---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Folytatni kell a közigazgatás modernizációját

„ Lázár János szerint a közigazgatás átalakítása sikeres volt, de további modernizáció kezdődik 2015-től. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a kecskeméti központú Gong Rádiónak adott interjújában beszélt pénteken.

A kormány további változásokat tervez bevezetni a közigazgatásban 2015-től – hangsúlyozta Lázár János, hozzátéve, hogy a legfontosabbnak a szemléletbeli változást tartja. Annak szeretnének egyszer és mindenkorra véget vetni – ez személyes politikai programja is -, hogy Magyarországon egy uralkodó állam működjön – mondta. Minden adófizetőnek azt kell éreznie, hogy a magyar állam mindent megtesz az érdekében, a közigazgatás érte és nem ellene van – fűzte hozzá.

Lázár János úgy fogalmazott: „ez szolgáltató állam funkció lesz, békén hagyja az embereket és feleslegesen nem zaklatja, feleslegesen nem bírságolja, hagyja őket élni, nem szabályozza az életüket minden percben, viszont minden ügyüket segít megoldani”. Szerinte ettől még nagyon messzire járunk, „először a fejekben kell rendet tenni”, ezért fontos, hogy a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban dolgozók megtanulják azt az alapszabályt, hogy az ügyfél az első és az ügyfélnek mindig igaza van. Beszélt a kormány terveiről, mely szerint megindítják az Államreform 2-t, amelynek az a lényege, hogy egy kulturális váltás történjen meg, mert „az állam nem uralkodhat az emberek felett, hanem szolgálni kell, egy szolgáltató államot kell felépíteni”.

A változások részeként említette, hogy a területi közigazgatást, kormányhivatalokat, járási hivatalokat még erősebbé, professzionálisabbá teszik. Az a meggyőződésük, hogy a kormányhivatali struktúra bevált, a szakigazgatási szerveknek és a kormányhivataloknak, illetve a járási hivataloknak az integrációja nagy lehetőséget tartogat – hangsúlyozta. Lázár János azt mondta, hogy azok az országok, amelyek Magyarországnál sikeresebbek, részben azért sikeresebbek, mert az állam jobban van megszervezve.

Hatékonyabb, erősebben foglalkozik az ügyfelekkel, szolgáltató típusú, ugyanakkor sokkal modernebb, gyorsabb és felesleges dolgokra nem költi az adófizetők pénzét – sorolta az érveket. Ennek érdekében szeretnék megváltoztatni az állam gépezetét, az állam működését, hogy az ország versenyképessége javuljon. Ismertette, hogy a változásnak az első tartópillére az, hogy „a bürokrácia, a túlszabályozottság, a hülye jogszabályok minél hamarabb szűnjenek meg, vagy legalábbis kevesebb legyen belőlük”. A másik nagyon fontos tartópillérnek azt nevezte, hogy szeretnék rövidíteni az ügyintézés határidejét. „Azt gondolom, hogy a kétszer tizenöt nap a korábbi kétszer harminccal szemben okkal inkább indokolt, és az emberek számára elfogadható” – mondta. Lázár János fontosnak nevezte, hogy jobb legyen a minőség, ezért az elektronikus közigazgatást erősíteni kell.

Beszámolt arról, hogy a magyar állam kötött egy szerződést a Magyar Telekommal, amelynek értelmében 2018-ra négymillió háztartásban szélessávú internetet biztosítanak. A szélessávú internettel azt akarjuk elérni, hogy minél több állami szolgáltatást otthonról is igénybe lehessen venni – indokolta a fejlesztés célját. Szerinte az elektronikus ügyintézés ma nem jelent semmit, „egy lufi”, tulajdonképpen kevés ügyet lehet ma a magyar államnál elintézni. A következő négy évet alkalmasnak tartja arra, hogy technikailag és tartalom szempontjából megpróbáljanak eredményeket elérni. Lázár János fontosnak nevezte az állami eljárás díjának a csökkentését. Álláspontja szerint, meg kell vizsgálni, hogy az útlevélért, személyigazolványért egyáltalán kelljen-e fizetni, vagy legalább egy igazolvány, személyi igazolvány, vagy a jogosítvány férjen bele az államnak az ügyintézési tevékenységébe.

Lázár János szerint, területi szinten egy kormányhivatalnak kell lennie és „ennek a kormányhivatalnak ki kell tudnia szolgálni felfelé a kormányt, lefelé pedig a választópolgárokat”. Szavai szerint ezek a változtatások egy olyan állami struktúrához vezetnek, amely kihat a gazdaság versenyképességére. Kérdésre válaszolva elmondta: a vidékfejlesztési államtitkárság Kecskemétre költözését „szimbolikus” dolognak tartja, mert szava szerint „a magyar vidéknek is joga van arra, hogy az ország irányításából kivegye a részét”.”

Forrás:
Folytatni kell a közigazgatás modernizációját; Miniszterelnökség; 2014. augusztus 29.

Szeptember elején írják alá a partnerségi megállapodást az uniós forrásokról

„ Szeptember elején írják majd alá az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodást – mondta pénteken Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, miután az Európai Bizottság elfogadta a dokumentumot.

A helyettes államtitkár közölte: az aláírás jelenti majd azt, hogy a partnerségi megállapodás kérdése le van zárva. Magyar részről az aláíró várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök lesz. Csepreghy Nándor hangsúlyozta, a dokumentum elfogadása nagyon komoly eredmény, a kormány elmúlt időszakban a fejlesztéspolitika területén tett lépéseinek pozitív visszaigazolása.

Az Európai Bizottság pénteken tájékoztatott arról, hogy elfogadták az EB és Magyarország közötti partnerségi megállapodást, amely 21,9 milliárd euró (6900 milliárd forint) beruházás előtt nyitja meg az utat 2014 és 2020 között. Magyarország emellett a vidékfejlesztés terén 3,45 milliárd euró (1087 milliárd forint), a halászati és tengerügyi ágazatban pedig 39 millió euró támogatást kap. Az uniós beruházások hozzájárulnak majd a munkanélküliség kezeléséhez és a versenyképesség, illetve a gazdasági növekedés előmozdításához – közölték.

A partnerségi megállapodás a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelenti. A jogszabályok értelmében minden uniós tagállamnak április 22-éig kellett benyújtania a dokumentumot. A bizottság elsőként Dánia partnerségi megállapodását fogadta el május 5-én. A konkrét intézkedéseket felvázoló operatív programokat csak a partnerségi megállapodás elfogadását követően lehet jóváhagyni.”

Forrás:
Szeptember elején írják alá a partnerségi megállapodást az uniós forrásokról; Miniszterelnökség; 2014. augusztus 29.

Közigazgatás, politika

Az intelligens szakosodási stratégia novemberben kerül a kormány elé

„Várhatóan november közepén kerül a kormány elé az intelligens szakosodáson alapuló kutatási és innovációs stratégia (S3) – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Pálinkás József ismertette: a stratégia megalkotása alapfeltétele annak, hogy Magyarország hozzáférhessen a Strukturális Alapokból érkező több mint 700 milliárd forintnyi kutatást, fejlesztést és innovációt (K+F+I) támogató forráshoz.

Az S3 az Európai Unió új típusú, a tudásalapú gazdasági fejlődést célzó stratégiája, amely alulról épül fel – tette hozzá.

A kormánybiztos a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az uniós és hazai forrásokat a lehető leghatékonyabban, koordináltan kell felhasználni, hogy Magyarország a versenyképessége javításával az innováció központjába, és ne a perifériájára kerüljön.”

Forrás:
Az intelligens szakosodási stratégia novemberben kerül a kormány elé;Kormányzat; 2014. augusztus 25.
Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika; Európai Bizottság; COM(2010) 553 végleges; 2013. október 10.(pdf)
S3 Smart Specialisation Platform

Perlik Obamát közérdekből nyilvános adatok visszatartása miatt

„Bár az amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy ő a legátláthatóbban kormányzó amerikai vezető, most újabb kritika érte amiatt, hogy visszatart információkat.

Egy konzervatív jogvédő-csoport, a Cause of Action pert indított amerikai szövetségi kormányzati szervek ellen, mert szerintük minisztériumok és szövetségi kormányzati szervek egy 2009-es fehér házi memorandumra hivatkozva tagadnak meg adatigényléseket. Az elnök egyik tanácsadója által jegyzett dokumentum egy éve került napvilágra, és úgy rendelkezik, hogy semmilyen Fehér Házat érintő ügyben nem adhatnak ki adatot a hivatalok előzetes egyeztetés nélkül.

A Washington Times-nak név nélkül nyilatkozó, közérdekűadat-igénylések megválaszolásával foglalkozó közszolgák szerint az irányelv miatt újra át kellett nézetniük minden olyan dokumentumot, amely megemlíti a Fehér Házat, és ez lelassította a válaszolási folyamatot. Arról nem is beszélve, hogy az egyik közszolga azt nyilatkozta a lapnak, hogy sokszor direkt elküldtek dokumentumokat a Fehér Háznak, ha politikailag kényes témára kérdezett rá az adatigénylő, még akkor is, ha az ügynek semmi köze nem volt a Fehér Házhoz.

A kereset 12 szövetségi kormányzati szervet nevez meg, amelyek alkalmazták ezt az eljárást: lelassították a válaszolási folyamatot, hogy a Fehér Ház ellenőrizni tudja, milyen információkat adnak ki. A Cause of Action szerint a legnagyobb probléma, hogy a memorandum egy igen tágan értelmezhető megfogalmazást használ arra, mi az, amit felül kell vizsgáltatni Barack Obama jogászaival. A „White House equities” az eddigi adatigénylésekből úgy tűnik, hogy bármilyen, Fehér Házat érintő ügyre és kommunikációra vonatkozhat. A szervezet a kifejezés értelmezését kéri, és azzal érvel, hogy ez a kifejezés nincsen benne az információszabadság törvényben, ezért nem hivatkozhatnak rá a hivatalok a válaszolási idő meghosszabbításakor, vagy a megtagadáskor.

2013-ban a jogvédők 13 közérdekűadat-igénylést küldtek különböző szövetségi kormányzati szerveknek arról, hogy hogyan zajlik a fehér házi felülvizsgálat. 2014 márciusáig mindössze négy szervezet válaszolt, átlag 63 nap alatt. A válaszok olyan mértékben szerkesztettek voltak, hogy a felülvizsgálatokról szóló e-mailezésnek gyakran még a tárgyát is kitakarták. Képtelenség volt kideríteni, hogy hány igénylést, vagy melyik igénylést küldték felülvizsgálatra.

Ha kiderül, hogy a hivatalos szervek tényleg erre hivatkozva lassítják le a kiadási folyamatot, vagy tagadnak meg adatigényléseket, akkor akár a Kongresszus elé is kerülhet az ügy. A memorandum szerint ugyanis ezzel a módszerrel még a Kongresszustól érkező adatigényléseket is lelassíthatják a hivatalos szervek – ez pedig súlyosan sérti az átláthatóságot az Egyesült Államokban.”

Forrás:
Perlik Obamát közérdekből nyilvános adatok visszatartása miatt; Le Marietta; Átlátszó blog; 2014. augusztus 26.

750 milliárd sorsa múlik az új K+F stratégián

„ A következő hetekben országos szakmai és társadalmi egyeztetést kezdeményez az intelligens szakosodáson alapuló kutatási és innovációs (S3) stratégiáról Pálinkás József…, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozataláért felelős kormánybiztos, valamint a program operatív irányítását végző Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH). Az S3 az Európai Unió új típusú megközelítése a kutatás-fejlesztés és az innováció területén, amelynek célja, hogy a támogatások célzottabbak, összehangoltabbak legyenek, és az egyes kutatási programok jobban figyelembe vegyék az egyes térségek helyi tudásalapú fejlődését és lehetőségeit.

A stratégia elkészítése az előfeltétele, hogy Magyarország hozzájusson az uniós Strukturális Alapok 2014-2020 közötti kutatási fejlesztési és innovációs forrásaihoz, ami hozzávetőlegesen 750 milliárd forint. Ehhez kapcsolódik még várhatóan 70-80 milliárd forintnyi saját forrás is, ennek a felhasználását is koordinálni kell az uniós pénzekkel.

Pálinkás József a téma kapcsán rendezett tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ezeknek a forrásoknak meg kell majd látszódniuk a hazai kreatív iparágakon. A stratégiának azt a további célt is szolgálnia kell, hogy a hazai K+F+I tevékenység a jövőben kevésbé legyen Budapest-centrikus. Jelenleg az országban elérhető fejlesztési programok 60-65 százalékának a helyszíne a főváros. Szerinte Debrecen, Szeged, Pécs Győr, Veszprém, Miskolc oldhatja a Budapest-centralizáltságot. (Megjegyzendő, hogy a kormánybiztos által említett települések összlakossága jelenleg mintegy 870 ezer fő, míg Budapesté mintegy közel 1,8 millió fő. Tehát a K+F tevékenység jelenlegi megoszlása a lakosságra vetítve megfelel a népesség megoszlásának.)

A kormánybiztos a jövendő nagy K+F+I projektek célpontjaként mindenekelőtt az egészségipart, valamint irányítástechnikai fókusszal az infokommunikációt emelte ki, de meghatározó gazdasági szegmensként említette a járműipart is. Hozzátette, az egyéb jó ötleteken alapuló fejlesztéseknek is fognak teret hagyni a támogatások odaítélésében.

A szeptemberben induló, közel két hónapon át tartó országos programsorozat kétfordulós szakmai és társadalmi konzultáció lesz a helyi döntéshozói és vállalkozói kör teljes bevonásával. A kormánybiztos a stratégia keretében nagy mértékben építene a nagyvállalatokra, mert mint Pálinkás fogalmazott, segítségükkel könnyebben találhatnak utat a világpiacra az innovatív magyar termékek.A megyei rendezvényekkel egy időben a NIH és a megyei kormányhivatalok online felülete is nyitva áll a véleményalkotók számára – emelte ki a kormánybiztos.

A teljes S3 dokumentum idén októberre készül el, és várhatóan a november 12-én viszik a kormány elé.”

Forrás:
750 milliárd sorsa múlik az új K+F stratégián; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2014. augusztus 26.
Záró szakaszába lépett az intelligens szakosodási stratégia (S3) tervezési folyamata; Nemzeti Innovációs Hivatal; 2014. augusztus 25.

Vidékfejlesztés az elkövetkező években

„A VII. Országos Csokoládé Fesztivál szakmai programjai között rendezett konferenciát 2014. augusztus 23-án a Dél-Zemplén Vidékfejlesztési Szövetség.

Dr. Szemán Ákos, a harminc települést magába foglaló akciócsoport alelnöke és munkaszervezet-vezetője ismertette az előadás témaköreit, Bűdi Károly elnök tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy területünkön az országos átlagot jóval meghaladta a társulás aktivitása. Ezt követően dr. Egeli Zsolt nyitotta meg a fórumot. Szerencs alpolgármestere hangsúlyozta, hogy mivel a régiónkban lévő települések nagy része halmozottan hátrányos helyzetű, így számunkra létkérdés, hogy ez a térség a fejlődés útjára lépjen és ebben ez a konferencia is segítséget nyújt a tenni akarók számára.

Dr. Viski József agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár előadásában a legfontosabb szerepet a 2014 és 2020 között megvalósítandó vidékstratégia program kapta, melynek keretében a vidékfejlesztés szervezeti felépítésének átalakítása várható. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a jövőben a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára elérhetőbbek lesznek a támogatások és az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy a helyben termelt termékek álljanak a kereslet és a kínálat fókuszpontjában. A tervek között szerepel továbbá az ökológiai gazdálkodási program kidolgozása, valamint a zöld területek növelése, megóvása és a fiatal mezőgazdasági termelők ösztönzése, támogatása. A szerencsi csokoládéról szólva dr. Viski József megjegyezte, hogy városunk büszkesége bizonyosan rászolgált a kitüntető hungarikum címre, hiszen olyan termékről van szó, amely a tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.

Az Eséllyel a jövőbe – Gyermekesély program a szerencsi kistérségben program projektmenedzsere, Sántha Zsolt ismertette a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás hátrányos helyzetű települések tekintetében végzett munkáját, kitűzött céljait és eddig elért eredményeit.

A borvidék elengedhetetlen alkotóelemei, a hagyományok ápolásának jelentőségére dr. Szakál Zoltán, a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi Gondnokság vezetője hívta fel a jelenlévők figyelmét. Az előadó úgy fogalmazott, hogy szükség van a folyamatos megújulásra, az új irányok követésére a borászatban, de mindeközben nem szabad elfeledkezni a tradíciók tiszteletéről, és így kell létrehozni a minőségi végterméket. A gondnokságvezető kiemelte, hogy a világörökség középpontjában nem csupán a tokaj-hegyaljai bor áll, hanem az itt élő és dolgozó emberek is.

A program zárásaként az érdeklődők betekintést nyerhettek az erdélyi vidékfejlesztésbe Antal Zoltánnak, a Nyárádmente Leader Egyesület munkaszervezet-vezetőjének köszönhetően. A vezető szavaiból kiderült, hogy a román túlszabályozás és a rugalmatlan bürokrácia miatt akciócsoportjuk nincs könnyű helyzetben. Csapata jelenleg egy három pillérre épülő helyi vidékfejlesztési stratégián dolgozik, amely a közösségfejlesztésre, a projektek kidolgozására és azok megvalósítására törekszik a kulturális értékek tiszteletben tartása mellett.”

Forrás:
Vidékfejlesztés az elkövetkező években; Rudolf Péter; Szerencsi Hírek; 2014. augusztus 28.

Egyházak szerepe a vidékfejlesztésben – fórum Ölbőn

„A NAKVI EPIR [Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Esélyegyenlőségi Programirodája] a Szombathelyi Egyházmegyei Karitásszal együttműködve közösségi vidékfejlesztési fórumot szervez, amelynek témája az egyházak közösség- és vidékfejlesztésben betöltött szerepe, valamint az egyházközösségek térségfejlesztő munkája.

A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Esélyegyenlőségi Programirodájának feladatai közé tartozik, hogy elősegítse a történelmi egyházak vidéki közösségfejlesztésben, esélyegyenlőség biztosításában való minél szélesebb körű szerepvállalását, jó gyakorlatainak elterjesztését. Az egyházak, illetve egyházi szervezetek által képviselt kulturális, szellemi, lelki, szociális és közösségi értékek megismertetése is elősegíti a vidék megújulását, a vidékfejlesztési program céljainak megvalósítását.

A fenti célok megvalósítása érdekében Intézetünk a Szombathelyi Egyházmegyei Karitásszal együttműködve 2014. szeptember 9-én közösségi vidékfejlesztési fórumot szervez, amelynek részeként ünnepélyes keretek között kerül átadásra a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Szent Miklós Gyógyfüves Háza. A rendezvény fővédnöke Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A fórumra várjuk mindazokat, akik érdeklődnek a közösségi agrár- és vidékfejlesztés aktualitásai iránt, különösen az egyházak közösség- és vidékfejlesztésben betöltött szerepét, egyházközösségek vidéki termékeit és térségfejlesztő munkáját illetően.

A rendezvény ideje: 2014. szeptember 9.
Helyszíne: Szent Miklós Gyógyfüves Ház (Ölbő, Dózsa György u. 72.)

Őszintén reméljük, személyesen is köszönthetjük Ölbőn és közös munkánk révén céljaink teljesülhetnek!

A fórum részletes programja az alábbi elérési útvonalon található: Szakmai program

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de visszaigazolt regisztrációhoz kötött (a helyszín befogadóképességére való tekintettel korlátozott létszámban). Jelentkezni 2014. szeptember 5. (péntek) 12 óráig lehetséges az alábbi linkre kattintva: Jelentkezési lap

A fórum ideje alatt a Szombathelyi Egyházmegyei Karitasz helyi termék bemutatót és vásárt tart, amelyen lehetőség van megjelenni. Ennek feltételeiről bővebben a rendezvény házigazdája Tuczainé Régvári Marietta (telefon:06 30 9578 921, e-mail: caritas.szombathely.tuczai@gmail.com) nyújt felvilágosítást.”

Forrás:
Egyházak szerepe a vidékfejlesztésben – fórum Ölbőn; Új Magyarország Vidékfejlesztési Program; 214. augusztus 28.

Rákkutatás kontra adatvédelem?

„Egyes vélemények szerint ellehetetlenítheti a rákkutatást az Európai Unió jelenlegi adatvédelmi direktíváját várhatóan még idén felváltó általános adatvédelmi jogszabály.

Az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO, European Society for Medical Oncology) nyíltan hangot adott az iránti aggodalmának, hogy az EU kidolgozás alatt álló általános adatvédelmi jogszabálya jelentős akadályokat gördíthet az unióban folyó rákkutatás elé. A jogszabálytervezetben szereplő „explicit és specifikus beleegyezés” kifejezés értelmében a jövőben a betegek egészségügyi adatai és a kutatási célokra tárolt szövetminták csakis akkor lesznek a klinikai vizsgálatokban felhasználhatók, ha ehhez minden érintett beteg hozzájárul az egyes tanulmányok megkezdése előtt – ez pedig jelentősen hátráltatná a kutatást.

Az ESMO vezetősége szerint a probléma áthidalható lenne, ha az új jogszabály lehetőséget adna arra, hogy a betegek egy kutatási célokra szóló, egyszeri beleegyező nyilatkozatot tegyenek.

„Célunk a titoktartáshoz és az egészséghez való jog közötti helyes egyensúly megtartása azáltal, hogy a betegek egyszeri – és adott esetben visszavonható – döntése értelmében lehetővé válna a betegadatok és a szövetminták kutatási célra történő szabad felhasználása, ami az új gyógymódok kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen” – összegzi javaslatuk lényegét Rolf Stahl, az ESMO elnöke.

„Tisztában vagyunk azzal, milyen fontos, hogy az EU biztosítsa a személyes adatok védelmét számos olyan területen, ahol az elektronikus információk felhasználása jelentős kockázatokat hordoz, úgy véljük azonban, hogy az új jogszabály tervezetének kidolgozásakor átsiklottak annak értékelése felett, milyen hatást gyakorolna az új jogi szabályozás a népegészségügyi kutatásokra” – teszi hozzá Paolo Casali, az ESMO Közszolgálati Bizottságának elnöke. Példaként említi az országos rákregisztereket, amelyek értelemszerűen összeférhetetlenek az individuális beleegyező nyilatkozattétel követelményével. Ha ugyanis lehetővé válna, hogy a betegek megtagadják az anonimizált egészségügyi adataik bekerülését a regiszterekbe, azok többé nem lennének reprezentatívak és téves következtetésekre vezetnének – magyarázza a szakértő.

Más szakmai szervezetek is kifogást emeltek új EU-jogszabálytervezet ellen, köztük a brit Cancer Research UK, amely szerint a kutatási célokra történő adatfelhasználást kivételként kellene kezelni a jogszabályban, ahogy azt eredetileg az Európai Bizottság is javasolta, összhangban azokkal a szabályokkal, amelyek évtizedek óta irányítják a tudományos kutatást.

Az Európai Unió egységes adatvédelmi szabályozásának kidolgozása 2012 óta zajlik és mostanáig számos változtatáson átesett. Az Európai Tanács idén év végére tervezi a jogszabály végleges változatának elfogadását, ami majd egy kétéves átmeneti időszak után lép hatályba.”

Forrás:
Rákkutatás kontra adatvédelem?; PharmaOnline; 2014. augusztus 29.

Elkészült a közlekedési rendszer tervszerű fejlesztésének alapdokumentuma

„ A kormány elfogadta és honlapján közzétette a 2030-ig szóló és 2050-ig tartó távlati kitekintést is tartalmazó Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát.

A dokumentumot a fejlesztési tárca az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) brüsszeli elfogadásának érdekében megküldi az Európai Bizottságnak. A szakminisztérium október végéig kormánydöntésre beterjeszti a 2014 és 2020 közötti időszakban előkészítésre és kivitelezésre javasolt közúti és vasúti fejlesztések indikatív projektlistáját is. A 2007-2013-as programban előkészített, de meg nem valósított beruházásokat a jelenlegi ciklusra kell betervezni.

A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiára alapvető célja, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő a versenyképesség fokozását, a jólét mobilitási feltételeinek biztosítását. Fő feladata a Magyarország közlekedési csomópont-szerepe és a régiós összevetésben fejlett autópálya-hálózata adta lehetőségek kiaknázása, a fenntartható növekedés feltételeinek biztosítása a társadalmi igények figyelembevételével, az esetenként egymással is konfliktusban lévő környezeti és gazdasági, nemzeti és uniós célkitűzések összehangolása. Kiemelt hálózatfejlesztési cél a sztrádák továbbépítése az országhatárokig, a megyeszékhelyek gyorsforgalmi úti bekapcsolása, a felzárkózó térségek intenzívebb fejlesztése, a vidék népességmegtartó és népességeltartó erejének erősítése.

A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetésével, széles körű szakértői megalapozó munka eredményeként készült el. Megalapozása kiterjedt a jelenlegi és távlatban feltételezhető gazdasági környezet, a közlekedés helyzete és lehetséges jövőképe értékelésére is. A speciális vizsgálatok külön foglalkoztak egyes közlekedési módokkal és horizontális kérdésekkel, így a szakemberek egyebek mellett kerékpáros koncepciót, országos vasútfejlesztési koncepciót és energiahatékonyság-javítási cselekvési tervet is alkottak.

A hazai megalapozó munkák történetében elsőként ún. összközlekedési forgalmi modell készült, amely lehetővé tette a javasolt fejlesztési eszközök hatásainak adatokkal alátámasztott értékelését. A szakértők átfogóan vizsgálták a szabályozás, a támogatáspolitika és az intézményrendszer területeit is. A dokumentum sokszereplős társadalmi megvitatása során mintegy 1700 vélemény érkezett be.

A stratégia a 41 vizsgált intézkedéscsoportot a társadalmi-gazdasági hasznosság és a megvalósíthatósági kockázat elemzésével rangsorolta. A dokumentum rávilágít arra, hogy a „túlhasznált” elemek aránya miatt a jövőben jelentős forrásokat kell fordítani a meglévő hálózatok felújítására. Előre sorolandó beavatkozási lehetőségként értékeli még például a közlekedési láncok kis költségű összekapcsolását és a módváltó (P+R és B+R) rendszerek fejlesztését is. Az eszközrendszer kialakításában a korábbinál nagyobb szerepet kaptak a hosszú távú hatások és a pénzügyi fenntarthatóság szempontjai. A stratégia előtérbe helyezi a kevés forrással jelentős eredményt hozó beavatkozásokat, szabályozási és szervezeti intézkedéseket.

A dokumentum jövőképében járműipari korszakváltást feltételez és a hazai közösségi közlekedési járműpark megújítását célozza meg. Ezzel összhangban a Kormány – a járműgyártás és a környezeti ipar innovatív fejlesztési lehetőségeire fókuszálva – egy járműgyártási stratégia megalkotását is kezdeményezte.

Az elfogadott dokumentum a kormányzati honlapon érhető el, a részletesebb megalapozó anyagok a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ oldalán böngészhetők.”

Forrás:
Elkészült a közlekedési rendszer tervszerű fejlesztésének alapdokumentuma; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. augusztus 28.
Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (pdf)
Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia; Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (alátámasztó dokumentumok)

Innovációs stratégia és kormányhivatalok

„Erősödni fog a jövőben a kormányhivatal közösségszervező szerepe. A következő hétéves uniós költségvetési ciklusban 750 milliárdos uniós keret nyílik meg kutatásfejlesztésre. Ennek előfeltétele, hogy megyénként innovációs stratégia készüljön a kormányhivatalok szervezésével. Az állami támogatásokkal együtt évente körülbelül 160 milliárd forintot hívhatnak le az alulról jövő kezdeményezések – a Rádió Orienten Petrin László főigazgató mutatta be a Fejér Megyei Kormányhivatal lehetőségeit.

A Fejér Megyei Kormányhivatal frissen kinevezett főigazgatója jegyzői és járási hivatalvezetői tevékenysége révén már szoros munkakapcsolatban állt a régió közigazgatási személyi állományával. Meglátása szerint a közigazgatási reform nagy terhet vett le a sokszor túlterhelt jegyzők válláról, és ezt az energiát kamatoztathatják az önkormányzati munkában. Az újdonsült vezető az igazságosságot és a méltányosságot állította munkájának középpontjába. „A kollégáktól csakúgy, mint magamtól a jogszabályok mechanikus megismerése mellett szellemi, etikai és erkölcsi pluszt várok el. A jogszabályok alkalmazását a gyakorlathoz, az egyedi emberi tényezőkhöz kell alakítani.” – összegezte céljait a főigazgató a Rádió Orient műsorában.

Petrin elmondta, a vezetők Fejér megyében személycseréken nem gondolkodnak, ellenben az infrastruktúra fejlesztése fontos cél. A közelmúltban adták át a Martonvásári Járási Hivatal felújított épületét, a 2015-ös évben a jelenlegi 3 kormányablak számát 6-al szeretnék bővíteni. „Nem úri huncutság az épületek és a technikai felszereltség fejlesztése” – hozzátette, 2015 karácsonyára készülhet el a Bicskei Járási Hivatal újonnan kialakított épülete. Ezt az épületet – az országban egyedülálló módon – kimondottan erre a célra hozzák majd létre, így a későbbiekben is példaértékű és referencia jellegű lehet – hangsúlyozta a főigazgató.

Petrin László rámutatott arra, hogy az állampolgárok tudatában még nem ragadtak meg a kormányablakok nyújtotta lehetőségek – további tájékoztatásra van szükség. „Újbóli államépítésről és közigazgatás szervezésről beszélünk, amelyben Magyary Zoltán ma is aktuális gondolatai a napi munka egyszeregyét alkotják. A lehetséges keretek között a falig kell elmennünk” – a főigazgató kiemelte, fontos, hogy az ügyintézők partnerként dolgozzanak a többször visszatérő, olykor kevésbé tájékozott ügyfelek problémáján.

A főigazgató a szakigazgatási szervekkel való együttműködés hatékonyságát gyenge láncszemként értékelte – ezen a téren még van bőven tennivaló, főként a velük való kapcsolattartásra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Emellett a miniszterelnök úr által kitűzésre kerülő új feladatokat is eredményesen kívánják végrehajtani. Mindennek pluszforrás és létszámnövekedés nélkül kell megfelelni – emelte ki a vendég.

A főigazgató szerint a jövőben erősödni fog a kormányhivatal közösségszervező szerepe, feladatot kapnak például a kutatásfejlesztési irányok meghatározásában. A következő hétéves uniós ciklusban 750 milliárd forintos keret nyílik meg kutatásra, fejlesztésre és innovációra. Az összeg lehívásához a magyar kormánynak innovációs stratégiát kell benyújtania Brüsszelhez. Ennek egyik célkitűzése a K+F források szerteágazóbb elosztása, így ennek megszervezésébe a megyei kormányhivatalokat is bevonják. „A megye gazdasági életének szereplői szeptember elején ülnek össze stratégiát készíteni a hazai prioritásokat megfogalmazni. A kijelölt fejlesztési irányok alapján, az állami támogatásokkal együtt évente országosan körülbelül 150-160 milliárd forintot hívhatnak le az alulról jövő kezdeményezések”. Petrin László hangsúlyozta, többek között ennek a dokumentációnak a tartalmán múlik, hogy a következő hét évben mire lehet majd pályázni az innováció területén.”

Forrás:
Évente 160 milliárd forint juthat innovációra; OrientPress; 2014. augusztus 29.

Közigazgatási, politikai informatika

Megújult a kormányzati ügyfélvonal

„Megújult a kormányzati ügyfélvonal, a 1818-as telefonszámon hívható központot Pintér Sándor belügyminiszter adta át kedden Budapesten.

Pintér Sándor azt mondta: egy országban az segíti legjobban a fejlődést, ha rend van, van megfelelő jogi háttér, jogbiztonság, és olyan államigazgatási rendszer, amely biztosítja a jogszabályok megismerhetőségét, betartatását és az állami apparátus gyors reagálóképességét.

Az új központtal kapcsolatban úgy fogalmazott: gyors, egyszerűbb és pontosabb lesz, valamint kényelmesebb, mert az ügyfélfogadás helyét és idejét az ügyfél határozhatja meg, akár külföldről is.

A miniszter szerint a gyors fejlődést segíti az elektronikus kormányzás, amely az állam irányítási feladatain túl a szolgáltató szerepét is erősíti, és emellett ügyfélbarát.

Pintér Sándor az elektronikus közigazgatás kialakítását a jövőbe mutató eseménysornak nevezte, hozzátéve: telefonon, e-mailben, SMS-ben, chaten is lehetőség van a kapcsolatfelvételre akár külföldről is.

Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke azt mondta: munkatársainak feladata az, hogy megvalósítsák a kommunikációt az állampolgárok és a közigazgatás között. A kommunikációs vonal bárhonnan bármikor elérhető, ezen keresztül az állampolgárok segítséget kaphatnak a közigazgatási ügyeik intézésében – hangsúlyozta.

A 900 millió forintos, európai uniós támogatással megvalósuló központról elmondta: több csatornán fogadnak megkereséseket, vezetékes és mobiltelefonon, faxon, e-mailben, chaten, fórumokon is. Hozzátette: a hívások 80 százaléka 30 másodpercen belül operátorhoz kerül, az elektronikus leveleket pedig átlagosan négy órán belül megválaszolják.

Megújult a kormányzati ügyfélvonal, a 1818-as telefonszámon hívható központot Pintér Sándor belügyminiszter adta át kedden Budapesten.

Pintér Sándor azt mondta: egy országban az segíti legjobban a fejlődést, ha rend van, van megfelelő jogi háttér, jogbiztonság, és olyan államigazgatási rendszer, amely biztosítja a jogszabályok megismerhetőségét, betartatását és az állami apparátus gyors reagálóképességét.

Az új központtal kapcsolatban úgy fogalmazott: gyors, egyszerűbb és pontosabb lesz, valamint kényelmesebb, mert az ügyfélfogadás helyét és idejét az ügyfél határozhatja meg, akár külföldről is.

A miniszter szerint a gyors fejlődést segíti az elektronikus kormányzás, amely az állam irányítási feladatain túl a szolgáltató szerepét is erősíti, és emellett ügyfélbarát.

Pintér Sándor az elektronikus közigazgatás kialakítását a jövőbe mutató eseménysornak nevezte, hozzátéve: telefonon, e-mailben, SMS-ben, chaten is lehetőség van a kapcsolatfelvételre akár külföldről is.

Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke azt mondta: munkatársainak feladata az, hogy megvalósítsák a kommunikációt az állampolgárok és a közigazgatás között. A kommunikációs vonal bárhonnan bármikor elérhető, ezen keresztül az állampolgárok segítséget kaphatnak a közigazgatási ügyeik intézésében – hangsúlyozta.

A 900 millió forintos, európai uniós támogatással megvalósuló központról elmondta: több csatornán fogadnak megkereséseket, vezetékes és mobiltelefonon, faxon, e-mailben, chaten, fórumokon is. Hozzátette: a hívások 80 százaléka 30 másodpercen belül operátorhoz kerül, az elektronikus leveleket pedig átlagosan négy órán belül megválaszolják.

A megnyitón átadott sajtóközlemény szerint megújulása óta több mint 500 ezer hívást válaszolt meg a kormányzati ügyfélvonal. A januártól júniusig terjedő időszakban a legtöbb kérdés az ügyfélkapuval kapcsolatban érkezett, és sokan érdeklődtek vezetői engedéllyel, útlevéllel, felsőoktatási felvételivel, erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatban és további általános közigazgatási kérdésekben is.

A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei között szerepelt Magyarország elektronikus tájékoztatási csatornáinak fejlesztése. Ennek hatására 2005-ben létrejött az ország első közigazgatási kérdéseket megválaszoló call centere. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala „a telefonos ügyfélszolgálat megújítása” uniós projekt megvalósításával mindezt korszerűsítette. A fejlesztéssel megvalósuló ügyfélbarát megoldások kényelmesebbé és gyorsabbá tették az állampolgároknak a közigazgatási ügyeik intézését – tartalmazza a sajtóanyag.

Az ügyfélvonal szerteágazó szolgáltatást nyújt az állampolgárok, vállalkozások és költségvetési szervek részére az év minden napján, 24 órában. Kiemelt feladata a gyors, pontos és naprakész tájékoztatás, valamint telefonos és elektronikus segítségnyújtás a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatban.”

Forrás:
Megújult a kormányzati ügyfélvonal; Belügyminisztérium; 2014. augusztus 26.

München – a LiMux helyett visszatér a Windows?

„Úgy tűnik, hogy Münchenben a számítógépekre Linux helyett ismét a Microsoft operációs rendszere kerülhet. München városi tanácsa 2004-ben döntött úgy, hogy búcsút int a Microsoft termékeinek és a világ első nagyvárosaként a Linuxra vált át. Az átállás 2006-ban kezdődött. Peter Hofmann, a LiMux projekt vezetője tavaly azt nyilatkozta, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy a közigazgatásban később visszaállnak más rendszerekre, ami a folyamatos politikai támogatásnak is köszönhető. Nos, úgy tűnik, hogy pont ez utóbbi szűnt most meg.

Josef Schmid, München polgármester-helyettese azt mondta, hogy megvizsgálják a projektből való kilépést és a Microsofthoz való visszatérést. Schmid azzal indokolta a döntést, hogy az elmúlt években számos panasz érkezett a felhasználóktól, akik elégedetlenek voltak a LiMux kezelésével. Hozzátette: mindegy, hogy melyik részleget keresi fel, mindenütt azt hallja, hogy az emberek szenvednek a rendszertől és ezen mielőbb változtatni kell. A város megbíz egy független szakértői csoportot a helyzet felmérésével. Amennyiben a szakértők azt fogják javasolni, hogy München térjen vissza a Microsofthoz, akkor nem zárható ki, hogy ez be is következik.

Schmid szerint a korábbi döntés politikai és nem szakmai jellegű volt. Nekik akkor az volt a benyomásuk, hogy a kérdés arról szólt, hogy behatárolják egy monopolhelyzetben lévő cég lehetőségeit. Ők már akkor tudták, hogy a törekvést nem koronázza majd siker, hiszen egyetlen közösség nem tudja megváltoztatni az egész világot. Amennyiben az egész világ egy szabvány szoftverrel dolgozik, akkor fontos, hogy München is ezt a rendszert használja. Christine Strobl, München polgármester-helyettese nyolc hónappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy az átállás sikeresen lezárult és a rendszer használata a közigazgatásban dolgozóknak napi rutinná vált. Jelenleg a müncheni közigazgatásban 15 000 számítógépen használják a LiMux disztribúciót, ez az összes konfiguráció 80 százaléka.

A Microsoft egyik szóvivője közölte, hogy ők „jó vesztesekként” tudomásul vették a korábbi döntést és elfogadták, hogy München elutasítja a Windows operációs rendszert, de továbbra is nyitottak az egyeztetésekre. ”

Forrás:
München – a LiMux helyett visszatér a Windows? ; SG.hu; 2014. augusztus 19.
Szerkesztői megjegyzés: Új vezetése van a városnak, ez magyarázza a fejleményeket. Az ellentét nem pártpolitikai, mivel a város informatikai osztályának vezetője (aki a Linux használata mellett van) ugyanahhoz a párthoz tartozik, mint a polgármester helyettese (CSU). Mindenesetre a francia csendőrség, a Nemzetgyűlés, számos spanyol tartomány gépeinek ezrei probléma nélkül működnek Linux alatt.

Szoftverjogi problémák miatt nem működik az iskolák elektronikus naplója

„A Magiszter.net elnevezésű e-napló a szoftverrendszer jogtulajdonosának döntése miatt nem működik – közölte az Educatio kft., egyúttal hangsúlyozva: minden segítséget megadnak az érintett intézményeknek. Az elektronikus naplókkal kapcsolatos, folyamatban lévő közbeszerzési eljárás ideje alatt a jogtulajdonos Netkir Zrt. nem járult hozzá a rendszer augusztus 26. utáni üzemeltetéséhez, így az jelenleg nem elérhető – fejtették ki közleményükben. Mint jelezték: az újabb eljárás szeptember közepére várható. Az érintett – kifejezetten ezt a szoftvert ténylegesen használó – körülbelül száz iskola, amennyiben az új közbeszerzési eljárás változatlanul eredménytelen lesz, új e-napló rendszert választhat. Az egységes rendszer kiépítésének célja éppen az ilyen piaci szolgáltatóktól való függőség és kiszolgáltatottság felszámolása – hangsúlyozták.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. minden segítséget megad az érintett intézményeknek – jelezték. Korábban az Index arról írt: szerdára több száz iskolában leállt az e-napló-szolgáltatás, 400-500 iskolában nem tudják regisztrálni a tanulókat. A portálnak a Magisztert forgalmazó Netkir Zrt.-nél azt mondták, előzetesen nem volt tudomásuk a leállásról, okát sem ismerik. A szoftver országos felhasználási joga valóban lejárt, de ez nem okoz automatikus leállást.

A minisztérium januárban közölte, hogy nem kötelező, ugyanakkor ingyenes a köznevelési intézményeknek a 2013/2014-es tanévben a Magiszter rendszer használata. Az intézmények így modern technológiára épülő, internet alapú rendszerben láthatják el a tanügy-igazgatási feladataikat.

Július végén azt közölték: a köznevelési államtitkárság a közoktatás teljes intézményhálózata részére hatékonyan működtethető elektronikus adminisztrációs rendszert szeretne biztosítani a 2014/2015-ös tanévben, ezért lehetővé teszi, hogy az intézmények a korábban már alkalmazott tanügy-igazgatási rendszereket, e-naplókat használják. Ennek érdekében az Educatio Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárást ír ki, s annak feltételeit teljesítő szoftverek listájáról az intézmények – sikeres közbeszerzési eljárás esetén – 2014. augusztus közepétől értesülnek. Akkor kiemelték: mivel az intézményhálózat különböző igényeket mutat az intézményi adminisztrációs rendszerek irányába, amíg minden igényt kielégítő, egységes rendszer nem jön létre, az intézmények a saját tapasztalatuk alapján dönthetnek. ”

Forrás:
Szoftverjogi problémák miatt nem működik az iskolák elektronikus naplója; SG.hu/MTI; 2014. augusztus 28.
Lásd még: Még be se csöngettek, már itt a káosz; Spirk József; Index.hu; 2014. augusztus 27.

Informatika, távközlés, technika

Intelligens város lesz Bécs egyik kerülete

„Aspern igazi élő laboratórium lesz, ahol a szakemberek számos rendszert kipróbálhatnak majd. Aspernben zajlik jelenleg Európa egyik legnagyobb városfejlesztési projektje. Bécs külső kerülete igazi intelligens város lesz, óvodával, iskolával és 213 bérlakással, amelyek lakói egy élő laboratórium önkéntes tesztalanyaivá válhatnak. Az első lakók várhatóan 2015 elején költözhetnek a negyedbe, ahol Bernd Richter, az Aspern Smart City Research (ASCR) GmbH infrastruktúrákért felelős részlegvezetője szerint technológiailag magas szintű felszerelésekkel találkozhatnak majd. A lakásokba és az épületekbe okos mérőórák, illetve lakásszabályozó rendszerek fognak kerülni. Például a szén-dioxid szintjét mérő és az automatikus vezérlésű légcserélő berendezés, úgynevezett Eco-gombokkal lekapcsolhatók lesznek bizonyos konnektorok, amelyekhez az állandóan nem használt készülékek (televízió, rádió, HiFi) csatlakoznak. A világítást és a fűtést okostelefonnal lehet majd vezérelni.

A bérlők hozzájárulást adtak ahhoz, hogy az üzemeltetők megkapják a szobák hőmérsékleti és levegőminőségi információit, valamint 15 percenként az árammérők adatait. A programban való részvétel önkéntes, az adatvédelem minden jogi követelménynek megfelel. Az ASCR külön IT-biztonsági csoporttal rendelkezik és az adatokat nem felhő-környezetben, hanem egy helyi szerveren tárolják. A kinyert információkból megtudható, hogy az egyes emberek mennyi energiát használnak el és milyen életvitelűek. Lehetővé teszik majd a különböző napszakokhoz kötődő áramtarifát, így a felhasználók akkor tölthetik fel az eszközeiket (elektronikus kerékpár vagy akár autó), amikor olcsóbb az áram.

A kerületben egy intelligens épületmenedzselési rendszert is felszerelnek, ehhez csatlakozni fog a helyi óvoda és az iskola is. Ezenkívül az egyik épület bevonásával vizsgálják, hogy miként lehet elraktározni, illetve a hálózatba visszajuttatni a fel nem használt energiamennyiséget. Az ASCR teljes költségvetése a következő évekre 38,5 millió euró, ebből 10 millió eurót tesznek ki az okos rendszerek infrastruktúrájával kapcsolatos kiadások és 14 millió eurót a kutatási összegek. A programot 3,7 millió euróval támogatja a helyi klíma- és energiaalap. A kutatási eredményeket nem csak Aspernben fogják felhasználni, hanem számos más régióban is támogatnák az intelligens város projekteket.”

Forrás:
Intelligens város lesz Bécs egyik kerülete; SG.hu; 2014. augusztus 26.
Lásd még: Living lab és The European Network of Living Labs (ENoLL)

Németország: Elfogadták a digitális cselekvési programot

„Németországban 2018-ra valamennyi háztartásban elérhető lesz a széles sávú internet a német kormány szerdai ülésén elfogadott terv szerint.

A digitalizáció „az innováció motorja”, amely tovább erősíti Németországot az ipari országok mezőnyében és hozzájárul a „technológiai szuverenitás” kiépítéséhez. Ezért az államnak meg kell nyitnia a részvétel lehetőségét mindenki előtt, és ki kell alakítania „a negyedik ipari forradalom” szabályozási kereteit – emelte ki Sigmar Gabriel gazdasági miniszter a digitális menetrend (Digitale Agenda) tervének berlini bemutatóján, rámutatva, hogy az információs technológiának (IT) már az autógyártásnál is fontosabb szerepe van a német gazdaságban, de a jelentősége ennél sokkal nagyobb, mert a társadalom és a gazdaság alapjaiig hatoló változásokat indít el.

Jelenleg Németország 64 százalékán érhető el másodpercenkénti legkevesebb 50 megabites letöltési sebességű (50 Mbit/s) internet. A városokban ez az arány 80 százalék, vidéken viszont helyenként csak 20 százalék, ezért a kormány legfőbb törekvése a vidéki régiók ellátottságának javítása, különösen a ritkán lakott, félreeső területeké, ahol a szolgáltatóknak nemigen térül meg az infrastruktúra kiépítése.

Súlyponti elem a széles sávú mobilinternet-hozzáférés lehetőségének bővítése is nyilvános helyeken, például szállodákban, repülőtereken, vendéglőkben. A szolgáltatás terjesztését a kormány elsősorban a jogszabályi környezet rendezésével kívánja serkenteni, a koncepció szerint a szolgáltatót nem lehet majd felelősségre vonni a felhasználók által a nyilvános wifihálózat révén elkövetett jogsértésekért.

A német IT-szektorban jelenleg évente átlagosan 10 ezer új vállalkozás indul. A kormány a cégalapítások számát évi 15 ezerre akarja emelni. Az üzleti modellek fejlesztését 2015-től egy 100 millió eurós alapból támogatják, valamint egyebek között az állami szervek adatbázisainak – például időjárási, közlekedési, térinformatikai adatbázisok – megnyitásával.

Az informatikai biztonságot egy sor jogi lépéssel kívánják erősíteni. A terv szerint IT-biztonsági minimumkövetelményeket határoznak meg a távközléssel foglalkozó cégeknek és a létfontosságú (kritikus) infrastruktúrákat üzemeltető és fejlesztő társaságoknak – például energetikai hálózatokat üzemeltető cégeknek -, és kötelezik őket, hogy jelentsék az informatikai támadásokat. Az informatikai bűnözés ellen küzdő állami szervek személyi állományát és költségvetésüket növelik.

Fejlesztik a kormányzati digitális szolgáltatásokat is, az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítése céljával egyebek között azt tervezik, hogy a hivatalokban általánossá teszik az úgynevezett De-Mail használatát. Az adatokat titkosítva továbbító, védett rendszerben küldött dokumentumoknak ugyanolyan jogi státusuk van, mint a papíralapú, postával küldött dokumentumoknak, leveleknek, ami nagyban egyszerűsíti, gyorsítja és biztonságossá teszi az ügyintézést. ”

Forrás:
2018-ra széles sávú net lehet minden német háztartásban; Híradó.hu/MTI; 2014. augusztus 21.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Áfa: akár az EU összes tagállamában kötelezettsége keletkezhet

„ Megdrágulhat a magyar vásárló számára a külföldről beszerzett szoftver, rádiós és tévészolgáltatás, miközben az itthoni áfaalanyoknak akár az EU összes tagállamában kötelezettsége keletkezhet.

Új áfa-szabályozás lép majd életbe a távértékesítésekkel kapcsolatban 2015. január 1-jén az unióban. Ekkortól ugyanis a nem-adóalanyok, vagyis a magánszemélyek részére nyújtott rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások egész Európában a fogyasztás helye szerint (azaz a célországban) fognak adózni. Az elektronikus szolgáltatások alatt online boltok, webshopok, webportálok, mobilalkalmazás forgalmazók, e-könyv-értékesítők, távoktatók és más hasonló e-kereskedők szolgáltatásait kell érteni.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fentiekkel foglalkozó adóalanyoknak akár mind a 28 tagországban adókötelezettsége keletkezhet. Annak érdekében, hogy leegyszerűsítsék a vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeit, bevezetik az úgynevezett mini-one-stop-shop-ot („MOSS”) vagyis az egyablakos ügyintézési rendszert. Így az áfa-bevallási és -befizetési kötelezettségeket a fogyasztó tartózkodási helyétől függetlenül az értékesítő államában kell teljesíteni. Ezáltal az értékesítőnek hazai pályán maradva a határon átnyúló ügyletei esetén is csupán egyetlen, a saját adóhatóságával kell szembesülnie jelentősen egyszerűbb adminisztrációval. A befizetett adót is a hatóságok osztják meg egymás között a teljesített ügyleteknek megfelelő arányban.

Az áfa mértékét azonban azt fogja meghatározni, hogy a nem adóalany fogyasztó hol lakik vagy tartózkodik. Ez az unió legmagasabb 27 százalékos áfa kulcsához szokott magyar média-, távközlési- és elektronikus szolgáltatások nyújtóinak kedvező változást hoz, hiszen külföldiek felé alacsonyabb áfa kulccsal számlázhatnak majd, vagyis nem kerülnek versenyhátrányba a külföldi szolgáltatókkal szemben az áfa miatt. Kedvezőtlenül érinti azonban a magyar fogyasztókat, ha ilyen szolgáltatásokat külföldről rendelnek meg, mert a jövőben ők mindenképpen a magyar áfával növelt értékeket fizetik majd.

Miért szükséges a változás?
Az új áfa-szabályozás célja a hatékonyabb és igazságosabb adózás megteremtése. A fogyasztás helyéhez kötött áfa-kötelezettséggel egy adott tagállamban egyenlő feltételekkel versenyezhetnek a telekommunikációs, a műsorszóró és elektronikus szolgáltatást nyújtó vállalkozások attól függetlenül, hogy hazai vagy más EU tagországbeli szolgáltatóról van-e szó.

Milyen ügyletekre vonatkozik a módosítás?
A nem adóalany, azaz elsősorban magánszemélyek számára szolgáltatást nyújtó telekommunikációs, rádiós és a televíziós műsorszórással foglalkozó és elektronikus szolgáltatást nyújtó cégeket érinti. Ezek közé sorolhatjuk például a telefonszolgáltatókat, az előfizetéses műholdas televíziós csatornákat, a letölthető szoftvereket, zenéket és e-könyveket forgalmazó vállalkozásokat.

Mit tesz az Európai Bizottság a szabályozás bevezetése érdekében?
A következetes és egységes szabályozás kialakítása és zökkenőmentes bevezetés érdekében a bizottság folyamatosan egyeztet a tagállamokkal és az érintett vállalkozásokkal. Az egyeztetés kiterjed a jogszabályi keretek kidolgozására, a közös értelmezés kialakítására, a MOSS informatikai feltételeinek biztosítása, a rendszerrel kapcsolatos speciális adóhatósági ellenőrzési szabályok tisztázása. Októbertől egy website-on ismerhetik meg az adófizetők a különböző tagállamok áfa-szabályait és különböző áfa-mértékeket is.

A tagállamok feladatai
A tagállamoknak harmonizálniuk kell saját szabályozásukat a direktívának megfelelően. Létre kell hozniuk egy technikai hátteret és website-ot, amelyen keresztül az ügyintézők a tagállamok közti információcserét könnyen bonyolíthatják. Tájékoztatniuk kell az adófizetőket a változásokról.

A vállalkozások feladatai
A vállalkozásoknak meg kell ismerkedniük az új szabályozással, fel kell készíteniük a számlázási és áfa adminisztrációs rendszerüket az alkalmazásra, valamint az érintett tagország informálására. Ennek érdekében a Bizottság egy részletes iránymutatást állított össze a MOSS jövőbeli működésével kapcsolatban, melyet még 2013-ban nyilvánosságra hoztak, majd 2014-ben magyarázatokkal is kiegészítettek.

Hogy lehet biztosítani az új szabályozás helyes alkalmazását?
Ahhoz, hogy a vállalkozások elérjék ügyfeleiket, láthatóvá kell válniuk az online térben. Ha egy ország fogyasztói számára elérhetőek, akkor elérhetővé válnak az adott ország adóhatósága számára is. Így könnyen ellenőrizhetővé is válnak.

A bizottság kidolgozott egy ellenőrzési iránymutatást a tagállamok számára, mely minden fél számára biztosítja az adófizetés helyének meghatározását. Ráadásul az EU szabályozás már most is biztosítja a tagállamok széleskörű együttműködését az áfa megállapításában és beszedésében.

Áremelkedéshez vezet-e majd az új rendszer?
A fogyasztók számára a változás elenyésző lesz. A szolgáltatások alapára nem változik, csak az alapár megadott százalékéban számított áfa változhat attól függően, hogy honnan vásárolt korábban a fogyasztó. Ha például eddig egy olyan államból vásárolt szoftvert, ahol alacsonyabb az áfa kulcs, mint abban az államban, ahol a fogyasztó él, akkor a jövőben többet kell majd fizetnie. A magyar fogyasztók főszabályként tehát ezért tapasztalhatnak majd áremelkedést, hiszen minden tagállamban alacsonyabb az áfa kulcsa, mint nálunk. Emellett különbségeket okozhatnak majd a különféle tagállamokban másképp alkalmazott csökkentett adókulcsok is.

Valójában azonban hosszú távon a piac és a verseny élénkülését várhatjuk az új szabályozástól, ami végső soron alacsonyabb árakhoz is vezethet.

Vajon hogyan érinti mindez a tagállamok adóbevételeit?
A fogyasztás helye szerinti adóztatás csak a fogyasztási adókkal, vagyis az áfával kapcsolatban logikus lépés. Lehetséges, hogy bizonyos alacsony áfa-kulcsú tagállamok azt tapasztalják majd, hogy a piaci részesedésük csökken, mivel azok a vállalkozások, akik adózási szempontok miatt választották az adott országot, elköltöznek. Ugyanakkor a direktíva hosszú előkészítési ideje lehetővé tette a tagállamoknak, hogy a változásokhoz alkalmazkodjanak. Hovatovább egy 2019-ig tartó átmeneti időszakban a működés helye szerinti tagállamok még megtarthatják a bevételek egy részét.

Ki fogják-e terjeszteni a One-Stop-Shop ötletét minden e-kereskedelemre (például termékek távértékesítésére)?
Ez volt a Bizottság eredeti célkitűzése 2004-ben, melyet adószakértők is támogattak az egységes piac megvalósulása érdekében. Ezt azonban nem minden tagállam fogadta el. A MOSS azonban jó lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy megismerkedjenek az új rendszer előnyeivel, és megnyithatja az utat a jövőbeli szélesebb alkalmazás előtt.”

Forrás:
Áfa: akár az EU összes tagállamában kötelezettsége keletkezhet; Adózóna.hu; 2014. augusztus 25.
Telecommunications, broadcasting & electronic services ; European Commission, Taxation and Customs Union
Magyarázó megjegyzések az uniós héaszabályoknak a távközlési, rádió- és televízióműsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye tekintetében történő, 2015-től hatályos változásairól ; Európai Bizottság; (a Tanács 1042/2013/EU végrehajtási rendelete), 2014. április 3. (pdf)
Útmutató a szűkített egyablakos héaügyintézéshez ; Európai Bizottság; 2013. október 23. (pdf)
Információk azoknak a vállalkozásoknak a számára, amelyek igénybe kívánják venni a szűkített egyablakos héaügyintézést : Kiegészítő útmutatás a szűkített egyablakos ügyintézés keretében kezelt adatok ellenőrzéséhez; Európai Bizottság (pdf)

Így rendeljen a neten csomagot! Nagy siker a posta automatája

„Országosan immár 35, a Magyar Posta által üzemeltetett csomagautomatához lehet kérni a különböző webáruházakban, aukciós oldalakon megvásárolt áruk biztonságos és kényelmes kézbesítését, sőt, ezen a módon a postahivatalokban feladott csomagok is átvehetők. Az indulás óta eltelt pár hónap kapcsán mind a Shopline, mind a Tesco szakemberei kedvező tapasztalatokról számoltak be.

A májusi indulás és a nyári hálózatbővítés után jelenleg 10 fővárosi és 25 vidéki helyszínen – főként megyeszékhelyeken – működnek a Magyar Posta csomagautomatái, de folyamatban van további automaták telepítése is – mondta Molnár Róbert üzleti vezérigazgató-helyettes. A beruházási program keretében főként bevásárlóközpontok, például Tesco-áruházak, közlekedési csomópontok, vasútállomások közelében állítottak fel ilyen, egyenként 76 darab, S, M és L méretű, zárható rekesszel ellátott készülékeket. A Posta Magyarországon elsőként állított üzembe csomagautomatákat idén tavasszal. Az eddigi tapasztalatok alapján a forgalom bő kétharmadát a kis és a közepes méretű küldemények adják.

A biztonságos – távfelügyelt riasztórendszerrel és biztonsági kamerával is védett – automaták előnye, hogy nem kell otthon a postást vagy a futárt várni, munkahelyre rendelt küldemény esetén átvevőről intézkedni, vagy az átvevőpont nyitva tartásához igazodni, mert a nap 24 órájában bármikor átvehető a megrendelt csomag. Jelenleg csak az előre kifizetett csomagokat tudják az automatákon keresztül átvenni az ügyfelek, de a tervek szerint az automaták rövidesen alkalmasak lesznek bankkártyás fizetésre is. Ezzel lehetőség lesz csomagfeladásra, valamint az utánvételes csomagok átvételére is – tette hozzá Molnár Róbert.

A csomagautomatákból a hét minden napján, 0-24 óráig vehetik át az ügyfelek a küldeményeket. Ezt azon webáruházakban vagy internetes aukciós áruházakban történő vásárlás esetén kezdeményezhetik a vásárlók, amelyek honlapjukon feltüntetik, hogy a küldemény csomagautomatán keresztül is átvehető. A postán feladott csomagok kézbesítését szintén lehet az automaták valamelyikéhez kérni.

A megrendelés során az ügyfélnek meg kell adnia mobiltelefonszámát, e-mail címét, illetve ki kell választania, hogy melyik automatába kéri a kézbesítést, majd az automatánál a telefonszám és a kód megadásával veheti át a küldeményt. Éppen ezért fontos, hogy a vásárlók a megrendelés során a valós és aktuális mobilszámot rögzítsék – hívta fel a figyelmet Deák András, a Libri-Shopline Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója. Ha 48 órán belül nem veszi át a csomagot a megrendelő, az automatához legközelebbi postán – a feladó igényétől függően 5 vagy 10 napig – még hozzájuthat a küldeményhez.

Kedvező tapasztalatok a partnereknél
Nagy örömünkre szolgált, hogy egy újabb kényelmi és praktikus lehetőséggel bővíthetjük szolgáltatásaink sorát – mondta a Tesco Global Áruházak Zrt. rövidtávú és speciális kereskedelmi területek bérbeadási vezetője. Keczer Péter szerint az új csomagautomatákkal, amelyeket a kiskereskedelmi láncok közül elsőként a Tescóban telepítettek, tovább könnyíthető a vásárlóik dolga, hiszen csomagjaikat közvetlenül a bevásárlás előtt, vagy akár utána is rögtön felvehetik. A visszajelzések alapján a vevők nagy érdeklődéssel fogadták az automaták telepítését, jelenleg pedig ismerkednek azok használatával. A közeljövőben 4 áruházunk mellé tervezzük új automaták kihelyezését, de a későbbiekben akár további gépek telepítésére is sor kerülhet – fogalmazott Keczer Péter. Kiemelte: a Tesco és a Posta együttműködése nagy múltra tekint vissza, hiszen már az első áruház nyitása óta folyamatosan törekednek arra, hogy minél több postahivatal nyissa meg kapuit az üzletsorokon.

A másik fő partner, a csomagautomatás áruküldési lehetőséget az országban elsőként bevezető Libri-Shopline Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója szintén pozitív tapasztalatokról számolt be. Deák András elmondta: a Shopline webáruház júniusban díjmentes átvételre, akciót hirdetett a csomagautomata népszerűsítésére. Már az akció során közel 700 db, automatába történő átvételt kérő megrendelés érkezett be, amelyek mindegyikét online kártyás fizetéssel rögzítették a vásárlók. Az automatába kézbesített csomag mennyiség ugrásszerű növekedése várható az itthoni vásárlók körében közkedvelt, utánvétes, bankkártyás fizetési, átvételi lehetőség biztosítását követően. A legnépszerűbb átvevőhelynek eddig a budapesti Örs vezér terén található automata bizonyult. A további népszerűsítés érdekében augusztus végéig ismét díjmentes átvétel hívja fel a figyelmet a modern átvételi módra. A kedvező tapasztalatok nyomán a Libri online könyváruházban is bevezették augusztustól a csomagautomatás átvételi lehetőséget.

Rekord a Postánál
Molnár Róbert szerint az e-kereskedelem bővülésével a Magyar Posta Zrt. stratégiai célja, hogy a csomagszállítási piac legjelentősebb szereplője maradjon, ügyfelei elégedettségét, piaci részesedését egyaránt növelje. A társaság az elmúlt időszakban ezért rugalmasabbá tette a küldeményátvételt: igény esetén szombaton is házhoz kézbesíti a csomagokat, illetve folyamatosan bővíti alternatív átvevőpont hálózatát: ma már összesen több mint 2700 helyen vehetik át az ügyfelek a csomagokat. Jelenleg a futár-, expressz és csomagszolgáltatások (CEP) piacán közel 32 százalékos súllyal piacvezető, az üzletág 2008-2013 között évi átlagosan 8 százalékkal nőtt a piac 4 százalékos ütemével szemben. 2013-ban a Posta által kezelt csomagküldemények száma több mint 10 százalékkal növekedve megközelítette a 11,5 millió darabot, ami rekordot jelent.

Európai összehasonlításban jól látszik, hogy bőven van tér a növekedésre: míg Magyarországon egymillió főre 3,5 csomagautomata jut, addig a legjobban ellátottnak számító Finnországban 16-szor ennyi, 56,5 darab, viszont a svájci 5-ös érték nincs is túl messze.”

Forrás:
Így rendeljen a neten csomagot! Nagy siker a posta automatája; Napi.hu; 2014. augusztus 26.

Az egész turizmust átalakítaná az Airbnb

„Az Airbnb havonta egymillió vendégéjszakával büszkélkedhet, az alapítók azonban ennél sokkal többre vágynak. A cég tavaly nyitotta meg az új központját San Fransiscóban. Az átépített gyárépület termeiben nincsenek vezetékes telefonok és alig vannak asztali számítógépek. Ennek oka, hogy egyetlen alkalmazott se legyen íróasztalhoz kötve. A társaság értékét 10 milliárd dollárra becsülik, míg 2011-ben még csupán egymilliárd dollár volt.

Az Airbnb-t 2008-ban hozta létre Brian Chesky, Nathan Blecharczyk és Joe Gebbia. A társaság rendszerében bárki regisztráltathatja magát, aki kész a lakását vagy akárcsak egy szobáját kiadni turistáknak. A szolgáltatás jelenleg 190 országban érhető el, köztük hazánkban is. A kínálatban 800 000 szálláslehetőség szerepel; összehasonlításul a Hilton szállodacsoport 680 000 szobával rendelkezik. A brazíliai labdarúgó-világbajnokság ideje alatt csak Rio de Janeiróban 17 000 szálláslehetőséget kínált az Airbnb. Az egyik kibérelhető ház tulajdonosa Ronaldinho volt.

A vállalatnál lévő légkör nyugodt, a dolgozók meg vannak győződve arról, hogy az Airbnb lesz a következő nagy dobás a Facebook és a Twitter után. Ez annak ellenére is igaz, hogy a cég évek óta harcban áll a szállodaiparral, a városi hivatalokkal és a szomszédok érdekvédelmi szervezeteivel. Nathan Blecharczyk szerint számos jogos kérdés merül fel, de ők nem térnek ki a viták elől. A legtöbb felmerülő probléma nagyon összetett és ezeket az önkormányzatokkal és más szereplőkkel együtt közösen kell megoldani, ami közel sem egyszerű. Éppen ezért hozták létre a portlandi modellprojektet, ahol a felek közösen keresik a megoldásokat.

Blecharczyk biztos abban, hogy az Airbnb elterjedését nem lehet megállítani, az emberek körében ugyanis népszerű a szolgáltatás. A következő években szeretnék kibővíteni az ajánlatukat, többek között ételrendelésekkel, szállítással és minden más olyan dologgal, ami kapcsolódik az utazáshoz, emellett lesznek helyi szolgáltatásaik is. Az Airbnb kapcsán 2011-ben előfordult, hogy szétdúlták a partnerotthont a lakást cserélő internetezők, más esetben pedig nem voltak hajlandók a végén kiköltözni, ezért a vállalat kénytelen volt magyarázkodni. A társaság Magyarországon is lendületesen terjeszkedik. A platform havonta 10 százalékkal bővül itthon, már tízezernél többen tesznek szert általuk bevételre ingatlanjukból. ”

Forrás:
Az egész turizmust átalakítaná az Airbnb; SG.hu; 2014. augusztus 27.
Lásd még: Airbnb; Wikipédia és New Yorkban be akarják tiltani, Budapesten virágzik az Airbnb; 444.hu

Anonim mobilos fizetés, akár a telefon érintése nélkül

„Magyarországon is egyre inkább szaporodnak a mobilfizetési megoldások, amelyek mind kicsit másképpen igyekeznek a okostelefonra cserélni a pénztárcát. A Barion alkalmazás is ezt tűzte ki célul: az app az MNB által engedélyezett e-pénz rendszert használja és hamarosan akár a telefont a zsebben hagyva is fizethetünk vele.

A mobilos fizetési alkalmazásokból az utóbbi időben hazánkban is egyre több tűnik fel, noha egyelőre nem mondhatni, hogy a koncepció széles körben elterjedt lenne a vásárlók vagy a kereskedők körében. A Barion nevű app is ezt a területet igyekszik meghódítani, az eddig látott megoldásoktól némileg eltérő módon. Az alkalmazás ugyanis egy a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett e-pénz rendszert használ, amellyel a fejlesztők a készpénz és a bankkártyát egyaránt igyekeznek kiváltani.

Gyors regisztráció, személyes adatok nélkül
Az egyszerűség a lehető legtöbb felhasználó meghódításához elengedhetetlen, a rendszer használata ennek megfelelően nem is jelent különösebb nehézséget. A regisztráció folyamata egyáltalán nem mondható bonyolultnak, igaz, ezt magából az alkalmazásból nem tudjuk megtenni, az a böngészőbe továbbítja a felhasználót. Jó pont, hogy itt semmilyen személyes adat megadása nem kötelező, mindössze egy email-cím és egy jelszó megadása szükséges. Ezt követően a megerősítő emailben kapott linkre navigálva még egy biztonsági kérdést kell beállítani, és készen is van a Barion-fiók.

Az alkalmazásba belépve először egy PIN-kódot kell megadni, hogy illetéktelenek ne nyithassák meg azt, a bátrabbak azonban ezt a beállítások menüpontban egy mozdulattal kikapcsolhatják. Az app felülete nem egy menüvel nyit, mint a legtöbb hasonló szoftveré, hanem rögtön a számlatörténetet látjuk a korábbi vásárlások listájával. A további opciókat tartalmazó menüt a kijelzőn jobbra elhúzva hívhatjuk elő, de két funkció, a pénzküldés és a parkolás a felső sávon lévő ikonokon keresztül, egy bökéssel is elérhető. Utóbbinál csak a jármű típusát, rendszámát és a parkolási zóna számát kel megadni, majd az ott töltött idő végeztével fizetni.

A pénzküldésnél a kiszemelt felhasználó email címe alapján, vagy végső esetben a telefonján megjelenített QR-kód segítségével is továbbítható a kívánt összeg, de az app a közelben lévő Barion-felhasználókat is látja, így azok listájából is van lehetőség választani. Ez a funkció egyelőre csak félig-meddig használható, a rendszer ugyanis a Bluetooth 4.0-s iBeacon technológiára épül, amelyet teljes mellszélességgel csak az Apple készülékei támogatnak. Az androidos eszközökön ugyan láthatók például a közelben lévő iPhone-os Barion tárcák, ez fordítva viszont már nem igaz – szerencsére az Android hamarosan érkező legújabb, jelenleg L néven ismert verziójában már az iBeacon-támogatás is helyet kap amivel megszűnik ez a probléma.

Nulla gombnyomásos fizetés
A fizetés a rendszert támogató vendéglátóhelyeken sem mondható bonyolultnak: az elfogadóhelyek kapnak egy-egy Barion ID-t, azaz Bluetooth 4.0-s sugárzót, amely tudatja a közelben lévő telefonokkal, hogy éppen melyik helyen tartózkodnak. A vásárlók is Bluetooth-on keresztül fizetnek, a számla az appban egy felugró üzenetben érkezik meg, amelyet aztán igény szerint a borravaló hozzácsapásával, akár az asztaltól is lehet rendezni.

A Barion csapata ráadásul az egész koncepciót még egy lépéssel továbbviszi, így aki két gombnyomást is sokall a fizetésre, a jövőben lehetősége lesz ezt nullára lefaragni, a „törzshely” funkcióval. Ennek segítségével a gyakran látogatott helyeken megadható egy maximális összeg, amelyből a pultos a felhasználót bekapcsolt Bluetooth-on keresztül érzékelve automatikusan levonhatja a fogyasztás értékét – így a fizetéshez gyakorlatilag a telefont sem kell elővenni a zsebünkből.

A kereskedőknek sem jelent nehézséget
A fizetési megoldás nagy előnye továbbá az anonimitás, az appban semmilyen személyes adat megadása nem kötelező, legalábbis amíg 600 ezer forintot vagy többet nem fizetünk be egy év leforgása alatt. A Barionra bármekkora összeget feltölthetünk, amelyre a rendszer webes felületén banki utalással, vagy az appon belül térképen is megtekinthető, készpénzes feltöltőpontokon is lehetőség van. Az alkalmazással a fizetés ingyenes. Miután EU-s direktívák alapján, MNB engedéllyel működő e-pénz rendszerről van szó, a felhasználóknak attól sem kell tartani, hogy a Barionban tárolt pénzüknek a cég esetleges becsődölésével búcsút inthetnek. A feltöltött összegek ugyanis egy külön, az ügyfeleknek fenntartott speciális számlára kerülnek – csőd esetén pedig vissza a tulajdonosokhoz.

Amennyiben a mobilfizetési megoldás elterjed, számos lehetőséget tartogat az azt támogató cégek számára. Az e-pénzes rendszer ugyanis a bankkártyás fizetéssel ellentétben nem csak a vásárlás összegét és helyét képes rögzíteni, de annak tartalmát is, akár árucikkekre lebontva. Ez alapján pedig rendkívül pontos és személyre szabott hirdetések, sőt akár kedvezmények hozhatók létre: példának okáért egy kocsmában az éppen arra járó, általában borravalót is hagyó vendégek számára kiírható egy 50 százalékos akció kedvenc italukra, amelyről a telefonra értesítést is kapnak.

A rendszer beépítése a kereskedők részéről sem kíván különösebben nagy erőfeszítést, hiszen fizikailag csak egy okostelefonra van szükség a pénztárgép mellett, amely egy alkalmazáson keresztül kezeli a tranzakciókat és a vállalat szerint a regisztráció sem tart tovább egy percnél. Cégek számára a pénzfogadás ezer forintig ingyenes, efölött pedig összegtől függetlenül 50 forint. Az alkalmazás Android és iOS rendszerekre ingyenesen letölthető, a Windows Phone felhasználóknak azonban még egy ideig várniuk kell rá, míg a rendszer kiterjedtebb Bluetooth 4.0 támogatást nem kap.”

Forrás:
Anonim mobilos fizetés, akár a telefon érintése nélkül; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2014. augusztus 27.
Korábbi cikkünk: Bitpénzháború: a Buxa után itt a Barion

Szakirodalom

Katasztrófavédelem, biztonságpolitika és a területfejlesztés

„A biztonságpolitika-elméletben az utóbbi időszakban egyre elfogadottabbá vált a biztonság fogalmának tág értelmezése, amelyben nem csupán a korábbi, katonai típusú kockázatok szerepelnek, de olyan más összetevők is, amelyeket a társadalmi, ökológiai, gazdasági biztonság körébe lehet sorolni és amelyeket a biztonságtudomány a kockázatok jellemzői alapján rendszerbe foglalt és pontosan csoportosított. A tanulmányban bemutatom, hogy bár a biztonságpolitika hazánk szempontjából releváns szereplői (NATO, EU, USA, Egyesült Királyság, Magyarország) átvették a tág értelmezést, a biztonsági stratégiákban ezeknek az új kockázatoknak a kezelésére nem tesznek kísérletet, és még csak meg sem határozzák, hol, mikor, hogyan, kinek a feladata az adott tényezőre irányuló fejlesztési tevékenység. Ezzel párhuzamosan látható, hogy a területfejlesztési és területrendezési tervek sem ismerik fel/el ezen – amúgy fejlesztendőnek tekintett – elemek biztonságpolitikai fontosságát, holott a biztonság horizontális célok közé való emelésével megalapozottabb, komplexebb fejlesztési dokumentumok készíthetők, mert egy új szemponttal lehet erősíteni a beavatkozások indokoltságát, valamint a fejlesztésekbe a biztonságpolitika számára elérhető eszközrendszer is bevonható. A biztonságpolitika és a területi tudományok összekapcsolását a katasztrófavédelem adhatja meg, amelyben a „civil” területi egységek éppúgy megjelennek, mint a biztonsági tényezők. A cikk a címben szereplő három szakma összekapcsolásának megalapozásához kíván hozzájárulni.”

Forrás:
Katasztrófavédelem, biztonságpolitika és a területfejlesztés; Szabó Mátyás; Tér és Társadalom; 27. évfolyam, 2013/3. szám; 75-91. oldalak (pdf)

A kultúra területi mérhetősége és a kistérségek közművelődési jellemzői

„A kultúra gazdasági szerepének elemzése és területfejlesztéssel való viszonyának értelmezése egyre nagyobb jelentőséggel bír napjainkban. A tanulmány a kultúra és kultúraelemzés néhány regionális vonatkozásának bemutatását követően arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként számszerűsíthető a kultúra, valamint miként ragadható meg annak térszerkezeti hatása. Ami mérhető – vagyis amire elérhető statisztikai adatok léteznek – az valóban a kultúra teljes spektrumát öleli-e fel, avagy csak néhány szegmensre koncentrálnak az „adatbányászok”, miközben számos értékes információ rejtve marad. A dolgozatban a kulturális gazdaság közművelődési alrendszerét előtérbe helyezve empirikus elemzést is közlünk a hazai kistérségekre vonatkozóan. A hazai kistérségek közművelődési helyzetét többváltozós statisztikai módszerekkel (faktorelemzés, nem hierarchikus klaszteranalízis) vizsgáljuk, továbbá korrelációelemzéssel kísérletet teszünk a kulturális fejlettség vagy lemaradás és a kistérségek komplex fejlettsége közötti összefüggések számszaki megragadására.”

Forrás:
A kultúra területi mérhetősége és a kistérségek közművelődési jellemzői; Fábián Attila, Tóth Balázs István; Tér és Társadalom; 27. évfolyam, 2013/1. szám; 97-113. oldalak (pdf)

A lengyel regionális politika és intézményei

„A Magyarországhoz több szállal kapcsolódó Lengyelország regionális sajátosságai, valamint a regionális egyenlőtlenségek és az uniós GDP-átlagtól való lemaradás leküzdésére irányuló megoldásai egyaránt érdekesek lehetnek hazánk számára. A sok hasonló területi probléma mellett azonban számos jelentős különbség van a két ország regionális politikája között. Lengyelországban az EU-csatlakozásra való felkészülés közben tényleges közigazgatási reformot hajtottak végre, a regionális politika pedig önálló ágazati politikává tudott válni. Miközben az ország fejlődése szempontjából meghatározó forrásokat jelentő Strukturális Alapok menedzselésére létrehozott intézményrendszer az ágazati irányítási rendszerbe integrálódik, mégis decentralizált formában működik, hiszen a regionális önkormányzatok döntési kompetenciákkal rendelkeznek nem csupán a francia mintára kialakított tervszerződések megkötésében, de a decentralizált operatív programok irányításában is.

Az alapvetően leíró jellegű tanulmány, amely kitér a lengyel regionális politika, valamint eszköz- és intézményrendszerének fejlődésére, olyan megoldásokat is bemutat, amelyek hasznosak lehetnek a hazai területpolitika jövőbeli alakítása szempontjából.”

Forrás:
A lengyel regionális politika és intézményei; Mezei Cecília, Schmidt Andrea; Tér és Társadalom; 27. évfolyam, 2013/3. szám; 109-125. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1484/2014. (VIII. 27.) Korm. határozata a holding alapú közszolgáltatási rendszer kialakításáról

„1. A Kormány egyetért azzal, hogy
a) a holding alapú közszolgáltatási rendszer Magyarországon a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatások egy társaságcsoportba történő szervezésével kerüljön kialakításra;

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter lássa el az egységes közműszolgáltató társaságcsoport, valamint a központi adatfeldolgozó társaság feletti tulajdonosi joggyakorlást és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos általános szabályozási jogkört;

c) a nemzeti fejlesztési miniszter, mint az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodjon az energiaellátás biztonságáról és lássa el az árszabályozási feladatokat, továbbá a közszolgáltatások megrendelésével kapcsolatos feladatokat.

2. A Kormány felhívja a holding alapú közszolgáltatási rendszer megszervezése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1465/2014. (VIII. 15.) Korm. határozat 2. a) pontja alapján működő munkacsoportot, hogy a holding alapú közszolgáltatási rendszerre vonatkozó jogszabályok tervezetét, valamint a holding alapú közszolgáltatási rendszer kialakításához szükséges valamennyi kormányzati intézkedésre vonatkozó előterjesztést e határozat 1. pontjában foglaltak figyelembevételével készítse elő és terjessze a Kormány elé.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter igazságügyi miniszter belügyminiszter
Határidő: 2014. október 31…”

Forrás:
A Kormány 1484/2014. (VIII. 27.) Korm. határozata a holding alapú közszolgáltatási rendszer kialakításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 116. szám, 2014. augusztus 27.; 12823. oldal (pdf)

A Kormány 1486/2014. (VIII. 28.) Korm. határozata a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról

„1. A Kormány
a) a közlekedési ágazat közép-, hosszú és nagytávú céljainak meghatározása, a közlekedéssel összefüggő gazdasági, társadalmi, környezeti és területhasználati folyamatok tervezhetőségének biztosítása érdekében megtárgyalta és elfogadta a 2030-ig terjedően – 2050-ig távlati kitekintéssel – elkészített „Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia” című stratégiai tervdokumentumot és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy azt a 2014–2020 közötti Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program elfogadása érdekében küldje meg az Európai Bizottság részére;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2014. október 31.

b) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a 2014–2020-as időszak közúti és vasúti fejlesztési programja keretében előkészítésre és kivitelezésre javasolt indikatív projektek listáját terjessze a Kormány elé jóváhagyásra;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2014. október 31.

c) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a 2007–2013-as Közlekedés Operatív Program keretének terhére előkészített közút- és vasútfejlesztési beruházásokat a 2015-ig tervezett megvalósítás elmaradása esetén vizsgálja felül és azok megvalósítását a 2014–2020 közötti időszakra tervezze be;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2016. március 31.

d) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítse elő a Nemzeti Járműgyártási Stratégiát.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. december 31.

2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. Hatályát veszti
…
c) a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozat 2. pontja.”

Forrás:
A Kormány 1486/2014. (VIII. 28.) Korm. határozata a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 117. szám, 2014. augusztus 28.; 12840. oldal (pdf)

A Kormány 216/2014. (VIII. 28.) Korm. rendelete a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról

„A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. cím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 28/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjában foglalt adatok összessége,

2. központi szerv: az Nytv. 6. § (1) bekezdése szerinti központi szerv,

3. tényleges cím: a tényadatok alapján a valóságnak megfelelő cím.

2. A címellenőrzéssel kapcsolatos feladatok
2. § (1) A központi szerv az Nytv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében összeállítja az Nytv. 39. § (3) bekezdése szerinti elektronikus adatállományt (a továbbiakban: jegyzék).

(2) A központi szerv a jegyzékben szereplő címeket településenkénti bontásban 2014. szeptember 1-jéig az illetékes jegyző rendelkezésére bocsátja.

(3) A jegyző – a központi szerv által kiadott módszertani segédlet ajánlásainak figyelembe vételével – az illetékességi területéhez tartozó címek tekintetében a tényleges címek meghatározása céljából az Nytv. 39. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatellenőrzést végez.

(4) Az adatellenőrzés során a jegyző a jegyzékben szereplő cím helyességét az Nytv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) szereplő adat és az adat bejegyzése alapjául szolgáló, a jegyző kezelésében lévő okirat tartalmának összevetésével ellenőrzi, a vizsgált adatok egyezősége esetén a jegyzékben szereplő címet ténylegesként jelöli meg.

(5) Adategyezőség hiányában a jegyző az ellenőrzött címet a jegyzékben „felülvizsgálandó” jelzéssel látja el.

(6) A jegyző a (3)–(5) bekezdés szerint ellenőrzött adatállományt 2014. november 15-ig a központi szerv részére visszajuttatja.

(7) A központi szerv a jegyzéket és a (6) bekezdés szerint visszajuttatott ellenőrzött adatállományt – az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott központi címregiszter létrehozásának előkészítése céljából – a nyilvántartástól elkülönítetten kezeli, azt nem teszi a nyilvántartás részévé.

3. Záró rendelkezés
3. § Ez a rendelet 2014. szeptember 1-jén lép hatályba és 2015. január 1-jén hatályát veszti….”

Forrás:
A Kormány 216/2014. (VIII. 28.) Korm. rendelete a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról; Magyar Közlöny; 2014. évi 117. szám, 2014. augusztus 28.; 12826. oldal (pdf)

A Kormány 219/2014. (VIII. 28.) Korm. rendelete a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal területi közigazgatást érintő feladatainak átvételéről

„…1. § (1) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) közigazgatás-szervezéssel, a fővárosi és megyei kormányhivatalok személyügyi igazgatásával, valamint a kormányablakokkal összefüggő feladatait 2014. szeptember 1. napjától a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter látja el. Az átvett feladatok, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által
vezetett minisztérium a KIH jogutódja.
…
9. § Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 7/A. § (1) bekezdésében a „Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe a „közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép…”

Forrás:
A Kormány 219/2014. (VIII. 28.) Korm. rendelete a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal területi közigazgatást érintő feladatainak átvételéről; Magyar Közlöny; 2014. évi 117. szám, 2014. augusztus 28.; 12828-12830. oldalak (pdf)

Uniós rendelet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

„…1. cikk
Tárgy
A belső piac megfelelő működésének biztosítása, ugyanakkor az elektronikus azonosító eszközök és a bizalmi szolgáltatások megfelelő szintű biztonságának garantálása érdekében ez a rendelet:
a) megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok elismerik a természetes és jogi személyek más tagállamok bejelentett elektronikus azonosítási rendszerének keretébe tartozó elektronikus azonosító eszközeit;

b) megállapítja különösen az elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat; valamint

c) létrehozza az elektronikus aláírások, az elektronikus bélyegzők, az elektronikus időbélyegzők, az elektronikus dokumentumok, az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatások és a weboldal-hitelesítési szolgáltatások jogi keretét.

2. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet a tagállamok által bejelentett elektronikus azonosítási rendszerekre és az Unió területén letelepedett bizalmi szolgáltatókra alkalmazandó.

(2) E rendelet nem alkalmazandó a nemzeti jogszabályokon vagy meghatározott résztvevők közötti megállapodásokon alapuló, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi szolgáltatások nyújtására.

(3) E rendelet nem érinti a szerződések megkötésére és érvényességére, sem más, alaki követelményekkel kapcsolatos jogi vagy eljárási kötelezettségekre vonatkozó nemzeti vagy uniós jogot…”

Forrás:
Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; OJ L 257, 28.8.2014, p. 73–114; 2014. augusztus 28. (pdf)
Korábbi cikkünk: Európai Unió: Rendelet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről