Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Önkormányzati adósságrendezés: az ÁSZ álláspontja és tapasztalatai

„Orbán Viktor miniszterelnök 2012. október 27-én jelentette be, hogy az ötezernél kisebb lakosságú települések adósságát teljes mértékben, a nagyobb településekét pedig részben átvállalja az állam. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) önkormányzati ellenőrzési tapasztalatai alátámasztják, hogy gyors és hatékony kormányzati beavatkozásra van szükség. Az ÁSZ készen áll arra, hogy ellenőrzési tapasztalatai alapján támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek meg kívánják előzni, hogy az önkormányzatok körében jellemző eladósodottság újratermelődjön, hiszen ez közös érdek, kiemelt nemzetgazdasági ügy.

Az ÁSZ önkormányzati ellenőrzési tapasztalatait különböző fórumokon írásos és szóbeli formában is eljuttatta a parlamenti és kormányzati döntéshozókhoz, szakértőkhöz. A híradások szerint az előkészítés alatt lévő törvény indoklásában számos helyen támaszkodnak az Állami Számvevőszék megállapításaira. Ezáltal az ÁSZ ellenőrzéseinek tapasztalatai beépülnek a törvényalkotási folyamatba, így járulva hozzá a jó kormányzáshoz, a hatékony állam megteremtéséhez.

Romlott az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között
A 2011. év tavaszától kezdődően az Állami Számvevőszék öt ütemben vizsgálta az önkormányzatok egy-egy csoportjának pénzügyi helyzetét. A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi – a középszinten működő – önkormányzatok helyzetelemzését a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzése követte. A helyszíni ellenőrzés 63 városi önkormányzatnál indult el, az ellenőrzött kört a 304 városból reprezentatív mintavétellel választottuk ki. Az ellenőrzések a 2007 és 2010 közötti időszakra irányultak. Az összegző jelentést 2012. április 17-én hozta nyilvánosságra a Számvevőszék.

Az ÁSZ megállapította, hogy önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007-2010 között romlott. A pénzügyi kockázatok (működési, felhalmozási, nemfizetési kockázatok, többségi tulajdonú gazdasági társaságok működése miatti kockázatok) fokozódtak.

Összességében 77,7%-kal nőtt a települések pénzintézetekkel szembeni tartozása
A folyószámlahitel napi átlagos állománya a 2007. évi 47 milliárd forintról 2010-re 61,8 milliárd forintra emelkedett, amely a működés finanszírozási kockázatát növelte. A likvid hitelek döntően már tartós működési és felhalmozási forráshiányt finanszíroztak. Ennek következtében az önkormányzatok banki kitettsége növekedett, a hiányzó fedezet miatt jellemzővé vált a likvid hitel keretszerződések évenkénti, rendszeres, sok esetben kényszerű és egyre magasabb összegben történő megújítása.

A pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek a 2010. évben 2007-hez képest önkormányzati típusonként differenciáltan (Főváros, megyei önkormányzatok, megyei jogú városok, városok) összességében 77,7%-kal növekedtek. Az önkormányzati alrendszer 2010. december 31-én fennálló 1247 milliárd forint adósságállományának 84,6%-a a jelzett önkormányzati körben keletkezett.

Az önkormányzatok eladósodásának hátterében döntőrészt az EU-s támogatással megvalósult, illetve folyamatban lévő beruházások önerő igényének fedezetét biztosító saját forrás hiánya állt, mely hosszú lejáratú forrásbevonást indokolt. Ezt az igényt biztosították az önkormányzatok a bankok hitelkínálatánál jóval előnyösebb deviza alapú kötvénykibocsátással.

Az ÁSZ felhívta a figyelmet, hogy kötvények esetében az árfolyam kedvezőtlen alakulásán túl a pénzintézet által kezdeményezett futamidő előtti visszaváltás, illetve forintra történő konverzió okozhat nem várt kiadásokat.

További kockázatot jelent az önkormányzatok gazdasági társaságainak adóssága
A pénzintézeti kötelezettségek visszafizetéséhez szükséges tartalékok képzéséről az önkormányzatok nagy többsége nem gondoskodott. A visszafizetés fedezetéül szolgáló forrást jellemzően nem nevesítették. Kockázatot jelent, hogy a hitelek fedezeteként az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyonelemek felajánlására is sor került.

Kockázatot jelentett a szállítói, kiemelten a lejárt esedékességű tartozások növekvő tendenciája, továbbá a dologi kiadások egyhavi átlagához mért magas szintje. Az önkormányzatok a banki hitelforrások korlátozottsága miatt a szállítókat jellemző módon a külső finanszírozás egyik eszközének tekintették.

A szállítói finanszírozás esetén a kötelezett nem az önkormányzat, hanem az állam. Az önkormányzatok számára likviditási nehézséget okozott az EU-s támogatással megvalósuló projektek utófinanszírozása miatt szükséges pénzügyi fedezet biztosítása, amely az EU-s támogatással megvalósuló programok finanszírozásának újragondolását teszi szükségessé.

Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok jelentős összegű adósságállományt halmoztak fel. Az önkormányzatok nem fordítottak kellő figyelmet gazdasági társaságaik eladósodásának megelőzésére, továbbá elmulasztották az önkormányzat és a gazdasági társaságok pénzügyi kockázatainak a képviselő-testület részére történő együttes bemutatását. A gazdasági társaság tartozásaiért – bizonyos feltételek bekövetkezése esetén – a tulajdonost terhelő helytállási kötelezettség pénzügyi és konszolidációs kockázatot jelent.

Indokolt az adósságrendezési szabályozás átdolgozása
Valamennyi önkormányzattípusnál a felhalmozási költségvetés minden évben hiánnyal zárult, melynek oka elsősorban az EU-s pályázati lehetőségek által kiváltott fokozott beruházási tevékenység volt. A felhalmozási költségvetés negatív egyenlege miatti eladósodás kezelésének (egyszeri konszolidáció) szabályai nem kidolgozottak. A 2010. december 31-én folyamatban lévő beruházások miatt vállalt 1154 milliárd forint jövőbeni kötelezettség finanszírozásához az EU-s és hazai támogatáson, saját bevételen felül további 217 milliárd forint külső forrás bevonása szükséges a középszinten működő és a városi önkormányzatoknál.

Az ellenőrzött időszakban az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás korlátozására vonatkozó központi szabályozás nem töltötte be funkcióját, az önkormányzatok a pénzügyi kapacitásukat meghaladó mértékű kötelezettséget vállaltak, ezért az adósságrendezési szabályozás átdolgozása indokolt. Ki kell dolgozni olyan stabilizációs programokat, amelyek figyelembe veszik az egyes önkormányzatok sajátosságait, és lehetővé teszik az eljárás során megteremtett pénzügyi egyensúly hosszú távú fenntarthatóságát.

Az ÁSZ a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítására különböző intézkedéseket javasolt a beazonosított pénzügyi kockázatok alapján kialakított önkormányzati csoportoknak, külön kezelve a pénzügyi egyensúly azonnali helyreállítását igénylő önkormányzatokat, a középtávú intézkedést igénylőket, valamint azokat az önkormányzatokat, ahol a pénzügyi egyensúly rövid és középtávon is biztosított, így annak megőrzéséről hosszú távon kell gondoskodni.”

Forrás:
Önkormányzati adósságrendezés: az ÁSZ álláspontja és tapasztalatai; Állami Számvevőszék; 2012. november 2.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről szóló bizottsági ajánlásról

„…6. Következtetések
68. Az intelligens fogyasztásmérő rendszerek európai szintű bevezetése jelentős előnyökkel járhat, a személyes adatok védelme terén ugyanakkor komoly kockázatokat idéz elő. Lehetővé teszi az európai háztartásokból származó személyes adatok tömeges gyűjtését, és a háztartás tagjai által saját otthonukban végzett tevékenységek nyomon követését eredményezheti. E kockázatok fényében az európai adatvédelmi biztos üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ajánlásban iránymutatást nyújtson a tagállamok számára olyan intézkedések meghozatalához, amelyekkel biztosítható, hogy az intelligens fogyasztásmérő és intelligens hálózati rendszerek kialakítása és üzemeltetése megfelelő adatvédelmi biztosí­tékokkal történjen.

69. Az európai adatvédelmi biztos nagyra értékeli a Bizottság újonnan bevezetett fogalmak, például a beépített adatvédelem, valamint gyakorlati eszközök, úgymint az adatvédelmi hatásvizsgálat és a biztonság megsértésére vonatkozó értesítések alkalmazására irányuló törekvéseit. Az európai adatvédelmi biztos külö­nösen támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan sablont készít, és azt véleményezésre a 29. cikk szerinti munkacsoport elé tárja.

70. Az európai adatvédelmi biztos sajnálattal állapítja meg, hogy az ajánlás nem tartalmaz konkrétabb és gyakorlatiasabb adatvédelmi iránymutatást. Úgy véli azonban, hogy bizonyos iránymutatások még beilleszt­hetők a jelenleg kidolgozás alatt álló sablonba. Ennélfogva ajánlásokat fogalmaz meg erre a sablonra vonatkozóan, és hangsúlyozza, hogy annak konkrét és gyakorlatias útmutatással: a bevált gyakorlatok és az „elérhető legjobb technikák” gyűjteményével kell szolgálnia. Elengedhetetlen továbbá, hogy a sablon megbízható módszertanon alapuljon, és többek között világosan meghatározza az egyes kockázatokat és az azokhoz tartozó ellenőrző intézkedést.

71. Ezenfelül a vélemény felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel, szükség van-e további uniós szintű jogalkotási intézkedésre, és a lehetséges jogalkotási intézkedésekre vonatkozóan ajánlásokat fogalmaz meg. Ezek közül néhány a jelenleg a Tanács és a Parlament által vizsgált energiahatékonysági irányelv módosítása révén már jelenleg is végrehajtható. Ideértendő legalább az adatkezelők által kötelezően elvég­zendő adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozó követelmény, valamint a személyes adatok megsértésével kapcsolatos értesítési kötelezettség (4.7. szakasz).

72. Az európai adatvédelmi biztos továbbá a következőket ajánlja:
— további iránymutatás az adatfeldolgozás jogalapjára és az érintettek rendelkezésére álló választási lehető­ségekre vonatkozóan: különösen azon célok egyértelmű elkülönítése, amelyek esetében az energia fel­használási adatok a fogyasztó hozzájárulása nélkül is feldolgozhatók, illetve amelyek esetében szükséges a fogyasztó hozzájárulása (4.2. szakasz),
— A magánélet védelmét erősítő technológiák és az adatok minimalizálását célzó „elérhető legjobb tech­nikák” kötelező alkalmazása (4.3. szakasz),
— az egyes szereplők adatvédelmi szempontú szerep- és feladatköreinek tisztázása (4.4. szakasz),
— további iránymutatás a megőrzési időszakokra vonatkozóan; az egyéni háztartások részletes fogyasztási adatainak megőrzése elvben kizárólag annak az időszaknak a végéig lehetne megengedett, ameddig a számla jogszerűen megtámadható vagy a fizetés követelhető, és csak a számlázási célok által indokolt részletességgel (a fogyasztó azon jogának sérelme nélkül, hogy hozzájárulás alapján – például célzott energiaügyi tanácsadás céljából – hosszabb megőrzési időt kérjen) (4.5. szakasz),
— a fogyasztók energiafogyasztási adataikhoz való közvetlen hozzáférése; valamint az érintettek adataik feldolgozásával kapcsolatos tájékoztatásának eredményes módszerei; ideértendő adatbányászat esetén az egyéni profilok és az adatbányászat során alkalmazott algoritmusok logikájának nyilvánosságra hozatala; ezenfelül átfogó tájékoztatást kell nyújtani a távolról történő be- és kikapcsolási funkció meglétéről (4.6. szakasz)…”

Forrás:
Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről szóló bizottsági ajánlásról; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; 2012/C 335/08, 55. évfolyam; 2012. november 1.; 13-15. oldalak (pdf)

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az Európai Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználására irányuló intézkedéseiről

„(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)…1.2. A javaslat és a határozat célkitűzései és hatálya; az európai adatvédelmi biztos véleményének központi kérdései
3. A javaslat célkitűzése a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv hatályos szövegének naprakésszé tétele és módosítása.

4. Az irányelv célja az, hogy a további felhasználásra vonatkozó alapfeltételek összehangolásával és a további felhasználás belső piacon belüli főbb akadályainak felszámolásával az Unió egész területén megkönnyítse a közszféra információinak további felhasználását. Az irányelv a megkülönböztetés tilalma, a díjszabás, a kizárólagosságot biztosító megállapodások, az átláthatóság, az engedélyezés és a közszféra birtokában lévő dokumentumok feltárását és további felhasználását elősegítő gyakorlati eszközök vonatko­zásában tartalmaz rendelkezéseket (4).

5. A javaslat egyik legfontosabb új politikai célkitűzése – a közlemény 5.1. fejezetében foglaltak szerint – azon „alapelv bevezetése, mely szerint valamennyi olyan a közszférából származó információ, mely nem tartozik kifejezetten valamely kivétel alá, újrafelhasználható kereskedelmi és nem kereskedelmi célokra” (5). Konkrétabban, az irányelv 3. cikke (1) bekezdésének javasolt módosítása kifejezetten előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a tagállami közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok esetében sor kerülhessen ezek „kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználására”.

6. A javaslat egyéb új vonatkozó rendelkezései magukban foglalják – bizonyos kivételektől eltekintve – a közigazgatás által az információk további felhasználásáért kivetett díjnak „a dokumentumok feldolgozásának és terjesztésének határköltségeire” való korlátozását (a 6. cikk felülvizsgált (1) bekezdése). Ezenkívül a javaslat az irányelv hatálya alá vonja a könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat és egyetemi könyvtárakat.

7. A határozat célkitűzése, hogy saját dokumentumainak további felhasználása tekintetében megállapítsa a Bizottságra alkalmazandó szabályokat.

8. Ez a vélemény – a 2. és 3. fejezetben – magára a javaslatra összpontosít, míg a 4. fejezet röviden ismerteti a biztos határozatra vonatkozó észrevételeit. A 2. fejezet általános áttekintést nyújt a nyílt adatokkal kapcsolatos adatvédelmi aggályokról, amelyeket a fontos hivatkozási pontot képező kihívásokkal és szempontokkal egészít ki, amelyek nagymértékben meghatározzák az európai adatvédelmi biztosnak a 3. fejezetben foglalt konkrétabb ajánlások megfogalmazásakor követett megközelítését.

5. Következtetések
72. A közszféra személyes adatokat tartalmazó információinak további felhasználása jelentős előnyökkel járhat, azonban ez a felhasználás a személyes adatok védelmével kapcsolatban jelentős kockázatokat is maga után vonhat. E kockázatok fényében az európai adatvédelmi biztos ajánlása szerint a javaslatnak egyértel­műbben meg kell határoznia, hogy mely helyzetekben és milyen biztosítékok mellett írható elő a személyes adatokat tartalmazó információk további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása. A javaslatnak különösen:

— egyértelműbben meg kell határoznia, hogy az irányelv hatálya mennyiben terjed ki a személyes adatokra (3.1. fejezet),

— elő kell írnia, hogy az érintett közigazgatási szervnek vizsgálatot kell végeznie, mielőtt a közszféra személyes adatokat tartalmazó információit további felhasználás céljából elérhetővé tenné (3.1. fejezet),

— adott esetben elő kell írnia, hogy az adatokat teljesen vagy részben azonosíthatatlanná kell tenni, és a felhasználási feltételeknek kifejezetten meg kell tiltaniuk az egyének újraazonosítását és a személyes adatok olyan célokra való további felhasználását, amelyek hatást gyakorolnak az érintettek személyére (a 3.2. és a 3.3. fejezet),

— elő kell írnia, hogy a személyes adatok feldolgozásának esetére a közszféra adatainak további felhasz­nálására vonatkozó feltételek tartalmazzanak egy adatvédelmi záradékot (3.3. fejezet),

— adott esetben a személyes adatok védelmével kapcsolatos kockázatok tekintetében elő kell írnia a kérelmezők számára annak bizonyítását (adatvédelmi hatásvizsgálattal vagy más módon), hogy megfelelően kezelik a személyes adatok védelmével kapcsolatos kockázatokat, és hogy a kérelmező az adatokat az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban dolgozza fel (3.3. fejezet),

— egyértelművé kell tennie, hogy – a kereskedelmi és nem kereskedelmi célú további felhasználás általános szabályától eltérve – a további felhasználás függővé tehető e felhasználás céljától (3.3. fejezet).

73. Ezenfelül az európai adatvédelmi biztos javasolja,hogy:

— vegyék fontolóra, hogy az előzetes feldolgozás (például a digitalizálás), az azonosíthatatlanná tétel és az adatok összesítésének költsége adott esetben felszámítható-e az engedély jogosultjainak (3.5. fejezet), és

— a Bizottság – az azonosíthatatlanná tételre és az engedélyezésre összpontosítva – további iránymutatást készít, és e tekintetben konzultációt folytat a 29. cikk szerinti munkacsoporttal (3.6. fejezet)…”

Forrás:
Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az Európai Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot, a nyílt adatokról szóló közleményt és a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló 2011/833/EU bizottsági határozatot tartalmazó, nyílt adatokról szóló csomagjáról; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; 2012/C 335/08, 55. évfolyam; 2012. november 1.; 8-10. oldalak (pdf)

Türelmi idő

„Az önkormányzati adósságok átvételét a közigazgatás reformjának részeként értékeljük – közölte kínos óvatossággal a HVG által megkérdezett fél tucat, önkormányzati kitettségű bank közül egyedüliként válaszoló, de még e mondathoz is névtelenséget kérő pénzintézet. Állítása szerint a helyhatóságok eddigi feladataikhoz, jelenlegi költségvetési bevételeikhez mérten vettek fel hiteleket, illetve bocsátottak ki kötvényeket, így a feladatok átcsoportosításával és a költségvetési támogatások csökkentésével párhuzamosan lebonyolított konszolidáció célszerű lépésnek tekinthető.

A helyi önkormányzatok több mint 1300 milliárd forintos június végi adósságából csaknem 620 milliárd volt bankhitel, a többi jobbára kötvénytartozás. Annak idején minden egyes ügylet versenyeztetés, közbeszerzési pályázat, ha úgy tetszik, egyedi alku eredményeként jött létre. E hosszú lejáratú ügyletek kamata a bankok közötti ügyfélszerző versenynek köszönhetően a piacinál jóval alacsonyabb, aminek kialkudásához az önkormányzatok annak idején nem kényszerültek az állam segítségére.

Az önkormányzatok 2006-2008 között tömegével bocsátottak ki kötvényeket, jellemzően devizában és 15–20 éves lejáratra. Ezek törlesztését néhány éves türelmi idő után mostanában kellett, illetve kell megkezdeniük. A kötvények mind zártkörűek voltak, azokat kivétel nélkül a kibocsátást szervező bankok jegyezték le, és – eltérően például egy vállalati kötvény- vagy részvénykibocsátástól – nem is értékesítették tovább. A kötvények kibocsátását sokszor maguk a pénzintézetek javasolták a helyhatóságoknak, ha az utóbbiak által igényelt forrás – mérete vagy futamideje miatt – hitelként túl kockázatos lett volna a banknak, ráadásul azt az esetek többségében a hitelintézeti törvény alapján nem is nyújthatta volna.

A jogszabályok mindkét felet, a kibocsátó önkormányzatot és a lejegyző pénzintézetet is szakmai befektetőnek minősítik, a két fél közötti újratárgyalás feltételeit jogszabályok és a kötvényokirat rögzítik. Az esetek többségében mindkét félnek megvan a lehetősége arra, hogy egyrészt kezdeményezze a kondíciók újratárgyalását, másrészt hogy – egyezség hiányában – a kötelezettségéből kilépjen.

A kötvények mögött a kötvényokiratban rögzített biztosítékok állnak, egy részük után a közvetett állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vállalt készfizető kezességet. Ám a garantált összeg évi 1-1,5 százalékát kitevő díj miatt kevesen biztosíttatták kötvényeiket, illetve hiteleiket. Mások, köztük megyei önkormányzati vezetők – mint név nélkül elmondták – nem is tudtak e lehetőségről, amelyet a Garantiqa 2011 júniusától „ideiglenesen” felfüggesztett.

Az átvállalás kapcsán az állam adósságterhei kisebbek lehetnek, mintha garantőrként helyt kellene állnia a fizetésképtelen települések helyett. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke ugyanis egyértelművé tette, az állam kedvezőbb törlesztési feltételeket vár el a bankoktól cserébe azért, hogy részben vagy teljes egészében átvállalja a települések adósságait, melyek jelentős részének visszafizetési esélye Giró-Szász András kormányszóvivő szerint amúgy is alacsony. Ez az okfejtés kísértetiesen hasonlít a lakossági devizaadós-mentésre, amely a bankokat a végtörlesztés és az árfolyamgát miatti adósságleírásokon keresztül több száz milliárd forintos veszteségbe verte.

Giró-Szász úgy véli, az Orbán-kabinet jobb alkupozícióba kerül a bankokkal szemben azáltal, hogy nagy tömegű adósság van a kezében. Már ha a kormány nem arra játszik – amitől a bankok tartanak –, hogy hatalmával visszaélve megtagadja az átvett önkormányzati adósságok visszafizetését. A Magyar Bankszövetség nem tartja jónak az adósságok csoportos kezelését, ezáltal ugyanis – fogalmaznak közleményükben – éppen az az előny veszhet el, hogy a bank a neki tartozó önkormányzatoknak testre szabott megoldásokat kínál adósságaik rendezéséhez.”

Forrás:
Türelmi idő; Csabay Károly; HVG.hu; 2012. november 7.

Bács-Kiskun megyéhez akar tartozni Nagykőrös

„Megye-, illetve régióváltásról szóló helyi népszavazást kezdeményeztek nagykőrösi fideszes képviselők, hogy városukat előnyösebb helyzetbe hozzák – erősítette meg a Pest megyei település polgármestere pénteken az MTI információit. A Bács-Kiskun megyéhez való csatlakozáson gondolkodnak a szintén a megyehatáron fekvő Kocséron is, míg Nyársapát elvben támogatja a kezdeményezést.

Czira Szabolcs (Fidesz), Nagykőrös polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy szerdán több helyi fideszes képviselő jelezte nála: szeretnék, ha népszavazás döntene a 25 ezer lakosú város (és leendő járási székhely) régi óhajáról, a megyeváltásról. Közölte, hogy mivel a vonatkozó szabályok szerint a képviselők 25 százalékának kezdeményezése szükséges a kérdés napirendre tűzéséhez, ezt a javaslatot a november végi testületi ülésen ő polgármesterként be fogja jelenteni, a referendum kiírásáról decemberben dönthetnek.

Hozzátette: ő is elkötelezett híve annak, hogy Pest megye helyett Bács-Kiskunhoz tartozzanak, mivel a Budapesttel közös közép-magyarországi régióhoz való besorolásuk miatt a szükségesnél sokkal kevesebb uniós forráshoz jutnak hozzá. A munkahelyteremtés, illetve a pályázati esélyek szempontjából is jobban járna Nagykőrös – mondta a polgármester, aki szerint a dél-alföldi régióba, például a Nagykőröstől csupán 15 kilométerre fekvő Kecskemétre sokkal szívesebben viszik a pénzüket a nyugati befektetők, mint a közép-magyarországi régió fővárostól távolabb eső területeire.

Arra a felvetésre, hogy az új megyei területfejlesztési stratégia eleve szorgalmazni fogja Budapest és Pest megye külön régióba sorolását, Czira Szabolcs azt mondta: nem hiszi, hogy sikerül keresztülvinni ezt a tervet.

“Nem valamiféle harag vagy szembenállás” okán kívánunk megyét váltani, hanem a város érdekei miatt – nyomatékosította a polgármester, aki ez ügyben nemrégiben egyeztetett a szintén a megyehatáron fekvő Kocsér és a jövő évtől felálló nagykőrösi járás harmadik települése, Nyársapát polgármesterével is (ez utóbbi község a fekvése miatt nem válthat megyét).

Czira Szabolcs kiemelte: mielőbb meg kellene tartani a népszavazást, hogy annak eredményéről a parlament április 30-áig tárgyalhasson (a közelgő választások miatt ez az utolsó lehetséges időpont), de maga az elszakadás csak 2014 tavasza után történne meg. Egy sikeres referendum miatt tehát nem kellene átrajzolni a mostani választási körzettérképet – húzta alá a polgármester.

Az MTI megkeresésére Bodnár András (Fidesz-KDNP), a körülbelül 9 ezer lelkes Kocsér polgármestere azt mondta: a helyi képviselőkre bízta az esetleges megyeváltás körüli dilemma feloldását. Hozzátette, hogy ha Budapesttel közös régióban marad Pest megye, Kocsér is jobban járna a váltással, de sok még a nyitott kérdés”

Forrás:
Bács-Kiskun megyéhez akar tartozni Nagykőrös; HVG.hu/MTI; 2012. november 9.

Maradéktalan siker a közjegyzőségek újjászületése

„Maradéktalan sikernek tartja a közigazgatási és igazságügyi miniszter a közjegyzőségek két évtizeddel ezelőtti újjászületését. Navracsics Tibor a 24. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon, pénteken, Sopronban beszélt erről.

A nem peres eljárásokban meglévő ügyhátralék ledolgozására, illetve az elektronikus iratkezelés megteremtésére utalva megemlítette: ez a rendkívül hatékonyan dolgozó hivatásrend működésével több ponton is példaként szolgál az államigazgatás számára.

Véleménye szerint a közjegyzők elmúlt két évtizedbeli működése azt az igazságot bizonyítja, hogy a hagyomány és a modernség, újszerűség “nemcsak, hogy megfér egymás mellett, de remekül ki is egészítheti egymást”, és csak így válhat teljes egésszé.

A közjegyzők működése “pontosan azon a ponton erősíti az állami intézményrendszerbe, az állami feladatellátás hatékonyságába vetett hitet, ahol a leggyengébbek vagyunk” – fogalmazott a rendezvény fővédnökeként felszólaló kormánytag, aki azt hangsúlyozta: ahol meginog a polgár bizalma az állami feladatellátásban, “ahol elillan a bizalom, ott csorbul a demokrácia, ott csorbul a jogbiztonság és drágábbá válik a hétköznapi élet is”.

Navracsics Tibor hozzátette: aki nem bízik meg az állami intézményrendszerben, az “pluszbiztosítékként alternatív megoldásokat fog igénybe venni”, így “a bizalom hiányát pénzzel kell megfizetni”, ez pedig rontja a versenyképességet is. A miniszter jelezte: a kormány jövőre tarthat egy stratégiai vitát a közjegyzőség jövőjéről.

Navracsics Tibor szólt arról is: a kormány szeretné kompromisszumos megoldással lezárni a közjegyzők nyugdíjazásának kérdését, ugyanakkor – közhatalmat gyakorló személyekről lévén szó – fenn kívánja tartani, hogy a hazai közjegyzőnek rendelkeznie kelljen magyar állampolgársággal.”

Forrás:
Maradéktalan siker a közjegyzőségek újjászületése; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. november 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Felhívás: a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 32. § értelmében: „A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.”

Az Infotv. 33. § (1) bekezdés előírja a közfeladatot ellátó szervek részére, hogy a közérdekű adatokat a nyilvánosság számára interneten is közzé kell tenni, ezzel egyidejűleg – az Infotv. 37/B. §-a alapján – leíró adatokat kell szolgáltatni a közadatkereső (www.kozadat.hu) felé.

A jogszabályban definiált közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer működtetését – a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 12. § (1) bekezdés előírása szerint – a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter (nemzeti fejlesztési miniszter) megbízásából a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keretein belül működő Közadat program végzi.

A törvényi rendelkezések hatékony és maradéktalan végrehajtása érdekében a Közadat program tájékoztatja az érintetteket telefonon, e-mail-ben. A Közadat program emellett a www.kozadattar.hu információs honlap segítségével áll az intézmények rendelkezésére.

Fontos!

A közérdekű adatokat a közzétételi listákon szereplő adatok nyilvánosságra hozásához szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27) IHM rendelet 1. melléklete szerinti tagolásban, a Közérdekű adatok menüpontban kell elhelyezni a saját honlapon. Ez a rendelkezés minden kötelezett szervre (honlapra) kiterjed!

A közérdekű adatok saját honlapon történő megjelentetése, illetve a közadatkereső adminisztrációs oldalán (admin.kozadat.hu) megtett regisztráció nem elegendő, a kereshetőség érdekében a közzétett közérdekű adatokról, az ingyenesen elérhető szoftverek használatával leíró adatokat is kell készíteni. A leíró adatok elkészítéséhez szükséges információkat a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatással kapcsolatban a Közadat program munkatársai készséggel állnak rendelkezésükre, a felmerülő kérdéseket az info@kozadat.hu részére szíveskedjenek megküldeni.

Köszönjük együttműködésüket!”

Forrás:
Felhívás: a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012. november 7.
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról
18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról

Már 20 nap alatt elkészül egy útlevél

„Harmincról húsz napra csökken az útlevelek elkészítésének határideje, és gyorsabb lesz az erkölcsi bizonyítványok kiadása is egy hétfőn elfogadott törvény értelmében.

Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését – amely rendelkezik a schengeni rendszerrel összefüggő információcseréről, rendészeti tárgyú törvények módosításáról, valamint a közigazgatás-fejlesztési Magyary-programmal kapcsolatos kérdésekről – 288 igen, 55 nem és egy tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők.

A jogszabály lehetővé teszi a belső határok nélküli európai térség egyik legfontosabb biztonsági eszközének, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) második generációjának magyarországi alkalmazását.

Emellett a törvénymódosítás – a Magyary-programmal összefüggésben – januártól harmincról húsz napra csökkenti az útlevél kiadásának határidejét, továbbá egységesíti és ezzel gyorsítja az erkölcsi bizonyítvány kiadását, amihez egyszerűbben kitölthető formanyomtatvány is készül majd.

Gyorsul a külföldről behozott járművek származásának ellenőrzése is, az elfogadott jogszabály szerint ugyanis közvetlen kapcsolat lesz a SIS-rendszer és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) között.

A jogszabály továbbá bővíti a diákhitel-szervezet által a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából igényelhető adatok körét. Hosszabb távon ugyanis kapcsolati kód használatának biztosításával a diákhitel-szervezet automatikusan értesítést kaphatna a hitelfelvevő személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából a kölcsönt felvevő adatainak változásáról. Így a diákhitel-szervezet ügyfelei az adatmódosítások személyes benyújtása és egyeztetése helyett elektronikus úton is bejelenthetnék a változásokat.

A jogszabály emellett lehetőséget teremt az Országgyűlési Őrségnek, hogy a személy- és létesítménybiztosítási feladatai során az érintett személyek személyazonosságának kétséget kizáró megállapítása érdekében hozzáférjen a személyi adat- és lakcímnyilvántartáshoz.”

Forrás:
Már 20 nap alatt elkészül egy útlevél; Híradó.hu; 2012. november 5.

Navracsics: ide az utóbbi ötven évben senki nem jutott el

„Az állam és a polgárok viszonyrendszerének megváltoztatását nevezte a közigazgatási átalakítás végső céljának a közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön, a balatonfüredi Infotér konferencián.

Navracsics Tibor azt mondta: a jövő év elején, a járási rendszer elindulásával egy olyan fázisába jut a közigazgatás átalakítása, amelybe az utóbbi ötven évben senki nem jutott el. A miniszterelnök-helyettes szerint az állam és polgárainak viszonya jelenleg még a kényszerrel párosul, ami az államot nem a versenyképességet segítővé, hanem gátló tényezővé teszi.

Minél kevésbé hatékony az állam, annál drágább lesz – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva: 2010-ben, az államreform elindításával nemcsak az intézményrendszer átalakítását tűzte ki célul a kormányzat, hanem azt is lehetővé kívánta tenni, hogy a közigazgatás valóban elérjen a polgárokig. Ehhez szerinte olyan találkozási pontokra van szükség, amelyek barátságos kapcsolattartásra adnak lehetőséget: ezek a kormányablakok – fűzte hozzá.

A jövő év végére 300 kormányablak lesz az országban, ezzel a hálózattal pedig a miniszter szerint már azt érezhetik az emberek, hogy nem nekik kell menni az államhoz, hanem az állam megy hozzájuk. “Az államnak civilizációs küldetése van” – fűzte hozzá Navracsics Tibor, azzal együtt, hogy a kormányablakok minősége, tisztasága arról is árulkodik, miként tekint az állam a polgáraira. Mindez nem megy a hagyományos módszerekkel: “ha aktákat utaztatunk, nem érünk el kultúraváltást a közigazgatásban” – hangsúlyozta a közigazgatási miniszter.

Jelentősen csökkentené az állam által ellátott feladatkörök számát Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere. Mint mondta, a 8000 állami hatáskört – amelyekből 3500 az önkormányzatokra hárul – 20-40 százalékkal kellene visszavágni. Ennek eredményeként mind a jogszabályok tömege, mind az informatikai fejlesztések szükségessége mérséklődne.

Az informatikai közigazgatás fejlesztésekor szerinte azt a 15 százaléknyi hatáskört kellene kiválasztani, amelyek valóban szükségesek. Mindez egy hosszú optimalizációs folyamat eredménye lehet – mondta -, amelyre az informatikai fejlesztések költségessége miatt is szükség van.

Vetési Iván miniszteri biztos, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program projektjeiről szólva elmondta: még az idén egységesül a minisztériumok iratkezelési rendszere, valamint a kiemelt közszolgáltatások, például a személyi igazolvány intézése, a hatósági erkölcsi bizonyítványok kiadása is egységes ügyintézéssel zajlik majd. Hozzátette: jövőre az ügyfél-azonosítás, valamint a telefonos ügyfélszolgálati rendszerek újulnak meg és a kormányablakok informatikai hátterét is egységes rendszerbe integrálja az állam – mondta.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével együttműködve rendezte meg harmadik alkalommal az Infotér konferenciát a kormányzati döntéshozók, az iparág, valamint civilek részvételével.”

Forrás:
Navracsics: ide az utóbbi ötven évben senki nem jutott el; HVG.hu/MTI; 2012, november 8.

Kiosztották az Év Projektmenedzsere díjat

„Taby Tamás, a Swicon Zrt. üzletág-igazgatója kapta a 2012-es Az Év Projektmenedzsere díjat. A szakember a KSH népszámlálás projektjében betöltött szerepével érdemelte ki az elismerést. Jóllehet a projekt több hónapos késéssel indult, időre befejezték, továbbá sikerült közel félmilliárd forintot megtakarítani. A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla által meghirdetett díjat Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és a díjbizottság elnöke, valamint Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára, a díj fővédnöke adta át. A sok színvonalas pályázatra való tekintettel két különdíjat is kiosztottak. A díjazottak: Pomázi Gyula, a Provice Kft. ügyvezető igazgatója és Szulyovszky Gábor Viktor,a Pedrano Holding Kft. ügyvezetője, senior projektmenedzsere kapta.

Vályi-Nagy Vilmos hangsúlyozta: jó projektmenedzserek és projektmenedzseri tudás nélkül nincs változás és fejlődés. Magyarország bővelkedik tehetséges projektmenedzserekben, a jövőben mind az állami, mind a versenyszférának az a feladata és felelőssége, hogy ez a magas szintű tudás a gyakorlatban is megjelenjen. Célunk és érdekünk, hogy egyre több jó projektmenedzserünk és szakemberünk legyen, a kormány ezért oktatási és képzési stratégiájának kialakításakor is hangsúlyt helyezett a korai, már az általános iskolában kezdődő képzésre.

A helyettes államtitkár az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) forrásainak felhasználásával kapcsolatban rámutatott: fel kell gyorsítani a pénzek kifizetését. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a folyamatokban mind a piac, mind az államigazgatás oldaláról hozzáértő projektvezetők vegyenek részt. Jóllehet ez utóbbi oldalon korábban voltak hiányosságok, mára javult a helyzet.”

Forrás:
Taby Tamás az év projektmenedzsere; Majláth Judit; Computerworld; 2012. november 9.

A T-Systemsé az e-levéltár megbízás

„Harmadszori nekifutásra eredményesnek bizonyult a magyarországi elektronikus levéltár központi rendszerének a szállítására kiírt pályázat. Az 1,2 milliárd forint értékű megbízást a T-Systems Zrt. nyerte el – jelentette be a projektet irányító konzorcium.

A Magyar Nemzeti Levéltár, a Budapest Főváros Levéltára és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.(NISZ) alkotta konzorcium valósítja meg Magyarországon az elektronikus levéltári rendszert. Ennek elsődleges feladata, hogy biztosítsa a nagy mennyiségű elektronikus iratanyag pontos, naprakész nyilvántartását, feldolgozását, közzétételét és tartós megőrzését. A projekt kapcsán Mikó Zsuzsanna a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója emlékeztetett rá, hogy manapság a levéltárakban tárolt adatokhoz való hozzáférés is változóban van, egyre jellemzőbb a távoli elérés.

Uniós pénzből
Magyarország olyan megoldásokat vesznek át, mint amilyenek például az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában, Svájcban és Ausztriában is működnek. A konzorcium 2008 óta dolgozik projekt megvalósításán, ami várhatóan 2013-ban őszére fejeződhet be. A teljes költség 2,9 milliárd forint, ami teljes egészében uniós támogatás.

Az elektronikus levéltár kialakítása nehéz feladatnak bizonyult, csak többszöri nekifutásra sikerült a rendszer lelkét adó „központi infrastruktúra” pályáztatása – emelte ki Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója. A hosszas beszerzési eljárás tárgyaként megfogalmazott műszaki tartalom önmagában is felért egy összetett projekt bonyolultságával. A konzorciumnak ez év októberére sikerült kiválasztani a generálszállítót. Az 1,2 milliárd forint értékű megbízást a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Systems Magyarország Zrt. nyerte el. A fővállalkozó a projektbe a levéltári szakmában jártas alvállalkozókat a Poliphont és az e-Corvinát is bevonja.

Tóth Péter projektigazgató (NISZ Zrt.) elmondta: az önállóan is beszerezhető részeket (levéltári szkennerek, nagyteljesítményű levéltári szerverek és tárolók, PC-k egy része) leválasztották a generálszállítói eljárásról, ezek szállítására a két levéltár külön eljárást alkalmazott.

Bejáratott technológia
A hazai e-levéltári rendszer technológiai alapja az Európa több országában már sikeresen implementált scopeArchiv–Tessella SDB páros megoldás lesz. A scopeArchiv egy svájci szoftvercég terméke, amely többnyire a német nyelvterülethez szorosan kötődő államokban működik nyilvántartó rendszerként. A Tessella SDB az Angol Nemzeti Levéltár támogatásával kifejlesztett piacvezető archiváló keretrendszer.

A projekt keretében már mindkét levéltárban elkészült a gépterem, üzembe állt több szerver és adattároló, valamint jelentős mennyiségű anyagot dolgoztak már fel.”

Forrás:
A T-Systemsé az e-levéltár megbízás; Bitport.hu; 2012. november 7.

Vályi-Nagy Vilmos: felülvizsgáljuk a késedelmes projekteket

„Felülvizsgálják azokat az informatikai projekteket, amelyek az eredeti ütemezéshez képest 30 százalékos késében vannak – jelentette be Vályi-Nagy Vilmos az Infotér konferencián Balatonfüreden pénteken. A kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár kifejtette: az uniós pályázatok rendkívül lassúak, körülményesek, a kormányzat szándéka felgyorsítani ezeket, és a pályázatok hároméves életciklusát egy évvel rövidíteni.

Vályi-Nagy Vilmos kiemelte: a kormányzat nem támogat olyan projekteket, amelyek nem életszerűek, megvalósulásuk után nincs gyakorlati hasznuk. Bejelentette azt is, hogy minden informatikai projekt mellé úgynevezett mentort jelöl ki a minisztérium, akinek feladata lesz segíteni projekt megvalósítását. Az átvilágított pályázatok közül leállítják azokat, amelyek nem felelnek meg a minisztérium kritériumainak – mondta.

A helyettes államtitkár előadásában szólt arról is, hogy a közhiedelemmel ellentétben informatikai képzés terén nem állunk jól, sőt “elképesztő lemaradásban vagyunk”, aminek egyik oka, hogy az Európai Unió nem kezeli súlyának megfelelően az informatikai szektort.

A kormányzat ezért az alapoktól, az általános iskolától fejlesztené a diákok számítástechnikai tudását, hogy az megfelelő alapja legyen a későbbi felsőfokú képzéseknek. Elmondta, hogy egyeztetést kezdtek az oktatási szakállamtitkársággal a számítástechnikai óraszámok növelésére.

Vályi-Nagy Vilmos kifejtette: megfelelő fejlesztési keretek között az infokommunikációs szektor a mostani 10-13 százalékos GDP részvételét akár a duplájára lehetne növelni középtávon; arra biztatta a résztvevőket, éljenek a kormány által alakítandó szaúd-arábiai, észak-afrikai, közép-ázsiai gazdasági kapcsolatokkal.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az Infotéren az úgynevezett Futár programról, vagyis a Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszerről beszélt. Elmondta, hogy a hétmilliárd forintos beruházás során többek között 2300 jármű műholdas követését, GPS alapú forgalomirányítást oldanak meg, független TETRA rádiós rendszert valósítanak meg.

Szólt arról, hogy 2013 első negyedévében elkezdik a metró beléptető kapuk nyilvános tesztelését, lecserélik a rendkívül leromlott állapotú jegykiadó automatákat, bevezetik az elektronikus jegyrendszert, valamint fejlesztik a forgalomirányítási központot.

A jövőben szeretnék megvalósítani a teljes körű online ügyfélrendszert, valamint a teherforgalmi behajtási díj online fizetési rendszerét – közölte Vitézy Dávid.”

Forrás:
Vályi-Nagy Vilmos: felülvizsgáljuk a késedelmes projekteket; Infotér.eu/MTI; 2012. november 9.

Újjászervezik a kormányzati webhelyeket Angliában

A kormányzati Digitális Stratégia szerint a lakosság ritkán használja a kormányzati online szolgáltatásokat. Ezért az évente több mint 100.000 ügyintézési forgalmat lebonyolító kormányzati szolgáltatásokat teljesen újraszervezik. A hivatalos elvárás szerint 2015-re ezzel 1,8 milliárd fontnyi megtakarítást is elérhetnek. Azonban a változások megvalósításának költségei még nem ismertek. minden egyes szolgáltatással kapcsolatban pénzügyi elemzés fog készülni, ezek megvizsgálása után lehet majd csak a tényleges költségekről képet alkotni. Decemberben fogják a kormányzati szervezetek digitális stratégiáiban meghatározni a változtatásra kijelölt szolgáltatásokat, a részletes megvalósítási tervekkel együtt.

A kormányzat szerint az állampolgárok számára átlagosan 14,70 font/órába kerül a kormányzattal folytatott személyes kapcsolat. Álláspontjuk szerint, ha minden jelenleg hagyományosan lefolytatott ügyintézés digitalizálásával csak egy fél órát takarítanának meg, az az egész gazdaság számára körülbelül 1,8 milliárd fontnyi megtakarítást jelentene. A legnagyobb ügyfélszámú szolgáltatások (vám- és pénzügyőrség, szociális ügyek, munkaügy) újratervezése 2013 áprilisában fog elkezdődni. A munkák befejezését 2015 márciusa körül várhatók. A 2014 áprilisa után elérhető új, vagy újratervezett, kormányzati webhelyek az egységes tervezést és a használhatóságot vezérlő szabványokon fognak alapulni. Mindegyiknek meg kell nyitnia rendszereit külső fejlesztők számára alkalmazás-programozási felületek (API) segítségével, hogy lehetővé váljon hasznos eszközök és szolgáltatások kialakítása. Hasonlóan, ahogy az a Twitter és a Facebook esetében történik.

Költséges a kormányzat számára
Becslések szerint több mint 1,5 milliárd ügyintézésről beszélhetünk évente. Ezek többségét személyesen vagy telefonon bonyolítják le. 2011-ben több mint 150 millió olyan telefonhívás volt, amelyet elkerülhetőnek és a kormányzat számára költséget okozónak tekintenek. Egy a helyi önkormányzatokban folytatott vizsgálat szerint a személyes ügyintézés költsége 8,62 font, a telefonos ügyintézésé 2,38 font – míg ugyanez egy webhelyen keresztül bonyolítva csak 15 pennybe kerülne. Míg az emberek milliói használják fontos dolgokra az Internetet – például banki műveletekre és vásárlásra -, addíg viszonylag kevesen veszik igénybe a kormányzattal kapcsolatos ügyeik intézésére.

Az illetékes kormányzati tényezők szerint a kormányzati szolgáltatások nem tartanak lépést a digitális korszakkal. Például míg az emberek 75 százaléka használja az Internetet gépjármű-biztosítással kapcsolatos ügyintézésre, addig csak 54 százalékuk újítja meg a gépjárművének adóját online. Továbbá a közigazgatásban honos kultúra az oka annak, hogy a digitális technológia adta lehetőségek kihasználása helyett sokszor a megelőző technikai korszakra szabott szervezeti folyamatok digitális változatát hozzák létre, beleértve az adatgyűjtés és megosztás elavult módszereit. A gépkocsivezetői vizsgáknál például továbbra is nyomtatott formájú iratokat kell a vizsgáztatóknak kitölteniük, ami többletköltséget és időbeli késedelmet jelent a teljes körű digitális szolgáltatással szemben. Csak most kezdenek egy kísérletbe, melyben a vizsgabiztosok mobil eszközöket fognak használni, hogy a nyomtatványok használatát kiküszöböljék.

Forrás:
‘Confusing’ government websites face revamp in bid to save £1.8bn; Dave Lee; BBC News; 2012. november 6.

Informatika, távközlés, technika

Felmentést kér a hozadéksávok értékesítése alól Magyarország

„Idén biztosan nem értékesíti semmilyen formában az illetékes kormányzati szerv az éppen csak elkezdődött digitális átállás során felszabaduló frekvenciablokkokat.
Magyarország az Európai Parlament által februárban elfogadott Rádióspektrum-politikai Programban foglaltakkal ellentétben idén biztosan nem bocsátja értékesítési eljárás alá a digitális átállás során idővel felszabaduló úgynevezett digitális hozadék frekvenciákat. Az értékesítésben illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) illetékese tegnap újságírók előtt kifejtette, mielőtt a jelenleg analóg tévéadás közvetítésére használt frekvenciablokkok használati jogát értékesítik, számos adminisztrációs és műszaki jellegű feladat vár az érintettekre.

Az Európai Parlament február közepén ratifikálta a Rádióspektrum-politikai Programot, melyben a képviselőház többek közt előírta az uniós tagállamok számára, hogy azoknak legkésőbb 2013. január 1-ig értékesíteniük kell a digitális hozadék frekvenciákat. Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese tegnap a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) budapesti szemináriuma után tartott sajtótájékoztatón a HWSW kérdésére elmondta, a szabályozás ezen elemének végrehajtása kapcsán több uniós ország kért átmeneti mentességet, vagy szakszóval derogációt, beleértve Magyarországot is.

Vári nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésünkre, mely azt firtatta, hogy ha nem sikerül az országnak tartania a fenti határidőt, mennyi időt kell várniuk a hazai mobilpiaci szereplőknek arra, hogy hozzájuthassanak a sáv használati jogához. Az alelnök hangsúlyozta, az értékesítés előtt a teljes műsorszóró hálózatot át kell hangolni, és csak a sáv felszabadulása után lehet megindítani a folyamatot.

A sávátrendezés, illetve sávkiürítés egyébként októberben már megkezdődött, ennek részeként az NMHH még szeptemberben 11 digitális földfelszíni telephelyet illetően frekvenciacserét rendelt el. A teljes folyamat ugyanakkor csak a digitális átállás lezárásával érhet véget, ennek azonban egyelőre csak a végső határideje ismert, a közelítő menetrendje még nem. A kormányzat 2014. december 31-ben jelölte meg az analóg lekapcsolás végső dátumát – a lekapcsolási folyamat az első analóg átjátszóadó kiiktatásával október végén kezdődött hazánkban.”

Forrás:
Felmentést kér a hozadéksávok értékesítése alól Magyarország; Koi Tamás; HWSW.hu; 2012. november 6.

Az ország versenyképessége az infokommunikáción múlik

„Magyarország versenyképessége, beleértve a magyar emberek, az országban működő cégek és a magyar állam versenyképességét is, a hazai infokommunikációs piac fejlettségén, dinamikus fejlődőképességén múlik – mondta Szalai Annamária.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke mindezt csütörtökön a balatonfüredi, kétnapos Infotér (Informatika a Társadalomért) konferencián megtartott köszöntőjében mondta el.

Szalai Annamária az infokommunikációs szolgáltatások minél szélesebb körű elterjedését nevezte az egyetlen 21. századi útnak, amely révén jobbá, gazdagabbá, komfortosabbá, szabadabbá tehetjük életünket.

A hatóság elnöke hangot adott azon meggyőződésének, hogy a piaci, de különösen az állami szereplők akkor gondolkodnak helyesen, ha a javak egyenlőségének utópiája helyett a javakhoz való hozzáférés egyenlőségének megteremtésén fáradoznak. Az infokommunikációs technológiában rejlő lehetőségek kiválóan alkalmasak ennek megteremtésére – fogalmazott Szalai Annamária, hangsúlyozva: a lehető legjobb és legnagyobb lehetőségek épp ebben a piacban vannak. Hozzátette: az NMHH-ban dolgozó munkatársai is akkor végzik jól a feladatukat, ha munkájukkal az információhoz, a kulturális és hírközlési javakhoz való egyenlő hozzájutás lehetőségét teremtik meg.

A hatóság ebben a munkában felelős partnerként tekint minden piaci és állami szereplőre és mindazokra, akik számára fontos az infokommunikációs piac értékelvű, társadalmi, kulturális és gazdasági értelemben is magas hozzáadott értéket teremtő fejlődése – szögezte le az NMHH vezetője.

Az elnök köszöntőjében az alkotó együttműködésben rejlő felelősséget hangsúlyozta. “Tudom, a szektort érintő kérdések sokszor nehéznek, húsba vágónak tűnnek a piaci szereplők szempontjából. Mégis meggyőződésem, hogy nincs az a nehéz kérdés, amin ne lehetne kölcsönös előnyökre szert téve úrrá lenni” – fűzte hozzá, azzal együtt: a piac egészének fejlődése múlik az együttműködésen.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével együttműködve rendezte meg harmadik alkalommal az Infotér konferenciát a kormányzati döntéshozók, az iparág, valamint civilek részvételével.”

Forrás:
Az ország versenyképessége az infokommunikáción múlik; Híradó.hu; 2012. november 8.

Stratégiai együttműködést ajánlott Szijjártó Péter az infokommunikációs cégeknek

„Stratégiai együttműködést ajánlott Szijjártó Péter az infokommunikációs cégeknek pénteken Balatonfüreden, az Infotér 2012 konferencián. A külügyi és külgazdasági államtitkár kifejtette: Magyarország optimális hely az infokommunikációs cégek számára, mivel az infrastruktúra színvonala megközelíti a nyugat-európai országokét, a bérköltség viszont versenyképesebb azokhoz képest. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány szoros partnerségre törekszik a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatokkal annak érdekében, hogy minél aktívabbak legyenek a kutatás-fejlesztésben (K+F) és az innovációban, ennek szellemében három együttműködési megállapodást írtak alá, s összesen negyven ilyet terveznek. A megállapodások értelmében a nemzetközi nagyvállalatok beszállítói hálózatukba magyar kis-és középvállalatokat vonnak be – fűzte hozzá.

Az államtitkár arra biztatta a konferencia résztvevőit: vegyenek részt ebben a folyamatban, hiszen a megállapodások aláírása a jövő év első felében felgyorsul, az év közepére pedig befejeződik.

Szijjártó Péter a szektor képviselőivel együttműködést képzel el abban a kormányzati törekvésben is, miszerint átalakítják az exportfinanszírozási rendszert, közös irányítás alá helyezték azokat az állami intézményeket, amelyek támogatják az ilyen jellegű együttműködéseket (Eximbank, Mehib).

Felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét a kormányközi vegyes-bizottsági együttműködésekben rejlő lehetőségekre, s arra kérte őket, delegáljanak képviselőket ezekbe a bizottságokba. Úgy vélte, az infokommunikációs cégek számára is hasznos lehet az Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában felállított kereskedőház, helyük lehet az egészségügyi informatika fejlesztése terén, valamint a kormány által nemrégiben Kuvaitban kötött innovációs együttműködésben.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével együttműködve rendezte meg harmadik alkalommal az Infotér konferenciát a kormányzati döntéshozók, az iparág, valamint civilek részvételével.”

Forrás:
Stratégiai együttműködést ajánlott Szijjártó Péter az infokommunikációs cégeknek; Infotér.eu/MTI; 2012. november 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

ÁSZ: A törvényalkotásban is hasznosult a Magyar Posta gazdálkodásáról szóló jelentés

„A Magyar Posta Zrt. gazdálkodásáról szóló ÁSZ jelentés 2011 decemberében a postapiac szabályozásával összefüggésben intézkedést igénylő megállapítást és javaslatot fogalmazott meg a nemzeti fejlesztési miniszter részére. Az Országgyűlés tegnapi ülésén elfogadta a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot.

Ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy az Európai Unió által előírt 2013. január 1-jei teljes postapiaci liberalizáció végrehajtásához még nem állt rendelkezésre postapiaci stratégia és annak érvényesítését biztosító, a versenykorlátozást kizáró szabályozási rendszer, ami hátráltatta az érintett szereplők hatékony felkészülését a szabad versenyre. Ezzel összefüggésben javasoltuk, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter intézkedjen az európai uniós irányelveket figyelembe vevő postapiaci stratégia és a kapcsolódó jogi szabályozás mielőbbi előkészítéséről annak érdekében, hogy a piaci szereplők – köztük a Magyar Posta Zrt. – elegendő idővel rendelkezzenek a szabályozási környezethez való igazodáshoz. Az Országgyűlés tegnapi döntésével, az új törvény elfogadásával hasznosult jelentésünknek a nemzeti fejlesztési miniszter részére a postapiac szabályozásával kapcsolatban tett javaslata.

A jelentésben az Állami Számvevőszék intézkedést igénylő további megállapításokat és javaslatokat fogalmazott meg a nemzeti fejlesztési miniszter, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) vezérigazgatója és a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója részére. A jelentés javaslatairól és azok hasznosulásáról részletes információkat itt olvashatnak.”

Forrás:
A törvényalkotásban is hasznosult a Magyar Posta gazdálkodásáról szóló jelentés; Állami Számvevőszék; 2012. október 30.

Kizárólag interneten lesz hazai ingatlanárverés

„Elektronikus eljárásokkal bővítette szolgáltatási rendszerét a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, ennek eredményeként már kizárólag elektronikus úton lehet licitálni az ingatlanárveréseken – közölte a köztestület.

Az elmúlt években vegyes rendszerűek voltak az árverések, a hagyományos személyes ajánlattétel mellett interneten is lehetett licitálni az ingatlanokra. Szeptember elejétől azonban már csak elektronikus úton lehet ingatlanra ajánlatot tenni. Ehhez a végrehajtónál kell regisztrálnia magát annak, aki licitálni szeretne. A regisztráció díja a korábbihoz hasonlóan hatezer forint, befizetése után felhasználónevet és jelszót kap a licitálni kívánó. Az elektronikus ingatlanárveréseken a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara honlapjának segítségével lehet részt venni.

Egy másik fontos változás az elektronikus kézbesítési rendszer bevezetése. Ezután minden, végrehajtást kérő ügyfél kezdeményezheti az elektronikus ügymenetet. A végrehajtást kérőnek csatlakoznia kell a rendszerhez, ezután e-mailben kap értesítést a küldemény postafiókjába történő elhelyezéséről. A levél akkor is kézbesítettnek számít, ha a küldemény elhelyezésétől számított ötödik munkanapon belül nem töltik le az e-mailt.

Az új elektronikus eljárások bevezetésével jelentős anyagi erőforrások és idő takarítható meg, hiszen évente mintegy 6-8 millió papíralapú kézbesítés történik – közölte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara.”

Forrás:
Kizárólag interneten lesz hazai ingatlanárverés; SG.hu/MTI; 2012. november 5,

Bővül az elektronikus számlabemutatási megoldást választó ügyfelek száma

„Az átlagos felhasználó már legalább két szolgáltató számláját fogadja be és fizeti elektronikusan. Az elektronikus fizetéssel kevesebben felejtik el a határidőt és másfél milliárd forintot is meg lehetne spórolni.

Folytatódott az elektronikus számlabemutatási megoldást választó ügyfelek számának bővülése a közüzemi számlafizetők körében. A legfrissebb felmérések szerint az átlagos felhasználó már legalább két szolgáltatótól fogad számlát és fizet elektronikusan, az ügyfelek harmada pedig három, vagy annál több számlakibocsátótól érkező számlát kezel a Díjnet felületén.

Tavaly novemberhez képest több mint 25 százalékkal, 180 ezer fölé emelkedett a Díjbeszedő Holding által üzemeltetett lakossági elektronikus számlakezelési és -fizetési rendszer, a Díjnet.hu felhasználóinak száma.

A Díjnet legfrissebb felmérése szerint az elektronikus számlabemutatási szolgáltatásba belépő és azt megismerő ügyfelek fokozatosan átterelik a többi közüzemi és szolgáltatói díjak fizetését az elektronikus felületre. Az ügyfelek harmada három, vagy annál több számlakibocsátótól érkező számlát kezel a Díjnet felületén, egy átlagos felhasználó már két számlát fogad és fizet, havonta mintegy 18 000 forintos értékben.

„Az elektronikus számlabemutatáshoz kapcsolódó fizetési lehetőségek bármelyike sokkal kisebb arányban vezet késedelmes fizetéshez, mint például az egyedi átutalással történő fizetés, vagy a csekkes megoldás – mondja Majtényi Kálmán a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. Az átutalással teljesítő ügyfeleknek közel fele teljesít a határidő lejárta előtt, arányaiban jóval kevesebben, mint akik a Díjnet bármelyik fizetési megoldását használják, akik így összességében jelentős késedelmi pótléktól mentesülnek.”

A csoportos beszedési megbízást választók aránya 31 százalék, az automatikus leemelésnek köszönhetően körükben 100 százalékos a határidőre fizetés. Növekszik a díjmentes bankkártyás fizetés népszerűsége, a számlabefogadók közel negyede fizet ily módon, s 71 százalékuk fizet határidőn belül. A Díjnet internetbanki rendszerén keresztül egyenlítik ki a számlák 15 százalékát, a határidőn belüli teljesítés aránya 76 százalék. A QR-kód alapú fizetési megoldásokat minden 100. számlabefogadó használja jelenleg, és ezek az ügyfelek a tapasztalatok szerint időben egyenlítik ki számláikat.

“Jelenleg a felhasználók közel 20 százaléka veszi igénybe az automatikus emlékeztetőt, de van olyan szolgáltató cég, amely automatikusan minden ügyfélnek küld emlékeztetőt a rendszeren keresztül a számla lejárata előtt.””

Forrás:
Gyorsan közlekednek a közüzemi díjak az interneten; HVG.hu; 2012. november 6.

Elképesztő ütemben nő a mobil szállásfoglalás

„Jelenleg az online szállásfoglalások 8-9 százaléka érkezik mobilról, de folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik okostelefonon keresnek szállást.

A Szallas.hu statisztikái szerint két év alatt 16-szorosára nőtt a mobilon szállást keresők aránya. Az okostelefonról érkező foglalások száma az elmúlt egy évben csaknem megduplázódott: míg 2011-ben a tranzakciók 5 százaléka származott mobil forgalomból, addig jelenleg 9 százalék. „Felmérések alapján már az internetezők egyharmadának van okostelefonja, becslések szerint pedig 2014-re több mobilinternet-előfizetés lesz, mint vezetékes – mondta Rácz István, a Szallas.hu csoport marketing vezetője. – Egyre több embernek van tehát módja arra, hogy egy étteremben várakozva, vonaton ülve vagy akár a vízparton napozva keressen szállást, és a statisztikáink szerint kezdünk is élni a lehetőséggel.”

A portál adatai szerint az okostelefonon szállást keresők többsége (55 százaléka) androidos eszközzel rendelkezik, iPhone-ról vagy iPadről a mobil forgalom 40 százaléka érkezik. A Symbian és a Windows operációs rendszert használó telefonok elhanyagolható arányban szerepelnek a Szallas.hu látogatóinál. Érdekesség, hogy az Apple termékekről érkező foglalások átlagos értéke 82 százalékkal magasabb volt, mint a többi mobil platformról érkezőknél…”

Forrás:
Elképesztő ütemben nő a mobil szállásfoglalás; HVG.hu; 2012. november 8.

“Vigyük közel a közigazgatást az emberekhez”

„Az idén ismét megrendezett Infotér konferencia ezúttal Szalai Annamária NMHH elnök megnyitójával kezdődött, aki – beszámolója szerint – Magyarország fejlődésének zálogát látja a hazai infokommunikáció fejlettségi szintjében. A nyitó előadások sorában Nuno Correia, a portugál kormány miniszterelnökségének államtitkársági kabinetfőnöki minőségében ismertette hazája elmúlt tíz éves közigazgatási erőfeszítéseit. Correia alapvető fontosságúnak tartja a bürokrácia csökkentését annak érdekében, hogy az állampolgár kerüljön előtérbe. Ezt olyan fejlesztésekkel érte el az ibériai félszigeten fekvő ország, mint a „polgárkártya” (Citizen card), ami egyesíti a személyi igazolvány, az adó- és a társadalombiztosítási kártya funkcióit. A hazai kormányablakhoz hasonló ügyintéző pontok már több mint egy évtizede léteznek Portugáliában, de online is fejlett szolgáltatásokat kínálnak az ország lakosságának. A kabinetfőnök büszkén ismertette, hogy ezen megoldásuk révén több mint 1200 szolgáltatást nyújthatnak az állampolgároknak.

Soltész Attila, a rendezvényt szervező Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke számokkal sokkolta a hallgatóságot: a magyarok 72 százaléka nem beszél idegen nyelvet, 44 százalékuk digitálisan írástudatlan, és ehhez csupán 55 százalékos – az EU-ban az egyik legalacsonyabb – foglalkoztatottsági arány tartozik. Soltész szerint a társadalmi versenyképesség az informatika és a nyelvek ismeretében rejlik, véleménye szerint az oktatásban van szükség komoly beavatkozásra az elszomorító helyzet megváltoztatásához.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke „Elvándorol a szakma?” címmel tartott előadást, melynek keretei között azt boncolgatta, hogy mi veheti rá a mai fiatalokat a tömeges külföldi munkavállalásra. Egészen pontosan arra, hogy hosszabb távon is hazánk határain túl képzeljék el életüket. Az informatikai agyelszívás megállítása talán az egyik legéletbevágóbb feladat, mivel a fejlett országok mostanában kezdik felismerni a távol-keletre kihelyezett kutatási-fejlesztési projektek hátulütőit. Ezek visszatérésével Közép-Európa számára nagy lehetőség nyílik, de csak akkor, ha azokat ki tudja szolgálni a megfelelően képzett szakembergárda. Laufer rámutatott, hogy szigetszerű eredmények tekintetében élenjáró a magyar IKT szektor – többek között a GDP-arányos részesedésben az ötödik helyen állunk az Európai Unióban, a foglalkoztatottak arányában pedig harmadikak vagyunk ugyanebben a mezőnyben -, összességében még sincs egészséges helyzetben a szektor.

Az IVSZ elnöke abban látja a kitörés egyik lehetőségét, hogy nem csak egy-egy kivételezett multinacionális vállalattal, hanem az IKT szektorral en bloc kellene stratégiai megállapodást kötnie a kormánynak. Laufer szintén a bürokrácia leépítésének szükségességét hangsúlyozta, adatai szerint az állammal kapcsolatos ügyintézésre mintegy 65 óra megy el éves szinten a vállalatvezetők idejéből, ami háromszor nagyobb az EU átlagánál, és körülbelül félmillió forintos kiadást jelent egy cégre vetítve.

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (a volt Magyar Szabadalmi Hivatal) elnöke hasonlóságot vélt felfedezni a hazai és az európai trendek között, az USA-val szembehelyezkedve. Az általa európai innovációs paradoxonnak nevezett jelenség általános az öreg kontinensen; míg az Egyesült Államokban a fejlesztések mindegyikét annak gazdasági hasznosságán keresztül vizsgálják, addig Európában ez nem jellemző. Bendzsel említést tett a Jedlik Tervről, melyet a kreatív gazdaság fejlesztésének támogatására hoztak létre. Előadásában kitért a Laufer Tamás által említett szigetszerű sikerekre, melyek szerint például a 2012-es Globális Innovációs Index szerint a high-tech exportját illetően kilencedik helyen állunk 141 országból, összességében mégis a felmérésben résztvevő országok alsó harmadában táborozunk.

Dr. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a „Totális városvezetésben” hisz, ahogy ő nevezte saját szemléletmódját a vidéki nagyváros irányítását illetően. Kósa fontosnak tartotta kiemelni, hogy az informatika és a közigazgatás között gyakran feszül ellentét; a „túlsó oldalról” szemlélve nem ritkán értelmetlennek tartják az IT-s beruházásokat, és döntéshelyzetben előfordul, hogy inkább infrastruktúra-fejlesztésre fordítják a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat emiatt. Példát is említett a polgármester: a városban létrehozott beiskolázási körzeti rendszer kialakítása komoly számítástechnikai feladatot jelentett, amit a szülők egyszerűen „meghackeltek” azzal, hogy átjelentkeztek más körzetekbe, ha gyermekük nem a kiszemelt iskolába került, értelmetlen pénzkidobássá téve a projektet. Kósa elmondása szerint egy átlag magyar élete során durván 8 ezer önkormányzati művelettel találkozik, kezdve a születéstől egészen az elhalálozásig. Ennek számát kellene közel megfelezni, és azzal máris csökkenne az adatok kezelése jelentette IT-s igény is, érvelt a polgármester.

Több millióan a szakadék túloldalán
A délutáni kerekasztal-beszélgetéseken visszaköszönt ez a fajta szembenállás. A digitális szakadék problémáját boncolgató szekcióban ismét felmerült az, hogy már elsősorban nem anyagi okai vannak a digitális szakadékon túl rekedtek felzárkóztatásának, hanem sokkal inkább motivációs kérdésről van szó. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot képviselő Kelemen Csaba tanácsos szerint lehetőséget kell teremteni arra, hogy az emberek maguk ismerjék fel a digitális kor előnyeit és akarjanak is élni azzal. Hosszútávú, néha saját vezetésükkel folytatott küzdelemnek írta le feladatukat ezen a téren.

A piac részéről Mácz Ákos adott hangot vélekedésének, miszerint az új technológiák elterjedése csökkentheti a digitális szakadékot, illetve a mögötte rekedtek számát. A Magyar Telekomot képviselő szakember rámutatott, hogy napjainkra mintegy 2,8 millió olyan előfizető létezik Magyarországon, aki internetezésre is használja okostelefonját. Ezek egy része asztali számítógépen nem is foglalkozik ilyesmivel, számára a mobil az elsődleges és egyetlen kapocs a digitális érával. Mácz úgy vélte, hogy a korábban említett motivációs problémák mellett korcsoporti és régiós kihívásokkal is szembe kell nézni, azaz a 45 évesnél idősebb és az ország elzártabb területein élők között jóval nagyobb arányban fordulnak elő digitálisan írástudatlanok.

Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezetője a három i-vel foglalta össze mondanivalóját: infrastruktúra, igény, információ. Az elsőben hazánk jól áll, de a többi terén még van hova fejlődni, állította Alföldi, aki megemlítette a társaság által készített projektet, melynek keretei között azt vizsgálták, hogyan lehetne 1 millió embert három éven belül felzárkóztatni a digitális írástudók közé. Elmondása szerint ezzel noha több minisztériumot is megkerestek, érdemi választ nem kaptak – holott egészen pontosan kidolgozták a teendőket. Az ügyvezető szerint nagyjából 14 milliárd forint elegendő lenne erre a feladatra; amivel kapcsolatban Kelemen annyit jegyzett meg, hogy a NeFMi idei költségvetése 35 millió forint.

A gyerekeknél kell kezdeni a digitális írástudatlanság megszüntetését, adott hangot véleményének Koródi Bálint, a Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány kuratóriumi elnöke, különösen a halmozottan hátrányos helyzetben levők esetében.

A kerekasztal-beszélgetés eredményeként megállapítható, hogy a probléma él, nagy gondot okoz a magyar gazdaságnak, még sincs kezelésére elegendő pénz – gyakorlatilag szinte kizárólag EU-s forrásokból lehet lépéseket tenni az úton. Ez egyben predesztinálja, hogy szigetszerű megoldások léteznek csak, és nem tudják globálisan kezelni a problémát. Pedig a hazai versenyképesség és az életminőség javulása nagy mértékben függ az itt elért eredményektől.

„Az állammal akkor találkozunk, amikor kell”
A csütörtöki napot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes beszéde zárta. Navracsics hangot adott annak a felismerésnek, hogy jelenleg az állampolgárok tartózkodóak, bizalmatlanok az állammal szemben, ami jelentősen megdrágítja a versenyszféra életét is – olyan pótlólagos biztosítékokat igényelnek a piaci résztvevők, melyek bonyolultabbá, lassúbbá és költségesebbé teszik ma Magyarországon az üzleti tevékenységet. Az állampolgárok és az állam egymással szembenállása versenyképességet rontó tényező, amin a FIDESZ-kormány változtatni akar. Navracsics megfogalmazásában azt szeretnék elérni, hogy a közigazgatás valóban elérjen az állampolgárig, olyan barátságos kapcsolatrendszert alakíthasson ki a felek között, mint amilyen a bevezető portugál előadásban már említett kormányablak intézménye.

„Vigyük a közigazgatást az emberekhez” – hangzott az egyik kulcsmondat a minisztertől, amely alatt térbeli és mentalitásbeli közeledést egyaránt érteni kell. Ehhez viszont kultúraváltásra van szükség a közigazgatásban, ami informatikai fejlesztések nélkül nem megy. Navracsics szintén felhozta a debreceni polgármester által már említett szembenállást a közigazgatás és az IT között, aminek feloldását szerinte az jelenthetné, ha a felek megtanulnák egymás nyelvét. A miniszter elképzelése szerint az államnak kellene a leginkább versenyképesnek lennie, amihez viszont csúcstechnológia kell.

Mindez azonban önmagában nem elég: növelni kell a társadalom bizalmi szintjét, jelölte ki a kormány ezen a téren fő feladatát Navracsics.”

Forrás:
“Vigyük közel a közigazgatást az emberekhez”; Computerworld; 2012. november 10.

„Digitális HÍRÖS” – Kecskeméten

„2012. október 31-én 42 fővel kezdődött meg Kecskeméten a Digitális Közfoglalkoztatási Mintaprogram.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum által koordinált mintaprogramba Kecskemét mellett Ózd, Mezőkövesd, Hollóháza, Szerencs, Miskolc, és Budapest kapcsolódott be. A „Hírös” városban egyedülálló módon 19 intézmény vesz részt a kulturális értékek digitalizációs tevékenységében.

A témában ma tartott sajtótájékoztatót Kecskeméten Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, programvezető, Fórizs Zoltán, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) főigazgató-helyettese, dr. Zombor Gábor polgármester és Mák Kornél alpolgármester.

Elhangzott: a város kulturális örökségének teljes körű digitalizációja lehetőséget biztosít arra, hogy okostelefonok, iPadok, tabletgépek segítségével valamennyi Kecskemétre látogató vendég betekintést nyerjen Kecskemét történelmébe, kulturális múltjába és jelenébe.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívumnak köszönhetően napjaink legkorszerűbb informatikai eszközeivel megtekinthetővé válnak például a Mikszáth Kálmán regénye alapján 1941-ben elkészült „A beszélő köntös” című film leghíresebb jelenetei. A Városháza előtti Fő téren, valamint a turisztikai szempontból kiemelt közterületeken megtekinthetőek lesznek a budai pasa által Kecskemét számára átadott misztikus köntös körül kialakult események, de a digitalizációnak köszönhetően ingyenesen elérhetővé válnak Kossuth Lajos 1848. szeptember 25-én a régi kecskeméti vásártéren elmondott honvédtoborzó beszédéből fennmaradt emlékek is.

Katona József szülőhelyén – okostelefonok segítségével – bepillantást kaphatunk a nemzeti drámaíró életébe, valamint a Bánk bán színdarab leghíresebb jeleneteibe, a város egyes pontjain felcsendülnek Kodály Zoltán zeneművei, a kiterjesztett valóság digitális alkalmazásaival a régi képeslapok, fényképfelvételek, tervtári anyagok felhasználásával bepillantást nyerhetünk Kecskemét múltjába. A város kulturális jelene sem marad ki a digitális fejlesztésekből. A közgyűjteményekben olyan értékfeltáró munka indul el, amely lehetőséget biztosít virtuális múzeumi látogatásokra, betekintést adva a gyűjtemények színes kulturális programkínálataiba.

A kulturális örökség digitális feldolgozásával várhatóan 2-3 év alatt elkészül Kecskemét digitális kulturális értékkatasztere. A digitális közfoglalkoztatási program azon túl, hogy álláslehetőséget kínál a kecskeméti és Kecskemét környéki diplomás álláskeresők számára, megalapozza a város jövőbeli digitális turisztikai fejlesztési programját, lehetővé teszi az iskolák számára a történelmi és kulturális értékek oktatási célú felhasználását, és hozzájárul ahhoz, hogy Kecskeméten is létrejöhessenek olyan kreatív munkahelyek, amelyek világszínvonalú és versenyképes szolgáltatásokat tudnak biztosítani a nemzetközi digitális piacon.

A polgármesteri hivatal innovációs szerepvállalása mellett 2013-ban a digitalizációs munkába bevont intézmények száma várhatóan megduplázódik. Ilyen módon jövőre több mint 100 fő vehet részt Kecskemét kiemelt fontosságú kreatív fejlesztési programjában…”

Forrás:
„Digitális HÍRÖS” – Kecskeméten; Hírös.index; 2012. november 9.

Szakirodalom

Megjelent az Eurostat 2012-es Regionális évkönyve

„A 2012-es regionális évkönyv az Európai Unió 27 tagországának régióira vonatkozó statisztikákat tartalmazza. Melyik EU régióban a legnagyobb a mezőgazdaság részesedése? Hol van a kutatás-fejlesztésnek kiemelt jelentősége? Melyik régió a legsűrűbben lakott? Hol a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta és legmagasabb az egy főre jutó GDP? Ezekre és számos egyéb kérdésre adja meg a választ a most megjelent statisztikai évkönyv.

A kiadvány áttekintést ad a gazdasági, társadalmi és demográfiai változásokról az EU 271 régiójának (NUTS 2-es) szintjén. Néhány mutató esetében megyei (NUTS 3-as) szintű adatokat is közöl, valamint ahol elérhetőek, bemutatja a csatlakozás előtt álló (Horvátország) és a jelölt országokra (Montenegró, Macedónia, Törökország), valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaira (Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra) vonatkozó adatokat is. Az idei évkönyv az alábbi 14 fejezetben vizsgálja a főbb mutatókat:

  • Gazdaság
  • Népesség
  • Egészség
  • Oktatás
  • Munkaerőpiac
  • Strukturális üzleti statisztika
  • Turizmus
  • Információs társadalom
  • Mezőgazdaság
  • Közlekedés
  • Tudomány
  • Technológia és innováció
  • Európai városok
  • Part menti régiók és területi tipológiák

K+F ráfordítások a GDP százalékában
Az EU 35 régiójában haladta meg 2009-ben a 3%-ot az összes K+F ráfordítás a GDP százalékában, amelyek együttesen a teljes EU-s ráfordítás csaknem felét tették. Közülük 11 régió Németországból, 8 az Egyesült Királyságból, 4 Svédországból, 3-3 Dániából és Finnországból, és további 2-2 Belgiumból, Franciaországból és Ausztriából van. Az élvonalbeli régiók: Braunschweig, Brabant-Wallon, Pohjois-Suomi, Cheshire, Stuttgart, Kelet-Anglia és Hovedstaden.

Mezőgazdaság
A 2009-es adatok szerint a mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből mindössze Bulgária és Románia két-két régiójában, Severozapaden (14,1%) és Severen (11,9%), illetve Észak-Kelet (10,2%) és Dél-Nyugat-Olténia (9,7%) fejlesztési régiókban haladta, vagy közelítette meg a 10%-ot. Az EU27 átlaga 1,2%. Hazánkból a Dél-alföldi (6,2%) és az Észak-alföldi (5,9%) régióban a legmagasabb ez a részesedés.

Népsűrűség
A népsűrűségi adatok megyei bontásban jelennek meg. Az értékek elég széles skálán szóródnak: Párizs 21.258 fő/km2-es népsűrűségével szemben a legalacsonyabb népességkoncentrációt Lappföld mutatja 2 fő/km2-rel. Budapest (mint megye) 3290 fő/km2-es népsűrűségével a 15. az európai megyék rangsorában.

Az adatok lekérdezéséhez a Statisztikai Atlasz elnevezésű interaktív alkalmazás nyújt segítséget, ami ezen a linken érhető el.”

„Eurostat regional yearbook 2012
European Commission
213 pp.
ISBN 978-92-79-24940-2
ISSN 1830-9674
doi:10.2785/29433
Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2012”

Forrás:
Megjelent az Eurostat 2012-es Regionális évkönyve; Térport; 2012. október 18.
Eurostat
Letöltés (pdf)

Félidő után : A magyar közigazgatás helyzete

„Sorsdöntő, és hosszabb távra is kiható változásoknak lettünk tanúi a második Orbán- kormány ciklusának első felében – a közigazgatásban is. Nem kétséges, hogy ahogy az egész ország, a közigazgatás is komoly átalakításokra szorult két évvel ezelőtt. A kormány nem habozott, és komoly reformokat hajtott végre – ha a járásokat is felállítják, akkor elmondhatjuk: ez a közigazgatás számos elemben különbözik a két évvel ezelőttitől…”

Forrás:
Félidő után : A magyar közigazgatás helyzete; Közigazgatási munkacsoport, Méltányosság Politikaelemző Központ; 2012. november 6. (pdf)

Az Új Közszolgálati Menedzsment intézményi meghatározottsága

„…A NPM reformok eredményes bevezetése azonban nem egyszerű feladat. A tudományos közösség bőszen elemzi a fejlődő/kevésbé fejlett országok, így a közép-kelet-európai országok tapasztalatait, amelyek sokszor kudarcokról, hatástalan vagy negatív hatású reformokról szólnak. (Meyer-Sahling [2009]), (Beblavy [2002]), (Bouckaert et. al. [2009]), (Marobela [2008]) Feltételezésünk szerint a NPM nem egy mindenütt alkalmazható, globálisan átvehető, egységes eszközrendszer, hanem sokkal inkább egy szemléletmód és értékrendszer, amelyhez számos menedzsment eszköz illeszthető. Hipotézisünk szerint e szemléletmódhoz tartozó menedzsment eszközök bevezetése, csak abban az esetben lehet eredményes, ha ezen eszközök illeszkednek az adott ország társadalmába beágyazódott informális és formális intézményrendszerhez. Az intézményi illeszkedés szükséges, de nem elégséges feltétele egy adott NPM technika eredményes bevezetésének. A bevezetést végrehajtó kormányzat tehetsége vagy alkalmatlansága, és az adott helyen és időben fennálló egyéb, külső környezeti hatások alapvetően befolyásolhatják a bevezetés sikerességét. A jelen tanulmányban kizárólag az intézményi tényezőkre fókuszálunk. Ennek oka egyrészről az, hogy az intézményi illeszkedés hipotézisünk szerint meghatározza, hogy egyáltalán mely reformlépésekkel érdemes egy adott intézményi környezetben próbálkozni. Másrészről egy adott társadalom intézményrendszere rövid- és középtávon erős stabilitást mutat, így az adott döntési helyzetben adottságként kezelendő, amelynek ismerete alapvető fontosságú a döntéshozók számára. Amennyiben a NPM eszközrendszere illeszkedik egy adott ország intézményrendszeréhez, úgy a NPM irányzat alkalmazása lehetségessé válik, de a siker továbbra sem garantált, ahhoz további, nehezen megragadható feltételek teljesülése szükséges. A NPM reformok szorosan összekapcsolódnak az adott ország kultúrájával, értékrendjével. Példaképpen gondoljunk egy olyan teljesítmény-értékelési rendszer bevezetésére, amely az adott ország kultúrájától idegen értékeket állít az értékelés középpontjába. E teljesítmény-értékelési rendszer bevezetése minden bizonnyal eredménytelen lesz, hiszen a társadalom azon csoportja, amelyik e bevezetésre kerülő rendszert használná, nem fog azonosulni az adott menedzsment eszközzel és az általa támogatott értékekkel. Az ilyen reformok rövidtávon elhalnak, vagy ellentétes hatást váltanak ki a szervezeti tagok ellenállása miatt.

Tanulmányunk célja, hogy tudományos igénnyel megvizsgáljuk és választ adjunk arra kérdésre, hogy vajon a társadalmi azon belül is elsősorban a gazdasági és politikai folyamatok intézményi burkát jelentő informális és formális intézmények befolyásolják-e és ha igen, milyen módon és mértékben a NPM irányzat zászlaja alatt bevezetendő menedzsment technikák sikeres bevezetésének lehetőségét.6 A dolgozat emellett arra is választ kíván adni, hogy amennyiben a fentebb ismertetett hipotézisünk megerősítést nyer, akkor a NPM irányzathoz tartozó reformok sikeresen bevezethetőek-e és hosszú távú fenntarthatóak-e a Magyarországra jellemző intézményi burok figyelembevételével?…”

Forrás:
Az Új Közszolgálati Menedzsment intézményi meghatározottsága; Rosta Miklós; Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola; 2012 (pdf)

A dekoncentrált államigazgatási szervek térstruktúrájának változása 1990 után

„A közigazgatás átalakításának egyik igen fontos eleme az államigazgatás térbeli szerkezetének megváltoztatása. Ez a tény alapvetően arra vezethető vissza, hogy több országban (és ez igaz Magyarországra is) ez az a terület, ahol a központi kormányzat alacsonyabb rangú jogszabályok (pl. kormányrendelet, egyszerű többséget igénylő törvények) segítségével is eredményt tud elérni, és nem szorul az átalakítást a legtöbb esetben ellenző ellenzék segítségére. A kormányzat által megtett lépések ugyanakkor jelzésértékűek, és jól tükrözik a közigazgatás teljes szférájára (vagyis az államigazgatás mellett az önkormányzati szférára) is kiterjedő elképzeléseket.

A fentiek szellemében a tanulmány célja a területi (dekoncentrált) államigazgatás szervék térstruktúrája változásának bemutatása a rendszerváltás és 2012 között. A témakör fontosságát az is alátámasztja, hogy – mind a cikkből kiderül – az 1990-es évek végétől több alkalommal is felmerült az önkormányzati, azaz választott testületekkel rendelkező régiók kialakítása, a kétharmados törvények közé sorolt helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (és az ellenzék eltérő álláspontja) miatt ugyanakkor erre nem volt lehetőség. Ennek következtében a kormányok elsősorban arra törekedtek, hogy a területi (dekoncentrált) államigazgatási szervek területén valósítsák meg a regionalizációt.

A tanulmány három kérdésre keres választ:
– hogyan változott a területi államigazgatási szervekkel kapcsolatos kormányzati vélemény a rendszerváltás után,
– hogyan befolyásolta a területi államigazgatási szervekkel kapcsolatos kormányzati vélemény változása a területi államigazgatási szervek térstruktúráját;
– mely magyarországi városok tekinthetők a fentebbi folyamatok nyerteseinek…”

Forrás:
A dekoncentrált államigazgatási szervek térstruktúrájának változása 1990 után; Kozma Gábor, Barta Attila; A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferencia és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának Tanulmánykötete; 476-482. oldalak 2012 (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat az IdomSoft államosításáról

„A Kormány – annak érdekében, hogy egyes, az állam működése szempontjából kiemelt fontosságú informatikai rendszerek működtetése, illetve folyamatos fejlesztése a jelenleginél költséghatékonyabb, ugyanakkor magasabb biztonsági szintű legyen –

1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy– a 2-4. pontokban foglaltakra figyelemmel–vizsgálja meg az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1119 Budapest, Mérnök utca 12–14., cégjegyzékszám: 01-10-046896, a továbbiakban: Vállalat) 100%-os részvénycsomagjának közvetett állami tulajdonba vételének lehetőségét (a továbbiakban: Tranzakció), oly módon, hogy Tranzakció megvalósulása esetén a Vállalat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön és a nemzeti fejlesztési miniszter szakmapolitikai felügyelete mellett működjön.

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Vállalat tényleges piaci értékének megállapítása céljából független szakértő szervezet, illetve szervezetek közreműködésével a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a NISZ Zrt. útján végezze el a Vállalat teljes körű (pénzügyi és jogi) átvilágítását.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2012. november 30.

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a 2. pont végrehajtása után megállapított, de legfeljebb – a Tranzakció előkészítésével, valamint lebonyolításával összefüggő költségekre is fedezetet nyújtó – 1510,0 millió forint összegkereten belül hozza meg a szükséges döntéseket és amennyiben ez megalapozza, úgy intézkedjen annak végrehajtásáról.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2012. december 10…”

Forrás:
A Kormány 1481/2012. (XI. 6.) Korm. határozata egyes, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó kiemelt fontosságú állami nyilvántartások, valamint informatikai rendszerek működőképességének biztosításáról; Magyar Közlöny; 2012. évi 146. szám; 2012. november 6.; 24841-24842. oldalak (pdf)

Az Európai Bizottság végrehajtási határozata újabb frekvenciasávok harmonizálásáról

Forrás:
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. november 5.) az 1 920–1 980 MHz-es és a 2 110–2 170 MHz-es frekvenciasávnak az Unióban elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek érdekében történő harmonizálásáról; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 307, 55. évfolyam; 2012. november 7.; 84-88. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a GSM-R rendszer kialakításával összefüggő egyes feladatokról

„A Kormány a nemzetközi vasúti forgalom interoperabilitásának biztosítását, a közlekedés biztonságának növelését – valamint az Európai Unió nemzetközi tranzitra vonatkozó szabványainak teljesítését, a közlekedési módok arányának javítását, a hatékonyság növelését és a környezeti ártalmak csökkentését – szolgáló GSM-R rendszer megvalósítása érdekében

1. kijelöli
a) a Nemzeti Infokommunikációs Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a GSM-R nagyprojekt megvalósítójának és a projekttel összefüggő támogatás kedvezményezettjének,
b) a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a beruházás eredményeként megvalósuló teljes magyarországi GSM-R rendszernek a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti működtetésének feladataira – ide nem értve a létesítési és megszüntetési feladatokat –,

2. megállapítja, hogy a projekt keretében létre jövő GSM-R rádiókommunikációs infrastruktúra
a) a Magyar Állam kizárólagos tulajdonába kerül,
b) vagyonkezelője az 1. pont b) alpontjában megjelölt működtető,

3. egyetért a GSM-R nagyprojekt szakaszolásával, azaz, hogy
a) első fázisa – a 4. pont szerinti projekt – a jelen programozási időszakban,
b) az a) alpontban meghatározottakon kívüli, az 1. pontban meghatározott nagyprojekt megvalósításához szükséges további projektelemeket magában foglaló második fázisa a 2014–2020. közötti programozási időszakban valósuljon meg,

4. jóváhagyja az 1.melléklet szerint a KÖZOP-2.5.0-09-11-2012-0014 azonosítószámú,„GSM-R rendszerbeszerzése és kapcsolódó szolgáltatások” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot, és hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága a támogatási szerződést megkösse,

5. hozzájárul ahhoz, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján a nagyprojekt támogatási kérelmét az Európai Bizottsághoz benyújtsa,

6. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy
a) a kedvezményezettel kössön közszolgáltatási szerződést a projekt megvalósítására,
b) az előkészítés alatt álló 2014–2020. közötti időszakra szóló operatív programok keretei között legfeljebb nettó 35,2 milliárd forint tervezett beruházási összeget figyelembe véve készítse elő a GSM-R nagyprojekt kivitelezésének második fázisát,
c) gondoskodjon arról, hogy a GSM-R nagyprojektet kivitelező NISZ Zrt. és az ETCS beruházások projektgazdája, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. együttműködés keretében hangolja össze a GSM-R és ETCS projektek számára egyaránt szükséges nyomvonalas építési munkák (optikai földkábelek védőcsöveinek fektetése) betervezését és közbeszerzését.”

Forrás:
A Kormány 1486/2012. (XI. 7.) Korm. határozata a GSM-R rendszer kialakításával összefüggő egyes feladatokról; Magyar Közlöny; 2012. évi 147. szám; 2012. november 7.; 24874-24875. oldalak (pdf)
Lásd még:
ETCS