Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János: a legnagyobb munkaerő-tartalék az államban van, keményen csökkenteni kell az állami munkavállalói létszámot a következő öt évben

„Lázár János szerint a legnagyobb hazai munkaerő-tartalék az “államban van”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről péntek este beszélt a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara által rendezett gazdasági fórumon Debrecenben.

Ma Magyarországon 4,4 millió munkavállaló van – számuk decemberben 137 ezerrel nőtt, és nem a közfoglalkoztatottak körében -, de még így is 1-1,2 millió ember az államtól kapja a fizetését, ami elég nagy terhet jelent – mondta a tárcavezető.

Hozzátette: Magyarországon az összes foglalkoztatott 20 százaléka dolgozik az állami szférában, miközben a visegrádi országokban ez az arány 13 százalék, Németországban pedig 8 százalék.

A következő öt évben “keményen csökkenteni kell” az állami munkavállalói létszámot – jelentette ki a miniszter.

Lázár János azt mondta, van értéke annak, hogy növekszik az adófizetők száma, amiben döntő szerepe van a munkaalapú társadalomnak. A kormánynak az a célja, hogy “jelentősen csökkentse a közfoglalkoztatottak számát piaci munkahelyekkel”.

A miniszter ugyanakkor felvetette a közmunkaprogram közbiztonsági hatását: bevezetése óta ugyanis évi 450 ezerről 200 ezerre csökkent a bűncselekmények száma az országban.

Lázár János a vállalkozói-gazdasági fórumon kitért a versenyképesség kérdésére. Megítélése szerint javítani kell az állam versenyképességét “a bürokrácia és a bürokraták csökkentésével”, a társadalom versenyképességét a hatékonyabb munkával és a munkaerő képzésével, a gazdaság versenyképességét technológiai fejlesztésekkel.

Magyarország versenyképességét 20-30 éven át az alacsony bérű munkaerő jelentette, aminek véget kell vetni, és béreket kell emelni – jegyezte meg, tarthatatlannak nevezve, hogy mintegy egymillió munkavállaló minimálbéren van bejelentve az országban.

Most először van olyan helyzet, hogy az európai uniós források nagy részét nem állami költekezésre, hanem 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, és az állam szabályozási eszközökkel támogatja a versenyképességet – mondta.

Fontosnak nevezte, hogy kutatás-fejlesztésre eddig 480 milliárd forintot fordítottak ebben a ciklusban, de – mint mondta – ezen az összegen emelni kell.

Elmondta azt is, hogy húsz megyei jogú várossal kötött megállapodás értelmében 2300 milliárd forinttal támogatják a helyi fejlesztéseket, ebből 1000-1200 milliárd hazai forrás…”

Forrás:
A legnagyobb munkaerő-tartalék az államban van; Miniszterelnökség; 2017. február 25.

Tervezet a Digitális Kereskedelem-fejlesztési Stratégiáról

„A Digitális Kereskedelem-fejlesztési Stratégia (DKFS) olyan a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Stratégiai Korm.
rendelet) 7. § 5. pontja szerinti rövidtávú szakpolitikai stratégia, amelynek fő célja a hazai elektronikus kereskedelem erősítése. A DKFS évente történő felülvizsgálata indokolt. A stratégia időtávja 4 év (2017-2020).

A DKFS a Stratégiai Korm. rendelet 35. §-a alapján tartalmazza:

  1. a digitális kereskedelem,1 mint szakpolitikai részterület részletes helyzetelemzését és helyzetértékelését,
  2. az e részterületen megvalósítandó, mérhető célokat,
  3. a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek pontos meghatározását,
  4. a szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeit,
  5. a megvalósítás, a nyomon követés és az értékelés alapelveit és rendszerét

…”

Forrás:
Tervezet a Digitális Kereskedelem-fejlesztési Stratégiáról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. február 22.(pdf)
(A tervezet 2017. március 8-án 16.30 óráig véleményezhető a peter.miczan@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.)
Vesd össze: Irányváltás a kormánynál – itt vannak az első jelek; K. Kiss Gergely; Napi.hu; 2017. február 24.

Közigazgatás, politika

Megerősödik a bírói kontroll a közigazgatás felett

„A közigazgatási perrendtartási törvény alkalmazásával rendkívüli módon megszilárdul a bírói kontroll a közigazgatás felett – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Pécsen.

Handó Tünde a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón az Országgyűlés által módosítva ismét elfogadott perrendtartási törvény újdonságairól azt mondta: sokkal szélesebb körűek lesznek azon közigazgatási cselekmények, tevékenységek és mulasztások, amelyek a bíróság előtt megtámadhatóak lesznek.

Az azonnali jogvédelem intézménye komoly hatással lehet az ügyek kimenetelére, egyúttal rendkívüli felelősséget ró a bírákra – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bevezetik a teljesítési bírságot, amellyel a bírósági határozatokat nem végrehajtó közigazgatási szervet vagy annak vezetőjét akár 10 millió forintos bírsággal is sújthatják.

Handó Tünde jelezte, hogy országosan nyolc közigazgatási és munkaügyi bíróság foglalkozik a kiemelt ügyekkel. Példaként említette, hogy a pécsi bíróság illetékességi területéhez fog tartozni Baranya mellett, Somogy, Tolna és Fejér megye. Emlékeztetett arra, hogy 2013 óta az ilyen ügyeket húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság mintegy 130 bírája tárgyalja.

Magyarország “abszolút élen jár” az igazságügyi eredménytáblán
A szervezeti átalakításoknak köszönhetően az ügyszak eljárásai 2011-től 2016-ig 19 százalékkal csökkentek, az egy éven túl folyamatban lévő ügyek száma 63, a két éven túliaké pedig 83 százalékkal csökkent – ismertette Handó Tünde, kiemelve, hogy ezzel az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján Magyarország “abszolút élen jár”.

Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke elmondta: 2016-ban a büntetőügyeik száma csökkent, a polgári eljárásoké emelkedett. A sajtótájékoztatón kiosztott írásos összegzés szerint tavaly összesen 1636 – köztük 363 büntető és 1273 civilisztikai – ügy érkezett az ország legkisebb, 16 bírávól működő táblabíróságára. Az Országos Bírói Egyesület elnöki tisztét is betöltő Makai Lajos hangsúlyozta: a Pécsi Ítélőtábla kirendelés alapján 2016-ban a fővárosi táblabíróság 40 büntető és 200 polgári ügyében járt el.

Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke közölte: a tavaly hozzávetőlegesen 100 millió forintos fejlesztést kapott Pécsi Törvényszék mintegy 130 intézmény csaknem 7000 diákját érte el a Nyitott bíróság program keretében.

Handó Tünde az Alkotmánybíróság egy tavaly novemberi, a bírósági eljárást érintő határozatára vonatkozó újságírói kérdésre közölte: az Ab több évtizedes jogalkotási gyakorlatot változtatott meg. A határozat azt mondta ki, hogy “a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el”.

A törvényszéki másodfokon lévő évi mintegy 39 ezer büntetőügyből 9500-ban vett részt nyomozási bíró – közölte az OBH elnöke, hozzátéve, “több ezer ügyben kellett átosztásokra sort keríteni”. Handó Tünde jelezte, hogy az igazságügyi miniszter előkészített egy, “a problémát rendező” jogszabály-módosítást.”

Forrás:
Megerősödik a bírói kontroll a közigazgatás felett; Híradó.hu/MTI; 2017. február 23.

Vidékfejlesztés: jön az ingyen segítség a pályázóknak

„A vidékfejlesztési források gyorsabb lehívása és a pályázás könnyítése érdekében bővültek a Széchenyi Programiroda térítésmentes szolgáltatásai.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkatársai mostantól a Széchenyi Programiroda égisze alatt állnak a vidék rendelkezésére, az irányítóhatóság a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős Államtitkársága marad. Az MNVH szakértői a Programiroda megyeszékhelyi irodáiban ingyenesen bemutatják a vidékfejlesztéssel kapcsolatos pályázatokat, segítenek választani az egyes fejlesztési lehetőségek közül.

„Az elmúlt időszakban megugrott a vidékfejlesztési kérdésekben hozzánk fordulók száma, ezért az MNVH érkezésével ügyfeleink jogos igénye teljesült. Így teljessé vált az a kör, amiben ingyenes pályázati tájékoztatást és fejlesztési tanácsadást tudunk nyújtani az embereknek” – mondta Schultz Gábor, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője.

A Miniszterelnökség alatt működő Széchenyi Programiroda a legnagyobb állami fejlesztéspolitikai tanácsadó vállalat Magyarországon. Szolgáltatásai az ötletadástól, a pályázati előkészítéstől, a projekttervezésen és a konkrét megvalósításhoz kapcsolódó szakmai közreműködésen át, egészen a projektzárásig, szinte minden területre kiterjednek. A Programiroda 60 ügyfélszolgálati ponton, több mint 180 tanácsadóval áll a pályázók rendelkezésére.”

Forrás:
Vidékfejlesztés: jön az ingyen segítség a pályázóknak; Miniszterelnökség; 2017. február 24.

Elkészült a bíróságok ügyforgalmát bemutató kiadványtáblák előzetes változata

„Az Országos Bírósági Hivatal minden évben összegzi a bíróságokat érintő ügyforgalmi adatokat. Ezeket táblázatokba rendezi, melyek áttekintést adnak a bíróságok tevékenységét jellemző főbb számokról. A sokféle összesítés és bontás bemutatja az érkezés, a befejezés és az ügyhátralék alakulásának adatait az egyes ítélkezési szinteken. Megismerhetőek belőlük a peres és nemperes ügyforgalom ügyszakokra tagolt számai törvényszékenkénti, ítélőtáblánkénti részletezéssel, valamint képet adnak az ítélkezés időszerűségéről: miként alakult a befejezett és folyamatban maradt peres ügyek időtartam szerinti megoszlása. A teljesség igényére tekintettel a számba vett cég ügycsoportok kiegészültek a kényszertörlés, végelszámolási kifogás, jogutód nélkül megszűnt cég javára bejegyzett jog vagy tény törlésével összefüggő ügyekkel. A táblázatokból az is megtudható, hogy miként változtak az egyes ügyforgalmi értékek, az egy évvel korábbi időszakokhoz viszonyítva.

Megállapítások
2016. évben 1 millió 412 ezer ügy érkezett a bíróságokra, ami 4,3%-kal kevesebb, mint 2015. évben. A peres ügyérkezés ezzel ellentétben 2,9%-kal nőtt.

A befejezések száma az igazgatási tevékenységeknek és a bírák munkájának köszönhetően mind az összes ügyet tekintve (2,2%-kal), mind a peres ügyeknél meghaladta az érkezésekét.

A fentieknek köszönhetően a folyamatban maradt ügyek száma 9%-kal, 351 ezerről 320 ezerre csökkent.
Az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett programoknak köszönhetően, a 2015 évben elért sikert miszerint a két éven túli ügyek aránya csak 7% tovább sikerült csökkenteni 6%-ra. Ez azt is jelenti, hogy a két éven túli ügyek száma 1.000-re csökkent.

Az előzetes adatokat tartalmazó táblázatok itt érhetőek el.”

Forrás:
Elkészült a bíróságok ügyforgalmát bemutató kiadványtáblák előzetes változata; Bíróság.hu/Országos Bírósági Hivatal (OBH); 2017. február 16.

Győr idei költségvetése több mint 15 milliárd forinttal meghaladja a tavalyit

„Elfogadta Győr közgyűlése pénteken a város idei költségvetését, a források ez évi összege több mint 15 milliárd forinttal meghaladja a tavalyit.

A rendeletben – amelyet az ülésen 17 igen és 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadtak el – 41 milliárd 626 millió forint bevételi és 55 milliárd 181 millió forint kiadási főösszeg szerepel. A bevételi, nem működési hiányt a város a tavalyi maradvány egy részének felhasználásával egyensúlyozza, amely 13 milliárd 555 millió forint.

Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta, hogy nagyon jó és kiegyensúlyozott az idei győri költségvetés, amelyben hangsúlyos szerepet kap az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF). Fekete Dávid (Fidesz-KDNP) alpolgármester kifejtette: a büdzsé legnagyobb, csaknem húszmilliárd forintos tétele az intézmények fenntartására irányul, ezek kiegyensúlyozott működését biztosítja. Fejlesztésekre 18 milliárd forintot költenek, ezek között már vannak megkezdett beruházások is, ilyen például a Széchenyi István Egyetem új kollégiumának építése, amely az EYOF ideje alatt olimpiai faluként funkcionál majd. Kiemelte, hogy az idei évi költségvetés stabil és végrehajtható. Mintegy nyolcszázmillió forint tartalékot állítottak be. Az iparűzési adóból származó bevétel a várakozások szerint 21,5 milliárd forint lesz – írja az MTI.

Fodor Roland jobbikos önkormányzati képviselő a vita során közölte: aránytalanul többet költ a város sportra és városmarketingre, mint kultúrára. Hozzátette, eljött az ideje annak, hogy a város “kitűzze a következő nagy projektet”: szerinte az önkormányzat alapíthatna egy teljes mértékben saját tulajdonú helyi közösségi közlekedési vállalatot, amelynek révén modernebb és jobb lenne a helyi tömegközlekedés. Javasolta, hogy a sportra és a városmarketingre szánt összegekből egymilliárd forintot csoportosítsanak át a vállalat létrehozásának előkészületeire.

Borkai Zsolt válaszában azt mondta, a következő nagy cél a megyeszékhely életében az, hogy elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ra. A helyi közösségi közlekedés esetleges módosításáról szólva úgy fogalmazott, hogy első körben egy tanulmányt kell készíteni, amelynek alapján a jövőben dönteni lehet a kérdésről.

Varga Márk, az MSZP és az Együtt alkotta Győri Baloldal képviselője arról beszélt, hogy összességében 3,7 milliárd forintos módosító indítványt nyújtottak be, egyebek mellett a szabadidősport infrastruktúrájának bővítésére, a tömegközlekedésre, a vasútállomás felújítására, fiatalok és pályakezdők kedvezményes lakáshoz juttatására, valamint szociális és iskolabusz elindítására.”

Forrás:
Tizenötmilliárdos plusz a győri kasszában; Szepesi Anita; Napi.hu; 2017. február 24.
Lásd még: Győri közgyűlés: vitáztak a buszokról, 55 milliárdos a költségvetés, a pénz harmada fejlesztésre megy; Szeghalmi Balázs; kisalfold.hu; 2017. február 24. és Győri közgyűlés – elfogadták a költségvetést; Győr Plusz; 2016. február 26.

Ismét elfogadta az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartási törvényt

„Módosítva ismét elfogadta a parlament az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.

Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután Áder János köztársasági elnök az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a vitatott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.

A köztársasági elnök a többi közt azt kifogásolta, hogy a törvény formailag ugyan nem módosította volna a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos törvénynek a bíróságokat felsoroló részét, tartalmilag azonban kiegészítette volna azt egy új bírósággal.

A törvény ezért úgy módosult, hogy abból kikerült a “felsőbíróságként eljáró bíróság” köznév, helyette hatáskörtől függően törvényszék vagy konkrétan Fővárosi Törvényszék szerepel.

A szabályozás emellett a jövőben a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek között nem szerepelteti a választási bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket, a választási jogvitákra vonatkozó valamennyi rendelkezést elhagyja a törvényből.

A jogszabály – amelyet elsőként tavaly december elején fogadott el a Ház – bevezeti a differenciált hatáskör telepítését. A kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál egyesbíró dönt a perben, bonyolultabb kérdésekben azonban három bíróból álló tanács jár el.

A szavazást megelőző vitában Vas Imre (Fidesz), a törvényalkotási bizottság (tab) nevében szólva felidézte: december 6-án fogadta el törvényjavaslatot az Országgyűlés, majd a köztársasági elnök indítványára, januárban az Alkotmánybíróság a törvény egyes rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek minősítette. Közölte: a tab által benyújtott módosítás kiküszöböli az alkotmányellenességet, és megfelel az Alkotmánybíróság által megfogalmazott kívánalmaknak…”

Forrás:
Ismét elfogadta az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartási törvényt; MTI/Adózóna; 2017. február 21.
Lásd még: Völner Pál hozzászólása a közigazgatási perrendtartás vitájában; Igazságügyi Minisztérium; 2017. február 23.

Megszűnik több közigazgatási illeték és díj

„Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről döntött kedden a parlament a kormány javaslatára.
A 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében elfogadott döntés értelmében március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért. Nem lesz díjköteles a családi név korrekciójára irányuló eljárás sem.

A családi otthonteremtési támogatás igényléséhez kapcsolódó ügyintézés megkönnyítése miatt nem kell fizetni a jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállításáért.

Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok, akik az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról állíttatnak ki hatósági bizonyítványt, vagy kft.-t, egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Utóbbi ügycsoportban közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.

Megszüntetik a szállásadói nyilatkozattal kapcsolatos, valamint a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételére vonatkozó illetéket.

Az építésügyi eljárási szabályokkal összefüggésben is több illeték csökken vagy megszűnik. A hatósági bizonyítvány kiadása például 3000 forint lesz, a nem hiteles, elektronikus tulajdonilap-másolatot pedig évente kétszer díjmentesen lehet lekérni.

A módosítás értelmében illetékmentes lesz az öntözési berendezések engedélyezésnek eljárása és a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése.

A szétaprózott termőföldek egyszerűbb egyesítése miatt megszűnik a telekalakítási eljárásért fizetendő díj.

A döntés érinti az igazságszolgáltatást is: a továbbiakban nem kell díjat fizetni az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés és a szakterület kiterjesztése esetén.

A kormány korábbi közlése szerint az újabb bürokráciacsökkentő intézkedés a lakosságnak 400 milliós, míg a vállalkozásoknak további 1,2-1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent.”

Forrás:
Megszűnik több közigazgatási illeték és díj; kormany.hu; 2017. február 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Az e-perek hatása

„Az elektronikus kapcsolattartás egyes eljárásokban 2016. júliusától kötelezővé vált. 2016. második félévében a civilisztikai peres ügyszakban az ügyek 40,57%-a indult elektronikus kapcsolattartás útján. Az e-perek kötelező bevezetése érdemi változást nem eredményezett az ügyek számában.

A bírósággal az elektronikus kapcsolattartás kötelező a
* jogi képviselővel eljáró fél,
* belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet,
* közigazgatási szerv
részére 2016. július 1. napjától a csőd – és felszámolási eljárásokban, a polgári -, gazdasági-, közigazgatási-, munkaügyi perekben.

Az érkezett ügyek 40,57 %-a elektronikus kapcsolattartás útján indult a 2016. július 1. és 2016. december 31. napja közötti időszakban.

Elektronikusan indult
* a csőd- és felszámolási eljárások 41,35%-a,
* a járásbírósági szinten indult civilisztikai perek 38%-a,
* a törvényszéken indult elsőfokú civilisztikai perek 67,86%-a.

Az elektronikus kapcsolattartás bevezetését megelőző hónapban, valamennyi érintett bírósági szinten és ügyszakban érkezés növekedés volt az év előző hónapjaihoz képest.

A csőd és felszámolási ügyszakban az e-per kötelező bevezetése átmeneti érkezéscsökkenést eredményezett.

Járásbírósági szinten 2016. május és június hónapokban emelkedett az ügyérkezés, mely augusztusban átmenetileg csökkent, azonban szeptembertől nagyobb az érkezés, mint 2015. év azonos hónapjaiban.

Törvényszéki szinten 2016. évben folyamatosan kevesebb ügy érkezett, mint 2015. év azonos időszakában, 2016. júniusában az előző évhez viszonyított emelkedő érkezés volt (38 %), majd júliusban és augusztusban átmeneti csökkenés tapasztalható.

Összességében elmondható, hogy az e-per kötelező bevezetése érdemi változást nem eredményezett az érkezett ügyek számában és nem zárja el a jogérvényesítés bíróság előtti lehetőségét”

Forrás:
E-perek hatása; Bíróság.hu/Országos Bírósági Hivatal (OBH); 2017. február 3.

Fejlesztési irányok az e-építésügyben

Március 7-én a LED – Lechner Education előadássorozat második alkalmán az elektronikus építésügyről, a Tudásközpont által fejlesztett alkalmazásokról valamint az ezekhez kapcsolódó szervezeti újításokról lesz szó.

A tavasz első hónapjának elején megrendezett LED eseményen az e-építésügyi fejlesztések kulisszái mögé pillanthatnak be az érdeklődők. A Lechner Tudásközpont komplex tevékenységének köszönhetően a következő időszakban jelentős informatikai fejlesztéseket hajt végre. A programok megvalósításával az elektronikus építésügy terén bekövetkező változások felgyorsítják az engedélyeztetési ügymenetet, valamint átláthatóbbá és hatékonyabbá teszik az ügyintézést mind a rendszereket napi szinten használó szakmabeliek, mind a lakosság számára.

Az építésügyi eljárások megújításához azonban elengedhetetlen a jól optimalizált szervezet: a programok megvalósítása előtt a Tudásközpont agilis módszertan mentén, bottom-up módon kezdte el újragondolni saját szervezeti struktúráját. Az ezekből leszűrt tapasztalatokból nemcsak az egyes projektek profitálhatnak, hanem mindenki számára hasznos információk derülhetnek ki a helyes projektmenedzsment szempontjából.

A LED első előadását Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója tartja Építésügyi informatika a gyakorlatban címmel. A 4TR és az E-közmű fejlesztésének kihívásairól és eredményeiről Juhász Géza, a Tudásközpont Projekt Koordinációs Igazgatóságának projektvezetője beszél. Őt követi dr. Karlócai Balázs, az IdomSoft szolgáltatási igazgatója, aki a központi közigazgatási rendszerek kapcsolatait mutatja be. Az esemény záró előadásán az agilis szervezetmodellről a Training 360 Kft. munkatársa, Guthy Miklós mesél.

Jelezz vissza és gyere el, a belépés ingyenes!

Helyszín: Lechner Tudásközpont (1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3. sárga épület)
Időpont: 2017. március 7. (kedd) 18:00

Lechner Education
A LED – Lechner Education a Lechner Tudásközpont előadássorozata. A prezentációs eseményen nemcsak izgalmas előadásokat hallhatsz egy adott témában, hanem fel is teheted a Tudásközpont kollégáinak a kérdést: ők hogyan csinálják? Az egyes alkalmakkor olyan nemzetközileg is aktuális projekteket mutatunk be az érdeklődőknek, amik a jelenben meghatározzák, a jövőben pedig formálni fogják az épületeket, a településeket, az információs-technológiát és ezeken keresztül a magyar társadalom egészét.”

Forrás:
Fejlesztési irányok az e-építésügyben; Lechner Tudásközpont; 2017. február 24.

Jelentősen nőtt a megújult e-epites.hu látogatottsága

„Háromszorosára nőtt az e-epites.hu építésügyi oldal látogatottsága. A több típusú ügyintézést egy webhelyen lehetővé tévő portál 2016. november 9-én újult meg, követve a felhasználói igényeket. Az első három hónap pozitív eredményei további fejlesztésekre sarkallják a Lechner Tudásközpont szakembereit.

Az elmúlt negyedévben, 2016. november 9. és 2017. február 9. között közel háromszorosára növekedett a megújult e-epites.hu oldal látogatottsága, az előző év azonos időszakához képest. Emellett az oldal regisztrált felhasználóinak száma 100 000 főre gyarapodott, ezzel közel 16 százalékos növekedést realizálva. A munkamenetek átlagos időtartama, vagyis az egy látogatóra eső átlagosan az oldalon töltött idő 74 százalékkal nőtt, ez többek között a jobban strukturált és átláthatóbb felületnek köszönhető.

A vizsgált időszakot megelőző három hónap adataihoz képest az oldalmegtekintések száma két és félszeresére nőtt, 2016. február 9-re az e-epites.hu látogatóinak száma meghaladta az egymillió-százezret. Az e-epites.hu mobilra és tabletre optimalizálásának eredményeként a visszafordulási arány 40 százalékponttal javult.

Az oldal megújítása óta eltelt három hónap eredményei további fejlesztéseket ösztönöznek, a felhasználói visszajelzésekre reagálva. Olyan korszerű és interaktív oldal létrehozása a cél, amely folyamatosan alkalmazkodik a felmerülő igényekhez és a gyakorlatban előforduló helyzetekhez igazodva szolgálja ki az építésügy szereplőit, legyen szó építészről, kivitelezőről, vagy hatósági munkatársról.

A térségi tervezés folyamatai jelentős hatást gyakorolnak építésügyre, ezért kiemelten fontos lépés az önkormányzatok bevonása az építésügyi folyamatokba. Ennek részeként az önkormányzatok részére 2017 elejétől új menüpontként a Településképi Arculati Kézikönyv egyeztető felülete is elérhető.

Az építkező lakosság és a szakhatóságok munkáját támogató oldal 2009 óta működik, a bővülő tartalom és az új igények azonban idővel teljesen új, funkcionálisan és megjelenésben is felhasználóbarát felület kialakítását indokolták. A fejlesztők kérdőíves kutatással és analitikával mérték fel a felhasználói szokásokat, az eredményeket beépítve 2016. november 9-én indult a számos ügyintézést egy webhelyen összefogó új oldal. Az építésügyi alkalmazások (e-építési napló, e-közmű) közvetlen elérése jelentős mértékben megkönnyíti az építtetők, tervezők és építésügyi hatóságok munkáját.”

Forrás:
Jelentősen nőtt a megújult e-epites.hu látogatottsága; Lechner Tudásközpont; 2017. február 17.

Magyar harmadik helyezés a kapcsolt, nyílt adatok európai versenyén

„A projektet a Civil Kapocs egyesület valósítja meg, a helyi önkormányzással kapcsolatos adatok ‘összekapcsolt nyílt adat’-ként (Linked Open Data – LOD) való publikálása a célja. Eredményeképpen a helyi döntések és ezek története válik jobban követhetővé, ábrázolhatóvá. Ehhez létrehozták a helyi önkormányzat tevékenységét – tagok, bizottságok, ülések, határozatok – leíró úgynevezett szótárat (vocabulary/szókészlet), ami az RDF-en alapul. Az RDF (Resource Description Framework- Erőforrás Leíró Nyelv) szókészlet segítségével megalkottak egy adatbázist Alsónémedi önkormányzatáról. Ennek az adatbázisnak segítségével minden egyes önkormányzati döntés történetét ábrázolni tudják, egyben a döntéshez tartozó testületi ülésekről készült videófelvételeket is a döntésekhez kötik.

A szókészlet elérhető itt: http://www.civilkapocs.hu/rdf/ck-modell.owl
Dokumentáció: http://www.civilkapocs.hu/rdf/ck-modell-descr.html
Egy önkormányzati bizottság leírásának mintája: http://www.civilkapocs.hu:8890/rdf/adat/TF
SPARQL végpont [az adatbázis lekérdezése]: http://www.civilkapocs.hu:8890/sparql/
Egy ügy vizualizációjának mintája: http://www.civilkapocs.hu/cgi-bin/linkbuilder/link.pl?url=http://www.civilkapocs.hu/cgi-bin/resolve/resolve.pl?id=N0111171

Forrás:
Civil Kapocs; Facebook; 2017. február 23.
Describing local governments and their activities using Linked Data; Semantics 2016
European Linked Data Award given to Projects in Education and Legal Sector; Semantics 2016
Előzmény: Alsónémedi Önkormányzatának döntéstörténeti adatai a szemantikus weben; Civil Kapocs; 2016
Lásd még: Az RDF bevezető tankönyve; W3C; újabb változat: RDF 1.1 Primer:
„Az RDF (Resource Description Framework) egy adatleíró nyelv, amellyel erőforrásokról szóló információkat ábrázolhatunk a weben. Ezt elsősorban erőforrásokkal összefüggő meta-adatok ábrázolása céljára fejlesztették ki, mint pl. cím, szerző, a weblap utolsó módosításának időpontja, a webdokumentum szerzői jogi- és licenc-információi, vagy a közös erőforrások hozzáférhetőségi időrendje. Emellett, az “erőforrás” fogalmának általánosítása útján, az RDF képes minden olyan dologról szóló információ ábrázolására, mely azonosítható a weben, akkor is, ha az közvetlenül nem elérhető. Ilyen információ lehet például az elektronikus kereskedelemben forgalmazott áruk specifikációja, ára és hozzáférhetősége, vagy ilyen információ lehet egy Web felhasználó információtovábbítási preferenciáinak a leírása.

Az RDF-et olyan esetekre tervezték, amelyekben az efféle információkat nem (csak) emberek számára kell megjeleníteni, hanem számítógép-programok segítségével (is) fel kell dolgozni. Az RDF olyan egységes keretet biztosít az ilyen adatok kifejezésére, amelyben azok információveszteség és jelentéstorzulás nélkül átvihetők egyik alkalmazásból a másikba. Mivel ez a keret általános, az alkalmazások fejlesztői kihasználhatják a közös RDF szintaxiselemző és feldolgozó eszközök előnyeit. A különböző alkalmazások közötti információcsere lehetősége pedig azt jelenti, hogy nemcsak azok az alkalmazások használhatják az információt, amelyek számára azt eredetileg ábrázolták, hanem a más célokra készült, későbbi alkalmazások is jól hasznosíthatják.

Az RDF arra az elvre épül, hogy a dolgokat webes azonosítók, un. egységes erőforrás-azonosítók (angolul: Uniform Resource Identifier, vagy URI) segítségével azonosíthatjuk, és egyszerű tulajdonságokkal és tulajdonságértékekkel leírhatjuk. Ez lehetővé teszi az RDF számára, hogy az erőforrásokkal kapcsolatban egyszerű állításokat ábrázolhassunk gráf formájában, ahol a csomópontok és az élek az erőforrásokat, ezek tulajdonságait és a tulajdonságok értékeit reprezentálják.”

Lássunk a falakon át! – Budapest Open Knowledge Meetup

Idő: 2017. március 23., 19h
Helyszín: BME Központi (“K”) Épület, 2. emelet 18., Műegyetem rkp. 3., Budapest

Ezúttal az építészet lesz a témánk, és a BME Építészeti Ábrázolás Tanszék a házigazdánk. A tervezett program:

Both András (Lechner Tudásközpont): Nyilvános építésügyi adatok

Kovács Ádám (BME): Transzparens digitális tervezés BIM alapon ”

Forrás:
Budapest Open Knowledge Meetup; 2017. február

Rétvári Bence: egyre több iskolában használják az e-naplót

„Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint egyre népszerűbb e-napló rendszer az iskolákban, a 2016/2017-es tanévben már 1099 intézmény állt az elektronikus rendszerre, 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára az MTI-nek elmondta, a rendszer a tanárok visszajelzései alapján érezhetően megkönnyíti és lerövidíti a tanárok félévi és év végi adminisztrációs terheit, emellett a szülők számára is naprakész információkkal szolgál.

Az e-napló feladata, hogy helyettesítse a papíralapú dokumentációt az oktatásban, így a tanulók értékelése gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyabban is zajlik. A tanulók eredményeit a tanárok határidőre vezetik fel a digitális felületre, így a szülők a jelszóval védett oldalon keresztül könnyen hozzáférhetnek a gyerekek jegyeihez – ismertette Rétvári Bence. Hozzátette: a pedagógusoktól is elvárja a jegyek rendszeres felvezetését, ami a papíralapú napló használatánál nem volt ilyen átlátható.

Elmondta még, hogy az új e-naplóba a diákok jegyein kívül az igazolt és igazolatlan hiányzások is bekerülnek, sőt, az óra eleji hiányzott perceket is összeadja magától az e-napló.
Mindezek mellett Rétvári Bence elmondása szerint a szülő az iskola bármely tanárának írhat üzenetet a rendszeren keresztül, így a pedagógusok és a szülők kényelmesebben és hatékonyabban kommunikálhatnak.

A kormány célja, hogy az iskolákban minél jobban kihasználják a korszerű technikai lehetőségeket – hangsúlyozta az államtitkár.”

Forrás:
Rétvári Bence: egyre több iskolában használják az e-naplót; Magyar Idők/MTI; 2017. február 26.

Informatika, távközlés, technika

Nemzeti operációs rendszer?

„Még tavaly novemberben írtunk arról, hogy a kormány egyre elhivatottabb a nyílt forráskódú technológiák mellett és szorgalmazza azok elterjesztését a közszférában. A Magyar Közlöny akkor idézett részlete viszont kitér a lakossági szférára is.

„felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter közreműködésével készítsen javaslatot a Kormány számára egy térítésmentes – legalább operációs rendszert, irodai szoftvercsomagot, valamint böngésző szoftvert tartalmazó – nyílt forráskódú lakossági alap szoftvercsomag kialakítására és folyamatos karbantartására, illetve támogatására vonatkozóan, továbbá tegyen javaslatot a szoftvercsomag részeként egy nyílt forráskódú levelezőszoftverre is”

Erről a nyílt forráskódú lakossági szoftvercsomagról kaptunk most belsős, még nem publikus információkat, ami egy újabb, jelentős lépést sejtet a témában. Megtudtuk, hogy a szoftvercsomag által ajánlott és/vagy szállított operációs rendszer(ek)ről már aktívan folynak a tárgyalások és nagyon úgy tűnik, hogy egy, a nyílt forráskódú világban jártas felhasználók számára ismerős megoldásra esik a választás. – Persze az sem kizárt, hogy végül több opció közül választhatnak a felhasználók.

Értesüléseink szerint ez a rendszer a Barcza Károly és csapata által már 15 éve fejlesztett blackPanther OS lesz. A magyar fejlesztésű, Linux-alapú operációs rendszer igyekszik megfelelni a modern igényeknek, az alapértelmezetten használt KDE asztali környezetre pedig biztosan nem lesz nehéz átszokniuk azoknak, akik eddig csak Windowst láttak.

A nagy múltra visszatekintő, jelentős szakmai tapasztalattal támogatott blackPanther OS weboldala is gyökeresen megújult, aminek valószínűleg köze van a rendkívüli lehetőséghez. Az új oldalon részletes tudásbázis és szupport segíti a felhasználókat, tehát mindenképpen érdemes egy komolyabb pillantást vetni a fejlesztésre.”

Forrás:
Exkluzív információk a nemzeti operációs rendszerről; Makay József; Androbit.net; 2017. február 25.

Big data a felsőoktatásban – kerekasztal

„Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a 2017. március 2-i rendezvényünkre, mely részletes tájékoztatást nyújt a hazai Big data képzésekről és az adatelemzés jövőképéről.

Kerekasztal beszélgetés:
– Dr. Dessewffy Tibor, ELTE Digitális Szociológia Központ igazgató
– Dr. Magyar Gábor, BME TMIT tanszékvezető
– Achilles Georgiu, CEU, A Technológia Menedzsment és Innováció program igazgató, illetve Az Üzleti Analitika képzés iparági program igazgató
– Kő Andrea, BCE PhD
– Dr. Madar László, Bankárképző partner tanácsadó és Big data senior szakértő

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Regisztráció és további részletek az alábbi linken: http://www.bankarkepzo.hu/index.php/hu/oktatas/worksopok-konferenciak/big-data-workshop.html

Forrás:
Big data a felsőoktatásban – kerekasztal; Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.; 2017. február

Indul az Antenna Hungária IoT-hálózata Budapesten és a Balatonnál

„Az első körben Budapesten és a Balaton környékén lesz LPWAN technológiájú hálózat. SIM kártya sem kell hozzá. A hajósok hamarosan használhatják is.

Az MVM NET után az Antenna Hungária is beszáll IoT (Internet of Things) hálózatépítésbe. Az MVM NET 450 MHz-es LTE hálózatával szemben, melyhez a frekvenciát az állami vállalat három éve nyerte el, az Antenna Hungária (AH) az LPWAN (Low Power Wide Area Network) technológiát használja.

A 2014-ben álllami tulajdonba került AH elsőként Budapesten és a Balaton térségében építi ki az elsősorban a szenzorok kommunikációját segítő rendszerét, melynek használatához – ellentétben az LTE-vel, nem kell SIM kártya és internet-előfizetés sem. A cég közleménye szerint már az is megvan, hogy első szolgáltatás a NauBit iSol Kft. által fejlesztett SmartBoat lesz, amit már tavasztól használhatnak a balatoni hajósok. A hajókra fel kell szerelni egy központi egységet, amely az AH hálózatán keresztül tudja továbbítani a hajók szenzorainak adatait, melyeket egy okostelefon-app jelenít meg.

A SmartBoat központi egysége lényegében egy olyan számítógép, amely maga is tartalmaz szenzorokat, valamint akár egyéb professzionális SeaTalk szabványú hajóműszereket is rá lehet kapcsolni. A központi egység a beérkező adatokat feldolgozza, és a LPWAN hálózaton keresztül egy központi adatbázisba továbbítja. A hajón Bluetooth kapcsolattal lehet elérni. A rendszer a feldolgozott adatokból számított értékeket is előállít, például a valódi szél irányát és erejét vagy a célhoz képesti sebességet. Van benne útvonal-tervezési lehetőség. Az útvonal részletei elmenthetők későbbi elemzés céljából. A mobil app távoli felügyeletre is alkalmas (akkumulátor-töltés vezérlése, mozgásérzékelés stb.)

Kevés adathoz fejlesztették
Az LPWAN technológiát kifejezetten a kisméretű adatcsomagok továbbítására (a szenzorok jellemzően ilyeneket továbbítanak) fejlesztették ki. Európai régióban a 868 és 433 MHz-es sávot használja, és nagy előnye az alacsony energiaigényt. Az alacsony energiaigény nem csak a szenzorokra, hanem végponti kommunikációs berendezésekre is jellemző, ami hosszú élettartamot biztosít az eszközök számára, az energiaellátást biztosító telepek akár 10 évig is bírhatják csere nélkül. A Long Range (LoRa) rádiós technológia felhasználásával akár több tíz kilométeres sugárban is lehetővé válik a vezeték nélküli átvitel az eszközök között (sűrűn beépített területeken, jellemzően városokban max. 15, ritkábban lakott területeken max. 30 km).

Szintén fontos előnyként említik az LPWAN hálózatoknál, hogy az IoT megoldásokat alacsony beruházási költséggel, egyszerű telepítést és bővítési lehetőséggel lehet kiépíteni.

Annak ellenére, hogy a technológia kifejezetten fiatal, az első LPWAN protokoll, a LoRaWAN R1.0 mindössze szűk két éve jelent meg jó esélyekkel indul az egyre jobban felpörgő IoT-piacon. A ReportsnReporst egy 2015-ös előrejelzése szerint 2020-ig a 30 milliárd dollárhoz közelíthet az arra épülő globális piac.”

Forrás:
Balatoni hajósok élvezhetik először az Antenna Hungária IoT-hálózatát; Bitport.hu; 2017. február 23.
Lásd még: Indul a NauBit SmartBoat szolgáltatása a balatoni hajósok számára. Az Antenna Hungária megkezdte IoT hálózatának kiépítését; Antenna Hungária; 2017. február 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az első állami szolgáltatóközpont megteremti az üzleti háttérfolyamatok egységes kiszolgálását az állami tulajdonú közlekedési központoknál és regionális víziközmű cégeknél

„A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) a KOMP Program keretében egységesíti hét közlekedési központ (Volánbusz, DAKK, DDKK, ÉNYKK, KNYKK, ÉMKK, KMKK) és öt regionális víziközmű társaság (DMRV, DRV, ÉDV, ÉRV, TRV) pénzügyi, számviteli és HR adminisztrációs folyamatait. A program célja, hogy növelje az állami társaságok hatékonyságát, azok működésében egységes módszerek, sztenderdek alakuljanak ki, melynek eredményeként a tulajdonosi ellenőrzés magasabb szinten valósulhat meg.

„A fejlesztés lényege a társaságok működési mechanizmusának egyszerűsítése. Az egységesítés egyik előnye, hogy a társaságoknak nem külön-külön működtetett pénzügyi-számviteli, HR-bérszámfejtési informatikai rendszerük van, hanem szektoronként egy. A folyamatok egységes kezelése és az ezzel kialakított transzparencia lehetővé teszi a szinergiák minél magasabb szintű kihasználását, valamint a rövid és hosszú távú modernizációt, hiszen lehetővé válik az egységes IT rendszeren keresztül a folyamatos fejlesztés is.” – emelte ki dr. Szivek Norbert, az MNV Zrt. vezérigazgatója.

Az MNV Zrt. a KOMP Program szakmai irányítását a területen már 10 éves tapasztalattal és megfelelő infrastruktúrával rendelkező Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. (NÜSZ) révén látja el.

„A programban részt vevő társaságok esetében 2017. január 23-án megtörtént a NÜSZ által biztosított közös HR rendszerre való átállás, és februárban sikeres bérszámfejtés és bérutalás valósult meg összesen 24 000 munkavállaló részére. Az új rendszer a digitalizáció adta lehetőségeket is biztosítja, hiszen már mind a 12 társaság esetében elektronikus (e-) bérjegyzék lett kiállítva.

Pénzügy-számvitel területen a négy közlekedési központ számára 2017 januárjától folyamatosan új szolgáltatások indulnak: megkezdődött a vevői és szállítói számlák kezelése, a banki kifizetések, valamint elindultak a pénztárak könyvelései is.” – mondta el a projektről Gombkötő Zsuzsanna, a NÜSZ vezérigazgatója.

Az MNV Zrt. a KOMP Program bevezetésével az aktuális piaci trendeket, tapasztalatokat ülteti át az állami szektorba egyre szélesebb körben. A NÜSZ ügyfél- és szolgáltatás körének kibővítésével egy jelentős Shared Service Center (SSC) folyamatos fejlesztése zajlik. Az SSC szektor az elmúlt évek egyik gazdasági sikertörténete Magyarországon. Több mint 100 nemzetközi vállalat működtet szolgáltató központot hazánkban, amelyek hozzávetőleg 42 000 főt foglalkoztatnak, ezzel az SSC a járműipar után a második legjelentősebb szektor. [MNV]”

—-

„A Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság – korábban MVM KONTÓ Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság – az MVM Zrt. 100%-os tulajdonát képező leányvállalata – fő feladata magas színvonalú pénzügyi, számviteli és humán erőforrás ügyviteli szolgáltatások nyújtása az MVM Csoport társaságai számára.

A társaság kiemelt hangsúlyt fektet annak biztosítására, hogy az általa nyújtott szolgáltatásokat előre definiált módon, standard keretek között, megbízhatóan ellássa és ezek átláthatóságát, ellenőrizhetőségét biztosítsa.

A társaság és az MVM Csoport tagjai között működő szolgáltatási modell alapja a szereplők közötti ügyfélmegrendelő viszony, amelyet a szolgáltatási szerződések szabályoznak munkamegosztás, felelősség, megbízási díj stb. szempontjából. A társaság a pénzügyi és számviteli szolgáltatásokat 2006. április 1-jétől, a HR szolgáltatásokat pedig 2007. január 1-jétől biztosítja Ügyfelei részére:

Pénzügyi folyamatok

  • Treasury szolgáltatások nyújtása
  • Pénzforgalom lebonyolítása (bank)
  • Szállítói számlák könyvelése, folyószámlakezelés
  • Számlázás, vevői számlák könyvelése, folyószámlakezelés
  • Számviteli és ügyviteli folyamatok

Főkönyvi könyvelés

  • Immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozásainak, értékcsökkenéseinek elszámolása, nyilvántartása
  • Adózási feladatok ellátása
  • Havi, negyedéves és éves zárások
  • Számviteli törvény szerinti tagvállalati beszámoló készítése, valamint az MVM Csoport konszolidált és nemzetközi beszámoló készítésének támogatása
  • HR ügyviteli folyamatok

Munkaügyi nyilvántartás

  • Bérszámfejtés és kapcsolódó adózási feladatok ellátása
  • Társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátása
  • Kafetéria szolgáltatások (nyilatkoztatás, elszámolás, juttatás)
  • HR kontrolling támogató szolgáltatások

SAP felhasználói kompetencia központ

  • SAP felhasználók támogatása, fejlesztés, oktatás

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény adatközzétételi rendelkezéseinek végrehajtását az alábbi dokumentumok tartalmazzák:…[MVM Csoport]”

Forrás:
Hatékonyabbá válik a többségi állami tulajdonban álló közlekedési központok és a regionális víziközművek működése; Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.; 2017. február 23.
Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt.; MVM Csoport
Előzmény: Változás jön a Nemzeti Vagyonkezelőnél; Napi.hu/MTI; 2016. augusztus 4.

A gamer bennünk van: a videójátékok Magyarországon

„Magyarországon tízből hat internetező videojátékozik – videojáték alatt értve minden, elektronikus eszközön (számítógépen, okostelefonon, tableten, konzolon, tévén) játszott játékot. Videojátékozni már rég nem a hardcore gaminget jelenti csak: a legnépszerűbb videojáték a Passziánsz, Mahjong, Candy Crash és a Szókereső. A játékosok 56%-a okostelefonján (is) hódol szenvedélyének – derül ki az eNET Internetkutató videojáték-kutatásából.

Homo ludens a neten
Az internetezők játékos népek: a legalább heti rendszerességgel internetező felnőttek 92%-a szokott valamilyen formában játszani. Pillanatnyilag még a hagyományos játékot részesítik előnyben, de markánsan teret nyert a videojátékozás is, hiszen már tízből hatan játszanak valamilyen elektronikus eszközön.

Hogyha a videojátékozásra gondolunk, a lelki szemünk előtt megjelenhet a pattanásos kiskamasz, aki egyedül ücsörögve a szobájában vörös szemmel bámulja a képernyőt, és szinte kizárt, hogy bármilyen kommunikációba lépjen a világgal, s pláne nem a családjával. Ez a sztereotípia azonban megdőlni látszik. Például utaztak Önök mostanában buszon? Persze, a netes böngészés is cool, de a többség mégis az okostelefonján játszható rövid kis mobiljátékokkal múlatja az utazás unalmas perceit. Vagy, tegye fel a kezét, akinek anyja-apja, anyósa, nagypapája tölt órákat mahjonggal, vagy számítógépes passziánsszal!

Én videojátékozom, te videojátékozol, ő videojátékozik…
Mára a videojátékozás össznépi szórakozássá vált: a videojátékozók demográfiai jellemzőiket (nemüket, korukat, iskolázottságukat, lakhelyüket) tekintve nem térnek el jelentősen az átlag internetezőtől, és bár a férfiak valamivel nyitottabbak rá, mint a nők, és leginkább a 40 év alattiak szoktak játszani, egyik életkori csoportot sem lehet kizárni ebből a tevékenységből – a videojátékozás mára széles körű társadalmi bázissal bír.

Ebben a változásban nyilvánvalóan szerepet játszik az elektronikus eszközök, s köztük is főként az okostelefonok dinamikus terjedése: a videojátékot játszók 56%-a játszik okostelefonon (is) – a kisméretű kijelzőkkel rendelkező eszközökön nyilvánvalóan más típusú játékok élvezhetőek, mint a klasszikus számítógépeken. A játékok eszközparkjának átalakulásával így változik az is, hogy mely játékok kerülnek előtérbe. A játékok maguk is meglehetősen széles skálán mozognak, s a legnépszerűbb, legtöbbek által játszott játékok nem a hard gaming tipikus játékfajtái, hanem a kártyajátékok, stratégiai játékok, szójátékok; az egyedi játékok közül a Passziánsz, Mahjong, Candy Crush, Szókereső a legelterjedtebb.

A szélesedő társadalmi bázis okozhatja, hogy a videojátékozás napjainkban jellemzően nem napi több órás elfoglaltság: a videojátékozók 60%-ának heti videojátékozásra fordított ideje nem haladja meg a két órát. Ugyanakkor természetesen a hardcore – tehát az egy játékban elmélyült tapasztalatokat szerző, elkötelezett, hosszabb ráfordított játékidővel járó – videojátékozás is jelen van: a videojátékosok negyede naponta játszik, szűk egytizedük heti szinten 10 óránál több időt szán játékra.

Miközben egyre többen videojátékoznak, magát a fogalmat a többség még a hardcore videojátékozáshoz társítja, és ennek megfelelően kezeli. A videojátékozás megítélése negatív sztereotípiák mentén történik, amennyiben a játékokat agresszívnak, időpocsékolásnak, a tanulmányi eredményekre rossz hatással bírónak, a játékosokat pedig keveset mozgónak, kapcsolatokat nehezen teremtőnek látják.

A számok beszélnek
Bár okostelefonon játszanak legtöbben videojátékot, mégis a PC-vel és a laptoppal kapcsolatban várják el leginkább az internetezők, hogy játszani lehessen rajtuk. A videojáték-biznisz óriási piac: az internetezők 12%-a, mintegy 600.000 ember szokott videojáték generálta igények miatt hardvert, perifériát vásárolni. Ugyanakkor, a játékosok igyekeznek minél kevesebbet költeni játékvásárlásra: a videojátékosok közel fele saját bevallása szerint online játszik, 34% tölt le játékot alkalmazásboltból (itt nyilvánvalóan az okostelefonon vagy tableten játszott mobiljátékokról van szó), illetve 26% az adott játék weboldaláról.

A játékosok több mint fele (53%) nem költ videojátékra, aki mégis, az sem sokat: éves szinten 3900 Ft-ot (az átlagba 0 Ft-tal beleszámolva azokat is, akik nem költenek). Ugyanakkor, ez a költés is éves szinten 12,5 milliárdos piacot jelent a játékok gyártóinak, forgalmazóinak.

Jó szóval oktasd, játszani is engedd…
A nálunk többek között a börtönkísérleteiről, mostanában pedig a Magyarország pesszimizmusát átalakítani tervező Hősök tere projektről ismert Philip Zimbardo írt azokról a fiúkról, fiatal férfiakról, akik elszakadnak a valóságtól, nem vállalnak munkát, nem vesznek részt képzésben, hanem a szobáikba zárkózva napi sok órát játszanak videojátékokkal, és a virtuális játékban szerzik meg azokat a sikerélményeket, győzelmeket, amiket a valós életben ennél sokkal nehezebb elérni, megvalósítani. Ez a jelenség nemcsak az egyén pszichéjét befolyásolja negatívan, de kedvezőtlen társadalmi, gazdasági hatásokkal is együtt jár. Vajon a hazai társadalomban mennyire van meg a gyökere egy ilyen irányú elmozdulásnak?

Ahogy láttuk, a videojátékozás egyre inkább össztársadalmi, generációkon átívelő szórakozássá válik. Pillanatnyilag azonban a szülők nem igazán rajonganak azért, hogy gyermekük videojátékozzon: tíz előre megadott játéktípus közül (amelyben szerepelt társasjáték, plüss, sportjáték, építő stb.) a legkevesebben a számítógépes és konzoljátékokat választották, mint olyat, amit vásárolni szoktak a gyereknek.

Ugyanakkor az internetező szülők gyerekeinek fele jelenleg is játszik valamilyen videojátékot: a 10 év felettiek héttizede, de még a 0-5 éveseknek is az ötöde, ami meglehetősen magas arány. Az elektronikus eszközök terjedése érinti a gyerekeket is, akik különösen fogékonyak a különböző kütyük iránt. Az internetező szülők gyerekei 57%-ának van valamilyen digitális eszköze (okostelefon/ tablet/ PC/ laptop/ konzol). A gyerekek közül a legtöbben okostelefonon játszanak, de jellemző a PC és tablet használata is. Akiknek van videojátékozó gyereke, azon szülők közül háromból ketten szabályozzák a gyerek játékkal tölthető idejét: a videojátékozó gyerekek iskola idején (szeptembertől – júniusig) naponta átlagosan 37 percet, nyári szünetben pedig átlagosan napi másfél órát töltenek videojátékkal. Az időnél is erősebben szabályozzák azonban a szülők a gyerekek videojátékokra szánt költését: a játszó gyerekek 95%-a egyáltalán nem költhet videojátékra…”

Forrás:
A gamer bennünk van; eNET; 2017. február 22.

Szent Pál lenne a legnagyobb okostelefon-használó

„Akad olyan Hongkongban dolgozó magyar, akit már csak a Horváth István Sándor zalalövői plébános által fejlesztett internetes és mobilos evangéliumszolgáltatás köt az anyanyelvéhez, mások egyenesen a napi online evangélium hatására tértek meg. Horváth István szerény ember, bevallása szerint ő csak teszi a dolgát; igaz, néhány segítőjével hatalmas munkát végez: ugyanezt Németországban hárommillió eurós projekt, Amerikában pedig kétszáz főt foglalkoztató cég révén valósítják meg.

– Amikor a fiatalok reggel felébrednek, mit vesznek először a kezükbe? – teszi fel a kérdést Horváth István Sándor zalalövői plébános. – Természetesen a telefont. Lehet, hogy az idősebbek közt akadnak, akik szerint ez borzasztó, és tenni kell ellene, de álljunk csak meg! Van egy fontos információnk a mai fiatal szokásairól. Tudjuk, hogy átfutja a Facebookot, a Twittert, megnézi, kapott-e lájkokat, azaz megnézi, szeretik-e. Mindeközben kezében tartja a készüléket. Ha ezt tudom, akkor nem arra kell-e törekednem, hogy erre az eszközre tegyem oda Krisztus örömhírét és az imádságot? Ha ez sikerül, és esetleg elolvassa, meghallgatja, megtettem a magam kötelességét. Utána nyugodtan nézheti, amit szokott, a Jóisten már valamit a lelkébe csepegtetett. Ha ezt a lehetőséget nem használjuk ki, bűnt követünk el.

Ige a virtuális térben
A zalalövői plébánia impozáns épületében beszélgetünk. Ha jobban megnézzük, ennek a megújulása is a tizenhárom évvel ezelőtt született korszakalkotó ötletnek köszönhető; de hogy milyen hatásai lehetnek Isten naponta a virtuális térben terjesztett igéjének, arra még visszatérünk.

Hogy honnan jött a digitális evangelizáció ötlete, már István atya sem tudja. Elmondása szerint papként mindig is azt tartotta hivatásának, hogy a krisztusi örömhírt átadja. Ennek szellemében állt ki a szószékre is. Az internet megjelenése azonban kiszélesítette az igehirdetés terepét, Horváth István Sándor pedig felismerte a benne rejlő lehetőséget. Ekkor még úgy állt hozzá, érdemes egy kísérletet tenni, vajon lehet-e Krisztus evangéliumát ezen a fórumon hirdetni. Így indult el az e-vangéliumi levelezőlista 2004. július 9-én.

Ekkor még csak a hirtelen jött ötletet próbálták ki egy informatikus barátja segítségével, és a listára is csak néhány ismerős került fel, akik önként hozzájárultak ehhez. Nem szerepelt az ímélekben más, csak az evangélium, hamarosan mégis továbbítani kezdték ezeket a leveleket, akik megkapták.

– Eltelt fél év, gondoltam, jó lenne minőségi lépést tenni előre. Kerestem az új utakat, nem értem be annyival, hogy létrejött a rendszer. Úgy éreztem, jó, ha minél többen olvassák az evangéliumot, de hogy biztosan értsék is, érdemes esetleg kis magyarázatot adni, kérdéseket ébreszteni bennük. Nem az a vágy vezérelt, hogy a saját véleményemet, a korábban elsajátított teológiai tudásomat átadjam, inkább érzékeltetni akartam, hogy érdemes elmélyülni ezekben a szövegekben. Ezt egészítettük ki végül még egy imádsággal is. Így már szinte teljesnek mondható a „lelki csomag”. Én is a történet ezen fázisában döbbentem rá, hogy érdemes komolyabban venni a kezdeményezést.

Kristálytiszta vízcsepp
Kérdésünkre – célja inkább az-e, hogy térítsen, vagy talán a már hívőket erősítse – azt feleli, az e-vangélium mindkét célt szolgálja, nem szeretné leszűkíteni egyikre sem. Elmondása szerint úgy kívánja továbbítani Isten üzenetét, mint egy kristálytiszta vízcseppet, amelyből mindennap be-becsepegtet az ember lelkébe.

– Kár is lenne őket nyakon önteni, elég egy kicsi csepp, hogy rátaláljanak az Isten igazságára, és arra, hogyan érdemes keresztény emberként élni.

István atya büszke, de szerény is. Úgy látja, amit tizenhárom év alatt sikerült felépítenie, abban nincsen semmi rendkívüli. Egyszerű papnak tartja magát, aki vidéken szolgál, és próbálja azt tenni, ami a feladat
a.

– Megpróbálok a hivatásomnak megfelelően élni, odafigyelve az emberek lelki igényeire. Ehhez pedig felhasználom a technika nyújtotta lehetőségeket. A levelezőrendszer után létrehoztuk az evangelium365.hu honlapot, ahol vissza is lehet keresni a korábbi üzeneteket.

A Vatikán is felfigyelt rá
A fejlesztések története ezzel még nem ért véget, néhány éve beköszöntött az okostelefonok világa.

– Ettől sem ijedtünk meg, inkább azt a kérdést tettük fel, használhatjuk-e céljainkra. Ha egyelőre nincs a világon olyan pap, aki alkalmazást készített volna okostelefonra, miért ne lehetnénk mi az elsők?

Talán föntről rendezték így, de épp ekkor szólal meg a telefonja. Miután leteszi, muszáj nekiszegeznünk a kérdést, telepítette-e az általa fejlesztett alkalmazást. A válasz magabiztos igen, sőt kiderül, kénytelen volt régi nyomógombos telefonját mindjárt két érintőképernyősre cserélnie, mert az Android és az iOS egészen más rendszer, mindkettő fejlesztését követnie kellett valahogy.

Külföldön is útnak indultak hasonló kezdeményezések, nem kizárt, hogy ezek a magyar példa hatására is születtek, ugyanis a Vatikán hivatalos lapja, a L’Osservatore Romano lelkes hangú anyagban számolt be a vállalkozásról. Amerikában például kétszáz fős csapat hat nyelven készíti az üzeneteket. Munkájukat püspökök, bíborosok is segítik. Németországban hárommillió eurós költségvetésből épült fel az, ami nálunk önerőből, és ott az elmélkedések, imák korábbi szerzők már meglévő szövegeiből kerülnek ki. Ennyire összetett vállalkozás, amelynek része levelezőlista, mobilalkalmazás, gyengén látóknak szóló levelezőlista, máshol a mai napig nincsen.

Ne feledkezzünk meg a könyvkiadásról sem. Azoknak, akik esetleg idegenkednek a technika nyújtotta platformoktól, könyv alakban is megjelennek az evangéliumi részletek, magyarázatok és imák. Adventre el szokott készülni a következő év minden egyes napját tartalmazó kötet. István atya nem ismétli a korábbi evangéliumi részletekhez írott elmélkedéseit, hanem évente frissíti őket.

– Rossz üzenet volna. Papként nekem is fejlődnöm kell lelkileg. Az evangélium irodalma rendkívül gazdag, könyvtárakat tölt meg az értelmezése. Én nem Szentírás-tudós, csak egyszerű pap vagyok. Igyekszem odafigyelni, mit üzen a Jóisten.

A könyvekből származó bevétel nagyjából fedezi a működés költségeit. Az „Evangélium 365” minden szolgáltatása ingyenes. Ugyanakkor Horváth István Sándorén kívül még nyolc család munkája áll a szolgálat mögött. Az „elektronikus hívek” is szívesen adakoznak, így újulhatott meg a templom és a hozzá tartozó plébánia. Előbbi falai István atya szerint korábban kórteremre vagy vasúti váróra emlékeztettek. A fehér, áttetsző ablakokat szép sorjában díszes ólomüvegek váltják fel, és renoválták a szentélyt is az oltárral együtt. A plébánia melletti romos, bontásra ítélt épületet is sikerült megszerezni, a helyén már majdnem átadásra készen áll a Szent Márton-ház. A település közösségi épülete lesz ez, ide kerülnek át a templomból a liturgiához közvetlenül nem kapcsolódó programok. Mivel a katolikus plébánia tárgyalótermében tartja istentiszteleteit az evangélikus lelkész, az új házba már olyan helyiséget is terveztek, amely ennek a célnak szintén megfelel. A házban két apartman is készül, amelyhez az atya kölcsönözhető kerékpárokat társítana, ezzel nyújtva tartalmas pihenést az Őrségbe készülőknek. Az e-vangéliumi levelezőlistán mindenkit csak egy négyzetméternyi építés, festés, burkolás támogatására kért, így is összejött a szükséges pénz.

Élő kenyér címen misekalauzt készít gyerekeknek és fiataloknak, ezekből a kiadványokból mindig bőségesen jut Kárpátaljára is, ahol szegény sorsú gyerekeket is támogat a zalalövői plébánia.

Imák minden lelkiállapotra
A fejlesztéseknek nincs végük. Két héttel ezelőtt kezdték el és húsvétra szeretnék befejezni a mobilalkalmazások negyedik verzióját. Ezúttal az imafunkcióra figyelnek oda megkülönböztetetten, igyekeznek az alkalmazásnak ezt a részét kidomborítani. Vaskos, offline módban is használható imagyűjtemény kerül bele, és aki egy adott lelkiállapot alapján keres, aszerint is kaphat imákat.

István atya nem győzi hangsúlyozni, hogy sok minden van, amit ez a fajta lelki táplálkozás nem helyettesíthet, ilyen a miselátogatás, a szentgyónás, a szentáldozás, de ez nem is célja. Inkább szeretné elindítani az embereket a templom felé. A napi üzenetek pedig követik az egyház liturgiáját.

– Mindennap ugyanaz az evangélium jelenik meg, amelyet a világ bármely katolikus templomába betérve hallana az illető. Van, aki nem is tud róla, de bevezettük az egyház mindennapi, nagy imádkozó közösségébe.

A napi evangéliumot negyvenezren kapják ímélben, hetvennégy százalékuk naponta olvassa őket. Legalább ekkora a honlapok látogatottsága. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy hány könyvet rendelnek, akkor százezer fölött van azok száma, akik naponta olvassák az üzeneteket.

– Akinek van lelki igénye az ilyesmire, az rátalál, aki rátalál, az pedig továbbadja. A reklám szóba sem kerül. Annak idején Szent Pál hasonlóképpen indult el a pogány népek felé, mindvégig írva leveleit. Ma ő lenne a legnagyobb okostelefon-használó és -alkalmazásfejlesztő. Aki érti, mit jelent az, hogy evangelizáció, az nem zárkózhat el a technika fejlődése elől…”

Forrás:
Szent Pál lenne a legnagyobb okostelefon-használó; B. Kovács Gergely; mno.hu; 2017. február 26.
Az okostelefonos alkalmazások elérhetőek a fenti, hivatkozott weboldal segítségével. [Szerk.]

Szakirodalom

Az új mindig jobb? – A virtuális pénzek jelene és jövője

„A digitális technológia gyors fejlődésének hatására új fizetési megoldások jelentek meg, amelyek függetlenek a kereskedelmi banki rendszerektől. A virtuális pénzek (például bitcoin) alapjaiban térnek el a hagyományos fizetőeszközöktől. Az újdonság varázsán túl a bitcoin gyors, biztonságos, olcsó fizetést ígér, azonban számos olyan tényező van, amelyek miatt ezek az ígéretek csak korlátozottan teljesülnek. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a virtuális pénzek fejlődése tovább folytatódik-e, vagy a banki fizetési rendszerek megőrzik domináns pozíciójukat…”

Forrás:
Az új mindig jobb? – A virtuális pénzek jelene és jövője; Kajdi László, Kürtösi Attila, Sisak Balázs; Magyar Nemzeti Bank; 2017. február 10. (pdf, „Szerkesztett formában megjelent a Privátbankár.hu oldalon 2017. február 10-én.”)

Adatok a Weben Jó Gyakorlatok – W3C ajánlás

„A W3C örömmel tette közzé az Adatok a Weben Jó Gyakorlatokat (Data on the Web Best Practices), most már W3C ajánlásként. A dokumentum 35 jó gyakorlatot ajánl az adatok nyílt vagy nem nyílt megosztására, maximalizálva a web lehetőségeit sokkal inkább adatplatformként, mint pusztán egy eszközként arra, hogy adatot A-ból B-be juttassunk. A Jó Gyakorlatok rendelkeznek a célzott eredmények tekintetében, azonban abban már nem, hogy hogyan érjük el ezeket az eredményeket. A jó gyakorlatok mindenre kitérnek az alapoktól (biztosítsunk metaadatokat!) bizonyos részleteken (biztosítsunk szerkezeti metaadatokat) keresztül olyan témákig mint a licensz, származás vagy az API-k rendelkezésre bocsátásának alapvető információi, egészen összetett témákig, mint az adatarchiválás, adatgazdagítás vagy az adatok újbóli közzététele.

A Jó Gyakorlatokat két szókészlet is kiegészíti: az Adathalmaz Felhasználás Szókészlet (Dataset Usage Vocabulary) és az Adathalmaz Minőség Szókészlet (Data Quality Vocabulary), melyek tavaly készültek el és a nemsokára végleges Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) dokumentum alapjául is szolgálnak.
További információ a kapcsolódó blog-on.”

Forrás:
Adatok a Weben Jó Gyakorlatok – W3C ajánlás; W3C Magyar Iroda (MTA SZTAKI DSD); 2017. február 21.

A köz természete – új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban

„A magyar közigazgatás és közigazgatás-tudomány – hagyományosan – rendkívül jogias jellegű. Ezen az sem változtat érdemben, hogy a magyar közigazgatás-tudomány legjelesebbjei (korábban Magyary Zoltán, a közelmúltban Lőrincz Lajos) időről-időre hangot adtak a közigazgatás egyoldalú jogi elemzésével kapcsolatos ellenérzéseiknek. Mindazonáltal a közigazgatás alapvetően jogtudományi módszerekkel, jogi megközelítésben történő elemzése kézenfekvő, hiszen „(…) a közigazgatás kérdései jogilag egyneműsíthetőek, illetve mechanizmusai a 19. század elejétől tudatosan jogra alapítottak”, azaz a tényleges gyakorlatban is ez a maghatározó. Egy nemrégiben közzétett felmérés adatai szerint a megkérdezett köztisztviselők – saját bevallásuk szerint – munkaidejük pontosan kétharmadát jogi jellegű tevékenységre fordítják, s ugyanez az arány a megkérdezett – közigazgatásban dolgozó – jogászok esetében is csak alig magasabb (68%).

A ma érvényesülő többségi álláspont szerint a közigazgatás bármely területének legszűkebb vizsgálati lehetősége a közigazgatási jog belső törvényszerűségeinek elemzése. Egy szélesebb horizontú megközelítésre, s ezzel egyfajta „jogi belső multidiszciplinaritásra” ad lehetőséget, ha a közigazgatási jogban is fellelhető egyes intézményeket a hasonló jellegű – ám más jogi területeken ható – intézményekkel vetjük össze: pl. a közigazgatási felelősséget a jogi felelősségi rendszer egyik altípusaként értelmezve, azt más jogágak felelősségi rendszerének rendszert alkotó elemeivel hasonlítjuk össze…

A fentieken túl előfeltevésünk, hogy a közigazgatás vonatkozásában a hiteles és további következtetések levonására, illetve további elemzések megalapozására alkalmas vizsgálathoz valamifajta inter-, illetve multidiszciplinaritást alkalmazó módszerre van szükség; azaz a vizsgált témában – a hagyományosan legerőteljesebb közigazgatási jogtudomány módszerei és eredményei mellett – az egyéb társadalomtudományok, így pl. a legtágabban értelmezett politikatudomány, a szervezéstudomány [szervezés-vezetés elmélet; általános és ágazati szervezéstan(ok)] a közpolitikatudomány, a szűkebben értelmezett közigazgatás-tudomány (közigazgatás-elmélet, illetve közigazgatástan), a tágan értelmezett menedzsment-tudományok, a statisztika, a szociológia, szociálpszichológia vagy éppen a keresztyén szociáletika, illetve gazdaságetika (!), sőt, egyes természettudományok vizsgálati módszereiből,13 megállapításaiból érdemes egy olyan erőteljes tudományos és tárgyi keretet kovácsolnunk, amelyben, illetve amelyhez képest a szűkebben vett jogtudományi érvelések és szövegszintű vizsgálatok is elnyerhetik valós helyüket és értéküket…[Habilitációs tézisek]”

„A mű címében szereplő „köz” szó egyszerre utal a közösségre, az államilag szervezett társadalomra, amely „tárgya”, igénybe vevője és formálója a közigazgatásnak, továbbá a közhatalom birtokában eljáró szervekre, valamint arra a tudományos közegre, amely valamilyen mértékben maga is alakítja a közigazgatást.
Ezen írás – valamennyi, a szerző által lényegesnek tekintett területen – tudatosan keresi a tágabb összefüggéseket, a tendenciaszerű változásokat és azokat a kontextusokat, melyek legalább részben kiegészítik, illetve meghaladják azt a hagyományos alapállást, amely a közigazgatási jelenségek vizsgálatának egyedüli érdemi iránypontjaként a tételes jog és a jogtudomány által felkínált módszereket tekinti. Ennek megfelelően A köz természete a magyar közigazgatás aktuális jelenségeit, éppen divatozó megoldásait a hagyományos jogi konstrukciókkal való összevetésen túl – egyebek mellett – a tartós közpolitikai folyamatok szemszögéből is elemzi. [Könyv]”

Forrás:
Új irányok a magyar közigazgatás-tudományban: Habilitációs tézisek; Rixer Ádám; Szent István Egyetem; 2014 (pdf)
A köz természete – új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban; Rixer Ádám; Patrocinium Kiadó; ISBN: 978-615-5337-32-1; 2013

Közigazgatás: reform után, átalakítás közben. A 2010–2014-es időszak közigazgatási reformja az érintettek véleménye alapján

„E könyv írásakor az vezetett, hogy minél több elsődleges empirikus adatot bocsássak a tudományos közvélemény rendelkezésére arról az izgalmas periódusról, amikor a Magyary Program, illetőleg a Jó Állam Koncepció hívószavakkal azonosított, de azoknál tágabb közigazgatási reformfolyamat már lezajlott, a továbbfejlesztési vagy korrekciós reformidőszak pedig még nem indult el. E pillanatnyi nyugalmi helyzet 2014 tavaszán, a választások előtti időszakra tehető, amikor a könyvet megalapozó kutatás adatgyűjtési lépései megvalósultak. A kutatás alkalmas arra, hogy segítsen összegezni a központi közigazgatás személyi állományára jellemző vélekedéseket, meggyőződéseket a reformlépések megvalósításával kapcsolatban. Ebből kiindulva mind tudományos, mind döntéshozói szempontból érdemes átgondolni az elért eredményeket, ami elősegítheti a reformok következő hullámának megtervezését.

Közigazgatási empirikus kutatás sajnálatos módon elég kevés áll rendelkezésre. A tényekre alapuló feltáró kutatások nagyrészt kimaradnak mind a hazai oktatásból, mind a tudományos közleményekből. A tényektől való távolságtartás sajnos olykor a gyakorlati közigazgatási munkában is felbukkan. Nem kellene ennek így lennie. A tudományos pályára készülő hallgatókat arra szoktam biztatni, hogy kövessék Magyary Zoltán példáját, és igyekezzenek a közigazgatás valódi állapotát tükröző empirikus kutatásokat indítani, ilyenekben részt venni, hiszen lehetséges, hogy a valóság esetenként igencsak eltér attól, amit a tankönyvekben olvasnak.

E művet ajánlom mindazoknak, akik a közigazgatási reformokat kutatják, oktatják. Munkámmal reményeim szerint sikerül többeket meggyőznöm, hogy egyetemi, doktori iskolai kutatásaik számára ezt a területet válasszák.”

Forrás:
Közigazgatás: reform után, átalakítás közben A 2010–2014-es időszak közigazgatási reformja az érintettek véleménye alapján; Gellén Márton; Patrocinium Kiadó; ISBN 978-963-413-066-6; 2015
A kötet le is tölthető (pdf)

Tanulságok közigazgatási adatügyi igazgatók számára – az amerikai nagyvárosok tapasztalatai alapján

„Az adatügyi igazgatók (Chief Data Officer, CDO) fogalma Magyarországon jószerivel ismeretlen, de még a mintaadó, úttörő szerepet betöltő Egyesült Államokban is kifejezetten újszerű jelenségről van szó. Az első adatügyi igazgatókat az üzleti szférában 2001-ben nevezték ki, értelemszerűen olyan cégeknél, amelyek nagy mennyiségű adattal foglalkoznak (pénzügyi szolgáltatók, portfólió-befektetők, ingatlanügynökségek, infokommunikációs vállalatok, egészségügyi szolgáltatók etc.). A CDO-k jellemzően közvetlenül a vezérigazgató alá vannak rendelve, kevés beosztottal vagy akár „egyszemélyi intézményként” végezve munkájukat. [A feladat fontossága miatt egy adott szervezet felső vezetői szintjéről van szó! Szerk.]

A közigazgatásban az első adatügyi igazgatót Chicago városában nevezték ki 2011-ben, amit nem sokkal később New York City követett, Michael Bloomberg főpolgármester irányítása alatt. 2016 végéig körülbelül egy tucatnyi városnak, valamint néhány államnak volt adatigazgatója Amerikában. Ez azonban már elegendő volt ahhoz, hogy a Harvard berkein belül működő Ash Központ (Ash Center for Democratic Governance and Innovation), illetve az általuk létrehozott, kifejezetten a közigazgatási adatügyi igazgatók munkáját monitorozó Civic Analytic Networks összegyűjtse a tapasztalatokat, és jelentés formájában közzétegye azokat. A hírt közlő Federal Times a kiadvánnyal kapcsolatban kiemeli: az adatügyi igazgató működésének sikeréhez kulcsfontosságú a világos mandátum és a felsővezetői támogatás, amellyel meghatározhatja saját feladatát, az adatgazdálkodás és adatelemzést pedig arra hasznosíthatja, hogy segítse a kultúraváltást a közigazgatási döntéshozatalban.

A „Lessons from Leading CDOs: A Framework for Better Civic Analytics” c. jelentés összegyűjtötte a meglévő gyakorlatokat, a meglévő városi, megyei és állami adatigazgatók (CDO) tanácsait, a szerzők megfigyeléseit, valamint az elemzők tapasztalatait arról, hogy hogyan lehet felgyorsítani a fejlődést ezen a területen. Aminek a célja nem más, mint a feltételek megteremtése a források jobb allokációjához, a nagyobb érték teremtéséhez, a közjó hatékonyabb emeléséhez. A jelentésben részletesebben ismertetik az egyes adatügyi igazgatók tevékenységét, feladataikat, a rendelkezésükre álló erőforrásokat, a legfontosabb projektjeiket.

A megfelelő megvalósítási útiterv segít az állami hivataloknak abban, hogy még több adatot tudjanak összegyűjteni, biztosítani, menedzselni és kiaknázni a szervezeteket keresztül metsző együttműködéssel, összekötve a szervezeti intelligencia birtokosait, egyben növelve a bizalmat a nyilvánosság felé, a kormányzati kezdeményezések láthatóvá tételével. A példák segítenek abban, hogy megfelelő stratégiák, döntési pontok és működési keretek felállításával meg lehessen teremteni azt a kapacitást, amely az adatvezérelt kormányzásra kedvező hatást tud gyakorolni.

A jelentés a CDO-k sikeres működése érdekében a következő főbb előfeltételeket állapítja meg:

  • A felsővezető (polgármester, megyei elnök, kormányzó) egyértelmű támogatása, ami a megfelelő források, hatáskör és hitelesség biztosításában is megnyilvánul.
  • Az alapvető vezetési-szervezési készségek ezen a területen is elengedhetetlenek, beleértve a világos megfogalmazását a küldetésnek és annak, ahogy azt el lehet érni, a személyzet elszámoltathatóságát, az eszközök és folyamatok szabványosítását és a megfelelő projekt-menedzsment eszközök használatát.
  • Az adatgondnokság (data stewardship) teremti meg a feltételeit a megbízható elemzéseknek, olyan módon, hogy egy kézbe tolja össze az adatigazgatást és az adatinfrastruktúrát, megteremtve ezzel az alapját az elemzéseknek.
  • A prioritások megfelelő megállapítása egyre fontosabb, komoly kihívást jelentő feladat az adatigazgatók számára. Egy jó CDO nem veszhet el az „adatokat az adatokért” típusú elemzésekben, hanem a fontos szakpolitikai kérdésekre kell fókuszálnia, valamint a közigazgatási működés javítására.

Forrás:
Report looks at role, results of federal chief data officers; Tony Ware; Federal Times; 2017. február 13.
Lessons from Leading CDOs: A Framework for Better Civic Analytics; Jane Wiseman; Civic Analytics Network, Ash Center for Democratic Governance, John F. Kennedy School of Government, Harvard University; 2017. január (pdf)
Lásd még: About the Civic Analytics Network. A Network of Leading Chief Data Officers
és
Chief data officer (CDO)

Törvények, rendeletek

A Kormány 2017. I. féléves jogalkotási terve

Forrás:
A Kormány 2017. I. féléves jogalkotási terve; Miniszterelnökség; 2017. február 22. (pdf)