Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Egész évben folytatódik a háttérintézmények megszüntetése, átszervezése

„Egész évben folytatódik a háttérintézmények megszüntetése, átszervezése.
Tavasszal megszűnik az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ, mindez része a minisztériumi háttérintézmények tavaly elkezdődött átszervezésének – tudta meg lapunk. Fontos további lépés lesz a járási hivatalok megerősítése.

Április elsejével újabb négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg jogutódlással – tudatta lapunkkal a Miniszterelnökség. Most januárban huszonöt, korábban, tavaly szeptember elsejétől tizennégy intézmény szűnt meg. Ami a továbbiakat illeti: 2017. július 1-jével szűnnek meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet területi szervei, november 1-jével pedig, a Magyar Államkincstárba történő beolvadással szűnik meg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Tudatták, a megszűnő központi költségvetési szervek hatósági feladat- és hatásköreinek jelentős része a közigazgatási szervezetrendszer területi és helyi szintjeire, illetve a járási hivatalokhoz, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerültek, kerülnek. Ehhez kapcsolódóan a megszüntetett központi hivataloktól és költségvetési szervektől a kormányhivatali szervezetrendszerbe megközelítőleg kétezer-ötszáz fő, míg a fővárosi és megyei kormányhivataloktól a járási hivatalokhoz hétezer-ötszáz dolgozó került át eddig. Az érintett szervezeteknek húszszázalékos bértömegcsökkentést kellett végrehajtaniuk – erősítették meg. Az idei évre vonatkozó megtakarítások összege a Miniszterelnökség szerint amúgy még nem ismert, mivel a költségvetési beszámolók az átalakulást követően készülnek, de a hatásokat bemutató adatok a már tavaly szeptember 1-jével megszüntetett szervek esetében is legkorábban az idén jelennek meg.

A miniszterelnökségi tájékoztatásban kitértek a járási hivatalok idei megerősítésére is, amelynek célja az „állampolgárok és a vállalkozások számára a lakóhelyükhöz, illetve működési területükhöz legközelebb elérhető, hatékony ügyintézés biztosítása”. Mint kifejtették, ennek érdekében mintegy ezer feladat- és hatáskört – például: áldozatvédelemmel, jogi segítségnyújtással összefüggő feladatok, lakáscélú állami támogatásokkal, családtámogatással összefüggő feladatok – telepítettek járási szintre.

Előzőleg a kormány felülvizsgálta a központi államigazgatás szervezetrendszerét, megállapítva: az átalakítási folyamatban érintett központi szervek által ellátott feladat- és hatáskörök jelentős része az állampolgárokhoz közelebb került. Arra jutottak továbbá, hogy csökkenthető a központi szervek száma, illetve a párhuzamos feladatok megszüntethetők. Erre kerül sor a tavaly ősszel kezdődött folyamattal.”

Forrás:
Felszámolják a párhuzamos eljárásokat; Kacsoh Dániel; Magyar Hírlap; 2017. január 24.

Módosított határidő! Március elejétől nyílnak meg a hazai vállalkozások digitalizációját segítő pályázatok

„A jövő a digitalizáció, ezért a kormány összesen 54 milliárd forint keretösszegű támogatással segíti a hazai vállalkozások digitalizációját, legyen szó az ipari termelésről, a kereskedelemről vagy a szolgáltató ágazatokról” – mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.
Kara Ákos mai zalaegerszegi sajtótájékoztatóján arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai kis-és középvállalkozások digitalizációját elősegítő három pályázat beadási határideje megváltozott, a pályázatokra március 8-ától lehet beadni a támogatási igényeket.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tekintettel a pályázatok megnyílásának közelgő időpontjára, ezúton szeretné ösztönözni az érintett magyarországi vállalkozásokat arra, hogy éljenek a lehetőséggel, és minél nagyobb számban nyújtsák be támogatási kérelmeiket.

A kérelmek beadásának kezdeti időpontját a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Irányító Hatósága annak érdekében módosította március elejére, hogy az érintett kis-és középvállalkozások, a nagy érdeklődéssel kísért támogatási lehetőségek pályázatainak beadásakor a lehető legjobb és a követelményeknek leginkább megfelelő anyagokat készíthessék elő.

A három pályázati felhívás közül a mintegy 40 milliárd Ft forráskeretű GINOP 3.2.2 keretében Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztésekre, valamint felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatására adhatók be a pályázatok. A vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes kölcsönre az agrárágazat kivételével bármely szektorban tevékenykedő vállalkozás pályázhat, amely a közép-magyarországi régión kívül működik.

A pályázat standard elbírálású, beérkezési sorrendben kapnak támogatást a követelményeknek megfelelő pályázatok a keret kimerüléséig.

A GINOP 3.2.4-8.2.4 („Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása”) pályázat vállalati felhőszolgáltatások elindítását támogatja.

Szintén ezen a napon nyílik meg a GINOP 3.1.2-8.2.4 kódszámú pályázat, mely az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások nemzetközi piacra juttatásához nyújt segítséget.

Az érdeklődők bővebb információkat a palyazat.gov.hu hivatalos weboldalon találnak.”

Forrás:
Digitalizáció a kis- és középvállalkozásoknál – március elejétől pályázhatnak a hazai cégek; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. január 27.
Lásd még korábbi cikkünket: 2017. január 31-től összesen 54 milliárd forint pályázható a kis- és középvállalkozások digitalizációjára

Közigazgatás, politika

Összehangolják a hazai okos város fejlesztéseket

„Az okos város szolgáltatások szervezeti- és tudásplatformjaként újabb kormányzati megerősítést kapott a Lechner Tudásközpont. A Kormány az 1024/2017. (I.24.) határozatában többek között a hazai okos város fejlesztések részletes követelményrendszerének és lépéseinek meghatározását, valamint egységes definíciók megalkotását jelölte ki feladatként a Tudásközpont számára. Ennek részeként február közepén elindul az Okos város online példatár béta verziója, ami naprakész tudást kínál a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok és az eredményes fejlesztések iránt érdeklődők számára.

A Kormány tegnapi, 1024/2017. (I.24.) határozata megerősítette a Lechner Tudásközpont okos város fejlesztések összehangolását irányító szerepét, mely szerint a jövőben a Tudásközpont gondoskodik „…az „okos város” fejlesztések részletes követelményrendszerének kidolgozásáról, az „okos város” fejlesztések lépéseinek szabályozásáról.”

A fejlesztések szakmai követelményeinek meghatározása – a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-vel együttműködve -, valamint az okos város fejlesztési modell elkészítéséhez szükséges szakmai iránymutatás kidolgozása szintén a Lechner Tudásközpont feladata. Az okosodni kívánó városok részére együttműködés keretében szakmai segítséget, konzultációt, nyílt napokat biztosítanak a Tudásközpont településekkel foglalkozó szakértői annak érdekében, hogy a fejlődési folyamat végeredménye egy élhetőbb város legyen.

A Lechner Tudásközpont honlapjáról jelenleg PDF formátumban letölthető Smart City Példatár célja az okos város fejlesztések, jó gyakorlatok sokoldalúságának bemutatása több mint 300 eredményes hazai és nemzetközi példán keresztül. Az okos város fejlesztésre irányuló kreatív új ötletek és megoldások azonban gyorsan követik egymást. A dokumentumot ezért a Tudásközpont szakértői dinamikusan fejlődő, online felületté alakítják át – az Okos város online példatár könnyen elérhető, naprakész és folyamatosan bővülő tudást nyújt majd. A nemzetközi szinten is hiánypótló adatbázis előreláthatóan februártól bárki számára elérhető, átfogó és összetett keresési lehetőséget kínál a hazai és külföldi okos városok jó gyakorlatai között. A magyarul és angolul egyaránt elérhető kereső felületen az egyes projekteket rövid leírás és kép is illusztrálja, kiegészítve a fejlesztő cég vagy város nevével és hivatkozásával.

A Lechner Tudásközpont eddig elkészült dokumentumai alapján bárki komplex, ugyanakkor könnyen érhető módon megismerheti az okos város mint városfejlesztési szemléletmód részleteit. A Smart City Tudásplatform átfogó képet ad az okos város koncepciójáról, míg az Okos Város Fejlesztési Modell segít a városoknak az okos stratégiájuk elkészítésében. A Településértékelés és Monitoring Rendszer segítségével egységes szempontrendszer alapján nyomon követhetőek lesznek az okos város jellegű fejlesztések településekre gyakorolt hatásai.

Az okos város pontos fogalmát a mai napig szakmai vita övezi, nem egyértelmű, hogy a városokban megjelenő fejlesztések, technológiák, termékek, szolgáltatások vagy akár társadalmi kezdeményezések közül mi nevezhető okosnak. A Lechner Tudásközpont egyik további feladata ezért az okos város fejlesztések fogalmának meghatározása lesz majd, amit többek között a terület- és településfejlesztéssel, valamint rendezéssel foglalkozó kormányrendeletekbe is beépítenek majd.”

Forrás:
Összehangolják a hazai okos város fejlesztéseket; Lechner Tudásközpont; 2017. január 25.

Országos Bírósági Hivatal: egyszerű fogalmazás és világos beszéd a közintézményeknél is

„Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) „Közintézmények közérthetősége” címmel konferenciát rendezett a Magyar Igazságügyi Akadémián az országos hatáskörű szervek kommunikációjáért felelős vezetői részére. A szakmai találkozón egyetemi oktatók, jogászok és piaci szereplők is előadást tartottak.

A konferenciát dr. Handó Tünde, az OBH elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, a XXI. századi bírósági szervezet alapértéke kell, hogy legyen a nyitottság és a szolgáltató jelleg. Az egyik legfőbb stratégiai cél a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése. Írásban és szóban is fontos a felhasználóbarát, élményközpontú tervezés. A közérthető megfogalmazás azonban soha nem mehet a szakszerűség rovására, ezt az egyensúlyt kihívás megtalálni.

Hozzátette, a 2017-es év a közérthetőség éve a bíróságoknál, ez többek között azt is jelenti, hogy a bírák kötelező továbbképzésébe beépül a közérthető kommunikáció fejlesztése. A tervek között szerepel továbbá – a fogyasztók igényeihez igazítva – a teljes bírósági weboldal megújítása. A bírósági ügyfélcentrumok kialakításakor pedig mind a tárgyi környezetet, mind az ott elérhető tartalmakat (pl.: ügyfél-tájékoztatók) úgy alakítják ki, hogy azok valóban segítséget nyújtsanak az épületekbe látogatók számára.

A szakmai találkozón több neves szakember tartott előadást. A közintézmények, egyetemek részéről megszólalt Prof. dr. Sárközy Tamás jogász, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára; dr. Antal Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszolgálati Média- és Kommunikáció Tanulmányok Kabinet vezetője és Szabó József Attila, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ igazgatója. A nemzetközi tapasztalatokról Villányi József, az Európai Parlament Magyar Fordító Osztályának vezetője beszélt.

A piaci és civil szereplők közül pedig előadást tartott Bőhm Kornél, a Spindoc Kommunikációs Hálózat szakértője, Faix Csaba, a Prezi kommunikációs vezetője, Gergely Vera közérthető fogalmazás szakértő, Tóth Fruzsina az Utcajogász Egyesület utcajogásza és Magyari Tibor, A Város Mindenkiért csoport aktivistája.

A konferencián szó esett a világos beszédről, a közérthető jogszabályalkotásról, ügyfél-tájékoztató kiadványokról és a Prezi kommunikációs szerepéről is. Az előadásokat követően a közintézmények képviselői kerekasztal beszélgetésen osztották meg egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat.”

Forrás:
Egyszerű fogalmazás és világos beszéd a közintézményeknél is; Országos Bírósági Hivatal; 2017. jan. 27.

Az adatvédelem emberi jogi kérdés

„Az adatvédelemről az Európai Parlament képviselőjét, Jan Philipp Albrechtet kérdezzük, aki az általános adatvédelmi szabályozás egyik jelentéstevője.

Euronews: – Vajon az új szabályok miatt az emberek úgy érzik majd, hogy az adataik nagyobb biztonságban vannak?
Jan Philipp Albrecht: – A lényegi pozitív változás, hogy sokkal nagyobb az átláthatóság, sokkal részletesebb információk lesznek hozzáférhetők arról, milyen adatokat tartanak nyilván rólunk, hogyan dolgozzák fel és mire használják az adatainkat, illetve kinek adják oda. Illetve vannak új jogok, mint az adatok hordozhatósága és az elfeledtetés joga. Sokkal könnyebb lesz a fogyasztóknak a személyes adataikkal rendelkezni.

– Mi a helyzet a közösségi oldalak adatvédelmi beállításaival?
– Ha valaki létrehoz egy szolgáltatást, technológiát vagy terméket, annak adatvédelmi szempontból is felhasználóbarátnak kell lennie. Például amikor elkezdi valaki használni a szolgáltatást, alapból úgy legyen a szoftver beállítva, hogy a lehető legkevesebb személyes adatot adja ki, hogy a felhasználónak aktívan felül kelljen írnia az alapbeállítást, ha ki akarja adni az adatait másnak. Például vegyük a Facebookot. Nekik is meg kell felelni ezeknek az adatvédelmi szabályoknak, egyébként a világszintű éves forgalmuk négy százalékáig terjedő bírsággal sújthatók, ami a hasonló cégek esetében súlyos milliárdokat jelent.

– Ez valóban visszatartó erő. Ugyanakkor az európai kormányok elég meredek megfigyelési törvényeket hoznak. Kell amiatt aggódni az állampolgároknak, hogy a saját kormányuk kémkedik utánuk?
– Abszolút lehet és kell emiatt aggódni, hiszen az uniós szabályozás nem írja felül a tagállami nemzetbiztonsági szabályokat, mert ez tagállami hatáskör. De amennyiben a tagállamok szabályozzák ezt a területet, akkor figyelemmel kell lenniük az európai szabályokra. Nem csak ezen a téren – Európában a magánélet szentsége és a személyes adatokhoz fűződő jog minden korlátozásának indokoltnak és arányosnak kell lennie. Az Európai Bíróság két ilyen törvényről – a svédről és a britről – is kimondta, hogy sérti az alapvető emberi jogokat.

*- Az Európai Bíróság viszont nem kommentálta azt, amit Franciaország a rendkívüli állapot keretében csinál.
– Mert ez ott nemzetbiztonsági kérdés, amiben az Európai Bíróság nem kompetens. Az Európai Uniónak sincs ebbe semmi beleszólása. Ebben a kérdésben az Európai Bíróság nem ítélkezhet. De ez nem jelenti azt, hogy Franciaország vagy más tagállamok a végtelenségig korlátozhatják az emberi jogokat, mert még mindig ott van az Emberi Jogok Európai Egyezménye és ott van a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság. Egészen biztos, hogy előbb-utóbb a franciaországi törvények is terítékre kerülnek.”

Forrás:
Az adatvédelem emberi jogi kérdés; Euronews; 2017. január 27.
A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság szerepének alternatív megítéléséhez lásd még: Az egyre több bírálat miatt párbeszédre van szükség az EJEB hatásköréről; Igazságügyi Minisztérium; 2017. január 27.

Az ügyfélbarát adóellenőrzés tavalyi mérlege 5,7 milliárd forint

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016-ban ellenőrzés helyett önellenőrzésre buzdította a szabályokat tévesen alkalmazó adózókat. A segítő jellegű ellenőrzés eredményeként 2600 adózó önként rendezte 5,7 milliárd forintnyi kötelezettségét, így mentesült az adóhatósági szankcióktól – mondta Tállai András az MTI-nek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a NAV szervezetének 2016-os átalakításában a fő szempont egy ügyfélbarátabb szervezet létrehozása volt. A szemléletváltás már a tavalyi ellenőrzéseknél is megjelent.

“A revizoroktól egy éve azt kértem, hogy ha a körülmények lehetővé teszik, akkor az ellenőrzés segítse az önadózást, és a vállalkozás, a magánszemély érdekére éppúgy legyen tekintettel, mint az államkasszáéra” – emelte ki Tállai András.

Elmondta, hogy a kiválasztás a bevallásban szereplő és az adóhivatali adatok összevetésekor tapasztalt eltérések alapján történt. A revizorok a jóhiszemű, de a szabályokat tévesen alkalmazó vállalkozásokat, magánszemélyeket segítették azzal, hogy átfogó, adóhiány feltárására irányuló ellenőrzés helyett felhívták a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, amelyeket az érintettek önellenőrzés keretében rendezhettek, így mentesültek a szankcióktól.

A tévesztő adózóknak így gyakorlatilag csak az “elfelejtett” adót kellett megfizetniük, valamint a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot. Ha az ellenőrzéskor tárta volna fel a hivatal a hiányosságot, akkor az eltitkolt adó, azaz az adóhiány megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírságot, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresére rugó késedelmi pótlékot is kiszabhat a NAV – tette hozzá Tállai András.

A vizsgálatok közül néhányat kiemelve az államtitkár elmondta, hogy több cég is a törvényben előírt mértéket meghaladva veszteségelhatárolással csökkentette társasági adóalapját. A magánszemélyeknél a leggyakoribb tévesztés az adókedvezmények igénybevételénél volt. A tévesztők mind éltek az “ügyfélbarát ellenőrzés” kínálta lehetőséggel, és az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg megfizették a közterheket – mondta az államtitkár.

Szólt arról is, hogy 2017-től az önadózásban még nagyobb segítségre számíthatnak a vállalkozások és a magánszemélyek NAV-tól. Az idén a törvényben rögzített támogató eljárás kerül előtérbe, amelynek lényege, hogy az adóhivatal munkatársai a kockázatelemzés során feltárt anomáliák esetén – ellenőrzés helyett – az adózóknak javasolhatják az önellenőrzést, felkínálva ehhez, ha szükséges a szakmai támogatást is.”

Forrás:
Az ügyfélbarát adóellenőrzés tavalyi mérlege 5,7 milliárd forint; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. január 29.

Csökken a kórházi adósságállomány növekedésének üteme

„Jobban gazdálkodnak az egészségügyi intézmények, mint korábban, és az utóbbi években csökkent az adósságuk – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta: 2012 óta rögzítik az intézmények adósságállományát, akkor 32 milliárd forint volt. 2014 januárja és decembere között, ha nem lett volna több konszolidáció is, akkor az intézmények adóssága 49 milliárddal nőtt volna. 2015 áprilisa és 2016 decembere között, vagyis 20 hónap alatt ez a szám 51 milliárd forint volt.

Az államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy 2014-ben havonta átlagosan 4,5 milliárddal nőtt az adósság, ami mára 2,5 milliárd forint alá került. A cél, hogy még jobban csökkenjen az adósságállomány növekedésének üteme – fűzte hozzá.”

Forrás:
Ónodi-Szűcs: csökkent az egészségügyi intézmények adóssága; Magyar Idők/MTI; 2017. január 29.

Forráshoz juthat a Balaton

„Jövő hét keddre hívta össze a Balaton-parti polgármestereket a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), hogy a strandfejlesztésre kiírandó pályázatokról tájékoztasson – értesült lapunk. A településvezetők ezt úgy értékelik, hogy újranyílhat az átcsoportosításra hivatkozva tavaly júliusban visszavont forráskeret.

Alsóörstől Zamárdiig valamennyi Balaton-parti település polgármesterét meghívta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) arra a jövő keddi siófoki megbeszélésre, amelyen részletes tájékoztatást kaphatnak az érintettek a kiemelt üdülőrégió 2017-es fejlesztési irányairól. A Magyar Turizmus Zrt. jogutódjaként funkcionáló MTÜ részéről Gajda Tibor, a stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes a balatoni strandok fejlesztését, illetve az e célra kiírandó pályázatokat jelölte meg fő témaként.

A lapunk által megkeresett településvezetők szerint ez mindenképpen kedvező fejlemény azután, hogy a kormány tavaly júliusban a turizmusfejlesztési célra felhasználható európai uniós források összehangolásáról határozott, amelynek részeként visszavonta a 300 milliárd forintos balatoni fejlesztésekről szóló 2015-ös határozatot.

Várhatóan jelentős átfedések lesznek a régi és az új pályázatok között, amelyek a Gazdaságfejlesztési és innovációs (Ginop), illetve a Terület- és településfejlesztési operatív programon (Top) keresztül érhetők el – mondta a Világgazdaságnak Bóka István, Balatonfüred polgármestere, aki a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke is egyben. A strandfejlesztés lényegében valamennyi település életében kiemelt projekt, többen kerékpárutat, mások szörfközpontot vagy ökoparkot terveznek. Balatonföldvár polgármestere, Holovits Huba lapunknak elmondta, a Top-forrásokra benyújtott pályázataik egy részénél hiánypótlásra kötelezték őket, valamennyi beadványuk döntés-előkészítés előtt áll. Kiemelte, a kormányzati szándék szerint valamennyi fejlesztésnél alá kell írni a 2017-es év végéig a támogatói szerződést, így nem tart attól, hogy támogatásoktól esnének el. Példaként felhozta, pályázati pénzből hasznosítanák a Széchenyi családhoz köthető Kulipintyó villát, illetve a szabadtéri színpadot is újjáépítenék.

A 2014–2020-as uniós ciklus során az eredeti terv szerint 95,5 milliárd forint juthat közlekedésre a Balatonnál. Ebben benne van a 710-es számú út, ez a leendő M8-as autópálya, a Balatonkenese és az M7-es közötti elmaradt három kilométeres szakasz megépítése, autó­pálya-csomópont és elektromos vasúti kör kiépítése, illetve központi forgalomirányítás a tó körül. Turisztikai fejlesztésre 26,7 milliárd forint juthat: egyebek mellett 3,5 milliárd kerékpárutak építésére, 2,5 milliárd borutak kialakítására. A gazdaság fejlesztésére 25,2 milliárd forintot különítettek el, ebből a balatoni cégek versenyképességére 6,2 milliárdot. A Balaton vízminőségének javítására 59,2 milliárd forintot lehetne fordítani. Ezek a keretszámok azonban változhatnak annak tükrében, hogy mit állapít meg a Magyar Turisztikai Ügynökség, miután áttekintette a turisztikai fejlesztéseket, a pályázatokat, a forrásokat, és a közbeszerzéseket.”

Forrás:
Forráshoz juthat a Balaton; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság Online; 2017. január 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Handó Tünde: a hatékony és korszerű költségvetés-tervezésről

„„Elengedhetetlen, hogy a bíróságok szolgáltatásaikkal is alkalmazkodjanak korunk elvárásaihoz” – mondta dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Vezetési Tanácsadó és Informatikai Zrt. (VFT Zrt.) „Költségvetési tervezés tapasztalatainak megosztása” témakörű eseményén.

A bíróságok fő feladata, hogy az ítélkezés hatékonyságát növeljék. Ennek érdekében egyebek mellett a jogszabály-véleményezés, az ügyfélbarát kommunikáció és az ügyfél-elégedettség mérés területein is jelen vannak. Ez utóbbinak meghatározó szerepe van a külsős ügyfelek és a kollégák körében is. Fontos, hogy indikátorok, visszajelzések bevonásával mérhető legyen, mennyire elégedettek a rendelkezésekre álló forrásokkal. Ezt szolgálja a VFT Zrt.-vel közösen kidolgozott informatikai rendszer, ami a gazdálkodás számára egy kommunikációs platformot teremt. A szoftver lehetővé teszi, hogy az éves költségvetési tervezés gördülékenyen menjen.

A megnyitót követően a problémafelvető interaktív találkozón előadást tartott Krivanek Renáta, a VFT Zrt. üzletágvezetője, Erdős Tamás vezető konzulens, és Herdon Éva, az OBH osztályvezetője.

Az eseményen résztvevő szakemberek rávilágítottak azon gazdasági feladatokra és nehézségekre melyekkel a hivatal munkatársai évről évre szembesültek, illetve bemutatták azon megoldásokat, melyekkel az elsők között sikerült előállítani az intézményhálózat 2017. évre vonatkozó összesített tervszámait.”

Forrás:
Hatékony és korszerű költségvetés-tervezés; Országos Bírósági Hivatal; 2017. január 25.

Az angol kormányzat a saját kormányzati hálózata helyett a nyílt Internetet fogja használni

„Az elmúlt években az angol közszféra jelentős része a Public Services Network (PSN) nevű nagy teljesítményű kormányzati hálózatot használta az internetes tevékenységére. Ez biztosította az alapvető biztonságot és adatintegritást a közigazgatási kommunikációban. Azonban úgy találják, hogy ahogy egyre több közigazgatási rendszer kerül át a nyilvános felhőbe, a dedikált kormányzati hálózat használata csak zavart és bonyodalmat okoz. Ugyanakkor új eszközök és eljárások állnak rendelkezésre a biztonságos email használat elérésére, a titkosított ügyintézéshez. Ahol pedig ez szükséges, ott a Virtuális Magánhálózatok (VPN) adják meg a szükséges biztonsági többletet. Az is kiderült, hogy ezeket az eszközöket a kormányzati magánhálózaton is egyre gyakrabban kell alkalmazni.

Az angol központi közigazgatás szervezeteinek informatikai vezetőit összefogó Technology Leaders Network ezek alapján döntött úgy, hogy át fognak térni a nyílt Internet használatára. Természetesen ez egy olyan döntés, ami hosszabb idő alatt fog megvalósulni. Az átállás döntő feltétele, hogy a kiberbiztonságért felelős kormányzati szerveztek és szakemberek kidolgozzák az átállás biztonságos technikai feltételeit.”

Forrás:
The internet is ‘ok’; James Stewart; Government technology blog, Government Digital Service; 2017. január 20.

Randevú a visszhangkamrában: a közösségi média hatalma/csapdája?

„Az interaktív digitális média, az internet elterjedése nyomán a politikai kommunikáció döntő változásokon ment át, és ez a tapasztalat ma már a mindennapoknak olyan mértékben a részévé vált, hogy a politikacsinálásra és a társadalom szerveződésére gyakorolt hatását senki nem kérdőjelezheti meg. A politikai kommunikáció megváltozása azt jelenti, hogy az információátvitel nem csupán a küldőtől a fogadóig terjedő „egyirányú utca”, hanem sokkal inkább nyitott párbeszéd, amelyben a politikai üzenetek fogadója egyidejűleg azok küldője is lehet, azaz az internet társadalmi méretekben lehetőséget nyitott a politikáról szóló vitákra és ezzel a politikai részvétel új formáira is. Mindenki egyszerre lehet az információk termelője és fogyasztója, és ezzel minden egyes ember a legkülönbözőbb információs tartalmakat fogalmazhatja meg, elkötelezheti magát valami ellen és mellett anélkül, hogy erre bárki is felszólítaná.

Új piac
Paul Lazarsfeldnek és Elihu Katznak a „kétlépcsős kommunikációról” az 1940-es években megfogalmazott hipotézise még arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb ember véleményének kialakulására nem a tömegmédia van közvetlen hatással, hanem azok a „véleményvezérek”, akik saját meggyőződésük alapján értelmezik a média tartalmait, és akiken keresztül az emberek „véleménykövetővé” válnak. Ezzel szemben ma a közösségi média hatásait elemző kutatások azt mutatják, hogy a médiavilág digitalizálódása a politikai vélemények kialakulásának folyamatában egyidejűleg teszi lehetővé a kommunikáció egy- és két-, sőt komplexebb többlépcsős modelljeinek érvényesülését. A Twitter-hálózatokban például a felhasználók főként a közbeeső „véleményvezéreket” említik üzeneteikben (kétlépcsős kommunikáció), míg egyidejűleg ugyanezek a felhasználók témáik 80-90 százalékát az egylépcsős kommunikáció útján közvetlenül a hagyományos tömegmédiából szerzik.
A közösségi média hálózatainak hatalma nem csupán tekintélyuralmi rendszerek információs monopóliumának megtörésében játszik szerepet, ahogy ezt az „arab tavasznak” nevezett jelenség esetében tapasztalhattuk, hanem a politikai vélemények új piacát is létrehozta, és mint ilyen, a politikai véleményformálás mind hatékonyabb eszközévé is vált a demokratikus rendszerek főáramú, liberális médiájával szemben. Az amerikai elnökválasztáson kiderült, hogy az uralkodó „rendszermédiával” szemben egy új párhuzamos vagy alternatív közösségi média a választók politikai döntéseit minden korábbinál hatékonyabban volt képes befolyásolni, és Donald Trump győzelmével sikerrel törte meg a hagyományos, főáramú média hatalmát.

Az amerikai elnökválasztás nyomán kialakult vitában számos elemző hangsúlyozta, hogy Trump sikerét ugyan túlzottan leegyszerűsítő lenne olyan közösségi hálózatok, mint a Facebook és a Twitter szerepével magyarázni, ám abban egyetértettek, hogy az új elnök profitált a legtöbbet az alternatív közösségi média lehetőségeiből. Trump sokak szerint a közösségi média terméke, mi több, a közösségi média nélkül sohasem lett volna komolyan veendő jelölt. Mások arról beszélnek, hogy ebben a digitalizálódott médiavilágban a klasszikus újságírás ereje meggyengülni látszik, annak leleplező tudósításai veszítenek erejükből, az uralkodó médiához a társadalom széles körei inkább bizalmatlansággal viszonyulnak, míg a diskurzusok eldurvulása és az általános elbizonytalanodás a populista erők térnyerésének kedvez.

Szelektív tartalmak
Ma 1,7 milliárd embernek van közvetlen internet-hozzáférése, és ennek mintegy egyharmada a világ egyik legnépszerűbb közösségi médiájának, a Facebooknak a tagja. A Pew Research Center szerint a Facebook az amerikaiak 62 százalékának az első számú hírforrása. A kutatások jelzik, hogy Barack Obama 2008. és 2012. évi elnöki kampánya és az „arab tavasz” óta jelentősen nőtt az érdeklődés az olyan kérdések iránt, hogy miként hatnak a közösségi hálózati helyek a politikai részvételre és elköteleződésre, jóllehet a rendelkezésre álló adatok még korántsem perdöntőek.
Ha a végkövetkeztetések túl koraiak is, Wolfgang Merkel német politológus kutatásai szerint eddig még nem igazolódott az általános várakozás, hogy a választásokon tartózkodókat a világhálón át politikailag aktivizálni lehet: azok, akik a valóságos életben a politika iránt nem mutatnak különösebb érdeklődést, azok a neten is kerülik a politikai tartalmakat, valamint a pártok vagy más érdekcsoportok keretében megvalósuló részvételt. Ennek ellenére a 2016. évi amerikai elnökválasztást követően a hagyományos nyugat-európai politikai elitek körében nő az aggodalom, hogy a 2017. évi parlamenti választásokon a Trump-jelenség Európában is megismétlődhet, azaz a közösségi média hatásaival az amerikaiéhoz hasonló eredményekhez vezethet, annál is inkább, mert a jobboldali-populista pártok különösen hatékonyan élnek a közösségi média eszközeivel.

Németországban különösen szembetűnő jelenség, hogy a kiemelkedően jó gazdasági és pénzügyi eredmények ellenére a menekültválság hatására a polgárok negatív érzelmei kerültek az előtérbe, s ennek fő forrásai a közösségi média csatornái. A közösségi média hatalma sok tekintetben a hamis információk (fake news) hatalmát is jelenti, és ezt számosan a modern demokráciával szembeni egyik legnagyobb kihívásnak tartják, úgy, ahogy a biztonságpolitika területén a hibrid háború eszközeként a tudatos dezinformáció gyakorlatát. Németországban a menekültválság közepette az év szavaként született kifejezés értelmében „postfaktisch” társadalomban élünk, amelyben nem annyira a tények, a kormány és a „rendszermédia” által közreadott adatok, hanem sokkal inkább az érzelmek és a hangulatok, a polgárok által átérzett „valóságok” számítanak.

A több százmillió embert egyesítő közösségi média, mint a Facebook, a „tényekkel” szemben az érzelmek és indulatok egyik fő forrása. Az internet ugyanis egyrészt lehetővé teszi, hogy a felhasználók tartalmakat osszanak meg egymással, és érdekcsoportokat hozzanak létre, másrészt a közösségi média hozzájárul a nem megerősített hírek és az összeesküvés-elméletek elterjedéséhez. Az amerikai és olasz kutatók öt év híranyagát elemzésnek vetették alá, és azt is megvizsgálták, hogy a hamis hírek és az összeesküvés-elméletek a felhasználók között milyen minták szerint terjednek.

A kutatások azt mutatták, hogy a felhasználók arra hajlanak, hogy olyan tartalmakat osszanak meg és fogyasszanak, amelyek egy meghatározott narratívához tartoznak, míg más tartalmakat egyszerűen figyelmen kívül hagynak. Ez a gyakorlat a visszhangkamra jelensége. A felhasználók csak olyan tartalmakat választanak, amelyek a meglévő véleményeikkel összhangban állnak: azok egy falról visszaverődő visszhangként érzékelhetőek, míg más vélemények egyszerűen eltűnnek. A Világgazdasági Fórum már 2003-ban a hamis információk digitális úton történő tömeges terjesztését a demokratikus társadalmakat érintő legfőbb fenyegetések egyikének nyilvánította.

Nem kétséges, hogy a szélsőséges politikai csoportok – legyenek azok jobb- vagy baloldaliak – az ilyen mechanizmusokat a maguk javára igyekeznek fordítani: aki egyszer egy ilyen visszhangkamrában reked, nyitottá válhat a radikalizálódásra. A Google és a Facebook algoritmusai oda vezetnek, hogy azokban az emberek sokszor a saját véleményeikre ismernek, és a többséget hiszik maguk mögött. Így keletkeznek és cirkulálnak az általánosító narratívák – mint az „iszlám elleni harc a Nyugat harca a mozlimok ellen”. Ilyen módon az Iszlám Állam sikeresen toborozhatott katonákat a közösségi médiában.

A valóság számos esetben bonyolultabb, semhogy minden esetben a közösségi média üzeneteit az „igaz” vagy „hamis” kategóriáknak megfelelően osztályozni lehetne. A menekültválság nyomán a közösségi média hálózataiban nem alaptalanul terjedt el az a narratíva, hogy a menekültek bűnözők vagy terroristák, míg a főáramú állami média például Németországban a politikai korrektség szellemében hajlamos volt a menekültekkel kapcsolatos negatív híreket elhallgatni vagy csak megkésve közölni. Mi több, a kormánypolitikát képviselő főáramú média a merkeli menekültpolitika bírálóit sokszor általánosítva a „rasszista” és „szélsőséges”, a „nemzetiszocialista eszmékhez” közel álló gondolatok híveként bélyegezte meg, s ezzel a társadalmi vita lehetőségét kizárta, jóllehet a merkeli menekültpolitika kiigazítása időközben számos ponton a bírálók álláspontját vette át, vagy ahhoz közeledett.

Gyűlöletkommentátorok
Joggal merül fel a kérdés, hogy mit lehet tenni a közösségi médiában terjedő hamis információkkal és gyűlöletüzenetekkel szemben.
A nagy amerikai konszernek – közöttük a Google – kísérletet tettek algoritmusaik átprogramozására annak érdekében, hogy a hamis információkat büntessék: a feltételezhetően hamis információk a keresésben hátrasorolódtak. Nyitott kérdés, hogy ez a módszer funkcionál-e.

A gyűlöletkommentárok tekintetében a Facebook hosszú ideig ellenállt a hatóságok és politikusok felszólításának, hangsúlyozva, hogy az információs szabadságot az interneten nem szabad korlátozni. A konszern képviselői úgy nyilatkoztak, hogy inkább a felhasználóknak kellene elhatárolódniuk a hamis tartalmaktól, a problematikus tartalmakat ugyanakkor jelenteniük kellene. Vannak olyan követelések is, hogy a hálózatokban a vitatott kommentárokat automatikusan törölni kellene, ám az erre kidolgozott programok olyan vezérszavak alapján, mint „meghalni”, „megölni” és „gyilkolni”, még nem képesek a hamis híreket azonosítani, mivel a gép a nyelv tartalmi jelentését és a kontextust nem érti. Ez a feladat túlzottan komplex a jelenlegi algoritmusok számára.
A közösségi média szabályozása érdekében legutóbb a német nagykoalíció pártjai, közöttük elsőként a szociáldemokrata párt (SPD) ragadta meg a kezdeményezést. Thomas Oppermann, a szociáldemokrata frakció vezetője és Heiko Maas igazságügy-miniszter hangsúlyozta, hogy a rágalmazás nem része a véleményszabadságnak, ezért valamit tenni kell a Facebookon és a közösségi média más hálózataiban terjedő hamis hírek és a „gyűlöletkommentárok” megjelentetésével szemben. Heiko Maas a nyomozó hatóságok és bíróságok figyelmét arra hívta fel, hogy torolják meg a hamis hírek terjesztését, és ennek érdekében következetesen merítsék ki a rendelkezésre álló jogi lehetőségeket. Mások európai szintű szabályozást követelnek, amint az az európai adatvédelem esetében megvalósulni látszik.

Oppermann a Der Spiegelnek adott interjújában mindenekelőtt a Facebook tevékenységét bírálta, hangsúlyozva, hogy az általa terjesztett számos tartalom aláássa a demokratikus vitakultúrát, és az alapvető jogokat a Facebook és más internetportálok gazdasági hatalma fenyegeti. A német politikus szerint a tartalmi felelősség elsősorban a felhasználókra hárul, ám a Facebooknak biztosítania kell, hogy a közösségi média eldurvulásának áldozatai gyorsan és hatékonyan képesek legyenek arra, hogy megvédjék magukat, amennyiben a véleményszabadság határait túllépik, és valótlan ténymegállapítások terjesztésére kerül sor.

A hagyományos médiát kemény jogi kötelezettségek szabályozzák annak érdekében, hogy védje a személyiségi jogokat. Logikus, hogy ezt a közösségi média hálózati helyei sem kerülhetik el. A nagy internetvállalkozások profitjaik maximalizálására törekszenek anélkül, hogy bármilyen formában gondoskodnának tevékenységük társadalmi következményeinek költségeiről. Ehelyett még az adókat is megkísérlik elkerülni.

A német javaslatok szerint a piacot és a véleményeket meghatározó pozícióval rendelkező közösségi hálózatokat törvényileg kellene kötelezni arra, hogy Németországban az év valamennyi napján 24 órán át elérhető olyan jogvédelmi hatóság működjön, ahová a gyűlöletbeszéd és a hamis hírek terjesztésének áldozatai fordulhatnak. Oppermann szerint a Facebook nem használta ki azt a lehetőséget, hogy a sérelmeket maga szabályozza, és a német igazságügy-miniszter kísérletei sem jártak sikerrel, hogy a sérelmeket kerekasztal keretében rendezzék.

Amennyiben a hamis állításokat vagy gyűlöletbeszédként értelmezhető üzeneteket a Facebook 24 órán belül nem törli, úgy Oppermann szerint 500 ezer euróig terjedő büntetést kellene fizetniük, és legkésőbb 48 órán belül ugyanolyan terjedelemben helyreigazítást kellene közölniük. A szociáldemokrata politikus szerint gondoskodni kell arról, hogy a jogot a közösségi médiában hatékonyan érvényesítsék, és ilyen módon annak megvalósítására kerüljön sor, melyet Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója éppenséggel el szeretne kerülni, nevezetesen, hogy vállalkozása döntsön arról, mi az igaz hír, és milyen üzenetet kell eltávolítani.

A szabályozás hívei nem tagadják, hogy kényes egyensúlyozásról van szó, ám azt hangsúlyozzák, hogy az érintetteknek elsősorban azokkal szemben kell hatékonyan eljárniuk, akik tudatosan a becsületet sértő, hamis állításokat tesznek közzé, mivel káros manipulációhoz és a társadalmi véleményalkotás eltorzításához vezetnek. Nem kérdéses, hogy egy demokratikus társadalom a vélemények sokféleségén és azok küzdelmén, továbbá azon a felfogáson alapul, hogy a tények felülvizsgálhatóak. A szociáldemokrata kezdeményezés a CDU támogatását is élvezi, a két párt frakcióvezetője, Thomas Oppermann és Volker Kauder az új év kezdetén tárgyalásokat kezdenek a szabályozás lehetőségeiről. A két párt együttműködése még kezdeti szakaszban van: a szélesebb vita még hátravan, nem szólva egy lehetséges törvény megfogalmazásáról. [A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.]”

Forrás:
Randevú a visszhangkamrában; Kiss J. László; Magyar Idők; 2017. január 29.
Szerkesztői megjegyzés: Az összes olyan elemzés, amely pusztán a kommunikációs eszközre irányul, elfeledkezve a társadalmi-gazdasági-politikai összefüggésekről és meghatározottságokról, hamis eredményt fog hozni.

Informatika, távközlés, technika

Hat szabolcsi járásban folytatódik a Digitális Jólét Program lakossági pályázata

„Nyíregyháza után hat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei járásra is kiterjesztik a Digitális jólét program lakossági eszköztámogatást célzó kísérleti alprogramját, és így több mint 2800 informatikai eszközt kaphatnak az ott élők – jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Kisvárdán.
Solymár Károly Balázs a program sajtónyilvános tájékoztatóján elmondta: hazai forrásból, 330 millió forint értékben több mint 2400 notebookot és 400 tabletet kaphatnak a kisvárdai, az ibrányi, a baktalórántházi, a tiszavasvári, a kemecsei és a nagykállói járás településein élők, akiknek emellett digitális kompetenciát fejlesztő díjmentes képzéseket is indítanak.

Az eszközökhöz pályázaton lehet hozzájutni, a pályázati lehetőség február 13-án nyílik meg és két hónapig tart.

A kiírás szerint azok pályázhatnak, akik a kijelölt járások településeinek valamelyikén bejelentett állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A célcsoportok között a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők, a nyilvántartott álláskeresők, a közfoglalkoztatási programban részt vevők, a 45 év feletti munkavállalók és az aktív idősek szerepelnek. Utóbbi csoporthoz tartozó pályázók csak tablet, míg a többi célcsoport csak notebook elnyerésére jogosult.

Főszabály szerint egy háztartás egy eszközt nyerhet, kivétel csak azon nagycsaládos pályázók esetén lehetséges, akiknek a háztartásában él másik, valamelyik rászorultsági célcsoportban érvényesen pályázó – ők a notebook mellé egy tabletet is kaphatnak.

A részletes feltételekről www.emagyarorszag.hu/palyazat oldalon lehet tájékozódni.

Solymár Károly Balázs a tájékoztatón felidézte, a kormány 2014-ben indította el – döntően uniós forrásból – a 300 milliárd forint értékű digitális fejlesztési programját, ennek első kísérleti helyszíne Nyíregyháza volt. A szabolcsi megyeszékhelyen és a járásában élők közel ötezer notebookhoz és ezer táblagéphez juthattak hozzá, emellett fejlesztették a helyi egyetem, egészségügyi intézmények és iskolák internetes infrastruktúráját, illetve képzéseket indítottak.

A helyettes államtitkár hozzátette, a mostani programban az eszközök kiosztása mellett szupergyors internet is elérhetővé válik a hat járásban, a fejlesztés értéke közel 1,5 milliárd forint.”

Forrás:
Hat szabolcsi járásban folytatódik a Digitális jólét program lakossági pályázata; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. január 25.

Tim Berners-Lee: az Internet decentra­lizálására van szükség

„Közel sincs kibékülve a jelenlegi helyzettel a World Wide Web atyja, aki szerint a mai folyamatok pont az eredeti elképzelések ellentetjei.

Sir Tim Berners-Lee annak ellenére nem elégedett az internettel, hogy az kétségtelenül hatalmas siker és rendkívül gyorsan fejlődött. A szakember az ETH Zürich [Eidgenössische Technische Hochschule Zürich – ottani Műegyetem] world web fórumának vendége volt és elmondta, hogy annak a szerencsés generációnak a tagja, amely a kezdetektől napjainkig testközelből követhette figyelemmel a számítástechnika fejlődését. Szülei programozók voltak és az 1950-es években le voltak nyűgözve attól, hogy milyen lehetőségek rejlenek a számítógépek alkalmazásában. Még ha az akkori álmok időközben valósággá is váltak, az internet víziója még mindig aktuális.

A World Wide Web atyja ugyanakkor csalódottan vette tudomásul, hogy a korábbi lelkesedésből már nem sok minden maradt meg. A legtöbb ember már nem vesz részt aktívan a világháló továbbfejlesztésében, például nem üzemeltet saját honlapot, hanem csak bizonyos platformokat látogat meg, ahol a hasonlóan gondolkodókkal cserélnek véleményt. Az olyan közösségi hálózatok, mint a Facebook hozzájárultak az internet centralizálásához, ami pont az ellentéte az eredeti elképzelésnek.

A centralizálás leginkább azért különösen problémás, mert pont a tavalyi év mutatta meg, hogy a Facebook mennyire integrálódott az emberek életébe. A közösségi portál meghatározza, hogy a felhasználók milyen streamet nézzenek, mire gondoljanak és hogyan érezzenek; s ezt a cég ki is használja. Sokakat lehet célzottan politikailag befolyásolni – akár álhírekkel is, elég csak a legutóbbi amerikai választásokra gondolni. Tim Berners-Lee szerint éppen ezért van szükség az internet decentralizálására és a mostani struktúrák felszámolására. “Én ugyan feltaláltam a WWW-t, de az infrastruktúrát mások hozták létre és alakították ki. S remélem, hogy a mai fiatalok szintén hozzá fognak járulni a világháló továbbfejlődéséhez” – hangsúlyozta végül a szakember.

2014-ben Tim Berners-Lee a következőket nyilatkozta: “Őszintén szólva egyszerre vagyok büszke, hitetlenkedő és aggódó a World Wide Web kapcsán. Úgy gondolom, hogy mindenki nagyon büszke lehet arra, amit sikerült kihozni belőle – különösen igaz ez az együttműködés szellemére, ami lehetővé tette ezt a fantasztikus fejlesztést. Másrészt mindez fenyegetve van, mert a világháló hatalmas áttörés lett és az életünk minden részét érinti. Éppen ezért a kormányok, nagy szervezetek és multinacionális cégek körében megfigyelhető az a veszélyes trend, hogy ellenőrizni akarják az internetet.””

Forrás:
Az internet decentra­lizálására van szükség; SG.hu; 2017. január 28.

NMHH: a Telenor megsértette a hálózatsemlegességet

„A Telenor előnyösebb feltételek mentén kínálta a MyChat és a MyMusic csomagjaiban foglalt alkalmazások adatforgalmát az összes többi internetes tartalom és alkalmazás adatforgalmához képest, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a jogsértő állapot megszüntetésére hívta fel a szolgáltatót. A szolgáltatók ellenőrzését a fogyasztók védelme érdekében rendszeresen végzi az NMHH.

A hatósági döntések részletei
A hatóság január közepén meghozott határozatai szerint a szolgáltató két ponton is eltért a hálózatsemlegességre vonatkozó EU-s rendeletben foglalt követelményektől: egyrészt indokolatlan különbségtételt tett bizonyos tartalomtípusok – közösségimédia- és csevegő alkalmazások, valamint zeneátviteli szolgáltatások és online rádiók – kiemelésével, másrészt ezeken belül konkrét alkalmazásokat és szolgáltatásokat is előnyösen különböztetett meg. Az előnyben részesítés arra ösztönözheti a végfelhasználókat, hogy a kedvezményben részesülő alkalmazásokat és szolgáltatásokat használják és ne azok versenytársait, amelyeket kedvezőtlenebb árazási feltételek mellett érhetnek csak el. Így a szolgáltatónak lehetősége nyílt beavatkozni a tartalomszolgáltatók közötti versenybe – hiszen az internetes forgalmakat azok tartalma és forrása alapján megkülönböztette –, ami a tartalompiaci verseny torzulását eredményezheti.

Az internetes forgalmak közötti különbségtétel tiltásának célja
A hálózatsemlegességi előírások biztosítják, hogy az internetszolgáltatók ne avatkozhassanak bele a tartalomszolgáltatók közötti versenybe, és ne részesíthessenek pusztán kereskedelmi okok miatt előnyben vagy hátrányban bizonyos tartalmakat. Így ugyanis biztosítható, hogy az internetszolgáltatók ne befolyásolják a tartalomszolgáltatók közötti versenyt, és ne korlátozzák a végfelhasználók választási szabadságát.

A szabályozás célja, hogy az internetes ökoszisztéma továbbra is az innováció motorjaként működhessen, és nyitva tartsa a kaput az új piaci szereplők előtt. A kiegyenlített versenyfeltételek fejlesztésre ösztönzik a tartalomfejlesztőket, így a jövőben jobb minőségű szolgáltatásokat és bővebb választékot érhetnek el az előfizetők.

A hálózatsemlegesség fenntartása a kulcs ahhoz, hogy az előfizetők megkülönböztetéstől mentesen férjenek hozzá bármilyen, az általuk – és nem az internetszolgáltatók vagy más harmadik személy által – választott tartalmakhoz vagy információkhoz, és azokat szabadon terjeszthessék. a világhálón keresztül úgy, hogy abban jogszerű indok nélkül senki nem korlátozza őket.

A hatóság az unióban elsők között kezdte ellenőrizni a hálózatsemlegességre vonatkozó, tavaly életbe lépett EU-s előírások betartását: tavaly novemberben a Telekom szolgáltatása akadt fenn a rostán. A szolgáltatók ellenőrzését a fogyasztók védelme érdekében továbbra is rendszeresen végzi az NMHH.”

Forrás:
Újabb döntés a megkülönböztetéstől mentes internetezésért; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2017. január 27.
Lásd még: Két telenoros adatopciót is elkaszált a hatóság; Koi Tamás; HWSW.hu; 2017. január 27.
Szomorú hír a mobilosoknak: az NMHH másodszor is fordítva ül a lovon; Szabó M. István; HVG.hu; 2017. január. 28. [Ez utóbbi propaganda-cikk nagyjából az érintett távközlési szolgáltatók szócsöve.]

Társadalom, gazdaság, művelődés

Körforgásos gazdaság: az Európai Bizottság beszámolója az elért haladásról

Egy évvel a körforgásos gazdaságról szóló csomag elfogadását követően ma arról számol be a Bizottság, hogy a 2015-ös cselekvési tervében beütemezett kulcsfontosságú kezdeményezések terén milyen eredményeket, illetve előrelépéseket sikerült elérni.

A Bizottság e beszámolóval egyidejűleg további intézkedéseket tett:

  • az Európai Beruházási Bankkal (EBB) létrehozta a pénzügyi platformot, amelyen keresztül a beruházók és az innovátorok kapcsolatba tudnak lépni egymással,
  • iránymutatást adott ki a tagállamok számára azzal kapcsolatban, miként tudnak a hulladékból energiát nyerni,
  • célirányos javaslatokat tett az elektromos és elektronikai berendezésekben található bizonyos veszélyes anyagokkal kapcsolatos jogszabályok továbbfejlesztésére.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott: „Az európai körforgásos gazdaság kialakítása prioritás a jelenlegi Bizottság számára. A munka jó ütemben halad – 2017-re új kezdeményezéseket tervezünk. Visszavezetjük egymásba a tervezési, gyártási , fogyasztási és hulladékgazdálkodási szakaszokat, és az anyagkörforgásnak köszönhetően Európa zöldebbé és versenyképesebbé válik.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „Nagyon örülök, hogy a Juncker-féle beruházási terv eredményeire építve ismét együtt dolgozhatunk az EBB-vel azon, hogy a beruházók és az innovátorok egymásra találjanak. Célunk, hogy a körforgásos gazdaságban fellendítsük a köz- és magánberuházásokat. Ehhez sokszor új üzleti modell és új, innovatív finanszírozási módszerek szükségesek. Az új platform kiváló eszköz arra, hogy felhívjuk a figyelmet a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektekben rejlő hihetetlen üzleti lehetőségekre, és előteremtsük a finanszírozást számukra. A körforgásos gazdaság az európai gazdaság korszerűsítésének fontos eleme – és mi a legjobb úton haladunk a felé, hogy sikerüljön tartós változást elérni.”

Az EBB alelnöke, a környezetvédelem és az éghajlat-politika finanszírozásáért és a körforgásos gazdaságért felelős Jonathan Taylor nyilatkozata szerint: „Az EBB örömmel működik együtt az Európai Bizottsággal, hogy egyesített finanszírozási képességünket és szaktudásunkat a gazdaság átalakítására fordítsuk, amelyben nagyobb érvényre kell juttatni a körforgás elvét. Az EBB a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlat-politika terén, és mint ilyen a tavalyi évben több mint 19 milliárd EUR célirányos finanszírozást biztosított. Az éghajlatváltozás visszafordításában, bolygónk véges erőforrásainak fenntarthatóbb használatában és az európai növekedés fellendítésében a körforgásos gazdaság döntő szerepet játszik. A hagyományosabb erőforrás-hatékonysági projektek mellett a minél gyorsabb áttérés érdekében továbbra is növekvő mértékben az innovatív körforgásos üzleti modellekbe és új technológiákba fogunk beruházni, és tanácsadói tevékenységünket is ebben a szellemben folytatjuk. Az új fórum, a körforgásos gazdaság pénzügyi platformja meghatározó szerepet fog játszani mind a figyelemfelhívásban, mind a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektek finanszírozásában.”

A európai beruházási terv révén 2016 végére 164 milliárd EUR értékű beruházást sikerült mozgósítani. E sikert meglovagolva a körforgásos gazdaság pénzügyi platformja javítani fogja a kapcsolatot a meglévő eszközök, mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap és a Horizont 2020-ból finanszírozott „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak” kezdeményezés között, és elképzelhető, hogy a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projekteket szolgáló új pénzügyi eszközök kidolgozására is sor kerül. A platform lehetővé teszi, hogy a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok, intézményi befektetők és egyéb érdekelt felek felvegyék egymással a kapcsolatot, felhívja a figyelmet a körforgásos gazdasággal kapcsolatos beruházási lehetőségekre, előmozdítja a bevált módszerek cseréjét a potenciális projektgazdák között, elemzi a projekteket és azok finanszírozási igényét, valamint tanácsadással szolgál szerkezeti felépítésükkel és hitelképessé tételükkel kapcsolatban.

Az energetikai hasznosítási folyamatok körforgásos gazdaságban betöltött szerepéről szóló, ma megjelent bizottsági közlemény a hulladékokban rejlő lehetőségek maximális kiaknázására törekszik, amelyek kis, de innovatív részét képezik a nemzeti energiamixnek. Útmutatást nyújt a tagállamoknak abban, hogy hulladékgazdálkodásukban mekkora teret adjanak a hulladékok energetikai hasznosításának, felhívja a figyelmet a hulladékgazdálkodási módszereket fenntarthatóságuk alapján rangsoroló hulladékhierarchia fontosságára, és mindenekelőtt a hulladék kialakulásának megelőzését, illetve újrafeldolgozását helyezi előtérbe. Emellett ahhoz is támpontokat ad a tagállamoknak, hogy miként optimalizálják az energiaunióhoz való hozzájárulásukat, valamint rámutat a határokon átívelő partnerségek kialakításának lehetőségeire, amennyiben az célravezetőnek tűnik, és megfelel az uniós környezetvédelmi céloknak.

A Bizottság által ma elfogadott jogalkotási csomag tartalmaz egy javaslatot arra vonatkozóan is, hogy aktualizálni kell az elektromos és elektronikai berendezésekben található egyes veszélyes anyagok használatát korlátozó irányelvet. E javaslat a veszélyes anyagok más anyagokkal való helyettesítését szorgalmazza, mégpedig azzal a céllal, hogy az egyes alkotóelemek újrahasznosítása nyereségesebb legyen. A javasolt módosítások segítik a használt készülékek piacának működését (pl. megkönnyítik az újbóli értékesítést), csakúgy mint az elektromos és elektronikai berendezések javítását. Az intézkedéseknek köszönhetően évente több mint 3000 tonna veszélyes hulladék keletkezése lesz megelőzhető az EU-ban (becsült adat), és emellett energiát és nyersanyagokat is megtakaríthatunk. Csak az egészségügyi ágazatban mintegy 170 millió EUR-val csökkenteni lehetne az ellátási költségeket.

A Bizottság a tavaly óta elért eredményekről szóló jelentésben végezetül a következő területeken hozott kulcsfontosságú intézkedéseket is ismerteti: hulladékgazdálkodás, környezettudatos tervezés, élelmiszer-pazarlás, szerves trágya, garancia a fogyasztási cikkekre, innováció és beruházások. A körforgásos gazdaság elvei egyre több területen – pl. bevált ipari módszerek, zöld közbeszerzés, a kohéziós politikai alapok felhasználása – tért hódítanak, és új kezdeményezések révén az építőipari és vízgazdálkodási ágazatba is lassanként beépülnek. A körforgásos gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében a Bizottság arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatnak megfelelően minél hamarabb fogadják el a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogi aktusokat. Elkötelezetten folytatja idén is a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv megvalósítását: stratégiát dolgoz ki a műanyagokkal kapcsolatban, megteremti a körforgásos gazdaság nyomon követésének keretrendszerét, és javaslatot terjeszt elő a víz újrafelhasználásának előmozdításával kapcsolatban.

Háttér-információk
Az Európai Bizottság 2015. december 2-án ambiciózus jogalkotási csomagot fogadott el a körforgásos gazdaságra vonatkozóan. A csomag egy uniós cselekvési tervből áll, amely a termékek teljes életciklusát felölelő intézkedéseket tartalmaz: a tervezéstől, beszerzéstől, gyártástól és fogyasztástól a hulladékgazdálkodáson át a másodlagos nyersanyagok piacáig.

A körforgásos gazdaságra való áttérés nagy lehetőségeket rejt magában mind Európa, mind polgárai számára. Fontos eleme az európai gazdaság korszerűsítésére és átalakítására, vagyis a fenntarthatóság felé való elmozdulásra irányuló törekvésünknek. Komoly gazdasági vonzata van, melynek köszönhetően a vállalatok jelentős nyereségre tehetnek szert és versenyképesebbé válhatnak, jelentős energiamegtakarításokkal és környezeti előnyökkel jár, továbbá helyi szinten munkahelyeket és társadalmi integrációs lehetőségeket teremt. Emellett szorosan kapcsolódik a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások, a szociális menetrend és az ipari innováció terén meghatározott uniós prioritásokhoz.

Hogy megvitassa az érdekelt felekkel az eddig elért és ezután megvalósítandó legfontosabb eredményeket, a Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 9–10-én konferenciát szervez a körforgásos gazdaság témájában. Ez alkalommal fogja bejelenteni az európai körforgásos gazdaság platformjának létrehozását.

További információk

Forrás:
Körforgásos gazdaság: a Bizottság hozza az ígért eredményeket, útmutatást nyújt a hulladék energetikai hasznosításával kapcsolatban, és az EBB-vel a beruházások fellendítésén dolgozik; Európai Bizottság; IP/17/104; 2017. január 26.

Dánia a világon elsőként digitális nagykövetet nevez ki

„Dánia a világon elsőként digitális nagykövetet nevez ki, aki olyan számítástechnikai óriásokkal ápol majd kapcsolatokat, mint az Apple, a Microsoft és a Google – derült ki pénteki médiajelentésekből.
„Ezekre a konszernekre valamiféle új nemzetekként tekintünk, és ennek szellemében meg kell határoznunk, hogyan viszonyulunk hozzájuk – magyarázta Anders Samuelsen dán külügyminiszter a Politiken című helyi napilap pénteki számában. – Olyan cégekről beszélünk, amelyek éppen annyira befolyásolják Dániát, mint a valódi országok.”

Dánia azt reméli, hogy a lépésnek köszönhetően elsőként értesül az új technológiai fejlesztésekről, és elsőként tud válaszolni az azokból adódó politikai és etikai kérdésekre, ezzel pedig vonzóbbá válik a befektetők számára.

Egy Politiken által idézett kutató jelképesnek tartja a digitális nagykövet kinevezését, mert a tisztségviselőnek a jelenlegi állás szerint munkatársak nélkül kell majd ellátnia a hatalmas kihívást jelentő új szerepkört.

A dán külügyi tárca a DPA német hírügynökségnek elmondta, hogy egyelőre sok részlet – egyebek között a projekt beindításának időpontja is – tisztázatlan. Annyi biztos, hogy a nagykövet a minisztérium személyes támogatását fogja élvezni. [mno/MTI]”

—-

„… A külügyminiszter megemlítette, hogy a Financial TImes jelentése szerint az Apple és a Google piaci értéke akkora, hogy ha országok lennének, akkor csaknem bekerülhetnének a G20 országai (vagyis a legnagyobb gazdaságú országok) közé.
Természetesen a dán diplomácia továbbra is a hagyományos módon fog működni (országok közötti kapcsolatokra alapozva). De egyszerűen szükség van arra, hogy a Dániára hatással bíró nagyvállalatok némelyikével szorosabb kapcsolatot ápoljanak.

Dánia már sikereket ért el a legnagyobb digitális vállalatokat megcélzó koordinált lobbitevékenységével. A múlt héten jelentették be a Facebook tervét, hogy Odenseeben új adatközpontot nyit. Ez a siker a dán Külügyminisztérium szerint egy három éves folyamat eredménye. Hasonlóképpen történt ez az Apple esetében is. A cég hatalmas adatközpontot fog nyitni Viborgban, köszönhetően a dán Külügyminisztérium befektést ösztönző szervezetének, az Invest in Denmark-nak. [The Local]”

Forrás:
Digitális nagykövetet nevez ki Dánia; mo.hu/MTI, 2017. január 27.
In world first, Denmark to name a ‘digital ambassador’; The Local; 2017. január 27.
Szerkesztői megjegyzés: A hír szép példája a hatásos országpropagandának. Valójában arról van szó, hogy a dán kormány külön tisztviselőt nevezett ki az informatikai óriáscégekkel való kapcsolat tartására. A nagykövet (ambassador) titulust adva ennek az új beosztásnak, ráadásul a világon elsőként, elérte, hogy számos fontos gazdasági kiadványban is megjelent a hír. Egyébként volt, aki kritikával illette az ötletet: Why Denmark’s Appointment Of A Digital Ambassador Is A Terrible Idea

Tinder a városfejlesztésben: hogyan segíthet egy társkereső applikáció a társadalmi konzultációban?

„A Guardian hasábjain olvasható beszámoló szerint a kaliforniai Santa Monica városa meghökkentőnek ható, újszerű megoldásba vezetett be városfejlesztési elképzelései tesztelésébe. (Szintén Santa Monica úttörő vállalkozásáról számoltunk be egy korábbi hírlevelünkben, a Dolgok Internete számára létrehozott városi gerinchálózat megvalósítására, az „okosváros” megközelítés jegyében.) Az immár Magyarországon is népszerű Tinder társkereső alkalmazásban kialakított módszeren alapuló digitális fejlesztés, a CitySwipe immár a városfejlesztésben is sikeresen alkalmazza a Tinderen már megszokott megoldásokat. (A Tinder Facebook-profilokat kapcsol össze, ismerkedési céllal, érzékelve, hogy az itt is regisztrált ismerősök közül ki tartózkodik a közelben. Az alkalmazás által „feldobott” profilokat a felhasználó jobbra húzhatja az érintőképernyőn, ha tetszik neki, és nyitott a további ismerkedésre, vagy balra húzza, ha érdektelen számára, és egyben „kéri a következőt”.) A CitySwipe a városban közlekedő, ott élő emberek számára dob fel látványterveket az arra a helyre tervezett fejlesztésekről, ami lehet egy egyszerű utcai bútor (pl. milyen színűek legyenek az új köztéri padok?), építendő bicikliutak vagy akár komoly léptékű ingatlanfejlesztések is. A felhasználó a látványterveket egyszerűen és gyorsan értékeli: ha támogatja a kezdeményezést, jobbra húzza, ha ellenzi, akkor balra. Természetesen lehetőség van hozzáférésre bővebb információkhoz is, ha az ítész többet akar tudni támogató vagy ellenző „voksának” leadása előtt.

Mindez persze felületesnek tűnhet, de a kérdés túlmutat azon, hogy megismerjük a városban élők hozzáállását a kerékpárutakhoz, parkokhoz vagy építkezésekhez. A bevonás élményét nyújtja, mégpedig a hagyományos módokhoz képest minimális erőfeszítéssel és költséggel. Nincs szükség végtelen hosszúságú kérdőívek kitöltésére, pdf-ben kapott dokumentumok letöltésére, ehelyett vidám önkéntes munkával oszthatják meg véleményüket a megszólítottak.

A szerző összehasonlítja ezt a megoldást a brit viszonyokkal, ahol még mindig az 1947-es város- és vidékfejlesztési terv alapján folyik a konzultáció, a mai napig – alighanem kis túlzással leírva a gyakorlatot – lámpaoszlopokra kiakasztott A4-es lapokon mutatva be az elképzeléseket. A kormány által létrehozott Futures Cities Catapult intézet kutatásai azonban az Egyesült Királyságból is bemutatnak több jó gyakorlatot. A cél olyan innovációk megismertetése és ösztönzése, amelyek segítenek áramvonalasítani a bürokráciát és átláthatóbba tenni a tervezést és ahhoz kapcsolódó konzultációt. A megoldások ráadásul komoly költségkímélést is jelentenek, a megtakarított papírhegyek révén. Manchester városa például a találó megnevezésű „Nagy-Manchester Nyitott Adat Infrastruktúra Térkép” (Greater Manchester Open Data Infrastructure Map) segítségével ad teljeskörű áttekintést az önkormányzat területén tervezett fejlesztésekről. Londonban az Urban Intelligence start-up cég szintén interaktív, térképalapú alkalmazása összegyűjti egy adott helyre érvényes számos építési szabályzatot és rendelkezést. Egy kattintásra minden releváns információ elérhető. Az ára havi 25 font, ami azt jelzi, hogy ingatlanfejlesztőkre számítanak elsősorban.

A digitalizációnak és azok nyílt adatként való megosztásának természetesen vannak ellenzői is. Az egyik kérdés az, hogy miközben a népesség egy részének ezek az alkalmazások növekvő bevonódást jelentenek, addig másik részük az eddigieknél is nehezebben vehet részt a folyamatokban. Szintén kérdés, a magáncégek bevonása révén, hogy kik vezetik és kik lehetnek haszonélvezői az „okos város forradalomnak”. A kritikusok szerint ezért a jövőbeli digitális és adatvezérelt városfejlesztésben indokolt odafigyelni arra, kikhez milyen adatok jutnak és milyen módon profitálhatnak abból.”

Forrás:
Tinder for cities: how tech is making urban planning more inclusive; Oliver Wainwright; The Guardian; 2017. január 24.
Lásd még: Flux Metro – Az alkalmazás Austinban (Texas), 3D modellek és az ingatlanfejlesztéshez szükséges információkat egyesíti (pl. mennyire lehet beépíteni?)
UrbanPlanAR – A platform a kiterjesztett valóságot (augmented reality – AR) használva 3D modelleket illeszt az épített környezetre, hogy a lakók felmérhessék, hogy hogyan fog az új fejlesztés illeszkedni a meglévő épületekhez.
Prototyping the Future of Planning; Future Cities Catapult

Gyenge még a magyar adatgazdaság

„…Elvétve találni magyar projekteket
Az IDC Hungary meghatározása szerint Magyarországon elvétve találni big data-projekteket – mondja Bakk József, a vállalat szoftverpiaci elemzője. Az is rontja a helyzetet, hogy a fejekben még káosz uralkodik, ami a big datát illeti. A szakértő szerint az a tény, hogy cégen belül sok adat létezik (bár gyakori, hogy tévesen mérik fel az adatmennyiséget), nem feltétlenül jelent big data-projektet, az adat mennyisége csak részben definiálja a big datát. Az üzleti analitikával is gyakran összemossák a hasonló projekteket. Létezik átfedés a két szegmens között, de gyakori, hogy a big data-projektek nem üzleti analitikáról szólnak, vagy fordítva, az üzleti analitika nem jelent big data-projektet.

A szakma a több „V-s meghatározást” fogalmazott meg, az IDC ebből a 4 V-t vallja, vagyis a big datás projekteket a volume (mennyiség), velocity (sebesség), value (érték) és a variety (változatosság) jellemzi. Az ilyen projektekben legalább 100 TB-nyi adatot kezelnek, ezek 60 Gbájt/s sebességgel érkeznek a szervezetbe, üzletileg kritikus adatokat jelentenek és több forrásból származnak. A Gartner klasszikus meghatározása szerint a big data nagy mennyiségű és sebességű információs vagyont jelent, melyet a döntéshozatalhoz, újszerű látásmódhoz költséghatékonyan és innovatív módon dolgoznak fel. Ezeknek az alapkritériumoknak még nagyon kevés hazai projekt felel meg.

Nem a szabály a fontos
A Gartner úgy véli, hogy a big data és az elemzés nyitja meg az utat a vállalatok digitális transzformációja felé. Az adat, és az a mód, ahogyan azt a cégek elemzik, illetve ahogyan az elemzések következtetéseit a gyakorlatban hasznosítják, meghatározza a vállalatok együttműködését, versengését. Ebből szempontból nézve új korszakba léptünk be.

Az adatok mennyisége mellett Bakk József szerint az is hasonlóan fontos, hogy másfajta szemléletmódot, ökoszisztémát és eszközöket igényelnek a big data-projektek. Vagyis nem feltétlenül kell az adatok mennyiségéhez és sebességéhez ragaszkodni, ha az adatokon alapuló projekt üzleti értéket teremt.

Big data téren a nagy nemzetközi IT-cégek állnak az élen, hiszen nekik volt és van megfelelő erőforrásuk ezekre a projektekre kellő energiát fordítani.

Éretlen még a piac itthon
Hogy Magyarországon miért nincsenek igazi big datás projektek, azt Bakk József a hazai piac éretlenségével magyarázza. A mozgolódás azonban számottevő. Egyre több kis- és közepes méretű vállalat jön rá arra, hogy ez nem egy „nice to have” technológia, hanem olyan eszköz, amelynek muszáj lennie a cégen belül, hiszen versenyelőnyt, hatékonyságot, optimális működést jelent. A szakértő magyar vonatkozásban a távközlési szektorban látott olyan sikeres big data-projekteket, melyek már a pilotprogram végén megtérültek. Több iparágban (banki szféra, gyártás, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem) is várható, hogy az IoT-eszközök elterjedése az adatmennyiség megnövekedését és az erre épített big datás fejlesztések sokasodását hozza. Pozitívumként említi a szakértő, hogy nagyon sok vállalat rövidtávú tervében szerepel már valamilyen big data-projekt elindítása.

Elemzés a kulcs
Öt-hat éve túl hypeolt szókapcsolat a big data Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója szerint, aki úgy véli, ma már a big data analysis-ről, vagyis az elemzésről folyik a diskurzus. Meglátása szerint az áttörtést a big datával kapcsolatban a korábban szintén felkapott web 2.0 hozta meg. A web második generációja képes adatokat kérni, gyűjteni a felhasználóról, akár viselkedés alapján is, és néha a felhasználó akarata ellenére. Az internet szerkesztése a user kézébe került, így egyre több adat keletkezett, gyűlt össze. Nem meglepő módon az első igazi big data-projektek a pénzügyi szektorból érkeztek, ahol régóta minden elektronikusan folyik, majd a közösségi média lépett egy nagyot.

Both András úgy véli, sok projekt foglalkozik big datával Magyarországon, hiszen a nagy multinacionális cégek, de lassan az összes államigazgatási szereplő is indított adattárház beruházást. Az új IT-rendszerek elindítása után pedig mindenki rájön arra, hogy érdemes lenne visszamérni az adatokat, hogy ezzel támogassák a döntéseket vagy újraértékesítsék az információt.

Az állam a közérdekű adatok újrahasznosításával lendíthet óriásit a hazai big data-projekteken. Az állami adatok csapjait lezárni nem érdemes, a külföldi példák is azt mutatják, hogy a másodlagos hasznosítási projekteknek erős GDP-növelő hatásuk van. A nemzeti adatpolitikáról szóló Fehér Könyv megszületésével elkezdődött a jövő, az ott megfogalmazottakat már csak a gyakorlatban kellene tudni alkalmazni.

Big data az irodai élethez
A lazábban vett értelmezés szerint big data-projektekkel foglalkoznak a Motiment módszertant kidolgozó cég munkatársai. Irodai folyamatoptimalizáló megoldásként tekintenek termékükre, melynek lényege, hogy az irodai környezetben végzett munkát teszik hatékonyabbá. A folyamat- és kollaborációs mérések mellett szoftver-ergonómiai méréseket is végeznek, tízezred másodperces pontossággal. Számítógépenként naponta 300-500 ezer naplósor születik, vagyis egy 100-200 fős projekt keretén belül egy év alatt 2,5 TB-nyi nyersadat keletkezik.

Mészáros Zsolt ügyvezető szerint azért van mindenhol szükség részletes adatgyűjtésre, mert egy adott időpillanat figyelmen kívül hagyása nem pótolható, előre nem lehet tudni, hogy milyen veszteségtípusok dominálnak az ügyfél folyamataiban. Módszertanuk igencsak lerövidített lényege, hogy az adatok elemzése után a döntéshozó kap egy toplistát azokról a területekről, ahol relatív kevés beruházással magas hatékonyságnövekedés érhető el. Például egy nagyvállalati környezetben végzett projekt kapcsán kiderült, hogy a távmunka az emberek 20-25 százalékánál nem jó megoldás. A távmunkát elemző adataik kimutatták, hogy az együttműködési veszteségek markáns eltéréseket mutatnak abban az esetben, ha a munkakörnyezetet nem optimalizálták a megváltozott körülményekre. Az otthoni környezetből végzett munka esetében több időbe telik gyors választ kapni, mint a céges környezetben egymás mellett lévő kollégától. Vagy nem mindegy, milyen sebességű internettel kapcsolódik a dolgozó az irodai környezethez, hiszen a több száz megás fájlok megnyitása sok időt elvesz, ha lassú a kapcsolat. A mérések minden hibára és veszteségi pontra könyörtelenül rámutatnak, az adatszakértő feladata a toplista felállítása azokról a veszteségi pontokról, amelyekkel érdemes foglalkozni. Az adatok továbbá lehetővé teszik, hogy például eltérő munkakörök (jogász versus hr-es) hatékonyságát is össze lehessen mérni.

A hasonló projektek egyébként gyors megtérülést ígérnek, általában már egy-egy pilotprojekt végén is jelentkezik a beruházás áldásos hatása. Tartós együttműködésnél a 30-35 százalékos hatékonyságnövekedés reálisnak tekinthető.

Építésügyi adatok egy helyen
Az állami szférából hozott big data-projektre példát Both András. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás a következő években megújul. Ennek részeként terveznek egy olyan BI-rendszert bevezetni, amely a 2009 óta a mai napig gyűjtött építésügyi adatokat egy értelmezés szerint, egy helyen, denormalizált formában gyűjti és tárolja. Ez a nyilvántartás olyan egyedi építészeti vagy szakági tervekkel dolgozik, melyek sokszor egymagukban is, fájlonként óriási adatot jelentenek – elég, ha például a 4-es metró teljes tervállományára gondolunk.

A rendszer elsődleges célja a döntéshozatal segítése. Ugyanakkor a statisztikai hivatal, az adóhatóság vagy az érdeklődő piaci szereplők felé így könnyebb lenne adatot szolgáltatni.

Both András szerint az építésügyi adatok további izgalma projektek alapját képezhetik. Például a Buliding Information Modelling, vagyis épületinformációs modellezés segítségével rengeteg (az épített környezetünkkel kapcsolatos) adatot lehet tárolni, feldolgozni és később felhasználni.”

Forrás:
Big boom előtt kettővel a magyar adat; Vass Enikő; IT Business; 2017. január 27.

Szakirodalom

Negyedik ipari forradalom: lehet-e Kína a következő ipari forradalom nyertese?

„Az alábbi tanulmány átfogó képet kíván nyújtani Kína jelenlegi helyzetéről és növekedési kilátásairól a következő ipari forradalom során, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy lehet-e az ország a küszöbön álló átalakulás egyik „globális nyertese”. A vonatkozó szakirodalom áttekintésével megvizsgáljuk az ún. negyedik ipari forradalom mögött álló meghatározó trendeket, és bemutatjuk a Kínát érintő legfontosabb társadalmi-gazdasági következményeket. Ezután Kína jelenlegi gazdasági helyzetét és növekedési lehetőségeit elemezzük, szekunder adatok felhasználásával Miután megállapítottuk, hogy a pozitív növekedési pálya biztosításához a termelékenység növelésére van szükség innováció útján, értékeljük a kínai ipar innovációs képességeit. Megállapítjuk, hogy Kína számos ágazatban már most is vezető szerepet tölt be a világban a fogyasztóközpontú és hatékonyságvezérelt innovációk terén, és bár a kínai szereplők még nem váltak globálisan versenyképessé a technológia- és tudományalapú ágazatokban, amennyiben az ország továbbra is követni tudja a jelenlegi fejlődési pályáját a kutatás-fejlesztés előmozdítása terén, valamint nem következik be nagyobb rendszerszintű zavar, csak idő kérdése, hogy a kínai szereplők piacvezetőként jelenjenek meg a high-tech szektorokban is világszinten.”

Forrás:
Lehet-e Kína a következő ipari forradalom nyertese?; Balogh Lilla Sarolta; Hitelintézeti Szemle; 16. évf., Különszám; 2017. január; 73–100. oldalak (pdf)

A minőségirányítás fejlődése és jövőbeli lehetőségei

„A minőség fogalma és szerepe a vállalatirányításban folyamatosan fejlődik. A tanulmány áttekinti, hogy a termék- és folyamat megfelelőségének megközelítésétől több évtizedes fejlődéssel hogyan jutottunk el a minőség mai, integráló jelentéséig. Napjainkra a minőségügy gyakorlati alkalmazásai fokozatosan fonódtak össze a környezetvédelemmel, szociális felelősségvállalással, a munkavédelemmel és más területekkel. A fogyasztói társadalom sajátosságainak a minőségügy és a minőségszemlélet fejlődésére gyakorolt hatása mellett a szerző vizsgálata kitér a minőségirányítási rendszerek evolúciójára. Az ISO 9001 szabvány 2015-ös kiadásának struktúrája és követelményei újszerű keretet teremtenek a szervezetek számára a minőségszemlélet kiterjesztéséhez és az integrált irányítási rendszerek bevezetéséhez is. A tanulmány kitér arra, hogy az értékteremtés és a folyamatszemlélet alkalmazásához kapcsolódó módszerek hogyan állíthatók a törekvések szolgálatába.”

Forrás:
A minőségirányítás fejlődése és jövőbeli lehetőségei; Berényi László; Vezetéstudomány/Budapest Management Review; 48 (1), 2017; 48-60. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1024/2017. (I. 24.) Korm. határozata az „okos város” szolgáltatások összehangolt bevezetését és működését támogató szervezeti és tudásplatform létrehozásáról és működtetésétől, valamint a teljes rendszer működésének monitoringjáról

„A Kormány egyetért az „okos város” fejlesztések országos szintű megvalósításával és működtetésével a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában, a Modern Városok Programban és az önkormányzatok integrált településfejlesztési stratégiáiban megfogalmazott célok megvalósításával összhangban, ennek érdekében

1. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) közreműködésével készítsen előterjesztést a Kormány részére
a) a nemzetgazdasági miniszter bevonásával a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról úgy, hogy az tartalmazza az „okos város” fogalom meghatározását,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. február 3.

b) a nemzeti fejlesztési miniszter, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonásával, az „okos város” fejlesztések részletes követelményrendszerének kidolgozásáról, az „okos város” fejlesztések lépéseinek – így különösen a Lechner Tudásközpont által ellátandó feladatköröknek – szabályozásáról;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos
Határidő: 2017. március 31.

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Modern Városok Programban részt vevő városokkal egyeztetve, a Lechner Tudásközpont közreműködésével vizsgálja meg az „okos város” fejlesztések Modern Városok Programmal való illeszkedését, a fejlesztések megvalósításához szükséges „okos város” stratégiák Integrált Településfejlesztési Stratégiákba való beépíthetőségét.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2017. február 3.”

Forrás:
A Kormány 1024/2017. (I. 24.) Korm. határozata az „okos város” szolgáltatások összehangolt bevezetését és működését támogató szervezeti és tudásplatform létrehozásáról és működtetésétől, valamint a teljes rendszer működésének monitoringjáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 9. szám; 2017. január 24.; oldalak (pdf)