Skip to main content

21. szám, 2014. május 26.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Francia-magyar városfejlesztési szeminárium Budapesten

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, a párizsi Politikatudományi Intézettel – a Sciences Po-val, a Magyarországi Francia Nagykövetséggel, a Budapesti Francia Intézettel és a Városfejlesztés Zrt.-vel együttműködve konferenciát szervez Az operatív városfejlesztés eszközei a fenntartható fejlődés szolgálatában Franciaországban és Magyarországon címmel a budapesti Francia Intézetben.

A konferencia folytatása a 2011-ben lezajlott, nagy nemzetközi érdeklődéssel kísért pécsi urbanisztikai szemináriumnak, amely a Városfejlesztés Zrt. kezdeményezésére a Francia Intézettel és Pécsi Tudományegyetemmel karöltve került megrendezésre.

A csütörtöki rendezvényen Hervé Ferrage a Francia Nagykövetség Kulturális tanácsosa, a Budapesti Francia Intézet igazgatójának megnyitója után neves francia és magyar urbanisztikai szakemberek előadására kerül sor, francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással. Az előadók között szerepel Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Továbbképzési és nemzetközi rektor-helyettese, Dr. Kaiser Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Közpolitika és Közigazgatás-fejlesztési Tanszék vezetője.

Referátumot tart Eric Bérard (SCIENCES-PO) Az operatív városfejlesztés Franciaországban, és Bajnai László PhD (NKE-KTK, Városfejlesztés Zrt.) Stratégiai tervezés és operatív városfejlesztés Magyarországon, prof. Dr. Bukovics István DSc (NKE-KTK) Fenntartható közigazgatás, fenntartható városfejlesztés, Dr. Temesi István (NKE-KTK) A magyar területi önkormányzati igazgatás jelene és fejlesztési irányai címmel.

A tanácskozás tematikája felöleli a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésén alapuló operatív városfejlesztés minden szegmensét. Bemutatja az összehangolt városfejlesztési franciaországi gyakorlatát, a szereplők (köz- és magán) feladatait, a megvalósító szervezetek, a vegyes tulajdonú gazdasági társaság (SEM), és az önkormányzati tulajdonú városfejlesztő társaság (SPLA) működési formáit, a különféle jogi konstrukciók (önkormányzati beruházás, koncesszió, megbízás, stb.) előnyeit és hátrányait.

A 2014-2020 uniós fejlesztési ciklus városfejlesztési kihívásairól és perspektíváiról a konferencia konklúzióiról Bajnai László PhD (NKE-KTK, Városfejlesztés Zrt) beszél a zárszavában.
…
A konferencia részletes programja:
Az operatív városfejlesztés eszközei a fenntartható fejlődés szolgálatában Franciaországban és Magyarországon”

Forrás:
Francia-magyar városfejlesztési szeminárium Budapesten; Prae.hu; 2014. május 18.

Bővült a kormányablak-hálózat Zalában

„A tavaly már működő két kormányablak mellett idén három járási kormányablak is megnyitott Zala megyében, számuk pedig tovább fog bővülni – mondta el rádiónknak Ritecz Balázs, az Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálati Osztály vezetője, aki visszatérő vendégként ismertette a régiós fejlesztési terveket. Hozzátette, az ügykörök számában is a radikális növekedés a cél, amire képzések sorozatával készítik fel a megyei munkatársakat.

Február 20-án nyitotta meg kapuit Hévízen az első járási kormányablak, ahol egy pontban akár az összes államigazgatási ügyben segítséget lehet kérni. A városban megnyíló integrált ügyfélszolgálati iroda azért is kiemelkedően fontos, mivel amellett, hogy számos turista megfordul a településen, sok külföldi tervez lakást vásárolni ott, így gyakoriak a tulajdoni lapokkal, illetve ingatlanszerzéssel kapcsolatos földhivatali kérdések is. Lényeges tudnivaló a kormányablakról, hogy nem csak ügyintézéssel, de államigazgatási ügyekben általános tájékoztatással is foglalkoznak, így a nem hozzájuk tartozó ügyekben is igyekeznek segítséget nyújtani az állampolgároknak.

Márciusban Lentiben, majd pedig Zalaegerszegen is nyílt egy-egy kormányablak, a közeljövőben pedig még 9 újabb kormányablakkal bővül a megye. Közben a korábbi, megyei kormányablakok felzárkóztatása is folyamatosan zajlik Ezek a kormányablakok 29 ügykört láttak el még 2011-ben, amikor megkezdték működésüket. Ez a szám 150-re nőtt az évek során, azonban még mindig kevesebb ügykört látnak el, mint járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatain, ahol ez a szám meghaladja a 250-et. Ezt a számot is nem kevesebb, mint a tízszeresére szeretnék növelni, ami már komoly szakképzettséget követel az ügyintézőktől. A járási hivatalokból mintegy 150 munkatársnak már tartottak ügyfélszolgálati készségfejlesztő tréninget, ahol elméleti oktatás helyett inkább gyakorlati konzultációk zajlottak, melyek keretében megkérdezték a részt vevő kormánytisztviselők véleményét is, és szituációs gyakorlatokkal erősítették tovább a felkészülésüket. Az ezután kiadott ügyfél-elégedettségi kérdőívek egyértelműen pozitív irányú, emelkedő tendenciát mutattak a korábbiakhoz képest. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében zajlott, illetve jelen pillanatban is zajlik kormányablak ügyintéző képzés, ami az ügyintézők szakmai felkészülését segíti elő – mondta el a Rádió Orientnek Ritecz Balázs.

Komoly segítséget nyújt még a számítógépen elérhető tudástár, tudásbázis, ami minden jogszabályi hivatkozást tartalmaz, de gyakran hívnak a szakigazgatási szervektől is szakértőket a belső képzésék folyamán. Nemrég egy komoly, átfogó belső ellenőrzést is végeztek, ahol bár kiemelkedően negatív példákat nem találtak, egy-egy olyan rész még akadt, aminek működését még hatékonyabbá lehetne tenni – ezen folyamatosan dolgoznak.

Ritecz Balázs kiemelte, hogy az ügyintézés folyamatát minél ügyfélközpontúbbá kell tenni – a cél, hogy a polgárok ne teherként éljék meg az ügyintézést, hanem felkészült, ügyfélbarát kollégák fogadják őket. Emellett a várakozási idő csökkentését is komoly célul tűzték ki. Azért, hogy az állampolgároknak ne kelljen szabadnapot kivenniük a hivatali teendők miatt, a kormányablakokban reggel 8-tól egészen este 8-ig fogadnak ügyfeleket. A Járási kormányablakok teljesen akadálymentesítettek, a vakok és gyengén látók részére az aljzaton elhelyezett vezetősáv könnyíti meg az épületen belüli tájékozódást, a sorszámhúzó gép hangmodullal van felszerelve, a nyomógombok mellett a feliratok Braille-írással is megtalálhatók. A siketek és nagyothallók részére indukciós hurok került beépítésre, ennek helyét piktogram jelöli.

Az ügyfél korszerű, érintőképernyős sorszámkiadó automata segítségével választhatja ki az intézni kívánt ügyet, az ügyintéző pedig, egy tablet segítségével tudja az ügyfeleket szólítani. Az ügyfélváróban található az ügyfélterminál (öninformációs kioszk), melynek segítségével az ügyfél saját maga szerezhet be információkat (pl.: kérelemhez szükséges nyomtatványok, nem hiteles tulajdoni lap másolat megtekintése), vagy akár elkészítheti kérelmét a beépített klaviatúra segítségével.

Az osztályvezető hozzátette, különböző programokat, nyílt napokat is szerveznek, hogy közelebb hozzák az állampolgárokhoz az államigazgatást, de a fiatalok felé is igyekeznek nyitni.

Ritecz Balázs szerint az ügyfelek már hozzászoktak a kormányablakok új keletű tevékenységéhez, és az ügyfélszolgálatokon elhelyezett „észrevételek, javaslatok” könyvébe is csak pozitívan nyilatkoznak. Elégedettek azzal, hogy egy helyen el tudnak intézni minden ügyet, a visszajelzések pedig azt mutatják, hogy a munkatársak kedvességét, az ügyintézés gyorsaságát, összességében pedig a közigazgatás színvonalának javulását értékelik az állampolgárok.

Bár például egészségbiztosítással, nyugdíjbiztosítással kapcsolatos kérdéseket – inkább a megyei kormányablakokban intéznek, az okmányirodai feladatokkal kibővített járási kormányablakok is minden hivatalos ügy rendezésében az állampolgárok rendelkezésére állnak.”

Forrás:
Bővült a kormányablak-hálózat Zalában; OrientPress; 2014. május 20.

Lázár János: a Miniszterelnökséghez kerülhet a vidékfejlesztés

„A földművelésügyi tárcától a Miniszterelnökséghez kerülhet a vidékfejlesztés – mondta Lázár János csütörtökön Kiszomboron.

„Kevesebb templomot fogunk vidékfejlesztési pénzből felújítani, ellenben szeretném, ha külterületi vagy mezőgazdasági utakra, belvízelvezető rendszerekre több jutna” – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a négyezer lakosú Csongrád megyei község képviselő-testületi ülésén.

Uniós forrásokból kívánja támogatni a kormány, hogy a kistelepüléseken is megjelenjen valamilyen feldolgozóipar, például vágópontokat alakítsanak ki, vagy növeljék a mezőgazdasági tárolókapacitást – közölte a politikus.

A települések is forrásokhoz juthatnak a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra, például az öntözés vagy a belvízelvezetés fejlesztésére – tudatta az államtitkár.

Lázár János kitért arra is, a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá kerülhet a szakközépiskolák és a szakiskolák irányítása. Ahogy fogalmazott, ez sokkal inkább gazdasági kérdés, mint oktatási. A munkanélküliség mellett sok a betöltetlen állás is, bizonyos területeken nem találni szakképzett munkaerőt.

Az államtitkár azt mondta, „hibát követett el a Fidesz-kormány azzal, hogy a háziorvosokat nem támogatta kellő mértékben az elmúlt négy évben”. Vissza kell állítani a háziorvosok anyagi megbecsülését, társadalmi presztízsét, a rendelőket pedig fel kell szerelni a megfelelő eszközökkel, hogy a páciensek minél több ellátást helyben kaphassanak meg.

A következő időszakban fontos feladat az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés erősítése is – hangsúlyozta a politikus…”

Forrás:
Lázár János: a Miniszterelnökséghez kerülhet a vidékfejlesztés; Miniszterelnökség; 2014. május 22.

Orbán Viktor: a Brüsszellel vívott csaták miatt kell önálló Igazságügyi Minisztérium

„A Brüsszellel vívott folyamatos csatákkal indokolta Orbán Viktor kormányfő, hogy egy helyen komolyan hozzá kell nyúlni a kormány szerkezetéhez, mégpedig az önálló Igazságügyi Minisztérium létrehozásával.

A miniszterelnök a Mór Városi Televíziónak adott, csütörtökön adásba került interjúban elmondta: az előző négy évben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak az államszervezet átalakítása olyan nagy munkát jelentett, hogy a tárca tevékenysége automatikusan a közigazgatás átszervezése felé tolódott el.

„Közben meg Brüsszellel folyamatosan vívjuk a csatáinkat a rezsicsökkentés ügyében, a földvédelem ügyében, a pálinkafőzés ügyében, ehhez azonban nagyon erős jogi hátországra van szükség” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint ilyen csaták várhatók a következő időszakban is, így szükség lesz egy önálló Igazságügyi Minisztériumra, amely önálló igazságügyi munkakeretet kap.

„A közigazgatást pedig behozom a Miniszterelnökségre”, az ott dolgozó miniszter irányítása alá – tette hozzá.

A június 6-i kormányalakítással kapcsolatban megjegyezte, hogy „a munkához keressük az embert, és nem az emberhez határozzuk meg a munkát”. Jelezte, hogy szándékai szerint az előző kormány több tagja folytatja munkáját, de „nem mindenkinek kell pontosan ugyanazt csinálnia, mint korábban”. Közölte, hogy mindenki elkészítette saját munkájának értékelését, és folyamatosan tárgyal is a jelöltekkel.

A miniszterelnök az előző ciklusban megalkotott sok törvényt azzal magyarázta, hogy 2010-ben valódi rendszerváltás történt, „egy rendszerváltás pedig ilyen nagy munkával jár”. Az 1990 és 2010 között létrejött rendszert az emberek meg akarták változtatni – jelentette ki.

Szerinte ha 1990-ben ugyanilyen radikálisan és gyorsan átszervezett volna mindent az akkori kormány és parlament, „akkor a rendszerváltás nem lett volna olyan zavaros, és nem csúszott volna úgy félre, mint ahogy az elmúlt húsz-egynéhány évben történt”. Ha van lehetőség rendszerváltásra, akkor azt ki kell használni, és „lehetőleg gyorsan, mélyen, a magyar emberek igényei szerint, hezitálás nélkül át kell szervezni és meg kell újítani Magyarországot” – fogalmazott.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy új alkotmány, új polgári törvénykönyv, új büntető törvénykönyv, új munka törvénykönyve, új közigazgatási rendszer született, de „még így is maradt munka, mert az előttünk álló két évben meg kell alkotnunk a polgári és a büntetőeljárásról szóló nagy jogi kódexeket is”.

Az európai uniós források elosztásával kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte: a jövőben a minisztériumok feladata lesz az elosztás, mert „a kormányzattól élesen elválasztott intézményrendszer, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a saját szakmai elképzeléseit nehezen tudta összehangolni az adott szakterületekért felelős miniszterek elképzeléseivel”. A pénzeket bevitték a minisztériumokba, a Miniszterelnökség csak koordinál – tette hozzá…”

Forrás:
Orbán Viktor: a Brüsszellel vívott csaták miatt kell önálló Igazságügyi Minisztérium; Miniszterelnökség; 2014. május 22.

Magyary Napok 2014 – Tata-Budapest

„2014. június 10. (kedd)
10:00–11:30 Koszorúzás Tatán, Magyary Zoltán emlékhelyein
(Magyary Zoltán szülőháza, Tatai Járási Hivatal, Magyary Zoltán-szobor, Környei úti köztemető)

2014. június 11. (szerda)
„A közigazgatás korszerűsítésének helyi és megyei tapasztalatai Komárom-Esztergom megyében” c. konferencia
Helyszín: Menner Bernát Zeneiskola (2890 Tata, Fazekas utca 47.)
Levezető elnök: Keresztesi József elnök, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

8:30-9:00 Regisztráció
9:00–9:05 Megnyitó: Keresztesi József elnök, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság
9:05–9:10 Köszöntő: Michl József polgármester, Tata
9:10–9:15 A résztvevőket üdvözli: Bencsik János országgyűlési képviselő
9:55–10:15 Bevezető előadás: Dr. Csonka Ernő elnök, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
9:35–9:55 Dr. Vida Dóra főigazgató, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Előadásának címe: Komárom-Esztergom megye közigazgatásának átszervezése a Magyary Program szellemében, a járási szervezetek kialakítása és bevezetése
9:55–10:15 Dr. J. Nagy Éva hivatalvezető, Tatai Járási Hivatal
Előadásának címe: A Tatai Járási Hivatal munkájának szakmai tanulságai és példaértékű gyakorlata
10:15–10:35 Dr. Lendvai Balázs hivatalvezető, Tatabányai Járási Hivatal
Előadásának címe: A Tatabányai Járási Hivatal szervezési és szakmai tapasztalatai egy év után
10:35–10:55 Brecsok Anna – Kiss Viktória hallgatók, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Magyary Zoltán Szakkollégium Előadásuk címe: A közigazgatás helyi szintjei Magyarországon és Lengyelországban
10:55–11:15 Szünet
11:15–11:35 Dr. Rácz Vanda főosztályvezető, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Előadásának címe: A kormányablakok bevezetése és fontosabb működési gyakorlata Komárom-Esztergom megyében
11:35–11:55 Horváth-Szeder Gábor hivatalvezető, Esztergomi Járási Hivatal
Előadásának címe: A kormányablakok működési gyakorlata és szakmai tapasztalatai az Esztergomi Járási Hivatal területén
11:55 Zárszó: Dr. Vida Dóra főigazgató, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött (polgarmester@tata.hu). A férőhelyek korlátozott száma miatt a jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében tudjuk biztosítani! A jelentkezés elfogadásáról visszaigazoló üzenetet küldünk.

2014. június 12. (csütörtök)
Az önkormányzati és a területi államigazgatási rendszer átalakulása című konferencia
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)
Levezető elnök: Dr. György István dékánhelyettes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar

10:10–10:20 Regisztráció
10:00–10:10 Köszöntő: Prof. Dr. Patyi András rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
10:10–10:20 Köszöntő: Czunyiné Dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő
10:20–10:40 Prof. Dr. Pálné Kovács Ilona egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem; kutatóprofesszor, MTA KRTK Előadásának címe: Útfüggőség és területi reformok Magyarországon
10:40–11:00 Prof. Dr. Verebélyi Imre egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem
Előadásának címe: A decentralizált és a dekoncentrált igazgatásunk viszonya
11:00–11:20 Dr. Jávor András elnök, Magyar Kormánytisztviselői Kar
Előadásának címe: Tudatosuló etikai követelmények alakítják az új közigazgatást
11:20–11:40 Kávészünet
11:40–12:00 Dr. Virág Rudolf területi államigazgatás fejlesztéséért felelős miniszteri biztos
Előadásának címe: A területi államigazgatás integrációja
12:00–12:20 Dr. Barta Attila egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem
Előadásának címe: Panoráma a magyar területi államigazgatás fejlődését meghatározó koncepciókról
12:20–12:40 Dr. Feik Csaba jegyző, Ercsi Város; címzetes egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Előadásának címe: Változások az önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásában
12:40–13:00 Dr. Galambos Ildikó mb. hivatalvezető, Nyíregyházi Járási Hivatal
Előadásának címe: A Nyíregyházi Járási Hivatal a modern kori járássá válás útján
13:00–14:00 Büféebéd

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött (jugovits.karoly@uni-nke.hu). A férőhelyek korlátozott száma miatt a jelent- kezéseket a beérkezés sorrendjében tudjuk biztosítani! A jelentkezés elfogadásáról visszaigazoló üzenetet küldünk.

A rendezvény a 2.2.21-2013-2013-0001 azonosító számú „Tudásalapú közszolgálati előmenetel támogatása” EU-finanszírozású projekt keretében valósul meg. A rendezvény során, tekintettel annak EU-finanszírozására, kép- és hangfelvétel készül. Amennyiben nem járul hozzá, hogy az Önről készült felvételek a projekt dokumentációjához felhasználásra kerüljenek, kérjük, ezt a benedek.mariann@vtki.uni-nke.hu címen jelezze!”

Forrás:
Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

Új vezetője lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak

„Június 15-ig feláll az új kormány, a teljes államtitkári karral – közölte Lázár János pénteken Hódmezővásárhelyen.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy utcafórumon elmondta: Orbán Viktor a jövő héten tájékoztatja az Országgyűlést arról, kiket jelöl miniszternek az új kormányba. Hozzátette, hogy a leendő tárcavezetők bizottsági meghallgatása június 2-án kezdődik el.

A kormány eskütételére június 6-án kerül sor. Sok név már ismert, de lesznek személyi változások – mondta a politikus.

Közölte azt is, hogy június 15-ig Orbán Viktor megnevezi az összes államtitkárt.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a fórum után újságíróknak elmondta, új fejlesztési miniszter dolgozik majd a kormányban. Az új tárcavezetőről az államtitkár csak annyit mondott: „valószínűsíthetően az Országgyűlés tagja”. (A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot jelenleg Németh Lászlóné vezeti.)

Lázár János saját szerepéről úgy fogalmazott, azt kapta feladatul a miniszterelnöktől, hogy megkönnyítse, hogy valaki vállalkozóként pénzhez jusson. Ne legyenek bürokratikus akadályok, kizáró szabályok, lehetőség szerint a következő négy évben minél gyorsabban, minél több forrás jusson el a kis- és közepes vállalkozásokhoz.

Az államtitkár közölte, szeretné elérni, hogy ne legyen olyan csoport, amelyik megnehezíti a nyertes pályázók dolgát, a vállalkozók – bizonyos összeghatár alatt – egy egyszerű elektronikus nyomtatvány kitöltésével jussanak fejlesztési forráshoz…”

Forrás:
Lázár János: június 15-ig feláll a teljes kormány; Miniszterelnökség; 2014. május 23.

Az állami vagyongazdálkodás nem öncél

„Az állami vagyongazdálkodás nem öncél, hanem szükséges a kormány gazdasági és társadalmi célkitűzéseinek megvalósításához – hangsúlyozta Székács Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára szerdán a Napi Gazdaság „A jó gazda – állami vagyongazdálkodás a gyakorlatban” című konferencián, Budapesten.

Márton Péter, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy 2010-ben célul tűzték ki az állami vagyongazdálkodás egységes rendszerének kialakítását, az állami vagyon megőrzését, gyarapítását.

Székács Péter szerint az egységes állami vagyongazdálkodási rendszer biztosítja, hogy a nemzeti vagyon valamennyi elemét azonos tulajdonosi szemlélet alapján kezeljék. Az elmúlt években az állami vagyongazdálkodás fókuszába került az állami akvizíciós tevékenység is, mert ezáltal valósítható meg az egyes kiemelt közszolgáltatásokat végző közműcégek közösségi tulajdonba vétele, amely elengedhetetlen feltétele a rezsicsökkentési intézkedéseknek – emelte ki az NFM helyettes államtitkára.

Az MNV Zrt. vezérigazgatója szerint az állam jó gazda szerepét mutatja több állami társaság hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodása, példaként említette többi között, hogy a győri Rába egyre jobb eredményeket ér el. Az állami vagyon gyarapodására utalva Márton Péter kitért arra, hogy az elmúlt két évben nagy számú akvizíciót hajtottak végre elsősorban az informatikai, távközlési, energetikai szektorban.

Az energetikai szektorban végrehajtott állami vásárlások a lakossági, illetve a későbbi ipari rezsicsökkentést alapozzák meg, az E.ON földgáztároló megvétele pedig az energia-ellátásbiztonságot növeli – mondta a nemzeti vagyonkezelő vezérigazgatója. Előadásában az MNV Zrt. vezérigazgatója kitért arra, hogy a Volán-társaságok átalakítása 2013 elején elindult, a 24 állami tulajdonú társaság hét regionális szervezetbe került leányvállalatként, 2014. december 31-ével a régiókban a társaságok összeolvadnak. A Volán-társaságok eddigi átalakítása költségcsökkentést hozott a korábbi évekhez képest, illetve kevesebb lett a vezetők száma.

Márton Péter beszélt arról, hogy a jövőben szervezetük az állami vállalatok európai uniós forrásokhoz jutását szeretné segíteni, illetve egyre nagyobb szerepet vállalna állami ingatlanberuházóként is, továbbá kiemelt figyelmet fordítana az épített örökség felújítására…”

Forrás:
Az állami vagyongazdálkodás nem öncél; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. május 14.

Indul a 2014. évi integritás felmérés a közszférában

„Az Állami Számvevőszék 2014-ben már negyedik alkalommal indítja el a közszféra intézményeit érintő integritás felmérését. A felmérés eredményei alapján évről-évre láthatóbbá válnak a közintézmények korrupció szempontjából veszélyeztetett területei, illetve a korrupcióval szembeni ellenálló képességük. Az egész magyar közszférára kiterjedő önkéntes felmérésben egyre növekvő számban vesznek részt az intézmények, amelynek révén erősíteni tudják szervezetük integritását. Az Állami Számvevőszék Integritás projektje az utóbbi években nemzetközi szinten is komoly érdeklődést váltott ki. Az integritás szemlélet megvalósulását az ÁSZ az ellenőrzései során is értékeli.

Az Állami Számvevőszék küldetésének tekinti a korrupció elleni fellépést. Mindez illeszkedik az ÁSZ intézményi stratégiájához, amelyben kiemelt feladatként jelenik meg az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtése, továbbá az ÁSZ szerepvállalása a korrupció és csalás elleni küzdelemben. A felmérések megvalósításával az Állami Számvevőszék az integritás alapú szervezeti kultúra megteremtéséhez kíván hozzájárulni, amely a korrupció megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze.

Kirajzolódó idősor
2014-ben immár negyedik alkalommal méri fel a közszféra korrupciós kockázatait az Állami Számvevőszék. Az évenkénti adatfelvétel fenntarthatósága és a beérkező adatok összehasonlíthatósága szempontjából kiemelkedően fontos, hogy az elmúlt évben válaszadó mintegy 1.500 szervezet döntő többsége a 2013. évi felmérés során vállalta az ÁSZ-szal való hosszú távú együttműködést és a kérdőívek évenkénti kitöltését.

Az együttműködés vállalásával az Integritás Támogatók Körének tagjává váló szervezetek stabil bázist képeznek, amely megkönnyíti a felmérés adatainak összehasonlítását és a felméréssorozat végére összeálló tendenciák mögött meghúzódó okok megértését. A 2014. évi felmérés során első alkalommal valósulhat meg, hogy a résztvevő szervezetek köre jelentős részben megegyezik a megelőző évben adatszolgáltató intézményekkel, de természetesen új intézmények is csatlakozhatnak a felméréshez.

Nemzetközi jó gyakorlatok szeminárium a fejlődő országok számvevőszékei korrupció elleni munkájának támogatására
A korrupció elleni küzdelemben az Állami Számvevőszék integritás felmérése – amelyet az ÁSZ az egész magyar közszférára kiterjesztett – európai szinten is egyedülálló, egyfajta magyar modellt jelent. Ezen magyar modell megismerésének érdekében került megrendezésre a külföldi számvevőszéki szakemberek számára 2014. március 3-7. között megtartott nemzetközi jó gyakorlatok szeminárium.

A szemináriumon a résztvevők megismerkedhettek az integritás felmérések módszertanával, és csoport munkák keretében maguk is begyakorolhatták a felmérések sikeres megvalósításának legfontosabb elemeit, többek között a közszféra korrupciós kockázatainak beazonosítását, a korrupcióval szembeni védelmet nyújtó kontrollok kiépítettségének értékelését és a felmérés alapjául szolgáló kérdőív összeállítását, a felmérési eredmények értékelését és hasznosítását.

Az egyes intézménycsoportokra külön elemzések is készültek
A felmérés eredményeit összefoglaló tanulmány mellett első alkalommal olyan tanulmányokat is készítettünk a 2013. évi felmérés eredményeiről, amelyek intézménycsoportonként mutatják be a felmérés során kapott válaszokat.

A tanulmányok rámutatnak az egyes intézménycsoportok feladatköréből adódó és tevékenységében rejlő korrupciós kockázatokra, illetve jelzik az ezek kezelésére hivatott kontrollok kiépítettségének szintjét. Az intézménycsoport kockázati profiljának bemutatása segítséget adhat az adott intézménycsoportba tartozó intézmény vezetésének, hogy összevesse saját szervezetének korrupciós kockázatait és kontrolleszközeinek állapotát a hasonló intézményekével. Az egyes válaszadó intézményeket TEÁOR számuk alapján intézménycsoportokba soroltuk be, ennek megfelelően készítettük el az intézménycsoporti elemzéseket, amelyek elérhetők az Integritás Portálon.

Az adatfelvétellel kapcsolatos információk az Integritás portálon kerülnek közzétételre, illetve az adatfelvétel ideje alatt az Állami Számvevőszék munkatársai készséggel állnak az intézmények rendelkezésére az info.integritas@asz.hu e-mail címen, valamint a 06-80-500-800-as ingyenesen hívható telefonszámon a kérdőívek kitöltésével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. A felmérésben résztvevő szervezetek számára segítséget jelent az Integritás portálon létrehozott Fórum is, ahol megtalálhatók a Gyakran Ismételt Kérdésekre adott válaszok, illetve az intézmények egymással is tudnak véleményt cserélni az integritással kapcsolatos kérdésekben.”

Forrás:
Indul a 2014. évi integritás felmérés a közszférában; Szatmári János; Állami Számvevőszék; 2014. május 22.

Szociálisan is érzékeny lesz a közbeszerzés

„Az Európai Unió – a közbeszerzések új irányelveinek bevezetésével – szorgalmazza a szociálisan felelős közbeszerzések elterjedését. Ez a beszerzési tevékenység során olyan új szempontok beemelését jelenti, amelynek során figyelembe veszik a munkalehetőség, a tisztességes munka, a szociális és munkajogok, a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és a hozzáférhetőség szempontjait.

Szociális szempontok alkalmazására lehetőség van a műszaki leírásban és csakúgy, mint az innováció vagy a környezetvédelem területén az irányelv erre is felhatalmazó megközelítést fogad el. Vagyis az EU a közbeszerzési eljárások révén is a tagállamok kezébe adja azon eszközöket, amelyek globális szinten is javítják a foglalkoztatási, a közegészségügyi és szociális feltételeket. Például egy beszerzési eljárásban szociális szempontként kerülhet megjelölésre a fair trade körülmények között gyártott termékek preferálása.

Az irányelv hangsúlyozza továbbá, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés hozzájárul a társadalomba való beilleszkedéshez, illetve az esélyegyenlőség biztosításának is kulcsfontosságú eleme. Ugyanez igaz azokra a szociális vállalkozásokra is, amelyek célul tűzték ki a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű személyek társadalmi beilleszkedésének segítését. Tekintettel arra, hogy ezen vállalkozások az általános versenyfeltételek mellett nem lennének esélyesek a közbeszerzési eljárások elnyerésére, biztosítani kell, hogy legyenek olyan eljárások is, amelyekben a részvétel joga az ilyen szervezetek számára van fenntartva. Az új irányelvek jogszabályi környezetbe történő átültetésére két éves intervallum áll a jogalkotók rendelkezésére, a hatályos magyar közbeszerzési szabályok azonban már most biztosítják a lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérők szociális szempontokat is figyelembe vegyenek közbeszerzési eljárásaikban.”

Forrás:
Szociálisan is érzékeny lesz a közbeszerzés; Kiss Judit Katalin; Világgazdaság Online; 2014. május 20.

Közigazgatási, politikai informatika

A számítógépes rendszerek felkészültek a választás vasárnapi lebonyolítására

„A számítógépes rendszerek felkészültek a választás vasárnapi lebonyolítására, javában zajlik a választási informatikai rendszer főpróbája.

Egyelőre probléma nélkül zajlik a választási informatikai rendszer főpróbája, a számítógépes rendszerek felkészültek a választás vasárnapi lebonyolítására – mondta Deményné Kertész Krisztina, a választási informatikai rendszerért felelős IdomSoft Zrt. vezérigazgató-helyettese keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Kedd reggel kezdődött az informatikai rendszer nyilvános főpróbája valamennyi választási iroda részvételével: minden állomáshelyről reggel küldtek a központba napközbeni részvételi adatot, most a teszt-eredményadatok rögzítése folyik, és modellezik a szavazatösszesítést is – ismertette. A résztvevőknek eközben rendkívüli eseményeket is kell rögzíteniük a rendszerben. A próba célja, hogy a választási apparátus begyakorolhassa a választásnapi feladatait, és ezeket az éles helyzetben készségszinten alkalmazhassák. Mint mondta, a szavazás napján a részvételi adatokról 7, 9, 11, 13, 15, 17 és 18.30-kor küldenek adatokat, ezek megjelennek a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu-n is.

A szavazókörök este 7 órakor bezárnak, és megkezdődik a szavazatok összeszámlálása is, ám az eredményeket – mivel Olaszországban akkor zárnak a szavazókörök – csak este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy már viszonylag magas feldolgozottságú adatok jelennek meg a NVI oldalán. Ekkor telnek meg adatokkal azok az aloldalak is, amelyeken például a listákra leadott szavaztok területi megoszlása vagy a településszintű adatok tekinthetők meg, újdonságként pedig lesz olyan oldal is, amelyen az látható, hogy egy-egy lista hányadik helyen szerepel az adott megyében.

Este 11 óra után nyomon követhető lesz, hogy miként alakultak ki az eredmények, így az is, hogy a szavazatok hány százalékos összesítésénél lépte át egy-egy párt a mandátumhoz jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. A választási oldalon megtekinthetők lesznek – ahogyan az országgyűlési választás idején is – a szavazókörök körüli százötven méteres „relatív kampánytilalom” határai is.”

————

„A Nemzeti Választási Iroda (NVI) informatikai rendszere nem kapcsolódik össze közvetlenül az uniós eredményeket közzétevő központi oldallal, de utóbbinak az elérhetősége vasárnap megjelenik majd a www.valasztas.hu-n – közölte a választási informatikai rendszerért felelős IdomSoft Zrt. vezérigazgató-helyettese keddi sajtótájékoztatóján. Deményné Kertész Krisztina elmondta, a központi európai uniós (EU-) honlapra is vonatkozik az a szabály, hogy a részeredményeket és az eredményeket csak este 11 óra után lehet közzétenni, és az unió már az összesített adatokat fogja közölni. Az EU a tagállamok választási szerveitől nem kérte, hogy adjanak tájékoztatást vasárnap az előzetes vagy a végleges adatokról. Az egyes tagországok eredményei a saját választási rendszerükből olvashatók ki.

Az uniós oldalon ugyanakkor este 9 órától exit poll adatokat jelentetnek meg – közölte Deményné Kertész Krisztina. Vasárnap este 11 óra után az NVI honlapján 80-95 százalék körüli feldolgozottságú eredmény várható – tette hozzá.”

Forrás:
Már izzítanak a vasárnapi választásokra ; HVG.hu/MTI; 2014. május 20.
A magyar EP-választási informatikai rendszer nem kapcsolódik össze az unióssal; SG.hu/MTI; 2014. május 20.

Ingyenes szűrőszoftver a kiskorúak védelme érdekében

„A kiskorúak védelme érdekében július 1-jétől ingyenes szűrőszoftvert kell biztosítaniuk az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatóknak – jelentette be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

Balatoni Monika a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés tavaly fogadta el azt a törvénymódosítást, amely a kiskorúak által hozzáférhető internettartalom szűrhetővé tételéről rendelkezik. A jogszabály lényege: a kiskorúak sem otthon, sem pedig az általuk máshol használt számítógépeken ne férhessenek hozzá a számukra káros, jogellenes tartalmakhoz.

Az államtitkár közlése szerint a könnyen használható tartalomszűrő-szoftvert a szolgáltatók honlapjáról lehet majd letölteni. Balatoni Monika szólt arról is, hogy szeptember 1-jétől már a nyilvános könyvtárak és iskolák számára is kötelező lesz a szűrőszoftverek használata.

Elmondta, a kormányzat nem akarja a fiatalok internethasználatát megtiltani vagy lebeszélni őket róla. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy egy Google-felmérés szerint Közép-Európában a magyarok interneteznek a legtöbbet, ezért is oda kell figyelni arra, hogy a gyerekek biztonságban vannak-e az „internet végtelen világában”.

Felmérések szerint a fiatalkorúak az internetnek nem elsősorban az „információs jellegét” használják ki, tehát nem az oktatási segédanyagokat keresik, hanem a közösségi oldalakat preferálják – tette hozzá. Utalt arra, hogy a közösségi oldalakon 13 évesnél fiatalabbak nem lehetnének fenn, mégis ma már hat-hétévesek is naponta minimum fél órát használják a közösségi hálót.

Az államtitkár egy másik friss felmérést is ismertetett, amely szerint a 14 éves gyerekek már napi négy órát töltenek közösségi oldalakon.
A törvény előírta, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hozzon létre egy internetes kerekasztalt, amelynek egyebek mellett az a feladata, hogy meghatározza a szűrőszoftverekkel kapcsolatos feltételeket, szempontrendszereket – idézte fel. A kerekasztal ajánlása szerint a szoftvereket a szülő és a gondviselő kérheti, és életkor szerinti profilokból választhatja majd ki, mi az, amit nem szeretne, hogy gyermeke elérjen az interneten.

Hozzátette: az ajánlás szerint lehetőség nyílik majd a „finomhangolásra” is, tehát arra, hogy a szoftver kulcsszavak alapján szűrjön, vagy a szülő a gyerek életkorára tekintettel meghatározza, mennyi időt tölthet például közösségi oldalakon.

Elmondta, az ajánlás kiáll a megtekintett oldalak „naplózása” mellett is, és ha a kiskorú megsérti a szűrőbeállításokat, akkor a szoftver erről e-mailben értesíti a szülőt.

A KIM népszerűsítő kampányt indít „Csendben van, de biztonságban?” címmel, hogy felhívja a szülők és a pedagógusok figyelmét az ingyenes szoftverek letöltésének lehetőségére.

A sajtótájékoztatón Balatoni Monika bejelentette azt is, hogy a tárca Gyermekbarát igazságszolgáltatási programjának részeként kifejlesztettek egy telefonos játékalkalmazást. A különböző okostelefonokra és eszközökre telepíthető applikáció a program kabalafigurája, Kimi segítségével a gyerekeket különböző nehézségű pályákon vezeti keresztül; az előrejutás feltétele pedig az, hogy a fiatalok jól válaszolják meg a tudatos internethasználatra vonatkozó kérdéseket.”

Forrás:
Ingyenes szűrőszoftver a kiskorúak védelme érdekében; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. május 21.

Európai Számvevőszék: a Bizottság használja fel a Schengeni Információs Rendszer kifejlesztéséből levont tanulságokat

„Az Európai Számvevőszék által ma közzétett jelentés szerint a Bizottság a Schengeni Információs Rendszer második generációját (SIS II) az eredetileg tervezettnél több mint hat évvel később, és az eredeti költségbecsléshez képest nyolcszoros költséggel valósította meg. A késedelmeket és a költségtúllépést a bizottsági irányítás hiányosságai okozták, az irányítás szempontjából igen nehéz környezetben.

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) az egész schengeni térségben használatos a határőrség, a rendőrség, a vámügyi, a vízum- és igazságügyi hatóságok körében. A rendszer olyan személyekről tartalmaz információkat (figyelmeztető jelzéseket), akik összefüggésbe hozhatók súlyos bűncselekményekkel, vagy esetleg nem jogosultak az Unió területére belépni, illetve ott tartózkodni. A SIS eltűnt személyekre, valamint olyan elveszett vagy ellopott tárgyakra nézve is tartalmaz figyelmeztető jelzéseket, mint például bankjegyek, járművek, lőfegyverek és személyazonossági okmányok. A figyelmeztető jelzéseket a tagországi hatóságok viszik be a rendszerbe.

„2001-ben az EU Tanácsa megbízta a Bizottságot, hogy fejlessze ki a schengeni információs rendszer egy új változatát.” – mondta Pietro Russo, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – „Az eredeti határidő azonban irreális volt és a Bizottság kezdetben nem rendelt elegendő, a szükséges szakértelemmel rendelkező munkatársat a projekthez. A Bizottság így csak 2009-től volt képes eredményesen kezelni a fejlesztési fővállalkozói szerződést. A Bizottság ráadásul nem támaszkodott kellően a végfelhasználók tapasztalataira, és a rendszerkövetelmények is megváltoztak a projekt első része alatt.”

A központi rendszert illetően az uniós költségvetést terhelő költségek első indikatív becslései jelentősen alábecsülték a szükséges beruházás valódi léptékét. A központi rendszerre a SIS II teljes költsége 189 millió eurót tett ki, és ehhez még hozzá kell számítani becslések szerint több mint 330 millió eurót a tagállami rendszerekre. Egyúttal a SIS II-től eredetileg várt legnagyobb haszon relevanciája csökkent, mivel időközben a SIS 1-et sikeresen kibővítették az új tagországok számára. A költségek és a várt haszon e fontos változásai ellenére a Bizottság nem igazolta, hogy számára a SIS II valóban a leginkább értékarányos megoldás volt.

A Bizottság ugyanakkor levonta a tanulságokat a projekt első részének irányításából, így 2010-től kezdve, a projekt záró szakaszában változtathatott koncepcióján, és 2013 áprilisára megvalósíthatta a SIS II rendszert. A Bizottság továbbá már felhasználta a SIS II-ből levont tanulságok egy részét más nagyszabású informatikai projektek előkészítéséhez is.

A szerkesztők figyelmébe:
Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló kiválasztott ellenőrzések eredményeiről számolnak be.

„A Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának az Európai Bizottság általi kifejlesztése: tanulságok” című 3/2014. sz. különjelentés azt vizsgálta, hogy a Bizottság miért a tervezettnél hat évvel később, és az eredeti becsléseket messze meghaladó költséggel valósította meg a SIS II-t. Vizsgálta a Számvevőszék azt is, hogy a projekt folyamán a SIS II üzleti terve megbízhatóan figyelembe vette-e a költségek és a várt haszon jelentős változásait. A Számvevőszék továbbá értékelte, hogy a Bizottság levonta-e a tanulságokat a projekt irányításából, és felhasználta-e azokat.

A Számvevőszék megállapította, hogy a késedelmet és a költségtúllépést a bizottsági irányítás hiányosságai okozták – az irányítás szempontjából igen nehéz kontextusban –, különösen a projekt első, 2009-ig tartó részét illetően. A projekt során jelentősen változtak a költségek és a várható haszon, a Bizottság mégsem vizsgálta felül a SIS II üzleti tervét, s így nem mutatta ki, hogy a SIS II továbbra is prioritást élvez a Bizottságnál, mert jobb megtérülést biztosít, mint más lehetőségek. Nem hoztak a költség és a haszon újraértékelésén alapuló döntést a projekt folytatásáról, illetve leállításáról. A Bizottság levonta a tanulságokat a projekt első részének irányításából, hogy 2010-től kezdve, a projekt záró szakaszában változtasson a koncepcióján, és 2013 áprilisára megvalósítsa a SIS II rendszert.

Megállapításai alapján a Számvevőszék azt ajánlotta, hogy nagyszabású informatikai projektek fejlesztésének irányításához a Bizottság:

  • az ütemtervet az elvégzendő feladatok műszaki elemzésére alapozza;
  • biztosítsa a projektek integrálását a Bizottság szervezetszintű informatikai irányítási szabályozásába, és használják ki teljes mértékben a házon belüli szakértelmet a vállalkozók munkájának eredményes irányítására;
  • biztosítsa, hogy az üzleti igényeket és a végfelhasználók véleményét kellően figyelembe vegyék a döntéshozatal során;
  • biztosítsa, hogy mielőtt a projekt kezdeményezéséről áttérnének annak megtervezésére, az üzleti terv jóváhagyásra kerüljön, majd amennyiben jelentős mértékben változnának a projektköltségek, a várható hasznok, a kockázatok vagy az alternatívák, azt ismét jóváhagyják;
  • biztosítsa, hogy a könnyű visszakereshetőség érdekében külön naplóban legyenek dokumentálva a projektre vonatkozó legfontosabb döntések;
  • ha egy projekt azt teszi szükségessé, hogy különböző szereplők több különböző, de egymástól függő rendszert dolgozzanak ki, biztosítsa az eredményes átfogó koordinációt;
  • a nagyszabású informatikai rendszereket úgy fejlessze ki, hogy azok interoperábilis, máshol is felhasználható modulokat alkalmazzanak, elkerülve így az egy vállalkozótól való függést;
  • a számvevőszéki ellenőrzés tanulságait ismertesse a főigazgatóságokkal, és az uniós intézményekkel, ügynökségekkel és szervekkel. A Bizottság mérje fel, hogy elérték-e a SIS II-től várt hasznokat.

A jelentésért felelős számvevőszéki taggal készített rövid videóinterjú a következő címen tekinthető meg: https://www.youtube.com/user/EUAuditorsECA [francia nyelvű]”

Forrás:
Európai Számvevőszék: a Bizottság használja fel a Schengeni Információs Rendszer kifejlesztéséből levont tanulságokat, hogy az újabb informatikai projekteknél elkerülje a hasonló késedelmeket és költségtúllépéseket; Európai Számvevőszék; ECA/14/22, 2014. május 19.

A KIM feljelenti az egyik közösségi portált személyes adatokkal való visszaélés miatt

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) feljelenti az egyik közösségi portált személyes adattal való visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt – jelentette be Balatoni Monika, a tárca társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A tárca a feljelentést azért tette, mert egy szülő azzal kereste meg őket, hogy tehetetlenek a lányukat érő internetes zaklatásokkal szemben, és valaki a gyermekük nevében, annak fényképével tesz közzé posztokat a világhálón, majd amikor az eljárást megindították, az utcán meg is fenyegették.

A család korábban már zaklatás miatt feljelentést tett a rendőrségen, most pedig a KIM vállal szerepet az ügyben azzal, hogy személyes adatokkal való visszaélés miatt feljelentést tesz.

Balatoni Monika az MTI-nek azt mondta, a nyomozást ugyan nehezíti, hogy az Ask.fm elnevezésű közösségi oldalt egy külföldi szerverről működtetik, ugyanakkor jelezte, bíznak abban, hogy mivel más országokban is komoly problémákat okoz az oldal, ezért nemzetközi utakon el tudják majd érni, hogy a felelősöket megtalálják.

Utalt arra, hogy az Ask.fm egy olyan közösségi oldal, ahová gyakorlatilag bárki anonim formában beléphet és kérdéseket tehet fel az oldalhoz tartozóknak, ezzel azonban vannak akik visszaélnek és mások fényképét, adatait feltüntetve jelentkeznek be, majd járatják le az arról mit sem sejtő fiatalokat, akik közül ezért többen már külföldön öngyilkosok lettek.

Arról beszélt, hogy az internetes zaklatásoknak sok áldozata van, de az elkövetőket nehéz megtalálni, ezért is tartják nagyon fontosnak a hasonló ügyekben a nemzetközi együttműködést. Jelezte azt is, hogy a tárca információi szerint jelenleg a világon senki nem ellenőrzi az Ask.fm-re felkerülő tartalmakat.

Az államtitkár elmondta, az internetes zaklatás (cyberbullying) témájában ősszel konferenciát szerveznek Budapestre, melyen egyebek mellett azt szeretnék elérni, hogy a résztvevők álljanak ki egy egységes uniós adatvédelmi iránymutatás, szabályozás mellett. Szavai szerint annak elfogadásával ugyanis el lehetne érni, hogy az internetes zaklatókkal szemben hatékonyabban fel lehessen lépni.

Balatoni Monika azt hangoztatta, az internetes zaklatás ma „egy élő, komoly probléma” nemcsak a világon, Európában, de Magyarországon is. Hozzátette: ezért indították az „Internet nem felejt” tájékoztató programot a fiataloknak, hogy ne féljenek a világhálótól, de tudják, milyen adatokat ne adjanak meg magukról a közösségi oldalakon.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy felmérés szerint a kutatásban résztvevő közép-európai országok között a magyarok a leginkább internetfüggők, és a statisztikai adatok vannak ma már arról is, hogy az 5-6 éves gyerekek napi félórát töltenek az interneten, míg a 11-14 éves korosztály napi 4,5 órát tölt el a közösségi hálón, „egy virtuális közösség részeiként”.

Szongoth Richárd, a Nemzeti Nyomozó Iroda csúcstechnológiai osztályának a vezetője azt mondta, a rendőrség arra biztat minden fiatalt akit a világhálón sérelem ér, tegyen bejelentést vagy szüleivel feljelentést a zaklatókkal, internetes bűnözőkkel szemben. Jelezte, a rendőrség csak akkor tud nyomozást indítani, ha a tudomásukra jutnak a konkrét ügyek, a zaklatások, az adatokkal valóvisszaélések.

A közösségi hálókra feltöltött fényképekkel, személyes adatokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, nem lehet tudni, hogy ha ma valamit kiposztolunk, akkor az fél év múlva hol köszön majd vissza, milyen oldalon, milyen környezetben.

Az államtitkár előző nap tartott sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a kiskorúak védelme érdekében július 1-jétől ingyenes szűrőszoftvert kell biztosítaniuk az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatóknak. A tárca kampányt is indított, hogy a szülők figyelmét felhívja a szűrőszoftverek fontosságára.

Szeptember 1-jétől pedig már a nyilvános könyvtárak és iskolák számára is kötelező lesz a szűrőszoftverek használata.

Csütörtökön bejelentette azt is, a KIM népszerűsítő kampányt indít „Csendben van, de biztonságban?” – címmel, hogy felhívja a szülők és a pedagógusok figyelmét az ingyenes szoftverek letöltési lehetőségére.”

Forrás:
A KIM feljelenti az egyik közösségi portált személyes adatokkal való visszaélés miatt; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. május 23.

Informatika, távközlés, technika

Más útvonalon továb­bí­ta­ná a távközlési adatokat a finn állam

„Jelenleg egyetlen, Svédországon átmenő kábellel vannak összekötve a világgal, de már nem bíznak a svédekben. Finnországba a távközlési adatok jelenleg a Dániát és Svédországot összekötő Öresund hídon keresztül jutnak el. Ezen változtatna a finn állam: a helyi szállítási és kommunikációs minisztérium bejelentette, hogy építeni kezdi azt a Balti-tengerben futó vezetéket, amelynek a végállomása Németország lesz. A cél az, hogy az adatforgalom szempontjából függetlenné váljanak Svédországtól.

Krista Kiuru miniszter – akitől az ötlet származik és aki a kezdetektől támogatta annak megvalósítását – közölte: Finnország a fontos adatok biztonságos kikötőjévé, s ezáltal a számítógép-központok és a felhőszolgáltatások otthonává válhat. A jövőbeli kiemelt felhasználók között lehet a Facebook által Luleában létrehozandó szervercentrum és a Google Haminában lévő létesítménye.

A döntés azután született meg, hogy tavaly év végén kiderült: Svédország aktívan részt vett az Oroszország elleni amerikai kémkedésben, mely után Finnország már nem bízik a szomszédos államban. Az új kábel 2015-re elkészülhet és csatlakozni fog a finn vasútvonalak mellett kiépített helyi optikai hálózathoz.

A tervezés és az engedélyezési folyamat gyorsan lezárult. Miközben Finnország még a finanszírozási lehetőségeket kereste, a TeliaSonera svéd szolgáltató felajánlotta egy vezeték létrehozását Szentpétervár és Németország között, de a projektben való részvételt a finnek elutasították. A programot a Governia helyi állami vállalat finanszírozza majd, amely korábban megvásárolta a Corenet Oy kábelszolgáltatót. Az utóbbi üzemelteti a kereken 7100 kilométer hosszú finn optikai kábelhálózatot.”

Forrás:
Más útvonalon továb­bí­ta­ná a távközlési adatokat a finn állam; SG.hu; 2014. május 22.
Minister Kiuru on submarine cable decision: Finland to be a safe harbour for data; Ministry of Transport and Communications; 2014. május 20.
Future networks are the backbone of the modern economics; Corenet; 2014. március 31.
New data cable to make Finland’s one of the world’s most attractive ICT regions; Valtioneuvosto (Finn Kormány); 2013. december 11.

Indul az NMHH 2014-es mobilfrekvencia-pályázata

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ma kiírta a szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó legújabb frekvenciapályázatot. A jelentkezők összességében valamivel több mint 100 milliárd forintért juthatnak hozzá új spektrumhoz, melyen gyors és nagyobb lefedettségű mobilnetet biztosíthatnak.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a legutóbbi ütemtervnek megfelelően ma kiírta a még ki nem osztott, valamint korábban mobiladat-forgalmazás céljára még meg nem nyitott frekvenciasávok értékesítést célzó pályázatot. A pályázatra jelentkezők összesem mintegy százmilliárd forintért tizenöt évre szóló frekvenciahasználati jogosultságot kaphatnak, vagyis nagyjából ennek a pályázatnak az eredményétől függhet, hogy a következő másfél évtizedben bővül-e új infrastruktúra-szolgáltatóval a magyar mobilpiac.

Változatlan keret, változó légkör
Erre egyébként a meghirdetett blokkok áttekintése alapján, valamit a makrogazdasági környezetet ismerve vajmi kevés esély van, jóllehet a legutóbbi, kudarccal zárult frekvenciaaukció során az állami félnek nem titkolt szándéka volt, hogy új szereplőt küldjön erre a piacra. Végül potens külső piaci szereplő hiányában állami cégekből álló konzorcium indult a frekvenciákért, ám eljárásjogi hibákon az aukció végül elbukott, a mobilszolgáltatás nyújtására létrehozott állami konzorcium pedig el is tűnt a süllyesztőben.

A mostani pályázaton a pályázható spektrum hasonló, mint a korábbi, bukott aukción áruba bocsátott keret, azzal a fontos különbséggel, hogy mostanra minden akadály elhárult a teljes frekvenciakészlet használatba vétele elől, hiszen lezajlott a földfelszíni televíziózás digitális átállása, mely immár lehetővé teszi a 800 MHz-es digitális hozadéksáv felhasználását mobil szélessávú szolgáltatások nyújtására.

Ezúttal ennek a frekvenciasávnak összesen 60 MHz-nyi szeletére lehet pályázni, emellett a 900 MHz-es sávban összesen 10, az 1800 MHz-es sávban 30, a 2,6 GHz-es sávban 180, a 26 GHz-es sávban pedig 112 MHz-nyi frekvenciakeret kerül kiosztásra, méghozzá technológiasemlegesen, azaz az adott sávokon akár 2G, akár 3G, vagy akár 4G/LTE technológiával is lehet mobilszolgáltatást üzemeltetni. Az összes pályáztatásra kerülő csomagért együttesen mintegy 104 milliárd forintot kér a tulajdonos magyar állam.

Az alapvetően szimmetrikus kialakítású A, B és C csomagok esetében a megváltozott kormányzati kommunikációt figyelembe véve gyakorlatilag nem kérdés, hogy mely pályázókhoz juthatnak a frekvenciák: a Vodafone-nak, a Telenornak és a Magyar Telekomnak egyaránt égető szüksége van arra, hogy a mobil szélessávú szolgáltatás lefedettségét és sávszélességét (vagyis kapacitását) növelni tudja.

Az 1800 MHz-es sáv ugyanakkor nyitott kérdés, és a három inkumbens közül a jelenlegi állapotok és a pályázati dokumentáció alapján kettő kiesik a versenyből, hiszen a Telenor a jelenleginél nem szerezhet több spektrumot ebben a sávban, a Telekom esetében pedig – legalábbis jelenleg – nem biztosított a folytonosság a szolgáltató meglévő 1800 MHz-es blokkjaival, márpedig ez szintén előírás a pályázaton.

A Telekomnak most leginkább az okozhat fejfájást, hogy a pályáztatás előtt nem történt meg az a sávátrendezési folyamat, melynek révén a szolgáltató 1800 MHz-es blokkjai számára biztosította volna a folytonosságot – ezt egyébként a pályáztatási eljárás részeként zajló nyilvános meghallgatáson egy külsős (ugyanakkor vélhetően a Telekomhoz köthető) tanácsadócég, a Spectrum Advise javasolta. A konzultáción a tanácsadócég és a három inkumbens mellett a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. képviselői, illetve egy hatodik, potenciális érdeklődő is jelen volt, ennek a szervezetnek a kiléte azonban egyelőre nem ismert.

Négy éven belül országos lefedettség
A ma meghirdetett pályázatra június 16-án lehet jelentkezni, 40 millió forint ellenében, a bontásra 2014. június 17-én délelőtt kerül sor. Az eredményhirdetést követően a legtöbb sáv használatba vételével egy időben a szolgáltatóknak azonnal meg kell fizetniük a frekvenciahasználati díjat is. A hálózat kiépítésének ütemét szigorúan számon fogja kérni a hatóság, már csak azért is, mert az ezzel kapcsolatos vállalások a pályázat elbírálása kapcsán fontos szempontnak minősülnek.

Így például az A, B és C blokkok, vagyis a 800 MHz-es digitális hozadéksávok használatára jogosult nyerteseknek a jogosultság megszerzését követően 60, illetve 48 hónapon belül az ország lakosságának legalább 96 százalékát lefedő mobilnet-szolgáltatást kell nyújtaniuk.”

Forrás:
Indul az NMHH 2014-es mobilfrekvencia-pályázata; Koi Tamás; HWSW.hu; 2014. május 22.
Az NMHH kiírta a szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciapályázatot; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. május 22.
„Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok” tárgyában kiírt pályázat dokumentációja; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. május 22. (pdf)

Másfél milliárdos fejlesztés kezdődött a széles sávú internetért Baranyában

„Negyvenhat település tizenháromezer lakójának teremti meg Siklós és Sellye térségében a későbbi széles sávú internethasználat lehetőségét az úgynevezett optikai körzethálózat kiépítése, amelyet a közelmúltban kezdett meg a Drávanet Hálózatok Kft.

Csizmadia Csaba, a Drávanet Zrt. kereskedelmi igazgatója az MTI-nek elmondta: az év végéig tartó mintegy másfél milliárd forintos, kétharmad részben európai uniós támogatást élvező fejlesztés célja, hogy egy olyan helyen legyen korszerű üzleti környezethez, a nagy sávszélességű szolgáltatások eléréséhez szükséges infokommunikációs infrastruktúra, ahol az eddig üzleti alapon nem épült, és a gyenge megtérülési kilátások miatt belátható időn belül nem is épülne ki.

Az optikai hálózat kapacitása a helyi hálózatok későbbi létrehozásával garantálni fogja, hogy az intézmények, háztartások és vállalkozások számára ne legyen akadálya a nagy sávszélességű, azaz másodpercenkénti legalább 30 megabites internethasználatnak – jegyezte meg a kereskedelmi igazgató.

Csizmadia Csaba hangoztatta, bár a lakossági és vállalati előfizetők kiszolgálására csak a helyi hozzáférési hálózatok létrehozásával, a tervek szerint 2015-2016-tól lesz lehetőség, mivel az önkormányzatok, a közoktatási intézmények, az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek és eMagyarország Pontok már a most kiépülő optikai körzethálózatra csatlakozhatnak, a beruházás előnyei az ügyintézésben és az oktatásban azonnal érezhetőek lesznek.”

Forrás:
Másfél milliárdos fejlesztés kezdődött a széles sávú internetért; Híradó.hu/MTI; 2014. május 23.

A big data előszobája

„Nagy üzlet lehet a nagy adat, erre a szállítói oldal már rájött, a felhasználók többsége viszont a dig data definíciójával is nehezen boldogul. Egyelőre legalábbis, mert az események hamarosan felpöröghetnek.

Digitális univerzumunk a nagy robbanás szakaszába került, mérete kétévente megduplázódik, így az évtized végére el fogja érni a 44 zettabájtot (azaz 44 trillió gigabájtot), a tavaly mért 4,4 zettabájt tízszeresét – mondta el Komáromi Zoltán, az International Data Corporation magyar leányvállalatának ügyvezetője a piacelemző cég idei Nagy Adat és Üzleti Analitikai Fórumán. A Föld minden lakosára 5200 gigabájt jut majd 2020-ban, és az embertelenül nagy adattömeg kétharmada akkor már a fejlődő országokban fog keletkezni. Hasonló ütemben nő majd az adatok hasznossága is – az évtized végén az adatmennyiség 37 százaléka üzletileg hasznosítható lesz, míg tavaly ez az arány 22 százalék volt.

Az IDC meggyőződése, hogy a következő két évtizedben az IT-iparág növekedésének legfőbb hajtóerejét a harmadik vállalati platformot alkotó négy technológia és alkalmazásterület – a mobilitás, a felhő, a közösségi média és a nagy adat – fogja adni, ami gyökeres változásokat fog előidézni mind szállítói, mind felhasználói oldalon.

– A robbanásszerűen növekvő digitális univerzum újszerű kiaknázásban rejlő üzleti lehetőségeket a szállítók mind szélesebb köre ismeri fel – mutatott rá Tomasz Słoniewski, az IDC regionális szoftverkutatási vezetője. – Erre utalnak a legnagyobb piaci szereplők, közöttük az IBM, az Oracle és az SAP big data és üzleti analitika vonatkozású akvizíciói, valamint a területre szakosodott start-upok fejlesztései. Ezzel együtt a felhasználói oldalról még korántsem állítható, hogy nagyadat-lázban égne, mi több, számos szervezet még a big data definícióját is vitatja.

Nagyadat-algoritmus
Leginkább elfogadottnak tekinthető meghatározás a 4 V (volume, variety, velocity és value) elve, amely szerint nem csupán az adatmennyiség a meghatározó, hanem az adatok sokfélesége, beérkezésük gyorsasága, valamint minőségük, hitelességük is fontos szempont a big data definiálásakor. A nagyadat-forgatókönyv felismerésében segíthet, ha összevetjük az üzleti intelligencia területével.

– Míg a BI-alkalmazások jellemzően 100 terabájtnál kisebb mennyiségű, elsősorban strukturált adatmennyiség elemzésére szolgálnak, addig a bigdata-megoldások ennél nagyobb, strukturált és strukturálatlan adattömeg elemzését teszik lehetővé – fejtette ki Tomasz Słoniewski. – Az üzleti intelligencia esetében korlátozott számú, jellemzősen szervezeten belüli forrásból származnak az adatok, amelyeket kötegelt módon töltenek a BI-alkalmazásokba. A bigdata-megoldások ezzel szemben nagyon sok, belső és külső adatforrásból dolgozhatnak, amelyekből (pl. a közösségi hálókból vagy az ipari internetről) gyakran valós időben érkeznek az adatok. Míg az üzleti intelligencia előre megfogalmazott kérdésekre ad választ változatlan üzleti modell mellett, addig a bigdata-megoldások mindig újabb kérdések felvetését inspirálják, a felfedezést ösztönzik, és ezzel az üzleti modell fejlődésére is kihatnak.
A big data azonban nem jelenti a BI végét, a két terület kiegészíti egymást, az üzleti intelligencia sok tekintetben nyer a big datával, mert a szervezeten belül pl. új adatforrások és elemzőeszközök válnak elérhetővé, akár külön analitikai osztály jön létre, és a múlt elemzése mellett a jövőbe tekintő kutatást jobban szorgalmazó szemlélet honosul meg.

Ugyancsak a 4 V elvét követve dolgozta ki az IDC azt az algoritmust, amelynek alapján egy alkalmazásról eldönthető, hogy illik-e rá a dig data felhasználói forgatókönyv. Eszerint nagyadat-alkalmazásról beszélhetünk, ha a begyűjtött adat mennyisége meghaladja a 100 terabájtot, vagy mennyisége évente több mint 60 százalékkal nő, vagy az adatok rendkívül nagy sebességű adatfolyam formájában érkeznek be, és mindezt dinamikus, adaptív infrastruktúra támogatja, vagy kettő, illetve annál több adatformátumról és/vagy adatforrásról, vagy nagy sebességű adatfolyamról van szó. Ennek alapján az IDC arra számít, hogy a bigdata-piac, amelynek mérete 2012-ben 10 milliárd dollárt tett ki, 2017-re megháromszorozódik, és eléri a 32 milliárd dollárt.

Alátámasztja ezt a piacelemző 2013-ban készült, 700 szervezetet felölelő, európai felmérése is, amelynek során a megkérdezettek közel negyven százaléka mondta azt, hogy 12 hónapon belül a bigdata-technológiák jelentősen nagyobb mértékű használatát tervezi. Egy évvel korábban ez az arány még 25 százalék körüli volt. A válaszok alapján ugyanebben az időszakban nőtt az új adattároló technológiákba beruházó és a közösségi hálókról gyűjtött adatokat elemző vállalatok aránya is, amely már közelebb jár a 30, mint a 20 százalékhoz.

Kimért követők
A robbanásszerűen növekvő adatmennyiség értelmezésére és üzleti hasznosítására törekvő szervezetek azonban komoly nehézségekkel szembesülnek, mondta Tomasz Słoniewski. Kihívást jelent számukra az IT-infrastruktúra kialakítása és működtetése, amely egyáltalán képes a rendkívül nagy mennyiségű, illetve nagy sebességgel beérkező adat kezelésére, ellenőrzésére és analizálására, a valós idejű vagy közel valós idejű adatgyűjtés, elemzés és válaszadás, vizualizáció támogatására. Hasonló nehézséget okoz a változatos adatformátumok és -források, valamint a kiszámíthatatlan, látszólag minden mintát vagy szerkezetet nélkülöző tartalom kezelése is. Ilyen körülmények között különösen nagy üzleti problémát jelenthet az érzékeny adatok törvényi előírásoknak megfelelő védelme éppúgy, mint a változások menedzselése, főleg, hogy a szervezeteknek mindezt úgy kell megoldaniuk, hogy a munkaerőpiacon egyelőre még nagyon kis számban érhetők el a megfelelően képzett és tapasztalat adatkutató (data scientist) szakemberek.

Visszaköszöntek ezek a nehézségek a Fórum hazai előadóit – a SAP, a SAS Institute, a Starschema, a T-Systems és a Ustream szakembereit – felvonultató kerekasztal-beszélgetésben is. A big data elmúlt három évét értékelő résztvevők szerint idehaza is érzékelhető az igény olyan nagy adattömegek megmozgatására, amelyeket hagyományos módszerekkel nem lehet feldolgozni, de mostanáig kevés projekt lépett a megvalósítás szakaszába. Magyarországon a vállalatok többsége még nem dolgozott ki adatkezelési stratégiát, így egyelőre főként az IT-szakemberek foglalkoznak komolyan a big data kérdésével, az üzleti oldal még nem feltétlenül lát értéket benne, bár ebben a tekintetben már vannak kivételek.

Kezdetnek éppen ezért érdemes egy próbaprojektet indítani, amelyen keresztül a vállalat jobban megismerheti a nagy adatban rejlő lehetőségeket, a felhőben ez minimális költségek mellett megtehető. Minden megoldásszállító kínál olyan ütemtervet, amely mentén a próbaprojekt később vállalati szintű alkalmazássá is kiterjeszthető. A big data jellegéből adódóan mindenesetre érdemes az agilis módszertant követni ezekben a projektekben.
A konferencia előadói megállapították, hogy – az informatika más területeihez hasonlóan – a magyar vállalatok a big data esetében is követőnek számítanak az egyesült államokbeli és nyugat-európai, innovatív cégekhez képest. A nyugati cégek nálunk működő elemzőközpontjai, valamint a kimondottan adatintenzív tevékenységet végző, itthoni startup-vállalkozások azonban mindenképp segítik a nagyadat-alkalmazások hazai előretörését.

Adatkutató diploma Budapestről
Az analitika ma már szinte minden üzleti területen nélkülözhetetlen, ahol stratégiai döntések születnek. A Gartner szerint 2015-ig világszerte 4,4 millió munkahelyet kell majd betölteni a big data elemzésében jártas, felkészült szakemberekkel. Az Egyesült Államok munkaügyi hivatalának becslése szerint a következő 8 évben 24 százalékkal fog bővülni az adatelemzői kompetenciát igénylő munkahelyek száma a világon. A felsőoktatás jól érzékeli a növekvő piaci igényeket, és ma már számos intézményben tanítanak nagy adat vonatkozású tárgyakat. Az IBM közreműködésével tavaly az írországi Dublin City University elsőként indított önálló bigdata-képzést.

Idén, Európában másodikként, a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) is bejelentette, hogy az IBM Magyarországgal együttműködve bigdata-szakot indít MSc képzésben. A mesterképzés célja, hogy megismertesse a hallgatókat az üzleti célú adathasznosítás technológiáival, valamint azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a big data a közigazgatásban, városfejlesztésben és egyéb területeken kínál. A szak pontos neve Master of Science in Business Analytics, a tanterv elsősorban az adatelemzési és technológiai kompetenciákra összpontosít. Kiemelt tárgy lesz az üzleti intelligencia, de a hallgatók többek között adatvizualizációt, hálózattudományt is tanulni fognak, adatbiztonsági, közgazdasági, statisztikai és menedzsmentismereteket is szereznek majd. Az egyetem elsősorban közgazdász alapvégzettségű diákokra számít, de várják szociológusok, mérnökök, statisztikusok jelentkezését is.

A CEU és az IBM Magyarország képzése az ún. action based learning módszerre épül, amely igyekszik egyensúlyt teremteni az elméleti és a gyakorlati oktatás között. A labormunkákon valódi problémák megoldásán dolgoznak majd a diákok, amihez az IBM globális esettanulmányai adnak szakmai hátteret. A CEU oktatói mellett az IBM munkatársai és más vendégelőadók is tartanak majd órákat a világ minden tájáról, az informatikai cég emellett az oktatási anyagok elkészítéséből is részt vállal. A képzés a nemzetközi felsőoktatási akkreditációt követően 2015-ben indulhat.”

Forrás:
A big data előszobája; Kis Endre; Computerworld; 2014. május 25.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Buxa: minden telefonnal lehet fizetni!

„Valódi alternatívát kínál a készpénzes fizetésre a Buxa mobilfizetési szolgáltatása – legalábbis ha sikerül széles körben is elterjednie. A Buxa már beindult, használható, megbízható és biztonságos, néhány korlátozás azonban még él.

A készpénz kiváltására hosszú idő óta megvan a megfelelő alternatíva, a bankkártya formájában. A kártyás rendszernek azonban óriási problémája az aszinkron elfogadás: fizetni csak kártyával, fogadni csak terminállal lehet, fordított irányú fizetés, vagy felhasználók közötti tranzakció ezen az infrastruktúrán nem lehetséges, vagyis a cél, a készpénz kiváltása ezen a platformon nem lehet maradéktalan. A problémát egyre több induló vállalkozás igyekszik áthidalni, a Square például az okostelefonokat alakítja kártyaelfogadó-hellyé, a hazai fejlesztésű Buxa azonban a teljes kártyás rendszert cserélné modernebbre.

Hogyan működik?
A Buxa első körben a készpénzes, jellemzően aprópénzt is használó tranzakciók kiváltására repülne rá. A közös sörözés árának összedobása, a kollégák egymás közötti utalásai, egy szendvics megvásárlása – tipikusan ilyen kifizetéseket célozza a szolgáltatás. A rendszer alapja a telefonszám, ez a felhasználó egyedi azonosítója, amelyre a pénzt is lehet küldeni. Az egyenleg feltöltése banki utalással történik, a megjegyzés mezőben kell feltüntetni a telefonszámot, a tranzakció lebonyolítását követően pedig elérhető a teljes összeg. Ugyanígy az appból kifelé, bankszámla felé is kezdeményezhetünk kifizetést, ezzel a Buxa-forintból „igazi” forint lesz.

A fizetés menete a következő: a vásárló megnyitja az appot, beszkenneli a kereskedő egyéni QR-kódját, majd megadja a fizetendő összeget. Innen egy gombnyomás a tranzakció befejezése, erről a kereskedő saját készülékén (okostelefonon vagy PC-alapú pénztárgépen) azonnal, néhány másodpercen belül nyugtázó értesítést kap – ezzel le is zárul a fizetés folyamata. Ez a következő körben annyival egyszerűsödik, hogy amennyiben a kereskedőt elmentettük, elegendő a listából kiválasztani a címzettet, a kód beolvasására többé már nincs szükség.

A fizetési folyamatot a fejlesztők igyekeztek bolondbiztosra készíteni, így például a hibás számra való utalás összegét bizonyos idő múlva visszatéríti a rendszer. A tranzakcióhoz a fizető félnek internetes kapcsolattal kell rendelkeznie, ez lehet mobilnet és Wi-Fi is. Az utaláshoz szükséges adatforgalom egészen apró, így még a legkisebb adatcsomagokkal is kedvünkre költhetünk, egészen biztosra vehetjük, hogy nem emiatt fog lemerülni a keret. Jó hír, hogy a Buxa nem csak a való világban, hanem online fizetésre is használható. Az első implementáció a Book&Walké, ahol a böngészőben jelenik meg a fizetést lehetővé tévő QR-kód, így vásárolhatunk e-könyveket az online áruházból.

A Buxa jelenleg tesztüzemben működik a Magyar Nemzeti Bank tudtával és jóváhagyásával, bizonyos korlátozásokkal (zárt körben, korlátozott számú elfogadóhellyel és ingyenesen). Az „éles bevetés” a hatósági engedélyek megszerzése után jöhet, ezek begyűjtésén jelenleg dolgozik a cég. A rendszer másik korlátja, hogy maximum 20 ezer forintot tarthatunk buxás egyenlegünkön, az efölötti beérkező összeget a rendszer automatikusan továbbutalja a külső bankszámlánkra.

Független, annak előnyével és hátrányával
A MobilTárcához viszonyítva a Buxa látványosan felhasználóbarát. Míg a MobilTárcához PayPass-kompatibilis MasterCard kártya, a programban részt vevő banknál nyitott bankszámla, NFC-képes okostelefon mellett még speciális SIM-kártya is kell, a Buxa esetében mindezek mellőzhetőek. A független kezdeményezés minden androidos és iOS-es telefonon működik már most, bankszámlánk bármely bankban lehet, és sem NFC-re, sem egyedi SIM-re nincs szükség.

A szolgáltatás fejlesztésénél (pénzügyi rendszerről lévén szó) nagy hangsúlyt kapott a biztonság. A telefon és a szerver közötti kommunikációt, illetve a szervereken tárolt adatokat erős, bizonyított titkosítás védi, a készítők szerint a kliensoldalon, a mobilon semmilyen érzékeny információ nem tárolódik, így az app esetleges feltörése esetén sem jut a támadó az egyenlegünk birtokába. Az app maga jelszavas (PIN-kódos) védelem alatt áll, az alkalmazás csak ennek ismeretében indul el, ha pedig már elindult, akkor újabb azonosításra van szükség kifizetés kezdeményezéséhez is. Tehát a telefon elvesztésével a „megtaláló” nem fér hozzá a tárcánk tartalmához, az egyenleg biztonságban marad.

Igény, az lenne rá
A mobilos fizetés igen forró témának számít, érdekes módon nem csak az Egyesült Államokban, hanem itthon, Magyarországon is. A versengő szolgáltatások között a Buxa egyszerűségével tűnik ki, a rendszert a készítők szerint a kereskedők mintegy 15 perces oktatás után kezelni, használni tudják és a mobilos felhasználók számára sem kell több. Az agilis fejlesztés és az MVP (minimum viable product) filozófiája a mobilappon is látszik, az összes szükséges funkció megtalálható, a felhasználói felület szép és hatékony, eltévedni szándékosan sem lehet benne.

A készítők az alapfunkción túli szolgáltatásokat fokozatosan implementálják a rendszerben, a tesztfázis során többek között pont arra kíváncsi a PayByBuxa csapata, hogy a különböző képességek, funkciók milyen visszhangot kapnak. Az ilyen szolgáltatások első köre az első visszajelzések alapján már fejlesztés alatt van, ahogy azok elkészültek, frissítés formájában a felhasználóknak is elérhetővé válik. Az információk szerint jelenleg készül a csoportos fizetés és a kereskedői hűségprogramok implementációja, előbbit a felhasználók, utóbbit a kifizetőhelyek fogják imádni várhatóan.

Mi az üzleti modell?
A szolgáltatást fejlesztő PayByBuxa szerint a rendszer igyekszik a tranzakciós költségek dolgában is teljesen súrlódásmentes lenni, vagyis a Buxa-számlák közötti fizetések teljesen ingyenesek és a tervek szerint mindig is azok lesznek. Az egyenleg feltöltése a Buxa oldalán szintén ingyenes, a tranzakcióra azonban a számlavezető bank jellemzően valamilyen díjat fel szokott számolni. A Buxának csak akkor keletkezik bevétele, amikor a rendszerből kikerül a pénz, ilyenkor a tervek szerint mintegy 1 százalékos díjat számol fel a cég. Ez igen versenyképes „árnak” számít a piacon, a kártyás elfogadásnak ennél (forgalomtól függően) lényegesen magasabb díja van itthon.

A szolgáltatás számára a következő kihívás az indulást követően a gyors elterjedés lesz, a piac edukációja szerencsére több forrásból is zajlik egy ideje, így a korai adoptáló felhasználókat várhatóan nem lesz nehéz meggyőzni. Nehezebb kérdés az elfogadóhelyeké, a kereskedőket (legalábbis a tesztidőszakra) ingyenesen biztosított, Buxát futtató okostelefonnal, ingyenes utalással és a hamarosan élesedő hűségprogrammal igyekszik a cég meggyőzni.

Az app jelenleg Androidra és iOS-re érhető el, a Windows Phone-os alkalmazás fejlesztése még folyamatban van. Az elfogadóhelyek listája itt olvasható.”

Forrás:
Buxa: minden telefonnal lehet fizetni!; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2014. május 20.

Bitpénzháború: a Buxa után itt a Barion

„A héten megírtuk, hogy megindult a Buxa zárt körű tesztelése; az elektronikus fizetési rendszer mobilokra érhető el, és a Google Wallethez vagy a Paypasshez hasonló elven működik. A felhasználó letöltheti az alkalmazást az okostelefonjára, létrehoz egy felhasználói fiókot – a telefonszámát használva személyi azonosítónak –, és már csak pénzt kell rá utalni bankszámláról vagy bankfiókból, készpénzzel. És fizethetünk vele az (egyelőre csekély számú) Buxa-elfogadóhelyen.

Hasonló elven működik a Sensenet fejlesztése, a Barion is, csak ez többféle személyi azonosítót is elfogad; nem kell hozzá személyi igazolvány vagy telefonszám, elég egy emailcím és egy jelszó is. A készpénzátutalás 1000 forintig ingyenes, de ha cégnek vagy nonprofit szervezetnek utalunk, felszámítanak egy 50 forintos tranzakciós díjat a fogadó félnek. Magánszemélyek között minden ingyenes.

Bíró Tamás, a Bariont fejlesztő Sensenet társalapítója elmondta, hogy a Barion – műszakilag és jogilag is – a szerver alapú e-fizetőeszközök közé tartozik. A fizetési rendszer működtetéséhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges, mivel csak ők rendelkeznek pénzkibocsátási joggal; fizetési rendszert nem lehet üzemeltetni az ő engedélyük nélkül.

A Barion platformfüggetlen alkalmazás: okostelefonról éppúgy használható, mint tabletről vagy asztali számítógépről. (Az androidos verziót rövidesen élesítik.) Nyomokban hasonlít a Paypalhez, az Ebay által fölvásárolt pénzküldő szolgáltatáshoz; webes és mobilos fizetésre egyaránt használhatók; mindkét szolgáltatás használható köztes pénzkezelő szolgáltatásként a bank és az utalás címzettje között (payment gateway); és ha kell, mindkettő lehet anonim.

Csak az MNB engedélyével lehet
A Barion előnyben van a tesztüzemben működő Buxához képest. Fajszi Bulcsú, a Buxa egyik alapítója elmondta, hogy bár az MNB engedélyével és jóváhagyásával tesztelhetik a szolgáltatást, az elfogadóhelyek száma egyelőre korlátozott, és a szolgáltatás korlátok nélküli működéséhez további hatósági engedélyekre lesz szükség.

Bíró elmondta, hogy egy ilyen szolgáltatás működtetéséhez a Magyar Nemzeti Bank százmillió forintos tőkét követel meg, és csak azután adja meg az engedélyt – nekik két évig kellett várniuk rá, mire megkapták.

Mivel a szolgáltatás fejlesztését a SenseNet finanszírozta – akik nagy léptékű webes fejlesztésekkel foglalkoznak –, a Barionnak megvolt a stabil pénzügyi háttere, és nyertek egy uniós pályázatot is a projekt támogatására. A Barion fejlesztői már Brüsszelben is lobbiztak, hogy a szolgáltatás indításához szükséges tőke alacsonyabb legyen. Ilyet ugyanis alapvetően csak bankok kínálhatnának, akiknek kétmilliárdos alaptőke kell. A kis cégeknek ezért nem éri meg szerver alapú e-fizetőeszközökkel foglalkozni, a bankok meg nem elég rugalmasak egy ilyen rendszer bevezetéséhez.
…
Az efféle mobilos és webes fizetési rendszerek tehát hasonlóan működnek, mint a bankok, csak nem adhatnak hitelt, és nem számíthatnak föl kamatot. A felhasználók pénzét ugyanakkor már egy bank biztosítja; a Barion a CIB Bankkal együtt működteti a szolgáltatást. Bíró szerint ők voltak elég rugalmasak ahhoz, hogy létrehozhassanak náluk egy speciális letéti számlát, ahol a felhasználók pénzét tárolják. Vagyis ha a SenseNet csődbe megy, a Barion-felhasználók pénze akkor is biztonságban lesz.”

Forrás:
Bitpénzháború: a Buxa után itt a Barion; Index.hu; 2014. május 22.

Átlagosan 7800 forintot költöttünk el online tavaly

„Várakozáson felül teljesített a magyarországi online kiskereskedelmi forgalom tavaly és elérte a 217 milliárd forintos összforgalmat a tavalyelőtti 177 milliárd után. Ezzel a teljes hazai kiskereskedelem 3,1 százalékát teszi ki – derül ki az eNET kiskereskedelmi kutatásából.

A webáruházak legnagyobb volumenben számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközöket, lakásfelszerelési termékeket, játékokat és ajándékokat, valamint ruházati termékeket értékesítettek tavaly. Az utánvétes fizetés aránya kissé csökkent ugyan, de 2013-ban is megőrizte vezető szerepét. A korábbi évekhez képest azonban többen választották személyes átvétel esetén a bankkártyás fizetést.

Az összes vásárlást tekintve az átlagos kosárméret 7800 forint volt, ami 300 forintos növekedés a 2012-es évhez képest. A vásárlások értékét tekintve arányaiban a futárszolgálattal történő kiszállítás a legnépszerűbb, de évről évre nő a személyes átvétel aránya boltokban, illetve valamilyen átvételi ponton.

A hazai webáruházak közül is egyre többen optimalizálják mobil eszközökre a weboldalukat vagy fejlesztetnek mobilalkalmazást. Nő a mobil platform súlya az onnan érkező látogatók, illetve vásárlók számát, és a forgalmat tekintve is. A teljes online forgalomnak már csaknem 5 százaléka bonyolódott mobil platformról.

A webáruházi felmérést az eNET 2014. március-áprilisban készítette, az összes magyarországi webáruház körében. A kutatásokban nem szerepelnek az online értékesített szolgáltatások. A lakossági kutatás májusban készült 1218, 18 évesnél idősebb gyakori internetező megkérdezésével.”

Forrás:
Átlagosan 7800 forintot költöttünk el online tavaly; HVG.hu/MTI; 2014. május 22.

Szakirodalom

A magyar vám- és pénzügyőr szervezetek tevékenysége 1867-2010 között

„…Egyes rendvédelmi szervezetek történetét, és a biztonság megteremtésében játszott szerepüket már sok kitűnő kutató feltárta, feldolgozta, publikálta. A vám- és pénzügyőrség történetéről is számos tudományos munka jelent meg. – De olyan tudományos igényű munkát nem ismerek, amely e szervezet történetét a biztonság megteremtésében játszott szerepe (röviden: a vám- és pénzügyőr biztonság) szemszögéből vizsgálta volna. Pedig az erre vonatkozó múltbéli tapasztalatok feltárása és legalább részbeni adaptálása segíthetné azoknak a mai döntéseknek a meghozatalát, amelyek e napjainkban is létező szervezetek működését hatékonyabbá kívánják tenni. – Tehát a munkámat hiánypótlásnak szánom…”

Forrás:
A magyar vám- és pénzügyőr szervezetek tevékenysége 1867-2010 között; Prukner Attila József; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola; 2014. május 26. (pdf)

A magyar államháztartás és az Európai Unió közpénzügyei

„…a szerzők más utat választanak, és a magyar közigazgatás és államháztartás történetét bemutató fejezettel kezdik a könyvet. Érdemes megemlíteni, hogy e fejezet ugyancsak unikumnak számít a mai szak- és tankönyv-kínálatban, így a könyv egyszerre tölt be hiánypótló szerepet a jelen és a rendszerváltást megelőző államháztartási folyamatok bemutatásában. A fejezetben ma használt mutatókkal és fogalmakkal ismertetik, hogyan alakultak és milyen fő elemei és tendenciái voltak a magyar államháztartás bevételeinek, kiadásainak, egyenlegének és adósságának a kiegyezéstől egészen 2011-ig.

Ezt követően részletesen bemutatják a magyar államháztartás intézményeit és működését. A könyv legjelentősebb fejezete a helyi önkormányzatok, valamint az állami feladat-ellátás megosztásának jelenkori ismertetése. Az e területen lezajló folyamatok, az átalakítás lépései a közérdeklődés előterébe került az elmúlt évek során.”

Forrás:
A magyar államháztartás és az Európai Unió közpénzügyei (recenzió); Vasvári Tamás; Pénzügyi Szemle; 2014/1, 2014. április 24.; 125-131. oldalk (pdf)

Törvények, rendeletek

Az országos rendőrfőkapitány 14/2014. (V. 23.) ORFK utasítása a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok elektronikus közzétételének szabályairól

„A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 35. § (3) bekezdésében meghatározott, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok elektronikus közzététele során az adatfelelőst és az adatközlőt terhelő kötelezettségek meghatározása érdekében kiadom az alábbi utasítást:…”

Forrás:
Az országos rendőrfőkapitány 14/2014. (V. 23.) ORFK utasítása a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok elektronikus közzétételének szabályairól; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 27. szám, 2014. május 23.; 3553-3590. oldalak (pdf)

A nemzeti fejlesztési miniszter 19/2014. (V. 23.) NFM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával, a GSM-R rendszer fejlesztésével, valamint a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer (a továbbiakban: UD rendszer) bevezetési időszakával kapcsolatos feladatok koordinációjának ellátására 2014. május 7. napjától az új Kormány megalakulásáig terjedő időtartamra Bancsics Ferencet – az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.-ben viselt elnöki tisztségének és az IdomSoft Zrt.-ben viselt igazgatósági tagsága egyidejű fenntartása mellett – miniszteri biztossá nevezem ki.
…
10. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 45/2013. (XII. 31.) NFM utasítás…”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 19/2014. (V. 23.) NFM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 27. szám, 2014. május 23.; 3547-3548. oldalak (pdf)