2012. február 28.

Önkormányzati ingatlanadó az eddig mentességet élvező állami intézményekre

„…Különös szituáció jött ki egy tavaly év végi adótörvénymódosításból: az önkormányzatok 2012-től ingatlanadót vethetnek ki az államra. A veszprémi önkormányzat már ki is rótt egy 60 millió forintos építményadót a városban működő Csolnoky Ferenc Kórházra, amelyről januárban értesült a kórház a Veszprém Megyei Önkormányzattól.

Tavaly novemberben ugyanis a parlament a helyi adókról szóló törvényből kivette a szociális, az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a nevelési-oktatási intézmények építményadó-mentességét. Amivel egyébként nemcsak kiemelt közfunkciót ellátó állami intézmények, hanem a vállalkozásban működő családi napközik, orvosi rendelők és gyógyszertárak is bekerültek az adózók körébe. Az építményadó fizetése alól a Magyar Állam ugyan mentesül, de mégis van olyan eset, amikor az állami tulajdonban lévő kórháznak fizetnie kell az adót: itt jön a képbe ugyanis a vagyonkezelői jog.

A nonprofit kft.-k rosszul járnak
Hiába vette át az állam a megyei kórházakat, több intézményt továbbra is egy nonprofit közhasznú cég működtet – Veszprémben például a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Ennek a cégnek hiába az állam a tulajdonosa, mivel az övé a vagyonkezelői jog és a vagyonkezelői jog minden esetben felülírja a tulajdoni jogot, ezért a helyi önkormányzat teljesen törvényesen kivetheti rá az építményadót –mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó adószakértők.

A nonprofit cég tehát nem élvez mentességet és az önkormányzat is csak magánszemélyt tud méltányossági alapon törölni az adófizetésre kötelezettek listájáról. Arra viszont van lehetőség, hogy a nonprofit cég a vagyonkezelői jogokat is átadja az államnak, így – adminisztrációs késedelemre hivatkozva – az is megúszhatja a helyi adó befizetését, akire már kivetették. Igaz, ezzel azt az előnyt is elveszíthetik, ami miatt ezeket a funkciókat nonprofit gazdasági társaságokba vitték: a gyorsabb döntéshozatalt és számos pályázati lehetőséghez való hozzáférést.

Az országban nem sok olyan kórház van, amelyet egy nonprofit cég vagy holding üzemeltet, ezek közül nem mindegyikbe vitték be apportként a vagyonkezelői jogot. Ilyen a már említett veszprémi és ilyen az egri Markhot Ferenc Kórházat működtető cég is. Az egri városháza adóosztályán a hvg.hu megkeresésére elmondták: a kórház még nem tett eleget bevallási kötelezettségének, ezért még nem tudják, hogy mekkora építményadót kell beszedniük. Az önkormányzat azonban már a tavalyi év során úgy döntött, hogy az eddig mentességet élvező intézményeknek alacsonyabb négyzetméterenkénti tarifával fognak számolni. Az egri kórház esetében ez 250 forint/év/négyzetméter.

Ez csak két példa, de könnyen elképzelhető, hogy az egri és veszprémi kórház mellett más, állami kézben lévő intézményeknek is fizetniük kell építményadót.
…
Állami adósságkezelés
A fenti, helyi adó alóli mentességet megszüntető törvénnyel egyszerre lépett hatályba az a döntés, amelynek alapján az állam január elsejével átvette a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat.

A megyei konszolidáció keretében az állam 757 intézményt vett át január elsejével a megyei önkormányzatoktól és a fővárositól. Utóbbitól kizárólag egészségügyi intézményeket – tájékoztatta hvg.hu-t a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Az átvett intézmények között a tárca levele szerint az egészségügyi intézményeken kívül (66 db) vannak közoktatási intézmények (240 db), szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények (147 db), közművelődési intézmények (84 db) és egyéb feladatot ellátó intézmények (220 db). 2013. január 1-jétől további, a települési önkormányzatok által működtetett köznevelési intézmények is az államhoz kerülnek, kivéve az óvodákat és a bölcsődéket. Ezeknek egy részét szintén érintheti az adóváltozás, amennyiben a vagyonkezelői jog holdingba vagy nonprofit társaságba van kiszervezve.

Az állam alapvetően a megyei szintén felhalmozódott adósságok miatt döntött a megyei fenntartású intézmények átvételéről, amellyel tavaly körülbelül 180 milliárd forintnyi adósságot is átvett. A KIM tájékoztatása szerint 2012-ben év közben az állam nem vesz át a helyi önkormányzatoktól intézményeket. A Világgazdaság értesülései szerint viszont május 1-jével még 16 városi kórházat államosítanak. Ezekben hamarosan teljes egészében vagy részben megszűnik az aktív betegellátás, emiatt több mint kétszázezer embernek kell majd messzebbre utaznia egyes nagyobb műtétekhez – írta a napilap.

A kistelepülések húzhatják a rövidebbet
Kovács Róbert, az önkormányzati rendszer vizsgálatával is foglalkozó Helyi Obszervatórium ügyvezetője nem találja ésszerűnek, hogy önkormányzatok, amelyek beletartoznak az államháztartásba, adót szednek a központi költségvetéstől, amely egyébként finanszírozza őket. Az állam eddig inkább támogatásokkal finanszírozta a településeket, és kiemelt közfunkciót ellátó intézményeknek nem kellett adót fizetniük.

Nehéz megjósolni, hogy más önkormányzatok élnek-e majd az új lehetőséggel, hiszen, ha nincs építményadó, nem kötelező kivetni, ha pedig van, az önkormányzat saját hatáskörében adhat felmentést a megfizetése alól. Emellett az is a településeken áll, mekkora az építményadó mértéke.

A törvény azt írja elő, hogy az adó alapja vagy az építmény hasznos alapterülete négyzetméterben, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. Az adó éves plafonja vagy 1100 forint/négyzetméter, vagy a korrigált forgalmi érték 3,6 százaléka. Az önkormányzatok maguk döntik el, hogy melyiket választják.

Az eddigi építményadóztatásban Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Szövetségének főtitkára szerint egyelőre nem lesz sok változás, mert az önkormányzatok még nem látják milyen lesz a finanszírozási rendszer az önkormányzati szektor tervezett átalakítása után.”

Forrás:
Trükkös ingatlanadó: magát sarcolná meg az állam, Kovács Ildikó-Máriás Leonárd, HVG.hu, 2012. február 29.

189 milliárdos tartozást vállalt magára az állam

„Az állam az év elején 757 volt megyei, illetve fővárosi önkormányzati intézményt vett fenntartásba, amelyek működtetésével összesen 189 milliárd forintos tartozást is magára vállalt – közölte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán, Kolber István, a Demokratikus Koalíció független országgyűlési képviselőjének írásos választ igénylő parlamenti kérdésére reagálva.

A tárcavezető kimutatása szerint az állam megyénként átlagosan 9,94 milliárd forintos tartozást örökölt, a legkisebb 2,37 milliárd forintos kintlévőség Győr-Moson-Sopron megyéből, míg a legnagyobb, 19,1 milliárd forintos hátralék Pest megyéből származik.

Navracsics Tibor válaszából kiderül, az állam legnagyobb számban oktatási intézményeket vett át, összesen 240-et, míg egészségügyi létesítményből 66-ot vont fenntartása alá. Emellett gazdálkodási, környezetvédelmi és vízüggyel kapcsolatos intézmények közül 220 került az államhoz, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekből 147, közművelődési létesítményekből pedig 84.

A legtöbb, összesen 69 intézmény Pest megyéből került az államhoz, majd a sorban Bács-Kiskun (57 intézmény), Fejér (55 intézmény) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (53 intézmény) következik. A dokumentumból kiderül, a változások a fővárosi önkormányzati intézmények közül tizennégyet érintettek.

Kolber István a fentieken kívül arra is kíváncsi volt, hogy az állam mekkora vagyont vett át a megyéktől, illetve a fővárosi önkormányzattól. Navracsics Tibor erre azonban nem tudott válaszolni, mivel, mint írta, az átvett vagyon felmérése még folyamatban van.”

Forrás:
189 milliárdos tartozást vállalt magára az állam, HVG.hu, 2012. február 29.

Nem akadályok, hanem partnerek szeretnénk lenni az átalakításban

„Az önkormányzatok a területi államigazgatás átalakításában a kormányzat partnerei szeretnének lenni – mondta el a Rádió Orient műsorában Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a társadalmi kontroll és a járási hivatalvezetők szakmai hozzáértésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A polgármester a BKV Zrt. problémáinak megoldását a nagyobb fővárosi szerepvállalásban látja.

A területi államigazgatás átalakításának következő lépéseként, 2013. január 1-jén felállnak a járások. A Rádió Orient műsorában Gémesi György elmondta, az alapvető állami szándék, az államigazgatási feladatok ellátásának centralizálása – elfogadható törekvés. Gödöllő polgármestere azonban kiemelte, a rendelkezésre álló idő túlságosan kevés az összes szempont megvizsgálásához. „A kormányzati szándék nincsen szakmailag elegendően átgondolva ahhoz, hogy jó megoldásokat alakítson ki. Nincs tudomásunk a járások feladathatáskörének pontos részleteiről, továbbá az infrastruktúráról és a járási hivatalvezetők jogállásáról sem” – emelte ki a rádió vendége.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) kifejezetten szakembereket rendelne a járási hivatalok élére. „A profi feladatellátáshoz felkészült szakemberekre van szükség” – hangsúlyozta, majd a társadalmi kontroll fontosságára tért ki. „Igény van a munka helyi kontrolljára. Jó lenne, ha a polgármesterek többségi szavazata döntene a hivatalvezetők kinevezéséről. Így a munka hatékonysága nagymértékben megemelkedne, emellett az erősebb egyéni érdekérvényesítés lehetősége kikerülne a rendszerből” – foglalta össze az önkormányzatok véleményét Gémesi.

A polgármester az önkormányzatok érdekérvényesítő szervének további állásfoglalásairól is szót ejtett. Gémesi kiemelte, fontos, hogy minden kerületben megmaradjon a már kiépített hatósági szolgáltatás. „Szerencsére ebben a kérdésben megállapodás született” – mondta, majd hozzátette: „Az önkormányzatok nem akadályai, hanem partnerei szeretnének lenni az átalakítás megvalósításának.”
„Az új struktúrában kevesebb mint 1 milliárd forint megtakarítás rejlik” – emelte ki. Gémesi hozzátette, a jövőbeni létszámleépítések az állampolgárok egzisztenciáját és megélhetését veszélyeztetik. „Az átalakítás szülte problémák most körvonalazódnak” – mondta.

Gödöllő polgármestere a kistérségi társulást követendő példának értékelte. „Fontos, hogy az új rendszerben is megmaradjon a települések közötti együttműködés. A térségi problémák közös megoldása a költséghatékonyság mellett az állampolgárok kellemesebb és biztonságosabb életét teszi lehetővé” – mondta a Rádió Orient vendége.

Gémesi György a BKV Zrt. finanszírozási gondjairól is beszélt. A polgármester a problémát többszintű vitaként határozta meg, melyben az államnak és a fővárosnak kell megállapodást kötnie. „Az agglomeráció önkormányzatai a véges költségvetési mozgástér ellenére is részt vállalnak a helyi közlekedés finanszírozásában. A fővárosnak is nagyobb arányban kellene szerepet vállalnia a helyi közlekedés alakításában” – emelte ki.

Gémesi elmondta, az önkormányzatok még nem tudják, hogy az állami feladatátvétel milyen forráskiemeléssel fog együtt járni. „Az új rendszerben nem kerül kevesebbe a feladatellátás, mindössze az önkormányzati kontroll szűnik meg. A vagyon, a létesítmény és a fenntartói jogosítvány elkerülésével sok probléma vetődik fel” – emelte ki.

Az önkormányzatok finanszírozásából kiesett források pótlására lehet, hogy új adókat kell kivetni – emelte ki a polgármester. Gémesi elmondta, az adóemelés sem kizárt. „Rizikós tovább terhelni a már amúgy is megélhetési gondokkal küzdő lakosságot” – tette hozzá…”

Forrás:
Gémesi: „Nem akadályok, hanem partnerek szeretnénk lenni az átalakításban”, Önkormányzati sajtószolgálat, 2012. február 29.

Erősebb polgármester, ötéves választási ciklus – konferencia az önkormányzati rendszer reformjáról

„2012. február 23-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán került megrendezésre a Helyi önkormányzatok 2012. c. konferencia. Az esemény az új önkormányzati törvényben foglalt változásokat volt hivatott bemutatni a területet jól ismerő szakemberek tolmácsolásában.

A demokratikus önkormányzati rendszer 1990-től betöltötte feladatát, de a finanszírozással kapcsolatos súlyos problémák miatt a reform elodázhatatlanná vált – adta meg a február 23-i tanácskozás alaphangját Dr. Cserny Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közigazgatás-tudományi Karának dékánja. Az átalakítások a demokratikus működést biztosítják, ugyanakkor az eddiginél szigorúbb felügyelet alá helyezik a helyi önkormányzatokat – hangzott el a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI), az NKE és a Magyar Közigazgatás szakfolyóirat által a Helyi önkormányzatok 2012. címmel szervezett konferencián.

Aktuspótlásnak nevezi a helyi önkormányzatok működését szabályozó 2011. évi CLXXXIX. törvény azt az eljárást, amikor az illetékes kormányhivatal valósít meg az önkormányzat helyett olyan intézkedést, amit annak törvény ír elő, de meghozatalát elmulasztja – derült ki Farkasné Dr. Gasparics Emese helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) előadásából. Az ilyen intézkedést a képviselőtestület nem módosíthatja és a ciklus végéig nem helyezheti hatályon kívül. A helyi önkormányzatok szinte összeroppantak a rájuk testált közfeladatoktól – értékelt a helyettes államtitkár asszony. Ezért volt szükség a struktúra újragondolására: az új szabályozás már tekintettel lesz a helyi közösségek teherbíró-képességére. A legnagyobb részt 2013. január 1-én hatályba lépő jogszabály zömében központi forrásból üzemeltetendő kötelező feladatokat és a helyi önkormányzatok saját forrásából, saját döntés alapján felvállalható önként vállalt feladatokat határol el. A 20-as listán meghatározott kötelező feladatok esetében is igénybe kell venniük a helyi önkormányzatoknak saját forrásaikat – derült ki a tanácskozáson.

Saját önkormányzati hivatallal a jövőben csak 2000 fő feletti település rendelkezhet, az ennél kisebbeknek társulniuk kell. Amennyiben ezt a jogszabály által megszabott időre nem teszik meg, a kormányhivatal fogja kijelölni, mely települések fogjanak össze a hivatal működtetésére. Az ilyen társulások a hamarosan létrejövő járások határait nem léphetik át.

Az új szabályozás a polgármesterek hatalmát szélesíti, erős legitimációjukra való tekintettel: ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal határozatképtelen vagy nem hoz döntést, ezt a polgármester teheti meg. Az önkormányzatok teljes körű vezetőjévé válik: ő lesz a jegyző munkáltatója is.

A helyi közigazgatás és az államigazgatás feladatainak átcsoportosításával, revíziójával nem vonnak ki pénzt a rendszerből, ellenben takarékosabb, racionálisabb gazdálkodás válik lehetségessé – foglalhatóak össze Dr. Virág Rudolf helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) szavai. A szakember az elmúlt két évtizedre visszatekintve megjegyezte, a döntéshozók általában nem voltak tekintettel egy-egy új államigazgatási szerv létrehozásánál arra, hogy azt képes lesz-e a közösség eltartani. Jellemző volt a szétaprózódás, a különböző szintek inkompatibilitása. Olyan volt az államigazgatás – hozott egy példát az előadó -, mintha egy autó alkatrészeit különböző helyeken gyártották volna egymással nem egyeztetve a végtermék tekintetében. Az önkormányzati és államigazgatási funkciók újragondolása ezek ellen is igyekszik tenni.

Az 1983-ban megszüntetett, jövő év első napjától újra létező járások alapvetően államigazgatási funkciókat fognak betölteni – mondta a szakember. Elvi akadálya mindazonáltal nincs, hogy helyi önkormányzati feladatot is ellássanak. A járások megyehatárt nem metszenek majd, kialakításukkor úgy járnak el, hogy a járási központ senkitől se legyen 30 kilométernél messzebb. Az elsőfokú államigazgatási szervnek minősülő járások létrehozása a kormányablakok és az okmányirodák számát nem csökkenti – hangzott el.

A fővárosban a rendszerváltást követően létrehozott önkormányzati rendszeren az új szabályozás alapvetően nem változtat – derült ki Dr. Szegvári Péter a Főpolgármesteri Hivatal főtanácsadójának előadásából. A szakember az elmúlt bő húsz évre visszatekintve elmondta, a kérdés újraszabályozásának a politika többször nekifutott, ám a kezdetben létrejött kétszintű rendszeren végül lényegesen sosem változtattak. Igaz, a kezdeti nyolcvannyolcról a közgyűlés létszáma mára jelentősen, harmincháromra csökkent. Az új jogi környezetben a főváros és a kerületek önkormányzatai azonos jogállásúak lesznek, feladataikban fognak különbözni egymástól.

A jövőben a jogszabály-sértőnek vélt önkormányzati rendelet vagy a rendeletalkotás elmulasztása miatt már nem az Alkotmánybírósághoz, hanem a Kúriához (volt Legfelsőbb Bíróság) kell fordulni – mondta előadásában Dr. Kalas Tibor, a Kúria bírája. A Kúrián már működik az Önkormányzati Tanács, az ügyek elbírálása pedig felgyorsulhat, mivel erre 90-120 nap áll rendelkezésre – hangzott el. A bíróság számára Dr. Kalas Tibor szerint merőben új funkció lesz a normakontroll. Az átállás egy furcsasága, hogy egy a korábbi Legfelsőbb Bíróság által az Alkotmánybírósághoz továbbküldött ügy most újra a Kúria hatáskörébe került, ha nem is személy szerint, de ugyanazoknak kell döntést hozniuk az ügyben, akik azt korábban magasabb szintre terjesztették fel.

Az önkormányzatok felett első fokon törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalok ezen funkcióját a konferencián többen erősen kritizálták. „túllendült az inga”, „az önkormányzatok annak isszák meg a levét”, hogy hosszú ideig nem volt törvényességi felügyelet – adott hangot véleményének Dr. Fábián Zsolt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének főtitkára. A főtitkár szerint nem szolgálja a demokratikus önkormányzatiságot, hogy a politikai irányítás egy választott testületet megbüntethet. „Azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy ha Pécs nem fogad el költségvetést, akkor majd a kormányhivatal megalkotja helyette, mintegy 40 milliárd forint értékben?” – tette fel a kérdést az aktuspótlás intézményével kapcsolatban Dr. habil. Fábián Adrián, tanszékvezető egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetemről.

Dr. Szegvári Péter megjegyezte, Európában igen nagy eltérések vannak abból a szempontból az egyes országok között, hogy hol mekkora mértékben gyakorolhat az állam törvényességi felügyeletet a helyi önkormányzatok fölött.

2002 és 2010 között mintegy 650 százalékkal nőtt az önkormányzatok adóssága – mondta Dr. Berczik Ábel főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium). Ennek az adósságnak pedig túlnyomó része devizában keletkezett – mutatott rá. Az eladósodás a megyei önkormányzatoknál volt a legnagyobb mértékű, de – tette hozzá a szakember – erről csak múlt időben lehet beszélni, hiszen ezt a summát az állam átvállalta. A 2011-es adatok alapján a hiány már csökken, közelít a rendszer az egyensúlyi állapothoz – jegyezte meg. Az új finanszírozási rendszer egyik legfőbb újdonsága, hogy normatív helyett feladatalapúvá válik. A kötelező feladatokat a központi költségvetés részben fogja finanszírozni, az önként vállaltakat a helyi önkormányzatok saját forrásaikból, azaz az általuk kivetett adókból tudják majd fenntartani.

2013-tól a költségvetési rendeletben működési hiány már nem tervezhető – sorolta az új szabályokat a főosztályvezető-helyettes. Ugyancsak jövő év január 1-től a külső könyvvizsgáló igénybevételének kötelezettsége minden önkormányzat számára megszűnik. E mögött az áll, hogy az államigazgatás az ellenőrzést szeretné saját erőforrásaival megoldani – jegyezték meg a konferencián többen. Az ellenőrzést a kormányhivatalok és a Magyar Államkincstár fogja ellátni.

Jelentős az a változás is, miszerint a köznevelés a jövőben állami feladattá válik: mind az általános-, mind a középiskolák állami fenntartásba kerülnek. Ez mintegy 3000 intézményt érint.

Idén január 1-től fő szabály szerint bizonyos értékhatár felett már csak állami hozzájárulással vehetnek fel hitelt a helyi önkormányzatok – mondta a szakember előadásában. A hitel engedélyezésénél tekintetbe veendő egyik legfontosabb korlátozás, hogy a helyi önkormányzat kötelezettsége nem haladhatja meg az éves bevétel 50%-át. A hitelfelvétel engedélyezésénél tekintetbe kell venni az ország adósságállományát is, ami egy olyan tényezőt hoz be a szabályozásba, ami alapvetően nem a helyi önkormányzatoktól függ – hangzott el a konferencián.

2014-től már nem négy, hanem öt évre választják a képviselőtestület tagjait és a polgármestert – emelt ki egy szintén jelentős változást Dr. Szvercsák Szilvia, Békéscsaba jegyzője. A képviselői testület tagjainak a megválasztásukat követő három hónapon belül képzésen kell majd részt venniük a kormányhivatalnál. Újdonságot hoz a törvény abban is, mikor szűnhet meg a mandátumuk: ezzel kell számolnia pl. annak, aki egy éven keresztül nem vesz részt a testület munkájában. De elveszítheti tisztségét a helyi képviselő méltatlanság címén is. Amennyiben a képviselőtestület tagja valamilyen rá vonatkozó jogi normát sért meg, tiszteletdíját akár egy éves időtartamra, 100%-ban is meg lehet vonni tőle.

Az előadás-sorozat következő témája: Átalakulóban a területi közigazgatás. A mostanihoz hasonlóan ezt az eseményt is az NKE Ménesi úti épületében tartják. A konferenciák ingyenesek. A jelentkezés feltételei a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján, a www.nki.gov.hu oldalon tekinthetők meg. A konferenciákat minden esetben élőben is nyomon lehet követni a www.kormany.hu weboldalon. Az előadások prezentációi a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapjáról tölthetők le.”

Forrás:
Erősebb polgármester, ötéves választási ciklus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012. február

Konferencia a területi közigazgatásról

„Tájékoztatjuk Önöket, hogy konferencia-sorozatunk következő állomása az „Területi közigazgatás” címmel, 2012. március 8-án 10 órától kerül megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (1118 Budapest, Ménesi út 5.) Magyary Zoltán-teremében…

Előzetes programterv
Fővédnök: Dr. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Moderátor: Dr. Temesi István, docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar

10.00- 10.10 Megnyitó
Prof. Dr. Patyi András, rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (felkérés alatt)

10.10– 10.40 Területi államigazgatás átalakítása
dr. Zöld-Nagy Viktória, helyettes államtitkár, KIM

10.40 – 11.10 Kormányablak hálózat kialakítása
Dr. Virág Rudolf helyettes államtitkár, KIM

11.10 – 11.40 A területi közigazgatás elektronikus szempontú átalakítása
Dr. Vetési Iván, elnök, KEKKH

11.40 – 12.30 Ebédszünet

12.30 – 13.00 Járások kialakításának előkészítése
Dr. Pilz Tamás, főosztályvezető, KIM

13.00 – 13.30 A fővárosi és megyei kormányhivatalok egy éves működésének tapasztalatai
dr. Belányi Márta, főosztályvezető, KIM

13.30 – 13.40 Zárszó
A program változtatásának jogát fenntartjuk!”

Forrás:
Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012. február

Januártól járási rendszer

„Lajosmizse volt a házigazdája tegnap a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szervezésében megtartott Bács-Kiskun megyei polgármesteri fórumnak. Egyebek mellett a járási közigazgatási rendszer kialakításával kapcsolatos kérdésekről és az aktuális feladatokról esett szó a szakmai napon.

Jövőre lesz harminc éve, hogy hazánkban megszűntek a járások. Januártól ismét lesznek, a rendszer kialakításával az állam szeretne közelebb kerülni az állampolgárokhoz.

– A közigazgatás lényeges átalakítása történik most: létrejöttek a megyei közigazgatási hivatalok, megalakultak a kormányhivatalok, melyek 14 szakigazgatási szervet integrálnak – fogalmazott Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára.

– 2013. január 1-jén a járások létrehozásával indul az év. Ez azt is jelenti, hogy a polgármesteri hivatalok – elsősorban a jegyzők által mindeddig végzett – államigazgatási feladatai átkerülnek a járási hivatalba. Nem egy újabb önkormányzati szint jelenik meg, a járások kizárólag az államigazgatás szervezetrendszerének lesznek a hivatali egységei. Ezáltal az állam a saját feladatait a saját szervezeti rendszerében fogja ellátni. Célunk, hogy az év végére elinduljon az egyablakos ügyintézés. Minden olyan településen lesz kormányablak, ahol eddig okmányiroda működött. Lehetőség szerint a régi okmányirodákat fejlesztjük kormányablakokká.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a kistelepüléseken élőknek nem kell majd beutazniuk a járási központokba, mert a járási hivatalok a jövőben saját vagy közös munkatársat alkalmaznak a helyi önkormányzatoknál.

A jelenlévő polgármesterek számos kérdést megfogalmaztak az új rendszerrel kapcsolatban. Például hogy mi lesz a már felvett hitelekkel, amelyekből helyi iskolát, tűzoltóságot fejlesztettek az önkormányzatok, és még sokáig fizetniük kell a vállalt kötelezettségüket, továbbá hogy ki lesz azon ingatlanok tulajdonosa, fenntartója, amelyekben komplex intézmények – iskola, óvoda, konyha – működnek, amikortól az iskolákat az állam fogja működtetni. A finanszírozással, vagyonnal, intézményfelosztással kapcsolatban még folynak a szakmai egyeztetések, így azok pontos kidolgozása egyelőre várat magára – kapták válaszul.”

Forrás:
Januártól járási rendszer, Popovics Zsuzsanna, baon.hu, 2012. február 28.

A 10 000. ügyfelet köszöntötték a veszprémi Kormányablaknál

„Tóth Éva a veszprémi Kormányablak tízezredik ügyfele. A Pannon Egyetemen dolgozó veszprémi hölgyet Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott és dr. Nagylaki Csilla főigazgató személyesen köszöntötte az Óvári Ferenc u. 7. szám alatt található kormányzati ügyfélszolgálaton kedden, a kora délutáni órákban.

A kormánymegbízott érdeklődésére Tóth Éva elmondta: másodszor jár a veszprémi Kormányablaknál és mindkét alkalommal ügyfélkapuval kapcsolatos ügyet intézett. A kormányzati ügyfélszolgálatot elsőként egy ismerőse ajánlotta figyelmébe, azóta többször tájékozódott már az itt intézhető ügykörökről. Tóth Éva elismerően szólt az ügyintézés gyorsaságáról, a szolgáltatás minőségéről, az ügyfélszolgálat munkatársainak hozzáállásáról.

Az ügyfelek egyébként leggyakrabban utazási költségtérítést, családtámogatási ügyeket, ügyfélkapu regisztrációt intéznek a veszprémi ügyfélszolgálaton, illetve információt kérnek egyéni vállalkozással és biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan, valamint egyéb közigazgatási és jogi kérdésekben tájékozódnak.”

Forrás:
A 10 000. ügyfelet köszöntötték a veszprémi Kormányablaknál, infoVeszprém, 2012. február 29.

Gáz és villany – járási szinten

„ Kötelezze törvény az áram- és gázszolgáltatót arra, hogy minden járási székhelyen tartson fönn ügyfélszolgálati irodát, függetlenül a bekötött fogyasztók számától – javasolta a belügyminiszter csongrádi fórumán egy helyi képviselő.

Pintér Sándor följegyeztette kollégájával Murányi László észrevételét, amit támogatandónak tartott. A járások 2013 január elsejétől kezdenek működni, ezzel fejeződik be a magyar közigazgatás történetének legnagyobb átszervezése. Az önkormányzatok jegyzőinél lévő állami feladatokat a járási központban nyitandó kormányhivataloknak adják át. B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott legutóbbi tájékoztatóján arról beszélt, hogy a megyében nincs vita, várhatóan a mai kistérségi határokkal jönnek létre az új egységek. Így lesz szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi, makói, csongrádi, mórahalmi és kisteleki járás. Murányi javaslata elvileg beépülhet. Ha a járásokkal az a cél, hogy minden állampolgár számára elérhető közelségben legyenek a fontos állami szolgáltatások, logikus, hogy áram- és gázügyben se kelljen messzebb utaznia annak, aki nem telefonon, hanem személyesen akarja megoldani problémáját.

Jelenleg az EDF DÉMÁSZ Zrt. Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen működtet ügyfélszolgálatot, Mórahalmon és Makón pedig a hét bizonyos napjain nyitva tartó fiókot. Hasonlóan tartja a személyes kapcsolatot a GDF SUEZ is: Szegeden és Hódmezővásárhelyen ügyfélszolgálata van, Szentesen 4 napos irodája, Mórahalmon és Makón 1 napos fiókja.

A jelenlegi ellátottság is kemény küzdelem eredménye. Makó polgármestere, Buzás Péter országgyűlési képviselőként az egyik kezdeményezője volt annak a rendeletmódosításnak, amely 2007-től előírta, hogy a szolgáltatók legalább fiókirodát nyissanak a kistérségi központokban. Az energiatörvény tavalyi módosítása viszont engedményt adott. Lehetővé tette, hogy csak abban a kistérségben működtessenek fiókot, ahol az ellátott felhasználók száma meghalad egy bizonyos mennyiséget. Ami az áramszolgáltatást illeti, a 26 ezres mórahalmi kistérség még épp a vonal fölött maradt. A gázszolgáltatónak ugyan nem lett volna kötelessége fönntartani az itteni irodát, de az önkormányzattal folytatott tárgyalás eredményeképpen mégis nyitva tart heti egy napon, és üzleti bérleti díjat fizet a helyiségért. A 18 és fél ezres kisteleki és a 23 ezres csongrádi kistérség azonban a vonal alá került. Ez a csongrádiakat különösen fájdalmasan érintette, mint minden ilyen veszteség az utóbbi két évtizedben, a régi nagyobb munkaadók gyengélkedésétől a szülőotthon megszüntetéséig.

– Azoktól az idősebb emberektől, akik feszélyezve érzik magukat telefonálás közben is, nem szabad elvárni, hogy egy automata call center géphangjával társalogva majd elboldogulnak – mondja ki a döntő érvet Murányi László.”

Forrás:
Gáz és villany – járási szinten, Bakos András, Délvilág/delmagyar.hu, 2012. február 29.

Gondolkodásuk átformálására kérik a közigazgatásban dolgozókat

„ Szaktárcák képviselői tájékoztatták a TÖOSZ-fórum résztvevőit Vépen az új önkormányzati törvényből adódó teendőkről. Nagy feladat előtt áll az önkormányzati rendszer minden szereplője, ezért valamennyi megyében polgármesteri fórumokat tart a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége.

Vasban Vépen gyűltek össze az érdekvédelmi szervezet tagjai, hogy egyfelől meghallgassák az illetékes minisztériumok képviselőinek beszámolóit az előttük álló teendőkről, másrészt elmondják a véleményüket a tervezett változásokról. Kovács Péter vépi és dr. Németh Kálmán répcelaki polgármester – utóbbi mint a TÖOSZ megyei tagozatvezetője -, illetve dr. Zongor Gábor főtitkár házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Az előadók sorát dr. Vass György belügyminisztériumi szakmai főtanácsadó nyitotta, aki egyebek mellett azt javasolta, hogy a gondolkodásuk átformálásával készüljenek a megoldandó feladatokra a közigazgatás szereplői, hiszen az állam szerepének megítélésben húsz év után más trend uralkodik.

Dr. Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársa a járási közigazgatási rendszer kialakításának alapelveiről beszélt, hangsúlyozva: ahol ma államigazgatási ügyet intéznek, a jövőben is tehetik ezt. A kormány ezt a lehetőséget meg kívánja tartani. Az egyik őrségi jegyző kérdésére válaszolva elhangzott egy határozott nem azzal kapcsolatban, hogy létrehozhatnak-e közös önkormányzati hivatalt hét településnél kevesebben. Vass György a jegyzők új helyzetét és szerepét megvilágítva azt mondta: nem úgy kell felfogni a dolgokat, hogy elveszik tőlük az államigazgatási feladatokat, hanem hogy ezektől megszabadulva több idő és energia jut a helyi ügyek intézésére.

Szó esett a fórumon az önkormányzatok lehetőségeiről a közfoglalkoztatási programokban, továbbá tájékoztató hangzott el a helyi esélyegyenlőségi tervek készítéséről. Ez utóbbi megléte nélkül az önkormányzatok 2012. novemberétől nem pályázhatnak uniós forrásokra. ”

Forrás:
Gondolkodásuk átformálására kérik a közigazgatásban dolgozókat, Simon Erzsébet, Vas Népe, 2012. február. 29.

Virág Rudolf: a járásokkal az ügyintézés helyszínei nem változnak

„A járások kialakításával az államigazgatási ügyek továbbra is azokon a helyeken intéződnek, mint eddig.

A járások kialakításánál alapvető cél, hogy az államigazgatási ügyek továbbra is azokon a helyeken intéződjenek, ahol eddig, tehát senkinek ne kelljen többet utaznia – hangoztatta a Vas megyei Vépen szerdán Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által szervezett önkormányzati fórumon a helyettes államtitkár szólt arról, egyelőre még nem dőlt még el, milyen államigazgatási hatáskörök maradhatnak a jegyzőknél, de azokban az ügyekben, ahol nagy helyismeretre van szükség – ilyenek például egyes birtokviták – célszerűbb, ha továbbra is a jegyzők dönthetnek.

Vannak viszont olyan ügyek – ilyenek például az építéshatósági ügyek – amelyeknél kifejezetten előnyös, ha a határozatok „helyi ráhatásoktól mentesen”, kizárólag szakmai szempontok alapján a járási hivatalokban születnek meg – tette hozzá.

Elmondta, hogy ott ahol jelenleg okmányiroda működik, az okmányirodai funkció megtartásával kormányablakot is kívánnak létesíteni, kibővítve a lehetőséget, hogy az okmányirodákban a kormányablakon keresztül az államigazgatási ügyeket is el lehessen intézni.

Ahol nem lesz járási székhely, ott is lesz okmányiroda és lesz kormányablak is – mondta.

Virág Rudolf elmondta: százhatvan és százhetven közötti járás kezdheti meg működését a tervek szerint 2013 január elsejétől Magyarországon. A majdani járások nem érhetnek majd túl a megyehatárokon, és az egy járáshoz tartozó legtávolabbi települések a járási székhelytől legfeljebb 30 kilométer távolságban lehetnek.

A 216 településből álló Vas megyében hét járás alakulhat, Szombathely, Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend és Szentgotthárd járási központokkal – közölte a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Virág Rudolf: a járásokkal az ügyintézés helyszínei nem változnak, kisalfold.hu, 2012. február 29.

A közigazgatási reformról tanácskoztak

„A közigazgatási reform kiemelt feladata a járási hivatalok létrehozása, mondta Demeter Ervin kormánymegbízott azon a fórumon, amit kedden délelőtt tartottak a miskolci Andrássy kúriában.

A járási hivatalok létrehozását törvénnyel kell rendezni, egyelőre azonban még tart a vita arról, hogy annak vezetői politikusok vagy szakemberek legyenek-e? Még az is nyitott kérdés, pontosan mik lesznek a feladataik, mondta Demeter Ervin. A járási rendszer 2013. január elsejei bevezetéséhez még a parlamentnek 82 törvényt és ezres nagyságrendű kisebb szabályozót kell módosítania. Ha megindultak a járási hivatalok, szeptemberre mindenhol be kell vezetniük az egyablakos ügyintézést.

A mostani elképzelések szerint megyénkben 15 székely körül alakítanák ki a járásokat, de még van néhány nyitott kérdést. A Bodrogközben élők önálló járást szeretnének cigándi központtal, amit Demeter Ervin szerint is indokol a tájegység, illetve az ottani települések közötti távolságok, és ha lesz rá lehetőség, a cigándi járást mindenképpen kialakítják. A másik, egyelőre vitatott terület a legkisebb tervezett járás, a gönci; az itt élők szeretnék, ha a jelenlegi Hegyköz-Abaúji kistérséghez igazodnának a járási határokat, ám ehhez Abaújszántón egy kormányablakot kellene létre hozni. Demeter Ervin lát esélyt a reális kérések teljesítésére, ám ha minden megye újabb és újabb igényeket támaszt, és plusz járások kialakítását kéri, könnyen lehet, hogy a kormány megmakacsolja magát, és a jelenlegi elképzeléseknek ad zöld utat.”

Forrás:
A közigazgatási reformról tanácskoztak, Borsod Online, 2012. február 29.

A legnagyobb és a legkisebb járás is megyénkben lesz

„Az ésszerű javaslatokat elfogadják a közigazgatási reform során, mondta a kormánymegbízott.

Az államigazgatási reform a középszintű államigazgatási szervek átalakítását is magában foglalja, mondta Demeter Ervin kormánymegbízott egy kedden, ebben a témában megtartott fórumon, amelyen főleg településvezetők voltak jelen, és ahol az is elhangzott: megyénkben lesz a legnagyobb járás – a miskolci 250 ezer emberrel –, és a legkisebb – a gönci, amiben valamivel több mint 8000 ember él.

Jövő év január elsejétől megnyitnak a járási kormányhivatalok. Az állami igazgatás eszközrendszerét működtetni kell, ehhez rendelkeznek költségvetéssel is. A kormányhivatal dolga a kormányzati döntések végrehajtásának koordinációja. Újfajta hozzáállást tükröz, hogy elindultak a kormányablakok, melyeknek két fejlődési iránya lehet: bővülhetnek az ügyfélkörök, és lehetőség nyílik a területi fejlesztésre. A cél, hogy jövő őszre mindent el lehessen intézni a kormányablakoknál. Demeter Ervin kiemelkedő feladatnak nevezte a járási hivatalok létrehozását, melyekben még vannak vitás kérdések.
A rendezvényen részt vevők kérdéseket is intéztek a kormánymegbízotthoz. Felmerült például, hogy ha az iskolája üzemeltetését az önkormányzat látja el, számíthat-e állami támogatásra? Demeter Ervin elmondása szerint az állam fizeti a pedagógusokat, az önkormányzat az épület fenntartását.

Vass Lajos, Sajókápolna polgármestere az iránt érdeklődött, hogy Sajólászlófalva és Sajókápolna – amit a kazincbarcikai járáshoz csaptak – nem tartozhatna-e inkább a többi pitypalatty-völgyi településsel együtt a miskolci járáshoz? Ennek Demeter Ervin nem látta semmi különösebb akadályát. Felmerült kérdésként, hogy az ügyfél átjárhat-e a közelebbi kormányablakhoz? A kormánymegbízott szerint erre is lehetőség nyílik majd, hiszen a közigazgatási reform legfontosabb célja az ügyfélközpontú ügyintézés megteremtése.”

Forrás:
A legnagyobb és a legkisebb járás is megyénkben lesz, Borsod Online, 2012. február 29.

Történelmi vállalkozás a járási rendszer kialakítása

„A közigazgatás átalakításának egyik legnagyobb, történelmi léptékű lépcsőfokához érkeztünk – mondta el Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár a Bács-Kiskun megyei polgármesteri fórumon a járási közigazgatási rendszer kialakításával kapcsolatos feladatokról.

Szabó Erika a járások felállításának szükségességéről szólva kiemelte, hogy 2010-ben egy széttagolt, bürokratikus és egyáltalán nem ügyfélbarát rendszert örökölt a jelenlegi kormány, amelyben nem volt összehangolt a munka. A kormány célja ezért olyan egyablakos ügyintézés kialakítása, amely hatékonyan és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb tudja kiszolgálni az igényeket.

Az államtitkár emlékeztetett, előbb a fővárosi- és megyei kormányhivatalok felállításával helyreállították a területi közigazgatás törvényességét, majd a kormányhivatalok létrehozásával és tizennégy szakigazgatási szerv integrálásával egy olyan szervezeti egységesítést hajtottak végre, amely képes az állami feladatokat hatékonyan és gyorsan ellátni megyei szinten. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányhivatalok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket – hangsúlyozta Szabó Erika.

A járások kialakításával a közigazgatás átalakításának egyik legnagyobb lépcsőfokához érkeztünk – jelentette ki az államtitkár. Mint elmondta, ahhoz, hogy 2013-ra megfelelően megvalósuljanak az elképzelések, mindenki jó szándékára és segítőkészségére szükség lesz.

A járások feladatáról szólva Szabó Erika kiemelte, a járási hivatal nem csak közelebb viszi az államot a polgárokhoz, hanem a települési jegyzők válláról is komoly államigazgatási terheket vesz majd le. Az állam szeretné saját feladatait, saját szervezetrendszerén keresztül végezni – tette hozzá. Az államtitkár elmondta, óriási érdeklődést tapasztalható a járások iránt ezért a félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozni kell, hogy a járás nem közigazgatási egység lesz kizárólag az államigazgatás szervezetének egy hivatali egysége.

Az ügyintézési helyszínek bővülése kapcsán Szabó Erika kiemelte azt is, hogy minden járási hivatal székhelyén, valamint ahol most okmányiroda működik és nem lesz járási székhely ott is kormányablak fog nyílni, így az állampolgárok számára lényegesen szélesebb lesz az ügyintézés lehetősége.

Az államtitkár kifejtette, a közigazgatás átalakítása során már az eddigi lépések is történelmi léptékűek voltak, de ami előttünk áll, az még inkább történelmi vállalkozás lesz.

Szabó Erika államtitkár a Területi Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) évente megrendezésre kerülő megyei polgármesteri fórumán vett részt Lajosmizsén, ahol az önkormányzatok képviselői, polgármesterei aktuális önkormányzatokat érintő kérdéseket vitattak meg, a mostani fórum a járási rendszer kialakításához kapcsolódó több hónapos konzultáció- sorozat egyik állomása is egyben.

Dietz Ferenc szentendrei polgármester, a TÖOSZ társelnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a következő időszak kiemelkedő önkormányzati kérdéseiben fontos, hogy az érintettek az ilyen fórumokon megfogalmazzák javaslataikat, véleményüket és azt a minisztériumok felé tudják közvetíteni. Ebben a kérdésben partnerünk minden érintett minisztérium – tette hozzá.”

Forrás:
Történelmi vállalkozás a járási rendszer kialakítása, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 28.

Közigazgatási, politikai informatika

A Facebookon is gyűjtene népszavazási aláírásokat az LMP

„…Az LMP elindít egy külön erre a célra fejlesztett Facebook alkalmazás, amely a mozgósítást „vírusszerűen” továbbítja majd, de nem elsősorban a „like-olásra” épít, hanem konkrét feladatok, vállalások kiosztását teszi lehetővé és ellenőrizhetővé egy call centeren keresztül. A internetes mozgósító kampány eredményeképpen 50-60 ezer aláírást vár a párt, emellett azzal számolnak, hogy saját meglévő szervezetükkel, aktivistáikkal további 180 ezer aláírást tudnak összegyűjteni egy hónap alatt…”

Forrás:
A Facebookon is gyűjtene népszavazási aláírásokat az LMP, HVG.hu/MTI, 2012. március 1.

Csont nélkül működő Ügyfélkaput akar a NISZ új vezetője

„Az Ügyfélkapun keresztül havonta több millió dokumentum áramlik, ezért a közigazgatás informatikai háttérben semmilyen fennakadás nem lehet – mondta a NISZ új vezetője.

Korszerűsíteni akarja az egyszerű, gyors és környezettudatos ügyintézéshez szükséges informatikai hátteret a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ). Az elektronikus kormányzati szolgáltatások centrumát, a magyarorszag.hu portált is működtető cég új vezérigazgatója, Szabó Zoltán Attila közölte, a NISZ jelentős fejlesztéseket tervez az oldalnál.

A február 6-án kinevezett szakember a 180 percben elmondta, a magyarorszag.hu fejlesztéséhez kikérték partnereik, így a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) véleményét is. A Szabó Zoltán Attila elmondta, a NAV informatikai elnökhelyettese, Kalmár István azt várja a NISZ-től, hogy az olyan szolgáltató legyen, amelynek neki tudja vetni a hátát, és nem fél semmilyen meglepetéstől.

A kihívás nagy: mint a vezérigazgató hozzátette, az Ügyfélkapun keresztül havonta három és fél millió dokumentum töltődik fel, illetve le, ezért a NISZ meg kell hogy erősítse szolgáltatásait. „Semmilyen probléma nem adódhat ezzel a szolgáltatással, meg kell hogy feleljen az állampolgárok azon elvárásának, hogy működjön.” Csont nélkül kell működnie, semmilyen kompromisszumot nem lehet elfogadni – tette hozzá a vezérigazgató.”

Forrás:
Csont nélkül működő ügyfélkaput akar a NISZ új vezetője, Kossuth Rádió, 2012. március 4.

Összkormányzati személyazonosság-biztosítás, kis lépésekben

2012. március 12-én az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent a szociális ügyekért felelős angol minisztérium (Department for Work and Pensions) tenderkiírása, melynek tárgya személyazonosságot biztosító szolgáltatások beszerzése az egész angol kormányzat számára. A kiírás az összkormányzati személyazonosság-biztosítási program (Identity Assurance programme) része. Ezzel Anglia megkezdte a digitális közszolgáltatások igénybevételéhez személyazonosságot-biztosító szolgáltatások piacának megteremtését. Számításaik szerint ezzel a lépéssel a költségek a korábban tervezettek harmadára fognak csökkenni (241 millió fontról 30 millióra).

A beszerzés időtartama 18 hónapra fog szólni, mert a gyorsan változó piacon nem lenne értelme ennél hosszabb időtartamra megkötni a kormányzat kezét. Különválasztották a szolgáltatások elérésnek módját (telefon, Internet, személyesen), hogy biztosítsák az egyes elérési csatornákra specializálódott kis- és középvállalatok számára is a részvételt. Abból indulnak ki, hogy az ügyfelek körülményei annyira változatosak, hogy a lehetséges szállítók számának mesterséges korlátozása hátrányosan érinthet számos társadalmi csoportot (mert a szükségleteiket nem fogják figyelembe venni).

A megbízható személyazonosítást biztosító összkormányzati struktúra kiépítése bonyolult feladatot jelent. A fenti minisztériumi beszerzés, amely 21 millió állampolgárt fog érinteni, a fokozatos bevezetés első lépcsője lesz, bizonyos szociális juttatások ügyeinél fogják használni. Fokozatosan fognak megjelenni az összkormányzati követelmények a programban.

Forrás:
Identity: One small step for all of Government, Mike Bracken, Government Digital Service, 2012. március 1.
Lásd még:
Establishing trust in digital services, Government Digital Service, 2011. november 4.
Identity assurance (Wikipedia)

Összeomlott az iparkamara honlapja

„Több órára összeomlott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) honlapja a kötelező regisztráció utolsó napján – értesült a Napi Gazdaság.

A névtelenül nyilatkozó könyvelő elmondta, hogy az oldal ad hoc jelleggel hol üzemelt, hol nem. Az is előfordult, hogy a regisztráció ugyan sikerült, a visszaigazolás azonban már alkalmatlan volt bármilyen jellegű „bizonyítékra”, mivel olvashatatlan karakterekkel érkezett meg az üzenet.

Azok a vállalkozók, akik az „offline” regisztrációt választják, a tavaly novemberben elfogadott gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása szerint március elsejéig, azaz ma éjfélig a honlapról kinyomtatható adatlap kitöltése és cégszerű aláírása után nyújthatták be kérelmüket postai úton, személyesen az I. kerületi ügyfélszolgálaton – amely többnyire 9 órától kora délutánig van nyitva -, faxon vagy szkennelés után e-mail mellékleteként.

Bár a regisztráció kötelező jellegű, és a benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmek ára 5000 forint, a BKIK bankszámláján március 31-ig landoló tranzakció közleményébe a kérelmező adószáma mellett, a kamarai „hozzájárulás” szöveget kérik feltüntetni. Az már egy másik kérdést vet fel, hogy a postai úton, azaz a hagyományos sárga csekken miért nem fizethető be az összeg, és hogy az utalás és a személyes befizetés után miért csak egy nyugta vagy a bankszámlakivonat áll a vállalkozó rendelkezésére akkor, ha a tranzakciót utólag akarja bizonyítani.”

Forrás:
Összeomlott az iparkamara honlapja, SG.hu/Napi Online, 2012. február 29.

Informatika, távközlés, technika

Nyugdíjazzák az sms-t a mobilszolgáltatók

„A barcelonai Mobile World Congress (MWC) szakmai találkozón a mobilszolgáltatók egy olyan nemzetközi kezdeményezést jelentettek be, melynek célja, hogy az ingyenes internetes szolgáltatások miatt eltávolodott fogyasztókat egy új, egységes üzenetküldő alkalmazással visszacsábítsák a mobilszolgáltatói kínálathoz.

A mobilszolgáltatók az okostelefonok terjedése óta egyre hangosabban panaszkodtak amiatt, hogy e készülékekre alapozva egyre több cég kínál olyan alkalmazásokat, illetve erre épülő szolgáltatásokat, amelyek hirdetési üzleti modellben ingyenesen adnak kommunikációs lehetőségeket. A szolgáltatók mindezt úgy értékelik, hogy – főként az sms-küldések elvándorlása miatt – óriási veszteség, bevételkiesés éri őket: a londoni Ovum piackutató úgy becsüli, hogy 2011-ben a távközlési cégek az sms-piacon közel 14 milliárd dolláros veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. A verseny erős és kíméletlen: ahogy az AP hírügynökség beszámolt róla, az MWC-n is bemutatkozó új vállalkozás, a mobilokon ingyenes üzenetküldést és chatet kínáló amerikai Pinger cég vezetője egyenesen így fogalmazott: „A szöveges üzenetek küldése ingyenes, és a hanghívás is az lesz hamarosan.”
…
A visszavágás és a versenybe szállás jele, hogy egy, a vezető mobilszolgáltatókból álló csoport (Groupe Speciale Mobile Association – GSMA) a barcelonai konferencián jelentette be, hogy idén együttesen vezetnek be egy technológiát (2012-ben Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Dél-Koreában), mely az új mobilokban már beágyazott alkalmazásként jelenik meg, és ami – akárcsak a fent említett internetes megoldások – IP-alapú ingyenes üzenetküldési, hang- és videohívási lehetőséget kínál…Az évek óta tervezett lépés célja, hogy egységes kommunikációs alap jöjjön létre a világon e területen is, és a szolgáltatók visszanyerjék az internetes vállalkozások által elhódított teret.

…A most „Joyn” néven emlegetett technológia nem új, a Nokia 2008-ban mutatta be az MWC-n az akkor RCS (Rich Communication Suite) néven emlegetett megoldást, melyet azóta már számtalan készülék támogat…A GSMA egyik tagja, a Deutsche Telekom vezetője a Joyn kapcsán elmondta azt is, hogy ez csak a kezdet, hamarosan szöveges chatre, fájl- és élővideó-megosztásra is lehet majd használni…”

Forrás:
Nyugdíjazzák az sms-t a mobilszolgáltatók, Dajkó Pál, IT café, 2012. március 2.

Kidobta a Google Mapset a Foursquare

„…A Foursquare részben megszabadul a Google Maps térképszolgáltatásától és az asztali webes felületén a jövőben az OpenStreetMap mozgalom terméke tűnik majd fel. A felhasználók csupán azt fogják észrevenni, hogy a térkép némileg megváltozott, a színek, a formák és a feliratok eltérnek az eddig megszokottól, de a funkcionalitás teljesen azonos marad.

A váltás váratlan és némileg furcsa is, nehéz hasonló példákat mondani. A Foursquare a kezdetektől fogva a Google Maps API-t használja az okostelefonos és a webes megjelenítéshez is. A cég vezetői azonban felfigyeltek arra, hogy az elmúlt fél évben több, általuk figyelt cég is elkezdett átmigrálni alternatív térképmegoldásokra. Így a Foursquare fejlesztőkben is felvetődött az ötlet, hogy mi történne, ha egy saját térképmegoldással rukkolnának elő.

Olyan, mint egy földrajzi Wikipedia
A projekt felelősei meg is tették a szükséges lépéseket és a crowdsourcing metódusra épülő OpenStreetMap adatbázisára kezdték el felépíteni saját megoldásukat. A magyarázat szerint az OSM “csodálatos, olyan, mint egy földrajzi Wikipedia”. A Foursquare támogatja a nyílt adatbázisokat és örömmel próbálják ki saját magukon is. Van azonban nehézsége is az OpenStreetMap felhasználásnak, ugyanis az adatbázis még nem egy kész térkép, a kemény rész az, hogy az információk vizuálisan is megjelenjenek valahogyan.

Az alapértelmezett megjelenítés ugyanis nem volt megfelelő a Foursquare céljaihoz, ahogyan az Open MapQuest, egy másik alternatív térkép sem hozta a várt eredményeket. A gondolkodás közepette tűnt fel egy egészen új, térképészettel foglalkozó startup, a MapBox, ami teljesen véletlenül szintén az OpenStreetMapre építkezett. Az időzítés szinte tökéletes volt, múlt héten a MapBox elindította a Streets nevű vizuális megjelenítő megoldását, ami mostantól kezdve minden, a Foursquare.com által mutatott térkép motorja lesz.”

Forrás:
Kidobta a Google Mapset a Foursquare, Dojcsák Dániel, HWSW.hu, 2012. március 1.

Alig csökkentik a számlát az okos fogyasztásmérők

„Még az okos mérőket kipróbáló kísérleti projektekhez is hiányoznak a jogszabályok Magyarországon. Az intelligens mérőműszerek bevezetésével elvileg pár százalékkal lehet csökkenteni az áram-, a gáz- és a vízfogyasztást, és növelni lehet a fogyasztók választási lehetőségeit.

Óriási erőművek, emberi erővel leolvasott mérőműszerek: a jelenlegi fogyasztásmérő rendszerek logikája alapvetően a 19. századból származik. Ezt váltaná fel a decentralizált termelés és a félautomata „okos” hálózat – hangzott el az Energiainfo szakportál szervezte beszélgetésen Budapesten. Az intelligens mérés növeli a fogyasztók választási lehetőségeit és költségcsökkenéséhez vezet, azonban itthon még ahhoz is hiányoznak a jogszabályok, hogy kísérleti üzemmódban bevezessék az okos hálózatot.

Az E.ON próbálkozik már az okos méréssel – mondta el Veisz Imre, az E.ON Hungária Zrt. műszaki stratégiai osztályának vezetője a tanácskozáson. Összeállítottak már egy, a magyar lakosságot reprezentáló mintát, ők próbálnák ki egy évig az okos mérőket. A fogyasztók kiválasztását a Magyar Energia Hivatal koordinálta.

A hivatal arra számít, hogy az okos mérés eredményeként országos szinten 3-4 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználás. A kísérleti projektnek ezt kellene igazolnia. Veisz szerint a probléma az, hogy több mint 600 ezer ügyfelüknél olyan alacsony a fogyasztás, hogy nem lenne gazdaságos számukra okos hálózatot kiépíteni.

Az intelligens hálózatban kisebb áram-, gáz- és vízfogyasztó egységeket lehet kialakítani, a termeléstől kezdve el egészen a helyi igények kiszolgálásáig. Ezek az önszabályozó egységek alkotnák a nagyobb rendszert – mondta a 21. század ideális közszolgáltatási rendszeréről Drucker György, az Energiainfo vezető elemzője (részletek a témáról itt). Az intelligens mérő kétoldalú kapcsolatot biztosít a fogyasztó és a szolgáltató között, ilyen például az előrefizetős kártyás mérő, vagy a háztartási szélturbinákhoz való „oda-vissza” mérő, amely rögzíti, mennyi plusz áramot szolgáltatott a fogyasztó a hálózatnak. EU-irányelv szerint 2020-ig a mérők 80 százalékát ajánlott intelligensre cserélni, ha a beruházás gazdaságos.”

„…”Az eddig elvégzett tesztjeink alapján rá kellett jönnünk, hogy új infokommunikációs rendszert kell kidolgoznunk az okos mérők üzemeltetéséhez, mert más, nyugat-európai országok megoldásai nem biztos, hogy alkalmazhatóak a magyar piaci viszonyok között. Lényegesen olcsóbb rendszert kell kiépítenünk és olyat, amely minden szereplő számára tartogat előnyöket. Ám mindennek a neuralgikus pontja a törvényi szabályozás: amíg nincs megfelelő jogszabályi környezet addig az összes kísérletezés csak egy drága játék” emelte ki Szász Lajos, aki szerint ez fordítva is igaz, hiába létezik megfelelő jogszabályi környezet, ha nincs olyan infokommunikációs műszaki rendszer, amely képes lenne megfelelni az elvárásoknak. „A rendszernek és a szabályozásnak összhangban kell lennie” – jelentette ki.”

Forrás:
Alig csökkentik a számlát az okos fogyasztásmérők, [origo]/MTI, 2012. március 1.
EI Sajtóklub: Hol tart a hazai okosodás?, Energiainfo.hu, 2012. március 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Adatkezelés, adatbányászat és adatvédelem a felhő infrastruktúrák árnyékában

„Dátum: 2012. már. 02. 13.00 – 17.00
Helyszín: SZAB (Szegedi Akadémiai Bizottság) Székház, 6720 Szeged, Somogyi u. 7.
Tisztelt Kolléga!

Tisztelettel meghívjuk az Orvos-biológiai Szakosztály következő ülésére, amelynek címe Adatkezelés, adatbányászat és adatvédelem a felhő infrastruktúrák árnyékában

Üléselnök: Dr. Alexin Zoltán, Nagy István (GOKI)

A rendezvény programja

13.00 – 13.30
Dr. Fülöp Zoltán egyetemi tanár – Köszöntő
Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Informatikai Tanszékcsoport vezetője
Dr. Surján György PhD. – Vitaindító
Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), főigazgató-helyettes,
NJSZT OBSZ elnök

13.30 – 13.50
Dr. Simon Pál kandidátus – A kezdetekről, adatvédelem, személyiség védelem?
Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Intézet, orvos informatikus

13.50 – 14.10
Dr. Alexin Zoltán PhD. – Szemelvények az európai országok egészségügyi adatvédelmi gyakorlatából
Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szoftverfejlesztés Tanszék, egyetemi adjunktus

14.10 – 14.30
Dr. Trócsányi Sára PhD. – Egészségügyi adatok kezelése az adatvédelmi biztos gyakorlatában
Adatvédelmi Biztos Hivatalának korábbi osztályvezetője

14.30 – 14.50
Dr. Horváth Lajos MD MBA – Betegregiszterek építésének lehetőségei és gyakorlata
Budai Irgalmasrendi Kórház, kardiológus, informatikai osztályvezető

14.50 – 15.10
Móra György – Orvosi szövegek feldolgozása nyelvtechnológiai eszközökkel
MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutató Csoport, PhD. hallgató

15.10 – 15.30
Fekete Béla – Felhő megoldások az egészségügyben, avagy hogyan oldjuk meg a megoldhatatlant – Esettanulmány
SkyLine-Computer Informatikai és Fejlesztés Kft. Kecskemét

15.30 – 15.50
Héja Tibor – Adatvédelmi szempontok egy medikai rendszer üzemeltetésében
ISH Informatika Kft. Szegedi Regionális Üzemeltetési Központ, Üzemeltetési vezető

15.50 – 16.50
Diszkusszió

16.50 – 17.00
Dr. Surján György PhD. – Zárszó

A rendezvény interaktívan a NIIFI videodesktop rendszere révén is követhető a 1161-es videoroom-ban, nem regisztrált felhasználóknak az alábbi linken: http://webconf.niif.hu/flex.html?roomdirect.html&key=j9QiTkL2ywi8”

Forrás:
Adatkezelés, adatbányászat és adatvédelem a felhő infrastruktúrák árnyékában, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, 2012. február 21.

Az NMHH kiemelt célja a kiskorúak tudatos médiahasználatának erősítése

„Az NMHH kiskorúak védelme és tudatos médiahasználata érdekében végzett feladatainak bemutatásával nyitotta meg Szalai Annamária a „Gondolkozzatok és kérdezzetek” című konferenciát. A Médiasmart Hungary Oktatási Nonprofit Közhasznú Kft. által szervezett rendezvény fő témája a gyermekek médiaértésének elősegítése volt.

Az NMHH elnöke beszédében a hatóság kettős felelősségvállalását mutatta be a televízió, az internet és az okostelefonok területén. A hatóság egyik kiemelt feladata, hogy a médiatörvény kiskorúak védelmét szolgáló előírásainak ellenőrzésével védelmet nyújtson a gyermekekre veszélyes tartalmakkal szemben. Szalai Annamária felhívta a figyelmet arra, hogy itt még nem ér véget a hatóság kötelessége. Az is fontos, hogy olyan tudást adjon a gyermekeknek, amelynek köszönhetően magabiztosan, a veszélyeket ismerve és kikerülve, tudatosan használják a médiumokat.
…
A gyermekek és felnőttek életében egyaránt meghatározó helyet foglal el az internet használata, amelynek kapcsán is az NMHH kettős feladatát emelte ki az elnök. Egyfelől a kiskorúak védelme érdekében az új médiatörvény bevezette a korhatár-karikák alkalmazását az internetes tartalmakra is. A hatóság sikeresen működteti továbbá az internethotline.hu weboldalt, ahol bárki bejelentheti a kiskorúakra káros tartalmakat. Másfelől, a gyermekek tudatos médiahasználata érdekében az NMHH Médiaértés-oktató központot fog üzemeltetni, ahol a gyermekek játékosan, interaktív módon ismerhetik meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekkel a különböző médiumok (például a televízió, a rádió, a nyomtatott és az online sajtó) megpróbálják esetleg befolyásolni őket.

A média és az internet világa után Szalai Annamária egy újfajta, a modern technika rohamos fejlődésének és terjedésének köszönhető veszélyre hívta fel a jelenlévők figyelmét. Az elnök az okostelefonokon használt internet és mobil alkalmazások rejtett veszélyeire figyelmeztetett. Elmondta, hogy ma már több olyan program létezik ugyan a mobiltelefonokra, amelyek megakadályozzák a kémprogramok vagy éppen vírusok letöltését, de ezek használatához is szükség van egy bizonyos alaptudásra, aminek segítségével a gyermekek alkalmazni tudják ezt, illetve fel tudják mérni, hogy milyen veszélyeket rejt, ha illetéktelen kezekbe kerülnek az adataik. Emellett a hatóság figyelmet fordít egy új – az okostelefonok terjedésének köszönhetően előtérbe került – problémára, a kéretlen adatforgalmak témakörére. Szalai Annamária elmondta, hogy a hatóság tavaly októberben új rendeletet alkotott az előfizetői szerződések feltételeiről. November 1-je óta a szolgáltató nem számlázhatja ki a tarifát, ha „olyan szolgáltatást, terméket vagy elektronikus hírközlő eszközt értékesít, amelyet az előfizető nem rendelt meg”.

A Médiasmart Hungary Nonprofit Közhasznú Kft. 2007-ben vezette be Médiatudor elnevezésű oktatási programcsomagját, amelynek egyik célja, hogy módszertani segítséget nyújtson a pedagógusoknak a média oktatását és a kiskorúak médiaértésének növelését, védelmét érintően. A konferencián bejelentették, hogy a program a második szakaszába ért, elindítják a Digitális Világ programcsomag kidolgozását, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson az internet világában való eligazodáshoz.”

Forrás:
Az NMHH kiemelt célja a kiskorúak tudatos médiahasználatának erősítése, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2012. február 29.

A magyar internetezőknek csaknem a fele egyetért az internet jogi szabályozásával

„A magyar internetfelhasználók 46 százaléka egyetért az internet valamilyen jogi szabályozásával, míg 33 százalékuk szerint nincs szükség ilyen lépésre – derül ki az NRC nevű közvélemény-kutató cég felméréséből, amelyet az MR2-Petőfi Rádió Netidők című műsorának blogján ismertettek. A kutatás szerint szinte minden internetező fontosnak tartja az információ szabadságának elvét, és nem féltik a zene- és filmipart a szabad letöltésektől. A rádióműsor internetes oldala azzal összefüggésben volt kíváncsi a hazai internetezők véleményére, hogy az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország január végén aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást, az ACTA-t (Anti-Counterfeiting Trade Agreement).

Az NRC február végén készített kutatása szerint a magyar internetező férfiak kevésbé támogatják a szabályozást, és a fiatalok körében is magasabb az elutasítók aránya, mint az idősebbek között. A huszonéves férfiak 62 százaléka például ellenzi a jogi szabályozást, és csak negyedük támogatja azt, az 50 évnél idősebb nők 76 százaléka ezzel szemben a törvényi szabályozás mellett áll, körükben az ellenzők aránya mindössze 7 százalék.

A felmérés megrendelői ellentmondásosnak tartják ugyanakkor, hogy az internetezők többsége egyetért azokkal az érvekkel, amelyeket a szabályozás ellenzői hangoztatnak. A legáltalánosabb érv ugyanis az információ szabadságának elve, amelyet a hazai felhasználók elsöprő többsége, közel 90 százaléka mindennél fontosabbnak tart. A szabályozással egyet nem értők 85 százaléka gondolja úgy, hogy az internetes letöltéseket jogi eszközökkel sem lehet korlátozni, de érdekes módon a szabályozáspártiak kétharmada is valamennyire osztja ezt a véleményt – fejtik ki az oldalon.

A blog készítői kiemelik, a hazai internetezők többsége a zene- és a filmipart sem félti a szabad letöltésektől. Négyből hárman ugyanis úgy vélik, a mozik akkor is működni fognak, ha az interneten szabadon terjedhetnek a filmek, háromból két internetező pedig azon a véleményen van, hogy a zenészeknek inkább a koncertbevételekből kellene megélniük, mint a felvételek után járó jogdíjakból. Igaz ez akkor is, ha a jogi szabályozás támogatói nagyobb rokonszenvvel vannak a kiadók iránt: 53 százalékuk ugyanis azt gondolja, a nagy kiadók fontos értéket adnak a popkultúrához, míg a szabályozást elutasítók kétharmada nem osztja ezt a véleményt.

A blog tájékoztatása szerint az NRC 2012. február 23. és 27. között végezte a felmérést ezer internethasználó online megkérdezésével és – a Millward Brown-TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyozva – a reprezentatív, legalább hetente internetező 18-69 éves korú magyar lakosság körében.

Az ACTA ellen február elején több európai országban, így Magyarországon is tartottak tiltakozásokat a szabályozás ellenzői. A tiltakozás a közelmúltban túllépett az utcákon és a közösségi hálókon, és több európai kormány felfüggesztette a megállapodás ratifikálását. A növekvő nyomásnak engedett az Európai Bizottság is, amely február 22-én bejelentette, hogy jogi vizsgálatnak veti alá a nemzetközi kereskedelmi megállapodást. Az EU luxembourgi bíróságával vizsgáltatják meg, hogy összeegyeztethető-e az ACTA az uniós joggal.”

Forrás:
A magyar internetezőknek csaknem a fele egyetért az internet jogi szabályozásával, Infotér/MTI, 2012. március 3.

Szakirodalom

Tények és adatok a magyar önkormányzati rendszerről

Frissített tartalommal és adatokkal megjelent a 2008-as kiadvány 2011. évi változata. A kiadvány az aktuális információk mellett kitér az önkormányzati rendszer várható változásaira. Szerkesztését 2011. december 1-én zárták le.

Forrás:
Helyi Obszervatórium, 2011. (pdf)

Az európai közigazgatás együttműködési és alá-fölé rendeltségi modellje

„ I. Az európai közigazgatás, mint információs-, döntési-, ellenőrzési és együttműködési forma
A közösségi jog végrehajtása a legtöbb esetben a tagállamok feladata; a Közösség maga csak kevés saját közigazgatási hatáskörrel és forrással rendelkezik. Emiatt gyakran csak a végrehajtás szervezeti oldalának vizsgálata kerül előtérbe. Ez azonban a végrehajtással kapcsolatos kérdéskörnek csupán az egyik oldalát érinti. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a másik, funkcionális oldal, amelyet nem az elhatárolás, sokkal inkább az együttműködés jellemez. A közösségi jog végrehajtásának koncepcióját tehát a szervezeti elhatárolás és a funkcionális kapcsolódás, a kizárólagos hatáskörök és az együttműködés vizsgálata adja.

E fenti gondolat alapját a Római Szerződés (RSZ) 5. és 10. cikke, tehát egyrészről a korlátozott egyedi felhatalmazás és a szubszidiaritás elve, másrészről a tagállamok és a Közösség szerveinek egymással szembeni kölcsönös lojalitási kötelezettsége képezi. A szabályozás tárgyát azoknak a nemzeti és közösségi hatóságoknak, hivataloknak, szerveknek, testületeknek és más jogi személyeknek a szervezetrendszere alkotja, amelyek a közösségi jog idevágó hatásköri előírásai alapján – a feladatkörök szervezeti elhatárolása mellett a hatékony és egyöntetű közigazgatás céljának megvalósítása érdekében azonban funkcionálisan együttműködve – a közösségi és a harmonizált tagállami jog végrehajtására hivatottak. A továbbiakban az európai közigazgatás fogalma alatt e fenti szervezetrendszer értendő. Az európai közigazgatás fogalma nem csupán a Közösség közigazgatási „egységeit”, azaz az önigazgatást és a közösségi adminisztrációt foglalja magában, hanem átfogja a Közösség és a tagállamok közigazgatását is. Mindez Sabino Cassese javaslatának adaptációját jelenti, aki a közösségi és tagállami közigazgatás rendszerét „kodependens szervezetként” fogja fel…”

Forrás:
Az európai közigazgatás együttműködési és alá-fölé rendeltségi modellje, Eberhard Schmidt-Aßmann, HVG-ORAC, 2012. március 1. (regisztráció szükséges)

A „nyílt kormányzat“ új bizonytalanságai

A „nyílt kormányzat” kifejezésnek korábban nagyon határozott politikai értelme volt: a kormányzati információ politikailag érzékeny nyilvánosságra hozatalára utalt. A kifejezést először az ötvenes években használták, az információszabadságról rendelkező törvényhez (Freedom of Information Act) vezető viták során. Az utóbbi években azonban a hagyományos, politikai jelentése elhomályosult, és átalakulóban van egy a technológia által befolyásolt jelentéssé.

A nyílt technológiákat, melyek az adatok internetes megosztását használják, a legkülönfélébb kormányzatok alkalmazhatják, a legkülönfélébb célokra. A mostani politikai döntések kiterjesztették a „nyílt kormányzat” kifejezés használatát a közszektor területén bármilyen esetre, amennyiben azok a fenti technológiák alkalmazásával történnek. Így a „nyílt kormányzati adat“ utalhat olyan adatra, amely a kormányzat egészét nyitottabbá (azaz sokkal átláthatóbbá teszi), de utalhat olyan politikailag semleges adatokra is, melyek szabad hozzáférhetősége megkönnyíti az újrafelhasználásukat, de nincs közük a nyilvános számonkérhetőséghez. Napjainkban egy rendszer „nyíltnak“ hívhatja magát, feltéve, hogy megfelelő webhelyet hoz létre – még akkor is, ha nem válik sokkal számonkérhetőbbé, átláthatóbbá. A kifejezés jelentésének megváltozása nehezebbé teszi a politika irányítói és az aktivisták számára, hogy világosan és meggyőzően fogalmazzák meg törekvéseiket.

A tanulmány sokkal hasznosabb utat javasol a vita keretei kijelölésére: Elválasztja a nyílt kormányzat politikai kérdéseit és a nyílt adatok műszaki problémáit. A technológia sokkal alkalmazhatóbbá teszi a nyilvános információt, lehetővé teszi, hogy az állampolgárok új módon járuljanak hozzá számos probléma megoldásához. De a technológia új fejleményei önmagukban nem oldják meg a politikai vitákat, és a jobb kormányzati szolgáltatások nem pótolhatják a nyilvános számonkérhetőséget.

Forrás:
The New Ambiguity of ‘Open Government’, Harlan Yu és David G. Robinson, Princeton CITP/Yale ISP Working Paper, 2012. február 28. (pdf)

Törvények, rendeletek

2012. évi V. törvény : A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról…

Forrás:
2012. évi V. törvény : A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról, Magyar Közlöny, 2012. évi 22. szám, 2012. február 27., 1771-1798. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a Nemzetközi Kibertér Konferencia (Budapest, 2012) megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokról

„A kormány határozatban rögzítette, hogy egyetért a Nemzetközi Kibertér Konferencia és kapcsolódó rendezvényei megrendezésével, támogatja a konferencia 2012 októberében, budapesti helyszínnel történő megszervezését és egyetért azzal, hogy a külügyminiszter a tanácskozás és kapcsolódó rendezvényei előkészítéséért, illetve lebonyolításáért miniszteri biztost nevezzen ki, valamint a munkáját segítő titkárságot hozzon létre.

A Külügyminisztérium tavaly november 1-jén közölte az MTI-vel, hogy Magyarország hivatalosan is felajánlotta, Budapest kész helyet biztosítani a kibertér-konferenciának. A közlemény idézte Sztáray Péternek az akkori londoni kibertér-konferencián elhangzott felszólalását, amelyben a külügyi tárca politikai igazgatója hangsúlyozta: Magyarország támogatja a brit kormány arra irányuló erőfeszítését, hogy a konferencia fókuszában a kibertérben elfogadható viselkedési normák meghatározása, valamint az internet által biztosított lehetőségek megőrzése és védelme álljon.

Magyarország a londoni konferencia és a számítógépes bűnözésről szóló 2001-es Budapesti Konvenció eredményeire építve elő kívánja segíteni az állami és a magánszektor együttes szerepvállalását annak érdekében, hogy „a kibertér mindannyiunk számára biztonságos és megbízható környezet maradjon” – rögzítették.

A Magyar Közlönyben szerdán közzétett határozat alapján a kabinet Konferencia Munkacsoportot is létrehoz, amelynek feladata lesz többek között a konferencia szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos javaslatok tétele a kormány számára.

A kormány felhívta a külügyminisztert, illetve a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy nyújtsa be a konferencia és a kapcsolódó rendezvények tervezett programjára, szervezési előkészületeire, valamint az ehhez kapcsolódó finanszírozás biztosítására vonatkozó kormány-előterjesztés. Felkérte továbbá a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét a konferencia előkészítésében és lebonyolításában való közreműködésre.”

Forrás:
A Kormány 1048/2012. (II. 29.) Korm. határozata a Nemzetközi Kibertér Konferencia (Budapest, 2012) megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokról, Magyar Közlöny, 2012. évi 24. szám, 2012. február 29., 5343-5344. oldalak (pdf)
Miniszteri biztost neveznek ki a kibertér-konferencia lebonyolítására, HVG.hu/MTI, 2012. március 1.